az oltás „művészete”, az oltási partnerek kölcsönhatásai

Az oltás „művészete”, az oltási partnerek

kölcsönhatásai

Dr. Hrotkó Károlyegyetemi tanár

2011. 04. 18.

Az oltás „művészete”, oltási partnerek kölcsönhatásai

2Dr. Hrotkó Károly

Témaköreink

Az oltás használata a kertészetben. Az oltások összeforrása. Az oltási partnerek kölcsönhatásainak termesztési

jelentősége és biológiai alapjai.

2011. 04. 18.



Az oltás fogalma

Két, vagy több, különböző növény szövetei, szervei között olyan kapcsolat kialakítása, melyben az oltási komponensek összenőnek, majd továbbfejlődés eredményeként egy többkomponensű új egyed (oltvány) jön létre.

Az oltás nemcsak szaporítási módszer, számos kertészeti alkalmazást ismerünk.

2011. 04. 18.



Az oltás használatának története Legrégibb írásos emlékek szerint azok keletkezésének

időpontjában az oltás már egy régóta használt és jól ismert szaporítási mód.

Publius Vergilius (Kr.e. 70-19) Triptichonja: (Eclogák, Georgica, Aeneis) Georgica: szaporításmódok, oltásmódok leírása.

Caius Plinius Secundus (Kr.u. 26-79). A természet históriája: római és görög kultúra ismeretanyaga, több száz ókori forrásmunkára épít. Szaporításmódok, oltásmódok, alanyok, faiskolai nevelés leírása.

2011. 04. 18.



Lippay János: Posoni kert (1664)

2011. 04. 18.



E. Fritz rajzai, Prof. Held útmutatásávalIglhauser, B és Keser, M. 2001. Veredeln, Salzburg

2011. 04. 18.



Az oltások létrehozásának céljai Szaporítás (xenovegetatív szaporítás, autovegetatív módon

nem szaporítható növényeknél). Előnyös alanytulajdonságokkal kombinált egyedek

létrehozása. Különleges növekedési formák kialakítása (gömb-, csüngő

korona, magas törzsű ribiszke, alakfák, kaktuszok oltása) Meglévő egyed, ültetvény fajtájának megváltoztatása (átoltás) Sérült részek pótlása (áthidalás) Magoncok reproduktív érésének gyorsítása nemesítésben Vírusátvitel, vírusbetegségek tanulmányozása, vírustesztelés

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Az oltványok létrehozásának céljai Szaporítás (xenovegetatív szaporítás, autovegetatív módon




2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Áthidalás

2011. 04. 18.







2011. 04. 18.



Témaköreink



2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Az oltás összeforrásának főbb folyamatai

Sebzés és összeillesztés Sebzáró kallusz képződése Kallusz-hidak kialakulása Kambium gyűrű záródása Edénnyalábok

differenciálódása A többkomponensű oltvány

továbbfejlődése

2011. 04. 18.






továbbfejlődése

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



A kontakt zóna sejtjeinek kapcsolódása, kalluszhidak kialakulása

Adhézió a sejtek,sejtfalak között- Lectinek: Glykoproteidek, a szomszédos sejtek felismerése, elfogadása, sejtfalak összetapasztása (adhézió),- Pektinekből, szénhidrátokból és proteinekből álló komplex (pektinek jelző szerepe a felismerésben?).

Diktioszómák felhalmozódása és működése a kapcsolódó sejtfalak mentén: a sejtfalak közötti térbe választanak ki anyagot.

2011. 04. 18.



Az endoplazmatikus retikulum (ER)összekapcsolódása a komponensek sejtjeiben

2011. 04. 18.



Kambiumhidak, összefüggő kambiumgyűrű kialakulása

A kalluszban a kalluszhidakon keresztül a kambiális zónában merisztematikus aktivitású sejtek képződése, kapcsolódása.

Befolyásolja:- kambiális zóna illeszkedése-kölcsönös hormonszállítás (auxinok, citokininek).

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.






továbbfejlődése

2011. 04. 18.



Edénnyalábok szerveződése

Xilém és floémsejtek képződése a kalluszban, a sejtek összekapcsolódása, edények (tracheák,tracheidák képződése)

Befolyásoló tényezők- A kambium és a floém által szállított hormonok- Homeogenetikus indukció

2011. 04. 18.



Kajszi szemzés Prunus tomentosa alanyon

2011. 04. 18.



Dió szemzés Pterocarya fraxinifolia alanyon

2011. 04. 18.



Kajszi leválás mirobalán alanyról

2011. 04. 18.



Idős kajszi leválás mirobalán alanyról

2011. 04. 18.



Témaköreink



2011. 04. 18.



Az alanyhasználat dialektikus alapja:

Az oltási komponensek genomja nem változik, az alany termesztési szempontból előnyös tulajdonságait megtartja, a többkomponensű egyed új tulajdonságokkal gazdagszik.

Az oltási komponensek anyagcseréje kölcsönhatások eredményeképpen módosul, az alany hatására a nemes fenotípusában előnyös és hátrányos módosulások egyaránt megjelenhetnek.

2011. 04. 18.



Alany-nemes kölcsönhatások jelentősége a kertészetben a fák méretszabályozása (növekedés, növekedési erély,

morfológia, habitus), a fák terméshozási tulajdonságának befolyásolása (termőre

fordulás, produktivitás, gyümölcs minőségi mutatók), fenofázisok és az egyedfejlődési fázisok (juvenilitás,

öregedés, élettartam) befolyásolása, termőhelyhez, abiotikus és biotikus stressztényezőkhöz

való alkalmazkodás.

A modern gyümölcs- és szőlőtermesztésnek ma is nélkülözhetetlen eszköze az alanyok használata.

2011. 04. 18.



A kölcsönhatások ismert kiváltó tényezőinek főbb csoportjai Korrelációs egyensúly. Eltérő intenzitás és dinamika a komponensek kapcsolódó

anyagcsere-folyamataiban (tápelemfelvétel, vízfelvétel, gázcsere, fotoszintézis).

Transzlokációs képesség változása az oltási helyen (víz, ásványi anyagok, asszimiláták).

Hormonhatású anyagok eltérő mértékű és ritmusú képződése és transzlokációja.

Genetikai információ átvitele az oltási partnerek között: mRNS, fehérjék transzportja (plazmodezma kapcsolatokon keresztül).

Zavaró, gátló, klónidegen anyagcseretermékek megjelenése a rendszerben.

2011. 04. 18.



A különböző alanyú ‘Van’ cseresznyefák levelének tápelem-tartalma (Szigetcsép 1993)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

N % P % K % Ca % Mg %

SL 64

Colt

MxM 14

MxM 97

2011. 04. 18.



Xilémtranszport

Erős növekedésű alanyok gyökér-keresztmetszetében a trachea-lumen területe többszöröse a törpékének ▬► gyorsabb transzlokáció, kisebb ellenállás.

Edénnyaláb rendellenességek, szűkületek az oltási helyen zavarják a transzportot, a nedváramlás sebessége lokálisan megnő.

Lignin lerakódás idővel (öregedés) eltömíti a tracheákat.

2011. 04. 18.



Törpe Prob 50x

Vadcseresznye 30x

Meggy CAB 11E 50x

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Floém transzport: A bazipetális 32P transzport alakulása közbeoltott almaalanyokban (Forche 1972)

Kombi-náció

Sebesség cm/óra

Kombi-náció

Sebesség cm/óra

Kombi-náció

Sebesség cm/óra

M.11M.11M.11

19,9

M.11M.7M.11

12,2

M.11M.9M.11

8,1

M.7M.11M.7

16,4

M.7M.7M.7

9,2

M.7M.9

M.76,1

M.9M.11

M.99,2

M.9M.7

M.96,2

M.9M.9

M.95,1

2011. 04. 18.



Hormonhatású anyagok eltérő mértékű képződése és transzlokációja Auxinok hajtáscsúcs fiatal leveleiben képződnek (nemes)

és szállítódnak a nemes és alany háncsban a gyökér felé Citokininek gyökércsúcsban képződnek, xilémnedv szállítja

a koronába

Aktuális auxin/citokinin arány >>> Apikális dominanciaNyugalomban levő rügyek kihajtása, hajtások szögállása

Gibberellinek: Képződés nem lokalizált, xilémnedvben szállítódnak > fiatal növekvő hajtásokban sejtmegnyúlás

ABS – sejtek, szövetek öregedése, funkcióképesség romlása

2011. 04. 18.



Gibberellinek és ABS lehetséges szerepe

M.9-ben kisebb a gibberellinszint, magasabb az ABS és inhibitor szint.

Gibberellinek törzsbe injektálása erősítette a növekedést.

ABS törzsbe injektálása csökkentette a növekedést.

2011. 04. 18.



M. 26+0 és M. 26+20 M. 26+10 M. 26+20

MM. 106 +20 és +10 MM. 106 +20

B. 9/MM.111 +5 és +20

2011. 04. 18.



Oltási inkompatibilitás

Ha a komponensek anyagcsere különbségeiből adódó és a kölcsönhatások okozta változások az egyes komponensek anyagcsere-rendszerének a modifikációs képességét meghaladják >>> diszfunkciók >>> inkompatibilitás

2011. 04. 18.



Oltási inkompatibilitás jelentkezhet

Nekrotikus réteg hiányos lebomlása A kontakt zónában a komponensek sejtjeinek

felismerési, elfogadási reakciója nem megfelelő A kontakt zónában a szöveti differenciálódás nem

megfelelő (kambiumgyűrű, xilém és floém) Összekapcsolódó edénnyalábok nem kielégítően

funkcionálnak A komponensek kapcsolódó anyagcsere-

folyamataiban zavarok keletkeznek

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Vírusok által indukált inkompatibilitás

Stem pitting, Stem grooving almatermésűeknél összeforrási zavarokat okoz.

Hiperszenzitív reakciók jelentkeznek: - NRV – Prune Dwarf: cseresznyénél- Cherry Leaf Roll: diónál black line disease.

2011. 04. 18.



2011. 04. 18.



Összefoglaló következtetéseink

A fás növények oltásforradása nem egyszeri, lezárható folyamat!

A fák vastagodásával, a kambium működésével újabb és újabb frissen képződött sejteknek kell összekapcsolódnia és edénnyalábokká differenciálódnia.

Az oltvány életében, anyagcseréjében bekövetkező kedvezőtlen változás, stressz zavart okozhat az összeforrás folyamatában.

Csak kompatibilis partnerek képesek a környezethez alkalmazkodó nagy teljesítményű oltványként együtt élni!

az oltás „művészete”, az oltási partnerek kölcsönhatásai

Documents