AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGON

PÁROLGÁS, PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, LÉGNEDVESSÉG, KÖD,

FELHİZETFELHİZET

PÁROLGÁSPÁROLGÁS

�� A párolgás halmazállapotA párolgás halmazállapot--változás, amelyhez az energiát változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási energia biztosítja. a felszín által elnyelt napsugárzási energia biztosítja.

�� Meteorológiai értelemben a nagy kiterjedéső, természetes Meteorológiai értelemben a nagy kiterjedéső, természetes és mesterséges felszínekrıl a légköbe kerülı és mesterséges felszínekrıl a légköbe kerülı vízmennyiség folyamatát nevezzük párolgásnak, vízmennyiség folyamatát nevezzük párolgásnak, evapotranszspirációnakevapotranszspirációnak..

�� Az Az evapotranszspirációnakevapotranszspirációnak két összetevıje van:két összetevıje van:1. A talaj és a szabad vízfelszínek párolgása 1. A talaj és a szabad vízfelszínek párolgása (evaporáció).(evaporáció).2. A növények anyagcseréje során a légkörbe 2. A növények anyagcseréje során a légkörbe juttatott vízmennyiség a párologtatás (transzspiráció).juttatott vízmennyiség a párologtatás (transzspiráció).

�� A felületegységrıl idıegység alatt elpárolgott, mmA felületegységrıl idıegység alatt elpárolgott, mm--ben ben kifejezett vízmennyiséget jelenti, mértékegysége: mm/év.kifejezett vízmennyiséget jelenti, mértékegysége: mm/év.

�� Az Az evapotranszspirációnakevapotranszspirációnak két fajtája lehet:két fajtája lehet:

1.1. Az adott éghajlati feltételek mellett elvileg Az adott éghajlati feltételek mellett elvileg (potenciálisan) elpárologható vízmennyiség a (potenciálisan) elpárologható vízmennyiség a potenciális potenciális evapotranszspirációevapotranszspiráció (PET).(PET).

2.2. Az idıtartam alatt valóban elpárolgó vízmennyiség a Az idıtartam alatt valóban elpárolgó vízmennyiség a tényleges tényleges evapotranszspirációevapotranszspiráció (TET). Minden (TET). Minden esetben TET esetben TET <<= PET.= PET.

�� A PET éves dinamikája a hımérséklet menetét követi: A PET éves dinamikája a hımérséklet menetét követi: minimuma januárban, maximuma júliusban van.minimuma januárban, maximuma júliusban van.

�� Területi eloszlása a sugárzási egyenleghez és a Területi eloszlása a sugárzási egyenleghez és a léghımérséklethez igazodik: Alföld: 800léghımérséklethez igazodik: Alföld: 800--850 mm; 850 mm; DrávaDráva--mellék: 900 mm; a Dunántúl nagy része 700mellék: 900 mm; a Dunántúl nagy része 700--750 mm; hegyvidékeinken 600 mm körüli.750 mm; hegyvidékeinken 600 mm körüli.

�� A TET idıbeli menete is hasonló: maximum A TET idıbeli menete is hasonló: maximum júliusban, minimum januárban.júliusban, minimum januárban.

�� Átlagos értéke 450Átlagos értéke 450--550 mm hazánk területén. 550 mm hazánk területén. �� Területi megoszlása jelentısen eltér a Területi megoszlása jelentısen eltér a PETPET--tıltıl, mivel , mivel

nagyságát az adott terület csapadékmennyisége, s a nagyságát az adott terület csapadékmennyisége, s a talaj vízkészlete határozza meg. talaj vízkészlete határozza meg.

�� Minimuma az Alföldön van, maximuma a NyMinimuma az Alföldön van, maximuma a Ny--Dunántúlon és hegyvidékeinken jelentkezik.Dunántúlon és hegyvidékeinken jelentkezik.

�� A PET és a TET egymáshoz viszonyított változására A PET és a TET egymáshoz viszonyított változására jellemzı, hogy októbertıl májusig a talaj bıséges jellemzı, hogy októbertıl májusig a talaj bıséges nedvességnedvesség--ellátottságának köszönhetıen a kettı ellátottságának köszönhetıen a kettı együtt halad. Június és szeptember közt a talaj együtt halad. Június és szeptember közt a talaj kiszáradása miatt a TET elmarad a PET értékei kiszáradása miatt a TET elmarad a PET értékei mögött. mögött.

�� A TET maximumának bekövetkezésében idıbeli A TET maximumának bekövetkezésében idıbeli eltérések vannak az országon belül, mivel a magas eltérések vannak az országon belül, mivel a magas hımérséklet és a nagy csapadékmennyiség hımérséklet és a nagy csapadékmennyiség bekövetkezésének idıpontjai sem esnek teljesen bekövetkezésének idıpontjai sem esnek teljesen egybe. egybe.

A PET és a TET egymáshoz való viszonya az év soránA PET és a TET egymáshoz való viszonya az év során

LÉGNEDVESSÉGLÉGNEDVESSÉG

�� A légnedvesség a levegı vízgıztartamát jelenti. Két A légnedvesség a levegı vízgıztartamát jelenti. Két forrása van:forrása van:1.1. A felhıA felhı-- és csapadékelemekrıl, valamint a és csapadékelemekrıl, valamint a

felszínrıl történı párolgás, párologtatás.felszínrıl történı párolgás, párologtatás.2.2. PáraadvekcióPáraadvekció távolabbi vidékekrıl. Az izlandi távolabbi vidékekrıl. Az izlandi

minimum irányából érkezı tengeri eredető minimum irányából érkezı tengeri eredető légtömegek +irányú, míg a kontinentális légtömegek +irányú, míg a kontinentális légtömegek légtömegek ––irányú irányú páraadvekciótpáraadvekciót okoznak.okoznak.

�� A meteorológiában alkalmazott számos paraméter A meteorológiában alkalmazott számos paraméter közül az éghajlattanban a gıznyomás (páranyomás) és közül az éghajlattanban a gıznyomás (páranyomás) és a relatív nedvesség használatos.a relatív nedvesség használatos.

�� A páranyomás idıbeli menetére júliusi maximum és A páranyomás idıbeli menetére júliusi maximum és januári minimum a jellemzı, mivel a hımérséklet januári minimum a jellemzı, mivel a hımérséklet emelkedése fokozza a felszíni párolgást. emelkedése fokozza a felszíni párolgást.

�� A nyári páranyomás maximum jelentısen hozzájárul a A nyári páranyomás maximum jelentısen hozzájárul a nyári csapadékmaximum kialakulásához.nyári csapadékmaximum kialakulásához.

�� A relatív nedvesség ezzel ellentétesen decemberA relatív nedvesség ezzel ellentétesen december--január január során maximális és júliusban minimális. során maximális és júliusban minimális.

�� Ez azzal magyarázható, hogy a levegı hımérsékletének Ez azzal magyarázható, hogy a levegı hımérsékletének növekedésével a telítési gıznyomás is növekszik, növekedésével a telítési gıznyomás is növekszik, alacsonyabb hımérsékleten tehát kisebb vízgızalacsonyabb hımérsékleten tehát kisebb vízgız--mennyiség nagyobb relatív telítettséget tud elıidézni.mennyiség nagyobb relatív telítettséget tud elıidézni.

�� A páranyomás havi és éves átlagértékeiben az ország A páranyomás havi és éves átlagértékeiben az ország egész területére meglehetısen egyöntető a kép, ezért egész területére meglehetısen egyöntető a kép, ezért ezt térképes formában nem jelenítik meg.ezt térképes formában nem jelenítik meg.

�� A relatív nedvesség már sokkal jobban értelmezhetı A relatív nedvesség már sokkal jobban értelmezhetı területi képet mutat. területi képet mutat.

�� A téli hónapokban a relatív nedvesség egyöntetően A téli hónapokban a relatív nedvesség egyöntetően magas az ország egész területén 75 % körüli / fölötti magas az ország egész területén 75 % körüli / fölötti értékekkel. értékekkel.

�� A nyári hónapokban az eltérı páratartalmú óceáni és A nyári hónapokban az eltérı páratartalmú óceáni és kontinentális légtömegek betörései miatt a területi kép kontinentális légtömegek betörései miatt a területi kép árnyaltabb.árnyaltabb.

�� A Dunántúlon NyA Dunántúlon Ny--K felé az óceáni hatás gyengülésével K felé az óceáni hatás gyengülésével párhuzamosan csökkenı 75párhuzamosan csökkenı 75--60 %60 %--osos értékek tőnnek ki.értékek tőnnek ki.

�� Az Alföldön a medence jellegbıl adódó koncentrikus Az Alföldön a medence jellegbıl adódó koncentrikus elrendezıdéssel 55elrendezıdéssel 55--70%70%--os értékek jelennek meg.os értékek jelennek meg.

�� A DK felıl érkezı száraz, mediterrán légtömegek A DK felıl érkezı száraz, mediterrán légtömegek beáramlása esetén nyáron elıfordulhat 10beáramlása esetén nyáron elıfordulhat 10--15 %15 %--os os relatív nedvesség is az Alföld DKrelatív nedvesség is az Alföld DK--i részén.i részén.

KÖDKÖD

�� A térfogaton belüli kicsapódás alkalmával a A térfogaton belüli kicsapódás alkalmával a légtömegben egyszerre igen sok apró vízcsepp, légtömegben egyszerre igen sok apró vízcsepp, vagy jégkristály keletkezik, amelyek az addig vagy jégkristály keletkezik, amelyek az addig átlátszó levegıt elhomályosítják. átlátszó levegıt elhomályosítják.

�� Ekkor Ekkor köd vagy felhıköd vagy felhı keletkezik attól függıen, keletkezik attól függıen, hogy a folyamat a talaj közeli, vagy a hogy a folyamat a talaj közeli, vagy a magasabban fekvı légrétegben játszódik le. magasabban fekvı légrétegben játszódik le.

�� A kettı között fizikai értelemben tehát nincs A kettı között fizikai értelemben tehát nincs különbség: különbség: felhınek vagy ködnek nevezzük a felhınek vagy ködnek nevezzük a légkör olyan összefüggı részét, amelyben az igen légkör olyan összefüggı részét, amelyben az igen kis mérető vízcseppek vagy jégkristályok olyan kis mérető vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfénynagy számban lebegnek, hogy a napfény(napsugárzás) (napsugárzás) útjában akadályt jelentenek.útjában akadályt jelentenek.

�� Ködös napnak tekintjük azt a napot, amikor a Ködös napnak tekintjük azt a napot, amikor a látástávolság az elıbbi okból bármennyi idıre látástávolság az elıbbi okból bármennyi idıre 1 km alá csökken1 km alá csökken

�� Érintkezés által hől le a levegı, ha nálánál hidegebb Érintkezés által hől le a levegı, ha nálánál hidegebb felszín (fagyos talaj, hótakaró) fölé áramlik. Ez azonban felszín (fagyos talaj, hótakaró) fölé áramlik. Ez azonban az ún. az ún. áramlási ködötáramlási ködöt eredményezi. Nevezik eredményezi. Nevezik advektívadvektív, , vagy frontális ködnekvagy frontális ködnek is mivel ilyen helyzet is mivel ilyen helyzet frontátvonuláshoz kapcsolódó frontátvonuláshoz kapcsolódó páraadvekciópáraadvekció estén alakul estén alakul ki.ki.

�� A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehőlt talaj A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehőlt talaj fölötti levegı is lehőlhet a harmatpontjára, vagy az alá, fölötti levegı is lehőlhet a harmatpontjára, vagy az alá, amelyen a benne lévı vízgız telítetté válik. A amelyen a benne lévı vízgız telítetté válik. A kondenzáció ezen a módon általában csak a talaj közeli kondenzáció ezen a módon általában csak a talaj közeli vékony rétegben megy végbe, tehát vékony rétegben megy végbe, tehát kisugárzási ködkisugárzási ködkeletkezik.keletkezik.

�� Keveredéssel úgy következhet be kondenzáció, hogy két Keveredéssel úgy következhet be kondenzáció, hogy két különbözı hımérséklető és a telítettséghez közel álló különbözı hımérséklető és a telítettséghez közel álló légtömeg keveredik össze. A beálló közös hımérséklet légtömeg keveredik össze. A beálló közös hımérséklet alacsonyabb lesz, mint a melegebb levegıé. Ily módon alacsonyabb lesz, mint a melegebb levegıé. Ily módon az vízgız telítetté válik, s az vízgız telítetté válik, s keveredési ködkeveredési köd vagy felhı vagy felhı keletkezik. keletkezik.

�� A ködgyakoriság a 100 % körül relatív nedvességA ködgyakoriság a 100 % körül relatív nedvesség--tartalom menetéhez kötıdik, a hımérséklettel tartalom menetéhez kötıdik, a hımérséklettel ellentétesen változik.ellentétesen változik.

�� Legködösebb a december 6Legködösebb a december 6--12 (a hegységekben 1212 (a hegységekben 12--15) 15) ködös nappal. Második az ısz, harmadik a tavasz. A nyár ködös nappal. Második az ısz, harmadik a tavasz. A nyár gyakorlatilag ködmentes. gyakorlatilag ködmentes.

�� A ködgyakoriság napi menete ellentétes a hımérséklet A ködgyakoriság napi menete ellentétes a hımérséklet napi menetével: a legködösebb a hajnal; a legkevésbé a napi menetével: a legködösebb a hajnal; a legkevésbé a déli órák ködösek.déli órák ködösek.

�� A köd területi eloszlására jellemzı, hogy a legkevésbé A köd területi eloszlására jellemzı, hogy a legkevésbé ködös a legszelesebb Kisalföld és a Dunaködös a legszelesebb Kisalföld és a Duna--Tisza köze Tisza köze (20(20--30 ködös napi évi átlagban). 30 ködös napi évi átlagban).

�� Az Alföld többi vidékén és a Dunántúli dombságban Az Alföld többi vidékén és a Dunántúli dombságban 4040--60 ködös nap jellemzı évente. 60 ködös nap jellemzı évente.

�� A legködösebbek hegyvidékeink völgyei: éves átlagban A legködösebbek hegyvidékeink völgyei: éves átlagban 6060--120 ködös nappal.120 ködös nappal.

FELHİZETFELHİZET

�� A tényleges napfénytartam kialakításában a felhızetnek, A tényleges napfénytartam kialakításában a felhızetnek, a borultságnak alapvetı jelentısége van.a borultságnak alapvetı jelentısége van.

�� Borultság alatt az égboltnak felhık, vagy sőrő köd által Borultság alatt az égboltnak felhık, vagy sőrő köd által való takartságának %való takartságának %--banban, vagy , vagy oktábanoktában kifejezett kifejezett értékét értjük.értékét értjük.

�� MMőőszerszer nnéélklküül, becsll, becslééssel ssel áállapllapííthatthatóó meg. Az meg. Az éégboltot gboltot kkéépzeletben nyolc rpzeletben nyolc réészre osztjuk fszre osztjuk fööl, l, éés azt s azt áállapllapíítjuk tjuk meg, hogy abbmeg, hogy abbóól hl háány rny réészt takarnak a felhszt takarnak a felhıık. k.

�� A teljesA teljesenen felhfelhııtlentlen éég 0g 0 (0%)(0%), a teljesen borult , a teljesen borult éég 8 g 8 oktaokta (100 %)(100 %). . ÉÉjszaka a felhjszaka a felhıızet terjedelmzet terjedelméét abbt abbóól l ííttééljljüük meg, hogy az k meg, hogy az éégbolt hgbolt háány nyolcad rny nyolcad réésze csillagossze csillagos..

�� A felhA felhıızetzet megfigyelmegfigyeléésséénnéél tekintettel kell lenni al tekintettel kell lenni annannak k magassmagassáággáára,ra, fajtfajtáájjáára,ra, mennyismennyisééggéére re éés s vonulvonuláássáára.ra.

�� A felhızet évi járására jellemzı, hogy a legderültebb a A felhızet évi járására jellemzı, hogy a legderültebb a nyár vége (gyakori anticiklonális helyzetek), nyár vége (gyakori anticiklonális helyzetek),

�� A ciklonális helyzetekhez kapcsolódó gyakori A ciklonális helyzetekhez kapcsolódó gyakori ködképzıdés miatt a legborultabb a december. ködképzıdés miatt a legborultabb a december.

�� Napi menete sajátos. A legkevésbé felhıs a késı este Napi menete sajátos. A legkevésbé felhıs a késı este minden évszakban. A legerısebb borultság idıpontja minden évszakban. A legerısebb borultság idıpontja azonban eltér télen és nyáron.azonban eltér télen és nyáron.

�� Nyáron az erıs Nyáron az erıs konvektívkonvektív felhıképzıdés (kumuluszok) felhıképzıdés (kumuluszok) miatt a kora délután a legborultabbmiatt a kora délután a legborultabb

�� Télen az éjszakai kisugárzás miatt gyakori ködTélen az éjszakai kisugárzás miatt gyakori köd-- és és alacsony szintő rétegfelhı képzıdés következtében a alacsony szintő rétegfelhı képzıdés következtében a hajnal és a délelıtt a legborultabb.hajnal és a délelıtt a legborultabb.

�� A felhızettel való borítottság %A felhızettel való borítottság %--banban megadott évi átlaga megadott évi átlaga alapján a legkisebb borultság az Alföld középsı részét alapján a legkisebb borultság az Alföld középsı részét jellemzi (valamivel 50 % felett), a medencejellemzi (valamivel 50 % felett), a medence--jellegnek jellegnek megfelelıen.megfelelıen.

�� A peremek felé haladba a borultság fokozatosan nı, az A peremek felé haladba a borultság fokozatosan nı, az ÉszakiÉszaki--középhegység Dközéphegység D--i elıterének a kivételével, ahol a i elıterének a kivételével, ahol a fın jellegő légmozgások hatására az alföldihez fın jellegő légmozgások hatására az alföldihez hasonlóan alacsony borultság jellemzı.hasonlóan alacsony borultság jellemzı.

�� Legborultabb területünk a nyugatLegborultabb területünk a nyugat--magyarországi magyarországi peremvidék, ahol a borultság mértéke eléri a 70%peremvidék, ahol a borultság mértéke eléri a 70%--ot.ot.

�� A borultság jellemzésére alkalmas a derült A borultság jellemzésére alkalmas a derült (felhızöttség (felhızöttség << 20 %) és borult (felhızöttség 20 %) és borult (felhızöttség >> 80 %) 80 %) napok száma.napok száma.

�� Legtöbb a derült nap az Alföld közepén (Kecskemét: Legtöbb a derült nap az Alföld közepén (Kecskemét: 90 nap), a legkevesebb a Zempléni90 nap), a legkevesebb a Zempléni--hegységben és az hegységben és az Alpokalján (Sopron: 40 nap). Alpokalján (Sopron: 40 nap).

�� A borult napok átlagos évi száma 80 (Kecskemét) és A borult napok átlagos évi száma 80 (Kecskemét) és 140 (Sopron) között változik.140 (Sopron) között változik.