1

AZ IPARI MUNKA ÉS A MUNKÁSSÁG VILÁGÁNAK TÁRSADALOMTÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGON A KIEGYEZÉSTŐL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

BIBLIOGRÁFIA

1. fejezet

Fogalmi problémák és historiográfia Könyvek

A politikai marxizmus az angolszász világban. Budapest, 1988, Kossuth Könyvkiadó. Blaskovits (1968) BLASKOVITS JÁNOS: A munkásosztály fogalmáról. Budapest, 1968, Kossuth Könyvkiadó. Bódy–Horváth (2015) BODY ZSOMBOR – HORVÁTH SÁNDOR: 1944/1945: Társadalom a háborúban. Folytonosság és változás Magyarországon. Budapest, MTA BTK, 2015. Bőhm (1999) BŐHM ANTAL: A XX. századi magyar társadalom. Budapest, 1999, Korona Kiadó. Brenner – Heumos (2005) BRENNER CHRISTIANE – HEUMOS PETER (Hg.): Sozialgeschichtliche Kommunismusforschung. Tschechoslowakei, Polen, Ungarn und DDR 1948–1968. Köln, 2005. Cotrell (1984) COTRELL, ALLIN: Social Classes in Marxist Theory. London, 1984, Routledge – Kegan Paul. Djilas (1983) DJILAS, MILOVAN: The New Class: An Analysis of the Communist System. San Diego, 1983, Harcourt Brace Jovanovich. Franklin (1989) ANKERSMIT FRANKLIN RUDOLF: The Reality Effect in the Writing of History. The Dynamics of Historiographical Topology. Amsterdam, 1989. Fulbrook (2005)

2

MARY FULBROOK: The People’s State. East German Society from Hitler to Honecker. New Haven, 2005, Yale University Press. Germuska–Rainer (2008) GERMUSKA PÁL – RAINER M. JÁNOS: Közelítések a kádárizmushoz. Budapest, 2008, 1956-os Intézet. Giddens (2000) GIDDENS, ANTHONY: Szociológia. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. Groppo (1998) GROPPO, BRUNO (Hg.): Quellen und Historiographie der Arbeiterbewegung nach dem Zusammenbruch des „Realsozialismus”. Wien, 1998. Gyáni–Kövér (1998) GYÁNI GÁBOR – KÖVÉR GYÖRGY: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998, Osiris Könyvkiadó. Halay (1973) HALAY TIBOR: Tanulmányok a munkásosztályról. Budapest, 1973, Kossuth Kiadó. Huszár (2009) HUSZÁR ÁKOS: A kritikai elmélet rekonstrukciója. Újosztály-elméletek és civiltársadalom-elméletek a rendszerváltás időszakában. Budapest, 2009, Napvilág Kiadó. Jarausch (1999) KONRAD H. JARAUSCH (ed.): Dictatorship as Experience. Towards a Socio-Cultural History of the GDR. New York – Oxford, 1999, Berghahn Books. Kaelble–Kocka–Zwahr (1994) HARTMUT KAELBLE – JÜRGEN KOCKA – HARTMUT ZWAHR (Hrsg.): Sozialgeschichte der DDR. Stuttgart, 1994, Klett Cotta. Kemény (1992) KEMÉNY ISTVÁN: Szociológiai írások. Szeged, 1992, Replika Könyvek. Kolosi (1971) KOLOSI TAMÁS: A társadalmi struktúra marxista elméletéhez. Budapest, 1971, Statisztikai Kiadó – MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Lakatos (1996) LAKATOS LÁSZLÓ: Az élet és a formák. Hajnal István történetszociológiája. Budapest, 1996. Linden (2003)

3

MARCEL VAN DER LINDEN: Transnational labour history. Explorations. Aldershot, 2003, Ashgate. Linden (2008) MARCEL VAN DER LINDEN: Workers of the World. Essays toward a global labour History. Leiden, 2008, Brill. Linden–Mohapatra (2009) MARCEL VAN DER LINDEN – PRABHU P. MOHAPATRA: Labour matters. Towards global histories. Studies in honour of Sabyasachi Bhattacharya. New Delhi, 2009, Tulika Books. Poulantzas (1978) POULANTZAS, NICOS: L’État, le pouvoir, le socialisme. 1978. Rainer (2001) RAINER M. JÁNOS: Bevezetés a kádárizmusba. Budapest, 2011, 1956-os Intézet – L’Harmattan Kiadó. Rutar (2013) SABINE RUTAR: Towards a Southeast European History of Labour: Examples from Yugoslavia. In SABINE RUTAR (ed.): Beyond the Balkans. Towards an Inclusive History of Southeastern Europe. Münster, 2013, LIT. Siefert (2017) MARSHA SIEFER (Ed.): Labor in State Socialist Europe after 1945: Contributions to Global Labor History. Budapest – New York, 2017, CEU Press. Szalai (2001) SZALAI ERZSÉBET: A gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest, 2001, Aula. Szelényi (1990) SZELÉNYI IVÁN: Új osztály, állam, politika. Budapest, 1990, Európa Kiadó. Thompson (1963) THOMPSON, EDWARD PALMER: The Making of the English Working Class. London, 1963, Gollancz. Tomka (2009) TOMKA BÉLA: Európa társadalomtörténete a XX. században. Budapest, 2009, Osiris Kiadó. Tóth (2015) TÓTH ZOLTÁN: Társadalomfogalmak az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában. Budapest, 2015, Balassi Kiadó.

4

Valuch (2001) VALUCH TIBOR: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2001, Osiris Könyvkiadó. Voss–Linde (2002) LEX HEERMA VAN VOSS – MARCEL VAN DER LINDEN: Class and other identities. Gender, religion and ethnicity in the writing of European labor history. New York, 2002, Berghahn Books. Weber (1987) WEBER, MAX: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest, 1987. Zimmermann (2017) SUSAN ZIMMERMANN: Historiography on Labour in Eastern Europe. In KARIN

HOFMEESTER – MARCEL VAN DER LINDEN (eds.): Handbook. Global History of Work. Münich, Walter de Gruyter Publishers. (Forthcoming). 2017. Tanulmányok

Ágh (1989) ÁGH ATTILA: Az új munkásosztály. Múltunk, 1989. 34. 1–2. 91–125. Alabán (2017) ALABÁN PÉTER: Munkásság kategóriák és munkáslét. Kutatások és fogalmi keretek az ipari munkásság történeti kutatásában az észak-borsodi iparvidék vizsgálatainak példáján. In BARTHA ESZTER – BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa. Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 29–53. Alexander (2005)

ALEXANDER VON PLATO: Történelem és pszichológia – oral history és pszichoanalízis. Problémavázlat és szakirodalmi áttekintés. Korall, 21–22. 2005. 12–45.

Bartha (2003) BARTHA ESZTER: A sztálinizmus a régi es új historiográfiában: A jelenség meghatározásának elméleti es módszertani problémai. In KRAUSZ TAMÁS (szerk.): Tanulmányok és dokumentumok a sztálinizmus történetéből. Budapest, 2003, Tankönyvkiadó, 15–39. Bartha (2017a) BARTHA ESZTER: A munkástörténet-írás új perspektívái. In BARTHA ESZTER –

BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és

5

társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 7–25. Bartha (2017b) BARTHA ESZTER: Magyar munkástörténet – nemzetközi szemmel. In BARTHA ESZTER

– BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 281–290. Blaskovits (1970) BLASKOVITS JÁNOS: A munkásosztály fogalmáról. Társadalmi Szemle, 1970. 25. 8–9. 122–131. Bódy (2010) BÓDY ZSOMBOR: Az Ikarus kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti megközelítésben. Szempontok egy szocialista nagyvállalat történetének és emlékezetének kutatásához. In BÓDY ZSOMBOR – HORVÁTH SÁNDOR – VALUCH TIBOR (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest, 2010, Argumentum, 52–61. Burawoy (1989) MICHAEL BURAWOY: Reflections on the Class Consciousness of Hungarian Steelworkers. Politics and Society, 1989. 17. 1–34. Kirkby–Sclamer (2016) DIANE KIRKBY – SEAN SCALMER: Social Movements, Internationalism and the Cold War: Perspectives on Labour History. In Labour History. A Journal of Labour and Social History. Australian Society for the Study of Labour History, 2016. 111. 1–9. Hajnal (É. n.) HAJNAL ISTVÁN: Az osztálytársadalom. In Az új Magyarország. É. n., H. n. 153–201. Heumos (2010) PETER HEUMOS: Workers under Communist Rule: Research in the Former Socialist Countries of Eastern-Central and South-Eastern Europe and in the Federal Republic of Germany. International Review of Social History, 2010. 1. 83–115. Irinyi (1962) IRINYI KÁROLY: Hajnal István szociológiai történetszemléletéről. A debreceni KLTE Évkönyve I. 1962. 167–184. Kessler (2009) GIJS KESSLER: The Rural–Urban Nexus in Russian Labour History, 1860s–1930s: Suggestions for a Global, Comparative Perspective. In MARCEL VAN DER LINDEN –

PRABHU P. MOHAPATRA. (Ed.): Labour Matters: Towards Global Histories. Studies in Honour of Sabyasachi Bhattacharya. New Delhi, 2009, Tulika, 207–225.

6

Koselleck (2003) [1979]: KOSSELECK, REINHART: Fogalomtörténet és társadalomtörténet. (Fordította Hidas Zoltán.) In REINHART KOSELLECK (szerk.): Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, 2003, Atlantisz Kiadó, 121–145.

Kott (2004) SANDRINE KOTT: Everyday Communism: New Social History of the German Democratic Republic. Contemporary European History, 2004. 13. No. 2. 233–247. Kovács (1972) KOVÁCS FERENC: A munkásosztály fogalma, vezető szerepe és belső rétegződése. Társadalomtudományi Közlemények, 1972. 2. 2. 127–133. Krausz (2011) KRAUSZ TAMAS: A magyar történetírás es a marxizmus. Megjegyzések a „keleteuropaiság” problémájához. In uő.: Vitás kérdések a Szovjetunió és Kelet- Európa XX. századi történetében. Ruszisztikai Könyvek XXXIII., Budapest, 2011, Russica Pannonicana, 219–290. Linden (2007) MARCEL VAN DER LINDEN: Labour History: the Old, the New and the Global. African Studies, 66. 2–3. August–December 2007. http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00020180701482636 Linden (2012) MARCEL VAN DER LINDEN: The Promise and Challenges of Global Labor History. International Labor and Working-Class History, Fall 2012, 57–76. Linden (2016) MARCEL VAN DER LINDEN: The Growth of an European Network of Labor Historians. International Labour and Working Class History, Fall 2016, 266–273. Lucassen (2016) LEO LUCASSEN: Working together: new directions in global labour history. Journal of Global History, 2016. 1. 66–87. Majtényi (2005) MAJTÉNYI GYÖRGY: Az értelmezés hatalma és a hatalom értelmezése. Az 1945 utáni társadalomtörténet fogalmi nyelvéről. Korall, 2005.19–20. 37–52. Ö. Kovács (2004) Ö. KOVÁCS JÓZSEF: Munkáslét Magyarországon 1956 után: A mikro- es makrotörténet metszéspontjai. In STANDEISKY ÉVA – RAINER M. JÁNOS (szerk.): Évkönyv XI. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 2004, 1956-os Intézet, 245−268.

Ö. Kovács (2010)

7

Ö. KOVÁCS JÓZSEF: A modern diktatúra történeti olvasatai. In BÓDY ZSOMBOR –

HORVÁTH SÁNDOR – VALUCH TIBOR (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest, 2010, Argumentum, 97–106. Paládi (2003) PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Az ipari munkásság néprajzi kutatása Magyarországon és Európában. In HORVÁTH SÁNDOR – PETHŐ LÁSZLÓ – TÓTH ESZTER ZSÓFIA (szerk.): Munkástörténet – munkásantropológia. Tanulmányok. Budapest, 2003, Napvilág, 26–35. Romsics (2015) ROMSICS IGNÁC: A múlt arcai. Történelem, emlékezet, politika. Budapest, 2015, Osiris Könyvkiadó. Raquel (2010) VALERA, RAQUEL: ’Who is the Working Class?’ On Workers of the World by Marcel van der Linden. In BIRKE, PETER – HENNINGER, MAX (Hrsg): Sozial Geschichte Online. 4. 2010. 70–81. Rutar (2013) SABINE RUTAR: Towards a Southeast European History of Labour. Examples from Yugoslavia. In SABINE RUTAR (Ed.): Beyond the Balkans. Towards an Inclusive History of Southeastern Europe. Münster, LIT, 2013. 337–342, 348–353. Sokolov (2006) ANDREI, SOKOLOV: The Drama of the Russian Working Class and New Perspectives for Labour History in Russia. In JAN LUCASSEN (Ed.): Global Labour History. A State of the Art. Bern, 2006, Peter Lang, 399–411, Szabó A. (1989) SZABÓ ANDRÁS GYÖRGY: A munkásosztály marxi fogalmáról. Kritika, 1989. 60. 2. 4– 8. Szabó M. (2007)

SZABÓ MÁRTON: A dolgozó, mint állampolgár. Fogalomtörténeti tanulmány a magyar szocializmus három korszakaszáról. Korall, 27. 2007. 151–171.

Szalai (2007) SZALAI MIKLÓS: A munkásosztály marxista fogalmai. Múltunk, 2007. 52. 2. 105–123. Szelényi (1972) SZELÉNYI IVÁN: A munkásosztály fogalmi meghatározása: elméleti-politikai kategória. Beszélgetés NDK-beli társadalomkutatókkal. Társadalomtudományi Közlemények, 1972. 4. 105–107. Valuch (2012)

8

VALUCH TIBOR: Munkás – társadalom – történet. Közelítések és fogalmi kérdések. Korall, 49. 2012. 5–16.

Valuch (2017a) VALUCH TIBOR: A jelenkori munkástörténet Kelet-Közép-Európában – historiográfiai megközelítések. Múltunk, 2017. 28. 2. 4–24. Valuch (2017b) VALUCH TIBOR: Munkásgenerációk nyomában. Az anyakönyvek mint a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetének forrásai. Acta Academiae Agriensis, Sectio Historiae XLIV. Tanulmányok Gebei Sándor 70. születésnapjára. Eger, 2017, 603–612. Vester (2008) VESTER, MICHAEL: Osztálytársadalom osztályok nélkül. Az ipari társadalmi struktúra felbomlása vagy transzformációja? (Ford.: BERGER VIKTOR). Replika, 2008. 19. 64–65. 79–113. Welskopp (1996) WELSKOPP, THOMAS: Der Betrieb als soziales Handlungsfeld: Neuere Forschungen in der Industrie- und Arbeitergeschichte. In Geschichte und Gesellschaft, 1996. 22. 1. S. 118–142.

9

2. fejezet

Idő és térbeli határok, az ipari munkásság területi eloszlása és változásai. Regionalitás, iparvidékek, ipari régiók

Könyvek

A budapesti agglomeráció fejlődésének és jelenlegi helyzetének elemzése. Készítette: Fodor László, Preisich Gábor irányításával a Fővárosi Tanács munkabizottsága. Budapest, 1968. március 8–10. Baranyi–Nagy (2006) BARANYI BÉLA – NAGY JÁNOS: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon. Debrecen, 2006, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, MTA Regionális Kutatások Központja. Barta (1975) BARTA GYÖRGYI: A budapesti ipar munkaerőháttere. Előadás a Francia–Magyar Kollokviumra. Kézirat. Budapest, 1975, MTA FKI Könyvtára. Barta–Enyedi (1981) BARTA GYÖRGYI – ENYEDI GYÖRGY: Iparosodás és a falu átalakulása. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Barta–Beluszky (1999) BARTA GYÖRGYI – BELUSZKY PÁL: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Budapest, 1999, Regionális Kutatás Alapítvány. Barta (2002) BARTA GYÖRGYI: A magyar ipar területi folyamatai 1945–2000. Budapest – Pécs, 2002, Dialóg Campus. Belényi (1996) BELÉNYI GYULA: Az alföldi városok és a településpolitika (1945–1963). Szeged, 1996, Csongrád Megyei Levéltár. Beluszky (1981) BELUSZKY PÁL: A városi vonzáskörzetek (városkörnyékiség) vizsgálatának elvi- módszertani kérdései. Budapest, 1981, Államigazgatási Szervezési Intézet. Beluszky (2007) BELUSZKY PÁL: Közép-Magyarország. A Kárpát-medence régiói. Pécs – Budapest, 2007, Dialóg Campus – MTA Regionális Kutatások Központja. Erdősi (2000)

10

ERDŐSI FERENC: A közlekedés fejlődésének területpolitikai vonatkozásai és hatása a területekre és településekre Magyarországon 1944–ig. Pécs, 2000, Országosan Kiemelt Tudományos Kutatási Alap, MTA Regionális Kutatások Központja. Gajzágó (1962) Gajzágó Aladár (szerk.): A salgótarjáni iparvidék. Salgótarján, 1962, Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum. Germuska (2004) GERMUSKA PÁL: Indusztria bűvöletében. Budapest, 2004, 1956-os Intézet. Hajdú (1993) HAJDÚ ZOLTÁN (Ed.): Hungary: Society, State, Economy and Regional Structure in Transition. Pécs, 1993, Centre for Regional Studies. Horváth (1984) HORVÁTH GYULA (szerk.): Területi összefüggések a szocialista gazdaságirányításban. Az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének közleményei, 31. Pécs, 1984, MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Jószai (2016) JÓSZAI ATTILA: A szuburbanizáció történeti előzményeinek vizsgálata a Csepel-sziget északi részén 1990-ig. PhD-disszertáció. Pécs, 2016, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Kaposi (2006) KAPOSI ZOLTÁN: Pécs gazdasági fejlődése, 1867–2000. Pécs, 2006, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Kaposi–Pilkhoffer (2007) KAPOSI ZOLTÁN – PILKHOFFER MÓNIKA: A Pécs gazdasága és társadalma a 18–20. században és a Pécs évszázadai című, 2005. évi konferenciák válogatott előadásai. Pécs, Pécs Története Alapítvány. Kemény–Kozák (1971) KEMÉNY ISTVÁN – KOZÁK GYULA: Pest megye munkásai. Budapest, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, 1971, Kossuth Kiadó. Kocsis (2006) KOCSIS JÁNOS BALÁZS: Területfejlesztés Budapesten 1950 és 1985 között. Budapest, 2006, Napvilág Kiadó. Kocsis (2006) KOCSIS JÁNOS BALÁZS: Városfejlesztés és városfejlődés Budapesten 1930–1985. Budapest, 2006, Gondolat Kiadó. Kondor (2013)

11

KONDOR ATTILA CSABA: Iparpolitika és Budapest a Kádár-korszakban. „A mechanizmus fojtogat bennünket.” Budapest, 2013, Napvilág Kiadó. Kóródi (1959) KÓRÓDI JÓZSEF: A borsodi iparvidék. Budapest, 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Pápai (2010) PÁPAI KÁROLY: A Csepel-sziget és lakói. Reprint. Budapest, 2010, Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület. Preisich (1998) PREISICH GÁBOR: Budapest városépítésének története 1945–1990. Tanulmányok. Budapest, 1998, Műszaki Könyvkiadó. Szelényi (1972) SZELÉNYI IVÁN: Településrendszer és társadalmi struktúra. Kézirat. Budapest, 1972. Tatai (1975) TATAI ZOLTÁN: A budapesti szelektív iparfejlesztés és az iparkitelepítés mint az agglomerációt befolyásoló gazdaságpolitikai módszer. Kézirat. Budapest, 1975, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Tatai (1984) TATAI ZOLTÁN: Iparunk területi szerkezetének átalakítsa. Budapest, 1984, Kossuth Könyvkiadó. Timár (1986) TIMÁR LAJOS: A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. Az MTA Regionális Kutatások Központja kutatási eredményei 4. Pécs, 1986, MTA Regionális Kutatások Központja. T. Mérey (1985) T. MÉREY KLÁRA: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején. Budapest, 1985, Akadémiai Kiadó. Tanulmányok

Alabán (2012) ALABÁN PÉTER: „Siktából” az utcára. Ipari munkások az ózdi kistérség törésvonalain. Korall, 13. 49. 2012. 82–105. Alabán (2013) ALABÁN PÉTER: A vidék válságai. Az ipari válságzóna jelenségeinek összefüggései a rendszerváltozás után az észak-borsodi bányásztelepülések példáján. Korall, 14. 54. 2013. 118–140.

12

Andor–Hidy (1987) ANDOR MIHÁLY – HIDY PÉTER: Kazincbarcika. Kézirat. Kovács Teréz: A települések társadalmának szegregációs kérdései. In CSEFKÓ FERENC (szerk.): Állam – térkapcsolatok – demokrácia. Bihari Ottó emlékülés. Pécs, 1987, MTA Regionális Kutatások Központja, 507–519. Bajnay–Kopcsay (1998) BAJNAY LÁSZLÓ – KOPCSAY GÁBOR: Az ipar fejlődése, ipari területek, ipari üzemek. In PREISICH GÁBOR (szerk.): Budapest városépítésének története 1945–1990. Budapest, 1998, Műszaki Könyvkiadó, 157–169. Bánfalvy (1989) BÁNFALVY CSABA: Egy regionális munkaerő-piaci válság. Területi és vállalati munkaerőgondok Várpalota-Pétfürdőn. Munkaügyi Szemle, 33. 1989. 11. 23–27. Barta (1991) BARTA GYÖRGYI: Az iparvállalati szervezet változásai és az ipari térstruktúra formálódása. In LACZKÓ LÁSZLÓ (szerk.): Válságtérségek Magyarországon. Budapest, 1991, MTA Földtudományok és Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, 61–67. Barta (1991) BARTA GYÖRGYI: Gazdaságpolitika, energiapolitika és a válságba jutott szénbányász térségek kezelésének összefüggései. In SANCHES, S. J. – VINCZE J. (szerk.): Területi egyenlőtlenségek – Desequilimbros regionales. Spanyol–magyar szeminárium. Pécs – Madrid, 1991, MTA Regionális Kutatások Központja – Universidad Nacional de Educacion a Distancia Departamento de Geografía, 227–232. Barta (1991) BARTA GYÖRGYI: Az ipar szerepe a „szocialista” gazdaság- és területfejlesztési politikában. Tér és Társadalom, 5. 1991. 4. 37–50. Barta (1993a) BARTA GYÖRGYI: A nagyvállalati szervezet átalakulásának hatása az ország ipari térszerkezetére. In ENYEDI GYÖRGY (szerk.): Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Budapest, 1993, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 103–126. Barta (1993b) BARTA GYÖRGYI: Az ipari nagyvállalatok szétbomlásának folyamata és területi következményei Magyarországon. In KOVÁCS KATALIN (szerk.): Település, gazdaság, igazgatás a térben. Pécs, 1993, MTA Regionális Kutatások Központja, 189–202. Barta (1994) BARTA GYÖRGYI: Gondolatok a szocialista telephelyelmélet megfogalmazásához. Tér és Társadalom, 8. 1994. 3–4. 79–90.

13

Bartke–Kóródi (1967) BARTKE ISTVÁN – KÓRÓDI JÓZSEF: A budapesti és a Pest megyei ipar fejlődésének problémái. Megyei és Városi Statisztikai Értesítő, 1967. 7. 317–327. Békesi (1981) BÉKESI LÁSZLÓ: A budapesti ipar néhány fő sajátossága és fejlesztési programja. Földrajzi Közlemények, 1981. 4. 339–346. Belényi (1985) BELÉNYI GYULA: Változások az ipari munkaerőpiacon 1948−1956. Történelmi Szemle, 1985. 1. 167−190. Beluszky (1973) BELUSZKY PÁL: Adalékok a magyar településhierarchia változásaihoz 1900–1970. Földrajzi Értesítő, 1973. 1. 121–141. Beluszky (1982a) BELUSZKY PÁL: Gazdasági körzetek – vonzáskörzetek – közigazgatás. In RAFT

MIKLÓS (szerk.): A helyi-területi közigazgatás. Tanulmányok. Budapest, 1982, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 123–151. Beluszky (1982b) BELUSZKY PÁL: Társadalmi térfolyamatok a Cserehát-Aggteleki-karszt vidékén, 1900–1945–1980. Földrajzi Értesítő, 1982. 4. 467–482. Beluszky (1985) BELUSZKY PÁL: A vonzáskörzet-kutatás néhány kérdése. In FARAGÓ LÁSZLÓ – HRUBI

LÁSZLÓ (szerk.): A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Pécs, 1985, Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat, 15–20. Beluszky (1992) BELUSZKY PÁL: Budapest társadalma a modernizáció útján 1948-tól máig. Társadalmi Szemle, 1992. 47. 7. 35–44. Beluszky (1993) BELUSZKY PÁL: „Tradicionális” területi hátrányok és terápiájuk Magyarországon 1948–1992. In KOVÁCS KATALIN (szerk.): Település, gazdaság, igazgatás a térben. Pécs, 1993, MTA Regionális Kutatások Központja, 49–64. Beluszky (1999) BELUSZKY PÁL: A budapesti agglomeráció kialakulása. In BARTHA GYÖRGYI –

BELUSZKY PÁL (szerk.): Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban I. Budapest, 1999, Regionális Kutatási Alapítvány, 27–68. Beluszky (2010)

14

BELUSZKY PÁL: Budapest a Monarchiában. In BARTA GYÖRGYI – KERESZTÉLY

KRISZTINA – SIPOS ANDRÁS (szerk.): A „világváros” Budapest két századfordulón. Budapest, 2010, Napvilág Kiadó, 23–37. Beluszky (2012) BELUSZKY PÁL: Gyárak gyermekei. A gyáripar szerepe a dualizmuskori magyar(országi) városfejlődésben. Településföldrajzi tanulmányok, 2012. 1. 16– 31. Berend–Ránki (1961) BEREND T. IVÁN – RÁNKI GYÖRGY: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéseihez. Tanulmányok Budapest múltjából, 1961. 14. 535– 573. Bogár (1990) BOGÁR LÁSZLÓ: Egy régió tündöklése és bukása. In GONDOS ERNŐ (szerk.): Félmúlt. Társadalomrajzok. Budapest, 1990, Szépirodalmi Könyvkiadó, 278–309. Csák (1969) CSÁK GYULA: Főváros, Pest-környék, vidék. Beszélgetés Erdei Ferenc akadémikussal, a Hazafias Népfront főtitkárával. Budapest, 1969. 8. 8–9. Dövényi (2001) DÖVÉNYI ZOLTÁN: A migráció szerepe Budapest és környéke népességfejlődésében a XVIII. század végétől az első világháborúig. Történeti Demográfiai Évkönyv, Budapest, 2001, KSH, 251–262. Enyedi (2002) ENYEDI GYÖRGY: Nagyvárosi régiók. In Holló Szilvia Andrea – Sipos András (szerk.): Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás. (Tanulmányok Budapest múltjából, 30.). Budapest, 2002, Budapest Történeti Múzeum – Budapest Főváros Levéltára, 9–27. Erdősi–Komanovics–Kovács (1985) ERDŐSI FERENC – KOMANOVICS JÓZSEF – KOVÁCS ÁRPÁD: Az ingázás néhány gazdasági társadalmi jellemzője Baranya megyében. Pollack Mihály Műszaki Főiskola Közleményei, 1985. 105–126. Erdősi (1985) ERDŐSI FERENC: Ingavándorforgalom a Dél-Dunántúlon. In KÁPOSZTÁS FERENC (szerk.): A népesség területi elhelyezkedése és mozgása. Budapest, 1985, Központi Statisztikai Hivatal, 197–205. Erdősi (1985) ERDŐSI FERENC: A napi munkaerőmozgás, mint a város és környéke közötti személyi kapcsolatok fő tényezője. In FODOR ISTVÁN – HAJDÚ ZOLTÁN (szerk.): Szekszárd vonzáskörzetének vizsgálata. Szekszárd – Pécs, 1985, Tolna Megyei

15

Tanács – MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, 289–315. Erdősi (1985) ERDŐSI FERENC: Az ingázás területi-vonzáskörzeti szerkezete Magyarországon. Demográfia, 28. 1985. 4. 489–498. Erdősi (1985) ERDŐSI FERENC: A munkahelyek és munkaerő mennyiségi viszonyának alakulása városainkban az ingázás alapján. Munkaügyi Szemle, 29. 1985. 7. 7–13. Feitl (2009) FEITL ISTVÁN: Új Budapest-politika felé. In FEITL ISTVÁN (szerk.): Budapest az 1960- as években. Budapest, 2009, Napvilág Kiadó, 9–26. Hajdú (1989) HAJDÚ ZOLTÁN: Az első „szocialista” településhálózat-fejlesztési koncepció formálódása Magyarországon (1949–1951). Tér és Társadalom, 3. 1989. 1. 86–96. Hajdú (1990a) HAJDÚ ZOLTÁN: A településpolitika „szocialista” modelljének kialakítása Magyarországon (1949–1951). In TÓTH JÓZSEF (szerk.): Tér–idő–társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Pécs, 1990, MTA Regionális Kutatások Központja, 157–169. Hajdú (1992b) HAJDÚ ZOLTÁN: Település és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények, 40. 1992. 1– 2. 29–39. Hajdú (1992c) HAJDÚ ZOLTÁN: Közigazgatási reformeszmék és területi reformtervek a Dunántúl megyei beosztásának rendezésére 1949–1956 között. II. Comitatus, 2. 1992. 10. 3–6. Horváth (1984) HORVÁTH GYULA: A szocialista országok területfejlesztési politikájának néhány általános és sajátos vonása. Magyar Tudomány, 29. 1984. 3. 239–242. Kiss (1986) KISS ATTILA: Dunaújváros, mint ipari centrum vonzási hatásai. Alföldi tanulmányok, 10. 1986. 307–325. Kocsis (2000)

KOCSIS JÁNOS BALÁZS: A szuburbanizáció jelenségének főbb elméleti megközelítései a városszociológiai és más rokon tudományterületek irodalmában. Tér és társadalom, 2000. 14. 2–3. 311–321.

16

Komlósy (2004) ANDREA KOMLÓSY: State, Regions and Borders. Single Market Formation and Labor Migration in the Habsburg Monarchy, 1750–1918. Review, 2004. 27. no. 2. 135– 177. Kovács (1985) KOVÁCS KATALIN: Egy településszociológiai vizsgálatról. In FARAGÓ LÁSZLÓ – HRUBI

LÁSZLÓ (szerk.): A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Pécs, 1985, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, 314–315. Lengyel (1990) LENGYEL IMRE: A beruházások alakulása az Alföldön (1970–1985). Alföldi Társadalom, 1990. 1. 99–102. Preisich (1973) PREISICH GÁBOR: Az ipar fejlesztése és az ipari területek. In Uő: Budapest jövője. Budapest, 1973, Műszaki Könyvkiadó, 100–107. Rézler (2001) RÉZLER GYULA: The formation of the industrial working class in Hungary. A lesson in social dynamics. In Review of Sociology of the Hungarian Sociological Association, 7. 1. 2001. 103–113. Simkó (1989) SIMKÓ JÁNOS: Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi környezetének alakulása és a válságból való kilábalás esélyei 1–2. rész. Borsodi Szemle, 1. rész: 34. 1989. 2. 64–80., 2. rész: 34. 1989. 3. 34–47. Simon–Dingsdale (1987) SIMON IMRE – DINGSDALE, ALAN: Ipari területek az Alföldön és East Midlands (Nagy- Britannia) területén. Összehasonlító vizsgálat. Alföldi Tanulmányok, 1987. 11. 209–225. Szabó (2008) SZABÓ SÁNDOR: A Csepel Művek iparterületének átalakulása a rendszerváltás óta eltelt időszakban. In SZABÓ SZABOLCS (szerk.): Közép-magyarországi mozaik. Budapest, 2008, Trefort Kiadó, 83–101. Sziráczki (1990) SZIRÁCZKI GYÖRGY: Redundancy and regional unemployment: a case study in Ózd. In C. M. HANN (Ed.): Market economy and civil society in Hungary. London, 1990, Portland, Frank Cass and Co. Ltd., 125–139. Timár J. (2001) TIMÁR JUDIT: A békés megyei urbanizáció alakulása a szocializmus időszakában. – Bárka, 2001. 9. 4. 80–90.

17

Tímár L. (1985) TÍMÁR LAJOS: A gazdaság térszerkezete és a társadalom. Az amerikai történeti földrajz néhány sajátos kutatási iránya. Történelmi Szemle, 28. 1985. 2. 258–272. Tímár L. (1990) TÍMÁR LAJOS: A piacgazdaság és a civil társadalom térbeli dimenziói. Tér és Társadalom, 1990. 4. 3–4. 137–152. Tímár L. (1991) TÍMÁR LAJOS: Regionális gazdaság- és társadalomtörténet vagy történeti földrajz: In MAZSU JÁNOS (szerk.): Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emlékének. Debrecen, 1991, KLTE. T. Mérey–Hajdú (1985) T. MÉREY KLÁRA – HAJDÚ ZOLTÁN: A vonzáskörzetkutatás történeti földrajzi kérdései. In FARAGÓ LÁSZLÓ – HRUBI LÁSZLÓ (szerk.): A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Pécs, 1985, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, 1985. 65–76. T. Mérey (1988) T. MÉREY KLÁRA: Néhány gondolat a határmentiség kérdéséhez a történettudomány részéről. In ERDŐSI FERENC – TÓTH JÓZSEF (szerk.): A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4–5- én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás anyaga. Budapest, 1988, TS 2/2. Program Iroda, 57–58. T. Mérey (1988) T. MÉREY KLÁRA: Iparforgalom a Dráva-parti falvakban a kiegyezéstől a második világháborúig. Somogy, 1988. 16. 4. 88–92. T. Mérey (1989) T. MÉREY KLÁRA: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a 19. sz. második felétől az első világháborúig. Baranyai helytörténetírás 1989. Pécs, 1989, Baranya Megyei Levéltár, 330–358. T. Mérey (1990) T. MÉREY KLÁRA: Dél-Dunántúl ipartörténetének sajátosságai és ezek történeti okai (1867–1944). A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Tudományos Közleményei 2. Közgazdaságtan, Szociológia, Történelem, 1990. 97–101. V. Tajti (1962) V. TAJTI ERZSÉBET: Budapest munkaerővonzása. Földrajzi Közlemények, 1962. 3. 255–278 Viszkei (1972)

18

VISZKEI MIHÁLY: A budapesti agglomeráció kialakulása, helyzete és fejlesztési problémái. Területi statisztika, 22. 1972. 5. 515–522. Vörösmarti (1958) VÖRÖSMARTI ANTAL: A Duna-Tisza köze ipara. Földrajzi Értesítő, 1958. VII. 3. 289– 348.

19

3. fejezet

Társadalomstatisztika és szociodemográfia – létszám, családszerkezet, háztartásszerkezet, felekezetiség, etnicitás. Struktúra – tagoltság, mobilitás

Könyvek

A keresetek szóródása és szerepe a munkás-alkalmazotti háztartások jövedelmében: 16000 háztartásra kiterjedő 1968. évi felmérés adatai alapján. Budapest, 1971, Statisztikai Könyvkiadó. A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi 1869–1990. I–III. kötet. Budapest, 1990, Központi Statisztikai Hivatal. A Magyar Szent Korona országai gyáriparának üzemi és munkás-statisztikája az 1910. évről. Budapest, 1915, Athenaeum. A munkás és az alkalmazotti háztartások jövedelem szerinti rétegződése: 18000 háztartásra vonatkozó képviseleti adatgyűjtés előzetes eredményei. Budapest, 1961, Statisztikai Könyvkiadó. Az ipari dolgozók rétegződése. Magyar–lengyel összehasonlítás. Műhelytanulmány. Budapest, 1984, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Az 1901. évben a Magyar Korona országaiban fönnállott gyárak üzemi és munkás- statisztikája. Budapest, 1903, Athenaeum. Andorka (1970) ANDORKA RUDOLF: A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon II. Budapest, 1970, KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Andorka–Harcsa (1972) ANDORKA RUDOLF – HARCSA ISTVÁN: A községi népesség társadalomstatisztikai leírása. Budapest, 1972, MTA Szociológiai Kutató Intézet. Andorka–Harcsa–Kulcsár (1975) ANDORKA RUDOLF – HARCSA ISTVÁN – KULCSÁR RÓZSA: A társadalmi mobilitás történeti tendenciái. Budapest, 1975, Statisztikai Könyvkiadó. Andorka (1977) ANDORKA RUDOLF: Társadalomstatisztika. Budapest, 1977, Tankönyvkiadó Vállalat. Andorka (1979) ANDORKA RUDOLF: A magyar községek társadalmának átalakulása. Budapest, 1979, Gyorsuló idő Kiadó.

20

Andorka (2006) ANDORKA RUDOLF: Társadalmi szerkezet és rétegződés (5. fejezet). In SPÉDER ZSOLT

(szerk.): Bevezetés a szociológiába. Budapest, 2006, Osiris Kiadó, 155–202. Angelusz (2004) ANGELUSZ RÓBERT: A társadalmi rétegződés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2004, Új Mandátum Könyvkiadó. Belényi (2009) BELÉNYI GYULA: Az állam szorításában. Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon 1945–1965. Szeged, 2009, Belvedere Meridionale.

Bencsik (1988) BENCSIK ISTVÁN: A Magyarországon élő cigány lakosság társadalmi beilleszkedése az 1970-es évektől napjainkig. Budapest, 1988, ELTE BTK Tudományos Szocializmus Információs és Továbbképzési Intézete.

Bindorffer (2001) BINDORFFER GYÖRGYI: Kettős identitás: etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban. Budapest, 2001, Új Mandátum – MTA Kisebbségkutató Intézet. Bíró (1979) BÍRÓ ERZSÉBET (szerk.): Társadalmi struktúránk fejlődése III. Gazdaság, település, társadalomszerkezet. Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete.

Cohen (1972) COHEN, PHIL: Subcultural Conflict and Working Class Community. Birmingham, 1972, University of Birmingham – Centre for Contemporary Cultural Studies.

Csanádi–Ladányi (1992) CSANÁDI GÁBOR – LADÁNYI JÁNOS: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai. Budapest, 1992, Akadémiai Kiadó.

Éber (2012) ÉBER MÁRK ÁRON: Megkülönböztetett különbségek. A „magyar társadalom” tagolódásának és tagolásának vizsgálatához. PhD-disszertáció. Budapest, 2012, ELTE. Ferge–Kemény–Láng–Mód (1966) FERGE SÁNDORNÉ – KEMÉNY ISTVÁN – LÁNG GYÖRGYNÉ – MÓD ALADÁRNÉ: Társadalmi rétegződés Magyarországon. 15000 háztartás 1963. évi adatai. Budapest, 1966, KSH. Ferge (1969) FERGE ZSUZSA: Társadalmunk rétegződése. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

21

Hajnáczky (2015) HAJNÁCZKY TAMÁS (szerk.): „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956–1989. Budapest, 2015, Gondolat Kiadó. Hegedűs (1966) HEGEDŰS ANDRÁS: A szocialista társadalom struktúrájáról. Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó. Kemény–Kozák (1971) KEMÉNY ISTVÁN – KOZÁK GYULA: A Csepel Vas- és Fémművek munkásai. Budapest, 1971, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Kemény (1971) KEMÉNY ISTVÁN: Pest megye munkásai. Budapest, 1971, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Kemény (1990) KEMÉNY ISTVÁN: Velünk nevelkedett a gép. Magyar munkások a hetvenes évek elején. Szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990, Vita. Kiss J. (1984) KISS JÓZSEF: Vázlat Csepel társadalomtörténetéhez (1919–1945). Szociológiai füzetek 36. Budapest, 1984, Művelődési Minisztérium Marxizmus – Leninizmus Oktatási Főosztálya. Kolosi (1971) KOLOSI TAMÁS: A társadalmi struktúra marxista elméletéhez. Budapest, 1971, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet. Kolosi (1974) KOLOSI TAMÁS: Társadalmi struktúra és szocializmus. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó. Kolosi (1981) KOLOSI TAMÁS: A társadalmi struktúra átalakulása Magyarországon. In LAKOS

SÁNDOR (szerk.): A munkásosztály és az értelmiség Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban. Tanulmányok a társadalmi struktúráról. Budapest, 1981, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 7–32. Kolosi (1984) KOLOSI TAMÁS: Státus és réteg. Műhelytanulmány. Rétegződés-modell vizsgálat III. Budapest, 1984, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Kolosi (1987) KOLOSI TAMÁS: Tagolt társadalom. Struktúra, rétegződés, egyenlőtlenség Magyarországon. Budapest, 1987, Gondolat Könyvkiadó.

22

Kolosi (2000) KOLOSI TAMÁS: A terhes babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. (Sági Matild és Róbert Péter közreműködésével). Budapest, 2000, Osiris Kiadó.

Kolosi–Róbert (2004) KOLOSI TAMÁS – RÓBERT PÉTER: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta. In KOLOSI TAMÁS – TÓTH ISTVÁN GYÖRGY – VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi riport 2004. Budapest, 2004, TÁRKI, 48–74. Kovacsics (1957) KOVACSICS JÓZSEF: A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957. Kulcsár (1980) KULCSÁR KÁLMÁN: A mai magyar társadalom. Budapest, 1980, Kossuth Könyvkiadó. Kurekova (2011) LUCIA KUREKOVA: From job search to skill search: Political economy of labour migration in Central and Eastern Europe. PhD-értekezés. Budapest, 2011, CEU. Laczkó (1961) LACZKÓ MIKLÓS: Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867–1949. H. n. 1961. Laczkó (1968) LACZKÓ MIKLÓS: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban. Budapest, 1968, Kossuth Könyvkiadó. Ladányi (2012) LADÁNYI JÁNOS: Leselejtezettek. A kirekesztett népesség társadalom- és térszerkezeti elhelyezkedésének átalakulása Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában. Budapest, 2012, L’Harmattan Kiadó. Litván (1974) LITVÁN GYÖRGY (szerk.): Magyar munkásszociográfiák 1888–1945. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó. Mód–Kozák (1974) MÓD ALADÁRNÉ – KOZÁK GYULA: A munkások rétegződése, munkája, ismeretei és az üzemi demokrácia a Dunai Vasmű két gyárrészlegében. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó. Morawska (1996) EWA MORAWSKA: Labor Migrations of Poles in the Atlantic World Economy, 1880– 1914. In European Migrants. Global and Local Perspectives. Ed.: DIRK HOERDER –

LESLIE PAGE MOCH. Boston, 1996, Northeastern University Press, 170–208.

23

Munkás, alkalmazott és parasztcsaládok bevételének és kiadásának alakulása, 1953. év: háztartásstatisztikai adatok alapján. Budapest, 1954, Statisztikai Könyvkiadó. Munkás-, alkalmazotti és parasztcsaládok jövedelme és fogyasztása 1957-ben: 4000 család háztartási feljegyzései alapján. Budapest, 1959, Statisztikai Könyvkiadó. Orbán (1979) ORBÁN SÁNDOR: A magyar társadalom szerkezetének átalakulása a felszabadulás után. In VÁRNAI GYÖRGYI (szerk.): Társadalmi struktúránk fejlődése I. Társadalmunk szerkezetének fejlődéstendenciái. Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 57–116. Rézler (1943) RÉZLER GYULA: Egy magyar textilgyár munkástársadalma. Budapest, 1943. Rézler (1945) RÉZLER GYULA: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. 2. kiadás. Budapest, 1945, Faust Könyvkiadó. Rézler Gyula válogatott tanulmányai 1938–1944. A kötet anyagát válogatta, a bevezetőt írta: TÓTH PÁL PÉTER. Budapest, 2005, Gondolat Kiadó. Sárfalvi (1965) SÁRFALVI BÉLA: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Budapest, 1965, Akadémiai Kiadó. Srágli (2004) SRÁGLI LAJOS: Adatok az olajbányászati munkásság kialakulásának, összetételének és szociális helyzetének vizsgálatához 1937–1944. In Évkönyv. Magyar Szocialista Munkáspárt Zala Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóság, 1987. 67–80. Steidl (2014) ANNEMARIE STEIDL: On Many Roads. Internal, European, and Transatlantic Migration in the Habsburg Monarchy, 1850–1914. Habilitation, 2014, University of Vienna. Szabad (1990) SZABAD GYÖRGY (szerk.): A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegződéséhez a polgári átalakulás korában. Budapest, 1990. Szelényi (1990) SZELÉNYI IVÁN: Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó. Társadalmi struktúránk fejlődése. Társadalmunk szerkezetének fejlődési tendenciái. 1. kötet. VÁRNAI GYÖRGYI (szerk.). Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete.

24

Társadalmi struktúránk fejlődése. Rétegződés, mobilitás, egyenlőtlenség. 2. kötet. P. KÁLMÁN KATALIN (szerk.). Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Társadalmi struktúránk fejlődése. Gazdaság, település, társadalomszerkezet. 3. kötet. BÍRÓ

ERZSÉBET (szerk.). Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Társadalmi mobilitás és presztízs. Budapest, 1986, Statisztikai Könyvkiadó. Vándorlás, mobilitás, keresetalakulás: az 1983. évi társadalmi mobilitás és jövedelmi vizsgálat alapján. Budapest, 1987, Statisztikai Könyvkiadó. Venyige–Józsa–Gyetvai (1975) VENYIGE JÚLIA – JÓZSA ÖDÖN – GYETVAI LÁSZLÓ: Munkaerőszerkezet és mobilitás. Budapest, 1975, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Tanulmányok

Andorka (1982) ANDORKA RUDOLF: A községi népesség társadalomstatisztikai leírása. In VÁGVÖLGYI

ANDRÁS (szerk.): A falu a mai magyar társadalomban. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó, 179–235. Andorka (1984) ANDORKA RUDOLF: Társadalomstatisztikai az 1930-as években. Statisztikai Szemle, 1984. 64. 4. 397–413. Andorka (1995) ANDORKA RUDOLF: A rétegződéselmélet haszna a mai magyar társadalom kutatásában. (Németből fordította: Lafferthon Éva.) In ANDORKA RUDOLF – HRADIL, STEFAN – PESCHAR, JULES L. (szerk.): Társadalmi rétegződés. Budapest, 1995, Aula Kiadó, 33–65. Balázs (1993) BALÁZS JÓZSEF: A házasságkötések alakulása Magyarországon a II. világháború után. In TÓTH KÁROLY (szerk.): Emlékkönyv Dr. Kemenes Béla egyetemi tanár 65. születésnapjára. Szeged, 1993, József Attila Tudományegyetem, 19–37. Barta (1983) BARTA BARNABÁS: Reprezentatív társadalom-statisztikai felvételek Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1983. 8–9. 792–804. Belényi (2010) BELÉNYI GYULA: Az alsó munkásság néhány jellemzője 1952-ben. In Megtalálható- e a múlt? Szerk. BÓDY ZSOMBOR – HORVÁTH SÁNDOR – VALUCH TIBOR. Budapest, 2010, Argumentum Kiadó, 297–305.

25

Benda (1985) BENDA GYULA: Budapest társadalma 1945–1970. In SZEKERES JÓZSEF (szerk.): Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84. Budapest, 1985, Budapest Főváros Levéltára, 51–90. Benedek (1977) BENEDEK SÁNDOR: Változások a magyar munkásosztály belső struktúrájában. Társadalomtudományi Közlemények, 1977. 4. 28–43. Bonifert (1980) BONIFERT DONÁT: A foglalkoztatás ágazati átrendeződésének tendenciái. Munkaügyi Szemle, 1980. 5. 16–20. Böröcz (1992) BÖRÖCZ JÓZSEF: Kettős függőség és tulajdonvákuum. Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián. Szociológiai Szemle, 1992. 2. 3. 3–20. Bőhm–Pál (1978) BŐHM ANTAL – PÁL LÁSZLÓ: Bejáró munkások társadalmunk szerkezetében. Szociológia, 1978. 3. 379–395. Bukodi (1999) BUKODI ERZSÉBET: Osztály vagy réteg? Történeti változások, emberi tőke, karrierminták a foglalkozási osztály- és réteghelyzet vizsgálatában. Szociológiai Szemle, 1999. 9. 2. 28–57. Egedy (2001) EGEDY TAMÁS: A lakótelepek társadalmi környezetének átalakulása a rendszerváltozás után. Földrajzi Értesítő, 2001. 50. 1–4. 271–283. Erdei (1976a) ERDEI FERENC: A magyar társadalom a két háború között I. Valóság, 1976. 19. 4. 22–53. Erdei (1976b) ERDEI FERENC: A magyar társadalom a két háború között II. Valóság, 1976. 19 5. 36–58. Faragó (1983) FARAGÓ TAMÁS: Háztartás, család, rokonság. Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatási eredmények alapján. Ethnographia, 1983. 2. 216–255. Faragó (1984) FARAGÓ TAMÁS: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. In Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. 1984. 5–38.

26

Farkas (1971) FARKAS ISTVÁN: Társadalmunk rétegződése és a munkásosztály. Társadalmi Szemle, 1971. 2. 75–83. Ferge–Sík–Havasi–Horváth–Szalai (1979) FERGE ZSUZSA – SIK ENDRE – HAVASI ÉVA – HORVÁTH ÁGOTA – SZALAI JÚLIA: A társadalompolitika, a jövedelempolitika és a társadalmi struktúra. In BÍRÓ

ERZSÉBET (szerk.): Társadalmi struktúránk fejlődése III. Gazdaság, település, társadalomszerkezet. Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 7–113. Ferge (2002) FERGE ZSUZSA: Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban. Szociológiai Szemle, 2002. 12. 4. 9–33. Gergely (1971) GERGELY ANDRÁS: Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán. Történelmi Szemle, 1971. 3–4. 406–417. Gyáni (1995) GYÁNI GÁBOR: A városi munkásság szerkezete Magyarországon 1910–1941 között. In VALUCH TIBOR (Szerk.): Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Budapest, Osiris–1956-os Intézet, 1995. 553–558. Gyáni (2000) GYÁNI GÁBOR: A városi munkásság szerkezeti változásai 1910–1940 között. In ANGI

JÁNOS – BARTA JÁNOS (szerk.): Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Debrecen, Multiplex Media – DUP, 2000. Hajnáczky (2015) HAJNÁCZKY TAMÁS: A pártállam cigánypolitikája. A szektoriális cigánypolitikától a kényszerasszimilációs cigánypolitika kritikájáig. Esély, 2015. 5. 76–79. Hajnáczky (2017a) HAJNÁCZKY TAMÁS: „A cigánykérdést a szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani.” A szektoriális cigánypolitika végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1950-es években. In BALOGH-EBNER MÁRTON – GYÖRGY SÁNDOR – HAJNÁCZKY TAMÁS (szerk.): Nem mindennapi történelem. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból. Budapest, 2017, Gondolat Kiadó, 79–93. Hajnáczky (2017b) HAJNÁCZKY TAMÁS: Cigány munkások a borsodi nehéziparban az 1950–60-as években. Zempléni Múzsa, 2017. 2. 38–42. Hegedűs (1964) HEGEDÜS ANDRÁS: A szocialista társadalom strukturális modellje és a társadalmi rétegződés. Valóság, 1964. 7. 5. 1–15.

27

Illés (1970) ILLÉS JÁNOS: A magyar munkásosztály belső rétegződésének néhány problémája. Társadalmi Szemle, 1970. 11. 104–109. Ispán (2012) ISPÁN ÁGOTA LÍDIA: „Én szerintem megkóstoltam mind a kettő”. A foglalkozás átrétegződése a Leninváros környéki falvakban In BÖGRE ZSUZSANNA – KESZEI

ANDRÁS – Ö. KOVÁCS JÓZSEF (szerk.): Az identitások korlátai: Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől. L’Harmattan, 2012, Budapest, 169–180. Jordáky (1938) JORDÁKY LAJOS: A kolozsvári ipari munkásság. Korunk, 1938. 13. 2. 97–102. Kemény (1969) KEMÉNY ISTVÁN: Elméletek a társadalmi rétegződésről. (Szociológiai Közlemények.). Budapest, 1969, Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. Kemény (1972) KEMÉNY ISTVÁN: A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia, 1. 1972. 1. 36– 48. Kemény (1976) KEMÉNY ISTVÁN: A magyarországi cigányok helyzete. In KEMÉNY ISTVÁN – RUPP

KÁLMÁN – CSALOGH ZSOLT – HAVAS GÁBOR: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. Budapest, 1976, Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet. Kemény (1992) KEMÉNY ISTVÁN: A mobilitás társadalmi összefüggései (1967). Szociológiai írások. Budapest–Szeged, 1992, Replika Kör, 53–61. Kemény (2003) KEMÉNY ISTVÁN: Magyarországi munkások – egy 1972-es kézirat tükrében. In LÉDERER PÁL (szerk.): Harminc év. Mannheim-előadások. Budapest, 2003, ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ, 135–143. Kepecs–Klinger (1979) KEPECS JÓZSEF–KLINGER ANDRÁS: A társadalom osztály- és rétegtagozódásának alakulása a hetvenes években. In P. KÁLMÁN KATALIN (szerk.): Társadalmi struktúránk fejlődése II. Rétegződés, mobilitás, egyenlőtlenség. Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 235–295. Kende–Sipos (1983) KENDE JÁNOS – SIPOS PÉTER: Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon 1870–1910. Történelmi Szemle, 1983. 2. 238–254.

28

Klinger (1982) KLINGER ANDRÁS: Az osztály- és rétegszerkezet változásai. In HALAY TIBOR – KOLOSI

TAMÁS (szerk.): Társadalomszerkezet és rétegződés. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. 184–219. Klinger–Nagy (1981) KLINGER ANDRÁS – NAGY ISTVÁNNÉ: A munkásosztály összetételének alakulása a hetvenes években. Statisztikai Szemle, 1981. 59. 12. 1173–1192. Kolosi–Róna (1992) KOLOSI TAMÁS – RÓNA-TAS ÁKOS: Az utolsókból lesznek az elsők? A rendszerváltás társadalmi hatásai Magyarországon. Szociológiai Szemle, 1992. 2. 2. 3–26. Kolosi – Sági (1996) KOLOSI TAMÁS – SÁGI MATILD: Rendszerváltás es társadalomszerkezet. In ANDORKA

RUDOLF – KOLOSI TAMÁS – VUKOVIC GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport 1996. Budapest, 1996, TÁRKI – Századvég, 149–197. Kovács A. (1909) KOVÁCS ALAJOS: A bányászat és nagyipar hatása a magyarosodásra. Közgazdasági Szemle, 1909. 16–30. Kovács F. (1971) KOVÁCS FERENC: „Ez az a munkásság”? Társadalmi Szemle, 1971. 26. 1. 57–64. Kovács F. (1974) KOVÁCS FERENC: A munkásosztály helye a szocialista társadalom struktúrájában. Társadalomtudományi Közlemények, 1974. 1. 56–114. Kovács F. (1985) KOVÁCS FERENC: A magyar munkásosztály helyzete, rétegződése. Társadalmi Szemle, 1985. 8–9. 24–37. Kulcsár (1971) KULCSÁR KÁLMÁN: A család helye és funkciója a modern társadalomban. In LŐCSEI

PÁL (szerk.): Család és házasság a mai magyar társadalomban. Budapest, 1971, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 13–53. Laczkó (1960) LACKÓ MIKLÓS: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában. Századok, 1960. 94. 4. 595–625. Laczkó (1979) LACKÓ MIKLÓS: A magyar társadalmi struktúra fejlődésének fő tendenciái és problémái a polgári korszakban. In VÁRNAI GYÖRGYI (szerk.): Társadalmi

29

struktúránk fejlődése I. Társadalmunk szerkezetének fejlődéstendenciái. Budapest, 1979, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 19–55. Laslett (1979) LASLETT, PETER: A család és háztartás: történeti megközelítések. Világtörténet, 1979. 4. 3–38. Mitterauer (1979) MITTERAUER, MICHAEL: Családnagyság – családtípusok, családciklus. Világtörténet, 1979. 4. 38–70. Mód (1970) MÓD ALADÁRNÉ: Korunk és a munkásosztály. Társadalmi Szemle, 1970. 25. 6. 83– 97. Nagy-Csere (2009) NAGY-CSERE ÁRON: Munkásokból huligánok. A huligán mint társadalmi kategória megteremtése 1956 állambiztonsági értelmezésében. Betekintő, 2009. 3. 4. (http://betekinto.hu/Default.aspx?cikkId=123) Nagy (2014a) NAGY PÉTER: Nemzetiség és iparosodás. A nemzetiségek szerepe Ózdon az iparosodás tükrében a 19. század közepétől az államosításig. In BÓNA LÁSZLÓ –

HAJDÚ ANIKÓ (szerk.): Nemzet és kisebbség. Társadalomtörténeti változások a XIX– XX. században. Komárom, 2014, TéKa, 77–93. Nagy (2014b) NAGY PÉTER: Munkaerőpiac, foglalkoztatás, munkaadói és munkavállalói stratégiák Ózdon a 20. század közepén. In HALMOS KÁROLY – KISS ZSUZSANNA –

KLEMENT JUDIT (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Rendi társadalom – polgári társadalom 26. Budapest, 2014, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület – Nyíregyházi Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Nagy (2017) NAGY PÉTER: Az ipari társadalom rétegei és a források. Az ózdi gyári társadalom statisztikai rekonstruálásának lehetőségei a késő dualizmustól az államosításig. In BARTHA ESZTER – BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 55–77. Szelényi (1972) SZELÉNYI IVÁN: Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia, 1972. 1. 1. 49– 74. Szelényi (1990)

30

SZELÉNYI IVÁN: Településrendszer és társadalmi struktúra. Szociológiai szempontok a magyar lakásrendszer és városstruktúra elemzéséhez. In Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó, 15–141. Szpirulisz (1976) SZPIRULISZ ILDIKÓ: A munkásosztály és a vasutas rétegek. (Lengyel és magyar kutatások eredményei alapján). Társadalomtudományi Közlemények, 1976. 1–2. 114–130. Thirring (1963) THIRRING LAJOS: Magyarország népessége 1869–1949 között. In KOVACSICS JÓZSEF (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Budapest, 1963. 221–389. Timár (1984) TIMÁR LAJOS: A munkásság gazdasági helyzete és társadalmi rétegződése Debrecenben a két világháború között. Debreceni Szemle, 4. 1984. 4. 32–43. Tóth A. (2017) TÓTH ANDRÁS: Workers as life-entrepreneurs. Intersections, East European Journal of Society and Politics, 2017. 3., 1. http://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/245/pdf_1 03 Tóth E. (2003) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: „Ennyi idő egy férjből is elég, hát még egy gyárból.” A gyári identitás munkásnők és munkások elbeszéléseiben. Múltunk, 2003. 48. 3. 75–06. Tóth P. (1988) TÓTH PÁL: Cigányok egy vidéki nagyvárosban. Szociológiai felmérés Miskolc cigánylakosságának körében. Borsodi Szemle, 1988. 1. 33–40. Tóth P. (1990) TÓTH PÁL: A miskolci cigánylakosság belső tagozódása. Borsodi Szemle, 1990. 1. 17–21. Tóth Z. (1987) TÓTH ZOLTÁN: Társadalmi status és foglalkozás az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában. Statisztikai Szemle, 1987. 65. 1. 62–86. Uunk–Mach–Mayer (2005) WILFRED UUNK – BOGDAN W. MACH – KARL ULRICH MAYER: Job mobility in the former East and West Germany: The effects of state socialism and the labour market composition. European Sociological Review, 2005. 4. 393–408. Valuch (2003)

31

VALUCH TIBOR: A történeti parasztság változásai az 1960-as években. Századvég, 2003. 1. 3–29. Valuch (2012) VALUCH TIBOR: A társadalmi változások néhány jellegzetessége Magyarországon a Kádár-korszakban. Múltunk, 2012. 2. 10–26.

32

4. fejezet

Ágazati áttekintés – nehézipar, bányászat, élelmiszeripar, közlekedés. A munkaszervezetek jellegzetességei és változásai – kisüzem, nagyüzem, gyárak,

magántulajdon, állami tulajdon, multinacionális vállalatok

Könyvek

A Nehézipari Minisztérium iparágainak fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Bányászat, energiaipar, vegyipar, 1945–1965. Budapest, 1965, NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda. Ágh (1990) ÁGH ATTILA: A századvég gyermekei. Az államszocializmus összeomlása a nyolcvanas években. Budapest, 1990, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Benke (1996) BENKE ISTVÁN (szerk.): A magyar bányászat évezredes története. Budapest, 1996, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Berend (1955)

BEREND T. IVÁN: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában, 1900–1914. Budapest, 1955, Szikra Könyvkiadó.

Berend–Ránki (1958) BEREND T. IVÁN – RÁNKI GYÖRGY: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. Budapest, 1958, Akadémiai Kiadó.

Berend (1974) BEREND T. IVÁN: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945–1968. Budapest, 1974, Kossuth – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Berend (1999)

BEREND T. IVÁN: Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép-és Kelet-Európában. Budapest, 1999, Vince Kiadó.

Bicher (2002) BICHER ERZSÉBET (szerk.): Kor-kép: dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945 és 1958 közötti történetéből. Sopron, 2002, Központi Bányászati Múzeum Alapítvány. Feitl (2016) FEITL ISTVÁN: Talányos játszmák. Magyarország a KGST erőterében 1949–1974. Budapest, 2016, Napvilág Kiadó. Földes (1995)

33

FÖLDES GYÖRGY: Az eladósodás politikatörténete 1957–1986. Budapest, 1995, Maecenas. Fidelak (2015) MARCEL, FIDELAK: Der Rat für gegenseitige Wirtschaftshilfe und die Dritte Welt. München, 2015, Grin Verlag. Frisnyák (2011) FRISNYÁK ZSUZSA: Közlekedés, politika 1945–1989. Budapest, 2011, MTA Történettudományi Intézet. Germuska (2014) GERMUSKA PÁL: A magyar középgépipar. Hadiipar és haditechnikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között. Budapest, 2014, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Argumentum Kiadó. Halkovics (2003) HALKOVICS LÁSZLÓ: A magyar bányászat történeti statisztikai adattára. Budapest, 2003, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Honvári (2000) HONVÁRI JÁNOS (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a XX. század közepéig. Budapest, 2000, Aula Könyvkiadó. Horváth (1999) HORVÁTH RÓBERT (szerk.): Beszélgetések az olajiparról. Ipartörténeti riportok. Zalaegerszeg, 1999, Magyar Olajipari Múzeum. Ipar ágazati és termékszerkezetének alakulása 1969–1970. Budapest, 1971, Statisztikai Kiadó Vállalat. Kansikas (2014) SUVI KANSIKAS: Socialist Countries Face the European Community. Soviet-bloc Controversies over East-West Trade. Bruxelles, 2014, Peter Lang. Kaposi (2002) KAPOSI ZOLTÁN: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest – Pécs, 2002, Dialóg Campus. Kirsch–Szabó–Tóth (1986) KIRSCH JÁNOS – SZABÓ LORÁND – TÓTH-ZSIGA ISTVÁN: A magyar élelmiszeripar története. Budapest, 1986, Mezőgazdasági Könyvkiadó. Kövér (1982) KÖVÉR GYÖRGY: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. Budapest, 1982, Gondolat Kiadó.

34

Nigel (1992) SWAIN, NIGEL: Hungary. The Rise and Fall of Feasible Socialism. London – New York, 1992, Verso. Noszky (2007) NOSZKY JENŐ: Salgótarján és barnaszénbányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Rudabánya, 2007. Nyitrai (2005) NYITRAI FERENCNÉ: A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján. Budapest, 2005, Központi Statisztikai Hivatal. Pető–Szakács (1985) PETŐ IVÁN – SZAKÁCS SÁNDOR: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945– 1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Budapest, 1985. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Remport (1995) REMPORT ZOLTÁN: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestéjén (1800–1850). Budapest, 1995, Montan-Press Kft. Remport (2003) REMPORT ZOLTÁN: A Kárpát-medence vasgyártása a neoabszolutizmus korában (1850–1867). Budapest, 2003, Montan-Press Kft. Remport (2005) REMPORT ZOLTÁN: Magyarország vasgyártása a dualizmus korában (1867–1918). Budapest, 2005, Montan-Press Kft. Zsámboki (1997) ZSÁMBOKI LÁSZLÓ (szerk.): Péch Antal (1822–1895) és kora. Bányászat és kohászat a 19. sz. második felében. A Miskolci Egyetemen 1995. december 1-én rendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadásai. Miskolc, 1997, Miskolci Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár – Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum. Tanulmányok:

Boda (1989) BODA GYÖRGY: Az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítása Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1989. 67. 6. 584–598. Bódy (2014)

BÓDY ZSOMBOR: Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság. Az 1920-as évek magyarországi gazdaságpolitikai vitáinak néhány aspektusa. In HALMOS KÁROLY –

KISS ZSUZSANNA – KLEMENT JUDIT (szerk.): Piacok a társadalomban és a

35

történelemben. Budapest, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 76–86.

Csepinszky (1973) CSEPINSZKY ANDOR: A megye gazdaságának átfogó jellemzése, az ágazati kapcsolati mérlegszámítások eredményei Vas megyében. Területi Statisztika, 1973. 2. 117– 134. Czifrusz (2012) CZIFRUSZ MÁRTON: Ágazati gazdaságföldrajzok a magyar geográfiai hagyományban. Jelenetek Marxtól Hettnerig. In BOTTLIK ZSOLT (szerk.): Társadalomföldrajz, területfejlesztés, regionális tudomány. Budapest, 2012, ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola, 65–81. Héjjas (1990)

HÉJJAS PÁL: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben. In EGEY TIBOR (szerk.): Fejezetek Pest megye történetéből. Budapest, PML, 389–419.

Bideleux (1996) ROBERT BIDELEUX: The COMECON experiment. In ROBERT BIDELEUX – RICHARD

TAYLOR (eds.): European integration and disintegration: East and West. London – New York, 1996, Routledge. Flakierski (1991) FLAKIERSKI, HENRYK: Social policies in the 1980s in Poland. A discussion of new approaches. In ADAM, JAN (Hg.): Economic Reforms and Welfare systems in the USSR, Poland and Hungary. Basingstoke, 1991.

36

5. fejezet

Társadalmi nemek, helyzetek és a munka – női munka, férfimunka, gyermekmunka Könyvek

Abbott (1910) EDITH ABBOTT: Women in Industry. A study in American economic history. D. New York – London, 1910, Appleton and Company. Alpern (1994) BARBARA ALPERN ENGEL: Between the Fields and the City. Women, Work, and Family in Russia, 1861–1914. Cambridge, 1994, Cambridge University Press. Baber–Allen (1992) BABER, KRISTINE M – ALLE, KATHERINE R.: Women and Families: Feminist Reconstructions. New York – London, 1992, The Guilford Press. Bakó–Tóth (2008) BAKÓ BOGLÁRKA – TÓTH ESZTER ZSÓFIA (szerk.): Határtalan nők – Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Budapest, 2008, Nyitott Könyvműhely. Balogh (1986) BALOGH EDGÁR: Férfimunka. Emlékirat 1945–1955. Budapest, 1986, Magvető Könyvkiadó. Bebel (1907) AUGUST BEBEL: A nő és a szocializmus. Budapest, 1907, Népszava Könyvkereskedés Kiadása. Bíró (2004) BÍRÓ EMESE: Erőszak és nemek: a társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón. Budapest, 2004, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Boserup (1970) BOSERUP, ESTER: Woman’s Role in Economic Developement. London, 1970, Allen – Unwin. Bourdieu (2000) BOURDIEU, PIERRE: Férfiuralom. Budapest, 2000, Napvilág Kiadó. Bradley (1989) BRADLEY, HARRIET: Mens’s Work, Women’s Work. A Sociological History of the Sexual Division of the Labour in Employment. Cambridge, 1989.

37

Bradley (2008) BRADLEY, HARRIET: Gender. Repr. Cambridge, 2008, Malden, Polity Press. Canning (2006) KATHLEEN CANNING: Gender History in Practice: Historical Perspectives on Bodies, Class and Citizenship. Ithaca, New York, 2006, Cornell University Press. Chyzer (1909) CHYZER BÉLA: A gyermekmunka Magyarországon. Budapest, 1909, Országos Gyermekvédő Liga. Corrin (1994) CHRIS CORRIN: Magyar Women. Hungarian Women’s Lives, 1960s–1990s. London, 1994, Palgrave Macmillan. Csillag (2006) CSILLAG MÁRTON: „Női munka” és nemek szerinti kereseti különbségek a késő szocializmustól napjainkig. Munkaerőpiaci tükör. Budapest, 2006, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. Engel–Posadskaya (1998) BARBARA ENGEL – ANASTASIA POSADSKAYA: A Revolution of their Own. Voices of Women in Soviet History. Boulder, CO, 1998, Westview Press. Eva (2003)

EVA FODOR: Working difference. Women’s working Lives in Hungary and Austria 1945–1990. Durham and London, 2003, Duke University Press.

Fábri (1999) FÁBRI ANNA (szerk.): A nő és hivatása I–II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből. Budapest, 1999, Kortárs Kiadó. Ferge–Turgonyi (1969)

FERGE ZSUZSA – TURGONYI JÚLIA: Az ipari munkásnők munka- és életkörülményei. Budapest, 1969, Kossuth Könyvkiadó.

Feuntes–Ehreinreich (1984) ANETTE FEUNTES – BARBARA EHREINREICH: Women in the global factory. Boston, 1984, South End Press. Fitzpatrick–Slezkine (2000) SHEILA FITZPATRICK – YURI SLEZKINE (eds.): In the Shadow of Revolution: Life Stories of Russian Women from 1917 to the Second World War. Princeton, NJ, 2000, Princeton University Press. Fonó (1974)

38

FONÓ ZSUZSA: Az ipari munkásnők helyzetéről a századfordulón. Budapest, 1974, SZEKI. Fonó (1978) FONÓ ZSUZSA: A magyar munkásnők helyzete és szervezettsége a két világháború között. Budapest, 1978, SZEKI. Gergely (1997) GERGELY FERENC: A magyar gyerekvédelem története (1867–1991). Budapest, 1997, Püski Kiadó. Goldman (1993) WENDY GOLDMAN: Women, the State and Revolution. Soviet Family Policy and Social Life, 1917–1936. New York – London, 1993, Cambridge University Press. Goldman (2002) WENDY GOLDMAN: Women at the Gates. Gender and Industry in Stalin’s Russia. New York, 2002, Cambridge University Press. Goven (1993) JOANNA GOVEN: The Gendered Foundations of Hungarian Socialism: State, Society and the Anti-Politics of Anti-Feminism, 1948–1990. PhD dissertation. Berkeley, 1993, University of California at Berkeley. Goode (1965) GOODE, WILLIAM J.: Women in Divorce. New York, 1965, The Free Press. Grexa (2015) GREXA IZABELLA (szerk.): Kedves Naplóm! – Egy munkásasszony emlékei. Budapest, 2015, Corvina. Gyáni (1983) GYÁNI GÁBOR: Család, háztartás és városi cselédség. Budapest, 1983, Magvető Könyvkiadó. Gordon (1976) GORDON, LAURA: Women’s Body, Women’s Right. New York, 1976, Viking. Gyáni – Nagy (2006) GYÁNI GÁBOR – NAGY BEÁTA (szerk.): Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Debrecen, 2006, Csokonai Kiadó. H. Sas (1976) H. SAS JUDIT: Életmód és család. Az emberi viszonyok alakulása a családban. (Békés megyei életmódvizsgálat alapján). Budapest, 1976. Akadémiai Kiadó. H. Sas (1988)

39

H. SAS JUDIT: Nőies nők és férfias férfiak. A nőkkel és férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó. Hadas (1994) HADAS MIKLÓS (szerk.): Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Budapest, 1994, Replika Kör. Harsch (2006) DONNA HARSCH: Revenge of the Domestic. Women, the Family, and Communism in the German Democratic Republic. Princeton, NJ, 2006, Princeton University Press. Husz (2002) HUSZ ILDIKÓ: Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Budapest, 2002, Osiris Könyvkiadó. Illich (1982) ILLICH, IVAN: Gender. New York, 1982, Pantheon. Illyefalvi (1930) ILLYEFALVI I. LAJOS: A kenyérkereső nő Budapesten. Budapest, 1930, Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Joan (1984) JOAN KELLY-GADOL: Women, History and Theory. The Essays of Joan Kelly-Gadol. Chicago, 1984, University of Chicago Press. Burnette (2008) JOYCE BURNETTE: Gender, Work and Wages in Industrial Revolution Britain. Cambridge, 2008, Cambridge University Press. Kaari (1989) KAARI UTRIO: Eevan tyttäret: Eurooppalaisen naisen, lapsen ja perheen historia. Helsinki, 1984, Tammi. Magyar kiadásban: KAARI UTRIO: Éva lányai. Az európai nő története. Budapest, 1989, Corvina. Karsai (1947) KARSAI ELEK: Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháborúig. Budapest, 1947, Magyar Központi Híradó Rt. Katonáné (1982) KATONÁNÉ SOLTÉSZ MÁRTA: Házasság, család, válás – és a jog. Budapest, 1982, Gondolat Könyvkiadó. Keresztesné (1950) KERESZTESNÉ PATAKI MÁRIA: A dolgozó nő háztartása. Budapest, 1950.

40

Kimble – Röwekamp (2017) SARA L. KIMBLE – MARION RÖWEKAMP: New perspectives on European women's legal history. New York, 2017, Routledge. Koncz (1987) KONCZ KATALIN: Nők a munkaerőpiacon. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Kovács (2017) KOVÁCS MÓNIKA (szerk.): Társadalmi nemek: elméleti megközelítések és kutatási eredmények. Budapest, 2017, ELTE Eötvös Kiadó. Láczay (2003)

LÁCZAY MAGDOLNA (szerk.): Nők és férfiak, avagy a társadalmi nemek története. Nyíregyháza, 2003, Nyíregyházi Főiskola Gazdaságtudományi Kar.

Laqueur (2002)

LAQUEUR, THOMAS: A testet öltött nem: test és nemiség a görögöktől Freudig. Budapest, 2002.

Lenin (1934) LENIN V.I.: The Emancipation of Women. New York, 1934. MacKinnon (2001) MACKINNON, CATHARINE A.: A feminizmus változásai. Előadások életről és jogról. Budapest, 2001, Pont Kiadó. McIntyre (1985) MCINTYRE, R. J.: Demographic Policy and Social Sexual Equality. Value Conflicts and Policy Appraisal in Hungary and Romania. In SHARON WOLCHYK et al. Women, State and Party in Eastern Europe. Durham, 1985, 270–285. Máday (1899) MÁDAY ANDOR: A női munka. Budapest, 1899, Pallas. Marjatta (2004) RAHIKAINEN, MARJATTA: Centuries of child labour. European experiences from the seventeenth to the twentieth century. Aldershot, 2004, Ashgate. Miroslav–Slobodan (2002)

MIROSLAV JOVANIVIĆ – SLOBODAN NAUMOVIĆ (eds.): Gender Relations in South Eastern Europe. Historical Perspectives on Womanhood and Manhood in 19th Century and 20th Century. 2002, Belgrad – Graz.

Molnár (1936) MOLNÁR OLGA: A női munkaerők számának alakulása a székesfővárosban. Budapest, 1936, Budapest Székesfőváros Házinyomda.

41

Nagy–Sárdi (1997) NAGY BEÁTA – S. SÁRDI MARGIT (szerk.): Szerep és alkotás. Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Debrecen, 1997, Csokonai Kiadó. Offen–Groag (1983) OFFEN, KAREN – GROAG BELL, SUSAN: Women, the Family and Freedom. The Debate in Documents, 1750–1950. 1983, Stanford University Press. Palasik–Sipos (2005) PALASIK MÁRIA – SIPOS BALÁZS (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Budapest, 2005, Napvilág Kiadó. Pető–Pittaway (1994) ANDREA PETŐ – MARK PITTAWAY: Women in history – Women's history. Central and Eastern European perspectives. Budapest, 1994, Central European University. Pető (1998) PETŐ ANDREA: Nőshistóriák. A politizáló magyar nők történetéből (1945–1951). Budapest, 1998, Seneca. Pető (2003) PETŐ ANDREA: Hungarian Women in Politics 1945–1951. New York, 2003, Columbia University Press. Pető (2006) PETŐ ANDREA: Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19–20. században. Budapest, 2006, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány. Pogány–Rádics (1958) POGÁNY MÁRIA – RÁDICS JÓZSEF: Malteroslányok. Budapest, 1958, Magvető Kiadó. Raskó (1978) RASKÓ GABRIELLA: A női bűnözés. Budapest, 1978, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Schadt (2003) SCHADT MÁRIA: A feltörekvő, dolgozó nő. Nők az ötvenes években. Pécs, 2003, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. Scott–Tilly (1978) SCOTT, W. JOAN – TILLY, LOUISE A.: Women, Work and Family. London, 1978, Methuen. Scott (1987) SCOTT, W. JOAN: Gender and the Politics of History. New York, 1987, Columbia University Press.

42

Snitow (1996) SNITOW, ANN: A Gender Diary. In Joan W. Scott (ed.). Feminism & History. Oxford,

1996. Sullerot (1971) EVELYN SULLEROT: A női munka története és szociológiája. Budapest, 1971, Gondolat Kiadó. Tilly–Scott (1978) TILLY, LOUISE A. – SCOTT, JOAN W.: Women, Work and Family. New York, 1978, Holt – Reinhart and Winston. Tóth (2007) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár- korszakban mikrotörténeti megközelítésben. Budapest, 2007, Napvilág Kiadó. Valkai (1986) VALKAI ZSUZSA: Miért isznak a nők? Budapest, 1986, Magvető Könyvkiadó. Wood (1997) ELIZABETH WOOD: The Baba and the Comrade: Gender and Politics in Revolutionary Russia. Bloomington, IN, 1997, Indiana University Press. Tanulmányok

Aczél–Szikra (2012) ACZÉL ZSÓFIA – DR. SZIKRA DOROTTYA: A jóléti állam és a nők: a „maternalista” szociálpolitika. In ADAMIK MÁRIA (szerk.): Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe „Genderin Social Policy”. Budapest, 2012, ELTE TáTK, 58–60. http://tatk.elte.hu/file/BEVEZETES_A_SZOCIALPOLITIKA_NEM.pdf Acsády (1999) ACSÁDY JUDIT: A magyarországi feminizmus a századelőn. In PÜSKI LEVENTE– TÍMÁR LAJOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Politika, gazdaság és társadalom a XX. század magyar történelmében. I. Debrecen, 1999, KLTE Történelmi Intézet, 295– 311. Acsády (2008) ACSÁDY JUDIT: Defenselessness and uncertainty. Report about working conditions in electric industry in Hungary. Final report to the “makeITfair” project. 2008. (unpublished manuscript). 1–33. Acsády (2011)

ACSÁDY JUDIT: Háborús következmények. Esettanulmányok a nemek társadalmi kapcsolatáról az első világháború utáni Európa országaiban. Elektronikus dokumentum. Szerk. SHARP, INGRID – STIBBE, MATTHEW www.socio.hu 1. 1. 2011.

43

Acsády (2017) ACSÁDY JUDIT: Ipari munkásnők Magyarországon. Közelítések és szempontok a téma társadalomtörténeti feldolgozásához. Múltunk, 2017. 28. 2. 25–52. Asztalos (1997) ASZTALOS-MORELL ILDIKÓ: A nemek közötti egyenlőtlenségek az államszocializmus korszakában. Tézisek a feminista megközelítéshez. Szociológiai Szemle, 1997. 7. 3. 33–66. Asztalos (1999) ASZTALOS-MORELL ILDIKÓ: Rural women and the gender division of labour in post- communist transition. In Rural societies under communism and beyond. Hungarian and Polish perspectives. Lódz, 1999, Lódz University Press, 191–218. Bordieu (1994) BOURDIEU, PIERRE: Férfiuralom. (Ford.: ÁDÁM PÉTER.) In HADAS MIKLÓS (szerk.): Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Budapest, 1994, Replika Kör, 7–55. Bose (1987) BOSE, C. E.: Dual spheres. In HESS, B. B. – FERRE, MYRA MARX (szerk.): Analyzing gender. California, 1987, Sage, Newbury Park, 267–285. Bódy (2005)

BÓDY ZSOMBOR: Népesedés, életmód és a nők helyzetének változásai Magyarországon az I. világháború után. In TOMKA BÉLA (szerk.): Az első világháború következményei Magyarországon. Budapest, 2005, Országgyűlés Hivatala – Osiris, 227–255.

Burucs (2011) BURUCS KORNÉLIA: A nőtörténeti kutatások geneziséről. In GECSÉNYI LAJOS – IZSÁK

LAJOS (szerk.): Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Budapest, 2011, ELTE Eötvös Kiadó – MTA TKK, 83–90. Corfield (1997) CORFIELD, PENELOPE: History and the Challenge of Gender History. Rethinking History, 1997. 1. 3. 241–258. Czeferner (2014) CZEFERNER DÓRA: A női munka interpretációja és diskurzusa az osztrák-magyar feminista sajtóban. In ZACHAR PÉTER KRISZTIÁN (szerk.): Diplomácia, emancipáció és egyházpolitika. Tanulmányok. Budapest, 2014, Heraldika Kiadó, 51–153. Deáky (2015) DEÁKY ZITA: A gyermekmunka első kérdőíves vizsgálata Magyarországon. In JAKAB

ALBERT ZSOLT – KINDA ISTVÁN (szerk.): Aranykapu: tanulmányok Pozsony Ferenc

44

tiszteletére. Kolozsvár, 2015, Kriza János Néprajzi Társaság, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, 509–520. Ernst (1986) ERNST, G: A munka, a nő és a gyes (gyed) rendszere. Munkaügyi Szemle, 1986. 23– 29. Ferre (1976) FERRE, MYRA MARX: Working Class Jobs: Paid Work and Housework as Sources of Satistaction. Social Problems, 1976. 4. 23. 431–441. Ferre (1989) FERRE, MYRA MARX: Sacrifice, Satisfaction and Social Change: Employment and the Family. In SACKS, KAREN BRODKIN – REMY, DOROTHY (szerk.): My troubles are going to have trouble with me. Everyday Trials and Triumphs of Women Workers. 1989, Rutgers, 61–79. Ferge (1985) FERGE ZSUZSA: Biologikum és nemek közötti egyenlőtlenség. In KONCZ KATALIN (szerk.): Nők és férfiak. Budapest, 1985. Finch (1993) FINCH, JANET: Problems and Issues in Studying the Family. In LEIRA, ARNLAUG (Ed.): Family Sociology – Developing the Field. Oslo, 1993, Institute for Social Research, 16–33. Finch (1994) FINCH, JANET: What do we mean by family sociology? In LEIRA, ARNLAUG (Ed.): Family Sociology – Developing the Field. Oslo, 1994, Institute for Social Research, 11–24. Fodor (2003) FODOR ÉVA: A női emancipáció Magyarországon és Ausztriában 1972–1992. Szociológiai Szemle, 2003. 1. 28–54. Freund (1908) FREUND GYULA: Dohánygyári munkásnők helyzete. A Nő és a társadalom, 1908/6. 93–97. Frey (1995) FREY MÁRIA: A nők munkaerő-piaci esély-egyenlőtlenségéről. Munkaügyi Szemle, 1995. 39. 12. 41–45. Grama (2002) GRAMA, EMANUELA: Between Reality and Ideology. Work as a Negotiated Pattern in Socialism. Paper presented ath Fourth European Social Science History Conference, 27 Februray – 2 March 2002, The Hague.

45

Grexa (2014a) GREXA IZABELLA: Egy pesti munkásasszony társadalmi közege és visszaemlékezése a levéltári források tükrében. Valóság, társadalomtudományi közlöny, 2014. 7. 63– 74. Grexa (2014b) GREXA IZABELLA: Egy vidéki kislány Pesten. A nagyvárosi normakövetés és normaszegés egy élettörténeten átszűrődő szövete. Fons. Forráskutatás és történeti segédtudományok, 2014. 2. 241–264. Grexa (2017) GREXA IZABELLA: Marginalizált (munkás)nők reprezentációja 1956-tól 1970-ig. Múltunk, 2017. 28. 2. Gyáni (1987) GYÁNI GÁBOR: Női munka és a család Magyarországon 1900–1930. Történelmi Szemle, 1987–1988. 3. 366–374. Gyáni (1998) GYÁNI GÁBOR: Pattern’s of Women’s Work in Hungary, 1900–1930. European Review of History, 1998. 1. 25–36. Hámori (2003)

HÁMORI PÉTER: Női szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920–1944. Korall, 2003. 13. 30–48.

Hawkesworth (1997) HAWKESWORTH, MARY: Confounding Gender. Signs, Vol. 22. No. 3. Spring 1997. 649–687. Jarska (2014) NATALIA JARSKA: Gender and Labour in Post-War Communist Poland. Female Unemployment 1945–1970. Acta Poloniae Historica, 2014. 49–85. Joan (1993) JOAN KELLY-GADOL: A nemek társadalmi viszonyai. A nők történelmének módszertani jelentősége. Aetas, 1993. 8. 4. 139–153. Kaba (2008) KABA ESZTER: „… nagyjából és általánosan harcoltunk mindenért.” Munkásnőegylet a századforduló Magyarországán. Múltunk, 2008. 53. 3. 8–108. Kenney (1999) PADRAIC KENNEY: The Gender of Resistance in Communist Poland. American Historical Review, vol. 104, No. 2 (April 1999.), 399–425. Koenker (1995)

46

DIANE P. KOENKER: Men against Women on the Shop Floor in Early Soviet Russia. Gender and Class in the Socialist Workplace. The American Historical Review, 1995. 100. No. 5. 1438–1464. Kovács–Váradi (2000) KOVÁCS, KATALIN – VÁRADI, MÓNIKA MÁRIA: Women’s Life Trajectories and Class Formation in Hungary. In GAL, SUSAN – KLIGMAN, GAIL (Ed.): Reproducing Gender. Politics, Publics, and Everyday Life after Socialism. Princeton, 2000, Princeton University Press, 176–200. Máday (1903) MÁDAY ANDOR: A nők éjjeli munkájának törvényes szabályozása. Jelentés és javaslat a nemzeti Törvényes Munkásvédelmi Egyesülethez. (Különlenyomat a Huszadik Századból). Budapest, 1903, Polczer Zsigmond és fia Könyvkereskedés. Mátyus (1978) MÁTYUS ALIZ: „Végtelen óta folynak a percek…” Lányok a munkásszállón. In PELLE

JÁNOS (szerk.): Írószemmel 1977. Budapest, 1978, Kossuth Kiadó. Molnár (1976)

MOLNÁR LÁSZLÓ: A nők otthon kívüli munkája. A társadalmi és családi szerepek felosztása a nemek között. Alföld, 1976. 1. 39–44.

Nagy B. (1994) NAGY BEÁTA: A nők kereső tevékenysége Budapesten a 20. század első felében. In HADAS MIKLÓS (szerk.): Férfiuralom. Budapest, 1994, Replika Kör, 155–175. Nagy M. (2006) NAGY MARIANN: Nők a magyar gazdaságban a dualizmus korában. In GYÁNI

GÁBOR – NAGY BEÁTA (szerk.): Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Debrecen, 2006, Csokonai Kiadó, 205–223. Palasik (2005) PALASIK MÁRIA: A nők tömeges munkába állítása az iparban az 50-es években. In PALASIK MÁRIA – SIPOS BALÁZS (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Napvilág Kiadó, 2005, Budapest, 78–100. Pásztor (2016) PÁSZTOR ANITA: Női reprezentáció az 1950-es évek magyar propagandaplakátjain. Társadalmi Nemek tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat (TNTeF), 2016/2. 198–227. http://tntefjournal.hu/vol6/iss2/pasztor.pdf Schadt (2007) SCHADT MÁRIA: Nők határokon kívül. A bányásznők emlékezete. In PETŐ ANDREA (szerk.): Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19–20.

47

században. Budapest, 2007, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, 199– 219. Scott (1991) SCOTT, JOAN: Women’s History in New Perspectives. In Historical Writing. Ed. PETER BURKE. Polity Press, 1991, 42–66. Scott (2001) SCOTT, JOAN: A társadalmi nem (gender), a történeti elemzés hasznos kategóriája. In WALLACH SCOTT, JOAN (szerk.): Van-e nőknek történetük? Budapest, 2001, Balassi Kiadó, 126–161. Smith (1994) STEVE SMITH: Class and Gender: Women’s Strikes in St. Petersburg, 1895–1917 and in Shanghai, 1895–1927. Social History, 1994. 19, No. 2. 141–68. Szapor (2004) SZAPOR JUDIT: Sisters or Foes. The Shifting Frontlines of the Hungarian Women’s Movement, 1896–1918. In PIETROW – ENNKER, BIANKA – PALATSCHEK, SYLVIA (eds.): Women’s Movements in Europe in the 19th Century. A Comparative Perspective. Los Angeles, 2004, Stanford University Press, 189–205. Tóth (2003)

TÓTH ESZTER ZSÓFIA: „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?” A vándorlás és a visszavándorlás megéléstörténetei munkásnők életút-elbeszéléseiben. Korall, 2003. 13. 49–64.

Tóth (2005) ZSÓFIA ESZTER TÓTH: Shifting Identities in the Life Histories of Working-Class Women in Socialist Hungary. International Labor and Working-Class History, 2005. 68. 75–92. Turgonyi (1973) TURGONYI JÚLIA: „Főhivatású anyaság” vagy teljes emberi élet? A nők társadalmi helyzetéről és hivatásáról. Társadalomtudományi Közlemények, 1973. 3. 25–47. Walby (1988) SYLVIA WALBY: Introduction. In: Uő (ed.): Gender segregation at work. Stratford, 1988, Open University Press, 3–9. Zimmermann (2010) SUSAN ZIMMERMANN: Gender Regime and Gender Struggle in Hungarian State Socialism. Aspasia, 2010. 4. No. 1. 1–24.

48

6. fejezet

Munkafeltételek és szociális ellátás, szociális viszonyok, segélyezés, munkanélküliség

Könyvek

A munkások helyzete az iparvállalatoknál. Budapest, 1961, Statisztikai Könyvkiadó. A munkások részére fennálló humanistikus intézmények. Budapest, 1883, Pesti Könyvnyomda Rt. A munkanélküliség alakulása Budapesten a fizikai munkások körében, 1914–1932. Statisztikai közlemények. Budapest, Budapest Székesfőváros Házinyomda. A munkanélküliség alakulása Budapesten a fizikai munkások körében, 1935. Statisztikai közlemények. Budapest, 1941, Budapest Székesfőváros Házinyomda. Bánfalvy (1994) BÁNFALVY CSABA: Szebb időkre várva: munkanélküliség és munkanélküliek Magyarországon az 1990-es évek elején. Budapest, 1994, Bárczi Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Bikkal (1941) BIKKAL DÉNES: A társadalombiztosítástan története: A társadalombiztosítás elmélete és politikája. Budapest, 1941. Bódy (2010)

BÓDY ZSOMBOR: Az ipari munka társadalma. Szociális kihívások, liberális és korporatív válaszok Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig. Budapest 2010, Argumentum.

Bokor (1987) BOKOR ÁGNES: Depriváció és szegénység. Budapest, 1985, Társadalomtudományi Intézet. Bokor (1987) BOKOR ÁGNES: Szegénység a mai Magyarországon. Budapest, 1987, Magvető Könyvkiadó. Bouvier (2002) BOUVIER, BEATRIX: Die DDR – ein Sozialstaat? Sozialpolitik in der Ära Honecker. Braunscweig – Bonn, 2002, Veröffentlichungen des Institutes für Sozialgeschichte e. V. Castel (1998)

49

CASTEL, ROBERT: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája. Budapest, 1998, Max Weber Alapítvány – Wesley Zsuzsanna Alapítvány – Kávé Kiadó. Csákány (1955) CSÁKÁNY GYÖRGY: Ezernyi fajta népbetegség. Az ipari munkásság egészségügyi helyzete a kapitalista Magyarországon. Budapest, 1955, Szikra. Dawley (1991) DAWLEY, ALAN: Struggles for Justice. Social responsibility and the liberal State. Cambridge, 1991, Mass. Belknap Press of Harvard University Press. Ecseri (1884) ECSERI LAJOS: A munkasegélyezés ügye Magyarországon, tekintettel a munkásbiztosítás kérdésére. Budapest, 1884, Pesti Könyvnyomda Rt. Erdős (1925) ERDŐS JÓZSEF: A betegségi biztosítás szabályai: munkásbiztosítási kézikönyv. Budapest, 1925, Hollósy Nyomda. Ferenczi–Hoffmann–Illés (1913) FERENCZI IMRE – HOFFMANN GÉZA – ILLÉS IMRE: A munkanélküliség és a munkásvándorlások. Budapest, 1913, Benkő. Ferge (1998) FERGE ZSUZSA: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest, 1998, Kávé Kiadó. Fodor (2010) FODOR VERONIKA: A csepeli Weiss és a Chorin család: munkásjóléti és szociális gondoskodás. Paks, 2010. Fóti–Illés (1992) FÓTI JÁNOS – ILLÉS SÁNDOR: A munkanélküliség demográfiai vonatkozásai. Budapest, 1992, Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet. Gabriel (1909) GABRIEL, LOUIS-JARAY: La question sociale et le socialisme en Hongrie. Paris, 1909. Gáspár (1943) GÁSPÁR JÁNOS: Munkások és parasztok biológiai sorsa: vizsgálatok egy gyártelepen (Fűzfőgyártelep) és környékén (Királyszentistván, Litér, Vörösberény). Budapest, 1943, Athenaeum. Grünhut (1890) GRÜNHUT JÓZSEF: Az általános munkás betegsegélyező és rokkant-pénztár betegedési és halálozási statisztikája. Budapest, 1890, Franklin.

50

Gyáni (1994) GYÁNI GÁBOR: A szociálpolitika múltja Magyarországon. Budapest, 1994, MTA Történettudományi Intézet.

Földes (1895) FÖLDES BÉLA: A munkásviszonyok egy modern gyárban. 1895. [S. l.] [S. n.] Hegedűs (1960) HEGEDŰS ANDRÁS: A munkásbérezés rendszere iparunkban. Budapest, 1960, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Heller (1923) HELLER FARKAS: Magyarország sociálpolitikája. Budapest, 1923, Németh. Hepple–Veneziani (2009) BOB, HEPPLE – BRUNO VENEZIANI: The transformation of labour law in Europe: a comparative study of 15 countries, 1945–2004. Oxford, 2009, Hart Pub. Herczeg (1911) HERCZEG FERENC: Munkásbiztosítás a Magyar Szent Korona országaiban. Budapest, 1911, Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hivatal. Holman (1978) HOLMAN, ROBERT: Poverty. Explanations of Social Deprivation. Oxford, 1978, Martin Robertson. Horváth (2012) HORVÁTH SÁNDOR: Két emelet boldogság. Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár-korban. Budapest, 2012, Napvilág Kiadó. Körner (2004) KÖRNER ZSUZSA: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850–1945. Budapest, 2004, Terc. Illyefalvi (1930) ILLYEFALVI I. LAJOS: A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest, 1930. Központi Statisztikai Hivatal. Laczkó (1968)

LACZKÓ ISTVÁN: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története. Budapest, 1968, Táncsics Kiadó.

Mártonffy (1939) MÁRTONFFY KÁROLY: A mai magyar szociálpolitika. Budapest, 1939, Állami Nyomda. Melinz (1991)

51

MELINZ, GERHARD: Über die Grenzen der Armenhilfe. Kommunale aund staatliche Sozialpolitik in Wien und Budapest in der Doppelmonarchie. Wien – Zürich, 1991, Europa Verlag. Mozolovszky (1941) MOZOLOVSZKY SÁNDOR: Szociális viszonyok statisztikája. H. n. 1941. Palócz (1909) PALÓCZ LÁSZLÓ: A munkásosztály kiváltságai. Szeged, 1909, Endrényi Imre könyvkereskedése. Papp (2005) PAPP ZOLTÁNNÉ: A munkanélküliség problémái a rendszerváltást követően Hajdú- Bihar megyében. Budapest, 2005, Központi Statisztikai Hivatal. Petrák (1978)

PETRÁK KATALIN: A szervezett munkásság küzdelme a korszerű társadalombiztosításért. Budapest, 1978, Táncsics Kiadó.

Rézler (1940) RÉZLER GYULA: Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Közgazdasági Könyvtár XXIV. Budapest, 1940, Magyar Közgazdasági Társaság. Rézler (1945) RÉZLER GYULA: A munkásosztály felemelkedése és az életforma átalakulása Európában. Budapest, 1945, Faust Könyvkiadó. Srágli (2004) SRÁGLI LAJOS: Munkások a „fekete arany” birodalmában. A munkásság és anyagi- szociális helyzete a magyarországi olajiparban, a kezdetektől az államosításig. Zalaegerszeg, 2004, Magyar Olajipari Múzeum. Szántó (1907) SZÁNTÓ MENYHÉRT: Munkásbiztosítás. A Magyar Gazdaszövetség kiadványai. Budapest, 1907, Stephaneum Nyomda. Székelyné (1965) SZÉKELYNÉ EGRI ZSUZSANNA: A munkáselhelyezés kérdéseinek összehasonlító vizsgálata a nehéziparban. Budapest, 1965, Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet. Szikra (2001)

SZIKRA DOROTTYA: Az 1891-es munkásbiztosítási törvény, valamint előzményei és végrehajtása. PhD-disszertáció. Kézirat. Budapest. ELTE Szociálpolitikai Doktori Iskola.

Tomka (2003)

52

TOMKA BÉLA: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Budapest, 2003, Századvég Kiadó.

Tóth (1906) TÓTH JÁNOS: Gazdasági munkás- és cselédsegélypénztári szolgálat a községekben. Szentgotthárd, 1906, Wellisch Nyomda. Umbrai (2008) UMBRAI LAURA: A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870–1948. Budapest, 2008, Napvilág Kiadó. Újváry (1932) ÚJVÁRY JÚLIÁNA: A munkáscsaládok életviszonyai egy magyar ipari városban c. doktori értekezés 5. fejezete. Budapest, 1932, Athenaeum. Ungváry–Varga (2007) UNGVÁRY GYÖRGY – VARGA JÓZSEF (szerk.): A magyar bányaegészségügy története. Budapest, 2007, Argumentum Kiadó. Vanczák (1918) VANCZÁK JÁNOS: A Magyar Királyi Államkincstár mint munkáltató. A kincstári vas- és fémipari üzemek munkásainak helyzete és munkaviszonya. Budapest, 1918, Népszava. Vízy–Vasvári (1942) VÍZY ANDRÁS – VASVÁRI LAJOS: A munkás és a társadalom: 1942. január 15. Budapest, 1942, Országos Szociálpolitikai Intézet. Tanulmányok

Baksay (1989) BAKSAY ZOLTÁN: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon. Századok, 1978. 112. 5. 850–898. Baksay (1989) BAKSAY ZOLTÁN: A munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás és a munkanélküli segély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon. Századok, 1983. 4. 741–804. Balajthy (1989)

BALAJTHY KATALIN: A MÁVAG munkásjóléti és kulturális intézményei. In BENCZE

GÉZA (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989, Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, 233–260.

Bartha (2012)

53

BARTHA ESZTER: „Ezen a szállón szinte minden megszűnt, ami korábban valamifajta többletként volt jelen.” Munkásszállók, szociális jogok es legitimáció a jóléti diktatúrákban. Korall, 2012. 49. 58–81. Birta (1968) BIRTA ISTVÁN: Adalékok az ózdi vasgyár munkásviszonyai történetéhez. In Borsodi Történelmi Évkönyv II. kötet. Miskolc, 1968, 249–303. Bódy (2000)

BÓDY ZSOMBOR: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében. In SASFI CSABA (szerk.): Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. Rendi társadalom – polgári társadalom 11. Esztergom, 2000, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára.

Bódy (2001)

BÓDY ZSOMBOR: A szociális kérdés kezelésének alternatívái a 19. század végén. Korall, 5–6. 2001. 72–93.

Bódy (2004) BÓDY ZSOMBOR: A társadalom „kora”. Munkásbiztosítás és munkaügy Magyarországon a 19–20. század fordulóján. Aetas, 2004. 19. 1. 5–30.

Bódy (2005)

BÓDY ZSOMBOR: Szociálpolitika és szociáldemokrácia Magyarországon az I. világháború idején. Századok, 2005. 139. 6. 1457–1475.

Fóti (1991) FÓTI JÁNOS: A munkanélküliség demográfiai jellemzői a lakossági felvételek tükrében (1949–1990). Demográfia, 1991. 34. 1/2. 270–274. Földes (1890) FÖLDES BÉLA: Munkásvédelem és munkajog. Budapesti Szemle, 1890. 64. 166–168. 337–358. Ferge (1975) FERGE ZSUZSA: Társadalompolitika, szociálpolitika és a központosított újraelosztás típusai. Közgazdasági Szemle, 1975. 22. 6. 706–724. Frey (1988) FREY MÁRIA: Munkanélküliség a nyolcvanas években. Társadalmi Szemle, 1988. 11. 75–81. Gyáni (1991) GYÁNI GÁBOR: Lakásépítés és szociális lakáspolitika Magyarországon 1920–1944. In MAZSU JÁNOS (szerk.): Iparosodás és modernizáció. Debrecen, 1991, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 137–152.

54

Gyáni (1999) GYÁNI GÁBOR: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája. Történelmi Szemle, 1999. 41. 1–2. 57–84. Gyenel (1930) GYENEL MIKLÓS: A magyar munkásosztály adóterhei. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle, 1930. 17. 1–12. 205–208. Hámori (2017) HÁMORI PÉTER: Barlanglakók és a vármegye. Fejezet a magyar szociális lakáspolitika történetéből. Valóság, 2017. 1. 12–40. Horváth (2000) HORVÁTH SÁNDOR: Városi szegénység, bűn és bűnhődés Sztálinvárosban. Fons, 2000. 3. 405–458. Horváth (2007) HORVÁTH SÁNDOR: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években. Múltunk, 2007. 2. 31–49. Horváth (2008) HORVÁTH SÁNDOR: Csavargók, hajléktalanok, koldusok. A társadalmi gondoskodás rejtett gyakorlata Budapesten az 1960-as években. Történelmi Szemle, 2008. 50. 3. 359–381. Horváth (2009) HORVÁTH SÁNDOR: Lakáspolitika és lakáselosztás Budapesten az 1960-as években. In Ö. KOVÁCS JÓZSEF – KUNT GERGELY (szerk.): A politikai diktatúra társadalmiasítása. Nyelv, erőszak, kollaboráció, ellenállás, alkalmazkodás. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK, 2009, Történettudományi Intézet – Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, 59–71. Horváth (2010) HORVÁTH SÁNDOR: A társadalmi gondoskodás városi gyakorlata: szociálpolitika Szombathelyen a szocialista korszakban (1950–1973). In VALUCH TIBOR (szerk.): Tanulmányok Szombathely történetéből, 1945–1990. Szombathely, 2010, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kiss (2017) KISS NÓRA: „Mindent mindenkinek megadni.” A MAORT munkásellátási rendszere a második világháború alatt. In BARTHA ESZTER – BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 109–129. Kocsis (2009) KOCSIS JÁNOS BALÁZS: Lakáspolitika Budapesten, 1950–1959. Múltunk, 2009. 3. 83– 122.

55

Kovács (1924) KOVÁCS NORBERT: A munkanélküliség és munkaközvetítés. Magyar Statisztikai Szemle, 1924, 2. 7/8. 271–281. Körmöczi (1980) KÖRMÖCZI KATALIN: A fővárosi lakáshelyzet es a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908–1945) I. rész. Folia Historica, 1980. 8. 123–167. Körmöczi (1981) KÖRMÖCZI KATALIN: A fővárosi lakáshelyzet es a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908–1945) II. rész. Folia Historica, 1981. 9. 191–248. Ladányi (1978)

LADÁNYI JÁNOS: A vállalatok „társadalmi áldozatvállalásának” funkciói. Szociológia, 1978. 2. 197–209.

Ladányi (1980) LADÁNYI JÁNOS: Fogyasztói árak és szociálpolitika. In Szöveggyűjtemény a „Szociológiai alapismeretek és módszerek” c. tárgyhoz. 2. kötet. Gazdaságszociológiai Kutatócsoport. Budapest, 1980, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 149–168.

Manchin–Szelényi (1990) MANCHIN RÓBERT – SZELÉNYI IVÁN: Szociálpolitika az államszocializmusban. Piac, redisztribúció és társadalmi egyenlőtlenségek a kelet-európai szocialista társadalmakban. In SZELÉNYI IVÁN (szerk.): Új osztály, állam, politika. Budapest, 1990, Gondolat Könyvkiadó, 203–257. Nagy (2012) NAGY PÉTER: „Ahol a vállalatvezetés volt az úr…” A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. szociális és jóléti intézményrendszere Ózdon. Korall, 2012. 13/49. 17– 36. Nagy (2014) NAGY PETER: Munkaerőpiac, foglalkoztatás, munkaadói es munkavállalói stratégiák Ózdon a 20. század közepén. In HALMOS KÁROLY – KISS ZSUZSA – KLEMENT

JUDIT (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Budapest, 2014, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 262–274. Nyitrai (1967) NYITRAI FERENCNÉ: Az ipari munkások bérhelyzete. In HUSZÁR ISTVÁN – DR. TÜÜ

LÁSZLÓNÉ – DR. PÉTERFFY TIBOR – NYITRAI FERENCNÉ: Az ipari munkások munka- és életkörülményei. Budapest, 1967, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 128–135. Pogány (1989) POGÁNY ÁGNES: Munkabérek a két világháború közötti Magyarországon. Történelmi Szemle, 1989. 1–2. 70–96.

56

Ráth Gy. (1901) RÁTH GYÖRGY: A munkásbiztosítás hazánkban. Nemzetgazdasági Szemle, 15. 1901. január

Ráth Z. (1894) RÁTH ZOLTÁN: Gazdasági haladásunk és a munkásosztály. Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, XVIII. IV. füzet. I. Értekezések. 1894. 185–209., 329–347. Szegő (1991) SZEGŐ SZILVIA: A munkanélküliség szociodemográfiai összefüggései – avagy miként is lehetne munkahelye annak, akinek még munkája sincs. Demográfia, 1991. 34. 1/2. 245–260. Topalov (1998) TOPALOV, CHRISTIAN: A munkanélküliség föltalálása és a századelő szociálpolitikái. In LÉDERER PÁL – TENCZER TAMÁS – ULICSKA LÁSZLÓ (szerk.): „A tettetésnek minden mesterségeiben jártasak…” Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon. Budapest, 1998, Új Mandátum Kiadó, 298–325. Tóth (2009) TÓTH JÁNOS: MAORT-lakótelepek Zalában. In CSEH VALENTIN (szerk.): „80 éves a MAORT.” Tanulmányok egy bányavállalat történetéből. Zalaegerszeg, 2009. Várkonyi (2017) VÁRKONYI-NICKEL RÉKA: Munkás és munkáltató kapcsolata a salgótarjáni acélgyárban a korai kapitalizmus időszakában. In BARTHA ESZTER – BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 81–108.

57

7. fejezet

Az életmód és életkörülmények – jövedelem, fogyasztás, lakhatás, öltözködés, táplálkozás. Munkáskultúra, munkásművelődés. Társas élet

Könyvek

A szocialista életmód. Eredmények és problémák. Magyar–bolgár tanulmányok. Budapest, 1981, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete – Bolgár KP KB Társadalomtudományi Akadémiája. Barthes (1983) BARTHES, ROLAND: Az öltözködés története és szociológiája. In KLANICZAY GÁBOR –

S. NAGY KATALIN (szerk.): Divatszociológia. Budapest, 1982, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Belényi–Sz. Varga (2000) BELÉNYI GYULA – SZ. VARGA LAJOS: Munkások Magyarországon 1948–1956. Budapest, 2000, Napvilág Kiadó. Béres (1979) BÉRES CSABA: Lakótelep – kertes házak helyén. Az életforma-váltás szociológiai problémái egy szanálási övezetben. Debrecen, 1979, MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága. Berkovits (1976) BERKOVITS GYÖRGY: Világváros határában. Budapest, 1976, Szépirodalmi Könyvkiadó. Certeau (1984) CERTEAU, MICHEL DE: The Practive of Everyday Life. Berkeley, 1984, University of California Press. Csatlós (2016) CSATLÓS JUDIT (szerk.): Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján. Ford.: CAMPBELL, ALAN. Budapest, 2016, Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum. Csontos–Vass (2001) CSONTOS GYÖRGYI – VASS TIBOR: Ózdi munkáskolóniák (1861–1970). Gyári lakótelepek és lakásbelsők története a századfordulótól az ezredfordulóig. Pomáz, 2001, Kráter Műhely Egyesület. Czigány (1967) CZIGÁNY GYULA: Munkásének, 1919–1945. Magyar munkásmozgalom és zenekultúra a két világháború között. Budapest, 1967, Zeneműkiadó.

58

Czoma (1985) CZOMA LÁSZLÓ: Alkohol az életmódban. (Egy szegénytelep élete). Budapest, 1985, Művelődéskutató Intézet. Dobák (2008) DOBÁK JUDIT: Életmód a Diósgyőr-vasgyári kolóniában. PhD-disszertáció. Debrecen, 2008, Debreceni Egyetem. Életkörülmények, lakásviszonyok az 1978. évi életmód-életkörülmények felvétel alapján. Budapest, 1978, Statisztikai Könyvkiadó. Étrendi szokások a munkás-, alkalmazotti- és paraszti háztartásokban. Budapest, 1960, Statisztikai Könyvkiadó. Faludi (1978)

FALUDI ANDOR: A Pest megyében lakó, Budapestre bejáró munkások. Budapest, 1978, SZEKI.

F. Dózsa (1987) F. DÓZSA KATALIN: Letűnt idők, letűnt divatok. Budapest, 1987, Magvető Kiadó. Falussy (1994) FALUSSY BÉLA: A magyar társadalom életmódjának változásai. A társadalmi idő felhasználása. Budapest, 1994, Orient Press Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. Falussy–Vass (1978) FALUSSY BÉLA – VASS DEZSŐ: A munkásművelődés alakulásának és helyzetének statisztikai elemzése, 1960–1974. Budapest, 1978, Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete. Gerő–Hrubos–Szelényi (1975) GERŐ ZSUZSA – HRUBOS ILDIKÓ – SZELÉNYI IVÁN (összeáll.): Fogyasztásszociológia. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1975, Tankönyvkiadó. Gyáni (1992) GYÁNI GÁBOR: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest, 1992, Magvető Könyvkiadó. Gyáni (1995) GYÁNI GÁBOR: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Budapest, 1995, Új Mandátum Könyvkiadó. Gyáni (1999) GYÁNI GÁBOR: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten 1870–1940. Budapest, 1999, Új Mandátum Könyvkiadó. Harcsa (1994)

59

HARCSA ISTVÁN: Életmód, életkörülmények a ’90-es években. Budapest, 1994, Központi Statisztikai Hivatal. Hudi (2007) HUDI JÓZSEF (szerk.): A fogyasztás társadalomtörténete. (A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája, Pápa, 2004. augusztus 27–28.). Budapest – Pápa, 2007, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület – Pápai Református Gyűjtemény. Ikvai (1987) IKVAI NÁNDOR (szerk.): Életmódkutatások Pest megyéből. Szentendre, 1987, PMMI. Juhász–Bőhm–Pál (1975)

JUHÁSZ ISTVÁN – BŐHM ANTAL – PÁL LÁSZLÓ: Bejáró munkások a Csepel Autógyárban. Budapest, 1975, Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete.

Kiaer–Naiman (2005) CHRISTINA KIAER – ERIC NAIMAN (eds.): Everyday Life in Early Soviet Russia. Taking the Revolution Inside. Bloomington, IN, 2005, Indiana University Press. Konrád–Szelényi (1966) KONRÁD GYÖRGY – SZELÉNYI IVÁN: A lakótelepek szociológiai problémái. Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó. Kovács (1982)

KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: „Várnak rád a magas hegyek” Fejezetek a Munkás Testedző Egyesület nagyszénási menedékháza múltjából. Budapest, 1982, MSZMP Budai járás Bizottsága, Pest Megyei Tanács.

Kováts (1990) KOVÁTS GYÖRGY: A Diósgyőr-vasgyári művelődés története. Közművelődési Füzetek 7. Miskolc, 1990, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ. Kozma (1979) KOZMA FERENC: Jólét szocialista módon. (A szocialista életmód kérdéséhez). Budapest, 1979, Kossuth Könyvkiadó. Kósa (2000) KÓSA LÁSZLÓ (Szerk.): Magyar művelődéstörténet. Budapest, 2000, Osiris Könyvkiadó. Körner (2004) KÖRNER ZSUZSA: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850–1945. Budapest, 2004, TERC Kft.

60

Kőműves (1980) KŐMŰVES MÁRTA: Külváros a belvárosban. Tanulmány egy belvárosi irodaház takarítónőiről 1979–1980. Budapest, 1980, Művelődéskutató Intézet. Kulcsár (1976) KULCSÁR KÁLMÁN: A szocialista életmód formálásának feltételei és politikai problémái. Budapest, 1976, Kossuth Könyvkiadó. Lakás, lakókörnyezet, lakásminőség. Adatgyűjtemény. Budapest, 1985, Statisztikai Könyvkiadó. Langenthalné (1987) LANGENTHALNÉ BAJI ETELKA: A budapesti ipari munkásság öltözködési szokásai a dualizmus korában. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1987. Lehoczky (1977) LEHOCZKY ALFRÉD (szerk.): Szocialista életmód és a munka. Előadások. Budapest – Miskolc, 1977, TIT. Losonczi (1973) LOSONCZI ÁGNES: Az életmódról. Budapest, 1973, MTA Szociológiai Kutató Intézet Kiadványai. Losonczi (1977) LOSONCZI ÁGNES: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, 1977, Gondolat Kiadó. Lüdtke (1989) ALF LÜDTKE: The History of Everyday Life. Reconstructing Historical Experiences and Ways of Life. Trans. WILLIAM TEMPLER. Princeton, 1989, NJ, Princeton University Press. Miclau (1995) PAUL MICLAU: Roumains déracines. La vie quotidienne dans la Roumanie de Nicolas Ceaucescu. (Uprooted Romanians. Everyday life in Nicolae Ceauşescu’s Romania), Paris, 1995, Publisu. Munkásélet és mozgalom Pest megyében 1890–1948. Munkásmozgalmi állandó kiállítás ismertetője. Szentendre, 1987, Pest Megyei Munkásmozgalmi Múzeum. Nagy D. (1987) NAGY DEZSŐ: Magyar munkásfolklór. Budapest, 1987, Gondolat Könyvkiadó. Nagy P. (2016) NAGY PÉTER: A Rima vonzásában. Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig. Budapest, 2016, Napvilág Kiadó.

61

Népgazdasági mérlegek, reáljövedelmek 1956: fogyasztás, reálbérek, reáljövedelmek, nemzeti jövedelem, munkaerőmérleg, a mezőgazdaság bruttó-, nettó- és árutermelése. Budapest, 1957, Központi Statisztikai Hivatal. Niethammer–Plato–Wierling (1991) NIETHAMMER, LUTZ – PLATO, ALEXANDER – WIERLING DOROTHEE: Die volkeseigene Erfahrung: eine Archäologie des Lebens in der Industrieprovanz der DDR. Berlin, 1991, Rowohlt – Berlin Verlag. Olajos (1998) OLAJOS CSABA: A Diósgyőr-vasgyári kolónia. Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. Miskolc, 1998, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Paládi (2000) PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Az ipari munkásság. In PALÁDI-KOVÁCS ATTILA (főszerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Budapest, 2000, Akadémiai Kiadó, 239–308. Paládi (1988) PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Gömör néprajza sorozat. Debrecen, 1988, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék. Pályi–László (1942) PÁLYI MÁRTON – LÁSZLÓ GYÖRGY: Táplálkozás és a munkásság. Budapest, 1942, Horizont. Patronage, Personal Networks and Party-State. Everyday Life in the Cultural Sphere of Communist Russia and East Central Europe. In Contemporary European History, 2002. 11. S. 1–152. R. Nagy (2010) R. NAGY JÓZSEF: Boldog téglafalak között. Munkáskolóniák kulturális antropológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 2010, Miskolci Galéria. Reitzer–Rostás (1941) REITZER BÉLA – ROSTÁS ILONA: Ezer munkás a szabad idejéről. Budapest, 1940, Athenaeum. S. Nagy (1987) S. NAGY KATALIN: Lakberendezési szokások. Budapest, 1987, Magvető Könyvkiadó. Simonovits–Valuch (2009) SIMONOVITS ILDIKÓ – VALUCH TIBOR: Öltöztessük fel az országot. Divat és öltözködés a szocializmusban. Budapest, 2009, Argumentum Kiadó. Somogyi (1888) SOMOGYI MANÓ: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete. Budapest, 1888.

62

Sz. Bányai (1996) SZ. BÁNYAI IRÉN: A gázgyári kolónia. Az óbudai gázgyár munkás- és tisztviselőtelepének történeti és néprajzi elemzése. Debrecen, 1996, Kossuth Lajos Tudományegyetem. Szamos (1960) SZAMOS RUDOLF: Barakkváros. Budapest, 1960, Kossuth Kiadó. Szántó (1974) SZÁNTÓ MIKLÓS: Munkaidő-csökkentés és életmód. Szociológiai tanulmányok. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó. Szántó (1984) SZÁNTÓ MIKLÓS: Hogyan élünk? A szocialista életmód ismérvei, feltételei, tendenciái. Budapest, 1984, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Szendrő (1947) SZENDRŐ FERENC: A munkásműveltség könyve. Budapest, 1947, Munkás Kultúrszövetség. Szilágyi (1964) SZILÁGYI JÁNOS: Munkásosztályunk általános műveltségi helyzete 1919–1945 között. Budapest, 1964, Akadémiai Kiadó. Tóth E. (2007) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár- korszakban mikrotörténeti megközelítésben. Budapest, 2007, Napvilág Kiadó. Valuch–Andorka (2004) VALUCH TIBOR – ANDORKA RUDOLF. Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944- től napjainkig. Budapest, 2004, Argumentum – Osiris. Valuch (2005) VALUCH TIBOR: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. Valuch (2005) VALUCH TIBOR: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete. Budapest, 2005, 1956-os Intézet – Corvina Kiadó. Valuch (2009) VALUCH TIBOR: A városi öltözködés változásai Magyarországon 1948–2000. In SIMONOVICS ILDIKÓ – VALUCH TIBOR (szerk.): Öltöztessük fel az országot! Divat és öltözködés a szocializmusban. Budapest, 2009, Budapesti Történeti Múzeum, 1956-os Intézet – Argumentum, 99–129.

63

Valuch (2012) VALUCH TIBOR: Hétköznapi élet Kádár János korában. Budapest, 2012, Corvina Kiadó. Valuch (2013) VALUCH TIBOR: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Budapest, 2013, Napvilág Kiadó. Várkonyi (2016) VÁRKONYI-NICKEL RÉKA: A Rimaiak Salgótarjánban. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kolóniájának életmódvizsgálata a két világháború közötti időszakban. Doktori disszertáció. Budapest, 2016, Eötvös Loránd Tudományegyetem. Versztovsek–Enyedi (1978) VERSZTOVSEK RADMILA – ENYEDI JÓZSEF: A fogyasztás társadalmi osztályok-rétegek szerinti differenciálódása Magyarországon. Budapest, 1978, Belkereskedelmi Kutató Intézet. Willis (2000) WILLIS, PAUL: A skacok. Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra. Budapest, 2000, Új Mandátum Könyvkiadó. Tanulmányok

Andorka (1978) ANDORKA RUDOLF: A falun élő munkások életkörülményei és életmódja. Szakszervezeti Szemle, 1978. 4. 52–59. Bárány–Pápai (1964) BÁRÁNY LAJOS − PAPAI BÉLA: A Budapest környéki ingavándorforgalom. Közlekedéstudományi Szemle, 1964. 3. 97−107. Bartha (2011) BARTHA ESZTER: Munkások az államszocializmusban. Életszínvonal, politika és legitimáció. Eszmélet, 23. 91. 2011. 83–92. Benkő–Fekete–Halászné (1975) BENKŐ JÁNOS – FEKETE GYULA – HALÁSZNÉ BOKOR KATALIN: A fogyasztás szocialista vonásai Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1975. 53. 10. 947–967. Berend (1983) BEREND T. IVÁN: Társadalom és életmód Magyarországon a szocialista átalakulás időszakában. In P. N. FEDOSZEJEV – PACH ZSIGOND PÁL (szerk.): A szocialista életmód. Magyar és szovjet tanulmányok az életmódkutatás témaköréből. Budapest, 1983, Magyar Tudományos Akadémia, 121–136.

64

Berkovits (1975) BERKOVITS GYÖRGY: Telkes munkások a főváros környéki falvakban. Szociológia, 4. 3. 1975. 395–413. Bernáth–Polyák (2002) BERNÁTH PÉTER – POLYÁK LAURA: Kényszermosdatások Magyarországon. In BERNÁTH GÁBOR (szerk.): Kényszermosdatások a cigánytelepeken 1945–1985. Budapest, 2002, Roma Sajtóközpont, 7–25. Bezsenyi (2014) BEZSENYI TAMÁS: „Munka után estefelé”. Gyári munkások társadalmi munkája és a fusizási módszerek az 1960-as évek Magyarországán. In HALMOS KÁROLY – KISS

ZSUZSANNA – KLEMENT JUDIT (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Budapest, 2014. Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 502–515. Božena (1954) BOŽENA FILOVÁ–BARABÁŠOVÁ: A munkásosztály kultúrájára és életmódjára vonatkozó első néprajzi kutatás Szlovákiában. Ethnographia, 65. 1954. 458–465. Bódy (2000) BÓDY ZSOMBOR: A hétköznapi élet története. Munkás visszaemlékezések a századforduló idejéből. In BÓDY ZSOMBOR – MÁTAY MÓNIKA – TÓTH ÁRPÁD (szerk.): A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Budapest, 2000, Osiris, 275–293. Bódy (2004) BÓDY ZSOMBOR: Kislakás, társasház. Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása Budapesten az első világháború körül. Századvég (Új folyam), 34. 27– 56. Bódy (2008) BÓDY ZSOMBOR: A vásárlás és a történészek. A fogyasztás története a politikatörténet, a gazdaságtörténet és a társadalom/kultúrtörténet metszéspontján a német nyelvű történetírásban. Múltunk, 2008. 53. 3. 17–39. Bódy (2015) BÓDY ZSOMBOR: Népesedés, életmód és a nők helyzetének változásai Magyarországon az első világháború után. In TOMKA BÉLA. (szerk.): Az első világháború következményei Magyarországon. Budapest, 2015, Országgyűlés Hivatala – Osiris, 227–255. Bromlej (1983) BROMLEJ, JU V.: A szocialista életmód és a termelésen kívüli élettevékenység. In P.N. FEDOSZEJEV – PACH ZSIGOND PÁL (szerk.): A szocialista életmód. Magyar és szovjet tanulmányokaz életmódkutatás témaköréből. Budapest, 1983, Magyar Tudományos Akadémia, 105–120.

65

Dankó (1984) DANKÓ IMRE: A szocialista életmód történeti kutatásának módszertani kérdései. In A szocialista életmód fejlesztésének néhány aktuális kérdése. In A szocialista (munkás) életmód kérdései Hajdú-Bihar megyében. A VI. munkásmozgalom- történeti hét (1983. november 24–30.) előadásainak szövege. Debrecen, Alföldi Nyomda, 1984. 11–18. Dobák (2003) DOBÁK JUDIT: A diósgyőri munkáskolónia. In HORVÁTH SÁNDOR – PETHŐ LÁSZLÓ –

TÓTH ESZTER ZSÓFIA. (szerk.): Munkástörténet – munkásantropológia. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 160–170. Dömötör (1972) DÖMÖTÖR ÁKOS: Az üzemtörténet-írás jelentősége és a munkás-életmód kutatása. Népművelési Értesítő, 1972. 1. 22–30. Dömötör (1994) DÖMÖTÖR ÁKOS: A Hangony-völgyi bejáró munkások a hetvenes években: néprajzi változásvizsgálat. In VERES LÁSZLÓ – VIGA GYULA (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII. Miskolc, 1994, Herman Ottó Múzeum, 373–392. Étrendi szokások a munkás-, alkalmazotti és paraszti háztartásokban. Statisztikai Időszaki Közlemények, KSH, 1960. 34. Ferge (1983) FERGE ZSUZSA: Az életmód szocialista átalakításának néhány feltétele. In P. N. FEDOSZEJEV – PACH ZSIGOND PÁL (szerk.): A szocialista életmód. Magyar és szovjet tanulmányok az életmódkutatás témaköréből. Budapest, 1983, Magyar Tudományos Akadémia, 143–153. Filipcová (1978) FILIPCOVÁ B.: A szocialista életmód alakulása, mint tudatosan irányított társadalmi folyamat. In SZÁNTÓ MIKLÓS (szerk.): Életmódkutatás a szocialista országokban. Tanulmányok az 1975-ös budapesti konferencia anyagából. Budapest, 1978, Kossuth Könyvkiadó, 264–285. Földes (1980) FÖLDES GYÖRGY: Az újpesti munkásság életviszonyai az 1930-as években. Történelmi Szemle, 1980. 2. 309–319. Fukász (1977) FUKÁSZ GYÖRGY: Az életmód fogalmáról – filozófiai aspektusban. Magyar Filozófiai Szemle, 1977. 5. 508–529. Fukász (1979) FUKÁSZ GYÖRGY: A csepeli munkások életmódja és szabadidő-szokásai. Magyar Tudomány, 1979. 24. 11. 816–823.

66

Fukász (1980) FUKÁSZ GYÖRGY: A csepeli munkások életmódja 1969–1979. In Tájékoztató, 3. Budapest, 1980, Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete, 93–109. Gergely A. (1978) GERGELY ATTILA: Az ipari munkásság életmódjának szociológiai típusai – a típusalkotási törekvések tipológiájához. In LÉDERER PÁL (szerk.): Munkásszociológiai tanulmányok. Budapest, 1978, NIM – IGÜSZI, 143–249. Gergely E. (1988) GERGELY ERNŐ: A bányamunkásság élet- és munkakörülményei 1867 és 1914 között. In Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1985. (1988). 70–125. Gyáni (1997) GYÁNI GÁBOR: Tömegkultúra a századfordulós Budapesten. Budapesti Negyed, V. 2– 3. 1997. 16–17. Hanák K. (1978) HANÁK KATALIN: Vázlatok a mai falusi munkásságról. Szociológia, 1978. 3. 361– 377. Hanák P. (1981) HANÁK PÉTER: Életmódkutatás és társadalomtörténet. Baranyai Művelődés, 1981. 2. 56–64. Hantó (1979) HANTÓ ZSUZSA: Az ipari munkásság életmódjának interdiszciplináris kutatása Pécs vonzáskörzetében. In PÁLNÉ KOVÁCS ILONA – RECHNITZER JÁNOS (szerk.): Az agglomeráció-kutatás módszertani kérdései. Nemzetközi konferencia, Pécs, 1978. október 8–11. Pécs, 1979, MTA Dunántúli Tudományos Intézete, 279–302. Horváth (2003) HORVÁTH RÉKA: Egy falu – két életforma. Paraszti és munkáséletmód Lábatlanon. In HORVÁTH SÁNDOR – PETHŐ LÁSZLÓ – TÓTH ESZTER ZSÓFIA (szerk.): Munkástörténet – munkásantropológia. Tanulmányok. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 153–159. Horváth (2007a) HORVÁTH SÁNDOR: A lakás és a fürdő. A munkás- és szociálpolitika típusai az ötvenes években. Múltunk, 2007. 52. 2. 31–49. Horváth (2007b) HORVÁTH SÁNDOR: Csudapest és a frizsiderszocializmus: a fogyasztás jelentései, a turizmus és a fogyasztáskritika az 1960-as években. Múltunk, 2008. 53. 2008. 3. 60–83. Hradil (1995)

67

HRADIL, STEFAN: Régi fogalmak es új struktúrák. Miliő-, szubkultúra- és életstíluskutatás a 80-as években. In ANDORKA RUDOLF – STEFAN HRADIL – JULES L. PESCHAR (szerk.): Társadalmi rétegződés. Budapest, 1995, Aula, 347–387. Julie (2000) JULIE HESSLER: The Stalinist turn towards consumerism. In SHEILA FITZPATRICK (Ed.): Stalinism. New Directions. Routledge, London – New York, 2000. 182–209. Karlaki (2008) KARLAKI ORSOLYA: Autó-mobil? Személygépkocsi-használat a Kádár-korszakban. Múltunk, 2008. 53. 3. 84–97. Kisbán (1997) KISBÁN ESZTER: Táplálkozáskultúra. In PALÁDI-KOVÁCS ATTILA (szerk.): Életmód. Magyar Néprajz IV. Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó, 417–584. Kisőrsi (2016) KISŐRSI ZSÓFIA: „Közelebb kerül a falu a városhoz”. A szabadidő eltöltésének lehetőségei Vas megye falvaiban a hatvanas évek elején. In PAP JÓZSEF – TÓTH

ÁRPÁD (szerk.): Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Budapest, 2016, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 569–581. Kisőrsi (2017) KISŐRSI ZSÓFIA: Félúton. A Szombathelyi Cipőgyár ingázói a hatvanas években. In BARTHA ESZTER – BEZSENYI TAMÁS (szerk.): Egy másik Kelet-Európa. Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. Budapest, 2017, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 132–156. Kiss (2007) KISS ANDRÁS: A Csepel Autógyár történetéről. Múltunk, 2007. 52. 2. 50–65. Kiss (2007) KISS ANDRÁS: Ipari munkásság a hiperinflációban. Dokumentumok. Levéltári Közlemények, LXXXVI. 2016. 139–156. Kohut (2008) KOHUT TAMÁS: „Erkölcsi téren ma mar a szállókon rend van”. Mindennapi élet a szocialista korszak munkásszállásain. Korall, 2008. 32. 60–77. Kováts (1976) KOVÁTS GYÖRGY: A bejáró dolgozók Borsod megyében. Szakszervezeti Szemle, 1975. 2. 82–85. Laczkó (1989) LACZKÓ MIKLÓS: Gépgyári munkások az 1930-as években. Századok, 1989. 1–2. 3– 44.

68

Ladányi (1977) LADÁNYI JÁNOS: Községekben élő munkások. Szociológia, 1977. 6. 1. 28–41.

Nagy D. (1971) NAGY DEZSŐ: A munkáséletmód és munkáshagyomány-kutatás feladatairól. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei, 1971. 2. 29–52. Nagy P. (2011) NAGY PÉTER: Az ózdi vasgyári alkalmazottak lakáskörülményei 1918 és 1945 között. Bányászattörténeti Közlemények, 6. 2011. 1. 64–87. Nagy S. (1975) NAGY SÁNDORNÉ: Életmódkutatás tanulságai a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Baranyai Művelődés, 1975. 3–4. 141–151. Nemcsik (1976) NEMCSIK PAL: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása. In DOBROSSY ISTVÁN (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból. A miskolci Herman Otto Múzeum Néprajzi Kiadványai VII. Miskolc, 1976, Herman Ottó Múzeum, 49–62. Ö. Kovács (2004) Ö. KOVÁCS JÓZSEF: Munkáslét Magyarországon 1956 után. A mikro- és makrotörténet metszéspontjai. In Évkönyv. Magyarország a jelenkorban 12. 2004. 245–268. Papp (2017) PAPP ANDREA: A munka és a mindennapok világa Rudabányán az 1950-es években. In RAINER M. JÁNOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Munkások '56. Budapest, 2017, Országos Széchényi Könyvtár – 1956-os Intézet Alapítvány, 57–79. Pál (1974) PÁL LÁSZLÓ: Az ingázó dolgozók életformájáról, életmódjának sajátosságairól. Társadalomtudományi Közlemények, 1984. 3. 373–385. R. Nagy (2007) R. NAGY JÓZSEF: Falusi munkáskolóniák lakóinak morálfelfogása Északkelet- Magyarországon. Múltunk, 2007. 52. 2. 66–82. Reid–Clowely (2000) SUSAN E. REID – DAVID CROWLEY (szerk.): Style and Socialism. Modernity and Material Culture in Post-War Eastern Europe. Oxford, 2000, Berg. Reid (2002) SUSAN E. REID: Khrushchev’s Children’s Paradise. The Pioneer Palace, Moscow, 1958–1962. In DAVID CROWLEY – SUSAN E. REID (Eds): Socialist Spaces: Sites of Everyday Life in the Eastern Bloc. New York, 2002, Berg, 141–179.

69

S. Nagy (1997) S. NAGY KATALIN: Fogyasztás és lakáskultúra Magyarországon a hetvenes években. Replika, 1997. június, 47–52. Sallayné (1989) SALLAYNÉ PETERDI VERA: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In BENCZE GÉZA

(szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989, Magyar Történelmi Társulat, 209–233. S. Mialkovszky (1981) S. MIALKOVSZKY MÁRIA: Adalékok az otthonkultúra-kutatás kérdéséhez az Allt-féle hagyaték kapcsán. In A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1979–1980. Budapest, 1981. 43–123. S. Mialkovszky (1995) S. MIALKOVSZKY MÁRIA: Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn. Anyagismertetés és a kutatási problémák felvetése. In KÖVÉR GYÖRGY – GYÁNI

GÁBOR (szerk.): Magyarország társadalomtörténete. Szöveggyűjtemény I/2. kötet. Budapest, 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó, 178–193. Szántó (1978) SZÁNTÓ MIKLÓS: Gondolatok a munkáséletmód változásairól. In MUZSLAY JÚLIA (szerk.): A szocialista életmódról. Szemelvénygyűjtemény a KISZ-szervezetek, politikai képzési körök életmódvitájához. Budapest, 1978, Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 45–59. Tamás (1978) TAMÁS PÁL: Életmódkutatás a szocialista országokban. Kutatási szempontok, módszerek, eredmények. Szociológia, 1978. 3. 435–449 Tímár (1975) TÍMÁR MÁTYÁS: Adalékok a munkásosztály életkörülményeinek alakulásához. Közgazdasági Szemle, 1975. február, 169–182. Tóth Z. (2010) TÓTH ZOLTÁN: Melyik ház a „kockaház”? Mit mond a művelt középosztály egy munkásháztípusról. Korall, 2010. 40. 5–44. Tóth E. (2004) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: A fogyasztás ábrázolása munkások és munkásnők életút- elbeszéléseiben. In RAINER M. JÁNOS (szerk.): „Hatvanas évek” Magyarországon. Budapest, 1956-os Intézet, 2004. 357–386. Tóth E. (2015) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: Balatoni nyaralások a szocialista időszakban. In KARÁCSONY

TAMÁS (szerk.): Példázatok a megismerésről és a továbbépítésről. Budapest, 2015, BMGE Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék, 170–179.

70

Valuch (2002a) VALUCH TIBOR: A lódentől a miniszoknyáig. Az öltözködés és a divat Magyarországon az ötvenes és a hatvanas években. In Évkönyv. Magyarország a jelenkorban. 10. 2002. 52–75. Valuch (2002b) VALUCH TIBOR: A „gulyáskommunizmus” mítosza és valósága. (A kádári konszolidáció hétköznapjai). In ROMSICS IGNÁC (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemből. Budapest, 2002, Osiris Kiadó, 361– 390. Valuch (2003a) VALUCH TIBOR: „Községünkben nagy előrehaladást értünk el a szocializmus építése terén”. A történeti parasztság es az életmód változásai Magyarországon a hatvanas években. In RAINER M. JÁNOS (szerk.): Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. Budapest, 2003, 1956-os Intézet, 129−176. Valuch (2003b) VALUCH TIBOR: Változó idők – változó szokások. A tevékenységszerkezet, a jövedelem és a fogyasztás átalakulása a magyar falvakban a kollektivizálás időszakában. In ORMOS MARIA (szerk.): Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Budapest, Osiris Kiadó, 311–322. Valuch (2008a) VALUCH TIBOR: Csepel bicikli, Caesar konyak, Symphonia, Trapper farmer. A fogyasztás és a fogyasztói magatartás változásai a szocialista korszakban. Múltunk, 2008. 53. 3. 40–59. Valuch (2008b) VALUCH TIBOR: „Mosdunk, fürdünk, fogat mosunk.” A tisztálkodási és testápolási szokások változásainak néhány jellegzetessége 1945 után. In JUHÁSZ KATALIN

(szerk.): Tiszta sorsok. Tanulmányok a tisztaságról. Budapest, 2009, L’Harmattan Kiadó. Valuch (2013a) VALUCH TIBOR: Rántott leves, cukros-zsíros kenyér és borjúbécsi. In HUDI JÓZSEF (szerk.): A fogyasztás társadalomtörténete. Rendi társadalom – polgári társadalom 18. Budapest – Pápa, 2007, Hajnal István Kör – Pápai Református Gyűjtemények, 293–308. Valuch (2013b) VALUCH TIBOR: Lehetett mit enni, volt mit venni… Az élelmiszerellátás- és fogyasztás változása Magyarországon 1956–1978 között. Korunk, 2013. 10. 42– 52. Valuch (2016)

71

VALUCH TIBOR: Divat, öltözködés, fogyasztás. In F. DÓZSA KATALIN – SZATMÁRI JUDIT

ANNA – VÉR ESZTER VIRÁG (szerk.): Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete. Budapest, 2016, ELTE Eötvös Kiadó, 247– 264. Varga (2012) VARGA ZSUZSANNA: Fel lábbal a földön, fel lábbal az iparban. (A kétlakiakról szóló diskurzus főbb fordulópontjai az államszocializmus időszakában). In BARTHA

ESZTER – VARGA ZSUZSANNA (szerk.): Határokon túl. Budapest, 2012, L’Harmattan Kiadó, 93–107. Várkonyi (2012) VÁRKONYI-NICKEL RÉKA: Az acélgyári kolónia életmódja a kezdetektől a második világháborúig In SZIRÁCSIK ÉVA (szerk.): A város előtt: Salgótarján területe az 1922. évi várossá nyilvánítás előtt. Salgótarján, 2012, Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, 157–166. Várkonyi (2015) VÁRKONYI-NICKEL RÉKA: A salgótarjáni acélgyári kolónia munkás-lakóházai (1871– 1945). Ethnographia, 2015. 126. 4. 597–616. Várkonyi (2017) VÁRKONYI-NICKEL RÉKA: Sportélet a salgótarjáni acélgyár kolónián a 20. század első felében. Múltunk, 2017. 28. 2. 71–92.

72

8. fejezet

A munka és a politika világa. Munkásmozgalom, politikai aktivitás és politikai részvétel, politikai szervezetek, szakszervezetek, érdekérvényesítés, politikai képviselet,

munkahelyi konfliktusok és sztrájkok. Munkásidentitás és mentalitás Könyvek

Allen – Campbell – McIlroy (2010) JOAN ALLEN – ALAN CAMPBELL – JOHN MCILROY: Histories of labour : national and international perspectives. Pontypool, 2010, Merlin. Asztalos (1979)

ASZTALOS ISTVÁN: Munkás- és szegényparaszt mozgalmak Aszódon és a Galga mentén. Aszód, 1979, Petőfi Múzeum.

Bartha (2013) ESZTER, BARTHA: Alienating Labour – Workers on the road from socialism to capitalism in East Germany and Hungary. New York – Oxford, 2013, Berghahn. Beránné – Román (1978) BERÁNNÉ NEMES ÉVA – ROMÁN JÁNOS (szerk.): Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez. 1–5. kötet. Miskolc, 1975–1979, Miskolc megyei Város Tanácsa VB. Bluma–Uhl (2012) BLUMA, LARS – UHL, KARSTEN (Hrsg): Kontorllierte Arbeit – disziplinierte Körper? Zur Sozial- und Kulturgeschichte der Industriearbeit in 19. und 20. Jahrhundert. Bielefeld, 2012, Transcript Verlag. Brenner–Heumos (2005) CHRISTIANE BRENNER – PETER HEUMOS (Hrsg.): Sozialgeschichtliche Kommunismusforschung. Tschechoslowakei, Polen, Ungarn und DDR 1945–1968. München, 2005, R. Oldenbourg Verlag. (Bad Wiesseer Tagungen des Collegium Carolinum, 27). Cicalá (1962) ION CICALÁ: Munkás- és Parasztmozgalmak Erdélyben 1905–1907. (Labor and Peasant Movements in Transsylvania 1905–1907). Bukarest, 1962, Tudományos Könyvkiadó. Demeter–Szepesi (1990) DEMETER JÓZSEFNÉ – SZEPESI FERENC (szerk.): A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének története. Budapest, 1990, Kossuth Nyomda.

73

Eberhard (1988) NEMITZ, EBERHARD: Junge Produktionsarbeiter und Lehrlinge in der DDR. Eine empirische Untersuchung über Jugendliche in volkseigenen Betrieben des Bauwesens. Koblenz, 1988, Verlag Siegfried Bublies. Farkas (1989) FARKAS ROZÁLIA (szerk.): Dokumentumok Pest megye munkásmozgalmának történetéből 1944–1989. Szentendre, 1989, PMMI. Filtzer (2002) DONALD FILTZER: Soviet Workers and Stalinist Industrialization. The Formation of Modern Soviet Production Relations, 1928–1941. London etc., 1986, Pluto. Filtzer (2002) DONALD FILTZER: Soviet Workers and Late Stalinism. Labour and the Restoration of the Stalinist System after World War II. New York, 2002, Cambridge University Press. Filtzer (2002) DONALD FILTZER: A dream deferred. New studies in Russian and Soviet labour history. Bern – New York, 2008, Peter Lang. Geary (1989) DICK, GEARY: Labour and socialist movements in Europe before 1914. Oxford, 1989, Macmillan. Gelléri (1977) GELLÉRI PÉTER: A vándorló munkások. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó. Grama (2017) GRAMA, ADRIAN: Labouring along. Idustrial workers and the making of postwar Romania (1944–1958). Budapest, Central European University. Haraszti (1989) HARASZTI MIKLÓS: Darabbér. Egy munkás a munkásállamban. Budapest, 1989, TÉKA Könyvkiadó. Héthy–Makó (1975) HÉTHY LAJOS – MAKÓ CSABA: Az automatizáció és a munkástudat. Budapest, 1975, MTA Szociológiai Kutató Intézet Kiadványa. Héthy–Makó (1976) HÉTHY LAJOS – MAKÓ CSABA: Munkások, érdekek, üzemi demokrácia. Budapest, 1976, MTA Szociológiai Kutató Intézet. Héthy–Makó (1978)

74

HÉTHY LAJOS – MAKÓ CSABA: Munkások, érdekek, érdekegyeztetés. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó. Héthy–Makó (1981) HÉTHY LAJOS – MAKÓ CSABA: A technika, a munkaszervezet és az ipari munka. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Hubai (2001) HUBAI LÁSZLÓ: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920 – 2000. I–III. kötet. Budapest, 2001, Napvilág Kiadó. Hübner–Klessmann–Tenfelde (2005) PETER HÜBNER – CHRISTOPH KLESSMANN – KLAUS TENFELDE (Hrsg.): Arbeiter im Staatssozialismus – Ideologischer Anspruch und soziale Wirklichkeit. Köln – Weimar – Wien, 2005, Böhlau Verlag. Kuczi (2011) KUCZI TIBOR: Munkásprés – a munka kikényszerítésének története az ipari forradalomtól napjainkig. Budapest, 2011, L’Harmattan Kiadó – Jelenkutató Alapítvány. Lampland (1995) MARTHA, LAMPLAND: The Object of Labor. Commodification in Socialist Hungary. Chicago, 1995, University of Chicago Press. Holthoon–Linden (1989) FRITS VAN HOLTHOON – MARCEL VAN DER LINDEN: Internationalism in the labour movement, 1830–1940. Leiden – New York, 1989, E. J. Brill. Méhel (1916) MÉHEL KÁLMÁN: A munkáskérdés lényege. Társadalompolitikai tanulmány. Budapest, 1916, Pátria. Melling–Booth (2008) JOSEPH MELLING – ALAN BOOTH: Managing the modern workplace. Productivity, politics and workplace culture in postwar Britain. Aldershot, Burlington, 2008, Ashgate. Munka, hatalom, gazdaság. Munkaszociológiai tanulmányok. Budapest, 1990, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Nagy (1945) NAGY ISTVÁN: Bérmunkások, munkásjellemek. Kolozsvár, 1945, Athenaeum. Ost (2005) OST, DAVID: The Defeat of Solidarity. Anger and Politics in Postcommunist Europe. Ithaca, New York, 2005, Cornell University Press.

75

Parvus (1924) PARVUS, HELPHAND ALEXANDER: Állam, ipar, szocializmus. Ford.: BÁNÓCZI LÁSZLÓ. Budapest, 1924, Népszava. Phelan (d. n.) CRAIG PHELAN (Ed.): Trade Unionism since 1945. Towards a Global History. Vol. 1. Oxford. Pittaway (1998) PITTAWAY, MARK: Industrial Workers, Socialist Industrialisation and the the State in Hungary, 1948–1958. PhD. Liverpool, 1998, University of Liverpool. Pittaway (2015) MARK PITTAWAY: From the Vanguard to the Margins: Workers in Hungary, 1939 to the Present. Chicago, 2015, Haymarket Books. Rossman (2005) JEFFREY ROSSMAN: Worker Resistance under Stalin: Class and Revolution on the Shop Floor. Cambridge, MA, 2005, Harvard University Press. Schlett (1987) SCHLETT ISTVÁN: A munkáskérdés és a szocializmus a magyar politikai gondolkodásban, 1848–1906. Adalékok a politikai ideológiák jelentésváltozásához. Budapest, 1987, Kossuth Könyvkiadó. Sidney–Beatrice (1909) SIDNEY WEBB – BEATRICE WEBB: Munkás-demokrácia. Budapest, 1909, Grill Károly Könyvkiadóvállalata. Siegelbaum–Grigor (1994) LEWIS H. SIEGELBAUM – RONALD GRIGOR SUNY: Making Workers Soviet. Power, Class, and Identity. 1994, Cambridge University Press. Sík (1988) SÍK ENDRE: Az „örök” kaláka. A társadalmi munka szociológiája. Budapest, 1988, Gondolat Könyvkiadó. Sipos (1997) SIPOS PÉTER: A szociáldemokrata szakszervezetek története Magyarországon. Budapest, 1997, MTA Történettudományi Intézete. Sullerot (1971) SULLEROT, EVELYNE: A női munka története és szociológiája. Budapest, 1971, Gondolat Könyvkiadó. Sz. Varga (1995)

76

SZ. VARGA LAJOS: Szakszervezetek a diktatúrában. A Magyar Dolgozók Párja és a szakszervezetek, 1948–1953. Pécs, 1995, Baranya Megyei Könyvtár. Szabó (1979)

SZABÓ ALFRÉD: Munkás- és szegényparasztmozgalmak Cegléden. Részletek a város politikatörténetéből. Cegléd, 1979, Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

Szalai (1994) SZALAI ERZSÉBET: A civil társadalomtól a politikai társadalom felé: munkástanácsok, 1989–1993. Budapest, 1994, T-Twins. Szalontai (1988) SZALONTAI JÓZSEF: Az Ózdi Kohászati Üzemek munkásmozgalmának története. Ózdi Honismereti Közlemények 11. Ózd, 1988, Kun Béla Művelődési Központ. Szántó (1990) SZÁNTÓ ZOLTÁN (szerk.): A munkamegosztás gazdaságszociológiai elmélete. Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény. Budapest, 1990, Aula Könyvkiadó. Szilvássy (1940) SZILVÁSSY SÁNDOR: A munkáskérdés alakulása az utolsó húsz esztendőben Magyarországon. Doktori értekezés. Budapest, 1940, Riegler. Varga (1994) VARGA LÁSZLÓ: Az elhagyott tömeg. Tanulmányok 1950–1956-ról. Budapest, 1994, Cserépfalvi – Budapest Főváros Levéltára. Vida (2007) VIDA ISTVÁN (összeáll.): Magyar munkás káté. Reprint kiadás. Budapest, 2007, Püski Kiadó. Violine–Nikolaev (2017) VIOLAINE DELTEIL – VASSIL NIKOLAEV (eds.): Labour and Social Transformation in Central and Eastern Europe – Europeanization and beyond. New York – London, 2017, Routledge. Tanulmányok

Alabán (2012) ALABÁN PÉTER: „Siktából” az utcára. Ipari munkások az ózdi kistérség törésvonalain. Korall, 2012. 49. 82–105. Alabán (2017) ALABÁN PÉTER: Emlékező mozaikok. A munka világa a Kádár-korszak vidéki Magyarországán. In RAINER M. JANOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Munkások ’56,

77

Évkönyv XXII. 2016–2017. Budapest, 2017, Országos Széchényi Könyvtár – 1956- os Intézet Alapítvány, 180–209. Bartha (2007) BARTHA ESZTER: „Mi hasznunk a szocializmusból?” A munkások és az új gazdasági rendszer Kelet-Németországban. Múltunk, 2007. 52. 2. 4–30. Bartha (2011a) BARTHA ESZTER: „Én csalódtam ebben a kapitalizmusban.” A munkástudat fejlődése az NDK-ban es Magyarországon a rendszerváltás után. Múltunk, 2011. 1. 17–45. Bartha (2011b) BARTHA ESZTER: Munkások az államszocializmusban: Életszínvonal, politika és legitimáció. Bevezető megjegyzések. Eszmélet, 2011. 91. 83–92. Bezsenyi (2012) BEZSENYI TAMÁS: Kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba. A Kádár-korszak gyári munkásai közötti együttműködés a fusizás révén. Metszetek, 1. 2–3. 2012. 39–48. Borsányi (1989) BORSÁNYI GYÖRGY: A budapesti munkások választási magatartása (1922–1945). Valóság, 1989. 1. 87–100. Boyer (2001) CHRISTOPH, BOYER: Arbeiter im Staatsocialismus. Ein Leitfeiden in theoretischer Absicht. Bohemia, 2001. 42. S. 209–219. Brandt (2002) BRANDT, PETER: Die Arbeiterbewegung des 19. und 20. Jahrhunderts. Entwicklung – Wirkung – Perspektiv. Jahrbuch für Forschungen zur Geschichte der Arbeiterbewegung. Januar 2002, S. 5–20. Burawoy (1980) BURAWOY, MICHAEL: The politics of production and the production of politics. A comparative analysis of piecework machine shops in Hungary and the United States. Political Power and Social Theory, 1980. vol. 1. 259–297. Burawoy (2009) BURAWOY, MICHAEL: Working in the tracks of state socialism. Capital&Class, 2009. Vol. 33. 2. 33–64. Castel (2000) CASTEL, ROBERT: Die Metamorphosen der sozialen Frage. Eine Chronik der Lohnarbeit. 2000, Konstanz.

78

Csepeli (1988) CSEPELI GYÖRGY: Konfliktus az üzemi szervezetben. In FRANK TIBOR (szerk.): Pszichológia vezetőknek. 2. kötet. Budapest, 1988, ITI Propaganda, 481-498. Csongrády (1976) CSONGRÁDY BÉLA: Társadalmi érdeklődés, politikai aktivitás bejáró és városban lakó munkások körében. Nógrádi Szemle, 1976. 3. 71–88. Dagmara (2001) DAGMARA, JAJEŚNIAK-QUAST: Soziale und politische Konflikte der Stahlarbeiter von Nowa Huta während der sozialistischen Transformation. Bohemia, 2001. 42. S. 244–268. Farkas (2013) FARKAS PETER: A munka méltósága. A munka erkölcsteológiai es társadalomelméleti összefüggései. Kapocs, 2013. 12. 4. 62–73. Földes (1993) FÖLDES GYÖRGY: A Kádár-rendszer és a munkásság. Eszmélet, 1993. 5. 18–19., 57– 73. Hegedűs (1979) HEGEDŰS JÓZSEF: Növekedési törekvések és munkásmagatartás. Egy budapesti kisvállalat esete. Szociológia, 1979. 4. 415–435. Heumos (2001) PETER HEUMOS: Aspekte des sozialen Milieus der Industriearbeiterschaft in der Tschechoslowakei vom Ende des Zweiten Weltkrieges bis zur Reformbewegung der sechziger Jahre. Bohemia, 2001. 1–2. 323–362. Heumos (2004) PETER HEUMOS: Stalinismus in der Tschechoslowakei. Forschungslage und sozialgeschichtliche Anmerkungen am Beispiel der Industriearbeiterschaft. Journal of Modern European History, 2004. 1. 2–109.

Heumos (2005a) PETER HEUMOS: State Socialism, Egalitarianism, Collectivism. On the Social Context of Socialist Work Movements in Czechoslovak Industrial and Mining Enterprises, 1945–1965. International Labor and Working-Class History, 2005. 2. 47–74. Heumos (2005b) PETER HEUMOS: „Wenn sie sieben Turbinen schaffen, kommt die Musik.” Sozialistische Arbeitsinitiativen und egalitaristische Defensive in tschechoslowakischen Industriebetrieben und Bergwerken 1945–1965. In CHRISTIANE BRENNER – PETER HEUMOS (Hrsg.): Sozialgeschichtliche Kommunismusforschung. München, 2005, Oldenbourg Verlag, 133–177.

79

Heumos (2010) PETER HEUMOS: Workers under Communist Rule. Research in the Former Socialist Countries of Eastern-Central and South-Eastern Europe and in the Federal Republic of Germany. International Review of Social History, 2010. 55. 83–115. Janky (2011) JANKY BÉLA: Övé a gyár, magadnak építed! Munkaszervezet és privatizáció. In U. ő. (szerk.): Szervezet, konfliktus, mediáció. Tanulmányok a 100 éve született Rézler Gyula emlékére. Budapest, 2011, Rézler Gyula Alapítvány, Gondolat, 49–75. Jávor (1991) JÁVOR ISTVÁN: Vállalati hatalom és átszervezés. Vezetés, Szervezet, Gazdaság, 1991. 3–4. 43–57. Kideckel (2002) KIDECKEL, DAVID: The Unmaking of an East-Central-European Working Class. In C. M. HANN (szerk.): Postsocialism: Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London, 2002, Routledge, 114–132. Kiss (2015) KISS ANDRÁS: „Mi mindig elfelejtjük, hogy még nem vagyunk gyár.” A Csepel Autógyár és munkásvilága az 1950-es években. Korall, 2015. 61. 90–110. Kocka (2003) KOCKA, JÜRGEN: Arbeit als Problem der europäischen Geschichte. In BIERWISCH, MANFRED (Hg.): Die Rolle der Arbeit in verschiedenen Epochen und Kulturen. Berlin, 2003. S. 77–92. Kuczi (1992) KUCZI TIBOR: Privatizáció és második gazdaság. Holmi, 1992. 4. 1. 99–109. Lüdtke (1994) ALF LÜDTKE: The Honour of Labour. Industrial Labour and the Power of Symbols under National Socialism. In DAVID F. CREW (Ed.): Nazism and German Society. London, 1994, Routledge, 67–109. Makó (1980) MAKÓ CSABA: A taylorizmus és a munkaszervezeti reformok az iparban. Gazdaság és Jogtudomány. 1980. 1–2. 43–85. Makó (1994) MAKÓ CSABA: Munkateljesítmény, érdek, hatalom, környezet. Az egyengető lakatosok esete. In KEMÉNY ISTVÁN – GÁBOR LÁSZLÓ (szerk.): XXX. 1963-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport. Budapest, 1994, MTA Szociológiai Kutató Intézet – MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, 235–252. Máté (1979)

80

MÁTÉ BERTALAN: Az 1907. évi XLVI. törvénycikk és annak végrehajtása Cegléden. Adatok a város munkáslakás-építési akciójához 1907–1923 között. In IKVAI

NÁNDOR (szerk.): Fejezetek Pest megye történetéből. Szentendre, 1979, PMMI, 77–98.

Nagy (2013) NAGY PÉTER: Egy epizód az ózdi munkáság életéből. – Az 1907. évi ózdi bérsztrájk. In ALABÁN PÉTER (szerk.): Táj – nép – hagyomány. Tanulmányok a barkóságról. Studia Barkonum. Ózd, 2013, Újra Ózdért Közhasznú Egyesület. Nagy (2014) NAGY PÉTER: Szerveződtek-e a „Rima rabszolgái”? Munkás-érdekvédelem Ózdon a kezdetektől a nyilas hatalomátvételig. Metszetek – Társadalomtudományi Folyóirat, 2014. 2. 165–178. Murányi (2012) MURÁNYI ISTVÁN: A munkások lokális identitásának jellemzői Borsodnádasdon. Korall, 2012. 13/49. 106–127. Paládi (1998) PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Egyházak, iparosok, munkások. In PALÁDI-KOVÁCS ATTILA (főszerk.): Népi kultúra – Népi társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve XIX. Társadalomnéprajzi tanulmányok. Budapest, 1998, Akadémiai Kiadó, 125–133. Pittaway (2002) PITTAWAY, MARK: Retreat from Collective Protest: Household, Gender, Work and Popular Opposition in Stalinist Hungary. In KOK, JAN (Ed.): Rebellious Families: Household Strategies and Collective Action in the 19th and 20th Centuries. New York – Oxford, 2002, Berghahn, (International Studies in Social History, Vol. 3.), 199–229.

Pittaway (2003) PITTAWAY, MARK: Az állami ellenőrzés társadalmi korlátainak újraértékelése: az ipari dolgozok es a szocialista diktatúra Magyarországon, 1948–1953. In HORVÁTH

SÁNDOR – PETHŐ LÁSZLÓ – TÓTH ESZTER ZSÓFIA (szerk.): Munkástörténet – munkásantropológia. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 71–91. Pittaway (2004) PITTAWAY, MARK: Workers, Management and the State in Socialist Hungary. Shaping and Re-shaping the Socialist Factory Regime in Újpest and Tatabánya, 1950–1956. In BRENNER CHRISTIANE – HEUMOS PETER (eds.): Sozialgeschichtliche Kommunismusforschung: Tschechoslowakei, Polen, Ungarn, DDR 1945–1968. München, 2004, R. Oldenbourg Verlag, 105–131. Pittaway (2005)

81

PITTAWAY, MARK: Accommodation and the limits of economic reform: industrial workers during the making and unmaking of Kadar’s Hungary. In PETER

HUBNER – CHRISTOPH KLESMANN – KLAUS TENFELDE (Hrg.): Arbeiter im Staatssozialismus. Ideologischer Anspruch und soziale Wirklichkeit. Wien – Köln – Weimar, 2005, Bohlau Verlag, 453–471. Pittaway (2007) PITTAWAY, MARK: A magyar forradalom új megközelítésben: az ipari munkásság, a szocializmus széthullása es rekonstrukciója, 1953–1958. In RAINER M. JÁNOS –

GYÁNI GÁBOR (szerk.): Ezerkilencszászötvenhat az újabb történeti irodalomban. Budapest, 2007, 1956-os Intézet, 49–71. R. Nagy (2007) R. NAGY JÓZSEF: Munkássá válni – munkásnak maradni. Kulturális antropológiai kutatás Északkelet–Magyarország munkáskolóniáiban. Világosság, 2005. 7–8. 37– 56. R. Nagy (2007) R. NAGY JÓZSEF: Falusi munkáskolóniák lakóinak morálfelfogása Északkelet- Magyarországon. Múltunk, 2007. 19. 2. 66–82. Schwarz (2011) SCHWARZ GYÖRGYI: Sorsukra hagyott – magukra maradt emberek: a múlt hatalma a jelenen. In KUCZI TIBOR (szerk.): Alkalmazott gazdaságszociológia. Budapest, 2011, Jelenkutató Alapítvány, 224–246. Siegelbaum (2006) LEWIS H. SIEGELBAUM: „Workers and Industrialization.” In RONALD GRIGOR SUNY

(Ed.): The Twentieth Century. Vol. 3. The Cambridge History of Russia. Cambridge, 2006, Cambridge University Press, 440–467. Somlai (2017) SOMLAI KATALIN: Egy elfogadva elvetett eszmény? A munkásönkormányzatiság kérdése a gazdasági mechanizmus reformjának előkészületeiben, 1965–1966. In RAINER M. JANOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Munkások ’56, Évkönyv XXII. 2016–2017. Budapest, 2017, Országos Széchényi Könyvtár – 1956-os Intézet Alapítvány, 210–227. Szabados (2013) SZABADOS GYÖRGY NORBERT: Munkáslét a Magyar Gördülőcsapágy-gyárban a klasszikus szocialista rendszerben. Metszetek, 2013. 2. 2–3. 255–275. http://metszetek.unideb.hu/files/13_szabados_gyorgy_norbert_0.pdf) Szabó (1992) SZABÓ DÁNIEL: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. Párt és vidéke. Történelmi Szemle, 1992. 3–4. 199–230.

82

Takács (2010) TAKÁCS ÁDÁM: Totalitarianism as an Atmosphere. Morality and Mentality in Hungary under the Kadar Regime. Divinatio, 2010. 31. 113–123. Tóth Á. (1978) TÓTH ÁRPÁD: Adalékok a mérnökök és munkások kapcsolatának alakulásához. Társadalmi Szemle, 1978. 5. 73–80. Tóth E. (2009) TÓTH ESZTER ZSÓFIA: A munkáspolitika hosszú évtizede, 1956–1970. In FEITL ISTVÁN (szerk.): Budapest az 1960-as években. Budapest, 2009, Napvilág Kiadó, 81–94. Tuong (2013) TUONG VU: Workers under Communism: Romance and Reality. In STEPHEN A. SMITH (Ed.): The Oxford Handbook of the History of Communism. Oxford – New York, 2013, Oxford University Press. Valuch (2017) VALUCH TIBOR: Munkáslét Magyarországon. A második világháborútól az 1960-as évek végéig. In RAINER M. JÁNOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Munkások ’56, Évkönyv XXII. 2016–2017. Budapest, 2017, Országos Széchényi Könyvtár – 1956- os Intézet Alapítvány, 32–54. Welskopp (1993) WELSKOPP, THOMAS: Von der verhinderten Heldengeschichte des Proletariats zur vergleichenden Sozialgeschichte der Arbeiterschaft – Perspektiven der Arbeitergeschichtsschreibung in den 1990er Jahren. 1999 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20. und 21. Jahrhunderte, 1993. 8., 3. 34–53.

83

9. fejezet

A munkások és a rendszerváltás Könyvek

Bartha (2011) BARTHA ESZTER: Magányos harcosok. Munkások a rendszerváltás utáni Kelet- Németországban és Magyarországon. Kelet-európai monográfiák. II. Budapest, 2011, L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék. Felvégi–Gerl (1990) FELVÉGI ANDREA – GERL ZSOLT: A Pekó (Petrenkó János). 1990, Ózd. Gil–Szelenyi–Townsley (2008) GIL, EYAL – IVAN SZELENYI – ELEANOR, TOWNSLEY: Making Capitalism Without Capitalists: The new ruling elites in Eastern Europe. London, 2008, Verso. Kovách (2002) KOVÁCH IMRE (szerk.): Hatalom és társadalmi változás – a posztszocializmus vége. Budapest, 2002, Napvilág Kiadó. Krausz (1998) KRAUSZ TAMÁS (szerk.): Rendszerváltás és társadalomkritika. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó. Lóránt (2017) LÓRÁNT KÁROLY (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben? Lakitelek, 2017, Antológia Kiadó. Papanek–Sárkány–Viszt (1986) PAPANEK GÁBOR – SÁRKÁNY PÉTER – VISZT ERZSÉBET: A nehéz pénzügyi helyzet rendezése iparvállalatainknál. Budapest, 1986, MTA Ipargazdaságtan Kutatócsoport. Szalai (1997) SZALAI ÁKOS: Ózd, válságrégió aktív helyi válságkezeléssel. Kézirat. H. n., 1997, Muníció Bt. Vásárhelyi (2005) VÁSÁRHELYI MARIA: Csalódások kora. Rendszerváltás alulnézetben. Budapest, 2005, MTA Társadalomkutató Központ. Virág (2010) VIRÁG TÜNDE: Falusi gettók az ország peremén. Budapest, 2010, Akadémiai Kiadó.

84

Tanulmányok

Alabán (2013) ALABÁN PÉTER: A rendszerváltozás társadalmi kérdései Ózdon. Comitatus, Önkormányzati Szemle, 2008. 18. 9–10. 115–129. Alabán (2013) ALABÁN PÉTER: A vidék válságai. Az ipari válságzóna jelenségeinek összefüggései a rendszerváltozás után az észak-borsodi bányásztelepülések példáján. Korall, 2013. 54. 118–140. Alabán (2014) ALABÁN PÉTER: Borsodi falvak, mint az ipari munkaerőpiac bázisai? Társadalomtörténeti vizsgálatok a Hangony völgyében. In HALMOS KÁROLY –

KLEMENT JUDIT – KISS ZSUZSANNA (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, 2014. 247–262. Alabán (2016) ALABÁN PÉTER: Bányász – vidék – társadalom. (20–21. századi helyzetkép Észak- Borsodban). In PAP JÓZSEF – TÓTH ÁRPÁD – VALUCH TIBOR (szerk.): Vidéki élet vidéki társadalom Magyarországon. Budapest, 2016, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 597–618. Alabán (2016) ALABÁN PÉTER: Magyarországi társadalomkép 1990 után. Comitatus, Önkormányzati Szemle, 2016. 26. (221.) 78–83. Alabán (2017) ALABÁN PÉTER: Emberek a meddőhányón. Mélyszegénységi szintek és hatalmi szereplők Ózdon a rendszerváltás idején. Múltunk, 2017. 62. 2. 117–151. Andorka–Spéder–Vukovich (1994) ANDORKA RUDOLF – SPÉDER ZSOLT: Szegénység a 90-es évek elején. In ANDORKA

RUDOLF – KOLOSI TAMÁS – VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport 1994. Budapest, 1994, TÁRKI – Századvég. Bajka–Kormos–Kutas (1997) BAJKA GÁBOR – KORMOS IMRE – KUTAS JÁNOS: Ózd és környéke foglalkoztatási gondjainak enyhítési lehetőségei. In MUNKÁCSY FERENCNÉ (szerk.): Foglalkoztatás, szociális gondok. Munkatudományi tanulmányok. Struktúr–Munkaügy Kiadó, h. n., 1997. Ballabás–Volter (2006) BALLABÁS GÁBOR – VOLTER EDINA: Egykori válságtérségeink fejlettségi-környezeti modellvizsgálatának alapjai. In III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. CD-kiadvány. Budapest, 2006. 4.

85

http://tgf.elte.hu/upload/cikkek/ballabas3.pdf Barta–Poszmik (1992) BARTA GYÖRGYI – POSZMIK ERZSÉBET: A gazdasági alkalmazkodás első jelei a borsodi válságtérségben. Közgazdasági Szemle, 1992. 39. 4. 357–370. Béres (2013) BÉRES CSABA: Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével. Metszetek, 2012/4.–2013/1. 1–30. Boródi (1980) BORÓDI FERENC: Hogyan hatott a bányászokra a nógrádi bányászat visszafejlesztése? In Tájékoztató. Filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, 1980. 2. 154–192. Brády (1999) BRÁDY ZOLTÁN: A munkásosztály a francba ment. Interjú – riport – dokumentum. Kapu, 12. 5. 1999. május, 76–81. Éber–Gagyi–Gerőcs–Jelenik–Pinkasz (2014) ÉBER MÁRK ÁRON – GAGYI ÁGNES – GERŐCS TAMÁS – JELENIK CSABA – PINKASZ

ANDRÁS: 1989. Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához. Fordulat, 2014/21. 10–63. Fazekas (1998) FAZEKAS KÁROLY: A munkanélküliség regionális sajátosságai. História. Ezredforduló-melléklet, 1998. 4. 8–11. Ferge (2001) FERGE ZSUZSA: A magyarországi szegénységről. Info-Társadalomtudomány, 2001/54. 17–26. G. Fekete (1991) G. FEKETE ÉVA: Dinamikus depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 1869–1987 között. Földrajzi Értesítő, 40. 1991. 3–4. 317–332. Germuska (2002) GERMUSKA PÁL: Válságkezelési utak a magyarországi szocialista városokban. Szerkezetváltás Tatabányán és Ózdon 1990 és 2000 között. In KENDE PÉTER (szerk.): Évkönyv X. Budapest, 2002, 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete, 391–417. Horváth (1990) HORVÁTH GYULA: Depresszió és szerkezetátalakítás a Mecseki iparvidéken. Gazdaság és Statisztika, 1990. 41. 2. 46–59. Koós (2015)

86

KOÓS BÁLINT: A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 2015. 29. 1. 53–68. Papp–Tóth (1991) PAPP JÓZSEF – TÓTH JÓZSEF: Ipari válságövezetek Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 1991. 7–8. 778–797. Pittaway (2011) PITTWAY, MARK: A magyar munkásság és a rendszerváltás. Múltunk, 2011. 1. 4–18. Siposné (2009) SIPOSNÉ NÁDORI ESZTER: Elszegényedés Észak-Magyarországon. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek, 2009. 2. 68–88. http://gtk.uni- miskolc.hu/files/277 Stőhr (2015) STŐHR LÓRÁNT: Üzlet a kirakatban. Üzletemberek a rendszerváltás utáni magyar dokumentumfilmben. Apertúra, 2015/1. (Ősz) http://uj.apertura.hu/2015/osz/stohr-uzlet-a-kirakatban-uzletemberek-a- rendszervaltasutani-magyar-dokumentumfilmben/#to-19 Szegő (2017) SZEGŐ IVAN MIKLÓS: Munkástanácsok és 1989. A munkavállalói tulajdon es a tranzakciós költségek összefüggései. In RAINER M. JANOS – VALUCH TIBOR (szerk.): Munkások ’56, Évkönyv XXII. 2016–2017. Budapest, 2017. 227–259. Tóth (1991) TÓTH JÓZSEF: Ipari válságövezetek Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 1991. 38. 7–8. 778–797.

Összeállította: Kiss András