az internet pszichológiája különösandreakis.com/blog/wp-content/uploads/2016/02/az...az alapok...
TRANSCRIPT
DE-BTK Pszichológia szak
Az internet pszichológiája - különös
tekintettel az online nemi szerepekre Beadandó dolgozat
Kis Andrea, elsőéves hallgató
2014.12.27.
A pszichológia főbb területei tantárgy - Dr. Polonyi Tünde
Fej
ezet
: B
evez
etés
2
TARTALOM
Bevezetés ................................................................................................................................................................ 3
A témáról ............................................................................................................................................................ 3
A dolgozat felépítése .......................................................................................................................................... 3
Feldolgozott irodalom ......................................................................................................................................... 4
Könyv (fejezet) ............................................................................................................................................... 4
Cikk ................................................................................................................................................................ 4
Hivatkozás, idézetek kezelése ............................................................................................................................. 4
Internet és pszichológia találkozása ........................................................................................................................ 5
Kezdeti vizsgálódások ........................................................................................................................................ 5
Kutatási eszköz és tér egyben ............................................................................................................................. 5
Sajátos Interakciós közeg és kommunikációs tér ................................................................................................ 6
Jellegzetességek a kommunikáció szempontjából .............................................................................................. 6
Fizikai szeparáció és szöveges közvetítés ...................................................................................................... 7
Az anonimitás problémája .............................................................................................................................. 7
Csoportnormák az egyéni viselkedésben ........................................................................................................ 8
Időbeli vonatkozások ...................................................................................................................................... 8
Aktuális kutatások .............................................................................................................................................. 9
Nemek az interneten ................................................................................................................................................ 9
Nemek közti különbségek ................................................................................................................................... 9
Kutatások és esettanulmányok .......................................................................................................................... 11
A levelezési listák esete ................................................................................................................................ 11
Konfliktusok ................................................................................................................................................. 12
Gamergate .................................................................................................................................................... 13
"Pihentető kikötő" nőknek ............................................................................................................................ 14
Összegzés .............................................................................................................................................................. 15
Felhasznált külső források..................................................................................................................................... 16
Fej
ezet
: B
evez
etés
3
BEVEZETÉS
A TÉMÁRÓL
Dolgozatom témájának kiválasztásakor két szempontot tartottam fontosnak: egyrészt
mindenképpen az internethez kapcsolódó irodalmat szerettem volna feldolgozni, ugyanis
személyes érdeklődésem és eddigi tanulmányaim okán több szempontból is vonz annak
(pszichológiai szempontú) sokszínűsége. Másrészt - pontosan emiatt a sokféleség miatt -
nagyon nehezen tudtam konkretizálni témámat, hiszen rengeteg olyan vonatkozást találtam,
amivel szívesen foglalkoztam volna. Mivel emellett régóta foglalkoztat a nemiség és nemi
szerepek pszichológiai jellemzése, így amikor könyve olvasása közben egy direkt erre a
témára fókuszáló fejezetre sikerült bukkannom Patricia Wallace (alább jelzett) munkájában,
nagy örömmel és izgalommal láttam neki az olvasásnak.
Mindeközben azonban arra is rádöbbentem, hogy eddig fogalmam sem volt, hogy pontosan
milyen megközelítésekből lehet pszichológiai szempontból foglalkozni az internettel és azon
belül is választott témakörömmel. Éppen ezért néhány általánosabb jellegű mű olvasásába is
belekezdtem. Ezek közül az Alkalmazott pszichológia című lapban megjelent, átfogó és
áttekintő jellegű cikk kellően részletezőnek tűnt, így ennek feldolgozása mellett döntöttem.
A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE
A fentiek okán a választott cikket elsősorban általános helyzetismertetési jellegénél fogva
szerettem volna bemutatni. Éppen ezért ezután a rövid bevezető rész után rögtön az internet
pszichológiai szempontú megközelítési lehetőségeiről fogom összegezni
olvasmányélményeimet, melyekben igyekszem híven bemutatni a szerzőpáros által
felvonultatott lehetőségeket és példákat e két tudományterület kapcsolatáról. Már itt
utalásokat teszek a fókuszált téma kötődési pontjaira.
Az alapok lefektetése után következhet a dolgozat lényegi tartalmának második része, vagyis
a nemi szerepeket online kontextusban tárgyaló, a könyv által leírtakat bemutató és taglaló
rész.
Mivel azonban a könyv mélyebb feldolgozása során azt találtam, hogy annak megszületése
óta érdekes új fejlemények jelentkeztek ezen a területen, így szubjektív véleményem mellett
Fej
ezet
: B
evez
etés
4
fontosnak tartottam egy-két aktuálisabb információt is bemutatni dolgozatomban. A harmadik
és egyben utolsó rész ezeket hivatott röviden ismertetni.
Ezek után már csak egy rövid összegzés és néhány személyes gondolat került megemlítésre.
Dolgozatom erősen áttekintő jellegű, hiszen a téma nagyon sok megközelítési lehetőséggel bír
és terjedelmében nem szerettem volna nagyban eltérni a kiírt követelményektől. Ennek
ellenére tervezem, hogy a későbbiekben kisebb részeit mélyebb vizsgálatnak vetem alá és
külön-külön is bővebben foglalkozom velük.
FELDOLGOZOTT IRODALOM
KÖNYV (FEJEZET)
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace ; [ford. Krajcsi Attila]. - Budapest : Osiris, 2002
[Budapest] : Eto-Print. - 312 p. ; 20 cm. - (Osiris könyvtár Pszichológia)
11. fejezet: Nemi témák a hálón (p. 253-279)
CIKK
Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna
In: Alkalmazott pszichológia. – 14(1). (2014), p. 5-13.
HIVATKOZÁS, IDÉZETEK KEZELÉSE
A dolgozat elemző jellegéből adódóan gondolati magját a fentebb megjelölt forrásokból
meríti, ezeket elemzi és mutatja be. Emellett külső forrásanyagokkal is dolgoztam, ezek
online tartalmakat jelentenek elsősorban - főleg azért, mert az internet vizsgálata és különösen
a releváns, aktuális történések leírásának elsődleges közege sok esetben maga az internet.
Ezt a kétféleséget - a plagizálás gyanújának elkerülése és a pontosan rendszerezhetőség okán -
két féle hivatkozási rendszerrel igyekeztem kezelni. Az elsődleges feldolgozott irodalom
hivatkozásait bekezdésenként/gondolati egységenként helyeztem el, ezek lábjegyzetek
formájában jelentkeznek és a cikk oldal- és bekezdésszámát hívják segítségül és numerikus
megjelölést kaptak. Emellett az egyéb forrásokat végjegyzetekkel azonosítottam - egyfelől
azért, hogy elkülönüljenek az előbbiektől, másfelől pedig azért, hogy a dolgozat végén
Fej
ezet
: In
tern
et é
s p
szic
holó
gia
tal
álk
ozá
sa
5
egységes lista formájában külön is megtekinthetőek legyenek. Jelzésükre az alfabétum jelei
szolgálnak.
INTERNET ÉS PSZICHOLÓGIA TALÁLKOZÁSA
KEZDETI VIZSGÁLÓDÁSOK
Tévedés volna azt feltételezni, hogy az internetet annak megszületése óta figyelemmel
követik a társadalomtudományok. Ősének megjelenésétől (1969 - ARPANET)a
hazánkban
egészen sokáig, az 1990-es évekig nem történtek ilyen vonatkozású vizsgálatok. Ennek okai
egyrészt abban kereshetőek, hogy a hagyományos távközlési vagy nyomtatott médiumoknál
megszokott vizsgálati kritériumoknak az internet egészen egyszerűen nem felelt meg, így nem
is vizsgálták ezek mentén. Másrészt a szakmai közvélemény nagyon sokáig csupán
szubkulturális elterjedésű jelenségnek tekintette, sokan nem is jósoltak nagy jövőt
fejlesztésének.
Elsők között szociológiai kutatások jelentkeztek használatával kapcsolatban, majd a
pszichológia is egyre élénkebben kezdett foglalkozni különböző aspektusaival. Érdekesség,
hogy újszerű jellege eleinte idegenkedést szült és a legelső megfigyelések az addiktológia
szempontjából közelítették meg. Azóta ezek az alapvető félelmek ok nélkülinek bizonyultak,
vagy még inkább; átalakultak és a mélyebb hatókörű érdeklődéssel és vizsgálódással együtt
újabb és újabb - sokszor talán aggodalomra okot adható - kérdések formájában bukkantak
fel1.
Az internet állandó, nagyon gyors és sokszor ugrásszerű, megannyi területre kiterjedő és
mindennapi életünket meghatározó fejlődése azt hiszem, hogy mindig indokolni fogja ezt a
fajta óvatos kérdésfelvetést.
KUTATÁSI ESZKÖZ ÉS TÉR EGYBEN
Mára elmondhatjuk, hogy az internet a pszichológiai kutatás eszköze és sajátos tere, közege is
egyben. Eszköz, hiszen a legtöbb kutatás ilyen vagy olyan módon felhasználja lehetőségeit
1 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (5. oldal)
Fej
ezet
: In
tern
et é
s p
szic
holó
gia
tal
álk
ozá
sa
6
pl.: publikációk közlése, adatok szervezése (gyűjtés, felvétel, feldolgozás és tárolás),
tájékozódás, valamint tájékoztatás).
Kutatott jelenségeit és az ezeket feltárni hivatott módszereket több szempont alapján
rendszerezhetjük. Elkülöníthető például az offline és online valóság összevetése, amelyhez a
kulturális összehasonlító pszichológia módszereit használják fel. Másik vizsgálati mód az
online társas jelenségek sajátosságainak vizsgálata. A vizsgált jelenség megközelítésének
szintje szerint is differenciálódnak a kutatások, megjelenhetnek az egyéni, interperszonális
csoport(közi) vagy még ennél is nagyobb, társadalmi szinten2.
Dolgozatomban előtérbe kerül az újszerű közeg szempontjából való megközelítés - a nemi
szerepek megjelenésének értelmezése közben a fentebb felsorolt szempontokat is igyekeztem
észben tartani. Jellemző egyébként a témára - ahogy ezt a vonatkozó részeken jobban kifejtve
is leírom - az offline-online valóságban megjelenő reakciók összevetése és kifejezetten
izgalmas csoport szintű kísérleteket is végeztek.
SAJÁTOS INTERAKCIÓS KÖZEG ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÉR
A világ első e-mail programjának megjelenésétől napjainkig csaknem 44 év telt el (a világ
első e-mailjét Ray Tomlinson 1971-ben küldte el) b
. Ennyi idő alatt rengeteget változott az
internetes kommunikáció és maga az internet is. Az internet változásával pedig a felhasználók
és igényeik is folyamatosan alakultak - ilyen jellegű átalakulás része például a web 2.0, vagyis
a közösségi média megjlenése is.
Az interaktivitás ilyen szintű és mértékű megjelenése egyben az online hatalmi viszonyok
átalakulását is jelentette; megváltozott az információ terjedésének módja, ahogy a
közvélemény formálásának lehetőségei is. A szakmai és laikus tudás összekeveredett, az
értelmezés és a releváns információk kiszűrésének módjai szubjektívabb színezetet öltöttek3.
JELLEGZETESSÉGEK A KOMMUNIKÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL
A nagyon sok és gyors változások sorozata miatt is nehéz általánosságban beszélni egy
ennyire nagy és átfogó témáról, de alapvető következtetések mentén haladva mégis
találhatunk néhány általános jellemzőt. Ezeket fontosnak tartottam röviden összefoglalni,
2 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (9. oldal)
3 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (7. oldal)
Fej
ezet
: In
tern
et é
s p
szic
holó
gia
tal
álk
ozá
sa
7
ugyanis szerintem szűkebb témám tanulmányozása során ezeknek segítségével sok általános
mintázat tűnhet fel, amelyek nem csupán a nemek közötti kommunikáció sajátosságai, ám
keveredve megannyi más tényezővel felerősíthetik az esetleges konfliktusokat. Az alább
felsorolt tulajdonságokat tehát már kicsit előretekintve foglaltam össze ilyen formában.
FIZIKAI SZEPARÁCIÓ ÉS SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS
Nagyon fontos és alapvető sajátosság az, hogy technológiai közvetítésű kommunikációt tesz
lehetővé. Ezen tulajdonsága rengeteg olyan jellemzővel bír, mely fontos a felhasználók
interakcióinak szempontjából.
Fontos következménye ennek például a fizikai szeparáció és az, ahogyan ezzel együtt a tér
szerepe megváltozik, a földrajzi hely szerepe csökken, míg a szociális tér mérete és
hatósugara kitágul. Ezzel párhuzamosan a kommunikáció egy igen jelentős része szöveges
alapú, ami nélkülözi a nonverbális jeleket. Ez a két tényező egyszerre eredményezi azt, hogy a
társalgások ridegebbnek, olykor direkt negatív töltetűnek hathatnak és a hiányzó kulcsingerek
hatására a bizalomérzet is csökkenésnek indul - mind a kommunikációs partner, mind az
internet(es közeg) vonatkozásában. A szöveges alapú információcsere természetesen pozitív
pszichológiai hatásokkal is járhat. Sok esetben az, hogy gondolatainkat jobban meg tudjuk
fogalmazni, kifejezetten vonzó és könnyítő tényező. A magánéleti szférában feltűnő, ilyen
fajta írott kommunikációs módot sajátos szófordulatai és nyelvi eszköztárának informálisabb,
interperszonálisabb jellegzetességei okán az "írott beszélt nyelv" megnevezéssel is illetik4.
AZ ANONIMITÁS PROBLÉMÁJA
A fizikai elhelyezkedés távolodása és az arc nélküli, közvetett közeg megjelenése megnövelte
a névtelen, identitás közlésétől mentes interakciók lehetőségeinek számát. Ez sok negatív
hatással is járhat, ugyanis a felelősség és önkontroll csökkenésével jár, melyek maguk után
vonhatják a gátlástalanság és agresszió szintjeinek megnövekedését. A nemi szerepek és az
ezekhez kötődő megnyilvánulások vizsgálatakor több olyan esettanulmánnyal is találkoztam,
ahol ez a fajta tényező erősen befolyásolta a felek egymáshoz való viszonyulását - többek
között ezért is tartom ezt nagyon fontos és nem elhanyagolható tényezőnek5.
4 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (6. oldal)
5 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (8. oldal)
Fej
ezet
: In
tern
et é
s p
szic
holó
gia
tal
álk
ozá
sa
8
CSOPORTNORMÁK AZ EGYÉNI VISELKEDÉSBEN
Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a cikk szerzői egy számomra nagyon érdekes vonatkozását
is megemlítették ennek a jellegzetességnek. A SIDE (Social Identity Model of Deindividual
Effects) avagy az egyéniségvesztés társadalmi identitás modellje néven ismert
elképzelésrendszer pont a fentebb taglalt anonimitás szempontjából közelíti meg az egyén
csoportokon belüli meghatározhatóságát.
Ez alapján mivel ebben a közegben a személyes jellegzetességek nehezebben
megközelíthetőek, kommunikálhatóak és értelmezhetőek, a csoport tagjai érzékenyebbnek
bizonyulnak az adott társas normákra. Ilyen szempontból a névtelenség egyben
deperszonalizációval is jár, illetve a személyes különbségek percepciójának csökkenésével,
amivel párhuzamos a hasonlóságok megfigyelésének fontossága. Ez segíti a csoporton belüli
önidentifikációt és a csoporttal való azonosulást, ami pedig az ehhez a közeghez kapcsolódó
normák szerepét növeli. Ilyen szempontból tehát az a kijelentés tűnik helyesnek, hogy csupán
az adott csoport vagy közeg normáitól függ az egyén negatív vagy éppen pozitív viselkedése6.
IDŐBELI VONATKOZÁSOK
Az internetes kommunikációs módoknak léteznek aszinkrón és szinkrón változatai az idői
késleltetettség szempontjából. Az aszinkrón, vagyis időben késleltetett kommunikáció - ilyen
például az e-mail is - jobban kontrollálható és könnyebben válhat a tudatos
személyiségbemutatás eszközévé. Lassított, kondenzált kommunikációs mód, mely
csökkentheti a társas szorongást7.
Dolgozatom szempontjából egyfelől nehezítő tényező volt az, hogy a választott szakirodalmi
könyv még csupán a már nem annyira használatos levelezési listákon folyó interakciókat
veszi górcső alá. Másfelől viszont - és ezért döntöttem ennek ellenére is feldolgozása mellett -
sok esettanulmány és elemzés tanulmányozása után úgy találtam, hogy az akkori helyzet igen
nagy hasonlóságokat mutat ma is aktuális problémákkal. Mivel a kommunikáció időbeli
módja ezekben az esetekben aszinkrón volt, ezt a jellegzetességet következményeivel együtt
szükséges kiemelni a téma értelmezéséhez.
6 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (8. oldal)
7 Internet és pszichológia : szerkesztői bevezető / Ujhelyi Adrienn, Kende Anna (7. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
9
AKTUÁLIS KUTATÁSOK
Ahogyan az eddig leírtakból is kitűnhetett, az internet rendkívül sokszínű és gyorsan fejlődő
közege a legkülönbözőbb társas interakcióknak. Vizsgálata pontosan emiatt nehézségekbe
ütközik, hiszen az a sokféle szerep még jól definiálhatóságát is nehézkessé teszi olykor.
Tekinthetünk rá, mint technikai eszközre, önálló kulturális vagy kommunikációs közegre, de
önálló organizmus szintjén is próbálhatjuk értelmezni.
Egy biztos: mára egyre kiterjedtebben foglalkozik a pszichológiai szakirodalom is
sajátosságaival és különböző szereplőinek az emberi lélekre gyakorolt hatásával.
NEMEK AZ INTERNETEN
Az internet - ahogy bármilyen másik szociális közeg is - nem biztosíthat csupán pozitív
érzelmi tartalmú interakciós teret. Online kapcsolati hálónkon belül is előfordulhatnak
konfliktusok, szembesülhetünk negatív érzelmi hatásokkal már identitásunk okán is.
A különböző sztereotípiát kiváltó jellegzetességek közül a nem az, ami talán a legkönnyebben
és leggyakrabban megjelenik online identitásunk reprezentációjában is, hiszen nevünk,
profilképünk egyaránt árulkodóak lehetnek ilyen téren. A fentebb leírt térbeli távolságok és a
gépelt szöveges tartalmak eszkalálhatják az agresszívabb kitöréseket és helyet adhatnak a
deviáns megnyilvánulásoknak, ahogyan hamarosan ezt a nemek kapcsán elemzett
esettanulmányok során láthatjuk is.
A szerző felhívja figyelmünket arra, hogy a nemekkel kapcsolatos előítéletek és az ehhez
kapcsolódó konfliktusok megértésének kulcsa az, hogy ezekkel eleve tisztában legyünk.
Éppen ezért mindenek előtt az offline közegre vonatkoztatott, nemi sztereotípiákkal
kapcsolatos vizsgálatok közül szemezgetve festett fel egy képet, mely az internetes
vizsgálatokhoz értelmezési alapul szolgálhat8. Ennek okán magam is ezzel kezdem a téma
pontosabb bemutatását.
NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK
8 Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (253. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
10
A legfontosabb elfogadásra váró gondolat az, hogy a nemek között vannak ugyan
különbségek különböző területeken, de ezek sokszor a nemi csoportokon belül ugyanúgy,
vagy még inkább megmutatkoznak. A hatáskeltő média megjelenések a nemi különbségek
szakadékszerű megjelenéséről tehát nem fedik le a valóságot.9
Nagyon érdekes kísérleti példa ilyen szempontból John Williams és Deborah West vizsgálata.
A kutatópáros nemzetközi szinten tesztelte a nemekkel kapcsolatos általánosító magatartást
egy igen egyszerű teszttel. Két ember tulajdonságait írták le a különböző nemzetiségű
tesztalanyoknak - az egyiket domináns, agresszívebb, míg a másikat szubmisszív, gengédebb
jelzőkkel illették. A tesztalanyok nemzetiségtől függetlenül az előbbit férfinak, az utóbbit
pedig nőnek tippelték meg. A nemek közötti különbségek nem írhatóak le ilyen élesen. A
kutatások alapján valóban vannak szembeötlő különbségek férfiak és nők között különböző
pszichológiai tényezők szerint, de ezek egyáltalán nem biztos, hogy megegyeznek a
sztereotípiákkal. Felmerül annak a kérdése is, hogy vajon a kommunikációs stílusokat pusztán
a kontextus és személyiség befolyásolják-e, avagy a nemiség szerepe is befolyásoló tényező.
Általános, offline megközelítésben személyiségtesztek alapján kimutatható például az, hogy a
fiatalabb férfiak hajlamosabbak agresszívebb attitűdöket mutatni különböző feladatok
megoldása kapcsán, míg női társaik érzékenyebbek és empatikusabbak. Judith Hall kutatása
például arról tanúskodik, hogy a nők könnyebben értelmezik a nonverbális érzelmi jelzéseket,
társas helyzetekben így érzékenyebb megfigyelők lehetnek.10
A két nem beszédstílusával kapcsolatban is van néhány olyan megfigyelés, melyek mentén
lefektethetünk szabályszerűségeket. A nők általában hajlamosabbak töltelékszavakkal és
fokozó, illetve bizonytalanságot kifejező módosító szavakkal kitölteni beszédüket.
Gyakrabban kérdeznek, többet indokolnak és több egyetértést mutatnak, összességében ezek
miatt beszédük alárendelődőnek, tétovázónak tűnik. Megközelítésük inkább társas-érzelmi,
mint feladatorientált. Emellett beszélgetésük jellemzője az is, hogy gyakran beszélnek
párhuzamosan vagy átfedésekkel, közbevágásokkal. A férfiak ezzel szemben gyakran tartanak
hangzószüneteket, megközelítésük sokkal inkább koncentrál direkt az adott feladatra. Náluk
az átfedések és közbevágások száma elenyésző. Ennek oka talán abban is kereshető, hogy ők
a beszéd fonalának maguknál tartását a dominancia reprezentációjának tekintik, így - míg a
nőknél a magasabb számú közbevágásokkal és átfedésekkel együtt pozitívak maradnak az
9Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254. oldal, 1. bekezdés)
10 Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (254-255. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
11
attitűdök - ők igyekeznek ezeket a szituációkat elkerülni. A nemek közti különbségek a
domináns viselkedés tekintetében is megjelennek ugyan, de alacsonyabb eltéréseket
mutatnak; a férfiak domináns szerepben valószínűbben éltek nyílt fenyegetésekkel, míg a nők
ennél manipulatívabban ugyan, de hasonlóan gyakran használtak hasonló eszközöket.11
Ezen a ponton érdemes belegondolni abba, amit korábban az online kommunikáció kapcsán
lefektettünk. Ez általában gépelt szöveg formájában, sokszor aszinkrón módon történik, ami
egyrészt ellehetetleníti az arckifejezéseket, mozdulatokat megfigyelő női érzelmi szenzorok
működését. Másfelől pedig könnyen elgondolható, hogy az eleve ridegebb közegben a nők
érzelmi visszacsatolást adó és váró beszélgetésmódja nehezen fogadja be a férfiak hideg,
célorientált megszólalásait. A több szereplős fórumokon különösen érdekes lehet az átfedések
és közbevágások szerepe. Természetesen ezeket nem standard, élőszóbeli formájukban értem
ebben az esetben, hanem webes közegbe átültetetten. Egy hamarosan kifejtett példám kapcsán
felmerült bennem annak kérdése, hogy vajon a férfiak tekinthetik-e domináns szerepükre
fenyegetőnek azt is, ha egy téma kapcsán vagy egy adott helyen többen egy azonos
részletéhez kezdenek hozzászólásokat generálni - már-már közbevágni egymás szavaiba.
Később erre a gondolatra még visszakanyarodok.
KUTATÁSOK ÉS ESETTANULMÁNYOK
A LEVELEZÉSI LISTÁK ESETE
Érdekes vizsgálatot végzett Susan J. Herring két levelezési lista interakciós stílusainak
megfigyelésével kapcsolatban. A listákat tudományos kutatók alakították ki és mindkét
esetben tudományos megközelítéssel vitatták témáikat. Az egyik lista (LINGUIST) a kognitív
nyelvészet, míg a másik (WMST) a nők társadalmi helyének témakörét boncolgatta. A nemi
eloszlások mindkét helyen eltolódtak az egyik nem irányába; a LINGUIST-en főleg férfiak,
míg a WMST-n főleg nők alkották a listát. A kutatónő az ő listán belüli levelezéseiket kezdte
vizsgálni több szempont alapján.
Többek között mérésre került ily módon az is, hogy melyik listán több a csatlakozó (korábbi
hozzászólásokkal egyetértő) és ellentétes (korábbi hozzászólások ellenében író) hozzászólás.
A korábbi női-támogatói attitűdökkel egybevágóan a WMST-n alakultak jobban a csatlakozói
jellegű hozzászólások; a LINGUIST-hez képest nagyjából négyszeres mennyiségben voltak.
Az ellentétes változat gyakorlatilag nem is volt jelen a WMST-n, míg a másik listán elég
11
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (255-261. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
12
gyakran jelentek meg hasonló hozzászólások. Az adatokat egyértelműen annak
tulajdonították, hogy a nők több csatlakozó, a férfiak pedig gyakrabban ellentétes szándékú
hozzászólást írtak. Érdekes aspektusa volt ennek a vizsgálatnak az, hogy a két lista női
hozzászólóinak intencióit összehasonlítva azt találták, hogy a több férfiból álló közegben, a
LINGUIST-en a női hozzászólók több ellentétes változatot küldtek a másik lista női
hozzászólóihoz képest. Ezt leginkább az attitűdök a férfi közeghez való idomulásának látták.
12
Számomra ez a vizsgálati konklúzió némileg kétesnek hatott (nem azért, mert nem tartom
lehetségesnek, hogy ez is szerepet játszik a kommunikáció módok változásában), ugyanis már
a listák témáinak megismerésekor feltűnt, hogy míg a kognitív nyelvészet alapjában véve egy,
a nemi szerepektől jól elválasztott problémakör, addig a nők társadalmi helyzetének
vizsgálata egyáltalán nem vonható külön ezektől. Ezek után nem hiszem, hogy a vizsgálat
hitelesen kijelentheti azt, hogy a nők egyetértése (egy olyan témában, ami eleve homogén
csoportként érinti őket és élethelyzetükhöz való közelisége - többek között a fentebb említett
SIDE modell értelmezésében is - eredendően egymáshoz kötődő, hasonlóságokat felfedő
kapcsolatot hoz létre közöttük) csupán, vagy akár főleg interakciós jellemzőik okán alakul
úgy, ahogy - még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy tudományos közegről volt szó.
KONFLIKTUSOK
Újabb levelezési listákkal kapcsolatos tanulmánya során Susan Herring egy másik
tudományos listát vizsgált meg a nemi sztereotípiákból fakadó konfliktushelyzetek
vonatkozásában. A számítógépekről és angol fogalmazásokról szóló Megabyte University
(MBU) képezte ezúttal a kutatás terepét és a vizsgálat idején a férfiak voltak többségben a
listán. A vitát egy férfi hozzászólása idézte elő, amelyben arról írt, hogy a férfiirodalommal
kapcsolatban szeretne kurzust indítani. Sokáig és sokan támogató jelleggel léptek fel és
ötleteket, javaslatokat küldtek válaszul, míg egy nő felvetette, hogy a téma nem legitim,
ugyanis az irodalmi kurzusok eleve férfiak által dominált nézőpontot közvetítenek. Ettől a
ponttól fogva a különböző nemű hozzászólók szinte mind nemük által determinált
vitaoldalakat foglaltak el. A nők ebben az időszakban szokatlanul nagy mennyiségű - egy
rövid ideig férfitársaikénál is több - és méretű hozzászólást készítettek, melyet férfi társaik
azonnal támadásként, domináns szerepük elvitatásaként éltek meg - panaszkodni kezdtek
arról, hogy elhallgattatásra kerültek. Érdemes megjegyezni, hogy a férfiak által használt
12
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (261-264. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
13
szavak aránya ekkor is az összes használt szó 70%-át tette ki. (Teljesen mellékesen jegyzem
meg, hogy a könyv szövegét ebben az esetben erősen manipulatívnak éreztem; a teljes
leírásban ez az egy számszerűsített adat szerepel, míg a női hozzászólásszám emelkedéséről
nem találtam itt említett konkrét adatokat. A szóhasználat és ez a fajta szelektivitás
összességében szerintem a nők javára szolgál, nem érzem objektívnek.). A férfiak a vita több
pontján próbálták figyelmen kívül hagyni vagy kikerülni a problémát - akadt alkalom, mikor
egyszerűen csak nem válaszoltak a nők által felvetett kérdésekre, ahogy olyan is előfordult,
hogy kitérő, egészen másfelé mutató válaszokat adtak.
A csoportpolarizáció gyorsan megjelenni látszik az ilyen nemi sztereotípiákon alapuló viták
esetében. A gátló tényezők csökkent szerepe és az általánosítás általi (emocionális)
mozgósíthatóság szintén fontos momentumok.13
Bár ezek a motívumok a leírásban csak egy-egy példán keresztül kerültek megemlítésre,
nagyon érdekes hasonlóságot mutatnak egy kifejezetten aktuális és viszonylag nagy
nyilvánosságot kapott esettel, a Gamergate botránnyalc.
GAMERGATE
A téma szempontjából releváns és pertinens ez az idén kirobbant vita, mely az online
számítógépes játékosok köréből indult, ám nagyon agresszíven nőgyűlölő színezetet kapott
hamarosan. Az egész helyzet már eleve forrongó indulatokkal teljes volt, hiszen az utóbbi
időben az online tér egy olyan szegmensébe kezdtek el betörni az aktív női résztvevők, ami
hagyományosan - már az internetes közeg kialakulásának legelejétől fogva - nagyon erősen
maszkulin terepnek számított; ez a játékosok (gamerek) sajátos, online formálódó
szubkultúrája. A női résztvevők mindig kisebb arányban voltak jelen ebben a közösségben,
ám napjainkban itt is - ahogy a női játékfejlesztők és programozók egyre nagyobb számban
képviseltetik magukat - egyre több a konfliktus a két nem között.
A konkrét botrányra visszatérve: az egész egy csúnya szakítással kezdődött egy játékfejlesztő
nő és aktuális partnere között. Ez a partner nem sokkal a szakítás után egy blogot indított
(http://thezoepost.wordpress.com/), melyben a legintimebb részletekbe menően tette közzé
Facebook beszélgetéseit, szexuális tapasztalatait korábbi barátnőjével, illetve - ami a vita
kirobbanásához közvetlenül vezetett - leírta arra utaló részleteket is, hogy a játékfejlesztő nő
egy, a területen dolgozó újságíróval is intim kapcsolatot létesített. Az internetes közösség
13
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (267-269. oldal)
Fej
ezet
: N
emek
az
inte
rnet
en
14
szinte azonnal reagált, de leghevesebben nem a blog hihetetlen mértékű és agresszív
magánszféra-sértésére. Helyette a legnagyobb fókuszt az kapta, hogy egy nő szexuális
kapcsolatok kialakításával juttatta játékát média megjelenésekhez, ez pedig több szinten is
újságírói etikai kérdés. Hiába jelentette ki mind az újságíró, mind a fejlesztő (és később a
blogot író ex-partner is), hogy kapcsoltuk után semmilyen cikket nem készített a témában,
eddigre a konfliktus eszkalálódott, halálos fenyegetések, erősen személyeskedő és nők elleni
jellegű kirohanások és egyre durvább megkeresések (online és offline formában egyaránt)
érték a hölgyet.
A téma hossza és rétegzettsége miatt csak nagyon redukált szinten kifejtve azt lehet
elmondani általánosságban az ez után történtekről, hogy egyes nők a közösségből kiálltak
fejlesztőtársuk mellett és felhívták a figyelmet arra, hogy nem ez az első támadás, ami erősen
nemi alapokra helyezi a hangsúlyt. Ezek a nők kijelentéseik után hasonló elbánásban
részesültek a közösség férfi tagjaitól, mint korábbi társuk. (A témával kapcsolatban magyar
cikkek is jelentek meg, bár ezek elsősorban szórakoztatód
jelleget öltöttek, de akadtak
problémát szélsőségesen férfi szempontból megközelítő írások ise
.) A Gamergate,
pontosabban #Gamergate mozgalom így alakult ki és legfőbb ismertetőjegye az lett, hogy az
online fórumokon ezt a hashtag formát (A hashtag: "A Twitter vezetett be először és
népszerűsítette azt az egyszerű címke rendszert, amin keresztül az eltérő forrásokat szűrni és
kategorizálni lehet, és ami könnyed átjárást jelent egy téma mentén a különböző
bejegyzésekben." - Médiagerillaf) használva rengeteg, sokszor radikálisan nőellenes komment
jelenhetett meg.
"PIHENTETŐ KIKÖTŐ" NŐKNEK
Érdekes volt arról olvasni, hogy már ekkoriban megjelentek a tisztán, vagy főleg nőknek
készülő támogató fórumok, melyeket "pihentető kikötő" címmel illette elemzett művem írója.
Ezen fórumok hangvételére sokkal nyugtatóbb, támogató légkör volt jellemző, melyben a nők
is nyugodtabban tudtak kommunikálni és érvényesíteni magukat és sajátos kommunikációs
formáikat14
.
Személyes megfigyelésem alapján (számítógépes, azon belül is internetes közegben dolgozom
informatikai tanulmányaim és grafikusi végzettségem okán, webdesignerként) egyre nagyobb
igény mutatkozik az ilyen támogató forumokra, ugyanis ahogy a kommunikáció nagy
14
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (271. oldal)
Fej
ezet
: Ö
ssze
gzé
s
15
ütemben felgyorsult, úgy lettek egyre gyakoribbá a virtuális félreértések, sértések és
zaklatások is. A közösséghez tartozás igénye óriási, viszont a szűrt és jól kontrollált
közösségek száma alacsony. Manapság több téren is megjelennek hasonló "kikötők", például
szakmai téren nagy jelentőségű (több ezer főt számláló) méretű, zárt Facebook csoport
formájában jelenik meg Vida Ágnesg (egyébként végzett pszichológus) marketingtanácsadó,
főleg nőknek készült fóruma.
Ebben az esetben azt hiszem, hogy a csoportképző erők pozitív oldala kerül előtérbe; a
szakmai konstruktivitás és inspiráció nagyon fontos helyet kapnak ebben az adminisztrátorok
által kontrollált csoportban is és a csoport egyes tagjai a közösség pozitív attitűdjéből
meríthetnek érzelmi-intellektuális téren erőt.
ÖSSZEGZÉS
Összességében nagyon sok gondolat merült fel bennem a témakörrel kapcsolatban. Egyrészt
kérdésesnek érzem az internet pszichológiai szintű kutathatóságát. Nem az a legfőbb
probléma ezzel a témakörrel, hogy nem értelmezhető vagy fontos, sokkal inkább érzem azt
nehezítő tényezőnek, hogy a kutatott közeg borzalmasan gyorsan fejlődik és ezzel együtt
nagyban befolyásolja a kutatás alanyát (legyen az egy belső szociális tér, mint pl. a Facebook
vagy egy fórum). Emiatt a kettősség miatt nagyon nehéz lehet naprakésznek maradni és
eldönteni, hogy melyik tendencia milyen irányban fog elmozdulni. Ugyanez a gyorsaság az,
ami a publikálást is nehézkessé teheti; a legaktuálisabb szakirodalom nyomtatott formában
nem, vagy kevésbé érhető el, inkább jellemzőek az online források. Ennek ellenére
kihívásokkal teli, izgalmas területnek tartom, ahol az érzelmi tendenciák némelyike akár
könnyebben is megfigyelhető, gyorsabban tetten érhető, mint az offline világban.
A konkrét esettanulmányokat szintén érdekesnek találtam és még intenzívebben
foglalkoztatott az a vissza-vissza térő gondolat, hogy a 10-20 évvel ezelőtti megfigyelések
napjainkra is helytállóak, sőt, a gyakorlatban ismétlődő jellegűek maradtak. Izgalmas ez abból
a szempontból, hogy a feltárt könyv online nemi szerepekkel foglalkozó fejezete foglalkozik
azzal a kérdéssel is, hogy vajon az online világban jelenlévő nők számának növekedése vajon
milyen változásokat hozhat15
. A fentebbi viták kapcsán érdekes ezen gondolkodni, hiszen két
tényező is meghatározó lehet: egyrészt a Gamergate esetében a szubkultúra, amiről szót
15
Az internet pszichológiája / Patricia Wallace (279-280. oldal)
Fej
ezet
: F
elh
aszn
ált
kü
lső
fo
rrás
ok
16
ejtettem erősen férfi uralta terepnek számít, így a nők számának növekedése még csak most
indult meg. Másrészt azonban az interneten jelenleg legerősebben jelenlévő kommunikációs
közegeket, a szociális médiaoldalak különböző változatait napjainkra közel egyenlő, de kicsit
nagyobb arányú nő, mint férfi használja nap mint nap - egy 2014 januári felmérés szerint a
felnőtt nők 76%-a és a felnőtt férfiak 72%-a használ valamilyen online szociális médiaoldalth.
A téma nagyon intenzív, rengeteg szempontból megközelíthető és erősen életünk részévé vált
terepekkel foglalkozik. Éppen ezért egyelőre saját véleményem nagyban alakul - az alapok
megismerése nagyon hasznosnak bizonyult ilyen szempontból is és így, ezek tudatában
remélem, hogy idővel mélyebb megértésre is szert tehetek. Egy biztos: nem tartok attól, hogy
elapad a tanulmányozható források száma...
FELHASZNÁLT KÜLSŐ FORRÁSOK
a Az internet története, előzményei: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet#El.C5.91zm.C3.A9nyek (2014.12.27.)
b Az internet története - 40 éves az email: https://nws.niif.hu/ncd2012/docs/ehu/013.pdf (2014.12.25.)
c Gamergate controversy: http://en.wikipedia.org/wiki/Gamergate_controversy (2014.12.20.)
d A 444.hu cikke: http://444.hu/2014/10/24/kussolj-mar-el-ribanc-mi-nem-utaljuk-a-noket/ (2015.01.08.)
e A férfihang.hu cikke: http://www.ferfihang.hu/2014/10/24/miert-olyan-fontos-a-gamergate/ (2015.01.08.)
f A Médiagerilla.com alapján: http://mediagerilla.com/mire-jo-a-hashtag-a-facebook-ban/ (2015.01.08.)
g Vida Ágnesről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_%C3%81gnes (2015.01.08.)
h Social networking fact sheet: http://www.pewinternet.org/fact-sheets/social-networking-fact-sheet/
(2015.01.08.)