Az andragógia színterei

A felnőttoktatás intézményrendszere

1. témakör

Dr. Juhász Erika

ISCED

International Standard Classification of Education

Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere

UNESCO minta

(United Nations Educational, Scintific

and Cultural Organisation)

ISCED

A képzési szint meghatározásának módja

Kritériumok Az

oktatási/képzési

szint

megnevezése

ISCED szint

kódszáma Elsődleges kritérium

Másodlagos

kritérium

Oktatás jellegű tevékenység

Iskola, vagy iskola jellegű intézmény

Alsó és felső korhatár

Tanszemélyzet

képzettsége

Iskola előtti

(óvodai) oktatás 0

Írás-olvasás és matematika oktatás

módszeres megkezdése

Belépés az alapfokú

oktatásra kijelölt

intézményekbe, a

tankötelezettség

kezdete

Alapfokú oktatás,

az alapképzés első

szintje/fokozata

1

Az alapkészségek teljes körű elsajátítása

Belépés mintegy 4-

6-8 esztendős

időtartamú

alapfokú oktatás

befejezését

követően

Tankötelezettség

befejeződése

Több pedagógus

képesítésének

megfelelően tanít

ugyanabban az

osztályban

A középfokú

oktatás alsó szintje 2

Kritériumok Az

oktatási/képzési

szint

megnevezése

ISCED

szint

kódszáma Elsődleges kritérium

Másodlagos

kritérium

Jellegzetes felvételi követelmények,

minimális felvételi követelmény

Középfokú

oktatás (felső

szintje)

3

Felvételi követelmény

Tartalom

Életkor

Időtartam

Poszt-szekundér,

nem felsőoktatás 4

Felvétel minimum

A megszerzett diploma jellege

Időtartama

A felsőoktatás

első, szintje (nem

vezet közvetlenül

tudományos

fokozat

megszerzéséhez)

5

Kutatás-orientált képzés

Tartalom

Értekezés, vagy disszertáció készítése

A képzésben

résztvevőket

tudományos

kutatói és

egyetemi,

főiskolai pályára

készíti fel

A felsőoktatás

második szintje

(haladó

tudományos

minősítés

megszerzését

eredményezi)

6

Az intézményrendszer felosztása

Formális és nem formális

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli

Különböző fenntartók általi

Állami, közszolgálati (pl. felnőttképzést is folytató középiskola, művelődési ház

stb.)

Piaci, profitorientált (pl. felnőttképzési vállalkozások: bt., kft., rt. stb.)

Civil (pl. felnőttképzési célú egyesületek, alapítványok)

A hazai felnőttképzés fő intézményi színterei

5 lábon álló intézményrendszer

Állami felnőttképzési szervezetek: TKKI, TISZK, Kamara

Felnőttképzési vállalkozások

Felnőttképzési célú civil szervezetek

Felnőttképzés a közoktatásban

Felnőttképzés a felsőoktatásban

Felnőttképzés a közszolgálati és egyéb intézményekben

(Munkaügyi Központ)

Iskolarendszerű intézményi színterek - elsősorban

Alapfokú iskolák

Középfokú iskolák

Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK)

Főiskolák

Egyetemek

Iskolarendszerű intézményi színterek - másodsorban

távoktatási központok

egyházak hitéleti oktatási szervezetei

területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok

külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai

Iskolarendszeren kívüli legfőbb intézményi színterek - elsősorban

regionális képző központok

oktatási vállalatok (egyéni vállalkozás, bt., kkt., kft., rt.)

nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei

oktatási célú egyesületek és alapítványok

népfőiskolák

ismeretterjesztő társulatok (pl. TIT)

művelődési házak, művelődési otthonok, általános művelődési központok (ÁMK),

ifjúsági házak, teleházak

oktatási rendszer más szintjei (alapfokú, középfokú, főiskolai, egyetemi)

Iskolarendszeren kívüli további intézményi színterek - másodsorban

távoktatási központok

minisztériumok, önkormányzatok szakági továbbképző intézetei

politikai pártok oktatási intézményei

szakszervezetek képző intézményei

egyházak hitéleti oktatási szervezetei

területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok

külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai

könyvkiadók, folyóiratok szerkesztőségei

múzeumok, képtárak

rádió, televízió szerkesztőségek stb.

Hasonlóságok és különbségek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményekben

folyó képzéseknél

Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli

Személyesség Személytelen Személyes

Részvétel a folyamatban Hallgató/Tanuló Résztvevő

Motiváció Végzettség Tudás

Időbeosztás Merev Rugalmas

Tartalom Tananyag Kompetencia

Értékelés Érdemjegy Szöveges értékelés

Az andragógiai intézményrendszer nyilvántartása

A felnőttképzés intézményrendszere

2. témakör

Dr. Juhász Erika

Az intézmények felmérése

Kezdetben: egymástól elszigetelt részkutatások (népfőiskola, egyetemek és főiskolák,

munkaügyi szervezetek stb.)

Felnőttoktatási atlasz kutatás (1997-2001.)

1. fázis: megyeszékhelyek felmérése

2. fázis: Hajdú-Bihar megye összes települése felmérése

3. fázis: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

városainak felmérése

2001. után: felnőttképzési nyilvántartás a 2001. évi CI. törvény alapján – tartalmi

elemeket kevésbé mutat

Felügyeleti szerve:

kezdetben Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

majd a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium

utána a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium

Végzi:

kezdetben a munkaügyi kirendeltségek

majd a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, 2007-től a Nemzeti Szakképzési és

Felnőttképzési Intézet

utána a regionális munkaügyi központok

Jelenleg a kormányhivatalok és megyei munkaügyi központok

Tartalma:

Intézmény adatai (neve, címe, vezetője stb.)

Képzési tartalmak (általános képzés, nyelvi képzés, szakmai képzés) pontos

beazonosítása

Felnőttképzési szolgáltatások (szintfelmérés, pályaorientáció stb.) felsorolása

A hazai intézményrendszer adatbázisa

Nyilvántartott felnőttképzési intézmények

finy.munka.hu

Akkreditált felnőttképzési programok intézmények

www.nive.hu

Akkreditáció – Tovább…

Akkreditált intézmények: 1495 db

Akkreditált programok: 7465 db, ebből kb. harmada más törvény által akkreditált

OSAP statisztikák

Elérhetőség: http://osap.nive.hu/sp

Lekérdezési listák

1995-től folyamatosan

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

487 659 597

2610

549 424 488

Felnőttképzési intézmények száma régiónként 2010.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás

A felnőttoktatás intézményrendszere

3. témakör

dr. Juhász Erika

A témával foglalkozó főbb kutatók:

Mayer József, Singer Péter, Durkó Mátyás, Maróti Andor, Felkai László

Fogalmak:

Felnőttoktatás (iskolarendszerű programok)

Felnőttképzés, felnőttnevelés (iskolarendszeren belül és kívül, speciális szakmai oktatás

és képzés)

A népesség iskolázottsága,

1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%)

(Mayer 2002)

Az iskolázottság várható alakulása (Mayer 2002)

Hogyan értékelhetjük az iskolai végzettséget?

Abszolút alacsony (meghatározott minimumot sem érték el)

Relatíve alacsony (jelenleg: az érettségi nélküliek /szakiskola, szakmunkásképző/)

Nemzetközi mércével mérve alacsony (ami itthon elég, az kevés lehet a nemzetközi

piacon)

A folyamatosan változó feltételek miatt elvben tehát mindenkinek tanulni kellene!

Az iskolarendszerű felnőttoktatás jellemzői:

Célja: pótló végzettség nyújtása felnőttek számára

Feladata: elhelyezkedési esélyek növelése

Irányultsága szerint: általános vagy szakképzés

A képzés munkarendje szerint: esti, levelező tagozat

A hazai felnőttoktatás történeti előzményei:

II. vh előtt: cél az alacsony iskolai végzettség pótlása

1940-es évektől: analfabetizmus csökkentése, 1945-től dolgozók iskolái, esti és levelező

tagozat, tömegoktatás megjelenése.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2001 2006 2011 2016

8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya

8 osztályt végzettek aránya

középfokú végzettséggel rendelkezők aránya

felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

1980-as évek közepe: kettősség (mennyiségi szemlélet, a didaktikai és minőségi

követelmények figyelmen kívül hagyása)

Rendszerváltás után: nehéz helyzet (szocialista nagyipar összeomlása, a pártok

oktatáspolitikája nem foglalkozik a felnőttoktatás kérdéseivel, NAT viták) Változások: -

új gazdasági-társadalmi körülmények

- állami szerepvállalás csökkenése

- globális kihívások

- versenyhelyzet megjelenése

1990-es évek: - magas munkanélküliség, képzetlenek

- külföldi vállalatok, új igények, OKJ

- önálló kerettanterv az iskolarendszerű

felnőttképzésben

- hiányzó finanszírozási átalakítás

A felnőttoktatás három szintje:

1-4. évfolyam (alapkészségek elsajátítása)

5-8. évfolyam (hiányos általános iskolai végzettség pótlása)

Középfokú oktatás (érettségit ad, egységes tartalmi koncepció)

Az alapfokú felnőttoktatás:

Jelentős létszámcsökkenés az alapfokú oktatásban és a szakképzésben

Megváltozott tanulói összetétel (a dolgozók általános iskolája a hátrányos helyzetűek

iskolája)

„Második esély iskolái”

Az iskolarendszerű felnőttoktatás főbb célcsoportjai

Alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek

Pályakezdő munkanélküliek

Tartós munkanélküliek (Hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők

vagy depressziós ipari övezetben élők)

Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek

45 éven felüliek

A gyermekgondozási ellátásban részesülők (gyes, gyed, gyet)

Munkaképes korú, de nyugdíjban részesülő felnőttek

Néhány „horizontális” szempont:

Romák

Állami gondozottak

Börtönből szabadultak

Társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek,

depresszióstünetekkel rendelkezők, szociopátiás személyek)

A dolgozók általános iskolájába járók létszáma:

1960 – 99.315 fő

1980 – 21.974 fő

1990 – 12.293 fő

1995 – 5205 fő

2003 – 2785 fő

A dolgozók általános iskoláinak száma:

1965 – 1652 intézmény

1970 – 451 intézmény

1990 – 161 intézmény

1995 – 82 intézmény

2003 – 51 intézmény

Szakmunkásvizsgát tettek száma:

Szakmunkástanulók felnőtt dolgozók

1950 29.100 fő 50.019 fő

1970 65.822 fő 14.819 fő

1980 46.586 fő 20.549 fő

1991 55.412 fő 5787 fő

1994 55.617 fő 6273 fő

Középiskolai esti-levelező tagozaton tanulók száma:

1980 130.332 fő

1990 68.162 fő

1993 76.335 fő

1994 81.204 fő

2003 93.172 fő

A középfokú felnőttoktatás:

tömeges igény az 1990-es évektől, cél az érettségi

A felnőttoktatás hármas célkitűzése:

- lehetőség a felsőfokú továbbtanulásra

- esély a munkaerő piaci pozíciószerzésre

- esély az állás megtartására

Változások: Már nem az iskolázásban elmaradtak képzése az elsődleges cél, hanem a

pályamódosítás. Új képzési típusok. Egyre fiatalabbak jelentkezése az iskolarendszerű

felnőttképzésbe. A nők aránya meghaladja a férfiakét.

Az iskolák térbeli elhelyezkedése:

- elsősorban városi intézmények (finanszírozási problémák miatt)

- az elérhetőség gondot okoz

Fenntartók és iskoláik:

- helyi önkormányzatok

- magánszféra (elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzés)

- főként esti, levelező tagozat

- távoktatás nem elterjedt

Középfokú továbbtanulási arányok iskolakategóriák és településkategóriák szerint, 2005 (%)

A felnőttkori tanulás alapfeltételei:

Idő, elérhetőség

Finanszírozás

Az életkornak megfelelő, sajátos módszertan

Család szerepe: a nők számára nehéz (gyermeknevelés), korábbi iskolai kudarcok hatása

Kitartás: sokan idő előtt abbahagyják, nagy a lemorzsolódás

Életmód: bele kell tudni illeszteni, különben lemaradás a munkahelyért folytatott

versenyben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás a „második esély”.

Iskolák, HEFOP, TÁMOP, EQUAL projektek.

Felnőttképzési vállalkozások

A felnőttoktatás intézményrendszere

4. témakör

dr. Juhász Erika

Vállalkozások típusai

Vállalkozások csoportosítása

egyéni vállalkozók

gazdasági társaságok és szövetkezetek

nem profitorientált szervezetek (pl: kht, kísérleti tangazdaság, nonprofit kft.)

Vállalkozások típusai:

1. egyéni vállalkozás

2. társas vállalkozás vagy gazdasági társaságok

Közkereseti társaság

Betéti társaság

Korlátolt felelősségű társaság

Részvénytársaság

Régiók

Régiósorrend a gazdasági fejlettséget tekintve (GDP)

1. Közép-Magyarország

2. Nyugat-Dunántúl

3. Közép-Dunántúl

4. Dél-Dunántúl

5. Dél- Alföld

6. Észak-Magyarország

7. Észak-Alföld

Régió

Régiósorrend az akkreditált felnőttképzési szervezeteket tekintve

1. Közép-Magyarország

2. Észak- Alföld

3. Dél- Alföld

4. Közép-Dunántúl

5. Észak-Magyarország

6. Nyugat-Dunántúl

7. Dél-Dunántúl

Felnőttképzési vállalkozások

Felnőttképzést folytató nyilvántartott intézmények

8144 (ebből 3844 Közép-Magyarország régió)

Akkreditált intézmények száma (A 2010. szeptember 1-i FAT ülés döntéseinek alapján)

1493

Képzési kínálat kategóriái

nyelvi,

informatikai (alapvetően számítástechnikai, számítógép-kezelői),

gépjárművezetői,

egészségügyi,

műszaki-ipari,

kereskedelmi-vendéglátóipari,

közgazdasági, jogi,

szolgáltatatási (ami a többi szolgáltatás jellegű formába nem fér be, pl. bébiszitter,

kosárfonó stb.)

agrár, valamint

egyéb képzések

Képzési kínálat

Szervezeti formák Képzési kínálat legfőbb jellemzői

Betéti társaság Jelentős nyelvi, informatikai és

gépjárművezetői képzők

Korlátolt felelősségű társaság jelentős nyelvi, informatikai és

közgazdasági-jogi képzők

Részvénytársaság informatikai és közgazdasági-jogi

képzések dominanciája

Állami-önkormányzati szervezetek gépjárművezetés kivételével teljes kínálati

spektrum, jelentős műszaki-ipari súllyal

Közhasznú társaságok agrárképzésben és műszaki-ipari

képzésben a legjelentősebb részarány

Egyesületek, egyéb non-profit szervezetek egyéb képzésekben jelentős szerep

Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége

1992-ben 42 tagszervezet részvételével alakult

Napjainkban kb. 198 vállalkozás

Küldetés: felnőttképzés szakmai színvonalának emelése, minőségbiztosítás és

fogyasztóvédelmi törekvések támogatása

Célkitűzés:

a hazai felnőttképzés hosszú távú politikájának és középtávú feltételrendszerének

alakításában való részvétel

Érdekek feltárása és integrálása

Fő tevékenységek:

Érdekképviselet

Szakmai munka segítése

Tájékoztatók megszervezése

Felnőttképzési intézmények segítése

Országos Felnőttképzés Konferencia

Negyedévente Szakmai napok

Kapcsolatrendszer:

Országgyűlési bizottságok

Minisztériumok

Önkormányzatok

Munkaügyi Központok

Kamarák

Szakmai Szövetségek

Pályáztatók

Tagjaik számára az alábbiakat biztosítja:

Érdekképviselet

Önköltséges minősítés

Etikai Bizottság

Szakmai adatbázis

Jogszabály és pályázat figyelés

Külföldi kapcsolatok támogatása

Hírlevél

Szakmai konferenciák

FVSZ Online Portál szolgáltatások

Kedvezményes Microsoft licenc- és vírusölő rendszervásárlás

Munkahelyi képzések (Workplace Learning)

Felnőttoktatás intézményrendszere

5. témakör

Dr. Juhász Erika

A munkahelyi képzés fő jellemzői

A legtöbb országban az állam támogatja, mint a felnőttképzés egyik legfontosabb

összetevőjét.

Hazai viszonylatban alig van átfogó adat, mégis jelentős részvételi arányra lehet

következtetni.

Jellemző képzések:

Közigazgatásban dolgozók;

Közszolgálati szférában dolgozók (közművelődés, múzeum, könyvtár stb.)

Pedagógusok, orvosok, katonák;

Biztosító és pénzintézetek;

Egyes nagyvállalatok, pl. MÁV, Magyar Posta;

Gazdasági és kereskedelmi kamarák képzési, továbbképzési rendszere.

A munkahelyi képzések főbb céljai

Szocializáció a vállalati kultúrához

Csapatépítés

Innováció (folyamatos fejlődés)

Új ismeretek szerzése

Új módszerek, technológiák elsajátítása

Személyzetfejlesztés (a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő közötti

egyensúly)

Munkahelyek képzési politikája

Nemzetközi vizsgálatok:

A munkahelyek humán erőforrás politikájában meghatározó szerepet játszik a képzés, és

átképzés

Növelték a képzésre fordított kiadásokat

A fejlett országok adatai alapján a képzés szerepének növekedése figyelhető meg

Hazai tapasztalatok:

Nem figyelhető meg a képzésre fordított kiadások növekedése

A munkahelyek nem ismerik kellően a jogszabályokat, nem használják fel kellően a

szakképzési hozzájárulás saját dolgozóra felhasználható részét (főként a kisebb

szervezetekre jellemző)

A saját dolgozók képzése vonatkozó szándék esetén nincs ágazatbeli különbség

A részben vagy egészben külföldi tulajdonú szervezetek tartják fontosabbnak a

munkahelyi képzéseket.

Szervezeti méret növekedésével párhuzamosan viszont nő a vállalati oktatáspolitika

formalizáltsága, egyre inkább rendelnek a feladat ellátására külön oktatásszervezőt

A közszféra képzési lehetőségei a legbővebbek

Hazai szervezetek oktatáspolitikája I.

A munkahelyi képzés tényezői

Külső képzés: munkáltatói magatartás

Főként magas követelményű (pl. diploma) vagy speciális képzés esetén jellemző

TTT= Tilt – Tűr – Támogat elv

Tilt: nem akarja a dolgozók „túlképzését”, jellemző átlagos vagy alacsony képzettségű

vezetőkre

Tűr: hagyja a dolgozót részt venni, de támogatást nem ad hozzá semmilyen módon,

esetenként nehezíti a munkáját

Támogat – különböző formákkal, mert érdeke a dolgozó továbbképzése:

Tandíj finanszírozása: részben vagy teljesen

Előléptetés (ígérete)

Tanulmányi szabadság

Tankönyvtámogatás, esetenként útiköltség/szállásdíj

Mindezek bármilyen kombinációja

Hazai szervezetek oktatáspolitikája II.

A munkahelyi képzés tényezői

Belső:

Alkalmi /rendszeres

Képzés résztvevői: Alkalmazottak – 48%, Alsó- és középvezetők – 41%, Közép- és

felsővezetők – 11%

Típusai:

Képzés: alkalmazottak és alsóvezetők számára

Fejlesztés: közép- és felsővezetők számára

Képzési cél:

Felsővezetők: általános vezetői ismeretek (közepes vállalati méretig);

problémamegoldás és változásmenedzselés fejlesztése (közepes vállalati méretnél

nagyobb vállalatoknál)

Középvezetők: betöltött munkakörhöz kapcsolódó ismeretek (kisvállalatok

esetében); idegen nyelvi képzés, motivációs cél növelése (nagyobb vállalatoknál)

Alkalmazottak: betöltött munkakörhöz való megfelelés, új technológiák

elsajátítása; ugyanakkor motivációs cél és idegen nyelv elsajátítása is fontos

Hazai szervezetek oktatáspolitikája III.

A finanszírozás

Állam

Munkaadó

Résztvevő

Egyéb (pályázati forrás, pl. TÁMOP)

Az összes résztvevő ráfordítása a GDP arányában: az összes ráfordítás valamivel többet

tesz ki, mint 1%

Költségek megoszlás:

- állam – 14,2%

- egyén – 27,5%

- munkaadó – 58,4%

Kiadások képzési forma szerinti megoszlása:

- iskolarendszerű képzési részvétel - >50%

- munkahelyi képzés - >30%

Hazai szervezetek oktatáspolitikája IV.

Néhány további jellemző

Végzettség jellemzője:

Speciális végzettségről tanúsítvány kiállítása

Nem jellemző az akkreditáció

Hátrány:

Belterjesség

(Többségében) csak vállalaton belül ismerik el a végzettséget

Előny:

Munkahelyhez igazodik:

Idő,

Tartalom,

Célrendszer tekintetében.

Többletcélokat is megvalósít, pl.:

Szocializáció

Csapatépítés

Kooperáció

Európai kitekintés I.

Képzési ráfordítások:

Kevesebb, mint 2%-ot költenek oktatásra a szervezetek (kivéve Franciaországot)

Problémás számukra a képzési költségek pontos összegyűjtése

Franciaország:

tudatosan kezeli az oktatásra fordított kiadásokat;

törvényi szabályozás: a munkaadóknak kötelező az éves bér- és fizetésállomány

1,2%-át képzésekre és oktatásra fordítani

Európai kitekintés II.

Képzésre fordított idő:

A szervezeteknek csak az egytizede biztosít 10 vagy többnapos tréningeket éves

szinten, legyen szó bármelyik alkalmazotti csoportról (az adott ország gazdasági

helyzetével összefügg)

Képzési igények:

Az igények felmérése nem egyformán jellemzi országokon belül az egyes

szervezeteket.

Képzések értékelése:

A legtöbb országban a szervezetek többsége értékeli a képzéseket (kivéve Dánia)