autista gyermekek a magyarkÖzoktatÁsban · autizmus-specifikus módszertanban járatos...

MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES

KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE

2010. NOVEMBER 5-7.

FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ

AUTISTA GYERMEKEK AAUTISTA GYERMEKEK A

MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN

Készítették:

Keszi Roland - Kiss László - Papp Gergő - Pál Judit

2010. November 7.

1. A KUTATÁSRÓL

� Téma: autista gyermekeket, tanulókat nevelő, oktatóközoktatási intézmények személyi, tárgyi, oktatásmódszertani –oktatásszervezési feltételeinek vizsgálata

� OKM, FSZK: autizmus-specifikus fejlesztés és oktatásminőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásávalminőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásávalkapcsolatos programja

� Kutatás: több modul

Cél: az autista gyermek, tanuló

befogadását segítő oktatási

sztenderdek kidolgozásaKeszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

2. KUTATÁS RELEVANCIÁJA, ELŐZMÉNYEK

Kutatás relevanciája

• Nőtt az autizmussal diagnosztizáltak

Előzmények

• Nemzetközi National Autistic Society, diagnosztizáltak

gyermekek száma

• Oktatásban lévő helyzetük kevéssé ismert

Autistic Society, 2005.

• Országos Autizmus kutatás, 2009.

Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.1. A MINTA ÉS A FELMÉRÉS

KÖRÜLMÉNYEI

� Online kérdőív

� 2010. február 2. – március 2.

� Résztvevő intézmények száma:

450 450

435

N=224

válaszadási arány: 51,5%Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.2. A FELMÉRÉS FŐBB TÉMAKÖREI

1. Intézményi jellemzők

2. Személyi feltételek

3. Kapcsolati rendszerek

4. Oktatásszervezés, módszertan

5. Személyi és tárgyi feltételek


3.3. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK

A u tis ta ta n u ló k a t fo g a d ó in té z m é n y e k m e g o sz lá sa a m in tá b a n a z a u tis ta ta n u ló k n e v e lé s i-o k ta tá s i m ó d ja sz e r in t (% )

7 1 ,4

8 ,9

1 9 ,6

in te g rá ltan

kü lö n cso p o rtban

m in d ké t m ó d o nN = 2 2 4

Tanulók aránya

Tanulók száma Átlag Szórás Medián Minimum Maximum N

Integráltan 34,4% 381 2,4 2,8 1,0 1 20 156 Külön csoportban 21,3% 236 11,8 12,7 8,5 1 48 20 Mindkét módon 44,3% 490 11,4 13,6 4,0 1 51 43 Összesen 100,0% 1107 5,1 8,5 2,0 1 51 219


3.4. KAPCSOLATI RENDSZEREK

Szülők Intézmények

Autista gyerekek

Kortárs csoport

Megfelelőgyerekek csoport

Intézmények Intézmények

Intézmények Fenntartók

Megfelelő


3.5.1. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN

Intézményben töltött idő

Gyermek/szakember arányGyermek/szakember arány

Szabadidős programok

Terápiás megközelítések, módszerek, kiegészítő terápiák



Az intézmények által ismert és alkalmazott terápiás megközelítések (%)

44,2

55,8

92,9

48,7

62,5

92,9

Különböző kognitív-viselkedésterápiás eljárások

Egyénre szabott vizuáliskörnyezeti támpontok

Egyéni felmérés és fejlesztés

2,2

1,8

1,8

12,5

29,5

33,9

3,1

8,0

8,5

19,2

30,8

37,9

0 20 40 60 80 100

Egyik sem

Floortime

ABA

TEACCH megközelítés

Strukturált oktatás

Az egyéni szükségletek szerintadaptált fizikai környezet

%

Intézmények által ismertterápiás megközelítés

Intézmények által alkalmazottterápiás megközelítés

N=224



Az intézmények által ismert és alkalmazott módszerek (%)

31,3

48,7

44,6

54,0

55,8

68,8

42,4

45,1

52,2

53,6

59,8

68,3

71,0

Modell nyújtása

Mindennapi tevékenységek fényképsorozat (ELA program)

Szociális történetek

Tárgyas kommunikáció

Babzsákos játék

Képes kommunikáció

Egyénre szabott viselkedési szabályok

6,7

11,2

15,2

17,4

19,2

17,9

25,0

23,2

28,1

28,6

36,6

6,7

15,2

21,4

23,7

24,6

27,7

32,6

37,5

38,4

38,8

42,4

0 20 40 60 80

Egyiket sem

Elmeolvasás tanítása

Tervezett kommunikációs szabotázs helyzetek

Beszélgetési forgatókönyvek

Írott nyelv

Szociális helyzetek feldolgozása video segítségével

Gesztusnyelv

Képek cseréjén alapuló kommunikációs rendszer (PECS)

Én-könyv

Napló

Modell nyújtása

%

Intézmények általismert módszer

Intézmények általalkalmazott módszer

N=224


3.6.1. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Az autista tanulók oktatása során rendelkezésre álló eszközök (%)

67,4

71,4

72,3

76,8

78,1

78,6

96,4

Biztonságos udvar eszközei

Kézimunka eszközei

Közös tanulás eszközei

Biztonságos mosdó, wc eszközei

Önálló munka eszközei

Tornaszoba eszközei

Egyéni fejlesztés eszközei

21,4

21,4

31,3

35,3

46,9

58,9

60,7

62,5

66,5

66,5

67,4

0 20 40 60 80 100

Tankonyha eszközei

Zavaró ingerek elkerülésének eszközei

Védett egyéni pihenő eszközei

Egyszerű házimunka eszközei

Vizuális információk elhelyezésének eszközei

Számítástechnikai eszközök

Társas kommunikáció eszközei

Személyes eszközök, tárgyak elhelyezésének eszközei

Társas asztali tevékenységek eszközei

Olvasás, zenehallgatás, videózás eszközei

Biztonságos udvar eszközei

% N=224


3.6.2. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Személyi és tárgyi feltétek megítélése (%)

51,8

35,7

48,2

40

50

60

Személyi feltételek

Tárgyi feltételek

0,9

4,9

24,6

17,9

0,9

5,8

35,7

9,4

0

10

20

30

Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó

%

N=224


3.7.STANDARDIZÁLÁSI IGÉNYEK ÉS A MAI

KÖZOKTATÁSI GYAKORLAT

Terület Standard/ajánlás Gyakorlat

egyéni fejlesztés minden gyermek esetében az intézmények 97%-ában

egyéni fejlesztés folyamatosság az intézmények 60%-ában az intézményben töltött idő alatt folyamatosan

egyéni fejlesztés intenzitása (heti óraszáma)

15-25 óra átlagosan 7 óra

egyéni fejlesztési terv minden gyermek esetében az intézmények 96%-ában

egyéni fejlesztési terv felülvizsgálata

3 hónap az intézmények 77%-ában évente többször vagy havonta

Egyéni fejlesztés

egyéni fejlesztési terv megalkotásának résztvevői

szülők bevonása az intézmények 24%-ában

szakember/gyermek arány 1 vagy 1-nél több átlagosan 0,64 szakember/gyermek

• az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek 20%-a vett részt

Szakemberek száma és képzettsége szakemberek képzettsége

autizmus-specifikus módszertanban járatos szakemberek

foglalkozó személyek 20%-a vett részt autizmus-specifikus képzésben

• az intézményvezetők 66%-a jónak vagy nagyon jónak tekinti az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek tájékozottságát az autizmust illetően

vizuális támogatás minden intézményben az intézmények 46%-ában

védett egyéni pihenő minden intézményben az intézmények 33%-ában Fizikai környezet adaptálása

zavaró ingerek kiszűrése minden intézményben az intézmények 21%-ában

Módszerek, terápiás megközelítések

ismert és alkalmazott módszerek és terápiás megközelítések

tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hatékonyságú terápiás megközelítések és módszerek ismerete és alkalmazása

módszerek ismerete és alkalmazása változó

intézmény-szülő kapcsolat intenzív, folyamatos kapcsolattartás

az intézmények 75%-ában napi szinten

intézmény-szülő kapcsolat előzetes felkészítés, képzés, tájékoztatás

az intézmények 54%-a tájékoztatja előre a szülőket

autista gyermek-gyermekközösség kapcsolata

befogadó gyermekcsoport felkészítése

az intézmények 64%-a készítette fel a befogadó gyermekcsoportot

Szereplők közötti kapcsolatok

autista gyermek-gyermekközösség kapcsolata

pozitív hozzáállás kialakítása a befogadó gyermekcsoportban

az intézmények 83%-ában pozitív a kapcsolat

��


4.1. AZ INTERJÚS VIZSGÁLATRÓL

� Interjús kutatás autista gyermekeket oktató, nevelő intézmények fenntartóinak körében

� 2010. március 3-9.

� Három interjú, időtartam 1-1 óra� Három interjú, időtartam 1-1 óra


4.2. ÉRINTETT TÉMÁK

1. Intézményi alapok, a rendszer kiépítése, működése

2. A befogadó intézmények és a fenntartók viszonyafenntartók viszonya

3. A befogadó intézmények személyi feltételei

4. A gyermekek előrehaladása az oktatási rendszerben


4.3. INTÉZMÉNYI ALAPOK

Óvodák

• Jellemzően

Iskolák

• Eltérő

Jól működő rendszer

• Kialakítása • Jellemzően minden intézmény fogad autista gyermeket

• Eltérő modellek

• Kialakítása sok erőforrást igényel

• Hosszú folyamat


4.4. KAPCSOLAT A FENNTARTÓK ÉS AZ

INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT

Fenntartók

Törvényességi felügyelet

Szakmai PSZK

Intézmények

Szakmai felügyelet

EGYMI

PSZK

A megfelelő kapcsolat legfontosabb

elemei: nyitottság és együttműködési

szándékKeszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

4.5.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ

INTÉZMÉNYEKBEN

Napi szintű problémák: speciális státusok visszavonása, szakember-hiány

Tervezhetőségi problémák

A többségi pedagógusok terhelhetőségének problémái

Továbbképzések – nincs megfelelő anyagi támogatás


4.5.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ

INTÉZMÉNYEKBEN

A team-munka fontossága

Kulcs a megfelelő oktatási módszer Kulcs a megfelelő oktatási módszer megtalálása és alkalmazása, az autista gyermek világának megértése és elfogadása

Nélkülözhetetlen a szülők bevonása


4.6. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁSRÓL

Információ

• 4 csoport

• Szűrőkérdőív

• Toborzás: FSZK segítségével->autizmussal

Helyszín, idő

• Budapest, detektív tükrös terem, audovizuális felvétel

• 2010.február-március

Légkör

• Jó hangulat

• Nyitott résztvevők

• Reagáltak egymásrasegítségével->autizmussal kapcsolatban lévő személyek

• Anonimitás biztosítása

• Beszélgetés témájának előzetes ismertetése

március

• 1-1,5 óra


4.7. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS

RÉSZTVEVŐINEK ÖSSZETÉTELE

Szülői csoportSzülői csoport Gyógypedagógus Gyógypedagógus csoportcsoport

Többségi Többségi pedagógus pedagógus csoportcsoport

Intézményvezetői Intézményvezetői csoportcsoport

Létszám 9 9 10 10

Nem Nő Nő Nő NőNem Nő Nő Nő Nő

Település Vegyes Vegyes-főként főváros, megyeszékhely

Vegyes-főként főváros, megyeszékhely

Vegyes-főként megyeszékhely

Intézmény-típus

Többségében integrált

Többségében speciális Többségében integrált

Többségében integrált


AUTISTA GYERMEKEKET NEVELŐ, OKTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS MÁS

AUTISTA SZERVEZETEK KÖZÖTTI VISZONYOK KAPCSOLATHÁLÓZATI

ÁBRÁJA RÉGIÓK SZERINT

AGYARÁZAT: PIROS=KÖZÉP- DUNÁNTÚL; ZÖLD=ÉSZAK-ALFÖLD; SÁRGA=NYUGAT-DUNÁNTÚL; KÉK= KÖZÉP- MAGYARORSZÁG; LILA= DÉL-DUNÁNTÚL; BARNA =ORSZÁGOS


4.8. FÓKUSZCSOPORTOK VIZSGÁLATI

MENETE

1. Intézményi jellemzők

2. Iskola fenntartójával való viszony

3. Szakember állomány

4. Tárgyi és infrastrukturális feltételek

5. Speciális terápiák

6. Szülőkkel való kapcsolat


5. AJÁNLÁSOK

Egyénre szabott oktatás, életen át

Szakember képzés fejlesztése,hálózatosodás

Továbbképzések támogatása

Egységes tárgyi oktatási környezet megalkotása,

egységes pályázati rendszer

Szülők munkába állásának

AUTISTA GYERMEKEK

OKTATÁSÁNAK , NEVELÉSÉNEK

JAVÍTÁSA

Diagnózis korai és szakmai felállítása

oktatás, életen át tartó pályaív

állásának támogatása

Kommunikáció javítása:intézmények

+szülők+média


KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ

FIGYELMET!

K – @ . .KESZI ROLAND –[email protected]

KISS LÁSZLÓ- [email protected]

PAPP GERGŐ- [email protected]

PÁL JUDIT- [email protected]

Várjuk a kérdéseket!

autista gyermekek a magyarkÖzoktatÁsban · autizmus-specifikus módszertanban járatos...

Documents