baltasar gracián - az Életbölcsesség kézikönyve

7/23/2019 Baltasar Gracián - Az Életbölcsesség Kézikönyve

http://slidepdf.com/reader/full/baltasar-gracian-az-eletboelcsesseg-kezikoenyve 1/67

Baltasar Gracián

Az életbölcsesség kézikönyve[Oráculo manual]

Fordította Gás!ár "ndre

A #ordítást az eredetivel egybevetette $suday $saba



1

Minden a netovábbig fejlődött már, s az ember is a végsőkig tökéletesedett. Hét ókori bölcsbőlnem telnék ma ki egy, s egyetlen ember több figyelmet érdemel napjainkban, mint valaha egyegész nép.

Jellem és szellem. ! ragyogó képességek két tengelye. "gyik a m#sik nélk$l fél boldogs#g. %em elég az értelem, lelki jelesség is kell. &stob#k szerencsétlensége, hogy rossz'l v#lasztj#k meg #llapot'kat, hivat#s'kat, m'nk#j'kat, lakóhely$ket, bar#taikat.

(

Ne tudják, mi a célunk. !z )jdons#g keltette #m'lat a siker fokmérője. %y*lt k#rty#kkal j#tszani nem $dvös, nem is *zléses. !ki nem nyilv#n*tja ki rögtön sz#ndék#t, v#rakoz#st kelt,főként ahol a magas tisztség biztos*tja az #ltal#nos érdeklődést, titokzatoss#gba b'rkolódzik, sm#r kif$rkészhetetlenségével tiszteletet ébreszt. +ég a közlékenységben se menj$nk el a

bizalmass#gig, aminthogy a t#rsas érintkezésben se t#rj'k ki mindenkinek bensőnket. vatoshallgat#s az okoss#g szentélye. ! bejelentett elhat#roz#st nem mélt#nyolj#k, sőt mert módj'k-

ban #ll megrój#k, s ha bal'l $t ki, kétszeres baj. övess$k h#t az isteni módszert/ kelts$nk v#rakoz#st és ny'gtalans#got.

0

Tudás és bátorság a nagság két összetevője. Halhatatlanok lévén, halhatatlann# tesznek.!nnyit ér$nk, amennyit t'd'nk, s a bölcs mindenre képes. smeretek h*j#n )ttalan a vil#g.Hozz#értés és erő/ szem és kéz. 2#tors#g nélk$l meddő a t'dom#ny.

3

Tarts másokat f!ggőségben. ! b#lv#nyt nem aranyozója teszi azz#, hanem b#lv#nyozója. &kos

ember többre tartja, ha r#szor'lnak, mint ha h#l#sak neki. 4eményt sz*tani finom, h#l#t elv#rni pórias dolog, mert amilyen hossz) emlékezet5 az, olyan feledékeny emez. ! f$ggésből több ahaszon, mint a h#l#lkod#sból. ! kielég$lt hamar h#tat ford*t a forr#snak, s a kifacsart narancsaranyból s#rba h'll. Ha oda a f$ggés, oda a megértés és vele a becs$lés. 6an*tson meg atapasztalat elsősorban arra, hogy tarts'k ébren a v#rakoz#st, de ne elég*ts$k ki, s még koron#s'r'nk is mind'ntalan r#nk szor'ljon. !zért nem szabad abba a t)lz#sba esn$nk, hogyhallgat#s'nkkal előseg*ts$k m#s tévedését, vagy saj#t előny$nkért helyrehozhatatlan k#rtokozz'nk neki.



7

"eg!nk, amivé le#et!nk. 8enki sem sz$letik készen9 az ember napról napra tökéletesedik személyében és hivat#s#ban, m*g teljességéhez, képességei és kiv#lós#gai tetőfok#ra elj't. !zilyen ember *zlése emelkedettségéről, szelleme tiszt'lts#g#ról, *télete érettségéről, akarata

józans#g#ról ismerhető fel. 8okan sohasem érik el a cs)csot, mindig hi#nyzik belől$k valami.+#sok késve lesznek azz#, amik. ! szavaiban bölcs, tetteiben eszes, kiteljes$lt férfit nemcsak befogadj#k, sz*vesen is l#tj#k az okosok bizalmas körében.

:

$vakodjunk feljebbval%nkon t&ltenni. +inden győzelem gy5löletes, a gazd#nkon aratott megéppen vagy ostoba, vagy veszélyes. ! fölény mindig ellenszenves, h#t még ha fensőbbségissza meg a levét. vatos ember leplezi közönséges képességeit, ahogyan szépségét is hanyagk$lső mögé rejti. !kad, aki elismeri m#s nagyobb szerencséjét vagy kiv#lóbb jellemét, deszellemi elsőbbségét soha, legkevésbé, ha főrang) személy. +ert a szellem a t'lajdons#gok kir#lya, s *gy minden megsértése felségsértés. ! fejedelmek abban akarnak fők lenni, ami alegfőbb. ;ny$kre van, ha seg*tik, de nem szeretik, ha t)lsz#rnyalj#k őket. ! tan#cs itt ink#bbt5njön fel az emlékezet felfriss*tésének, mint k*v$lről hozott vil#goss#gnak. <ól megtan*tanak erre a fortélyra a csillagok/ a %ap e gyermekei fényesek, mégsem vetélkednek soha a nap-vil#ggal.

=

' szenvtelenség igazi lelki nagság jele. "z az egy magasabbrend5ség megszabad*t alantask$lső befoly#soktól. %incs nagyobb dolog, mint önmag'nkon, ind'latainkon 'ralkodni/ *gy

j't'nk el az akarat diadal#hoz. 8 ha m#r )rr# lesz rajt'nk mag'nkon a szenvedély, legal#bbhivatal'nkig ne merészkedjék, ann#l kevésbé, minél nagyobb az. "z az )ri elv sok bossz)-s#gtól megóv, és megrövid*ti a tekintélyhez vivő 'tat.

>

(áfolj rá nemzeti fogatékosságaidra. ! v*z felveszi jó és rossz t'lajdons#gait a rétegeknek,melyeken #tsz5rődik, s az ember a földét, ahol sz$letik. "gyesek többet köszönhetnek haz#-

j'knak m#sokn#l, mert szerencsésebb helyen ringott bölcsőj$k. %incs nemzet, amelynek,ak#rmilyen m5velt, ne volna valamely eredendő hib#ja, a szomszéd népek pedig ak#r óvatos-

s#gból, ak#r a mag'k vigasztal#s#ra sietnek kics)folni. !z ilyen nemzeti fogyatkoz#sokatlek$zdeni vagy legal#bb leplezni tiszteletre méltó $gyesség. 8zert tesz$nk vele arra a kit$ntetővéleményre, hogy kivételek vagy'nk, mert a v#ratlan mindig becsesebb. ! sz#rmaz#sból, at#rsadalmi helyzetből, a hivat#sból és a korból is erednek hib#k, melyek, ha mind felhalmo-zódnak egy személyben, és az óvatoss#g nem tartja féken őket, elviselhetetlen szörnyet adnak.

1?

)zerencse és #*rnév. !milyen #llhatatlan az egyik, olyan szil#rd a m#sik. !z első az életreszól, a m#sodik az't#nra9 amaz az irigység, emez a felejtés ellenszere. ! szerencsét óhajtj'k,olykor elő is seg*tj$k, a h*rt kiérdemelj$k. ! h*rnév v#gya a kiv#lós#gból ered/ @#ma az

óri#sok h)ga volt, és ma is az/ a végleteket, az 't#lat és tetszés szörnyeit vagy csod#it kedveli.



11

Társalkodj avval, akitől tanul#atsz. ! bar#ti érintkezés a tan'lts#g iskol#ja legyen, s a beszélgetés m5velt oktat#s9 legyenek bar#taid a mestereid, és a hasznos ok'l#s v#ltakozzon akellemes t#rsalg#ssal. !z okosok t#rsas#g#ban felv#ltva élvezz$k a sikert, melyet szavaink

keltenek, s az ok'l#st, melyet a hallottakból mer*t$nk. +indenkit önérdeke vonz m#sokhoz,de ez itt magasabb rend5. "szes ember forgolódjon a kiv#lós#gok kör$l, akiknek h#za ink#bba nagys#g sz*npada, mint a hi)s#g hajléka9 ezek amellett, hogy péld#j'kkal és modor'kkalminden nagys#g or#k'l'mai, a jó *zlés és előkelő bölcsesség magas iskol#j#v# avatj#k hódolókörnyezet$ket.

1

Természet és m+vészet, anag és m+. $lső seg*tség nélk$l nincs szépség, és minden tökélyeld'rv'l, ha az iskol#zotts#g nem emeli, mert csak ez jav*tja a rosszat és tökéletes*ti a jót. !természet egy szép napon rendszerint cserbenhagy benn$nket, fogódzkodj'nk h#t ink#bb am5vészetbe. %élk$le sekélyes marad a legszebb természetes hajlam, #m a k'lt)ra nélk$liképesség csak fél képesség. +esterséges tov#bbképzés nélk$l mindenki b#rdolatlannak hat, ésa tökély minden fajt#j#ban palléroz#sra szor'l.

1(

Járjunk el #ol második, #ol első szándékunk szerint. !z emberi élet az emberi gonoszs#g ellenviselt h#bor), s az okos a sz#ndékokkal taktik#zik. 8ohasem azt teszi, amit v#rnak tőle, csak #m*t avval, amit előre jelez. Agyes cselv#g#s 't#n nem v#rt helyen s)jt le igaz#n, ily módontévesztve meg ellenfelét. 8z#ndékot sz*nlel, hogy elterelje a figyelmet, s hirtelen valami

egészen m#st tesz/ meglepetéssel győz. Be az éles elme megelőzi figyelmével és óvatosankikémleli9 mindig az ellenkezőjét gyan*tja, mint amit el akarnak vele hitetni, és nyomban #tl#tminden sz*nlelt sz#ndékon9 az első sz#ndékra nem heder*t, hanem v#rja a m#sodikat, sőt aharmadikat. !z *gy leplezett t'rpiss#g erre még ravaszabb# v#lik, s most m#r mag#val azigazs#ggal prób#l csalni/ j#tékot v#ltoztat, hogy cselt v#ltoztasson, és azt sz*nleli, hogy nemsz*nlel, a teljes őszinteségre alap*tva f'rfangj#t. Be a megfigyelő okoss#ga ezen a ravaszs#gonis #tl#t9 bevil#g*t a fénynek kendőzött hom#lyba, és felismeri az #rtatlans#g mögé rejtőző mégalattomosabb sz#ndékot. ;gy győzi le Chyton csele !polló #tható s'garait.1

10

Tének és mikéntj!k. %em elég a lényeg, a kör$lmények is fontosak. ! rossz mód, ahogyanvalamit tesz$nk, mindent elront, még a jogost és igazat is. ! jó viszont mindent pótol,megaranyozza a nemet, megédes*ti a valót, még az öregséget is megfiatal*tja. %agy )r amiként, és a hogyan sz*veket oroz. ! szép magatart#s az élet d*sze9 a tetszetős fogalmaz#s

pomp#san #tseg*t a dolgokon.

13

Teg!nk szert seg*tő elmékre. <ó a hatalmasoknak, hogy jeles szellemekkel vehetik kör$lmag'kat, akik a t'datlans#g minden cs#v#j#ból kih)zz#k őket, és helyett$k k$zdenek meg a

1 Cython/ mitológiai s#rk#ny. !pollóval folytatott harca a sötétség és vil#goss#g k$zdelmének jelképe.



nehézségekkel. !z az igaz#n nagy, akinek bölcsek szolg#lnak, s csak a 6igranészek alantas*zlése törekszik ehelyett arra, hogy meghódolt kir#lyok legyenek lak#jai. !z 'ralkod#s egyneme az élet legjav#ban, ha $gyesség$nkkel azt tessz$k szolg#nkk#, akit a természet fölénk rendelt. 4engeteg t'dnivaló van, az élet rövid, s aki nem t'd, nem is él. "zért kiv#ló $gyességf#rads#g nélk$l tan'lni sokaktól sokat, és mindenki #ltal gyarapodni t'd#sban. ly módon

sokakért szólsz a gy$lekezetben, mert sz#dból szól minden bölcs, aki ell#tott tan#ccsal, s *gym#sok verejtéke #r#n ker$lsz l#ngész h*rébe. !mazok $ggyel-bajjal szedik össze az ismere-teket, te m#r velejét kapod től$k a t'd#snak. Ha pedig nem #ll módodban, hogy szolg#dlegyen a bölcs, légy azon, hogy ismerősöd legyen.

17

Tudás és nemes szándék. "z a kettő hozza meg a sikert. ! rosszakarattal p#ros'ló észbelitehetség mindig torz és visszatasz*tó. ! gonosz sz#ndék minden tökély mérge, s ha t'd#st#mogatja, csak f'rfangosabban #rtalmas. 2oldogtalan az a kiv#lós#g, mely alantas célokatszolg#l. &koss#g nélk$l kétszeres dőreség a t'dom#ny.

1:

áltogasd cselekvésed m%dját. %e j#rj el mindig egyform#n, hogy kij#tszd m#sok, főkéntellenfeleid éberségét. %e cselekedj mindig első sz#ndékod szerint, mert r#jönnek egyforma-s#g#ra, és megelőzik, sőt meghi)s*tj#k tetteidet. !z egyenes vonalban sz#lló madarat könny5eltal#lni, az ide-oda csapongót nehéz. +#sodik sz#ndékodat se kövesd mindig, mert m#sod-szorra m#r #tl#tnak a szit#n. ! rosszind'lat lesben #ll, r#szedéséhez nagy ravaszs#g kell. !hamisk#rty#s sohasem j#tssza ki azt a lapot, amelyet ellenfele v#r vagy óhajt.

1=

)zorgalom és te#etség. %incs kiv#lós#g e kettő nélk$l, igazi jelesség pedig csak ott van, aholtal#lkoznak. ! középszer5ség is többet elér szorgalommal, mint a felsőbbrend5ség anélk$l. !

jó h*rt m'nk#val kell megv#s#rolni9 ami kevésbe ker$l, keveset is ér. Dannak, akik előkelő poz*ciókban is h*j#val maradtak a szorgalomnak, mert az alkat ritk#n haz'dtolja meg mag#t.!ki nem akar kiv#lni alantas #ll#s#ban, ink#bb középszer5 a nagyban, annak mentsége lehet alelki nemesség9 de aki kiv#ló lehetne, s beéri avval, hogy középszer5, azt semmi sem menti."gyszóval/ természet és m5vészet, s a kettőre a szorgalom teszi r# a koron#t.

1> Ne lé-j!nk fel &g, #og kelleténél többet várjanak től!nk. 8zokott k'darca a nagyon fel-dicsértnek, hogy nem v#ltja be a hozz# f5zött reményt. ! valós#g sohasem ér fel az elképze-léssel, mert könny5 gondolatban mag'nkra r'h#zni minden tökélyt, de nehéz elérni. ! kép-zelet a v#ggyal t#rs'l, és mindig többet tesz fel a dolgokról a valós#gn#l. 2#rmilyen nagyok akiv#ló t'lajdons#gok, a képzet$kkel nem versenyezhetnek, s mivel a t)lajzott v#rakoz#stmegcsalj#k, ink#bb ki#br#nd'l#st keltenek, mint csod#latot. ! remény nagy meghamis*tója azigazs#gnak. !z okoss#g seg*tsen a bajon, és intézze )gy, hogy az élvezet nagyobb legyen azóhajn#l. %émi előlegezett hitel alkalmas a k*v#ncsis#g felkeltésére, de nem kötelez semmire.<obban j#rsz, ha a valós#g t)lsz#rnyalja az elképzelést, és többet ér, mint hitték. "z a szab#ly a

2 6igranész/ örmény kir#ly9 ő vette mag#hoz a rómaiaktól legyőzött +ithrid#tészt.



rosszra nem érvényes, mert ennek a t)lz#s csak jav#ra szolg#l, öröm, ha valótlannak bizony'l,és még t5rhetőnek is t5nik fel, amitől mint a gonoszs#g netov#bbj#tól féltek.

?

' korára talált ember. !z igaz#n kit5nőek kor'któl f$ggenek. %em mindenki él abban akorban, melyet megérdemel, és sokan, ha abban élnek is, nem t'dnak vele élni. Dan, aki szebbsz#zadot érdemelne, mert nem mindig diadalmaskodik a jó/ mindennek megvan a maga ideje,még a kiv#lós#gok is a divatnak al#vetvék. ! bölcsességnek azonban előnye, hogy örök, és haez a sz#zad nem az övé, sok m#s az lesz.

1

' szerencse is m+vészet. 8zab#lyai is vannak, mert a bölcs sz#m#ra nem minden véletlen,hanem hozz#értéssel ir#ny*tható. %émelyek beérik avval, hogy jó képpel oda#llnak a

szerencse ajtaja elé, és v#rj#k, hogy megny*ljon. +#sok $gyesebben közelébb lépnek, és azokos merészséget h*vj#k seg*tség$l, hogy a r#termettség és b#tors#g sz#rny#n elérjenek aszerencséhez, és hathatósan mag'khoz édesgessék. ! filozóf's szemével nézve azonban azerényen és óvatoss#gon k*v$l nincs m#s módszer, mert a szerencse és a balszerencse csak okoss#g vagy oktalans#g kérdése.

Tetszetős ismeretek. !z okosok fegyverzete a pallérozott, *zléses tan'lts#g, a napi kérdésekbenvaló ink#bb t'dós, mint közkelet5 j#rtass#g. Berekas készlet$k van elmés mond#sokból ésv#lasztékos tettekből, melyekkel alkalomadt#n élni is t'dnak, mert olykor többet ér a tréf#sform#ban, mint ak#r a legkomolyabb fölénnyel adott tan#cs. ! t#rsas#gbeli t'd#ssal többremennek egyesek, mint m#sok mind a hét m5vészettel, ak#rmilyen szabadok.(

(

Ne legen fogatékosságunk. "z a tökély előfeltétele. evesen vannak ak#r erkölcsi, ak#r testihiba nélk$l, s többen még dédelgetik is könnyen orvosolható hib#ikat. +#sok okoss#gasajn#lkozva l#tja, ha néha a legfényesebb t'lajdons#gok egy$ttesébe belekeveredik egy aprófolt. "gyetlen felhő elég, hogy elsötét*tse a napot. ! tekintélynek ezeken a szeplőin kap, sőtkapva kap a rosszind'lat. !z $gyesség netov#bbja volna jelességekké v#ltoztatni ezeket. ;gy

font Eaesar babért természetes fogyatékoss#ga köré.0

0

Mérsékelj!k fantáziánkat. Hol tarts'k féken, hol engedj$k szabadj#ra, mert egész boldog-

3 Eélz#s a hét szabad m5vészetre, az Fartes liberalesG-re, melyekre az ó- és középkor tan*t#sirendszere ép$lt grammatika, retorika, dialektika, geometria, zene, aritmetika, asztronómiaI.4 Eélz#s vagy Eaesar kopaszs#g#ra, vagy arra, hogy !frik#ba érve és a b#rk#ból ki'gorva, megbotlottés elter$lt a földön. "lőbbi esetben/ siker$lt kiérdemelnie a babérkoszor)t, mely elfödte fogyatékoss#-

g#t. Jtóbbi esetben/ a földön elter$lt hadvezér #ll*tólag *gy szólt/ F6eneo te !fricaG ! markombanvagy, !frikaI. "z 'tóbbi magyar#zat l#tszik helyénvalóbbnak, 'gyanis az esetet m#s hely$tt ismegeml*ti Kraci#n !g'deza, LD.I.



s#g'nk tőle f$gg. +ég az okoss#got is szab#lyozza. Be zsarnoks#gra hajlik, és nem éri be aszemlélődéssel, hanem cselekszik, hatalm#ba ker*ti az egész életet, és szeszélye szerint holélvezetessé, hol terhessé teszi. 2ékétlenné vagy elégedetté tesz önmag'nkkal, némelyeknek folytonos szenvedést t#r elébe, és h#zi hóhérj#v# v#lik a balg#knak9 m#soknak boldogs#got és

jó szerencsét m'togat vid#m k#b'latban. +indenre képes, ha józan önfegyelem nem

zabol#zza.

3

Ne csak sz%b%l érts!nk. Dalaha a m5vészet teteje volt jól okoskodni. +a m#r ez sem elég, kikell tal#lni a dolgokat, főként ahol csalód#st kell eloszlatni. %em lehet értelmes, aki nem értmeg m#st. Dannak jövendőmondói a sz*veknek s hi)zai a sz#ndékoknak. ! legfontosabbigazs#gok mindig félszavakból der$lnek ki. @ogja fel az okos egész jelentőség$kben/ hakedvezőek, r#ntsa vissza a hiszékenység gyeplőit, ha rosszak, eressze meg.

7Találd meg mindenki #!velkszor*t%ját. "z a m5vészet mozgatja m#sok akarat#t. nk#bb$gyesség, mint elhat#roz#s dolga/ t'dnod kell, hogyan férkőzz mindenkihez. %incs akaratk$lönleges hajlam nélk$l, s ez a hajlam az *zlés sokféleségéhez képest m#s és m#s. +indenki

b#lv#nyim#dó/ az egyik ember b#lv#nya a megbecs$lés, a m#siké az érdek, a legtöbbé azélvezet. ! fortély abban #ll, hogy megismerj$k ezeket a b#lv#nyokat, és t'dj'k, mivelhozhatj'k hathatósan mozg#sba őket9 ez annyi, mint az idegen akarat k'lcs#t kez$nkbe kapni.Dissza kell menn$nk az első r'góig, mely nem mindig a legmagasabb rend5, sőt gyakran alegalacsonyabb, mert a vil#gon több a k'sza, mint a fegyelmezett lélek. ész*ts$k előérzésben, tal#lj'k meg a kellő szót, azt#n t#madj'nk r# kedvelt szenvedélyével, és bizonyos,

hogy szabad akarat#nak befellegzett.

:

Tartsd többre a j%t a soknál. ! tökéletesség nem a mennyiségben van, hanem a minőségben.!mi igaz#n jó, mindig kevés és ritka9 a gyakoris#g értéktelenné teszi a dolgokat. !z emberek közt is rendesen az óri#sok a valódi törpék. %émelyek vastags#g'k szerint becs$lik akönyveket, mintha ink#bb a kar, mint az elme edzésére *ródn#nak. ! k$lső nagys#g mag#bansohasem ad többet középszer5ségnél, s a mindent'dók nyavaly#ja, hogy mindenben j#rtasak akarv#n lenni, semmiben sem azok. ! bensőségesből fakad a kiv#lós#g, s ha t#rgya fennkölt, a

hősiesség.

=

)emmiben se lég közönséges. ;zlésben/ oh, milyen bölcs volt az, akit b#ntott, hogy beszéde*nyére van a sokas#gnakM3 ! köznép tapsa nem elég*ti ki az okost. Dannak kaméleonjai a nép-szer5ségnek, akiknek nem !pollo édes f'vallat#ban telik kedv$k, hanem a tömeg moraj#ban.@elfog#sban sem/ ne ör$lj a csőcselék csod#lat#nak, mert nem megy t)l a sz#jt#t#son. !z#ltal#nos ostobas#g #m'l, m*g az egyéni okoss#g r#jön a csal#sra.

5 8chopenha'er jegyzete/ !z egyik görög szónok, mikor beszéde tetszett a népnek, evvel a kérdésselford'lt bar#taihoz/ FDalami ostobas#got mondtamNG



>

"eg!nk tisztességesek. Ollj'nk mindig az igazs#g p#rtj#n, olyan elsz#nt kitart#ssal, hogy semtömegszenvedély, sem zsarnoki erőszak ne kényszer*tsen soha #tlépn$nk az igazs#g hat#r#t.Be ki ilyen főniPe a derékségnekN ! tisztesség h*veinek sz#ma vajmi csekély. 8okan magasz-

talj#k 'gyan, de nem élnek vele9 m#sok a veszély pillanat#ig követik, ott azt#n az #lnokok megtagadj#k, a sz#m*tók elleplezik. ! tisztesség nem b#nja, ha bar#ts#gba, erősebb hatalombavagy önérdekbe $tközik is, ezért hagyj#k hamar cserben. ! körmönfontak tetszetős elmélettelmagyar#zz#k h5tlenség$ket, mondv#n, hogy nem akarnak magasabb vagy #llami érdeketsérteni. !z #llhatatos férfi szemében azonban #r'l#s a sz*nlelés9 ink#bb akar következeteslenni, mint okos, mindig ott van, ahol az igazs#g, és ha elhagyja t#rsait, nem azért teszi, mertő ingatag, hanem mert a többiek azok, és m#r előbb letértek az igazs#g )tj#ról.

(?

Ne foglalkozzunk rossz #*rben áll% személekkel, dolgokkal. @őleg szélh#mosokkal ne, akikkeltöbb lenézést szerz$nk mag'nknak, mint hitelt. 8ok bizarr szekta van, józan ember vala-mennyit ker$li. ! hóbortos *zlés mindig olyasmin kap, amit a bölcsek el'tas*tanak9 nagykedve telik minden k$löncködésben, s ismertté teszi 'gyan mag#t vele, de ink#bb nevetség,mint tisztesség ok#ból. !z óvatos még bölcsességével sem igyekszik kit5nni, h#t még olyas-mivel, ami nevetségessé teszi gyakorlój#tM Hogy mi ilyen, nem részletezem, az #ltal#noslenézés )gyis megm'tatja.

(1

smerd fel a szerencséseket, #og csatlakozz #ozzájuk, és a szerencsétleneket, #og ker!ld

őket. ! boldogtalans#g rendesen ostobas#gból eredő b5n, és mindennél ragadósabb. 8ohaset#rd ki ajtód a kisebbik rossznak, mert sok m#s nagyobb bejön 't#na. ! k#rtyaj#ték legfőbbfortélya a jó eldob#s/ a legkisebb mostani tromf többet ér a legnagyobb azelőttinél. étesesetben leghelyesebb józan bölcsekhez t#rs'lni, ezek előbb-'tóbb r#akadnak a szerencsére.

(

Tartsanak előzéken embernek. ! hatalmon lévők tekintélyét emeli, ha ny#jasak9 az 'ralko-dóknak d*szére v#lik a közkedveltség. ! parancsol#s egyetlen előnye, hogy több jót tehet$nk

b#rki m#sn#l. 2ar#tok azok, akik bar#tilag viselkednek. +#sok ellenben igyekeznek nem

tenni sz*vességet, nem annyira az avval j#ró f#rads#g miatt, mint rosszind'latból, mindenbenellentétei lévén az isteni kegyességnek.

((

Tudjuk magunkat kivonni. 2ölcs életszab#ly, hogy az ember t'djon valamit megtagadni. +égfontosabb, hogy önmag#t meg t'dja tagadni $gyektől és személyektől. Dannak k$lönösfoglalatoss#gok, melyek sz) módj#ra őrlik az értékes időt. %em illő dolgokkal foglalkoznirosszabb a semmittevésnél. %em elég, ha az óvatos ember maga nem tolakszik, több kellennél, m#s tolakod#s#t is el kell t'dnia h#r*tani. %e legyen annyira mindenkié, hogy megsz5n-

jék önmag#é lenni. %e élj vissza bar#taid készségével, és ne kérj től$k többet, mint amennyit

mag'któl adnak. +inden t)lz#s hiba, főként a t#rsas érintkezésben/ okos mérséklettel jobbanmegőrzöd mindenki jóind'lat#t és becs$lését, mert nem haszn#lódik el a mindennél becsesebb



illemt'd#s. Qrizd meg h#t a v#lasztékos ir#nti hajlamod szabads#g#t, és ne véts a jó *zléstörvénye ellen.

(0

smerd legfőbb ké-ességedet. Opold kiemelkedő t'lajdons#godat, és seg*tsd elő a többit. %émelyek sokra vihetnék egyik-m#sik téren, ha t'dat#ban voln#nak saj#t kiv#lós#g'knak.@igyeld meg, mihez értesz legjobb, és ford*tsd arra szorgalmadat. "gyesekben több az ész,m#sokban a b#tors#g. 8okan erőszakot tesznek mag'kon, s *gy folyton al'lmaradnak/ r#j'k c#fol holnap, ami ma h*zeleg szenvedély$knek.

(3

'lkoss mindenről vélemént, de leginkább arr%l, ami fontos. !z ostob#kat a gondolkod#shi#nya veszejti el. ! dolgoknak felét sem fogj#k fel, s mert k#r'kat vagy előny$ket nem

l#tj#k, nem fesz*tik meg erej$ket. %émelyek lényegtelen dolgokkal sokat, fontosakkal kevesettörődnek, szóval mindig fon#k'l sz#molnak. 8okan azért nem vesztik el az esz$ket, mertnincs nekik. Dannak dolgok, amelyeket a legnagyobb figyelemmel kell megvizsg#ln'nk éslelk$nk mélyén elrakt#rozn'nk. ! bölcs mindent #tgondol, de azért k$lönbséget tesz/ ott #smélyre, ahol alapot tal#l, s néha abban a hiszemben, hogy több van a dolgok mögött, mintgondolja. ly módon a megfontol#s tov#bb seg*t a megértésnél.

(7

Mérlegeld szerencsédet. %em vérmérsékleted vizsg#lata fontos, ha cselekedni, valamirev#llalkozni akarsz, hanem ez. +ert ha ostoba az, aki negyvenéves fővel Hippokr#tésztől kér egészséget, még ostob#bb, aki 8enec#tól kér észt. ! szerencse ir#ny*t#sa nagy hozz#értéstk*v#n/ egyszer ki kell v#rnod, mert v#rakoz#ssal is sokat elérhetsz n#la, m#sszor $stökön kellragadnod az időt és alkalmat, b#r a szerencse sokkal kiismerhetetlenebb, semhogy r#jöhet-nénk, hogyan dolgozik. !ki kedvezőnek *téli, menjen merészen tov#bb, mert többnyire a

b#trakért lelkesedik, és negédes lévén, az ifjakért. !kinek nincs szerencséje, hagyja abba, amitcsin#l, és a m#r )gyis r#z)d'lt balsikerrel ne idézzen mag#ra )jabbat. 8zerencsések, előreM

(:

'z ugratás tudomána és fel#asználása. ! t#rsas érintkezés legkényesebb pontja. !z érz$let

kitapogat#s#ra szolg#l, vele lehet a sz*vet a legfondorlatosabban és legbehatóbban prób#ratenni. Dannak rosszm#j), szemtelen, az irigység maszlag#val megkent és a gy5lölet mérgébem#rtott kiszól#sok/ ezek v#ratlan vill#m módj#ra röp*tenek ki m#s rokonszenvéből és becs$-léséből. 8okan estek ki m#r, egy-egy könnyedén odadobott mond#stól megsebezve, nagyok éskicsinyek bar#ts#g#ból, akiket a tömeg z)golód#sa és egyesek rosszind'lata képtelen volt ak#r csak megingatni is. +#skor éppen ellenkezőleg, hasznos a csipkelődés, mert al#t#masztja ésmegszil#rd*tja tekintély$nket. Be amilyen $gyesen lövi ki az ilyent a célzatoss#g, olyan$gyesen kell hogy fogadja az óvatoss#g, sőt v#rja az előrel#t#s. +ert amit v#r'nk, könny5kivédeni, és az előre l#tott lövés mindig célt téveszt.

(= Nerés közben #agd ott a szerencsét. <ó j#tékosok ezt teszik. ! szép visszavon'l#s felér a



merész t#mad#ssal. !k#r eleget végeztél, ak#r sokat, t'dj pontot tenni. ! tartós megelégedésmindig gyan)s9 biztosabb az időközönkénti, s az *nynek is jobb egy kis keser5 az édesben.+inél jobban nekir'gaszkodik a szerencse, ann#l nagyobb a veszély, hogy elcs)szik és min-dent mag#val r#nt. &lykor a boldogs#g rövidségéért nagys#ga k#rpótol. ! szerencse belef#rad,hogy sok#ig h#t#n hordjon valakit.

(>

edd észre, mikor ér valami tetőfokára, s akkor ragadd meg. ! természet minden m5ve elj'tkiteljesedéséhez. Dan egy pont, ameddig gyarapszik, azt#n m#r csak hanyatlik. ! m5vészetalkot#sai ellenben ritk#n érik el azt a tökélyt, hogy ne lehetne rajt'k többé jav*tani. +indentteljében élvezni, kit5nő *zlésre vall, de ez nem mindenkinek adatott meg, s a módj#t sem értimindenki. +ég a szellem termékeinek is van ilyen érettségi foka, melyet fontos felismerned,hogy megbecs$ld és kihaszn#ld.

0? 'z emberek kege. +indenki csod#lat#t kiv*vni nagy, szeretetét elnyerni még nagyobb dolog. %émi szerencse és főként igyekezet kell hozz#/ amaz kezdetnek, ez folytat#snak. %em elég aszellemi kiv#lós#g, noha előfeltétel, mert az értelem megnyerése 't#n a sz*v m#r könnyenmegnyerhető. !mellett a jóind'lat megszerzéséhez jótett is kell. 6égy két kézzel jót, adj jószót és még jobb tetteket, és szeress, hogy szerettessél. "lőzékenység a főrang) személyek legnagyobb diplom#ciai b5vészete. %y)lj'nk előbb a tettekhez, csak azt#n a tollhoz, előbb akardlaphoz, azt#n a könyvlaphoz. +ert az *rók kegyét is meg kell nyerni, s az örök.

01

Ne t&lozzunk so#a. !z óvatoss#g egyik fő szab#lya, hogy ker$lj$k az ömlengő szavakat,nehogy az igazs#gon csorba essék, vagy bölcsesség$nk valljon k#rt. ! t)lz#s a becs$lés tékoz-l#sa, s az értelem és *zlés korl#tolts#g#ra vall. ! dicséret felingerli a k*v#ncsis#got, sarkanty)tad a v#gynak, s ha azt#n, mint többnyire történni szokott az érték alatta marad az #rnak, av#rakoz#s a csal#s ellen ford'l, és a magasztalt, valamint a magasztaló lenézésével #ll

bossz)t. !z okos teh#t megfontoltan j#r el, és ink#bb mond keveset, mint sokat. ! nagykiv#lós#g )gyis ritka, ezért jobb cs*nj#n b#nni az elragadtat#ssal. !z agyondicsérés ahaz'gs#g egy neme9 m5velését a jó *zlés h*re s*nyli meg, ami sok, és az okoss#gé, ami mégtöbb.

0

' természetes fölénről. ! magasabbrend5ség titokzatos ereje ne bosszantó mesterkéltségbőlfakadjon, hanem az 'ralomra való r#termettségből. !z ilyennek mindenki hódol, nem isveszik észre, hogyan, csak érzik az istenadta tekintély rejtélyes erejét. "zek az előkelő szelle-mek érdem$knél fogva kir#lyok és vel$k sz$letett nemesség$knél fogva oroszl#nok9 sz*vét éseszét is fogly'l ejtik a többieknek. ikényszer*tik a tiszteletet, és ha m#s előnyös képességeik is vannak, a korm#nyr)dn#l a hely$k, mert egy fenyegető pillant#ssal többet elérnek, mintm#s hossz) szónoklatokkal.



0(

/szd a kisebbség véleménét, de mondd a többségét. !ki az #r ellen )szik, m#s balhitét nemoszlatja el, de maga könnyen bajba j't. 8zokratész legyen, aki erre v#llalkozik. ! k$lönvé-lemény sértő, mert m#sok *téletének rosszall#s#t jelenti. "gyre nagyobb körben kelt vissza-

tetszést, részben a kifog#solt t#rgy miatt, részben azok miatt, akiknek tetszett. !z igazs#gkeveseké, a csal#s #ltal#nos is, közönséges is. %em piacon tartott beszédeiben m'tatkozik meg a bölcs, mert ott nem a maga hangj#n szól, hanem a tömeg ostobas#g#t mondja, ha bel$lmég)gy tagadja is. &kos ember épp)gy ker$li, hogy ellentmondjanak neki, mint hogy őmondjon ellent9 amilyen kész a b*r#latra, )gy tartózkodik annak kimond#s#tól. ! véleményszabad, nem tehet és ne is tegyen rajta senki erőszakot. !z okos visszah)zódik hallgat#saszentélyébe, s ha nagy néha megnyilatkozik, a kevesekhez és megértőkhöz szól.

00

' nag emberek iránti rokonszenv. %agyok t'lajdons#ga a nagyokkal való egy$ttérzés/ atermészet nemes és hasznos csod#ja. ! sz*veknek és szellemeknek is van rokons#g'k,melynek megnyilv#n'l#sait a t'datlan tömeg var#zsitalnak t'lajdon*tja. %em #ll meg a

becs$lésnél, hanem elmegy a jóakaratig, sőt a vonzalomhoz is elj't. 8zavak nélk$l meggyőz,és érdem nélk$l célt ér. Dan akt*v és passz*v rokons#g, s mindkettő ann#l $dvösebb, minélfennköltebb. @elismerése, megk$lönböztetése és helyes felhaszn#l#sa nagy $gyességet k*v#n,mert enélk$l a titokzatos kegy nélk$l a legnagyobb kitart#s is kevés.

03

0lj a ravaszsággal, de ne élj vissza vele. %e élvezd és főként ne m'tasd ki/ titkolj el mindent,

ami mesterséges, mert gyan)s, kiv#lt azonban óvatoss#godat, mert gy5löletes. ! csal#s gya-kori, légy h#t sokszorosan elővigy#zatos, de ne m'tasd ki gyan)dat, nehogy bizalmatlans#gotkelts. ! nagy gyanakv#s visszatetszést sz$l, és kih*vja a bossz)t, felidézi a rosszat, melyreaddig senki sem gondolt. ! megfontolt cselekvés nagy előny/ nincs ennél jobb bizony*téka azokoss#gnak. ! tettek legfőbb tökéletessége végrehajt#s'k módj#nak fölényességétől f$gg.

07

1arancsolj ellenszenvednek. 4endszerint önkéntelen$l gy5löl$nk valakit, még t'lajdons#gaimegismerése előtt, s ez a vel$nk sz$letett alantas idegenkedés olykor kiv#ló embereket is

kikezd. 6artsa féken az okoss#g, mert nincs hitelrontóbb valami, mint a n#l'nk k$lönbeketgy5lölni, s ahogyan a nagyok ir#nti rokonszenv becs$let$nkre v#lik, az ellenszenvlealacsony*t.

0:

Ne keveredj!nk lovagias !gekbe. !z okoss#g egyik első szab#lya. ! nagy lelkekben mindignagy t#vols#g van a végletek között, s egyik szélsőségtől a m#sikig hossz) az )t, ők mag'k azonban okoss#gból mindig középen maradnak. H)zódnak az összeveszéstől, mert könnyebbaz alkalom elől kitérni, mint jól meg)szni. ! józan ész e k*sértéseit biztosabb ker$lni, mintgyőzni benn$k. !z egyik $gy m#sik nagyobbat von maga 't#n, s #r#t a becs$let adja meg.

Dannak, akik hajlamaikn#l vagy nemzeti jellem$knél fogva könnyen keverednek ilyen$gyekbe, de aki az ész fényében j#r, mindig jól megfontolja a dolgot. Rgy véli, több b#tors#g



kell az alkalom ker$léséhez, mint a győzelemhez, s ha m#r van egy bolond, aki kedvét leliilyesmiben, a bölcs avval menti ki mag#t, hogy nem akar ő a m#sodik lenni.

0=

2iben mi lakozik, anniban szám*t#at valakinek. Segyen a belső mindig kétszer annyi, mint ak$lső mindenest$l. %émelyeknek csak homlokzat'k van, mint a befejezetlen h#zaknak,amelyek tov#bbép*tésére nem volt m#r pénz/ a bej#rat palot#t m'tat, a lak#s vityillót. %incs

benn$k semmi, ami meg#ll#sra késztetne, vagy minden nyomban meg#ll/ az ember éppencsak köszön nekik, azzal vége a t#rsalg#snak. %agy bólogatva jönnek, mint a szic*liai lovak,azt#n ném#n meg#llanak, mert a szó hamarabb elapad ott, ahol gondolat nem t#pl#lja. !zilyenek könnyen megtévesztik a hozz#j'k hasonlóan fel$letes l#t#s)akat, de nem az éleselméj5t, aki beléj$k néz és $rességet tal#l, elrettentő péld#'l az okosoknak.

0>

3télő4 és megfigelő ké-esség. "z teszi az embert a környező dolgok 'r#v#. !ki rendelkezik vele, a legnagyobb mélységet megméri ónj#val, tökéletes boncolni t'd#ssal hatol be m#sok agy#ba. Ha r#néz valakire, m#r érti, és értéke szerint oszt#lyozza. @inom megfigyelései van-nak, és a lélek legtitkosabb redőiben olvas. Tlesen l#t, pontosan mér fel és helyesen követ-keztet9 mindent felfedez, észrevesz, felfog és megért.

3?

)o#a ne vesz*ts!k el önbecs!lés!nket, és ne járassuk le magunkat. @eddhetetlenség$nk legyen becs$let$nk mértéke, és a belső parancs kérlelhetetlenebb$l hasson r#nk minden k$lső sza- b#lyn#l. ! nem illő cselekedetektől ink#bb saj#t okoss#g'nk, mint idegen tekintély tiszteletetartson vissza. 6an'lj'k meg, hogy félj$nk önmag'nktól, és akkor nem lesz sz$kség$nk 8eneca kital#lt tan*tómesterére.

31

' választani tudás. %incs fontosabb az életben. <ó *zlés és helyes *télőképesség kell hozz#,mert a tan'lts#g és a szellem nem elegendő. "nélk$l nincs tökéletesség, mert a v#lasztanit'd#s azt is jelenti, hogy t'dj'k, mi a legjobb. 8ok termékeny és kiv#ló szellem5, éles elméj5,t'dós és tapasztalt ember el van veszve, ha v#laszt#sra ker$l a sor/ mindig a rosszabbikhoz

kap, mintha csak kedve telnék a tévedésben. ! v#lasztani t'd#s ily módon igazi égi adom#ny.

3

Ne jöjj ki a sodrodb%l. !z okoss#g egyik fő szab#lya/ sohasem h#borodni fel. Om ehhezkir#lyi sz*v kell, mert a nagy lelket nehéz megingatni. !z ind'lat olyan, mint a belső nedvek/t)ltengés$k az okoss#g megbetegedését idézi elő, s ha a baj netal#n a sz#jig j't, jó h*r$nk vallja k#r#t. Ségy h#t 'ra magadnak, éspedig oly mértékben, hogy sem jóban, sem rosszbansenki se l#sson magadból kikelve, hanem csod#lja fölényedet.



3(

(selekvés és belátás. ! cselekvés egyszerre valóra v#ltja, amit az értelem apróra kitervelt. !zelhamarkodotts#g az ostob#k b5ne/ nem l#tj#k a nehézséget, teh#t vakon nekiv#gnak. !

bölcsek ezzel szemben ink#bb t)ls#gosan tartózkodóak, mert az óvatoss#g a dolgok előre-

l#t#s#ból fakad, s a tetterő gyöngesége nemegyszer hat#stalan*tja az *télőképesség erejét. !gyorsas#g a boldogs#g sz$lőanyja. !ki semmit sem halaszt holnapra, sokat végez. Sassan j#rj,tov#bb érsz/ fejedelmi jelmondat.

30

'z okos legen bátor. ! döglött oroszl#nt még a ny'lak is megtépik. ! b#tors#ggal nem lehettréf#lni/ ha az elsőnek enged$nk, a m#sodik elől is h#tr#lni lesz$nk kénytelenek, s *gy tov#bbaz 'tolsóig. ! késői győzelem nem ker$l kevesebb f#rads#gba, hasznosabb teh#t mindj#rtazzal kezdeni. ! lelkierő m)lja fel$l a testit. Hordj'k kard módj#ra az okoss#g h$velyében/v#rjon ott sor#ra, mint személy$nk védelmezője. ! lelki gyengeség #rtalmasabb a testinél.8ok kit5nő képesség5 ember, csak mert nem volt sz*vében b#tors#g, élőhalott volt, és vég$ltétlensége s*rj#ba is z'hant. %emhi#ba adta a gondviselő természet a méhnek a mézédességéhez a f'll#nk sz)róss#g#t. ! testben ideg is van, csont is/ ne legyen a lélek sem cs'pal#gys#g.

33

' várni tudás. 8z*vbeli nagys#gra vall és derekas t$relemre, ha sohasem sietsz és h#borogsz.Ségy előbb önmagad 'ra, azt#n m#soknak is 'ra leszel. !z alkalom központj#ba az idő hossz)ösvényén #t visz az )t. 2ölcs önmegtartóztat#s f5szerezi a sikert és érleli meg a titkos

elhat#roz#st. !z idő többre képes Herk'les ércb'zog#ny#n#l. sten sem bottal ver, hanemidővel. %agy mond#s/ !z idő és én, egy$ttes erővel. 7 +aga @ort'na is b's#san j'talmazza av#rakoz#st.

37

"élekjelenlét. 8zerencsés gyorsas#g gy$mölcse. !z elevenség és f$rgeség nem ismer kényel-mes helyzetet vagy veszélyt. %émelyek sokat töprengenek, azt#n mindent rossz'l csin#lnak9m#sok sok gondolkoz#s nélk$l rögtön fején tal#lj#k a szöget. Dannak paradoP lények, akik a

bajban legjobban meg#llj#k hely$ket/ az ilyen csodalényeknek minden siker$l, amibe bele-

v#gtak, és biztos a k'darc, ha megfontoltak valamit. ! dolgok vagy rögtön j'tnak esz$kbe,vagy soha/ 'tólagos fel$lvizsg#lat nincs. !z ilyen gyorsas#g rokonszenves, mert pazar tehetségre vall/ finoms#gra a gondolkod#sban és okoss#gra a cselekvésben.

3:

Meggondolt ember biztosabban jár. Rgysem késik el semmivel. !mi hamar #ll elő, hamar semmivé lesz. !mi sz#zadokig fennmarad, 'gyancsak sz#zadokon #t jön létre. 6örekedj$nk tökélyre, mert csak az igaz#n jó maradandó. !z alapos elme m5ve örök időkre szól. !mi sokatér, sokba is ker$l. ! fémek köz$l is a legs)lyosabb és a legjobban megm'nk#lt #ll alegnagyobb becsben.

6 ! mond#s #ll*tólag . @$löptől sz#rmazik.



3=

Takarékoskodjunk magunkkal. %e m'tass'nk egyforma szellemet mindenkinek, és nehaszn#lj'nk el több erőt a kelleténél. %e pazarolj'nk se t'd#st, se tehetséget. ! solym#r nemröp*t fel több sólymot, mint ah#ny kell a vad#szathoz. %e t$ndökölj$nk mindig, hagyj'nk

valamit holnapra is. +indig tartogass'nk valami )jat, amivel hat#st kelthet$nk, mert akimindennap többet m'tat, ébren tartja a v#rakoz#st, és sohasem fogj#k felfedezni, hogyszellemi kincseink elfogytak.

3>

' j% ut%*z. @ort'na hajlék#ba örömkap'n érkez$nk, de b#natkap'n t#voz'nk, vagy meg-ford*tva. Agyelj$nk h#t a befejezésre, és ford*ts'nk nagyobb gondot a szerencsés t#voz#sra,mint a tetszetős belépésre. özönséges balsors, hogy amit nagy sikerrel kezd$nk, éppolytragik'san végezz$k. "zért nem a belépés aratta köztetszés a fontos, hisz az mindenérkezőnek kij't, hanem elmenetel$nk #ltal#nos hat#sa. +ert a sz*vesen l#tott vendég ritka, azelmenőt kevésszer k*séri a szerencse, s amilyen előzékenyen fogadj#k az érkezőket, olyan'dvariatlanok az elmenőkhöz.

7?

5eles *télőké-esség. %émelyek okosoknak jönnek a vil#gra9 a vel$k sz$letett ösztönös*télőképességnek ezzel az előnyével fognak a tan'l#shoz, s *gy a siker )tj#nak felét elevemegtették. ! kor és a tapasztalat 'tóbb még jobban megérleli elméj$ket, s elj'tnak a valóban

jó *télőképességhez. +inden szeszélytől mint az okoss#g z#tony#tól irtóznak, főként köz-$gyekben, melyek fontoss#ga éppenséggel megk*v#nja a teljes bizonyoss#got. !z ilyenek

méltók r#, hogy az #llamvezetésben szerep$k legyen, ak#r mint a hatalom birtokosainak, ak#r mint tan#csadóknak.

71

T+nj!nk ki abban, ami a legjobb. 8ok kiv#lós#g közt ez a legkiv#lóbb. %incs nagy ember, akinem a legk$lönb valamiben. ! középszer5séget nem illeti meg a tetszés. ! jelentős téren elértkiv#lós#g emel ki a sz$rke tömegből, és #ll*t a kevesek sor#ba. 8zerény foglalkoz#si körbenkit5nni annyi, mint kicsinyben valaminek lenni/ az ilyen kellemesebb, de 'gyanannyivalkevésbé dicsőséges. ! legfontosabb dolgokban mindenkit t)lsz#rnyalni fejedelmi rangot ad/

kiv*vja csod#lat'nkat és elnyeri vonzalm'nkat.

7

5asználj j% eszközöket. %émelyek azt szeretnék, ha szellemi jelesség$ket szersz#maik sil#nys#ga még jobban kiemelné. "z a veszélyes önteltség megtorl#st érdemel a sorstól. 8ohamég a szolga érdeme nem kisebb*tette a gazda nagys#g#t. "llenkezőleg, a siker dicsősége'tólag épp)gy a tett mozgatój#ra h#r'l, mint a balsiker ódi'ma. ! h*r mindig az elsőkhözszegődik. 8ohasem mondja/ F"nnek jó vagy rossz segédei voltak.G Hanem/ F"z jól vagyrossz'l j#rt el.G D#lassz h#t $gyesen, és nézd meg jól, kire b*zod halhatatlan h*redet.



7(

'z elsőség érdem, és kétszeresen az, #a kivál%sággal -árosul. ! j#tékban a kih*vó előnye,hogy egyenrang) k#rty#val is ő $t. 8okan örök d*szei lettek volna szakm#j'knak, ha m#sok nem előzik meg őket. !z elsők hitbizom#ny'l kapj#k a dicsőséget, az 't#n'k jövők m#r csak

kegyd*jért perelnek9 ak#rhogyan izzadnak, nem tiszt#zhatj#k mag'kat az 't#nz#s cs)nya v#djaalól. ! l#ngelmék nagys#ga, hogy )j 'tat törnek a kiv#lós#gnak, ha okoss#g'k biztos*tja őketa megelőzés ellen. ! bölcsek eszméik )jszer5ségével *rj#k be mag'kat a nagy emberek könyvébe. Dan, aki ink#bb m#sodrang) dolgokban első, mint elsőrang)akban m#sodik.

70

' bajt ker!lni #asznos bölcsesség, és sok bossz&ságt%l k*mél meg. !z okoss#g sok mindentőlmegóv, b#b#ja a boldogs#gnak s *gy az elégedettségnek is. 4ossz h*rt ne közölj, de ne ishallgass meg, z#rj be előtte minden ajtót, legfeljebb a seg*tségét ne. %émelyek azt szeretik, hamézes bókokkal telik meg f$l$k, m#sok keser5 pletyk#kat akarnak hallani, és van, aki épp)gynem t'd élni mindennapos bosszankod#s nélk$l, mint +ithrid#tész méreg nélk$l. !z semhelyes szab#lya az önfenntart#snak, hogy egész élet$nkre szóló b#natot okozz'nk mag'nknak, csak hogy egyszer örömet szerezz$nk m#snak, ak#rmennyire sz*v$nkhöz nőtt is.

%e vétkezz$nk soha saj#t boldogs#g'nk ellen, hogy sz*vességet tegy$nk valakinek, akitan#csol valamit, azt#n k*v$l marad az $gyön. Oltal#ban valah#nyszor csak saj#t k#r'nk #r#ntehet$nk valakinek jót, a legjobb szab#ly az, hogy ink#bb a m#sikat érje b#nat most, mintminket az't#n, éspedig orvosolhatatlan'l.

73

6melkedett *zlés. Tpp)gy pallérozható, mint az ész. !z értelem kiv#lós#ga magasabb igények-kel j#r és nagyobb élvezete telik az elért célban. ! szellem fennköltsége a v#gyak emelke-dettségében m'tatkozik meg. +agas cél legyen az, ami nagy tehetségeket kielég*t. !hogyan anagy falatok nagy toroknak, a fenséges t#rgyak is fenséges lelkeknek valók. ! legnagyobbak félnek től$k, s a legbiztosabb tökély meginog előtt$k. evés dolog igaz#n nagy, legyen ahódolat is ritka. 6#rsas#gban ragadós az *zlés, és az #llandó érintkezés tov#bbfejleszti, nagydolog teh#t, ha k$lönösen jó *zlés5 emberrel t#rsalkod'nk. Be ne helytelen*ts$nk hivat#s-szer5en mindent. "z a nagykép5 badars#g kiv#ltképp gy5löletes, még ha nem annyiranemtetszésből fakad is, mint nagyzol#sból. %émelyek azt szeretnék, ha sten )j vil#gokat és )jnagyszer5ségeket teremtene, p'szt#n az ő délib#bos képzelet$k kedvéért.

77

"eg!nk azon, #og dolgaink j%l végződjenek. %émelyek többet törődnek dolgaik helyesmenetével, mint a cél szerencsés elérésével. Cedig a balsiker szégyene mindig többet nyom alatban az igyekezet elismerésénél. !ki győz, nem köteles sz#mad#sra. Segtöbben nem l#tj#k aközelebbi kör$lményeket, csak a jó vagy sil#ny eredményt, )gyhogy m#sok jó véleményétsohasem veszti el, aki eléri célj#t. ! jó vég mindent bearanyoz, ak#rmennyire ellene szól azeszközök helytelensége. %éha az is m5vészet, ha a m5vészet szab#lyai ellen cseleksz$nk, ham#sképpen nem j'that'nk el a kedvező eredményhez.



7:

álasszunk az embereknek tetsző foglalkozást. ! dolgok nagyrészt m#sok jóind'lat#tólf$ggenek. ! tehetségnek a megbecs$lés az, ami a vir#gnak a szellő/ életadó f'vallat. 2izonyosfoglalkoz#sok #ltal#nos kegyben #llanak, m#sokat, noha fontosabbak, nem néznek jó szem-

mel. !z előbbieket mindenki szeme l#tt#ra gyakorolj#k, s #ltal#nos szeretetnek örvendenek9az 'tóbbiak, hi#ba ritk#k és becsesek, l#thatatlans#g'kba b'rkoltan, tiszteletet gerjesztenek,de tetszést nem. ! fejedelmek köz$l is a győzteseket $nneplik, ezért voltak az aragón kir#lyok annyira kedveltek mint harcosok, hód*tók és nagylelk5 'ralkodók. Trdemes ember v#lasszonolyan foglalkoz#st, amelyet mindenki észrevesz és érdeklődésével k*sér, s a közvéleménymegszavazza neki a halhatatlans#got.

7=

0szt adni nagobb dolog, mint emlékezőte#etséget. +#r csak azért is, mert az 'tóbbi esetbencsak emlékeztet$nk valakit, az előbbiben gondolkod#sra ind*tj'k. %émelyek csak azért nemtesznek meg sok helyénvaló dolgot, mert nem k*n#lkoznak fel mag'któl. lyenkor a bar#tifigyelem seg*tse elő a helyesre való r#eszmélést. !z ész egyik legfőbb előnye, hogy a fontosdolgok mag'któl felk*n#lkoznak neki/ ennek h*j#n sok siker elmarad. !kinek keze $gyében avil#goss#g, adja oda, s akinek kell, kérje el, emez szerényen, amaz előzékenyen. "gy kis)tbaigaz*t#s elegendő/ ez a fog#s lényeges ott, ahol a r#ébredő előnye forog kock#n. Ha nemelég, m'tasd ki készségedet, és szolg#lj többel. ! meglevő FnemG-hez keresd meg $gyesen azFigenG-t, hiszen legtöbbször azért nem ér$nk el valamit, mert nem töreksz$nk r#.

7>

Ne engedd át magad mindenféle #angulatnak. ! kiv#ló ember sohasem hódol k$lső benyom#-soknak. Unmag'nk megfigyelése az okoss#g iskol#ja. smerj$k ki pillanatnyilelki#llapot'nkat és k$zdj$k le9 ha kell, csapj'nk #t ak#r a m#sik végletbe, csak hogymegtal#lj'k az ésszer5 egyens)lyt önkéntelen és sz#ndékolt között. !z önismeret a jav'l#skezdete. Dannak szörny5 hang'latlények, akik mindig valamilyen érzés rabjai, és aszerintv#ltogatj#k hajlamaikat9 következetlenség$k )gy elragadja őket, hogy egészen ellentmondódolgokba fognak, s ez a szertelenség nemcsak akarat'kat őrli fel, hanem esz$khöz ishozz#férkőzik, egyform#n #rt a jellemnek és az értelemnek.

:?

Tudjunk nemet mondani. %em szabad mindenkinek mindent megadn'nk. "z is éppoly fontos,mint hogy adni t'dj'nk, főrang) személyeknél meg éppen elengedhetetlen. tt azt#n lényegesa mód, ahogyan megtagad'nk valamit. %émelyek sz#j#ból a FnemG kedvesebb, mintm#sokéból az FigenG, mert a jól kör*tett vissza'tas*t#s jobban kielég*t a sz#raz beleegyezésnél.Dannak, akiknek mindig nyelv$kön van a FnemG, s ha vég$l megteszik is, amit kérnek től$k,nem h#l#sak nekik érte, mert még érzik a régebbi elkedvetlenedést. %e tagadj'nk meg semmitkereken, kortyonként adagolj'k a csalód#st, és ne adj'nk egészen kosarat, hogy meg nesz5njön a f$ggés. Hagyj'nk mindig egy szemernyi reményt, hogy *zes*tse meg avissza'tas*t#s keser5ségét. ! megtagadott sz*vesség t#masztotta 5rt tölts$k ki 'dvariass#ggal,és a tett hi#ny#t pótolja a jó szó. ! FnemG és FigenG k'rta szavak, de hossz) megfontol#st

k*v#nnak.



:1

Ne lég más és más. %e c#folj magadra tetteidben, sem természettől fogva, sem tetszelgésből.!z okos minden tökéletességben mindig 'gyanaz, s evvel igazolja okoss#g#t. Esak )jkör$lmények és érdemek idéznek elő n#la v#ltoz#st. !z ész dolgaiban cs)nya a v#ltozatoss#g.

%émelyek naponta m#sok, még észj#r#s'k is m#sforma, h#t még akarat'k és viselkedés$k.!mi tegnap még fehér FigenG volt, m#ra fekete FnemG, *gy haz'dtolj#k meg folyton saj#tmegb*zhatós#g'kat és bor*tanak #rnyékot m#sok jó véleményére.

:

'z eltökéltség. Ortalmasabb a hat#rozatlans#g, mint ha rossz'l visz$nk véghez valamit. !folyadékból, m*g folyik, kevesebb vész el, mintha megreked. Dannak elhat#roz#sra képtelenemberek, akik mindenben k$lső elind*t#sra szor'lnak, s ennek oka gyakran nem annyira az*télőképesség zavara, mert az éles, mint ink#bb az akarathi#ny. %ehézségeket megl#tnisokszor tehetségre vall, de a bajból kil#bolni több. +#sokat semmi sem cs$ggeszt el, ezek anagy és eltökélt jellemek a legfőbb polcokra sz$lettek, mert hatalmas értelm$k megkönny*ti asikert és az $gyek elintézését. +indennel egykettőre elkész$lnek9 ha egy vil#gnak sz#motadnak, még mindig marad idej$k egy m#sodikra, s ha szerencséj$ktől előleget kaptak, mégnagyobb biztons#ggal l#tnak m'nk#hoz.

:(

' j% kib&v% tudomána. !z okosak menekvése/ egy-egy tréf#s ötlettel a legkellemetlenebb bonyodalmakból is kih)zz#k mag'kat. ! legcs)ny#bb veszekedést is meg)ssz#k egy finommosollyal. ! legnagyobb hadvezér is ennek köszönhette sikereit. Ha megtagad'nk valamit,

élj$nk avval az 'dvarias csellel, hogy m#sra terelj$k a szót. !z óvatoss#g teteje )gy tenni,mintha nem értenénk, miről van szó.

:0

Ne leg!nk ridegek. !z igazi fenevadak a legs5r5bben lakott vidékeken élnek. ! hozz#fér-hetetlenség a mag'kat félreismerők b5ne, akik rangj'kkal v#ltoztatj#k jellem$ket. Ha m#sok

becs$lésére p#ly#zol, a megbotr#nkoztat#s helytelen eszköz. %incs cs)ny#bb az ilyenszörnyetegnél, mindenkit elriasztó embertelenségévelM !kiket a balsors al#ja rendelt, )gyközelednek hozz#, mintha tigrissel harcoln#nak/ a t$relem és óvatoss#g fegyvereit szegzik

ellene. !z ilyenek, m*g fel akarnak kapaszkodni, mindenkihez ny#jasak, mihelyt fenn vannak,k#rpótl#sképpen mindenkivel meggy5löltetik mag'kat. Oll#s'kn#l fogva sokakhoz kelleneemberségeseknek lenni$k, de faragatlans#gból vagy gőgből senkihez sem azok. +éltó

b$ntetés$k, hogy faképnél hagyj'k s t#rsas#g'nkkal egy$tt okoss#g'któl is megfosztj'k őket.

:3

7ll*tsunk ragog% -éldát magunk elé, inkább vetélkedés, mint utánzás céljáb%l. Dannak anagys#gnak megtestes*tői, a dicsőség élő szobrai. i-ki v#lassza ki a hivat#s#ban leg-kiv#lóbbakat, nem annyira, hogy kövesse, mint hogy megelőzze őket. %agy 8#ndor nem azeltemetett !chillészt siratta, hanem hogy saj#t h*rnevének napja még nem kelt fel. 8emmi sem

kelti fel jobban a sz*v becsv#gy#t, mint az idegen dicsőség harson#ja. ! nagy lelket 'gyanaz b#tor*tja, ami az irigységet porba s)jtja.



:7

Ne tréfáljunk folton. !z okoss#g a komolys#gban m'tatkozik meg, mely nagyobb becsben #lla szellemességnél. !ki mindig tréf#l, sohasem vehető komolyan. !z ilyent a haz'ggal egy-form#n kezelik/ egyiknek sem adnak hitelt, mert itt haz'gs#gtól tartanak, ott t'rpiss#gtól.

8ohasem t'dni, mikor beszél belőle a józan ész, s ez 'gyanaz, mintha nem volna neki. %incselkedvetlen*tőbb az #llandó jókedvnél. 8okan elérik, hogy elmés embereknek tartj#k őket, deeszeseknek nem. ! kedélyességnek megvan a maga ideje, a többi a komolys#gé.

::

Tudjunk mások#oz #asonulni. !z a bölcs Crote'sz, aki a t'dóssal t'dós, a szenttel szent. "z anagy tehetség mindenkit megnyer, mert a hasonlós#g v*vja ki a jóind'latot. @igyeld meg m#slelki#llapot#t, és illeszkedjél hozz#9 ak#r komoly, ak#r kedélyes, haladj a széllel, v#ltozz #tdiplomatik'san. $lönösen fontos ez a f$ggő helyzetben levőknél. %agy életm5vészet, ésr#termettséget k*v#n, de a gazdag t'd#s) és *zlésben sokoldal) embernek nem esik annyiranehezére.

:=

' vállalkozás m+vészete. ! b'tas#g hanyatt-homlok v#g a dolgokba, mert az ostob#k mindigmerészek. "gy$gy5ség$k nem engedi, hogy előre gondoskodjanak kib)vókról, 'tóbb pedigt'dat#ban legyenek a k'darcnak. "vvel szemben az okoss#g elővigy#zatosan l#t m'nk#hoz,előőrsei az óvatoss#g és a figyelem, ezek kémlelik ki az 'tat, hogy veszély nélk$l halad-hasson. !z okoss#g minden vakmerőséget k#rhoztat, még akkor is, ha 'tólag igazoln# a siker.8zakadék szélén lassan illik j#rni. @$rkéssze ki a terepet a megfontol#s, és menjen 't#na

lépésben az ész. ! t#rsas élet manaps#g mély v*z9 jó, ha mérőónt haszn#l'nk.

:>

J%kedv+ természet. Ha mérsékelt, nem hiba, hanem előny. "gy szemernyi elmésség mindentf5szerez. ! legnagyobb emberek is eltréf#lkoznak olykor, és *gy teszik mag'kat közkedvel-tekké9 de mindig $gyelnek arra, hogy okoss#g'kon ne essék csorba, és az illendőség hat#r#ninnen maradjanak. +#sok kib)vónak haszn#lj#k a tréf#t, mert vannak tréf#ra veendő dolgok,közt$k éppen olyanok, melyeket m#s a legkomolyabban gondol. 2ékés érz$letről tesz$nk veletan)s#got, az pedig a sz*vek horga.

=?

igázzunk, #onnan szerezz!k értes!léseinket. <obbad#n abból él$nk, amit hall'nk. Esak nagynéha l#t'nk valamit mag'nk, minden m#st csak elhisz$nk. ! f$l az igazs#g mellékkap'ja és ahaz'gs#g főbej#rata. !z igazat rendesen l#tj'k, rendk*v$li esetben hallj'k. 4itk#n j't hozz#nk hamis*tatlan'l9 főként, ha messziről jön, mindig belevegy$l valami az ind'latokból, melyeken#thaladt. ! szenvedély, amit érint, mindent a szeretet vagy a gy5lölet sz*nével fest meg.+indig valamilyen hat#sra törekszik. "zért $gyelj$nk, ha dicsérnek, és még jobban, ha meg-szólnak valakit. "zen a ponton nem lehet$nk eléggé óvatosak, hogy #tl#ss'nk a közvet*tősz#ndék#n, és előre t'dj'k, miben j#r. Segyen a meggondol#s a hi#nyos vagy hamis s)ly

ellenőre.



=1

8j*tsd meg időnként fénedet. ! főniP kiv#lts#ga ez. ! kiv#lós#g megöregszik, s vele a h*rnévis. ! megszok#s csökkenti a csod#latot, és a középszer5 )jdons#g rendszerint legyőzi a leg-nagyobb elkopott kiv#lós#got. parkodj#l teh#t )jj#sz$letni b#tors#gban, tehetségben, boldog-

s#gban, mindenben. D#llalkozz#l )j, sz*nes feladatokra, és kelj fel többször, mint a nap.D#ltoztasd közben ragyog#sod sz*nhelyét, hogy egyik embert a hi#ny érzése k*v#ncsis#gra,m#sikat az )jdons#g tapsra ind*tsa.

=

Ne mer*ts ki semmit egészen, se rosszat, se j%t. "gy bölcs az egész bölcsességet a mindenbenvaló mértékletességre vezette vissza. ! legfőbb ok igazs#gtalans#gg# torz'l, és a t)lfacsartnarancs vég$l is keser5 *zt ad. !z élvezetben sem szabad soha elmenned a végső hat#rig. !szellem is elapad, ha kimer*tik, és tej helyett vért sz*v, aki mohón sz$rcsöl.

=(

6ngedélezz magadnak megbocsát#at% botlásokat. "gy kis gondatlans#g néha a képességlegjobb aj#nlólevele. !z irigység törvényszéke előtt az nyeri meg a pört, aki hib#sabb. ! töké-letest a b5ntelenség b5nével v#dolja, és mert mindenben tökéletes, mindenben elmarasztalja.Org's szemekkel keres hib#t az igaz#n jóban is, ha m#sért nem, h#t önmaga vigasztal#s#ra. !g#ncs vill#m módj#ra csap le a legfelségesebb ormokra. Hagyd h#t Homért olykor al'dni, éssz*nlelj némi hanyags#got tehetségben és b#tors#gban, de sohasem okoss#gban, hogy meg-ny'gtasd a rosszind'latot, nehogy kip'kkadjon a méregtől. Bobd oda mintegy köpenyed azirigység bik#j#nak, hogy megmentsd halhatatlans#godat.

=0

5&zz #asznot ellenségeidből. Trtened kell hozz#, hogy mindent a jó végén fogj meg, ne a pengén, hogy megv#gjon, hanem a markolat#n, amely megvéd. iv#lt, ha ellenségről van szó.! bölcsnek több haszna van ellenségeiből, mint az ostob#nak bar#taiból. ! rosszakarat néhahegyeket elmozd*t, melyeknek a jóind'lat nem merne nekigy$rkőzni. 8okak nagys#g#tharagosaik alapozt#k meg. ! h*zelgés #rtalmasabb a gy5löletnél, mert ez hat#sosan orvosoljaa hib#kat, melyeket amaz elhallgat. !z okos t$körnek haszn#lja a kaj#ns#got, mert jobbanmegm'tatja a valót a vonzalomn#l, és #ltala elejét veszi gyöngéi leszap'l#s#nak, vagy kijav*t-

ja azokat. !ki a torzsalkod#s vagy rosszind'lat mezsgyéjén él, nem lehet eléggé résen.

=3

Ne igekezz tromf lenni. +inden kiv#lós#g fogyatkoz#sa, hogy a gyakori vele-élésvisszaéléssé faj'l. +ivel mindenki töri mag#t érte, vég$l mindenki neheztel miatta. %agy baj,ha valaki semmire sem haszn#lható, de nem kisebb baj, ha mindenre alkalmas akar lenni. !zilyenek addig nyernek, m*g rajta nem vesztenek, és amilyen kedveltek voltak annak előtte,éppoly gy5löltek most. "zek a tromfok a tökély minden nemében elkopv#n, elvesztik aritkas#gnak kij#ró becs$lést, és megkapj#k cserében a közönséges dolgokat megilletőmegvetést. +inden szélsőség egyetlen orvosszere, hogy csak cs*nj#val t$ndökölj$nk/ a tökély

maga lehet t)lzott, megm'tat#s#ban azonban legyen mérték. +inél jobban vil#g*t a f#klya,ann#l gyorsabban hamvad el. ! l#tszat lefokoz#s#t a tekintély megtetézése j'talmazza.



=7

edd elejét a rossznelv+ségnek. ! tömegnek sok feje van, teh#t sok szeme a kandis#gra éssok nyelve a szap'l#sra. Ha m#r elind'lt a pletyka, a legszebb nevet is elhom#lyos*tja, s hanet#n rajta ragad valakin, oda a legnagyobb tekintély. 4endszerint valami kiötlő fon#ks#g

ind*tja )tnak, valami nevetséges fogyatkoz#s, amely t#pot ad a szóbeszédnek. Be vannak r#fo-g#sok is, amelyeket némelyek vetélkedése sz#ll*t az #ltal#nos rossznyelv5ségnek. ! gonosznyelvek gyorsabban teszik tönkre valaki h*rét egyetlen élccel, mint ny*lt r#galommal. H*rbehozni valakit fölöttébb könny5, mert a rosszat hamar elhiszik, és a f'll#nkos nyelvek elhallgattat#sa nagyon f#rads#gos. !z okos teh#t ker$lje az ilyen kellemetlenséget, és a tömegarc#tlans#g#val óvatoss#g#t szögezze szembe, mert könnyebb b#rmit megelőzni, minthelyrehozni.

=:

M+veltség és választékosság. !z ember barb#rnak sz$letik9 a m5veltség szabad*tja meg #llatimivolt#ból. ! m5veltség teszi valakivé, ann#l ink#bb, minél nagyobb. ! görögök m5veltsé-g$knél fogva nevezhették a vil#g többi részét barb#rnak. ! t'datlans#g faragatlans#g/ semmisem palléroz jobban a t'd#sn#l. Be még a t'd#s is d'rva, ha hi#nyzik belőle a v#lasztékoss#g.

%emcsak az értelem szor'l finom*t#sra, hanem az akarat is, és főként a modor. Dannak természettől fogva előkelő emberek, akik k*v$l-bel$l finomak gondolkod#sban és beszédben,testi ékesség$kben, mely mintegy kérge a f#nak, és lelki t'lajdons#gaikban, melyek annak gy$mölcsei. +#sok ellenben annyira b#rdolatlanok, hogy amij$k van, még kiv#lós#gaikat is,valami elviselhetetlen, barb#r parlagiass#g éktelen*ti el.

==

"ég viselkedésedben nagvonal&, fölénre törekvő. ! nagy ember ne legyen elj#r#s#bankicsinyes. 8oha ne bolygassa t)ls#gosan a dolgokat, főként ne a kellemetleneket. +ert haelőny is alkalomadt#n mindent észrevenni, sz#ndékosan firtatni nem az. Segyen magatar-t#s'nkban valami fensőbbséges kivételesség, az )ris#g egy neme. Jralkodni jórészt annyi,mint nem venni észre dolgokat9 rokonok és bar#tok, de főleg ellenségek között sok mindenrenem szabad $gyet vetni. +inden t)lz#s bosszantó, és mint jellemvon#s, terhes. +indenkitöbbnyire aszerint viselkedik, amilyen a jelleme és gondolkod#smódja.

=>

9nismeret. smern$nk kell mag'nkat/ lelki alkat'nkat, tehetség$nket, *télőképesség$nket,hajlamainkat. %em lehet 'ra önmag#nak, aki nem ismeri mag#t. !z arcnak van t$kre, a lélek-nek nincs. Segyen az az értelmes elmélkedés önmag'nkról, s ha k$lső kép$nket elfelejtenénk is, őrizz$k meg a belsőt, hogy jav*ts'k és tökéletes*ts$k. +ielőtt valamibe fog'nk, ismerj$k okoss#g'nk és $gyesség$nk hat#rait, lelkierőnket, mérj$k meg mélység$nket, és vegy$k fontolóra minden képesség$nket.

>?

' #ossz& élet m+vészete. Tlj$nk helyesen. ét dolog vet az életnek gyors véget/ az ostobas#g

és a romlotts#g. %émelyek azért vesztik el élet$ket, mert nem t'dj#k, m#sok, mert nemakarj#k megtartani. !hogyan az erény önmaga j'talma, a k#ros szenvedély önmaga b$ntetése.



!ki mohón #ldoz k#ros szenvedélyének, kétszeres gyorsas#ggal ér el élete végére9 aki azerényben mohó, sohasem hal meg. ! lelki épség r#nyomja bélyegét a testre, s az igaz életnemcsak befelé, hanem kifelé is hossz) lesz.

>1

(sak akkor cselekedj, #a nem félsz, #og oktalanság. ! cselekvő félelme a balsikertől a néző smég ink#bb a vetélyt#rs szemében m#r bizonyoss#g. Ha az *télőképességnek m#r az elhat#-roz#s hevében kételyei vannak, leh5lvén kimondott ostobas#got fog l#tni tettében. ! kétségesokoss#g) cselekedetek veszélyesek, jobb az ilyenekről lemondani. !z okoss#g nem t5r tal#l-gat#st, mindig az ész vil#goss#g#nak verőfényében halad. Hogyan siker$lhetne az a v#llal-koz#s, amelyet m#r az elhat#roz#s pillanat#ban el*tél a kételyN 8 ha m#r a leg#tgondoltabb,

belső ellenkezés nélk$l létrejött elhat#roz#s is bal'l végződhetik, mit v#rhat'nk attól, amelyhaboz#s és balsejtelmek között fogantN

> :endk*v!li éleslátás, mindenre kiterjedően. "lső és legfőbb szab#lya a cselekvésnek ésszól#snak9 ann#l ink#bb követendő, minél nagyobb és fontosabb hivatalt tölt$nk be. 6öbbet ér egy lat okoss#g, mint több m#zsa ravaszs#g. Esak *gy halad'nk biztons#gban, ha nem k*sér ishelyeslés, #mb#r okosnak sz#m*tani a h*rnév diadala9 elég az okosok tetszését kiv*vn'nk, mertaz a siker próbaköve.

>(

'z egetemes ember. !ki minden tökélyt egyes*t mag#ban, sokak szemében értékes. Uröm azélet, ha kiv#lós#ga környezetére is #tragad. ! tökéletességgel ny)jtott v#ltozatoss#g alegnagyobb gyönyör5ség a földön. %agy m5vészet minden jóra szert tenni9 s mert a 6ermészetkit$ntető kegyében minden teremtett dolgok foglalat#v# tette az embert, tegye a m5vészetegész vil#gegyetemmé az *zlés és értelem gyakorl#sa és palléroz#sa #ltal.

>0

' szellemi ké-esség kiismer#etetlensége. !z óvatos ne engedje, hogy ak#r t'd#s#t, ak#r tehet-ségét legmélyéig megmérjék, ha azt akarja, hogy mindenki becs$lje. Om hadd ismerjék, de neértsék meg egészen. 8enki se tapasztalja ki képessége hat#rait, hogy természetszer5 csalód#s

ne érje. Agyelj, hogy ne l#sson #t rajtad senki teljesen, mert a tal#lgat#s és kétség, vajonmennyire vagy képes, több tiszteletet kelt, mint szellemi kincseid pontos ismerete, b#rmilyennagyok is azok.

>3

Tartsd ébren a várakozást. !dj neki mindig t#pot9 a sok kecsegtessen még többel, és a nagytett legyen még nagyobbak előh*rnöke. %e adj bele mindent az első dob#sba. <ó csel, hatakarékoskodsz erőddel és t'd#soddal, ily módon fokozva a v#rakoz#st.



>7

'z ösztönös *télőké-esség. !z ész trón'sa, az okoss#g talpköve, mert seg*tségével könny5-szerrel elér$nk mindent. Tgi adom#ny, melyet mint elsőt és legtöbbet, mindenki k*v#n. @egy-verzet$nk legsz$kségesebb darabja, annyira, hogy m#snak hi#nya nem is teszi tökéletlenné az

embert, ennek hi#nya viszont ann#l észrevehetőbb. +inden cselekvés az életben ennek befoly#s#tól f$gg, s hozz#j#r'l#sa mindenkinek kell, mert minden csak vele végezhető. smer-tetőjele a minden ésszer5 dologra való vel$nk sz$letett hajlam, mely mindig a leghelyesebbetv#lasztja.

>:

Mások becs!lésének kiv*vása és megtartása; a #*rnév ki#asználása. 8okba ker$l, mert kiv#ló-s#gból ered, s ez olyan ritka, amilyen közönséges a középszer5ség. Ha m#r kiv*vtad, könnyenmegtarthatod. 8okra kötelez, még többet m5vel. 8zinte kir#lly# tesz, ha oka és hatóköre fen-ségességénél fogva hódolatra késztet. gazi értéke azonban csak a jól megalapozott h*rnévnek van.

>=

'karatod legen titkos*rás. !z ind'latok a lélek kap'i. ! leghasznosabb t'd#s a titkolódz#s.önnyen vesz*t az, aki ny*lt k#rty#kkal j#tszik. !z óvatos tartózkod#sa vetélkedjék a sz#m*tóember figyelmével9 a ravasz hi)zhoz t#rs'ljon a b'jk#ló tintahal. %e ismerjék *zlésedet,nehogy felkész$lhessenek r#, ak#r ellentmond#s, ak#r h*zelgés célj#ból.

>>al%ság és látszat. ! dolgokat nem aszerint értékelik, amik, hanem aszerint, amiknek l#tsza-nak. Esak kevesen néznek mély$kre, legtöbben cs'p#n a k$lsz*nt becs$lik. gazat mondanikevés, ha olyan képet v#gsz hozz#, mintha haz'dn#l.

1??

6lfogulatlanság. Ségy bölcs keresztény, filozóf's vil#gfi, de nem szabad annak l#tszanod,még kevésbé tettetned. ! filozófia hitelét vesztette, noha a bölcsek főfoglalkoz#sa. !z okoss#gt'dom#nya nem #ll jó h*rben. 4óm#ba 8eneca vezette be9 egy ideig becs$lték az 'dvarn#l, ma

illetlenségnek sz#m*t. Holott az elfog'latlans#g mindenkor az elme t#pl#léka, a jóravalók öröme.

1?1

'z emberek egik fele kineveti a másikat, de valamenni balga. +inden lehet jó vagy rossz, aszavazatokhoz képest. !miért az egyik követ, a m#sik megkövez. Esak a ki#llhatatlan bolondakar mindent a maga esze szerint elrendezni. ! tökéletesség nem egy ember helyeslésétőlf$gg. !h#ny fej, annyi *zlés, de annyiféle is/ nincs hiba, melyért ne lelkesednék valaki, és nemkell elcs$ggedni, ha valami némelyeknek nem tetszik, majd akad m#s, aki becs$li. Be a

tetszés se tegyen elbizakodott#, mert m#sok le fognak h'rrogni. !z igazi siker mértéke a jelesférfiak helyeslése, akiknek ezekben a kérdésekben szavazat'k van. %em egy szavazatból



él$nk, nem is a divatból, nem is egy évsz#zadból.

1?

Nag szerencse a falatok megemésztésére val% gomor. !z okoss#g szervezetében nem

legkisebb fontoss#g) szerv a bendő, mert nagy részekből tevődik össze a nagys#g. %emzavarja meg a jószerencse azt, aki még jobbat érdemel/ ami egyiknél jóllakotts#g, a m#sikn#lmég éhség. 8okan az első nagyobb fog#stól megcsömörlenek, mert természet$k keveset b*r,és sem a megszok#s, sem sz$letés$k nem képes*ti őket magasabb tisztségre. !z ilyenek modora megsavósodik, és a bitorolt rang gőze a fej$kbe sz#ll9 a nagy méltós#g veszélyt hozr#j'k9 nem férnek a bőr$kbe, mert az érvényes$lés felp$ffeszti őket. +'tassa meg h#t avalóban nagy ember, hogy még nagyobb sikereket is elb*r, és k$lönös gonddal ker$ljemindazt, ami lelki kicsinységre vall.

1?(

Mindenki legen a maga m%dján fejedelmi. Ha nem kir#ly teszi is, minden tett$nk legyen amaga körében fejedelmi, és magatart#s'nk a sors'nk szabta hat#rokon bel$l kir#lyi.Eselekedeteink legyenek emelkedettek, gondolkod#s'nk fensőbbséges, )gy, hogy mindenbenha nem is tényleges, de érdem szerinti kir#lynak m'tatkozz'nk. +ert az igazi felség azerkölcsi feddhetetlenség, és nem kell irigyelnie a nagys#got annak, aki példaképe lehetne.@őként a trónhoz közel #llókra tapadjon valami az igazi fensőségből9 tegyék ink#bb a kir#lyit'lajdons#gokat mag'kév#, mint a hi)s#g ceremóni#it, és ne a felf'valkodotts#got tan'lj#k meg, hanem a valós#gos nagys#got.

1?0

Tartsd kezed a #ivatalok !tőerén. 8okféleség$k ismerete mesteri t'dom#ny, és derekasfigyelmet k*v#n. !z egyikhez b#tors#g, a m#sikhoz éles elme kell. önnyebb azok betöltése,amelyek tisztességet, nehezebb azoké, amelyek $gyességet követelnek9 amazokhoz nem kellegyéb erős jellemnél, emezekhez minden figyelem és éberség elegendő. !z embereken'ralkodni nehéz mesterség, kiv#lt ha őr$ltek vagy ostob#k. ettőnek való ész kell ahhoz,akinek mag#nak nincs. "lviselhetetlen hivatal az, amely egész embert k*v#n kisz#molt ór#kraés megszabott teendőkre, jobb az olyan, amely nem f#raszt el, és ahol a komolys#ghozv#ltozatoss#g j#r'l, mert a sokféleség fel$d*ti a szellemet. ! legk*v#natosabb hivatal azonbanaz, melynél kisebb vagy közvetettebb a f$ggés, a legrosszabb pedig az, amely sok verejtékbe

ker$l ezen a földön, és még többe a t)lvil#gon.

1?3

Ne lég más ter#ére. !z egy$gy5 és bőbeszéd5 ember rendesen terh$nkre van. ! rövidségkellemes, és megkönny*ti az elintézést9 amit a sz5kszav)s#gon vesz*t, megnyeri az 'dvarias-s#gon. ! jó, ha rövid, kétszeresen jó, de még a rossz sem olyan rossz, ha kevés. ! tiszta p#rlathatékonyabb a kotyvalékn#l, és közismert igazs#g, hogy a bőbeszéd5 ember ritk#n okos, nemannyira szavai tartalma, mint észj#r#sa miatt. Dannak emberek, akik ink#bb kerékkötői, mintd*szei a vil#gegyetemnek/ fölösleges b)torok, amelyeket mindenki félretol. !z okos ne h#bor-gasson senkit, főként ne nagy elfoglalts#g) főrang) személyeket, mert ezek megharag*t#sa

többet #rt, mint mindenki m#sé. !mit jól mondasz, hamar elmondhatod.



1?7

Ne kérkedj szerencséddel. ! méltós#g fitogtat#sa sértőbb, mint a személyes t'lajdons#goké. !hivalkod#s gy5löletes, érd be avval, hogy irigyelnek. +inél jobban keresed a megbecs$lést,ann#l kevésbé éred el, mert m#sok tiszteletétől f$gg, teh#t nem veheted el, hanem ki kell

v#rnod és érdemelned. ! magas hivatalok megkövetelik a betöltés$khöz mért tekintélyt,enélk$l nem gyakorolhatók méltóképpen. Agyelj h#t az őket megillető tiszteletre, hogy jólteljes*thesd a vel$k j#ró kötelességeket9 de a tiszteletet nem kierőszakolni, hanem meg-szolg#lni kell. !kik #ll#s'kkal kérkednek, azt igazolj#k, hogy nem érdemlik, s hogy a méltó-s#g t)ls#gosan magas nekik. Ha érvényes$lni akarsz, tedd azt ink#bb képességeiddel, mintk$lső dolgokkal9 a kir#lynak is ink#bb személye szerezze meg a hódolatot, mint hatalma k$lsőeszközei.

1?:

Ne mutatkozzál elégedettnek magaddal. %e légy magaddal elégedetlen, mert az kishit5ség, deöntelt sem, mert az ostobas#g. !z önteltség $resfej5ek boldogs#g#ban végződik, mely alegtöbb embernél t'datlans#gból fakad9 kellemes lehet 'gyan, de nem kedvez a tekintélynek.+ivel m#sok kiemelkedő tökéletességéig nem ér fel, beéri önmaga valamilyen középszer5-ségével. ! bizalmatlans#g mindig hasznos, amellett, hogy okos, részben mert előseg*ti$gyeink sikerét, részben mert megvigasztal a balsikerért, nem lévén meglepődve rosszford'latoktól az, aki tartott től$k. Homérosz maga is alszik néha, és %agy 8#ndor lez'hannagys#ga és csalód#sa magaslat#ról. 8okféle kör$lménytől f$gg minden, s aki egyik helyen ésegyik alkalommal győzött, m#skor k'darcot vall. ! jav*thatatlan ostobas#g azonban abban #ll,hogy az oktalan önteltség kivir#gzik és mindenfelé elszórja magvait.

1?=

gekezz a legrövidebb &ton válni valakivé. ! t#rsas érintkezés hat#sa nagy, a szok#sok és*zlések kicserélődnek, a jellem, sőt a gondolkod#smód is észrevétlen$l #tragad m#sra. gye-kezzék teh#t a hebeh'rgya a meggondolthoz csatlakozni, s 'gyanez #ll minden m#s termé-szetre9 *gy megerőltetés nélk$l elérhető a helyes mérték. 8 aki alkalmazkodni képes, jól j#r.!z ellentétek kölcsönhat#sa szép*ti meg és tartja fenn a vil#gegyetemet, és ha a természetbenösszhangot teremt, az erkölcsiekben még ink#bb azt teszi. Tlj evvel az okos óvatoss#ggal

bar#taid és szolg#id megv#laszt#s#n#l, mert a végletek p#ros*t#sa jó középmértéket ad.

1?> Ne vádaskodjunk. Dannak komor jellem5 emberek, akik mindenben b5nt l#tnak, nem isszenvedélyből, hanem természet$knél fogva. +indenkit el*télnek/ némelyeket tetteikért,m#sokat azért, amit tenni fognak. Selk$k nemcsak kegyetlen, hanem sil#ny is. 6)lzott v#das-kod#s'kban a porszemből is gerend#t csin#lnak, hogy kisz)rj#k vele m#sok szemét. "zek aminden #ll#sban feltal#lható porkol#bok a Caradicsomot is fegyh#zz# v#ltoztatn#k9 ha hozz#még szenvedély$k is megszólal, mindent a végletekig hajtanak. ! nemes lelk5 viszontmindenre tal#l mentséget/ ha nem készakarva, elnézésből.

11?

Ne várj arra, #og lemenő na- lég. &kosaknak való szab#ly/ hagyd el a dolgokat, mielőtt



azok hagynak el téged. 6an'ld meg, hogy saj#t b'k#sodból is győzelmet csin#lj, ahogyan anap is néha teljes ragyog#s#ban felhő mögé b)jik, hogy ne l#ss'k let5ntét, és bizonytalan-s#gban legy$nk, vajon lement-e vagy sem. H)zd ki magad a bajból, nehogy bőröddel fizess r#a k'darcra9 ne v#rd meg, hogy m#sok ford*tsanak neked h#tat, és érzésben még élve, de

becs$lésben holtan eltemessenek. !z elővigy#zatos idejekor#n k$ldi ny'galomba verseny-

lov#t, és nem v#r arra, hogy f't#s közben elessék, és a nézők kacaj#nak t#rgya legyen. 6örje elt$krét a szép nő ravasz'l idejekor#n, ne pedig t$relmetlenségében 'tóbb, mikor m#r megl#tta benne a ki#br#nd*tó valót.

111

"egenek barátaink. +#sodik élet$nk ez. ! bar#t szemében minden bar#t jó és bölcs. +inden jól végződik közt$k. !z ember annyit ér, amennyit a többiek akarj#k, hogy érjen9 hogy pedigakarj#k, a sz*ven kereszt$l kell meghód*tani sz#j'kat. %incs k$lönb var#zsszer a sz*vességnél,és a bar#tok szerzésének ez a legjobb módja. ! legtöbb és legk$lönb, amink van, m#soktólf$gg. énytelenek vagy'nk vagy bar#tok, vagy ellenségek között élni. 8zerezz$nk megmindennap valakit, ha nem belső bar#tnak, legal#bb jóakarónak, mert ezek köz$l néh#ny'tóbb megmarad bizalmas'nknak, ha t)lest$nk a t$zetesebb rost#l#son.

11

Nerd el mások j%indulat& vonzalmát. +ég az első és legfőbb &k is szerepet j'ttat ennek magasztos terveiben. ! jóind'laton kereszt$l szerezhető meg a jó vélemény. %émelyek annyira megb*znak érték$kben, hogy elhanyagolj#k a jóind'lat meghód*t#s#t9 hozz#értők azonban t'dj#k, hogy az érdem )tja nagy ker$lő, ha nem rövid*ti meg a vonzalom. ! jóakaratmindent megkönny*t és kipótol/ nemcsak feltételezi a jó t'lajdons#gokat, mint b#tors#g,

derékség, t'd#s, sőt okoss#g, hanem valónak tekinti, a szeplőket nem l#tja, mert nem akarjal#tni. !lapja rendesen k$lső egyezés/ a jellem, nemzet, rokons#g, sz$letés és foglalkoz#sközössége. Be lehet belső összhang is, és ez magasabb rend5/ tehetségeken, kötelezettsé-geken, h*rnéven és érdemeken ny'gvó. Esak a jóakarat elnyerése okoz nehézségeket, mertmegtartani m#r könny5. D*vd h#t ki, és t'dd jól haszn#t venni.

11(

J% sorsban kész!lj fel a rosszra. &kos ember ny#ron gy5jt készletet télire, mert *gy kényel-mesebb9 akkor olcsó a kegy, és bőven akad bar#t. <ó, ha megőrizz$k őket a dr#gas#g és

sz$kség napjaira. Ky5jts magadnak bar#tokat és lekötelezett h*veket, mert egyszer még becs$lni fogod, amit ma nem veszel sokba. !z alacsony lelkeknek kedvező időben nincs bar#tj'k, mert nem ismerik9 de ha sors'k rosszra ford'l, az nem ismeri majd őket.



110

Ne versengj másokkal. +inden igény, ha ellenzői vannak, #rt a hitelnek. ! vetélyt#rs rögtönr#galmakat szór r#d, hogy kisebb*tsen. Esak kevesen harcolnak nemesen9 a vetélkedés lelep-lezi a fogyatkoz#sokat, amelyeket az elnézés eltakart. Segtöbben nagy tekintélynek örvende-

nek, m*g nincs vetélyt#rs'k. ! verseny l#za felébreszti vagy felt#masztja a holt gyal#zatot,ki#ssa a földből a régi és még régebbi cs)nyas#gokat. ! vetélkedés a m#sik fél gyöngéinek dobra verésével kezdődik, és azt r#ngatja elő, amit t'd, nem amit szabad. Ts noha olykor, sőtlegtöbbször a személyeskedés nem hasznos fegyver, az ellenfél megszerzi vele mag#nak a

bossz) alantas kielég$lését, és )gy forgatja, hogy dicstelen dolgokról veri le vele a feledés por#t. ! jóind'lat mindig békés, és a jó h*r mindig jóind'lat).

113

)zokd meg ismerőseid rossz tulajdonságait. !k#rcsak a rossz arcokat. @$ggőségi viszonybanéppenséggel elengedhetetlen az ilyen. Dannak ördögi jellemek/ vel$k élni nem lehet, denélk$l$k sem. !ki élelmes, )gy megszokja őket, mint valaki r)ts#g#t, hogy ne rém$ljön megtőle, ha szeme elé ker$l "lőször visszatasz*tónak hat, de az első ijedtség gyorsan eloszlik, s amegfontol#s elt5ri és megelőzi a kellemetlenséget.

117

0rintkezz!nk j%raval% emberekkel. !z ilyenekkel lehetséges a kölcsönös lekötelezettség.6isztesség$k magatart#s'k legfőbb z#loga, még elhideg$lés esetén is, mert mag'khoz méltóan

j#rnak el. <óravaló emberekkel harcolni jobb, mint gonoszokat legyőzni. !z aljass#ggal nemlehet összeférni, mert nem kötelezi a becs$let9 ezért nincs rossz emberek között bar#ts#g, és

bar#ti szolg#lataik akkor sem értékesek, ha l#tszólag azok, mert nem becs$letérzésbőlfakadnak. %e érintkezz$nk vel$k, mert aki a tisztességet nem becs$li, az erényt sem becs$li, atisztesség pedig a jellem trón'sa.

11:

Ne beszélj!nk so#a magunkr%l. +ert vagy dicsérj$k mag'nkat, ami hetvenkedés, vagy becs-mérelj$k, ami kislelk5ség, s elmondój#ban az okoss#g hi#ny#ra vall, a hallgatónak viszontk*n. er$lj$k teh#t bar#ti körben is, még ink#bb magas polcon, ahonnan mindenkihez szó-l'nk, s ahol a balgas#gnak m#r l#tszata is annak sz#m*t. Tpp*gy nem fér össze az okoss#ggal,hogy jelenlevő személyekről beszélj$nk, mert könnyen bele$tközik a két z#tony egyikébe,

melyek neve/ h*zelgés vagy ócs#rl#s.

11=

Tartsanak udvariasnak, kedvelni is fognak. !z 'dvariass#g a m5veltség sz*ne-java, a var#zslategyik neme, s *gy mindenki vonzalm#t elnyeri, m*g az 'dvariatlans#g #ltal#nos megvetést ésellenszenvet kelt. Ha b$szkeségből fakad, visszatasz*tó, ha d'rvas#gból, megvetendő. Segyenaz 'dvariass#g ink#bb több, mint kevesebb a kelleténél, de ne legyen mindig egyforma, mertez igazs#gtalans#gra vezetne. "llenféllel szemben kötelezőnek tekinthető és saj#t érték$nketm'tatja, kevésbe ker$l, és sokat ér/ aki m#st megtisztel, mag#t tiszteli meg. ! jó modornak ésa tiszteletad#snak nagy előnye, hogy azé marad, aki él vele.



11>

Ne g+löltesd meg magad. !z ellenszenvet nem kell kih*vni, mag#tól is jön az. 8okan vannak,akik csak )gy gy5lölnek, mag'k sem t'dj#k, hogyan és miért. 4osszakarat'k minden előzé-kenységet megelőz9 a kaj#ns#g gyorsabban és hathatósabban dolgozik a m#s k#r#n, mint a

v#gy a mag'nk jav#n. %émelyek abban tetszelegnek, hogy mindenkivel összek$lönböznek,mert ellenszenvet keltenek, vagy arra hajlanak. 8 ha m#r fel$lkerekedett a gy5lölet, éppolynehéz kiirtani, mint a rossz véleményt. !z eszes emberektől félnek, a rossznyelv5eket 't#lj#k,a nagykép5ektől irtóznak, a cs)folódókat nem #llhatj#k, a k$löncködőket faképnél hagyj#k.+'tass h#t tiszteletet, hogy téged is tiszteljenek, s ha boldog'lni akarsz, boldog*ts m#stfigyelmeddel.

1?

0lj!nk a jelenben. +ég a t'd#s is a divatnak hódol, s ahol nem divat, érten$nk kell ahhoz,hogy t'datlans#got tettess$nk. !z észj#r#s és az *zlés az idővel v#ltozik9 nem szabad régi-módian gondolkozn'nk, és *zlés$nk legyen modern. +inden téren a többség *zlése azir#nyadó. "zt kell teh#t követn$nk, és emelésén dolgozn'nk. !z okos ember alkalmazkodjék testi és lelki viseletében a m#hoz, még ha jobbnak tal#lja is a m)ltat. Esak a jós#gra nemérvényes ez az életszab#ly, mert az erényt mindig gyakorolni kell. +a 'gyan nem t'dnak róla,s az igazmond#s és a szótart#s mintha m#s időkből maradtak volna r#nk, a jó emberek pedigmintha egy jobb kornak sz$lettek volna, b#r még mindig kedveltek. Ha szerencsére akad is itt-ott egy, nem divatos és nem 't#nozz#k. &h, boldogtalan sz#zad'nk, melyben ritkas#g az erényés közönséges a gonoszs#gM !z okos éljen, ahogy lehet, nem ahogyan szeretne. !mitmegadott neki a sors, tartsa többre ann#l, amit megtagadott tőle.

11

Ne csináljunk a dolgokb%l !geket. %émelyek mindenből pletyk#t csin#lnak, m#sok minden- ből $gyet. +indig fontoskodnak, mindent komolyan vesznek és veszekedéssé vagy titokk#v#ltoztatnak. ellemetlen dolgokat lehetőleg ritk#n vegy$nk észre, k$lönben #llandó bonyo-dalmak #llanak elő. %incs fon#kabb valami, mint ha az ember sz*vére veszi azt, amit félv#llrólkellene vennie. 8ok dolog, ami valami volt, semmivé lesz, ha nem törőd$nk vele9 sok pedig,ami semmi volt, attól kap jelentőséget, hogy $gyet csin#l'nk belőle. "leinte mindennelkönnyen végezhet$nk, később m#r nem. 8ok betegséget maga az orvoss#g idéz elő. %em alegrosszabb életszab#ly teh#t hagyni a dolgokat )gy, ahogy vannak.

1

"ég &r sz%ban és tettben. ;gy minden$tt boldog'lsz, és eleve tiszteletet keltesz magad ir#nt.!z ilyesmi minden$tt megm'tatkozik/ a t#rsalg#sban, a szónokl#sban, sőt a j#r#sban, de méga nézésben és a hajlamokban is. %agy győzelem a sz*vek meghód*t#sa9 ehhez azonban nemdőre vakmerőség és bar#ts#gtalan modor kell, hanem a fensőbbséges jellemből folyó és azérdemektől t#mogatott méltós#gteljes előkelőség.

1(

2er!lj!k a mesterkéltséget. +inél több a jó t'lajdons#g, ann#l kevésbé van sz$kség atetszelgésre, mely cs)fosan elhom#lyos*tja. Tppoly 't#latos m#snak, mint k*nos annak, aki



csin#lja, mert örök aggodalom m#rt*rja, és folyton szenved a vigy#z#stól. +ég kiv#lós#gairais #rnyat vet, mert ezeket is ink#bb mesterkélt erőszaknak t'dj#k be, mint a természet adom#-ny#nak. Cedig a természetes mindig kedvesebb a mesterkéltnél. 8ohasem hiszik el, hogy atetszelgő b*rhatna avval, amit sz*nlel. +inél jobban csin#l'nk valamit, ann#l kevésbé szabadl#tszania a sz#ndékoss#gnak, hogy )gy t5njék, mintha természet$nkből fakadna a teljes*t-

mény. Be vigy#zz'nk arra is, hogy a tetszelgést ker$lve, bele ne ess$nk, és ne tetszelegj$nk abban, hogy nem tetszelg$nk. !z okos sohase m'tassa, hogy tiszt#ban van érdemeivel, mertéppen a nemtörődömség kelti fel m#sok figyelmét. étszeresen kiv#ló az, aki minden tökélytmag#ban hord, de egyet sem gondol a tökéletességével. !z ilyen megford*tott )ton j't elcélj#hoz, a sikerhez.

10

0rd el, #og visszak*vánjanak. Esak kevesen képesek mag'kat *gy megkedveltetni, s boldog,akinek ez okosokn#l siker$l. !z elmenőkkel langyosan szoktak b#nni. +égis van mód arra,hogy a szeretet zsoldj#ra szert tegy$nk, éspedig biztosan, ha hivatal'nkban képességeinkkelt5n$nk ki, még biztosabban, ha sz*ves modor'nkkal. lyenkor a szeretet a kiv#lós#g j'talma,és észre fogj#k venni, hogy #ll#s'nknak volt sz$ksége r#nk, nem nek$nk az #ll#sra. "gyesek d*szére v#lnak hivatal'knak, m#soknak az v#lik d*sz$kére. %em előny viszont, ha a rossz 'tódmiatt l#tsz'nk jónak, mert akkor nem annyira benn$nket k*v#nnak vissza, mint ink#bb am#sikat a pokolba.

13

Ne lég élő botránkr%nika. Esak aki a maga jó h*rét m#r elj#tszotta, törődik mindig a m#sszégyenével. %émelyek m#sok foltjaival szeretnék kendőzni, ha 'gyan nem lemosni a

mag'két, vagy pedig vigasztal#st mer*tenek belőle, holott ez ostoba vigasz. 25zös azok sz#ja,akik m#sok szennyének csatorn#i. !ki legink#bb szeret v#jk#lni az ilyesmiben, leghamar#bb

bemocskolja mag#t. %emigen van ember eredendő fogyatkoz#s nélk$l, vagy sz*nén, vagyfon#kj#n. Esak a kevéssé ismertek hib#i maradnak ismeretlenek. !z óvatos tartózkodjék attól,hogy b5nlajstrom legyen, mert az ilyen 't#latos fr#ter él 'gyan, de lelke nincsen.

17

Nem az az ostoba, aki ostobaságot csinál, #anem aki az elkövetett ostobaságot nem tudjale-lezni. !z ember rejtse el hajlamait, de még ink#bb hib#it. +inden ember téved, de azért

van k$lönbség/ az okosok leplezik, amit m#r elkövettek, az ostob#k pedig a majdan elköve-tendők kedvéért haz'dnak. ! tekintély ink#bb az eltitkol#son alapszik, mint a tetten, mert aki-nek vaj van a fején, ne menjen a napra. ! nagy emberek botl#sai észrevehetőbbek, ak#rcsak anagyobb égitestek fogyatkoz#sa. +ég a bar#t se ismerje be hib#it, sőt, ha lehetne, maga előttis el kellene tagadnia. tt azonban m#r egy m#sik életszab#ly alkalmazható, éspedig ez/t'dj'nk felejteni.

1:

2ecses légiesség mindenben. ! tehetség élete, a beszéd lélegzete, a cselekvés lelke, a kiv#-lós#gok kiv#lós#ga. +inden m#s tökély a természet ékessége, de a fesztelenség a tökélyeké

mag'ké, még az észj#r#sban is t$kröződik. <avarészt adom#ny ez, és csak kisrészt t'dható bea tan'l#snak, mert még a nevelésnek is fölötte #ll. 6)lmegy a könnyedségen, és a b#tors#got



is eléri, előfeltétele a ny5gnélk$liség, melyet tökéletességgel pótol. %élk$le minden szépk$lső halott, és minden kellem kellemetlen. +indenen t)ltesz, b#tors#gon, okoss#gon,óvatoss#gon, sőt még a méltós#gon is. !z $gyek elintézését diplomatik'san megrövid*ti, ésm5velt form#ban kih)z minden cs#v#ból.

1=

"elki emelkedettség. ! hős egyik legfontosabb kelléke, mert a nagys#g minden fajt#ja ir#ntfellelkes*t/ emeli az *zlést, t#g*tja a sz*vet, köször$li az elmét, nemes*ti a kedélyt, ésméltós#got kölcsönöz. !k#rhol tal#lható, kit5nik, és ha a sors mostohas#ga egykor elfojtja is,kitör, hogy ragyoghasson, és az akarattal nő ott is, ahol a lehetőséget eltorlaszolj#k előtte. !nagylelk5ség, a nagyvonal)s#g és minden hősi t'lajdons#g forr#s'kat ismerik fel benne.

1>

Ne -anaszkodjunk so#a. ! panaszkod#s mindig #rt a tekintélynek. nk#bb m#sok ind'lat#nak ad serkentő péld#t, mint nek$nk a részvét vigasz#t. Hallgatój#nak 'tat m'tat a felpanaszoltir#nyban, és az első sérelem ismerete mentsége lesz a m#sodiknak. 8okan régi bajaik elpana-szol#s#val )jakat ind*tanak el, és miközben orvosl#st vagy vigaszt keresnek, k#rörömöt, sőtmegvetést keltenek. <obb politika, ha dicsérj$k némelyek jó szolg#latait, hogy m#sokathasonlókra b*rj'nk, mert t#vollevők sz*vességeinek felemlegetésével a jelenlevőket b'zd*tj'k,s ily módon egyeseknél élvezett tekintély$nket m#soknak adj'k tov#bb. vatos ember nemteszi közh*rré k'darcait vagy fogyatkoz#sait, a m#sokn#l élvezett becs$lést azonban igen,mert ez alkalmas arra, hogy bar#tokat nyerjen és ellenségeket verjen.

1(?

"enni és látszani. ! dolgok értékét nem az adja meg, amik, hanem aminek l#tszanak. Dalamitérni és meg is m'tatni annyi, mint kétszer annyit érni. !mi nem l#tható, olyan, mintha nem isvolna. +ég az igazs#got sem tisztelik, ahol nincs igazs#g-sz*ne. 8okkal többen vannak azel#m*tottak, mint a bel#tók. !z #m*t#s hatalma nagy, és a dolgokat k$lsz*n5kről *télik meg9vannak, amelyek merőben m#sfélék, mint amilyennek l#tszanak9 a jó k$lső a belső tökélylegjobb aj#nlólevele.

1(1

' lélek bája. ! léleknek is van b#ja/ a szellem kecsessége, melynek megnyilv#n'l#sa igaziékessége a sz*vnek. %em mindenki mondhatja mag#énak, mert belső nagys#g kell hozz#. "lső

jele az, hogy jót mond'nk ellenség$nkről, és még jobbakat tesz$nk vele. Segszebb fényébenakkor m'tatkozik, mikor bossz)ra ny*lik alkalma/ az ilyent nem hagyja kihaszn#latlan'l,hanem megnemes*ti avval, hogy a győzelmet a döntő pillanatban v#ratlan nagylelk5séggév#ltoztatja. !mellett politik's is, sőt az #llambölcsesség netov#bbja, mert sohasem sz*nlelgyőzelmet, aminthogy semmit sem sz*nlel, ha pedig érdemével kiv*vja, nagylelk5en #tsiklik fölötte.

1(

2étszer gondolj át mindent. ! m#sodszori fel$lvizsg#lat nagy biztons#got ad9 kiv#lt, ahol nemértesz jól valamit, igyekezzél időt nyerni, hogy kiegyezz, vagy jobb helyzetbe ker$lj. Rj érvek



vetődnek fel, hogy #ll#spontodat erős*tsék vagy igazolj#k. Ha arról van szó, hogy adj valamit,a megfontolt adom#ny nagyobb becsben fog #llani a gyorsas#g okozta örömnél, mert minden-ki többre tartja azt, amit tov#bb k*v#nt. Ha pedig nemet kell mondanod, időd lesz annak form#j#t #tgondolni és megérlelni a vissza'tas*t#st, hogy *zletesebb legyen9 az első v#gyhevének elm)lt#val, lehiggadt fővel senki sem érzi annyira sértőnek a kosarat. Kyors kérést

lassan teljes*ts, mert ez a fortély alkalmas az óvatoss#g kij#tsz#s#ra.

1((

nkább lég mindenkivel bolond, mint egmagadban okos. 8z#m*tó emberek elve. +ert hamindenki bolond, senki sem rövid$l meg, de a mag#nyos okoss#got bolonds#gnak fogj#k tartani. "nnyire fontos, hogy az #rral )ssz'nk. ! t'd#s néha a t'datlans#gban vagy annak sz*n-lelésében #ll. "mberek között kell éln$nk, és a t'datlanok többségben vannak. !ki mag#banakar élni, félisten legyen vagy egészen #llat. Be #t is alak*thatom az aforizm#t, *gy/ ink#bblégy a többiekkel okos, mint magadban bolond. %émelyek hóbortjaikkal akarnak kiv#lnim#sok köz$l.

1(0

2étszeresen legen meg, ami az élet#ez kell. !kkor az élet is megkétszereződik. @$ggés$nk adolgoktól ne legyen kiz#rólagos, és ne szor*tkozzék egyetlen dologra, ak#rmilyen egyed$l#llóis az. +inden legyen meg kétszeresen, főleg a boldog'l#s, a kedveltség, az élvezet kellékei.@ölöttébb nagy a hold v#ltozékonys#ga, minden létező hat#ra/ de ann#l is v#ltozékonyabbak adolgok, melyek a gyarló emberi akarattól f$ggenek. Dédekezz$nk a törékenység ellen na-gyobb készlettel, és tegy$k szab#ly#v# az életm5vészetnek, hogy minden jóból és kellemesbőlkettős tartalék'nk legyen. !hogyan a természet is minden igaz#n fontos és veszélyeztetett

szervet p#ros#val ad az embernek, tegye a m5vészet 'gyanezt mindennel, amitől f$gg$nk.

1(3

Ne i-arkodjunk mindig ellentmondani. !z ellentmond#s szelleme ostobas#g és bossz)s#g.H*vj'k ellene seg*tség$l az okoss#got. ! mindig akadékoskodó elmés lehet, de makacss#ganem menek$lhet az ostobas#g v#dja elől. !z ilyenek a legkellemesebb t#rsalg#st közelharcc#teszik, s *gy nagyobb ellenségei környezet$knek, mint azoknak, akikkel nem érintkeznek. !leg*zletesebb falatban legjobban érezhető a sz#lka, mely #tf)rja. lyen szórakoz#s közben azellentmond#s a balg#k és k#rtékonyak szenvedélye, akik az oktalan #llattal a vad#llatot

egyes*tik mag'kban.

1(7

smerd meg j%l tárgadat. 6apints elevenére az $gyeknek. 8okan a haszontalan okoskod#s#gain vagy a f#rasztó szósz#ty#rkod#s levelei közt vergődnek, s a vil#gért nem b'kkannak r#az eset lényegére9 sz#zszor ker$lgetnek egy pontot, mag'kat és m#sokat kif#rasztva, csak éppen az 'gróponthoz nem j'tnak el soha. ! k'sza elmék b5ne ez, amelyek képtelenek kigabalyodni, csak pazarolj#k az időt és a t$relmet olyasmire, amit elhagyhatn#nak, )gyhogyvég$l mind a kettőből kifogynak, mire elj'tnak ahhoz, amit a végére hagytak.



1(:

"egen a bölcs elég magának. Dolt, akinek mindene önmaga volt,: s ha mag#t hozta, mindenéthozta. Ha egyetlen mindenre haszn#lható bar#t elég 4óma és az egész vil#g felép*tésére,legyen az ember ilyen jó bar#tja önmag#nak, akkor egyed$l is élhet. i is hi#nyozhatnék neki,

mikor az övénél nagyobb elme és jobb *zlés nincs. !z ilyen csak mag#tól f$gg, s a legfőbblényhez hasonl*tani a legfőbb boldogs#g. !ki ily módon meg t'd #llapodni mag#ban, semmiben sem lesz az #llathoz hasonló, de sokban a bölcsekhez és mindenben istenhez.=

1(=

6z is m+vészet; #agni mindent, a#og van. Tspedig ann#l nagyobb, minél jobban zajlik anyilv#nos és mag#nélet tengere. Dannak örvényei a t#rsas létnek, viharai a sz*vnek/ ilyenkor az okos visszah)zódik a kikötő biztos révébe. 8okszor a gyógyszer csak s)lyosb*tja a

betegséget, engedj$nk ilyenkor mind a természetnek, mind az erkölcsi dolgoknak szabadfoly#st. ! t'dós orvosnak épp)gy kell értenie a rendeléshez, mint a nem rendeléshez, mertnéha ink#bb abban #ll a m5vészet, hogy ne alkalmazz'nk orvoss#got. ! tömeg zajl#s#nak lecsillap*t#s#ra v#lassz'k azt a módot, hogy kez$nket visszah)zva megv#rj'k, m*g a tömegmag#tól elcsendes$l. !z #tmeneti visszavon'l#s későbbi győzelmet jelent. is ok elég ahhoz,hogy a forr#s megzavarodjék, és nem beavatkoz#s'nktól tiszt'l meg, hanem attól, hogymag#ra hagyj'k. 8ok baj ellen a legjobb orvoss#g, ha nem ny)l'nk hozz#, akkor mag#tólelm)lik.

1(>

smerd fel a szerencsétlen na-okat. +ert vannak ilyenek/ semmi sem siker$l, s j#tékot

v#ltoztathatsz 'gyan, de szerencsét nem. ét j#tszma 't#n be kell l#tnod ezt, és von'lj vissza,ha )gy veszed észre, hogy a nap nem kedvező. !z év sem mindig egyforma, nem lehet azember minden ór#ban okos. ! gondolkod#shoz épp)gy szerencse kell, mint egy jó levél meg-*r#s#hoz. +inden kiv#lós#gnak megvan a maga időszaka/ a szépség sem t$ndöklik mindig.8okszor az okoss#g r#c#fol mag#ra, ak#r h#tra-, ak#r előretekint. +indennek a maga napj#nkell végbemennie, hogy jól végződjék. !hogyan némelyeknek minden rossz'l, m#soknak minden jól siker$l, kisebb megerőltetéssel. "zeket m#r minden készen v#rja/ a szellem meg-felelő, a hang'lat alkalmas, és a csillagok kedveznek. !z ilyen alkalmat ragadj'k meg, ésegyetlen par#ny#t se engedj$k elveszni. !zért a megfontolt ember egyetlen balsiker miatt nemfogja a napot végleg rossznak, sem egy siker miatt jónak nyilv#n*tani, hiszen amaz hang'lat-hi#ny, emez szerencsés véletlen is lehet.

10?

Nomban megtalálni a j%t mindenben, az *zlés diadala. ! méh rögtön megtal#lja az édest,hogy mézet csin#ljon belőle, a vipera a keser5t, mert mérgéhez kell. lyenek az *zlések is/egyiknek a legjobb kell, m#siknak a legrosszabb. Be nincs, amiben ne volna valami jó, főkéntha könyv, teh#t gondolat sz$leménye. %émelyeknek azonban olyan szerencsétlen természet$k van, hogy ezer tökély között is r#b'kkannak az egyetlen fogyatkoz#sra, s azon r#gódnak azt#n, mint m#sok akarat#nak és eszének szemetesl#d#i. +inden tévedést nyilv#ntartanak,ink#bb rossz *télőképesség$k b$ntetéseképpen, mint elméj$k köször$lésére. Tlet$k sanyar),

7 2i#sz, a hét görög bölcs egyike9 tőle sz#rmazik a mond#s/ F8ok szak#cs elsózza a levestG.8 8chopenha'er jegyzete/ vö. 1((. életszab#ly.



mert mindig keser5séget esznek, hisz m#sok hib#iból t#pl#lkoznak. 8zerencsésebb azok *zlése, akik ezer fogyatkoz#s közt r#tal#lnak az egyetlen véletlen$l )tj'kba akadó kiv#lós#gra.

101

Ne élvezd saját szavaidat. ! magad megelégedésével nem mégy sokra, ha m#sokat nemelég*tesz ki. !z öntömjénezés szokott b$ntetése közmegvetés. !ki mag#nak tetszik, mindenkim#sn#l visszatetszik. %em jó egyszerre beszélni és önmag'nkat hallgatni/ ha mag'nkban

beszélni kótyagoss#g, kétszeresen az m#sok előtt hallgatni mag'nkat. %agy'rak betegsége,hogy folyton elismételgetik/ F<ól mondomNG, meg/ FJgyeNG - hogy a hallgatók h#ta borsódzik

belé. +inden mondat végén tapsot v#rnak, vagy dicséretet, és kimer*tik az okosok t$relmét. !felf'valkodottaknak sokszor visszhangj'k is akad, és mivel beszéd$k cs'pa sallang, vala-melyik ostoba minden szav'kra r#v#gja az éljent.

10

Ne szegődj önfej+ségből a rosszabbik -árt#oz, csak mert ellenfeled megelőzött, és a jobbikat választotta. Ha ezt teszed, eleve elvesztetted a harcot, és cs)fosan fogod végezni. 4osszeszközökkel sohasem #llhatsz jó bossz)t. "llenfeled előrel#tóan csatlakozott a jobbik p#rthoz,te elkésve és botor'l k$zdenél ellene a rosszabbikon. !kik tetteikben önfej5ek, jobban meg-

j#rj#k, mint akik csak szóban azok, mert a tett kock#zatosabb a szón#l. ! makacsok közön-ségessége abban #ll, hogy ha ellentmondhatnak, nem nézik sem az igazs#got, sem a harciesélyt. !z óvatos mindig az igazs#g, nem az ind'lat oldal#n #ll, vagy mert rögtön bel#tta azt,vagy mert 'tóbb ok'lt. !kkor, ha az ellenfél ostoba, hasonló helyzetben ő fog visszakozni és#tmenni a m#sik oldalra, vagyis a rosszabbik p#rthoz. Hogy elt#ntor*tsd a jótól, nem kell m#sttenned, mint hogy te magad #llj oda, akkor balgas#ga r# fogja b*rni arra, hogy cserbenhagyja,

*gy saj#t önfej5ségén fog rajtaveszteni.

10(

Ne ess!nk -arado<onba, csak #og közna-iak ne leg!nk. +indkét véglet #rt a hitelnek.+inden v#llalkoz#s, amely csorb#t ejt méltós#g'nkon, m#ris a dőreség egy neme. ! para-doPon az a csal#s, amely eleinte tetszetős, mert meghökkent )jszer5ségével és f'rcsas#g#val9később azonban, ha kider$l a t'rpiss#g, és az igazi jelentőségében l#tj#k, pór'l j#r'nk vele. !szemfényvesztés egy fajt#ja, és köz$gyekben az #llam roml#s#ra vezet. !kik nem t'dnak vagy nem mernek az erény )tj#n elj'tni az igazi nagys#gig, r#vetik mag'kat a paradoPra/ az

ostob#kat elk#pr#ztatj#k, de az okosokat igazmond#sra b*rj#k vele. !z *télőképességkificam'lts#g#ra vall, s ezért annyira ellentéte az okoss#gnak9 ha alapja olykor nem hamis,legal#bbis bizonytalan, és fontos dolgokat kock#ztat'nk gyakorl#s#val.

100

2ezdd el a más !gével, végezd a magadéval. "z a hadicsel a siker biztos*téka9 a kereszténymesterek égi dolgokban is alkalmazz#k ezt a szent fog#st. @ontos fortély, mert a vélt előnycsalétek$l szolg#l az idegen akaratnak9 azt hiszi, az ő $gyéről van szó, pedig csak a magadkérésének egyengeted vele az 'tat. 8oha ne haladj vakt#ban, legkevésbé ingatag talajon.&lyan emberekkel szemben, akiknek első szava rendszeresen FnemG, tan#csos kitérni a

ny*lvessző )tj#ból, hogy ne eszméljenek r# a beleegyezés$kkel j#ró kock#zatra, előre kital#lva



a kész$lő ford'latot. "z a tan#cs összef$gg a m#sodik sz#ndékról mondottakkal. > "z is, az isnagy ravaszs#got k*v#n.

103

Ne áruld el göngédet, mert rátalálnak. %e panaszold el, mert a rosszind'lat mindig odany)l,ahol legjobban sajog. !kkor azt#n hi#ba berzenkedel, avval is csak a szórakoz#st fokozod. !kaj#ns#g addig szimatol, m*g ler#nthatja a leplet gyöngédről, és alapos tapogatóz#s 't#n megis tal#lja, hol a bibi. "zer módon prób#lkozik, m*g csak az eleven h)shoz nem ér. !z óvatos nem'tassa ki, hogy #tl#ttak rajta, és ne takarja ki sem személyes, sem örökölt fogyatkoz#s#t,mert néha még a szerencsének is kedve telik benne, hogy ott okozhat f#jdalmat, ahol alegf#jóbb. Atése mindig elevenre tal#l, ezért ne m'tasd ki soha, mi okoz szenvedést és miörömet. Ha eszerint j#rsz el, amaz m)ló, emez tartós.

107

Nézz bel!lre. ! dolgok többnyire merőben m#sok, mint aminek l#tszanak, és a kéregnélmeg#lló t'datlans#g ki#br#nd'l#ss# lesz, ha azt#n beljebb hatol. +indenben elölj#r a haz'g-s#g, és #llandó közönségessége mag#val r#ntja a balg#kat, az igazs#g csak 'tolsónak k'llog't#na messziről. !z okos tartogassa neki m#sik felét a képességnek, melyet mindny#j'nk édesanyja, a bölcs természet p#ros#val adott. ! csal#s nagyon felsz*nes, és akik mag'k isazok, rögtön r#akadnak. !z igazi lényeg azonban mélyen visszah)zódik, hogy a bölcsek éseszesek ann#l jobban becs$ljék.

10:

Ne leg!nk #ozzáfér#etetlenek. 8enki sem olyan tökéletes, hogy időnként ne szor'lna figyel-meztetésre. Kyógy*thatatlan'l ostoba az, aki senkire sem hallgat. ! legön#llóbb ember isengedje szóhoz j'tni a bar#ti tan#csot, melynek megsz*vlelésétől a fejedelmi rang sem men-tes*t. Dannak menthetetlen, mert hozz#férhetetlen emberek, akik veszt$kbe rohannak, mertsenki sem mer odamenni és visszatartani őket. ! legkiv#lóbb is tartson nyitva egy ajtót a

bar#ts#gnak, és a seg*tség fog belépni rajta. ! bar#tnak pedig #lljon módj#ban, hogy feszte-len$l adhasson tan#csot, sőt g#ncsolhasson is. "zt a kiv#lts#got megelégedés$nk s a h5ségrőlés okoss#gról t#pl#lt jó vélemény$nk adja neki. %em szabad mindenkinek osztogatn'nk

becs$lés$nket, sőt hitel$nket sem9 de óvatoss#g'nk mélyén őrizz$k meg egy bizalmas'nk t$krét, akinek intelmeiért és )tbaigaz*t#saiért köszönettel és becs$léssel adóz'nk.

10=

' társalgás m+vészete. "bben m'tatkozik meg, vagy'nk-e valakik. "gyetlen m#s emberifoglalkoz#s sem k*v#n több figyelmet. Tppen mert a legmegszokottabb az életben, egésztekintély$nk rajta #ll vagy b'kik. +ert ha m#r a levél*r#shoz is figyelem kell, lévén a leve-lezés megfontolt *r#sbeli t#rsalg#s, mennyivel több kell a közönségeshez, mely okoss#g'nkatteszi előkész$letlen$l prób#ra. ! tapasztaltak a nyelven tapintanak r# a lélek $tőerére, ezértmondhatta a 2ölcs/ F2eszélj, ha azt akarod, hogy megismerjelek.G %émelyek abban l#tj#k at#rsalg#s m5vészetét, hogy m5vészet nélk$l való és fesztelen legyen, mint a r'ha. "z valóban#ll jó bar#tok esetében, de ha tiszteltebb személyről van szó, tartalmasabbnak kell lennie, és a

beszélő tartalmas volt#ról kell tan)skodnia. Hogy siker$nk legyen, alkalmazkodj'nk a többi9 Dö. 1(. életszab#ly.



jelenlevő jelleméhez és szelleméhez. %e b*r#lgass'k a szavakat, mert nyelvbogar#szónak néznek. +ég kevésbé szabad az érveket méricskéln$nk, k$lönben ker$lni fogj#k t#rsas#g'n-kat, és dr#g#n adj#k el nek$nk vélemény$ket. ! tapintat fontosabb a beszélgetésben, mint azékesszól#s.

10>

Tudnunk kell másra #ár*tani az %diumot. Hasznos f'rfangja az 'ralkodóknak, hogy pajzs'k van a rosszakarat ellen. "nnek oka nem a tehetség hi#nya, mint a kaj#ns#g véli, hanem az amagasabb törekvés, hogy legyen, akire visszah'llik a balsiker g#ncsa és az #ltal#nosrosszall#s b$ntetése. %em $thet ki minden jól, és nem lehet mindenkinek kedvére cselekedni.Segyen h#t egy b5nbakod, akire #th#r*thatod a rossz következményeket, még becsv#gyad #r#nis.

13?

Tudd j%l eladni a -ortékádat. 2első értéke nem elég, mert nem mindenki harap a lényegbe,vagy néz a dolgok belsejébe9 legtöbben oda tód'lnak, ahol csoportos'l#st l#tnak, szóval atöbbiek 't#n mennek. !z $gyesség főként a jó h*r megszerzésében #ll, ak#r porték#d feldicsé-résével, mert a dicséret felkelti a megszerzés v#gy#t, ak#r valami jó elnevezéssel, ami fokozzaa kelendőséget. Be ker$ld ebben is a tetszelgést. +indenkit cs#b*t, ha valamiről azt mondod,hogy csak hozz#értőknek való, mert mindenki annak tartja mag#t, és ha nem, hi#nyérzete lesza v#gy sarkanty)ja. Diszont sohase mondj valamit könny5nek vagy #ltal#nosnak, mert *gyink#bb lealacsony*tod, mint hozz#férhetővé teszed. +indenki a rendk*v$li 't#n kap, mert

jobban ingerli mind az *zlést, mind a szellemet.

131=ondolkozzunk előre. +a holnapra, sőt sokkal tov#bbra. ! legnagyobb előrel#t#s, ha k$lönór#kat sz#n'nk erre. !z óvatos sz#m#ra nincs véletlen, és a vigy#zatos nem j'that bajba. Bene v#rj a gondolkoz#ssal, m*g nyakadig ér a v*z. "lőre kell gondolkoznod, és többszörös, érettmegfontol#ssal elejét venned a bajnak. ! p#rna néma jósnő, és a dolgokra egyet al'dni többetér, mint #lmatlan'l h#nykolódni miatt'k. %émelyek előbb cselekszenek, azt#n gondolkoznak/ezeknek fontosabb a mentség a következményeknél. +#sok sem előzőleg, sem 'tólag nemgondolkoznak. !z egész élet gondolkoz#s legyen, hogy eltal#lj'k a helyes 'tat. !z ismételtmegfontol#s és az előrel#t#s lehetővé teszi, hogy a jövőben is élj$nk.

13

Ne szegődj!nk olan#oz, aki el#omálos*t#at, akár mert több, akár mert kevesebb nálunk.!kinek képessége több, tekintélye is nagyobb. +indig övé lesz a főszerep, miénk csak am#sodik, s ha valami siker$l, neki t'dj#k be. ! hold addig ragyog, m*g egymaga #ll acsillagok közt9 de alig kel fel a %ap, vagy nem t5nik fel többé, vagy elt5nik. %e csatlakozz'nk soha ahhoz, aki #rnyékot vet r#nk, csak ahhoz, aki mellett t$ndökölhet$nk. ;gy t5nhetett felszépnek +artialis okos @ab'll#ja cs)nya és rossz'l öltözött t#rsnői között. !rra is $gyelj$nk,hogy a rossz t#rsas#g bajba ne hozzon, vagy m#sokat saj#t hitel$nk rov#s#ra meg ne tisztel-

j$nk. ! feltörekvő szegődjék a kiv#lókhoz, a m#r beérkezett a középszer5ekhez.



13(

Ne menj!nk oda, a#ol nag +rt kell betölten!nk. 8 ha mégis megtessz$k, legy$nk bizonyosak,hogy t)ltesz$nk előd$nkön. Ha csak 'tol akarj'k érni, meg kell kettőzni igyekezet$nket.!milyen célszer5, ha 'tód'nk olyan, hogy visszak*v#njanak benn$nket, 'gyanannyi ravaszs#g

kell ahhoz, hogy előd$nk ne hom#lyos*tson el. %agy 5rt nehéz betölteni, mert a régebbimindig jobbnak l#tszik, s az sem elég, ha érték$nk az övével egyenlő, mert övé az elsőség.@ölös sz#m) kiv#lós#ggal kell teh#t rendelkezn$nk, hogy az emberek jó véleményébenelfoglalhass'k helyét.

130

Nem szabad können #inni, sem #amar szeretni. Sassan hinni érettség jele. ! haz'gs#ggyakori, ezért szabad csak ritk#n hinni. !ki könnyen elind'l, 'tólag szégyenkezni kénytelen.Be ne m'tass'k meg, hogy kételked$nk m#s igazmond#s#ban, ami az 'dvariatlans#gon ist)lmenő sértés, mert csalónak vagy becsapottnak nézz$k, akivel beszél$nk. ! legnagyobb

bökkenő azonban nem ez, hanem, hogy a hitetlenkedés haz'gs#g jele, mert a haz'got kétdolog jellemzi/ hogy ő nem hisz m#snak, és hogy neki sem hisz m#s. !z okos hallgatóf$ggessze fel véleményét, az elbeszélő pedig hivatkozzék forr#s#ra. Jgyancsak oktalans#gkönnyen megszeretni valakit, mert nemcsak szavakkal lehet haz'dni, hanem tettekkel is, és atettleg elkövetett csal#s még #rtalmasabb.

133

' felindulás m+vészete. Ha lehet, fékezze higgadt meggondol#s a közönséges ind'latokat. !zokosnak ez nem is esik nehezére. ! felind'l#s első fok#n észrevessz$k, hogy felind'lt'nk, s

evvel m#r 'r#v# is lett$nk érzéseinknek, meg#llap*tva, hogy eddig és eddig a pontig akar'nk elmenni harag'nkban, tov#bb nem. "vvel a fensőséges megfontol#ssal kezdődjék és végződ-

jék a felind'l#s. 6'dj'k, hogyan kell idejében meg#llani, mert a f't#sban is ez a legnehezebb. %agy prób#ja az *télőképességnek, az őr$ltség perceiben is megőrizni okoss#g'nkat. +indenszenvedély az ésszer5ségtől való elt#ntorod#s, de a mondott mesteri óvatoss#ggal sohasem

botlik el az ész, és nem lép t)l az ösztönös józans#g hat#rain. Hogy 'rai legy$nk egy szen-vedélynek, mindig erősen kez$nkben kell tartan'nk a gyeplőt, és mi lesz$nk az első lovas

bölcs,1? ha nem is az 'tolsó.

137

2iválasztott barátok. !z ész vizsg#ja és a v#ltozó sors tegye prób#ra bar#tainkat, s ne csak avonzalom adja meg rangj'kat, hanem az értelem is. "z az élet legnagyobb sikere, mégis alegkevesebb gondot ford*tj#k r#. %émelyek tolakod#s'kkal, m#sok véletlen folyt#n lesznek

bar#tainkk#. Cedig mindenkit bar#tairól *télnek meg, mert a bölcs sohasem fér összet'datlanokkal. Ha valaki tetszik nek$nk, az még nem jelent bizalmass#got, mert ennek oka azillető kedvessége még ink#bb lehet, mint képességébe vetett bizalm'nk. Dannak hites éstörvénytelen bar#ts#gok9 ezek kedvtelés$nkre szolg#lnak, amazok elménk megtermékeny*-tésére. !z embernek mag#nak kevés bar#tja akad, szerencséjének sok. "gy jó bar#t bel#-t#s#ból több haszn'nk van, mint sok m#s jóakarat#ból. "zért v#lassz'k ki bar#tainkat mi, ne avéletlen. !z okos bar#t ért hozz#, hogy elh#r*tsa a kellemetlenségeket, az ostoba maga h*vja

ki. Dég$l/ ne k*v#nj'nk bar#tainknak nagy szerencsét, ha nem akarj'k őket elveszteni.10 8chopenha'er jegyzete/ spanyol közmond#s/ en caballo no hay c'erdo - senki sem okos lovon.



13:

Ne csal%djunk emberekben, mert ez a csal%dás legcs&nább és leggakoribb fajtája. nk#bbcsalódj'nk az #rban, mint az #r'ban. %incs, aminek jobban belsejébe kellene nézn$nk, mintaz embereknek. ! dolgokhoz érteni egészen m#s valami, mint az embereket ismerni. %agy

bölcsesség kell hozz#, hogy jellem$ket megérts$k, és az egyik természetét a m#sikétólmegk$lönböztess$k. !z embereket épp)gy tan'lm#nyozni kell, mint a könyveket.

13=

Tudjuk fel#asználni barátainkat. "z is az okoss#g egyik m5vészete. %émelyek t#volról jók,m#sok közelről, s amelyik tal#n alkalmatlan a t#rsalg#sra, alkalmas a levelezésre. ! t#vols#gsok hib#t elmos, mely a közvetlen érintkezésben t5rhetetlen volt. %e csak öröm$nk legyen

bar#t'nkból, hanem haszn'nk is, azért rendelkezzék bar#t'nk a <ó, m#sok szerint a Sétezőmindh#rom t'lajdons#g#val/ legyen egy, jó és igaz,11 mert a bar#t minden. Esak kevesenalkalmasak igazi bar#ts#gra, s sz#m'kat a kiv#laszt#s nehézségei még jobban csökkentik.6'dn'nk kell őket megtartani, mert ez még megszerzés$knél is többet jelent. eress$nk olyanokat, akik megmaradnak, s ha kezdetben )jak is, szolg#ljon ann#l nagyobb öröm$nkre,hogy régiekké v#lhatnak. ! mindenképpen legjobbak azok, akikben sok a só, még ha r#megyis a véka kiprób#l#s'kra.1 ! legp'szt#bb sivatag a bar#tok nélk$li élet/ a bar#ts#g megsokszo-rozza a jót, és elosztja a rosszat, az egyetlen orvoss#g a sors mostohas#ga ellen, és a f'ldoklólélek levegőhöz j't#s#hoz.

13>

Tanuljuk meg elt+rni az ostobákat . ! bölcsek mindig t$relmetlenek, mert a t'd#s gyarap*t#sa

egyben a t$relmetlenség gyarap*t#sa, s a sok t'd#s sok igényt jelent. ! legjobb életszab#ly"piktétosz szerint a t5rés, ebben #ll szerinte a bölcsesség fele. +inden fajt#j) b'tas#gelviseléséhez azonban tömérdek t$relem kell. 8okszor azoktól nyelj$k le a legtöbbet, akiktőlf$gg$nk, mert a szolg#lat önmag'nk legyőzésével j#r. ! t5résből fakad a megbecs$lhetetlen

belső béke, ez pedig a földi $dvösség. !kinek lelk$lete nem alkalmas a t5résre, h)zódjék vissza önmag#ba, ha 'gyan önmag#t képes elviselni.

17?

>eszélj figelmesen. Detélyt#rsaiddal óvatoss#gból, a többiekkel illemt'd#sból. +indig r#érsz

kimondani egy szót, de visszavonni nem. 2eszélj )gy, mintha végrendelkeznél/ minél keve-sebb szó, ann#l kevesebb pör. ! mellékes dolgokban szerezd meg a gyakorlatot a fontosakhoz.! titokzatoss#gnak isteni arc'lata van. !ki könnyen beszél, hamar legyőzik és meggyőzik.

171

smerj!k dédelgetett #ibáinkat. ! legtökéletesebb ember sem mentes től$k, és vagy h#zass#g- ban él vel$k, vagy #gyass#gban. ! szellemben is feltal#lhatók, s minél nagyobb, ann#l sz#mo-sabban vagy ann#l észrevehetőbben. %em mintha az illető nem ismerné, hanem mert szereti

11 8chopenha'er jegyzete/ V'odlibet ens est 'n'm, ver'm, bon'm/ a skolasztik's filozófia tétele.

12 8panyol közmond#s/ %o te has de fiar sino de con W'ien comieres 'n moyo de sal - csak abban b*zz, akivel megettél m#r egy moo sót. ! moo hetedrésze egy #anegának. K#sp#r ". ford*t#s#ban/véka.I



őket, ami pedig kettős baj, mert szenvedély, és mert t#rgya fogyatékoss#g. ! tökéletességszeplői ezek a hib#k, k*v$l#llókra éppoly rossz'l hatnak, amilyen kedvére valók az embernek mag#nak. tt csak önmag'nk b#tor legyőzése seg*t9 meg kell adn'nk ezt az elégtételt egyéb, jót'lajdons#gainknak. +ert mindenki erre veti mag#t, és ha m#r kénytelen dicsérni a sok csod#latra ind*tó jót, ezen a ponton meg#ll, és m#s tehetségeink befeket*tésére haszn#lja.

17

Tudd legőzni vetéltársaidat és rosszakar%idat. ! lenézés nem elég, ak#rmilyen okos. %emeslelk5séggel többre megy$nk. %em dicsérhető eléggé, ha valaki jót mond arról, akirosszat mond róla9 a leghősiesebb bossz), ha érdemeinkkel és jó t'lajdons#gainkkal győzz$k le és vonj'k k*npadra az irigységet. +inden szerencsénk szor*t egyet a rosszakarat nyak#ratett h'rkon, és az irigyelt dicsősége a vetélyt#rs pokla/ mélt#n mondj#k a legnagyobb gyötre-lemnek, mert a boldogs#gból sz5r mérget. !z irigy nem egyszerre hal meg, hanem annyiszor,ah#nyszor az irigyelt tetszést arat. ly módon az egyik sikere örökélet5ségben a m#sik k*nj#valversenyez, s amaz éppoly halhatatlan a felmagasztos'l#sban, mint emez a szenvedésben. ! h*r harson#ja, mikor az egyik halhatatlans#g#t hirdeti, a m#sik kivégzését jelenti be, mert irigység#ltali lass) hal#lra *téli.

17(

' boldogtalan iránti részvét ne b*rjon rá so#a, #og osztozz balsorsában. !mi némelyeknek szerencsétlenség, m#soknak rendesen sz*vbeli öröm, mert az egyik ember nem volna boldog,ha sok m#s nem volna boldogtalan. ! szerencsétlenek saj#toss#ga, hogy megszerzik mag'k-nak m#sok jóind'lat#t, mely meddő kegyével igyekszik k#rpótolni őket a sorscsap#sokért."lőford'l, hogy akit jó sors#ban mindenki 't#lt, baj#ban mindenki sz#n/ a magas #ll#s) elleni

gy5lölet #talak'l az elb'kott ir#nti részvétté. Be a bölcs figyelje meg, hogyan keveri k#rty#it asors. Dannak, akik mindig csak boldogtalanok t#rsas#g#t keresik, és balsors#ban ahhozcsatlakoznak, akit tegnap még mint @ort'na kegyeltjét messze elker$ltek. !z ilyesmi néhanemes lélekre vall, de okoss#gra nem.

170

:ö--ents föl előre dolgokat. ;gy kip'hatolhatod az elérendő hat#st, k$lönösen ha a siker és akedvező fogadtat#s kétes. 2izonyosodj#l meg az $gy kedvező kimeneteléről, és közbenelhat#rozhatod, v#gj-e bele valóban, vagy h)zódj#l vissza. "zen a módon megismerheted

m#sok sz#ndékait, és óvatosan kitapasztalhatod, milyen talajon #llasz, ez pedig a legfontosabbszab#ly, ak#r kérsz, ak#r akarsz, ak#r parancsolsz.

173

5arcolj becs!lettel. ényszerrel a bölcs is r#vehető a harcra, de tisztességtelenségre nem. i-ki )gy cselekszik, amilyen, nem amilyenné a kényszer tenni akarja. 8zép a lovagiass#g avetélyt#rssal v*vott harcban9 *gy kell k$zdened, hogy ne csak erőd győzzön, hanem harc-modorod is. ! cs)nya győzelem nem dicsőség, hanem vereség. ! nagylelk5ség mindigfelsőbbrend5ség. <óravaló ember nem haszn#l tiltott fegyvereket, amilyen a volt bar#té az)jdons$lt ellenséggel szemben, mert a bizalmat sohasem szabad bossz)ra felhaszn#lni.

+inden, aminek #r'l#ssz*ne van, beszennyezi a jó h*rt. <elentősebb embereknél a legkisebbnemtelenség meg$tközést kelt, a nemesség és aljass#g között nagy t#vols#gnak kell lennie.



2$szkeséged az legyen, hogy ha a lovagiass#g, nagylelk5ség és h5ség kivesznék a vil#gból, ate sz*vedben megtal#ln#k.

177

2!lönböztesd meg a sz% emberét a tettek emberétől. ! hat#rvonal olyan éles legyen, mint a bar#t és ellenség, a személy és hivatala között, pedig ezek nagy k$lönbségek. !z is rossz, havalakinek szavai jók, de tettei rosszak9 még rosszabb, ha szavai 'gyan nem rosszak, de tetteinem jók. ! szó nem ehető, mert p'szta szél, s az 'dvariass#gból nem lehet megélni, mert csak 'dvarias csal#s. +adarat l#mp#ssal fogni/ ez az igazi szemfényvesztés. Be a nagykép5eketszéllel is jól lehet lakatni. Segyenek a szavak a tettek z#logai. "bben #lljon az érték$k. !f#ból, melynek nincs gy$mölcse, csak levele, hi#nyzik a velő. gyekezz$nk ismerni őket, hogyegyikből haszn'nk, a m#siktól #rnyék'nk legyen.

17:

Tudjunk seg*teni magunkon. %agy bajban nincs jobb t#rs az erős sz*vnél9 ha gyöngeség fogn#el, pótolj#k a közelébe eső szervek. isebb a vesződség, ha seg*teni t'd'nk mag'nkon. %eadj'k be derek'nkat a sorsnak, mert ettől egészen elviselhetetlen lesz. %émelyek kevesettesznek bajaik ellen, és megkétszerezik azokat, mert nem képesek elviselni. !ki m#r ismerimag#t, meggondol#ssal pótolja gyöngeségét/ az okos mindent legyőz, még a csillagokat is.

17=

Ne leg!nk a balgaság szörnetegei. lyen minden fennhéj#zó, önhitt, konok, szeszélyes,magabiztos, k$löncködő, nagykép5, tréfacsin#ló, )js#ghajh#sz, ellenkező, szekt#ri's ésminden fajt#j) kibicsaklott ember, cs'pa szörnyetege a mértéktelenségnek. +inden lelkinyomor)s#g még jobban eltorz*t a testinél, mert felsőbbrend5 szépségen ejt csorb#t. Be 'gyanki hoz helyre ennyi diszharmóni#tN !hol nincs meg az ösztönös *télőképesség, lehetetlen azeligazod#s, és a valós#gos g#ncs józan t'dom#s'lvétele a csak képzelt tetszéssel való

pöffeszkedésnek adja #t helyét.

17>

?ontosabb, #og ne tévedj!nk egszer sem, mint #og százszor siker!nk legen. ! fénylőnapot senki sem nézi, de fogyatkoz#s#t mindenki. ! tömeg nem azt sz#molja, mikor tal#l'nk

célba, hanem, hogy mikor tévesztj$k el. ! rosszakat a szóbeszéd ismertebbekké teszi, mint a jókat a helyeslés. 8okan csak akkor v#ltak h*resekké, mikor valami gaztettet követtek el.+inden jó eredmény egy$tt nem képes egyetlen kis baklövést elfelejtetni. Segy$nk tiszt#banavval, hogy minden rosszat terh$kre *rnak, de a rosszakarat semmi jót nem *r a jav'nkra.

1:?

"egen mindenből tartalékunk. "vvel bizony*tj'k be fontoss#g'nkat. %e haszn#lj'nk felmindent, amink van, és ne mer*ts$k ki minden készlet$nket egyszerre. ! t'd#sban is kellenek az 'tóvédek, *gy megkettőztethetj$k kiv#lós#gainkat. +indig maradjon valami, amihez

szor'lt helyzetben folyamodhat'nk/ seg*tséget hozni hasznosabb a t#mad#sn#l, mert emeli azértéket és a tekintélyt. !z okoss#g mindig biztosra megy, s ebben az értelemben is igaz az af'rcsa paradoPon, hogy a fél több az egésznél.



1:1

Ne a-r%zd el a j%indulatot. ! nagy p#rtfogók nagy alkalmakra valók9 a nagy bizalmat neford*ts'k kis $gyekre, mert ez a jóind'lat elpazarl#sa. ! szent horgonyt tegy$k el mindigvégső sz$kség esetére. Ha a kiv#lós#ggal aprós#gokban él$nk vissza, mi marad az't#nraN ! jó

közbenj#róval mindig jól j#r'nk, és a hatalmasok kegyénél nincs ma k$lönb kincs/ mindent azép*t fel és ront le, még szellemet is adhat és elvehet. ! bölcsekhez a természet és a h*r kegyes,de szerencséj$k rendesen f'kar. ! nagyok jóind'lat#nak megszerzése és megtart#sa több avagyonn#l.

1:

Ne kezdj!nk ki olannal, akinek nincs vesztenival%ja. !z ilyen harc egyenlőtlen, mert azellenfelet semmi sem feszélyezi9 szégyenérzetét is elvesztette m#r, mindennel lesz#molt, többvesztenivalója nincs, s *gy minden vakmerőségre hajlandó. 8ohase tegy$k ki felbecs$lhetetlen

jó h*r$nket ilyen cs)nya kock#zatnak. +ert ha hossz) éveken #t szerezt$k meg, szempillant#salatt elvesz*thetj$k, s egy balsiker sok fényes verejtéket megfagyaszt. ! h*rét féltő ember vigy#z, sok vesztenivalója van9 saj#t tekintélyét is mérlegeli, ellenfeléét is, és mert óvatosanl#t m'nk#hoz, óvja mag#t, hogy az okoss#gnak ideje legyen a visszavon'l#sra és tekintélyekimentésére. Hiszen győzelmével nem nyerhet annyit, mint amennyit m#r elvesztett avval,hogy kitette mag#t a veszteség kock#zat#nak.

1:(

Ne lég !vegből a társas, még kevésbé a baráti érintkezésben. %émelyek rögtön eltörnek,evvel bizony*tj#k törékenység$ket. +ag'k tele vannak sértődöttséggel, s a többieket bossz)-

s#ggal töltik el9 kedély$k mimóz#bb a mimóz#n#l, mert sem tréf#ból, sem komolyan nemlehet hozz#j'k ny)lni. +inden szépséghib#t személyes sértésnek vesznek, még a l#thatatlantis. örnyezet$knek nagy tapintattal kell vel$k b#nni, mert a legkisebb kényelmetlenségles)jtja őket/ mindig tekintettel kell lenni érzékenység$kre, még arc'kat is figyelni kell.4endesen testest$l-lelkest$l hozz#j'k tartozó szolg#ik azok, szeszélyeik rabjai, akik - hamis

becs$let b#lv#nyim#dói - mindenen #tg#zoln#nak ért$k. ! szerelmes fél-gyém#nt/ megvan benne a gyém#nt tartóss#ga és keménysége.

1:0

Ne élj!nk gorsan. ! dolgokat beosztani annyi, mint helyesen élvezni. 8okan még jav#banélnek, mikor boldogs#g'k m#r befejeződött9 örömeiket el$gyetlenkedik, mert nem élvezik,csak mikor m#r régen tov#bbmentek, szeretnének visszaford'lni. !z életnek ezek a posta-kocsisai az idő gyors f't#s#t még megtoldj#k a sz*v$k szerint való rohan#ssal is. Segsz*ve-sebben egy nap alatt annyit habzsoln#nak, amennyit egész élet$kben nem t'dn#nak meg-emészteni. +inden gyönyör5séggel előlegben vannak, a jövő esztendőket eszik, és mertannyira sietnek, hamar elkész$lnek mindennel. +ég a t'd#sv#gyban is mértéket kell tartani,mert nem érdemes azt is t'dni, amit t'dni nem jó. 6öbb nap, mint öröm. Segyen az ember azélvezésben lass), a cselekvésben gyors, mert a tettek megtéve jók, de az örömök bevégződverosszak.



1:3

' léneg embere. !ki az, nem tal#lja kedvét azokban, akik nem azok. 8il#ny nagys#g az,amely nem a lényegben gyökeredzik. %em mindenki ember, aki annak l#tszik9 vannak ahaz'gok, akik képzelgésektől foganv#n, valótlant sz$lnek, és vannak a seg*tőik, a hozz#j'k

hasonlók, akiknek k*v#natosabb a csal#s *gérte bőség, mint a csekély bizonyoss#g, melyet azigazs#g k*n#l. 8zeszélyesség$knek mindig rossz a vége, mert nincs becs$letes alapja. gazitekintélyt csak az igazs#g adhat, és hasznot a lényeg hajt. ! csal#snak sok m#s csal#sra vansz$ksége, s az egész ép*tmény k#pr#zat/ mivel levegőre ép$lt, össze kell omolnia. ! hamissohasem lehet időt#lló9 nagy *géretei mag'kban elegendők ahhoz, hogy gyan)ss# tegyék,aminthogy nem lehet helyes, ami t)ls#gosan sokat bizony*t.

1:7

"ég magad okos, vag #allgass más okosra. Trtelem nélk$l - ak#r saj#t, ak#r kölcsönkért -nem lehet élni. Om sokan nem t'dj#k, hogy nem t'dnak, m#sok meg azt hiszik, t'dnak, pedignem t'dnak. !z ostobas#g gyógy*thatatlan fogyatkoz#s, mert a t'datlan nem ismeri mag#t, s*gy nem is igyekszik seg*teni a hi#nyon. %émelyek bölcsek lennének, ha nem hinnék, hogyazok. nnen van, hogy az okoss#g or#k'l'mai, amilyen ritk#k, foglalkoz#s nélk$l vannak,mert senki sem kér től$k tan#csot. ! nagys#got nem kisebb*ti, és a tehetségnek nem mondellene, ha tan#csot kér$nk, ink#bb becs$let$nkre v#lik, ha a balsors #rtalma ellen az értelemoltalm#t keress$k.

1::

2er!lj!k a bizalmaskodást az érintkezésben. 8e mag'nk ne élj$nk vele, se m#snak ne enged-

j$k meg. !ki leereszkedik, rögtön elveszti feddhetetlenségével megszerzett magasabbrend5-ségét, majd tekintélyét is. ! csillagok azért tartj#k meg fény$ket, mert nem s)rlódnak hozz#nk. !mi isteni, tiszteletet k*v#n. ! nagy emberségesség lenézést sz$l/ az emberidolgokat ann#l kevesebbre tartj#k, minél több van belől$k, mert a közlékenység az addigóvatosan eltitkolt tökéletlenségek közlését jelenti. "zért nem tan#csos senkihez dörgölőzni9 anagyokhoz nem, mert veszélyes, az al#rendeltekhez pedig azért nem, mert az illem ellen való9főként azonban közönséges emberekhez nem, mert ezek ostobas#g'kban vakmerőek, és azir#ny'kban tan)s*tott jóind'latot félreértve, azt hiszik, j#r nekik. ! mindenkivel való

bar#tkoz#s közönségessé tesz.

1:= 5allgass sz*vedre, főként #a már ki-r%báltad. %e vonakodj követni, mert többnyire a leg-fontosabb dolgok előh*rnöke, igazi h#zi jós. 8okan azon vesztenek rajta, amitől mindig féltek.Be mit ér a félelem megelőzés nélk$lN %émelyeknek magasabb rend5 természet$knél fogvah5 sz*v j'tott oszt#lyrész$k$l, amely minden bajtól óvja őket, és megs)gja, mivel h#r*thatj#k el. %em okos dolog, ha valaki keresi a bajt, de ha jön, menjen elébe, hogy legyőzze.

1:>

Titoktartás az okosság -ecsétje. ! titok nélk$li sz*v nyitott levél. !hol mélység van, a titkok is

mélyen ny'gosznak, mert nagy $regek és öblök vannak, ahol a s)lyos dolgok al#mer$lhetnek.! hallgat#s nagy ön'ralmat követel, s az igazi diadal azé, aki ezen a téren legyőzi mag#t.



!h#ny embernek felt#rj'k sz*v$nket, annyinak v#l'nk adófizetőjévé. ! belső mértéktart#sbanvan a szellemi egészség. ! titoktart#s veszedelme a m#sok p'hatolódz#sa, a vallom#skicsikar#s#t célzó ellentmond#s, az incselkedés9 az óvatos ilyenkor még jobban

begombolkozik. !mit tenni fog'nk, ne mondj'k el, s amit elmond'nk, ne tegy$k.

1=?

Ne igazodjunk so#a a##oz, amit ellenfel!nknek kellene tennie. !z ostoba sohasem fogja azttenni, amit az okos helyesnek *tél, mert nem képes felfogni, mi a helyes. Ha pedig van esze azellenfélnek, m#r kital#lt, sőt előre kivédett sz#ndék#t éppoly kevéssé fogja végrehajtani.+indkét oldalról vegy$k szem$gyre a dolgokat, és kész$lj$nk fel több eshetőségre. !z *télő-képesség sokféle/ a hat#rozatlan összpontos*tsa figyelmét nem annyira arra, ami lesz, mintarra, ami lehet.

1=1

Ne #azudjunk, de ne mondjuk el az egész igazságot sem. 8emmi sem k*v#n több tapintatot,mint az igazs#g, ez a sz*ven végzett érv#g#s. "lmond#s#hoz 'gyanannyi hozz#értés kell, mintelhallgat#s#hoz. "gyetlen haz'gs#g egész szavahihetőség$nkbe ker$lhet. ! csal#s hib#nak sz#m*t, s a csaló képm'tatónak, ami még rosszabb. %em minden igazs#g mondható el, azegyik mag'nk, a m#sik m#sok miatt nem.

1=

6g lat bátorság mindenben, fontos szabála az okosságnak. +érsékelten gondolj'nk jótm#sokról, nehogy olyan nagy vélemény$nk legyen ról'k, hogy félj$nk től$k. %e engedj$k aképzeletet elhatalmasodni a sz*ven. %émelyeket nagyoknak l#t'nk, m*g közel$kbe nemker$l$nk, de a közvetlen érintkezés vel$k ink#bb ki#br#nd*tó, mint tiszteletet ébresztő. 8enkisem léphet #t a sz5k emberi korl#tokon9 mindenkinek van gyöngéje, egyik embernek szellemi,m#siknak jellembeli. ! magas rang l#tszólagos tekintélyt ad, de a személyes csak ritk#n j#r vele, mert a sors a hivatal nagys#g#t az érdemek csekély volt#val szokta megbossz'lni. !képzelet mindig előre r)gtat, és sokkal többnek m'tat mindent a valós#gn#l/ nemcsak aztl#tja, ami van, hanem azt is, ami lehetne. Helyesb*tse a tapasztalatokon ok'lt óvatoss#g. Be azostobas#g ne legyen vakmerő, és az erény ne legyen félénk. Ha az egy$gy5ségnek is előnyérev#lik az önbizalom, mennyivel ink#bb az értéknek és t'd#snak.

1=( Ne ka-aszkodj görcsösen semmibe. +inden ostoba meggyőződéses, és minden meggyőző-déses ostoba. 8 minél tévesebb, amit hisz, ann#l makacsabb'l ragaszkodik hozz#. +égnyilv#nvaló esetekben is szép, ha enged$nk, mert az ok nem marad ismeretlen, és fény der$l'dvariass#g'nkra. ! nyakass#ggal többet veszt$nk, mint a győzelemmel nyerhet$nk, mert ittnem az igazs#g védelméről van szó, hanem gorombas#gról. Dannak vasfejek/ ezeket nemlehet meggyőzni és lehetetlen m#s véleményre b*rni, ha pedig meggyőződés$khöz mégszeszély is j#r'l, felbonthatatlan frigyre lépnek a b'tas#ggal. !z akarat legyen szil#rd, ne az*télőképesség. Be vannak kivételes esetek, mikor az engedékenység végzetes, mert kétvereséget jelent/ a véleményét és a végrehajt#sét.



1=0

Ne leg!nk szertartásosak. !z ebben való tetszelgést még kir#lyokn#l is mint f'rcsas#gotemlegetik. !z $nnepélyes ember terh$nkre van/ egész nemzetek szenvednek ebben a beteg-ségben. !z ostobas#g köpenyét fércelik vele össze. Dannak b#lv#nyim#dói a becs$letnek, akik

csak azt bizony*tj#k, hogy az övéknek nem sok alapja van, mert mindenki k#rt tehet benne.Segy$nk azon, hogy megadj#k nek$nk a tiszteletet, de ne tartsanak a formas#gok nagymesterének. gaz azonban, hogy a nem szertart#sos embereknek kiv#ló erényekre vansz$kség$k. !z 'dvariass#got ne majmolj'k, de ne is vess$k meg/ nem vall nagys#gra, haaprós#gokra néz$nk.

1=3

Ne kockáztasd #*redet egetlen k*sérletért. +ert ha az bal'l $t ki, helyrehozhatatlan a k#r.önnyen megeshetik, hogy egyszer, főként előszörre - téved$nk. %em minden alkalomkedvező, ezért mondj#k, hogy mindenek vannak jó és rossz napjai. apcsolj'k h#t a m#sodik k*sérletet az elsőhöz, s ak#r jól, ak#r rossz'l $t ki, az első mentségé$l fog szolg#lni a m#so-diknak. Hadd hivatkozhass'nk mindig több és jobb előzményre. +inden sok mellékkör$lménytől f$gg, azért olyan ritka a teljes siker.

1=7

smerj!k fel a #ibákat, akármilen tiszteltek. ! feddhetetlen ember ne h'nyjon szemet a b5nfölött akkor sem, ha b#rsonyba öltözik9 a vétek, ha aranykoron#t visel, akkor is vétek. !rabszolgas#g ott is gyal#zat, ahol a gazda nemes lelk$lete menti. ! b5nök a kiv#lts#gosokn#lsem kiv#lós#gok. %émelyek megl#tj#k ebben vagy abban a nagy emberben a fogyatkoz#st, de

elfelejtik, hogy nem az tette naggy#. ! magasabb példa olyan ékesszóló, hogy a r)ts#got iselkendőzi, ahogyan a h*zelgő néha r)t arcon is tal#l dicsérnivalót, és nem veszi észre, hogyamit a főrang)aknak elnéz, az alacsony sors)akn#l 't#lattal tölti el.

1=:

' tetszetős dolgokat teg!k magunk, a g+löleteseket végeztess!k mással. !z elsővel vonzal-mat kelt$nk, a m#sodikkal elejét vessz$k a rosszakaratnak. %agy ember jobban szereti, ha jóttehet, mint ha vele tesznek jót/ ez a nagylelk5ség legszebb von#sa. 4itk#n okoz'nk m#snak keser5séget )gy, hogy részvét vagy megtorl#s alakj#ban ne h'llna vissza r#nk. ! fel$lről ható

&k nem hat j'talom vagy b$ntetés nélk$l. 6egy$nk h#t jót közvetlen$l, és rosszat közvetve9legyen valakink, akire les)jthat az elégedetlenség minden csap#sa/ a gy5lölet és szidalom. !zalantasok d$he olyan, mint a falka/ nem nézi, ki b#ntotta, hanem r#ront az eszközre, s nohanem ezt terheli a fő b5n, közvetlen$l ez issza meg a levét.

1==

@icsérj!k, amiről beszél!nk. <ó fényt vet *zlés$nkre, mert azt m'tatja, hogy fejlett, és a jövő- ben is meg lehet b*zni benne/ aki eddig megl#tta a tökéletességet, ez't#n is meg fogja becs$l-ni. ! dicséret alapot ad a t#rsalg#snak és az 't#nz#snak, előseg*ti a kellemes eszmecserét.Biplomatik's módja annak, hogy a jelenlevők érdemei ir#nt 'dvariasnak m'tatkozz'nk.

+#sok ellenben mindent ócs#rolnak, s miközben a jelenlevőknek h*zelegnek, megszólj#k at#vollevőket. Be csak a fel$leteseknél érnek el sikert/ ezek nem veszik észre a t'rpiss#got,



hogy mindenkinek m#sról mondanak rosszat. %émelyek azt a politik#t követik, hogy maga-sabbra helyezik a mai középszer5ségeket a tegnapi nagys#gokn#l. !z óvatos ismerje felezeket a fog#sokat, és sem az egyik ember t)lzott dicsérete ne vegye le l#b#ról, sem a m#sik h*zelgése ne tegye felf'valkodott#. Degye észre, hogy egyik helyen 'gyanazt teszik, amit am#sikon, nézeteiket csereberélik, és mindig ahhoz a helyhez illeszkednek, ahol éppen vannak.

1=>

5asználjuk ki a másnál ta-asztalt #iánt. +ert ha v#gyat sz$l, az a leghathatósabb h$velyk-szor*tó. ! filozóf'sok szerint a hi#ny semmi, a politik'sok szerint minden. !z 'tóbbiak ismerik jobban. 8okan lépcsőt ép*tenek m#sok v#gyaiból, a mag'k céljainak elérésére. Tlnek az alkalommal, s az odaj't#s nehézségeivel sz*tj#k a sóv#rg#st. ! szenvedély t$zétől többetv#rnak, mint a b*r#s langyoss#g#tól9 amennyivel nő az ellen#ll#s, annyival lesz szenvedé-lyesebb a v#gy. it5nő fog#s sz#ndék'nk elérésére, ha m#sokat f$ggőségben tart'nk.

1>? Mer*ts!nk vigaszt mindenből. +ég a semmire sem valók is vigasztalódhatnak avval, hogylelk$k örök. %incs b#nat enyh$lés nélk$l. !z ostob#k vigasza az, hogy szerencsések, s mintmondj#k, a cs)nya l#nynak is szép a pénze. ! hossz) élet titka/ nem érni sokat. ! repedt fazék sohasem törik el egészen, hanem bosszantóan tartós. ! szerencse mintha irigyelné a jelentősembereket, mert a tartóss#got némelyek haszontalans#g#hoz, a jelentőséget pedig m#sok koraielm)l#s#hoz méri. ;gy azt#n az értékesek elm)lnak, de akiből senkinek sincs haszna, örökkéél, ak#r l#tszatra, ak#r mert valóban *gy is van. ! szerencsétlen )gy érzi, mintha szerencse éshal#l összebeszéltek volna, hogy megfeledkezzenek róla.

1>1

Ne ör!lj!nk a t&lzott udvariasságnak, mert a csalás eg fajtája. %émelyeknek nincs sz$k-ség$k 6hessz#lia f$veire, hogy var#zsoljanak, mert egyetlen kalapemeléssel elb5völik azostob#kat, ha eléggé hi)k. Cénzért #r'lj#k a tiszteletad#st, és jó szavak szelével fizetnek. !kimindent *gért, semmit sem *gér, mert az *géret az ostob#k csapd#ja. !z igazi 'dvariass#gkötelesség, a majmolt, főként a szokatlan'l nagy, csal#s/ nem illemt'd#s, hanem f$ggőségbentart#s. %em a személy előtt hajbókolnak, hanem szerencséje előtt, és nem elismert jó t'lajdon-s#gainak h*zelegnek, hanem a tőle remélt előnyöknek.

1> >ékés élet 4 #ossz& élet. Ha élni akarsz, hagyj m#st is élni. ! békések nemcsak élnek,'ralkodnak is. Hallj és l#ss, de hallgass. ! pör nélk$l eltelt nap hozza meg az #lmot éjszak#ra.!ki hosszan és kellemesen él, kettő helyett él, ez a békeszeretet gy$mölcse. +indene megvanannak, aki avval törődik, ami fontos neki. %incs nagyobb oktalans#g, mint ha mindent asz*v$nkre vesz$nk. &lyasmin keseregni, amihez semmi köz$nk, 'gyanolyan balgas#g, mintfélv#llról venni azt, ami fontos.

1>(

"ég résen, #a valaki idegen !ggel kezdi, #og a magáéval végezze. %incs az óvatoss#gn#l jobb oltalom a ravaszs#g ellen. @'rfang ellen csak f'rfang seg*t. %émelyek idegen $gyet



csin#lnak a mag'kéból, s ha nem l#t'nk #t sz#ndék'kon, minden lépésre olyan helyzetbeker$lhet$nk, hogy mi kaparj'k ki a t5zből a m#s haszn#t, és kez$nk vallja k#r#t.

1>0

"egen okos vélemén!nk magunkr%l és dolgainkr%l, főként az élet k!szöbén. +indenkinek nagy véleménye van mag#ról, a legnagyobb a legkisebbeknek. +indenki szerencséjéről #lmo-dozik és csod#nak tartja mag#t. ! remény ész nélk$l *gérget, a tapasztalat 'tóbb semmit semtart meg. ! hi) elképzelések gyötrelme az igazi valós#g szerezte ki#br#nd'l#s. !z okoss#gvegye elejét az ilyen botl#soknak, s még ha a legjobbat v#rhatja is, kész$ljön el mindig a leg-rosszabbra, akkor egykedv5en fogadja majd, ami jön. !z $gyes lövő magasabbra céloz 'gyan,hogy biztosan tal#ljon/ de nem annyira, hogy lövése dőrén s$ljön el. %incs egyetemesebborvoss#g minden balgas#g ellen a bel#t#sn#l. smerje mindenki hatókörét és helyzetét, akkor hozz#igaz*thatja elgondol#s#t a valós#ghoz.

1>3Tudj megbecs!lni mást. %incs, akitől ne tan'lhatn#nk valamit, és nincs kiv#lós#g, amelynélkiv#lóbb ne volna. +indenkinek haszn#t venni hasznos t'dom#ny. ! bölcs mindenkitmegbecs$l, mert mindenkiben elismeri a jót, és t'dja, milyen nehéz valamit csin#lni. !zostoba mindenkit lenéz, mert nem ismeri a jót, és a rosszabbat v#lasztja.

1>7

smerd csillagodat. %incs oly gy#moltalan, akinek ne volna szerencsecsillaga, s aki boldog-talan, azért az, mert nem ismeri. %émelyek fejedelmek és hatalmasok kegyét élvezik, pedignem is t'dj#k, hogyan és miért, csak mert jó szerencséj$k hozz#j'ttatta őket, s nekik m#r csak seg*teni$k kell a szorgalm'kkal. +#sok a bölcseknél #llanak kegyben. Dan, akit egyik nemzet

jobban befogad, mint a m#sik, s egyik v#rosban sz*vesebben l#tnak, mint a m#sikban. "gyik #ll#sban vagy helyzetben 'gyancsak több szerencséd lehet, mint m#soknak, hi#ba van egyenlővagy 'gyanolyan érdem$k. ! sors akkor és )gy keveri k#rty#it, amikor és ahogyan akarja.+indenki ismerje a maga csillagzat#t, ak#rcsak tehetségét, mert aszerint vesz*t vagy nyer9t'dja követni és seg*teni9 ne cserélje el, mert könnyen elvétheti az ir#nyt m'tató 8arkcsillagot.

1>:

Ne ter#eld magad ostobákkal. !ki nem ismeri fel őket, vagy, noha felismeri, nem tartja t#volmag#tól, maga is az. @el$letes ismerősöknek veszedelmesek, bizalmasaknak #rtalmasok. Ts

b#r egy ideig saj#t félénkség$k és a te óvatoss#god kord#ban tartja őket, végre mégis tesznek vagy mondanak valami b#rgy)s#got, ann#l nagyobbat, minél tov#bb v#rtak vele. 4osszt#masza m#s tekintélyének, akinek mag#nak nincs. "zek az emberek boldogtalanok, mert ez a

b'tas#g nyomatéka, és egyik kiegész*ti a m#sikat. Esak egyvalami kevésbé rossz n#l'k/ hogyha m#r nekik nincs semmi haszn'k az okosokból, viszont ők haszn#ra vannak a bölcseknek,tapasztalatszerzés vagy ok'l#s szempontj#ból.

1>=

Tudd magad át-lántálni. 2izonyos nemzetek fiainak az kell a boldog'l#shoz, hogy #thelye-ződjenek, főleg magasabb helyre. ! sz$lőföld mindig mostoh#ja a kiv#lós#goknak, mert



természetes talaj'k lévén, honfit#rsaik irigykednek r#j'k, és jobban emlékeznek elind'l#s'k tökéletlenségeire, mint azóta elért nagys#g'kra. "gy gombost5 becs$lt jósz#gg# v#lt, mikor egyik vil#grészből a m#sikba j'tott, és az $veg elhom#lyos*totta a gyém#ntot, mert m#shov#vitték. +inden idegent megbecs$lnek, vagy mert messziről jött, vagy mert készen és tökéletesalakban kapj#k. S#tt'nk m#r embereket, akiket k'ckój'kban lenéztek, s most a vil#g b$szke-

ségei, akiket honfit#rsaik és az idegenek egyform#n becs$lnek - ezek, mert t#volról nézik,azok, mert t#volról jötteknek l#tj#k őket. 8oha a szobrot nem fogja az olt#ron im#dni az, akifatörzs kor#ban ismerte a kertben.

1>>

(sinálj magadnak okosan #elet, nem tolakod%an. ! tekintélyszerzés igaz )tja az érdem, és haaz iparkod#s az értékre t#maszkodik, legrövidebb ösvénye a boldog'l#snak. ! feddhetetlenségmag#ban nem elég, a törekvés mag#ban méltatlan, mert minden olyan bes#rozottan ér elhozz#nk, hogy a tekintélyen csorb#t ejt az 't#lkoz#s. +eg kell tal#ln'nk a közép'tat érdem és$gyes fellépés között.

??

"egen k*vánnival%d. "nélk$l boldogs#godban is szerencsétlen leszel. ! test lélegzik, a lélek #h*t. Ha mindent megkapn#l, minden ki#br#nd'l#ss# és elégedetlenséggé v#lnék. +ég az észsz#m#ra is kell hogy maradjon valami megt'dnivaló, ami t#pot ad a k*v#ncsis#gnak, és élteti areményt. ! boldogs#g csömöre hal#los. !z j'talmaz $gyesen, aki sohasem elég*t ki egészen.!hol nincs k*v#nnivaló, ann#l több a félnivaló. 2oldogtalan boldogs#g az ilyen. !hol a v#gyvégződik, ott kezdődik a félelem.

?1

/stoba mindenki, aki annak látszik, és a fele azoknak, akik nem látszanak annak. ! b'tas#g avil#ggal egy$tt sz$letett, és ha van bölcsesség, az Tg előtt az is ostobas#g. ! legostob#bbazonban az, aki mag#t nem tartja annak, de mindenki m#st annak vél. !ki bölcs akar lenni,nem elég, ha annak l#tszik, kiv#lt saj#t szemében. !z t'd, aki azt hiszi, hogy nem t'd, és aznem l#t, aki nem l#tja, hogy m#sok l#tnak. ! vil#g tele van balg#kkal, mag#ról mégsem hiszi,sőt nem is gyan*tja senki, hogy az.

?

)zavak és cselekedetek teszik a tökéletes férfit. +ondj'k a legjobbat és cselekedj$k a leg-tisztességesebbet/ az a fej, emez a sz*v tökéletessége, s mindkettő a lélek felsőbbrend5ségébőlered. ! szavak a tettek #rnyékai, amazok a nők, ezek a férfiak. 6öbbet ér, ha magasztalnak,mint ha magasztalsz. 2eszélni könny5, cselekedni nehéz. ! tett az élet magva, a szavak csak d*szei. ! kiv#lós#g tetteiben él, mond#saiban elm)lik. ! cselekedet a gondolat gy$mölcse/ haez bölcs, az sikeres.

?(

smerd századod kivál%ságait. %em sok van/ egyetlen főniP a vil#gon, egyetlen nagy had-vezér, tökéletes szónok és bölcs egy egész sz#zadban, egy nagy kir#ly sokban. ! középszer5-ségek sz#mban és megbecs$lésben közönségesek, a kiv#lós#gok mindenben ritk#k, mert a



tökély tetőfok#t követelik meg, és minél emelkedettebb a m'nkakör, ann#l nehezebb a leg-nagyobbat elérni. 8okan vették kölcsön Eeasartól és 8#ndortól a %agy melléknevet, dehasztalan, mert tettek nélk$l a szó p'szta lég. evés 8eneca volt, és a h*r csak egy !pellészt$nnepelt.

?0

' könn+t tedd &g, mint#a ne#éz, a ne#ezet, mint#a könn+ volna. !mazt, hogy önbizalmadne tegyen elbizakodott#, emezt, hogy a bizalom hi#nya ne tegyen kishit5vé. Hogy valamit netégy meg, elég, ha olyb# tekinted, mintha m#r megtetted volna. "vvel szemben az igyekezet alehetetlent is lehetővé teszi. ! nagy teendőket végiggondolni sem szabad, elég, hogy vannak,nehogy a nehézségek l#t#sa habozóv# tegyen.

?3

Tudni kell, mikor #elénval% a megvetés. ! dolgok elérésénél jó fog#s a megvetés. Ha kere-s$nk valamit, rendesen nem tal#lj'k, s 'tóbb, ha nem törőd$nk vele, öl$nkbe h'll. +inden aföldön az örök dolgok #rnyéka lévén, az #rnyéknak avval a saj#toss#g#val is b*r, hogymenek$l attól, aki 5zi, és kergeti azt, aki f't előle. !mellett a megvetés a legokosabb bossz)is. ! bölcsek egyetlen életelve/ nem haszn#lni védekezésre toll'kat, amely mély nyomotsz#nt, és vég$l ink#bb dicsősége lesz az ellenfélnek, mint b5nhődése vakmerőségének. +él-tatlanoknak agyaf)rts#ga, hogy belekötnek nagy emberekbe, s *gy ker$lő )ton tesznek szert az$nnepeltetésre, ha m#r egyenes )ton nem j'tottak hozz#. 8ok emberről nem is t'dn#nk, hakiv#ló ellenfeleik nem heder*tettek volna r#j'k. %incs jobb bossz) a feledésnél, mert azsemmiség$k por#ba temeti őket. %émely vakmerő )gy akarja megörök*teni nevét, hogycsóv#t dob a vil#g és a sz#zadok csod#ira. ! r#galom elleni védekezés m5vészete nem törődni

vele. Harcba sz#llni vele k#ros és a legelőnyösebb esetben is h#tr#nyos9 az ellenfél ör$l azilyesminek, mert a legkisebb #rnyék is foltot ejt h*r$nkön, ha nem hom#lyos*tja is el egészenaz igazi tökéletességet.

?7

Tudnunk kell, #og minden!tt van csőcselék. +ég orinthoszban is, még a legv#logatottabbcsal#dban is. 8aj#t h#z#ban tapasztalhatja mindenki. Be van al- és főcsőcselék, s emezrosszabb. "z a k$lönleges csőcselék a közönséges minden t'lajdons#g#val b*r, mint a töröttt$kör darabjai az egészével, csak még #rtalmasabb. &stob#n beszél és helytelen$l kritiz#l9

nagy tan*tv#nya a t'datlans#gnak, p#rtfogója a b'tas#gnak, és szövetségese a pletyk#nak. %em szabad törődn$nk vele, mit mond, mit gondol. @ontos felismern$nk, hogymegszabad'lj'nk tőle, mint résztől és mint egésztől, mert minden ostobas#g csőcselék-t'lajdons#g, és a csőcselék ostob#kból tevődik össze.

?:

5asználjuk a zablát. Ollj'nk gondolatban minden vak- és baleset fölött. ! szenvedély roha-mai az okoss#g cs)szd#i/ könnyen nyak#t szegheti rajt'k. ! d$h vagy 'jjong#s egy pillana-t#ban többre j't az ember, mint a higgadts#g sok ór#j#ban. %éha )gy nekilód'l, hogy egyéleten #t attól kold'l. +#sok ravaszs#ga az okoss#gnak ezeket a megk*sértéseit lelk$nk isme-

retlen birodalm#ba vezető felfedező)tnak haszn#lja, és hasznot h)z a titkok kicsikar#s#nak ebből a módszeréből, mely a legjobb agyat is kiszolg#ltatja. Segyen az #rm#ny ellenszere a



zabla, főként gyors sz$kségben. 8ok megfontol#s kell, hogy az ind'lat el ne r'gaszkodjék, ésigaz#n okos legyen az, aki lovon is az.1( Be aki a veszélyt felismeri, óvatosan halad. !milyenkönny5nek érez egy szót, aki odaveti, olyan jelentőséget t'lajdon*t neki, aki kapja éslatolgatja.

?= 'z ostobák #alálos navalája. ! bölcsek többnyire esz$ket elvesz*tve halnak meg, az osto- b#k ellenben torkig jó tan#ccsal. &stoba módra meghalni annyi, mint a t)ls#gos okoskod#sbahalni bele. %émelyeket az öl meg, hogy eszmélnek, m#sokat az éltet, hogy nem eszmélnek9szóval ezek azért ostob#k, mert nem halnak bele az eszmélésbe, amazok, mert belehalnak.&stoba az, aki a t)ls#gos okoss#gba hal bele9 amikor némelyek mint okosak halnak meg,m#sok az okoss#g hi#ny#ból élnek. 8 noha sokan halnak meg mint ostob#k, még mindigkevés ostoba hal meg.

?>

' közkelet+ ostobaságokt%l csak k!lönleges okosság szabad*t meg. 2izonyos ostobas#gok nagy ereje elfogadotts#g'kban van, s b#r némelyek nem adj#k be derek'kat a k$lönös

balgas#gnak, az #ltal#nostól mégsem képesek szabad'lni. lyen #ltal#nos balgas#g, hogy senkisem elégedett sors#val, ak#rmilyen jó, és senki sem elégedetlen eszével, ak#rmilyen rossz.+indenki a m#s szerencséjét irigyli, és a mag#ét kevesli. 6ov#bb#/ a ma élők a tegnapidolgokat dicsérik, az itt élők az ottaniakat. !ki mindenen nevet, 'gyanolyan ostoba, mint akimindenen kesereg.

1?

Tudjunk bánni az igazsággal. !z igazs#g veszélyes, de jóravaló ember nem tehet m#st, minthogy megmondja. tt csak a m5vészet seg*t/ a lélek $gyes orvosai azon vannak, hogy azigazs#got valamiképpen megédes*tsék, mert az alj#n levő csalód#s tömény keser5ség. !hozz#értés $gyes módszerhez folyamodik/ egyazon igazs#ggal az egyik embernek h*zeleg, am#sikat fejbe v#gja. +ondj'k el a jelenlevő emberek dolgait m)lt időben/ a jó felfog#s)ember célz#sokból is ért, és ha semmi sem elég, legjobb elhallgatni. @ejedelmeket nem szabadkeser5 orvoss#ggal gyógy*tani, erre való a csalód#s bearanyoz#s#nak m5vészete.

11

' mennben csak gönör van, a -okolban csak siralom. ! földön, a kettő között, ebből is

van, abból is. ét szélsőség között él$nk, s *gy mindkettőből részesed$nk. ! sors forgandó/ nev#rj'nk cs'pa boldogs#got, se cs'pa balszerencsét. ! vil#g zér's/ mag#ban semmit sem ér, amennyhez kapcsolva sokat. D#ltoz#sait közönnyel fogadni okoss#g, s a bölcs nem is szereti az)js#got. Tlet$nk )gy bonyolódik, mint a sz*ndarab, a kibontakoz#s a végén következik.Agyelj$nk h#t a jó végre.

1

Tartogassuk a m+vészet utols% fogásait. ! nagy mesterek j#rnak el *gy/ az okoss#g tan*t#saközben sem adj#k ki egészen t'd#s'kat, *gy maradnak mindig fel$l, igazi mesterek. ! m5vé-szet közléséhez m5vészet kell. ! tan*t#s forr#s#t épp)gy nem szabad kimer*teni, mint az

13 S. jegyzet 133. életszab#lyhoz.



adakoz#sét. "vvel őrizhető meg a tekintély és m#sok f$ggősége. ! sz*vességben és tan*t#sbankövess$k azt a jeles szab#lyt, hogy a csod#latot mindig t#pl#lni, s a tökéletességet fokoznikell. !z élet és a siker egyik legfőbb törvénye/ mindenből készletet tartani, kiv#lt a legmaga-sabb polcokon.

1(

Tudjunk ellentmondani. it5nő fortélya a p'hatolódz#snak nem a mag'nk, hanem m#sok beler#nt#s#ra. ! legjobb vallató szersz#m az, amely az ind'latokat kavarja fel. ! hitetlenkedőlangyoss#g h#nytatóként hat a titkokra, és a legz#rkózottabb sz*v k'lcs#t is kez$nkbe adja. !zakarat és *télőképesség kitapogat#s#hoz alapos ravaszs#g kell. Be a b'rkolt célz#sok bölcssemmibevevése a legféltettebb titkot is előcsalogatja/ észrevétlen$l a sz#j felé nyomja, m*gcsak a nyelvig nem tol'l, és bele nem h'll a fondorlat h#lój#ba. !z óvatos tartózkod#s a m#sik felett minden óvatoss#g félredob#s#val b*rja, s végre is kir'kkol k$lönben kif$rkészhetetlen$lsz*vébe z#rt érzéseivel. ! sz*nlelt tam#skod#s a k*v#ncsis#g legfinomabb horga, hogy mindentmegt'djon, amit akar. 6an'l#s közben is jó csel, ha a tan'ló ellent mond mesterének, aki errenagyobb hévvel fog az igazs#g kifejezéséhez és megokol#s#hoz9 *gy h#t a mérsékeltellenvetés alaposabb tan*t#sra ad alkalmat.

10

Ne csináljunk eg bolondságb%l kettőt. Kyakori dolog, hogy egy botl#s helyrehoz#s#ra mégnégyet követ$nk el. is illetlenséget nagyobbal kiköször$lni a haz'gs#g egy neme, de azostob#bbik fajt#ból, mert hogy egy is meg#llhasson, sok m#sra van sz$kség. ! rossz $gynél isrosszabb az érte való ki#ll#s, és nagyobb hiba mag#n#l a hib#n#l is, ha nem t'dj'k leplezni. !tökéletlenség jövedelme a többi tökéletlenség kamata. "gy meggondolatlans#got a legokosabb

ember is elkövethet, de kettőt m#r nem, s az elsőt is csak mentében, nem $ltében.

13

$vakodjunk att%l, aki le-lezett szándékkal jön. örmönfont $zletemberek elterelik a vevőfigyelmét, hogy azt#n t#madjanak akarat#ra, mert ha meggyőzik, le is győzik. "ltitkolj#k sz#ndék'kat, hogy elérjék, a m#sodik sorba tolj#k, hogy elsősorban érvényes*tsék, ily módon

biztos*tva, hogy ne vegyék észre, miben s#ntik#lnak. Be a figyelem se al'djék, mikor asz#ndék ennyire éber, s ha ez alakoskod#sból a h#ttérbe von'l, lépjen amaz az előtérbe, hogykereszt$ll#sson rajta. !z óvatoss#g l#sson #t a f'rfangon, és $gyeljen az $r$gyre, mellyel

hozz# közelednek, hogy r#térjenek az igazi $gyre. +#st k*n#lnak és m#sra p#ly#znak, azt#nravasz'l ford*tanak egyet a dolgon, és sz#ndék'k célpontj#ba tal#lnak. 6'dn'nk kell teh#t, mitkap'nk től$k, és néha helyénvaló értés$kre adni, hogy értj$k őket.

17

2ifejezőkészség. %emcsak szabatoss#got, de fogalmi tisztas#got is jelent. %émelyek jólfogamzanak, de rossz'l sz$lnek, mert vil#goss#g nélk$l nem lehet napvil#gra hozni a lélek gyermekeit, a fogalmakat és elhat#roz#sokat. "gyesek fogékonys#g'kban azokra azedényekre emlékeztetnek, amelyek sokat mag'kba fogadnak, de keveset adnak vissza9 m#sok ellenben még többet mondanak, mint benn$k van. !mi az akaratnak az elhat#roz#s, az a

kifejezésmód az értelemnek/ mindkettő nagy kiv#lós#g. ! vil#gos elméknek siker$k van, azavarosakat azért tisztelik, mert nem értik, s néha helyénvaló is a hom#lyos beszéd, hogy



közönségesek ne legy$nk. Be hogyan fogjon fel a hallgató valamit, aminek az elmondófejében sincs fogalmi megfelelőjeN

1:

Ne szeress és ne g+lölj mindörökre. 2ar#taidban )gy b*zz#l meg, mint leendő legrosszabbellenségeidben. +ivel a valós#gban sz#mos ilyen eset van, sz#moljon vele az óvatoss#g. !

bar#ts#g katonaszökevényeinek ne adj'nk fegyvert, hogy idővel ellen$nk ne ford*ts#k.Diszont ellenség$nknek hagyj'nk mindig nyitva egy ajtót a bék$lésre, legal#bb anemeslelk5ségét, mert ez a legbiztosabb. "lőford'l, hogy az egykori bossz)ból 'tóbblelkif'rdal#s lesz, és a gonosztettén érzett öröm b#nat#v# v#lik elkövetőjének.

1=

Ne cselekedj!nk önfej+ségből, csak belátásb%l. +inden önfej5ség $resfej5ség, a szenvedély

sz$lötte, amely sohasem volt jó tan#csadó. Dannak, akik mindenből h#bor)s#got csin#lnak. !t#rsas érintkezésnek ezek a bandit#i azt szeretnék, ha minden tett$k győzelem lenne. 2ékésennem is képesek cselekedni. "zek, ha 'ralkodnak és parancsolnak, #rtalmasak, mert akorm#nyból p#rtkorm#nyt csin#lnak, és azokból, akiket gyermekeikké kellene tenni$k,ellenségeket. +indent csellel akarnak előkész*teni és mesterkedés #r#n elérni. Be ha a többiek r#jönnek képtelen természet$kre, mindenki ellen$k ford'l, és megakad#lyozza hóbortjaik megvalós*t#s#t, )gyhogy semmit sem érnek el, csak megtelnek bossz)s#ggal, és mindenkicsak b#natot okoz nekik. !z ilyenek *télőképessége meghibbant, és sokszor sz*v$k is romlott.!z efféle szörnyetegekkel szemben akkor viselked$nk helyesen, ha a vil#g m#sik végéref't'nk elől$k, mert könnyebb elviselni a vademberek m5veletlenségét, mint az őféktelenség$ket.

1>

Ne tartsanak agaf&rtnak, bár ravaszság nélk!l nem le#et megélni. nk#bb tartsanak óvatos-nak, mint kétsz*n5nek. !z egyszer5ség mindenkinek tetszik, de nem mindenki él vele. !zőszinteség ne faj'ljon egy$gy5séggé, sem az okoss#g agyaf)rts#gg#. nk#bb tiszteljenek

bölcsesség$nkért, mint rettegjenek sz#m*tó volt'nkért. !z őszinte embereket szeretik, der#szedik. Segnagyobb m5vészet$nk abban #lljon, hogy elrejtj$k, ami r#szedésnek l#tszhatna.!z aranykorban a tisztalelk5ség vir#gzott, most, a vaskorban a sandalelk5ség. !kiről azttartj#k, hogy mindig t'dja, mit tegyen, tisztelt és megb*zható ember h*rében #ll9 a képm'-

tatónak viszont rossz h*re van, és mindenki szemében gyan)s.

?

5a oroszlánbőrt nem ölt#et!nk, b&jjunk r%kabőrbe. !z időnek engedni annyi, mint legyőzni.!ki sz#ndék#t kereszt$lviszi, sohasem veszti el tekintélyét. ! hi#nyzó erőt pótolj'k ravasz-s#ggal. ét )t köz$l egyik célra vezet/ vagy a b#tors#g orsz#g)tja, vagy a ravaszs#g d5lője. !f'rfang többet elér az erőszakn#l, és a bölcsek többször legyőzték m#r a b#tors#got, mintmegford*tva. Ha valamit nem t'd'nk elérni, folyamodj'nk a megvetéshez.



1

Ne ka-junk az alkalmon, #og magunkat vag másokat bonodalmakba rántsunk. %émelyek folyton vétenek az illem ellen, ak#r a mag'k, ak#r a m#s személyében, de mindig balgas#gból9amilyen könny5 vel$k tal#lkozni, olyan bizonyos, hogy kellemetlen lesz az elv#l#s. 8z#z

bossz)s#g egy napon kevés nekik, semmi sincs *ny$kre, mindenbe és mindenkibe belekötnek.;télőképesség$k bal l#bbal kelt fel, ezért tal#lnak mindenen kivetnivalót. !z okoss#g leg-rosszabb k*sértői azonban mégis azok, akik semmit sem csin#lnak jól, és mindenről rosszatmondanak. +ert az illetlenség népes birodalm#ban szeri-sz#ma nincs a szörnyetegeknek.

' tart%zkodás okosság jele. ! nyelv ragadozó/ ha egyszer elszabad'lt, nehéz )jra l#ncra verni.Atőere a léleknek, s a hozz#értők belőle következtetnek az érz$letre, mert a figyelmes kiérzi

belőle a sz*v dobog#s#t. ! baj az, hogy éppen az fékezi mag#t a legkevésbé, akinek legink#bbkellene. ! bölcs ker$li a kellemetlenségeket és bonyodalmakat, s megm'tatja, mennyire 'ramag#nak. "lővigy#zatosan halad, a mélt#nyoss#gban <an's, az élesl#t#sban !rg's. +om'snak nem annyira a szem kellett volna a kézen, mint az ablakny*l#s a mellen.10

(

Ne leg!nk m%dfelett egéniek, sem tetszelgésből, sem gondatlanságb%l. %émelyeknek kir*vóegyéni t'lajdons#gaik vannak, mégis eszelősök módj#ra cselekszenek. +indez ink#bb hiba,mint megk$lönböztető von#s, s ahogyan egyesek arc'k valamilyen k$lönös r)ts#g#val t5nnek ki, ezek valamilyen viselkedésbeli szertelenséggel. !z ilyen egyéni jelleg csak visszatetszők$lönlegesség jele, mely hol nevetésre, hol bosszankod#sra ind*t.

0

Ne fogjunk meg semmit visszájár%l, akár#ogan jön is. +indennek a vil#gon van sz*ne ésvissz#ja. ! legjobb és legkedvezőbb dolog is, ha élén fogj'k meg, sebet ejt, viszont a leg-sz)rósabb is védelemre haszn#lható, ha nyelét kapj'k el. 8ok minden elszomor*tja az embert,aminek pedig, előnyeit tekintve, ör$lhetnénk. !z $gyesség abban #ll, hogy tal#lj'k meg adolog kellemes oldal#t. Jgyanaz a dolog m#s sz*nben t5nik fel, ha m#s vil#g*t#sban vessz$k szem$gyre. gyekezz$nk teh#t a legkedvezőbb vil#g*t#sban nézni, nem tévesztve össze a jót arosszal. "z okozza, hogy némelyek mindenből örömet, m#sok mindenből keser5séget mer*te-

nek. %agy seg*tség a sors vissz#ss#gai ellen, ha ezt t'dj'k, s jeles életszab#ly minden időbenés minden rend5 embereknek.

3

smerj!k főbenjár% #ibánkat. %incs a vil#gon, akiben ne ellens)lyozn# valami rossz a fényest'lajdons#gokat, s ha a hajlam is t#mogatja, zsarnoki módon el'ralkodhat rajta. ezdj$k megellene a harcot avval, hogy csatasorba #ll*tj'k a figyelmet, és első haditett$nk az legyen, hogynyilv#nvalóv# tessz$k, mert ha m#r ismerj$k, hamar le is győzz$k. iv#lt ha érdekelt lét$nkre'gyanolyan pontosan l#tj'k, mint a k*v$l#llók. !ki 'ra akar lenni mag#nak, fel$lről nézzemag#t. Ts ha legfőbb tökéletlenség$nkön erőt vett$nk, a többivel m#r hamar végz$nk.

14 +om's/ a g)ny és g#ncs istene9 'jjain szemek voltak.



7

gekezz!nk mást lekötelezni. Segtöbben nem aszerint beszélnek és cselekszenek amik, hanemaszerint, ahogyan lekötelezték őket. ! rossz elhihetéséhez ak#rmi elég, mert a rosszat mégakkor is elhiszik, ha éppenséggel hihetetlen. Be ami a legtöbb és legjobb sz#m'nkra, a m#s

becs$lésétől f$gg. %émelyek beérik avval, hogy az ő oldal'kon van az igazs#g. Holott ez nemelég, igyekvés$nkkel kell hozz#j#r'ln'nk. +#sok lekötelezése néha fölöttébb kevésbe ker$l,de sokat ér. 8zavakkal tetteket v#s#rolhat'nk. %incs olyan sil#ny holmi a vil#g nagy h#ztart#-s#ban, hogy évenként legal#bb egyszer ne lenne sz$kség r#, s akkor, ak#rmilyen keveset ér,nagyon hi#nyzik. +indenki hajlamai szerint beszél a t#rgyról.

:

Ne engedj!nk az első benomásnak. %émelyek )gy kapnak az első h*ren, hogy valós#ggalösszeh#zasodnak vele, s minden ez't#ni m#r csak #gyas'k. +ivel pedig a haz'gs#g mindigelsőnek jön, az igazs#gnak nem marad hely. %em szabad, hogy az első t#rgy birtok#ba vegyeakarat'nkat, és az első besz#moló agy'nkat. "z szellemi rövidl#t#s. 8okan olyanok, mint az )jkorsó/ nyomban #tveszi az első folyadék szag#t, ak#r jó, ak#r rossz. Ha ez a rövidl#t#sismertté v#lik, k#ros, mert 'tat nyit a kaj#n mesterkedésnek/ a rosszind'lat)ak sietnek ahiszékenységét saj#t sz*n$kre festeni. +indig maradjon mód az ellenőrzésre. %agy 8#ndor mindig tartsa fenn fél f$lét a m#sik félnek. Hagyj'nk mindig helyet a m#sodik és harmadik

besz#molónak. !ki minden benyom#snak enged, gyönge szellem, és hamar préd#j#v# v#lik ind'latainak.

=

Ne lég rossznelv+. +ég kevésbé legyen olyan h*red, mert a hitelrontónak hitele is rossz. %elégy a m#s rov#s#ra szellemes, mert ez ink#bb ellenszenves, mint nehéz. +indenki r#d fogt#madni és téged szól meg, mivel pedig te egyed$l vagy, és azok sokan, előbb győznek letéged, mint te meggyőzöd őket. ! rosszban nemcsak kedv$nk ne teljék/ beszéln$nk semszabad róla. ! r#galmazót mindig gy5lölni fogj#k, s ha néha szóba #ll vele főrang) személy,az is ink#bb kaj#ns#g#t élvezi, mint eszét becs$li. 8 aki rosszat mond m#sról, még rosszabba-kat fog hallani mag#ról.

>

/sszuk be élet!nket okosan. %em ahogyan az alkalmak adódnak, hanem előrel#tó és v#logatómódon. Cihenők nélk$l gyötrelmes az élet, mint a hossz) v#ndor)t fogadók nélk$l9kellemessé a t'dós v#ltozatoss#g teszi. @ord*ts'k a szép élet első szak#t a halottakkalfolytatott beszélgetésre/ azért sz$lett$nk, hogy m#st és mag'nkat megismerj$k, s a h5könyvek tesznek benn$nket valakivé. !z )t m#sodik szakasz#t tölts$k az élőkkel, l#ss'nk ésvegy$nk sz#mba minden jót, ami a vil#gon van/ nem minden jó tal#lható fel egy orsz#gban9 a+indenható sokfelé osztotta el adom#nyait, s némelyikkel a legcs)ny#bb földet gazdag*totta.!z )t harmadik harmad#ban legy$nk egészen a mag'nké, mert a végső boldogs#g a

bölcselkedés.

(?

Nissuk ki szem!nket idejében. %em mindenkinek van nyitva a szeme, aki l#t, és aki néz, még



nem mind l#t. ésőn r#eszmélni a dolgokra nem jav'nkra szolg#l, hanem b#nat'nkra. %émelyek akkor kezdenek l#tni, mikor m#r nincs mit, mert minden jósz#g'k semmivé lett,mielőtt ők mag'k valakivé lettek volna. %ehéz észt adni annak, akinek nincs akarata, mégnehezebb akaratot adni annak, akinek esze nincs. ! kör$lött$k levők )gy j#tszanak vel$k,mint a vakokkal, m#sok nevetségére9 f$l$k hallani s$ket, h#t szem$ket sem nyitj#k fel, hogy

l#ssanak vele. +égis mindig akad, aki t#pot ad érzéketlenség$knek, mert létezése azon alap'l,hogy ők ne legyenek. +egs*nyli a jósz#g, ha gazd#j#nak nincs szeme/ sohasem h*zik meg.

(1

Ne mutassunk meg félig kész dolgokat. Tlvezz$k őket befejezetten. +inden kezdet kialak'-latlan, és a form#tlans#g képe marad 't#na. !z előbb l#tott tökéletlenség emléke elrontja a

bevégzett m5 élvezetét is. ! nagy alkot#s egy csap#sra való élvezete eltereli 'gyan figyel-m$nket a részletekről, de egyed$l felel meg a jó *zlésnek. ! dolgok, mielőtt valamivé lesznek,semmik, s amikor lenni kezdenek, még nagyon a semmiség #llapot#ban vannak. ! leg*zle-tesebb étel, ha elkész*tés közben l#tj'k, ink#bb 'ndort kelt, mint étv#gyat. Agyeljen h#tminden igaz mester, hogy m5vét ne l#ss#k embrion#lis #llapotban9 tan'lja meg a természettől,hogy csak akkor hozza napvil#gra, mikor m#r megtekinthető.

(

"egen benn!nk valami az !zletemberből. %e csak mindig elmélkedj$nk, cselekedj$nk is. !nagyon bölcseket könny5 r#szedni, mert ismerik 'gyan, ami rendk*v$li, de nem t'dnak az életközönséges dolgairól, pedig ez sz$kségesebb. ! fennkölt dolgok szemléletétől nem l#tj#k amindennaposakat, és mivel éppen azt nem t'dj#k, amit elsősorban kellene t'dni'k, s amitmindenki hajsz#lpontosan ismer, a fel$letes tömeg vagy megcsod#lja őket, vagy t'datlannak

ki#ltja ki. "zért intézze a bölcs )gy, hogy legyen benne valami az $zletemberből, éppen csak annyi, hogy ne szedjék r#, de még ink#bb, hogy ki ne nevessék. Segyen cselekvő ember, mertez 'gyan nem a legmagasabb rend5, de a legsz$kségesebb az életben. +it ér a t'd#s, ha nemgyakorlatiN !z élni t'd#s manaps#g az igazi t'd#s.

((

Ne véts!k el mások *zlését, k!lönben élvezet #elett bossz&ságot okozunk nekik. %émelyek sz*vességet szeretnének tenni, de csak visszatetszést keltenek, mert félreismerik m#sok érz$-letét. %émely m5 egyesek szemében h*zelgés, m#sokéban sértés, és sok vélt szolg#lat bizo-

ny'lt m#r megb#nt#snak. %émelykor több f#rads#gba ker$l valakit elkeser*teni, mintmegörvendeztetni/ ilyenkor célt téveszt a h#la és az adom#ny, mert mi is eltévesztett$k atetszéshez vezető 'tat. !kinek hajlamait nem ismerj$k, nehezen fogj'k kielég*teni. ;gy esik meg, hogy valaki dicsérni akar, és g#ncsol, jól megérdemelt b$ntetés$l. +#sok azt hiszik,hogy ékesszól#s'kkal szórakoztatnak, miközben agyon'ntatnak fecsegés$kkel.

(0

Ne b*zzuk j%#*r!nket senkire, #a zálogul nem adja ide az övét. ntézz$k )gy, hogy a hallgat#smindkét félnek előnye, a közlés pedig h#tr#nya legyen. 2ecs$letbeli kérdésekben mindigtörekedj$nk t#rsas viszonyra, )gy, hogy mindenki a maga becs$lete érdekében vigy#zzon a

m#sikéra. Be r# ne b*zz'k senkire, s ha egyszer mégis megtessz$k, intézz$k $gyesen )gy,hogy az okoss#g helyét az óvatoss#g foglalhassa el. Segyen a kock#zat közös, és az $gy



kölcsönös, hogy ne v#ljék tan)v# az, aki részes t#rsnak érzi mag#t.

(3

Tudj kérni. %incs ennél nehezebb némelyeknek, de könnyebb m#soknak. Dannak, akik kép-

telenek nemet mondani/ az ilyeneknél nincs sz$kség fesz*tővasra. +#soknak pedig elsőszav'k mindig az, hogy FnemG/ ezeknél $gyességre van sz$kség. ! kellő idő azonban ezeknélis, azokn#l is fontos. D#rj'k ki a testi vagy lelki lakoma 't#ni kellemes hang'latot, mikor amegfontolt óvatoss#g nem v#g elébe a kérni akaró ravaszs#g#nak. !z örömnapok a kegynapjai is, mert a kegy bel$lről #rad. %e jöjj$nk olyankor, mikor ember$nk m#snak m#r nemetmondott, mert ilyenkor nem riad vissza még egy el'tas*t#stól. !kit szomor)s#g ért, ann#lnincs keresnivalónk. "lőre lekötelezni valakit/ olyan csere, amelyben a hitv#nys#g nem fizetimeg tartoz#s#t.

(7

Teg!k előzetes tartozássá, amit ut%lagos jutalomnak szántak. %agy politik'sok fortélya akésőbb kiérdemlendő sz*vesség/ lekötelezni szerető emberre vall. !z *gy előlegezett kegynek két nagy előnye van/ a gyors ad#s jobban lekötelezi az elfogadót, és 'gyanaz az adom#ny,mely később tartoz#s volna, most z#log. 4avasz módja a kötelezettségek #talak*t#s#nak, mertamit a lekötelező j'talomnak sz#nt, most ellenszolg#ltat#sként h#r'l a lekötelezettre. lyesmiazonban csak tartoz#saikat ismerő emberekről tételezhető fel, mert a hitv#nyaknak azelőlegezett tiszteletd*j sarkanty) helyett zabola volna.

(:

Nagurak titkait ne osszuk meg. !zt hissz$k, egy t#lból cseresznyéz$nk vel$k, pedig csak amagja j't r#nk. 8okan rajtavesztettek m#r a bizalmass#gon. "zek olyanok, mint a kenyérbőlkész$lt kan#l/ vég$l szintén megeszik. @őrang) emberektől nem kegy a közlés, hanem belsőkényszer. 8okan eltörik a t$kröt, mert r)ts#g'kat t#rja eléj$k/ nem szeretj$k l#tni, aki l#tott

benn$nket, és nem l#tj'k sz*vesen azt, aki rosszat l#tott n#l'nk. 8enki ne legyen t)ls#gosanlekötelezett$nk, legkevésbé a hatalmas9 vagy ink#bb kössék hozz#nk a mi jó szolg#lataink,mint az ő kegye. "lsősorban veszélyesek a bizalmas bar#ti közlések. !ki titk#t m#ssal közölte,rabszolg#j#v# tette mag#t. @ejedelmek sz#m#ra ez olyan kényszerhelyzet, amely nem tarthatsok#. !zon vannak, hogy elvesztett szabads#g'kat visszaszerezzék, s ennek érdekébenmindenen kereszt$lg#zolnak, az igazs#gon is. 8zóval/ titkokat ne hallgass'nk meg és nemondj'nk el.

(=

Tudnunk kell, mi nincs meg benn!nk. 8okan nagy valakik voln#nak, ha nem hi#nyoznék belől$k valami, ami nélk$l sohasem érik el a tökéletesség cs)cs#t. %émelyeken megl#tszik,hogy sok lehetne belől$k, ha egy kicsiségből többj$k volna. Céld#'l hi#nyzik belől$k akomolys#g, s ez semmivé teszi kiv#lós#gaikat. +#sokban nincs meg a ny#jas természet,melyeknek hi#ny#t környezet$k hamar észreveszi, főként magas #ll#s) személyeknél."gyesektől több tetterőt v#rn#nk, m#soktól több mérsékletet. +indezeken a bajokon, ha r#j'k eszmél$nk, könnyen seg*thet$nk, mert az igyekezet m#sodik természetté teheti a szok#st.



(>

Ne leg!nk borotvaesz+ek. Segy$nk ink#bb csak okosak. ! kelleténél több t'd#s éle kicsor- b'l, és az agyaf)rt pór'l j#r. 2iztosabb a kiprób#lt igazs#g. <ó az ész, de nem a szósz#ty#rs#g.! sok beszéd m#r-m#r civód#s. 6öbbet ér a jó és alapos fej, amely nem gondolkodik tov#bb a

sz$kségesnél.

0?

Tudjuk #asznát venni a butaságnak. ! legnagyobb bölcs is él néha evvel a fortéllyal, és van-nak alkalmak, mikor a legnagyobb okoss#g abban #ll, hogy )gy tesz$nk, mintha semmit semt'dn#nk. %e legy$nk t'datlanok, de sz*nlelj$k a t'datlans#got. &stob#k közt éppoly céltalan

bölcsnek lenni, mint őr$ltek között józannak. 2eszélj$nk mindenkivel a maga nyelvén. %emaz a balga, aki balgas#got tettet, hanem aki abban szenved. !z igazi ostobas#g a céltalan, nema célt'datos, mert id#ig megy az $gyesség. !z egyetlen módszer, hogy megkedveltess$k mag'nkat, ha a legegy$gy5bb #llat bőrét öltj$k fel.

01

' csi-kelődést t+rj!k, de ne m+velj!k. !z első a jó modorhoz tartozik, a m#sodik kellemet-lenségbe sodorhat. !z $nneprontó oktalan lény, és még oktalanabbnak m'tatja mag#t. ! tréfa,ha sok is, szórakoztató, s elviselni t'dni a szellem bizony*téka. !z ingerlékeny okot ad arra,hogy ingereljék. Segjobb hagyni, és legbiztosabb fel sem venni. ! legnagyobb veszekedések mindig kötözködésből sz#rmaznak. 8emmi sem k*v#n ennél több figyelmet és $gyességet/mielőtt tréf#lni kezd$nk, t'dn'nk kell, mennyit képes elviselni a m#sik fél természete.

0 ' sikert tovább kell f+zni. %émely ember mindenbe belefog, és semmit sem fejez be/ kital#ldolgokat, de nem hajtja végre. "zek az #llhatatlan szellemek sohasem kapnak tapsot, mertnem aratj#k le, amit vetettek9 minden dolg'k k#ty)ba j't. +*g m#sokn#l a belső t$relmet-lenség okozza, a spanyolokn#l ez nemzeti fogyatékoss#g. ! t$relem viszont belga erény. "zek

bevégzik a dolgokat, amazok csak véget vetnek nekik/ addig izzadnak, m*g le nem győznek egy akad#lyt, de azt#n beérik a győzelemmel, és félbehagyj#k a dolgot. Esak azt akarj#k

bebizony*tani, hogy t'dn#nak, de nem akarnak. Cedig ez is mindig vagy tehetetlenség, vagyléhas#g. Ha jó a m'nka, miért nem fejezik beN Ha pedig rossz, miért kezdték elN !z okosteh#t ejtse el a vadat, és ne elégedjék meg avval, hogy felhajtotta.

0(

Ne leg!nk egészen galambok. D#ltakozzék benn$nk a k*gyó ravaszs#ga a galamb szel*d-ségével. %incs könnyebb, mint jóravaló embert r#szedni. !ki sohasem haz'dik, sokat elhisz,és aki sohasem csal, cs'pa bizalom. %em mindig ostobas#g, ha t)lj#rnak valaki eszén, néhacsak jós#g. étfajta ember t'dja megelőzni a k#rt/ a tapasztalt, aki a maga, és az okos, aki am#s k#r#n ok'l. +enjen a bölcsesség olyan messze a gyanakv#sban, mint az #rm#ny atőrvetésben, és ne akarjon senki olyan tisztességes lenni, hogy a m#siknak alkalmat adjon agonoszs#gra. Segy$nk teh#t vegy$lékei a galambnak és a k*gyónak, azaz ne szörnyek legy$nk, hanem csod#k.



00

' lekötelezés tudomána. %émelyek saj#t előny$ket a m#sév# t'dj#k #tv#ltoztatni, s )gytesznek, vagy )gy t$ntetik fel a dolgot, mintha kegy volna től$k, ha elvesznek valamit.Dannak emberek, akiknek kérése megtisztelő, s haszn#t m#s érzi megtiszteltetésnek. !zt a

l#tszatot keltik, mintha ők tennének sz*vességet, mikor ért$k tesznek valamit. özben elké- pesztő $gyességgel kiforgatj#k a kötelezettségek sorrendjét, vagy legal#bbis kétessé teszik, kitett sz*vességet kinek. C'szta dicséretpénzen a legjobbat megv#s#rolj#k, s ha valamibenkedv$k telik, tisztességet és bókot csin#lnak belőle. X#logot vesznek az 'dvariass#gtól, éstartoz#ss# teszik azt, amiért nekik kellene h#l#saknak lenni$k. ly módon a szenvedőt cselek-vővé v#ltoztatj#k, szóval a nyelvészeknél is jobban értenek a cs5rés-csavar#shoz. +indehhezalapos ravaszs#g kell, de még alaposabb azé, aki #tl#t a szit#n, véget vet a szemfényvesz-tésnek, és visszaadja nekik a megtiszteltetést, )gyhogy 'tolj#ra mindenki megkapja a mag#ét.

03

6redeti és a közönségestől el!tő okoskodás; fensőbbséges elmére vall. %e értékelj$k sokra, havalaki sohasem mond ellent, mert evvel csak mag#hoz, nem hozz#nk való vonzalm#t igazolja.

%e $lj$nk fel a h*zelkedésnek és ne viszonozz'k, hanem 'tas*ts'k vissza. Trezz$k megtisztel-tetésnek, ha egyesek rosszat mondanak ról'nk, kiv#lt olyanok, akik )gyis minden jótleszap'lnak. nk#bb azt vegy$k sz*v$nkre, ha mindenkinek tetszik, amit csin#l'nk, mert akkor

biztosan nem jó, lévén a tökéletes csak kevesek sz#m#ra hozz#férhető.

07

Ne adjunk so#a elégtételt annak, aki nem kér. Be ha kér is, hiba volna tov#bb menni a kelle-

ténél. !ki sz$kségtelen$l mentegetőzik, mag#t v#dolja/ egészségesen eret v#gatni mag'nkonannyi, mint a bajt és rosszakaratot odainteni mag'nkhoz. !z elhamarkodott bocs#natkérésfelébreszti az alvó gyan)t. !z okos ne m'tassa, hogy t'dat#ban van m#s gyanakv#s#nak, mertevvel maga h*vja ki a megb#nt#st. Ha t'd róla, igyekezzék elj#r#sa becs$letességévelr#c#folni.

0:

Tudjunk valamivel többet, és élj!nk valamivel kevesebbet. +#sok ford*tva hirdetik. Cedig a jósemmittevés többet ér a nagy tevékenységnél. gaz#n csak az idő a miénk/ abban él még a

hajléktalan is. !z értékes életet gépies robotban vagy t)ls#gosan fennkölt m'nk#ban tölteniegyform#n szerencsétlen dolog. %e halmozz'k t)l mag'nkat elfoglalts#ggal vagy irigységgel,k$lönben élet$nk rohan#s lesz, és lelk$nk megf'llad. %émelyek a t'd#sra is vonatkoztatj#k ezt/ #m aki nem t'd, nem is él.

0=

Ne adjunk mindig az utols%nak igazat. Dannak emberek, akiknek az 'tolsó értes$lésben valóhite az ésszer5tlenségig megy. Kondolkod#s'k és érzés$k olyan, mint a viasz/ az 'tolsó

benyom#s minden előbbit kitöröl. !z ilyenek sohasem nyerhetők meg, mert éppoly könnyenelvesz*thetők. 2#rki a maga sz*nére festheti őket. 2izalmasoknak nem valók, egész élet$kben

gyermekek, s a vélemények és érzelmek között imbolyognak, mindig s#ntik#ló akarattal ésésszel, hol egyik, hol m#sik oldalra hajolva.



0>

Ne kezdj!k az életet avval, amivel be kell fejezn!nk. %émelyek a pihenést veszik elsőnek, és af#radalmakat hagyj#k 'tolj#ra. <öjjön előbb a fő dolog, csak azt#n, ha marad hely, a mellékes.+#sok el sem kezdték a harcot, m#ris győzni szeretnének. %émely ember a legkevésbé fontos

dolgokon kezdi a tan'l#st, a becs$lést és hasznot szerző tan'lm#nyokat pedig élete végérehalasztja. smét m#sok még el sem kezdtek boldog'lni, m#ris fenn hordj#k az orr'kat. !z élnit'd#shoz mindenképpen módszer kell.

3?

Mikor okoskodjunk ford*tvaA +ikor a rosszakarat szól hozz#nk. %émelyek sz#j#ból mindenszó megford*tva értendő/ a nem igennek, az igen nemnek. Ha leszólnak valamit, nyilv#nnagyra becs$lik, mert aki a mag#énak akar valamit, rossz h*rbe hozza m#sok előtt. %emmindig mond jót, aki dicsér, mert egyesek, hogy a jókat ne kelljen dicsérni$k, a rosszakat isdicsérik, m#rpedig akinek semmi sem rossz, annak semmi sem lehet jó.

31

Haszn#lj'k az emberi eszközöket, mintha isteniek nem voln#nak és az istenieket, minthaemberiek nem voln#nak. "z a nagy mesterszab#ly9 magyar#zatot hozz#f5zni fölösleges.

3

Ne leg!nk sem magunké, sem másoké egészen. +ind a kettő cs)nya zsarnoks#g. !ki egészenmag#é akar lenni, következésképpen mindent mag#nak akar. !z ilyenek a legcsekélyebb dol-gokban sem képesek engedni, vagy kényelm$kből b#rmit #ldozni. %em tesznek sz*vességet,szerencséj$kben bizakodnak, pedig ez csalóka t#masz. Helyénvaló néha, ha m#soké vagy'nk,hogy m#sok a mieink legyenek. !kinek közhivatala van, a köz rabszolg#ja kénytelen lenni,vagy hagyjon ott #ll#st és sz#ll#st, mint az öregasszony mondta Hadri#nnak. +#sok ellenbenegészen a többiekéi, mert a balgas#g mindig szélsőségeket szeret, ez esetben k#r#ra. %incsegyetlen napj'k vagy ór#j'k a mag'k sz#m#ra, mind annyira a m#sé, hogy joggal nevezték azegyik ilyent mindenki mindenesének. +ég szellem$k is az, mert mindenkinek t'dósok és csak mag'knak t'datlanok. ! szemes l#ssa be, hogy senki sem őt keresi, csak a saj#t érdekét benneés #ltala.

3( Ne leg!nk t&lságosan közért#etőek. Segtöbben nem becs$lik azt, amit megértenek, és azttisztelik, amit nem fognak fel. ! dolgoknak sokba kell ker$lni$k, hogy becsben #lljanak.!kkor fognak $nnepelni, ha nem értenek. +'tatkozz'nk mindig bölcsebbnek és okosabbnak,mint a t#rgyaló félhez sz$kséges, de csak hozz# mérten, nem t)lzottan. Ts noha értelmesek szemében a szellemnek minden$tt nagy becse van, a többségnek csak a felt5nés kell. %emszabad, hogy r#érjenek a b*r#latra, foglalja el őket egészen a megértés feladata. 8okandicsérnek olyasmit, amiről, ha megkérdezik őket, nem t'dn#nak sz#mot adni, mert mindenrejtelmest misztéri'mként tisztelnek és magasztalnak, hallv#n, hogy m#sok is magasztalj#k.



30

Ne becs!ld le a bajt, mert kicsi. 8ohasem jön mag#ban/ egyik épp)gy a m#sikhoz van l#ncol-va, mint a szerencsés esetek. <ó és rossz rendesen oda megy, ahol m#r van belőle, amint hogyaz emberek is mind f'tnak a boldogtalans#gtól, és mind csatlakoznak a szerencséshez. +ég a

galambok is, hi#ba #rtatlanok, a legfehérebb toronyra sz#llnak. ! szerencsétlent mindenelhagyja/ önmaga, esze és ir#ny*tója. %e ébressz$k fel az alvó balszerencsét. "gy botl#s nemsok, de végzetes z'han#s lehet belőle, s nem t'dni, mi lesz a vége. +ert ahogyan nincstökéletes jó, nincs fenékig rossz sem. !mit az Tg k$ld r#nk, t$relemmel orvosolható, amit aföld, okoss#ggal.

33

J%t tenni a-ránként és okosan kell. ! kötelezettség ne menjen t)l a leróhatós#g hat#r#n. !kisokat ad, nem ad, hanem elad. %e mer*ts$k ki a h#la lehetőségét, mert ha l#tj#k, hogylehetetlenné v#lt, meg fog sz5nni a kapcsolat. !hhoz, hogy elvesz*ts$nk valakit, elég, hat)ls#gosan lekötelezz$k/ hogy megfizetni ne kelljen, visszah)zódik és ellenség$nkké v#lik. !

b#lv#ny nem szereti l#tni a szobr#szt, aki faragta9 a lekötelezett szeme nem k*v#nja jótevőjét.!z ad#sban az a nagy fortély, hogy kevésbe ker$ljön és nagyon #h*ts#k, akkor kellőképpenmeg is becs$lik.

37

Brizkedj!nk mindig az udvariatlan, makacs, öntelt és mindenfajtáj& ostoba embertől. 8okanvannak ilyenek, s az okoss#g abban #ll, hogy ne akadj'nk össze vel$k. Dértezz$k felmag'nkat naponként evvel az elhat#roz#ssal az óvatoss#g t$kre előtt, akkor le fogj'k győzni

az ostobas#g szeszélyeit. Kondolj'k végig a dolgot, és ne tegy$k ki jó h*r$nket közönségesesélyeknek. !z okoss#gból óvatos emberre nem fog r#t#madni a méltatlans#g. !z emberekkelvaló érintkezés )tja nehéz, mert tele van a tekintélyt fenyegető szirtekkel. Segbiztosabb&d$ssze'sz okoss#g#ról venni péld#t, és t#vol maradni. 8okat ér ilyen esetekben a sz*nleltmeg nem értés, de mindenekelőtt folyamodj'nk az 'dvariass#ghoz, mert evvel rövid*tj$k meglegjobban a bonyodalmakból kivezető 'tat.

3:

)o#ase vig!k kenértörésre, mert tekintél!nk megté-ázva fog kiker!lni belőle. "llenségnek

mindenki sz#mottevő, ha bar#tnak nem is. Haszn#lni kevesen t'dnak, #rtani )gyszólv#nmindenki. <'piter ölében sincs biztos fészke a sasnak attól a naptól fogva, hogy egy bog#rralmeghasonlott. ! ny*lt haragos karmaival sz*tj#k a t$zet a titkosak, akik csak alkalomra lestek."lvad*tott bar#tokból lesznek a leg#d#zabb ellenségek. +#s hib#j#val leplezik a mag'két anézők szemében. +indenki )gy beszél, ahogy vélekedik, és )gy vélekedik, ahogy akar. Dala-mennyien minket fognak el*télni, vagy mert kezdetben hi#nyzott belől$nk az előrel#t#s, vagyvég$l a t$relem, és mindvégig az okoss#g. Ha az elhideg$lés elker$lhetetlen, megbocs#tható,de ink#bb a bar#ts#g kih5lése legyen, mint a harag felfortyan#sa, és itt alkalmazandó a szépvisszavon'l#sról szóló szab#ly.

3=

2eress!nk seg*tőtársat a balsors elviselésé#ez. !kkor sohasem lesz$nk egyed$l, főként



veszélyben nem, és nem z)d'l egyed$l r#nk minden felelősség. %émelyek minden ir#ny*t#stmag'khoz akarnak ragadni, s ahelyett minden g#ncs ragad rajt'k. gyekezz$nk h#t, hogylegyen valaki, aki kiment és seg*t nek$nk a bajok elviselésében. ettőre nem ront r# olyan

b#tran sem a balsors, sem a tömeg. "zért az éles elméj5 orvos is, ha m#r tévedett a gyógy*t#s- ban, nem fog tévedni annak megtal#l#s#ban, aki konz'lt#l#s c*mén seg*tségére lesz a koporsó

kisz#ll*t#s#ban. &ssz'k meg a terhet és a b#natot, mert az egyed$l viselt szerencsétlenségkétszeresen elviselhetetlen.

3>

6lőzz!k meg a sértést, és változtassuk nájassággá. @ortélyosabb, aki a sértést kiker$li, mintaki megbossz'lja. %agy $resség, ha bizalmas'nkk# tessz$k leendő vetélyt#rs'nkat, és becs$-let$nk pillérévé azt, aki ledönteni kész$lt. +#r csak azért is jó, ha lekötelezz$k, mert legal#bba h#l#lkod#sra ford*tott időt nem haszn#lhatja megb#nt#s'nkra. ntézz$k )gy, hogy a rossz-akaratból is bar#tkoz#s legyen.

7?

Nem le#et!nk senkié, és senki sem le#et a miénk egészen. "hhez sem bar#ti, sem vérségi kap-csolat, sem a legszorosabb lekötelezettség nem elegendő. +ert a bizalom és az akarat oda-aj#ndékoz#sa két fölöttébb k$lönböző dolog. ! legbensőségesebb kapcsolat is ismer kivételt,az illendőség törvényeinek #th#g#sa nélk$l. ! bar#t mindig megtart mag#nak valamilyentitkot, s még apja előtt is elhallgat egyet-m#st a fi). 2izonyos dolgokat némelyek előttelrejt$nk, m#sokkal közl$nk, és megford*tva/ )gyhogy végeredményben mindent odaad'nk ésmindent visszatart'nk, csak embere v#logatja, hol.

71

Ne tetézz!k meg az ostobaságot. %émelyek kötelezettséget csin#lnak egy ballépésből, és#llhatatoss#gnak érzik annak folytat#s#t. 2el$l v#dolj#k tévedés$ket, k*v$l pedig felmentik.;gy történik azt#n, hogy ha az ostobas#g elkezdésekor vigy#zatlanoknak mondt#k őket,folytat#s#val m#r ostob#k h*rébe keverednek. 8em a meggondolatlan *géret, sem az elhib#zottelhat#roz#s nem von maga 't#n kötelezettséget. %émelyek mégis ilyen módon folytatj#k elsőotrombas#g'kat, és megmakacsolj#k mag'kat a b#rgy)s#gban.

7

' felejtés tudomána. nk#bb szerencse, mint m5vészet. ! legink#bb elfelejteni való dolgokraszokt'nk legjobban emlékezni. !z emlékezet nemcsak kaj#n, mert akkor hagy cserben, mikor legnagyobb sz$kség$nk van r#, hanem dőre is, mert akkor jön, mikor senki sem óhajtja. !holf#jdalmat okozhat, figyelmes, ahol örömet szerezhetne, gondatlan. %émelykor a baj gyógy-szere az elfelejtés, s mi ehelyett a gyógyszerről feledkez$nk meg. Helyénvaló, ha az emléke-zetet kényelmes szok#ss# tessz$k, mert egyként megismertetheti vel$nk az $dvösséget ésk#rhozatot. ivételek a megelégedettek9 ezek az #rtatlans#g #llapot#ban élvezik egy$gy5

boldogs#g'kat.

7()ok kellemes dolog nem kell, #og sajátunk legen. +#sn#l jobban élvezz$k, mint mag'nkn#l.



! jó csak az első napon birtoklóié, később m#r idegeneké. +#sok dolgaiban kétszeres gyö-nyör5ség$nk telik, mert a k#rosod#s kock#zata nélk$l és az )jdons#g örömével élvezz$k. !dolgok b*r#sa, amellett, hogy csökkenő az élvezetet, növeli a bossz)s#got, ak#r kölcsönadj'k,ak#r nem adj'k kölcsön. Esak azt érj$k el vele, hogy m#sok sz#m#ra tartj'k, és többellenséget, mint h*vet szerz$nk mag'nknak.

70

Ne legenek gondatlan na-jaink. ! sorsnak kedve telik a tréf#lkoz#sban, és minden véletlenthajlandó összeszedni, hogy orozva r#nk törjön. Segyen a tehetség, az okoss#g és a b#tors#g,sőt a szépség is mindig résen, mert az első vigy#zatlan nap k'darc'k napja lesz. ! figyelemmindig akkor mond csődöt, mikor legsz$kségesebb, mert a gondatlans#g a roml#s g#ncs-vetője. !mellett, akik résen vannak, avval a hadicsellel szoktak élni, hogy kikémlelik akiv#lós#gok egy óvatlan pillanat#t, s akkor teszik szigor) értékprób#ra. ! par#dés napokatismeri a f'rfang, és hagyja elm)lni őket, de mikor legkevésbé v#rj'k, akkor #ll elő, hogymegprób#lja, mit ér$nk.

73

Tudjuk alárendeltjeinket cselekvésre szor*tani. !z alkalomszer5 cselekvési kényszer m#r sokakból csin#lt valakit, ahogy a megf)l#s veszélye sok embert )szóv# tesz. ;gy fedezik felsokan b#tors#g'kat, sőt képességeiket is, melyek örökké rejtve maradtak volna, ha az alkalomelő nem h*vja őket. ! sz$kség a tekintély megalapozója, és ha becs$letét l#tja kock#n forogni,a nemes férfi ezer helyett cselekszik. atolik's zabella kir#lynő minden egyéb mellett ahhozis pomp#san értett, hogy az embereket *gy cselekvésre b*rja/ a %agy apit#ny épp)gy ennek az okos kegynek köszönhette h*rnevét, mint több m#s férfi örök dicsőségét. ;gy tett sokakat

naggy# $gyessége.

77

Ne leg!nk csu-a j%ságb%l rosszak. lyen az, aki sohasem gerjed haragra. !z érzéketlen ember nem ér sokat, mert az érzéketlenség oka nem mindig közömbösség, lehet a képesség hi#nya is.!z alkalmi felfortyan#s egyéniség jele/ a mad#rijesztőből csakhamar a madarak mag'k iscs)fot 5znek. ! keser5t édessel vegy*teni jó *zlésre vall. ! cs'pa édes gyerekeknek és bolon-doknak való. %agy baj, ha az ember p'szta jós#gból beles$pped az érzéketlenségnek ebbe afajt#j#ba.

7:

)elem szavak és sima modor. ! l#ndzsa a testet sz)rja #t, a rossz szavak a lelket. <ó péptől jószag) lesz a sz#j. !z életm5vészet nagy fortélya dr#g#n adni a levegőt9 a legtöbb dologszavakkal v#s#rolható meg/ a szó elég ahhoz, hogy a lehetetlen valóra v#ljék. 6'dj'k, mit ér alevegő, amit besz*v'nk/ a fejedelmi lélegzet sok lélek t#pl#léka. Segyen sz#nk mindig telec'korral, hogy megédes*ts$k szavainkat/ a békeszeretet egyetlen módja annak, hogy szere-tetreméltóak legy$nk.



7=

'z okos tege elsőnek azt, amit az ostoba utols%nak tesz. "gyik azt csin#lja, amit a m#sik,csak a sorrendben van k$lönbség/ amit amaz idejében tesz, emez rossz időben teszi. !kikezdetben ford*tva vette fel az eszét, mindvégig )gy is marad/ l#b#n hordja a fejére valót,

balj#n a jobbot, és egész magatart#sa ennek megfelelően s'ta lesz. 8zépszerével csak egymódon igaz*tható helyre/ ha kényszerből teszi azt, amit jósz#nt#ból kellett volna. !z okosazonban rögtön l#tja, mit kell előbb tenni, mit később, és készséggel, becs$lettel végre ishajtja.

7>

5asználjuk ki, #og &jak vagunk. +ert az )jat mindig megbecs$lik. !z )j szokatlans#g#val#ltal#nos tetszést kelt, és fel$d*ti az *zlést. ! vadonat)j középszer5séget többre tartj#k amegszokott nagyszer5ségnél. ! kiv#lós#g elkopik és megöregszik idővel. 6'dn'nk kell, hogyaz )jdons#gnak ez a nimb'sza rövid élet5, a negyedik napon m#r senki sem tiszteli. 6an'lj'k meg teh#t kihaszn#lni a becs$lés első zsengéit, és a siker iram#ban kapj'k el mindazt, amiresz#mot tarthat'nk, mert ha az )js#g l#za elm)lt, kih5l a lelkesedés, és az )js#g öröme #tadjahelyét a megszokott csömörének. Dalóban mindennek megvolt a maga ideje, ha azóta elm)ltis.

:?

Ne *télj!k el egmagunk azt, ami sokaknak tetszik. Dalami jó mégiscsak lesz benne, ha annyi-nak tetszik, és ha nem magyar#zható is, élvezik. !z elk$lön$lés mindig gy5löletes, de hatéves, nevetséges is. "lőbb tessz$k vele gyan)ss# a mag'nk szellemi képességét, mint a

t#rgyat, és vég$l egyed$l marad'nk rossz *zlés$nkkel. Ha nem t'dj'k észrevenni a jót,titkolj'k el fogyatkoz#s'nkat, és ne mondj'nk somm#s *téletet, mert a rossz *zlés rendesen at'datlans#gból ered/ amit mindenki #ll*t, vagy igaz, vagy az akar lenni.

:1

'ki keveset tud, szor*tkozzék minden szakmában a legbiztosabbra. S#ngésznek 'gyan nemfogj#k tartani, de alaposnak igen. !ki tan'lt, b#tran belev#ghat, és r#b*zhatja mag#t fant#zi#-

j#ra9 de kevés t'd#ssal kock#zatot v#llalni annyi, mint önként a szakadékba 'grani. +enj$nk ink#bb jobb felé, mert az elfogadott igazs#g nem inog meg. evés t'dóshoz az orsz#g)t való,

s a t'd#s és a t'datlans#g esetében egyar#nt okosabb a bizonyoss#g, mint a k$löncködés.

:

'djuk el a dolgokat udvariassági áron. "z jobban lekötelez, s az érdekelt sohasem k*v#nhatannyit, amennyit a nemes lelk5 lekötelezett adni fog. !z 'dvariass#g nem aj#ndékoz, hanemz#logot vesz, és az )ri modor a legnagyobb tartoz#s. %incs dr#g#bb dolog a jóravaló ember sz#m#ra, mint amit aj#ndékba adnak neki, mert ez annyi, mint kétszer eladni valamit/ az érték és az 'dvariass#g kettős #r#n. gaz, hogy alantas lelkeknek ismeretlen nyelv az )ri modor,mert nem értik a jóhiszem5ség szavait.



:(

smerj!k meg azok lelk!letét, akikkel dolgunk van. ly módon tiszt#ban lesz$nk sz#ndékaikkal. Ha ismerj$k az okot, megértj$k a hat#st részint abból, részint a lelki r'góból.! nyomott kedély5 mindenből szerencsétlenséget olvas ki, a rossznyelv5 b5nt9 mindig a

legrosszabb t5nik szem$kbe, és mivel a mostani jót nem l#tj#k, megjövendölik a lehetségesrosszat. ! szenvedélyes mindig m#s nyelvet beszél, nem a dolgokét, mert a szenvedély, nemaz ész beszél belőle. +indenki ind'latai vagy hang'lata szerint beszél, és mind egyform#nt#vol vannak az igazs#gtól. 6an'lj'nk meg m#sok arc#n olvasni, és von#saikból kibet5zni alelket. S#ss'k meg abban, aki nevet, az $gyefogyottat, abban, aki sohasem nevet, a kétsz*n5t.Qrizkedj$nk a kérdezősködőtől, mert vagy léha, vagy kém. %e v#rj'nk sok jót a hib#stest5ektől, mert az ilyenek a természeten szoktak bossz)t #llni, s ahogyan az kevéssé tisztelteőket, ők is kevéssé tisztelik. ! b'tas#g rendesen 'gyanakkora, mint a szépség.

:0

onz% #atás. ! diplomatik's 'dvariass#g var#zsereje. Haszn#lj'k ezt a finom m#gnest ink#bba sz*vek, mint kézzelfogható előnyök megszerzésére, vagy erre is, arra is. !z érdem mag#bannem elég, ha nem tetszetős, mert csak ez ér el sikert. ! m#sokon való 'ralkod#s, a népsze-r5ség szerencse dolga, de $gyesség is j#r'ljon hozz#, mert ahol a természet kedves, a m5vész

jobb talajra tal#l. "z szerzi meg a jóind'lat) rokonszenvet, s ha ez megvan, hamarosanközkedveltek lehet$nk.

:3

"eg!nk könnedek, de ne illetlenek. !z előzékenység egyik szab#lya, hogy ne legy$nk min-

dig feszesek és mogorv#k. Dalamit engedhet$nk méltós#g'nkból, hogy elnyerj$k mindenkivonzalm#t. "gyszer-m#skor ny'godtan tehetj$k, amit majdnem mindenki tesz. Be az illemrevigy#zz'nk, mert akit nyilv#nosan bolondnak tartanak, titokban nem fogj#k okosnak tartani."gy pajkos napon többet elvesz*thet$nk, mint amennyit egész élet$nk komolys#g#valnyert$nk. Be félreh)zódn'nk sem szabad mindig, mert az elz#rkóz#s el*télő vélemény atöbbiekről. +ég kevésbé szabad kényeskedn$nk, b*zz'k azt a m#sik nemre, melynek természete. ! vall#sos szenvelgés is nevetséges. ! férfi nem tehet jobbat, mint hogy igyekszik férfi lenni9 a nő tökéletesen m*melheti a férfiass#got, de férfi nem lehet egészen nőies.

:7

Tudj szellemileg meg&julni a természet és m+vészet seg*tségével. ! lelki alkat, mint mondj#k,hétévenként alak'l #t. 8zolg#ljon ez a v#ltoz#s az *zlés jav*t#s#ra és emelésére. !z első hét év't#n fejlődik ki az értelem9 j#r'ljon hozz# minden időszakkal )jabb tökéletesség. @igyelj$k meg ezt az időszaki v#ltoz#st, hogy seg*tségére legy$nk, és m#sok előhalad#s#ra issz#m*thass'nk. "z az oka, hogy sokan hivatal'kkal egy$tt viselkedés$ket is megv#ltoztatj#k,sokszor )gy, hogy észre sem vessz$k, m*g az #talak'l#s nagyon szembe nem ötlik. ! h)szévesember p#va, a harmincéves oroszl#n, a negyvenéves teve, az ötvenéves k*gyó, a hatvanévesk'tya, a hetvenéves majom, és a nyolcvanéves-semmi.

::

' magamutogatás tudomána. ! tehetségeinkkel való k#pr#ztat#s. +inden tehetségnek eljön a



maga ideje9 élj$nk vele, mert nem minden nap a diadalé. Dannak pomp#s egyéniségek,akikben m#r a kevés is ragyog, a sok pedig b#m'latba ejt. Ha a magam'togat#s valódi kiv#ló-s#ggal p#ros'l, csod#nak sz#m*t. ! magam'togat#s lehet nemzeti t'lajdons#g is, mint jelesena spanyolokn#l. ! vil#g szépségét a vil#goss#g t#rta fel. ! magam'togat#s sok 5rt kitölt, sokat

pótol, és mindennek m#sodik létet kölcsönöz, kiv#lt ahol tények t#mogatj#k. !z Tg, amely a

kiv#lós#got adja, a magam'togat#s hajlam#t is hozz#adja, mert mag#ban mind a kettőképtelenség. ! magam'togat#shoz is m5vészet kell. ! legkit5nőbb is f$gg a kör$lményektől,és nincs mindig a maga helyén. ! magam'togat#s nem kellő időben bal'l $t ki9 egyetlenképességnek sem kell ennyire mentesnek lenni a tetszelgéstől, s k'darc#t mindig az okozza,hogy csak hajsz#l v#lasztja el a hivalkod#stól, azt pedig a közmegvetéstől. %agyon mérsékel-n$nk kell, ha nem akarj'k, hogy közönségessé faj'ljon, s t)lz#sait az okosok rossz szemmelnézzék. %éha csak néma ékesszól#s a kiv#lós#gok könnyed felt#r#sa, lévén azok bölcseltitkol#sa a legtetszetősebb mód fitogtat#s'kra, mert éppen az elvon#s ingerli legjobban ak*v#ncsis#got. Comp#s fortély nem fedni fel egyszerre az egész kiv#lós#got, hanem csak kóstolót adni belőle, előbb keveset, majd többet. +inden nagy teljes*tmény még nagyobbat*gérjen, s az elsőnek kij'tó tapsban legyen benne a többinek szóló v#rakoz#s.

:=

$vakodjunk mindenfajta #*r#edtségtől. ! h*rhedtség még a kiv#lós#gokat is fogyatkoz#sokk#teszi. &ka az elk$lön$lés v#gya, amelyet mindenki rosszall. ! k$lönc mag#ra marad. +ég aszép is hitelrontó, ha kiötlik/ felt5nő volta b#ntó9 még ink#bb az a rossz h*r5 k$löncség. +égissokan éppen b5neikkel szeretnének ismertekké v#lni, az elvetem$ltségben keresve az )jat,hogy gal#d h*rnévre tegyenek szert. +értéktelenségében még az okoss#g is fecsegéssé faj'l.

:>

'z ellentmondásra ne mondjunk semmit. $lönbséget kell tenn$nk, mikor ered ravaszs#gból,mikor közönségességből. %em mindig nyakass#g, néha csapda.13 Digy#zz'nk h#t, hogy azelső ne r#ntson bonyodalmakba, a m#sodik veszélybe. %incs helyénvalóbb óvatoss#g, mint akémektől való tartózkod#s, és a lélek betörői ellen nincs jobb védekezés, mint benn hagyni az#rban az elővigy#zat k'lcs#t.

=?

Járjunk egenes &ton. ! tisztességes elj#r#s a m)lté9 a kötelezettségekről megfeledkeznek9 a

kölcsönös seg*tség vajmi ritka9 a legjobb szolg#latnak legrosszabb a bére, s mindez manaps#gközkelet5 a vil#gon. "gész nemzetek hajlanak tisztességtelenségre, egy rész$knél mindighitszegéstől kell tartani, m#s rész$knél #llhatatlans#gtól, a harmadikn#l csal#stól. 8zolg#ljonm#sok megb*zhatatlans#ga nek$nk ne követendő, hanem óvatoss#gra intő péld#'l. ! veszélyabban rejlik, hogy az alantas elj#r#s l#tt#n a mag'nk tisztessége is meginoghat. Be az egyenes

jellem5 férfi azért, mert m#sok m#sfélék, sohasem felejti el, ki ő.

=1

'z értelmesek rokonszenve. "gyetlen kiv#ló ember sz#j#ból a langyos igen többre becs$lendő,mint a tömeg helyeslése. &cs)val nem lehet t#pl#lkozni. ! bölcsek értelmesen beszélnek, s

15 8chopenha'er jegyzete/ vö. 1(. életszab#ly.



ezért dicséret$k el nem m)ló elégtétel$l szolg#l. !ntigon'sz Xénont k*v#nta h*rneve egyetlensz*npad#nak, Clatón pedig beérte avval, hogy egész iskol#ja !risztotelész. %émelyeknek csak az a fontos, hogy gyomr'kat megtömjék, ak#r közönséges h'lladékkal is. !z *r#st'dókra afejedelmeknek is sz$kség$k van, és toll'któl jobban félnek, mint cs)nya nők a festőecsetjétől.

=

2elts!nk távollét!nkkel is tiszteletet vag megbecs!lést. Ha a jelenlét csorb*tja a h*rt, a t#vollétgyarap*tja. !kit t#vollétében oroszl#nnak tartottak, jelenlétében nevetséges egérkének sz#m*t.! jó t'lajdons#gok közelről nézve elvesztik fény$ket, mert jobban l#tható a k$lső kéreg, minta nagy lelki tartalom. ! képzelet előtte j#r a l#t#snak, és a csalód#s, mely rendesen a f$lön #t

j't az agyba, 'tóbb a szemen kereszt$l hagyja el. !ki megmarad dicsősége körének közép- pontj#ban, megtartja h*rét, aminthogy a főniP is felhaszn#lja mag#ny#t, hogy tiszteljék, és az*gy felkeltett k*v#ncsis#got, hogy jobban megbecs$ljék.

=(

' bölcs leleménesség. ! legnagyobb fok) l#ngelme jele, ez azonban nincs egy szemernyitéboly nélk$l. ! leleményesség a l#ngelmék t'lajdons#ga, m*g a helyes v#laszt#s az okosaké.!maz égi malaszt és fölöttébb ritka, m*g a helyes v#laszt#s sokaknak siker$l, )jat kital#lniviszont csak keveseknek, a kiv#lós#gban és időben elsőknek. !z )jdons#g megnyerő, és haszerencsés, kettős fényt kölcsönöz a jónak. ;télőképességet k*v#nó dolgokban paradoPon-szer5sége miatt veszélyes, de a l#ngész dolgaiban dicséretes, és ha siker$lnek, ez is, az istapsot érdemel.

=0

Ne lég tolakod%. !kkor nem fogsz pór'l j#rni. 2ecs$ld meg magadat, ha azt akarod, hogym#s is megbecs$ljön. <obb f'karkodnod, mint pazar'l b#nnod magaddal. Trkezz v#rt vendég-ként, és sz*vesen fognak l#tni. 8ohase jöjj, ha nem h*vnak, és ne menj el, m*g nem k$ldenek.!ki önként v#llalkozik valamire, az esetleges balsiker minden ódi'm#t mag#ra veszi9 siker esetén pedig nem sok h#l#t kap. ! tolakodó a megvetés lerakodóhelye, ezért aki szemtelen$l

jön, megszégyen$lten von'l el.

=3

Ne #aljunk bele mások bajába. Degy$k észre, ha valaki nyakig #ll a s#rban, és jegyezz$k meg,hogy csak azért h*v benn$nket, mert a közös bajjal akar vigasztalódni. eres valakit, akiseg*tsen neki a balszerencse elviselésében, s ha jó napjaiban h#t#t m'tatta, most kezét ny)jtja.

%agy $gyességre van sz$kség, hogy a f'ldokló seg*tségére legy$nk, de mag'nk ne ker$lj$nk veszélybe.

=7

Ne lég sem egészen, sem mindenkinek lekötelezve. +ert ez azt jelentené, hogy rabszolga

vagy, méghozz# mindenkié. %émelyek szerencsésebb csillagzat alatt sz$lettek, mint m#sok/azok, hogy jót tegyenek, ezek, hogy kapj#k. ! szabads#g becsesebb az aj#ndékn#l, melyértodaadj'k. <obb, ha sokan f$ggenek tőled, mint ha te f$ggesz ak#r csak egy embertől is. !z



'ralkod#s egyetlen előnye, hogy jót tehet$nk. @őképp azonban ne tartsd kegynek a kötele-zettséget, amelybe beleesel, mert többnyire az illető intézte ravasz'l )gy, hogy r#szor'lj.

=:

Ne tég semmit felindulásban. Esak rossz'l j#rhatsz vele. %em cselekedhetik mag#ért, akimag#n k*v$l van, s a szenvedély mindig kilakoltatja az észt. Helyettes*ts$k mag'nkat ilyenkor okos közbenj#róval9 ak#rki ez lehet, ha mentes a felind'l#stól. ! néző mindig többet l#t a

j#tékosn#l, mert nem izgatott. Ha észreveszed, hogy kijössz a sodrodból, f)jjon takarodót azokoss#g, hogy a vér ne forrjon fel egészen, mert akkor mindent véresen fogsz csin#lni, ésnéh#ny perc alatt hossz) időre okot adsz magadnak a szégyenkezésre, m#soknak meg, hogymegszóljanak.

==

0lj!nk az alkalom szerint. Eselekvés és gondolkod#s egyform#n a kör$lményekhez igazodjék.!karj'nk, mikor t'd'nk, mert az alkalom és az idő senkire sem v#r. %e ind'lj'nk el az élet- ben #ltal#noss#gok 't#n, legfeljebb ahol az erényről van szó. Tpp *gy ne szabj'nk azakaratnak pontos törvényeket, mert holnap kénytelenek lesz$nk abból a v*zből inni, amelyetma 't#l'nk.17 Dannak fon#k emberek, akik azt szeretnék, ha a siker minden esélye az őrögeszméikhez igazodnék, és nem megford*tva. Be a bölcs t'dja, hogy az okoss#gvezércsillaga ez/ viselkedj$nk az alkalomhoz illőn.

=>

"eginkább árnékot vet az emberre, #a nagon emberinek mutatkozik. !znap sz5nnek megisteninek tartani, mikor nagyon emberinek l#tnak. ! léhas#g ejti a tekintélyen a legnagyobbcsorb#t. !hogyan a tartózkodót többre, a léh#t kevesebbre becs$lik az embernél. %incs b5n,amely ennél jobban lealacsony*tana, mert a léhas#g homlokegyenest ellenkezik a méltós#ggal.! léha ember nem lehet tartalmas, főként ha éltesebb személyről van szó, akit kora okoss#grakötelez. Ts jóllehet ebben a fogyatkoz#sban igen sokan osztoznak, mindazon#ltal k$lönösenlenézett.

>?

Nag szerencse, #a a becs!lés#ez szeretet járul. Ha meg akarj'k őrizni m#sok tiszteletét, ne

akarj'k, hogy nagyon szeressenek. ! szeretet merészebb a gy5löletnél. Donzód#s és nagyra- becs$lés ritk#n fér össze. %em kell, hogy nagyon féljenek, de ne is szeressenek t)ls#gosan. !szeretet bizalmass#ghoz vezet, és minden lépéssel, amit előre tesz, t#vol*tja a megbecs$lést. !szeretet ink#bb a hódolat, mint a vonzalom egy fajt#ja legyen, mert a jelentős embert ez illetimeg.

>1

' ki-r%bálás tudomána. !z okos figyelme vetélkedjék az óvatos tartózkod#s#val. +#sok elmebeli tehetségét csak az mérheti meg, akinek mag#nak jócsk#n van. !z emberek jelle-

16 %adie diga, de esta ag'a no bebere - senki se mondja, hogy ebből a v*zből nem iszom - spanyolközmond#s és Sope de Dega egyik h*res v*gj#ték#nak c*me.



mének és t'lajdons#gainak ismerete fontosabb a növényekénél és #sv#nyokén#l. !z élet egyik legfogasabb tevékenysége ez9 a fémek csengés$kről ismerhetők fel, az emberek beszéd$kről.! becs$letesség fok#t a szavak m'tatj#k, de még ink#bb a tettek. "zen a ponton szerfölöttnagy figyelemre van sz$kség, mély megfigyelőképességre, finom felfog#sra és helyes *téletre.

>

'z egéniség álljon a #ivatal fölött, és ne megford*tva. !k#rmilyen nagy az #ll#s, betöltője bizony'ljon még nagyobbnak. ! jeles szellem tisztjével nő és m'tatkozik egyre dicsőbbnek. !sz5ksz*v5t könnyen baklövésen érik, s vég$l méltós#ga és tekintélye egyform#n csődbe j't.!'g'st's arra volt b$szke, hogy embernek nagyobb, mint cs#sz#rnak. tt m'tatkozik meg alelki emelkedettség értéke és az okos önbizalom előnye.

>(

'z érettségről. ! lélek mélyén ragyog, de még ink#bb az erkölcsökben. !z anyagi s)ly teszi becsessé az aranyat, az erkölcsi az embert. ! képességeknek d*szt kölcsönöz, és tiszteletetébreszt. ! higgadt józans#g a lélek homlokzata/ nem az ostob#k mozd'latlans#ga, mint akönnyelm5ség szeretné, hanem ny'godt méltós#g. 8zavai példabeszédek, tettei teljes*tmé-nyek. Esak a nagyon kész embernél tal#lható fel, mert minden annyira ember, amennyireérett. !z ilyen, alighogy megsz5nik gyermek lenni, folyton gyarapszik komolys#gban ésméltós#gban.

>0

Mérséklet a véleménalkotásban. +indenki saj#t kénye-kedve szerint alkotja megvéleményét, és ezer okot t'd felhozni mellette. ! legtöbb ember *télete hajlamainak engedelmeskedik. "lőford'l, hogy két ellentmondó *télet tal#lkozik, s mindkettő mag#énak érzi az igazs#got, pedig az, önmag#hoz h*ven, sohasem volt még kétarc). Haladjon a bölcsezen a kényes ter$leten megfontoltan, akkor az önmaga ir#nti bizalmatlans#g helyesb*tenifogja az ellenfél magatart#s#ról alkotott *téletét. Helyezkedjék olykor a m#sik #ll#spontra, ésvizsg#lja meg az ellenfél érveit. Ha *gy j#r el, nem fog m#st elvak'ltan el*télni, sem mag#nak igazat adni.

>3

' nag tetteket nem tettetni, #anem megtenni kell. 8okan nagy tevékenységet m*melnek,holott éppen semmi ok'k r#. +indenből ostoba módon nagy titkot csin#lnak. "zek a tetszeni

v#gyó kaméleonok hat#rtalan'l nevetségesek. ! hi)s#g mindig bosszantó9 ez esetbennevettető. ! becs$let hangy#i hőstetteket kold'lnak össze. !z ember legnagyobbkiv#lós#gaival hivalkodjék a legkevésbé. Trje be avval, hogy cselekszik, és b*zza m#sokra,mit mondanak. ! hőstetteket adni, nem eladni kell9 arany tollakat se v#s#roljon senki, ha s#rbam#rtja, 't#lat#'l az okosoknak. 6örekedj$nk ink#bb arra, hogy hősök legy$nk, mint hogyannak tartsanak.

>7

' felséges tulajdonságokkal b*r% ember. !z elsőrend5 t'lajdons#gok elsőrend5 embert adnak9egy köz$l$k felér egész halom középszer5vel. Dolt, akinek abban telt kedve, hogy mindene,



még legközönségesebb haszn#lati t#rgyai is nagyok legyenek9 mennyivel ink#bb kell a nagyembernek azon lennie, hogy lelki saj#ts#gai nagyok legyenek. stenben minden végtelen,minden mérhetetlen/ a hősben is mindennek nagynak és felségesnek kell lennie, hogy mindencselekedete, sőt szava is a magasabb rend5 nagys#g és felség pal#stj#t viselje.

>:(selekedj!nk mindig &g, mint#a látnának . ! bel#tó ember t'dja, hogy l#tj#k, vagy l#tnifogj#k. 6'dja, hogy a falnak f$le van, és a rossz, amit tesz$nk, kiker$l a szabadba. Ha egyed$lvan is, )gy cselekszik, mintha az egész vil#g szeme előtt #llna, mert t'dja, hogy minden ki fogt'dódni. "zért m#r most tan)knak érzi azokat, akiket értes$lés$k később )gyis azokk# fogtenni. !ki azt óhajtja, hogy mindenki l#ssa, nem fél attól, hogy a többi h#z lakói meg-figyelhetik h#z#ban.

>=

' csodaember#ez #árom dolog kell. ! legfőbb !dakozó h#rom legnagyobb aj#ndéka/ termé-keny szellem, mély *télőképesség és emelkedetten vid#m *zlés. %agy előny a jó felfog#s, demég nagyobb a jó gondolkod#s, a jónak bel#t#sa. !z ész ne a h#tgerincben legyen, mert akkor ink#bb sz)rós, mint éles. <ól gondolkozni az értelmesség gy$mölcse. H'szadik életév$nktőlfogva az akarat 'ralkodik benn$nk, a harmincadiktól a szellem, a negyvenediktől az *télő-képesség. Dannak elmék, melyek )gy lövellik mag'kból a fényt, mint a hi)z szeme, és minélnagyobb a sötétség, ann#l jobban l#tnak. Dannak alkalmi elmék, melyek mindig r#b'kkannak a célszer5re. ! jó bőségesen k*n#lkozik nekik/ boldog termékenységM ! jó *zlés azonban azegész élet sava-borsa.

>>

0#esen álljunk fel. +ég a nekt#rpoharat is el kell venni ajk'nkról. ! v#gy az igazi értékmérő.<ó *zlésre valló sz#m*t#s, ha még testi szomj)s#g'nkat sem elég*tj$k ki teljesen, csak enyh*tj$k. ! jó, ha kevés, kétszeresen jó. %agy ap#ly az, aminek neve/ m#sodszor. ! kelle-messel jóllakni veszélyes, mert a legtartósabb kiv#lós#got is kiteszi a csömör megvetésének.! siker egyetlen szab#lya/ az étv#gyat a sz#ndékosan meghagyott éhség ingerével kellelcs*pni. Ha m#r meg kell botr#nkoztatn'nk, ink#bb a v#gy t$relmetlenségével tegy$k, mintaz élvezet szertelenségével. ! nehezen elért boldogs#g kétszer olyan édes.

(??

:öviden; leg!nk szentek. "z a két szó mindent megmond. !z erény minden tökély foglalata,minden boldogs#g középpontja. 2irtokos#t értelmessé teszi, figyelmessé, éles esz5vé, okoss#,

bölccsé, b#torr#, meggondoltt#, becs$letessé, szerencséssé, rokonszenvessé, igazz# ésmindenki szemében naggy#. H#rom kiv#lós#g szerzi meg a boldogs#got/ szentség, egészség,

bölcsesség. !z erény a kis vil#gegyetem napja, hemiszfér#ja pedig a jó lelkiismeret. &lyanszép, hogy stennek és az embereknek kedv$k telik benne. %incs m#s szeretetre méltó, mintaz erény, és nincs m#s visszatasz*tó, mint a b5n. !z erény komoly, minden egyéb csak tréfa. !képességet és nagys#got az erénnyel kell mérni, nem a szerencsével. !z erénynek nincssz$ksége m#sra, elég mag#nak. !z élőt szeretetreméltóv# teszi, a holtat felejthetetlenné.

.o&o.

baltasar gracián - az Életbölcsesség kézikönyve

Documents