Árvíz Irányelv

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVEaz árvízi kockázatok felméréséről

értékeléséről és kezeléséről

Dunai FerencÉDUKÖVIZIG osztályvezető

Tartalom

• Az Árvíz Irányelv célja• Az árvíz Irányelv megszületésének okai• Az árvíz Irányelv elemei és határidői• Feladatok• Konkrét lépések

Az ÁI célja az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére

• keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében

• Fontos feladat a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba

• Árvíz-belvíz-helyi vízkár

Az ÁI megszületésének okai I.

A Víz Keretirányelv érvénybe lépése – árvizek hatásainak

mérséklése

4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez.

Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az éghajlatváltozás által okozott jövőbeli árvízi kockázatokat sem. [ÁI]

Az ÁI megszületésének okai II.

Komoly árvizek Európában a 2000-es évek elején

Törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések

Árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek

Előzetes árvízkockázat-értékelés elvégzése

Az Irányelv végrehajtásáért felelős hatóságok kijelölése

2013.12.22.2013.12.22.

2011.12.22.2011.12.22.

2015.12.22.2015.12.22.

2010.05.26.2010.05.26.

ÜTEMEZÉS

Árvízkockázat kezelési tervek elkészítése és közzététele

201520142013201220112010200920082007

2009.11.26.2009.11.26.

2007.11.26. :• Irányelv hatályba lépésének időpontja

2010.12.22. :

• Árvízkockázat értékelések elhagyhatók, ha az adott területre jelölt dátum előtt készült hatástanulmány, vagy a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről már döntöttek

• Jelölt dátum előtt véglegesített árvízveszély- és árvízkockázati térképek felhasználhatóak (6. cikk kritériumai teljesülésével)

• Jelölt dátum előtt véglegesített árvízkockázat-kezelési tervek felhasználhatóak (7. cikk kritériumainak teljesülésével)

Magyarországi végrehajtás KÖVIZIGEK-VKKI konzorcium

Projekt Projekt címe 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 41. Tevékenységek módszertani megalapozása2. A VTT által érintett, kiemelt kockázatú térség

előzetes kockázatkezelési terve3. Az árvízi veszélytérképezés alapadatainak

előállítása4. Az előzetes kockázat becslés végrehajtása az

összes részvízgyűjtőn az 1. projekt metodikája alapján, a 2. projekt eredményeinek figyelembe vételével

5. Árvízi veszély- és kockázati térképek elkészítése az összes részvízgyűjtőre az 1. projekt metodikája alapján

6. Árvízi kockázat kezelési tervek elkészítése az összes részvízgyűjtőre az 1. projekt metodikája alapján

7. Nagyvízi meder kezelési tervek elkészítése az 1. projekt metodikája alapján

2012 20132008 2009 2010 2011

Felhasználható forrás

1. Projekt 2008/01 – 2009/12 : 700 MFt

2. Projekt 2008/01 – 2009/12 : 600 MFt

3. Projekt 2008/07 – 2010/06 : 1000 MFt

4. Projekt 2008/07 – 2010/06 : 400 MFt

5. Projekt 2009/07 – 2012/06 : 1000 MFt

6. Projekt 2010/07 – 2014/06 : 700 MFt

7. Projekt 2012/07 – 2014/06 : 600 MFt

Tevékenységek módszertani megalapozásaárvíz, belvíz, helyi vízkár

OVSZ kiváltására megjelent 379/2007. (XII.23.) Korm .rendelet és a 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet felülvizsgálata 1. Előzetes kockázatbecslés metodikája

2. Veszélytérképezés metodikája

3. Kockázati térképezés metodikája

4. A kockázatkezelési tervezés metodikája

5. Informatikai háttér elkészítése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 121. Előzetes kockázatbecslés metodikája

2. Veszélytérképezés metodikája

3. Kockázati térképezés metodikája

4. A kockázatkezelési tervezés metodikája

5. Informatikai háttér elkészítése

2008 2009

Előzetes árvízi kockázatbecslés

A becslés legalább az alábbiakat tartalmazza:a) a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és .. adott esetben .. a

part menti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;b) a múltban bekövetkezett jelentős káros hatással bíró árvizek c) a múltban bekövetkezett azon jelentős árvizek leírása, amelyek esetében hasonló jövőbeni

események jelentős káros következményei előreláthatók; (részletes tartalmi követelménnyel)

Információk cseréjének biztosítása

Azon területek meghatározása, ahol jelentős árvízkockázat áll fennA nemzetközi vízgyűjtő esetén a meghatározást össze kell hangolni

célja a lehetséges kockázatok megbecslése

Magyarországa Föld egyik legzártabb medencéjében,

annak legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el.

A mértékadó árvizek szintje alatt fekszik az ország területének csaknem egynegyede, ahol 700 településen 2,5 millió ember él.

Árvízi veszélytérképekAz árvízi veszélytérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük,

amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz:

a) alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek;

b) közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idõ ≥ 100 év);

c) adott esetben nagy valószínűségű árvizek.

Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük:

a) az elöntés mértéke;b) vízmélységek vagy vízszintek értelemszerűen;c) adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam.

Árvízi veszélytérképekAz árvízi terhelés mértéke:

– MÁSZ– LNV

– Különböző valószínűségű NQ-hoz (árhullámhoz) tartozó felszíngörbe– Különböző valószínűségű árhullámhoz tartozó tartósság

• Numerikus modellezés

Az árvízi veszély jellemzése:

a) jelenleg is mentesített területenb) fejlesztésre tervezett területen

kiépítés mértéke, a védvonalak állékonysági biztonságac) nyílt ártéren

Egységes digitális topográfiai és helyrajzi-számos térképek

vízgyűjtő terület szélessége

kisvízi mederVölgyszelvény

középvízi meder

nagyvízi meder

hullámtértöltés

ártérmagaspart

mentesített ártér

Árvízvédelmi művekkel védett folyók rendszerének bemutató sémája

Árvízi kockázati térképek

– potenciálisan érintett lakosok indikatív száma;– potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa;– a környezetszennyezéssel kapcsolatosan létesítmények, amelyek árvíz esetén

esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint – a potenciálisan érintett védett területek;– hasznosnak ítélt információk pl. hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások

fordulhatnak elő.– a talajvízből származó áradások feltüntetése (eldönthető)– Pénzben nem mérhető károk

az árvizekkel kapcsolatos potenciális káros következmények „feltérképezése”

Árvízi kockázat elemzése Politikai-nemzetgazdasági szempontból elfogadható mértékű-e a

kockázat

– A jelenleg is mentesített terület kiterjedésétől• A mentesítés szükségessége triviális

– Az alsó vízgyűjtő belterületeinek, értékes területeinek a védelmétől

– Folyamok, folyók, kisvízfolyások, belvíz-öblözetek

– Területhasználati reform - támogatási rendszer kidolgozása elfogadtatása

Árvízi kockázatkezelési tervek

cél a kockázat csökkentése• a potenciális károk csökkenthetősége• a terhelés fenntartható csökkentése• a védképesség – ellenállás javítása

kockázatkezelési célkitűzések cél a kockázat csökkentése

megállapított célkitűzések elérésére irányuló intézkedések

• a potenciális károk csökkenthetősége •alapvetően területhasználati, •területfejlesztési kérdés, VGT keretében vizsgálandó

•a terhelés fenntartható csökkentése az árvízszintek- és az elöntési tartósság csökkentését jelenti

•A vízgyűjtőn elvégzendő beavatkozások a VGT keretében vizsgálandó

•talaj- és erdőgazdálkodás, lefolyáscsökkentés •Árvíztározás

•Az öblözet mentén a terhelés csökkentése•árvízi levezető-képesség javításával (Nagyvízi

Kezelési Terv) •árvízkapu építésével, •vésztározással, szükségtározással érhető el

•A védképesség – ellenállás javítása a védvonal megerősítését jelenti

Az árvízi kockázatkezelési tervek

kiterjednek a megelőzésre, védelemre, felkészültségre

(4) A valamely tagállamban kialakított árvízi kockázatkezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízi kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban. [ÁI]

beleértve az árvíz előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízi kockázatkezelési tervekbe bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni.

• az előzetes árvízi kockázatbecslés következtetései egységes összefoglaló térkép formájában a veszélyeztetett területek feltüntetésével

• árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések; „Öblözeti veszély- és kockázati terv” árvízi kockázatkezelési célkitűzések

• ”Öblözeti fejlesztési koncepció terv” a célkitűzések elérését célzó intézkedések összefoglalása

– Vízgyűjtő Gazdálkodás Terv– megvalósíthatósági tanulmány több változatban– a közös vízgyűjtők vagy részvízgyűjtők esetében a

transznacionális hatású intézkedések– Az érintett tagállamok által meghatározott módszertan

elemzése

• „Vízgyűjtő-öblözeti vízkárelhárítási fejlesztési terv”• „A vízkárelhárítási vízjogi létesítési engedélyezési terv”• „A vízkárelhárítási vízjogi üzemelési engedélyezési terv”• „Felülvizsgálati, fenntartási”, „Operatív”, „Beavatkozási,

logisztikai”, „Nyilvántartási”, „Lokalizációs” tervek

Az első árvízi kockázatkezelési tervek alkotóelemei

Feladatok VKI-vel való összehangolás (célkitűzések, költség-haszon elemzés) Koordináció, harmonizáció

árvízi kockázatkezelési tervcsomag készítés (a vízgyűjtő kerület szintjén összehangoltan egységes - egyetlen)

a közös vízgyűjtők vagy részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések

Az érintett tagállamok által meghatározott módszertan elemzése a nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció

Intézkedések

Végrehajtási intézkedések és módosításokÁtmeneti intézkedésekFelülvizsgálatok, jelentések és záró rendelkezések

CEFRAME projekt

• Vezető partner– Alsó-Ausztria Tartományi Kormány

• Partnerek– Osztrák, cseh és szlovák minisztériumi szintű

hivatalok, tartományi hivatalok, kutatóintézetek– Magyar részről: VKKI és ÉDUKÖVIZIG

• Projektköltség és időbeliség– EU támogatás mértéke 85%, utófinanszírozott projekt– Összköltség: 3,4 millió Euró, magyar részvétel:

500.000 Euró– Időhorizont: 2009-2012

Projekt célok, eredmények• Veszély- és kockázati térképek a Lajta folyó magyarországi szakaszára

osztrák fél közreműködésével• Nemzetközi tapasztalatcsere, egyeztetett nemzetközi akcióterv

kockázatcsökkentésre• Nemzetközi tapasztalatokat bemutató „legjobb gyakorlat” workshop• Nemzeti szintű metodikai projekt összehangolása a nemzetközi

tapasztalatokkal és igényekkel– Nemzeti szabványokat és vízkárelhárítási stratégiákat összegző dokumentum

(projektpartnert delegáló országok viszonylatában)– Területhasználat és érzékenység figyelembe vételével kárpotenciál

meghatározásának metodikája (nemzetközileg egyezetett javaslat)– Vízkárelhárítás során hatékony terepi együttműködés céljára négynyelvű

kifejezésszótár létrehozása• Határvízi együttműködés, kommunikáció-módszertan és adatcsere-

formátumok meghatározása• Nemzetközi kockázatkezelési javaslatok kidolgozása Határvízi Bizottság

számára• Árvíz és belvíz kérdéskörének együttes vizsgálata (felszín alatti vízmozgás)

Köszönöm a figyelmet!

dunai.ferenc@edukovizig.hu