az új területi államigazgatási rendszer
DESCRIPTION
közigazgatási szakmai anyagTRANSCRIPT
Kristó Katalin:
Az új területi államigazgatási rendszer
I. Az államigazgatás rendszere, alapfogalmai
A rendszerváltást megelőzően a közigazgatás és államigazgatás fogalmakat egymás
szinonimáiként értelmeztük, hiszen a szocialista országok a közigazgatás minden
területét centralizálták és a közigazgatási feladatok mind a központi államigazgatás
kompetenciájába tartoztak. A rendszerváltást követően a közigazgatás és az
államigazgatás fogalma, továbbá a kifejezések tartalma is elkülönült egymástól. Az
önkormányzati igazgatás a helyi, saját feladatok ellátása érdekében történik, amely
feladat-ellátás többnyire az állami beavatkozástól viszonylag független. Ezzel szemben az
államigazgatás az országos közfeladatok egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az
önkormányzati igazgatást és az államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.1
Témánk szempontjából szükséges röviden áttekinteni az államigazgatás rendszerét.
Az államigazgatást a Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve, valamint az
államigazgatás Kormánynak alárendelt része együttesen alkotja. Az Alaptörvény 15.
cikkének (2) bekezdése értelmében a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, amely
törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A magyar
államigazgatás rendszerében azonban találunk olyan államigazgatási szerveket is,
amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási szervek és
az önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük ellenére
ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.
Az államigazgatási szervek az alábbi közös sajátosságokkal rendelkeznek:
- Más állami szervektől elkülönült szervezettel rendelkező jogi személyek
- Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási
jogosítványokkal rendelkeznek
- Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek
1 Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. HVG ORAC, Budapest, 2010. p. 19-20.
- A rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén döntően
egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és az igazgatási
jogosítványok címzettje
- Az állami költségvetésben megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.2
Az államigazgatási szerveket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik osztályozási
lehetőség a szervek feladatai szerinti osztályozása. Ennek megfelelően
megkülönböztetjük az általános hatáskörű, illetve a különös hatáskörű államigazgatási
szerveket. Az általános hatáskörű szervek csoportjába azokat az államigazgatási
szerveket soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen
jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv nem specializálódik
meghatározott szakfeladatokra. Ahogyan azt már az államigazgatási szervek
sajátosságainál is jeleztük, a ténylegesen ellátandó feladatokat jogszabályok jelölik ki. Az
általános hatáskörű államigazgatási szervek csoportjába soroljuk például a Kormányt,
illetve annak területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.
A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy meghatározott
szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű államigazgatási szervek közé
sorolhatók például a minisztériumok, a nem minisztériumi formában működő központi
államigazgatási szervek (a kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek
alárendelt területi, települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm
államigazgatási szervek.
Egy másik csoportosítási lehetőség az államigazgatási szervek területi szintek szerinti
osztályozása. Ebben az esetben az osztályozás alapja az adott szerv illetékességi
területe, vagyis az, hogy az adott szerv mely földrajzi területen jogosult és egyben
köteles feladatát ellátni. A területi csoportosítás alapján megkülönböztetünk központi,
területi és helyi államigazgatási szerveket. A központi szervek illetékessége az egész
ország területére kiterjed. Központi államigazgatási szerv például a Kormány, vagy a
minisztériumok. (Természetesen a területi szintek szerinti osztályozásban is
alkalmazhatjuk a feladatok szerinti csoportosítás szempontjait. Ennek megfelelően
általános hatáskörű központi államigazgatási szerv például a Kormány; különös
hatáskörű központi államigazgatási szervek például a minisztériumok.)
A területi és helyi szervek illetékessége a központi államigazgatási szervekkel ellentétben
csak az ország egy meghatározott területi egységéhez igazodik. Ebbe a csoportba
soroljuk a regionális, megyei, körzeti és települési szintű feladatokat ellátó
államigazgatási szerveket. Területi szinten működnek például a fővárosi és megyei
2 Balázs István, Jakab András, Rixer Ádám, Nagy Marianna, Szalai Éva: Közigazgatási szakvizsga – Államigazgatás. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Budapest, 2013. p. 22.
kormányhivatalok; az államigazgatás helyi szintjén pedig a járási hivatalokat találjuk. A
későbbiekben bővebben kifejtésre kerül, de ez alkalommal is jelezzük, hogy 2011-től a
fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetébe integráltak több, korábban önállóan
működő területi államigazgatási szervet. A szervezeti integrációban érintett szervek
katalógusát a IV. fejezet tartalmazza. Ennek köszönhetően a ma önállóan működő
területi államigazgatási szervek mennyisége nagymértékben lecsökkent. Az önállóan
működő államigazgatási szervek között regionális, megyei, körzeti, valamint helyi
illetékességűeket találhatunk. Regionális illetékességűek például a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai, vagy a Központi Statisztikai Hivatal
regionális igazgatóságai. Megyei szinten működnek például a Budapesti és Megyei
Rendőr-főkapitányságok, a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai, vagy a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adóigazgatóságai. Körzeti (területközi) szinten
találhatjuk például a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságait; a
Nemzeti Park Igazgatóságokat, vagy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőségeket. Végül a helyi szervek között említhetjük például a
Rendőrkapitányságokat.
Fontos megjegyezni, hogy az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a
dekoncentráció elve érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk
meg. Vannak olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes
eljárásrendben történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,
összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért a
központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan azonos
intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek hatáskörrel és
döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi igazgatási szerv bármikor
változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált államigazgatási szervek tehát a központi
közigazgatás végrehajtó, zömében egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.
Ellenőrző kérdések
1. Mi a különbség közigazgatás és államigazgatás között?
A rendszerváltást megelőzően a közigazgatás és államigazgatás fogalmakat
egymás szinonimáiként értelmeztük, hiszen a szocialista országok a közigazgatás
minden területét centralizálták és a közigazgatási feladatok mind a központi
államigazgatás kompetenciájába tartoztak. A rendszerváltást követően a
közigazgatás és az államigazgatás fogalma, továbbá a kifejezések tartalma is
elkülönült egymástól. Az önkormányzati igazgatás a helyi, saját feladatok ellátása
érdekében történik, amely feladat-ellátás többnyire az állami beavatkozástól
viszonylag független. Ezzel szemben az államigazgatás az országos közfeladatok
egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az önkormányzati igazgatást és
államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.
2. Mely szervekből tevődik össze az államigazgatás?
Az államigazgatást a Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve, valamint az
államigazgatás Kormánynak alárendelt része együttesen alkotja. A magyar
államigazgatás rendszerében azonban találunk olyan államigazgatási szerveket is,
amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási
szervek és önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük
ellenére ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.
3. Melyek az államigazgatási szervek közös tulajdonságai?
- Más állami szervektől elkülönült szervezettel rendelkező jogi személyek
- Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási
jogosítványokkal rendelkeznek
- Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek
- A rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén döntően
egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási
jogosítványok címzettje
- Az állami költségvetésben megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.
4. Milyen ismérvek alapján csoportosíthatjuk az államigazgatási szerveket? Említsen
példákat is!
Az államigazgatási szerveket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik
osztályozási lehetőség a szervek feladatai szerinti osztályozása. Ennek
megfelelően megkülönböztetjük az általános hatáskörű, illetve a különös
hatáskörű államigazgatási szerveket. Az általános hatáskörű szervek csoportjába
azokat az államigazgatási szerveket soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az
adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis
az ilyen szerv nem specializálódik meghatározott szakfeladatokra. Az általános
hatáskörű államigazgatási szervek csoportjába soroljuk a Kormányt, illetve annak
területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.
A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy
meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű
államigazgatási szervek közé sorolhatók például a minisztériumok, a nem
minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (a
kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek alárendelt területi,
ritkábban települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm
államigazgatási szervek.
Egy másik csoportosítási lehetőség az államigazgatási szervek területi szintek
szerinti osztályozása. Ebben az esetben az osztályozás alapja az adott szerv
illetékességi területe, vagyis az, hogy az adott szerv mely földrajzi területen
jogosult és egyben köteles feladatát ellátni. A területi csoportosítás alapján
megkülönböztetünk központi, területi és helyi államigazgatási szerveket. A
központi szervek illetékessége az egész ország területére kiterjed. Központi
államigazgatási szerv például a Kormány, vagy a minisztériumok.
A területi és helyi szervek illetékessége a központi államigazgatási szervekkel
ellentétben csak az ország egy meghatározott területi egységéhez igazodik. Ebbe
a csoportba soroljuk a regionális, megyei, körzeti és települési szintű feladatokat
ellátó államigazgatási szerveket. Területi szinten működnek például fővárosi és
megyei kormányhivatalok; az államigazgatás helyi szintjén pedig a járási
hivatalokat találjuk.
Az önállóan működő államigazgatási szervek között regionális, megyei, körzeti,
valamint helyi illetékességűeket találhatunk. Regionális illetékességűek például a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai, vagy a Központi
Statisztikai Hivatal regionális igazgatóságai. Megyei szinten működnek például a
Budapesti és Megyei Rendőr-főkapitányságok, a Magyar Államkincstár megyei
igazgatóságai, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi)
adóigazgatóságai. Körzeti (területközi) szinten találhatjuk például a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságait; a Nemzeti Park
Igazgatóságokat, vagy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőségeket. Végül a helyi szervek között említhetjük például a
Rendőrkapitányságokat.
5. Mit jelent a dekoncentráció?
Az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a dekoncentráció elve
érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk meg. Vannak
olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes eljárásrendben
történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,
összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért
a központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan
azonos intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek a
hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi
igazgatási szerv bármikor változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált
államigazgatási szervek tehát a központi közigazgatás végrehajtó, zömében
egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.
II. A területi államigazgatási rendszer változásai 1990-től
napjainkig
1. A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól 2010-ig
Ahogyan azt az I. fejezetben előrebocsátottuk, a rendszerváltást követően a szocialista
államigazgatás egységes rendszerének helyébe modern, kétpilléres polgári közigazgatási
rendszer lépett, amelyben kialakult a két pillér, az államigazgatás, valamint az
államigazgatással szemben viszonylagos önállósággal rendelkező önkormányzati
igazgatás szigorú elválasztása3. A települési önkormányzatok megerősödésével és a
megyék gyengülésével a közigazgatási középszinten űr keletkezett, mivel maradtak
olyan közfeladatok, amelyek a korábbi megyei tanács lebontása után egyetlen
„jogutódhoz” sem kerültek át. A gazdátlanul maradt feladatok ellátása érdekében a
minisztériumok szervezetük kiépítése során dekoncentrált szerveket hoztak létre. Ennek
következtében jelentős mértékben megnövekedett a kormányzatnak a középszintű
közigazgatásban betöltött szerepe: 1990 és 1994 között megyénként mintegy 30
dekoncentrált szerv működött változatos irányítási és gyenge ellenőrzési rend mellett,
amely számos párhuzamosságot eredményezett, kevéssé hatékony, drága megoldást
hozott magával és ez területi szinten rendkívüli módon megnehezítette a kormányzati
akarat egységes megvalósítását.
A dekoncentrált szervek tevékenységének összehangolása, valamint a helyi
önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megvalósítása érdekében tett első lépés
a köztársasági megbízotti intézményrendszer kialakítása volt. A köztársasági
megbízottakról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.) rendelkezett. A jogszabály értelmében a köztársasági megbízottakat a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki; illetékességük pedig több
megyére, valamint a fővárosra terjedt ki; azaz regionális illetékességgel működtek. A
köztársasági megbízott ellátta az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést,
valamint rendelkezett központi államigazgatási feladatokkal is, így meghatározott
ügyekben első-, illetve másodfokú hatóságként járt el, továbbá ellátta a hatáskörébe
utalt egyéb államigazgatási feladatokat is. A köztársasági megbízottak feladatkörébe
3 A szigorú elválasztás ellenére a helyi önkormányzatok is rendelkeztek államigazgatási hatáskörökkel, ezt az ellentmondást igyekszik feloldani a későbbiekben bemutatott járási rendszer.
tartozott továbbá a saját hivataluk és a régió területén működő államigazgatási szervek
tevékenységének összehangolása.4
A köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi
XC. törvény meghatározta a köztársasági megbízottak jogállását, a köztársasági
megbízott hivatala működését, illetve részletezte néhány feladatát. A köztársasági
megbízottak nyolc régióban működtek, de már ez a törvény szabályozta, hogy a régión
belül megyénként területi hivatalt kell létrehozni, hiszen szinte azonnal nyilvánvalóvá
vált, hogy e nélkül a rendszer működésképtelen.5
Érdemben nem működött azonban a dekoncentrált szervek tevékenységének
koordinálása, mert ebben az időszakban ennek jogszabályi keretei nem alakultak ki.
1994-ben az Ötv. módosítása rendelkezett a köztársasági megbízotti intézményrendszert
felváltó fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok létrehozásáról. E hivatalok alapvető
feladata maradt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, az első- és
másodfokú államigazgatási feladatok ellátása, valamint kiemelt feladattá vált az
önkormányzatok szakmai módszertani támogatása.
1994 után folyamatosan bővült a közigazgatási hivatalok feladat- és hatásköre (pl. a
külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos tevékenység, a súlyos mozgáskorlátozottak
közlekedési támogatása, egyes anyakönyvi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok). Minőségi
változást jelentett a közigazgatási hivatalok tevékenységében, hogy a közigazgatás
korszerűsítésére irányuló program részeként a Kormány felülvizsgálta a dekoncentrált
szervek rendszerét, azok számát csökkentette. Célul tűzte ki az egységesebb területi
igazgatás kialakítását, ennek keretében az egy ágazaton belüli dekoncentrált szervek
összevonását, illetve integrálását. Ebben a folyamatban a Kormány kulcsszerepet szánt a
fővárosi, megyei közigazgatási hivataloknak és a területi kormányzati munka
hatékonyabbá tétele érdekében 1996-ban döntött a közigazgatási hivatalok
kormányhivatallá történő alakításáról. A döntés 1997. január 1-jén lépett hatályba, a
kormányhivatali feladatokat július 1-jétől kellett ellátni. A kormányhivatallá történő
alakítás új minőséget jelentett, a közigazgatási hivatalok a területi közigazgatás
meghatározó szereplőivé váltak; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló
191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat a Kormány területi
államigazgatási szerveiként határozta meg. (Ekkor integrálták a hivatalokba ágazati
szakigazgatási szervként a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, majd a későbbiekben
ugyanilyen státuszban a megyei gyámhivatalokat.)
4 Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog - Az Alaptörvény rendszerében. Dialóg Campus, Pécs, 2012. 5 Balázs István – Bekényi József: A régióközpont közigazgatási hivatalokra a központi államigazgatási szervektől leadható államigazgatási feladatok lehetséges köre. http://www.terport.hu/webfm_send/351
Lényegét tekintve – többszöri módosítást követően ugyan - ez a szabályozás maradt
hatályban 2006-ig. Az Ötv. 2006-os módosítása a közigazgatási hivatalok
megnevezéséből törölte a megyei, illetve a fővárosi jelzőt, így a jogszabály-változtatást
követően az Ötv. csak a közigazgatási hivatal elnevezést alkalmazta, a közigazgatási
hivatalok illetékességi területe pedig megyékről régiókra változott. A közigazgatási
hivatal az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY
határozat VI. fejezetében meghatározott azon statisztikai tervezési régiónak a
közigazgatási területén volt jogosult eljárni, melynek területén a székhelye volt.
A székhelyül szolgáló megyeszékhelyeket kivéve a megyeszékhelyeken a közigazgatási
hivatalok kirendeltségei, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti egységeiként ágazati
szakigazgatási szervek működtek. 2009. január 1-jétől a regionális közigazgatási
hivatalok helyébe a regionális államigazgatási hivatalok léptek. Azonban a 2006-tól
2010-ig terjedő időszakban a területi államigazgatás szervei nem gyakoroltak
törvényességi ellenőrzést illetve felügyeletet az önkormányzatok felett.
2. A területi államigazgatás átalakulása 2010-től
A 2010-es kormányváltást követően a Kormány célja a területi közigazgatási rendszer
átfogó átalakítása volt. A célkitűzés megvalósításának két legfontosabb eleme az
egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása, és a széttagolt területi közigazgatási
szervezetrendszer egységesítése. Az átalakítás folyamata a 2010. tavaszi kormányváltást
követően indult és várhatóan 2013 végére fejeződik be.
A kormányzat a jó állam megteremtése érdekében három jelentős igazgatási programot
indított 2011-ben, igazodva az állam alkotmányos szerkezetéhez: az igazságügyi
reformot, az önkormányzati reformot és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési
Programot. Az új területi államigazgatási rendszer kialakítását érdemes a Magyary
Programok6 témánkhoz kapcsolódó részeinek áttekintésével párhuzamosan megismerni.
A Magyary Program legfontosabb stratégiai célja az új Alaptörvény XXVI. cikkében
foglaltaknak megfelelően az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások
színvonalának emelése: a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése.
A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi
közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépcsőjeként a kormányzat
újraszervezte a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi, megyei
6 Eddig két Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program készült: 2011. június 10-én publikálták az ún. MP 11.0-t és 2012. augusztus 31-én az MP 12.0-t.
közigazgatási hivatalokat. Ezzel 2010. szeptember 1-jétől a kormány általános hatáskörű
szervei újra megyei szinten működtek. A hosszú ideig fennálló alkotmányellenes
helyzetet megszüntetve újraindult a helyi önkormányzatok működésének törvényességi
ellenőrzése. A közigazgatási hivatalok erős jogosítványokat kaptak (koordináció,
ellenőrzés), ezzel újra betölthették eredeti funkciójukat: a hivatalok a Kormány erős
területi szerveivé váltak.
Az átalakítási folyamat második lépcsőfokaként több területi államigazgatási szerv és a
fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok integrációjával 2011. január 1-jén megkezdték
működésüket a fővárosi, megyei kormányhivatalok. A korábban mintegy 30
dekoncentrált államigazgatási szervből tehát kezdetben 15 a kormányhivatalok
szervezetébe integrálódott szakigazgatási szervként, 10 szervezet pedig a
kormányhivatalok ellenőrzési, koordinációs és véleményezési jogkörébe került, további 5
szervezet esetén a kormányhivatalok csak koordinációs jogkört gyakorolnak.
A Magyary Program 11.0. kiemelt célként jelölte meg az ügyfelek igényeit és érdekeit
figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítását egységesen magas
színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakításával. E célnak
megfelelően 2011. január 3-án az ország 29 pontján megnyíltak a kormányhivatalok
integrált ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos
ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az
ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási
ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A 29
Kormányablak megnyitását követően 99 ügyintézési ablak egyedülállóan hosszú
félfogadási időben, 8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket. A Kormányablak a fővárosi
és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik. A kormányablakok
ügyintézőinek kiválasztása szigorú követelmények szerint történt és felkészítésük során
elsajátíthatták a minőségi szolgáltatáshoz szükséges szakmai és etikai ismereteket. A 29
kormányablak egyértelmű előrelépés annak érdekében, hogy az állam a nagy
szolgáltatók által is eredményesen hasznosított módszereket és eszközöket tudatosan
alkalmazó, versenyképes, korszerű ügyfélkapcsolati felülettel rendelkezzen.
A területi államigazgatás reformjának harmadik lépcsőfokaként 2013. január 1-jén
megkezdték működésüket a járási hivatalok. A Magyary Program szerint a járások
kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:
- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása,
- főszabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez
telepítése a jegyzőtől, polgármestertől,
- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása.
A járások határainak, székhelyeinek meghatározása a helyi szociológiai viszonyok,
történelmi hagyományok és számos praktikus körülmény (pl. közlekedési lehetőségek és
szokások) figyelembevételével történt. A járási hivatalok kialakításának előkészítésére
széles körű felmérés zajlott 2012 júliusában az önkormányzatok, jegyzők és a fővárosi,
megyei kormányhivatalok közreműködésével. A járási hivatalok megfelelő előkészítése
érdekében a kormánymegbízott járási biztost nevezhetett ki.
A járások kialakítását megelőzően felülvizsgálták a területi szinten jelentkező
államigazgatási és önkormányzati hatásköröket. A célkitűzés értelmében világosan,
egyértelműen szét kell választani az állam által ellátott feladatokat (jegyzői hatáskörök,
okmányirodai feladatok) és az önkormányzati feladatokat. A hatáskörök tisztázását
követően került sor a homogén, átlátható működésű járási államigazgatási szint
kialakítására, amely lehetőségét teremt arra, hogy az ügyfelek hatósági ügyeiket
lehetőség szerint egy helyen intézzék. A Magyary Programban összefoglalt statisztikai
adatok szerint az összes államigazgatási ügyben hozott hatósági döntés (2010-ben több
mint 10 millió jegyzői hatósági döntés) 46,6%-a a járási hivatalokhoz átkerülő
feladatkörökben született. Ez az önkormányzati hatósági ügyekben hozott
(polgármesteri, testületi, bizottsági, társulási) hatósági döntésekkel együtt számított
összes hatósági ügytehernek is 40,5%-a. Ennek oka egyrészt a szükséges helyi
viszonyok ismerete (pl. birtokvédelem, helyi adóztatás), a helyi azonnali reagálás
szükségessége (egyes védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi feladatok, ár- és
belvízvédelem), vagy a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó hatáskörök (egyes
önkormányzati döntésekkel összefüggő jegyzői nyilvántartások vezetése).
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő
államigazgatási feladatok ellátása.
Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerültek:
- a jegyző, kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője
hatáskörébe tartozó meghatározott államigazgatási ügyek,
- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek,
ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A jegyző, illetve kivételesen a polgármester által ellátott feladatok tekintetében a
Magyary Program hangsúlyozza, hogy kizárólag államigazgatási ügyekről van szó,
átvételük tehát nem önkormányzati feladatok átvételét, csupán önkormányzati szervek
által ellátott államigazgatási ügyek államigazgatási szervhez telepítését jelenti.
2012. július 25-én elfogadta a Kormány a járási (kerületi) hivatalok szervezetéről és
illetékességéről szóló Kormányrendeletet. Ez alapján 175 járási és a fővárosban 23
kerületi hivatal jött létre 2013. január 1-jétől. A Kormányrendelet lehetővé teszi a
járások illetékességi területének módosítását is. A Kormányrendeletben meghatározott
eljárásrendnek megfelelően a Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz
történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az általános önkormányzati
választások napjával kerülhet sor.
2013 végére a járási székhelyeken is létrejönnek a Kormányablakok, ugyanis a 29
kormányablak létrehozása az egyablakos ügyintézés általánossá tételének csupán az első
üteme volt. A Magyary Program értelmében a fejlesztés második fázisa a
kormányablakok területi közigazgatás szintjén történő általános kiépítése, az egyablakos
ügyintézési pontok közelítése az állampolgárokhoz, lakhelyükhöz vagy munkahelyükhöz.
A célzott fejlesztés kiterjed
- a tartalomra (az államigazgatási ügyek köre),
- az érintett szervezeti rendszerre (okmányirodák, működő ügyfélszolgálatok, MÁV,
Posta),
- a földrajzi elhelyezésre (főváros, megyeszékhelyek, megyei jogú várások, járási
székhelyek, több egyéb város),
- a fizikai megjelenésre (egységes arculat),
- a működésre (informatikai háttér és egységes folyamatok) és
- a személyi állományra.
Fontos kiemelni, hogy 2013 januárjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében
elindult a kormányablak ügyintéző képzés 6000 fővel, a diplomával rendelkezők számára
szakirányú továbbképzési oklevelet kínálva, ami önmagában is kivételes és jelentős
vállalkozás.
A Magyary Program célkitűzése szerint 2014-re összesen több mint 300 kormányablak
fog működni mintegy 3000 ügyintézési ablakkal, ide értve az alkalmas vasúti
pályaudvarokon létrehozandó kormányablakokat is. A kormányablakok számát a jelenlegi
kapacitások kiváltásán túl az okmányirodai hálózat egységeihez, valamint a telepítési
helyek számához igazítás határozza meg. Egyidejűleg az intézhető ügyek száma is bővül.
Mindehhez egységes tudásbázis szolgálja majd az ügyfélszolgálatok munkatársait, hogy
az általuk nyújtott szolgáltatás egységes legyen színvonalában és tartalmában egyaránt.
A zavartalan működés érdekében mintegy egyéves átmeneti időszakban a
kormányablakok mellett a fővárosi, megyei kormányhivatalok egyéb ügyfélszolgálatai is
ellátnak ügyfélszolgálati feladatokat.
Célkitűzés, hogy az egyablakos ügyintézés lehetősége minél több állampolgár életét
könnyítse meg, ezért folyamatosan bővül nemcsak az ügykörök, hanem a
Kormányablakok helyszíneinek száma is.
2011-től mind a nagy intézményfenntartó ágazatok szakmai megújulási, fejlesztési
koncepciói, mind a korábbi fenntartó önkormányzatok költségvetési konszolidációjának
szorító szüksége abba az irányba hatott, hogy indokolt több ütemben és különböző
mértékben az állami fenntartói jelenlét erősítése. Első körben a megyei intézmények
átvétele történt meg: a fogadó intézmény az egészségügy esetében a Gyógyszerészeti és
Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) volt, a többi intézmény
esetében a megyei intézményfenntartó központok (MIK-ek), amelyek a megyei
kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak irányításával jöttek létre, azzal a céllal,
hogy a konszolidáció a lehető leghatékonyabban történjen meg.
Ellenőrző kérdések
1. Mutassa be vázlatosan a területi államigazgatási rendszer 1990 és 2010 közötti
időszakban lezajlott változásait!
- 1990-1994: köztársasági megbízotti intézményrendszer
- 1994-1996: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok, bővülő hatáskörök
- 1997-2006: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok kormányhivatalokká
alakulnak, szervezeti integráció
- 2006: közigazgatási hivatalok, regionális illetékesség
- 2009-2010: regionális államigazgatási hivatalok, nincs törvényességi ellenőrzés
2. Melyek az új területi államigazgatási rendszer kialakításának főbb állomásai?
Az átalakítás két legfontosabb eleme az egyablakos ügyintézési rendszer
kialakítása, és a széttagolt területi közigazgatási szervezetrendszer egységesítése.
- 2010: fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok, törvényességi ellenőrzés
- 2011: fővárosi, megyei kormányhivatalok, területi integráció,
kormányablakok
- 2012: törvényességi felügyelet
- 2013: járási hivatalok
- 2013 vége: járási kormányablakok
3. Mely feladat-és hatáskör-csoportok kerültek a járási hivatalokhoz?
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten
intézendő államigazgatási feladatok ellátása.
Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerültek:
- a jegyző, kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője
hatáskörébe tartozó meghatározott államigazgatási ügyek,
- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek,
ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
4. Mi a kormányablak?
2011. január 3-án az ország 29 pontján megnyíltak a kormányhivatalok integrált
ügyfélszolgálati irodái, a Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos
ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés
„csírája”. Az ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az
államigazgatási ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek
részére. A 29 Kormányablak megnyitását követően 99 ügyintézési ablak
egyedülállóan hosszú fogadási időben, 8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket.
A Kormányablak a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként
működik.
5. Mi a megyei intézményfenntartó központ?
2011-től mind a nagy intézményfenntartó ágazatok szakmai megújulási,
fejlesztési koncepciói, mind a korábbi fenntartó önkormányzatok költségvetési
konszolidációjának szorító szüksége abba az irányba hatott, hogy indokolt több
ütemben és különböző mértékben az állami fenntartói jelenlét erősítése. Első
körben a megyei intézmények átvétele történt meg: a fogadó intézmény az
egészségügy esetében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és
Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) volt, a többi intézmény esetében a megyei
intézményfenntartó központok (MIK-ek), amelyek a megyei kormányhivatalokat
vezető kormánymegbízottak irányításával jöttek létre, azzal a céllal, hogy a
konszolidáció a lehető leghatékonyabban történjen meg.
IV. A területi államigazgatás - A fővárosi és megyei
kormányhivatalok
Az Alaptörvény 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. Az Országgyűlés a
jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének
egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás
fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás
megvalósítása érdekében elfogadta a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a
fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt, amelynek megfelelően 2011.
január 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként, valamint a
területi államigazgatási szervek egy részének részleges integrációja útján jött létre a
fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, mint a területi államigazgatás
csúcsszervei. A fővárosi és megyei kormányhivatalok összesen 17 addig önálló
dekoncentrált szerv integrációját valósították meg azzal, hogy a szakigazgatási szervek a
fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként folytatták működésüket. A
kormányhivatalokba szervezett dekoncentrált szervekről a 288/2010. (XII. 21.) Korm.
rendelet rendelkezik. A jogszabálynak megfelelően az alábbi szakigazgatási szervek
képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit:
1. a szociális és gyámhivatal,
2. az építésügyi és örökségvédelmi hivatal,
3. az igazságügyi szolgálat,
4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság,
5. az erdészeti igazgatóság,
6. a földművelésügyi igazgatóság,
7. az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,
8. a földhivatal,
9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv,
10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság,
11. a munkaügyi központ,
12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv,
13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség,
14. a népegészségügyi szakigazgatási szerv,
15. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság,
16. a közlekedési felügyelőség,
17. a rehabilitációs szakigazgatási szerv.
Fontos kiemelni, hogy a 2010. évi CXXVI. törvény lehetőséget ad a kormánynak arra,
hogy a jövőben további dekoncentrált szerveket soroljon a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szervezetébe, valamint a kormányhivataloknak további feladat- és
hatáskört állapítson meg.
A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A megyei
kormányhivatal székhelye a megyeszékhelyen, a fővárosi kormányhivatal és a Pest
megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
1. A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezete
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által közvetlenül
vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből, valamint a járási, illetve a
fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll (utóbbiakról bővebben az V. fejezetben). A
törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet
képeznek. Az egységes működést biztosító funkcionális feladatok integrációja a
törzshivatalban valósult meg. Itt kell ellátni mindazon – költségvetés gazdálkodási,
személyügyi, ügyviteli, informatikai, kommunikációs és egyéb – feladatokat, amelyek
minden szervezet működéséhez elválaszthatatlanul hozzá tartoznak. A szakigazgatási
szervek lényegében az integrált területi államigazgatási szervek a funkcionális
kapacitások nélkül. E szervek nem gazdálkodnak önállóan, azonban megőrizték szakmai
önállóságukat: hatóságként önállóan döntenek és a szakigazgatási szerven belül annak
vezetője – akinek kinevezéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges –
gyakorolja a munkáltatói jogokat.7
A szakigazgatási szervek – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – önálló
feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek. A
szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és
7 Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban. http://www.kozszov.org.hu/
felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. A
szakigazgatási szervek vezetője határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő; felette
a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A kormányhivatal szervezeti
egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok felett kettős irányítás érvényesül: a Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti irányítást, míg az ágazati
minisztériumok ellátják a szakmai irányítás feladatait. A szakigazgatási szerv, a járási
hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét
önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási
szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal,
illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.
A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormánymegbízottat a
közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti
fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói
jogokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan
büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán
választható. A kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt esküt tesz.
A kormánymegbízott megbízásának időtartama megegyezik a kormány megbízatásával.
A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:
- a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
- lemondásával,
- felmentésével,
- halálával,
- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
- összeférhetetlenségének megállapításával,
- közös megegyezéssel.
Amennyiben a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának
megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet – ide
nem értve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom
alá eső szellemi tevékenységet és az országgyűlési képviselői megbízatást -, nem lehet
helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei
közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke,
főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi
önkormányzati képviselő.
A kormánymegbízottra a 2010. évi CXXVI. törvényben nem szabályozott kérdésekben a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény helyettes államtitkárra
vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó
szabályok kivételével alkalmazni.
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki a
kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A főigazgatót a
kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és
menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása,
valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a
kormánymegbízott gyakorolja.
Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább
5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott
kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító
államtitkár javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter a vezetői gyakorlat
megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. A főigazgató minisztériumi
főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. Az igazgatót a főigazgató
javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett – a kinevezés, a
felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása
kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Igazgatói munkakörbe az
nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy
okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász
szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év
közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az igazgató minisztériumi
főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
2. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre
A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek
megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában,
összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. Ennek
keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre az alábbi pontokban
foglalható össze:
- koordináció,
- ellenőrzés,
- véleményezés,
- informatikai tevékenység,
- képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatok,
- ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok,
- törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett,
- a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális
feladatok.
1. Koordináció
A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek
feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A
fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi
államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől – az egyedi ügyek kivételével –
adatokat, felvilágosítást kérni.
A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más
szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott
államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával
– a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak. A fővárosi és
megyei kormányhivatal koordinációs feladat- és hatáskörében többek között gondoskodik
a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,
közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos
feladatok ellátásában, közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás
kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,
kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási,
ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az
ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint gondoskodik a területi elektronikus
ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész
működését.
A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei államigazgatási
kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs
feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és
megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási
hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a
fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi
államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak. A
kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak
elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.
2. Ellenőrzés
Amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi
szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és
személyek államigazgatási jogkörükben eljárva – a rendvédelmi szervek, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal
ellenőrzési jogkörébe tartoznak. A fővárosi és megyei kormányhivatal – a rendvédelmi
szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a Kormánynak alárendelt
szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk
ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel
államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a
szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában – az iratokba betekinthet. Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal
törvénysértést észlel, egyeztető eljárást kezdeményez, amelynek eredménytelensége
esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. Ennek
eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.
A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési feladat- és hatáskörében – a
rendvédelmi szervek, valamint a NAV kivételével – gondoskodik a központi
államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, a
központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek
érvényesüléséről. A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek
tekintetében külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést
végez, emellett ellenőrzi az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok
nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok
végrehajtását.
3. Véleményezés
A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a központi államigazgatási szervek területi
szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más
szervek
- vezetőinek kinevezését és felmentését,
- létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük
módosítására vonatkozó előterjesztést,
- foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó
előterjesztést, javaslatokat.
A kormánymegbízott a véleményét megküldi a közigazgatási és igazságügyi miniszternek
és a nemzetgazdasági miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai
irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi
államigazgatási szerv vezetőjének. A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a
fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatási és igazságügyi miniszter
felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.
4. Informatikai tevékenység
Informatikai feladatok keretében a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködik a
közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában, közigazgatási
informatikai közreműködő tevékenységet lát el, valamint ellátja a választásokkal,
népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat.
5. Képzés, továbbképzés
A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése,
továbbképzése körében éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az
államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek
képzését, továbbképzését. Gondoskodik a különböző közigazgatási vizsgák (alapvizsgák,
szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, egyéb vizsgák), valamint
az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról.
Közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok
tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében, összehangolja, és az erre biztosított
költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez
szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői
vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. A fővárosi és megyei
kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott
elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok
megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.
6. Ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok
A fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot, kormányablakot
működtet. 2011. január 3-án 29 kormányablak kezdete meg működését a fővárosban, a
megyeszékhelyeken és két Pest megyei városban. A Kormányablak az egyablakos
ügyintézési rendszer kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az
ügyfélszolgálati irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási
ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A
kormányablakoknál a jogszabályban meghatározott ügycsoportokban:
- az ügyfél kérelmet terjeszthet elő, valamint bejelentést tehet;
- az ügyfél tájékoztatást kérhet az eljárás menetéről, valamint az eljárással
kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, továbbá
- az ügyfél számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és
informatikai segítséget nyújt.
7. Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett
Jelentőségére való tekintettel a Törvényességi felügyeletről külön alfejezetben szólunk.
3. Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett
Ahogyan azt a II. fejezetben már jeleztük, 2006-ban, tizenhat év után megszűnt a helyi
önkormányzatok működése felett a törvényességi ellenőrzés. 2010-ben a területi
államigazgatás szervezetének átalakításával újra megjelent Magyarországon a
törvényességi ellenőrzés, sőt, 2012. január 1-jétől törvényességi felügyeletté erősödött.
A törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok működésének jogszerűségére
terjedhet ki, célszerűségét nem vizsgálhatja. A Kormány a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter)
irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletét. A törvényességi felügyelet szabályairól az Alaptörvény, valamint a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik (a
továbbiakban: Mötv.).
Az Alaptörvény értelmében a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján
biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Az Alaptörvény Helyi
önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései között az alábbi felügyeleti eszközöket
szabályozza:
1) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően
haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi
és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely
rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az
önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi
önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali
kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a
rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a
mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a
bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a
mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati
határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal
vezetője alkossa meg.
A törvényességi felügyelet további szabályait az Mötv. állapítja meg.
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat
képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere,
megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
- szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
- döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
- törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-
ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.
Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azokra a helyi
önkormányzat és szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján munkaügyi vitának
vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy jogszabályban meghatározott
bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, illetve amelyet a képviselő-
testület mérlegelési jogkörében hozott. A mérlegelési jogkörben hozott döntések
esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
A törvényességi felügyelet eszközei
A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az
Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl az alábbi eszközökkel élhet:
- törvényességi felhívás
- a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívása
- önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel vagy jogszabállyal való összhangjának
felülvizsgálata
- önkormányzati határozat közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt történő
felülvizsgálata
- a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi
önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítása, a határozathozatal
pótlásának elrendelése
- Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása
- Magyar Államkincstár helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítványai
- perindítás
- fegyelmi eljárás
- gazdálkodást érintő vizsgálat lefolytatása az Állami Számvevőszéknél
- szakmai segítség-nyújtás
- törvényességi felügyeleti bírság.
Az egyes törvényességi felügyeleti eszközök vizsgálata előtt fontos hangsúlyozni a
következő általános szabályokat. A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt
kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget
tenni. A kormányhivatal továbbá javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére,
szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat
képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának
indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.
1. Törvényességi felhívás
Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében
legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére.
Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül
az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban
tájékoztatni. A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a
törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben
dönt.
2. A képviselő-testület és a társulási tanács összehívásának kezdeményezése
A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási
tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések
megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének
biztosítása érdekében indokolt.
Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal fenti javaslatának
15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a
kormányhivatal hívja össze.
3. Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági
felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja
bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
Az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek sem az Alaptörvénnyel, sem
más jogszabállyal. Eltérően alakul a felülvizsgálat kezdeményezésének eljárása, valamint
a döntést hozó bírói fórum is attól függően, hogy az érintett önkormányzati rendelet az
Alaptörvénnyel, vagy bármely más jogszabállyal ellentétes.
Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek
találja, és az alkalmazott felügyeleti eszközök nem vezettek eredményre, a közigazgatási
és igazságügyi miniszter útján kezdeményezi, hogy a Kormány indítványozza az
önkormányzati rendelet felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A kormányhivatal az
indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett
helyi önkormányzatnak. Amennyiben az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati
rendelet Alaptörvénybe ütközését megállapítja, a helyi önkormányzati rendeletet vagy az
alaptörvény-ellenes rendelkezését részben vagy egészben megsemmisíti.
Amennyiben a helyi önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik, a felülvizsgálatot a
kormányhivatal kezdeményezi a Kúriánál. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg
az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. Amennyiben
a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzati rendelet, vagy annak valamely
rendelkezése jogszabályellenes, az érintett önkormányzati rendeletet, vagy annak
rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem
lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.
4. A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása
Amennyiben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét
elmulasztotta, és a törvényességi felügyeleti eljárás korábbi eszközei eredménytelenek
voltak, a kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett
kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapítását. Amennyiben a Kúria megállapítja a mulasztást, határidő
tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen
eleget. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget
jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon
belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az
elrendelését. Ebben az esetben a Kúria elrendeli, hogy a kormányhivatal vezetője a
mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet alkossa meg a helyi
önkormányzat helyett.
5. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati
rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a
kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző
gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az
önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon
történő közzétételéről.
A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet
helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon
kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást
követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.
6. Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga
A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a
tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt
napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati
határozat felülvizsgálatát. Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a
közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és
munkaügyi bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.
7. Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a
tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt
napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi
önkormányzat törvényen alapuló
a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat
meghozatalára való kötelezést, vagy
b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a
feladat elvégzésére való kötelezést.
A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja
a határozathozatali kötelezettség vagy a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását és
határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára illetve arra,
hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).
Amennyiben a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott
határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali vagy feladat-ellátási kötelezettségének,
a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a
közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő
pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.
8. Képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezése
A kormányhivatal javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért
felelős miniszternek (közigazgatási és igazságügyi miniszter), hogy kezdeményezze a
Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását.
9. Központi költségvetésből járó támogatás visszatartásának, megvonásának
kezdeményezése
A kormányhivatal kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből
járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását.
10. Per indítása a polgármester tisztségének megszüntetése iránt
A kormányhivatal pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester
tisztségének megszüntetése iránt.
11. Fegyelmi eljárást kezdeményezése
A kormányhivatal fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere
ellen és a polgármesternél a jegyző ellen.
12. Állami Számvevőszék vizsgálatának kezdeményezése
A kormányhivatal kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat
lefolytatását az Állami Számvevőszéknél.
13. Szakmai segítség-nyújtás
A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat-és
hatáskörébe tartozó ügyben.
14. Törvényességi felügyeleti bírság
A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot
állapíthat meg az alábbi esetekben:
a) A jegyző az ülést követő tizenöt napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak
a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet. Amennyiben a jegyző a
kormányhivatal felhívása ellenére sem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési
kötelezettségének a megadott határidőn belül, törvényességi felügyeleti bírság szabható
ki.
b) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől
információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a
megadott határidőn belül köteles eleget tenni. Amennyiben a polgármester, a jegyző
határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló
megkeresésének, törvényességi felügyeleti bírság szabható ki.
c) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat
jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem
tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt, törvényességi
felügyeleti bírság szabható ki.
d) Ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le
határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást,
törvényességi felügyeleti bírság szabható ki.
A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. A
törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:
a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;
b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és
c) az előző bírságok számát és mértékét.
Ellenőrző kérdések
1. Mely szakigazgatási szervek képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit?
A kormányhivatalokba szervezett dekoncentrált szervekről a 288/2010. (XII. 21.)
Korm. rendelet rendelkezik. A jogszabálynak megfelelően az alábbi szakigazgatási
szervek képezik a kormányhivatalok szervezeti egységeit:
1. a szociális és gyámhivatal,
2. az építésügyi és örökségvédelmi hivatal,
3. az igazságügyi szolgálat,
4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság,
5. az erdészeti igazgatóság,
6. a földművelésügyi igazgatóság,
7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,
8. a földhivatal,
9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv,
10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság,
11. a munkaügyi központ,
12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv,
13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség,
14. a népegészségügyi szakigazgatási szerv,
15. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság,
16. a közlekedési felügyelőség,
17. a rehabilitációs szakigazgatási szerv.
2. Mely szervekből áll a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete?
A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési
szervet képeznek.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által
közvetlenül vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből,
valamint a járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll
3. Mit jelent a kettős irányítás?
A fővárosi és megyei kormányhivatalok felett kettős irányítás érvényesül: a
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti irányítást, míg
az ágazati minisztériumok ellátják a szakmai irányítás feladatait.
4. Sorolja fel a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatait!
A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre az alábbi pontokban foglalható
össze:
- koordináció,
- ellenőrzés,
- véleményezés,
- informatikai tevékenység,
- képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatok,
- ügyfélszolgálati tevékenység, kormányablakok,
- törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett,
- a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális
feladatok.
5. Mit értünk fővárosi és megyei államigazgatási kollégium alatt?
A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei
államigazgatási kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei
kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a
kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának
és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány
által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei
kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi
államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
V. A helyi államigazgatás
A járások 1984-es felszámolását, illetve a rendszerváltást követően az államigazgatási
feladatok meghatározott részének ellátását a területi kötődésű államigazgatási szervek
helyett a helyi önkormányzatok végezték 2013. január 1-ig. Az államigazgatás területi
struktúrájának átalakítása 2012-ben a járások kialakításával folytatódott, amelyek 2013.
január 1-jén kezdték meg működésüket. Ezzel ismét létrejött az államigazgatás helyi,
egyben legalsó szintje, a járás. 2013-tól a helyi önkormányzatok által ellátott
államigazgatási feladatok többségét az újjáalakult államigazgatás helyi szintjén a járási
hivatalok látják el. 2013. január 1-jétől az országban 175 járási hivatal és a fővárosban
23 kerületi hivatal alakult meg. A járási hivatalok átvették a korábban a jegyzőre
telepített államigazgatási feladatokat, az állam pedig átvette a helyi önkormányzatoktól
az állami feladatok ellátásával összefüggő vagyont.
A feladat- és hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi
szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek
lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél; ahol viszont az adott ügyben az államnak
van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban
intézkedni. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb
szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása.
Ezek alapján a jegyzői feladatok közül a járási hivatalokhoz kerülnek:
– az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-
nyilvántartás),
– az egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,
– az egyes szociális igazgatási ügyek,
– a családtámogatási ügyek,
– a köznevelési feladatok,
– a menedékjogi ügyek,
– az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése,
– az egyes kommunális típusú ügyek (például temetőengedélyezés),
– az egyes állategészségügyi feladatok (például cirkuszi menazséria, állatotthon
engedélyezés),
– a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok (2012.
április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),
– a helyi védelmi bizottságok vezetése,
– az egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.
A korábban jelzett speciális szempontok alapján a jegyzőnél maradnak az alábbi feladat-
és hatáskörök:
– a birtokvédelmi eljárás,
– a hagyatéki eljárás,
– az anyakönyvi eljárás,
– az adóigazgatás és adóvégrehajtás,
– az egyes építésügyi igazgatási feladatok,
– a kereskedelmi engedélyezés,
– a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,
– a gyermekvédelmi támogatások,
– a helyi állattartás szabályozása (képviselő-testület hatásköre).
Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő,
a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a
megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának
további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében elfogadta a járások
kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi
XCIII. törvényt. A jogszabály módosította a fővárosi és megyei kormányhivatalok
szervezeti felépítését, azt kibővítve a járási hivatalokkal.
A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A járási hivatal
székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van. A fővárosban a
kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal
illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi
hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A járási
hivatalok az államigazgatási szervezetrendszerben általános elsőfokú hatóságként, a
megyei kormányhivatalok általános másodfokú hatóságként jelennek meg.
A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és
járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal törzshivatalának szervezeti
egységeként működik az okmányiroda, amely – ha jogszabály kivételt nem tesz – az
ország területére kiterjedő illetékességgel látja el a külön jogszabályban hatáskörébe
utalt feladatokat. Fontos szabály, hogy hivatalból indult eljárás tekintetében az az
okmányiroda illetékes, amely járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási
hivatal illetékességi területén több okmányiroda is működik, az eljárásra a járási hivatal
vezetője által a járási hivatal törzshivatala ügyrendjében meghatározott okmányiroda az
illetékes.
A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet
meghatározza a járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási
szerveket, amelyek a kormányrendeletnek megfelelően az alábbiak:
a) a járási gyámhivatal,
b) a járási építésügyi hivatal,
d) a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve,
e) a járási földhivatal,
f) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége,
g) a járási népegészségügyi intézet.
Ahogyan azt a fővárosi és megyei kormányhivataloknál említettük, a járások esetében is
lehetősége van a Kormánynak arra, hogy rendeletben más államigazgatási szervet is a
járási hivatal szakigazgatási szerveként határozzon meg. Amennyiben kormányrendelet
vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a járási szakigazgatási szerv
illetékessége megegyezik a járási hivatal illetékességével.
1. A járási hivatal szervezete
Ahogyan azt az előző fejezetben rögzítettük, a járási hivatalok a megyei kormányhivatal
kirendeltségeiként, a kerületi hivatalok pedig a fővárosi kormányhivatal
kirendeltségeiként működnek.
A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és
járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal törzshivatalának szervezeti
egységeként működik az okmányiroda.
A járási hivatal irányítása igen összetett; azonban a megyei és fővárosi kormányhivatalok
esetében ismertetett kettős irányítás a járási hivatalok esetében is érvényesül. A járási
törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében az irányítást a
fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal
törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. A járási
törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és
megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el, a járási szakigazgatási szervek
tekintetében pedig a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv
vezetője.
A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása
mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi
miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett – a kinevezés, a felmentés, a
fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a
munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési
képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év
közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés tekintetében közigazgatási
gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési
elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.
A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett
hivatalvezető a közigazgatási és igazságügyi miniszter előtt esküt tesz.
A hivatalvezető megbízatása megszűnik:
a) lemondásával,
b) felmentésével,
c) halálával,
d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e) összeférhetetlenségének megállapításával.
A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet helyi
önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei
közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke,
főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi
önkormányzati képviselő.
A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, aki főosztályvezető-helyettes
besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a
kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes
felett – a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása,
valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a
hivatalvezető gyakorolja.
Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és
igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező
szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser
szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi
igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozaton szerzett okleveles jogász
szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel
rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt
esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.
A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára – amennyiben
kormányrendelet kivételt nem tesz – a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és
szünteti meg a jogviszonyát, valamint gyakorolja a kinevezésének módosításával
kapcsolatos munkáltatói jogot. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni,
illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja
a kormánymegbízottat, aki a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A
kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve
nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-
helyettes besorolású kormánytisztviselő.
2. A járási hivatal feladat- és hatásköre
A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei ellátják a jogszabályban
hatáskörükbe utalt feladatokat. A járási hivatal által ellátott feladatok alapvetően két
csoportba sorolhatók:
1) Kormányzati célkitűzések megvalósítása;
2) A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a járási kormányablakok).
Kormányzati célkitűzések megvalósítása
A járási hivatal közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kormányzati
célkitűzések területi megvalósításával összefüggő feladatai ellátásában. Ennek keretében
a járási hivatal törzshivatala a kormánymegbízott által meghatározottak szerint
- koordinációs;
- ellenőrzési;
- informatikai;
- képzési tevékenységet és
- a járási szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális
feladatokat lát el.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 32.
§ (4) bekezdése értelmében funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási
funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott
szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási
feladatokat kell érteni:
a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,
b) költségvetési gazdálkodási,
c) pénzügyi és számviteli,
d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,
e) beszerzési,
f) szabályozási és iratkezelési,
g) ellenőrzési,
h) koordinációs,
i) jogi (peres képviseleti),
j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,
k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló
feladatok.
2. A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a kormányablakok)
A járási kormányablakok működésüket 2013. október 1-jén kezdik meg. A
kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a
kormányablakokban elindíthassák és el is intézhessék. Az államigazgatás átalakításának
végső célja ugyanis a magas színvonalú, ügyfélbarát, egyablakos ügyintézés kialakítása.
A járási hivatal a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának
elősegítése érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai,
valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges
koordinációs és kommunikációs feladatokat. Ennek során a járási hivatal tájékoztatást
kérhet illetékességi területén a települési, nemzetiségi önkormányzatoktól, az
önkormányzatok társulásától, valamint a hatóságoktól, velük egyeztetést
kezdeményezhet a közfoglalkoztatás elősegítése érdekében. A járási hivatal illetékességi
területén együttműködik a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével, melynek keretében
szakmai segítségnyújtásra hívhatja fel a kirendeltséget.
Ellenőrző kérdések
1. Ismertesse a járási hivatalok hatáskörével és illetékességével kapcsolatos
legfontosabb szabályokat!
A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A járási
hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van. A
fővárosban a kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A
kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási
területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni. A járási hivatalok az államigazgatási
szervezetrendszerben általános elsőfokú hatóságként, a megyei kormányhivatalok
általános másodfokú hatóságként jelennek meg.
2. Mutassa be a járási hivatalok szervezetét!
A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási
törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal
törzshivatalának szervezeti egységeként működik az okmányiroda, amely – ha
jogszabály kivételt nem tesz – az ország területére kiterjedő illetékességgel látja
el a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
3. Mutassa be a járási hivatal tisztségviselőit!
A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai
irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a
közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel.
A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, aki főosztályvezető-helyettes
besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető
javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát.
A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára – amennyiben
kormányrendelet kivételt nem tesz – a megyei szakigazgatási szerv vezetője
nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát, valamint gyakorolja a kinevezésének
módosításával kapcsolatos munkáltatói jogot.
4. Ismertesse a járási hivatal feladat- és hatáskörét!
A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei ellátják a jogszabályban
hatáskörükbe utalt feladatokat. A járási hivatal által ellátott feladatok alapvetően
két csoportba sorolhatók:
1) Kormányzati célkitűzések megvalósítása;
2) A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai (a járási kormányablakok).
5. Sorolja fel a járási hivatalok belső igazgatási feladatait!
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm.
rendelet 32. § (4) bekezdése értelmében funkcionális feladatokon az alábbiakban
felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított
szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai
feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni:
a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,
b) költségvetési gazdálkodási,
c) pénzügyi és számviteli,
d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,
e) beszerzési,
f) szabályozási és iratkezelési,
g) ellenőrzési,
h) koordinációs,
i) jogi (peres képviseleti),
j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,
k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló
feladatok.
Ellenőrző kérdések
1. Határozza meg, mely két alrendszerből tevődik össze a közigazgatás duális
rendszere!
A rendszerváltást követően a közigazgatás és az államigazgatás fogalma, továbbá
a kifejezések tartalma is elkülönült egymástól. Az önkormányzati igazgatás a
helyi, saját feladatok ellátása érdekében történik, amely feladat-ellátás többnyire
az állami beavatkozástól viszonylag független. Ezzel szemben az államigazgatás
az országos közfeladatok egységes ellátását hivatott biztosítani. Azaz az
önkormányzati igazgatást és az államigazgatást együtt tekintjük közigazgatásnak.
2. Melyek a Kormánytól független államigazgatási szervek?
A magyar államigazgatás rendszerében találunk olyan államigazgatási szerveket
is, amelyeket önállóság, függetlenség jellemzi. Ezek az autonóm államigazgatási
szervek és az önálló szabályozó szervek, amelyek Kormánytól való függetlenségük
ellenére ugyancsak államigazgatási szerveknek minősülnek.
3. Mit értünk általános hatáskörű államigazgatási szerven? Említsen példákat is!
Az általános hatáskörű szervek csoportjába azokat az államigazgatási szerveket
soroljuk, amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen
jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv nem
specializálódik meghatározott szakfeladatokra. Az általános hatáskörű
államigazgatási szervek csoportjába soroljuk például a Kormányt, illetve annak
területi szerveit, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat.
4. Mit értünk különös hatáskörű államigazgatási szerven? Említsen példákat is!
A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy
meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre. A különös hatáskörű
államigazgatási szervek közé sorolhatók például a minisztériumok, a nem
minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (a
kormányhivatalok és a központi hivatalok) és mindezeknek alárendelt területi,
települési szinten működő államigazgatási szervek, vagy az autonóm
államigazgatási szervek.
5. Fogalmazza meg a dekoncentráció elvének lényegét!
Az államigazgatási feladatok és hatáskörök gyakorlásában a dekoncentráció elve
érvényesül. A dekoncentráció lényegét az alábbiakban ragadhatjuk meg. Vannak
olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes eljárásrendben
történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre,
összetettségükre- kizárólag a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért
a központ különböző „közvetítő állomásokat” hoz létre az ügyek országosan
azonos intézése érdekében. Dekoncentráció esetén ezek a közvetítő szervek a
hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban ezekben a központi
igazgatási szerv bármikor változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált
államigazgatási szervek tehát a központi közigazgatás végrehajtó, zömében
egyedi hatósági jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.
6. Mutassa be a köztársasági megbízotti intézményrendszert!
A dekoncentrált szervek tevékenységének összehangolása, valamint a helyi
önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés megvalósítása érdekében tett
első lépés a köztársasági megbízotti intézményrendszer kialakítása volt. A
köztársasági megbízottakról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezett. A jogszabály értelmében a
köztársasági megbízottakat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezte ki; illetékességük pedig több megyére, valamint a fővárosra terjedt ki;
azaz regionális illetékességgel működtek. A köztársasági megbízott ellátta az
önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést, valamint rendelkezett központi
államigazgatási feladatokkal is, így meghatározott ügyekben első-, illetve
másodfokú hatóságként járt el, továbbá ellátta a hatáskörébe utalt egyéb
államigazgatási feladatokat is. A köztársasági megbízottak feladatkörébe tartozott
továbbá a saját hivataluk és a régió területén működő államigazgatási szervek
tevékenységének összehangolása.
A köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló
1990. évi XC. törvény meghatározta a köztársasági megbízottak jogállását, a
köztársasági megbízott hivatala működését, illetve részletezte néhány feladatát. A
köztársasági megbízottak nyolc régióban működtek, de már ez a törvény
szabályozta, hogy a régión belül megyénként területi hivatalt kell létrehozni,
hiszen szinte azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy e nélkül a rendszer
működésképtelen.
Érdemben nem működött azonban a dekoncentrált szervek tevékenységének
koordinálása, mert ebben az időszakban ennek jogszabályi keretei nem alakultak
ki.
7. Ismertesse az 1994-ben létrehozott fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
alapvető feladatait!
1994-ben az Ötv. módosítása rendelkezett a köztársasági megbízotti
intézményrendszert felváltó fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok
létrehozásáról. E hivatalok alapvető feladata maradt a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzése, az első- és másodfokú államigazgatási feladatok
ellátása, valamint kiemelt feladattá vált az önkormányzatok szakmai módszertani
támogatása.
8. Mutassa be, hogyan jöttek létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok!
A 2010-es kormányváltást követően a Kormány célja a területi közigazgatási
rendszer átfogó átalakítása volt.
A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi
közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépcsőjeként a
kormányzat újraszervezte a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatalokat. Ezzel 2010. szeptember 1-jétől a kormány
általános hatáskörű szervei újra megyei szinten működtek. A hosszú ideig fennálló
alkotmányellenes helyzetet megszüntetve újraindult a helyi önkormányzatok
működésének törvényességi ellenőrzése. A közigazgatási hivatalok erős
jogosítványokat kaptak (koordináció, ellenőrzés), ezzel újra betölthették eredeti
funkciójukat: a hivatalok a Kormány erős területi szerveivé váltak.
Az átalakítási folyamat második lépcsőfokaként 14 területi államigazgatási szerv
és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok integrációjával 2011. január 1-jén
megkezdték működésüket a fővárosi, megyei kormányhivatalok. A korábban
mintegy 30 dekoncentrált államigazgatási szervből tehát kezdetben 15 a
kormányhivatalok szervezetébe integrálódott szakigazgatási szervként, 10
szervezet pedig a kormányhivatalok ellenőrzési, koordinációs és véleményezési
jogkörébe került, további 5 szervezet esetén a kormányhivatalok csak
koordinációs jogkört gyakorolnak.
9. Mutassa be a kormányablakokat!
A Magyary Program 11.0. kiemelt célként jelölte meg az ügyfelek igényeit és
érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítását
egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások
kialakításával. E célnak megfelelően 2011. január 3-án az ország 29 pontján
megnyíltak a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái, a
Kormányablakok. A Kormányablak az egyablakos ügyintézési rendszer
kialakításának első fázisa, az egyablakos ügyintézés „csírája”. Az ügyfélszolgálati
irodák 29 ügykörrel indultak, kiemelt feladatuk az államigazgatási ügyekben
történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére. A 29 Kormányablak
megnyitását követően 99 ügyintézési ablak egyedülállóan hosszú fogadási időben,
8.00-20.00 óra között várja az ügyfeleket. A Kormányablak a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szervezeti egységeként működik. A kormányablakok
ügyintézőinek kiválasztása szigorú követelmények szerint történt és felkészítésük
során elsajátíthatták a minőségi szolgáltatáshoz szükséges szakmai és etikai
ismereteket. A 29 kormányablak egyértelmű előrelépés annak érdekében, hogy az
állam a nagy szolgáltatók által is eredményesen hasznosított módszereket és
eszközöket tudatosan alkalmazó, versenyképes, korszerű ügyfélkapcsolati
felülettel rendelkezzen.
10. Ismertesse a járások kialakításával kapcsolatos előkészítő munkát!
A területi államigazgatás reformjának harmadik lépcsőfokaként 2013. január 1-jén
megkezdték működésüket a járási hivatalok. A Magyary Program szerint a járások
kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:
- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása,
- főszabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez
telepítése a jegyzőtől, polgármestertől,
- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása.
A járások határainak, székhelyeinek meghatározása a helyi szociológiai viszonyok,
történelmi hagyományok és számos praktikus körülmény (pl. közlekedési
lehetőségek és szokások) figyelembevételével történt. A járási hivatalok
kialakításának előkészítésére széles körű felmérés zajlott 2012 júliusában az
önkormányzatok, jegyzők és a fővárosi, megyei kormányhivatalok
közreműködésével. A járási hivatalok megfelelő előkészítése érdekében a
kormánymegbízott járási biztost nevezhetett ki.
A járások kialakítását megelőzően felülvizsgálták a területi szinten jelentkező
államigazgatási és önkormányzati hatásköröket. A célkitűzés értelmében
világosan, egyértelműen szét kell választani az állam által ellátott feladatokat
(jegyzői hatáskörök, okmányirodai feladatok) és az önkormányzati feladatokat. A
hatáskörök tisztázását követően került sor a homogén, átlátható működésű járási
államigazgatási szint kialakítására, amely lehetőségét teremt arra, hogy az
ügyfelek hatósági ügyeiket lehetőség szerint egy helyen intézzék. A Magyary
Programban összefoglalt statisztikai adatok szerint az összes államigazgatási
ügyben hozott hatósági döntés (2010-ben több mint 10 millió jegyzői hatósági
döntés) 46,6%-a a járási hivatalokhoz átkerülő feladatkörökben született. Ez az
önkormányzati hatósági ügyekben hozott (polgármesteri, testületi, bizottsági,
társulási) hatósági döntésekkel együtt számított összes hatósági ügytehernek is
40,5%-a. Ennek oka egyrészt a szükséges helyi viszonyok ismerete (pl.
birtokvédelem, helyi adóztatás), a helyi azonnali reagálás szükségessége (egyes
védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi feladatok, ár- és belvízvédelem), vagy a
helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó hatáskörök (egyes önkormányzati
döntésekkel összefüggő jegyzői nyilvántartások vezetése).
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten
intézendő államigazgatási feladatok ellátása.
11. Mutassa be a fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességével és
székhelyével kapcsolatos szabályozást!
A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A
megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhelyen, a fővárosi kormányhivatal
és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
12. Mutassa be a kormányhivatalok szervezetét!
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete a kormánymegbízott által
közvetlenül vezetett törzshivatalból, az ágazati szakigazgatási szervekből,
valamint a járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll. A
törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési
szervet képeznek. Az egységes működést biztosító funkcionális feladatok
integrációja a törzshivatalban valósult meg. Itt kell ellátni mindazon –
költségvetés gazdálkodási, személyügyi, ügyviteli, informatikai, kommunikációs és
egyéb – feladatokat, amelyek minden szervezet működéséhez elválaszthatatlanul
hozzá tartoznak. A szakigazgatási szervek lényegében az integrált területi
államigazgatási szervek a funkcionális kapacitások nélkül. E szervek nem
gazdálkodnak önállóan, azonban megőrizték szakmai önállóságukat: hatóságként
önállóan döntenek és a szakigazgatási szerven belül annak vezetője – akinek
kinevezéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges – gyakorolja a
munkáltatói jogokat.8
8 Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban. http://www.kozszov.org.hu/
A szakigazgatási szervek – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján –
önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
13. Mutassa be a kormányhivatal tisztségviselőit!
A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A
kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és
a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a közigazgatási és igazságügyi
miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy
nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható. A
kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt esküt tesz.
A kormánymegbízott megbízásának időtartama megegyezik a kormány
megbízatásával.
A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:
- a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
- lemondásával,
- felmentésével,
- halálával,
- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
- összeférhetetlenségének megállapításával,
- közös megegyezéssel.
Amennyiben a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának
megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet
– ide nem értve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a
jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és az országgyűlési képviselői
megbízatást -, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei
közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester,
alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes,
nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
A kormánymegbízottra a 2010. évi CXXVI. törvényben nem szabályozott
kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és
illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kivételével alkalmazni.
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki a
kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A
főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi
miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a
fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével –
a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és
legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető
kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
működését irányító államtitkár javaslatára a közigazgatási és igazságügyi
miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést
adhat. A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre
kinevezett kormánytisztviselő.
A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. Az igazgatót a
főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató
felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a
fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a főigazgató
gyakorolja. Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú
igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási
menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel,
valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási
szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-
helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
A szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és
felmentéséhez a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértése szükséges. A
szakigazgatási szervek vezetője határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő;
felette a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A kormányhivatal
szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket a Kormány rendeletben
állapítja meg.
14. Ismertesse a kormányhivatalok koordinációs feladatkörét!
A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi
szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal
együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése
érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől –
az egyedi ügyek kivételével – adatokat, felvilágosítást kérni.
A központi államigazgatási szervek területi szervei – a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási
feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva,
illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és
szakmai önállóságuk megtartásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal
koordinációs jogkörébe tartoznak. A fővárosi és megyei kormányhivatal
koordinációs feladat- és hatáskörében többek között gondoskodik a több ágazatot
érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,
közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos
feladatok ellátásában, közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-
közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában,
szervezésében, kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei
ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai
támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint
gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról,
ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.
A fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik a fővárosi és megyei
államigazgatási kollégium létrehozásáról, amely a fővárosi és megyei
kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. Vezetője a
kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának
és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány
által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei
kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi
államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs
feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs
értekezletet hívhat össze.
15. Mit jelent a törvényességi felügyelet? Sorolja fel a törvényességi felügyelet
eszközeit!
2010-ben a területi államigazgatás szervezetének átalakításával újra megjelent
Magyarországon a törvényességi ellenőrzés, sőt, 2012. január 1-jétől
törvényességi felügyeletté erősödött. A törvényességi felügyelet a helyi
önkormányzatok működésének jogszerűségére terjedhet ki, célszerűségét nem
vizsgálhatja. A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért
felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter) irányításával, a
kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletét. A törvényességi felügyelet szabályairól az Alaptörvény, valamint a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
rendelkezik (a továbbiakban: Mötv.).
A törvényességi felügyelet eszközei:
A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az
Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl az alábbi eszközökkel
élhet:
- törvényességi felhívás
- a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívása
- önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel vagy jogszabállyal való összhangjának
felülvizsgálata
- önkormányzati határozat közigazgatási és munkaügyi bíróság által történő
felülvizsgálata
- a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi
önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítása, a határozathozatal
pótlásának elrendelése
- Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatása
- Magyar Államkincstár helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítványai
- perindítás
- fegyelmi eljárás
- gazdálkodást érintő vizsgálat lefolytatása az Állami Számvevőszéknél
- szakmai segítség-nyújtás
- törvényességi felügyeleti bírság.
16. Sorolja fel, mely jegyzői államigazgatási feladatok kerültek a járási hivatalok
hatáskörébe!
– az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-
nyilvántartás),
– az egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,
– az egyes szociális igazgatási ügyek,
– a családtámogatási ügyek,
– a köznevelési feladatok,
– a menedékjogi ügyek,
– az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése,
– az egyes kommunális típusú ügyek (például temetőengedélyezés),
– az egyes állategészségügyi feladatok (például cirkuszi menazséria, állatotthon
engedélyezés),
– a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok
(2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),
– a helyi védelmi bizottságok vezetése,
– az egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.
17. Sorolja fel, mely államigazgatási feladatok maradtak jegyzői hatáskörben a járási
hivatalok kialakítását követően is!
– a birtokvédelmi eljárás,
– a hagyatéki eljárás,
– az anyakönyvi eljárás,
– az adóigazgatás és adóvégrehajtás,
– az egyes építésügyi igazgatási feladatok,
– a kereskedelmi engedélyezés,
– a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,
– a gyermekvédelmi támogatások,
– a helyi állattartás szabályozása (képviselő-testület hatásköre).
18. Sorolja fel a járási hivatal szervezeti egységeiként működő szakigazgatási
szerveket!
a) a járási gyámhivatal,
b) a járási építésügyi hivatal,
d) a járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási
szerve,
e) a járási földhivatal,
f) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége,
g) a járási népegészségügyi intézet.
19. Mutassa be a járási hivatalok irányításával kapcsolatos szabályokat!
A járási hivatal irányítása igen összetett; azonban a megyei és fővárosi
kormányhivatalok esetében ismertetett kettős irányítás a járási hivatalok
esetében is érvényesül. A járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási
ügyek tekintetében az irányítást a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető
kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal törzshivatalában működő
okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. A járási törzshivatal
hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és megyei
kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el, a járási szakigazgatási szervek
tekintetében pedig a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv
vezetője.
20. Ismertesse a járási hivatalvezetőre vonatkozó szabályokat!
A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai
irányítása mellett. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a
közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető
felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a
fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a
kormánymegbízott gyakorolja.
Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az
országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és
legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés tekintetében
közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a
megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.
A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett
hivatalvezető a közigazgatási és igazságügyi miniszter előtt esküt tesz.
A hivatalvezető megbízatása megszűnik:
a) lemondásával,
b) felmentésével,
c) halálával,
d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e) összeférhetetlenségének megállapításával.
A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem
létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés
tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester,
megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat
elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
Felhasznált jogszabályok
Magyarország Alaptörvénye
2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi
és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról
288/201.(XII.21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról
2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő
törvények módosításáról
218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
Felhasznált irodalom
Balázs István – Bekényi József: A régióközpont közigazgatási hivatalokra a központi
államigazgatási szervektől leadható államigazgatási feladatok lehetséges köre.
http://www.terport.hu/webfm_send/351
Balázs István, Jakab András, Rixer Ádám, Nagy Marianna, Szalai Éva: Közigazgatási
szakvizsga – Államigazgatás. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Budapest, 2013. p. 22. (A tananyag hatályosításában közreműködött: Gyergyák Ferenc,
Hoffman István, Szilvásy György Péter, Temesi István, Virág Rudolf)
Balázs István: A regionális közigazgatási hivatalok kialakításának lehetőségei a területi
államigazgatás működése átalakításának tükrében.
http://www.terport.hu/webfm_send/350
Barta Attila: A magyar államigazgatás alsó-középszintjének átalakítása 2012-ben. A
járások feladataira és szervezetére vonatkozó főbb megállapítások. Kodifikáció és
közigazgatás 2012/2.
Barta Attila: A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig. Glossa
Iuridica, I. évfolyam 2009/1. szám
Bércesi Ferenc – Ivancsics Imre: A közigazgatási hivatalok regionális alapokra
helyezésének lehetőségei. http://www.terport.hu/webfm_send/342
Horváth Attila, Szalai András, Temesi István: Közigazgatási és jogi ismeretek a
kormányablak ügyintézők részére. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013.
Kilényi Géza, Ács Nándor: Közigazgatási szakvizsga - Általános közigazgatási ismeretek -
I. modul: Központi állami szervek rendszere. FÁMA Zrt. – Nemzeti Közszolgálati és
Tankönyv Kiadó Zrt. Budapest, 2013. p. 22. (A tananyag hatályosításában
közreműködött: Ugróczki Mária, Szekeres Antal, Cserny Ákos, Tóth Zoltán József,
Gerencsér Balázs Szabolcs, Nagy Marianna)
Kozma Gábor - Barta Attila: A dekoncentrált államigazgatási szervek térstruktúrájának
változása 1990 után. http://geography.hu/mfk2012/pdf/kozma_barta.pdf
Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. Budapest, HVG Orac, 2010.
Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 11.0
Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 12.0
Patyi András, Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog - Az Alaptörvény
rendszerében. Pécs, Dialóg Campus, 2012.
Virág Rudolf: A kormányprogram végrehajtása a területi államigazgatásban.
http://www.kozszov.org.hu/
Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása.
Területi Statisztika, 52. évf. 5. szám 2012.