az új nemzeti alaptanterv
DESCRIPTION
Az új Nemzeti alaptanterv. Kaposi József. Alapelvek. Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az új Nemzeti alaptanterv
Kaposi József
Alapelvek
Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is
érvényesíteni szükséges.
A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,
tehetséggondozásnak.
A Nat, mint jogszabály
A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az
oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének
korlátozására.
A tantervi szabályozás szintjei
Tantestület
Miniszteri rendelet
Kormányrendelet NAT
Kerettanterv
Helyi tanterv
Helyi tanterv
Kerettanterv
Helyi tanterv
A NAT helye a tantervi szabályozásban
Helyi tantervek:a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv
NATa minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv
Erre épülnek aTANKÖNYVEK
A NAT és a tartalom kiterjedtsége
Tankönyvek szintje
Kerettanterv:
NAT:
• Részletezettebb témák
• Pl.: fogalmak, nevek, időpontok
• Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)
Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt
Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon)
NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.
Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén.A piramisok.Tudomány és művészet
Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel.
Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok isteneiA piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek
A Nat szerkezete, alapelvei
A NAT struktúrájaI. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei
A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó
szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek
A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A köznevelés feladata és értékei
Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.
Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges
készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,
a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás
megerősítése.
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek
Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás
kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás
kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei
A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Műveltségi területek
Példák
A műveltségi területek
1. Magyar nyelv és irodalom
2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet
6. Földünk – környezetünk
7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport
Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel)
(kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú
fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a
kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;
Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk
gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő
szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és
szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a
beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.
Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai
nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;
továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);
kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.
Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.
Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály,
Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;
kortárs magyar lírai alkotások.
A dráma és a színház világa: egy dráma.
Idegen nyelv
Minimumszintek 4. évf. 6. évf. 8. évf. 12. évf.
Első idegen nyelv
KER-szintben nem
megadhatóA1 A2 B1
Második idegen nyelv
– – – A2
Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10.
évf.12. évf.
Első idegen nyelv
KER-szintben nem
megadhatóA1 A2-B1 B1-B2 B2-C1
Második idegen nyelv
– – A1 A2 B1-B2
Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:
MatematikaAlapelvek, célok
1-4. évfolyam• Fejben történő műveletvégzés;• Egyszerűbb mértékegység átváltások;• A mindennapi életben előforduló problémák;• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;
5-8. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság;
9-12. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság
Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan!
Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!
MatematikaKözműveltségi tartalom 5-8. évf.
Statisztika, valószínűség:
Statisztika
Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Számtani közép kiszámítása.
A valószínűség-számítás elemei
Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése.
Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.
Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-
történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);
az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba;
a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;
Ember és társadalom
Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem
5–8. évfolyam 9–12. évfolyamTársadalmi helyzet, életmód, életviszonyok
— Gyermekek nevelése, oktatása— Család, lakóhely— Falvak és városok, urbanizáció— Hétköznapok és ünnepek— Öltözködés, divat— Betegségek, járványok►►
— Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák— Szegények és gazdagok világa— Egyenlőség, emancipáció— Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda— Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)
Társadalom és állam— Uralkodók és államférfiak— Birodalmak— Kisebbség, többség, nemzetiségek►►
— Államformák, államszervezet— A hatalommegosztás formái, szintjei— Forradalom, reform és kompromisszum
Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok— Békék, háborúk, hadviselés— Egyezmények, szövetségek►►
— Függetlenség és alávetettség— Kisállamok, nagyhatalmak
Természet és technika kölcsönhatása— A földrajzi környezet— A természetformálás és -átalakítás hatásai— Közlekedés, úthálózat, hírközlés— Felfedezők, feltalálók ►►
— Erőforrások és termelési kultúrák— A technikai fejlődés feltételei és következményei— Fölzárkózás, lemaradás
Kultúrák, vallások és eszmék— Hasonlóságok és különbségek— Népek és vallások egymásra hatása, együttélése — A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók— Történelemformáló eszmék►►
— Korok, korstílusok — Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai — Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika— A fanatizmus jellemzői és formái
1. Az őskor és az ókori Kelet
2. Az antikvitás
3. A középkori Európa
4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába
5. A világ és Európa a kora újkorban
6. Magyarország a XVI-XVIII. században
7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon
8. A nemzetállamok kora
9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében
10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében
11. A globalizálódó világ és Magyarország
Témakörök - Történelem
5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVI-XVIII. században
1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek.
2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések.
3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.
4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.5. A Rákóczi-szabadságharc
hősei.6. Magyarország újjáépítése a
Habsburg Biro dalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok
1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.
2. Az Erdélyi Fejedelemség.3. A török kiűzése és a Rákóczi-
szabad ságharc.4. Népesedési, társadalmi és
gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban.
5. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
6. téma felosztása - Történelem
Ember és természetIntegrált szemlélet
Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés
kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és
egészsége; Környezet és fenntarthatóság.
Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek:
Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.
Szükségszerű a:• tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív
tanulás lehetőségének biztosítása; • a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális
számának előírása; • az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés
gyakorlatának elsajátítása.
Ember és természetTevékenykedtető, cselekvő szerep
Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)
• Évente legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése.
• Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.
Véleményezésonline felületen keresztül
A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni.
A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget.
A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket.
Az adatfelvétel teljesen anonim.
Véleményezés
Matematika Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok"
fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok"
fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Közműveltségi
tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos
egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!
Véleményezéspélda
Az online véleményezéseredményei számokban
Általános é
szrevétel
Bevezető
Magyar nyelv és ir
odalom
Idegen nyelv
Matematika
Ember és t
ársadalom
Ember és t
ermésze
t
Földünk – környeze
tünk
Művészetek
Informatika
Életvitel é
s gyakorla
t
Testnevelés é
s sport
Záró észr
evételek0
100
200
300
400403
88
390
41 41
166138
3369 83 63
31
105
648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás
A szöveghez érkezettonline vélemények aránya
Bevezető8%
Magyar nyelv és irodalom
34%
Idegen nyelv4%
Matematika4%
Ember és társadalom
15%
Ember és természet
12%
Földünk – környezetünk
3%
Művészetek6%
Informatika7%
Életvitel és gyakorlat 6%
Testnevelés és sport3%
Beérkezett vélemények(e-mail/levél) számadatai
Általános
Magyar nyelv és ir
odalom
Idegen nyelv
Matematika
Ember és t
ársadalom
Ember és t
ermésze
t
Földünk és körn
yezetünk
Művészetek
Informatika
Életvitel é
s gyakorla
t
Testnevelés é
s sport
0
4
8
12
16
20 19 18
2 2
79
4
7
4
15
5
14
42 2
6 74 5
2
8
4
ÖSSZES Intézmények
Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68*
* nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)
Néhány azonosított probléma I.
Magyar nyelv és irodalom
Az irodalmi kánon kérdéseiMemoriter szerepeÉletkori sajátosság figyelembevétele
Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémáiMatematika A mindennapok és a matematika
viszonyának kérdéseiEmber és társadalom
Nemzeti identitás erősítésének problematikájaA nemzetiségek szerepének megerősítése
Ember és természet
Az integratív szemlélet körül kialakult vitákGyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)
Földünk – környezetünk
Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése
Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése
Informatika 10 ujjas vakon gépelésÉletvitel és gyakorlat
Túl sokféle tartalom - tisztább profil igényeGyakorlat előtérbe helyezése
Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés)Néptánc beemelése
Néhány azonosított probléma II.
A közigazgatási egyeztetés eredménye
A közigazgatási egyeztetés során többek között az alábbi kéréseket érvényesítették a bizottságok (csak példák): A fenntarthatóság és környezettudatosság erőteljesebb
érvényesítése (Alapvető Jogok Biztosa); Képesség/készség/kompetencia fogalmainak pontosítása (MTA); Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi
elemeinek átgondolása (MTA, Magyar Rektori Konferencia); A biztonságos internethasználat témájának erősítése
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium); Nemzetiségi tartalmak, valamint a tolerancia és az együttélés
témájának jobb kibontása (több nemzetiségi szervezet kérésére);
Honvédelmi nevelés megjelenítése (Honvédelmi minisztérium); Élelmiszerbiztonság, valamint az állatvédelem és a
környezetgondozás (Vidékfejlesztési Minisztérium);
Kiemelt kérdések és megoldások I.
Irodalmi kánon és a kötelező művek mennyiségének kérdései: A nemzeti konzervatív írók (Wass Albert, Nyirő
József, Szabó Dezső) bekerültek a szövegbe. A kötelezően feldolgozandó művek számának
csökkent – nagyobb szabadságot biztosítva a művek kiválasztásánál
Kiemelt kérdések és megoldások II.
Az Ember és természet kérdései: Az Ember és természet integratív szemléletű anyaga
komoly kritikákat kapott mind az MTA mind a Magyar Rektori Konferencia (MRK) képviselőitől. (Az MTA és az MRK ragaszkodott a hagyományos tudományos diszciplinák szerint felépülő tartalmakhoz.)
Az egyeztetések során a szöveget egy, a biológia, fizika és kémia közműveltségi tartalmait hagyományos, diszciplináris szerkezetben tárgyaló kiegészítéssel látta el a bizottság – így a kétfajta szemlélet egyszerre jelenik meg az anyagban.
A módosított tervezetet az Akadémia elfogadta.
Kiemelt kérdések és megoldások III.
Az Ember és társadalom területét érintő két kérdés:
1. Több magánszemély, szervezet is felhívta figyelmünket a nemzetiségi tartalmak hiányosságaira,
2. de sok észrevétel érkezett a Pénzügyi és gazdasági ismeretek bővítésével kapcsolatban is.
A felülvizsgálat során (köszönhetően a lezajlott egyeztetéseknek) mindkét területen pótoltuk a hiányosságokat.
Nemzetközi kitekintés - tendenciák
Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)
A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)
Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap
Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba
kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és
kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg.
Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).
A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.