18B

ende

B.,

Ném

eth

T.

AZ OROSZ FEKETETERRIEREKHÚGYKÖVESSÉGEEGY MÁSIK „DALMATA”?

BEVEZETÉS

A húgykövekben található különbö-zô purinvázas vegyületeket összefog-laló néven urátoknak nevezzük. Akövekben leggyakrabban ammóni-um-, illetve nátrium-urát, ritkábbanhúgysav vagy egyéb purin származék(xanthin18,22) mutatható ki. Urát uro-lithiasisról akkor beszélünk, ha a be-tegbôl származó kô(vek)ben az urá-tok aránya eléri vagy meghaladja a70%-t. Az ilyen vegyületekbôl állóurolithok kialakulásának okai külön-bözôek lehetnek. Az okok tárgyalá-sánál különválasztjuk a dalmatákat ésa nem-dalmatákat. /Bár egyedileg

más kutyafajtákban is elôfordul(hat)olyan hátterû urát urolithiasis, minta dalmatákban, ez a felosztás (dalma-ta és nem-dalmata) azért alakult ki,mert a dalmata fajtában halmozottanjelentkezô urátkövesség kórélettanihátterét, okait vizsgálták behatób-ban. Megjegyezzük azonban, hogynem minden dalmatánál figyelhetôkmeg az alább részletezett háttérté-nyezôk.) Nem-dalmatákban általá-ban primer okú vagy más anyagcse-rezavar miatt kialakult májfunkciócsökkenés, cirrhosis, hepato-sziszté-más sönt és táplálási rendellenességállapíthatók meg a betegség hátte-rében.17

Dalmatákban az urát urolithiasishátterében a húgysav öröklôdôanyagforgalmi zavara áll.13,25 A fajtaegyediben mérhetô szérum- és vi-zelethúgysav-koncentráció jelentô-sen magasabb a nem-dalmatáké-nál.9,21 A jelenség oka a máj és a vesejellegzetes húgysavtranszport-za-vara.12,26 A dalmaták májában – máskutyafajtákhoz (beagle) hasonlómértékû – urikázaktivitás mérhetô.A vizsgálatok szerint azonban ahúgysav membrántranszport- de-fektus miatt nem jut be kellômértékben a májsejtekbe, és – rész-ben - ez okozza a dalmaták hyper-uricaemiáját, hyperuricosuriáját.14,15

A dalmaták húgysav clearence (másfajtákhoz ill. keverékekhez képest)emelkedett.10,12 Keverék kutyákbanés dalmatákban a proximalis ka-nyarulatos csatornában kismértékûsecretio mellett fôleg reabsorptiozajlik. Dalmatákban – eltérôen akeverék kutyáktól – a vese proxi-malis kanyarulatos csatornáinakvégén (valószínûleg az egyenes sza-kasz területén) jelentôs húgysav-szekréció is történik.23 A húgysav-metabolizmus zavara 1 génpárhozkötött, recessziv öröklôdésmenetetmutat.26 A gén az éles kontúrú fe-kete foltosság (folton belül csakpigmentált szôrök) tulajdonságávalszoros kapcsolatban van. (A süket-ség is az ilyen tulajdonsággal ren-delkezô egyedek között fordul elôleggyakrabban.24) Egy irodalmiközlés szerint a dalmatákkal rokon-ságban álló más fajtákban is (isztriaieb, ó dalmát eb) kimutatható hype-ruricaemia és hyperuricosuria.2 Adalmatákban a különleges puri-nanyagcsere, mint hajlamosítótényezô miatt – a többi fajtához vi-szonyítva – nagyobb aránybanfordul elô az urát urolithia-sis.1,11,16,19,20,24,26 Legjobb tudomásunkszerint más kutyafajtákban eddig adalmatákhoz hasonló gyakoriság-ban nem figyelték meg az urátkövesség elôfordulását.

ABudapesti Urolith Centrumba (BUC) küldött közel 900 kutyábólszármazó urolith vizsgálatával 164 esetben állapítottunk meghúgysav illetve származékaiból álló úgynevezett urát urolithiasist.

A vizsgált urát kövek 20 különbözô fajtából származnak. Legnagyobb eset-számmal – az eddigi megfigyeléseknek megfelelôen, tehát nem meglepômódon – a dalmaták között fordult elô urát kövesség. Vizsgálatisorozatunkban az esetszám tekintetében a második helyen azonban egyolyan fajta áll, amely eddig nem szerepelt a különbözô statisztikákban. Ezaz orosz fekete terrier (OFT). Megfigyelésünk felveti a gyanút, hogy azOFT fajta egyediben az urát kövesség kialakulásának – más fajtákhoz vi-szonyítva – nagyobb a kockázata. Populációs adatokkal összevetve a kôvizs-gálat statisztikai adatait megállapítottuk, hogy a hazai OFT populációbanaz urátkövesség prevalenciája hasonló a dalmata fajtában megfigyelt elô-fordulási gyakorisághoz. Ezt a megállapítást 2004-ben egy angol nyelvûpublikációban közzétettük. Az alábbiakban, erre a közlésre alapozva, apublikáció óta eltelt idô tapasztalataival kiegészítve ismertetjük meg azolvasókat a vizsgált kérdéssel. Szeretnénk felhívni a fajta egyedeiveltalálkozó praktizáló kollégák figyelmét erre a jelenségre, hogy – élve aszûrés lehetôségével – az urát kövesség kialakulásának és az állományban ahajlam esetleges genetikai „feldúsulásának” esélyét csökkenteni tudjuk.

DR. BENDE BALÁZS1, DR. NÉMETH TIBOR, PHD2

1Budapesti Urolith Centrum, Budapesti Állatkórház Kft. 2SzIE ÁOTK, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika

KisállatPraxis, VI. 3. 22-26. (2005) BetûVet Kft., Budapest, 2005.

KULCSSZAVAK: héfldkjlk fjs dlkfj sdlkfjsdlkfjsldfjsdlfkjsdflkjlkdf jdlfkkfgjhfkgjdfhgkdjfh gkdjfg

19A

z Orosz Fekete T errierek húgykövessége

ANYAG ÉS MÓDSZER

A BUC-ban állatokból származóurolithok összetételét vizsgáljuk. Aminôségi és mennyiségi analízist inf-ravörös spektroszkópiás (Perkin El-mer 1600FTIR) és ultramikro-kémi-ai5,6,7,8 (Harzalith /REANAL Rt./ to-vábbfejlesztett) módszerrel végezzük.

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2001 január és 2005 április között aBUC-ba 880 kutyából származómintát küldtek a kezelô állatorvosok.A minták 74 különbözô fajtából szár-maztak. 53 esetben a beküldô állat-orvos nem jelölte meg a kutya fajtá-ját. A vizsgált kövek 19%-a (n=164)bizonyult olyannak, melynek össze-tételében purinbázisú vegyület(húgysav illetve származéka) arányameghaladta a 70%-ot. A 164 urát

urolithból 156 minta 20 különbözôfajtából, 5 pedig keverék kutyákbólszármazott. 3 esetben a beküldô afajtát nem tüntette fel (1. táblázat). A táblázat adatsoraiból kitûnik, hogya dalmaták után az OFT szerepelt avizsgálati sorozatban a legnagyobburát urolithiasis esetszámmal. Ez an-nál is inkább meglepô, mert a fajtaviszonylag fiatal, a kutyatartók kö-zött kevéssé ismert, és ezért elter-jedtsége is – tehát a feltételezhetôegyedszáma – viszonylag kicsi.Az OFT fajta (1. kép) viszonylag rö-vid múltra tekint vissza. Tenyésztéseaz 50-es években kezdôdött meg aSzovjetunióban. A tenyésztési célegy jól kezelhetô, a szélsôséges idô-járási viszonyokat jól tûrô, emberkö-zeli de katonai és rendészeti célokrajól használható munkakutya fajta lét-rehozása volt. Többféle fajta keresz-tezését végezték, ezek közül került kitöbbek között a mai moszkvai ôr-

kutya fajta elôdje is. Az OFT fajtaôseként egy 1947-es születésû óriásschnauzer kant tekintenek. A fajtábaa tenyésztés során különbözô mér-tékben airdale terrier, rottweiler,kaukázusi juhászkutya, újfoundlandivérvonalak is bekerültek. Az elsôfajta standard 1958-ban jelent meg.Az FCI 1984 óta ismeri el önálló faj-taként. A hazai tenyésztés a 80-asévek végétôl indult meg.27

A VIZSGÁLATIEREDMÉNYEKSTATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE

Annak bizonyítása érdekében, hogyaz 1. táblázat adatai alapján megfogal-mazott gyanút, miszerint az OFT faj-tában Magyarországon a dalmaták-hoz hasonló gyakorisággal fordul elôaz urát urolithiasis, tényként kimond-hassuk, a vizsgálati eredményeketössze kellett vetnünk a populáció sta-tisztikai vizsgálatának eredményeivel.Ehhez az összevetéshez a 2001. év bu-dapesti kutyapopulációból származókôvizsgálati eredményeit hasonlítot-tuk össze a kérdéses év populációsadataival, amit a veszettség oltási je-lentéseinek feldolgozásával nyertünk4

A BUC-ban 2001 évben 277 kutyá-ból származó mintát vizsgáltunk. 68(24,5%) mintában az urátok (ammó-nium-hidrogén-urát, nátrium-hid-rogén-urát, húgysav) aránya megha-ladta a 70%-t. Ez a 68 minta 13 kü-lönbözô kutyafajtából származott.Az összes urát kô 69%-a (47 eset)dalmatákból származott. Urát köves-séget a dalmaták után az orosz feketeterrierben állapítottunk meg a leg-gyakrabban (6 eset). Angol cockerspánielben 3, amerikai staffordshireterrierben, és keverékekben 2-2, shi-tzuban, west-highland white terrier-ben, közép-ázsiai-juhászban, angolbulldogban, pekingi palotakutyában,alaszkai malamutban, tacskóban ésyorkshire terrierben 1-1 esetet álla-pítottunk meg.

20B

ende

B.,

Ném

eth

T.

Az adatok statisztikai elemzésénélkizárólag a budapesti populációból,összesen 9 fajtából származó betegekadatait vettük figyelembe. Így 2001évben 41, a budapesti populációbólszármazó urát urolithiasisos betegadatait értékeltük.Az urát urolithiasisos esetek számátaz érintett fajta populáción belüliegyedszámával összevetve számítjukki a betegség prevalenciáját. Ennekalapján a budapesti kutyapopuláció-ban a vizsgált idôszakban az urát kö-vesség az OFT fajtában a dalmaták-hoz hasonló prevalenciájú volt, ésennek mértéke legalább négyszernagyobb, mint ami más fajtában ta-pasztalható (2. táblázat).3

A BETEGEKEGYEDI VIZSGÁLATA

Az betegekbôl esetenként több (leg-többször 10-nél is több) követ távo-lítottak el a kezelô állatorvosok. Akülönbözô eredetû minták morfo-lógiailag hasonlítanak egymásra. Akövek kerekded alakúak, átlagosan1-6 mm átmérôjûek, kissé szabályta-lan felszínûek (durvább vagy fino-mabb tüskék, kisebb kráterek), szí-nük változó, szürkésfehértôl az olaj-zöldig. Metszéslapjukon jól megfi-gyelhetô az urát urolithokra egyéb-ként jellemzô „tojáshéj-szerû” réte-ges felépítés (2., 3.a, 3.b, 4. kép).A kövek két esetben spontán ürülteka többi esetben húgycsôbôl, és hó-lyagból távolították el az urolithokat.Az urolithiasis okát, a lehetséges hát-tértényezôket, 3 urát urolithiasisbanszenvedô OFT klinikai vizsgálatávalvolt lehetôségünk vizsgálni. A jelen-ség hátterében „nem-dalmaták” ese-tében táplálkozási rendellenesség,májbetegségek, hepato-szisztémássönt állhat. A tulajdonosok tájékoz-tatása szerint a betegek leginkább ál-talános kereskedelmi forgalombankapható kutyatápot kaptak, idônként

1. kép: Az orosz fekete terrierangol angol angol

21A

z Orosz Fekete T errierek húgykövessége

házi eleséggel kiegészítve. A vizsgáltOFT-k fizikális vizsgálattal – a húgy-kövességen kívül – más betegség tü-neteit nem mutatták. Vérvizsgálatuksorán a laboratórium referencia ér-tékeihez képest különbözô mérték-ben emelkedett szérum húgysavkoncentráción (127, 78 és 48 µmol/l)kívül más elváltozást nem találtunk.A hasüreg ultrahangos vizsgálatávalelváltozást szintén nem észleltünk,vér ammónia értékek a normál refe-rencia paramétereken belül voltak(12,98; 14,16 és 22,42 µmol/l).A vizsgálati eredmények alapján te-hát kizárható mind a táplálkozásieredet, mind a manifeszt májbeteg-

ség illetve az ultrahang vizsgálat és avér ammónia koncentráció mérésekalapján hepato-szisztémás söntötsem tudtunk megállapítani a vizsgáltegyedekben.A diagnosztikai vizsgálatok eredmé-nye megfelel az urát urolithiasisbanszenvedô dalmatákban fellelhetô el-változáshoz (emelkedett szérumhúgysav koncentráció).A vizsgált egyedekbôl 2 azonos te-nyésztôtôl származik. A 3 kutya szár-mazási lapján szülô illetve nagyszülôivonalon 1-1 azonos ôs is található.Ennek alapján feltételezhetô, hogyöröklôdô jellegû betegségrôl (vagyhajlamról) van szó. A további – azország különbözô pontjairól érkezett2. kép: Tipikus urát urolith OFT-bôl

angol angol angol angol

4. kép: Dalmatából származó tipikus urát urolith keresztmetszeti képeangol angol angol angol

3.a kép: Egy másik jellegzetes urát urolith OFT-bôlangol angol angol angol

3.b kép: Az urolith keresztmetszeteangol angol angol angol

22B

ende

B.,

Ném

eth

T.

– 11 urát köves OFT származásáról, ro-konsági kapcsolatairól nincs adatunk. Mind a feltehetôen öröklôdô hajlam,mind a vérvizsgálattal fellelhetô el-változás a jelenséget hasonlóvá teszia dalmatáknál megfigyeltekhez.

MEGBESZÉLÉS

Ismeretes, hogy a húgykövességvizsgálatával több külföldi intéz-ményben már évtizedek óta beha-tóbban foglalkoznak. Ezért felmerüla kérdés, hogy eddig vajon miértnem derült fény erre a jelenségre?Az OFT egy viszonylag fiatal és kisegyedszámmal rendelkezô fajta. El-terjedtsége azokban a földrajzi ré-giókban ahol az ilyen jellegû beteg-ségek statisztikai vizsgálatával is fog-lalkoznak (USA, Kanada, Európanyugati államai stb.) csekély. A spo-radikusan jelentkezô betegek (havoltak egyáltalán!) nem kelthettek„gyanút”. Nem tudjuk azt sem, hogyaz országon kívüli OFT populációk-ban is megfigyelhetô-e a jelenség.Elképzelhetô, hogy pusztán a hazaipopulációra, illetve azon belül is csakegyes vérvonalakra jellemzô ez a haj-lam. További kérdés az is, hogy azOFT fajtában megfigyeltek hátteré-ben vajon ugyanaz a kórélettani fo-lyamat áll-e mint dalmatákban?.Több olyan, fôleg enzimatikus de-fektus lehet a purin anyagcserében,mely a szérum húgysav koncentrációemelkedését, és így végül is az urátkövesség kialakulását okozhatja (glü-kóz-6-foszfatáz hiány, foszforibozil-transzferáz hiány stb.)17

A betegek posztoperatív kezelése so-rán fehérjében csökkentett diéta ésenyhe vizelet kémhatás lúgosítás mel-lett allopurinolt (Milurit tabl, EGIS)alkalmaztunk 15mg/ttkg/12óra ada-golással. A kontroll vérvizsgálatoksorán a vizsgált egyedekben a szé-rum húgysav koncentrációjának (afiziológiás értékekre) csökkenését ta-pasztaltuk. A kezelt betegek között

kiújulást nem tapasztaltunk. Az allo-purinol kezelés hatékonysága is arrautal, hogy a purin anyagcserébenkell a megfigyelt jelenség okát keres-

ni. A pontos okok megállapításáhozazonban olyan vizsgálatokra lenneszükség, amelyekre jelenleg nincs le-hetôségünk.

1. Bartges J. W., Osborne C.A., Lulich J. P., Unger L.K., Koehler L. A., Bird K. A., Clinton C. W.,Davenport M. P.: Prevalence of cystine and urate uroliths in Bulldogs and urate uroliths inDalmatians. JAVMA Vol. 204, No. 12, 1914-1918 (1994)

2. Bauer M., Stubican D., Labura C.: Ist der Dalmatiner die einzige Hunderasse mit spezifischemStoffwechsel der Purinbasen? Wien. Tierarztl. Mschr. Vol. 86, 136-139 (1999)

3. Bende B., Németh T.: High prevalence of urate urolithiasis in the Russian black terrier. TheVeterinary Record Vol 155, 239-240 (2004)

4. Bende B., Szabó O., Reiczigel J.: Budapest kutyapopulációja az ezredfordulón. Magyar Állator-vosok Lapja Vol 125, 340-345 (2003)

5. Berényi M.: Schnellmethode zur Struvitdetektierung. VII. Jenaer Harnsteinsymposium.Wissenschaftliche Betraige der Friedrich-Schiller-Universitat Jena 236-237(1982)

6. Berényi M., Frang D.: News in ultramicrochemical stone analysis: in Proceedings of the 1stEuropean symposium on urolithiasis Bonn 93-94 (W. Vahlensieck, G. Gasser, A. Hesse, G.Schoeneich) (1989)

7. Berényi M., Pánovics J.: Eigenes mikroskopisch-ultramikrochemisches Analyseverfahren. VI.Jenaer Harnsteinsymposium. Wissenschaftliche Betraige der Friedrich-Schiller-Universitat Jena91-95 (1980)

8. Berényi M., Szebeni R.: Application of Reanal’s Stone Analytical Kit to the Analysis of UrinaryStones from Heating Residual: Laboratóriumi Diagnosztika Vol. 12: 136-138 (1985)

9. Briggs O. M., Harley E.H.: Serum urate concentrations in the dalmatian coach hound. Journalof Comp. Path. Vol. 95 301-304 (1985)

10. Briggs O. M., Sperling O.: Uric acid metabolism in the dalmatian coach hund. Journal of theSouth African Veterinary Assiciation Vol.53 No.3: 201-204 (1982)

11. Case L. C., Ling G. V., Ruby A. L., Johnson D. L., Franti C. E., Stevens F.: Urolithiasis inDalmatians: 275 cases (1981-1990). JAVMA Vol. 203, No. 1, 96-100 (1993)

12. Duncan H., Curtiss A. S.: Observations on Uric Acid Transport in Man, the Dalmatian and thenon-Dalmatian dog: Henry Ford Hosp. Med. Journal Vol.19, No.2: 105-114 (1971)

13. Gaál T., Papp A.: Dalmata kutyák húgysav anyagcseréjének sajátosságai és klinikai vonatkozá-sai. Magyar Állatorvosok Lapja Vol. 51: 86-90 (1996)

14. Giesecke D., Kraft W., Tiemeyer W.: Warum Dalmatiner Harnsaure ausscheiden. Tierarztl.Prax. Vol. 13. 331-341 (1985)

15. Giesecke D., Tiemeyer W.: Defect of uric acid uptake in Dalmatian dog liver. Experientia Vol.40. 1415-1416 (1984)

16. Hesse A., Steffes H-J, Graf C., Bongartz D., Albrecht F.: Aktuelle Daten zurZusammensetzung und Rassenverteilung der Harnsteine von Hunden. Berliner und MünchenerTierarztliche Wochenschrift Vol. 110, 436-439 (1997)

17. Kruger J. M., Osborne C. A.: Etiopathogenesis of uric acid and ammonium urate uroliths innon-dalmatian dogs. Veterinary Clinics of North America, Small Animal Practice Vol. 16, No.1:87-126 (1986)

18. Kucera J., Bulkova T., Rychla R., Jahn P.: Bilateral xanthine nephrolithiasis in a dog. Journalof Small Animal Practice Vol. 38, 302-305 (1997)

19. Ling G. V., Franti C. E., Ruby A. L., Johnson D. L.: Urolithiasis in dogs II: Breed prevalence,and interrelations of breed, sex, age, and mineral composition: AJVR Vol. 59, No. 5, 630-642(1998)

20. Ling G. V., Ruby A. L.: Canine Uroliths, Analysis of data derived from 813 specimens.Veterinary Clinics of North America, Small Animal Practice Vol. 16, No. 2: 303-323 (1986)

21. Matsumoto M., Zhang C., Kosugi C., Matsumoto I.: Gas chromatography-mass spectrometricstudies of canine urinary metabolism. J. Vet. Med. Sci. Vol 57, 205-211 (1995)

22. Osborne C. A., Oldroyd N. O., Clinton C. W.: Etiopathogenesis of uncommon Canine uroliths(xanthine, carbonate, drugs and drug metabolites) Veterinary Clinics of North America, SmallAnimal Practice Vol. 16, No. 2: 217-225 (1986)

23. Roch-Ramel F., Wong N. L. M., Dirks J. H.: Renal excretion of urate in mongrel and dalmat-ian dogs: a micropuncture study. American Journal of Physiology Vol. 231, No.2: 326-331(1976)

24. Schaible R. H.: Genetic predisposition to purine uroliths in dalmatian dogs. Veterinary Clinics ofNorth America, Small Animal Practice Vol. 16, No. 1: 127-131 (1986)

25. Senior D. F., Sokolowsky J. H.: Urate urolithiasis. Proceedings of the 16th AnnualWaltham/OSU Symposium for the treatment of small animal diseases: nephrology and urology.59-67 (1992)

26. Sorenson J. L., Ling G. V.: Metabolic and genetic aspects of urate urolithiasis in dalmatians.Journal of the American Veterinary Medical Association Vol 203, No.6: 857-862 (1993)

27. A kutya Vol 66; 6-11 05/2003

23A

z Orosz Fekete T errierek húgykövessége

Más fajtákban (angol bulldog, angolcocker spániel) is megállapítottunknagyobb számban urát urolithiasis(lásd 1. táblázat). Ezeket a betegeketnem tudtuk vizsgálni, betegségükhátterérôl ezért nincs információnk.Azonban nem zárható ki, hogy örök-lôdô húgysav anyagforgalmi zavarakár ezekben, akár más fajtákban iselôfordulhat.Végül szeretnénk felhívni a praktizá-ló kollégák figyelmét a szûrés lehe-tôségére. Mivel az urát kôképzô-désre való hajlam diagnosztizálása azOFT egyedekben egy egyszerû vér-vizsgálattal (szérum húgysav kon-centráció mérés) megállapítható, ja-vasoljuk ennek elvégzését a fajtaegyedeiben. Az átlagosnál magasabbértékek észlelésénél a kôképzôdésprevenciójaként a fenti terápia elkez-dését, és – a feltehetôen öröklôdôjelleg miatt – az egyed tovább szapo-rításának mellôzését javasoljuk.

SUMMARY

Summary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary Summary

Summary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary SummarySummary Summary

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSSzeretnénk megköszönni a vizsgált bete-

gek gazdáinak, tenyésztôinek a lelkes köz-remûködést és a segítô szándékot. Kö-szönet a fekete terrierrôl készült képért

Bencs Dórának. Köszönjük Dr. ManczurFerencnek (SZIE-ÁOTK BelgyógyászatiTanszék és Klinika) a betegek sönt vizsgá-latában nyújtott segítségét. Külön köszön-

jük Dr. Berényi Mihály (SOTE Andro-lógiai és Urológiai Tanszék és Klinika) ba-ráti támogatását és segítségét az urolithokvizsgálatában. Köszönjük a mintákat be-küldô és a betegeket kezelô kollégáink

együttmûködését.Köszönjük az, Iams Co. (EUKANUBA)

és képviselôje, Dr. Berkényi Tamás közre-mûködését az urolith vizsgálatok támoga-

tásában.