autoelektronikai muszeresz 54 525 01

8/16/2019 Autoelektronikai Muszeresz 54 525 01

1/211


2/211

A szakképesítés megnevezése: Autóelektronikai műszerész

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamotkövetően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényelőírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakembervehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkezőszakember alkalmazható:

1


3/211

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelésekfelsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza,melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának(2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyirendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzésiévfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyirendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmaitantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

hetióraszámszabadsávnélkül

éves óraszámszabadsávnélkül

heti óraszámszabadsávval

éves óraszámszabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/évÖgy. 70 óra 70 óra

10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/évÖgy. 105 óra 105 óra11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/évÖgy. 140 óra 140 óra12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyam heti óraszámszabadsáv

éves óraszámszabadsáv

heti óraszámszabadsávval

éves óraszámszabadsávval

2


4/211

nélkül nélkül1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/évÖgy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2268 óra 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve aszakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben azazonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés aszorgalmi időszak heteinek eltérő száma és az óraszámok oszthatósága miattkeletkezik!)

3


5/211

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmaikövetelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosanÁgazati szakképzésközismeret nélkül

Szakképesítés-specifikusutolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám

ögyheti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és biztonság 0,5 0,5

11499-12Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12Foglalkoztatás I.érettségire épülőképzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10416-12

Közlekedéstechnikai

alapok

Közlekedésiismeretek

1 1

Műszaki Rajz 1,5 1 2,5

Mechanika 2 2

Gépelemek-géptan 2 1 3

Technológiai

alapismeretek 1 1 2 4

Elektrotechnika-elektronika

2 2 4

4


6/211

10417-12Közlekedéstechnikaigyakorlatok

Karbantartásigyakorlatok

2 70 2 105 2 140 2 10 80

Mérésigyakorlatok

3 4 80

10418-12

árműkarbantartás

Járműkarbantartás 1

Gazdasági

ismeretek

0,5

Járműkarbantartásgyakorlata

4

10419-12Járműszerkezetekavítása

Gépjárműszerkezettan

3

Járműszerkezetek javítása gyakorlat

4

Járműdiagnosztika és

javítás1

Járműdiagnosztika gyakorlata

2

10420-12

Autóelektronikaiműszerészfeladatai

Autóelektronikaelmélete

5

Autóelektronika

gyakorlata

4

Autóelektronikaidiagnosztika

2

Autóelektronikadiagnosztikaigyakorlat

2

összes óra 3 270

4 2 105 5 2 140 5 5 17 14 160 15 16összes óra 5 6 7 10 31 31

5


7/211

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappalirendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kellteljesülnie.

6


8/211

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak,témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeretioktatással párhuzamosan

Ágazatiszakközépiskolai

képzésösszes óraszáma9-12. évfolyam

Ágazatiszakközépiskolaiképzés óraszámaa közismeretnélkül

Szakképesítés-specifikusszakképzésóraszáma5/13. és2/14.

A szakképzésösszesóraszáma

9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1 1 5 0 0 - 1 2

M u n k a h e l y i e g é s z s é g é s b i z t o n s á g

Munkahelyi egészségés biztonság

18 18 18 18

Munkavédelmialapismeretek

4 4 4 4

Munkahelyekkialakítása

4 4 4 4

Munkavégzésszemélyi feltételei

2 2 2 2

Munkaeszközök biztonsága

2 2 2 2

Munkakörnyezetihatások

2 2 2 2

Munkavédelmi jogiismeretek 4 4 4 4

1 1 4 9 9 - 1 2

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogialapismeretek

4 4

Munkaviszonylétesítése

4 4

7


9/211

F o g l a l k o z t a t á s I I .

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

1 1 4 9 8 - 1 2 F o g l a l k o z t a t á s I .

( é r e t t s é g i r e é p ü l ő k é p z é s e k

e s e t é n )

Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés1

8 8

Nyelvtanirendszerezés 2 8 8

Nyelvikészségfejlesztés

24 24

Munkavállalóiszókincs

24 24

1 0 4 1 6 - 1 2

K ö z l e k

e d é s t e c h n i k a i a l a p o k


36 36 36 36

Közlekedéstörténet,közlekedési fogalmak

8 8 8 8

A közúti, a vasúti, avízi és a légiközlekedés technikája

20 20 20 20

A járművekmenetellenállásai

8 8 8 8

Műszaki rajz 54 36 90 90 90Síkmértaniszerkesztések ésvetületi ábrázolás

18 18 18 18

Metszeti ábrázolás 18 18 18 18

Méretmegadás,felületminőség,

18 18 18 18

8


10/211

tűrések és illesztések

Jelképes ábrázolás 36 36 36 36

Mechanika 72 72 72 72

Merev testek általánosstatikája

18 18 18 18

Síkbeli egyensúlyiszerkezetek

18 18 18 18

Szilárdságtan 24 24 24 24 24

Kinematika-kinetika 12 12 12 12 12

Gépelemek-géptan 72 32 104 108 108

Bevezetés,kötőgépelemek,kötések, biztosítások

20 20 20 20

Rugók éslengéscsillapítók

6 6 6 6

Csövek éscsőszerelvények

10 10 10 10

Tengelyek 8 8 8 8

Csapágyazások 12 12 12 12

Tengelykapcsolók 10 10 10 10

Fékek 6 6 6 6

Hajtások, hajtóművek 32 32 36 36

Technológiaialapismeretek

36 36 64 136 144 144

Alapfogalmak 12 12 12 12

Fémes szerkezetianyagok

12 12 14 14

Nemfémes szerkezetianyagok

12 12 12 12

9


11/211

Öntészet,melegalakítások,hőkezelések

18 18 18 18

Kötések 12 12 14 14

Forgács nélkülihidegalakítások

6 6 8 8

Forgácsolás 12 12 12 12

Felújítási technológiák 10 10 10 10

Anyag és hibakeresővizsgálatok 22 22 24 24

Szereléstechnika 20 20 20 20

Elektrotechnika-elektronika

72 64 136 144 144

Villamosalapfogalmak

22 22 22 22

Egyenfeszültségűáramkörök

16 16 16 16

Váltakozó áramúáramkörök

12 12 12 12

Villamos gépek 14 14 14 14

Szűrő áramkörök éspóluselmélet

8 8 8 8

Félvezetők ésalkalmazásuk 22 22 26 22

Száloptika,elektronikus kijelzők

6 6 10 10

Digitális áramkörök 36 36 36 36

10417

- 1 2 Karbantartási

gyakorlatok72 70 72 105 72 140 64 595 360 80 440

10


12/211

K ö z l e k e d é s t e c h

n i k a i g y a k o r l a t o k

Mérés és előrajzolás 24 20 5 5 54 30 5 35

Megmunkálás I. 48 50 30 20 148 62 10 72

Kötések 72 70 35 177 92 20 112

Megmunkálás II. 48 55 103 62 10 72

Anyagvizsgálatok 24 25 49 30 10 40

Szerelés 64 64 84 25 109

Mérési gyakorlatok 96 96 144 80 224

Villamos

méréstechnikaialapismeretek20 20 30 25 55

Egyenáramú villamosalapmérések

28 28 42 20 62

Váltakozó áramúvillamos alapmérésekI.

32 32 48 25 73

Váltakozó áramúvillamos alapmérésekII.

16 16 24 10 34

1 0 4 1 8 - 1 2 J á r m ű k a r b a n t a r t á s

Járműkarbantartás 32 32

Dokumentációsismeretek

16 16

Ápolási és

szervizműveletek

6 6

Gépkocsi vizsgálatiműveletek

10 10

Gazdasági ismeretek 16 16

Adózási ismeretek 8 8

Munkajogi ismeretek 4 4

11


13/211

Gazdasági társaságok 4 4

Járműkarbantartásgyakorlata

128 128

Dokumentációsismeretek

16 16

Ápolási ésszervizműveletek

40 40

Gépkocsi vizsgálatiműveletek

72 72

1 0 4 1 9 - 1 2 J

J á r m ű s z e r k e z e t e k j a v í t á s a

Gépjárműszerkezettan

96 96

Otto-motorokszerkezete, működése

16 16

Dízelmotorokszerkezete, működése

16 16

Motorok hűtése,kenése

8 8

Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei

20 20

Erőátviteli berendezések

30 30

Futóművek,

kormányberendezések 30 30

Fékrendszerek 30 30

Járműszerkezetekjavítása gyakorlat

96 96

Motorok javítása 48 48

Tüzelőanyag-ellátórendszereinek javítása

24 24

12


14/211

Levegő és feltöltőrendszer javítása

12 12

Emisszió rendszer javítása

12 12

Jármű diagnosztikaés javítás

32 32

Hengertömítettség éshengerüzemösszehasonlítóvizsgálatok

5 5

OBD, EOBD (fedélzetidiagnosztika)

5 5

Dízel motorokdiagnosztikája

5 5

Otto-motorokgázelemzése

5 5

Futómű éslengéscsillapítódiagnosztika

5 5

Fékberendezés, ESPrendszerdiagnosztikája és akerékkiegyensúlyozás

7 7

Járműdiagnosztikagyakorlata

64 64

Levegő és emissziórendszerek

10 10

Erőátviteli berendezések

10 10

Futómű, fék éskormányberendezés

10 10

Hűtő- és kenő 6 6

13


15/211

rendszerek

Tüzelőanyag-ellátórendszere

10 10

Menetdinamikairendszerek

18 18

1 0 4 2 0 - 1 2 A u t ó e l e k t r o n i k a i m ű s

z e r é s z f e l a d a t a i

Autóelektronikaelmélete

160 160

A gépkocsi villamos

hálózata

10 10

A villamosenergiaellátó rendszer

20 20

Indító berendezések 8 8

Világító, fény éshangjelző

berendezések10 10

Szélvédőtörlő és mosó berendezések, a fűtőés légkondicionáló

berendezéselektromos elemei

10 10

A gépjármű üzemétellenőrző műszerek ésvisszajelző

berendezések

8 8

Gyújtóberendezések 22 22

Benzinbefecskendezőés motorirányítórendszerek

28 28

Elektronikusanirányítottdízelbefecskendező

20 20

14


16/211

rendszerek

15


17/211

A jármű biztonsági,vagyonvédelmi ésvezetőtámogatóasszisztens rendszerei

18 18

Alternatív hajtású járművek

6 6

Autóelektronikagyakorlata

128 128

Villamos hálózati-,töltési-, ésindítórendszerhibakeresése, javítása

42 42

Motorirányítórendszerekhibakeresése és

javítása

44 44

A jármű villamosalrendszereinekhibakeresése, javítása

42 42

Autóelektronikaidiagnosztika

96 96

A villamos hálózatokdiagnosztikája és

javítása

12 12

Indító és áramellátórendszerdiagnosztikaivizsgálata, javítása

10 10

Világító és fényjelző berendezésekellenőrzése, beállítása

10 10

16


18/211

Elektronikusanirányított rendszerekdiagnosztikaivizsgálata

18 18

Motorirányítórendszerek vizsgálata

36 36

Biztonsági, komfort éskényelmi rendszerekdiagnosztikája és

javítása

10 10

Autóelektronikadiagnosztikaigyakorlat

64 64

Villamos hálózati-,energia-, indító, ésvilágítási rendszerdiagnosztikaivizsgálata

21 21

Elektronikusanirányított rendszerekdiagnosztikaivizsgálata

22 22

Motordiagnosztikaivizsgálatok

21 21

sszesen 108 72

70

144 72

105

180 72

140

160 160 1283 612 504 160 512 480 2268

sszesen 180 216 252 320 1283 1116 992 2268

méleti óraszámok/aránya 1124 50%

yakorlati óraszámok/aránya 1144 50%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

17

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kellteljesülnie.


19/211

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásrameghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű,a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

18


20/211

A11500-12 azonosító számú,

Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

19


21/211

A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésűszakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása soránfejlesztendő kompetenciák

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

M u n k a v é d e l m i

e r e t e k

M u n k a h e l y e k

l a k í t á s a

M u n k a v é g z é s

e l t é t e l e i

M u n k a e s z k ö z ö k

s á g a M

u n k a k ö r n y e z e t i

á s o k M

u n k a v é d e l m i j o g i

e k

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkelkapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi ésszervezési feltételeivel kapcsolatosmunkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyifeltételeivel kapcsolatos munkavédelmikövetelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmiképviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozásimegbetegedések hátrányos következményei

x x

A munkavédelem fogalomrendszere,szabályozása

x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik amunkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat x x x

20


22/211

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Visszacsatolási készség x x

Irányíthatóság x x

Irányítási készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

Helyzetfelismerés x x x

21


23/211

1.Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra

1.1.A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükségeskompetenciák elsajátíttatása.Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3.Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentőségeTörténeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonságiés munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósításáraszolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Azegészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi ésszervezeti feltételeinek értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségéreés testi épségéreA munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,munkakörnyezet kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségeiA munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és amunkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentőségea munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedésekmegelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedésekfogalma, fajtái és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, forrásokA munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óraMunkahelyek kialakításának általános szabályaiA létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,megfelelősége.

22


24/211

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölésekKözlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás ésfelülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelzővagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

AnyagmozgatásAnyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézianyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése.

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai.Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óraA munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkakörialkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek,munkavédelmi ismeretek.

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma,irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óraMunkaeszközök halmazaiSzerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációiMunkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-

megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyébdokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárásokBiztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság,meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakításkövetelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételeiFeltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és

emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények.Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés

23


25/211

ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óraVeszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz).Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások,valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés alehetőségei.A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentőségea munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése.A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészségetnem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a

munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. Amunkavállalók részvételének jelentősége.

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óraA munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségekAz Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságottiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségénekmegőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénybenmeghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a

követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók,munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV.törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozásiterületei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve amunkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyekenA munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés,üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyekenMunkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretébenellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok.

Balesetek és foglalkozási megbetegedések.Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedésekfogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzéseszköze.

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyenA munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és

lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

24


26/211

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulóitevékenységformák (ajánlás)

1.5.1.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

(ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenységszervezeti kerete

Alkalmazandó eszközökés felszerelések

egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x

Szakkönyvek,

munkavédelmi tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés xMunkabaleset, foglalkozásimegbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)1.4. házi feladat x1.5. teszt x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák(ajánlás)

Sor-szám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenységszervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandóeszközök ésfelszerelések

E g y é n i

C s o p o r t -

t á s

O s z t á l y -

r e t

1.Információ feldolgozótevékenységek

1.1.Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel

x

2.Ismeretalkalmazási gyakorlótevékenységek, feladatok

2.1.Szöveges előadás egyénifelkészüléssel

x x

A tanult (vagy egyválasztott) szakmaszabályainak

veszélyei, ártalmai

1.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

25


27/211

26


28/211


Foglalkoztatás II.megnevezésű



27


29/211


30/211

Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x

29


31/211

2.Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra

2.1.A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint amunkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretekelsajátítására.

2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

2.3.Témakörök

2.3.1.Munkajogi alapismeretek 4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok,együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárértvaló felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése,munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási

jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: a tipikusmunkavégzési formák az új Munka Törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőbentörténő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikaiidénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntesmunka.

2.3.2.Munkaviszony létesítése 4 óraMunkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő,határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor amunkáltató által kiadandó dokumentumok.Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosításiösszefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái

(pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

30


32/211

2.3.3.Álláskeresés 4 óraKarrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyimunkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási

támogatások ismerete.Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmikritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,önéletrajzban szereplő e-mail cím és fénykép megválasztása, motivációs levélfelépítése.Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak,személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (EurópaiFoglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben),munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába

történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó(FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál(NPP).Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszédszerepe.

2.3.4.Munkanélküliség 4 óraA munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei:

álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történőegyüttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettségmegszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból valótörlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten amunkaközvetítés.Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíjelőtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai.Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése,Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Központ, kirendeltség feladatai.Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”):önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyénivállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás,munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,

31


33/211

pszichológiai tanácsadás.



2.5.1.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

(ajánlás)

Sorszám



Alkalmazandó eszközökés felszerelések

egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x1.4. megbeszélés x

1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.10. szerepjáték x1.11. házi feladat x

2.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-szám Tanulói tevékenységforma



Alkalmazandóeszközök ésfelszerelések

E g y é n i

C s o p o r t -

t á s

O s z t á l y -

r e t


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetettfeldolgozása

x

1.3.Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel

x


jegyzetelésselx

1.5.Hallott szöveg feladattal vezetettfeldolgozása

x

1.6. Információk önálló rendszerezése x

1.7.Információk feladattal vezetettrendszerezése

x


2.2. Leírás készítése x

2.3. Válaszolás írásban mondatszintűkérdésekre

x

32


34/211

2.4. Tesztfeladat megoldása x

2.6.A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerintiértékeléssel.

33


35/211


Foglalkoztatás I.(érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



34


36/211

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörökoktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzésekesetén)

Foglalkoztatás I.

N y e l v t a n i

z e r z é s 1

N y e l v t a n i

z e r z é s 2

N y e l v i

é g f e j l e s z t é s

M u n k a v á l l a l ó i

i n c s

FELADATOK

Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x xAlapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt x x x x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x x x xállásinterjún részt vesz x x x xmunkakörülményekről, karrier lehetőségekrőltájékozódik

x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködésmelletti munkát végez

x

munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezésekmegértése, használata

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma,felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetveválaszai

x x x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használtegyszerű szavak, szókapcsolatok

x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKEgyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltettkérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező,

összetett mondatokban

x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Fejlődőképesség, önfejlesztés x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Nyelvi magabiztosság x x x

Kapcsolatteremtő készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Információgyűjtés x x

Analitikus gondolkodás x

Deduktív gondolkodás x

35


37/211

3.Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra

3.1.A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű

állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerűformanyomtatványt kitölteni.Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egynyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve azállásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárásokelsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatívmemóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a

mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre azismeretekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvikompetenciafejlesztés.

3.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:Idegen nyelvek

3.3.Témakörök

1.Nyelvtani rendszerezés 1 8 óraA 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók alegalapvetőbb igeidőketátismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshozkapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra,illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandóválaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egyszakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyenképes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést.Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő

munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésbenmegfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbelikarrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvimagabiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

2.Nyelvtani rendszerezés 2 8 óraA 8 órás témakör során a diáka kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múltidejű feltételes mód, illetve amódbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet,szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen

nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyesvonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos

36


38/211

ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyiés szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni azállásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva asegédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket.A kérdésfeltevés

alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogyegy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetveesetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyimeghallgatás során. A szórend, aprepozíciók és a kötőszavak pontoshasználatának elsajátításával olyanegyszerű mondatszerkesztési eljárásokbirtokába jut, amelyáltal alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjúnelhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyentájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

3.Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatívmemória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul vévevalósul meg azinduktív nyelvtanulási képességfejlesztés,és azidegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai,kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adottidegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz

alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennekszellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek aképességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik azidegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyagmegtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat azingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai éskifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörökelsajátítása során valósul meg.Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás- a munka világa- napi tevékenységek, aktivitás- lakás, ház- utazás- étkezésEzen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolásiképességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikaiszabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

37


39/211


40/211


41/211


Közlekedéstechnikai alapokszakmai követelménymodul


40


42/211

A 10416-12 azonosító számú, Közlekedéstechnikai alapokmegnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok


Műszaki Rajz Mechanika Gépelemek-géptan

K ö z l e k e d é s t ö r t é n e t , k ö z l e k e d é s i f o g a l m

a k

A k ö z ú t i , a v a s ú t i , a v í z i é s a l é g i k ö z l e k

e d é s t e c h n i k á j a

A j á r m ű v e k m e n e t e l l e n á l l á s a i

S í k m é r t a n i s z e r k e s z t é s e k é s v e t ü l e t i á b r

á z o l á s

M e t s z e t i á b r á z o l á s

M é r e t m e g a d á s , f e l ü l e t m i n ő s é g , t ű r é s e k

é s i l l e s z t é s e k

J e l k é p e s á b r á z o l á s

M e r e v t e s t e k á l t a l á n o s m e c h a n i k á j a

S í k b e l i e g y e

n s ú l y i s z e r k e z e t e k

S z i l á r d s á g t a n

K i n e m a t i k a - k i n e t i k a

B e v e z e t é s , k ö t ő g é p e l e m e k , k ö

t é s e k , b i z t o s í t á s o k

R u g ó k é

s l e n g é s c s i l l a p í t ó k

C s ö v e k é s c s ő s z e r e l v é n y e k

T e n g e l y e k

C s a p á g y a z á s o k

T e n g e l y k a p c s o l ó k

F é k e k

H a j t á s o k , h a j t ó m ű v e k , m e c h a n i z m u s o k

FELADATOK

Műszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít,

használ x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről,villamos berendezésekről

x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x xÖsszegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és használ x x x x x x

41


43/211

Közlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi

x x x x x x x x x x x x x

Közlekedéselektronikai áramkörök jellemző adataitmeghatározza

Dokumentálja a számításokat x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Géprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolásimódok

x x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárásokKéplékenyalakítási alapismeretekForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiákKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközökGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainakismerete

Hegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközök

Korrózióvédelemi alapismeretekGyártási utasítások értelmezése x x xMűszaki fizika x x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretekMűszaki mérés eszközei x x x x x x x x

Digitális technikák és elektronikus műszerekMérési utasítások értelmezése xÉrintésvédelmi alapismeretekSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásaiGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépekmunkabiztonsági szabályaiKörnyezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretekMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők

42


44/211


45/211

A l a p f o g a l m a k

F é m e s s z e r k e z e t i a n y a g o k

N e m f é m e s s z e r k e z e t i a n y a g o k

Ö n t é s z e t , m e l e g a l a k í t á s o k , h ő k e z e l é s e k

K ö t é s e k

F o r g á c s n é l k ü l i h i d e g a l a k í t á s o k

F o r g á c s o l á s

F e l ú j í t á s i t e c h n o l ó g i á k

A n y a g é s h i b a k e r e s ő v i z s g á l a t o k

S z e r e l é s t e c h n i k a

V i l l a m o s a l a p f o g a l m a k

E g y e n f e s z ü l t s é g ű á r a m k ö r ö k

V á l t a k o z ó á r a m ú á r a m k ö r ö k

V i l l a m o s g é p e k

S

z ű r ő á r a m k ö r ö k é s p ó l u s e l m é l e t

F é l v e z e t ő k é s a l k a l m a z á s u k

S z á l o p t i k a , e l e k t r o n i k u s k i j e l z ő k

D i g i t á l i s á r a m k ö r ö k

FELADATOK

Műszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít,használ

x x x x x x x x x x x x x x x

Szabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről,villamos berendezésekről x x x x x x x x x x x

Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x x x x x xÖsszegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és használ x x x x x x x x x x xKözlekedésgépészeti berendezések műszaki

jellemzőit számítással ellenőrzix x x x x x x x

44


46/211

Közlekedéselektronikai áramkörök jellemző adataitmeghatározza

x x x x x x x x

Dokumentálja a számításokat x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Géprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolásimódok

x x x x x x x x x x x

Mértékegységek x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárások x x x x x x x

Képlékenyalakítási alapismeretek x x xForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiák x xKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközök x xGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainakismerete

x x

Hegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközök

x

Korrózióvédelemi alapismeretek x xGyártási utasítások értelmezése x x x x xMűszaki fizika x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek x x x x x x x x x x xMűszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerek x x x x x x x x xMérési utasítások értelmezése x x x x x x x

Érintésvédelmi alapismeretek x x xSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásai x x x x x xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépekmunkabiztonsági szabályai

x x x x x x

Környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek x x x x xMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

45


47/211


48/211

1.Közlekedési ismeretek 36óra/36 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1.A tantárgy tanításának céljaA közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókismerjék meg a legfontosabb közlekedési alágazatok, nevezetesen a közúti, avasúti, a vízi és a légi közlekedés legfontosabb technikai jellemzőit.A tanulók a tanulási folyamat során sajátítják el az egyes közlekedésialágazatoknál alkalmazott technikai megoldásokat, azok történeti fejlődésétazok jelenségeit és folyamatait.Továbbá ráirányítani a tanulók figyelmét az egyes közlekedési alágazatokközötti kapcsolatrendszerre.

Ismerjék meg a tanulók az egyes ágazatok előnyeit és hátrányait máságazatokkal való összehasonlítás kapcsán, mind gazdaságossági, mindkörnyezetvédelmi, valamint a szállítandó személyek illetve árukmennyiségének figyelembevétele alapján.Felhívni a tanulók figyelmét a biztonságos közlekedés megvalósításánakfeltételeire, valamint a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkre.Lehetőséget biztosítani a tanulók számára, hogy az egyes közlekedésiterületek megismerése során el tudja dönteni, hogy tanulmányait melyszakirányban kívánja folytatni.

1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakTörténelem (közlekedéstörténet, gazdaságtörténet, technikatörténet,tudománytörténet);Fizika, kémia, biológia

1.3.Témakörök

1.3.1.Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak 8óra/8

óraKözlekedéstörténet

A közúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA vízi közlekedés kialakulása és fejlődéseA vasúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA légi közlekedés története

A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmakA közlekedés fogalma, feladata, értelmezéseA közlekedés felosztása

Közlekedési alapfogalmakA közlekedési alágazatok átfogó jellemzése

47


49/211

A közúti közlekedésA vasúti közlekedésA vízi közlekedés

Közlekedésbiztonság

A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkAz aktív biztonságA passzív biztonság

1.3.2. A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája20óra/20 óra

A közúti közlekedés technikájaA közúti pálya

A közutak osztályozása

A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmakA közúti járművek

A közúti járművek csoportosításaA közúti járművek szerkezete és felépítéseOtto- és dízelmotorok működéseA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiTehergépjárművekA közúti járművek fontosabb paraméterei

A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei

A vasúti közlekedés technikájaA vasúti közlekedés felosztásaA vasúti pálya

Az alépítményA felépítmény részeiA felépítmény alapfogalmaiVágánykapcsolásokKülönleges felépítmények

A vasúti járművek

Vasúti vontatójárművekA vasúti vontatott járművek szerkezeteA vasúti vontatott járművek típusai

A vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiA vízi közlekedés technikája

A vízi közlekedés csoportosításaA vízi közlekedés pályája, vízi utak

Belvízi hajóutakTengeri hajóutak

A vízi közlekedés járműveiA hajók felépítése

48


50/211

A hajók fő méreteiA hajók haladása, irányítása és egyéb berendezéseiA mai hajók csoportosítása

A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei

Kikötő, dokkokHajógyárak

A légi közlekedés technikájaA légi közlekedés felosztásaA légi közlekedés pályájaA légi közlekedés járművei

A légi járművek csoportosításaA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete

A légi közlekedés kiszolgáló létesítményeiA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete

1.3.3. A járművek menetellenállásai 8óra/8 óra

A gördülési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA légellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményAz emelkedési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítmény

A hajtómű ellenállásA járművek menetdinamikájaA gépjármű haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebességszámítása

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám



Alkalmazandó eszközök ésfelszerelések (SZVK 6. pontlebontása, pontosítása)

egyéni csoport osztály1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x

1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x

49


51/211

1.6. házi feladat x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-szám



(differenciálási módok)Alkalmazandóeszközök és

felszerelések (SZVK 6.pont lebontása,

pontosítása) E g y é n i

C s o p o r t -

t á s O

s z t á l y -

r e t




jegyzetelésselx


jegyzetelésselx


2. Ismeretalkalmazási gyakorlótevékenységek, feladatok

2.1.Válaszolás írásban mondatszintűkérdésekre

x

2.2. Tesztfeladat megoldása x

2.3.Szöveges előadás egyénifelkészüléssel

x

2.4.Tapasztalatok utólagos ismertetéseszóban

x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajzelemzés, hibakeresés x

4. Komplex információk körében

4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssoralapján

x

5. Csoportos munkaformák körében

5.1.Információk rendszerezésemozaikfeladattal

x

6. Gyakorlati munkavégzés körében

6.1.Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján

x

7. Üzemeltetési tevékenységek körében

50


52/211

7.1.Géprendszer megfigyelése adottszempontok alapján

x

8. Vizsgálati tevékenységek körében8.1. Tárgyminták azonosítása x

1.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerintiértékeléssel.

2.Műszaki rajz 90 óra/90óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának célja

Műszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre vonatkozókialakítási, megmunkálási előírásait a kivitelező szakmunkásokkal. Javításkor,felújításkor az eredeti állapot visszaállításához szükséges, hogy a javítást végzőszakember az eredeti vagy a felújítási dokumentációban szereplő műszaki rajzokatolvasni, használni tudja. Szintén fontos, hogy egy alkatrész legyártásához olyan,szabványosan beméretezett, a szakrajzi előírásoknak megfelelő vázlatot, vagy műszakirajzot tudjon készíteni a tanuló, amely alapján azt az alkatrészt le tudják gyártani. Atantárgy fejleszteni igyekszik a tanuló térszemléletét is.A tantárgy célja, hogy a gépészeti rajzok mellett a szakmaspecifikus villamos

kapcsolási rajzok sajátosságait is megismertesse a leendő szakemberekkel, mivel a jókapcsolási rajzolvasási készség feltétele az eredményes hibafeltárási folyamatnak.Az alapismeretek elsajátítása után mutassa be a tanulóknak a korszerű számítógépesrajkészítési eljárásokat.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakKapcsolódó közismereti tartalmak:Matematika tantárgyból:

Geometriai mértékegységek

Elemi geometria, síkidomok és szerkesztésük: nevezetes szögek,szögszerkesztések, szögfelezők, háromszög, négyszögek, sokszögek,kör, körcikk. Síklapú testek, görbefelületű testek.

2.3. Témakörök

2.3.1. Síkmértani szerkesztésekés vetületi ábrázolás 18 óra/18óra

A műszaki ábrázolás eszközei: rajzlapméretek ismertetése, feliratmezők fajtái és

kialakításuk, darabjegyzék, rajzeszközök (rajztábla, ceruzák, vonalzók, görbevonalzók, betűsablonok, körző, stb.)

51


53/211

A műszaki ábrázolás alapelemei: vonalfajták, vonalvastagság, szabványosítás,méretarány. Szabványírás alkalmazása a géprajzokon. A méretmegadáselemei, méretarány.

Műszaki vázlatkészítés, szabadkézi vázlat.

Síkmértani szerkesztések: szögek, szakaszok, merőlegesek és párhuzamosok,síkidomok és szerkesztésük.

Térbeli alakzatok, térelemek ábrázolása: Síklapú és a forgástestek fajtáinak bemutatása, a különböző alakzatok ábrázolási módjai. Vetítési módok.Két- és három képsíkos ábrázolássíklapú testek (kocka, hasáb, gúla) vetületi ábrázolása teljes és csonkoltkivitelnél

forgásfelületek ábrázolása( henger, kúp, gömb)Axonometrikus ábrázolás: az axonometrikus kép keletkezése módszerei.

Síklapú testek (kocka, hasáb, gúla) ábrázolása axonometrikusan teljes éscsonkolt kivitelnél

Görbe felületű testek ( henger, kúp, gömb) axonometrikus ábrázolása.Síklapú testek (hasáb, gúla) döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése,áthatása.

Forgástestek döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése, áthatása.

2.3.2.Metszeti ábrázolás 18óra/18óra

A metszet keletkezése és ábrázolásaAz egyszerű metszet fajtáiTeljes metszet létrehozása, vízszintes, függőleges és ferdesíkú metszetekkészítése, jelölési módok

Részmetszet, kitörés ábrázolásaFélmetszet, félnézet, félnézet-félmetszet ábrázolási módokÖsszetett metszetek: lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsősmetszet, kiterített metszet

Szelvények rajzolásának módozatai: A nézet kontúrvonalain belül megrajzolt

szelvény. A vetületen kívül rajzolt szelvények: a metszősík nyomvonalán,elcsúsztatott helyzetben és a párhuzamos metszősíkú szelvények.

A metszeti ábrázolás sajátos szabályai: az anyagfajtától függetlenmetszetjelölések, nem metszendő alkatrészek, részletek (küllők, bordák,csapok, csavarok, csigák, ékek, fogantyúk, görgők, golyók, huzalok, karok,láncok, lemezek, orsók, rudak, szegecsek, szegek, tengelyek).

Összeállítási rajz készítése az előzetesen tanult szabályok alkalmazásával.Tárgyrészletek rajzolása: Kiemelt részlet, ismétlődő elemek, síkfelületek jelölése,mozgó alkatrészek szélső helyzete, csatlakozó alkatrészek.

2.3.3.Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések 18óra/18

52


54/211

óra

Atémakör részletes kifejtéseA méretmegadás általános szabályai: méretvonal, méretsegédvonal, méretszámelhelyezése, megadása

Különleges méretmegadások, egyszerűsítések: méretmegadások érintőkkel,kiadandó, magától értetődő és tájékoztató méretek megadása, egyenlőosztású távolságok méretmegadása, fél méretvonalak alkalmazása,éltompítások megadása, stb.

átmenő-, zsák-, süllyesztett furatok méretmegadásaLejtés és kúposság jelöléseRecézés, felületkikészítés és hőkezelés megadásaKözpontfurat, lekerekítés, beszúrás méretmegadásaMérethálózat felépítésének általános és speciális szabályai: láncszerű

méretmegadás, bázistól induló méretmegadás, táblázatos és kombináltméretmegadás. Méretek elosztása a rajzon.

Felületminőségi alapfogalmak. Egyenetlenségek, felületi érdesség értelmezése.A felületi érdesség megadása gépészeti rajzokon, jelölési módok.

A mérettűrés értelmezése, alapfogalmak (méret, névleges méret, ténylegesméret, felső- és alsó határméret, közepes méret, tűrés, felső határeltérés, alsóeltérés, tűrésezett méret).

A tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítva.Hosszméretek és szögméretek tűrése, lejtés és kúposság tűrésmegadása.

Tűrés alapsorozatok táblázatos megadása, tűrésezetlen méretek pontossága.Az illesztés alapfogalmai, az egységes tűrés-, és illesztési rendszerek felépítése(alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap éslyuktűrések táblázata)

Alak és helyzettűrések értelmezése, jelölései, megadása

2.3.4. Jelképes ábrázolás 36 óra/36óra

Csavarmenetek ábrázolása: csavarvonal csavartest, csavarmenet képzése. Orsó és

anyamenet ábrázolások. Menetes furatok áthatásának ábrázolása.Menetkifutás, szerszámkifutás jelölése. Menetek méretmegadása,csavarmenetek tűrésének, illesztésének megadása.

Balmenetű gépelemek jelölése.Hatlapfejű csavar és anya rajzainak szerkesztése. Csavarvégződések és csavarfejek

ábrázolása.Menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolása.Fogazatok és fogazott alkatrészek ábrázolása: jellemző méretek meghatározása, a

különböző fogazatok ábrázolása, műhelyrajza (pl.: hengeres kerék és

kerékpár, csavarkerékpár, kúpkerék, csigahajtás, fogasléc-fogasív). Fogazottalkatrészek rajzjelei kinematikai ábrákon.

53


55/211

Bordás tengelykötések ábrázolása: A bordástengely és a bordásfurat jellemzőadatai, méretei, mérettáblázatok használata. Bordástengely és bordásfuratrajza. Bordáskötés ábrázolása, műhelyrajz.

Csapágyak ábrázolása: siklócsapágy-persely rajza, mérettáblázat használata.

Gördülőcsapágyak különböző típusainak egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módja.

Tömítések ábrázolása: záró fedelek és a mozgó alkatrészek tömítései (pl.: radiálistengelytömítő gyűrű) részletes és jelképes ábrázolása, mérettáblázatokhasználata.

Rugók ábrázolása: hengeres húzó csavarrugók, nyomó csavarrugók metszeti,nézeti, részletes vagy jelképes ábrázolása.

Nem oldható kötések ábrázolása: szegecs- és hegesztett kötések.Szakma specifikus rajzi ábrázolások elméleti ismeretei, rajzkészítési gyakorlatok.

Számítógépes rajzkészítési eljárások bemutatása, fejlesztési lépések, irányzatok.


Szaktanterem


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök

és felszerelések (SZVK 6.pont lebontása,pontosítása)


1.1 magyarázat x x x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x


(ajánlás)

Sor-szám




Alkalmazandóeszközök ésfelszerelések (SZVK6. pont lebontása,pontosítása)

E g y é n i

C s o p o r t -

t á s

O s z t á l y -

r e t


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett x

54


56/211

feldolgozása

1.3.Hallott szöveg feladattal vezetettfeldolgozása

x


1.5.

Információk feladattal vezetett

rendszerezése x


2.1.Tapasztalatok utólagos ismertetéseszóban

x

2.2.Tapasztalatok helyszíni ismertetéseszóban

x

3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajzkészítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajzelemzés, hibakeresés x3.6. Rajz készítése rendszerről x3.7. Rendszerrajz kiegészítés x4. Csoportos munkaformák körében

4.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzésirányítással

x

2.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontjaszerinti értékeléssel.

3.Mechanika 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

3.1. A tantárgy tanításának céljaA mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikaikészségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulásifolyamata fejlessze tovább a fizika tantárgyban megismerttermészettudományos szemléletet, alakítson ki általános műszakiszemléletmódot. Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszakifogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel és azok alkalmazásaival, készítsefel a tanulókat a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok)értelmezésére és használatára, alakítson ki olyan készségeket, amelyeksegítségével legyenek képesek képzeletük, gondolatuk, adott szerkezetekegyszerűsített rajzi megjelenítésére.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze aszámítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a

55


57/211

problémamegoldó készséget. A gyakorlati feladatok közös megoldása mutassonrá az adott feladatok többféle megoldási lehetősége által felkínált önellenőrzésfontosságára, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és anagyságrendi érzék kialakulását.

Ki kell fejleszteni a műszaki életben alkalmazott mértékegységekalkalmazásának készségét, a tanulók esztétikai érzékét a szerkesztési ésszámítási feladatok áttekinthető, szép kivitelű megoldásaira.Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyankészségeket, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók egyszerűbbalkatrészek terhelésének megállapítására.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül iselsősorban a matematikára és a fizikára épül.

A Matematika tantárgyból:az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletekés a vektorok témaköreire épít a Mechanika tantárgy.

A Fizika tantárgyból:a mozgások

és a dinamika alapjai témakörökre épít a Mechanika tantárgy

3.3. Témakörök

3.3.1.Merev testek általános statikája 18óra/18óra

Bevezetésa mechanika tárgyaa mechanika felosztása, elemei

a tantárgy tanulásának célja, jelentőségemértékegységek a mechanikábana számító- és szerkesztő eljárások parallel alkalmazása

Statikai alapfogalmak,Erő

fogalmafajtái jelölésekmértékegységek

tulajdonságokForgató nyomaték

56


58/211

fogalmameghatározásaértelme

Erőpár

fogalmahatásaforgatónyomatéka

Erőrendszerekfogalmaösszetevőifajtáiaz erőrendszer eredője

A statika alaptételei

erőháromszög tételekét erő egyensúlyának feltételeegyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolításahatás-ellenhatás törvénye

Az erő összetevőkre bontásaszerkesztéssel (vektorháromszög módszer)szerkesztéssel (paralelogramma módszer)számítással

Síkbeli erőrendszerek

Az erő áthelyezéseAz erők összegzéseKözös hatásvonalú erők eredőjeKözös metszéspontú erők eredője

meghatározás vektorsokszög módszerrel,meghatározás számítással.

Közös metszéspontú erőrendszer egyensúlyahárom erő egyensúlya,a testek egyensúlyának meghatározása szerkesztéssel,

a testek egyensúlyának meghatározása számítással.Párhuzamos erők eredője

meghatározás számítással a nyomatéki tétel segítségével,meghatározás vektor- és kötélsokszög segítségével,a nyomaték szerkesztése kötélsokszöggel.

A súlypont és a súlyvonal fogalmaTetszőleges síkidom statikai (elsőrendű) nyomatékának kiszámítási elveEgyszerű síkidomok statikai nyomatékaA síkidomok súlypont meghatározásának elve

Egyszerű síkidomok súlypontjának meghatározásaösszetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása

57


59/211

számítással,összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározásaszerkesztéssel.

A stabilitás (állékonyság) fogalma és gyakorlati jelentősége

3.3.2.Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 18óra/18óra

A kényszerek fajtái és jellemzőiA reakcióerő támadáspontjának nagysága és értelme

támasz,kötél,statikai rúd,csukló és

befogás eseténHárom, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeiAz egyensúly feltételének meghatározása számítássalHárom erő egyensúlyának meghatározási módszere szerkesztésselKéttámaszú tartókAlapfogalmak

fogalma,szabványos jelölések,támaszköz (fesztáv),

konzol,terhelési módok.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikusmódszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyesmegszerkesztése.

Egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel ésszámítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikusmódszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyesmegszerkesztése.

Vegyes terhelésű kéttámaszú tartó

A reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és

58


60/211

számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikusmódszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes

megszerkesztése.Egyik végén befogott tartókAlapfogalmak

a befogott tartó fogalma,szabványos jelölések,terhelési módok,a befogás reakciói.

Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,

a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikusmódszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyesmegszerkesztése.

Egyenletesen megoszló terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikus

módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyesmegszerkesztése.

Vegyes terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalitikusmódszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes

megszerkesztése.

3.3.3.Szilárdságtan 24óra/24óra

A szilárdságtan tárgyaIgénybevételek

egyszerű igénybevételek,összetett igénybevételek.

Feszültségek

normál feszültség,csúsztató feszültség.

59


61/211

Hooke-törvényA megengedett feszültség

fogalma, jelölése,

meghatározása számítással,meghatározása táblázat segítségével,terhelési módok Wöhler- szerint.

Méretezési eljárásokaz alkatrész terhelhetőségének meghatározása,a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,az alkatrész anyagminőségének megválasztása,adott igénybevételnek való megfelelés ellenőrzése.

A méretezés alapvető szempontjai

Húzó igénybevétela húzó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a megnyúlás meghatározása,egyenszilárdságú húzott rúd,kazánformula és alkalmazása.

Nyomó igénybevétela nyomó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,

a rövidülés meghatározása,a felületi nyomás,a palástnyomás,hőmérséklet változás okozta feszültségek.

Hajlító igénybevételAlapfogalmak

a hajlító igénybevétel vizsgálata, jellemző fogalmak és elnevezések (rugalmas vonal, semlegesréteg, húzott szál, nyomott szál, alakváltozások).

A hajlító igénybevétel feszültségeA hajlítás alapegyenlete

a Navier-féle összefüggés,a szélső szál távolsága,ekvatoriális másodrendű nyomaték,keresztmetszeti tényező.

Ekvatoriális másodrendű nyomatékok és keresztmetszeti tényezőktetszőleges keresztmetszet x és y tengelyekre számítottmásodrendű nyomatéka,

téglalap, négyzet, kör, körgyűrű keresztmetszetek ekvatoriálmásodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek

60


62/211

meghatározása,különböző területelemekből álló keresztmetszet ekvatoriálismásodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinekmeghatározása,

a Steiner-tétel és alkalmazása,hengerelt szelvények ekvatoriális másodrendű nyomatékainakés keresztmetszeti tényezőinek meghatározása szabványok éstáblázatok segítségével.

Hajlításnál fellépő alakváltozásokegyik végén befogott tartó végének lehajlása, szögelfordulása,különböző terhelésű kéttámaszú tartó közepének behajlása, avégeinek szögelfordulása.

Tartók méretezése hajlításra

a nyíró igénybevétel elhanyagolása,a tartó anyagának meghatározása táblázat segítségével,a tartó keresztmetszeti méreteinek meghatározása,a maximális terhelhetőség megállapítása,a tartó igénybevételre való megfelelésének ellenőrzése,

Egyenszilárdságú tartóegyenszilárdságú tartó-megoldások,

Nyíró igénybevételTiszta nyíró igénybevétel

a tiszta nyírás jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,a feszültség eloszlása.

Hajlítással párosult nyíró igénybevételaz igénybevétel jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,az alaktényező értékei.

Méretezés nyírásrahajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész

terhelhetőségének, a keresztmetszet méreteinekmeghatározása, hajlítással párosult nyíró igénybevételűalkatrész anyagminőségének megválasztása,ellenőrzés palástnyomásra.

Csavaró igénybevételAlapfogalmak

a csavaró igénybevétel jellemzői, vizsgálata, jellemző elnevezések, alakváltozás a csavaró igénybevételnél.

A csavaró igénybevétel feszültsége

Feszültség eloszlás az igénybevételnél,adott keresztmetszetben ébredő feszültség meghatározása.

61


63/211

A csavarás alapegyenletePoláris másodrendű nyomatékok és poláris keresztmetszeti tényezők

tetszőleges keresztmetszet poláris másodrendű nyomatéka,összefüggés a poláris és ekvatoriális másodrendű nyomatékok

között,kör, körgyűrű és négyzet alakú szelvények poláris másodrendűnyomatékának és poláris keresztmetszeti tényezőjénekmeghatározása.

A csavaró igénybevétel alakváltozásaa keresztmetszet szögelfordulásának meghatározása,a folyóméterenkénti maximális elcsavarodás.

Méretezés csavarásraforgó tengelyeket terhelő csavaró nyomaték meghatározása az

átvitt teljesítmény és a fordulatszám ismeretében,a csavarásra igénybe vett tengely terhelhetőségének, aszükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,a csavaró nyomatékkal terhelt tengely igénybevételnek valómegfelelésének ellenőrzése,a csavarásra igénybevett tengely megfelelő anyagminőségénekkiválasztása,a tengely szögelfordulásának meghatározása és ellenőrzése.

Kihajlás

a nyomó igénybevételű karcsú rúd vizsgálata,a karcsúsági tényező,a kihajlási hossz a rúd megfogásától függően,az inerciasugár,rugalmas és rugalmatlan kihajlás,a törőfeszültség meghatározása Euler és Tetmayer szerint,ellenőrzés kihajlásra,a kívánatos kihajlási biztonsági tényezők.

Összetett igénybevételek

Egyirányú összetett igénybevételfogalma, értelmezése és fajtái,húzás+hajlítás eredő feszültsége,nyomás+hajlítás eredő feszültsége,feszültségábrák,méretezési módok.

Többirányú összetett igénybevételfogalma, értelmezése és fajtái,a redukált feszültség meghatározása Mohr-szerint,

a redukált nyomaték,méretezési módok.

62


64/211

3.3.4.Kinematika-kinetika 12 óra/12óra

Kinematika alapfogalmak

a kinematika tárgya,a mozgások csoportosítása,a mozgások jellemzői.

A pont kinematikájaEgyenes vonalú mozgások

egyenes vonalú, egyenletes mozgás,egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgások,kinematikai diagramok.

Görbevonalú mozgások

egyenletes körmozgás,egyenletes körmozgást végző pont gyorsulása,egyenletesen változó körmozgás.

Merev test kinematikájaA merev test mozgásának jellemzéseA merev test elemi mozgásaiÖsszetett mozgások

a test egyidejűleg többféle haladó mozgást végez,a test egyidejűleg haladó és forgómozgást végez,

hajítás függőlegesen, vízszintesen és ferdén.Kinetika alapfogalmak

a kinetika tárgya,a kinetika alaptörvényei.

Az inercia- és gyorsuló rendszerekaz inerciaerő és gravitációs erő ekvivalenciája,a súlyos és tehetetlen tömegek azonossága.

A D'Alembert-elvA centripetális - és centrifugális erő

Merev test forgása rögzített tengely körülA forgómozgás alaptörvényeTömegtehetetlenségi nyomaték

fogalma, mértékegysége,értékét meghatározó tényezők,egyszerű, homogén testek tömeg-tehetetlenségi nyomatéka,

Steiner-tétel és alkalmazása,redukált tömeg,tehetetlenségi sugár.


63


65/211

Szaktanterem


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám



Alkalmazandó eszközökés felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,pontosítása)


1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. szemléltetés x1.6. házi feladat x


(ajánlás)

Sor-szám




Alkalmazandóeszközök és

felszerelések (SZVK6. pont lebontása,pontosítása)

E g y é n i

C s

o p o r t -

t á s

O

s z t á l y -

r e t




jegyzetelésselx


jegyzetelésselx



2.1.Válaszolás írásban mondatszintűkérdésekre

autoelektronikai muszeresz 54 525 01

Documents