az európai unió nyelvpolitikája

40
Az Európai Unió nyelvpolitikája Cél: a nyelvi- kulturális sokféleség megőrzése

Upload: nida

Post on 20-Mar-2016

37 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

Az Európai Unió nyelvpolitikája. Cél: a nyelvi-kulturális sokféleség megőrzése. Nyelvek a vil á gban. Kb. 6800 nyelvet ismernek. Miért a „körülbelül” szó? 4500 nyelvet legalább 1000 ember beszél. 300 nyelvet legalább 1 millióan beszélnek. EU: a német a legnagyobb (95 millió). - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az Európai Unió nyelvpolitikájaCél: a nyelvi-kulturális sokféleség megőrzése

Page 2: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Nyelvek a világban• Kb. 6800 nyelvet ismernek. Miért a

„körülbelül” szó?• 4500 nyelvet legalább 1000 ember

beszél.• 300 nyelvet legalább 1 millióan

beszélnek.• EU: a német a legnagyobb (95 millió).• Magyar nyelv: 14–15 millió (35–40. hely

a világban).

Page 3: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az európai nyelvcsaládok• I. Indoeurópai nyelvek: tőhajlító

(flektáló) nyelvek:• 1. germán nyelvek,• 2. szláv nyelvek,• 3. neolatin nyelvek.• II. Finnugor nyelvek: magyar, finn, észt• III. Bizonytalan eredetű: baszk

Page 4: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik I.

• I. Európai Unió: 27 tag (2007), Brüsszel. A legfelső döntéshozó szerv: Európai Tanács (Europen Council).

• Gazdaság, politika, kultúra.• Hivatalos és munkanyelv: minden

tagország hivatalos nyelve.• Első számú munkanyelvek: francia,

angol, német

Page 5: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik II.

• II. Európa Tanács (Council of Europe), Strasbourg, 1949. 39 tagállam

• Hivatalos nyelv: angol és francia• Munkanyelv: angol, francia, német,

olasz• Egészségügy, jog, környezetvédelem,

oktatás, kultúra, emberi jogok• Regionális és Kisebbségi Nyelvek

Európai Chartája, 1992.

Page 6: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Európai egységszervezetek és hivatalos nyelveik III.

• III. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), 1973-ban alakult meg Helsinkiben (Kádár János írta alá; az európai határok sérthetetlenek). Székhelye nincs.

• Tagok: minden európai ország, USA, Kanada• Hivatalos nyelv: minden tagország nyelve• Munkanyelv: angol, francia• Feladata: csak a biztonságpolitika!

Page 7: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az ENSZ hivatalos nyelvei

• angol, francia, orosz, • spanyol, kínai, arab• A német és olasz nem

hivatalos nyelv az ENSZ-ben

Page 8: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az EU nyelvpolitikája• I. A világ nyelvi, kulturális sokfélesége.

A gazdasági és kulturális globalizáció negatív hatásai; az „angol nyelvi imperializmus”. A mesterséges nyelvek (eszperantó, volapük stb.) kudarca (?).

• II. Az EU álláspontja: a nyelvi, kulturális sokféleség megőrzendő érték. A 27 tagállam 23 nyelve egyenrangú és egyenjogú hivatalos- és munkanyelv.

Page 9: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Információs forrás

• Az Európai Unió nyelvi portálja: http://europa.eu/languages/hu/home

• Magyar nyelvű változata is van• 2007. 01.01-től a többnyelvűség ügye

önálló tárcát kapott. Biztos: Leonard Orban (Románia)

Page 10: Az Európai Unió nyelvpolitikája

27 tagállam, 23 hivatalos nyelv (2007)

• Tagállamok: Ausztria, Belgium (1952 /58), Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország (2004), Málta, GBr (1973), Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007.01.01.), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország

• Alapító tagok aláhúzva.

Page 11: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Miért kevesebb a hivatalos nyelv?

• Franciaország, Belgium: francia nyelv• Németország, Ausztria, Luxemburg:

német nyelv• Görögország, Ciprus: görög nyelv• Az ír nyelv 2007. január 1-től az EU 23.

hivatalos nyelve. Az írek 40–45 %-a beszél írül. Kötelező tantárgy az álalános- és középiskolában.

• Félhivatalos státusz: katalán, baszk, galíciai

Page 12: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Tagsági igények• Tagjelöltek: Törökország (kérelem:1987 óta!)

Horvátország (2003), Macedónia (2004): (a macedónok névvitája Görögországgal, „Szláv Makedónia”?)

• Tagság elutasítása: Marokkó (1987; indok: mert nem európai ország)

• Svájc, Norvégia: a hazai népszavazás elutasította, Norvégiában kétszer is: 1972, 1994!)

• Grönland önrendelkezést kapott Dániától, s 1985-ben kilépett.

Page 13: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Történet• 1951: A Montánunió vitája: mi

legyen a hivatalos nyelv, csak a francia vagy a holland, német és olasz is? 1952: a német álláspont győzelme: minden nyelven eredeti, autentikus szövegek születnek, egyik sem minősül fordításnak a franciáról!

Page 14: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Jogi alap• A Tanács 1958. évi 1. rendelete:• Hivatalos és munkanyelv fogalma,

használati köre• Az EU intézményeknek a

tagállamok polgáraival az utóbbiak által választott hivatalos nyelven kell levelezniük

Page 15: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Hivatalos nyelv, munkanyelv Hivatalos nyelv: mind a 23 nyelvre lefordítják

a jogszabályokat és a legfontosabb közérdekű dokumentumokat, a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezést csak az illető ország nyelvén folyik.

• Munkanyelv: az ún.első számú munkanyelvek (angol, francia , német), belső kommunikáció

• Példa: az Európa Bizottság a belső ügyeit e három nyelven intézi, csak a nyilvános kommunikáció esetén használja mind a 23 nyelvet.

Page 16: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az EU legfelsőbb szerveiben• Európai Tanács (European Council): állam- és

kormányfők testülete. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás.

• Európai Parlament (European Parliament): az állampolgárok közvetlenül választják. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás.

• Európai Bizottság (European Commission): kormányszerűen működik. Tagjai a biztosok. Angol, francia, német.

• Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers): Szektoriális Tanácsok és Külügyminiszterek Tanácsa: minden nyelven szinkrontolmács.

Page 17: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Mennyibe kerül a többnyelvűségi politika?

• 2005: 1123 millió euró• Ez az EU éves

költségvetésének 1 %-a• Évente és személyenként:

2,28 euró

Page 18: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Fordítás és tolmácsolás ügye: külön téma!

• 1.Fordítási- és Kiadási Főigazgatóság

• 2. Infrastrukturális- és Tolmácsolási Főigazgatóság

Page 19: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Fordító- és tolmácskövetelmények

• Felsőfokú jogi, közgazdasági vagy jogi diploma szükséges, a bölcsész nem elég!

• 1995: 120 ezer tolmácsnap (450 főállású tolmács)

• 1995: I millió oldal szöveg fordítása (1400 fő- és mellékállású tolmács)

• 2003: 1 480 ezer oldal• 2004: 2 065 ezer oldal

Page 20: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Magyarok Brüsszelben• 2006: magyar, főállású tolmács: 30 fő• Magyar, főállású fordító: 100 fő

• Külsősökkel együtt. kb. 400 fő

• A főállású fordító és tolmács havi bére: 4000 euró.

Page 21: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Követelmények

• Anyanyelv (A) és még két-három nyelv (B, C, D) magas szintű ismerete

• Csak anyanyelvére fordíthat vagy tolmácsolhat!

• Felvételi vizsga az anyanyelvéből is!

Page 22: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Tolmácsok felvételije• 7 órás vizsga (az állóképesség fontos!).

30 év alatt 30 ezer jelentkezőből 450 főt képeztek ki.

• Konszekutív tolmácsolás „A” nyelvre• Prezentáció „A” nyelven• Beszélgetés B, C, D nyelven (EU-

ismeretek, általános műveltség)• A képzés súlypontja: hosszú szakaszos

tolmácsolás (10–20 perc!)

Page 23: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Tolmácsolás problémái

• 11 + 1 (ír) hivatalos nyelv esetén 110, illetve 132 nyelvi irányban kellett tolmácsot biztosítani. A jelenlegi 23 nyelv esetén ez hány irányt jelent?!

Page 24: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Fordítók felvételije

• Fordítás „A” nyelvre• Teszt EU-ismeretekből B, C,

D nyelven• Siker esetén 9 hónap

próbaidő

Page 25: Az Európai Unió nyelvpolitikája

A hazai gyakorlat problémái• A.) A szakemberek problémái:• A fordítás és tolmácsolás nem válik szét

(más képességet igényelnek!)• Nem követelmény a felsőfokú végzettség• A hosszú szakaszos tolmácsolást a

munkaadó nem igényli• Cak egy idegen nyelvet ismer, azzal dolgozik• Szakmai érdekvédelem hiánya (kontárok)

Page 26: Az Európai Unió nyelvpolitikája

A hazai gyakorlat problémái• B.) A lakosság problémái• Az idegen nyelvet ismerők aránya: 11,8

%(1996), 18–19 % (2007). Ausztria: 40 %.Hollandia, Skandinávia: 80 % fölött.

• A magyarnyelv-ismeret hiányosságai: írás- és olvasásnélküliség. A funkcionális analfabéták aránya: 20 %! (Terestyényi Tamás felmérései). Politikai manipuláció és demagógia hatása a körükben!!

Page 27: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Kérdőív tanúsága, 1995• Mikor olvasott könyvet utoljára?• Egy évnél régebben: 34 %, néhány

hónapja: 15 %• Olvas-e napilapot? • Nem olvas: 23 %• Munkavégzés közben kellett-e

olvasnia?• Soha: 58 % (???)

Page 28: Az Európai Unió nyelvpolitikája

A kisebbségi nyelvek védelme

• A 15 egykori tagállamban 45 kisebbségi és regionális nyelvet ismertek el. A romani is közöttük van (lapp, elzászi, katalán, baszk, okszitán stb.)

• Európa Tanács: A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995):

• A nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, s mint ilyen nemzetközi együttműködés keretébe tartozik →

Page 29: Az Európai Unió nyelvpolitikája

A keretegyezmény (folytatás)• a kisebbségi nyelv szabad és beavatkozás

nélküli használata a magánéletben és a nyilvánosság előtt szóban és írásban, a család- és utónév kisebbségi nyelven való használata és ezek hivatalos elismerése, magántermészetű jelek, feliratok és más információk közzététele, a kisebbségi nyelv tanulása, szabad és békés kapcsolat létrehozása olyanokkal, akik nyelvi identitásában osztoznak és olyan külföldiekkel, akik törvényesen tartózkodnak az országban.

Page 30: Az Európai Unió nyelvpolitikája

A keretegyezmény

• Joguk van saját magán oktatási és képzési intézmény létrehozására

• Ajánlás: 1 millió fő kisebbségi létszám fölött anyanyelvi állami egyetem létesítése

Page 31: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Német panaszok• Úgy érzik, a német háttérbe van szorítva az

angol és francia nyelv mellett. Érveik:• Ők a legnagyobb befizetők a közös kasszába,• ők a legnépesebb EU-tagállam,• A kelet-európaiak belépésével a német nyelv

jelentősége tovább nőtt,• A német nyelvű térségben az EU belső

kereskedelmének negyede bonyolódik le.

Page 32: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Megoldás: az eszperantó?• Eszperantó állami nyelvvizsga lehetséges,

mert élő nyelvvé nyilvánították, ugyanis• több ezer anyanyelvi beszélője van. Ez

hogyan lehetséges??• Zamenhof lengyel orvos, 1887• Nemzetiségi vidéken élt: lengyel, jiddis,

ukrán, német, orosz beszélők, surlódások.• A közös nyelv oldja a feszültségeket...

Page 33: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Jelképei

•eszperantó ‘reménység’

•zöld csillag

Page 34: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az eszperantó egyszerű, mert• Nincsenek kivételek!• Csak két eset van: alany- és tárgyeset:• domo, domon, t.sz. domojn (‘házakat’)• Nincs személyragozás, az igealak

végén mindig s van:• Faras (jelen), faris (múlt), faros (jövő),

farus (feltélteles), faru (felszólító), • fari (infinitivus: mindig i-végű.)

Page 35: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Szókincse egyszerű, mert• Főnév (o-végűek)• domo• frato• patro• suno• filo• hundo• birdo• libro• trinkmono

• Melléknév (a-végűek)• bona• malbona• varma• najbara• blinda• forta• malforta• modesta• juna

Page 36: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Igék (infinitivusi alakban)

• esti, fari (csinál), agi (cselekszik), veni, reveni, doni, redoni, transdoni, timi, voli, sendi, ripeti, audi, viziti, promeni, heziti, dormi, elekti, turni, riproči, lasi (to let), stari, sidadi, skribadi, lerni, havi, dauri

Page 37: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Mit jelent??• La domo estas alta.• Tri homoj venas. Tri homoj venis.• La koncerto dauris čirkau tri horojn.• Ču vi parolas Esperanton / Esperante?• Ču vi havas Esperantojn librojn?• Jes. Mi havas.• Mi lernas Esperanton kun mia bona amiko en

la čambro.• Okulon pro okulo!

Page 38: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az eszperantót illető kritikák 1.

• 1. Egyes nemzetközi szavak helyett is új szavakat kreált (lernejo ‘iskola’, kuracisto ‘doktor’)

• 2. Megmaradt a három nyelvtani nem (li, ši, ği)

• 3. Megmaradt a tárgyeset (az angolban, kínaiban, vietnamiban stb. sincs!)

Page 39: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Kritikák 2.• 4. Csak európai nyelvekből veszi a

szókincsét és a nyelvtanát is (a latinból elsősorban).

• 5. A ču kérdőpartikula (vö. angol do) megléte felesleges.

• 6. A melléknévi jelző egyeztetése a főnévvel felesleges, a magyarban sincs: altajn domojn ‘magas házakat’.

Page 40: Az Európai Unió nyelvpolitikája

Kritikák 3.

• 7. A számnévi jelző miért vonz többes számot? (tri horoj ‘három óra’). A magyar és kínai stb. is jól megvan nélküle...