az óvodai játék...
TRANSCRIPT
Az óvodai játék
környezetkultúrája
Dr. Pálfi Sándor főiskolai tanár
Debreceni Egyetem Gyermeknevelési
és Felnőttképzési Kar
Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramja LEGfontosabb
LEGfejlesztőbb
LEGhatékonyabb
Kiemelt jelentőségű
Tájékozódó tevékenység
Közlési nyelv
FELTÉTELFÜGGŐ
• A játék elsődleges, első a többi tevékenység között
• A játék szükséglet
• Mással nem helyettesíthető
• A létfontosságú kompetenciák (ön)fejlesztési lehetősége
• A gyermeki személyiség tükre
A gyermeki játék mai jellemzőiből
A gyermekek változása Az ingerlékenység,
ingerelhetőség általános Az életkori játékfejlődési
jellemzőket a családi élet sokfélesége felülírja
A nemi jegyeket megjelenítő témák a lakókörnyezet mintáit tükrözik, egyediek
Játszócsoportokban illetve egyedül játszanak gyermekek
A gyerekek személyes birtokában a játékszerek központi helyet kaptak (ünnepekre kapott, alkalmi vásárlásokból származó)
A játékszerek státuszképző erőt jelentenek
A gyermeki játék mai
jellemzőiből
Játékszerek változása Anyaga: plasztik túlsúly
Egy gyermek jutó száma: mennyiségben mérhető
Gyermekszoba játékszer sajátossága: családi, ismerősi környezet ízlése, pénztárcája függő
Média, reklám meghatározottság,
Növelik az agressziós szintet
A gyermeki játék mai
jellemzőiből Játékszerek változása
o Egyre inkább kereskedelmileg is tematizált (Pókember, Walt Disney figurák és kiegészítők)
o Tömegcikkek marketing eleme: mosóporok, csokoládék, stb.= azok is forgalmaznak akiknek nem jelent „szakmai értéket” a játékszer
o Árával arányos a presztizsérték tételezés, felnőttek és gyermekek körében (beszélő-járó-pisilő stb. baba, csúcsfelszereltségű tűzoltó autó)
A gyermeki játék mai jellemzőiből
Az óvodai játéktér változása Több helyen zsúfolt termekben játszanak a gyermekek Az óvodák korábbi évtizedek tematikus térszemléletét
tükrözik A gyermekek előszeretettel játszanak a nem az óvoda
által kialakított játékhelyeken Az óvoda több helyisége kapott játékfunkciót növelve a
személyes tereket
A RÉGI JÁTÉKPEDAGÓGIA AZ ÚJ JÁTÉKPEDAGÓGIA
Nevelésfilozófiája Morál és közösségi
értékpedagógia
A konstruktivitás pedagógiája
Paradigmája Az irányítás A reflektivitás
A játék szerepe A személyiségfejlesztés
lehetőségét adja nevelési
terv megvalósításához
A személyiségfejlődésben
jelentkező szükségletek
játékban történő
„átfordításához” adja a
segítséget
A játékpedagógia szocializációs
alapja
A gyermeki játék csoportszintű
értelmezésének elsőbbsége
A gyermeki játék individuális,
mikrocsoportos jellege
A játékkörnyezet jellege Nagy terek tematikus, rögzített
játszóhelyekkel, melyek
nem különülnek el
egymástól
4-6 gyermek számára láthatóan
lehatárolt játszóhelyek, a
gyerek által is mobilizálható
elemekkel
A felnőtt szerepe A gyermeki gondolkodás,
cselekvés irányítása a
társadalmi
sztereotípiákhoz, ill. a
felnőtt világ moráljához
A gyermeki érdeklődés feltárása,
követése és az érdeklődést
involváló hatás, környezet
biztosítása
A felnőtt beavatkozási attitűdje A gyermek játékának
értékelése
A játékelképzelések
TÁMOGATÁSA
A játékkörnyezet változó szempontjai
Szempontok FOGLALKOZÁSKÖZPONTÚ
JÁTÉKKÖZPONTÚ
Mire neveli a
gyermeket?
A be- és elfogadásra, az
alkalmazkodásra, a saját
elképzelések alárendelésére
A saját értékek megmutatására,
az önkifejezésben a
környezet eszköz jellegére,
alkotó felhasználására
A környezet
szerepe
A felnőttek számára természetes
esztétikai elképzelések
közvetítése, az
óvodapedagógus által
megtervezett rend
érvényesítése
A játékszükségletnek megfelelő
aktuális feltétel biztosítása, a
belső motívumok
aktivizálása
A környezet
esztétikája
A felnőttek esztétikájának
alárendelve
Egységes képet mutat
A játék folyamatának,
produktumainak
alárendelve
A sokszínűség jellemzi
A játékkörnyezet változó szempontjai
A gyerek szerepe
Az óvodapedagógus által
megtervezett, „megálmodott”
feltételek, környezeti elemek
létrehozása, gyarapítása, óvása
A gyermek saját játszó környezetet
hoz létre, melyben személyisége
és annak változása
visszatükröződik
A „produkció” képességét
folyamatosan mozgósítja
Az óvodapedagógus
szerepe
Az állandó játszóhelyek fenntartása,
a játékkörnyezet meghatározása,
irányítása, a felnőttek által
képzett szabályoknak
alárendelve
A gyermekek egyéni
megismeréséhez igazított
„horgonyok” biztosítása
A környezetet
fenntartó
szabályok
eredete
Az óvodapedagógus egyéni
vérmérséklete, nevelésről
alkotott felfogása, morális
elvárásai
A játék folyamatában jelentkező
megoldandó problémák
következményeként
keletkeznek, a gyerekekkel
közösen
(Dinamikusan bővülve és
szükségtelenné válva)
A játékkörnyezet változó szempontjai
A környezet
befolyásolhatósága
A gyermek számára csak
időleges (a foglalkozások
előtti időtartamban) és
korlátozott
Az óvodapedagógus
mellett a gyermek
egyenrangúan
alakíthatja a játék
környezetét
A környezet
elrendezettsége
Az állandó játszóhelyek a
meghatározóak, amelyek
a falak mentén
helyezkednek el
Rögzített helyű bútorok
Az egész hely a játéknak
alárendelve
strukturálódik
A gyermek számára
mobilizálható
bútorok
A környezet
hozzáférhetősége,
használhatósága
Az óvodapedagógus
engedélyétől, a
hozzájutás, alkalmazás
szabályaitól függ
A gyermek számára
természetes és nem
feltételekhez kötött
A játékkörnyezet főbb jellemzői
A környezetben található receptor ingerlő
lehetőségek
A játék környezet individualizált (a
személyességet jelző formák, tartalmak)
A környezetben elhelyezett ún. médiumok,
közvetítenek információt
Az egyes gyermek családjából származó
„üzenetek” találhatók
A játékkörnyezet főbb jellemzői
Többféleképpen használható anyagokkal
A játékkörnyezetet és magát a játékot
fenntartó-működtető szabályrendszer a
felnőttek-gyermekek közös, kölcsönös
együttműködéséből ered, így funkcionális
elsősorban
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A
JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN
A személyiség fontos jellemzőit dinamizáló hatások tudatosabb bevonása
A nemi jegyeket aktivizáló hatások egyenrangú biztosítása
A társ preferenciák elfogadása, adaptációja
A tárgy preferenciák beépítése
A téma, probléma preferenciák követése, felhasználása
A saját játékkörnyezetet alakító, igénylő eltérések
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A
JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN
Az életkorról az egyéni lehetőségekre,
korlátokra hangolás (külső követelmények
kontra személyes diszpozíciók): a gyermek
fejlődése, fejlesztése „belülről kifelé”
valósuljon meg
A támogató, reflektív játékpedagógiai
eljárások intézményi kimunkálása,
beépítése a helyi nevelési programba
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A
JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN
Az egyes gyermek személyére utaló
játékkörnyezet, a személyiség egyéni
vonásait „ingerlő” „horgonyok”
elhelyezésével
A tárgyi feltételek kiszolgáló funkciójának
bővítése (játékszerek, tárgyak, anyagok,
szerszámok, térelemek, stb.)
LEHETSÉGES TENNIVALÓK A
JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN
A játék pedagógiai felhasználását realizáló
elemző-értékelő mechanizmusok
szelektálása, az újak kialakítása,
dokumentációs beillesztése
„Játékképzés” családok számára, a
személyiség fejlődését elősegítő
lehetőségek megismerése érdekében
Jelenleg minél többet beszélünk az óvodás gyermekek tanulásáról, annál kevesebbet teszünk a játékukért, de minél többet támogatjuk a gyermekek játékszükségleteit, annál jobban fejlődhetnek!
Köszönöm kitüntető
figyelmüket!
Erősítsük tudatosan a játékot,
csodákra képes környezeti
lehetőségeit!