az immunrendszer mŰkÖdÉsÉben rÉsztvevŐ sejtek És molekulÁk

38
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

Upload: bruce-moreno

Post on 30-Dec-2015

47 views

Category:

Documents


6 download

DESCRIPTION

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK. Az oktatási anyagok letölthetők az intézet honlapjáról :. www.immunology.unideb.hu Login : student Password : download Évközi demonstrációk várható ideje: 11. és 14. hét Mázló Anett e-mail: [email protected]. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ

SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

Page 2: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Az oktatási anyagok letölthetők az intézet honlapjáról:

www.immunology.unideb.hu

Login: student

Password: download

Évközi demonstrációk várható ideje: 11. és 14. hét

Mázló Anett

e-mail: [email protected]

Page 3: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Miért kell immunológiát tanulnia egy gyógyszerész hallgatónak?

Az immunrendszerre ható gyógyszerek:

- Nem steroid gyulladáscsökkentők (NSAIDok)- Antihisztaminok- Immunmodulánsok: gyógyszerek, melyek

fokozzák, vagy csökkentik az immunválaszt- Antibiotikumok

Page 4: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Jó észben tartani:

1. Sok gyulladáscsökkentő vény nélkül kapható.

2. Az önmagukat kezelő betegek esetében előfordulhat, hogy a gyulladáscsökkentők elfedik a valódi tüneteket.

3. A betegek nem ismerik a reklámokból megismert szerek hatóanyagát, így könnyen túladagolhatják magukat azok kombinálásával, vagy fokozhatják a mellékhatásokat.

Page 5: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

NSAIDok

FlurbiprofenIbuprofen

Naproxen

Diclofenac

Page 6: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Szalicilátok

Mesalazine / Mesalamine ASA

Page 7: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Immunszuppresszánsokantihisztaminok

Loratadin Desloratadine Dimetindene

Page 8: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

ImmunszuppresszánsokLeukotrién antagonisták

Montelukast Zafirlukast Zileuton

Page 9: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Immunszuppresszánsok Steroid gyulladáscsökkentők

Methylprednisolone

Prednisolone

betamethasone BudesonideHydrocortisone butyrate

Page 10: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Immunszuppresszánsokantiproliferatív szerek

Cyclosporin A

Tacrolimus

Azathioprine Ciklofoszfamid Methotrexate

Mycophenolate mofetil

Sirolimus/Rapamycin

Page 11: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Monoklonális antitestek

Efalizumab Anti-D immunoglobulin

BasiliximabDaclizumab

IL-2R antagon

ists

Rituximab

Page 12: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Immunostimulánsok

Imiquimod IL-2

Peginterferon alpha 2b

Peginterferon alpha 2a

Page 13: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Immunitás

• immunitás (latin): védelem, mentesség (adófizetés alól)

• mitől kell megvédeni a szervezetet?– kórokozók (patogének: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtű és

többsejtű élősködők)– tumorok– autoimmun betegségek

• alapvetően szükséges felismerő funkciók:– saját / nem saját– veszélyes / nem veszélyes

veszélyes saját: pl. tumoroknem veszélyes nem saját: pl. normál flóra

!

Page 14: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

• nem (antigén-) specifikus• azonnali reakció• hatásfoka nem változik

lényegesen a válasz során• nincs memória

• antigénspecifikus• több nap alatt alakul ki• hatásfoka erősödik az

immunválasz során• van memória

Immunrendszer

Veleszületett/ Természetes Szerzett / Adaptív

Sejtes immun-válasz

granulociták monocita/makrofág dendritikus sejtek ölősejtek (pl. NK-sejt) hízósejt

CD4+ (segítő) T-sejtek CD8+ (citotoxikus) T-sejtek B-sejtek plazmasejtek

Humorális immun-válasz

komplement fehérjék citokinek akut fázis fehérjék antimikrobiális peptidek

antitestek

Page 15: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A veleszületett és szerzett immunválasz egyformán fontos szerepet játszik a patogének elleni védekezésben

Page 16: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A legtöbb fertőzést könnyen legyűri a veleszületett immunválasz, vannak azonban olyan kórokozók, melyeket csak

a szerzett immunválasz képes eliminálni a szervezetünkből

SCID: Súlyos Kombinált Immundeficiencia“bubble-baby”

Súlyos, életveszélyes fertőzéseknek vannak kitéve, ezért próbálták steril környezetben tartani őket

Page 17: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei

születést követően: vörös csontvelő- hosszú csöves csontok epifízisében- lapos csontokban (szegycsont, csípőcsont, bordák, csigolyák,)

FOLYAMATOS ÚJRAKÉPZŐDÉS

GYORS REGENERÁCIÓ

NAGYFOKÚ ADAPTÁCIÓ

AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE

Page 18: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Plazmasejt

NK sejt

Szöveti dendritikus sejt

Hízósejt

Monocita Makrofág

Nyirokcsomói dendritikus sejt

Nyugvó limfocita

AZ IMMUNRENDSZER FUNKCIONÁLISAN ELTÉRŐ SEJTJEI

Page 19: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

CSONTVELŐ

MIELOID ELŐALAK

LIMFOIDELŐALAK

HSC – önmegújító képesség HSC

monocitaDC neutrofilhízósejt

VÉRKERINGÉS

AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC)

B-sejt T-sejtNK-sejt

TÍMUSZ

Page 20: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A BAZOFIL GRANULOCITÁK• a keringő leukociták 0,1 - 1,5 %-át teszik ki• citoplazmában nagy granulumok• 2 lebenyű sejtmag• hisztamin, heparin felszabadítás• nagy affinitású IgE receptorok• paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók

A NEUTROFIL GRANULOCITÁK• vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták

68%-át teszik ki, a keringő granulociták 99%-át alkotják)• fagocitózisra képesek• egészséges szövetben nem jellemző• szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása

(enzim, reaktív oxigén intermedier) • akut gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevői

AZ EOZINOFIL GRANULOCITÁK• leukociták 0,1- 5 %-a• fő bázikus fehérje, eozinofil peroxidáz• paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók

Page 21: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

MONOCITÁK

• eredet: csontvelői pluripotens előalakokmieloid progenitor

• méret: 10-15um• sejtmag: bab alakú• lokalizáció:keringésben

keringésből kilépve: makrofág

SZÖVETI - TESTÜREGI

MAKROFÁGOK

• fagocitáló sejtek• hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC)• fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján):

a) mikroglia (agy)b) Kuppfer-sejtek (máj)c) hisztiociták (kötőszövet)d) oszteoklasztok (csont)e) alveoláris makrofágok (tüdő)

• funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt (fagocitózis, citokin termelés, antigén prezentáció)

Page 22: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

DENDRITIKUS SEJTEK(gyűjtőfogalom)

• eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből• lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a

szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóba vándorol

• hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC)

• fő típusaik:

a) mieloid DC-k: - Langerhans sejtek (mukóza,

bőr) - interstíciális DC-k (máj, lép,

stb.) b) limfoid DC-k: - tímusz DC-k

- plazmacitoid DC-k (pDC)

Follikuláris DC-k: a nyirokcsomók centrum germinatívumainak stróma eredetű sejtjeiNyilak: iccosomák (immunkomplexekkel fedett „testecskék”)

Page 23: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A HÍZÓSEJTEK

• eredet: mieloid progenitor sejtek

• lokalizáció: keringésben nincsenek jelenszöveti térben differenciálódnakfőként a kis erek környékére lokalizálódnak

• funkció: aktiválás során a belőlük felszabaduló vazoaktív aminok az erek permeabilitását szabályozzák

fontosak a gyulladás kialakításábanallergiás folyamatok fő effektor sejtjei (FceRI a felszínen)

Page 24: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT

B limfocita T limfocita (Bursa fabricii (madár!)) (Thymus)

érés:csontvelőben kezdődik

csontvelőben folytatódik csecsemőmirigyben folytatódik

további differenciálódás:perifériális szövetekben

aktivációt követően:

plazmasejt effektor T-sejt: - citotoxikus T-sejt

- segítő T-sejt

Page 25: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

• eredet: csontvelői pluripotens előalakok

limfoid progenitor• fejlődés: Bursa ekvivalens szövetekben

(magzati máj, majd csontvelő)• lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B-limfocita a

csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe

vándorolnak - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC)• aktiválás: antigén, makrofággal vagy T-limfocitával való kölcsönhatás,

limfokinek, citokinek• aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak

B-LIMFOCITÁK

PLAZMASEJTEK

• funkció: ellenanyag termelés humorális immunválasz

Page 26: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

• eredet: csontvelői pluripotens előalakok

limfoid progenitor

• fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy)

• lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek

immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t

hordozó T limfocitaként jutnak

• csak az APC-k által, az MHC molekulákban bemutatott antigéneket

ismerik fel

• fő típusai:

- T segítő (CD4+)

- T citotoxikus (CD8+)

- T regulátor (szuppresszor)

T-LIMFOCITÁK

Page 27: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

NK SEJTEK(natural killer)

• eredet: csontvelői pluripotens előalakok• limfoid progenitor• keringésben 5-10%• limfocitáknál nagyobbak• citoplazmájukban számos granulum van• nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”)• természetes immunitás fontos elemei

Page 28: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A LIMFOCITA POPULÁCIÓK MEGOSZLÁSA AZ EMBERI VÉRBEN

Page 29: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Veleszületett immunitás

(gyors válasz)

Adaptív immunitás(lassú válasz)

Page 30: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Hivatásos fagocita sejtek makrofágok

neutrofil granulocitákdendrtitikus sejtek

a fagocitált sejtek, molekulák módosíthatják a sejt funkcióit

a fagocitózist enzimatikus lebontás követi

Hivatásos antigén prezentáló sejtek makrofágokB-limfociták

dendrtitikus sejtek

MHC molekulákat fejeznek ki (MHC II-t is!)

a fehérje lebontási termékeket (peptidek)az MHC molekulák segítségével mutatják be a T limfocitáknak

Page 31: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

LIMFOCITA

LIMFOCITA

MONOCITAneutrofil

granulocita

bazofil granulocita

neutrofilgranulocita

eozinofilgranulocita

A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN

Page 32: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Sejttípus Százalékos arány (%)

NeutrofilLimfocitaEozinofilBazofilMonocita

40-7520-501-6<12-10

VÉRKÉP

Page 33: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

kommunikáció

A P C T

közvetlen kapcsolat adhéziós molekulák révén

közvetett kapcsolat citokinek révén

vagy

Immunrendszer

Veleszületett/ Természetes Szerzett / Adaptív

Page 34: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ MOLEKULÁK

Sejtfelszíni molekulák: • receptorok (pl. PRR-ek, BCR, TCR, citokin-rec.) • kostimuláló molekulák (pl. B7, CD40)• adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok, stb.)

Oldott molekulák:• ellenanyagok• Citokinek (interleukinok, interferonok, kemokinek)• komplement komponensek• metabolitok

Page 35: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

Az antigén felismerésben valamint a dendritikus és T-sejt kölcsönhatásban résztvevő fontosabb

sejtfelszíni molekulák

Page 36: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI

• Az indirekt sejt-sejt közötti kommunikáció legfontosabb közvetítői a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek.

• A citokinek kis koncentrációban képesek hatni.

• Egy adott sejt válaszadó képességét a citokin-specifikus receptorok megjelenése határozza meg.

citokinek

kemokinek interleukinek

monokinek

limfokinek

Page 37: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

MHC

IL-1

bakteriálisendotoxin

makrofág

T-sejtTCR

citotoxicitás monokinek adhéziós molekulák

aktiváció IL-2R limfokinek

prosztaglandinok lázaluszékonyságfájdalomküszöb fogyás

autokrin parakrin

end

okrin

Az interleukin-1 pleiotróp hatása

PRR ligand

aktiváció elősegítése

lázkeltés

aktiváció elősegítése

Page 38: AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN  RÉSZTVEVŐ SEJTEK  ÉS MOLEKULÁK

INTERLEUKINEK (IL-1, IL-2, IL-4, IL-6, IL-10, IL-12, TNFα)fehérvérsejtek funkcióit befolyásoljákfehérvérsejtek közötti kommunikáció

KEMOKINEK (IL-8, CCL21)kemotaxis kiváltásaadhézió fokozásaleukociták aktiválása

makrofágok, endotél sejtek, keratinociták, fibroblasztok, simaizom sejtek, T limfociták termelik

I TÍPUSÚ INTERFERONOK (IFNα, IFNβ)természetes immunitás elemeivírus ellenes védelemben játszanak szerepet, glikoproteinek

fertőzött sejtek, plazmacitoid dendritikus sejtek

II TÍPUSÚ INTERFERON (IFNγ)Th1, CD8+ és NK sejtek termelikfő hatásuk a makrofágok aktiválása

CITOKINEK