Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában
DESCRIPTION
Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában. Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition,München, ***BIK. Homo Lipidus. For rás: The Economist. Sav-Bázis homeosztázis. Bázis felesleg a vese - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid
arthritis adjuváns terápiájábanCseuz Regina*, Jürgen
Vormann**, Bender Tamás***
*Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition,München, ***BIK
Homo Lipidus
Forrás: The Economist
Sav-Bázis homeosztázis
P CO
pH
Bázis felesleg+-
Renális sav-bázisegyensúly
renális Hkiválasztás kapacitás
Vese potenciális savas terhelése
Anyagcsere
Felszívódás a tápcsatornából
Változás a táplálkozásisavas terhelésben
Vese sav kiválasztása / 24h
Bázis felesleg a vese savbázis egyensúlya
felé tolódikLégzésMetabolikus
acidózis kezelése
Latens acidózis okai
• aminósavak lebomlása: --> glucose+urea +So¯4+H+ végterméket ad
• phosphatok bomlása H+ termelését jelenti
• diéta+koplalás = ketóacidozis• alacsony fizikai aktivitás• túl erős fizikai aktivitás
• 50-150 mmol proton többlet naponta
•RA-ban javasolható táplálkozással kapcsolatban szkeptikus a reumatológus szakma
•A témában megszületett tanulmányok között nehéz „evidence based study”-t találni.
•A kutatások
a diéta és a betegség előfordulása
a diéta és a betegség kimenetelének kapcsolatát keresik.
Cél:
alkalikus táplálék kiegészítő befolyásolhatja e RA-ban a gyulladás és fájdalom mértékét.
Módszer:
•278 adatbázisunkban regisztrált RA-s betegből
•76-t hívtunk be szűrésre, akikből
•37 szeropozitiv legalább két éve diagnosztizált, folyamatos kezelésben részesülő, aktiv RA-ban szenvedő beteget válogattunk a paralel kontrolált, randomizált 12 hetes vizsgálatba.
•19 beteg kapott napi 30g alkalizáló táplálék kiegészítőt (SG) 17 beteg szokásos étrendjén maradt (CG). Minden beteg folytatta korábban beállított gyógyszereit.
Energia 1467kJ(349kcal)
470 kJ(112kcal)
Protein 0g 0g
Szénhidrát 86.3g 27.6g
Zsír 0g 0g
Ásványok és nyom-elemek
Kálcium 1250mg 400mg 50
Magnézium
312.5mg 100mg 33.3
Vas 15.6mg 5.0mg 35.7
Cink 15.6mg 5.0mg 33.3
Az alkalikus táplálék kiegészítő összetétele
100mg napi adag RDA%
Jód 310.6µg 99.4µg 66.6
Nátrium 781mg 250mg 39
Kálium 781mg 250mg 7.1
Mangán 6.3mg 2.0mg 50
Réz 3.1mg 1.0mg 71
Króm 183.8µg 58.8µg 49
Molibdém
247.8µg 79.3µg 32
Szelén 93.8µg 30.0µg 38
Ásványok 100mg napi dózis RDA%
Kor (évek) 61 (32-76) 57 (31-85)
Nem (ffi/nő) 2/19 2/17
Testtömeg (kg/m²)
26.1 (22.3-31.9) 27.6 (17.6-49.5)
Diagnózis (évek) 11.8(2-26) 12.8 (2-22)
RF pozitiv* 19 17
DAS 28 pont 5.2 (3.6-6.9)† 4.5 (2.8-6.0)
ARA osztály I
osztály II.
osztály III.
osztály IV.
0
5
14
0
0
5
11
1
Betegek adatai a tanulmány indulásánál
SG (n=19) CG(n=17)
NSAID 19 17
Szteroid (mg prednisolon)
6/4.6 7(4.2)
DMARD mono/kombinált th.
14/2 12/1
MTX 7/10.3 5/14.4
Chloroquine 2/250 1/250
Cyclosporin 1/100 2/100
Leflunomide 1/20 4/20
Azathioprine 3/83.3 0
Comorbiditás
Hypertonia 2/2 4/4
Osteoporosis
1/0 3/3
Gyógyszerek
5,0
5,5
6,0
6,5
7,0
7,5
0 20 40 60 nap
pH
SG
CGAz adott napon mért pH értékek átlaga
5.2
4.7
4.4 4.54.54.8
4.5 4.4
3
5
1.v. 2.v. 3.v. 4.v.
basica kontrol
DAS 28
* *
* p<0,05 vs 1. vizit
p=0,03
DAS 28 VAS
Visit SD CG SD CG
1 100 100 100 100
2 88 107 85 139 *
3 80 * 100 57 ** 124
4 80 * 97 68 * 113
DAS 28 és VAS változások százalékban (változás az 1 Vizithez képest Student´s t-test: *, p < 0.05, **, p < 0.01).
y = 6,1773x + 3,1515
R2 = 0,2054p<0,05
-10
0
10
20
30
-2.5 -1.5 -0.5 0.5 1.5
DAS diff
A DAS és a CRP első és második vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek
CRP diff
y = 10,025x + 5,9892
R2 = 0,4527P<0,001
-30
-20
-10
0
10
-3 -2 -1 0 1
A DAS és a CRP első és harmadik vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek
CRP diff
DAS diff
y = 6,6233x + 6,6594
R2 = 0,2603p<0,05
-30
-20
-10
0
10
20
30
40
-3.5 -2.5 -1.5 -0.5 0.5
A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése -SG betegek
DAS diff
-20
-10
0
10
20
30
40
-1 0 1 DAS diff
A DAS és a CRP első és a második vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek
Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
CRPdiff
-60
-40
-20
0
20
-2 -1 0 1 2
DAS diff
A DAS és a CRP első és a harmadik vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek
CRP diff
Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
-30
-10
10
30
50
70
90
-2 -1 0 1
DAS diff
A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése – CG betegek
CRP diff
Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
4.5
3.8
5.3
3.23.7
4.24.6
5.2
1
2
3
4
5
6
1. 2. 3. 4. vizit
A fájdalom alakulása a vizitek alatt a két csoportban
***
*
* p<0,05; ** p<0,01 vs első vizit
fájdalom
SG CG
9.88.5
15.1
11.9
0
5
10
15
20
1. vizit 4. vizit
basica kontrol
RAQol
*
* p<0,05 vs 1. vizit
CGSG
Változások a gyógyszerelésben a tanulmány végén
SG CGNSAID 3 /19
elhagyta0
Szteroid 3/l9 csökkentett2-4mg-al
0
DMARD 0 0
Konkluzió
•Vizsgálatunk, mint első tanulmány RA- ban szenvedő betegeknél felveti a sav-bázis egyensúly szerepét a fájdalom és gyulladás adjuválásában.
•A komplex beteg gondozás során a reumatológusnak a megfelelő diéta terén is állást kell foglalnia.
•Multicentrikus, placebo kontrolált, kettős vak vizsgálatok kivitelezése szükséges.
Köszönöm a
figyelmet!