az alapszakos szakdolgozat benyjtsnak s megvdsnek szablyai a … germanisztika... · 2019. 11....

1

Az alapszakos szakdolgozat beny jt s nak s megv d s nek szab lyai a germanisztika alapszakon A SZAKOT GONDOZZA: Ge mani ikai In e Tartalom: 1. Az alapszakos szakdolgozattal a alap ako i g al kapc ola o l al no k e elm n ek 1.1. Fo mai k etelm n ek 1.2. Ta almi k e elm n ek 1.3. A BA ak k e elm n ei 2. A aki n ok aj o k e elm n ei (elj end, mak k, bibliog fi k) 2.1. N me aki n 2.2. N me nem e i gi aki n 2.3. N de landi ika aki n 2.4. Skandina i ika aki n 1. Az alapszakos szakdolgozattal s az alapszakos z r vizsg val kapcsolatos ltal nos k vetelm nyek 1.1. Formai k vetelm nyek - az alapszakos szakdolgozatot m g ppel kell elk eni 2 p ld n ban (egyet bek ve egyet f ve) kell ben j ani; - a k l bo n fel kell n e ni: az alapszakos szakdolgozat megjel l , a hallga ne ,

akj a aki n , alamin a szakdolgozat k nek ; - a bels bo n fel kell n e ni: az alapszakos szakdolgozat megjel l , a dolgozat c m mag a l, a idegen n el en dolgozat c m idegen n el en i , valamint a k , a bal al a okban a ma e e ne beo , a jobb al a okban a hallga ne , akj a aki n , alamin a szakdolgozat k nek ;

- az alapszakos akdolgo a ho c a olni kell eg n ila ko a o a l, hog a m nka a hallga aj ellemi e m ke;

- a munka terjedelme legal bb 40 e e n eg (c mlap, a alomjeg k, mell kle ek a bibliog fia n lk l); - fo m ma: ma g be ll ok: bal 3 cm, jobb 2 cm, fen 2,5 cm, len 2,5 cm; a be m e : a f egben 12 pon o , a l bjeg e ekn l 10 pon o Time Ne Roman, a o ol g: a f egben 1,5, a l bjeg e ekn l 1; beke d : minden o ki . A j beke d be kell h ni 1,5 cm-rel. - A alap ako akdolgo a lead i ha idej a HKR 338. -a ha o a meg. 1.2. Tartalmi k vetelm nyek s a dolgozat elk sz t s nek menete: - a alap ako akdolgo a a k e ke o endben a alma a a k e ke ke : a alomjeg ke , elm le i be e e , bb min 3 f feje e e , i odalmi aki odalmi id e eke , aki odalmi hi a ko oka l bjeg e fo m j ban, eg , i odalomjeg ke e e lege en

m mell kle eke (pld. egek i a , b ka , k peke , k peke , peci li jeg ke b.) - Szakdolgozat nak m j a hallga a akmai mod lok (n el e i i me e ek, i odalmi ismere ek, k l a- m dia dom n i i me e ek) eg ik b l la ja. A i odalmi i me e ek, a n el e i i me e ek, alamin a k l ra- m dia dom n i i me e ek g k ben o

2

alapszakos szakdolgozat olyan beli m nka, amel nek m ja eg idebb m alko (pl. i odalmi eg, film b.), ille e eg b a fogalom leg gabb elm ben e eg elem e. A eg e Tan kek a Int e honlapj n (http://germanistik.elte.hu) e ik k a

la ha mak ke . A mak n la en e l o ha . - A hallga a 4. eme e ben az alapszakos szakdolgozat ho k ele m don ma e e

la a ille ke an k ok a i k l, aki el megbe li a szakdolgozat koncepci j . Ennek alapj n a hallga a ado ben j ni 15-ig leadja a ma e e nek (1 p ld n ban) a In e honlapj l le l he BA alapszakos szakdolgozat mabejelen lap"-ot (a m ik p ld n a hallga n l ma ad). A hallga a j hag o szakdolgozati c me a ado ok be 15-ig k teles bejelen eni a Tan lm n i Hi a alban. T ma l o e e n a c m l o a hallga a ado december 15-ig k ele bejelen eni a Tan lm n i Hi a alban. - A hallga k ele a ma e e kon l ci c lj b l min. 3 alkalommal felkeresni. A kon l ci n n megjelen a In e honlapj l le l he BA alapszakos szakdolgozati konz l ci lap"-on a ma e e al al iga olja. A kon l ci lapo a hallga k ele a dolgo a lead ako mell kelni. - A akdolgo a elk el a hallga bi on go e a l, hog k pe k ea m don alkalma ni a an lm n ai o n el aj o i me e eke . A dolgo a nak meg kell felelnie a n el i k e elm n eknek, a filol giai m nka alap e k i i mainak (l d In e i honlap), a alma nia kell legal bb 3-4 alap e elm le i-m d e ani akm nk a al hi a ko . A munka

efoglalja a ak dom n ak li ll . A második szak szakterületi ismeretei -b l (minor) nem kell szakdolgozatot ni. Az alapszakos szakdolgozat rt kel se: A akdolgo a kel e fok k l n (1-5) nik. A szakdolgo a demjeg a ma e e a Tan k e e l al kijel l m odb l llap ja meg. A b la ok elk he a In e l al megha o o empon ok (1. ma la , 2. n el e e , e minol gia, l , 3. filol giai appa , 4. a i g la megalapo o ga, 5. e ke e , gondola mene , 6. m d e ) a i n ad ak. Az Alapszakos szakdolgozati b la i lap a szempontok le e le al a In e honlapj l le l he . Amenn iben a szakdolgozatban o o a o an l o , elem a a n el i hib k fo d lnak el , a e e demjeg el g elen. A el g elen dolgo a i m l nek m dj a in m n i ab l a ok a aki n el ai a alma k. Az oklev l min s t se: A BA-okle l min a alap i ga, a akdolgo a a i ga e edm n nek laga adja. 1.3. A BA-s szakz r s k vetelm nyei: Ld. HKR (https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf) A i ga eg beli n el i i g b l eg beli i g b l ll. - Az r sbeli vizsg n a hallga knak bi on ani k kell, hog a k e pai n el i end e (K E pai Refe enciake e ) e in minim m C1-e in en dj k ha n lni a la o n el e (min. elje i in : 60%). 1) S eg C1 szint Eg id dom n o eg alapj n a i g eg i, le ikai g amma ikai kompe enci i l ad mo . 2) S egalko C1 szint A i g el e megado inp (id e , k p ag eg id eg) alapj n eg kb. 200 b l ll

ege (pl. e , el , ll foglal b.) alko . A kel empon jai: n el hel e g, eg p -megfelel , egkoh i , egkohe encia, o bb a dom n o egalko

echnik i (inp feldolgo a a eg fel p e). - A i ga sz beli r sze k b l ll.

3

1) Be lge a akdolgo a l, amel nek o n a i g a megg dik a l, hog a dolgo a a e n ll m nk ja, hog a e k pe f bb meg llap ai beli k l fo m j ban i k p i elni. 2) S beli i ga a h om akmai mod l eg ik b l. A In e mindh om akmai

mod lb l (n el e i i me e ek, i odalmi i me e ek, k l a- m dia dom n i i me e ek) ha onl mban kijel li k e i a i g n g aland mak ke . A hallga a

akdolgo a ban nem in e k akmai mod l eg ik la ja beli i g j nak g l (pl. ha akdolgo a a n el e i i me e ek g k ben a, akko a i odalmi

ismeretek, vagy a k l a- m dia dom n i i me e ek k l la ha ). A In e l al kijel l el e e en k e mak k a akmai mod lok an ag a alma k j l k lha ol bi on o l pon i p obl m k a le k e fo m ban, a eg e mak kh a o alap e ol a m n ok li j al eg . A szakmai t rzsmodul t m j nak kiv laszt s hoz s el k sz t s hez k telez jelleggel konzulens v lasztand . A beli i g a a hallga eg hando o k . A z r vizsga menete s rt kel se: - A beli a szakdolgozat l al be lge b l, ill. a h om akmai mod l eg ik b l e beli i g b l e dik e. A n me nem e i gi aki n on a i ga ben m

jelleg , ld. 2.2. A i ga ge edm n a beli a beli jeg ek l o o laga adja ( beli : 45%, beli : 55%), ki e a kandina i ika aki n on. 2. A szakir nyok saj tos k vetelm nyei (t mak r k, bibliogr fi k) 2.1. N met szakir ny A beli i g a al felk l el eg end a N me N el I odalmak Tan ke a meghi de e mak kh a al bb fel o ol i odalom feldolgo ja a olja. A i meghi de e p im irodalom a k ele minimumot jel li ki, a megadott ek nd irodalom javasolt, vagyis nem ja ki a m ol a m n okon alap l felk l . Irodalmi ismeretek A m fajelm leti s m fajt rt neti alapfogalmak ter let r l: 1. A l raelemz s alapfogalmai Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man ein Gedicht? Stuttgart: Reclam 1990. Burdorf, Dieter: Einführung in die Gedichtanalyse. Stuttgart: Metzler 1997. Frank, Horst Joachim: Wie interpretiere ich ein Gedicht? Eine methodische Anleitung. Stuttgart: UTB

2003. Gelfert, Hans-Dieter: Einführung in die Verslehre. Stuttgart: Reclam 1998. Texte: Johann Wolfgang von Goethe: Wanderers Nachtlied, F ied ich H lde lin: H lf e de Leben .

Deutschsprachige Gedichte: Dichtungsgeschichtliche Anthologie zum Deutschunterricht in den h he en Kla en de G mna ien nd an den Hoch ch len f die Leh e a bild ng. A ge . . h g. on Fe enc S . S ke feh : J.-Kodol n i-Hochschule 1994.

2. A dr maelemz s alapfogalmai Asmuth, Bernhard: Einführung in die Dramenanalyse. Stuttgart: Metzler 1990. Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man ein Drama? Stuttgart: Reclam 1992. Gotthold Ephraim Lessing, Emilia Galotti«. E l e ngen nd Dok men e. Hg. Jan-Di k M lle .

Stuttgart 1971. Bibliograph. erg. Ausg. 1993. Nachdr.: 1995. Texte: Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti, Bertolt Brecht: Die Dreigroschenoper 3. Az elbesz l sz vegek elemz s nek alapfogalmai Martinez, Matias/Scheffel, Michael: Einführung in die Erzähltheorie. M nchen: C. H. Beck 2007. Kahrmann, Co d la/Rei , Gunter/Schluchter, Manfred: Erzähltextanalyse. Eine Einf h ng. Mit

Studien- nd bungstexten. 2. Aufl. Frankfurt/M.: Hain 1991.

4

Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man einen Roman? Stuttgart: Reclam 1993. Ludwig, Hans-Werner (Hg.): Arbeitsbuch Romananalyse. 4. Aufl. T bingen: Gunter Narr 1993. Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man eine Novelle und eine Kurzgeschichte? Stuttgart: Reclam 1993. Texte: Franz Kafka: Die Verwandlung Tov bb az 1)-3) t m hoz a vonatkoz r szek: Wilpert, Gero von: Sachwörterbuch der Literatur. S ga : K ne 1955 (zahlreiche Neuauflagen). Vogt, Jochen: Einladung zur Literaturwissenschaft. Mit einem Hypertext-Vertiefungsprogramm im

Internet. 3., durchg. und akt. Aufl. M nchen: Fink 2002. A vonatkoz fejezetek az al bbi gy jtem nyes k tetekb l: Arnold, Heinz Ludwig/Detering, Heinrich (Hg.): Grundzüge der Literaturwissenschaft. M nchen: d

1996. Eicher, Thomas/Wiemann, Volker (Hg.): Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft. 2. Aufl. Paderborn u.a.:

Sch ningh 1997. G en, No be /Oelle , No be /Pe e en, J gen H. (Hg.): Einführung in die neuere deutsche

Literaturwissenschaft. Ein Arbeitsbuch. 6. Aufl. Berlin: Erich Schmidt 1989. Herzog, Andreas: Literaturwissenschaft digital. M nchen/Paderborn: Fink 2008. A n met irodalom egyes korszakaib l: 4. A felvil gosod s irodalma Imman el Kan : Bean o ng de F age: Wa i A fkl ng? In: Klassik und/oder Romantik.

Reade . Z ammenge ell on Magdolna O o nd P e Zal n. B dape : ELTE BTK Ge mani ikai In e 2001. (ELTE-Chrestomathie Bd. 12.) S. 31-36.

Nathan der Weise. Erläuterungen und Dokumente. Stuttgart: Reclam (zahlreiche Auflagen) Texte: Gotthold Ephraim Lessing: Nathan der Weise 5. A klasszika irodalma Johann Wolfgang von Goethe, Iphigenie auf Tauris«. E l e ngen nd Dok men e. Hg. on Joachim

Angst und Fritz Hackert. Stuttgart: 2002. Ueding, Gert: Klassik und Romantik. Deutsche Literatur im Zei al e de F an i chen Re ol ion

1789-1815. M nchen: d 1988. (Han e So ialge chich e de de chen Li e a , hg. on Rolf Grimminger, Bd. 4/1-2)

Texte: Johann Wolfgang on Goe he: Iphigenie a f Ta i ; V. R mi che Elegie; Friedrich Schiller: be die he i che E ieh ng de Men chen

6. A romantika irodalma Steinecke, Hartmut: E. T. A. Hoffmann. Stuttgart: Reclam 1997. Schanze, Helmut (Hg.): Romantik-Handbuch. S ga : K ne 1994. Ueding, Gert: Klassik und Romantik. Deutsche Literatur im Zei al e de F an i chen Re ol ion

1789-1815. M nchen: d 1988. (Han e So ialge chich e de de chen Li e a , hg. on Rolf Grimminger, Bd. 4/1-2)

Texte: Heinrich von Kleist: Die Marquise von O.; F ied ich H lde lin: H lf e de Leben ; Friedrich Schlegel: Fragmente (Auswahl); E. T. A. Hoffmann: Ritter Gluck

7. A sz zadfordul irodalma Sprengel, Peter: Geschichte der deutschsprachigen Literatur 1870-1900. Von de Reich g nd ng bi

Jahrh nde ende. M nchen: C.H. Beck 1998. Sprengel, Peter: Geschichte der deutschsprachigen Literatur 1900-1918. Von der Jahrhundertwende bis

zum Ende des Ersten Wel k ieg . M nchen: C.H. Beck 2004. Lorenz, Dagmar: Wiener Moderne. Stuttgart: Metzler 1995. Artur Schnitzler: Le nan G l. E l e ngen nd Dok men e. Stuttgart: Reclam 2000. Texte: Hugo von Hofmannsthal: Ein Brief (Chandos-Brief); Arthur Schnitzler: Leutnant Gustl;

Rainer Maria Rilke: Gedichte (Archaischer Torso Apollos; Herbsttag; Der Panther)

5

8. A k t vil gh bor k z tti irodalom Koebner, Thomas (Hg.): Neues Handbuch der Literaturwissenschaft. Bd. 20: Zwischen den Weltkriegen.

Wiesbaden: Athenaion 1983. Krull, Wilhelm: Prosa des Expressionismus. Stuttgart: Metzler 1984. Texte: Bertolt Brecht: Die Dreigroschenoper; F an Kafka: Ein H nge k n le .a. E hl ngen;

Robert Musil: Mann ohne Eigenschaften. Erstes Buch, Erster Teil, Kapitel 1-8. Tov bb az 4)-8) t m hoz a vonatkoz fejezetek: Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anf ngen bis zur

Gegenwart, 1-9. k.: Reinbek: Rowohlt 1980ff. (4. k. [1740-1786]: 1980, 5. k. [1786-1815]: 1980, 6. k. [1815-1848]: 1980, 7. k. [1848-1880]: 1981, 8. k. [1880-1918]: 1982, 9. k. [1918-1945]: 1983), 10. k. [1945-1995]: Bern, Stuttgart, Wien: Haupt 1997 (UTB 1981).

Beutin, Wolfgang: Deutsche Literaturgeschichte. Von den Anf ngen bi Gegen a . 6. Aufl. Stuttgart: Metzler 2001.

Kult ra- s m diatudom nyi ismeretek 1. Kult ra- s m diatudom nyi alapfogalmak H i ch, Jochen: Mediendefinitionen. In: ders.: Der Sinn und die Sinne. Eine Geschichte der Medien.

Frankfurt/M.: Suhrkamp 2001, S. 61-78. N nning, An ga /N nning, Ve a (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen

An e Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler 2003, S. 19-25. B hme, Ha m : Vom Cultus zur Kultur(wissenschaft). Zur historischen Semantik des Kulturbegriffs.

In: Glaser, Renate/Luserke, Matthias (Hg.): Literaturwissenschaft Kulturwissenschaft. Positionen, Themen, Perspektiven. Opladen: Westdt. Verlag 1996, S. 48-68.

Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003. Schanze, Helmut (Hg.): Handbuch der Mediengeschichte. S ga : K ne 2001. B hme, Ha m /Ma ek, Pe e /M ller, Lothar: Orientierung Kulturwissenschaft: Was sie kann, was

sie will. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 2002, S. 11-33. 2. A nyomtatott m diumok m fajai Pfl g, G n he : Schriftlichkeit und Mündlichkeit. In: HEFOP Medien nd Mediali : Leh - und

b ng ma e ial mi Te en. Z ammenge ell , mi A fgaben, Glo a nd Bibliog aphie e ehen on Kl a Moln . (G nd i en K l - und Medienwissenschaft, Bd. 3, hg. von

Magdolna Balk n i), S. 26-36. H i ch, Jochen: Eine Geschichte der Medien. Frankfurt/M.: Suhrkamp 2004, S. 83-176. 3. Irodalom s internet Zimmer, Dieter E.: Vom Ruß auf Holz zum Pixel im Kristall. Da Z ge n beim S a de Ebooks. In:

HEFOP Medien nd Mediali : Leh - nd b ng ma e ial mi Te en. Z ammenge ell , mi A fgaben, Glo a nd Bibliog aphie e ehen on Kl a Moln . (G nd i en K l - und Medien i en chaf , Bd. 3, hg. on Magdolna Balk n i), 2006, S. 50-55.

Enzensberger, Hans Magnus: Das digitale Evangelium. In: Der Spiegel 2/2000, S. 92-101. 4. Vizu lis s elektronikus m diumok Baatz, Willfried: Geschichte der Fotografie. In: HEFOP Medien nd Mediali : Leh - und


Magdolna Balk n i), S. 62-69. Hickethier, Knut: Bild und Bildlichkeit. In: HEFOP Medien nd Mediali : Leh - und


Magdolna Balk n i), S. 70-75. Kittler, Friedrich: Kommunikationsmedien. In: Wulf, Christoph (Hg.): Vom Menschen. Handbuch

historische Anthropologie. Weinheim und Basel: Beltz 1996, S. 649-661.

6

Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003, S. 246-266. 5. sszehasonl t m diaelemz s (intermedialit s) Rajewsky, Irina O.: Was heißt ,Intermedialität'? In: HEFOP Medien nd Mediali : Leh - und


Magdolna Balk n i), S. 110-115. Balz, Engler: Buch, Bühne, Bildschirm. In: HEFOP Medien nd Mediali : Leh - und


Magdolna Balk n i), S. 115-124. Hess-L ich, E ne W.B./Po ne , Roland (Hg.): Code-Wechsel. Texte im Medienvergleich. Opladen:

Westdeutscher Verlag 1990, S. 9-23. Paech, Joachim: Literatur und Film. Stuttgart: Metzler 1988. Weisstein, Ulrich (Hg..): Literatur und bildende Kunst. Ein Handbuch zur Theorie und Praxis eines

komparatistischen Grenzgebietes. Berlin: Erich Schmidt 1992. Hickethier, Knut: Film- und Fernsehanalyse. 2. Aufl. Stuttgart/Weimar: Metzler 1996. 6. Kult ra s regionalit s C k , Mo i : Kultur, Kommunikation und Identität in der Moderne. In: Moderne. Kulturwissenschaftliches

Jahrbuch 1 (2005), S. 108-124. D ing, J g/Thielmann, T i an: Was lesen wir im Raume? Der Spatial Turn und das geheime Wissen

der Geographen. In: Dies. (Hg.): Spatial Turn. Das Raumparadigma in den Kultur- und Sozialwissenschaften. Bielefeld: Transcript 2008, S. 7-19.

7. A kultur lis eml kezet int zm nyei B hme, Ha m /Ma ek, Pe e /M lle , Lo ha : Orientierung Kulturwissenschaft. Reinbek: Rowohlt

2000, S. 147-163 (Kapitel E inne ng nd Ged ch ni "). B hme, Ha m : Die unveräußerlichen Dinge. In: ders.: Fetischismus und Kultur. Eine andere Theorie der

Moderne. Reinbek bei Hamb g: o ohl en klop die 2006, S. 298-307. 8. Interkulturalit s Mitterbauer, Helga: Konzepte der Hybridität. Ein Fo ch ng pa adigma f den en ale op i chen

Kommunikationsraum. In: Mi e ba e , Helga/Balogh, And F. (Hg.): Zentraleuropa. Ein hybrider Kommunikationsraum. Wien: Praesens 2006.

Wierlacher, Alois/Bogner, Andrea (Hg.): Handbuch interkulturelle Germanistik. Stuttgart, Weimar: Metzler 2003. Kapitel: Fremdheit, Kultur, Interkulturelle Literaturwissenschaft.

Benthien, Claudia/Velten, Hans Rudolf (Hg.): Germanistik als Kulturwissenschaft. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 2002, S. 323-369 (Kapi el Al e i nd In e k l ali ).

Hofmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. M nchen: UTB 2006 (Einleitung). Tov bb a 2)-4) t m hoz a vonatkoz fejezetek az al bbi k tetb l: H i ch, Jochen: Eine Geschichte der Medien. Frankfurt/M.: Suhrkamp 2004. Nyelv szeti ismeretek A N el e i i me e ek mod lon bel l a i g a la o kon len eg g el eg konk

m la a al bbi mak k eg ik b l. A kon len eg i a i g a alap e szakirodalom feldolgo ban. Kiind l pon k n ja a olj k a al bb fel o ol be e e jelleg m ek ha n la a o ja a ol o bbi aki odalmaka . E en k l a i g in n a kon len eg g el megfelel n el i p ld ka la a ma bem a ho . Ezek lehetnek p lda egek, p ldamonda ok ag a ak g j em n e, di k - le ek, ko p b l n e elem ek ag a i ik k b. A elm le i ke e m ol a n a i g e eke a n el i

7

p ld ka m a ja be elme i, e ek eg g el bi on ja, hog a el aj o n el e i i me e eke a g ako la ban, eh a n el i an ag elem e, elme e o n ha n lni dja. A N el e i i me e ek mod lho nem mell kel nk k aki odalom-li , hanem ol an be e e jelleg m eke aj nl nk, amel ek n om n a i g el d ind lni. E en k l a onban minden konk m nak an ma pcifik aki odalma, amel e a kon len aj nl a alapj n kell megke e ni feldolgo ni. l al ban min eg 4-5 aki odalom a an k g, amel ek lehetnek

akcikkek, k n feje e ek ag digi li dok men mok i (pl. p e en ci k, epo i i mokban elhel e e aki odalom) abban a e e ben, ha e ek a akma ab l ai e in hi a ko ha k ( i ake e he k, a ono ha k). 1. A n me n el hel e a il g n el ei k , el e jed ge a il gban nem e i a i n ai 2. A n me n el hang end e e annak aj o gai 3. S p a egmen li e k k a n me hang anban 4. A n me fajok end e e g amma ikai ka eg i i 5. A n me n el alko nak legf bb p ai 6. A n me kinc eg d e, bel ago d a 7. Jelen e ke e ek jelen kapc ola ok 8. A eg e monda e ke e e 9. A n i c opo e ke e e 10. A egkoh i koherencia Javasolt szakirodalom: Ammon, Ulrich (1992): Die internationale Stellung der deutschen Sprache. Berlin. Brenner,

Koloman/H ka, Bal /We k-Ma ink , C aba (2008): De che Phone ik. B dape -Ve p m.

Pompino-Ma chall, Be nd (1995): Einf h ng in die Phone ik. Be lin/Ne Yo k. Ei enbe g, Pe e (1998): G nd i de deutschen Grammatik. Band 1. Das Wort. Stuttgart/Weimar.

Knipf-Koml i, Elisabeth (2000): Grundlagen der deutschen Wortbildung - Ein Arbeitsbuch. Unter Mi a bei on M on M he . B dape .

Knipf-Koml i, Eli abe h/V. Rada, Robe a/Be n h, C illa (2006): Aspekte des deutschen Wortschatzes. Budapest.

Wanzeck, Christiane (2010). Lexikologie: Beschreibung von Wort und Wortschatz im Deutschen. Stuttgart.

G ammi . G amma i che Info ma ion em de In i f De che Sp ache (Mannheim). Kapitel: Kontrastiv a nga i che Sich . El he : https://grammis.ids-mannheim.de/kontrastive-grammatik/5528; valamint az ott hivatkozott szakirodalom.

Greule, Albrecht/Reimann, Sandra (2015): Ba i i en Te g amma ik. T bingen: F ancke. B inke , Kla (2010): Ling i i che Te anal e. Eine Einf h ng in G ndbeg iffe nd Me hoden.

7. Auflage. Berlin: Erich Schmidt. 2.2. N met nemzetis gi szakir ny N me nem e i gi aki n on a beli i ga h om b l ll:

1) Be lge a akdolgo a l, amel nek o n a i g a megg dik a l, hog a dolgo a a e n ll m nk ja, hog a e k pe f bb meg llap ai beli k l fo m j ban i k p i elni.

2) S beli i ga nem e i gi i me e ekb l. A i g a nem e i gi i me e ek mod lon bel l eg konk , j l k lha ol m dolgo fel a len ebb fel o ol mak k eg ik b l. A mod lho nem mell kel nk k aki odalom-li , hanem ol an be e e jelleg m eke aj nl nk, amel ek n om n a i g el d ind lni. E en k l a onban minden

8

konk m nak an ma pcifik aki odalma, amel e a kon len aj nl a alapj n kell megke e ni feldolgo ni. A t ma kiv laszt s hoz s el k sz t s hez k telez jelleggel konzulens v lasztand . A i g a i g a hando o k , amel tartalmazza a feldolgozott szakirodamat is.

N met nemzetis gi ismeretek: 1. Mag a o gi n me ek k a ne nek f bb llom ai 2. A mag a o gi n me g elep ne e: n me n pc opo ok Mag a o gon 3. A mag a o gi n me ek 20. adi ne nek f bb fo d l pon jai 4. Mag a o gi n me n el j ok 5. Mag a j e n k a mag a o gi n me n el j okban 6. A mag a o gi n me ek kompe encia- n el ha n la i k ja m l ban jelenben 7. A eg h i ok ai a mag a o gi n me ekn l 8. A mag a o gi n me ek g i k l ja 9. Eml ke e j ake d a 1945 ni mag a o gi n me i odalomban 10. A ki ebb gi jogok n i ab l o nak f bb llom ai Mag a o gon Javasolt szakirodalom: S ab , De ( e k.)(2006): De che Minde hei enk nde. B dape : B lc Kon o ci m. Manhe , K ol (1999): Te e Geschichte der Ungarndeutschen (= Ungarndeutsches Archiv

2). Budapest: ELTE Germanisztikai In e . Sch dl, G n e ( e k.)(1995): De che Ge chich e im O en E opa . Land an de Dona . Siedle

Verlag. Sen , J. Volkma (1987): Ge chich e de Dona ch aben. M nchen. Tilkovszky L nd (1989): H i ed a mag a o gi n me ek ne b l 1919-1989. Budapest:

Ko h Kiad . Manhe , K ol ( ek.)(2000): Die Unga nde chen. m a Kiad B dape . H e e , Cla J gen (1991): Hoch p ache nd M nda bei den De chen in Unga n. In:

H e e , Cla J gen: A f e de chen Dialektologie (=Ungarndeutsche Studien Bd. 6). Budapest. S. 313-344.

Riehl, Cla dia Ma ia (2004): Kon ak ling i ik. Eine Einf h ng. T bingen: Na . S ab , J no /Sch h Johann (1991): Unga nde che Li e a de ieb ige nd ach ige Jah e.

Eine Dokumentation. M nchen: Ve lag S do de che K l e k. M dl, Antal/Motzan, Peter (Hg.)(1999): Schriftsteller zwischen (zwei) Sprachen und Kulturen.

M nchen: S do de che K l e k. Kal , M on/Ko c , J ef L l /Balogh, F. And /Kom omi, S ndo : Feje e ek a mag a o gi n me i odalom ne b l (=Ki ebb gk a k n ek). Budapest: Lucidus.

3) S beli i ga a h om, l al no ge mani ikai akmai mod l eg ik b l. A i g dolgo a a m j l f gge len l, szabadon la ha a n el e i i me e ek , i odalmi

i me e ek alamin a k l a- m dia dom n i i me e ek mod lok mak eib l. E ek, alamin a ona ko aj nlo alap e aki odalmak megeg e nek a n me aki n n l

felsoroltakkal. A t ma kiv laszt s hoz s el k sz t s hez k telez jelleggel konzulens v lasztand . A i g a i g a hando o k , amel a alma a a feldolgo o szakirodamat is.

A z r vizsga rt kel se: A i ga ge edm n a beli beli jeg ek l o o laga adja ( beli : 45%,

beli : 55%)

9

2.3. N derlandisztika szakir ny

ALAPSZAKOS (BA) SZAKDOLGOZAT L P SR L-L P SRE: TEEND K S HAT RID K

Alapképzés 2. tanév tavasz

1. A tavaszi f l v o galmi id ak nak ge el i he ekben a hallga kon l l a an k an ai al a eg e e e edm n ek ppen ki la ja a akdolgo a i m j a ma e e an .

2. A tavaszi f l v o galmi id ak nak g ig a hallga leadja a i k gon a an ki (info m li ) BA akdolgo a mabejelen lapo . A lapo a an ki honlap l lehe le l eni k p ld n ban al kell a ni a ma e e an al i . A k p ld n b l a eg ike a hallga a ja meg, a m ika a ma e e an .

Alapképzés 3. tanév sz

3. Az szi f l v elej n a akdolgo leadja a TH-n a hi a alo akdolgo a i bejelen lapo a ma e e a an k- ille e in e e e al al ell a. A an k- ille e in e e e a

i k gon leado lapoka nem eg enk n , hanem eg e en ja al a TH l al megado lead i ha id el i h en (Ha id : l d a TH l al ak li an k e id pon o )

4. Az szi f l vben a hallga fel e i a akdolgo a i ol a li a f l el k he ben eg e e a ma e e an al a ol a li a a alm al kapc ola ban. S ep embe g ig elk l a

glege ol a li a, amel a be mol alapj k p i.

5. Az szi o galmi id ak ge el a hallga leadja a holland cikkek l, an lm n ok l, k n feje e ek l b. k l efoglal ai a ma e e an nak.

6. Az szi o galmi id ak ge el a hallga leadja a akdolgo a b l a al bbi eke a ma e e an nak. Ennek a alma a k e ke :

A akdolgo a e e e a alomjeg ke M nkabibliog fia Ha oldal a akdolgo a b l, amel a an ki hi a ko i echnik ka egfoglal jeg e

(Hand-o Ve ij emen 3) alapj n an meg a ( eh Chicago ag APA l k e ) A hallga a elje eme e o n end e e en (legal bb h om alkalommal) ig n be e i a an k l al bi o o an an el i an c ad i lehe geke (a den -a i en fogad ja,

an an el i an ok n el an ok an c ad i id pon jai b.)

Alapképzés 3. tanév tavasz

7. A tavaszi f l ben a hallga fel e i a akdolgo a i emin i m end e e en kon l l a ma e e j el. Ebben a f l ben i a elje eme e o n end e e en (legal bb h om alkalommal) ig n be e i a an k l al bi o o an an el i an c ad i lehe geke .

8. S akdolgo a lead pap elektronikus form ban: A id pon oka a Hallga i K e elm n end e ab l o a (338. )

9. A akdolgo legk bb eg h el a i ga el megkapja a akdolgo a i b la o a ennek kapc n megfogalma o k d eke .

10. A hallga maga ellen i, hog a ol f l o n e e jegyei is be vannak-e rva a Neptun rendszer be, me c ak g ke lhe o a i g a.

11. A i ga ek n bem a ja meg di a akdolgo a (ld. lejjebb).

10

ALAPSZAKOS SZAKDOLGOZAT S akdolgo a nak m j a hallga a akmai mod lok (n el e i i me e ek, i odalmi i me e ek, k l a- m dia dom n i i me e ek) eg ik b l la ja. A i odalmi i me e ek, a nyel e i i me e ek, alamin a k l a- m dia dom n i i me e ek g k ben o alap ako akdolgo a ol an, legal bb 40.000 n e jedelm beli m nka, amel nek m ja eg

idebb m alko (pl. i odalmi eg, film b.), ille e eg b a fogalom leg gabb elm ben vett eg elem e, ag eg n el i jelen g (ko p ag felm alap ) i g la a. A akdolgo a elk el a hallga bi on go e a l, hog k pe k ea m don alkalma ni a an lm n ai o n el aj o ismereteket. A dolgozatnak meg kell felelnie a nyelvi k e elm n eknek, a filol giai m nka alap e k i i mainak (l d In e i honlap), a alma nia kell legal bb 3-4 alap e elm le i-m d e ani akm nk a al hi a ko .

A szakdolgozat formai k vetelm nyei A dolgozatot 2 pap r p ld nyban, eg bek (kem n k e ) eg f ( pi lo o )

p ld n ban m g ppel a, ill. 1 elektronikus p ld nyban kell elk eni. A dolgo a elje eg k j k elektronikus form ban (pdf f jl) i ben j ani a an ki

honlapon al lha linken. A k ls bor t n fel kell n e ni: a akdolgo a , a hallga ne , akj a

akdolgo a k nek , A bels bor t n fel kell n e ni: a akdolgo a , a akdolgo a c m mag a l, a

idegen nyelven akdolgo a c m idegen n el en i a k , a bal al a okban a ma e e ne foko a , a jobb al a okban a hallga ne , akj a akdolgo a k nek ,

A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot a l, hog a m nka a hallga aj ellemi e m ke

A dolgozat terjedelme: legal bb 40 e e n eg, c mlap, a alomjeg k, mell kle ek a bibliog fia n lk l,

A dolgozat bet t pusa, bet m rete s sork zei: 12 pontos Times New Roman, a o ol g: 1,5, beke d : o ki

Z R VIZSGA A i ga eg beli nyelvi vizsg b l eg sz beli vizsg b l ll.

A. A z r vizsga nyelvi r sze A nyelvi vizsg n a hallga knak bi on ani k kell, hog a k e pai n el i end e e in minimum C1-es szinten dj k ha n lni a la o n el e .

A i ga beli, n el i nek le a a an ki honlap l l he le: http://cns.elte.hu/index.php/hu/kepzesek/ba-program/zarodolgozat-zarovizsga

B. A z r vizsga sz beli r sze k t r szb l ll:

1. A szakdolgozat bemutat sa vet tett prezent ci (powerpoint, prezi stb.) seg ts g vel. A bem a o n a i g a aj maga l l k e m g pe p e en ci eg g el (pl. Po e Poin , P e i) iden bem a ja alap ako akdolgo a nak legf bb k d ei , m d e e edm n ei , ill. eag l a b la ban megfogalma o k d ek e, k i ik k a.

A el ad ho a nem haladhatja meg a 15 percet.

A bem a o n a i g a megg dhe a l, hog a dolgo a a e n ll m nk ja, hog a e k pe f bb meg llap ai beli k l fo m j ban i k p i elni. A bem a a bi o g a al bbi empon alapj n keli: a alom, e ke e , n el ha n la , p e en ci echnika la ad .

11

2. Sz beli vizsga egy nyelv- vagy irodalom- vagy kult ratudom nyi t mak r egyik b l. A an k mindh om akmai mod lb l (n el e i i me e ek, i odalmi i me e ek, k l li i me e ek) kijel li k e i a i g n g aland mak ke e a ehhe k ge

aki odalma (l d. al bb). A hallga alap ako akdolgo a ban nem in e k akmai mod lb l k l fel beli i g a (pld. ha akdolgo a a n el e i i me e ek

g k ben a, akko a i odalmi i me e eke k l li i me e ekb l). A i g n eg a i enk mak b l le len e en h o el/ mak meg la ol al ad bi on go d l. A an k l al kijel l el e e en k e mak k a akmai mod lok

an ag a alma k j l k lha ol bi on o l pon i p obl m k a le k e fo m ban, a eg e mak kh a o alap e ol a m n ok li j al eg .

A z r vizsga menete s rt kel se: - Az beli i g n a hallga knak bi on ani k kell, hogy a k e pai nyelvi rendszer

(K E pai Referenciakeret) szerint minimum C1-es szinten dj k ha n lni a la o nyelvet.

- A beli a szakdolgozat l al be lge b l, ill. a h om szakmai mod l eg ik b l tett beli i g b l e dik e a nem e i gi aki n n l a k mod l k l a ki ebb g dom n i feleletre kapott demjeg m .

A z r vizsga v geredm ny t az r sbeli s sz beli jegyek s lyozott tlaga adja ( r sbeli r sz: 45%, sz beli r sz: 55%)

T TELEK, Z R VIZSGA T MAK R K

A. Irodalmi ismeretek:

1. Vil gi s vall sos n metalf ldi irodalom a k z pkorban (udvari kult ra s lovagi epika, a misztika irodalma, artes irodalom) Javasolt m vek s szakirodalom: Jozef Janssens. Beschaafde emoties. Hoofsheid en hoofse liefde in de volkstaal. In:

Medioneerlandstiek. Onder redactie van Ria Jansen-Sieben, Jozef Jansen, Frank Willaert. Hilversum, Verloren 2000, p. 141-153.

Jo i Re nae , A e pe . In: Medioneerlandstiek. Onder redactie van Ria Jansen-Sieben, Jozef Jansen, Frank Willaert. Hilversum, Verloren 2000, p. 115-128.

Paul Wackers. '1240: Hadewijch geeft leiding aan haar kring. Middelnederlandse vrouwenmystiek.' In M.A. Schenkeveld-Van der Dussen (red.), Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Groningen, Martinus Nijhoff 1993, p.18-23.

R. Jansen-Sieben. He e eldbeeld an een U ech e monnik, anno 1300 . In: Medioneerlandistiek. Onder redactie van Ria Jansen-Sieben, Jozef Jansen, Frank Willaert. Hilversum, Verloren 2000, p. 251-261.

Beatrijs (Nederlandse hertaling van Willem Wilmink OF de Hongaarse vertaling van Zsuzsa Rakovszky: Anik Da c i O ol a R hel i ( ed.): Beatrijs. Egy apáca története. Budapest: L Ha ma an, 2012.)

Karel en Elegast (red. Hubert Slings), Amsterdam, AUP (Tekst in context), 1997. Literatuurgeschiedenis.nl idevágó fejezetei: Nederlandse literatuur van de Middeleeuwen: de

geschiedenis, de teksten, de schrijvers. https://www.literatuurgeschiedenis.nl/middeleeuwen/literatuurgeschiedenis/index.html

12

2. A k r k z pkor s a 16. Sz zad irodalma (Retorikai kamar k, a reform ci s humanizmus irodalma, a szabads gharc dalai, stb.) Javasolt m vek s szakirodalom: Dirk Coigneau, 'Bedongen creativiteit. Over retoricale productieregeling.' In: Ria Jansen-

Sieben, Jozef Janssens & Frank Willaert (red.), Medioneerlandistiek. Een inleiding tot de Middelnederlandse letterkunde. Hilversum, 2000, p. 129-137. (Ook beschikbaar op dbnl: http://www.dbnl.org/tekst/coig002bedo01_01/colofon.htm)

Herman Pleij. '1512: Antwerpse maagd wint aanmoedigingsprijs op Brussels rederijkersfeest De grootste rederijker is een vrouw, Anna Bijns.' In M.A. Schenkeveld-Van der Dussen (red.), Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Groningen, Martinus Nijhoff 1993, p.126-130.

Bruin, Martine de, 'Geuzen- en antigeuzenliederen'. In: L.P.Grijp [red.] Een muziekgeschiedenis der Nederlanden. AUP, Amsterdam, 2001, pp. 174-80.

Judit Gera en Agnes Sneller. Renaissance (circa 1550-circa 1660). In Inleiding literatuurgeschiedenis voor de internationale neerlandistiek. Hilversum, 2010. pp.37-61.

Mariken van Nieumeghen & Elckerlijc. Zonde, hoop en verlossing in de Late Middeleeuwen. Bart Ramakers (ed.), Willem Wilmink (vert.) Amsterdam, 1998.

Het Wilhelmus Literatuurgeschiedenis.nl idevágó fejezetei: Nederlandse literatuur van de Middeleeuwen: de

geschiedenis, de teksten, de schrijvers. https://www.literatuurgeschiedenis.nl/middeleeuwen/literatuurgeschiedenis/index.html

3. Az Aranykor irodalma, (sz nh z, embl mak lt szet, utaz si irodalom, stb.) Javasolt m vek s szakirodalom: Schenkeveld-Van der Dussen. Nederlandse literatuur in de tijd van Rembrandt. Utrecht, 1994.

Hoofdstuk I-II. Dichters in het land van Rembrandt, p.9-30 Schenkeveld-Van der Dussen. Nederlandse literatuur in de tijd van Rembrandt. Utrecht, 1994.

Producenten en consumenten van literatuur, p.31-49. K. Porteman. '1566: Marcus Antonius Gillis van Diest schrijft, als eerste in het Nederlands, een

uiteenzetting over het embleem.' In M.A. Schenkeveld-Van der Dussen (red.), Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Groningen, Martinus Nijhoff 1993, p.158-164.

M. Barend-van Haeften. '1676: Wouter Schouten publiceert zijn Oost-Indische voyagie - Reisteksten.' In: M.A. Schenkeveld-van der Dussen e.a. (red.). Nederlandse Literatuur, een geschiedenis. Groningen 1993, nr. 51 p. 287-292.

Joost van den Vondel Lucifer (origineel of de Hongaarse vertaling door Nagy Zsigmond: J. van den Vondel, Lucifer: szomorújáték öt felvonásban. Hollandus eredetib l fordította Nagy Zsigmond, F anklin T la , B dape 1913.)

Literatuurgeschiedenis.nl idevágó fejezetei: Nederlandse literatuur van de Gouden Eeuw: de geschiedenis, de teksten, de schrijvers. https://www.literatuurgeschiedenis.nl/goudeneeuw/literatuurgeschiedenis/index.html

4. A modernizmus Hollandi ban s Flandri ban Javasolt szakirodalom Boven, Erica van, Kemperink, Mary: Literatuur van de moderne tijd. Nederlandse en Vlaamse letterkunde in

de 19e en 20e eeuw. Bussum: Coutinho, 2006. pp. 151-218. Gera, Judit, Sneller, A. Agnes: Inleiding literatuurgeschiedenis voor de internationale neerlandistiek. Hilversum:

Verloren, 2010. pp. 122-147.

13

5. A m sodik vil gh bor mint tapasztalat s eml kezet a holland nyelv irodalomban Javasolt szakirodalom Bel, Jacqueline: Bloed en rosen. Geschiedenis van de Nederlandse literatuur 1900-1945. Amsterdam: Bert

Bakker, 2015, pp. 845-856, 859-862, 902-909. Brems, Hugo: Altijd weer vogels die nesten beginnen. Geschiedenis van de Nederlandse literatuur 1945-2005. pp.

31-64. 6. A holland nyelv irodalom ir nyai 1945 ut n Javasolt szakirodalom Boven, Erica van, Kemperink, Mary: Literatuur van de moderne tijd. Nederlandse en Vlaamse letterkunde in

de 19e en 20e eeuw. Bussum: Coutinho, 2006. pp. 219-235. Gera, Judit, Sneller, A. Agnes: Inleiding literatuurgeschiedenis voor de internationale neerlandistiek. Hilversum:

Verloren, 2010. pp. 148-161.

B. Nyelvtudom nyi ismeretek:

1. A holland nyelvter let kiterjed se s hat rai (nyelvszociol giai s nyelvpolitikai aspektusok) A holland hangtan legfontosabb szab lyai. A holland helyes r s alapelvei.

Javasolt m vek s szakirodalom: Handoutok Sterkenburg, P. van. (2009). Een kleine taal met een grote stem. Hedendaags Nederlands. Schiedam:

Scriptum. pp. 63-82. http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=173:sterkenburg-een-kleine-taal-met-een-grote-stem&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Muysken, P., & Appel, R. (2001). Taal en taalwetenschap. Oxford: Blackwell. Deel: 1.6 http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=73:appel-et-al-taal-en-taalwetenschap&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

http://nl.wikipedia.org/wiki/Nederlands Heemskerk, Jo e & Zonne eld, W. (2000). Ui p aak oo denboek. U ech : He

Spectrum. Fonologische inleiding (pp. 11-42) http://cns.elte.hu/index.php/hu/letoltesek/category/21-nyelveszet?download=96:heemskerk-zonneveld-uitspraakwoordenboek-inleiding

http://woordenlijst.org/leidraad/inhoudsopgave/

1. Az igeid k rendszere. Az egyes igealakok id beli s m dbeli funkci i. Javasolt m vek s szakirodalom:

Handoutok Smedts, W., & Belle, W. van. (1993). Taalboek Nederlands. Kapellen: De Nederlandsche

Boekhandel/Uitg. Pleckmans. Hoofdstuk IV. 3. (pp. 125-154) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=81:smedts-en-van-belle-taalboek-nederlands&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Fontein, A., & Pescher-ter Meer, A. (2004). Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders. Hoofdstuk: 5.

14

http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=76:fontein-en-pescher-ter-meer-nederlandse-grammatica-voor-anderstaligen&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Albertn Bal i, J., E en i, R., Han o n Re ic k , D., Ki , I., S alai, E., & Va ga, O. (1997). Kis Holland nyelvtan. B dape : K oli G sp r Reform tus Egyetem. 2. fejezet http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=131:alberte-balazsi-et-al-kis-holland-nyelvtan&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

2. A f n v s a f n vhez kapcsol d nyelvtani kateg ri k (nem, sz m, eset) Javasolt m vek s szakirodalom:


Boekhandel/Uitg. Pleckmans. Hoofdstuk IV. 1-1.3. (pp. 102-113) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=81:smedts-en-van-belle-taalboek-nederlands&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Fontein, A., & Pescher-ter Meer, A. (2004). Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders. Hoofdstuk: 3. (pp. 84-139) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=76:fontein-en-pescher-ter-meer-nederlandse-grammatica-voor-anderstaligen&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Albertn Bal zsi, J., Eszenyi, R., Han o n Re ic k , D., Ki , I., S alai, E., & Va ga, O. (1997). Kis Holland nyelvtan. B dape : K oli G sp r Reform tus Egyetem. 3. fejezet http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=131:alberte-balazsi-et-al-kis-holland-nyelvtan&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

3. A szem lyes n vm sok rendszere s haszn lata Javasolt m vek s szakirodalom:


Boekhandel/Uitg. Pleckmans. Hoofdstuk IV. 5. (pp. 159-179) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=81:smedts-en-van-belle-taalboek-nederlands&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Fontein, A., & Pescher-ter Meer, A. (2004). Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders. Hoofdstuk: 6. (pp.355-393) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=76:fontein-en-pescher-ter-meer-nederlandse-grammatica-voor-anderstaligen&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Albertn Bal i, J., E en i, R., Han o n Re ic k , D., Ki , I., S alai, E., & Va ga, O. (1997). Kis Holland nyelvtan. Budape : K oli G sp r Reform tus Egyetem. 6.1. fejezet (pp. 82-84) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=131:alberte-balazsi-et-al-kis-holland-nyelvtan&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

4. A modalit s igei kifejez eszk zei Javasolt m vek s szakirodalom:

Handoutok Albertn Bal zsi, J., Eszen i, R., Han o n Re ic k , D., Ki , I., S alai, E., & Va ga, O.

(1997). Kis Holland nyelvtan. B dape : K oli G sp r Reform tus Egyetem. 2.3.4. fejezet (pp. 42-46) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=131:alberte-balazsi-et-al-kis-holland-nyelvtan&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

15

Bouman-Noordermeer, D., Gathier, M., Griffioen, E., Rutten, R., & Schaeffer, H. (2004). Beter Nederlands 1: grammaticaal hulpboek voor anderstaligen (6e, herz. dr.). Bussum: Coutinho. Deel 4: Het werkwoord zullen; http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=212:beter-nederlands-1-nieuw&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Bouman-Noordermeer, D., Gathier, M., Griffoen, E., & Rutteh, R. (2003). Beter Nederlands 2 : grammaticaal hulpboek voor anderstaligen (5e dr.). Bussum: Coutinho. Deel 4 Een aantal hulpwerkwoorden met 'te'; Deel 5: Mogen; Deel 6 Laten http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=213:beter-nederlands-2-nieuw&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

5. A f sz rendi szab lyok s tendenci k Javasolt m vek s szakirodalom:

Smedts, W., & Belle, W. van. (1993). Taalboek Nederlands. Kapellen: De Nederlandsche Boekhandel/Uitg. Pleckmans. Hoofdstuk V. 4. (pp. 275-284) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=81:smedts-en-van-belle-taalboek-nederlands&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Fontein, A., & Pescher-ter Meer, A. (2004). Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Utrecht: Nederlands Centrum Buitenlanders. Hoofdstuk: 19. (pp.225-241) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=76:fontein-en-pescher-ter-meer-nederlandse-grammatica-voor-anderstaligen&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

Albertn Bal i, J., E en i, R., Han o n Re ic k , D., Ki , I., S alai, E., & Va ga, O. (1997). Kis Holland nyelvtan. B dape : K oli G sp r Reform tus Egyetem. 10. fejezet (pp. 119-128) http://cns.elte.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=131:alberte-balazsi-et-al-kis-holland-nyelvtan&id=21:nyelveszet&Itemid=111&lang=hu

C. Kulturatudom nyi ismeretek:

1. De prehistorie (v r 2000 voor Chr.) en de oude geschiedenis (2000 voor Chr. 590 na Chr.)

Javasolt szakirodalom Canonvensters: Hunebedden, De Romeinse Limes; Canonvensters te vinden op

https://www.entoen.nu/ Mili , L.J.R. Een lange aan ang pe iode ( o en me de iende ee , in Bloem, J.C.H en E.

Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 1534, pp. 15 21.

2. De middeleeuwen (590 1500)

Javasolt szakirodalom Canonvenster: Willibrord; Karel de Grote; Hebban olla vogala; Floris V; De Hanze; Erasmus

Canonvensters te vinden op https://www.entoen.nu/ Mili , L.J.R. Een lange aan ang pe iode ( o en me de iende ee , in Bloem, J.C.H en E.

Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 1534, pp. 21 34.

Mili , L.J.R. De pe iode an land hee lijkheden (elfde-de iende ee ), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 3562.

16

Blockmans, W.P. De vorming van een politieke unie (veertiende-zestiende eeuw), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 63 144, pp. 63 113.

3. De nieuwe of vroegmoderne geschiedenis (1500 1800)

Javasolt szakirodalom Canonvenster: Karel V; De Beeldenstorm; Willem van Oranje; De Republiek; De Verenigde

Oostindische Compagnie; De Beemster; De grachtengordel; Hugo de Groot; De Statenbijbel; Rembrandt; De Atlas Major van Blaeu; Michiel de Ruyter; Christiaan Huygens; Spinoza; Slavernij; Buitenhuizen; Eise Eisinga; De patriotten; Canonvensters te vinden op https://www.entoen.nu/

Blockmans, W.P. De vorming van een politieke unie (veertiende-zestiende eeuw), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 63 144, pp. 113 44.

De en, A.Th. an. De Rep bliek de Ze en Ve enigde Nede landen (1579 1780), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 145 220.

Jan en , P. De Spaan e en Oo en ijk e Nede landen (1579 1780), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 22168.

Roegiers, J. en N.C.F. van Sas. Revolutie in Noord en Zuid (1780 1830), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 269 310, pp. 269 83.

4. De nieuwste of moderne geschiedenis (1800 1945) Javasolt szakirodalom Canonvenster: Napoleon Bonaparte; Koning Willem I; De eerste spoorlijn; De Grondwet;

Max Havelaar; Verzet tegen kinderarbeid; Vincent van Gogh; Aletta Jacobs; De Eerste Wereldoorlog; De Stijl; De crisisjaren; De Tweede Wereldoorlog; Anne Frank; Canonvensters te vinden op https://www.entoen.nu/

Roegiers, J. en N.C.F. van Sas. Revolutie in Noord en Zuid (1780 1830), in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 269 310, pp. 283 310.

Blom, J.C.H. Nede land ind 1830, in Bloem, J.C.H en E. Lambe . Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 381 451, pp. 381 427.

5. De eigentijdse geschiedenis (1945 heden) Javasolt szakirodalom Canonvenster: Indonesi ; Willem Drees; De watersnood; De televisie; Haven van Rotterdam;

Annie M.G. Schmidt; Suriname en de Nederlandse Antillen; Srebrenica; Veelkleurig Nederland; De gasbel; Europa; Canonvensters te vinden op https://www.entoen.nu/

Blom, J.C.H. Nede land ind 1830, in Bloem, J.C.H en E. Lambe . Geschiedenis van de Nederlanden (Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 381 451, pp. 427 51.

6. De geschiedenis van Belgi Javasolt szakirodalom Lamberts, E. Belgi sinds 1830, in Bloem, J.C.H en E. Lamberts. Geschiedenis van de Nederlanden

(Amsterdam: Prometheus, Bert Bakker, 2014), 311 379.

17

2.4. Skandinavisztika szakir ny A kandina i ika aki n on a i ga a ha odik f l g n k e ke ik (de lehe g an a

i f l i gaid ak ban i a i ga le el e). A i ga a hallga ol aneg ge, fel ele a e bbi aneg g ike e el g e (ab ol i m), a akdolgo a meg a, lead a annak legal bb el g ge e n kel e. A SZAKDOLGOZAT ELK SZ T S VEL KAPCSOLATOS TUDNIVAL K 1. T MAV LASZT S A akdolgo a m ja a ge mani ika alap ak/ kandina i ika aki n o bbiakban

kandinavisz ika alap ak l al n j o k p o n ok a o g ak eg ik b l la ha . 2. T MAVEZET A hallga a Skandin N el ek I odalmak Tan k nek lland alkalma ban l ok a i k l la ma e e . A hallga akdolgo a a la o ma e e alap e m nkan el l el kandin n el en i meg ha ja, ebben a e e ben ma e e je eg m ik ok a k he fel n el i b la ra, aki el a hallga nak legk bb eg h nappal a akdolgo a lead a el in n kon l lnia kell. 3. A SZAKDOLGOZAT ELK SZ T S HEZ KAPCSOL D KARI, INT ZETI S TANSZ KI HAT RID K 3.1. SZAKDOLGOZATI T MA- S C MBEJELENT S, A SZAKDOLGOZAT LEAD SA A hallga a j hag o akdolgo a i c me a ado okt ber 15-ig k ele bejelen eni a Tan lm n i Hi a alban. T ma l o e e n a c m l o a hallga a ado december 15-ig k ele bejelen eni a Tan lm n i Hi a alban. A akdolgo a lead nak ha ideje a ok be 15-i c mbejelen k e prilis 15-e. Annak dek ben, hog mind a ma a ma e e meg la a, mind a ok a k l a ma elfogad a alapo an gondol d n lehe en, a k e ke an ki ha id k fig elembe el ja a olj k a oknak a hallga knak, akik a

ma la el llnak: A hallga m a k p 4. eme e ben la on m ma e e . A ma a

ma e e ki lasz nak megfelel en a hallga a ado eme e g n legk bb j ni 15-ig adja le a maveze nek a Ge mani ikai In e honlapj l le l he BA akdolgo a i

mabejelen lap -ot. Amenn iben a ma ma e e ki la a ike e , a ado ok a llalja a ma e e , a glege c me a k e ke eme e elej n, legk bb ep embe 20-ig kell j hag a ni al a ni a ma e e el a BA akdolgo a i c mbejelen lap -on. 3.2. KONZULT CI K 3.2.1. A K TELEZ KONZULT CI K ADMINISZTR L SA A hallga a ma e e k ele kon l ci c lj b l minim m 3 alkalommal felke e ni. A kon l ci n n megjelen a Ge mani ikai In e honlapj l le l he BA

akdolgo a i kon l ci lap"-on a ma e e al al iga olja. A kon l ci lapo a hallga k ele a dolgo a lead ako mell kelni. 3.2.2. A K TELEZ KONZULT CI K TANSZ KI HAT RIDEJE S TARTALMA A kandin alap akon a k ele kon l ci alkalmaka a akdolgo a ok min l ike e ebb meg nak el eg e dek ben ha id h k j k. A ma e e k c ak akko dnak felel

akmai m nk ge ni, demi eg ge n j ani, ha a hallga k be a j k a ha id ke , e ek le el ig elje ik a kijel l felada oka . Az els konzult ci hat rideje december 1. A hallga felada a, hog a akdolgo a meg ho felhaszn land fo m ek aki odalmi m ek felk a a n a k a alapj n

18

e ll o filol giai appa al legk bb a fen megjel l id pon ig ke e e fel ma e e j , hog eg ekin k a k ta e edm n . A m sodik konzult ci hat rideje febru r 15. A hallga felada a, hog legk bb eddig a id pon ig m a a be ma e e j nek a akdolgo a ho feldolgo o m ek alapj n elk l

le e ema ik , a e e e a alomjeg ke . A harmadik konzult ci hat rideje m rcius 15. A hallga felada a, hog legk bb e e a id pon a k lj n el akdolgo a nak el , elje l o a al, a dolgo a o j a a el

ma e e j he lem n e tesse azt vele, ill. ha k ge , a n el ha n la o elb l ma e e el. A ma e e eg al a i meg li, hog ben j ha le -e a dolgo a a p ili

15-i g lead i ha id ig. A e k e id ak a a olg l, hog a hallga el ge e a ma e e (k) l al ja a ol ki ebb l o a oka dolgo a nak g n el i ellen .

4. SZAKDOLGOZAT ELK SZ T SE KERESZTF L VBEN A ka i ab l o a akdolgo a lead a i g a al jelen ke a i szemeszterben is lehe e i, ebben a e e ben a fen i an ki ha id k a ellen e

eme e ado h napjai a ona koztatand k. A el kon l ci ha ideje j ni 15. A m odik kon l ci ha ideje ep embe 15. A ha madik kon l ci ha ideje ok be 15. A z r dolgozat formai k vetelm nyei:

a dolgo a o 2 p ld n ban, eg bek eg f p ld n ban g ppel a kell elk eni,

a k l bo n fel kell n e ni: a akdolgo a , a hallga ne , akj a szakdolgozat k nek ,

a bel bo n fel kell n e ni: a akdolgo a , a akdolgo a c m mag a l, a szakdolgo a c m a ado kandin n el en i a k , a bal al a okban a

ma e e ne beo , a jobb al a okban a hallga ne , akj s a akdolgo a k nek ,

a akdolgo a ho c a olni kell eg n ila ko a o a l, hog a m nka a hallga aj szellemi term ke

e jedelme: legal bb 40 e e n eg (c mlap, a alomjeg k, mell kle ek a bibliog fia n lk l),

fo m m: ma g be ll ok: bal 3 cm, jobb 2 cm, fen 2,5 cm, len 2,5 cm; a be m e : a f egben 12 pon o , a l bjeg e ekn l 10 pon o Time Ne Roman, a o ol g: a f egben 1,5, a l bjeg e ekn l 1; beke d : minden o ki .

Maga a z i ga eg beli n el i e b l eg beli i ga b l ll. A beli i ga ben a hallga k a al bb k l el o b l eg i odalom dom n i, eg n el dom n i eg k l atudom n i/k kandina i ikai k d fej enek ki n ll an, a k el bbi la o alapn el k n (d n, no g ag d), a bbi mag a n el en. A beli i ga

o bbi - fak l a - eleme a i g akdolgo a ho kapc ol d k d ek mag a n el en n meg i a a.

A eg e k d ek kifej e legfeljebb pe c ll a hallga k endelke e, ehhe eg de k nem ha n lha . Z r vizsga rt kel se: A i gabi o g a i g n el d a beli felada o a

beli felele ek alapj n keli, a idegen n el i gaelemek kel n l a a almi szempontok mellett a nyelvi felk l g i alap e k e elm n . Ha a i ga eg ik

nek min e n el i ag a almi okokb l el g elen, a eg i ga ike elen c ak a k e ke i gaid akban i m elhe meg.

19

AZ OKLEV L MIN S T SE: A BA-okle l min a alap i ga, a akdolgo a a i ga e edm n nek laga adja. - T mak r k a z r vizsg hoz

kultúratudományi/közös skandinavisztikai témakörök (minden vizsgázó számára, magyar nyelven): - Skandin ni k - Skandin -e pai nelmi kapc ola ok - Skandin ia geol giai megha o o ga e m e i i on ai - Skandin jelleg e e gek a k p m e ben - A oman ika ha onl el jeg ei a d n, a no g a d i odalomban - A moderni m k l e e Skandin i ban - A aki i odalom fogalma m fajai - A no g n el i k d - A k - kandin n el llapo - A proto- kandin n el llapo

irodalomtudományi témakörök (a hallgatók alapnyelve szerint, idegen nyelven): - A 20. ad el fel nek ellemi amla ai ha k a d n k l e e - A k il gh bo ni le eml le i a megjelen e a i odalomban - A "Mode n " a d n i odalomban - M o ok ma kok a d n i odalomban - M e felfog a m e epe a 1800 1870 k i d n i odalomban - A fel il go od e m i a No g T a g k l i g ako la ban - H. We geland J.S.C. Welha en e epe a a no g oman ika kialak l ban - A "k l i a" ho j l a a 1840-e ekben ajl no g nem e p he - A "Mode n " mo galma ha a a 1870-80-a ek no g p j a - A j eali m jellem e a ko ak eg n ei alapj n - T adalom- ci ili ci k i ika a d i odalomban - A d oman ika k bbi i odalmi ha a - A k l a, m e m p oblema ik ja a d i odalomban - A mode n eg n kialak l a a d i odalomban - A d k l e a fel il go od l a XX. adig

nyelvtudományi témakörök (a hallgatók alapnyelve szerint, idegen nyelven) - S l ok a d nban - S end a d nban - Igeid k a d nban - A m alhang k fok l ako a a d nban - A p a egmen li ok fonol gi ja a d nban - A no g mod li eg dig k f nkci i - A no g igeid k ha n la a - e e monda ok a no gban - A en ed e ke e - A "de " n m ha n la a in ak ikai f nkci ja - A d mag nhang k m alhang k rendszere; koa ik l ci ; fonol giai ab l ok;

fono ak ikai ab l ok - A d n el p a egmen li jellem i - Az alaktan alapfogalmai; alko , oldal kol m djai a dben; p od k i i - Mondattan; mondatszerkezet f i e ke e ; g amma ikai funkci k a dben - Eg e e end; endi el ek a d n el ben

20

Javasolt szakirodalom a felk sz l shez: Nyelvészet, nyelvi ismeretek, nyelvgyakorlat - Kene ei I n ( e k.): A n el a n el ek. 3. dolgo o kiad . B dape : Akad miai Kiad ,

1995. - C al, Da id: A n el enciklop di ja. Ja ., b . Kiad. B dape : O i i , 2003. - Bo p, Li e: Ak i dan k. K benha n: Akademi k Fo lag, 2001. (d n) - Allan, Robin Holmes, Philip L nd k -Nielsen, Tom: Danish. An Essential Grammar.

London: Ro ledge, 2000. (d n) - Golden, Anne Mac Donald, Kirsti R en, El e: No k om f emmed p k. O lo:

Uni e i e fo lage , 2014. (no g) - Faarlund, Jan Terje Lie, Svein Vannebo, Kjell Ivar: Norsk referansegrammatikk. Oslo:

Uni e i e fo lage , 1997. (no g) - Lie, S ein: Innf ing i no k n ak . O lo: Uni e i e fo lage , 1984. (no g) - Andersson, Erik: G amma ik f n g nden. Uppsala: Hallgren & Fallgren, 1993. ( d) - Elert, Claes-Christian: Allm n och en k fone ik. S ockholm: No ed , 1991. ( d) - Holm, Britta Nylund, Elizabeth (red.): Deskriptiv svensk grammatik. Stockholm: Spr kf lage

Sk ip o , 1979. ( d) - Jo ef on, G nl g: Svensk universitetsg amma ik f n b ja e. Lund: Studentlitteratur AB, 2009.

( d) - J gen en, Nil Svensson, Jan: Nusvensk grammatik. S ockholm: Glee p , 1986. ( d) - K lm n L l T n Vik o : Be e e a n el dom n ba. B dape : Tin a K n kiad , 2007.

( d) - G nn m, Nina: Fone ik og fonologi. Almen og dan k. N e ide e dga e. K benha n:

Akademisk Forlag, 2001. p. 11.; 164-294. (d n) - Strandskogen, se-Berit: Norsk fonetikk for utlendinger. Oslo: Universitetsforlaget, 1979.

(no g) - Be gman, G a: Ko tfattad svensk spr khistoria. Stockholm: Prisma, 1968. - We n, Elia : De no di ka p ken. 11. uppl. Stockholm: AWE/Geber, 1979. - Be gman, G a: Ko fa ad en k p khistoria. Stockholm: Prisma, 1970. - c P e Bak P e : A k pon i kandin n el ek ne nek la a a ke de ek l a

efo m ci ig. B dape : ELTE Ge mani ikai In e , 2010. - c P e Bak P e : A k pon i kandin n el ek ne nek la a a efo m ci l a 20.

adig. B dape : ELTE. Ge mani ikai In e , 2013. - Golden, Anne Mac Donald, Kirsti Michal en, Bj g A. Ryen, Else: Hva er vanskelig i

grammatikken? Oslo: Universitetsforlaget, 1990. - We n, Elia : De no di ka p ken. Ny utg. Stockholm: Edsbruk ; Akademitryck, 1992. - Bi n, Me e e Hesseldahl, Hanne: ebog i dan k fo dl ndinge. K benha n: Akademi k

Fo lag, 1996 (d n) - Han en, E ik: D mone ne po . S ema e iale il nde i ningen i n dan k. 4. dg.

K benha n: Han Rei el, 1997. (d n) - Ellingsen, Elisabeth Mac Donald, Kirsti: P ei. O lo: Cappelen Fo lag, 1999. (no g) - Ellingsen, Elisabeth Mac Donald, Kirsti: Her p be ge . O lo: Cappelen Fo lag, 2002. (no g) - Nyborg, Roger Petterson, Nils-Owe Holm, Britta (red.): Svenska utifr n. Stockholm: Svenska

Institutet, 1994. ( d) - Langgaa d, Bi e: Gang i Snakke je . K benha n: Kaleido cope, 1998. (d n) - Hansson, Kerstin Wallin, Ulla: ning kompendi m i en ka 1-3. Lund: Kursverksamhetens

F lag, 1973-1979. ( d) Irodalomtudomány, irodalomtörténet, óészaki irodalom - Jefferson, Ann Robe , Da id ( e k): Be e e a mode n i odalomelm le be. B dape : O i i ,

2003., cop. 1995.

21

- B ka An al: I odalom dom n a mode n a po mode n ko ban. B dape : O i i , 2001. - N Lajo ( e k.): I odalom dom n : an lm n ok a XX. S adi i odalom dom n

i n a ai l. B dape : Akad miai Kiad , 1970. - B ka An al E Fe enc ( e k.): P ichoanal i i odalom dom n : egg j em n .

Budapest: Filum, 1998. - Frandsen, Ernst Johansen, Niels Kaas Restrup, Ole (red): Danske digtere i det 20. rhundrede

I-III. K benha n: Gad, 1951. (d n) - B o m, To ben Kistrup, Jens (et al.): Dansk Litteraturhistorie. 4 bd. Kobenhavn: Politiken,

1964-1966. (d n) - Beyer, Harald Beyer, Edvard: Norsk litteraturhistorie 1-8. O lo: Cappelen, 1998. (no g) - L nn o h, La Delblanc, Sven G an on, S e ke : Den en ka li e a en I-VII.

Stockholm: Bonnier/Alba, 1987-1990. ( ona ko ek). ( d) - Olsson, Bernt Alg lin, Ingema : Li e a en hi o ia i S e ige. S ockholm: No ed F lag,

1987. ( ona ko ek) ( d) - Aa e h, A bj n: Roman ikken om kon k jon. T adi ion k i i ke die i no di k

litteraturhistorie. Bergen: Universitetsforlaget, 1985. - B ande , Geo g: Ho ed mninge i de 19de Aa h nd ede Li e a . K benha n: G ldendal,

1872-1890. - Ahl m, G nna : De mode na genomb o e i No den li e a . S ockholm: Rab n &

Sj g en, 1973. - Lien, Asmund: Modernismen i skandinavisk litteratur som historisk fenomen og teoretisk

problem. [Trondheim] : Nordisk institutt ; AVH ; Universitetet i Trondheim, 1991. - Aarnes, Sigurd Aa. (red): Laserne. Dansk-norsk felleslitteratur etter 1814. Oslo: Aschehoug, 1994.

(d n no g) - Aa ne , Sig d Aa. ( ed): P ebo inge i no k li e a . e E ik : Al heim & Eide

akademisk forlag, 1983. (d n no g) - Merkl Hilda: Strid p det kobenhavnske fellesparnass i 1760-1780- ra. Litteraturkritikk som

opplysning og veiledning i Det Norske Selskab. In: Uecker Heiko (udg.): Opplysning i Norden. Texte und Untersuchungen zur Germanistik und Skandinavistik. Bd. 40., Frankfurt/M.; Berlin ; Bern ; New York ; Paris ; Wien: Pe e Lang, 1998. (d n no g)

- Be n h I n ( e k.): ak-e pai n pek i odalma, B dape : Tank n kiad , 1970. p. 5-34. - G. Beke Ma gi : aki i enek: ne ek a Edd b l. B dape : M a, 1973. - G. Beke Ma gi : aki h k: ne ek a Edd b l. B dape : M a, 1975. - D m Tekla: A ge m nok. In: Bod ogi Tibo (e al.): Mi ol giai b c ., B dape : Gondola ,

1970. p. 200-218; 392. - Ge m n- kandin kel a mi ol gia. In: Toka e , S e gej Alek and o ic (f e k.): Mi ol giai

enciklop dia I. B dape : Gondola , 1988., p. 561-608. - Be n h I n: Skandin mi ol gia. 3. kiad. B dape : Co ina, 2015. - Voig Vilmo : i landi i odalom k l a. B dape : ELTE Ge mani ikai In e , 2016. Skandinávia története, interskandináv kommunikáció, kulturális ismeretek - B nd ed, Johanne : A ikingek. Budapest: Corvina, 1983. - Kan, A. S .: A kandin o gok ne e. Budapest: Kossuth, 1975. - Nordstrom, Byron J.: Dictionary of Scandinavian History. Westport/London: Greenwood Press,

1986. - Jones, Gwyn: History of the Vikings. 2nd ed. Oxford: Oxford University Press, 2001. - Boje, Thomas P. Olsson-Hort, Sven E. (eds.): Scandinavia in a New Europe. Oxford: Oxford

University Press, 1993. - Be end T. I n R nki G g : E pa ga da ga a 19. adban (1780-1914). Budapest:

Gondolat, 1987. - Somme, Axel (ed.): The Geography of Norden. Oslo: J. W. Cappelens Forlag, 1960. - c P e : A in e kandin komm nik ci fonol giai a pek a. B dape : ELTE, 1996. - c P e : A no giai n el j l. In: Gec T. ( e k.): Te m e e n el ek-meste ge

n el ek. Seg dk n ek a n el e an lm n o ho XXIV. B dape : Tin a, 2003.

22

- Ba dal, J hanna (e al.): No di ka. L nd: S den li e a , 1997. - Hansen, Erik: Det nordiske sprogfalleskab. In: Ma Aand ( e k.): Pape in Scandina ian

Studies 6., Budapest: HASS, 1994. p. 183-195. - Himmelstrup, Per Hegelund, Kate Askgaard, Helle: Opdag Danmark om Danmark og

dan ke ne fo , n og i f em iden. K benha n ; He ning: De Dan ke K l in i , 1992. - Hastrup, Bjarne: Vores Danmark dan k demok a i og elfa d. K benha n: Akademi k Fo lag,

1994. - Fact sheets on Sweden (serie). Swedish Institute. - Samh ll g iden. J a, 1997.

az alapszakos szakdolgozat benyjtsnak s megvdsnek szablyai a … germanisztika... · 2019. 11....

Documents