LÁSZLÓ GYUL A Magánbeszéd a honfoglalásokról és a kettős honfoglalásról

Az Égig érő fa, a Csodaszarvas és a Szent László-legenda

Az égig érő fáról szóló mesét népünk emlékezete őrizte meg, míg a csodaszarvas és a Szent László-monda krónikáinkban le­írva maradt reánk, de nem kétséges, hogy ugyancsak otthonos volt mesélő népünknél.

Kezdjük az elsővel. E század húszas éve­iben feltűnést keltett a szegedi egyetem ta­nárának, Solymossy Sándornak az a tanul­mánysorozata, amelyben összevetette a ma­gyar népmeséket az eurázsiaiakkal, és azt tapasztalta, hogy van néhány népmesénk, amelynek párjára csak keleten találunk, a velünk valamiképpen atyafiságban levő né­peknél. A következtetés magától érletődő volt: ezek a mesék a bonfoglalás előtti idők­ből maradtak ránk. Közülük a legelterjed­tebb az égig érőfa meséje. Gyermekkorunk­ból sokan ismerjük, csak éppen az emlékezet felfrissítése végett idézem néhány szóval tartalmát: a királykisasszonyt a sárkány az égig érő fa tetejére rabolja el, s a visszaszer­zésére induló próbálkozók mind kudarcot vallanak. Végre a kis kanász is rászánja ma­gát, és baltájával lépcsőt vágva a fa törzsébe, mind feljebb és feljebb hág a magasba. A fa hatalmas lombkoronája rétegekből áll, s minden egyes réteg külön világ: ott lakik a Szél, a Hold és a Nap anyja, sok segítik útján a kis hőst. Nos, Solymossy Sándor megálla­pította, hogy ez a mesénk a régi sámán (tál­tos) szertartás emlékét őrizte meg: a sámán éppen úgy hág feljebb-feljebh a sátor köze­pére felállított lépcsőfokú fán, mint a kis kanász, s éppen úgy ér el a feljebb és feljebb való világokba. A mese tehát ősi vallásos elemeket őrzött meg számunkra. Ezek alap­ja: hit az „élet fájá"-ban, amely minden élet szülőanyja és megtartója. Kozmikus voltát bizonyítja, hogy a hét- vagy kilencágú fát

odafönn a nap és a hold övezi. Tőlünk keletre számtalan változatban él az életfa mondája (megvan a germán népeknél is), különösen pedig a táltoshittel való kapcsolata. Amilyen gazdag az erre vonatkozó mondavilág, ép­pen olyan gazdagon jelenik meg rajzban, faragásban, rátétmunkában, hímzésben, egyszóval: a népművészet minden területén. Szűcs Sándor a bemutatott avar csontkarc másait megtalálta a hortobágyi pásztormű­vészetben is. A képek nagyjából egyazon mintára készülnek: dombon álló hét- vagy kilencágú fa. csúcsa mellett a nap és a hold, mellette legelésző állatok.

Az „égig érő fa" meséjének úgyszólván az egész magyar nyelvterületen ismert volta azt a hitet kelti bennünk, hogy régebben, a honfoglalás korában s azt megelőzően még sokkalta jobban, gazdagabban ismerték a „világfa", a „sámánfa" hitét. Azt várhatnók tehát, hogy honfoglalóink művészetében is éppen olyan elterjedt volt, mint a mai rokon népeknél. Azonban tévedünk! Egyetlenegy honfoglalás kori díszítményen, karcolaton, rajzon, domborításon. Öntvényen sem szere­pel! Való igaz, hogy sok a pálmavirágból, pálmalevélcsokorból szerkesztett díszít-mény a honfoglalóknál, szinte hogy tilos is volt mást ábrázolni; mégis a „világfának", az „élet fájának" híre-hamva sincsen náluk. El­lenben megvan az avaroknál, méghozzá a korai avaroknál. A negyvenes évek elején a ma Jugoszlávia területén fekvő Homokié-ven, a mai Mokrinban a helybeli tanító egy nagyon érdekes avar kori temetőt ásott ki; s egyik sírjában egy csonttégelyt talált, ame­lyen teljes gazdagságában megtaláljuk az égig érőfakarcolt rajzát. A karcon hétrétegű hegyből egy állványféle nő ki, s azon áll a

kilencágú világfa, csúcsa két oldalán a nap és a hold, a fa mellett meg állatok. A rajz annyira hiteles, hogy az állattan kutatói ki is tudták mutatni, hogy a karcon ábrázolt álla­tok az Altaj-hegységben honosak! A sír töb­bi régészeti lelete (pl. a csontveretes öv) is az Altaj felé mutat. Amikor a leleteket a szakirodalomban ismertettem, még csak fé­lénken és kérdőjellel jegyeztem meg egyik jegyzetemben: nem lehetséges-e. hogy az égig érő fa meséjét az avar korból örököltük? Illetőleg, kissé általánosítva: nem lehetsé­ges-e, hogy a finnugor magyarságban -amely őseurópai nép - megtalálható közép­ázsiai hagyomány avar hagyomány lenne? Vagy ahogy akkor fogalmaztam volt: nem lehetséges-e, hogy a korai avar korban, az avar honfoglalással egy időben magyar tör­zsek is megjelentek volna a Kárpát-meden­cében, s ezek utódai mind a mai napig élnek a magyar népben, s magukkal együtt életben tartották ősi soron való mondáikat, meséiket, amelyek azután az egész magyarságban el­terjedtek?

Ha az emberben egyszer megfogalma­zódtak effajta kérdések, akkor a többi szinte már magától következik. Például eszembe jutott, hogy voltaképpen két anyanyelvünk van: az egyik, amit beszélünk, ez finnugor alapozású, a másik pedig énekbeszédünk, a szép, régi ötfokú zenekultúránk, ez viszont, ahogy Kodály Zoltán olyan tömören mon­dotta: „...legszélső, idehajlott ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyöke­redzik".

(Megjelent ..A magyar népzené"-ben)

HOZZÁSZÓLÁS Akáccsemete 30 év feletti magból

Dr. Mar ja i Zol tá n a z Erdészeti Lapokba n (1995.10 . sz.) az akácma g é le t ta r tamát -speku la t í v módo n köve t kez te t ve -4 4 évné l hosszabbr a teszi. Az it t közöl t fényképen Zalagersze g 19/ D erdó'részbe n tömege -sen kel t k i 30 é v fe let t i fö ldben i p ihené s utá n a z akácmag .

A 3 0 é v azér t biztos , mer t 1964/65-be n te rmel té k k i a z akkor i akácerdó't. A z aká c után , esztét ika i okból , parkerdó' t - duglász- , vörös- , luc- , s ima- , jegenye- , kaukázus i fenyő t - ül tet tek , fo l tosá n elegyítve. A z elmúl t évekbe n a z aszál y é s a sz ú károsítás a miat t a lucfenyők eg y rész e elszáradt . Ezeke t k i termel té k é s 199 5 tavaszá n kocsányta lan tö lgy-csemetéve l beül tet ték . A nyáro n meglepetéskén t vettük észre , hogy a luc fenyőgal lyak e légetéséne k helyei n ige n nag y számban kel t k i a z akáccsemete . A z akácma g 3 0 é v fe le t t p ihen t a fö ldben, a fenyves alatt .

Az említet t te rü le te n 190 7 előt t tö lgye s volt , után a ül tet té k b e akácca l . A képe n látn i , hog y a z akáccsemeté k köz t ot t árvá lkodna k a kocsányta la n tö lgyek .

A kép alján az „árválkodó" tölgy csemete Fotó: Szakács IMSZÍÓ

BARANGOLÁS A MÚLTBAN

Erdőgazdálkodásunk első nagy sorsfordulója II. rész

I Az ország sorsában várható válto-I zást egyre* jobban látván Kaán Ká-I roly már a jövó'legsürgetőbb felada-I taira veti szemét a lap 5-6. füzetében:

Jövő erdőgazdasági politikánk feladata i Az egyfo lyamrendszerü Magyaror ­

szág közgazdaságát alkotó tényezőknek harmonikusan egységes és eredményes együttműködését egy évezreden át fó'leg a szerencsés, sót mondhatjuk klasszikusan tökéletes geográfiai fekvés tudta biztosí­tani.

Magyarország nagy érdeke volt ezért mindig, hogy hegyvidéke, főleg pedig az országot övező hegykoszoru erdőségei az ország egyéb közgazdasági ágaival szervi összhangzásban és oly ellátásban része­süljenek, amilyen a mezőgazdaságot űző ország érdekeinek legjobban megfelel.

Ennek tuda tában és a h a r m o n i k u s együttműködés szolgálatában Magyaror­szág kormányai a hegyvidéki erdők kon­zerválását és azok okszerű használatának biztosítását már a múltban is fontos állam­feladatnak tekintették.

Olyan berendezéseket létesített a nagy­terjedelmű állami erdőbirtokokon, ame­lyek révén a Kárpátok havasait az állatte­nyésztésre alkalmassá tegye, s módját ejt­se annak is, hogy a „steppe" klimáju sik föld és d o m b v i d é k arra utalt á l latál­lományának egy jelentős kontingensét a havasok nyári legelőjén tarthassa el, s hegyvidéki és havasi állattenyésztés, fő­leg pedig a szarvasmarha és juhgazdaság fejlesztésével az erőteljes és egészséges állattörzse nevelését, e mellett azonban a hus- és gyapjú termelést is fokozza.

Egy hatalmas és szerves üzemegységgé lett tehát Magyarország, Európának ez az éléskamrája, a Kárpátok erdős koszorújá­val övezett s velők oly tökéletes egésszé kikerekített Duna-medenczében.

Ennek a gazdasági és egyben politikai egységnek a markáns geográfiai alakula­tokkal, tehát a természetességgel ellenté­tes megnyirbálása, a megmaradó rész éle­teiéinek elvonását jelenti ; ami pedig Ma­gyarországra a gazdasági megsemmisülés olyan katasztrófáját vonja elkerülhetetle­nül maga után, amilyenre még nem volt példa a népek életében.

A sik földet és dombvidéket érintő er­dőgazdasági polit ikánknak ezért ez eddi­

gitől eltérő irányban kell haladnia a lövő­ben!

A magyar kormányzat a múltban, a nemzetiségi vidékeken, az országot hatá­roló hegykoszorun fejtett ki jelentősebb erdőgazdasági tevékenységet. A sik föld és dombvidék s ezzel főleg a magyarság lakta területek eddig sajnálatosan nélkü­lözték a számottevő erdészeti kormány-akcziót. Pedig az erdőnek a klímára gya­korolt s az egészségi viszonyok javulásá­ban is megnyilvánuló kedvező hatásán kí­vül maga a mezőgazdasági művelés bel­terjessége is megkívánja azt, hogy a me-zoföldek erdőkkel váltakozzanak, s ezzel az utóbbiak a szelek járását mérsékelve, védelmet nyújtsanak a növényzetnek, el­ősegítsék harmatképződését, s általában javára legyenek a növényi vegetácziónak. M ó d nyíljék ekként ahhoz is, hogy közel­ről és ezzel olcsóbban és sikeresebben legyen biztosítható a faszükséglct. Meg-szüntethetővé váljék az Alföldön ma is oly gyakor i s annyira sajnálatos j e lenség , hogy a mezőgazdaság belterjességének rovására szalmával fűtik a cséplőgépeket!

A magyar törvényhozásnak az erdésze­ti törvények egész sorozatával kell foglal­koznia , hogy az erdőkkel kapcsolatos, igen jelentős nemzetháztartási érdekek az idők során változott körülmények között érvényesülhessenek.

Az első intézkedések között kell lennie az erdészeti igazgatás olyan megreformá­lásának, amelylyel az erdők fenntartása, a bennök űzött gazdaság belterjessége s az ezzel járó közgazdasági előnyök minden körülmények között és a legjobb sikerrel biztosíthatók legyenek.

Gondoskodni kell egy olyan szervezet­ről, amelyben azország érdekeinek pártat­lan szolgálata mellett érvényre jut a leg­jobb tudás és illetékes helyről nyilalkoz-hatik meg mindenkor az önálló vélemény, amikor országos érdekről van szó!

Meg kell reformálnunk ezzel kapcso­latban az erdészeti szolgálat szervezését is! Olyan organizácziót kell adnunk az erdészeti igazgatásnak, amely egységes és egyszerű, de emellett megvan benne min­den biztosíték a törvényes előírások sike­res végrehajtásához s az eredményes mű­ködéshez.

Törvényi kell hoznunk az erdők fenn­tartására s az okszerű erdőgazdaság tíze -

séhez fűződő fontos közgazdasági érde­kek tételes biztosítására is.

Törvényes rendelkezésekkel kell sza­bályozunk az erdei termékek szállítására szo lgá ló e szközök létesítésének, azok igénybevételének, valamint azok haszná­latának feltételeit.

A z erdőfenntartás szolgálatában az ed­dig kifejtettek logikus folyományaképen törvényes rendelkezéssel kell gondoskod­nunk az erdőbirtok hitelkérdéséről is.

Törvényes uton kell gondoskodnunk arról is, hogy erdőt telepítsünk az Alföld­re!

Ugyanilyen akczió lenne szükséges a Balaton partövének befásítása, s vele egy balatoni erdőkoszoru telepítésének érde­kében, mert az ilyen erdőöv nagyban javí­taná a nyaralás kellemét és legalább bizo­nyos mértékig megvédené ugy az üdülő­k e t , m i n t a t ó p a r t i m e z ő - és gyü­mölcsgazdaságokat is a Balaton-menti nagy szelek kellemetlen hatása elől.

Törvényes uton kell végül szabályo­zunk és biztositanunk a vízmosások meg­kötését, a kopár földek befásitását, amint hogy intézményesen kell gondoskodnunk a befásitott ilyen területek védelméről és arról, hogy a további elkopárosodásnak gátat vessünk.

A törvényhozási feladatok végrehajtá­sa kapcsán és részben azok foíyamánya-képen, részben pedig külön megoldásra váróan többféle kérdés kivánja mindeze­ken kivül a rendezést.

Gondoskodnunk kell, hogy már az is­kolában megszerettessük az ország népé-

T E R M E S Z É T

Aki ismeri, csodájára jár. Magazin a természetről • mindenkinek!

F e d e z z e f e l Ö n i s ! Kérje az újságárusoknál!

^SíIiyATT) 1051 BUDAPEST ma M/mi jános utca 2 5 .

TEL: 269-3750 FAX: 269-3761

vei a fát és az erdőt. Megismertessük an­nak nagy közgazdasági jelentőségével s ez uton, valamint egyéb társadalmi akczi-óval biztosítsuk hazánk lakosságában az erdő megbecsülését és az erdőnek azt a kultuszát, amely például német földön a gazdasági boldogulásnak olyan fontos té­nyezője lett.

Mindezek biztosításával remélni lehet, hogy az erdőgazdaság a mi közgazdasági életünkben is elfoglalja azt a jelentőség­teljes szerepet, amelylyel a nyugat orszá­gai nemzetháztartásának oly fontos ténye­zője lett.

O

Az ország jövőképével a lap a 7-8. füzetében ismerkedhetett meg az or­szág erdésztársadalma:

Mi marad meg Magyarország erdei­ből? Ha a nekünk átadott békefeltételek tényleg érvénybe lépnek, Magyarország erdőterülete az erdők nyilvántartási törzs­könyve alapján összeállított adatok sze­rint a következő lenne:

Összes erdőterület 2,028.513 kat. hold, az eddigi Magya ro r szág erdőterü le tének 15,7%-a. Ebből tölgyerdő 1,091.017 kat. hold, ed­digi tölgyeseink 32,2%-a, bükkerdő 856.933 kat. hold, eddigi bük­köseink 13,4%-a, fenyőerdő 80.563 kat. hold, eddigi feny­veseink 2,0%-a. A megmaradó területen belül a tölgy 54%-kal, a bükk és egyéb lombfa 42%-kal, a fenyő4%-kal szerepel. Tulajdonjogi minőség szerint marad:

K ászon i temető

állami erdő 83.967 kat. hold, az eddiginek 4,1%-a városi erdő 80.277 kat. hold, az eddiginek 10,0%-a községi erdő 25.747 kat. hold, az eddigi­nek 1,8%-a egyházi erdő 284.729 kat. hold, az eddigi­nek 34,1 %-a közalapitv. erdő 38.942 kat. hold, az ed­diginek 27,3%-a hitbiz. erdő 296.775 kat. hold, az eddigi­nek 31,3%-a közbirtok, erdő 178.342 kat. hold, az ed­diginek 9,8%-a részvénytárs. erdő 7.965 kat. hold, az ed­diginek 3,6%-a

Fotó: Dr. Gereiiffy Géza szabadrend. közbirtokossági erdő 32.517 kat. hold, az eddiginek 28,3%-a magán erdő 999.252 kat. hold, az eddigi­nek 22,0%-a

Ezek az adatok mindennél ékesszó-lóbban bizonyítják, hogy mily súlyos csa­pás érte a magyar erdőgazdaságot.

Végül a 11-12. füzetben sújtott le a bárd Kaán Károly szenvedélytől fűtött írásában:

„ELVÉGEZTETETT"

Összeállítana: Jérőme René

Erdészjelvény - Tölgyújulat - Erdészhivatás Az Erdészeti Lapok 1995. novemberi számában „Az erdészek

ötágú csillagáról" cím alatt Jérőme René bátyánk - egy levélre is válaszolva-az erdészek egyenruhájának a bevezetéséről és ajelvény eredetéről alapos történeti ismertetést adott. Ezt azzal szeretném folytatni, hogy a „ miért" kérdésekre mondanám el a véleményemet.

Miért ötágú csillag alakzatúak az erdészjelvény stilizált tölgyle­velei?

A növényalaktan úgy ismerteti a hajtáson található levelek, illetve a hónaljakban található rügyek elhelyezkedési rendjét, hogy a rügy, illetve levélállás lehet: örvös, mint pl. a Pinusoknál; szemben álló, azaz átellenes, mint pl. a kőriseknél és a juharoknál; vagy a szórt állásúak között lehet 2/5-ös. amilyen a tölgyeké. Ez azt jelenti, hogy egy rügyből kiindulva, a fölöttük lévőkhöz haladva, azokat érintve, kélszeikeW körüljárnunk a hajtást, míg a kiindulási rügynek megfe­lelő oldalon rügyet találunk, s közben 5 rügyet (levelet) érintettünk. (A hivatkozott előző ismertetés ezt fejezi ki a csigavonalban való haladás kifejezéssel.)

Az érintett öt levél a hosszú hajtásokon azonban nem mutatkozik egy vízszintes síkban (mint az erdészjelvényen), mert a levelek közötti szártagok hosszúak. A szártagok tavasszal a rügyből éppen kibomló hajtásokon viszonylag rövidebbek. De az igazán rövid szártagokat a csemetéken, illetve a tölgyújulaton találjuk, s ezért ott a leveleket közel egy síkban elhelyezkedve láthatjuk. És hogy miért

rövidek itt a szártagok, arra a tölgy másik genetikai tulajdonsága ad választ, nevezetesen az, hogy az újulat az első öt-hat évben először a gyokérzetét növeli, majd ennek segítségével később indul meg a szár erőteljes növekedése. Az erdészek ezt úgy fejezik ki, hogy a tölgyújulat az első öt évben ül.

En azonban főként nem azért szántam rá magam e rövid írásra, hogy az előbbi közismert tölgytulajdonságokat is idézzem, hanem azért, hogy arra is gondoljunk, hogy erdész-elődeink miért éppen a tölgyújulatot választották jelvényüknek. Azt hiszem az a belső, igazi erdész elhivatottság és felelősség motiválta őket, amellyel a tölgyes erdőgazdasági és ökológiai jelentőségét felismerték, és azt is. hogy annak tartamos létét a tölgyújulat megjelenése és további sorsa biztosítja. Ennek érdekében kell tehát munkálkodnunk.

Mivel minden egyenruha és jelvény valamire kötelez, e szimbó­lumot viselőket is - legyenek tő mellettiek vagy közvetetten erdőért tevékenykedők-kell, hogy emlékeztesse az elődök vállalására. Ahol tehát megvan a lehetőség vagy az elősegíthető, a tölgyes erdő. illetve az újulat érdekében illik mindent meglenni.

De a vadászok közül is sokan előszeretettel viselik az erdészjel­vényt vagy a tölgylevél-díszítést, és aki ezt valóban elhivatottan viseli, annak is illik mindent megtenni a tölgyújulat érdekében.

Dr. Gencsi László

LÁTOGATÁS AZ OJIBWA ÉS A CHIPPEWA INDIÁNOK ŐSI FÖLDJÉN

Ösztöndíjjal a Nagy Tavaknál Michigan, USA

Szerencsés vé le t l ennek köszönhe tő ­en jutot t t u d o m á s o m r a egy jő lehe lőség , m e l y n e k során el lehet ju tn i az A m e r i ­kai Egyesü l t Á l l amokba . A F ö l d m ű v e ­lésügyi Min i sz té r ium közös pá lyáza to t írt ki az U S A M e z ő g a z d a s á g i M i n i s z t é ­r iumával ( U S D A ) az agrárágaza t veze ­t é sében , e l l e n ő r z é s é b e n , ok t a t á sában do lgoző m é r n ö k ö k számára . M i n d e n j e ­l e n t k e z ő n e k a j e l e n t k e z é s i l a p j á b a n részletesen ki kellett fejteni hogy mit, hol , menny i ideig sze re tne látni. N é ­hány hét múlva ér tesí tet tek arról, hogy e lnyer tem a t izenkét ösztöndí j egyiké t . Valóra vált egy á lom.

Utazás, első élmények

A n a g y ú t ra B u d a p e s t - F r a n k f u r t -Wash ing ton ú tvona lon indu l tam. A m a ­gamfajta vidéki g y e r e k s z á m á r a már a repülőút is nagy é l m é n y volt . A több mint hé t ó rás út alatt v ideok ive t í tőve l , rád ióadásokka l szórakoz ta t tak b e n n ü n ­ket. Az időe l to lódás miat t sz inte ugyan ­akkor é rkez tünk W a s h i n g t o n b a , mint ahogy e l indul tunk Frankfur tból . É rke ­zésem után az estét t e rmésze tesen oda­kint töl töt tem, h iszen ez a nap az amer i ­kaiak l egnagyobb ünnepe , a Függe t l en ­ség Napja . A 2 1 9 . évforduló t r e m e k kül­sőségek közepe t t e ünnepe i l ék m e g a Mal l -ban , a Fehér Ház , a Kap i tó l ium, a Lincoln e m l é k m ű és a többi h í res hely környeze tében . M á s n a p az U S D A épü­letében ta lá lkoz tam a p rog ramfe le lőse -

Kúpravágás

i m m e l , el lát tak a továbbiakra vona tko ­zó in formációkka l és pap í rokka l . Uta ­zási c sekkek , részle tes p rog ram, b iz to­sítási pap í rok vol tak a c s o m a g b a n . Ezen a napon tovább is u t az t am egy belföldi r e p ü l ő járattal Det ro i ton keresztül M i ­ch igan á l l am fővárosába , L a n s i n g b e . O t t már vár t Patrícia Riley, a M i c h i g a n State Univers i ty képvise lője . A z ösz­töndí jasokat minden á l lamban az egye ­tem fogad ja és szervezi p rogramjuka t is. Pa t körbevezete t t a min tegy 4 0 hektár ­nyi egyetemi területen. A C a m p u s - ők így nevezik - o lyan, min t egy önál ló k i sváros . Van saját r endőrsége , kórhá­za, s tadionja, több kuta tó in téze te , szín­háza a min tegy 4 5 ezer itt tanuló és do lgoző embernek . I rányí tás s zempon t ­j ábó l minden az e g y e t e m e lnökének a ha táskörében van .

M á s n a p Pat szolgálat i Oldsmobi l j én észak felé autóz tunk mintegy 7 0 0 mér ­földet, hogy elérjük a tervezet t t a r tózko­dási he lyemet , Baraga városát . Ez a hely az ún . Upper Peninsulán található a Mich igan- tó partján. Est i é rkezésünk­kor h iva ta lában fogadott bennünke t az Extens ion Office vezetője , Jim Krenek úr, aki a tovább iakban segí tőm volt . Ő irányított v e n d é g l á t ó i m h o z is, Bob és Maureen Wahmhoff farmjára.

Farmgazdaság, erdők-testközelből

A z U S A f a r m g a z d a s á g á n a k r end­szere hason ló a fejlett nyugat -európai

o r szágok rendsze réhez . Vannak állat­tar tó, n ö v é n y t e r m e l ő és vegyes farmok. Ezen a területen főként marhatar tó- te j ­t e r m e l ő gazdaságok v a n n a k . U g y a n a k ­kor ezek a fa rmerek igyekeznek megter ­meln i a sajá t akarmányszükség le tüke t is . A W a h m h o f f család egy speciális ágaza to t visz: karácsonyfát t e rmelnek és f enyőcsemeté t ál l í tanak elő. Ezért volt J i m vá lasz tása tökéletes , hogy ép­pen ná luk he lyeze t t el. A csa ládnak min tegy 150 ha földterülete van, emel ­lett bé r e lnek m é g 100 ha-t . Az elmúlt é v e k b e n ú g y vál toztak a szabályzók, hogy j o b b a földet bérelni , mint tulajdo­nolni . A bérlet i díj kb . 25 dol lár /ha/év. H a t a l m a s ü re s területek vannak , ame­lyeket a tu la jdonosaik ö römmel kiad­nak, csak l egyen m e g m ű v e l v e . 14 ilyen bérel t te rü le tük van.

Összes földjükben 300 ezer db kará­csonyfá t nevelnek , amelyből évente 20 -25 ezer db-o t ér tékesí tenek. Ennyi t kell e l adn iuk a megé lhe t é sük biztosí tására . A z e ladot t karácsonyfa azonban n e m olyan, min t nálunk. Ő k 8-10 éves koráig nevel ik a fát, amelye t minden évben körbeny í rnak és formára vágnak. Gon­dol juk csak m e g , mi lyen nagy m u n k a ez minden évben! E ladáskor így tökélete­sen k ú p o s és tömöt t fák kerülnek a p iac­ra , m e l y e k á t l a g m a g a s s á g a 8-10 láb (2 ,5-3 m) . F ő fafajaik a te rmelésben az E F - S c o t c h Pine , D F - D o u g l a s Fir, JF -B a l s a m Fir (Abies ba l semia) , EZF-Blue

Fotó: Molnár György

Nemcsak a fenyők, az indián kultúra is megnyomoríttatott Fotó: Molnár György

Spruce. Eladási áruk a felső mére tha tá­roknál 15-30 dollár. Ugyanezen kará­csonyfák N e w Yorkban vagy W a s h i n g ­tonban már 100-200 dol lárba kerülnek! A kereskedők itt is szuperprofi tér t dol ­goznak.

W a h m h o f f é k e l a d n a k e z e n k í v ü l mintegy ezer darab nagymére tű , föld­labdás fenyőfát is k ü l ö n b ö z ő projektek megvalós í tásához, a lkalmi , borsos áron. A fennmaradó idejükben m é g előállí ta­nak mintegy 1 millió db 2 /0 és 1 mill ió db 2/2 fenyőcsemetét is, mindezt saját, 7 ha-os csemeteker t jükben. D e hogy a magot se úgy kelljen drágán megvenn i ­ük, ők m a g u k m e n n e k el M o n t a n a ál lam magas hegyeibe , laknak hetekig lakó­kocsiban, és gyűjtik a k ü l ö n b ö z ő fenyők tobozait. A különösen szép faegyedek magjait külön kezelve és szelektálva, Bob Wahmhof f 7 új fajtát hozot t létre, a m e l y e t az á l l a m e l i s m e r t . T e r m é ­szetesen mind.a magok, mind a c s e m e ­ték szükségen felüli részei e ladásra ke­rülnek, s mivel egyedülá l ló t e rmékek a piacon, az áruk is megfele lő .

Bár minden munkafo lyamathoz pro­fi gépek állnak a család rendelkezésére , éves ál landó munkav i szonyban 10 em­bert a lkalmaznak. A 4 0 órás munkahét ­ben dolgozó a lkalmazot tak 6 dol láros órabért kapnak. A tavaszi főszezonban azonban 60 ember t kell foglalkoztatni­uk, alkalmi je l leggel . I lyenkor végzik a magvetéseket a csemeteker tben , és az ú j a b b m e z ő k b e t e l e p í t é s é t k a r á ­csonyfatelepnek. A betelepítet t földeket a nyár fo lyamán n e m túl ve szé lye s gyomir tó szerrel tartják tisztán. Éven te 20 ezer dollárt köl tenek vegyszerre . A farm biz tonságos működte tésé t biztosí­tják még a je len nehéz v i lággazdasági helyzetben is az eddig felhalmozott va­gyon, a b iz tonságosnak és k iszámítha­tónak mondha tó p iac , va lamin t az igen alacsony kamatú bankkölcsönök . A csa­lád minden pénzügyét , könyvelését M a -ureen, a feleség végzi 2 App le -Mac ln -tosh számí tógép segí tségével .

A Wahmhof f család birtokol 25 h a erdőt is. Baraga m e g y e erdősül t sége 94%-os , így ebben a csapadékdús klí­mában szinte n incs e rdőgazdá lkodás . Az erdők önmaguka t szabá lyozzák . A farmernak nincs szüksége sok faanyag­ra, hiszen nem fával fűt, bútorai t n e m maga gyártja. Ha mégis fát vágna az erdejében, akkor meg kell terveztetnie a kitermelést egy szakemberre l , aki a vég­rehajtást is el lenőrzi . Az erdeikben ta­lálható fő fafajok: Red map le - Acer rubrum, Sugár m a p l e - A c e r securum,

Bigtooth a s p i n - P o p u l u s grandidentana , P o p l a r - P o p u l u s t remula, Jack p i n e - P i -nus banksiana, Red p i n e - P i n u s r a c e m o -sa. E legyben (néhol fő fafajként) a kö ­ve tkező fafajok találhatók meg : Black a s h - F r a x i n u s nigra, W h i t e a sh -F rax i -nus amer icana , B a l s a m p o p l a r - P o p u l u s balsamifera, Ye l low b i r ch -Be tu la ala-geniensis , Paper b i r ch -Be tu l a paper i -fer, Eastern h e m l o c k - T s u g a canadien-sis, Whi te p ine-Pinus strobus, Doug la s f í r -Pseudotsuga menzies i i , Scotch pi­n e - P i n u s sylvestr is , Whi te s p r u c e - P i -cea glauca, Ba l sam f i r -Abies ba l semia . E lmondha tó , hogy az ország keleti ré­szén inkább fenyőál lományok vannak, míg nyugat felé ha ladva inkább a j u h a r ­kőris á l lományok veszik át a terepet . Michigan ál lam összerdősül tsége mint­egy 5 0 % - o s .

17 csodála tos napot töl töt tem a far­m o n , a család már az e l s ő pil lanattól fogva befogadott , én igyekez tem abban, hogy a mindennapi munkában is a hasz­nomat lássák. R e m e k embe rek mind­annyian, hogy mennyi re , azt csak ké­sőbb tudtam meg . Róber t L. Wahmhof f e lnökségi tagja a Mich igan ál lam F a r m ­szövetségének, az Erdészet i Tanácsnak és az U S A Farmhivata la Erdészet i Ta­nácsának. 1988-ban és 1993-ban az ' É v F a r m e r e ' Michigan á l lamban.

4H-s tapasztalatok

Michigan á l lamban mintegy 2 millió 4 H klubtag van. A m o z g a l o m közel 100 év óta töretlen, ma már ha ta lmas kor­mány támoga tás t é lvez. Társada lmi , er­kölcsi e l ismertsége m a g a s sz ínvonalú munkát követel minden fizetett és ön­

kéntes vezetőtől . Készek lennének se­gítséget nyújtani minden téren, ifjúsági c se rekapcso la to t te rveznek a magyar 4H-sokka l . Sajnos a hazai 4 H mozga­lom (Lásd 1994. január i E.L.) m a nincs olyan he lyze tben , hogy ilyen nagyra tö-r ő tervei lehetnének. A civil társadalmi sze rveze teknek m a a túlélésre kell be­rendezkedniük , de ezek a kapcsola tok a megfe le lő időben rendkívül hasznosak lehetnek.

Összegezhető tapasztalato k

N a g y o n nehéz egy ilyen, önmagában f a n t a s z t i k u s a n é r t é k e s t a n u l m á n y ú t után közvet lenül és azonnal hasznosuló tapaszta la tokat e lvárni . Országa ink kö ­zött v i szonyokban , múltban, mental i ­tásban, lehe tőségekben oly nagy a dif­ferencia, hogy minden új információt , tapasztalatot át kell értékelni , át kell t ranszformálni , le kell fordítani a mi adott he lyze tünkre , hogy hasznosí tható­ak legyenek . A legfontosabb értékek az emberség, a nyugodt életvitel, a becsü­letes magatartás az éleiben és az, üzlet­ben egyaránt, a mások tiszteletben tar­tása itt mind megta lá lha tóak voltak. Él­vezet volt ilyen környezetben élni , re­mélem, sikerül ezeket a dolgokat a saját é le temben is megtar tani , nem gondo­lom, hogy ez a ' jó vi lág ' ál talános az U S A - b a n , v a l ó s z í n ű l e g s z e r e n c s é m volt , h o g y ilyen he ly re kerü lhe t tem. N e m vol tam és nem lettem ' amer ikabo­lond ' , de egyet mondha tok : Minden eu­rópainak látni kel lene egyszer Amerikát és minden amer ika inak Európát . O k o ­sabbak lennénk.

Molnár György

BÜKKMAKK HOSSZABB IDEJŰTÁROLÁSÁRA kísér letet kezdtek 1987-ben a n é m e t a lsó-szászországi oerreli e rde imag-keze lő á l lomáson. Itt évente több tonna bükkmakktétel fordul meg. Az ezeken 1987-ben kezdet t vizsgálatok mos­tani k iér tékelése azt mutatja, hogy a 15'C hőmérsék le ten é s 40% víztartalomnál 10%-ra szárított makk a közvetlenül szár í tás utáni 75% c s í r á z ó k é p e s s é g é t hét év után is megtar to t ta .

Oerrelben a nagyrész t kézzel szede t t bükkmakkot gondos tisztítás után most október végétől február elejéig 4 -10*C hőmérsék le t en , ké tnaponta átlapátolt , 10-15 cm vas tag r é t egben tárolva utóérlelik, ügyelve arra , hogy víztartalma 28% alá ne e s s e n . Ezt 15-18X hőmérsék le ten é s 20% relatív víztartalmú levegőn 8-10% víztartalomra tö r ténő szár í tás követi. A makk végül is hegesz té s se l zárt, 15 kg-ot befogadó polietilén zsákokban —10'C hőmérséke l t en kerül tá ro lás ra . Vetés előtt az ilyen makkot egy-két napig akklimatizálni kell, majd erőteljes nedves í t é sse l újra 30%-nyi víztartalomra kell felhozni, míg a makk csírázni nem kezd.

(AFZ199Ő. 18. Ref.:Jérőme fíj

T a l á l k o z á s ' L u i s a A v a n z o ' - v a l Az E r f a - T o u r s és a D u n a k e r Kf t .

közös szervezéséhen az e lmúl t év őszén Olaszországba u tazha t tak a nyárfater­mesztésse l és - fe ldolgozással foglalko­zó szakemberek . A profi m ó d o n m e g ­szervezet t u tazás p rogramja már ideha­za kezdődöt t . A Barcson g y ü l e k e z ő c s o ­portot a D u n a k e r Kft . látta vacsoraven­dégül . A fogások alapján azonban olasz konyhai ízeket kós to lha t tunk - kü lönö­sen a tenger gyümölcse ibő l .

Az út i tervet nézege tve nem lehetett k ö n n y ű dolga a sze rvezőknek , mert olyan városoka t ér in te t tünk, min t Ve­lence, Assisi, Róma, Nápoly. T e r m é ­szetesen a szakmai lá tn ivalókra legjob­ban kiéhezet t j e l en tkező s e m gondo l ­hatta komolyan , h o g y ezeken a városo­kon csak úgy keresztül lehet haj tani , hogy ne nézzük m e g lega lább a legne­veze tesebb lá tnivalóikat . A sze rvezők ke l lő mértéktar tással gondo l t ak is erre . A k é s ő őszi időjárás is segí tségére volt a csopor tnak , mer t az ég mindvég ig ki­tartott azzuró sz íne mellet t .

Olaszország k i lencmil l ió hek tá r er­dejéből hozzáve tő leg százezer hektár nyárast tar tanak nyi lván. Á m a k i m o n ­dottan ü l t e t v é n y s z e m nyárasok pon tos területe ismeret len, mer t nyi lvántar tás t ezekről nem vezetnek . Aki jár t már É s z a k - O l a s z o r s z á g b a n , az tapasz­talhatta, hogy a gyorsan n ö v ő nyarakat úgy termeszt ik , mint ná lunk mond juk a burgonyát . Ha úgy adódik, pár száz négyze tméte ren is telepítik. T e r m é ­

szetesen ehhez az kell , h o g y vágáskor ig nyereséges legyen a vál la lkozás . így az­után nem lehet csodálkozni azon, hogy nyolc- t íz éves korban fűrész alá kerül ­nek ezek az ü l te tvények. Á m az igazán gazdaságos fa termesztéshez olyan faj­ták kel lenek, me lyek a legtöbbet p rodu­kálják az adott i dő alatt.

Az olasz nyár fa te rmesz tés i m m á r vi­lághí rű h a g y o m á n y a kezde tének tulaj­donképpen polit ikai okai voltak. Az ola­szok abesszin háborúját követően a Népszöve t ség országai k e m é n y gazda­sági szankció t a lka lmaztak az ország el len. í gy az Olaszo r szágba i rányuló fa-expor to t is ti l tották. A szükség köve t ­keztében kialakult nyárfakul tusz az 1950-60-as évekre 160 0 0 0 ha fásított területet e redményeze t t . Ez a terület a K ö z ö s Piac hatására a ' 9 0 - e s évek e le­j é r e 80 0 0 0 hektár ra csökkent .

A hidrológiai adot t ságok rendkívül kedvezőek .

A legfontosabb fajták: 1-214, Lu i sa A v a n z o , Lux Saro Mar t ino , Bocca lar i .

A párás mik rok l íma olykor kedvez a levél rozsdának, így van eset, h o g y négyszer is kell v é d e k e z ő permetezés t végezn i . Évi nOvedék-átlagadatok: I. fatermelési osztály 4 0 m 3

II. fatermelési osztály 27 m III. fatermelési osztály 19 m IV. fatermelési osztály 12 m Árarányok: Lemezipar i rönk 100%

F ű r é s z r ö n k 5 6 % Papírfa 3 4 % Rostfa 2 4 %

A z olasz nyárfabehozatal 7 5 0 000 m 3 / é v , ebből Magya ro r szág 100-150 ezer köbméte r t szállít .

A z e l s ő bemuta tóhe ly az Udine mel­letti Volpares gazdaság csemetekert jé­ben volt. 255 hektáron gazdá lkodnak . Ú j sze rű volt ]a dugványda rabo ló gép , mely napi 20 0 0 0 dugványt vág .

A gyöke re s dugványoka t két évig ne­velik, majd gyökerüktő l erősen megkur­t í tva egy méter mélyre ültet ik. M i n d e h ­hez, tudni kell, hogy a te rmőhelyen, aho­vá ezek a szapor í tóanyagok kerülnek, a talajvíz mindössze 0,8-1,0 méter mé­lyen van. így nem volt meg lepő , de an­nál m e g d ö b b e n t ő b b az az á l lomány, ahol 7 éves korra ha rminc cent iméteres me l lmagasságo t produkál t a P. • eura-m e r i c a n a Luisa A v a n z o ' . Tulajdon­képpen e n n e k a „csodafaj tának" a be­muta tásá ra szerveződöt t a tanulmányút . Hihete t len volt látni az 5x6 méteres há­lózatba ültetet t á l lományt . Á m semmit n e m b íznak a vélet lenre, hiszen hektá­ronként 150 kg nitrogén nélküli műtrá­gyát do lgoznak be . Telepí téskor a csúcs rügy kivételével va lamennyi ol-da l rügye t lehúznak, s így csak a csúcs­hajtás fejlődik. Az á l lományneve lés tu­la jdonképpen a folyamatos nyesésből áll. í gy lehet elérni , hogy az I-214-nél nem rosszabb minőségű hámozás i rön­köt kapnak t ízéves korra, amikor is min­denképpen le termel ik az ál lományt . Ek­kor hozzáve tő leg 100 DM- t ér egy törzs. Tes sék számoln i . 33 300 márka hektá-

7 éves 'Luisa A v a n z o ' ál lomány 2 éves szaporítóanyag 'Luisa Avanzo '

rönkéin. Az 3 3 3 0 0 0 0 forint. E s ebből az összegből csak egy nul lá t kell e lven­nünk, hogy az éves bevéte l t kapjuk. Ezt tudja a Luisa Avanzo'.

Kukor ica köztessel műve l t nyár te le­pí tések között ha lad tunk egy újabb szakmai bemuta tó felé, ahol tanúi lehet­tünk az olasz lég ie rő különleges gya­korlatainak. A d í szbemuta tókra készü lő pilóták lélegzetelál l í tó figurákat muta t ­tak be, miközben ontották magukbó l a p i ros - fehé r -zö ld füstöt. Miu tán kellően elfáradt a nyakunk a sok tekerge tésbe , meglátogat tunk egy borgazdaságot , ahol az erdészek nagy tetszéssel m i n ő ­sítették a vá l la lkozás termékei t . Assisi felé vet tük u tunkat . Vég igha ladva a Pi­ave és a Po s íkságain újfent m e g g y ő ­ződhettünk, hogy Olaszország nyárfa­nagyhata lom. Min t megtud tuk , az E u r ó ­pai Unió is támogat ja azokat , akik ku­korica helyet t nyárfát te lepí tenek. Há­rommil l ió lírát kapnak hektáronként . Egy dugvány kiül te tése 10 0 0 0 l írába kerül. Késő éjszaka ér tünk Assis ibe . N e m tévedhet tünk el , mert a vár fényár­ban úszott . Umbria t a r tomány „ // cas-tellaccio" gazdaságában kezd tük a na­pot. Éppen egy kétéves Luisa Avanzo' ál lományt láttunk k iemelésre felkészí­teni. A h á r o m - n é g y méter m a g a s egye­deket nyesték a csemeteker t i m u n k á s o k . Az 1,8x0,7 m 2 t á v o l s á g b a d u g v á n y o z o t t szapor í tóanyagot 2,5 méter ig nyesik fel. Kiemeléskor 10 centis a lávágás t a lkal­maznak. A maradék ágat ekkor távolít­j ák el, s így ültetik egy méter mélyre . A csemeteker tben látott d ióül te tvény is ú j -

l'hintázs alap;inyag

donságkén t hatott . Ú g y lászik olasz ba­rátaink nemcsak a d ió rönk felvásárlásá­ban érdekel tek, h a n e m az á l lományok­b a va ló e legyí tésben is. ( N e m biztos , hogy a t émában elért hazai kutatási e redményeke t n e m lenne é rdemes ne ­künk is hasznosí tani . ) A cég je lentős faj tagyűjteménnyel rendelkezik . Lát­tunk magyar k lónokból álló parcel lákat is.

A díszfaiskolai részben a konténeres tö lgycsemeték é rdemel tek külön figyel­met . Ugyan i s szarvasgomba-spóráva l oltott egyedekrő l van szó. A csemeték a kiültetéstől számítot t 10 év után kezde­nek sza rvasgombá t te remni . A tulajdo­nos évente ál talában egy kiló g o m b á t szüretelhet az egyes fák alól. Ez mint­egy kétmil l ió lírát je lent . Á m a szarvas­g o m b á n a k megvan a m a g a termőhelyi igénye . D e nyi lvánvalóan é r d e m e s len­ne a témát i t thon is komolyabban venni .

A faiskolától nyí l lövésnyi re fekszik Assisi. Szent Ferenc vá rosának különö­sen október végi hangula ta egészen sa­já t ságos . Éppúgy , mint R ó m á é . A turis­táktól m é g elvi-

selhetően teli ut- Tölgy suháng cákon sétálva ön­kéntelenül is a ha­zai tör ténelmi e m ­lékek sorsa jut eszünkbe . N e m ­csak a tör ténelem viharaiban el­puszt í tot tak, ha­nem az is, hogy az itt látható épü­

l e t ek h o n f o g l a l á s u n k k o r már ál l tak, h o g y „ m ű k ö d ö t t " a Colosseum, a Fo­rum Romanum. A másság . Ami t oly sokszor n e m veszünk figyelembe. É s n e m csak a kulturál is toleranciára gon­do lok . R ó m a műemléke i t j á rva többek let tünk, s ez jó dolog . Mer t k iművel t e rdészekkel sokkal többet érhet el a s z a k m a is. Jól tette a D u n a k e r Kft . , hogy mindezek re a megszokot tná l több időt szánt a t anu lmányút során. Az é j ­szakai R ó m á b a n való sétálás, szemlé lő­dés a m ú g y is kur iózum. N e m lehet be ­telni vele , é p p ezért az ott já ró m é g vélet lenül se felejtsen el bedobni visz-szah ívoga tó pénzé rmé t a varázslatosan szép Fon tana di Trevi v izébe.

U t u n k dél felé vitt. Egészen a görög időket i d é z ő paestumi r omokhoz . Az európai kul túra hajnalán, időszámítá­sunk előtt a VII . században dór telepe­sek alapítot ták Posze idonia városát . A Krisztus után 7y-ben órák alatt e lpusz­tult P o m p e i r a csak egy órácska jutott. A feltárást 1748-ban kezdték, mely a mai napig is tart.

az „U castellacció"-i csemetekertben

Eucaliptus glohulus

A dél-olasz régióban „ Impros ta" gazdaságba lá togat tunk, ahol s zámunk­ra új fajtát(P.x„BelHni"-t vagy I-262-t) láthattuk, már kereskedelmi m e n n y i ­ségben szaporí tva. A z egyébkén t el is­merésre mél tó mére teke t p roduká ló táb­lát a nagy meleg miatt „e lkapta" egy rozsdabetegség, melytől ha lvány na­rancssárgára sz íneződöt t az egész állo­mány. Lá tha t tunk Eucaliptus globulus csemetéket is, me lynek é rdekessége , hogy a ha rmadik év után teljesen m e g ­változik a levelek alakja. M e g d ö r z s ö l v e jellegzetes illatot áraszt . Leveléből gyógyszer -a lapanyagot , fájából cel lu­lózt készí tenek. D e lá that tunk itt kon té ­neres bors-cserjét is éppen pirosló ter­méseivel . Vissza térve a „Bel l in i re" , ál­lítólag megfe le lő t e rmőhelyen j o b b mint az 1-214.

Az itteni e rdészek nem tudnak meg­élni kizárólag erdészet i t evékenység­ből. Ezért tar tanak bivalyfarmot . A száznál több bivalytehénből álló csordát minden nap fejik, hogy azután a zsíros tejből e lkészí tsék a h í res -neveze tes mozzarellál. Aki kóstolta, megért i , hogy ínyenceknek való eledel . A z ára is. A bivaly tar tásnak egyéb haszna is van.

Olasz erdész baráta ink, a kevésbé sza lonképes vég­terméket a nyár-szapor í tó­anyag termesztésénél ki­válóan hasznosí t ják táp­anyag-utánpót lásra .

Újabb bemuta tó te rü le­ten t a l á l k o z t u n k i s m é t L u i s a A v a n z o ' - v a l . Mindössze nyo lcéves ál­l o m á n y á t v é g h a s z n á l t á k . H á r o m s z á z k ö b m é t e r t adott hektáronként . D e a víz itt is már ötven cent is m é l y s é g b e n j e l e n v o l t . Igaz a nagy vastartalom miatt a fák gesztje kissé elszíneződött, de műszak i ­lag nem rontja a minősé ­gé t . I t t kel l m e g j e g y e z ­nünk, hogy a Luisa Avan­zo' fajtát a D u n a k e r Kf t . k izáró lagos szaporí tási és forgalmazási jogga l m e g ­vásárolta. Az ezzel kap­cso la tos h iva ta los el járás már megindul t . )

A Nápolyi -öböl kör­nyéke a világ egy ik l eg te rmékenyebb területe. Az a hamu , mely Pompei t sok­méteres vas tagságban e l temet te , mint­egy kárpótlásul a szö rnyű pusztí tásért , áldott t e rmékeny talajjal a jándékozta m e g az itt lakókat . Kövér articsóka-, buja saláta-, fűm póréhagyma-, nedvtől duzzadó édeskömény-víbVík közöt t ha­ladtunk egy kisebb fűrészüzem felé.

A családi vál la lkozásban épült ü z e m nem sokkal nagyobb , mint egy tornate­rem. Rakodó te re is alig van. A begördü­l ő teherkocsikról rögtön m e g y a feldol­gozó gépek alá a hámozás i anyag. Ki ­fejezetten csak göngyölegeke t gyárta­nak. Különfé le ládákat, rekeszeket .

A m í g néz tük a kiválóan m ű k ö d ő h á m o ­zó és sze le te lő masinát , az egyik alföldi ko l léga e légedet t meglepetésse l i smerte fel az egy ik rönkön az általa beütött D u n a k e r - e s je lzést . Meggyőződhe t ­tünk, hogy milyen fontos a nyesés , a göcs nélküli anyag . A tulajdonos - utal­va „ rönk te rének" mére tére - felhívta a figyelmet a szállítási ha tá r idő pontos be tar tásának fontosságára.

A z utolsó napon szál láshelyünkről Capri sz igetére hajóztunk. Oda, ahol Augus tus császár épített pazar nyaralót , és ahol u to l só évei t élte a zsarnok Tibe-r ius . Éppen e l e g e n d ő időnk volt ahhoz, hogy a legfontosabb nevezetességeket megtekin tsük . Az i rodalom vi lágába veze tő Axel Munte villáját, a valószínűt­lenül g y ö n y ö r ű Kék-bar langot - a sze-rencsésebbje énekes tú raveze tő csóna-kost kapot t - és capri városát . Csa tango­lás köbzen felfedeztük az „1956 októbe­r e " a m a g y a r forradalomnak emléket állító terecskét . 5 közben újfent elmél­kedhetünk a másság tiszteletén, saját tennivalóink fontosságán.

Pápai Gábor

Erdő és bivnlyfann. Jól megférnek egymással.

Fotó: E.N.C.C. alapján

Elmosta az ár

A Nyírerd ő Rt . nyíregyház i erdészeténe k 1996-o s fak i termelés i terv e töb b mint2 5 eze r köbméter. I l letv e enny i vol t ; a terve t egyelőr e elmost a a december i árvíz . A z erdésze t erdeinek ige n nag y rész e ugyani s a Tisza hul lámterébe n ta lá lható , aho l a k i termelhető -ség időszaka , lévé n e z természetvédelmi terü let , kor látozá s al á esik . A z árvíz utá n sok helyen v isszamaradt a víz , az erdőket, a z utakat jé g borí tot ta . Enne k a z a következménye , hogy a z erdészet 320 0 köbméte r faanyago t ne m tud k i termeln i . Tegyü k hozzá , mag a a z áradás i s so k kár t okozott , megszenvedt e a nag y é s hide g vize t a vadál lomán y is . A nyíregyházi erdészet i igazgatósá g munkatársa i mos t ké t i rányban ténykednek : igyekez -nek helyreál l í tan i a károkat, é s ezzel eg y időben átcsoportosí t já k a ki termelési helyeket , hiszen a védett hul lámtér i erdőkbe n e z a megengedet t idő n kívü l ne m lehetséges .