Az antropozofia -keresztyén szemmel

Okkultizmus, antropozófia,Waldorf-pedagógia

Dr. Lothar Gassmann

FüggelékA Waldorf-pedagógiáról

Vándor Péter

Az antropozófia -keresztyén szemmel

Okkultizmus, antropozófia,Waldorf-pedagógia

Dr. Lothar Gassmann

* * *

FüggelékA Waldorf-pedagógiáról

Vándor Péter

EVANGÉLIUMI KIADÓ

TARTALOMJEGYZÉK

2000 antropozófiai intézmény Németországban . 31. Aktuális helyzet..............................................32. Az alapító....................................................... 53. A meghatározás.............................................. 94. A megismerés útja.......................................105. A világkép.....................................................166. Pedagógia, gyógyászat, mezőgazdaság,

művészet.....................................................237. Antropozófia és New Age........................... . 30

* * *A Waldorf-pedagógiáról....................................33

* * *

„Az antropozófia - keresztyén szemmel" eredeticíme és kiadója: Die Antroposophie aus

christlicher Sicht; idea-Dokumentation, 2/93

Német kiadás© Dr. Lothar Gassmann

Magyar kiadás© Evangéliumi Kiadó és íratmisszió, 1999

ISBN 963 9012 94 7

A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel azEvangéliumi Kiadó és íratmisszió

1066 Budapest, Ó utca 16.Felelős szerkesztő: Vohmann Péter

2000 ANTROPOZOFIAIINTÉZMÉNY NÉMETORSZÁGBAN

A Világnézeti Kérdésekkel FoglalkozóEvangéliumi Központ jelentése

Stuttgart: Németországban több, mint 2000 in-tézmény működik antropozófiai alapon - az óvo-dától - a kertépítőkig. Ezt jelenti a VilágnézetiKérdésekkel Foglalkozó Evangéliumi Központ(EZW), az antropozófiai „Info 3 Kiadóvállalatérahivatkozva.

Az antropozófia Rudolf Steiner (1861-1925)tanain alapszik, és összeegyeztetheteetlen a ke-resztyén hittel. Az EZW jelentés szerint Németor-szágban 320 (antropozófiai) Waldorf-óvoda, vala-mint 125 szabad Waldorf- és Rudolf Steiner-is-kola működik. Hét óvoda és iskola az új tarto-mányokban (volt NDK) található. Ezek mellettvan nyolc kórház, 830 biológiai-dinamikus fold- éskertművelő üzem. A jegyzék továbbá öregotthö-nok, szanatóriumok, gyógypedagógiai intézetek,szociálterápiai intézetek, szakmai képzést adó éstovábbképző intézmények, kultúrközpontok, fo-lyóiratok és könyvkiadók címét is tartalmazza.

Az EZW adatai szerint az antropozófiai társa-ságoknak az egész világon 47000-tagjuk van.Ezek egyharmada Németországban él.

1. Aktuális helyzet

Az antropozófia terjedőben van. A biológiai-dina-mikus földművelés, alternatív Weleda- és Wala-

gyógyászat, Waldorf-óvodák és Waldorf-iskolákvirágkorukat élik. Az „új szellemiségre" törekvők,pl. a New Age mozgalom keretében, egyre na-gyobb számban érdeklődnek az ezoterikus (ok-kult) és antropozófiai irodalom iránt. A fennállótársadalom alternatíváját kereső sok kritikusangondolkodó ember - pl. a zöldek - előtt feltárul-nak Rudolf Steiner gondolatai „A társadalmiszervezet hármas tagozódásáról" vagy „A kapita-lizmuson és a kommunizmuson túli harmadikút"-ról.

Emellett feltűnő, hogy még azok között is,akik magukat „antropozófus"-nak nevezik, igensokan vannak, akik mindenkelőtt az antropozó-fiai világépítmény gyümölcseit ismerik, gyökereitazonban alig. A „félantropozófusok" népes seregeez, amely mindent jónak talál mindaddig, amígmeg nem tudja, mi rejlik mögötte. Mert csak aztudja helyesen megítélni az egészet, aki ismeriegy mozgalom gyökereit, hátterét (így a gyü-mölcseit, az eredményeit is). A kettő egymástól elnem választható.

Mivel egy Waldorf-iskola közelében laktam, éskapcsolatban voltam zöldekkel és antropozófiaikörökkel, ezért én is több éven át a „félantropo-zófusokhoz" tartoztam. Mindaddig, amíg nemvettem magamnak a fáradságot, hogy eredetibenelolvassam Rudolf Steiner írásait - mégpedig na-gyon alaposan - több ezer oldalt. És akkor sze-mem elé tárult egy bámulatra méltó világkép. Vi-lágkép, amely az élő keresztyén hittel - amellyelidőközben Isten megajándékozott engem - össze-egyeztethetetlen volt. Az antropozófiai iratok ésintézmények éveken át való tanulmányozásának

némely eredményét szeretném közreadni ebbenaz írásomban. Vázolom Rudolf Steiner életútját,megismerési útját és világnézetét, és annak ke-resztyén szemmel való megítélését. Azután meg-kísérlem megmutatni, milyen szerepet játszik azantropozófia a New Age mozgalom keretén belül.Ez a mozgalom azzal fenyeget, hogy megragadjaa magán-, a társadalmi, sőt az egyházi élet szá-mos területét. Részletesebben, mint ahogy ezena helyen lehetőség van rá, foglalkoztam ezzel aproblémakörről a „New Age"-ről (Gassmann, L.:„New Age - Jön az egységes világvallás?", Primo- Evangéliumi Kiadó) és az „Okkultizmus"-rólszóló könyveimben, valamint az „Antropozófia ésa Biblia" c. tanulmányomban.

2. Az alapítóRudolf Steiner, az antropozófia alapítója, 1861-1925-ig élt. Ki volt ez a férfi, akiről egyesek aztmondják: „a legnagyobb emberi tettet vitte vég-hez", és aki „megtanított minket megérteni Istenlegynagyobb tettét" - mások viszont „keresztyén-ségen kívül álló lángész"-nek nevezik, „távol azevangélium forrásától", amelyet „a lélek mélysé-gében" kutat, és „megtalálja Lucifert"? Mi volt ajellemzője?

„Életutam" c. önéletrajzában beszél Steinerkorai érzékjölötti tapasztalatokról amelyekkel ki-vívta környezetének értetlenségét. Az uralkodómaterializmus teljesen ellenszenves volt számá-ra, mert ellentmondásban állt az ő magasabb vi-lággal kapcsolatos ismeretével. Mindenesetre eznem akadályozta meg abban, hogy materialistaés metafizikaellenes filozófusoktól, mint pl. Ernst

Haeckeltől és Friedrich Nietzschétól átvegyen bi-zonyos nézeteket, amelyeket azután a maga ki-bontakozó „szeUemtudomány"-ának „magasabbszintjén" alkalmazzon.

így például Haeckel materialista monizmusát(amely szerint minden egyetlen elvből - Haeckel-nél az anyagból származik) átvette, és „szellemi",„spirituális monizmussá" formálta (minden a„szellemi"-ből származik). Ily módon terjesztetteki szellemi síkra a biológiai-materialista evolúcióelképzelését. így csinált Friedrich Nietzsche„Übermensch"-csé, illetve „magasabb rendű ter-mészeti ember"-ré fokozódó emberéből „szellemiember"-ré fokozódó embert. És így - a hindu ésbuddhista források mellett - elsősorban Nietz-schének az „azonos visszatéréséivel kapcsolatosnézetei adtak indítékot az ismételt földi életről, areinkarnációról szóló tanításához.

Mint Goethe természettudományos írásainakkiadója, és a weimari Goethe-archívum munka-társa, Steiner intenzíven foglalkozott ennek aklasszikus írónak és költőnek természettudomá-nyos és filozófiai gondolatkincsével, hiszen a ma-ga idejében ezen a területen Goethe jóval keve-sebb elismerést kapott, mint költői munkásságá-ért. Kant számára a gondolkodás azt jelenti,hogy a jelenségeket elvont szintre lehozni és ígyelemezni, Goethe számára viszont a gondolkodásazt jelentette: fölemelkedni a jelenségek magas-latára, hogy bennük lakhassunk. És így a jelen-ségekbe, és a mögöttük álló egyetlen ideába valóintuitív (ösztönösen megérző) elmerülés által ^keletkezik az ismeret. Itt találkozunk a hindu vi-lágképpel, az Atman és Brahman, mikro- és

6

makrokozmosz, egyéni lélek (individuális én) ésvilágiélek kölcsönhatásával, amelyek misztikuselmélyülés által eggyé válnak. Mindenekelőtt Pla-tónon keresztül hatolt be ez a gondolkodás anyugati filozófiába.

Goethe továbbá kifejtette egy „ösnövény"-nek,mint érzékfölötti lénynek az elképzelését, amelymint fölérendelt idea, minden érzékelhető nö-vényrendet magában foglal. Minden egyes nö-vény, minden egyes jelenség csupán a mögötteálló ősalak metamorfózisa (átváltozása). Szellemés anyag egy egységet képez, amelyben a szellema meghatározó elv. Steiner átvette ezeket az el-képzeléseket, és továbbfejlesztette őket, deGoethétől eltérően nem állt meg a növénynél, ha-nem föltételezett az ember, sőt az egész kozmoszszámára egy ősideát, amelyet az evolúciós fejlő-dés útján a maga tisztaságában kell elérni. A je-lenlegi, érzékileg tudomásul vehető, látható em-ber csupán átmeneti fokozat a szellemi emberfelé vezető hosszú úton. Az emberrel együtt azegész kozmosz is egy roppant hosszú ideig tartófolyamaton át a maga „szellemivé válása" felétart

Ateozófía a Goethe által felvetett eszmék foly-tatása és kiformálása. 1900 körül Steiner csatla-kozott a Teozófiai Társasághoz, és hamarosan -második felesége, Marié von Siverstől támogatva- a német szekció főtitkára lett. A Teozófiai Tár-saság - amelyet 1875-ben egy spiritiszta médi-um, Heléna Petrovna Blavatsky alapított - agnosztikus és ezoterikus (okkult) tanok tarka ke-verékét vallotta, amelyekről állítólag érzékfölöttimódon „kapott kijelentést". Steiner ezek közül

egyesektől belsőleg távol tartotta magát, és - sa-ját szavai szerint - csak „saját kutató látásának"eseményeit tárta elő ennek a társaságnak a ke-retei között. De ha összevetjük Steiner „titkos tu-dományát" Blavatsky „titkos tanával", akkor lát-juk, hogy sok részletet átvett Blavatsky írásaiból,mint pl. az ember lényeges tagjaira, a világ kelet-kezésére és az evolúcióra vonatkozókat

Természetesen voltak eltérések is, amelyekazután Steinemek a Teozófiai Társaságból valókiválásához, és saját Antropozófiai Társaságánakmegalapításához vezettek az 1913. esztendőben.A szakítás fő okául Steiner a teozófusoknál a se-kélyes spiritiszta jelenségek felülkerekedését, va-lamint a Nemzetközi Teozófiai Társaság elnöknő-je, Annié Besant által propagált állítólag testetöltött világmegváltót vagy „Krisztust", az indiaiKrishnamurtit adta meg. Steiner a közönségesspiritizmust elvetette, mint az érzékfolötü világ-gal való kapcsolat időszerűtlen formáját. Szerinteez az „érzelmi lélek" elmúlt korszkához tartozik,most azonban már elkezdődött a „tudatos lélek"korszaka, amelyben az érzékfolöttivel való kap-csolatfelvétel a tudat, a logikus gondolkodás be-vonásával és a szigorú fegyelem útján megy vég-be. Steiner továbbá kifejlesztett egy saját kriszto-lógiát (tulajdonképpen krisztozófíát). J\. Krisztus-nak" - ahogyan mondotta - központibb szerepettulajdonított, mint amilyen az elsősorban keleti -brahmanizmustól és buddhizmustól meghatáro-zott - teozófiai rendszerekben volt. Az éteri (ér-zékfölötti) látásról szóló tanításával elutasítottaegy Krisztus test szerinti visszajövetelét

8

3. A meghatározás„Teozófia" azt jelenti: „isteni bölcsesség", „antro-pozófia" pedig azt jelenti: „emberi bölcsesség".Ezzel máris világosan kitűnik a hangsúlyeltoló-dás. Bár - ahogyan R. Frieling írja - az antropo-zófiában nem lehet az istenit és az emberit egy-más ellen kijátszani. És mégis most a központba„egy új lépés az embernek a saját lénye felől valótudatosodásában" - egyfajta magasabb rendűhumanizmus" kerűL

így adódik az antropozófiának két klasszikusdefiníciója. A nyilvánosságnak szánt meghatáro-zás így hangzik: „Az antropozófia olyan ismeret,amelyet az emberben a felsőbbrendű én (Selbst)hoz elő." A beavatottaknak szánt meghatározáspedig így van: „Az antropozófia a megismerésnekaz az útja, amely az ember lényében levő szel-lemit el akarja vezetni a világmindenség szellemirészéhez."

Az antropozófia tehát nem akart dogma- vagytanrendszer lenni, hanem a megismerés egyikútja. És ezt a megismerést úgy akarja elérni,hogy az egyén, a mikrokozmosz összeolvadjon avilágmindenséggel, a makrokozmosszal. De im-már nem a középkori dogmatikus misztika (egy-házi tanítás) és érzések útján (ez megfelel a túl-haladott érzelmi lélek-korszaknak), hanem az énszabadságának és a tudattágításnak újkori útján(ez megfelel a tudatos-lélek korszakának). Ho-gyan fest a megismerésnek ez az útja?

9

4. A megismerés útjaAz antropozófiai megismerés útján járni azt je-lenti: látnoki-okkult erőkhöz nyúlni. Kimerítőenírja ezt le Steiner „Teozófia", „A titkos tudománykörvonalai" és „Hogyan jutunk a felsőbb világokismereteihez?" c. könyveiben, itt csak rövidenvázoljuk. Előre bocsátom, hogy ez veszélyes út,még akkor is, ha figyelembe vesszük Steiner „El-ővigyázatossági intézkedéseit." Aki ezen jár, sö-tét, sátáni kötelékekbe jut. Ezt világosan ki kellmondanunk.

A cél ugyanaz, mint más okkult rend-szereknél, mint pl. a jóga útján, a gnosztikusúton, vagy pedig a rózsakeresztes meditációnál.Az embernek meg kell teremtenie önmagában azelőfeltételeket ahhoz, hogy az érzékfölötti „szel-lemi világ", ill. a szellemvilág beleáramolhassék.Ehhez egyre inkább ki kell kapcsolnia a külsőérzékelést, és gondolatait, akaratát és érzéseit azérzékfölötti realitásokra kell összpontosítania.Steiner erre a célra a következő fokozatokat ké-pezte ki:

■1. „Á szeUerntiidomány" tanulmányozása:

Mindenekelőtt Steiner könyveinek „előítélettőlmentes" olvasása. Három dolgot kell elérni:

a) A gondolati képzés az antropozófia területé-re,

b) lényünk átformálása önmagunk belehelye-zése által a felkínált tananyagba,

c) etikai képzés, hogy az etikai fejlődés lépésttudjon tartani az érzékfolötti titkok feltárulásával- tehát képzés, ahogy mondják, a hazugság, fan-táziálás és fekete mágia ellen.

10

2. Imagináció, elképzelés (a latin imago = képszóból): Miközben a lélek jelképes, szimbolikuselképzeléseknek, szavaknak, formuláknak vagyérzéseknek adja át magát, el kell szakadnia azanyagi világtól. Ismerjük ezt az eljárást a hindumeditációs és mantra-technikából (a mantrákmágikus szavak, szótagok). Bekövetkezik az „el-merülés magasabb fokú éberséggel." Az emberilyenkor „teljes tudatossága mellett két énrebomlik". Ki kell „oltania magát". Ez a harmadikfokozat előfeltétele.

3. Inspiráció (a latin inspiratio = belehelésszóból): Az anyagtól történt eloldódás után külsőképekre és szimbólumokra nincs többé szükség.Fölemelkedünk egy „rejtett írás" elolvasásáig, ésaz érzékelhetőségtől mentes gondolkodásig. Azember eljut a „belső hallás"-hoz. A felsőbbrendűén kapcsolatba kerül olyan szellemekkel, ame-lyek benne gondolkodnak, és az ő „asztráltestén"(csillagtest) dolgoznak. Mindez az érzékfölötti ér-zékelő szervek, az ún. „lótuszvirágok" kifejleszté-se útján történik, amelyeket szintén a hinduiz-musból ismerünk.

4. Intuíció (a latin „intueri" = szemlélődni): Mígaz inspiráció azt jelentette, hogy kapcsolatba ke-rül az ember a szellemvilággal, addig az intuicióazt jelenti: „vele teljesen eggyé lenni, belsősége-sen egyesülni" - s ez a további fokozat az érzék-fölötti megismerés útján. A szellemi világ jelensé-geit és összefüggéseit immár belülről értjük meg.Az ember mintegy egy szellemi lény szemévelszemléli őket.

11

A következőkben jön „a mikrokozmosz és amakrokozmosz egymáshoz való viszonyának is-merete" (a hindu Atman és Brahman), majd a„makrokozmosszal való eggyélétel", és „az előzőmegtapasztalások lelki alaphangulatként való át-élése". Ezek a fokozatok nem következnek szük-ségképpen ilyen sorrendben, hanem átjárhatjákegymást.

El kell ismernünk, hogy Steiner óv az ala-csonyrendű médiumizmustól (spiritizmustól) ésa gondolkodás kiiktatásával járó közönséges lát-nokságtól. Ezeket egy letűnt szellemi korszak (azérzelmi lélek) útjainak tekinti. De Steiner útjavajon annyira más? Nem kell-e már az első foko-zatban kiiktatni a gondolkodást, amikor a stei-neri iratok „előítélettől mentes" olvasását követe-lik meg - és ezáltal teljes kitárulkozást az antro-pozófíai tanok előtt? Aki ezen az úton elindul, ésmegnyitja önmagát ezeknek a tanoknak, az márbent van a steineri rendszerben, és többé képte-len azt kívülállóként kritikailag megítélni. Ez azegész további út az elszemélytelenedést (a sze-mélyiség feloldódását) és a kritikai gondolkodáskiiktatását, a „két én" keletkezését, önmaga „ki-oltását", és a „magasabb világok" beáramlásátszolgálja. Ami itt történik, azt lélektanilag skizof-réniának nevezik (személyiséghasadás), amely avalóságérzék elvesztésével jár. Teológiailag nézvepedig nem más, mint a személyiség megnyitásaa démoni hatalmak előtt.

A steineri rendszer auioriier (tekintélyelvű) jel-legű hitrendszer. Az alapítóba, annak megisme-rési útjába és látásaiba vetett hiten áll vagy bu-kik az egész. Ha Steiner tévedett, akkor az egész

12

antropozófiai rendszer (beleértve a pedagógiáról,gyógyászatról, mezőgazdaságról, művészetről éspolitikáról alkotott sajátos antropozófiai gondola-tokat) kártyavárként omlik össze. Mivel Steiner a„magasabb világok" ismeretére támaszkodik,ezért a kritikának - a döntő kritikának - már amegismerés útjával kell elkezdődnie.

Minden tudományos megismerés útja a felül-vizsgálat és az ismételhetőség. De Steiner megis-merési útját mindeddig - rajta kívül - még senkisem járta végig. Egyértelműen és világosán: Mégsenki nem szemlélte Steiner szellemvilágát úgy,ahogy azt ő leírja.

Rittelmeyer - szintén Steiner-tanítvány - ma-ga is elismeri:

- Steiner túl kevés tanácsot adott a maga-sabb ismeret szerveinek kifejlesztésére.

- Az emberek „távolról sem jutottak el odá-ig, hogy Steiner valamennyi kutatását fe-lül tudják vizsgálni".

- Ugyanakkor „nem kevesen" vannak köztük,akiknek voltak „kezdeti tapasztalataik".

Ezek a gyakorlatból származó hiányos „ta-pasztalatok" semmiképpen nem jelenthetik egytudomány (aminek az antropozófia tartja magát)biztos alapját. Érdekes, hogy Steinernek erre iskész magyarázata van: Azok az emberek, akiknem tudnak magasabb ismeretekre eljutni, ko-rábbi testetöltésükben nem fejlesztették ki ehheza képességeiket. Ha ez megtörtént volna, akkornekik is ugyanolyan látásaik lennének, mint ma-gának Steinemek.

13

Mi történik itt? Az újra testetöltés vagy rein-karnáció az antropozófiai rendszerbe beépítetttanítás, amelyet elő kell venni ahhoz, hogy azantropozófiai rendszert megmentse. Ez az érvelésképtelenség. Önmagába visszatérő kör, Klasszi-kus példája a circulus vitiosusnak (körben forgóbizonyítás).

Az elmondottak alapján tehát az antropozófianem tudomány. Ez természetesen nem zár kiegyes ismereteket. Bibliai nézőpontból mindene-setre világosan kell látnunk, hogy ezek nem Is-tentől, tehát nem „mintegy felülről lefelé" - kije-lentett ismeretek. Ellenkezőleg, ezek olyan isme-retek, amelyek az ember bűnös törekvésébőlszármaznak, hogy önmaga felfokozása és öniste-nítése által - „alulról fölfelé" többet akar tudni.Ilyen elbizakodottságra nem Isten, hanem a kí-gyó biztat, amely felkínálja az embernek: „Olya-nok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi ajó és mi a rossz" (lMóz 3,5). Érdekes, hogy Stei-ner pozitívnak látja ezt a mondatot. A keresztyénember azonban fölismeri benne a Sátán megté-vesztő művészetét. És ezt tudnunk kell a későb-biek során is, amikor szemügyre vesszük a stei-neri rendszer némely eredményét.

Rittelmeyer egyébként azt mondta Steinerről,hogy „közvetlenül a látnokok fölött áll, mégpedigegy teljes spirálfordulattal följebb." Keresztyénszempontból ez nem jelent elvi különbséget.Mint sok más látnok, pl. a teozófusoknál, úgySteiner is az Akasha-krónikából olvassa le a jö-vendőt, ebből a titokzatos éteri krónikából,amely valahol az ég és föld között lebeg, ésamelyben - állítólag - fel van jegyezve a múlt, a

14

jelen és a jövő minden eseménye. Ez a hinduiz-musból levezetett világemlékezet, amelybe a me-ditáló a makrokozmosszal való egyesülés útjánakar behatolni. Természetesen - Steiner ígyigyekszik biztosítani magát - a múltról szóló in-formációkhoz sokkal könnyebb hozzájutni, mintinformációkhoz a jövőről - és a múltról szóló ki-jelentésekhez is annál könnyebben, minél távo-labbi múltból valók. És ezzel az ellenőrizhetet-lenség területére menekül.

Annak érdekében, hogy megtudjon valamit amúltból, Steiner az Akasha-krónika se^tségévelaz akkor éltek lelke felé tapogatózik. Például Ca-esar csatáit állítólag Caesar lelkületével éli át,Jézus életútjának eseményeit pedig a tanítvá-nyok leikével - pünkösdtől kezdve. Ez pedig nemmás, mint az okkultizmusból jól ismert jelenség,a halottak szellemének megkérdezése, a spiritiz-mus, még ha magasabb, „tudományosnak" álcá-zott szinten is. Az efféle praktikák azonban „utá-latosak" Isten előtt (5Móz 18,9 kk.).

Steiner azt állítja, hogy ily módon az emberfüggetlenítheti magát a „külső forrásoktól" (pl. abibliai könyvektől). Azután viszont elismeri, hogycsak egy bizonyos határig tud eljutni, amely mö-gött minden elmosódik. Mindenesetre meg kellállapítanunk, hogy az Akasha-olvasás eredmé-nyei nemcsak a történettudomány részéről valóigazolás alól vonják ki magukat, és hoggy több-nyire ellentmondanak a Biblia szövegének is, ha-nem a látnokok egymás között igen gyakranhomlokegyenest ellenkező eredményekhez jut-nak. Gondoljunk csak arra a harcra, amely Stei-ner és a teozófusok között kitört a különböző

15

Krisztus-értelmezések miatt. És mind a teozófu-sok, mind az antropozófusok azt állítják, hogy azAkasha-krónikát olvassák!

Az Akasha-krónika olvasása, amely tisztánszubjektív-spekulatív jellegű, az egész antropozó-fiai világnézet alapja. Lássuk ezt most alapvoná-saiban, és irányítsuk figyelmünket elsősorban aKrisztus-értelmezésére.

5. A világképA jelenlegi embert Steiner négy testre tagolja:van fizikai (anyagi) teste; éteri teste (érzékfölöttiformájú vagy életteste); asztrálteste (érzékfölötti„csillag"- vagy tudatteste, amely alvás idején, ésa halál és a születés között a világmindenségbentartózkodik); és „én"-je (emlékezetteste). A jövő-ben az ember az újra testetöltések (reinkarnáci-ók) és a sorstörvény (karma) folyamatában to-vább fejlődik a „szellemi én" és „életszellem" fo-kozatain keresztül a „szellemi ember" fokozatá-ba. A hét fejlődési fok hét világkorszakban követ-kezik be, amelyeket különböző égitestekről ne-veznek el. A történelem az evolúció (az anyag to-vábbfejlődése) és involució (a láthatatlan világok-ból való szellemi elv beletöltése) váltakozásábanjátszódik le. Közben azonban fejlődésre kerül sorfölszálló körök formájában. Itt jelenik meg a spi-rál, mint a keleti-ciklikus (kör formájú) és nyu-gati teleológiai (cél felé törő) történelmi gondolko-zás kapcsolatának képe.

Ezt a fejlődést megzavarta az, amikor az em-ber túl korán - ti. énjének kifejlődése előtt - sza-badságra és Istenhez való hasonlatosságra töre-kedett. Már korábban is - és itt lépnek szinre az

16

antropozófia „magasabb szellemvüágaT - fellá-zadtak a fejlődésben visszamaradt holdlények ajóságos, életadó naplények ellen, és ezeknek aszellemeknek a harca következtében támadt aszakítás az égitestek között. A lázadó holdlényekaz ember asztraáltestébe (aki először csak aszt-ráltestből, éteri testből és láthatatlan anyagi test-ből állt) szenvedélyeket, ösztönöket és kívánsá-gokat öntöttek. Ezt a folyamatot Steiner „Lucifer-eseménynek" nevezi, és azonosítja az 1 Mózes 3-ban leírtakkal.

„Olyanok lesztek, mint az Isten" (lMóz 3,5);ha ez a mondat később - az én-hez irányítva -hangzott volna el, és úgy követték volna, akkornyugodtan folytatódott volna tovább az ember-nek szellemi emberré való fejlődése. így azonban,mivel az asztráltesthez szólt, az egész fejlődésfelborult Az ember a tervezetthez képest mélyeb-ben kötődött bele az anyagba, és Ahriman, minta fölényesen szellemi Lucifer szöges ellentéte, be-beszéli neki, hogy nincs más, mint anyag. Azanyagi test láthatóvá lett. Belépett a világba azönzés, betegség, hazugság és a gonosz lehetősé-ge.

„A Krisztus "-nak - Steiner csaknem mindighatározott névelővel használja ezt a nevet - kellismét megszüntetnie ezt az anyaghoz kötöttsé-get, és bevezetnie az ember és a kozmosz újraszellemivé lételét. Ki ez „a Krisztus" antropozófiaiértelmezés szerint? Ó a „Logosz" (az Ige), „a hatElohim összessége (az istenek, többes számban),akik a nappal egyesültek, akik tehát a földetszellemileg megajándékozzák adományaikkal."Tőlük vált el Jahve, mint hetedik Elohim (Isten),

17

mint a holdszellemek ura, amelyek mint megke-ményítő, fejlődést gátló elvek tevékenykednek. Itttalálunk Steinernél jelentős egybehangzást azantik természetmitológiákkal (természeti mon-dákkal), a (marcionita) Jahvétől és Krisztustólvaló elszakadással, és általában politeista elkép-zelésekkel. Mindezeken túl az antropozófia kép-viseli a szinkretizmus (vallások összeelegyítése) -történetileg terjedt - fajtáját. Mert ami bizonyosmagasztos napból való lény, aki mint „a Krisz-tus" „Jézusban" lesz testté, a vallástörténet so-rán már korábban is felhasznált más alakokat,mint „burkot", hogy fényes impulzusokat (ösz-tönzéseket) adjon az emberiség történetének:Vishva-Karman az indiaiaknál, Ahura-Mazda aperzsáknál, „a Vagyok" és az elemek a héberek-nél, a misztériumokba beavatottak a görögöknélés a rómaiaknál - voltak ilyenek.

A Krisztusnak Jézusban történt testté lételeminden más testté létei tetőpontja és lezárása,mert általa beárad az emberiségbe az újra szel-lemivé létei és továbbfejlődés döntő impulzusa.Valamennyi korábbi testté létei eredménye itt fo-lyik össze. Mivel egyetlen személyiség képtelenbefogadni ezt a bőséget (szétfeszítené fizikai testivoltát), ezért kezdetben két Jézus-gyermek voltaz egyes testek kiképzésére, mégpedig egy, aki azindiai Buddha-, és egy, aki a perzsa Zarathust-ra-áramlatot testesíti- meg. Tizenkét évesen elér-ték a szükséges érettséget. Mindkét fiú egy sze-mélyiségbe folyt össze, miközben az egyiknek afizikai teste meghalt.

A Jordánban történt keresztelés alkalmával aZarathustra-én elhagyja a Jézustestet, és belép a

18

Krisztus-én, a Krisztus-napszellem - amelyet agalamb jelképez. Ez a Krisztus lesz azután az„én" hirdetője, amelyet „Küriosz"-nak („úr") is ne-veznek. Az ember találja meg „Istent önmagá-ban", és ezáltal emelkedjék fel igazi „Én-ember-ségre", a szellemi élet szabadságára és az önren-delkezésre. Krisztus prédikációja által következikbe az én tudatossá tétele, gyógyulásai által az énfeltámasztása az emberben.

Az antropozófia az ÉN kultusza. Bizonyos ige-helyeket, mint pl. a Galata 2,19-20-at („...többétehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem")úgy értelmezik át, hogy bár az alsóbbrendűénem meghalt, de Krisztus, mint magasabb ren-dű énem feltámadt. Sőt, az ÉN (németül ICH) szóbetűit - talán Rittelmeyer „Krisztus" c. írásában- Jézus Krisztus neve rövidítésének tekintik.Krisztus náluk immár nem valóságos, személyespartner, hanem bizonyos mértékig az ember ré-sze. Ezzel azonban elérik az ember önistenítésé-nek csúcspontját

Antropozófiai értelmezés szerint maga a Krisz-tus ad ösztönzést az ember és a kozmosz öniste-nítésére, önértékelésének felfokozására, újraszellemivé tételére és fejlesztésére - mégpedig a„Golgota misztériuma" által. Itt Steiner szerintolyan központi jelentőségű esemény történik,amelyről a bibliai szerzők mindenesetre így nemírnak: a Megfeszített vére a földbe hullt volna, ésezzel döntő impulzust adott a föld szellemivé vá-lására. A Megfeszített vérében ugyanis „napener-gia" lakott, amely a föld auráját (láthatatlan bur-kát) megváltoztatta, és így utat készített az egy-mástól elszakadt égitestek, a nap, a hold és a

19

föld újraegyesüléséhez. Krisztus, „a Napszellem",a „fold szellemévé" lett.

Ezzel a vér kiömlését Jézus kereszthalálakordöntő impulzusnak tekinti az evolúció továbbha-ladására nézve, mint valami, a természet tör-vényei szerinti folyamatot. Ahogyan itt, úgy má-sutt is gyakran használ Steiner természetből vettfogalmakat a szellemi tények magyarázatánál. Avér hatását itt kémiai folyamathoz hasonlítja,amikor két elem (itt nap- és folderő) egyesül. Ezmagyarázza meg azt is, miért lakott még a vér-ben Krisztus ereje, jóllehet Steiner szerint a ke-resztrefeszítésnél a Krisztus már egyáltalábannem volt Jézus testében. A Krisztusnak Jézussalvaló időleges egyesülése alakította át a vért. Ez-zel szemben már a Gecsemáné-kertben a Krisz-tus-én egyre inkább távozóban volt a Jézus-test-ből, amire Steiner szerint Jézus véres verejtéke,végül pedig a mezítelenül elmenekülő ifjú (Mk14,51-52) utal, aki a Krisztusnak felel meg.

A bibliai kijelentés szerint azonban JézusKrisztus az élő, személyes Isten Fia. Jézus Krisz-tus az Atyához vezető egyetlen és igaz út, aki he-lyettes halálával a Golgotán véghezvitte a bű-nünkből való tökéletes megváltást és szabadí-tást, és aki feltámadása erejénél fogva mindenembernek örök életet kínál, aki benne hisz. Stei-nemél viszont, aki Jézust és Krisztust elválasztjaegymástól, és „Krisztusiból (a Bibliában méltó-ságotjelentő cím) „elv"-et csinál, a vérnek földdelvaló érintkezéséből kozmikus impulzus keletke-zik az evolúció továbbvitelére. Ez pedig két telje-sen különböző világ. A bibliai kijelentés szembe-száll az emberi-okkult spekulációval, amely

20

nemcsak bibliaellenes, hanem ráadásul ízléste-len és istenkáromló is.

A Steiner-féle Krisztus nem ajándékoz meg-váltást, hanem - szerintük „fontos" - impulzustaz önmegváltásra, a továbblépésre az evolúciósfolyamatban testetöltéseken át, és a jó cseleke-detek felhalmozására. A pogány reinkamációs éskarmatanokat átviszi a Bibliára, a cselekedetek-ből való megigazulás régi, túlhaladott útjára lép- a goethei mottó szerint: „Aki szüntelenül ésbuzgón fáradozik, azt meg tudjuk váltani." Ezzelazonban elárulják az evangéliumot, a bűnösmegváltásáról szóló örömhírt.

Az egykori antropozófus, Christiane Gratenauírja „Rudolf Steinertől Jézus Krisztusig" c. köny-vében (Primo-Evangéliumi Kiadó): „Mennyi vét-ket kellene csupán ebből az életből az elkövetke-zendőben levezekelnem! Remélhetem-e egyálta-lán, hogy inkarnációimnak egyszer majd végeszakad?" (76-77. o.). Azután részt vett egy ke-resztyén konferencián, ahol megállapította:„Megértettem, hogy csakis úgy nézhetek szembeőszintén és becsületesen bűneimmel, ha tudom,hogy van számomra bocsánat, mégpedig valóbanmegtapasztalható, a bűn terhét eltávolító szaba-dítás, bűnbocsánat (79. o.). Végre megértettem,mit jelent: Jézus Krisztus azért halt meg a ke-reszten, hogy bűneink bocsánatot nyerjenek"(80. o.).

Hasonló dolgot közöl az időközben elhunytHeidemaria Backhaus: ő éveken át Rudolf Stei-ner legszorosabb tanítványi köréhez tartozott, éstanítványa lett szinte az első órától fogva. Egyik1960-ban tartott előadásában elmondta: „Az em-

21

bérnek ez a sajátságos (antropozófikus) önmeg-váltása egyre elviselhetetienebb lett számomra.Ebben a világban valóban már lélegezni semtudtam. Bámulatos, hogy a szó legmélyebb értel-mében mennyire kiszolgáltatott tud lenni az em-ber ebben az antropozófiai világban... Végreazonban kiszabadultam, mert bensőmben elha-tároztam, hogy teljesen elszakadok tőlük. Egynapon kinyitottam ezeket az ajtókat, és kimen-tem ebből a bámulatos birodalomból, és már va-lóban csak egyet akartam: .Istenem, vedd el tő-lem ezt az egészet! Add, hogy ne akarjak máslenni, mint a Te gyermeked!' És akkor - csodála-tosképpen - nem zuhantam bele semmifélemélységbe, hanem először és újra Isten közelé-ben voltam. Ez kegyelem. Ez az, amit csak a ke-gyelem szóval jellemezhetek, hogy nem vesztemel, hanem egyszerre újra és közvetlenül folemel-tettem."

Heidemaria Backhaus így folytatja: „Egyszerrevilágossá vált előttem, hogy valóban csak a Fiúáltal láthatjuk meg az Atyát, akihez közvetlenülodajárulhatunk, nem pedig csak az inkarnációk(testet öltések) sorozatán át, nemcsak valami na-gyon magasra fejlődött érzékek által, és nem alehető legnagyobb erőfeszítések árán. Nem, mertma van az Úr napja, ma jöhetsz, úgy, amintvagy." .

Foglaljuk most össze röviden válaszunkat azantropozófiai tanításokra, a bibliai-reformációialaptételek szerint:

1. Egyedül Jézus Krisztus az Isten élő Fia, Óvalóságos Isten és valóságos ember, Megváltó ésÚr. Aki más hatalmakat állít Jézus Krisztus fölé

22

vagy mellé, vagy aki más Krisztust hirdet, mint aBiblia, az antikrisztust hirdet (Mt 24,24).

2. Egyedid a Szentírás, a Biblia Istennek hoz-zánk szóló érvényes, mindenre elégséges és azüdvösséghez szükséges kijelentése. Nincs szük-ségünk „magasabb világok ismeretére", sem pe-dig „Akasha-krőnikára". Aki olyan „szellemi igaz-ságokat" akar hirdetni, amelyek túlmennek aSzentíráson, vagy ellentmondásban vannak aSzentírás egészével és szavainak értelmével -mint ahogy ezt az antropozófusok teszik -, azmás-evangéliumot, anti-evangéliumot hirdet (Gal1,6).

3. EgyedüL a kegyelem a kiút a bűn valóságo-san létező és szolgává tevő hatalmából, - nempedig egy meghamisított krisztus spekulatív evo-lúciós impulzusa, amely az embert önmegváltás-ra sarkallja - és ezzel kétségbeesésbe hajszolja(Róm 3,23).

4. EgyedüL a hit, mint Jézus Krisztus keresz-ten elvégzett engesztelő áldozatának gyermeki bi-zalommal való elfogadása teszi hathatóssá a ke-gyelmet a keresztyének életében, és munkálja amegváltást - nem pedig a gnosztikus példaképutáni spekulatív ismereti vágyakozás, amely azember önmegnövelését szolgálja, és Istent félreakarja állítani (Róm 3,28).

Összefoglalva: Az antropozójvai világnézet és akeresztyén hit összeegyeztethetetlen.

6. Pedagógia, gyógyászat,mezőgazdaság, művészet

Egyesek most talán azt kérdezik: Nem csinálnakaz antropozófusok sok jó dolgot is? Nos, ez vitat-

23

hatatlan. Mindenesetre nem tehetjük, hogy cse-lekedeteik indítékai felől ne tudakozódjunk. Ésakkor kiderül, hogy az antropozófiai tan mögötta karma-gondolat áll a háttérben, tehát az a tö-rekvés, hogy magunkat jó cselekedetek által mimagunk váltsuk meg. Ez pedig - ahogyan kimu-tattuk - kiáltó ellentétben van a megváltásrólszóló evangéliummal.

De azért a jó cselekedetek természetesen jócselekedetek maradnak. Legalábbis az emberszemében, ami azonban távolról sem jelenti azt,hogy az Isten szemében is jók. Isten szemébencsak az a jó, ami az Ő akaratával egybehangzóantörténik. Ha pedig valaki a cselekedetei által ön-magát akarja megváltani, akkor meglehet, hogyezek a cselekedetek Isten szemében nem jók.Egyetemes érvényű igazság, hogy Isten - és egye-dül Isten - belelát az egyes ember szívébe, és is-meri mind az olvasó, mind az én indítékaimat.Az antropozófiai tant megítélhetjük, de nem azegyes antropozófusokat (Mt 7,1).

Természetesen megmutatkozik az, hogy nincsgyümölcs gyökér nélkül. Azaz: az antropozófiaipedagógia, gyógyászat, mezőgazdaság, művészetés minden egyéb antropozófiai aktivitás magánviseli a steineri világnézet, a steineri okkultiz-mus bélyegét, és át meg át van hatva azzal.

A pedagógiában például a steineri emberképhatározza meg, hogy mit és mikor tanítsanak. Anégy-test-tan szerint a tanítást hétéves ritmu-sokra osztják fel. A tanító adjon a gyermeknek„inkarnációs segítséget". Az embert az evolucio-nizmus és optimista humanizmus bibliaellenesideológiája értelmében tökéletesedésre képesnek

24

és természettől fogva jónak tartják. A bibliai tör-téneteket - valláselegyítő módon - a mesék,mondák és mítoszok mellett tárgyalják.

Az iskoláik hétköznapjait - legalábbis rejtve -az antropozófiai fogalmak, praktikák, tanításitartalmak (pl. az euritmia) és építési stílusokalakítják. A gyermekeket folyamatosan meghív-ják az antropozófiai társaság rendezvényeire, ésaz antropozófiai jellegű „keresztyén" közösségekbeavatási szertartásaira. A Waldorf-iskolai életetkorántsem lehet világnézetileg semlegesnek ne-vezni.

Találóan állapítja meg a Gnadaui PedagógiaiMunkaközösség a „Waldorf-iskola - választási le-hetőség?" c. állásfoglalásában: „A Waldorf-iskolá-nak előnyei mellett nagy pedagógiai hátrányai isvannak, amelyeket gyakran nem vesznek figye-lembe. Az antropozófiai módon kialakított taní-tás kétségkívül az 'antropozófiára készíti elő agyermekeket A Waldorf-iskola keresztyéni voltáta gyermekek gyakran nem tudják megkülönböz-tetni szüleik hitétől és az egyház vagy gyülekezethitvallásától, amelyhez tartoznak. Fennáll az aveszély, hogy a gyermekek nyitottá válnak egyilyen egészen más hit - Rudolf Steiner antropo-zófiája - iránt, anélkül, hogy a szülők ezt idejé-ben észrevennék. A nyilvános iskola, noha szá-mos tanára ateista, mégiscsak pluralista, és vi-lágnézeti semlegességre kötelezett. A Waldorf-is-kolában azonban a gyermek egy önmagában zártvilágnézettel és pedagógiával találkozik. Az ilyenhatás itt sokkal erősebb, mint a nyilvános isko-lában. Ezért tanulási nehézségekkel küzdő gyer-mekeinket ne küldjük Waldorf-iskolába, hanem

25

képességeinek megfelelően válasszunk számukraalkalmas nyilvános iskolai formát, még ha ez ki-egészítő iskola is. Keresztyén szülők számára aWaldorf-iskola (ugyanígy a Waldorf-óvoda) nem je-lent választási lehetőséget. A nyilvános iskolák-nak is megvannak a maguk problémái. A gyer-mekeknek szükségük van a szülők és a keresz-tyén gyülekezet segítő és éber kíséretére. Igazi le-hetőségek a szabad keresztyén vagy szabadevangéliumi iskolák, amelyek alapítását vagyfenntartását elősegíteni és támogatni kellene."

Az antropozófiai gyógyászatban az emberneklátható-anyagi és! láthatatlan-érzékfolötti testrevaló felosztása uralja a diagnózist és gyógyszere-zést „Titokzatos erők" és „hierarchikus szellemilények" szólnak állítólag a táplálékon és a gyógy-szereken keresztül az emberhez. Az anyagoknem halottak, hanem egy „érzékfölötti szellemvi-lág" által megelevenítettek, amely szellemvilág -mintegy homeopata aktivizálás, hatványozás ál-tal fölébresztve - a testben munkálkodik. Ide tar-toznak a Weleda- és Wala-preparátumok. Weledavolt a gyógyászat kelta-germán istennője.

Friedrich Husemann antropozófus írja „Azemberkép, mint a gyógyászat alapja" c. könyvé-ben: „Az orvosnak két képre van szüksége: egyreaz emberről, és egyre a kozmoszról, amelyekolyan összefüggésben állnak egymással, hogyhaaz emberkép betegség által megváltozik, akkor akozmosz képe, mint nyugvó háttér, megadja azutalást a gyógyászati lehetőségre."

Az efféle asztrológikusan csengő hangok mel-lett találunk itt mágikus praktikákat is az analó-giavarázslás módja szerint. Steiner Rudolf kifejti

26

(„Mit nyerhet a gyógyászat a szellemtudományosszemlélet által" c. könyvében): „Tegyük fel, hogygyógynövényeket keresünk. Tavasszal szedünkenciánt. Az encián jó orvosság a diszpepsziára(emésztési zavarokra). Ha tavasszal szedjük, ak-kor - ha helyesen alkalmazzuk mint gyógyszert -arra lesz hatással, ami kivált a fizikai és éteritestből kiárad. Ha zavart a növekedésünk, zavar-tak a táplálkozási erőink, akkor kifőzzük az enci-ángyökereket, és a kifőzött anyagot alkalmazzuk,hogy a táplálkozási erőket megjavítsuk és a za-varokat leküzdjük. De ha olyan enciángyökere-ket alkalmazunk, amelyet ősszel ástunk ki, ami-kor az egész ericián leépülőben van, és azzá lesz,amit az asztráltest az emberben munkál, akkorsemmi nem lesz a gyógyulásból, sőt erősödnifognak az emésztési zavaraink. Ezért nem elég,hogy bizonyos növényeket ismerünk, és megtudjuk mondani, hogy ilyen vagy olyan betegsé-get gyógyítanak, hanem tudnunk kell azt is, mi-kor szedjük azokat a növényeket, hogy valóbangyógyszerként alkalmazhassuk őket.

így azután a természet egész életét át kelltudnunk tekinnteni ahhoz, hogy a különlegesenhatásos növényeket alkalmazhassuk... Tudnunkkell tehát, amikor a preparátumokat elkészítjük,hogy egészen más hatást érünk el, ha a növénytősszel gyűjtjük be és alkalmazzuk, mint ha ta-vasszal gyűjtjük és alkalmazzuk. De az, amihezitt egymástól elválasztott nagy időközökre vanszükség, az egészen kis időközökben is lehetsé-ges. Amikor a gyógyászati eszközül szolgáló pre-parátumokat elkészítjük, meg kell tanulnunk,mit jelent enciánt május első hetében szedni, és

27

enciánt május utolsó hetében szedni. Mert amitaz ember huszonnégy óra leforgása alatt magá-ban hordoz, a tavaszt, a nyarat, őszt és a telet,az kívül a természetben 365 napra terjed ki. Azember számára 24 óra szükséges ahhoz, amikint a természetben 365 nap fejlődik ki.

Ebből látják, mit jelent a gyógyászatban azantropozófiai elvek alkalmazása."

A Steiner által kifejtett biológiai-dinamikusmezőgazdaságban az anyagok éppúgy a szellemhordozói, mint ahogyan a föld és a kozmosz erő-inek hordozói. Asztrológiai konstellációk (égites-tek egymáshoz viszonyított helyzete) és alkimistafolyamatok bevonásával állítják elő a preparátu-mokat, „dinamizálják'' őket: a kozmikus energiabevonásával. Példa gyanánt szolgáljon két idézetSteiner „Mezőgazdasági kurzus"-ából. Mezei poc-kok ellen a következő „receptet" ajánlja.

„Amikor a Vénusz a Skorpió csillagképben áll,akkor szerzünk egy mezei pocokbőrt, és eléget-jük. Gondosan összeszedjük azt, ami a hamuelégetése által most kifejlődik, egyáltalán ami azeltűnő részekből lett - ...És abban, amit a tűz ittmegsemmisít, marad most vissza a negatív erő amezei pocok szaporodása ellen. Ha az ily módonkeletkezett port... szétszórjuk a földünkön -amennyiben az elégetés valóban a Vénusz és aSkorpió csillagkép együttállásakor történt -, akkora pockok kerülni fogják azt a folddaraboL"

A tehénszarvban levő trágyával kapcsolatbanazt mondja Steiner: „Azzal, hogy a tehénszarvata benne levő trágyával együtt elástuk, konzerv-áltuk a tehénszarvban levő erőket, amelyeket atehén maga kifejtett, ugyanis visszasugározza

28

mindazt, ami megelevenítő és asztrális... És a te-hénszarv trágyatartalma ezekkel az erőkkel...belsőleg megelevenedik... Az egész élet konzerv-álódik ebben a trágyában..."

Itt összekapcsolódik asztrológia, mágia ésanalógiavarázslás.

A biológiai-dinamikus mezőgazdaságot a ma-ga „Demeter-termékef-vel (Demeter volt a görö-gök pogány termékenységi istennője) világosanmeg kell különböztetni az egyéb biológiai föld-művelési módszerektől, amelyek nem alkalmaz-nak ilyen okkult módszereket (pl. a biológiai-or-ganikus vagy integrált gazdasági mód).

Végül az antropozófiai művészetben (pl. eurit-mia és építészet) kifejezésre jutnak az érzékfölöt-ti világok a beszéd, a mozdulat és az alakítás út-ján.

Tapogatózó kérdező hangsúllyal kell figyel-nünk a mássalhangzók, magánhangzók, a boly-gók és állatkörök rezdüléseire önmagunkban,hogy nyomára jussunk azoknak a szellemi erők-nek és mozgásoknak, amelyek a föld és az emberformagazdagáságt alkották... Az euritmia annaka munkának lehetne a folytatója, amelyet a fel-sőbbrendű lények az egyénen még annak szüle-tése előtt, majd első életéveiben a test kialakítá-sában, a járás, beszéd és gondolkodás elsajátítá-sáért végeztek."

Az euritmiában és a steineri misztériumdrá-mákban szabályos szellemtáncokat adtak elő.

Csak óvni tudok mindenkit az efféle antropo-zófiai intézményektől és eljárásoktól. Még haolyasmit közvetítenek is, ami felszínesen jónak,helyesnek és elbűvölőnek mutatkozik, akkor

29

ezen az elbüvölésen (varázsláson) keresztül betöra sötétség hatalma. Nem hiába int bennünket aBiblia, hogy a Sátán „világosság angyalának adjaki magát" (2Kor 11,14). És aki azt hiszi, hogy él-vezheti az antropozófia gyümölcseit a gyökértőlfüggetlenül, az megcsalja önmagát Aki a kisujjatakarja, megkapja az egész kezet, amely öt meg-ragadja, és többé nem ereszti el - hacsak a Ru-dolf Steinertől való elfordulás és a Jézus Krisz-tushoz való odafordulás által valóságos szabadu-lás nem történik.

7. Antropozófia és New AgeA számos terület által, amelyre befolyást gyako-rol, az antropozófia ideális belépő a New Agegondolkodásmódjába. „New Age" azt jelenti: „Ujkorszak". Ezen a vízöntő asztrológiai korszakátértik, amely felváltja a keresztyén-biblikus Halakkorszakát. Az antropozófia is ezt a korfelosztástképviseli. A legfeltűnőbb párhuzam, a New Agegondolkodásmódjával az önfelfokozás és az önis-tenítés, amelyre az ember tudattágítás és látnokiképesség által jut el. Steiner ezt az utat már aszázadforduló körül propagálta. További párhu-zamok: titkos, ezoterikus (okkult) tudás kijelen-tése, amely a bibliái Ige fölé akar helyezkedni,kozmikus világkép alkotása, a mikro- és makro-kozmosz összeolvasztásával, új etikai (erkölcsi)elvek megalkotása etikai individualizmus által,érzékfölötti, okkult erők kifejtése, és mindenek-fölött a vallások összeelegyítése. A „New Age" ésaz „Antropozófia" c. könyveimben részletesebbenszóltam mindezekről, mint ahogy ezt itt tehetem.Hadd idézzek itt csupán egy steineri megnyilat-

30

kozást a vallások összeelegyítéséröl. Az 1912. évibázeli Márk-ciklusban ez olvasható:

„Mi lesz majd akkor, ha a különböző vallásirendszerek hívei megértik egymást, ha a keresz-tyén ember azt mondja majd a buddhistának:hiszek a te Buddhádban - és ha a buddhista aztmondja majd a keresztyénnek: megértem a Gol-gota misztériumát, úgy, ahogyan te magad meg-érted -, mi következik be majd az emberiségre,ha mindez általánossá lesz? Béke jön el az em-berek számára, egymás vallásának kölcsönös el-ismerése. És ennek el kell jönnie. És az antropo-zófiai mozgalomnak a vallások ilyen kölcsönösmegragadásává kell lennie." - így Rudolf Steiner.

A Biblia apostolai és prófétái azonban mintbálványimádást elvetik a vallások ilyen összele-gyítését, amely megzavarja az Istennel való bé-kességet, és ezzel lehetetlenné teszi a valóságosföldi békességet is. Egyedül az élő Isten a békes-ség ura. Nem tűr meg „más isteneket" maga mel-lett, ahogyan ezt az első parancsolat félreérthe-tetlenül értésünkre adja (2Móz 20,3). JézusKrisztus pedig ezt mondja: „Én vagyok az út, azigazság és az élet; senki nem mehet az Atyához,csakis énáltalam" (Jn 14,6).

A New Age-mozgalom - és keretei között azantropozófia - utat készít a vallások összelegyíté-séhez és az egységes világvalláshoz, amelyek aJelenések 13 és 17 alapján csakis „antikrisztusi-nak" mondhatók. Ez kritikám legmélyebb alapja.De mi ma már tudhatjuk: Jézus Krisztus aGyőztes. Kereszthalálával a Golgotán legyőzte asátáni hatalmasságokat, amelyek végső, kétség-beesett lázadásra gyülekeznek össze Isten ellen,

31

és akik sok-sok embert szeretnének magukkal amélységbe ragadni. És mi részesei lehetünk Jé-zus győzelmének, ha mindvégig ragaszkodunkŐhozzá és az Ő keresztjéhez, ha odaállunk véré-nek megtisztító és megszabadító ereje alá.

Jézus Krisztus keresztje által el kell vetnünkminden földöntúli dologra vonatkozó emberi-ön-hatalmú megismerési törekvést. Nem az emberifölényes ismeret, mint a gnózis, a New Age és azantropozófia, hanem az isteni kegyelem által ne-künk ajándékozott hitbeli ismeret, a kereszt gya-lázata az az út, amely a békességhez és az üd-vösséghez vezet

Ezért Pál apostol szavaival fejezem be, ame-lyek az első Korintusi levélben világosan - megle-pően világosan - mondják el az antropozófia kri-tikáját: „Én is, amikor megérkeztem hozzátok,testvéreim, nem úgy érkeztem, mint aki ékesszó-lás vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek azIsten bizonyságtételét. Mert úgy határoztam,hogy nem tudok közöttetek másról, csak JézusKrisztusról, róla is mint megfeszítettről. És énerőtlenség, félelem és nagy rettegés között jelen-tem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésemsem az emberi bölcsesség megejtő szavaivalhangzott hozzátok, hanem a Szellem bizonyítóerejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén(görög: sophia anthropon = aniropozófiaJl, hanemIsten erején nyugodjék" (lKor 2,1-5).

32

Vándor PéterA WALDORF-PEDAGÓGIÁRÓL

Nagyon veszélyesnek tartom az okkultizmus fo-kozódó jelenlétét a magyarországi iskolákban,mind a nevelésben, mind az oktatásban. A hely-zetet az teszi különösen súlyossá, hogy a legtöbbesetben sem a pedagógus, sem a nebuló nemtudja, hogy okkult jelenséggel van dolga, okkultmódszert alkalmaz, vagy alkalmaznak rajta. Demég ha tudja is, csak nagyon ritkán ismeri azokkultizmus valódi hátterét, illetve annak lehet-séges következményeit. Ezért eredetileg a szerin-tem ezért felelős New Age mozgalom fokozódó be-folyásáról és módszereinek sokszor rejtett „mel-lékhatásairól" akartam írni, végül azonban jobb-nak láttam egy ezzel kapcsolatban álló konkrétirányzatról, a Waldorf-pedagógiáról írni;

Dolgozatom első felében szeretném - a korlá-tozott terjedelem miatt természetesen csak rész-ben - bemutatni az okkultizmus hatásmechaniz-musát, következményeit illetve előfordulását azantropozófiában és az erre épülő Waldorf-peda-gógiában. Második felében az antropozófia filozó-fiáját, annak gyakorlati kudarcát, illetve a lehet-séges megoldást szeretném megmutatni. Mindeztpedig néhány Rudolf Steiner-idézet fogja kiegé-szíteni.

Az okkultizmus hatásmechanizmusaAz okkultizmussal valami módon kapcsolatbanlévő emberek véleménye megoszlik arról milyenerők működnek e dolgok hátterében. Vannak -

33

ezek rendszerint nem tapasztalták még szemé-lyesen ezeknek az erőknek a valódiságát - akiktudva esetekről, amikor egy-egy csalás leleplező-dött mindenféle ilyen megnyilvánulást csalásnaktartanak. Mások az emberben rejlő pszichikaierők működésével (lásd Modersohn 89. o.), me-gint mások szellemi lények (fénylények, ufók, is-tenek stb.) munkájával, végül vannak, akik (leg-inkább a spiritiszták és a spiritualisták közöttelterjedt ez a nézet) meghalt emberek leikéinek,illetve szellemeinek visszajárásával magyarázzákaz okkultizmus természetfölötti jelenségeit. Meg-győződésem szerint az egyetlen valódi válasz az,hogy e rejtett dolgok fő mozgatója a Sátán; Istenés az ember fő ellensége, aki ezekkel a dolgokkalromlásba és pusztulásba akarja dönteni az em-bert. Jellemző „munkamódszerére", hogy szerettitokban cselekedni, magát „elváltoztatni" (pl.: aszolgálatában lévő démonok fénylényeknek,ufóknak, vagy halottak leikéinek adják ki magu-kat; vagy a mesmerizmus, ill. a homeopátia ese-tében a „háttérben" maradnak, és így nemcsaka beteg, de sokszor maga az orvos is azt hiszi sa-ját pszichikai erejével gyógyította meg a beteget).Az is egy sajátos jelenség, hogy nem kéri az em-ber tudatos beleegyezését, hogy őt birtokba ve-gye: feltétel nélküli engedelmességet kíván, denem mondja meg kinek a nevében. Hogy ezt ért-hetőbbé tegyem: spiritiszta szeánszokon „alapkö-vetelmény", hogy a szellem megidézése előtt min-denkinek tudatosan „a semmire" kell gondolnia,mintegy ki kell üríteni az agyát, minden akadálytfélre kell tenni a szellem elől. Mindegy hogy ma-gában ki mit gondol erről a szellemről: pszichikai

34

erőnek tartja-e, vagy egy halott lelkének: tartsa,aminek akarja, ettől még a szellem eljön; haazonban akár csak egy is van a körben, aki nem„üresítette meg" magát, a szellem konkrétanmegmondja ki az, és amíg ez meg nem történiknem hajlandó szóba állni a csoporttal. A tudatátkikapcsolt ember így ennek az idegen hatalom-nak (valójában a Sátánnak) az eszköze, illetvefogja és játékszere lesz (ld. később, a következ-mények bemutatásánál).

Erről a folyamatról Báumer a következőket ír-ja (65-66. o.):

„Ilyenkor megváltozott tudati állapot áll elő,amikor az ember nem teljesen ura önmagának,az ember agya és teste fölött részben vagy teljesegészében egy idegen szellem veszi át az ural-mat Hogyan is kell elképzelnünk ezt a folyama-tot? Sir John Ecclés, híres agykutató és Nobel-díjas tudós az emberi agyat egy géphez hasonlí-totta, amely általában egy bármilyen fajta szel-lemmel működtethető. Ecetes nincs egyedül vé-leményével. Kollégái, Wilder Penfield és RogerSperry újabb kutatásai ugyanebbe az iránybamutatnak, eredményeik ellentmondanak amaterialista felfogásnak, amely szerint min-den lelki-szellemi teljesítmény puszta agy-funkció, és az agyban keletkezik és múlik el.Az agy úgy viszonyul a szellemhez, mint ahangszer a zenészhez. A zenész természetesennem tud játszani, ha a hangszer kettéválikvagy tönkremegy, de nem ő maga a hangszer,még csak nem is egy funkciója, hanem irányí-tója és ura.Hangszerén azonban egy másik zenész is

35

játszhat, ha sikerül neki a hangszer tulajdo-nosát hidegre tenni." Ilyenkor „önkívületi álla-potban az emberi szellem bénaságra van kár-hoztatva. A transz tehát az idegen szellemtőlvaló megszállottság jelenségének alapfeltétele.Hyen állapotban az ember olyan viselkedés-módokra is képessé válik, amelyekre normálisállapotában képtelen lenne."Josuran személyes példát említ (17. o.), ami-

kor egy középidős ember, aki jobbkezes volt éséber állapotban igen gyengén rajzolt, festőmédi-umként „majdnem teljes transz-állapotban, igengyorsan, nagy erővel, a bal kezével festett ...Hangja, beszéde, temperamentuma, arckifejezéseváltozott aszerint, hogy melyik festőszemélyiségműködött benne." (Természetesen itt megint ar-ról van szó, hogy melyiket utánozták a démonok.- V.P.) Ugyanerre a jelenségre Modersohn egymásik példát közöl (68. o.), amikor szellemek „akülönben gyenge testalkatú (valószínűleg női -mivel a médiumok többsége nő - V.P.) médiumáltal oly erőt fejtettek ki, hogy ez vagdalózott ma-ga körül, s négy férfitestvérnek kellett lefogni őt."A médiumok igen sokszor egyáltalán nem tud-ják, hogy mi történt velük vagy mit tettek amígtranszban voltak.

Az okkultizmus következményeiAz „okkult" latin szó jelentését magyar szóval ne-héz visszaadni. Jelent többek között titkosat, ti-tokzatost, rejtettet, de azt is, hogy homályos, sőt:lóJhataÜaiL Találó az okkultizmus jelenségérehasználni: itt valóban Whatatlan szellemi erőkés hatalmak működnek, melyről a „beavatottak"

36

(spiritiszták, látók, varázslók, jósok, boszorká-nyok, hipnotizőrök, természetgyógyászok stb.)szívesen mondják hogy kívülállók számára érthe-tetlen, titkos, a legtöbb esetben azonban - bárezt nem ismerik el - valódi háttere előttük is rej-tett Mint az előbbi felsorolásból is kitűnik, azokkultizmusnak rendkívül sok ága van a jöven-dőmondástól és a kártyavetéstől a szuggesztiónés a hipnózison át a varázslásig, de számos pri-mitív vallás (őskultusz, Sámánizmus stb.) és vi-lágvallás (Hinduizmus, Buddhizmus, Sintoizmusstb.) is teljesen át van itatva vele (lásd lKor10,20), nem is beszélve arról, hogy a világszerteegyre gyorsabban terjedő New Age mozgalomnakis (igaz nem teljesen nyíltan, hanem félig-meddigrejtve) a legfőbb ideológiája. Természetesen nemtudjuk mindnek a következményeit példákkalbemutatni, ezért álljon itt csak a számunkramost legfontosabb: a spiritizmus következménye-ire néhány példa.

Josuran említi (24-26. o.), hogy nemcsak a(sokszor nyíltan sátánista) modern „kemény-rock": a Hardrock és a Heavy Metál lehet démoniihletettségű, hanem komolyzene is. Egyik példa-ként Róbert Schumannt (1810-1856), a németromantikus zene megalapítóját említi. Schu-mann rendkívüli tehetség volt; például (de itt sokmás dolgot is lehetne említeni) 24 éves korábana lipcsei konzervatórium docense lett. Aztán elő-ször 1853. április 24-én, majd később egyregyakrabban vesz részt asztaltáncoltatásban. Ésaz eredmény? Előbb a szellemek „csak" eszköz-nek használják, és tőlük kapott ihletettséggelíratják vele zenéjét (25. o. teteje), majd hamaro-

37

san pusztán játékszer lesz a kezükben és 1854februárjában. (mindössze 10 hónappal az elsőasztaltáncoltatás után!) megparancsolják neki,hogy legyen öngyilkos. Igaz, hogy Schumanntészreveszik és kihúzzák a rajnai hajósok a folyó-ból, de két és fél évvel később egy elmegyógyinté-zetben fejezi be életét. Modersohn is említ többolyan esetet, amikor a spiritizmus vége a szelle-mek tanácsára öngyilkosság (88-89. o.). Másesetekben a következmény tisztátalan (igengyakran istenkáromló) gondolatok, illetve beszéd,amelyeket sem gondolni, sem mondani nem akaraz áldozat (55. o.), démoni hatalmak zaklatása(hangok, szagok, látomások), erőszakoskodása(megrázzák, földre döntik áldozatukat) (55. o.),depresszió, békétlenség, félelem.

Egyéb, nem kevésbé súlyos következménye,hogy a kereső lélek hiába akar őszintén megtér-ni; képtelen lesz rá. Van, mikor mintha valamielhomályosítaná az értelmét, nem érti meg azevangéliumot, sokszor még akkor sem, ha aztmár többször hallotta. Más esetben mintha vala-milyen hatalom erővel befogná a száját, nem tudmegszólalni, vagy úgy gondolja, hogy neki márnem lehet megbocsátani. Hasonló példáról Mo-dersohn is beszámol (12-13. o.).

Okkultizmus az antropozófiában és a Wal-dorf-pedagógiábanRudolf Steiner - az antropozófia és a Waldorf-pe-dagógia atyja - 1861. február 27-én született.Szülei katolikusok, de mivel apja egyben „sza-badgondolkodó" is Steiner nem kerül különöseb-ben közel a hivatalos egyházhoz, de az istentisz-

38

teleti kultusz mély benyomást gyakorol rá (Gra-tenau 50. o.). Már fiatalon érdeklődik az anyagidolgok mögötti világ iránt. Később Kant filozófiá-jával, majd évekig Goethével foglalkozik. 1889körül kerül kapcsolatba a Heléna Petrovna Bla-vatsky (a New Age mozgalom egyik legfőbb ideo-lógusa) és Henry Steel Olcott ezredes által 1875-ben alapított „Teozófiai Társaság"-gal (Theoso-phischen Gesellschaft). 1913-ban szakít a Teozó-fiai Társaság akkori elnöknőjével Annié Besant-tal, kizárják a társaságból, és megalapítja az„Antropozófiai Társaság"-ot (AntroposophischenGesellschaft). Ettől kezdve 1925-ben bekövetke-zett haláláig szinte megszakítás nélkül előadáso-kat tart, irodalmi tevékenységet folytat (kidolgoz-za az antropozófiát), illetve többek között a Wal-dorf-iskolát is megszervezi (Gratenau 51., illetveHahn 21. és 26-29. oldalak). .Hogy a Waldorf-pe-dagógia mennyire az antropozófiára és annakemberképére épül már a kezdetektől fogva, mu-tatja például, hogy a kezdetek kezdetén, még aziskola megalakulása előtt, 1919 augusztusábanSteiner „nagy bevezető kurzus"-t tartott a majda-ni „első Szabad Waldorf-iskola tanári karának" azantropozófia emberképéről, „ami teljesen új kiin-dulási pontokat nyújt a gyermek és a fiatal em-ber minden fejlődési periódusaira" (Hahn 27. o.).Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogybár a különböző antropozófiai társaságok ma isigyekeznek befolyást gyakorolni a Waldorf-isko-lákra, ez egyre kevésbé sikerül nekik. Egy.csaló-dott antropozófus beszámolt nekem a berkekenbelüli vitákról azok között, akik az antropozófiáttovábbra is szeretnék a Waldorf-iskolákba bevin-

39

ni és ellenlábasaik között, akik a Waldorf-iskolátpusztán egy „szabadelvű" iskolává szeretnék for-málni. A világméretű (és a magyarországi) ten-dencia a második csoport rohamos (és talán végle-ges) megerősödését mutatja. Ennek ellenére le-hetnek olyan iskolák, ahol az antropozófia rejtet-ten (okkult!) igen erős befolyással bír, mondjukúgy, hogy a tanárok magas szinten álló antropo-zófusok.

Más részről viszont az egész antropozófia ren-geteg okkult elemet tartalmaz (Gratenau 54. o.),mint például hit a karmában, a reinkarnáció-ban, és a panteizmusban (Gratenau 55. o.). Fon-tos dolgot mond ezzel kapcsolatban Gratenau(98-99. o.):

Steiner maga is utal rá, hogy a titkos tanít-vány (a magas fokon álló, „haladó" antropozófus- V.P.), ha belép ebbe a világba (az érzékíolöttivilágba - V.P.), démoni hatalmakkal kerül kap-csolatba..." majd Steiner „Hogyan szerezhetünkismereteket a magasabb világokról?" című mun-kájából idéz (sajnos oldalszámot nem ad meg):

„...ezért az ilyen dolgokkal foglalkozó iratok-ban sokat olvashatunk azokról a veszélyekről,amelyek a magasabb világokba való felszállás-sal kapcsolatosak. Ezeknek a veszélyeknek azábrázolása alkalmas arra; hogy a félénkebblelkeket megborzongassa, amikor föltekinte-nek erre a magasabb életre."„Az ember megismeri az életet minden oldalrólfenyegető, borzalmas hatalmakat."„Mert fizikai érzékeink igen jótékony szolgála-tot végeznek akkor, amikor nem engednek be-tekinteni minket a magasabb valóságba. Elta-

40

karnak előlünk olyan dolgokat, amelyeket haelőkészületlenül megpillantanánk, látásukatnem bírnánk elviselni."„Borzalmas, kísérteties lény áll a tanítványelőtt."Az antropozófia emberképe sem kevésbé ok-

kult ihletésű. Eszerint az embert négy rész al-kotja: a fizikai, az éteri és az asztráltest, vala-mint az „én" (Gratenaü 55. o.) ezek a meglehető-sen zavaros fogalmak ugyancsak zavaros törté-néseket szenvednek el, amikre most nem szük-séges kitérni (Gratenaü ír ezekről az 55-57. olda-lakon), egy dolog azonban említésre méltó: azegész emberkép alapját képezi az okkult antro-pozófiai reinkarnáció-elméletnek.

A fentiekből látszik, hogy az antropozófia, il-letve a részben annak emberképére épülő Wal-dorf-pedagógia jelentős mértékben át van itatvaokkult elemekkel, ami azonban sok (nem antro-pozófus) Waldorf-tanító és diák előtt rejtett Demég akik tisztában is vannak ezzel valószínűlegazok sem ismerik a lehetséges mellékhatásokatés következményeket.

Az antropozófia filozófiájának kudarcaa gyakorlatbanMind erről, mind pedig a megoldásról ChristianeGratenaü példája kapcsán szeretnék írni (66-86.oldal). Gratenaü fiatalon kerül először kapcsolatbaaz antropozófiával, majd 17 éves korában hosszúidőre szakít vele. Tanítónő lesz, majd válása utánotthagyva állását pszichológia szakra jelentkezik(és felvételt is nyer), azonban egyre inkább társa-dalmi kérdések érdeklik. így kerül kapcsolatba a

41

„Társadalom szerkezetének hármas tagolódása" el-mélettel, amiről mikor megtudja, hogy Rudolf Stei-nertől származik, majdnem otthagyja az egészetKésőbb azonban mégis úgy dönt, hogy megpróbálrészt venni ennek az elméletnek a gyakorlati meg-valósításában és így elkerül egy négy nőből és kétférfiből álló, atropozófiai alapokra épülő kis közös-ségbe, Wasserburgba, amit egy 62 éves „tanító"vezet. Az időt Rudolf Steiner műveinek tanul-mányozásával illetve az általa ajánlott gyakorla-tok (többé-kevésbé következetes) végzésével töl-tik. A csoportban felmerülő konfliktusokat meg-beszéléssel, ill. Steiner „Hogyan szerezhetünk is-mereteket a magasabb világokról?" c. műve se-$tségével próbálják megoldani. Gratenau ezt azidőszakot a következőképp mutatja be (73. o.):

„Tulajdonképpen mindnyájan el akartuk vé-gezni mindazokat a gyakorlatokat, amelyeketSteiner a «Magasabb világok ismerete* c.könyvében ajánl. Itt volt pl. a «visszatekintésaz eltelt napra*, melynek az lett volna a ren-deltetése, hogy bizonyos távolságból szemlél-jük önmagunkat, mint valami idegent Aszubjektív érzésektől függetlenül azután meglehetne különböztetni a lényegeset a lényegte-lentől. Ez azonban leírhatatlanul nehéz volt,és egyre növekvő problémáim mellett - 1978-ban született egy fiam, de még a terhességidején el kellett válnom a gyermek apjától -szinte képtelen voltam a napjaimra visszate-kinteni - mintegy hátulról előre - anélkül,hogy e «koncentrációs ficam* közben rettentő-en nyomorultul ne éreztem volna magamat.Mindig fennakadtam a késő délutáni órákon,

42

és a csőd és az elégtelenség állandó érzése ki-sért. Pedig annyira szerettem volna „feljebbkerülni", tanulni gyakori kudarcaimból, hibá-imból és csődjeimből és magammal boldogul-ni. Hiszen nem akartam mindig egyformáncsődöt mondani.Noha, vagy éppen azért, mert ezeket a gyakor-latokat soha nem végeztem el helyesen, ra-gaszkodtam éven át hitemhez, hogy jellemem-nek megjavulása bennük rejlik. »Ha ezeket agyakorlatokat egyszer valóban helyesen végigtudnám csinálni, akkor egészen bizonyos,hogy megjavulnék.* Csak jóval később jöttemrá, hogy ez a hit illúzió voltA csoport többi tagjai is így érezhették magu-kat. Mindnyájan nagyon igyekeztek, de senkisem tudta valóban, következetesen és önálló-an a gyakorlatokat véghezvinni, kivéve talántanítónkat és az egyik idősebb asszonyt. En-nek ellenére meg voltunk győződve, hogy igenközel vagyunk az antropozófiához, és másokelőtt is ezt állítottuk."Fokozatosan egész életét, minden gondolatát az

antropozófia hatja át, minden tettét azon méri le:„Steiner áttekinthetetlen művet hagyott magaután. Az emberi élet minden területével kap-csolatban olyan gondolatokat fejt ki, amelyeksok szempontból egészen újnak tűnnek. Azolvasót már az is teljesen igénybe veszi, hogygondolatainak, állításainak, érveinek, magya-rázatainak áradatát egyszerűen felfogja (még-pedig «előítélettől mentesen», ahogy Steinerezt megköveteli), azután megértse és magábanelrendezze. Ellenkező gondolati tevékenységre

43

nem marad idő. Az olvasó egyszerűen nem juthozzá, hogy megkérdezze: mi szól mindezekellen? Láthatjuk-e mindezt más szemszögbőlis? Hogyan kell értenünk ezt a nagyon általá-nos megfogalmazást?Steiner maga minden «szellemi témát* több ol-dalról világit meg. Már gondolatainak kifejtéseközben elébe megy a lehetséges ellenvetések-nek, és megcáfolja azokat. Az előre látott el-lenvetésekkel kapcsolatos fejtegetései azutánismét csak olyan számosak és bonyolultak,hogy az olvasónak az a benyomása, csak a tö-redékét tudja és érti mindannak, amit Steinertud és ért." Ezen felül „...már gyakran köny-veinek bevezetésében védelmezi tanításait ez-zel az utalással: Aki úgy véli, hogy amit írok té-ves, hamis, az még nem értette meg, az mégnem gondolkodik helyesen, annak gondolkodá-sa még «régies*. Ez azt jelenti, hogy bárki csakakkor kritizálhatja, ha az egész tanítását meg-értette: az átfogó megértés azonban a közönsé-ges ember számára csak a reinkarnáció általválik lehetővé, azaz több élet után." (74-75. o.)Ennek az lett az eredménye, hogy: „lelkemben

teljesen összetörtén és felbolydultan ott kelletthagynom Wasserburgot és vissza kellett térnem- kétéves fiammal a karomon - Brémába." Csa-ládja és barátai támogatása nyomán élete külső-leg bizonyos mértékig megszilárdul, de ennek el-lenére belsőleg még mindig üresnek érzi magát:

„Csak abban láttam kiutat, hogy végre egé-szen komolyan és minden következményt vál-lalva elkezdek foglalkozni Steiner műveivel.Végülis „A magasabb világok ismerete" c.

44

könyvében rejlett jellemem megváltoztatásá-nak kulcsa, hogy ne jussak újra meg újrazsákutcába és ne mondjak csődöt minden-ben." (76. o.)Újra el akarja kezdeni a gyakorlatokat, azon-

ban ezekkel sem megy sokra. Kezd belefáradni afolytonos eredménytelen erőlködésbe:

„egyre inkább fölismertem és nyomasztóanéreztem, mily nagy volt a bűn, amelyet mármost magamra vettem. Mennyi vétket kellenecsupán ebből az életből az elkövetkezőben le-vezekelnem! Remélhetem-e egyáltalán, hogyinkarnációimnak vége szakad majd, amikorcsak ebben az életemben, amelyben ún. „jóházból" való leánynak minden lehetőségemmegvolt a szellemi fejlődéshez, mégis oly sokmindent rosszul csináltam, annyi bűnt ma-gamra halmoztam? Ha most, a legkedvezőbbkörülmények között is oly sok mindent elron-tottam - hiszen csődjeim mindig másokat issújtottak -, hogyan csökkenhet bármikor isvétkeim terhe?" (76-77. o.)

A lehetséges megoldásIlyen állapotban találkozik egy volt osztálytárs-nőjével, aki előtt nyíltan feltárja állapotát, vívó-dásait Osztálytársnője - hívő keresztyén lévén -beszél neki arról, hogy hogyan segít neki a min-dennapokban Jézus Krisztus, és Gratenau el isfogadja meghívását egy keresztyén „vendégkonfe-renciára". Benyomásairól így ír (81. o.):

„A konferencián igen mély benyomást tettrám, hogy férfiak is felálltak és nyíltan beszél-tek személyes bűneikről. Ez legkevésbé sem

45

hatott kínosan. Az ember érezte, hogy mind-ezek már megharcolt, feldolgozott, meggyó-gyult dolgok. Néven is nevezték bűneiket.Nem általánosítottak, hogy «persze, mindenember bűnös«. Idáig ilyen nyíltságot kizárólagnőknél éltem át.Mindez bizonyos mértékig meghittnek tűntszámomra. Ez teljesen megfelelt annak, amitWasserburgban akartunk. Meg akartuk ta-nulni elfogadni önmagunkat és egymást, hi-báinkkal együtt, semmit sem szépítve, min-dent őszintén megvallva, s ugyanakkor nemvergődve önvád és kétségek között. Meg akar-tuk tanulni egymást bírálni, társainkat hibá-ikra figyelmeztetni, szerető, segítőkész módon.Ez a cél elérendőnek és helyesnek látszottszámomra. De miért nem tudtam azután en-nek ellenére a rólam szóló igazságot elhordozni?

A konferencia idején úgy tűnt megtaláltamennek a fokozatos süllyedésnek az okát. Ben-nünk embrekben nincs olyan saját erőforrás,amely felülmúlná saját lehetőségeinket, és Jé-zus Krisztussal való közvetlen kapcsolat nél-kül egyáltalán nem vagyunk abban a helyzet-ben, hogy hibáinkkal és sértő magatartásunk-kal scyát hibáinknak megfelelően kölcsönösenbefogadjuk egymást."

„Megértettem, hogy csakis úgy nézhetekszembe őszintén és becsületesen bűneimmel,ha tudom, hogy van számomra bocsánat,mégpedig valóban megtapasztalható, a bűnterhét eltávolító szabadítás, bűnbocsánat."

46

„Végre megértettem, mit jelent: Jézus Krisztusazért halt meg a kereszten, hogy bűneink bo-csánatot nyerjenek. Végre megértettem, hogynekem és nekünk, és minden embernek végsőszüksége volt egy ilyen áldozatra. Az ígéret,amelyet itt kaptam, így szólt: Ha Jézushozfordulok bűneimmel, valamennyi csődömmel,akkor Ő megbocsát és meggyógyít. Ha ebbenhiszek, akkor mag fogom tapasztalni, hogyegész életérzésem is megváltozik." (79-80. o.)Majd így folytatja:„A pszichológiából és a pszichoterápiából tud-tam, hogy az elnyomott bűntudat megbetegítiaz embert, depressziót, gyomorfekélyt okoz-hat. De miért nyomjuk el a bűntudatot? Azthiszem, azért, mert nem vagyunk képesek el-viselni a tudatot, hogy bűnösök vagyunk. Mi-ért nem tudjuk elviselni? Ennek oka valószí-nűleg az, hogy a materialista gondolkodásúember, aki Isten nélkül él, nem ismer - haddmondjam ezúttal így - egy legfelső abszolút jófórumot, amelytől bűnbocsánatot nyerhet. Be-vallott bűne agyonnyomná őt. Ezért inkábbfélreteszi az útból, kénytelen elnyomni, önma-ga és a világ elől is gondosan rejtegetni azt atényt, hogy ő nem bűntelen."

„Az én helyzetem is az volt, hogy a magamerejéből már semmi sem megy. Ha JézusKrisztus azt mondja: «Nélkülem semmit semtudtok cselekedni.* (János evangéliuma, 15.rész, 5. vers), és én hiszek neki, akkor ebbőlsemmi más nem következhet, minthogy üreskezekkel kell, hogy megállják előtte."

47

„Egyszerűen le sem tudom írni, milyen üdítővolt, a szó valódi értelmében véve, hogy ma-gam előtt láthattam Jézus Krisztus követésé-nek ezt a világos, egyenes útját. Nem kelletttöbbé aggódnom amiatt, hogy a sokféle «igaz-ságot kereső» mozgalom valamelyikében el-mulasztom az igazság egy kis részletét - nemkellett már keresgélnem és próbálkoznom. AzÚr Jézus mondja: »Én vagyok az út, az igaz-ság és az élet« (János evangéliuma 14. rész, 6.vers). Ha pedig ez igaz, akkor út, igazság ésélet nem lehet másban, sem a buddhizmus-ban, sem az iszlámban, sem a transzcendensmeditációban, sem a csoportdmamikában, sempedig az antropozófiában." (81-82. és 84. o.)

ÖsszefoglalásA Waldorf-pedagógusok szinte kivétel nélkül jószándékú, humanista emberek. Ezt nem lehet,de nem is akarom elvitatni. írásommal pusztánarra szeretnék rámutatni, hogy milyen erők (ok-kult) hatnak az antropozófiában és bizonyos fo-kig (ha ritkán is) a Waldorf-iskolákban, illetve,hogy az egész ideológiája eltávolít a minden em-ber számára egyetlen megoldástól: az élő és fel-támadott Úr Jézus Krisztustól.

* * *

Felhasznált irodalomModersohn Ernő: Az ördög igézetében; Evangéliumi KiadóRudi Josuran: A spiritizmus fertőjében; Evangéliumi KiadóChristiane Gratenau: Rudolf Steinertől Jézus Krisztusig;

Evangéliumi KiadóU. Báumer: Csak a lelkedet akarjuk!; Evangéliumi KiadóHerbert Hahn: Élményünk: Rudolf Steinen Magyar Ant-

ropozófiai Társaság (kézirat)

48

Az EVANGÉLIUMI KIADÓ1998-ban megjelent könyvei

Cosmades, Th.:Fruchtenbaum, A.:A jó vetés'Barend, I.:Heiner, W.:Kovács Zsolt:Dr. Erdélyi Judit:White, R:Gossweiler, A.:Morris, H.:Holzhausen, A.:Müncher, W.:

Campell, R. K.:Brinke, G.:Gibbs, A.:Chambers, O.:Nee, W.:Gitt, W.:Wilder-Smith Prof.:Liebi, R.:Roy K.:Gooding Prof.:Glashouwer, W. J. J.:Müller-Bohn, J.: .

König, E:Scheunemann, V.+G.:Peters, B.:Gitt, W.:Schrupp, E.:Tóth Eszter:Briem, Chr.:

Gassmann, L.:Maharaj, R.-Hunt, D.:

Izmáéi és fiaiA három messiási csoda

Kimerem a tengertMiért éppen Jézus Krisztus?1914 - beteljesedett prófécia?Ajtónyitás: vajon kinek?A buyufa alatt - 2. kiadásEzékiel prófétaJób csodálatos beszámolójaBepillantás a bibliafordítás műhelyébe

Teremtés és bűneset 1Kezdetben volt az információAki gondolkozik, annak hinnie kellSzavahihető-e a Biblia?Az idegen szolgalegényKrisztus iskolájábanígy keletkezett a keresztyénségS.O.S. - Titanic 1Van-e olajad? J 2. kiadásBoldogság és hűség egy életen átSem diktatúra, sem demokrácia

Ha az állatok beszélni tudnának - 2. kiadásIzrael és a MessiásEgyedülIstennel a pusztában 1Istentől eltaszítottan? JJehova TanúiEgy guru halála - 2. kiadás

Sátán - az ellenség taktikájaA szent sátor szimbólumaiIsten imádataBibliai etikaÜlni, járni, állni 1Á szolgáló .testvér J

A zárba illő kulcs - 2. kötet

Isten mindent olyan szépnek alkotott