K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. július 12. – 28. szám –

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Asszony lett a szép magyar lányból

Wikipédia szerint szmog,ami füstködöt jelent, és bekell vallanom, a fordítástaláló és pontos.

Igaz, mi nem az Angya-lok Városába igyekeztünk,hanem a közeli Arcadianevû peremvárosba,amely Pasadena körzeté-ben található.

A komputeren kinyom-tatott mapquest – térképés útirány-szolgáltató – se-gítségével megtaláltuk azta Hilton Garden Inn hotelt,ahol a meghívott vendé-gek számára Fekete Ildikó,a menyasszony elõre elin-tézte a foglalást. A két-ágyas szobában tévéké-szülék, telefon, íróasztal, afiókban Biblia állt rendel-kezésre, és természetesenvolt modern fürdõszoba.

Viszont problémánk isadódott, ugyanis a fölöt-tünk lévõ szobából dö-römbölés hallatszott, va-lószínûleg fiatalok ünne-peltek, ami engem nemzavart, csak a felesége-met, ezért másnap reggelmásik szobába költöz-tünk, ahol nem volt zajéjjel, így nejem is nyu-godtan alhatott.

Másnap reggel FeketePista barátommal vb-foci-meccset néztünk a tévén,és ahogy egy nappal az-elõtt Las Vegasban is, sû-rûn vitatkoztunk a külön-féle bírói ítéleteken. Ittnyugodtan hangoskodhat-tunk, kedvünk szerint, afeleségeinket nem érdeklia foci, amint az amerikaifootball, sõt a baseball,vagy a kosárlabda sem.

A véleménykülönbségnem befolyásolta azt az

érzést, amit a barátiegyüttlét jelent számunk-ra. Csütörtök este a RedLobster – Vörös Rák – né-ven ismert vendéglõbementünk vacsorázni. Ba-rátom tavaly óta 25-30fontot fogyott, egyszerûdiétával, ami azt jelenti,hogy kevesebb ételt fo-gyaszt, abból is azt, amitszívbõl utál: fõleg zöldsé-geket és salátát, valamintegyéb, számára elviselhe-tetlen ételeket.

Ezeken túl sokat mo-zog, az eredmény egy sok-kal slankabb személy lett.Viszont õszintén be kellvallanom, amit a barátomaz utóbbi öt-hat hónapbanelveszített, azt én megta-láltam, ezért az azóta el-telt négy-öt napja jóma-gam is diétán vagyok.

Csak, mint érdekessé-get említem, hogy bará-tom azelõtt húst hússal fo-gyasztott, hozzá bõségesadag sült krumplit, ezértmost kíváncsi voltam, mitrendel neki Márta asz-szony, aki cerberuskéntõrzi férje egészségét. Azttudtam, hogy a nagyszerûés jóízû rákoktól undorod-va fordítja el a fejét, nemkell neki semmiféle tenge-ri herkentyû, amit viszontén imádok.

Végül valami halas,zöldséges kombinációbanegyezett meg az örök vi-dám férj és a kérlelhetetlenfeleség. Ezt a harcot még atovábbi négy-öt napig él-veztem, ami mindig Mártagyõzelmével végzõdött.Az esküvõi vacsora semvolt kivétel, ugyanis lá-nyuk, az új fiatalasszonyolyan ételeket is rendelt a

lagzira, amirõl tudta, hogya póri ízlésû édesapja ismegeszik.

Így a csodálatosan fûsze-rezett sült lamb chops – bá-ránykaraj – mellett sült csir-kemell, zöldségekkel volt aválaszték. Igazi magyar em-ber természetesen a fiatalbirka húsát élvezi, magam asaját adagom mellett ne-jemnek is örömmel segítet-tem, mert nem tudta elfo-gyasztani a számára nagy-nak vélt adagot.

Egyébként az esküvõegy hegy tetején volt, sze-rencse, hogy oda kocsivalmentünk, mert nem tud-tam volna megmászni azemelkedõt. Mindenesetreközelebb kerültünk az Úr-hoz, akinek az áldását kér-tük a lett származású Ma-ris Lidaka és Fekete Ildikóházasságára.

Az esküvõ résztvevõi,négy csinos fiatal lány, vala-mint négy mokány fiatal-ember, páronként jöttek.Örömmel láttam a koszo-rúslányok között MózsiAnikót, akit születése óta is-merek, valamint a tanúkközt Fekete István keresztfi-amat, akit vagy 28 évvel ez-elõtt, a chicagói Szent Ist-ván Király templomban fe-leségemmel a keresztvíz alátartottunk.

A Matyi becenevet vi-selõ fiatalember zsebébõlelõkerültek a gyûrûk, ésutána megtörtént az es-küvõ, a hitvesi csókotmár mint férj és feleség,Mr. and Mrs-ként váltot-ták. Az esküvõ utáni foga-dás, zene és tánc az eme-leti helyiségben volt, aho-vá 10-15 lépcsõn lehetett

feljutni, ezért én kihagy-tam, bottal egyébkéntsem lehet táncolni, ahosszú hajú DJ elég zajosmuzsikát produkált.

Az esküvõi aktus elõtta két mama olvasott felbúcsúzást a gyermekeik-tõl, kívánva nekik sokboldogságot a további,közös életükre.

Jómagam az esküvõután nyûgösködtem, atorta felszeletelése semérdekelt, ezért feleségemúgy határozott, este 9 feléhazavisz a hotelbe. Bará-tom is velünk tartott, ké-sõbb mondta, a béke ked-véért jött velünk, villám-hárítónak.

57 éve vagyunk házasok,nem valószínû, hogy vala-milyen végzetes balhé ki-törjön kettõnk között, ezértgondolta, hogy a családbanÖcsi becenevet viselõ bará-tomnak is elege volt az ün-nepségbõl. Békésen, bár ki-csit kacskaringós úton ér-keztünk a hotelbe, ahol le-fekvés elõtt megittunk egykis koktélt az esküvõrõl ho-zott italból.

A barátom sosem iszikalkoholos italt, amikorigen, akkor az rögtönmeglátszik rajta. Nem kö-tekedik, inkább csak fur-csán nevetgél, egy tö-ménybõl készült ital elég,hogy szalonspicces le-gyen. Soha az életembennem láttam részegen,spiccesen is csak néhány-szor. A lánya esküvõjeután ez megbocsátható.

Másnap délelõtt egy bõ-séges reggeli után bepa-koltunk a kocsiba, elbú-csúztunk a gyerekektõl, ésirány Las Vegas!

Kedves vendégek ér-keztek Chicagóból, FeketePista barátom és felesége,Márta jöttek Las Vegasba,és másnap indultunk LosAngelesbe, Ildikó lányukesküvõjére. Tavaly no-vemberben váltunk el, az-óta szinte naponta beszél-gettünk, számunkra fon-tosnak tartott, mások, pél-dául feleségeink számárateljesen értelmetlen dol-gokról.

Bár a hölgyek vélemé-nyét elfogadjuk, ez sem-mit sem változtat a több,mint hatvan éve fennállótestvér-baráti viszonyun-kon. Heves vitáink hang-neme sokszor átlépi a nor-málisnak nevezett mércét,a hangfoka is többször or-dítozásba fajul, de szá-munkra ezek elfogadottdolgok.

Példa erre, amikor né-hány éve Feketéék hosz-szabb idõre magyarorszá-gi vakációra mentek, Ildi-kó lányuk Los Angelesbõljött Chicagóba, felügyelnia szülõk házára. Az im-már férjezett hölgy négy-öt napig maradt még aszülõk visszaérkezéseután.

Ekkor hallottam tõle azta számomra felejthetetlenmondatot, amit édesanyjá-nak mondott egy alkalom-mal: „ha a Papa a telefo-non ordítozik, akkor biz-tosan a Pista bácsival be-szélgetnek!” Ezt a tényt

kár lenne tagadni, egyéb-ként az lehetséges, hogyezért a vallomásomért kéthölgytõl kapok majd meg-rovást.

A Las Vegas és Los An-geles közötti távolság, cca.225 mérföld, amit jól kar-bantartott országúton, 3és fél, 4 óra alatt tesz megaz ember. A forgalom sû-rûbb volt, mint amit a ba-rátaink mondtak, akikmár számtalanszor meg-tették az utat a két városközött. Az új Las Vegas-ibarátink többsége Kalifor-niából költözött átNevadába, miután itt ol-csóbb az élet, fõként anyugdíjasok számára.

A csúcsforgalom Los An-gelesbõl általában péntekdélután indul, míg visszafelévasárnap mennek az embe-

rek, de mi vasárnap márpont hazafelé jöttünk. Abenzinárak Kaliforniábanmagasabbak, mintVegasban, négy dollár köze-lében vannak, mígNevadában 25-30 centtel ol-csóbb egy gallon benzin ára.

A kocsit felváltva vezet-ték a hölgyek, odafelé a fe-leségem, míg visszafeléFekete Márta. Mindkettenkiváló vezetõk, felesége-met Fekete Pista barátomtanította meg vezetni,még a '60-as évek végén.Jómagam az anyósülésen,míg barátom hátul helyez-kedett. A hölgyek elõre fi-gyelmeztettek, hogy sem-miféle vitát nem akarnakhallani tõlünk, a vezetés-hez sem kell segítség. Hanem fogjuk be a szánkat,akkor kiraknak minket aMojave-sivatag kellõs kö-zepén lévõ Death Valley –Halál-völgyben.

A fenyegetés megtette ahatását, ezek után béké-sen és csendesen beszél-gettünk egymással. Sohanem tudtam, hogy LasVegas is a Mojave-sivatag-ban van, lám, mire jó aWikipédia, az emberolyasmit is megtudhat be-lõle, amire soha nem szá-mított.

A mojave indián törzs-tõl kapott név, ami miattazt gondoltam, hogy azúton sok indiántelepüléstlátunk, de nem emlék-szem egyetlen egyre sem.Igaz, nem tanulmányútra

jöttünk, bár az út közbenhol élvezettel, hol pedigborzongva néztük a ritkánlátott tájképet.

A Nevadában lévõ he-gyeket a kopárság jelké-pezte, amint Kaliforniábaértünk, jelentõsen válto-zott minden. A terep egyrezöldebb lett, fû, virágok,fák voltak láthatók, igaz,európai szemmel nézve,nem emlékeztetett semmi-re. Középnyugat-Amerikais más képet mutat, amelyközelebbi a magyarorszá-gihoz, de méreteiben sok-kal nagyobb.

Kalifornia határán vizs-gálat van, ugyanis védenikell a gyümölcsöt és zöld-séget a behozott növé-nyektõl. Fõként a teherau-tókat vizsgálják, bár a fele-ségem az egyik régebbiútján már beleesett az el-lenõrzésbe. Hasonló ellen-õrzés van Nevada és Ari-zona között, amikor aHoover-damnál átlépi azember a határt.

Persze, minden kocsitképtelenség lenne átvizs-gálni, csak szúrópróbákattartanak, mi is teljes se-bességgel mentünk át Ka-liforniába. Számomra ért-hetetlen a kaliforniai véde-lem, hiszen az EgyesültÁllamokban a legtöbbzöldség és gyümölcs ép-pen innen származik.

Amint közeledtünk LosAngeles felé, egyre jobbanláthatóvá vált a várost kö-rülölelõ smog – a magyar

A menyasszony balján a férj, Maris Lidaka, míg jobbról a második Fekete István

A két régi jó barát: ifj. Fekete István elegáns zakóban, támasztjaaz ülõ, ingujjra vetkõzött Harmath István székét

Feketéék – Márta és István – a Tüzek völgyében (Valley of Fire)