az agresszió fogalma a pszichológiában

7/23/2019 Az Agresszió Fogalma a Pszichológiában

http://slidepdf.com/reader/full/az-agresszio-fogalma-a-pszichologiaban 1/3

Az agresszió fogalma a pszichológiában

2009.01.14. szerdaIsmernünk kell az agresszió lélektanát és pontos anatómiáját ahhoz, hogy megértsük kiváltó okait,és rátaláljunk a megfelelő kezelési stratégiákra. Ismerkedjünk meg közeleről az agressziófogalmával és pszi!hológiai elméleteivel" #it jelent a konstrukt$v agresszió és milyen lehetőségekrejlenek enne%Az agresszió genezise és formái

&z agresszió jelensége olyan kortünet, amely egyre szélsőségese megnyilvánulási formáian jelzia mai társadalom emere számára, hogy elvesz$tettük a kap!solatot igazi önmagunkkal. &zagresszió nem más, mint önismereti válságtünet. 'em látjuk magunkat, és nem látjuk a másikatsem. (ejtett vágyainkat, álmainkat igyekszünk elfelejteni, és saját !sapdánka ejtjük magunkat.#inél távola kerülünk attól, hogy megvalós$tsuk valódi lényünket és minél kevésé vállaljukdöntéseinket környezetünk elvárásai ellenéen, annál nyugtalanaak és feszülteek leszünk.)nnek !s*!spontján megjelenik az agresszió.

&z agresszió fogalmához elsősoran negat$v értelmezések kap!solódnak. & klasszikus defin$!iószerint agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést , amelynek ind$téka, hogy + ny$ltvagy szimolikus formáan + valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon(ans!hurg, -/0. )gy dolgot azonan érdemes közeleről is megvizsgálni. & szándékosság

nem feltétlenül tudatos. 1életlenül okozott sérelmek mögött is állhatnak agressz$v mot$vumok.'ehéz tisztázni, hogy egy diákok között kialakult lökdösődés a játék hevéen vagy szándékosantörtént% &z érintett személyek és a körülmények alapos ismerete dönti el, hogyan $télünk.

Buss álláspontja szerint éppen ezért minden !selekvés agresszió, ami egy másik élőlénynek kártokoz. #égsem tartjuk feltétlenül agressz$vnek azt a szülőt vagy pedagógust, aki fegyelmezi agyermeket. 2ehát a szándékosság fontos meghatározója marad az agressz$v magatartásnak,azonan tudatos és tudattalan mot$vumai lehetnek, amit izonyos eseteken nehéz tisztázni. 3apéldául a fegyelmezés emo!ionális kielégülést jelent a nevelő számára és nem elsősoran nevelői!élja van, akkor mindenképpen agressziónak minősül.

&z agressz$v magatartásokat a viselkedés morális tartalma szerint !soportos$thatjuk. & romoló,közösségellenes magatartás antiszociális agressziónak , a közös és az egyén érdekeit szolgálóviselkedés proszociális agressziónak minősül (ans!hurg, -/0. )zen a ponton egy kivételesen

fontos szempont mutatkozik meg. &z agresszió olyan energia, amely ép$tő és romoló energiákat isképes mozgós$tani. Iránya az egyén szándékától és morális eáll$tódásától függ tehát. &konstrukt$v agressziót a pszi!hológia asszertivitásnak is nevezi 4appéter, 56670. 8lyan hatóerőrőleszélünk tehát, ami kétél9 fegyver. )gyszerre eszköze a romolásnak és a pozit$v értelemen vettönérvényes$tésnek, ami a kiegyens*lyozott lelki élet kul!sfontosság* tényezője.

&z agresszió következő !soportos$tási szempontja, hogy eszköznek vagy !élnak minősül:e. 3a azagressz$v magatartás valamilyen !él elérését szolgálja, akkor instrumentális agresszióról eszélünk.3a előnytől függetlenül a másiknak okozott sérelem emo!ionális kielégülést szolgál, a viselkedéstaz indulati agresszió körée sorolhatjuk (ans!hurg, -/0. &z asszertivitást is tekinthetjükinstrumentális agressziónak, aan az eseten, ha a pozit$v tartalmát tekintjük. #$g azonan azasszertivitás kizárólag pozit$v tartalm*, az instrumentális agresszió nem feltétlenül. )gy gyermekki!savarhatja a másik kezéől a játékot, amit elvettek tőle, amivel fájdalmat okozhat a másiknak.3a indulati mot$vumról esik szó, nin!s !élom az agresszióval, !supán annyi történik, hogy egy adott

helyzeten indulati töltés szikrázik fel. &z egyik gyerek ellöki a kistestvérét, mert az édesanyja velefoglalatoskodik, ami a testvérféltékenység egyik tipikus megnyilvánulási formája.

&z agressz$v magatartás lehet továá védekező és támadó. )z a felosztás elsősoran azállatvilágan megfigyelt jelenségek etológiai megközel$téséen értelmezhető. & zsákmányszerző,illetve a h$mek között zajló agressz$v megnyilvánulások tartoznak a támadó viselkedés körée, m$ga területvédelmező, utód: illetve önvédelmező agresszió az, ami első mozzanatát tekintvemenekülő stratégiát aktivál 4appéter, 56670.

&z agresszió Freud és Konrad Lorenz olvasatáan reaktív ösztönnek tekinthető. &z állatvilágan azagresszió a faj megőrzését szolgáló ösztön, amelyet izonyos ingerek és ingerkonstellá!ióköröklötten és törvényszer9en kiváltanak, illetve leáll$tanak. & kiváltó és leáll$tó tényezők fajonkéntkülönöznek. ;orenz felh$vja rá a figyelmet, hogy az emereknél már más a helyzet, mint azállatok esetéen. &z emeri agresszió nem ösztönös, refle<szer9 függvénye a külső

ingeregyütteseknek, keletkezéséen a m*lteli tapasztalatoknak és a szo!iális tanulásnakkiemelkedő szerepe van =uda, 566>0.



Indulati onflituso ! frusztráció" agresszió és érzelme

&z agresszió érzelmi k$sérőjelensége és megnyilvánulási formája a düh és a harag. &z agressz$vviselkedés közvetlen kiváltó oka pedig a rusztráció, amely a !selekvést korlátozó tilalmak hatásárakeletkezik, a !élirányos viselkedés megakadályozásának vagy késleltetésének a következménye(ans!hurg, -/0. & rusztráció!agresszió hipotézis szerint a frusztrá!ió törvényszer9enagressz$v viselkedéshez vezet 4ul!sár, -7>0. &z agresszióhoz kap!solódó érzelmi

megnyilvánulások tehát nem kiváltó okai az agressziónak, hanem k$sérő formái. &z akadályoztatásifeszültség haragot éreszt és ezen keresztül az agresszió kiroanásához vezet.

'em minden akadályozó hatás van frusztráló hatással a gyermekre. ?vódás kor* gyermekeknél ismegfigyelhető, hogy a napi tevékenységeik során számtalanszor gördül akadály !selekvéseik elé,mégsem válnak frusztrálttá, nem okoz számukra különöse prolémát, ami történik, könnyedénátsiklanak helyzetek felett. & tevékenységet akadályozó helyzet frusztrat$v jellegét az eg"énm#lt$eli tapasztalatai% eg"éni személ"iség&ellemzők , szu$&ektív tén"ezők határozzák meg(ans!hurg, -/0. 3a például egy gyermek függőségi mot$vuma erős, nagyo frusztrá!iót él átanyja távollétéen, mint az a társa, akinél ez a függőségi mot$vum gyengé.

)gy másik fontos jelenség, hogy a folyamatosan jelentkező frusztrá!iós élmények más területekenis lejje száll$thatják a frusztrá!iós küszööt. 4istestvér születésekor az óvodáan, felnőttektársaságáan, különöző helyzeteken az átlagosnál tö prolémát érzékelhetünk a gyermeknél,

ny9göse, fáradékonya a megszokottnál, olyan eseteken is fegyelmezetlen vagy engedetlen,amikor ez koráan nem fordult elő.

&z agressz$v feszültség nem!sak !selekvésen nyilvánulhat meg, hanem képzelet$en ismegjelen$thető. )nnek formája a testi ántalmazás, illetve a másik számára fájdalmas történésekgondolati megjelen$tése és k$vánása. & frusztrá!iós tilalmakkal *jratermelt agresszióhozképzeleten manipulálható képek is tapadnak #érei, -7/0.

& rendszeresen frusztrált és ala!sony frusztrá!iót9rés9 gyermekeknél, akiknek eredményesagresszióra alig van lehetőségük, gyakran megfigyelhetjük a napi oglalatosság játék vagytanulás0 regresszió&át =uda, 566>0. )nnek oka, hogy kétségeesése, haragja olyan mértéken vanfelsz$nen, illetve foglalkoztatja, hogy figyelmének !supán töredékét képes tevékenységre ford$tani.& regresszió jól érzékelhetően leplezett agressz$v aktusnak tekinthető.

&z óvodáskor* gyermek hamar megtapasztalja, hogy tettei szeretetmegvonással üntethetőek,amely nyugtalanságot éreszt enne és megjelenik a szeretet elvesztésétől való élelem. &zödipális konfliktusan féltékenység és agresszió, illetve a iztonság elvesztésétől való félelem jelenik meg 4ul!sár, -7>0. #egjelenik továá a $'ntudat mint az agressz$v fantázia és a tiltottvágyak k$nos k$sérő érzése. & elsővé tett szülői elvárások ellentmondása kerülnek a ténylegesviselkedéssel és a vágyképlettel. )zt a konfliktust éli meg a gyermek a 9ntudatan, amelynekátélését szorongás k$séri, illetve lelkiismeret:furdalás.

& 9ntudatos félelmi feszültséghez szorosan kap!solódik a szég"enérzés. 3a megalázottsággaltársul, a gyermek lee!süli és megveti önmagát, önértékelése sérül és ingataggá válik #érei,-7/0. &z önértékelési zavar a serdülőkori identitáskr$zist még nehezeé teszi, megjelenik aképességekhez képest ala!sony teljes$tmény, a társtalanság, az elszigetelődés vagy !inizmus.

)rikson pszi!hoszo!iális fejlődésről szóló elmélete az énidentitás fejlődését követi végig!se!semőkortól egészen az időskorig. )lképzelése szerint minden stádiuman pszi!hoszo!iális

kr$zist, konfliktust élünk át, amely olyan fordulópontot jelent az egyes életszakaszokan, amelykomoly fejlődési lehetőséget rejt magáan, ugyanakkor fokozottan sérülékennyé teszi az egyént4ul!sár, -7>0.

& csecsemőkor a $izalom és $izalmatlanság érzésének kr$zise. 3a legenső érzéseinket inká aizalom uralja, megerősödik a remén"re való képességünk.

& második pszi!hoszo!iális szakasz a második!harmadik életévet öleli el% amikor az autonómia ésszég"enérzés konfliktusa erősödik fel. & konfliktus sikeres megoldása az akarat énminőségétfejleszti ki, vagyis az eltökéltséget, hogy képesnek érezzük magunkat a szaad !selekvésre.

(vodáskor$an a kezdemén"ezés &elenik meg a $'ntudattal szem$en. & sikeres feloldás a szándék énminőségét alak$tja ki és erős$ti meg, vagyis azt a fajta átorságot, amelynek révén elérhetjük!éljainkat anélkül, hogy félelmet vagy 9ntudatot kellene éreznünk.

)skoláskor$an a tel&esítmén" válik fontossá és a kise$$rend'ségi érzés mélyülése lesz a tét. &teljes$tmény aan áll, hogy olyat kell tennünk, amit mások $télnek értékesnek és amit a mások



által k$vánatosnak tartott módon kell elvégeznünk. 3a erre képessé válunk, a kompetenciaénminősége alakul ki.

* serdülőkor a szerepkonliktusok pozit$v megoldása esetén pedig a szilárd identitásérzés összhangja felé vezet el, ami a h'ség és ragaszkodás megerősödését k$nálja.

;áthatjuk tehát, hogy minden korosztálynak megvan a maga központi önismereti témája, ami

sikertelen megoldás esetén a személyiségfejlődés gátjává válhat és az egyén pszi!héskiegyens*lyozatlanságához, frusztráltságához, elégedetlenségéhez és agressz$vmegnyilvánulásaihoz vezethet el. &z önmegvalós$tás mot$vumának kiteljesedését gátló tényezők, afejlődés megrekedése ugyan!sak hozzájárulnak az agresszió megjelenéséhez.

+zerző, -. /ó$iás +ára

Irodalom#

$r. %uda &ariann '200() *ehet+n ellene, ! A g-ermei agresszió !$inasztia*ann-/iadó" %udapest.

ulcsár suzsa '19() A személ-iségpszichológia. 3eg-zet. *ann-/iadó" %udapest.

&érei erenc ! 5. %inét 6gnes '197) 8-ermeléletan" 8ondolat" %udapest.

$r. anschburg 3en: '1997) élelem" harag" agresszió. ;emzeti *ann-/iadó"%udapest.

$r. appéter Ist/án '200) A onstrut</ agresszió és a =/: formálása. >+si" %udapest.

az agresszió fogalma a pszichológiában

Documents