Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére

Dr. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

2009. január 12.

1. A világ élelmezési helyzete Az élelmiszertöbblet és –hiány

egymásmellettisége A túltápláltság, a kóros elhízás és

az alul- és rosszul-tápláltság, az éhínség párhuzamos előfordulása:

- a fejlett országokban a szükségesnél 30%-kal többet fogyasztanak

- a világon 3 milliárd ember több-kevesebb étkezést rendszeresen kihagy

- 2 milliárd ember rosszul-táplált- 923 millió (2007) éhezik – számuk 75

millióval nőtt 2006-hoz képest↓

A világ élelmezésbiztonsága veszélyben?Élelmezési válság fenyeget?

2. Élelmezésbiztonság (food security) Kritériumai:a) az alapvető élelmiszerek

megfelelő mennyiségben, összetételben és elfogadható áron állnak rendelkezésre (availability)

b) a lakosság hozzájut az alapvető élelmiszerekhez (accessibility)

c) a külső ellátási forrásoktól csak csekély mértékben függnek

Az a) kritérium megvalósítása → a kínálat növelése:hazai élelmiszertermelés növeléseélelmiszer importélelmiszer segély

A b) kritérium megvalósítása → a szükségletek kielégítése:a lakosság jövedelmének (vásárlóerejének) növelésea rendelkezésre álló jövedelem megfelelő elosztásahazai élelmiszersegély és szociális programok

3. Az áralakulás hatása az élelmezésbiztonságra

Magas árak:abszolút élelmiszerhiány lehetséges –

csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget

visszafogja az élelmiszersegélytdrágítja az élelmiszerimportota drága élelmiszert egyre kevesebben

tudják megvásárolniDe: ösztönözheti a hazai termelést

Csökkenő árú élelmiszer:nagyobb kínálatot sejtettöbb jut élelmiszersegélyreolcsóbb az importmegkönnyíti a hozzájutást, hiszen

olcsóbb az élelmiszerDe: nem hat ösztönzőleg a hazai

termelésre

9

4. Hogyan alakulnak az élelmiszerárak?

Tények

1974-2005: élelmiszerek reál ára 75%-kal csökkent

2005-2007: 75%-kal nőtt, de reál értékben elmaradt a 70-es évek elejei csúcsoktól

2008-ban a kukorica ára a tavalyi felére csökkent (55-60 ezer HUF – 24,5 e HUF)

2008 szeptember: mezőgazdasági termelői árak 8,8%-kal nőttek, de gabonaféle: 35,6%-kal csökkent

10

4.1. Mi okozza a fluktuációt?

Az élelmiszerek áralakulását a mezőgazdasági termékek (commodities) áralakulása határozza meg → 25-35%-ban

→ 55-65%-ban a feldolgozás, a szállítás és az elosztás költségei – olajár!!!!

→ spekuláció + kereskedelmi intézkedések

11

4.2. Mi határozza meg az agrártermékek áralakulását?

A világméretű kereslet és kínálat viszonya, ami nagy idő átlagában és globálisan kiegyenlített – évenként és területenként pedig erőteljes ingadozást mutat

12

4.2.1. A keresletet növelő tényezők – viszonylag állandók és egyirányú korrelációt mutatnak

népesség-növekedés az 1 főre eső jövedelem

emelkedése a fogyasztási struktúra átalakulása urbanizáció

13

4.2.2. A kínálatot szűkítő tényezők – egy részük konstans, másik részük fluktuál, a korreláció nem egyértelmű

csökkenő termőterület csökkenő vízkészletek energianövények termelése

(2007/2008:95 millió tonna gabonányi) – olajár- és állami támogatás függő, 30-75%-ban felelős az élelmiszer-áremelkedésért, vitatható és sokoldalú környezeti és energia-igény hatás

14

• éghajlat-változás• szélsőséges időjárás – csökkenti a

termelést• globális felmelegedés – akár növelheti is,

de• az agrártermelés az üvegházhatású gázok

kibocsátásának 32%-áért felelős• túlhalászás – hal ára nő – pótlása• kereskedelemkorlátozó intézkedések –

exporttilalom

15

4.2.3. A kínálatot bővítő tényezők – jelentős beruházást igényelnek + bizonytalanok

új termőföldek művelésbe vonása (Észak-Amerika, EU, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Kelet-Európa)

hozamok növelése – input-ár függő

16

GMO-k elterjedtebb alkalmazása → hozamfokozó, de akár versenyképességi hátrány is lehet

új fajták bevezetése (szárazságtűrő fajták)

rekordtermések előfordulása (2008: Kanada, Brazília, Oroszország, Magyarország, Bulgária)

17

4.3. Bizonytalansági tényezőkaz olajár alakulása – közvetlen

termelési költség + feldolgozási, szállítási költség + a helyettesíthetőség gazdaságossága (bioenergia)

éghajlatváltozás – felmelegedés avagy lehűlés

18

nemzetközi pénzügyi válság hatása: fogyasztás visszafogása, csökkenő

vásárlóerő termelés visszafogása a növekvő

finanszírozási gondok miatt ← dráguló banki hitelek

csökkentett műtrágya-használat → csökkenő hozamok

a földárak alakulásaa kereskedelem liberalizálása – WTO-

Doha

5. KövetkeztetésekBizonytalanul alakuló, fluktuáló

élelmiszerárak → ingadozó termelés → bizonytalan kínálat, túltermelés vagy a hiány gyakori előfordulása

Ingadozó élelmiszerimport-lehetőségBizonytalan élelmiszersegélyNövekvő élelmezési bizonytalanság

az olaj mellett az élelmiszer, a föld és a víz is stratégiai cikké válik

Kiút:- a hazai termelési lehetőségek

kihasználása- kiegészítő nemzetközi akciók

21

KÖSZÖNÖM A KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!FIGYELMET!