balÁzs Ágnes - könyvhét · 190 cÍmlap „az olvasókra bízom…” beszélgetés balázs...

XVI. ÉVFOLYAM 2012. 4. SZÁM ÁRA 640 FT

WWW.KONYV7.HUKÖNYV • KULTÚRA • IRODALOM

Fotó

: Sza

bó J

. Jud

it

Híres szerelmek, szépelgés nélkülBörcsök Mária

Értelmes élet abizonytalanság korában

Hankiss Eleméregy elfojtott kérdésrôl

Egypercesek a halálrólSzilágyi Ákos kötetérôl

Megbolygatott múlt

Kováts Judit

Tandori DezsôAkinek ennyipokol kevés

Veszélyben a határon túlimagyar könyvek forgalmazása

Bihari Zoltán

A Lufi-könyvek fôhôse együttnôtt fel a lányommal

BALÁZS ÁGNES

Híres szerelmek, szépelgés nélkülBörcsök Mária

Értelmes élet abizonytalanság korában

Hankiss Eleméregy elfojtott kérdésrôl

Egypercesek a halálrólSzilágyi Ákos kötetérôl

Megbolygatott múlt

Kováts Judit

Tandori DezsôAkinek ennyipokol kevés

Veszélyben a határon túlimagyar könyvek forgalmazása

Bihari Zoltán

A Lufi-könyvek fôhôse együttnôtt fel a lányommal

BALÁZS ÁGNES

magunkat ajánljuk

impresszumKövetkezô számunk október 31-én

jelenik meg.

KÖNYVHÉTA magyar könyvbarátok lapja

Együttmûködô partnerünk aMagyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány

KIADJA:Kiss József Könyvkiadó,

Kereskedelmi és Reklám Kft.Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók

és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja

SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL,ELÔFIZETÉS:

1114 Budapest, Hamzsabégi út 31.Telefon/fax: 466 0703,

telefon: 209 1875, 209 9140, 209 9141e-mail: [email protected]

Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss JózsefFôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila

Lapmenedzser: Könnyû JuditMûvészeti vezetô: Szabó J. Judit

Marketingvezetô: Jakab SáraSzedés, tördelés: Blasits Ildikó

NYOMÁS:Pauker Nyomdaipari Kft.

Felelôs vezetô:Vértes Gábor ügyvezetô igazgató

Ára: 640 FtElôfizetôknek: 550 Ft

Elôfizetési díj egy évre: 3300 Ft

ISSN 1418-4915

A hirdetésekben közöltekért a kiadó ésa szerkesztôség nem vállal felelôsséget.

TERJESZTI:a Shopline-webáruház Nyrt., Líra Könyv Zrt.,a Magyar Lapker Rt., a Magyar Posta Rt.,

Hírlap Üzletág, Fok-ta Bt.,elôfizethetô a kiadónál.

KÜLFÖLDÖN ELÔFIZETHETÔa Hungaropress Sajtóterjesztô címén:

1097 Budapest, Táblás u. 32.

www.könyvhét.hu 187

Nyári szünet utánKÖNYVHÉT, 2012. NEGYEDIK SZÁM

A nyári szünet után kezdetét veszi a második félévi könyvesszezon, ami a tanévkezdéssel indul, és a karácsonyi könyv-vásárral fejezôdik be. A naptári évnek ez a második – rövi-debb – idôszaka az, amelyben – az eddigi tapasztalatok sze-rint – a könyvforgalom nagyobbik része szokott realizálódni.A könyvesek nyilván abban reménykednek – velünk együtt –,hogy ez idén is így lesz, azonban a helyzet olyannyira válto-zékonynak tûnik, hogy alighanem lehetetlen reális prognó-zist készíteni az elôttünk álló idôszakra.

Prognózis készítése helyett tesszük a dolgunkat: e szá-munkban is könyvekrôl beszélünk.

Beszélünk például arról, hogy Balázs Ágnes Lufi-sorozataaz új kötet – Lufi és a párizsi randevú – megjelenésével lezárul, és a szerzôvel készített interjúból fényderül arra is: ennek talán egyik oka az, hogy a sorozat fôhôse kamasz lett, ha a sorozat folytatódna,már másképpen kellene szólnia kamaszról kamaszokhoz. Az interjúból kiderül, hogy a sorozatzáráshozesemények, játékok kapcsolódnak, amelyekrôl a Móra Könyvkiadó honlapján lehet majd tájékozódni.

A magyar könyvkiadás sikerágazatának mondhatjuk a gyerek- és ifjúsági könyvkiadást. Ezt a megál-lapítást a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének könyvforgalmi statisztikájára hivat-kozva igazolhatjuk: tavaly például az általános könyvforgalmi visszaesés közepette a gyerek- és ifjúsá-gi könyvek forgalma nem csekély mértékben nôtt. Ez volt a témája az idei utolsó Könyvhét LapNaprendezvénynek is, a meghívott vendégek kerekasztal-beszélgetésen járták körül a magyar gyerek-könyvkiadás és gyerekirodalom helyzetét. A szeptember 12-én a Petôfi Irodalmi Múzeumban lezajlottrendezvényrôl tudósítunk e számunk 192. oldalán.

Technikai okok miatt annyi újdonság volt a korábbiakhoz képest a mostani LapNapban, hogy a ren-dezvényt megalapozó interjúkat és cikkeket nem a nyomtatott Könyvhétben tettük közé, hanem ahonlapunkon (www.konyv7.hu). Ennek nagy elônye az volt,hogy kevésbé kellett korlátoznunk a közlemények számát ésterjedelmét, emiatt úgy jelenhettek meg a cikkek, interjúk,ahogyan a nyomtatott lapban biztosan nem lehetett volna.

Ha már szóba került honlapunk, gyorsan felhívom olvasóink fi-gyelmét, hogy megritkult lapszámaink mellett sûrítettük a honla-punkon megjelenô írások számát, és azokat az interjúkat, cikke-ket csak ott, a honlapunkon olvashatják, az azokról összeállítottajánló válogatásunkat e számunk 226. oldalán találhatják meg.

Visszatérve számunk tartalmához, a Börcsök Máriával készí-tett interjút ajánlom itt elolvasásra. Börcsök Mária különös sor-sú könyvvel hívta fel munkásságára a nagyközönség figyelmét:a Kettészakadt Magyarország címû kötete elôször nyolcvan példányban jelent meg, majd a Kossuth Ki-adónál újra megjelentetve országos sikert ért el. (A kötetrôl 2012/2. számunk 81. oldalán közöltünkrecenziót.) Mostani számunkban Szakadozó mítoszok címû új kötetérôl beszél, amelyben a magyar iro-dalom klasszikusaihoz fûzôdô szerelmi legendákról mutatja be, hogy csak legendaként léteznek.

Irodalomnak és társadalomtudománynak egyaránt vizsgálódási terepe az élet értelmének kérdése,még ha más-más megközelítésbôl is. Hankiss Elemér új kötete is az élet értelmére vonatkozó kérdésreigyekszik választ találni, és a szerzô erre vonatkozó gondolataihoz a vele készített interjú elolvasásávalis közelebb kerülhetnek.

Az élet értelméhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a halál gondolata, Szilágyi Ákos új verseskötetea halálra reflektál, a vele készült interjúban olvasójának nyújt fogódzót a versek értelmezéséhez, befo-gadásához.

Feltehetôleg Budapest városának rajongói vitték sikerre Török András Budapest-könyvét, amelynekúj, módosított kiadása is sikeres. Török András elmondta, hogy a könyvet évtizedek óta írja folyama-tosan, és a kezdetben kitalált elbeszélômód visszaigazolásaként „zúdultak rá” az információk. Az is ki-derül: a könyv mögött ott a város.

Klasszicizálódott – másoktól ellesett – befejezési formulát választok e számunk ajánlójának befejezé-séül, kicsit a gyerekkönyvkiadásra is visszautalva: itt a vége, fuss el véle...

(A Szerk.)

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

Könyvhét-törzsasztal

a Hadik Kávéházban

(Budapest XI.,Bartók Béla út 36.)

Nyílt szerkesztôségi fogadóóra

2012. október 11., 17 óra

Magyar Szak- és SzépirodalmiSzerzôk és Kiadók

Reprográfiai Egyesület

Lapunk megjelenését támogatja:

190 CÍMLAP„Az olvasókra bízom…”

Beszélgetés Balázs Ágnessel(Csokonai Attila)

192 Kicsi olvasók, nagy lehetôségekKönyvhét LapNap a gyerekkönyvkiadásról

(Laik Eszter)

194 Értelmes élet a bizonytalanság korábanBeszélgetés Hankiss Elemérrel egy elfojtott kérdésrôl

(Mátraházi Zsuzsa)

196 Híres szerelmek, szépelgés nélkülBeszélgetés Börcsök Máriával

(Laik Eszter)

198 A régi és új dolgok szimbiózisateheti Budapestet sikeressé

Beszélgetés Török Andrással(Szénási Zsófia)

200 Egypercesek a halálrólBeszélgetés Szilágyi Ákossal

(KO)

201 Megbolygatott múltBeszélgetés Kováts Judittal

(Mátraházi Zsuzsa)

202 A CSALÁD KÖNYVESPOLCAJátszva megtanulja!

(Pompor Zoltán)

204 GYERMEK, IFJÚSÁGIKönyvek szép ôszi színekben

(Csokonai Attila)

209 SZUBJEKTÍVTandori Dezsô

Akinek ennyi pokol kevés

210 ReklámidôReklám, vagy amit akartok – szerk. Hargitai Lilla

(Laik Eszter)

211 Széll András: Szabad szél(Szepesi Dóra)

212 A fenyegetô fényes jövôAndri Snær Magnason: LoveStar

(Laik Eszter)

213 KÖNYVBÖLCSÔ Tarján Tamás

Teljes kiôrlés

214 Történetek a képrôl és az idôrôlMárton László: M.L., a gyilkos; Bán Zsófia:

Amikor még csak az állatok éltek(Budai Katalin)

215 Az „önrész” megszerzéseGabnai Katalin: Színházas könyv

(b. k.)

tartalom

„Ma egy anyának, dolgozó nônek idôzsonglôrnek kell lennie. A fiamszületésekor tanultam meg, hogy csak akkor tudok végezni a teen-dôimmel, ha a nap minden pillanatát kihasználom.” – Balázs Ágnes

„Újra és újra felmerüléletünk értelmének akérdése, bár mindent el-követünk annak érdeké-ben, hogy elhárítsuk ezta kérdést. Félünk tôle,szorongunk, mert nemvagyunk biztosak ma-gunkban és a válaszban,és felágaskodik bennünkéletünk, és általában azemberi élet értelmetlen-ségének a félelme is.”– Hankiss Elemér

„Mindig hangozta-tom, és a Szaka-

dozó mítoszokbanis leírtam: nem aza cinikus, aki illú-ziókat rombol, ha-nem aki mániáku-san ragaszkodik a

ferdítéshez.” –Börcsök Mária

190

194

196188 www.könyvhét.hu

tartalom

PANORÁMA 216BBrruucckk AAnnddrrááss:: A fogadalomHHeerrmmaannnn ZZoollttáánn:: Varázs/szer/tárRRoobbbb WWoollff:: Paleolit megoldásGGaarryy CChhaappmmaann::12 dolog, amit jó lett volna tudnom az esküvôm elôttSSoollmmaazz KKaammuurraann:: MagyarJJoosseepphh MMeeddiicciinnee CCrrooww:: Egy törzsfônök dicsô tetteiKKeerréékkeeggyyáárrttóó IIssttvváánn:: RükvercHHaajjdduu EEnnddrree:: Anthologia Hungarica

Könyvhét online 226

Három fivér 229Varga-Körtvélyes Zsuzsa a Radnayakról(Illényi Mária)

ROMÁNC 230

„Meredek” témák(Laik Eszter)

Az évszázad linzertortája 233Beszélgetés Bárdos Miklóssal

Agyament ötletek szerte a világból 234Jack Watkins: A világ legrosszabb találmányai(Jolsvai Júlia)

SCI-FI 236

Ez fantasztikus!(Németh Attila)

KRIMI 238

Gyilkosok széles választéka(Jolsvai Júlia)

Két magyar Indiana Jones kalandjai 239az ôserdôbenKarczag György: A térkép szerint ismeretlen(Sz. Zs.)

GASZTRO 240

Sok szempontból a konyhában minden rendben(Szikora Katalin)

SIKERKÖNYVEK, SZEPTEMBER 243(Sz. Zs.)

KÖNYVIPAR 245

Veszélyben a határon túli magyarkönyvek forgalmazásaBeszélgetés Bihari Zoltánnal(Jolsvai Júlia)

Rés a könyvpiacon 246Lendvai Zsóka a Nischen Verlagról(K. A.)


a könyvhét kapható

„A haláltudatnakez az intenzitása

azonban nem fel-tétlenül lehango-lódást, letargiát,

elsötétülést je-lenthet, hanem új

érzékenységet,ráhangolódást a

világ, az élet cso-dáira, másfajta

látásmódot, mél-tóságtudatot, fe-lelôsségérzést.”– Szilágyi Ákos

200

ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ – Párizsi Nagyáruház 1061 Budapest, Andrássy út 39.ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1075 Budapest, Károly körút 3/CALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1055 Budapest, Nyugati tér 7.ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Corvin Bevásárlóközpont 1082 Budapest, Kisfaludy u. 32–38.ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Lurdy Ház 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12–14.ANIMA KÖNYVESBOLT Mammut, 1026 Bp., Lövôház u. 2–6., L0 szint 13–15.ANIMA KÖNYVESBOLT MOM Park, 1126 Bp., Alkotás u. 53., 1. szint 1.8.ANIMA KÖNYVESBOLT Savoya Park, 1117 Bp., Hunyadi János u. 19.ARANY JÁNOS KÖNYVESBOLT 1013 Bp., Krisztina krt. 34.BABITS KÖNYVESBOLT 2500 Esztergom, Aradi tér 4.BALASSI KÖNYVESBOLT 1137 Budapest, Katona József utca 9–11.BUDAI LIBRA KÖNYVESBOLT 1122 Bp., Magyar jakobinusok tere 4/b.FÁMA KÖNYVESBOLT 2100 Gödöllô, Szabadság tér 9.FEJTÔ FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1043 Bp., Bocskai u. 26.GONDOLAT KÖNYVESHÁZ 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.HELIKON KÖNYVESHÁZ 1064 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 35.ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45.KÖNYVKERESKEDÉS A VÖRÖS CÉDRUSHOZ 9400 Sopron, Mátyás király útja 34/F KÖNYVMEGÁLLÓ MERHÁVIA KÖNYVESBOLT Budapest V., Deák téri metróállomásLIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2.LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4.MILLENNIUM KÖNYVESHÁZ 1066 Bp., Teréz krt. 22.MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1.OLVASÓK BOLTJA Millennium Center üzletközpont, 1052 Bp., Váci utca 19–21.ÖRKÉNY ISTVÁN KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja1137 Bp., Szent István körút 26.RÁDAY KÖNYVESHÁZ 1092 Bp., Ráday u. 27.SZENZO KFT. KÖNYVESBOLTJA 4220 Hajdúböszörmény, Munkácsy u. 5.SZIGET EGYETEMI KÖNYVESBOLT 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.TOLDY FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1011 Bp., Fô u. 40.ULPIUS-HÁZ KÖNYVESBOLTOK: 1137 Budapest Pozsonyi út 23.; 1137 Budapest,Váci út 6. (a Nyugati térnél); 1036 Budapest, Kolosy tér 1.; 1075 Budapest, Királyutca 1/D (a Deák térnél); 1011 Budapest, Batthyány tér 5–6 (Vásárcsarnok I.emelet); 1152 Budapest, Szentmihályi út 131. (Pólus Center, Sunset Blvd. 138.);1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 2.

valamint a Lapker Zrt. Inmedio boltjaiban:1052 Budapest, Városház u. 3–5.

1106 Budapest, Örs vezér tér 22/a (Árkád)1223 Budapest, Nagytétényi u 37–47.

1052 Budapest, Váci u. 10. 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. út 76.

6722 Szeged, Zápor u. 4. 3500 Miskolc, Szemere út 2.

7600 Pécs, Nagy Lajos király út–Alsómalom u. sarok 4026 Debrecen, Péterfia u. 18.

9001 Gyôr, Bajcsy Zs. u. 80–84.továbbá a Shopline-webáruház Nyrt. boltjaiban, a Líra Könyv Zrt.

boltjaiban és budapesti, valamint vidéki újságárusoknál.

– Milyen érzés megválni egy olyan regényhôsétôl, akivel sok-sokéven át „együtt lélegzett”, „együtt élt”; akit részben saját magárólmintázott?– Nehéz és könnyû is egyben. Nehéz, mert Lufi világa valóban éle-tem részévé vált, s mert rendkívül élveztem a Lufi-könyvekkel valómunkát. És könnyû, mert úgy érzem, hogy a mi közös történetünkvéget ért. A Lufi-könyvek fôhôse együtt nôtt fel a lányommal, mind-ketten kilencévesek voltak az elsô kötet megjelenésekor. Szülôkéntés drámapedagógusként átélhettem, közelrôl „tanulmányozhat-tam” a korosztályt érintô problémákat, s könyveimben ezekkel a té-mákkal foglalkozom. Azt is tapasztaltam, hogy tizenhárom éves korkörül egy új szakasz kezdôdik a kamasz életében, s ha Lufi mesélnemagáról, ezt már másképpen tenné. Az olvasókra bízom, hogy to-vább gondolják a sorsát.– Csináljunk egy kis számvetést: milyen számok, adatok és élmények,tapasztalatok bizonyítják tételesen a Lufi sorozat sikerét!

– A Lufi-sorozat elsô része, a Lufi és Szamóca hét év alatt négy ki-adást ért meg, és a második kötet – Lufi és a zûrös vakáció – is túlvan már a harmadikon, két-két kiadást ért meg a Lufi és a boszor-kányfarsang, a Lufi és a hajmeresztô szerelem, a Lufi és az elcseréltszületésnap, a Lufi és a nyolcpecsétes titok. Ez a hazai könyvkiadás-ban abszolút sikert jelent. Az egyik tankönyvkiadó beemelte Lufitörténetét a tananyagba, s több iskolában ajánlott vagy kötelezô ol-vasmány. Rengeteg levelet kapok rajongó gyerekektôl és hálálkodószülôktôl, akik azért mondanak köszönetet, mert a gyerekük a Lufi-könyvek hatására kedvelte meg az olvasást. Külön öröm a számom-ra, hogy író-olvasó találkozókon kiderült, sok gyerek együtt olvassaLufi történeteit az édesanyjával vagy a testvérével. A közös olvasásvalószínûleg fontos beszélgetésekhez vezet, ahogyan ez velem és alányommal is megtörtént. Felnôtt férfi olvasóról is tudok, drámais-kolám egyik növendéke lelkesen mesélte, hogy a Lufi-könyveket sor-ra kölcsönkéri tôle a matematikatanára.

címlap

„Az olvasókra bízom…”Beszélgetés Balázs ÁgnesselA Lufi és a párizsi randevúval lezárul a Pöttyös Könyvek legújabb sikersorozata, de minden bi-zonnyal találkozunk még Balázs Ágnes szimpatikus hôseivel az egyes részek esetleges újabb kiadá-saiban, és a rajongók még részesei lehetnek egy különleges záróeseménynek, ami pályázat és játék.S mindeközben a kamaszregények szerzôje újabb korosztály meghódításán munkálkodik. Állandó ro-vatomban a nyolcadik Lufi-kötetrôl és egy újabb sorozat elsô darabjáról is beszámolok, ám a külön-leges alkalomból másról is teszek fel kérdéseket az írónak, akirôl persze az interneten is sok infor-mációt találhatnak olvasóink önéletrajzában, olvasói levelekben, hírekben, interjúkban.


címlap

– Közel hét év alatt született meg ez a nyolc kötet, melyek közül azutolsó elôttit is nevezzük meg: Lufi és a hóba rajzolt szív. Hogyan il-leszkedett életébe, sokrétû tevékenységébe a megírásuk?– Ma egy anyának, dolgozó nônek idôzsonglôrnek kell lennie. A fi-am születésekor tanultam meg, hogy csak akkor tudok végezni a te-endôimmel, ha a nap minden pillanatát kihasználom. És persze nemesem kétségbe, ha egy kicsit szalad a lakás, vagy odaég az ebéd, mi-közben „alkotok”. Szerencsére a családomban mindenkinek remekhumorérzéke van, így könnyedén túljutunk a nehezebb idôszako-kon. Ahogyan az írás egyre jelentôsebb szerepet kapott az életem-ben, eredeti hivatásom, a színészet mind jobban háttérbe szorult.Ezt egyáltalán nem bánom, hiszen az ember változik, újabb és újabbkihívásokra van szükségünk. Gyereket nevelek, írok, drámát okta-tok, színjátszótábort vezetek. Így teljes az életem. – Az utóbbi idôben a Már tudok olvasni sorozatban jelent meg két kö-tete, a Torkos Turpi és a felhôgyár meg a Rakoncátlan Rozi Ramazu-riországban, a Borka és Hajcihô „saját jogon” lesz sorozat, ugyancsaknagycsoportos óvodásoknak, illetve kisiskolásoknak. Mintha az An-dersen, avagy a mesék meséje, a Feladó: Fekete Szivárvány és aszintén kiskamaszoknak szóló Lufi-sorozat után figyelme a fiatalabbkorosztály felé fordult volna…– Ha kisgyerekkorban nem szereti meg valaki az olvasást, akkorkésôbb sem keresi majd a könyvet. Fontos, hogy a szülô sokat me-séljen, hogy az összebújós közös olvasás meghatározó élmény le-gyen a gyermek számára. A Borka és Hajcihô sorozatban elsôkéntmegjelent Menjünk világgá! címû könyvet az óvodásoknak írtam,s azokkal a felnôttek számára talán aprónak tûnô problémákkalfoglalkozom benne, melyek egy pici emberke életében nagyon isfontosak. Ha a szülô felolvassa a mesét, beleképzelheti magát agyermeke helyzetébe, s talán megértôbbé válik vele szemben. Ké-sôbb aztán eljön az önálló olvasás ideje. A mindenre nyitott és fo-gékony kiskamasz manapság rengeteg csábításnak van kitéve. Ah-hoz, hogy ne a könnyebbik utat válassza – a tévét, számítógépet–, hanem a fantáziáját használva és a szókincsét gyarapítva olvas-son, elsôsorban meg kell szerettetni vele a betûket, és ez roppantnagy felelôsség! A Mesélô ABC címû könyvem erre a nemes fel-adatra vállalkozik. Mivel ez a korosztály igen vonzódik a termé-szethez, állatok és növények mutatják az ábécé betûit, s minden

meséhez egy-egy színnel ésrajzzal kiemelt hangzó tartozik.Kállai Nagy Krisztina elbûvölôrajzai gyereknek, felnôttnekegyaránt élményt jelentenek.– Hallottam, hogy a Lufi-sorozatutolsó kötetének megjelenése,a sorozat lezárása alkalmából akiadó nagyszabású akciót ter-vez. Mit lehet tudni errôl?– Hamarosan pályázatot hirde-tünk a Móra honlapján. Olyancsoportok jelentkezését várjuk,akik a Lufi-sorozat bármelyikkötetébôl színpadra vagy filmrevisznek egy-egy jelenetet. A pá-lyázati anyagot internetes sza-vazásra bocsátjuk, s a döntôbejutott mûveket egy nagyszabá-sú Lufi-buli keretében díjazzukmajd. Kíváncsian várom az alko-tásokat!

Csokonai AttilaFotó: Szabó J. Judit

könyvrôl

Balázs Ágnes

LUFI ÉS A PÁRIZSI

RANDEVÚ

(Pöttyös sorozat)

Illusztrátor: Békés Rozi

Móra Könyvkiadó

176 oldal, 1990 Ft

www.könyvhét.hu

Válságban virágzás?Ha valamely könyves területen igazán látvá-nyos az elmúlt két évtizedben lezajlott válto-zás, a gyermekkönyveknél biztosan az: akönyvesboltokban messzirôl láthatóan tarkál-lik-csillog (szirénázik, nyávog, kattog) a renge-teg, fiatal korosztálynak szóló kiadvány, a leg-kisebbek szektorában járva szinte játékbolt-ban érezzük magunkat. Egyáltalán: mi számítgyermekkönyvnek? A fürdôkádba vihetô fel-fújható gumikönyvtôl a tinivámpírosig min-den? Többek között ezt is megvitatták aKönyvhét LapNap meghívott vendégei, akikugyan más-más szerepben, de mindannyianérintettek a gyermekkönyvkiadásban.

A kerekasztalnak akár apropóul is szolgálha-tott volna a Móra Kiadó szerkezeti átalakulásaMóra-csoporttá, ami szóba is jött az est során.A beszélgetésen a kiadót képviselô MerényiÁgnes a tôkekoncentrációt nevezte megkulcsszóként a kisebb gyermekkönyvkiadóktalpon maradásához: a kiadói csoportok létre-jötte biztosíthatja a kis kiadók jövôjét. A nagymúltú ifjúsági kiadó jelenleg a Csimotában ésa Csodaceruzában szerzett részesedést. Dekell-e egyáltalán félteni a kiadókat? NánásiYvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesü-lésének igazgatója szavaiból kiderült: a válságközepette is folyamatosan jönnek létre újabbés újabb gyerekkönyves vállalkozások, tehátlátnak fantáziát a gyerekkönyvben, és a meg-lévô kiadóknál is növekednek a címszámok.Hasonlóképp „húzóágazata” lett a Líra KönyvZrt.-nek a viszonylag újonnan alakult Manó

Könyvek, mely amolyan „kicsi a bors, de erôs”helyzetet teremtett a kiadói csoportban – tud-tuk meg Csapody Kingától, aki a távollévô Ko-losi Beáta helyett képviselte a kiadót.

S még egy érdekes tény. A beszélgetés mo-derátora, Kôrössi P. József ismertette az MKKEkönyvforgalmi jelentésébôl kirajzolódó statisz-tikai paradoxont: míg a hazai könyvpiac az el-múlt három évben összességében több minthuszonhat százalékos veszteséget szenvedettel, addig a gyermekkönyvek forgalma „nomi-nálisan káprázatos”, tizenhárom százalékosnövekedést mutat. Hogyan tud a könyvszak-ma általános hazai válságában ilyen bravúro-san szerepelni az ifjúsági ágazat?

Csapody Kinga, a Líra Könyv Zrt.-ben mûkö-dô Manó Könyvek részérôl abban látja a ma-

gyarázatot, hogy az általános gazdasági vál-ság ellenére a gyerekek az utolsók, akiktôlmegvonunk bármiféle javakat, magyarul: agyerekre végsô erônkig költünk. Merényi Ág-nes a Mórából is egyetértett: a gyerekkönyvekpiacán egyszerûen nagyobb a vásárlóerô.

Kicsik, nagyok,nagyon nagyokA gyermekirodalom-kutatással foglalkozóPompor Zoltán óva intett a túlzott általáno-sításoktól: egyáltalán nem mindegy, hogy akisgyermekeknek készült foglalkoztató,mondókáskönyvek és társaik piacáról be-szélünk, vagy az ifjúsági irodaloméról.

Utóbbi kategóriában ugyanis lényegesen ki-sebb a növekedés. Ezt megerôsítette sajátpéldájával Tasnádi István író is, aki drámákkaltette nevét ismertté a felnôtt olvasók köré-ben, majd megjelent a Rozi az égen címû, ki-csiknek szóló meseregénye, amit a közel-múltban A kômajmok háza követett, a10–12 éves korosztályt megszólítva. Tasnádielmondta: nagyságrenddel jobban „pör-gött” a Rozi a Kômajmoknál (nem beszélve adrámakötetrôl). A két kiadót képviselô egy-egy munkatárs eltérôen ítélte meg a korosz-tályi tagozódás különbségeit: Merényi Ágnesa többiekkel egyetértve gyengébbnek minô-sítette a Móránál az ifjúsági irodalom kelen-dôségét, mint a kisgyerekeknek szóló köny-vekét, a Manóban viszont minden sikeres,tudtuk meg Csapody Kingától, bár a fiatal ki-adói vállalkozás nyilván kevesebb címet ke-zel, mint a nagy múltú ifjúsági kiadó. A Mó-ránál a munkatársaknak szervezett „raktár-túrák” jól érzékeltetik annak a helyzetnek azüzleti felelôsségét, mit jelent több raklapnyikönyvet eljuttatni a vásárlókhoz.

A korosztályi különbségek mégis merôbenmeghatározzák az ágazat kínálatát, s hogy aszülôk mennyire nem figyelmen kívül hagyha-tó tényezôk, arra bôven hoztak példákat avendégek. A legkisebbek még lelkesen kiabál-nak a koncertek közé iktatott író-olvasó talál-kozókon, és hat-hétéves korig általában lelke-sen fogyasztják azt, amit apuka-anyuka meg-vesz számukra, s jó esetben mesél, felolvas be-

magyar gyerekkönyvkiadás – a sikersztori

Kicsi olvasók, nagy lehetôségekProsperál a hazai gyermekkönykiadás, vagy csak a különféle kiadványok száma nô? Elárasztanakbennünket a gyermekponyvák, vagy igényes irodalommal fordulunk az ifjúsághoz? Megszûri-emindezt a szakma, vagy elsô az üzlet? Ezekrôl és még sok minden másról beszélgetteka Könyvhét LapNap vendégei szeptember 12-én a Petôfi Irodalmi Múzeumban.

A Könyvhét honlapján (www.konyv7.hu) a Könyvhét LapNap menüpontra

kattintva olvashatók az eseményhez kapcsolódó interjúk és cikkek:

Magyar gyerekkönyvkiadás – a sikersztori (A szerk. bevezetôje)

Kolosi Beáta a Manóról és egy új divatról

Erôsödik a gyerekkönyvkiadás – megalakult a Móra-csoportBeszélgetés Janikovszky Jánossal és Merényi Ágnessel

Gyermekkönyv: A jövôbe vetett hit. Beszélgetés Nánási Yvette-el

Pompor Zoltán: Tíz plusz, avagy mit olvas(sa)nak a kamasz fiúk?

Lassan, mesélve. Beszélgetés Tasnádi Istvánnal

Csokonai Attila: Emlékek mai tapasztalatok tükrében. Gyermek- és ifjúságikönyvkiadás és irodalom


Könyvhét LapNap

lôle. Ebben a stációban a szülô épp olyan fon-tos olvasója a gyerekkönyvnek, mint maga agyerek. A kezdô-haladó olvasók már ügyeseb-ben válogatnak a maguk ízlése szerint, majd10–12 éves kor fölött elérkezik az önálló vá-lasztás idôszaka – s ezzel együtt az eladott pél-dányszámok csökkenése. A kamaszok nem-csak az ízlés differenciálódása miatt jelenteneknehezen megszólítható célcsoportot, de egy12–14 éves gyerek már szívesebben választmagának felnôtt olvasmányokat. Ráadásul, haa szülô a háttérbôl akár észrevétlenül nem„terelget” valamilyen módon, akkor a divat-könyvek menthetetlenül elözönlik a fiúk-lá-nyok polcait. A lányoknál ez a romantikus iro-dalmat jelenti, a fiúknál a krimisebb, kalando-sabb irányok a menôk, az „átfedést”a külön-féle varázslós ôrületek jelentik.

A felnôtt szerepeDe ki és hogyan segíthet az ízlés formálásában,ha a szülô nem? Természetesen a pedagógus,s ha a tanári aktivitásról, hatékonyságról mind-annyiunknak vegyesek is a tapasztalatai, ab-ban mindenki egyetértett a teremben, hogy akönyvtárosok az olvasásra nevelés „szentjei”.A tanárok sajnos sokszor restek tájékozódni ésutánamenni a friss, modern szemléletû, jól ol-vasható irodalomnak, azok a könyvtárosok vi-szont, akik rendszeresen megszervezik az írókmeghívását, rengeteget tesznek a gyerekekhelyes olvasási szokásaiért. Hogy a pedagógu-sok dolga sem könnyû, azt alátámasztotta egyfelszólaló is a közönség soraiból, aki tanárkéntképtelenségnek tartja, hogy háromezer forin-tos könyvek megvásárlására bírja rá a családo-kat. De talán erre is van orvosság: mint a ki-adók jelen lévô képviselôi megerôsítették, min-den esetben nagy kedvezményeket adnak, haiskola a megrendelô, különösen, ha a könyv atananyagba kerül. Az információ pedig az in-ternet (és a tarka prospektusok) világában márakadály nélkül juthat el a tanárokhoz – erreszolgáltatott példát a Rainbow Könyvközösséghozzászóló munkatársa.

Igen jótékony hatású mind a gyermekkönyv-kiadás fellendítésében, mind az ízlésformálás-ban a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülé-sének pályázata, az Aranyvackor, melyet Ná-nási Yvette ismertetett. A kiírás immár negye-dik alkalommal jelenik meg, szerzôk és illuszt-rátorok pályázhatnak közös munkatervvel amegadott tematikában. Idén a Mítoszok és le-gendák témakörben várják a pályázatokat,melyeknek száma évrôl évre nô.

Trendek és brandekA trendek természetesen a gyerekkönyveketsem kímélik. Attól a hazai piac szûkösségeokán szerencsére még messze vagyunk, amit

Merényi Ágnes is leírtkülföldi tapasztalatai alapján – ott az úgyneve-zett projektalapú könyvkiadás piaci sémákbangondolkodik. A kiadókban korosztályi refe-rensek felelnek az egyes tematikai blokkokért,és megrendelésre szállíttatják a készenlétbentartott írókkal a „kalózos”, „varázslós”, „csa-jos”, „vámpíros” és egyéb címkékkel ellátotttípuskönyveket. S bár Tasnádi István írókéntmegerôsíthette, hogy ilyen felkérés – hál' is-tennek – hozzá még nem érkezett, de a kül-földi szerzôktôl származó szériamûvektôl azitthoni kínálat is hemzseg. Ez a mûfaj is része-se volt a beszélgetés során kibontakozottegyetlen nagyobb nézetkülönbségnek, mely acikke okán megszólított Csokonai Attila, aKönyvhét munkatársa, és a meghívottak – el-sôsorban a kiadók képviselôi – között alakultki. Csokonai Attila a Könyvhét honlapján köz-zétett nagyobb elemzésében áttekinti a hazaiifjúsági könyvkiadás múltját és jelenét, s nemmegy el szó nélkül a sokszor megdöbbentôensilány minôség mellett. Senki nem írja meg,hogy a gyerekkönyvek komoly hányada botrá-nyosan rossz minôségû, állapította meg hoz-zászólásában a szektort a Könyvhétben rend-

szeresen szemlézô költô-szerkesz-tô. Csapody Kinga meglátása szerint semmiakadálya annak, hogy a kritikusok, recenzen-sek ezt szóvá tegyék, ez a dolguk. Ez azonbanmár a gyerekirodalmi kritika, azaz tágabbkontextusba helyezve az irodalomkritika fel-adata lenne, amely idehaza mintha elhanya-golná a gyermekkönyveket. A hozzászólások-ból kiderült: sokkal jellemzôbb a nevét a fel-nôtt mezônyben már ismertté tett egy-egy író-ra fókuszáló figyelem (csak példaképpen: Dar-vasi László Pálcika címû gyerekkönyvét is nagykritikai érdeklôdés fogadta), mint a gyerek-könyvek rendszeres és módszeres kritikaiszemléje, ami egyelôre „hiánycikk”.

Egy költô-író sikere, mely a kritika figyelmét isfelhívja, sajátos módon fordítva is mûködhet:Kôrössi P. József Kányádi Sándort idézte, aki el-mondása szerint a felnôtt költészetét építi felazzal, hogy gyerekek közé jár. Tekinthetjük te-hát Kányádit önmaga „brandje” felépítôjénekis – a marketinges mûszó immár megkerülhet-lenül elôjön minden könyves fórumon is. Dehogyan építhetnek fel egy írói brandet a ki-adók? Pompor Zoltán e kérdésben is az óvatos-ságra intô szerepét vállalta fel: a brandépítésnem a felolvasókörutakon kezdôdik, hanem jó-val az elôtt. S egy konkrét, friss tapasztalatraépítve a Lakatos István–Bátki András szerzôpá-ros „összehozását” említette, mely eklatánspéldája lehet annak, hogyan lehet jó brandetteremteni. (Az író-illusztrátor szerzôpáros Bazsóés Borka címû kötetérôl van szó, mely a ManóKönyvek gondozásában jelent meg.) S bár il-lusztrátoraink nemzetközi díjainak száma azutóbbi években kissé megcsappant, az nemkérdés, hogy a gyermekkönyvkiadás felvirágzá-sában oroszlánrészük volt a hazai mûvészeknek.Hogy milyen gazdag a választék, arról bárkimeggyôzôdhet maga is, mert itthoni viszonylat-ban a kárhoztatott „selejttel” szerencsére felve-szi a versenyt a felnôtteknek is egyre inkábbkedvencévé váló igényes gyermekirodalom.

Laik Eszter

Könyvhét LapNap

2012. szeptember 12.Petôfi Irodalmi Múzeum

CSAPODY KINGALíra Könyv Zrt.

MERÉNYI ÁGNESMóra Kiadó

NÁNÁSI YVETTMagyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése

POMPOR ZOLTÁNgyermekirodalom-kutató

TASNÁDI ISTVÁNíró

moderátorKÔRÖSSI P. JÓZSEF


Az élet értelmérôl elmélkedô könyve élére CsehTamás és Bereményi Géza 2004-es, Megyek azutcán lefelé kezdetû dalszövegébôl emelt ki egyrészletet Hankiss Elemér. A Nincsbôl a Van felé– ez lett a kötet címe. Nyilvánvaló az üzenete:mai tudásunk szerint nincs elegendô ismere-tünk ahhoz, hogy meghatározzuk az élet lénye-gét, de keresni kell, menni tovább a Van, vagy-is a válasz megtalálása felé.

– A kérdés, hogy miért vagyok, szinte mindenki-ben felmerül. Kódolt bennünk ez a felvetés?– Újra és újra felmerül életünk értelmének akérdése, bár mindent elkövetünk annak érde-kében, hogy elhárítsuk ezt a kérdést. Félünk tô-le, szorongunk, mert nem vagyunk biztosakmagunkban és a válaszban, és felágaskodikbennünk életünk, és általában az emberi életértelmetlenségének a félelme is. Amennyirecsak lehet, kitérünk a kérdés elôl. Ebben na-gyok vagyunk. Kevésbé jeleskedünk a kérdésreadható igazi válasz keresésében. Pedig fontosfeladat, izgalmas kaland volna ez.– Melyiket találja a legtalálékonyabb hárításimódszernek?– Tele vagyok gonddal, bajjal, mondjuk magunk-nak, a napi megélhetés teendôitôl nem érek ráazon töprengeni, hogy mi az értelme minden-nek, annak, hogy mozdonyvezetôként, tanár-ként vagy háziasszonyként serénykedve telik el(üresen? értelmesen? értelmetlenül?) az életem. – Hogyan tegyünk különbséget az élet célja és azélet értelme között?– Az visz elôre az életben, hogy állandóan kitû-zünk magunk elé kisebb s nagyobb célokat.Ezekkel húzzuk magunkat elôre, mint horgo-nyokkal valami csónakot. Le kell érettségizni,munkát kell találni, családot alapítani, esetlegvalamilyen társadalmi probléma megoldásábansegédkezni. Ezek, ha nem is könnyen, de mégistöbbé-kevésbé elérhetô célok. Egész életünkönátívelô célt már sokkal nehezebb kitûzni ma-gunk elé. Óvodáskorunktól kezdve tanulnunkkellene, mit akarunk kezdeni magunkkal, hon-nan hova akarunk eljutni. Jó volna, ha minden-kinek volna egy olyan, az egész életének lendü-letet adó célja, mint mondjuk egy nagy tudós-nak, aki fölfedezi kamaszkorában, hogy neki acserebogárral kell foglalkoznia, majd élete végefelé a cserebogárral foglalkozó kutatásaiért kapNobel-díjat. Az emberek többségének életébennincs ilyen húzóerô. Vannak hosszú távú célok.Sok család életét például évtizedeken át kitölt-heti az a cél, hogy felépítse a maga családi há-zát, otthonát. De gyakran elôfordul, hogy ami-

kor elkészül a ház, hirtelen kiürül az élet. Hugovon Hofmannsthal írja valahol: „Elkészül a ház,eljô a halál”. Elérvén a célt hirtelen nem tudunkmit kezdeni magunkkal.– Joggal reklamálhatnának a mostanában pálya-módosításra kényszerülôk, amiért ôk megtették amagukét, kitûzték és megvalósították a céljukat, dea körülmények keresztbehúzták a számításukat.– Nincs könnyû dolguk. Az általános bizonyta-lanság korában élünk. Az emberélet mindig ki-számíthatatlan volt, de vannak olyan korsza-kok, mint a mostani, amikor a bizonytalanságmegsokszorozódik. A gazdasági, a politikai, atársadalmi modell, a világkép, az emberi maga-tartások rendszere mind-mind összezavarodottaz elmúlt ötven évben. Ebben a helyzetben kellmegpróbálni értelmes életet élnünk.– Talán a jelenkori bizonytalanság indokolta,hogy elôvegye ezt a témát, amelynek végül iskönyvtárnyi irodalma van?– Évezredek óta sok kiváló gondolkodó próbáltválaszt találni arra a kérdésre, mi az emberi életértelme. Rengeteg fontos gondolat merült fel,de a kérdés mind a mai napig nyitva maradt. Úgylátszik, könnyebb volt megtalálni a Higgs-bo-zont, mint ezt a választ. Ámde az évezredes vá-laszkísérletek tele vannak fontos tanulságokkal.Könyvemben az elmúlt kétezer év nagy gondol-kodói, teológusai, filozófusai, tudósai, mûvészeiáltal adott válaszokat követtem nyomon, és be-lefûztem a gondolatmentbe egy mai ember sze-mélyes útkeresésének történetét is.– Teszteljünk egy-egy választ! Értelmet adhat-eaz életnek a cél, hogy nyomot hagyjon valaki? Agyerekeiben él tovább, vagy az általa megterve-zett épület marad fenn, a megírt mû évszázadosismertséget szerez neki...

– Ez fontos és nemes emberi törekvés, deazért nagyon is kétséges, hogy az ember alko-tásai valóban maradandóbbak-e az ércnél.Egész kultúrák tûntek el szinte nyomtalanul.Bár ki tudja, szellemiségük talán ott lebeg va-lahol a világmindenségben, mint T. S. Eliotmacskájának mosolya.– Mit kezdjünk azzal a válasszal, hogy „csak aderû óráit számolom”?– Mérei tanár úr szavaival élve nem azt jelen-ti ez a szép és fontos latin mondás, hogy azélet „tûzoltómajális”. Csak azt sugallja, hogyne rokkanjunk meg az emberi élet megannyiszenvedését látva. Próbáljunk idônként vissza-húzódni a mindennapi élet zûrzavarából, ri-csajából, és derûbe oldott rezignációval szem-lélni, mondjuk Gottfried Benn német költôversének sorain át, ahogy az útra készülôfecskék a víztükröt súrolva, „elmúlást isznakés éjszakát”.– Könyvében megírja, hogy az élet értelménekszemélyes vonatkozásairól senkit sem illik fag-gatni, én mégis megteszem: ön mely elemétemeli ki, milyen értékeket próbál követni a min-dennapokban?– Mindazt, amit leírtam a könyvben. Mert a föl-sorolt megannyi válasz mindegyikének van va-lamilyen fontos igazságmozzanata. Felsorolommagatartásformák egész sorát, amelyek érte-lemmel, vagy legalábbis az értelem reményéveltölthetik el az ember életét. Arra a kérdésre ad-ható választ azonban még homály fedi, hogyvégsô fokon mi célja, értelme van az ember,vagy akár az emberiség életének, létének egyvégtelen világmindenségben. Sokan, sokféle-képpen próbáltak válaszolni erre a kérdésre.Csak egyet emelek ki közülük: nagyszerû lehe-tôség az, hogy minden ember másként látja avilágot. Az évezredek során ennek a sokféle kistükörnek a fényébôl állhat össze egy kép, egycsillogó mozaik a világmindenségrôl. Jó volna,ha értelmes kép alakulna ki belôle.

Mátraházi Zsuzsa

interjú

Értelmes élet a bizonytalanság korábanBeszélgetés Hankiss Elemérrel egy elfojtott kérdésrôl

könyvrôl

Hankiss Elemér

A NINCSBÔL

A VAN FELÉ

Gondolatok az élet

értelmérôl

Osiris Kiadó

312 oldal, 3280 Ft


– Hogyan született meg a Ketté-szakadt Magyarország után a Sza-kadozó mítoszok? – Az elôzô könyv sikere hozta amásodik ötletét. Egy tévémûsor-ban beszéltem arról, hogy a ma-guk korában a félistenek – példá-ul Vörösmarty – is csak egy volt asok költô közül. A veszélyt min-dig a vájtfülûek ítéletei jelentet-ték, nem a primitív emberé, akinem olvas. Tóth Kálmán, elismert19. századi akadémikus írta egyhelyen: szegény öreg Vörösmartyeltûnôdhet a kuckójában, hogykár volt ennyi ostobaságot össze-írnia. Ezeket a szavaimat hallottameg az adásban a Kossuth Kiadóigazgatója – a Kossuthnál jelentmeg elôzô kötetem –, s aztmondta: megvan az új könyv,csak írjam meg.– Azelôtt nem jelentkezett köte-tekkel…– A Kettészakadt Magyarországotelôször a CET Belvárosi Kiadó je-lentette volna meg, csak a nyom-dából nem tudták már kihozni.Amikor a húgom költségén meg-jelentetett nyolcvan példány utánhatalmas érdeklôdés jelentkezett,a Kossuth jelentette meg újra, snekem jól jött a lehetôség. Koráb-ban fôként a CET-ben publikáltamesszéket, de a folyóirat megszûné-se után úgymond légüres térbekerültem, mert a Belvárosi EstiGimnázium is bezárt, amelynek azigazgatója voltam tíz évig. Elôtterendszeresen megjelentek írásaimaz Élet és Irodalomban és a Kor-társban, de Mezei András halálaután a többi lapnak lassan mindkicserélôdött a fôszerkesztôje, énmeg már nem voltam fiatal éskezdô, hogy az újaknál házaljak akézirataimmal.

– Korábbi esszéiben már foglal-koztatták az írók, költôk szerelmimítoszai?– A történelem erkölcsi kérdéseifoglalkoztattak. Az, hogy néhaaz erkölcs is hibás. Olyan ez,mint amikor a zöld pázsiton egy-szer csak kitaposnak egy utat. AHorváth-kertben például úgy jöttlétre egy kis ösvény, hogy min-denki ott vágott át, aki a busz-hoz sietett. Ha az erkölcsök terénis mindenki elköveti ezt – márpe-dig elköveti –, akkor megenge-dôbbnek kell lennünk. A peda-

gógia is az engedelmességet cé-lozza meg, holott az embernektámadni kell megtanulni, mert azélet támadásokból áll. A legtöbbtudóst, költôt agyon akarták ver-ni a saját korában.– Tanárként nem került konfliktus-ba a hagyományos pedagógiaiszemlélettel?– A pedagógiai elveken túl, ha azember bemegy egy osztályba,ott lényegében azt csinál, amitakar. Nem akarok hencegni, desokaktól ma is kapok visszajelzé-seket, mennyire jó volt, amikor

tanítottam. Ezek nagyon jóles-nek. Az utóbbi tíz évben azértvolt „nyugtom” az esetlegeskonfliktusoktól, mert akkor márigazgató voltam. – Hogyan lehet olyan kényes er-kölcsi-etikai, magánéleti problé-mákat megtanítani 12–13 évesek-nek, amelyeket a könyvében érint,és egyáltalán: kell-e?– Én ezt a korosztályt soha nemtanítottam, csak idôsebbeketvagy felnôtteket. De a kisgyere-keknek is meg lehet tanítani atisztánlátást a maguk szintjén.Ahogyan a karácsony mítoszát ismegteremthetjük anélkül, hogyködösítenénk. Hazugságot kis-gyereknek sem szabad tanítani.A könyvem szórólapján utólagfedeztem fel, hogy ott az szere-pel: örök kérdés, hogy ezeket atényeket meg kell-e írni. Az nemlehet kérdés, hogy igazat kellmondani! Az illúzió mindig ha-zugság: akkor is, ha van olyan faj-tája, ami érzékcsalódásból adó-dik, és van, ami szándékos, megvan, ami jószándékú. Mindighangoztatom, és a Szakadozómítoszokban is leírtam: nem az acinikus, aki illúziót rombol, ha-nem aki mániákusan ragaszkodika ferdítéshez. Ahogyan telnek azévtizedek, hajlamosak leszünk azidealizálásra. Az ember a nagy-mamáját csak nagymamakorbanismeri meg – el sem tudja képzel-ni, hogy a nagyi, aki ma iparimennyiségben gyártja a palacsin-tát, egykor a nagypapa elôdjévelcsókolózott a parkban, amiért adédpapa leüvöltötte a fejét.Többnyire csak a jó marad fennaz emlékezetünkben, annak isegy idealizált szobor-arca: ez aköltôk esetében különösen igaz.

interjú

Híres szerelmek, szépelgés nélkülBeszélgetés Börcsök MáriávalBörcsök Máriával igazán felszabadító beszélgetni: a Kettészakadt Magyarország szerzôje remekhumorral anekdotázik és mesél, miközben észrevétlenül árad belôle az ismeret is. Valószínûlegszületett tanár. Új kötetében, a Szakadozó mítoszokban az irodalom „szoborképzô” legendáittisztázza: errôl faggattuk egy szintén legendás irodalmi helyszínen, a Centrál Kávéházban.


interjú

– Ezt jelenti az irodalomban a mí-toszképzés?– Adyra mára költôistenkénttekintünk, de annak idején abúcsúztatót mondó Tóth Árpá-dot testôrök kísérték a teme-tésre, mert sokan meg akartákverni, mert egy ilyen magyar-gyalázó költôt temet. Szabolcs-ka Mihályt pedig dicsôítették.Aranynak azért volt könnyebbdolga, mert nem volt bennesemmi provokatív: a Toldi egyjó gyerek története, aki szeretia mamáját, simogatja a farkas-kölyköket…– A Kettészakadt Magyarország-ban még az ideológiai „tudathasa-dásokat” térképezte föl, ebben azúj kötetében viszont a költôk, írókszerelmi életébôl szôtt legendákrakoncentrál.– Itt is célom volt az értékítéle-tek változékonyságának megvi-lágítása, például hogy LisznyaiKálmán a maga korában sokkal„nagyobb”, népszerûbb költôvolt, mint Petôfi. Az Arany utánikorszakban Endrôdi Sándorttartották a legnagyobb költô-nek. Másrészt azt akartam tisz-tázni, hogy ezek az embereksem éltek különlegesebb erköl-csû életet, mint bárki más. Akapcsolataik elfáradtak egy idôután, ahogy azt Jékely Zoltángyönyörûen megírta egy versé-ben. Petôfiék koltói idillje is csakmítosz: a költô ekkor már látta,hogy Júliával komoly konfliktu-saik lesznek, de annyira szeret-te, hogy vállalta a boldogtalan-ságot. A Szerelem országábancímû versét nem is szokták taní-tani; én idézem a könyvben, na-gyon tanulságos. Nem a felhôt-len szerelem gondolatai szólal-nak meg benne.– Hogyan kezdte ez a téma foglal-koztatni?– Régebben az volt az egyik iro-dalom érettségi tétel címe, hogy„A hitvesi szerelem a magyar lírá-ban”. A gyerekek kérdezgetnikezdtek errôl. Akkor döbbentemrá, mennyire kevés helyen szólalmeg a költészetben a valódi hit-vesi szerelem. Tóth Árpád szólal-tatta meg egyedül az Esti sugár-koszorúban, hét év házasságután. A többi vers vagy vágyako-zás, vagy átkozódás. A kötetnek

a címét egyébként nem én ad-tam, Kocsis András Sándor java-solta, hogy a Kettészakadt Ma-gyarország után legyen Szakado-zó mítoszok. Amikor érdeklô-dött, hogy készül-e már a harma-dik kötet, csak annyit mondtam,hogy ha kötetterv még nincs is,de a címét már tudom: „Mámamár nem »szakad« tovább”.– Azért mítoszokra, példaképekremégiscsak szükség van.– Miért ne lehetne mítosz valakiferdítések nélkül is? Móricz majd'elpusztult Simonyi Máriáért, aztmondta, otthagyja az egész íróipályáját, mindent, csak az övé le-hessen. Amikor a felesége öngyil-kos lett, az egész ország felzú-dult. De lássuk be: Jankához ké-pest Simonyi Mária egy vérbeli nôvolt. És utána a Csibe-kapcsolat?Hát nem természetes, hogy egyötvenegynehány éves férfi öröm-mel veszi, ha egy huszonéveslány van mellette?– Csak egy gondolatjáték: ezek azemberek vajon ma nem igyekez-nének mindenáron eltitkolni e ké-nyes történetekben megmutatko-zó esendôségüket? Ön is írja,hogy Jókai mennyire szégyellteaggastyánkori megaláztatásaitBellácska mellett.– Amiket leírok, tények, mármind megjelentek. Nem én ho-zom ôket nyilvánosságra, nem„leleplezek”. Ebben a kötetbenmár lesz irodalomjegyzék, ittmindenki böngészhet a forrá-sok között.– Elôzô kötete kapcsán érték kriti-kák, hogy „lazán” kezeli, nem köz-li a forrásokat.– Csakhogy ezek a tények méga tankönyvekben is benne van-nak! Hogy egy mítoszt tisztánlássunk, például Mátyás szemé-lyét, csak el kell olvasni, ami atankönyvekben is áll: a kor leg-nagyobb humanista koponyáiakarták, hogy tûnjön el. – Ön tehát inkább arra tanít, hogytanuljunk meg olvasni.– Pontosan. Petôfi említett versé-ben ott van minden leírva. A nap-lók, a levelek ki vannak adva.Adynak három kötetben jelentet-ték meg a levelezését, csak rá kellpillantani: hány nônek írogatottCsinszkával egy idôben. A házas-ságot Csinszka akarta, Ady bele-

ment, mert gazdag és fiatal kis-lány volt. És azért sem akartamegy jegyzetelt, (ál)tudományosmûvet, mert akkor az embereknem veszik meg. – Önmagát, személyes vélemé-nyét is nagy kedvvel szövi bele aszövegbe.– Ezek esszék, nem tanulmányok,s az esszé eleve személyes mûfaj.Egy történész nem lehet szubjek-tív, én itt lehettem.– A szépítô torzítások, melyeket le-leplez, az elmúlt rendszer erkölcs-nemesítô törekvéseibôl fakadnak?– Minden rendszernek mûködneka maga torzításai, ahogy HahnerPéter is sok tévhitet leleplezett aköteteiben. Volt, aki azt írta Kaff-ka Margitról, hogy nagy feketeszeme volt, mint Adynak, és volt,aki azt, hogy végtelen kék. Mind-két szerzô udvarolt neki. Ha vala-mirôl tudom, hogy nem igaz, aztkötelességem leleplezni. Koszto-lányinak nem besározása, hamegírom a furcsa háromszögetközte, a szeretôje és a feleségeközött. Szerette ô Manyikáját; ésTanner Ilonkának, Babits felesé-gének is borzasztó nehéz volt egyhaldoklóval küszködni éveken át.Sokszor árnyaltabb, bonyolultabba kép annál, mint ami a köztudat-ban él. Álszentek vagyunk, még asaját életünkben is. – Milyen sikert prognosztizál en-nek az új kötetnek? Az irodalombiztosan szûkebb közönséget ér-dekel, mint a történelmi kérdések.– Mondtam is szkeptikusan Ko-csis Andrásnak: többen esznek,

mint olvasnak. Ez nem közéletitéma, ami mindenkit érdekel,jóval kisebb kör érdeklôdéséretart számot például, hogy Ju-hász Gyula mennyire szerette akedvesét.– Tudatosan ilyen „szûk a merí-tés” a feldolgozott szerzôk szem-pontjából?– Abból indultam ki, hogy Bánkbánt vagy Petôfi, Jókai életese-ményeinek fô vonalait még min-denki ismeri, Csáth Gézát példá-ul viszont már jóval kevesebben.Nem tudományos munkánakszántam, inkább kicsit „bulvár-nak”, lektûrnek. Lehet komolykérdésekrôl is könnyedén beszél-ni. Fiatal koromban hallgattamDevecseri Gábor elôadásait azókori görög irodalomról, amit na-gyon szerettem, meghatározóélmény volt számomra. Úgy tu-dott görög istenekrôl beszélni,mintha a szomszédokról mesél-ne. Nagyon megmaradt bennemezeknek az elôadásoknak a han-gulata. Devecseri nem volt köz-vetlenkedô, mégis közvetlen.Szórakoztatóan tudott kultúráttanítani. Manapság eltûnt a kö-zépiskolai tanárság rangja, holottnagyon nagy felelôsséggel jár: ajövô természettudósai, kutatóiirodalmat és történelmet itt ta-nulnak utoljára a legmagasabbfokon; az egyetemen már nemfoglalkoznak ezzel. – Költôként is publikál olykor...– Mostanában különös hangula-tú istenes verseket írok, gyakranmeg is kérdezem a húgomat amagam megnyugtatására: hogybiztosan nincs inkvizíció? Jelentekmár meg versesköteteim is, éstankönyvekben is felbukkant máregy-két versem. A KettészakadtMagyarországból csináltak egyhangoskönyvet is, aminek a vé-gén mondok párat a saját verse-imbôl is. Van egy kedves görögszerzôm, Lukiánosz, ô fogalmaz-ta meg: aki ír, úgy kell írnia, mint-ha egy hazátlan idegen lenne,akit nem kötnek a szokások, atörvények, és nem tartozik azuralkodó alá. Én ízig-vérig ma-gyar vagyok: elsôsorban a ma-gyar irodalom és történelem ér-dekel, azt szolgálom.

Laik EszterFotó: Szabó J. Judit

könyvrôl

Börcsök Mária

SZAKADOZÓ MÍTOSZOK

Kossuth Kiadó

146 oldal, 2400 Ft


Török András több mint 25 éve írja könyvét Budapestrôl. Lokálpatrióta,aki nagy lelkesedéssel kutatja fel a nagyváros minden izgalmas pontját,hogy megtalálja a város igazi arcát. Ennek a nagy múltú,tekintélyes ésnevezetes épületek éppúgy részei, mint a kiskocsmák, az eldugott szob-rok vagy a kortárs mûvészek kedvenc helyei. Útikönyve nem a múltbatekintô várostörténész szakmunkája, hanem személyes jegyzetek soro-zata, egy kávéházi emberé, aki élvezni tudja azokat az örömöket, ami-ket egy nagyváros, a szülôváros nyújthat az ember számára.

– Budapest könyve távol a klasszikus útikönyvtôl, a személyes hang, azélet apró örömeinek a felfedezése motiválja inkább, egy civil városvédôír nemcsak civileknek. Hogyan talált rá annak idején erre a hangra?– 26 éve írom a könyvet. Irodalomtudós akartam lenni valamikor, MarkTwain filológus voltam, ô volt a szakdolgozatom témája is. Ô azért voltmás, mint a kortársai, mert azt a nyelvezetet használta, amit gyerekko-rában a rabszolgák és a nem mûvelt emberek beszéltek. Sohasem sze-rettem az itthoni útikönyvek nyelvezetét, valamiféle birodalmi hangula-tot árasztottak, csodás és különleges világnak állították be a várost,olyannak, amilyen sohasem volt. Kiszemeltem tehát egy külföldi baráto-mat, és hozzá címeztem az írásomat. Így alakult ki az angol nyelvûkönyv. Úgy tettem, mintha mindent tudnék a városról. Ez csak egy fel-vett szerep volt, mégis, hónapokon belül elkezdett mûködni. Mint egyönbeteljesítô jóslat. A barátaim, ismerôseim elkezdték zúdítani rám azinformációkat. És ez máig tart. Beteljesült a vágyam, hogy mindent tud-jak a városról, amit tudni érdemes. Mióta internet van, még könnyebb adolgom, rengeteg információt felcsipegethetek a legkülönbözôbb olda-lakról. Az angol könyv sikere után a kiadó biztatott, hogy fordítsam le akönyvet magyarra. Mondtam nekik, hogy ez lehetetlen, mert a könyv fó-

kusza egészen máshol van, mint a magyaré lenne. „Akkor írj egy másikkönyvet”, mondta az akkori kiadóm. Gondoltam, írok egy könyvet anem budapestieknek, akik csak látogatók itt, vagy mondjuk itt dolgoz-nak, és keresik a szülôváros-érzést. 1998-ban jelent meg elôször a ma-gyar útikalauz, aztán még kétszer átdolgoztam. Stílusában arra töreked-tem, hogy hasonló legyen Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók szá-mára címû klasszikusához. Simplicissimust – akit 1993 óta használok al-teregóként – beépítettem a könyvembe (korábban a 2000, ill. a Buda-pest címû folyóiratban is használtam a nevet), és a dolog elkezdett mû-ködni. Simplicissimus legjobb barátja, Complicatus is megjelent a könyv-ben, idônként egyetértenek, idônként nem, egyiknek ez tetszik, másik-nak az. A könyv szerkezete így megbolondítva sokkal teherbíróbb lett. – A könyvvel igazi felfedezô sétákat tehetünk Budapesten, és rájövünk,mennyi mindent nem tudunk még a városról. Szerintem egy budapesti-nek épp annyi érdekesség van benne, mint egy nem budapestinek.– Igyekeztem érdekessé tenni, nemcsak a kisebb-nagyobb látványossá-gok ismertetésével, hanem rejtvényekkel, különféle ajánlásokkal (étte-rem, könyvesbolt, benyomások), hogy mindenki azt érezhesse: az övé isa város. A rejtvények gyártását azóta a Facebookon folytatom, nagynépszerûségnek örvend az oldal, nem is gondoltam volna. A korábbi ki-adásokban nem voltak fényképek, nem szeretem a színes fényképeketaz útikönyvben, mert mindig lódítanak. A Fortepan gyûjteménybôl ki-emelt régi, fekete-fehér fotográfiák viszont valami különlegeset mutat-nak meg a régi Pest-Budából. Felvidéki András barátom rajzai is fantasz-tikusan sokat hozzáadnak a kötethez Beillesztettem Budapesttel kap-csolatos tárcáimat is, melyeket annak idején a Budapest c. folyóiratba ír-tam, de a nagy elôdök kiváló karcolatait (Lengyel Péter, Szerb Antal,Kosztolányi) is berángattam vendégszövegként a könyvbe. A végén már

interjú

A régi és új dolgok szimbiózisa tehetiBudapestet sikeresséNagy siker Török András Budapest könyvének új kiadása


interjú

nagyon elszemtelenedtem, és belezsúfoltam a könyvbe egy sor dolgot,ami már nem is Budapestrôl szól, hanem a nagyvárosról általában. Sôt,még életvezetési tanácsokat is adtam.– Mennyire kellett átírni a könyvet? Hiszen sok minden elavult tíz év alatt!– A mondandóm legalább 50%-a új a könyvben, például az étkezési fe-jezetek (3 elegáns hely – ahová érdemes meghívatni magunkat, 3 ing-ujjas hely, vegyes közönséggel, 3 étterem, ahol a magyar konyha nemszitokszó, vagy 3 hagyományos kisvendéglô, ahová nemcsak a rendszernyertesei járnak), és a mondatok 90%-án változtattam. Úgy érzem,ezen túlmutatóan már csak egy honlap irányába lehet terjeszkedni. Azeddigi kritikák nagyon kedvezôek voltak. – Találtam olyan blogbejegyzést, ahol egy idegenvezetô úgy emlegetteTörök Andrást, mint aki már életében legenda lett. Különösen értékelte akönyvben, hogy „egy eldugott kocsmaszerûség faliújságja éppen olyanfontos és pontos leírást kap, mint mondjuk a Zeneakadémia. A zöldségesboltja, a hányattatott sorsú cukrász család üzlete vagy a szabó mûhelyeugyanúgy érdekes neked, a városlakónak, mint a Parlament…”– Nagyon sok idegenvezetôt ismerek, akik kedvelik a könyvet, a kis szí-neseket és pletykákat jól tudják használni a munkájukban. Azt is meglehet unni, ha mindennap 15-ször el kell mondani, milyen magas a Par-lament… Az általam megszabott séták nagyjából ugyanazt az útvona-lat követik, mint az idegenvezetôké, csak másképp vannak elmondva. – Sok helyen fogalmaz meg kritikát a városról, például épületek esetében.– Az én könyvembôl hiányzik az átlag útikönyvek ájult tónusa, amikmindent szépnek láttatnak, vagy jobb esetben semleges hangvételûek.Az enyémben markáns véleményt fogalmazok meg. Ugyanakkor televan romlandó dolgokkal, elavuló információkkal – például a LukácsCukrászda azóta bezárt. – Magyarul a harmadik, angolul a hetedik kiadásnál tart a könyv. Milyenpéldányszámokról beszélünk? – A magyar Budapest könyv most csak 3000 példányban jelent meg, akiadó az utánnyomásra számít. Az idegen nyelvû könyvek legalábbszázezer példányban elkeltek a húsz év alatt, de egyre csökken a pél-dányszám. Németül, franciául, olaszul sajnos meghalt a kötet, nem le-het eladni. Az útikönyv-kiadás „hollywoodizálódott”, nagy sorozatokalakultak ki, amelyek a világ minden részében és részérôl ugyanabbana szerkezetben jelennek meg, tehát a külföldi ezt veszi meg, bárhol isjár. Csak véletlenszerûen találnak rá az én könyvemre. – Olyan, polgári városkép rajzolódik ki a könyvbôl, ami egykor élhetô voltés ma is élhetô lehetne. Ehhez az életérzéshez nagyon is passzolnak a fe-

kete-fehér fotók és a grafikák.– Igen, a tartós értékekre kon-centrálok, nem az eldobható, mû-anyag életérzésre. LétrehoztukSaly Noémival még 2002-ben aNagy Budapest Törzsasztalt, amitulajdonképpen egy beszélgetô-kör, minden hónap elsô keddjénösszejövünk és beszélgetünk bu-dapesti ügyekrôl. Mindenféle Bu-dapest-rajongó, profik, amatôrökegyütt. Együtt szinte mindent tu-dunk. Igaz, ôket inkább a régi dol-gok érdeklik, engem a modernekis. A régi és új értelmes szimbiózi-sa teheti Budapestet sikeressé. Aklub egyébként bárki számára nyi-tott. Azt gondolom, hogy a városmegismerése az elsô lépés afelé,hogy megszeressük, sôt: tegyünkvalamit érte.

Szénási Zsófia

könyvrôl

Török András

BUDAPEST KÖNYV

avagy Simplicissimus

szerint a világ

Park Könyvkiadó

560 oldal, 4500 Ft

www.könyvhét.hu

– Kifogyhatatlan, ám komor témát dolgoz fel averseiben. Miért erre a kérdéskörre esett a vá-lasztása?– Szó sincs választásról. A téma nem megelô-zi a vers születését, hanem a versben, a vers-sel együtt formálódik ki és születik meg. A versalkotásának folyamatában a kiindulópontnem a téma, hanem valamilyen „neszme” –így magyarította Arany az angol „nonsense”szót: „nem”plusz„eszme” –, vagyis valami-lyen értelmetlen kis szójáték, rímpár, különöshangulatú verskezdemény, amelynek se fülese farka. Ilyen kis neszmékbôl bontakozik kiaztán jó esetben – mert rengeteg neszme halmeg csírájában – a vers témája vagy tárgya. ASzokatlan ügy versei is ilyen kis neszmékbôlszülettek, sôt olykor alig mennek túl ezen aszinten, élethelyzetek lesznek, gondolatok.Pontosan így válnak az emberi létezés abszur-ditásának allegóriáivá, hiszen maga az emberis fölfogható neszmeként, kezdeményként,akibôl még nem tudni, mi lesz: istenek társavagy „sárkányfogvetemény”? – A halál mindenesetre az örök lírai témák kö-zé tartozik…– Természetesen. A halál vagy a szerelemörök lírai témák, de a költô nem ezekrôl azörök témákról ír verset, hanem arról a meg-rázkódtatásról, arról a boldogságról vagy ret-tenetrôl, ami egy élethelyzetben vagy akáregész életére szólóan hatalmába kerítette ésfogva tartja, és amin csak úgy lehet úrrá,hogy formába önti kínját, örömét, reményét.Úgyhogy eszem ágában sem volt valamilyen„komor témát” választani. A halál különbensem feltétlenül komor téma. Ha meggondol-juk, az egész kereszténység egy ember halálaés sírja körül forog, de ettôl még nehéz lenneezt a vallást morbidnak nevezni, a szóban for-gó halál – a kereszthalál – ugyanis éppen ahaláltól megváltó halált jelenti, a nevezetessírbolt pedig tudvalevôleg üres, hiszen az ahalott feltámadt. Azért említem ezt, mert aSzokatlan ügy – legalábbis a szerzô szándékaszerint – éppen erre a megváltó, a halált eltör-lô halálnak az érvényességére kérdez rá, ami-kor a versekben megszólaló egyén saját halá-lát szóba hozza. Az embert persze már négy-ötéves korában is megrázkódtatásként éri afelismerés, hogy egyszer ô is meg fog halni, akamaszkor zûrzavarában vagy a viszonzatlanszerelemtôl gyötrôdve pedig olykor hevesenkívánja és hívja a halált. De ahhoz, hogy az

ember saját halálát mint legközelebbi, mintholtbiztos kilátást elképzelje, sem a gyerek-nek, sem a fiatalembernek nincs elég képze-lôereje. Ehhez alaposan meg kell öregedni.Az öregség azt jelenti, hogy bármerre indulel, bármerre fordul, bármerre nyújtja ki kezétaz ember, beleakad a halálba. Elôször is per-sze mások, hozzá közelálló emberek, szeret-tei és kortársai halálába, hiszen minél öre-gebb, annál többen mennek el korosztályá-ból, és ezen keresztül saját halálába is, mertmások halála is ennek tükrévé válik. A halál-tudatnak ez az intenzitása azonban nem fel-tétlenül lehangolódást, letargiát, elsötétüléstjelenthet, hanem új érzékenységet, felhango-lódást a világ, az élet csodáira, másfajta látás-módot, méltóságtudatot, felelôsségérzést. Ahalál valójában sokkal kevésbé morbid vala-mi, mint az élet. – A kötet címe Szokatlan ügy – az élet vagy ahalál metaforája ez?– A szokatlan ügy az egyes ember élete – azén életem –, aki merôben szokatlan módon,semmibôl nem következôen megszülettem,és éppoly szokatlan módon, semmibôl nemkövetkezôen nemsokára meg fogok halni avilágegyetem Föld nevû bolygóján. Az életszínfalai, a megszokások, a társadalmi együtt-élés egész készen kapott rendje eltakarjákszemünk elôl annak szokatlanságát, képte-lenségét, hogy vagyunk. Azt, hogy évmillió-kon át nem voltunk és nem leszünk, mégcsak felfogja valahogy az ember, ez érthetô,ez rendben van, de mi az, hogy vagyok és új-

ra nem leszek majd? Mert nem általában azemberrôl beszélek, hanem a konkrétan létezôegyes emberrôl, aki ugyan mindenki mássalosztozik a létezésben, de a maga személyeslétezését nem oszthatja meg senkivel: nemcserélheti el, nem adhat belôle azoknak, akikmár nem léteznek, nem veheti kölcsön máso-két. Egyetlenegyszer él és meghalni is egyet-lenegyszer fog majd. Ez az „egyetlenegyszer”az, aki elgondolja magát, és aki azt mondja:„vagyok”. Hétmilliárd ilyen „egyetlenegy-szer” él ez idô szerint a Föld bolygón, nemso-kára pedig tízmilliárd. De mivel ez a sok milli-árd „egyetlenegyszer” nem adódhat össze,azt is mondhatnánk, hogy a földgolyónegyetlenegy ember él: hétmilliárd alakbanugyanaz az egyetlen én.– Kinek szólnak akkor ezek a gondolatok?– Talán inkább versgondolatok. Tehát nemversbe szedett gondolatok és nem is gondo-lati versek, hanem versgondolatok. Úgy kellolvasni ôket, mint egy groteszk lírai egyper-cesekbôl álló gondolatnaplót. Kinek szólnak?Természetesen mindenkinek. Az már máskérdés, kiket szólítanak és találnak meg. Szö-vegverset egyre kevesebben olvasnak és mégennél is kevesebben értik a verset. Ez azon-ban csak a megtévesztô látszat. Elég a verse-ket megmutatni zenei szépségükben, into-nációs drámaiságukban és gazdagságukban,vagyis fennhangon elmondani, olykor eléne-kelni ôket valamilyen hallgatóság elôtt, hogya költészetet sújtó gonosz varázs megtörjön,és hirtelen tömeges érdeklôdés és lelkesedésébredjen a versek iránt. Tapasztalatból mon-dom ezt, hiszen nagyon gyakran mondomverseimet, a köteteim is gyakran CD-mellék-lettel jelennek meg, és rengeteg versemmeghallgatható a neten. Úgyhogy meghalt aversolvasó közönség, éljen a vershallgató kö-zönség! Azt tervezem egyébként, hogy aSzokatlan ügy hangzó változatát is nemsoká-ra fölteszem a netre.

KO

interjú

Egypercesek a halálrólA lét és nemlét örök kérdés, válasz pedig talán nincs is. Szilágyi Ákost új verseskötetében a modernhalállíra, vagyis az emberiséget ôsidôk óta foglalkoztató élet-halál kérdés ragadta magával.

könyvrôl

Szilágyi Ákos

SZOKATLAN ÜGY

Palatinus Kiadó

208 oldal, 2500 Ft


interjú

A Megtagadva címû könyv szerzôje, KovátsJudit történelem-levéltár szakon végzett, húszévig levéltárosként dolgozott, majd a férje ala-pította lapkiadó munkatársa lett. Szépíróimunkásságát korábbi kutatási tapasztalatairaépítette, egy szomorú családi esemény pedigelvezette a mostani regényhez, élete elsô nagylélegzetû mûvéhez, amelyben a történelem afôszereplô.

– Pályakezdésem Sátoraljaújhelyhez kötôdik,Zemplén megye levéltárához, ahol 1815-tôlegészen 1831-ben bekövetkezett haláláig Ka-zinczy Ferenc is vármegyei hivatalnokként te-vékenykedett – vázolja fel munkája hátterét. –Ott ültem a régi vármegyeháza helyiségében,ahol ô is töltötte a hivatali idejét, a szememelôtt volt a hajdani íróasztala, széke, és a ke-zembe vettem azokat az aktákat, amelyekkelô is dolgozott.– Akár nyelvészkedni is kezdhetett volna a nagyelôd nyomán, mégis a szépirodalom felé for-dult. Mi indította el ezen az úton?– Az ezredforduló táján az 1817-es éhínségrôlszóló tanulmányra készültem, és miközben anyomorúságban élôk folyamodványait olvas-tam arról, hogy segítség nélkül lassacskánmindenki elpusztul a falujukban, kiesett az ira-tok közül egy csatolmány, egy fakéregbôl ésfûrészporból készült kenyérminta. Akkorszembesültem elôször azzal, hogy mit jelentvalójában az éhezés szó. Úgy éreztem, a szer-zett információkat nem a tudományos mun-kákra jellemzôen, lábjegyzetekkel, a végénforrásjegyzékkel ellátva kellene feldolgozni,hanem rendhagyó módon. Teremtettem egyfiktív személyt, Medgyesaljay Péternek keresz-teltem, kineveztem Szatmár vármegye fôjegy-zôjévé, és ô, mint magas rangú hivatalnokmesélte el egyes szám elsô személyben az éh-ínség a történetét.– Regénye a második világháborúban a lakos-ságot ért szörnyûségeket dolgozza fel. Hogyankerült 19. századi kutatási területérôl a 20. szá-zad kellôs közepébe?– Annyiban a régmúltban gyökerezik a re-gény is, hogy éveken át sokféle levéltári forrásalapján láttam, miként keletkeztek ezek aziratok, mifajta szelekció alapján kerültek beaz anyagok a késôbbi történelmi munkákba.Ettôl lassacskán furcsán kezdtem szemlélni ahétköznapi értelemben vett történelmet. Fel-vetôdött a korszaktól független kérdés: tudo-másunk van-e a valós eseményekrôl? Hajlokafelé a talán szélsôséges nézet felé, hogy a

történelemnek, mint múltismeretnek nemsok értelme van, hiszen az emberiségneknem egy, hanem milliónyi története van, s az,ami elénk kerül, csak a válogatott, hivatalosváltozat. Az, hogy mi kerüljön be vagy ma-radjon ki a szakkönyvekbôl, mindig hatalmiérdek szerint dôlt el, s a szelekció miatt tor-zult történelem nem szolgálja az objektívmegismerést. Aztán 2007-ben, édesanyámhalálos ágyánál ülve veszteségérzésemet fo-kozta, hogy nem tudtam a gyerek- és ifjúko-ráról szinte semmit. A nagynénémhez men-tem el, és ô lett az elsô, aki a múlt feltárásá-ban segített. Utána elvitt más idôs emberek-hez is, akik ugyancsak megadták ismerôseikcímét, akár egy másik országrészbôl, akikrôltudták, van mit mesélniük az életükrôl. Ígylettem a megélt és elbeszélt történelem, az„oral history” híve és mûvelôje.– Mennyiben dokumentarista a regénye, ame-lyet a történelem köznapi tanúival való találko-zás ihletett?– Nem lett dokumentarista, mert noha a ben-ne szereplô háborús események megtörtén-tek, és utánanéztem még annak is, milyen fil-meket játszottak akkoriban, vagy milyen be-szédeket mondtak az iskolai évnyitókon, aszereplôk fiktív személyek. Egyetlen családtörténetét sem lehet rekonstruálni belôle,mert a hôsök sorsában több életutat gyúrtamössze. Eleve nem azért kerestem fel az embe-reket, hogy regényt írjak az általuk megta-pasztaltak alapján, csak egyszerûen nem tud-tam abbahagyni a személyes kutatást. Avisszaemlékezések már meghaladták a száz-órányi terjedelmet, mire a feldolgozásuk mel-lett döntöttem.– Túl sok szörnyûség történt a 20. században:holokauszt, kitelepítés, az ÁVH ténykedése, az'56-os forradalom megtorlása… Biztosanezekrôl is meséltek a visszaemlékezôk. Miértéppen világháborús regényt alkotott?– A velem megosztott megrázó történetekközül elôretolakodtak az elsô olyan totálisháborúról szólók, amelynek a civilek is el-szenvedôi vagy áldozatai lettek, a hadszíntér-

ré vált Magyarországon is. Az emberekneknem volt befolyásuk az események meneté-re. Csak a szerencsén, illetve annak hiányánmúlt, hogy valaki megmenekült vagy áldozatlett. Ezt a döbbenetet azzal a kontraszttal kí-vántam érzékeltetni, hogy a fôhôst, SomlyóiAnnát tizenkilenc éves lányként ismerjükmeg, egy diákszerelem kibontakozásakor, ésebbe az idillbe hasít bele az életét derékbatörô történelem. – Több lehetséges értelmezést sugall a re-gény címe. Ön melyikre gondolt: ki tagadmeg kicsodát?– Olykor az emberek önmagukat, máskor amúltjukat. Már-már közhely, hogy Magyar-ország nem nézett szembe a történelmével,sem a vészkorszakkal, sem a szocialista idôk-kel, sem 1956-tal, sem a rendszerváltással. Avisszaemlékezésekbôl olyan kettôség bonta-kozott ki, amelyet az egyes ember nem tu-dott feldolgozni, inkább hallgatott tehát. Aregényben a Farkas Sanyi nevet adtam annaka férfinak, akit a megkérdezettek egyik feleáldott, a másik átkozott. És egyikük sem ha-zudott. Mert ugyanazok, akik kenyeretcsempésztek be a deportáláskor a gyûjtôhe-lyekre vitt zsidóknak, és akár a saját életükárán is mentették az üldözötteket, nem sok-kal késôbb egy katonai raktár kifosztásakoregymást ölték a zsidók után maradt holmi-kért, és lehúzták a halott katonákról a zub-bonyt, a csizmát. A másik hôsöm, KonczGyurka elfogott fiát csak úgy engedték el aszovjetek, mivel málenkij robotra vitték vol-na, ha az apa tíz másik embert nevezett meghelyette. A fiát ugyan megmentette, de má-sik tízet Szibériába küldött. Ahelyett, hogyítéletet mondanánk róla, azért fohászkodha-tunk, hogy soha ne kerüljünk hasonló válasz-tás elé. Mivel magam sem akartam véle-ményt alkotni, csak a láttatásra szorítkozvaírtam meg a regényemet.

Mátraházi Zsuzsa

Szemtanúregény Megbolygatott múlt

könyvrôl

Kováts Judit

MEGTAGADVA

Magvetô Kiadó

264 oldal, 2990 Ft


A borsodi Hejôkeresztúr álta-lános iskolájáról az a hír járja,hogy a helyi pedagógusokcsodákra képesek. A halmo-zottan hátrányos helyzetû csa-ládból származó gyerekek szí-vesen járnak ebbe az iskolába,rendesen tanulnak az órákon,illedelmesen viselkednek, sôt,nyolcadik osztály után egyretöbben vágnak neki a középis-kolának. És mindezt nemkényszerbôl, hanem önszán-tukból, örömmel. A Több mintcsoportmunka címû könyvbenaz iskola igazgatója, K. NagyEmese mutatja be a tengeren-túlról importált Komplex Inst-rukciós Programot, amelyethazai elemekkel egészítettekki. Így került be a dif-ferenciált csoport-munka mellé a táblajá-ték (a diákok órarend-be építve ismerkednekmeg közel 500 tábla-játék szabályaival!),mindemellett nagyhangsúlyt helyeznek acsaládok bevonásáraaz iskolai életbe.

A szülôk másféle be-vonását helyezi peda-gógiai módszerénekközéppontjába Glennés Janet Doman köny-ve (Hogyan sokszoroz-zuk meg gyermekünkintelligenciáját?) Aszerzôk kutatásai sze-rint az egyéves gyere-kek sokkal gyorsabban tanulnak meg például olvasni, mint a hat-évesek. Lendületes, lehengerlô retorikájú könyvükben „a gyen-géd forradalom” módszerét gyakorlati példákon keresztül hoz-

zák közel a szkeptikus szülôkhöz (az olvasás mellett azenciklopédikus tudás bôvítésének és a számolás elsajá-tításának módszertanával ismertetik meg az olvasót).Úgy vélik, hogy a gyerekek sokkal szívesebben tanul-nak, mint játszanak, és ezt a végtelen tudásvágyat nemhasználják ki kellôképpen a szülôk. A szellemi teljesít-mény növelését örömteli szülô-gyermek kapcsolatbaágyazva képzelik el, a módszer alkalmazásához intelli-gencia-kártyákra, egy kevés idôre és némi következe-tességre van szükség. Nem árt azért arra is figyelni,hogy az IQ fejlesztése mellett az EQ (érzelmi intelligen-cia) erôsítésére is maradjon energiánk.

Mire nevelitek a gyerekeiteket? – szegezi a szülôkneka kérdést Deákné B. Katalin legújabb könyvének címe.A provokatív kérdéssel a szerzô célja, hogy a szülôk el-gondolkozzanak: elég tudatosan, mondhatni prog-resszíven nevelik-e a gyermekeiket. A könyv hatéves

koráig kíséri végig agyermek és a szülô kö-zös útját, és igyeksziksegítséget adni alapve-tô nevelési helyzetekmegoldásához.

Hajlamosak vagyunkelfeledkezni arról, hogyaz apa–gyermek kap-csolatnak milyen fontosszerepe van egy családéletében. A munka lát-ványos – egyben hálát-lanabb – része az ott-hon lévô anyáké, de agyermek óvodába,majd iskolába kerülésé-vel sok apa is kiveszi arészét a „piszkos mun-kából”. Az utóbbi idô-ben egyre több olyankönyv jelent meg ma-gyar nyelven is, melyek

arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szükségszerû, hogy az apákvirtuális lényekké váljanak, akik otthon nagy ritkán fordulnakcsak elô (elég, ha Rob Parsons A hatvanperces apa vagy SüvegesGergô Apa-kép-írás címû könyvére gondolunk). Az Apák kézi-

a család könyvespolca

Játszva megtanulja!Játék vagy tanulás? Ezzel a kérdéssel általában hatévesen szokott szembesülni a gyermek, éspersze a szülô, aki ráadásul azt is jól tudja – talán éppen Róbert Gidától –, hogy az iskoláskorbeköszöntével vége a korlátlan szabadságnak, ezentúl már nem lehet felelôtlenül semmit tenni,tanulni kell kész, punktum. Számos úton lehet azonban megérkezni az iskolába, és az iskola (ajó iskola) is számos utat kínál a tudásvágyó gyerekeknek. A családi könyvespolcra ezúttal olyankönyveket gyûjtöttünk, amelyek „módszeresen” nevelik a tanárokat, szülôket és gyerekeket.Persze nem sokat ér egy könyvespolc szépirodalom nélkül, két friss, izgalmas képeskönyvet isajánlunk, illetve egy praktikus kézikönyvet tanácstalan apukák számára.


a család könyvespolca

könyve nevelési iránytûnek készült –tanácstalan apukák számára. Talánazért, mert a hirtelen jött elhatározást(több idôt szeretnék a gyermekemmeltölteni) nem egyszer tanácstalanságköveti: jó, jó, de mit is tudnánk közö-sen csinálni. A könnyen befogadható,képes ötlettár olyan otthoni és sza-badtéri aktivitásokat kínál az apák-nak, amelyek segítségével feledhetet-lenné tehetik az együtt töltött órákat.

Az olvasási szokások kialakulásában,különösen a fiúk esetében, nagy szere-pe van a példamutatásnak. A magyar if-júsági irodalom kézikönyvének szerzôjeIllés György nem kevesebbre vállalkozik,mint hogy az utóbbi évtizedek ifjúságiirodalmának keresztmetszetét adja – se-gítve ezzel a szülôknek az olvasmányvá-lasztásban. S bár a könyv címe és tartal-

ma nincs összhangban, és a gyermek-és ifjúsági irodalom történetének átte-kintésekor a hazai szakirodalom ered-ményeinek összefoglalásán kívül job-bára szubjektív könyvajánlásokat ésnem elemzéseket olvashatunk, az al-kotói interjúkban egy olyan dimenzió-ja mutatkozik meg a kézikönyvnek,amely a pedagógusok és a könyvtáro-sok szakmai érdeklôdésén túl a szülô-ket is megszólíthatja. A klasszikusokfelidézése mellett egészen napjainkigsorolja a szerzô az ismert és kevésbéismert regényeket, bizonyítva ezzelazt, hogy igenis van mibôl válogatni,csak ismerni kell az étlapot.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésénekegyik hatékony módja, ha rendszeresen me-sélünk a gyerekeknek. A történetekben ki-bomló kapcsolati struktúrák életre szólómintákat és ellenmintákat adnak a történe-tek hallgatóinak, befogadóinak saját késôb-bi kapcsolataik formálásához. Sven Nord-quist abszurd humorú Pettson és Findusz-történetei a magyar olvasók szívéhez is ha-mar közel kerültek. A zsivány macska és öreggazdájának legújabb epizódjában (Finduszelköltözik) Findusz úgy dönt, hogy kipróbál-ja, milyen a különélés. Természetesen, mintazt a korábbi kalandok során már tapasztal-tuk, ez a kiruccanás sem zökkenômentes. Ki-derül, hogy a nagyszájú kandúr jobban érzimagát Pettson ölében, mint a kerti budibankialakított saját lakosztályában.

Pierre Delye és Cécile Hudrisier Az éheskismanó címû könyve gazdag képi világával

szórakoztat, emellett encik-lopédikus ismereteket is ad:megtudjuk belôle, hogyanlesz a búzából kenyér. Igaz,fordított sorrendben… Atréfás vándormese hôse, ajópofa piros sapkás manómegpróbál kenyeret szereznia péktôl, ám mivel nincsenpénze, a pék elküldi a mol-nárhoz, a molnár a gazdá-hoz, a gazda lóhoz és így to-vább. Az éhség hajtotta kis-manó végül elnyeri jutalmát,aznapra akad finom betevô-je, hiszen megdolgozott ér-te. De mihez kezd a követ-kezô napon?

Pompor Zoltán

K. Nagy Emese: Több mint

csoportmunka. Nemzeti Tan-

könyvkiadó, 152 oldal, 1990

Ft; Glenn Doman – Janet Doman: Hogyan sok-

szorozzuk meg gyermekünk intelligenciáját?

Tudatos Lépés, 280 oldal, 3500 Ft; Deákné B.

Katalin: Mire nevelitek a gyerekeiteket?

Tudatos Lépés, 176 oldal, 3200 Ft; Ballnik,

Peter: Apák kézikönyve. Móra, 208 oldal, 3990

Ft; Illés György: A magyar ifjúsági irodalom

kézikönyve. Dekameron, 226 oldal, 2490 Ft;

Sven Nordquist: Findusz elköltözik. General

Press, 32 oldal, 2500 Ft; Pierre Delye – Cécile

Hudrisier: Az éhes kismanó. General Press

Kiadó, 34 oldal, 2800 Ft


Ej, mily’ jó könyvek!Petôfi Sándortól az Anyám tyúk-ja c. válogatás sok olyan költe-ményt tartalmaz, amely régótaaz általános iskolai irodalmi tana-nyag része (pl. a címadó mû, aMi kék az ég!, a Pató Pál úr, aFüstbement terv,az István öcsém-hez, Az Alföld, ATisza), de alapmû-veltségünkhöz kellhogy tartozzék azItt van az ôsz, ittvan újra, a Falu vé-gén kurta kocsma,az Ôsz elején, aTéli világ, A négy-ökrös szekér, aSzülôföldemen. A Kass János szuggesztív il-lusztrációival kiadott kötet egynéhány darabjaa költô játékos oldalát, humorát is megmutat-ja: Szeget szeggel, Orbán, A tintásüveg, Csoko-nai. És megszólal a katonaköltô Petôfi, és anépdalokat imitáló lírikus is.

Borka és Hajcihô annak a kicsiknek szóló so-rozatnak a címszereplôi, amelynek elsô köte-te, Balázs Ágnes Menjünk világgá! c. könyvenemrég került a könyvesboltokba. Az író alko-tótársa ezúttal is Békés Rozi grafikus, aki ter-mészetesen színesen illusztrálta a kiadványt,lévén az képeskönyv. Hogy kicsoda Borka?Egy kedves, érzékeny kislány, akinek kék sze-me, rövid, sima, barna haja van, s aki gyûjti akavicsot, a fenyôtobozt és a vadgesztenyét.Így talál rá valamire, aminek nevet ad. Borkatársa, nyugodtan mondhatjuk, barátja nemmás, mint az utcán, egy hideg téli napon találtés a hóból felemelt félresikerült mézeskalácsfigura. Akár az egész könyv kiolvasása/meg-hallgatása, de akár már az elsô epizód megis-merése után elkészíthetô Hajcihô: a recept otttalálható a kötet utolsó oldalán.

Sokat elmond Maros Krisztina Tücsök a Hol-don c. képeskönyvérôl, hogy a kiváló pálya-társ, Szegedi Katalin grafikus írt hozzá a borí-tóra ajánló sorokat. A Kiadó pedig, nagyonhelyesen, jónak látta ugyanott az érdeklôdôktudomására hozni, hogy „a Tücsök a Holdonmár megjelenése elôtt messzire jutott: két éve,a belga Clavis gyerekkönyvkiadó által kiírtnemzetközi pályázaton dobogós helyen vég-zett a fôdíjra esélyes 7 legjobb gyerekkönyv-terv között. Maros Krisztina a 2010-ben SzépMagyar Könyv Díjjal jutalmazott illusztrátormost ezzel a történettel mutatkozik be mese-íróként.” A mesét elôadó tücsök a nagyapja

nagyapjának dédapjáról mond el egy fantasz-tikus és egyben szívhez szóló történetet,amely a tücsökzene varázslatos hatását, azemlített ôs helytállását példázza.

Nemrég számoltam be arról, hogy Tersánsz-ky Józsi Jenô meséibôl remekül illusztrált válo-gatást jelentetett meg a Holnap Kiadó A rej-telmes bábu címmel, amelyben elôfordult Ka-cor Dani. Most két újabb történetet ismerhe-tünk meg, amelynek írója Tersánszky, s ame-lyeket négy éven felülieknek ajánl a kiadó. Azelsô mese fôhôse egy kedves kislány, Julikavalamint egy kedves kisfiú, Makk Marci. Atörténetnek még számos szereplôje van, deközülük csak nagyapót említem, akinek kéré-sére a két gyerek kihajt a legelôre gyepelni,vagyis legelni három (szeleburdi) kismalacot,és a ravasz rókát, aki mézesmázos szavaivalmegkörnyékezi a hasukat szeretô malaco-kat... A másik, ugyancsak tanulságos eset kétiskolakerülô kölyök kalandjairól számol be –méghozzá meglepô módon: versben. A ver-ses mese csínytevô Danija és Janija ellógja azállattani órát, ezért úgy okoskodnak: kint aszabad természetben sokkal többet tanulhat-nak, mint az iskolában. Végeredménybenigazuk van, hiszen találkoznak prücskökkel,hangyákkal, vadgalambokkal, kakukkal,csakhogy a dolgok mégsem egészen úgy ala-kulnak, ahogy szeretnék. A Pásztohy Pankaszínes rajzaival illusztrált történet természet-szeretetet sugároz és aktuális mondanivalójú.

A Sue McMillan Balerina a barátnôm c. kö-tetében egymást követô kedves történetek abalett világába kalauzolják a kiskamaszokat– igen, ezt úgy kell érteni, hogy nem csupánlányoknak szánta a Kiadó a Történetek nemcsak táncosoknak alcímmel ellátott, Kim-

berly Scott illuszt-rálta, Pataki And-rea fordította ki-adványt. A ba-lettiskola külön-leges körülmé-nyei között ját-szódó epizódok-ban szó esik szá-mos olyan tulaj-donságról, amely

természetes módonegyütt jár a verseny-zéssel, de olyanokrólis, amelyek megne-hezítik illetve meg-könnyítik bármelyközösség összetartá-sát-összetartozását.A bélelt borítójú, szí-

nes megkötôszalaggal ellátott szép kiadványméltó ajándékként is adható.

A Brumi a Balatonon c. kötet középsô(vagyis harmadik) darabja Bodó Béla öt ré-szes Brumi-sorozatának. Ahogy mondaniszokás: nemzedékek nôttek már föl ezekenaz 5 éven felülieknek ajánlott, kedves, (mac-kó-)gyereknyelven megfogalmazott, tanulsá-gos történeteken. Brumit, Jócsontot, PanaszMukit és Dagit ezúttal balatoni nyaralásukközben „leshetjük” meg, amikor is megfo-gadják, hogy vízisárkányt nem találnak ki,mert az ijesztô, ellenben egy négy kéményeshajót igen, amelyen mind a négyen kapitá-nyok, de Dagi a fôkapitány, mivel ô a legerô-sebb. Labdáznak, vitorláznak, horgásznak,rejtelmes szigetet „fedeznek fel”, úszni ta-nulnak, stb. A sokféle kaland során megmu-tatkozik a bocsok egy-két rossz tulajdonsá-ga, de azon igyekezete is, hogy ha hibáznak,azt bevallják, és jóvá is igyekszenek tenni. Asorozattal most ismerkedôknek Brumiék ka-landos hétköznapjait Quirin Ágnes és PálfiZsolt színes illusztrációi teszik emlékezetessé.

Játékok, feladatok, kísérletekFoltika feladatai „játékos és egyben fejlesztôfeladatok óvodásoknak”. Deákné B. Katalin3., azonos címû munkafüzete válogatás a Tu-datos Szülôk Lapja címû magazin Kölyökolda-laiból. A szerzô abból indul ki, hogy a gyere-kek – és itt most a megjelölt életkort („3 éveskortól” vagy „5 éves kortól”) nem kell túl szi-gorúan venni – könnyebben tanulnak, ha vi-dám, játékos feladatok közül válogathatnak, amotiváció az önálló munkához, a tanuláshoz,a fejlôdésükhöz a kihívás, a szórakozás együtt,

gyermek, ifjúsági

Könyvek szép ôszi színekben


gyermek, ifjúsági

s nem valami külsô kényszer. Min-den oldalon legfelül színes margónjelzik, melyik korosztálynak ajánlotta feladat, és mi a lényege: milyenképességet fejleszt; pl. megfigyelés,gondolkodás, számolás, de vannakismeretbôvítô feladatok is.

„Verses találós kérdések 4-8 évesgyerekek számára” – így jelzi a Rej-télyes állatok c. kötet tartalmát azalcím. Szondy Zsuzsanna minden oldalon 5páros rímû, négysoros szakaszban, tanulságosés mókás versben jellemzi a keresett állatot, azutolsó rím az állat nevének beírásakor születikmeg. A páros oldalakon a bal margón, a pá-ratlanokon a jobbon betûk állnak, ha a gyereka megfelelô betûket kiszínezi, függôlegesenolvasva megkapja a megfejtést. És a különbö-zô színû oldalakon van egy üres kör, ahová amegtalált állat képét be lehet/kell ragasztani.A kedves állatfigurák képe a füzet közepén ta-lálható. A színes matricákat ki kell vágni, és bekell ragasztani a megfelelô vershez. Aztán akedvenc verset persze meg is lehet tanulnimemóriafejlesztéshez.

Deák Dorka Minden nap rajzolj valamit! c. kö-tete az esztendô minden napjára kínál valamiötletet: mit rajzoljon a gyerek, hogy például neunatkozzék. (Minden hónap a Bohóc kiszínezé-sével kezdôdik!) Ezek a feladatok nem sablono-sak, vannak köztük furcsábbnál furcsább tip-pek, ahogy erre a füzet borítóján az ismertetôszöveg is felhívja a figyelmet. Itt olvashatja azérdeklôdô szülô-nagyszülô, hogy „A rajzolásígy nem csupán a kéz munkája, de a kis agyte-kervényeket is alaposan megmozgatja, fejleszt-ve ezzel a fantáziát és a kreativitást.” A válasz-tékból néhány feladat: Raj-zolj egy hatalmas teknôsbé-kát, aminek a páncélján egyváros térképe van! Tervezzötféle vázát! Tervezz egy ke-rekes vitorlást! Rajzolj egyvonallal állatokat! Rajzolj ötkört! Legyenek belôle arcokmás-más színû és formájúhajjal! Tervezz furcsa táblá-kat, például: kutyát fürdetnitilos, ne bántsd a pókot!

A Mi micsoda sorozat-ba tartozó, habár sorszá-mot nem viselô Kísérle-tek könyve népszerûsé-gét, kelendôségét misem bizonyítja jobban,mint hogy immár hetedikkiadásban jelent meg.Szövegét, azaz a 155 kí-sérlet leírását dr. Rainer

Köthének köszönhetjük, aki mindenekelôttelôszóval fordul a szülôkhöz. A gyerekek a kí-sérleteket folytathatják levegôvel és vízzel, me-leggel és hideggel, hanggal és fénnyel, vannaktovábbá csillagászati, mechanikai, mágnesesés elektromos, aztán kémiai, biológiai, az érzé-keléssel, az éghajlattal és a megújuló erôforrá-sokkal kapcsolatos kísérletek, amelyek perszekülönbözô nehézségûek, a szinteket kis iko-nok különböztetik meg. Miután sorra vettük,mi mindenre van szükség a kiválasztott kísér-lethez, jöhet a munka. A magyarázatokból na-gyon fontos tényeket, tudományos eredmé-nyeket ismerhetünk meg. A szerzô idônkéntérdekes kérdésekkel fordul a könyv használói-hoz, pl. Tudod-e, hogy fölöttünk több kilomé-teres levegôóceán húzódik? Vagy: Tudod-e,

hogy ha láng keletkezik, az egyúttal azt is je-lenti, hogy éghetô gáz van a közelben? Vagy:Tudod-e, hogy a holdfogyatkozások sokkal rit-kábbak, mint a napfogyatkozások? (IllusztráltaDaniel de Latour és Martin Tophoven, fordí-totta Frenkel Attila és Nagy Gabriella.)

Tudnivalók érdekesen,játékosan, vidáman

L. A. Levinova–G. V. Szapgir kötete elsôsorbanmesekönyv, amely a két jó barát címszereplôcsodás kalandjait adja elô, összesen negyvenfrappáns fejezetben. Már a 3–4 évesek is él-vez(het)ik Pipacska és Kockapaci kalandjait,nekik persze még fel kell olvasni fejezetenkénta történeteket. De ez a könyv nem csak mese(amely 4 éven felülieknek szintén ajánlott) – ál-lítja a szerzôpáros az Elôszó-ban. A mesehall-gatók ugyan még messze vannak az iskolától,de e mese folyamán elsajátíthatnak néhánymatematikai fogalmat. (A nagyobbaknak amatematikai ismeretanyag túlságosan egysze-rû.) A Vidám matematika 1. alcímû kiadványszerzôi joggal hangsúlyozzák, hogy nem amennyiségeket jelölô számnevek használata alegfontosabb, egyelôre, hanem például az egy,egyenként, sok, annyi-ahány. De a tárgyak hi-ányát is jelezni kell: nincs, egy sincs, egyáltalánnincs. Az iskolai oktatásra felkészítés eme játé-kos formája megtanít a tárgyak szélesség,hosszúság és magasság szerinti összehasonlí-tására: hosszabb-rövidebb, magasabb-alacso-nyabb, egyforma hosszú, egyforma magas,szélesebb-keskenyebb, egyforma széles. To-vábbá: a kicsiket meg kell tanítani a térbeli irá-nyok megkülönböztetésére, az irányokat jelzôszavak használtára. Az esti közös meseolvasás

lebilincselô fejlesztôjátékká válik– állítja a kiadó. De ehhez figyel-mesen el kell olvasni az Elôszó-t,és be kell tartani az abban olva-sott utasításokat, melyekbôl ittcsak ízelítôt adhattam. (A fordításLáng Rózsa munkája.)

Az ôsi Amerika, a Kolumbuszelôtti korszak legkiemelkedôbbés máig legismertebb népei Kö-

zép-Amerikában amaják és az aztékok,Dél-Amerikában pe-dig az inkák voltak. Amaja népek városálla-mokban éltek, ame-lyeket helyi királyokirányítottak, az inkákhatalmas birodalmathoztak létre, amely-nek élén a Nap fiaállt. Az aztékok fôvá-


rosa, Tenochtitlán volt az ôsi Amerikában alegnagyobb település, a hódító spanyolok iselámultak különlegességein (ma Mexikóvárosáll a helyén). „A három magas szintû kultúrá-val rendelkezô nép közül a maja az egyetlen,amely máig fennmaradt” – olvashatjuk a kétkiváló német kutató, Lars Frühsorge és BerndSchmelz Maják, inkák, aztékok c., rendkívülélvezetes olvasmányt jelentô, gyönyörûen il-lusztrált kötetében, Rónaszegi Éva fordításá-ban. A szerzôpáros e népek nyelvérôl és írásá-ról, családi viszonyairól, építészeti és tudomá-nyos teljesítményeirôl csakúgy beszámol, minta földmûvelésrôl, kereskedelemrôl, kézmûves-ségrôl, a hitvilágukról, az uralkodók, a papokés a harcosok szerepérôl. Megtudhatjuk, miminden került át a 15–16. században meghó-dított Újvilágból Európába: pl. csokoládé, ku-korica, paprika, paradicsom, dohány, ananászés a tengerimalac.

Apropó tengerimalac, „a rágcsáló állatok azemlôsök egyik kifejezetten sokszínû csoportjátalkotják, és a Föld minden szárazföldi és édes-vízi életterét benépesítették… Az emlôsök kö-zött a rágcsálók rendje a leggazdagabb fajok-ban. A világ 5400 ismert emlôsfajából körülbe-lül 2300 rágcsáló…” Sokan tartanak otthontengerimalacot, aranyhörcsögöt, ezért a bioló-gus és szakíró Sabine Steghaus-Kovac Hörcsö-gök, hódok és más rágcsálók c. kötete nemcsupán a rágcsálófajokkal és azok életmódjá-val ismertet meg, hanem fontos praktikus ta-nácsokat is ad. Talán még ezek elôtt a legfon-tosabb figyelmeztetés így hangzik: A hobbiál-lat nem játékszer, hanem élôlény. A legismer-tebb rágcsálók talán: mókus, mormota, csin-csilla, hód, aguti (aranynyúl), nutria, pele, tara-jos sül és vízidisznó (kapibara) – úgyhogy a Jo-hann Brandstetter illusztrációival, RónaszegiÉva fordításában megjelent kiváló kötet bizo-nyára sokak érdeklôdését felkelti.

Lapunk hasábjain már volt szó a Miért sós atenger? címû Móra-kiadványról, amely a ter-mészettel kapcsolatos izgalmas kérdéseket ésmegdöbbentô válaszokat tartalmaz. Ennek ajátszva tanító kötetnek a folytatása FriederikeWilhelmi újabb munkája, a Miért jön vissza abumeráng? A két kötetnek azonos a felépíté-se: itt 66 kérdést tesz fel a szerzô, ilyeneketpéldául: Miért hoz tojásokat a húsvéti nyúl?,Ki találta fel a farmernadrágot?, Honnan ereda ketchup neve?, Miért esznek pálcikával a kí-naiak? Olvasás közben bebarangolhatjuk akultúra és a tudomány izgalmas világát – ígéria könyv fülszövege. A kérdések akár egyszerû-ek, akár izgalmasak, a válaszok sokszor humo-rosak és meghökkentôk, és a három meg-adott válasz közül mindig csak az egyik igaz.Talán éppen az, amelyik elsô olvasásra a leghi-hetetlenebbnek, a legvalószínûtlenebbnek tû-nik. A helyes választ természetesen megtalál-juk minden kérdés után. Ehhez a kötethez is

Kalmár István készített sok-sok színes, ötletes,karikatúraszerû rajzot. (Fordította és átdolgoz-ta Majorosi Anna és Tatár Sándor.)

A Móra Kiadó nemrég új sorozatot indítottRázós kalandok címmel, ennek második da-rabja a Michael Ford (író) – David Antram (il-lusztrátor) szerzôpáros Rázós kalandok azókori olimpián c. kötete. A Kiadó így jellemziröviden a szóban forgó szériát: „A Rázós ka-landok sorozat köteteiben az olvasó a törté-nelem nem túl kellemes eseményeinek fôsze-replôjévé válik… Jókat nevet a vicces rajzo-kon, álmélkodik az érdekességeken, hülede-zik a szörnyûségek felett, s avégén felsóhajt: »Ó, de jó,hogy nem voltam ott!« A törté-nelem ilyesfajta megközelítéseugyan messze esik a tanköny-vek komoly hangnemétôl, detalán éppen a frivol, azaz kissétiszteletlen, ámde annál szóra-koztatóbb ábrázolás teszi fe-lejthetetlenné a lényeget. Azinformációk elsajátítását a köz-vetlen megszólítás is meg-könnyíti: „Képzeld el, hogy egykis faluban cseperedsz felAthén mellett az i.e. 5. századközepén, a görög civilizációfénykorában.” Szó esik a görög városálla-mokról, az oktatásról, a katonai szolgálatról,de leginkább a stadionban zajló versenyeket,a szabályokat és a jutalmazást ismerteti a rö-vid szöveg és a képregényszerû illusztráció.(Fordította Zsuppán András.)

Sorozatzárás éskönyvkülönlegesség Lufi és Szamóca megbeszélték, hogy az Eiffel-torony tetején fognak találkozni, vagyis ran-devúzni, ott, ahol a fiú szülei elôször megpil-lantották egymást. Persze Lufi nem lenne Lu-fi, ha nem felejtené otthon a mobilját, amiigencsak megnehezíti, hogy felvegye a kap-csolatot a már Párizsban tartózkodó Szamó-cával. A társaságból még Gombos Zsuzsiolyan izgatott, mint barátnôje, ô ugyanis vég-re újra láthatja Pierre-t, valamint a csapat újtagja, Halász Bea, ô az apukáját szeretnémegtalálni, aki sok évvel ezelôtt ide jött Pá-rizsba. A repülôn a Teri néni vezette lánycsa-pattal együtt utazott egy fiú csoport is,amelynek vezetôje ugyancsak töri tanár, Fricibácsi, aki mindent elmond Párizs nevezetes-ségeirôl, a Champs Élisées-rôl, a Bastille-ról, aDiadalívrôl, és persze megnézik a Louvre-ot, aPompidou Központot, a Notre Dame-ot, aConcorde teret. A lányoknak feltûnik, hogy akét tanár szinte sülve-fôve együtt van… Ba-lázs Ágnes Lufi és a párizsi randevú c. kötete,

amely a sorozat lezáró kötete ugyancsak televan izgalommal, fordulattal, humorral, ésmost kicsivel talán több benne a romantika is.A történetet Békés Rozi grafikái kísérik.

Végezetül egy olyan kiadványról, amely aNemKönyv címet viseli. Akkor most könyv,vagy nem könyv? Könyv, amennyiben úgynéz ki, mint egy könyv, olyan az alakja, vangerince, vannak lapjai, van benne – ha nem istörténet – szöveg és ábra, stb., nem könyv,hiszen már az elsô oldalán azt olvassuk, hogy86 olyan dolgot megtehet vele az olvasó,amit már eddig meg szeretett volna tenni egy

könyvvel, de amit mindigtiltottak. Például: nem raj-zolunk bele egy széttran-csírozott málnával, nemégetünk bele lyukat egynagyító segítségével, nemöntjük le a kedvenc ita-lunkkal, stb. A grafikus-tervezô Stephanie Roth-meier ezzel szemben arrabiztat, hogy NemKöny-vünket gyûrjük, zsírozzukössze, tépjünk ki belôle la-pokat, használjuk légycsa-póként, poháralátétként,töltsük ki rajta a dühün-

ket, stb. Jól teszi az olvasó, ha rögtön követiaz elsô szöveges oldalon található felhívást:„Nézd meg, mások mit mûveltek a Nem-Könyvvel, csináld te is! További információk:nemhonlap.manokonyvek.hu.” (A magyar ki-adás grafikai megvalósítása Hanák Katalin, afordítás Mesés Péter munkája.)

Cs. A.Balázs Ágnes: Lufi és a párizsi randevú. Móra Könyv-

kiadó 176 old., 1790 Ft; Balázs Ágnes: Menjünk világ-

gá! Móra Kvk., 24 old., 1990 Ft; Bodó Béla: Brumi a

Balatonon. Holnap Kiadó, 132 old., 2500 Ft; Deák

Dorka: Minden nap rajzolj valamit! Tudatos Lépés

Kft., 28 old., 990 Ft; Deákné B. Katalin: Foltika felada-

tai 3. Tudatos Lépés, 40 old., 990 Ft; Ford, Mi-

chael–Antram, David: Rázós kalandok az ókori olim-

pián. Móra Kvk. 32 old., 1990 Ft; Frühsorge,

Lars–Schmelz, Bernd: Maják, inkák, aztékok. Tessloff

Babilon, 48 old. 2790 Ft; Köthe, Rainer: Kísérletek

könyve. Tessloff Babilon. 128 old., 3470 Ft; L. A. Levi-

nova –G. V. Szapgir: Pipacska és Kockapaci kalandjai.

Typotex, 230 old., 2900 Ft; McMillan, Sue: Balerina a

barátnôm. Napraforgó Kvk., 160 old., 3490 Ft; Maros

Krisztina: Tücsök a Holdon. Manó Könyvek K., 32

old., 2490 Ft; Petôfi Sándor: Anyám tyúkja. Holnap

K., 68 old., 2300 Ft; Rothmeier, Stephanie: Nem-

Könyv. Manó Könyvek K., 176 old., 1490 Ft; Steg-

haus-Kovac, Sabine: Hörcsögök, hódok és más rág-

csálók. Tessloff Babilon, 48 old., 2790 Ft; Szondy Zsu-

zsanna: Rejtélyes állatok. Tudatos Lépés., 24 old.,

1150 Ft; Tersánszky Józsi Jenô: Kacor Dani. Holnap

K., 88 old., 2500 Ft; Wilhelmi, Friederike: Miért jön

vissza a bumeráng? Móra Kvk., 143 old., 2890 Ft

gyermek, ifjúsági


szubjektív

Alapkönyv. Valami létezôrôl? Egy elneve-zésrôl? Nézzük.

Létezik-e a pokol? Képzetként igen. Való-ságként sosem annak hívják. Csak kulturáli-san, mûvészien. Civilizatorikusan? Hogyszellemi emberségünk mindhárom alapkate-góriáját felsoroljam. A pokol, melyrôl Mino-is könyve beszél, az emberi szellem, gondo-latiság, filozófia, mûvészet stb. képzôdmé-nyeként van jelen e lapokon. Mondhatni, aszerzô a pokol tornásza. Elsôsorban a köte-lezô gyakorlatokat mutatja be. Értelemsze-rûen vékony pár tucat oldalt szentelhet(szent? és pokol? íme, szavakról van szó el-sôsorban – ez a kifejezésben magában is „apokoli” – szavakról van szó mindig, ha bár-mirôl is szó van... ), befejezésként biggyeszt-heti oda, ami a legjobban érdekelne minket:mi a mai pokol? mi a mindennapok pokla?Sartre híres alapmondása kétszer is elôjön.Persze, a pokol = a Többiek, fordítja a kivá-ló munkát végzô Sujtó László, gondozza agondozó Miklós Tamás (ah, pokolgondozó,mely kifejezés!), magam így vicceltem erre:„a pokol = mások; de mi sem vagyunk min-dig ugyanazok.” S az intézményesedésekjellegváltozásai szerint a pokolértékelés-is-mertetés szempontjai is változtak. Nincs „arégi értelemben vett két-péz-hány-péz”, bo-csánat, se a vallásoknak, se az ideológiák-nak, se a történetiségnek etc. nincs olyan ki-zárólagosan meghatározó szerepe ma már,ellenben közelebb kerültünk egymáshoz, miemberek, nem tudunk hittel, bízással, érte-lemmel, de nem bírunk még kényszeresensem azonnal egymásnak esni, errôl Lord By-ron néven már a tizenkilencedik század jóelején ír valaki valamit, és Graham Greenenéven az értékes szabadgondolkodás fel ishasználta a szentenciát, megnézendô Acsendes amerikai mottóhelyén.

A testet ölni – ez vált közvetlenebb cselek-ménnyé? –, a lelket menteni (haha! ez?)...egyik se, korunk mégis egészen más. Né-mely korok primer mód pokolforgások vol-tak? Kifordult ebbôl, hogy minden más kormásképp más. Minois végigveszi a kultúra-történetet. Mit vegyem el a tartalomböngé-szôk kenyerét? Évezredek és égtájak pokol-szempontjai érik egymást, izgalomra izga-lom. Minket, ismétlem, a költôi kifejezésszépségén túl a gyakorlati élet érdekelne.

Más, persze, egy uralmak alól felszabadul-gató, felszabdalgatott vidék pokla, mint akolumbiai börtöndzsungeleké, vad vizek ka-lózainak rabtartóalvilága és a metrók tö-megszállítódarája... kinek mi. Hol a határ?A pokol határtalan, akár az üdv. Illik rá, ami

bármire? Igen. Hogyminden a kifejezés. Ha épp nem a poklot él-jük. Minden pokolfeldolgozó könyv érdemisikere-hitele a kifejezés módozatain áll, bu-kik. Középütt jár, mint Minois mesternél is,a történetiség. Az esztétikailag élvezetesenmegfogalmazott dolgok legalább ennyibenigazak. A Szép és az Igaz? A Szépet, szinténkét évszázaddal ezelôtti felfedezés, lelkünk-rajta, így érezzük szépnek. Az Igaz? Nehe-zebb ügy. Még Kosztolányi is visszatáncolt(állítólagos) esztétikaközpontúságából...

Igaz-e a pokol? Ideológiák haszoneszközecsupán? A büntetés abszolutizálása„csak”? De miért mondjuk: menj a pokol-ba? A másik p... szó hitelesebb? Eldönthe-tetlen. Igazságszolgáltatási célok, az elkár-hozás szépséges szörnyûségeinek megle-begtetése... populáris és filozófiai álvilá-gok... Platon és Vergilius kontrasztjai... ámDante költôisége (fôleg ha tercinákban for-dítják, amikben pokolian nehéz, s nem üd-vözülnek fordításával drámai, pôre jambu-sok által, pardon!).

Dosztojevszkij szereplôinek megannyi„ôrjöngése”, ám mûvészileg megdolgozat-lan, mégis hatásos hajós- és szextörténetek,családi csôdök, szerelmi gyilkosságok, Kosz-tolányi és Babits rémséges halála alig ötven-évesen... egy megúszott félgyilkos balesetemléke, kéz-láb nélküli élet iszonyképeígy... régi idôk eleven-nyúzatásainak, olaj-bafôzéseinek csak a gondolata is, Balkán éslövészárki anyagháború... nem folytatom.Ráfanyalodom a tartalomjegyzékre. Az isz-

lám pokol ereje és gyengesége. A poklok,mint a szkepticizmus jegyei. Látomások. Abûnök régi és új osztályozása. A pokol poli-tikai célú használata. A barbár pokol dara-bokra hullása. Ágoston és Aranyszájú SzentJános a pokollal összefüggésben. Királyi ésisteni igazságszolgáltatás. Látomások a zsi-dóságnál, a kereszténységben, az UtolsóÍtélet képében. A túlzsúfolt pokol. A pokollényege... és még 60-valahány fejezetcím.

A pokol lényegét, „krimi” (utálom, poko-lian, e szó túlhasználtságát), magán-detek-tívregény, nem árulom el most. (A Minois-változatot.) A könyv utolsó oldalai igenéletesen üres oldalak. Ki-ki beleírhatja asaját (családi, hivatásbeli, kontinensnyi,idôszámítási, felmelegedéstani stb.) pok-lát, és eldöntheti, igazi pokol volt-e a ré-mes köz-és-magánélet, vagy semmiség,és az igazi a negyedik szélütéssel jön...vagy az elsôvel.

Nem merek nagy szavakat mondaniilyen nagy témáról, mint a pokol. Akinek

ennyi jó kevés, mint amit szerzô és kiadóelôterítenek, tényleg... üdvözüljön hab-csókos fulladásig.

Megéri mármost az egész élet-komplexi-tás? Nos, hagyjuk a pokoli fantazmagóri-át, hogy az is lehetne, hogy nem lehe-tünk. Maradjunk ennyiben: élni (néha po-kolian) szép, tûrjük el saját valós vagy té-ves képzeteinket.

Ne feledjük mégse, és sosem mondhatomel ezt elégszer: „Az egzisztencialitás = a te-matizálatlan.” Amit mi nem bírunk elviselni.Lásd ebben is Nemes Nagy Ágnest, hogyszégyenét az észnek mindenféle megsejté-sek helyett olyan jó volna – épp a szavakkal!– kimondva elrejteni. Döntse el ki-ki maga.Örömeink (szerintem) köznapiak, csaknagy-nagy üdvökké túlozzuk el ôket. Apoklokról alkotott véleményeink azonbannem úgy fest, hogy túlzások lennének. Is-meretszomjunk viszont poklokon át is – úr.Enyhítsük!

Tandori Dezsô

Akinek ennyi pokol kevés

könyvrôl

Georges Minois

A POKOL

TÖRTÉNETE

(A Francia Szellem

Könyvtára sorozat)

Atlantisz Könyvkiadó

620 oldal, 4495 Ft


A reklámról legtöbbünknek még a hagyo-mányos tévéreklámok jutnak eszébe,azok közül is a végtelen számú mutáció-ban létezô mosóporhirdetések, holott jóideje elárasztják életünket a felugró ban-nerek, a Facebook-események, a vírusvi-deók, a gerillakampányok, a média-hackek – vagyis azok a 21. századi rek-lámeszközök, amelyek már-már ki is szo-rították a jó öreg tévészpotokat a piacról.

Ha valaki up to date ismeretekhez sze-retne jutni a trendek mai állásáról, nemhagyható ki az Akadémiai Kiadó gondo-zásában megjelent Reklám, vagy amitakartok címû kötet. A tanulmánygyûjte-mény kizárólag elméleti szempontból kö-zelít ahhoz a kérdéshez: hogyan változottmeg napjainkra a hirdetések kommuniká-ciója a „klasszikus” metódusokhoz ké-pest? Ám a múlt csupán fel-felvillan a kö-tetben: történet helyett szinkronmetsze-tet kapunk a reklám mint mûfaj jelenlegisajátosságairól. A kötet szerkesztôje, Har-gitai Lilla a Médiaunió Alapítvány ügyve-zetô igazgatója, egyetemi tanár, a politi-kai és társadalmi célú reklám kutatója – akötetvégi életrajzoknál megtaláljuk vala-mennyi szerzô szakmai múltja és jelenerövid bemutatását. A szerkesztô bevezetôtanulmánya nagyobb távlatokból tekintiát mindazokat a kérdésköröket, amelye-ket a felsorakozó cikkek érintenek majd,elsôsorban a fôbb szereplôk: a fogyasztóiés a hirdetôi közeg, valamint a közvetítôeszköz, azaz a média totális átalakulását.A könyv egyik elsô mondatának, misze-rint „a magyar reklám nem kevésbé be-teg, mint a magyar gazdaság és társada-lom” látszólag harsányan ellentmond fo-gyasztói tapasztalatunk, amely sokszorarra sarkallja az embert, meneküljön,amíg tud egy lakatlan szigetre, ahol nemzúdul rá az agresszív hirdetések árja.Hogy ez a zuhatag mégsem jelenti a rek-lámipar jó állapotát, azt világosan fogjuklátni a kötet végére.

A médiapiaccal valamiképp mind kap-csolatban álló szerzôk írásai összhangot

mutatnak a tekintetben, hogy a tömeg-média világában radikálisan megváltoz-tak azok az eszközök, melyekkel a hirde-tôk megszólítják a fogyasztókat, s ezutóbbi csoport egyre felkészültebben ésimmunisabban fogadja a kísérleteket.Szándékosan nem támadást írtunk, merthát háború volna? Ezt a kérdést boncol-gatja a kötet egyik legérdekesebb tanul-mánya, Sas Istváné (az életrajz szerint „amagyar reklámszakma doyenje”), akimost látja elérkezettnek az idôt arra,hogy a hagyományos támadó-védekezôharcmodort gyümölcsözô kiegyezés vált-sa fel, hiszen elérkezett a prosumerekkora. A szó a producer (elôállító) és con-sumer (fogyasztó) összevonásából szüle-tett, vagyis a fogyasztó immár aktívanrészt vehet kedvenc márkái, termékeialakításában, létrehozásában is. Mint atöbbi tanulmány is alátámasztja: az in-ternet a fogyasztóknak is korábban sohanem volt befolyás, hatalom lehetôségétadta a kezébe: nincsenek többé véglete-sen kiszolgáltatva, és akár maguk is hir-detôvé válhatnak. A hagyományos one-to-one kommunikációt tehát felváltottaa many-to-many: sok ember szól sokhoz,van módunk számunkra vadidegenekszéles csoportjával kommunikálni. Azúgynevezett „webkettes” (web2.0) kor-szaknak ez az egyik legfontosabb voná-sa, valamint a közösségi oldalak mûkö-dése, ahol önszervezôdô módon, gya-korlatilag magunktól, spontán hirdetünkszámunkra fontos dolgokat. Horváth Dá-vid cikke szerint ma „közösségi ordibá-

lás” van, de ahogy Horváth Lajosérzékletesen megfogalmazza írá-sában: „minden reklám, ami alkal-mas arra, hogy beszédtémát szol-gáltasson az embereknek”. A rek-lám tehát beleszervülne életünkbe,intellektuális génmódosulásként,pusztán létezésünk által? Igen, atendencia ezt mutatja. (S hogy e mamég kissé utópisztikus elképzelésmilyen szellemes – vagy riasztó? –helyzeteket teremthet a mindennapiéletben, arra a közelmúltban megje-lent LoveStar címû regény páratlanulszórakoztató leírásokkal szolgál.) Ez-zel együtt szó sincs arról, hogy vala-miféle orwelli médiauralom vennékezdetét, hiszen a reklám, ha jól csi-nálják, nem kiûzendô élôsködô, ha-nem színfolt lehet az életünkben – ál-lítja a kötet több írása is.A tanulmányok rengeteg szempontot

vetnek fel, a szakmai perifériákról és aspeciális területeirôl is: Monspart Saroltaaz idôseket mint célközönséget hiányolja,Hankiss Elemér a parfümök és reklámjaikmûvelôdéstörténetét tekinti át, Pintér Ró-bert a gyerekkultúra „sanyarú helyzetét”,Csermely Ákos a Benetton-reklámokonkeresztül Oliviero Toscani mûvészetét. Akötet fôsodra pedig az immár feltalálóváalakult szövegírók, vagyis kreatívok vilá-gát, a szabályozás funkcióját, a reklámokértékrendjét és a tömegmédia mûködéséttekintik át. A szintézisre törekvô esszékközül különösen ajánlható Nagy Bálinté,„A reklám metamorfózisa” címmel,amely a leginkább történeti szempontúírás, és Kaszás Györgyé, aki magyar rek-lámszakma helyzetét tárja fel.

Mindazonáltal a gyûjtemény több pont-ján anyagszegénység, vagy talán a felké-résre születettség érzôdik: nem egy tanul-mány kimaradhatott volna. Csalódástokoznak a legfiatalabb nemzedék képvi-selôinek írásai: épp ahol a legfrissebbszemlélet megjelenését, invenciózus kö-zelítést, kreativitást várnánk, érthetetle-nül lapos írásokkal találkozunk. (Holottlenne választék…) A kötet arányait te-kintve túlexponáltnak tûnik a Geszti Pé-terrel készült interjú. E helyi aránytalansá-gokkal együtt aktuális és párbeszédre ser-kentô könyv a Reklám, vagy amit akartok.A döntéshez, hogy tényleg akarjuk-e vagysem azokat a bizonyos reklámokat, min-denképpen érdemes elolvasni.

Laik Eszter

reklám

Reklámidô

könyvrôl

Hargitai Lilla

REKLÁM

vagy amit akartok

Akadémiai Kiadó

208 oldal, 3500 Ft


történelem

A szerzô részben a saját, részben ismerô-sök életrajzaiból merített alaphelyzetekbôldolgozott. Nem minden konkrétum tehát,amit olvasunk, de történelmi alapokonnyugszik. A visszaemlékezés a magyar tör-ténelemnek egy olyan idôszakát mutatjabe, amelynek eseményei a mai napig hat-nak. Egy kisfiú szemén keresztül látjuk azötvenes-hatvanas éveket, a magyar bör-tönvilágot, a börtönviselt édesapa vissza-térését, beilleszkedését. Miközben a kö-zelmúlt számos közéleti személyiségemegjelenik, akikkel az édesapa pozíciójá-nál fogva kapcsolatban állt – hiszen NagyImre titkárságán dolgozott, majd a SzabadKossuth Rádió kormánybiztosaként, és rá-bízták a Népmûvészeti Intézet megszerve-zését is –, mégis a gyerekkor a fôszereplô,ami minden körülmények között szép ésboldog. Széll András imponáló részletes-séggel írja le a hétköznapokat. A fôsze-replôk: Marci, azaz Wind Marcell, aki 56-ban elsô osztályos, a mama, a papa, ésKati, a nôvére. A kisfiú gyakran kérdez ésválaszol a vele megtörtént eseményekkelkapcsolatban: „Jó élni vagy rossz élni? Jóélni. Jó élni vagy rossz élni? Rossz élni.”Könyve azt sugallja, hogy jó élni; mindenrossz ellenére jó.

Hogyan magyarázza el a szülô, hogy mitörténik a világban, és mit ért meg a gye-rek a korra jellemzô különbözô igazságok,hitek és titkok halmazából? Megrendítô,ahogyan az édesanya ebben a szoronga-tott korban egy igazi gyermekkor hátterelehet. Szerintem kulcsfigura ô, alakjával aszerzô minden hasonló módon érintettcsalád hátországának állít emléket. A gye-reknek azt mondja az édesanyja, hogy apapa külföldön dolgozik, majd amikormeglátogatják a börtönben, azt, hogy na-gyon fontos munkája miatt vigyáznak ráennyire. Még a Mikulás bácsi is tudja, hogya papa nincs itthon. A Mikulás-ünnepsé-

gen ezt mondja neki: „Jól van. Szorgalmasvagy és az édesanyádnak is segítesz… jólteszed. Tudod, neki sem könnyû most,nem csak neked meg a testvérednek.” Akisfiú leveleket ír apjának az iskoláról, anyaralásról, ô meg válaszol: „…Édes Mar-cikám, érezd magad jól, számlálni fogom anapokat, hogy mikor érsz haza. És majd ir-tó pöpec dolgokat fogunk együtt csele-kedni. A jelszó: „Szabad szél!” (Szállj,szállj…) Sok csók kopasz papádtól.” AzOral History-interjúból a Szabad szélben istalálunk idézeteket. Innen tudható, hogyrabtársai szerint Széll Jenô rendíthetetlenjó kedélyével, végeérhetetlen viccmesélésitalentumával börtönben és szabadonegyaránt a reményt testesítette meg. Úgytûnik, a humor a túlélés egyik lehetségeseszköze. Ez a 350 oldalas könyvecske is te-le van humorral, a szorongatott helyzete-ket mindig a derû oldja. Érdekes kettôsségaz is, hogy a lefojtott, szolid élet mellettott a magas kultúra – gondolunk itt arra,hogy milyen környezetben nô fel ez a gye-rek: a kor legnagyobb mûvészei, YehudiMenuhin, Pablo Casals, Sosztakovics is el-látogatnak a Kodály iskolába, ahol Marcihegedülni tanul. Egyébként, ha a könyvbe-li kisfiút vesszük alapul, akár azt is gondol-hatnánk, hogy a szerzô hegedûmûvészlett. Ami igaz: Széll András hegedült, ésvonzódott a zenéhez. De lehetne akár ma-darász is. „Milyen jó a madárnak – gondol-ja Marci –, ha átrepül a határon, nem üt-közik bele szögesdrótba, szabadon repül-het.” Ornitológus akar lenni, persze, majdmegalapítja a „marcizmus-lemmingizmus”mozgalmat a lemmingek megmentésére.Sok szívet melengetô emlék felelevenedik,az olvasó, bármelyik generációból való,szinte a maga gyerekkorával talál párhuza-mokat. A „zsemle” például egy bensôsé-ges játék, szülô és gyerek között, egy kisszertartás, amit, ha jól viselkedik, kérhet amamától: hátmasszázzsal kezdôdik, ilyenmódon a gabona ôrlése, dagasztása, süté-se is benne van – amíg el nem készül a„zsemle”. A kor jellegzetességére, a kettôsnevelésre is találunk példát. Az iskolábanvolt egy idôs tanárnô, aki elmagyarázta aDarwin-elméletet, és utána felhívta a fi-gyelmüket a Biblia teremtéstörténetére. Agyerek bélyegsorozatok, az Élet és Tudo-

mány folyóirat segítségével tájékozódik avilágban, miközben a világ olyan, ami-lyen… Amikor a papa börtönben volt, va-lakik pénzt dobtak be a postaládájukba.Érdekes momentum: a fordulat utáni évek-ben egy taxiban utazik a szerzô, szól a rá-dió, és a Déli Krónikában éppen a Hunga-ricus-perre emlékeznek, a sofôr megszólal:

„– Mind ismertem ôket, Méreit, Litvánt,Hegedûst, Széllt…

– Pont hozzá megyünk. A fia vagyok. A sofôr hátrafordult. – Én is dobtam be a levélládájukba borí-

tékban pénzt. Mondja meg az édesapjá-nak, hogy szívélyesen, nagy tisztelettelüdvözlöm!”

Még egy bekezdést idéznék: „A hábo-rúkban minden fél ugyanazért az igazsá-gért küzd. A hazáért és a szabadságért.De melyiké az igazi, a valódi igazság? Na,mit gondolsz, melyiké? A gyôztesé. Övéaz igazi igazság. Mert gyôzelmével bebi-zonyította a végzet, a sors könyörtelenvasakaratát. Tehát ki kell várni, ki lesz agyôztes, és hozzá, az ô igazságához kellcsatlakozni.” – Ezeket egy bácsi mondja akisfiúnak, akivel jóban van és komoly dol-gokról beszélgetnek. Elgondolkodtató eza pár mondat. Ennyire egyszerû lenne?

Széll András (1948–2012) érdekes, élveze-tes, lebilincselô olvasmányt alkotott. Szépkönyv a Szabad szél. Jó, hogy megírta.

Szepesi Dóra

Szabad szélAz „56-os” Széll Jenô fia apjáról írt könyvében annak a férfinak állít emléket, akit mind a Horthy,mind a rákosista diktatúrát követô Kádár-féle kommunista rezsim börtönbe csukott.

könyvrôl

Széll András

SZABAD SZÉL

Noran Libro Kiadó

3490 Ft


Széll Andrással interjút szerettünk volnakészíteni, de sajnos erre már nem kerülhe-tett sor. A könyv májusi bemutatóját mégmegérte, autóval hozták el otthonából,Bécsbôl, tolókocsiban. Gyógyíthatatlan be-teg volt. Fantasztikus derûvel szemlélte ahelyzetét, lenyûgözô életöröm áradt belô-le. Mérnök volt, nem író, kötelességbôl,szeretetbôl írta meg ezt a könyvet, hogyemléket állítson a korszaknak és édesapjá-nak, Széll Jenônek, aki idén lenne száz-éves. A másik fia, Széll Péter saját kiadásá-ban jelentette meg azt az interjút, amit azOral History Archívum számára készítettekédesapjával. Széll András mûve, a Szabadszél, félig-meddig fikció.

(a szerk.)

Az izlandi író, Andri Snær Magnasonregénye, a LoveStar magyar fordítá-sa (Papolczy Péter munkája) nagyjá-ból egy idôben jelent meg nálunkazokkal a hírekkel, amelyek a Google„okosszemüvegének” és a Samsunglegújabb okostelefonjának várhatópiacra kerülésérôl számoltak be. (Eznem a reklám helye, rögtön kiderül.)Mindkét készülék látványos újítások-kal rukkolt elô a kommunikációs tech-nológia terén: lényegében eltüntetik ahatárokat a virtualitás és a valóság ele-mei között – elég egyet pislantanunk,és üzenetünk eljut a szemünk elôtt le-begô „kontakthoz”, vagy hangosan ki-mondanunk valamit, és a kedves kis kü-tyü nyomban válaszol, vagy épp sze-münk elé vetíti, amit, akit keresünk.

Magnason regénye az informatikaicsodákkal már biológiailag összeszer-vült ember világának „valóságfantáziá-ja”: egy jövôkutató is írhatta volna, le-számítva két nagyon fontos tényezôt: ahumorát és a fantasztikus elemek segít-ségével megformált történetet.

A LoveStar a nem túl távoli jövôben ját-szódik, amikor a vezetéknélküli kapcsola-tokhoz szükséges elektronikus nyalábokmár oly mértékben behálózzák a világot,hogy valami új és más típusú frekvenciáravan szükség a kapcsolattartáshoz. Ezt akülönleges kommunikációs formát a ma-darak tájékozódásához használt hullá-mokban vélik megtalálni a LoveStar elne-vezésû izlandi megacég tudósai.

Csakhogy a világ nem csupán hullámok-kal telítôdött, de marketinggel is: akkora areklámzsivaj, olyan hipertökéletesre fejlôd-tek már a marketingtechnikák, hogy nin-csenek betöltetlen ûrök. A regény ötletes-sége ebben a tekintetben éri el a csúcs-pontját: Magnason egy olyan groteszk vilá-got vizionál, amelyben mindenki eladó ésvevô egyszerre, két lábon járó, élô reklám:álmában és ébren, munkájában és szabadi-dejében, vadidegenek és ismerôsök között.A cél, hogy hirdessen – a cégek, bankok

pedig nem ismernek mértéket. Azáltal,hogy szabadon használhatják a „vezeték-nélküli emberek” beszédközpontját, azember nem maga dönt többé, hogy akar-ehirdetni vagy sem: ha „rikkantásra” kötele-zik (például egy banki adóssága törlesztésefejében), az utcán fogja kiáltozni a terméknevét, vagy ennek kifinomultabb változataiszerint idegeneket szólít le, utcai színjáték-ba kezd, meztelenül mozgólépcsôzik, vagymellette elhaladók ruházatát ócsárolja/di-cséri. De az is elôfordulhat, hogy egy-egynapra az „igen” vagy a nem” szavak he-lyett bizonyos termékek nevét szajkózza.

Ilyen közegben fejleszti vállalkozásaitLoveStar, az üzletember (neve azonos asaját cégéével), aki élete ötletét igyeksziktetô alá hozni, amely, paradox módon, ahalálra épül. LoveStar sorsa végzetszerû-en találkozik a regény végén a történetközéppontjában álló szerelmespáréval:Indri∂i és Sigri∂ur a klasszikus, már-mármesebeli, egymásnak rendelt szerelmese-ket testesítik meg, akiknek jövôjérôlazonban a szerelmet pontosan „kikalku-láló” InLove elnevezésû leányvállalat más-képp gondolkodik: a cég agresszívan ter-jeszkedô párkeresô rendszere mást detek-tál Indri∂i és Sigri∂ur párjának. Akik pediga szabadság hívei, pontosabban áldozataieme szép új világ üzletfilozófiája szerint,az életüket kockáztatják.

Magnason klasszikus világirodalmi ésmesei toposzokat fordít át sci-fi mesébe,ám a LoveStar alapjaiban különbözik a70-es, 80-as évek hagyományos sci-fijé-nek világlátásától. Szó sincs földönkívüliéletrôl, idegen lényekrôl: a regény na-gyon is földhözragadt, abban az értelem-ben, hogy e földi életünk keretei közöttképzeli el az információs forradalom ijesz-tô mértékû evolúciós megszaladását,amely az ember mentális és fizikai kör-nyezete szempontjából katasztrofális kö-vetkezményeket rejteget. A szédítô preci-zitású gépi párválasztó „kikalkulálás” so-rán ugyanis a legfontosabbat hagyják fi-gyelmen kívül: a lélek, a szeretet, a dön-tések, a választások kikalkulálhatatlansá-gát, azt a képletekkel leírhatatlan hal-mazt, amelybôl az egyes ember össze vangyúrva. (A távoli befolyás által irányítottcselekvés egyik fontos kelléke a regény-ben a Megbánás nevû vonal, amely a bi-zonytalanságot hivatott csírájába fojtani:ha valaki felhívja a Megbánást, megnyu-godhat, hogy nem döntött rosszul, mertbizonyosan meghalt volna, ha másképp

tesz, mint ahogy történt.)Magnason a jövô társadalmának riasztó

világképét festi meg a sirályvijjogás és hul-lámcsapkodás hangjával telített, hófehérészaki tájban. Orwelli és huxley-s biroda-lom árnya borul az egyéni boldogulás mégel nem metszett lehetôségei fölé is, de aLoveStar a klasszikus utópiáknál sokkalszatirikusabb, helyenként kacagtató, csillo-gó humorú mû, amely a költôi szépségûkellékeket sem nélkülözi. Annak ellenére,hogy regényként számos problémát felvet:a dramaturgiai hiányosságoktól kezdve akarakterek kidolgozatlanságán át a törté-nettôl leváló, hosszan taglalt „háttérma-gyarázatokig”, a helyenként szószaporító,mesterkélten lírizáló szövegbetétekig vagyakár a szerencsétlen címválasztásig. Pediga LoveStarban benne van a lehetôsége,hogy – legalábbis e mûve erejéig – AndriSnær Magnasont Észak Szorokinjának te-kintsük. De hiányzik belôle az a drámaierô, az a nyelvi precizitás és szépség, a me-sei arányosság, amely olyan autentikussáteszi orosz kollégája regényeit. A LoveStarmindettôl függetlenül „mûködik”: kímé-letlenül hatásos szatíra; aki elolvassa, mo-tívumait garantáltan felidézi magában lép-ten-nyomon, akár egy mindentudó okos-telefonról olvas hírt, akár újszerû marke-tingfogások áldozatává válik.

Laik Eszter

regény

A fenyegetô fényes jövô

könyvrôl

Andri Snær Magnason

LOVESTAR

Fordította Papolczy Péter

Gondolat Kiadó

280 oldal, 3200 Ft


könyvbölcsô

Kosztolányi szerint tisztességes írómindig a halálról ír. Az ugyanily-képp, csak parányit másként tisz-tességes író a halálról és a szere-lemrôl, tehetjük hozzá. Jóry Juditmint tisztességes író megint másutat jár a Kalligramnál közzétett

Szerelem és gyászdalcímû, „66 epizód” megnevezésûregényes rövidtörténet-füzérében.Az és kötôszó nála fordítva rende-zi el az egymásba feledkezô-halófô témákat. A neves mûvészettör-ténész már nem elsô szépírói sike-re – mondanám, de e könyvet író írta, bárerôs mûvészeti-(mûvészet)filozófiai gondo-lat-kalandozásoknak engedve, szépirodalmirögökké formált szakmai tapasztalatokat isgörgetve. Életrajzi-számmisztikai tartalmaugyancsak izzik a 66-nak, ám ahhoz nemelég eredeti a laza szerkezet heve, hogy emennyiséget megbírja. Sok ismétlés és mel-lékesség maszlagát kell átvészelnünk, éstúllépnünk az írástechnikai balfogáson: Jóryszerelmes, öngyilkos, veszendô, diadalmas,élô, halott megidézettjeit sokszor fölöslege-sen nevezi valós nevükön, repülôszerencsét-lenséget és vonat elé fekvést, római ese-ményt és a Francia Intézet egy újdonságátaz epikai fragmentum rangjáról az újsághírérdekességszintjére szállítva le. Igazán önfe-gyelmezô, „kigyakorlott” író azonban talánnem is produkálhatnáa szöveg azon érlükte-tését, vérzékenységét,amelyet a Szerelem ésgyászdal olykor brutá-lis pulzálása magábólsebez. A könyv eroti-kája poénos szóki-mondásból képes egynyelvi pillanat alatt atestlélek olyan felsö-tétléseibe ragyogni,amelynek legszebbpéldáit manapság Ná-das Péter prózájanyújtja. Elemi vizuali-tású áradás a mindig a hiperszenzibilis „nô”köré szervezett félálomi naplószerûség,még jó, hogy „vignettákra” tördeli a kívül-rôl belevitt 66-os minta (és más átvett,hommage-os szabályozás). Majdnem min-dent kisodor magából a mû. Az olvasó ahordalékokra is kíváncsi: élmény és ismeret,szerelem és halál összefonásának intenzitá-sa nehezen térhetne ki.

Esôa címe a huszonötéves Miklya Anna azelôbbi kettôt sebe-sen követô harma-dik regényének (Je-lenkor). A kétszázöt-ven oldalt átfogni hi-vatott cím-motívumelég mesterkéltentalálja meg helyét,viszont egyéb mes-terkéltségek közöttmegfér. A Békéscsa-

ba-Szeged szárnyvonalon fekvô, kistelepü-lésbôl lett városkába Budapestrôl hazatérôfôalak, a várandós Diána története születéstés pusztulást társító erôs kezdésselindul („Felhívott anyám, hogy azesôzések miatt megroggyant a Ru-dolf-major egyik fala, menjek le D-beés vizsgáljam meg. És ha már úgyislent vagyok, tette hozzá, itt is marad-hatnál szülni”), és lágy, agyonírt kép-be torkollik (anya, lánya, Dia méhé-ben a magzat, hárman az ágyon,„parttalannak tûnô, csöndes álom”).A könyvben nem mond magáról sokújat az áldott állapot (a terhességokozta testi és lelki módosulásokat isa has, a mell megduzzadt térfogata,a tudat túlérzékenysége beszéli el,

újszerû stiláris látásmódnélkül). A véletlenülapává lett, jámbor Gergô, amindig mindenbôl fölénnyel ki-keveredô hôsnô, a kora hatva-nas évek némely magyar film-jeibe visszaillô mellékkarakte-rek körében kevéske a társa-dalmi töltet az Isten háta mö-götti „Rokonok”-konfliktus di-menzióihoz. A másodlagosabbközlések, az események nélkülelnyugvó állapotrajzok nyelvi-leg feszesebbek. Így a váratlanszexuális felajzódás, hiszen Diakereken megtagadta leendô

anya-önmagát a nem szerelemmel szeretettférfitól, akit nem is kívánt volna ifjúságaszínhelyén tudni. A Dia-Gergô kapcsolat el-mélyülése a legeredetibb, legmeggyôzôbb.A takarékos (a hagyományosan jelölt párbe-szédet mellôzô) írásmóddal való kísérletezésöröme és aggodalma egyértelmû – egyelô-re csak körvonalazódik a lehetséges ered-mények bármelyike.

Holnap más leszek– ígéri a pszichológus rendelôjében feltárul-kozó tizenhét éves nagylány Oláh Gábor if-júsági regényének címének szavaival (Cice-ró). Nóra nem a tûrhetetlen családi körül-mények, nem az iskolai szorongatás, nem anagy érzelmi megrázkódtatások hatásáraszökik meg késô bakfis (vagy kora felnôtt)évei babaházából. A könyv erénye, hogy alázadás egyértelmû oka nem fejthetô ki azelmondottakból (a lány maga sem tudja), ésszükségképp nem fedi a valóságot a befeje-zô mondat: „Összeállt a kép, tessék, ez itt aNóra”. A képet az olvasónak további lélek-tani, életismereti rakosgatással kell kiegészí-tenie. Ehhez jó indítást kap az írótól. A film-rendezô író újabb sikere? Oláh Gábor már

évekkel ezelôttteljes jogúanmegérkezett iro-dalmunkba. A rö-vid fejezetek ru-ganyosan alakí-tottak, szlengjüktúlzások nélkülhatásos (talán né-ha szemérmeske-dô, a tizenévesekbeszédét csitító:para, bocsi, depistb.), a vázlato-sabb vagy semati-kusabb részek iselevenek az ön-

elemzô beszámoló kanyargásában. Mégisfelmerül, hogy Nóra szembeszegülése Pi ésPá (a nagypapi és nagymama), valamint aszülôk, sôt a baráti kör és részben az eszmé-nyített figurák normáival nem más, mint vi-szonylag kényelmes, komfortos lázadás,amelynek tétjét olyan epizódok sem teszikténylegesen súlyossá, mint a diszkótragédiakitûnôen megírt örvénye. A fôalak Jim Mor-rison-os lebegésében, intellektualizált útke-resésében, az Elbocsátó, szép üzenet „ma-csó” Adyjának odadöfô (a tanár által nemhonorált) dolgozatában mintha egy leendôbölcsész készülôdne, akit tárt karokkal vár-nak az egyetemen (persze fizetôs helyre).

„Veszek két teljes kiôrlésû pizzaszeletet”:az étkezésére ügyelô Dia tesz így. Mindhá-rom itt tárgyalt könyvünk egészséges szö-veg, ajánlható az igényes szellemi táplálko-záshoz, de (másként forgatva a hasonlatot)mindhárom többet próbál kiôrölni magá-ból, mint amennyire futja.

Tarján Tamás

Teljes kiôrlés


Nagyon jó felhozatalt produkált az elmúlt néhány hó-nap, ha szabad ilyen hányaveti üzletiességgel beszélni amagyar novellisztikáról. Két sikeres, ismert szerzô új kö-tetét szorítjuk most egy írás keretei közé anélkül, hogyerôltetetten párhuzamokat keresnénk.

De a közel hasonló életkoron kívül az íráshoz való vi-szonynak is vannak közös nyomai kettejük esetében.Márton László közel három évtizedes, különlegesengazdag eddigi életmûve egyedülálló módon teremtettmeg egy olyan narratív helyzetet, amiben a szerzô po-zícióját magyarázó és állandó pontosításra törekvôkommentárjait vegyíti a gyakorta a történelem külön-bözô rétegeibôl származó cselekménnyel, mellyel atörténelmi regény és színmû fogalmát is újradefiniál-ta. Az elmúlt négy év két elbeszéléskötete után azM.L., a gyilkos alcímében három, egy regénybôl szár-mazó történetet ígér – és az idôrendet és a kontinu-itást megtörve bár, de teljesíti is ezt. Életrajzi hátte-ret felskiccelve, bizonyos idôpontokat, helyszíneketés nevesített embereket dokumentarista hûséggelidéz föl: némelyeket összevon, picit átnevez, ki-emel, eltol, anélkül, hogy azonosításukat túlontúlmegnehezítené.

34 évvel korábbi katonatörténet a címadó írás. Ottliki, a Ga-raczi László-féle Arc és hátraarc világát is felidézô rémálom,

egyetemi elôfelvettek – anyulak – világa az alföldi lak-tanyában, az egri borkombi-nátban, a nyírségi Gagarin-majorban. Nyúlnak lenni, „avelünk elvégeztetett munkamegszállottjai” kényének-kedvének, otromba kegyet-lenségének kitett páriáknaklenni: a jövô értelmisége meg-élte ezt. Átnevelôtábor éskényszermunka. Néhányhamvába holt kísérlet az el-lenállásra, taktikák a behódo-lásra, a túlélésre. A fôhôsazonban Molnár Lajos, aki va-lódi gyilkosként ült hat évet,a börtönben „teljesedett ki”,az ott megszerzett tudás ala-pozza meg számára a sereg-ben a fölényt és magabiztos-ságot. Neve kezdôbetûinekazonossága teremt fura ro-konságot és a megfigyelés ál-tali rokonszenvet az egyesszám elsô személyû fôszerep-lôvel: aki Spinoza Etikáját ol-vassa védekezésül, de sajátmonogramos hálózsákjátkénytelen átengedni a rabiá-tus szakaszvezetônek, hiszenbenne a monogram ugyanaz.Molnárnál persze lesznek

még nagyobb gazembertisztek is Csató és Bors sze-mélyében: ô lassan eltûnika képbôl, önazonos, trágárés féktelen „ragyogása”mégis valamiféle vonzerôvelbír, és idôtlenül, a mai gya-lázatokhoz hasonlóan döntile az „értelmiségi” védmû-veket. Az itt megemlített ka-tonatársak egy része átván-dorol a harmadik, a Közepesfogorvos címet viselô írásba,ahol „akit felismerhetek, azsemmiképpen sem lehet az énismerôsöm, és aki az én isme-rôsöm, azt semmiképpen semismerhetem fel” szituációjá-ban beszél felbukkanó ismerô-seirôl és ismerôseinek ismerô-seirôl a két-három évtizedrevisszanyúlóan emlékezô én-elbeszélô. (Folytatva egyszer-smind a gyerekkori élmények és

frusztrációk sorát is, a kegyetlenkedô nagymama alakjában.) Anyolcvanas évek eleji egyetemi évek figurái mintha matrjoska-babaként tartogatnának újabb figurákat: elôbb a közepes fo-gorvossá nevelt Pali, majd annak kanadai szánhúzó-kutya-tenyésztôvé lett unokafivére, Bálint lesz a képsorozat közép-pontjában, majd az egykor Pesten velük tanuló vietnámi diák,Cang, majd a látensen ôt imádó, elsô generációs értelmiségiVarjú Dezsô. Mindez a feltehetôen az Angelika presszó tera-szán összefutó három ötvenes férfi találkozásából indázik szét.A világbafutás, a disszidálás különbségei a 68-ban Párizsbament család, Petelei Panniék szétmorzsolódása vetül rá Cangmagyarországi hihetetlen gyors adaptálódására: amit aztánvisszatérésekor büntetô-átnevelô tábor követ. A történet- ésarcképsorok változatossága összeköti a bujkáló motívumindá-kat: emlékezet, nevelés, jutalmazás-büntetés, otthonlét-emig-ráció, vidék-város, generációs konfliktusok kitörölhetetlen nyo-mai tûnnek elô a szövegben úgy, hogy a hetvenes évek vége-nyolcvanas évek világa, mára már ismeretlen rekvizitumai (pl. atantusz) vagy a minisztériumi felvételi helyekért való küzdés„retróját” illeszti egy egyre ismerôsebb mai mátrixra. Ezekhezképest az Izgalmas romok címû – középen elhelyezett, és azérett családfôt mutató elbeszélô magára reflektáló – elbeszélé-se az idegen erôszak mellett értetlenül és bántatlanul végiguta-zó háromgyerekes család balkáni háborús kálváriája átvált a pi-ci belsô konfliktusokkal terhelt horvátországi nyaralás hazaút-jára. Gyengíti a tanulság gyakori hangsúlyozása, az, „hogyanlehetne közünk mások életéhez, ha a magunkéhoz is aligvan?”. Az ezúttal némileg sikerületlenebb Hrapka-védjegyû bo-rító által ígért szociokrimi itt sem kap megerôsítést a szövegbôl,bár kétségtelen, hogy a telefon mint tárgy mind a három elbe-szélésrészben jelentôs szerepet kap.

Bán Zsófia tanulmány- és esszéírói munkássága után az Esti is-kola – olvasókönyv felnôtteknek címû elbeszéléskötetével váltsikeres szépíróvá is egyszersmind. Az Amikor még csak az álla-

irodalom

Történetek a képrôl és az idôrôl

könyvrôl

Márton László

M. L., A GYILKOS

Kalligram

189 oldal, 2600 Ft

Bán Zsófia

AMIKOR MÉG CSAK

AZ ÁLLATOK ÉLTEK

Magvetô

212 oldal, 2690 Ft


színház

tok éltek címû kö-tet egyes darabjaimár elhíresült„mesternovellák”,folyóiratokban márnapvilágot láttak. Ekötetben a FrauRöntgen keze vagyVénusz-átvonulás,az Egy este Erikanélkül vagy a Háromkísérlet Bartókra cí-mû írások csúcsaimutatják Bán leg-jobb írói formáját,azt a sajátosságot,amiben egyedüli ajelen magyar prózá-jában: az antropoló-giai pontosságú ér-deklôdés, a színe-visszája tematika, a

nôi kapcsolatháló érzékeny analízise, a gyakorlatilag ismeretlendél-amerikai (számára szülôföld) levegôjét, színeit, illatait szi-nekdoché-módon, azaz mind az öt érzékszerv általi megtapasz-talás útján való megérzékítése. („Legtovább a hús emlékezik.Az orr vészesen, mondhatni, drámaian feledékeny… ezzelszemben a szem és a fül képes némi önálló mûködésre, van sa-ját, többé-kevésbé mûködô valóságuk.”)

Ez a kifinomult érzékelés szüremlik át az újlipótvárosi hôségvagy az antarktiszi jég leírásakor is. A kötetet egybetartó szer-kezet a brazíliai gyerekkor pillérén nyugodva ágazik el egy Bu-dapesten is a múlt terhétôl reménytelenné torzított anya–gye-rek kapcsolat mintázataiba. Bán elôzô kötetében például Lajkakutya szemszögébôl láthattuk az ûrhajós utazást. Itt Röntgenprofesszor kapja vissza a sugár által felesége másként sugárzótestét, vagy Karády Katalin járja magányosan – balladás formá-ban – a kígyófarmot, különbözô fajtájú kígyókat tapogatva,míg benne dolgozik a méreggé gyûlt magány (Méreg). Rosa Lu-xemburg meggyilkolására barátnôje emlékezik: mindebbe pe-dig a többször is tematizált öregotthonba került „lányok” hec-celôdô fecsegésébôl csúszunk át. A központi elem mégis a fo-tográfia. Bán Zsófia könnyen felszakadó sebként mutatja mega ki nem beszélt deportálástörténet családon belüli hatásait. Afotográfia mindent tud – bár nem mutat mindent. „Kép az,hogy valaki egy egész könyvet ír a képekrôl, de valójában azanyjáról, az anyjáról készült kis képrôl ír... ez is a kép.” A több-ször fölbukkanó elbeszélô, Anna maga is fotográfus, aki vagymélytengeri búvárlatról, vagy antartktiszi pingvinszámlálásrólkészítve képeket tud a saját belsô képeivel is megküzdeni. Nemmindig könnyen azonosítható a megszólalók helyzete, néha azélôbeszéd közhelyes fordulatait hangsúlyozó jellemzés sem mu-tat túl önmagán, de egy végtelen monológként kirajzolódó drá-ma állomásaiként olvasva az írások legjavát különleges sors-mintába vonja be a könyv.

Budai Katalin

Az „önrész” megszerzéseGabnai Katalin nem „hiánypótló” könyvet írt. Ô több évtizede nevelpótlás helyett csinálásra, és a csinálás élvezésére a színház kiterjedt jelen-téskörében mozogva. Eddigi munkássága és ma már beszerezhetetlen-né vált köteteinek kulcsszavai a drámajáték és a pedagógia, a színjátszássajátszerûségeinek átvezetése az esztétikai és mûnembeli mezôkrôl azélet értékei által telített emberközti térbe. Azaz kevésbé emelkedetten:megtanítani nemcsak gyerekkorúakat, de felnôttet is, mire figyeljen, haszínházban van, s mire figyeljen önmagában is, miféle rezdülésre, miféleátlényegülésre. És hogyan csinál az ember maga is színházat maga kö-rül, figyelmet kérve a többiektôl, idôt és alkalmat a megmutatkozásra. Anem kiválasztott elméleten alapuló, azaz nem akadémikusan teoretizált,hanem fejlôdésében megragadott érzelmi-esztétikai nevelôdési folyamataprólékos, figyelmes, napi szinten is hasznosuló, szíves szavú, kedves ha-tározottságú guide bookja tehát a méltó, szép kiállítású Színházas könyv.Utánzás, játék, produkció elemi megnyilvánulásainak mintegy antropo-lógiai tárgyalása után voltaképp kapunk egy részletes drámatörténetet,párhuzamosan a történeti játékhagyomány felidézésével.

Jó emlékezôtehetség, a mérték megtartása és a felejteni tudás kell azihletett lelkiállapot mellett az alkotáshoz. Ezt saját munkamódszerére isidézhetné a szerzô , mikor a „görögöktôl kezdve” elkezdi bonyolítani apárhuzamos történeteket. (Külön érdekessége e nagy beavató munká-nak, hogy bizonyos fejezetekrôl megmondja, hogy még vázlat, vagyhogy külön kötetet érdemelne: ilyen például a korai magyar színházcsi-nálók története. A varázslás és a rítusok elôtörténetében azonban a ma-gyar mondavilág is hangsúlyos szerepet kap, mutatván a színpadi játé-kok szerzôje Gabnait is, aki erôsen vonzódik az etnológia pszichoanali-tikus megragadásához mindkét minôségében.)

Alapolvasmányokat ajánl, szakirodalmat és mûrészleteket idéz, taná-ri információkat összegez, és mesél. Hogy mi a duende, ki a mesterdal-nok, hogyan rendezte meg Wyspianski a Hamletet. A viszonylagos idô-rendet némelykor fel is dúlja a sokféle „ráértés”, az asszociációs mezôrendkívüli szélességû köre, mellyel még inkább felkészít a saját találko-zásra egy-egy olvasandó vagy megnézendô darabbal. Ötletek tárházátkínálja a figyelemfelkeltésre. A drámafordítástól a szöveggondozásig, acsönd szerepétôl a rendelkezô próba mibenlétéig mutatja be, mi min-den történhetik meg a színházhoz kapcsolt tevékenységekben. Mind-ezt elôzékenyen, szórakoztatóan, szinte a múlt évadig visszamenô fris-sességû kortársi példákon és forrásokon keresztül. Mint minden sokattudó ember, nyilvánvalóan a pedagógiai segédlet technikai szabályai-tól megszabadulva Gabnai csapongóbb, egyszersmind összegzôbb

jellegû és személyes hangú kötetettervezett. Így kerülhetett a Gyakorlatikalandok kezdete c. nagy fejezet is emunkába, mely egyfajta szövegaján-lás dúdolókból, bájolókból, mondó-kákból, majd a „játsszuk el!” élmé-nyét ajándékozó helyzetgyakorla-tokból. Kiváló bevezetôt írt munká-jához a szerzô, gyakorlatilag recenzi-óba átírható pontosságút. Mindenszavát be is teljesíti, szülônek, tanár-nak, iskolásnak, „nézômûvészeti fô-iskolai hallgatónak”, azaz színházba-rátnak is „nagyon nagy kedvet csi-nál”, megkívántatja az egy-egy mû-vel, másik könyvvel, alkotóval, az él-ménnyel való találkozást.

b. k.

könyvrôl

Gabnai Katalin

SZÍNHÁZAS KÖNYV

Helikon Kiadó

400 oldal, 3990 Ft


KKÖÖNNYYVVEESS SSZZAAKKEEMMBBEERR több évtizedes gyakorlattalrész-, vagy teljes munkaidôben állást keres.

Telefon: 06 20 390 83 18

A fogadalom A történetmesélés fontos lelkitáplálék, a felnövekvô generáci-óknak kiváltképp. De nem mind-egy, mirôl mesélünk és hogyan.„A mese nem minden, ami egygyerek hasznára válhat. Ámegyebünk sincsen” – fogalmaztameg hitvallását Gianni Rodari, a20. századi olasz gyerekiroda-lom legkiemelkedôbb alakja, akimûvei középpontjába mindig agyermeki fantázia és kreativitáskorlátlan szabadságát állította.Bruck András ért a gyermeki lé-lekhez, van fantáziája, kreativitá-sa, és remekül ír.

A fogadalom címû regényénekfôhôse Tom Lester 13 éves, ésmajdnem olyan, mint a többigyerek. De csak majdnem. Mertôt köti egy fogadalom: meg kelltalálnia eltûnt öccsét. Rájön,hogy testvérét egy titokzatosidegen, egy láthatatlan, nemevilági lény rabolta el. Csakhogysenki nem hisz neki, még a szü-lei és a legjobb barátja sem... Akötet a könyvesboltokban Sher-lock Holmes és Winnettou közékerült a polcra. Eltalálták! Nyo-mozás, kaland van benne bô-

ven, de annál sokkal több is.Problémaérzékenység, humá-num, humor, remek karakterek,izgalmas dramaturgia – egyszó-val minden a helyén van benne.Úgy gondolom, ez a gyerek-könyv utat nyithat az igényesfelnôttirodalom felé.

Bruck András magyar-angolszakos bölcsész, újságíró. Né-hány évvel a rendszerváltás elôttNew Yorkban élt, majd a kilenc-venes években Washingtonbaköltözött és az Amerika Hangjamunkatársa lett. Elsô regényét,New Yorkba zárva címmel 1996-ban a Magvetô kiadó adta ki. Újregényét filmforgatókönyvkéntkezdte írni még Amerikában, eb-bôl a történetbôl nôtt ki kétré-szesre tervezett könyve.

A kritikák említik a TomSawyert, az Emil és a detektí-veket, a Harry Pottert meg azt is,hogy a kiskamasz korosztálymennyire ki van éhezve az izgal-mas sztorira. Ebben a mûbenazonban a mystery, a sci-fi, athriller elemeit alkalmazva a cso-dák a valóságban következnekbe. A jó sztorival együtt a gyere-keknek aligha adhatnánk jobbútravalót, mint hogy megtanít-

juk, hogyan viszonyuljanak a va-lósághoz, a mindennapi konflik-tusokhoz, és hogy felvértezzükôket a megküzdés képességével;ehhez mintákat, eligazítást a ne-velôk példáján kívül olvasmánya-ikból nyerhetnek. Bruck Andrásregénye amellett, hogy jó, okosés intelligens is: mit kezdjünk azérzelmeinkkel, miként kezeljükaz indulatokat, hogyan viszo-nyuljunk embertársainkhoz, azismeretlen, idegen jelenségek-hez – és mindezeket hogyan fo-galmazzuk meg? A remek dialó-gusokból sokat tanulhatnak agyerekek – gondolkodni, beszél-ni, viselkedni – és ez egyáltalánnem mellékes.

Nagy élmény, ha egy kis közös-ség együtt tud mûködni. A re-gény hôsei éppen azt élik meg,hogy a szülôkrôl leválva, önálló-an hogyan képesek megtalálniönmagukban a bizalmat. Hitelesemberi kapcsolatok, kortárs cso-port, különbözô generációk,meg egy szörny: ennyi kalandbabelemerülni még felnôttként isélvezet. Jól szórakozunk, közbenpedig bepillantást nyerhetünk azemberi psziché mûködésébe, sôtmi több, a titokzatos idegen lel-

kébe is, aki „emberi” hozzáál-lást tanúsít, kiderül, hogy neki isvannak érzelmei, belekeveredika lélek útvesztôibe. Nem lepôd-nék meg, ha nyerne valami ran-gos gyermekirodalmi díjat ez akönyv. És szívesen beülnék amoziba, ha megfilmesítenékTom, Cosmi és Miranda kaland-jait. Kíváncsian várom a regénybeígért folytatását!

Sz. D.

panoráma

VarázsmeséknyomábanKármán József Fannija közelirokona a Grimm testvérekmeséjébôl ismert Hamupipô-kének, míg Petôfi Sándor Já-nos vitéze mûfaji tekintetbenkevésbé követi a varázsmesék,parasztmesék egyenes vonalúszerkezetét, ahogy az eddigiértelmezôk feltételezték – ál-lítja új tanulmánykötetébenHermann Zoltán.

Vlagyimir Jakovlevics ProppA mese morfológiája és A va-rázsmese történeti gyökerei c.kötetei – ez utóbbinak magyarnyelvû közreadásában Her-mann Zoltán maga is résztvett – nyomán értelmezi újraés át a magyar romantikanagyjainak mûveit. Munkájanagymértékben támaszkodikaz orosz kutató eredményeire,könyvének elsô egységében

bemutatja ezeket a forrásokat,majd alkalmazza archaikus

vagy annak vélt népi varázs-mesék elemzésekor, végül el-jut a romantika kiemelkedômeseírója, Hans Christian An-dersen Az útitárs címû mesé-jének elemzéséig, miközbenfolyamatosan keresi a népme-se és az irodalmi mesék ká-nonbéli helyét. Ez utóbbiproblematikusságát jól pél-dázza a varázsmesei szüzsétkövetô Tóbit könyvének törté-nete, mely kezdetben részevolt a protestáns Bibliának,majd késôbb kikerült onnan.A második nagy egységben amûvelt nagyközönség számá-ra ismert magyar színmûve-ket, elbeszélô költeményeket,regényeket vizsgál, és azokegészen új, sokszor meglepôértelmezését adja. A mûvek-ben a proppi mesemorfológianyomán a varázsmese har-mincegyféle funkciója közül jópárat azonosít, vagy épp hiá-nyukkal bizonyítja be az adott

mûrôl, hogy annak gyökerei –mint Petôfi János vitéze eseté-ben – kevésbé népmesei ere-detûek, mint ahogy azt mind-eddig gondoltuk. A kötetetolvasva nemcsak Kármán le-vélregényérôl és Petôfi elbe-szélô költeményérôl tudha-tunk meg számos újdonságot,hanem Arany János Rózsa ésIbolyájáról, Jókai Mór Cigány-bárójáról, Csokonai Vitéz Mi-hály Tempefôijérôl vagy Vö-rösmarty Mihály Csongor ésTündéjérôl.

Hermann Zoltán felvetéseimegfontolandóak, könyve aXIX. század irodalmával fog-lalkozó irodalomtörténészekszámára megkerülhetetlengondolatokat tartalmaz. For-gatása a Propp téziseit ismerôolvasóknak nem jelenthet ne-hézséget, de a mese, meseku-tatás iránt érdeklôdök is ha-szonnal lapozhatják.

Hományi Péter

Hermann Zoltán

VARÁZS/SZER/TÁR

Varázsmesei kánonok

a régiségben és a

romantikában

L'Harmattan Kiadó

268 oldal, 2600 Ft


Bruck András

A FOGADALOM

XXI. Század Kiadó

366 oldal, 2900 Ft

panoráma

Bárcsak tudtamvolna…Egy házasságra készülô fiatalpár sok mindent végiggondol:meghívó, gyûrû, csokor, ven-dégek, lakoma, limuzin, nászútés még ki tudja, mi mindenrekell figyelni, hogy a nagy naptényleg emlékezetes marad-jon… Ám az elsô nap eufóriá-ját, a mézeshetek önfeledtenboldog pillanatait hamarosan aszürke hétköznapok váltják fel,és ha nincsenek közös koncep-cióval felvértezve a közös élet-re, az egymásért élés helyébeaz egymás mellett élés kerül.De vajon törvényszerû-e az,hogy ami egykor élettel telinektûnt, elhervadjon? Meg lehet-eelôzni a házastársi kapcsolat ki-üresedését?

Gary Chapman számos ma-gyar nyelven is olvasható kap-csolatgyógyító könyv szerzôjeezúttal a házasság elôtti tervez-

getés idôszakához ad praktikusszempontokat. A 12 dolog,amit jó lett volna tudnom azesküvôm elôtt címû könyvecs-kében tucatnyi szemszögbôl vi-lágítja meg a hazásságot.Chapman korábbi munkássá-gának alapvetései (például azöt szeretetnyelv) mind-mindmegtalálhatóak itt is, ám aszerzô rajongói nemcsak az el-vek miatt, hanem a bensôségeshangon elmondott, sokszorszemélyes történetekért is sze-retik az amerikai kapcsolat-ta-nácsadó könyveit. Chapmannélfontos, hogy úgy tanít, hogyközben kérdez is, nem ô mond-ja meg a megoldást, csupán té-mákat vet fel, és azt kéri a kö-zös életre készülôktôl, hogyôszintén beszéljék át ezeket. Abeszélgetés eredményekéntmég az is kiderülhet, hogy sok-kal közelebb áll egymáshoz agondolkodásuk, mint azt ko-rábban hitték. Persze az ellen-kezôjére is fény derülhet, ekkor

viszont érdemes arról elgondol-kodni, hogy muszáj-e összeköt-ni az életüket, tudva, hogy aszerelmek átlagos élethosszamindössze két év.

Az érzelmi kapcsolódási pon-tok átgondolása mellett föld-hözragadtabb területek vizsgá-latát is felveti a szerzô, hiszen aházasok nem légüres térben él-degélnek, van múltjuk, kialakultszemélyiségük, családjuk, meg-rögzött szokásaik, és ennekminden jellemzôjét – kevesenvannak ezzel tisztában – ma-gukkal hozzák a házasságba is.Fontos, hogy megismerjék egy-más gondolatait, miként véle-kednek a pénzrôl, milyen karri-erterveik vannak, mit gondol-nak a szexualitás szerepérôl. Azátgondolást segíti a fejezetekvégén, illetve a könyv függelé-kében található kérdéssor. Ér-demes komolyan venni ezt aszellemi-lelki ráhangolódási le-hetôséget, mielôtt kimonda-nánk a boldogító igent, mert

késôbb már csak a hiábavalósóhajtozás marad: bárcsakmindezt elôre tudtam volna…

Pompor Zoltán

Az ôsemberés a fitness

Manapság újra felfezezzük azôsembert. Aki állítólag sokkaltovább élt és sokkal fittebb volt,mint ahogy azt mi annak idejéntanultuk. A legújabb antropoló-giai kutatások ezt látszanak bi-zonyítani. A paleolit ember, akikizárólag húson, bogyókon,magvakon és gyümölcsön élt, akutatások szerint jóval egészsé-gesebb volt, mint a késôbbi,földmûvelô ember, aki a gabo-naféléket és a tejet is bevonta atáplálkozásába. Persze a táplál-kozásszakértôk épp az ellenke-zôjét állítják. Mindenesetre a pa-leolit ember újrafelfedezése apaleolit táplálkozás újrafelfede-zésével is járt. Ennek a divat-irányzatnak számos guruja van:akad, aki paleolit étrend alatt ahúst, növényeket, tojást és mag-vakat érti, de akad olyan is, aki anyers húst reklámozza. Abbanegységesek, hogy elvetik a vege-tarianizmust. A gabonaevéstéppúgy a „Sátán mûvének”tartják, mint a vegák a húsevést.

Lehet választani, kinek mi aszimpatikusabb. Robb Wolf amérsékeltebb irányzathoz tarto-zik. Sportember, edzô és tudós,akinek jegyzett edzôterme vanaz USÁ-ban és számos sportolólett híve az általa hirdetett pale-olit táplálkozáskultúrának. Pon-

tosabban a táplálkozás és a test-mozgás kombinációjának. Az ôszemélyes története abból indulki, hogy sokáig vegetáriánusvolt, de betegségei egyre szapo-rodtak. Felnôtt korában kiderült,hogy családjában többen lisztér-zékenységben szenvednek, ígyérthetô, ha a gabonafélék nemjöttek be nekik. Wolf tudomá-nyos eredményekkel igyekszikbizonyítani, hogy a gabonafélékaz autoimmun betegségek, arák és sok más betegség okozói,hogy gyulladást okoznak a szer-vezetben. Elemzi a fehérjék,szénhidrátok és zsírok bejuttatá-sának helyes arányait a szerve-zetbe, foglalkozik a hormonok-kal, például a kortizollal és az al-váshiánnyal, vagy a stresszel. El-gondolkoztató vélemény, hogyAmerikában az állam számos, azegészségre ártalmas termék ter-melését nem állítja le (pl. kukori-caszirup), inkább a gyógyszer-ipart támogatja, amely sok mel-lékhatással rendelkezô gyógy-szereket dob a piacra. Szerinteinkább az egészséges életmódotkéne támogatniuk. Az általa hir-detett helyes étrend sovány hús-

ból (kizárólag fûvel táplált álla-tokból), a tenger gyümölcseibôl,olajos magvakból, szezonáliszöldségekbôl és gyümölcsökbôláll. 30 napos étrendet ajánl, re-ceptekkel, melyek bizonyosanmeghozzák a várva várt fogyást,hiszen a gabonaféléket teljesenmellôzik. Igaz, jópár itthon ne-hezen beszerezhetô ételféleségvan köztük. Nemcsak szigorú ét-rendet, de rendszeres testmoz-gási programot is ajánl, kezdôkrészére szóló edzéstervvel. Bizo-nyos étrendkiegészítôket meg-enged, de dohányt, alkoholt, ká-vét és más élvezeti szereketnem. A paleolit étkezés bár-mennyire szimpatikus is valaki-nek, hosszú távú jövôje kérdé-ses, mivel a legújabb kutatásokazt is kimutatták, hogy az egyiklegnagyobb környezetszennye-zést épp a húsáért tenyésztettállatok tartása okozza (a kérô-dzôk által kibocsájtott gázok ésgôzök), és egyre többen mond-ják azt is, hogy néhány évtize-den belül nem lesz elegendô te-rület a föld népességének hússalvaló ellátására.

Sz. Zs.

Robb Wolf

PALEOLIT MEGOLDÁS

Az ôsi emberi étrend

Scolar Kiadó

336 oldal, 3250 Ft

Gary Chapman

12 DOLOG, AMIT JÓ

LETT VOLNA TUDNOM

AZ ESKÜVÔM ELÔTT

Harmat Kiadó

148 oldal, 2500 Ft


A regény címe:Magyar

Ibrahim Müteferrika, a kolozs-vári mûvelt protestáns fiatal-emberbôl muzulmánná lett hí-res sztambuli tisztviselô és azelsô konstantinápolyi nyomdamegalapítója, a törökországiemigrációban élô magyar feje-delem, Rákóczi tolmácsa. Az ôkalandos életérôl szól ez anégyszáz oldalas történelmiregény. De nem csak. A mûkét idôsíkon játszódik, megje-lenik benne a 17. század vége,a 18. század elsô fele, illetvejátszódik a modern korban,2004-ben. A múltbeli esemé-nyekrôl a magát kolozsváriszületésûnek valló, iszlám hitreáttért, nyomdaalapító személyír, mindvégig többes számban,mivel elmondása alapján vanegy ikertestvére… ám valójá-ban ez egy írói fogás, ami vo-natkozhat a Kelet-Nyugat ket-tôsségére, a kettôs éntudatravagy egy mindmáig létezô mo-dern jelenségre, a kettôs iden-titásra.

Történelem, egzotikum, ka-land és mese – mindez egybe-szôve a jelennel, mégpedig egynem kevésbé izgalmas szál se-

gítségével: Müteferrika törté-nelmi naplóját Moszkvábanegy antikváriusnál szinte vélet-lenül vásárolja meg valaki, ésnem is sejti, mekkora kincsrebukkant! A modern kori ré-szekben egy magyar nô, egyegyetemi tanár, bizonyos Ko-vács Onella és egy török úri-ember, Hayyam azt próbáljákmeg kideríteni, hogy a kéziratszerzôje megegyezik-e a bizo-nyos Ibrahim Müteferrikával,aki megalapította az elsônyomdát az Oszmán Biroda-lomban. Budapesten és Isz-tambulban folyik a lázas kuta-tómunka, közösen dolgoznaka részben magyarul, részbentörökül íródott szövegen. Ellá-togatnak Kolozsvárra az unitá-riusokhoz is, hogy kiderítsék azigazságot. Regényében renge-teg történelmi személyiségetvonultat fel az írónô: XII. Ká-roly svéd király, III. Ahmedszultán, Szavoyai Jenô herceg,Mikes Kelemen, Bercsényi Mik-lós, Rákóczi Ferenc és fiaGyörgy, Van Mour holland fes-tô, Levni oszmán miniatúrafes-tô, Zrínyi Ilona, Thököly Imre...Mivel a fôszereplô bejáratosvolt a szultáni udvarba, megis-merhetjük közelebbrôl a mini-atúrafestô-mûhelyeket, az

oroszlánketrecet, valamint aXVIII. századi Isztambul lükte-tését; a gyakran pusztító tûz-vészekkel, miközben pezseg adiplomáciai élet: olasz, francia,brit követek jönnek-mennek azoszmán fôvárosban. A regényfôhôse lépten-nyomon össze-veti a keleti-nyugati kultúrát,és ô maga is megosztott, miveleredetileg kolozsvári születésû,de késôbb felveszi az iszlám hi-tet és eljár a kerengô dervisek-hez. A történetet még sok ér-dekes és titokzatos kép gazda-gítja, megtudhatjuk például,milyen a szabadkômûvesek be-avatási szertartása, a kerengôdervisek rituális tánca. Akönyvben mindvégig együttvan jelen Kelet és Nyugat,Ázsia és Európa.

A Magyar címû könyv a ma-gyar olvasóknak számos voná-sa miatt lehet érdekes. Itt vanmindjárt az Ibrahim név, – ma-ga is mítosz –, amely az Ábra-hám arab-török változata, je-lentése: minden népek atyja.Van is egy pár Ibrahimunk, pél-dául a nagyvezír, aki a híres kô-szegi ostromot vezette 1532-ben, és óriási fölénye ellenérealulmaradt Jurisics maroknyivárvédôivel szemben, így nemtudta Bécset sem bevenni.

Majd Ibrahim Pecsevi, pécsiszármazású oszmán történészés krónikás, a kávéházak és Zrí-nyi kirohanásának elsô hitelesleírója. Végül, de nem utolsósorban, itt van Ibrahim Müte-ferrika, akinek életérôl máris el-olvashatunk egy izgalmas,négyszáz oldalas regényt.

Szepesi Dóra

panoráma

Solmaz Kamuran

MAGYAR

Az elsô török nyomda

magyar megalapítójának

kalandos élete

Fordította: Sipos Kata

NapKút kiadó 2990 Ft

Gyógyító Varjúvisszaemlékezik

Gyerekkorunk olvasmányél-ményei után, felnôtt fejjel ro-mantika helyett inkább hitelestanulmányokra, a valóság tu-dományos, de legalábbis do-kumentarista bemutatásáravágytunk az indiánokat illetô-en. Ezen igényünknek felelmeg a történész-krónikásvisszaemlékezése, illetve kuta-tómunkájának foglalatát kíná-ló könyvecskéje is. A régmúlt-ról már neki is archívumbankellett adatokat szereznie. Az1913-ban született GyógyítóVarjú emellett hosszú életé-nek elsô felét meséli el – 90évesen. A bevezetôbôl meg-tudhatjuk, mi az a négy dicsôtett, amit a törzshöz tartozó

harcostól elvárnak, hogy elis-mert, megbecsült vezetôje le-hessen népének. Itt most is-

mertetésükre azértsem kerül sor, merthosszú volna elôad-ni, de mert ezzel akönyv „nagy poén-ját” lelôném.

A törzs múltjáhoztartozik például asziúkkal és sáje-nekkel vívott LittleBighorn-i csata,amelyben a szerzônagyapja Custerkapitány indián fel-derítôinek egyikevolt. Megtudjuk,hogyan kerültek asíksági Varjú indiá-nok arra a terület-re, ahol ma a re-zervátumuk van

(Pryor-hegység, Montana),és ott hogyan éltek-élnek.Szól Joseph Medicine Crow a

családjáról, az iskoláséveirôl,a fehérekkel való gyerekkoriés késôbbi kapcsolatáról.1938-ban sikeresen lediplo-mázott, így lett az elsô fôis-kolát végzett ember a tör-zsében. Pár év múlva pedigbehívták katonának, és Né-metországba került…

A könyv rövid fejezetei hite-les, egyben sajátos képet ad-nak az indiánoknak az ameri-kai társadalomban elfoglalthelyérôl, szerepérôl.

Cs. A.

Joseph Medicine Crow

EGY TÖRZSFÔNÖK

DICSÔ TETTEI

Fordította: Hegedûs János

Kairosz Kiadó

104 oldal, 1800 Ft


panoráma

Szavakba zárterdélyi múlt

Az Erdélyi magyar szótörténetitár múltunk tudományos igé-nyû, monumentális forráskiad-ványa. Szabó T. Attila, a legki-válóbb erdélyi nyelvész kezde-ményezésére és hatékony mun-kája nyomán 1975-tôl fogvalassacskán utolsó (14. vagy 15.)kötete is megjelenik. E szó-kincstárba foglaltakat varázsol-ta eleven panorámává HajduEndre, a Soproni Egyetem nyu-galmazott tanára, a pár évekönyvsiker – szintén a TintaKönyvkiadónál megjelent –Szómúzeum összeállítója.

Hajdu a geometria oktató-jának fölényével válogatottnégy évszázad mûvelôdés-történeti emlékeibôl. Jó pe-dagógushoz illôen a nyelv-

történeti szótárba zárt ada-tokat, példamondatokat té-makörök szerinti olvas-mánnyá rendezte, s a szö-vegrészletekkel mintegymegelevenítette a múltat.

Erdély történetének arany-koráról, a Tündérországrólnem elsôsorban a hadi sikerekszámolnak be, bár Hajdu hétoldalon is a katonaság szavaitmutatja be (211–218. lap). Afejedelemség jólétét a céhesélet (73–80. lap) és a vallás,pontosabban a vallások gya-korlása (382–391. lap) jelzi. Aboldog, békés hétköznapoksokszínûségérôl például az„étel-ital” (119–124. lap) és a„ruházat” (286–297. lap) szó-cikkek számolnak be. A szer-kesztô illô arányérzékkel a ko-rabeli szexualitás bemutatásá-nak is teret szentelt, több szó-cikket is biztosított neki.

A válogatás azonban távol-ról sem idéz idillt: a véres tör-

ténelem is feltárul bene, a tö-rök, tatár, német hadak dúlá-sa, éhínségek, járványok, bû-nök és büntetések, kínzások,boszorkányság, alkímia.

Megindító a találkozás a régiidôk erdélyi emberével, akivallásos áhitattal, bizonyos ér-telemben naivan, sôt hiszéke-nyen, ám olykor az emberte-lenséggel határos szigorralrendezte dolgait, neveltegyermekét, bánt az állatokkal.Ennek az archaikus emberneka viszonya istenéhez is más,ôsibb volt.

A Szótörténeti tár betûten-gerébôl készített mûvelôdés-történeti antológia a laikusokszámára is hasznos mû, amelya fogékony olvasót elvezethe-ti a nyelvészet és történelembehatóbb, szakszerûbb meg-ismerése irányába.

K. S. A.

Rükvercben élniKerékgyártó István neve alegtöbb olvasóban az író re-gényhôse, Trüffel Milán figu-ráját hívja elô, a tabáni kalan-dorét, aki afféle utazó szélhá-mosként bejárja a századfor-dulós Monarchia területét.

A Trüffel-regényhez képesta Könyvhétre megjelent Rük-verc címû prózakötet óriásifordulatot jelent Kerékgyártóeddigi életmûvében, és akönnyed szószátyársággal iseljátszadozó történetmeséléstegy megdöbbentô mélysége-ket bejáró, letisztult, szófukarés pontos mondatokból épít-kezô próza váltja fel.

A Rükvercet bizonyosanprognosztizálhatjuk a jelenmagyar prózatermés egyikmeghatározó kötetének, ésnemcsak azért, mert „mély-szocio” realizmusa párhuza-mosan képes életre keltenimind a rendszerváltás idôsza-ka, mind napjaink társadalminihiljét, de ezt ráadásul olyanhibátlan arányérzékkel teszi,hogy a mû gyakorlatilag egyszuszra olvastatja magát.

A hajléktalanná váló VidraZsolt néhol krimiszerû törté-

nete, ahogy a – szintén re-mekül eltalált – cím is utal rá,visszafelé épül fel e könyv-ben. De nemcsak a fordítottkronológia által, hanem azíró mintegy életút-dekonst-rukciót végrehajtva rajzoljameg azt a folyamatot, ahogyegy már a fogantatása pilla-natában az élet és a halálkockajátékának kitett sors

megindul a magapusztulásra ítéltútján. Az önálló-an is mûködô no-vellákból felépü-lô regény szerke-zete bezárulókört alkot,amelynek végsôpillanata (s egy-ben kezdete),szent imenta l i z -mus nélkülmondhatjuk, to-rokszorító. Bár akötet „hôse”mindvégig Vidra,valójában csupánmellékszereplôjea maga történe-teinek – annak asodródó figurá-nak a megtestesí-tôje ô, aki csak

asszisztál az élete alakulásá-hoz, akivel megtörténnek adolgok, és tökéletes bábunakbizonyul mások törtetô, ke-gyetlen vagy mélyen közö-nyös játszmáihoz. Hogy miteszi mégis tragikus hôssé,nem balekká Vidra Zsoltot? Asorsszerûség, és a csúffalmindig párhuzamosan meg-jelenô szépség. Ezt formálja

meg annyira eltaláltan Ke-rékgyártó, aki a Rükverc min-den történetével egyúttal átis lépi a realizmus határait.

Hatalmas élet- és élmény-anyagról árulkodnak e regényegyes novellaepizódjai; aholkell, ott kendôzetlen, kímé-letlenül nyers naturalizmussalábrázolva. Az a fajta hiteles-ség ez, amit „nem lehet kita-lálni”, kevés lenne hozzáminden fantázia. KerékgyártóIstván Csáth, Kosztolányi,Sarkadi Imre novellahagyo-mányát folytatja méltó mó-don, ugyanakkor bekapcsoló-dik a kortárs magyar drámaHáy-, Egressy-, Parti Nagy-fé-le vérkörébe is: némelyik tör-ténet szinte önálló színdarab-ként mûködik. Ez utóbbiramár a színházi szakma is ráér-zett: a Rükverc dramatizáltváltozatából várhatóan ôsszelszínházi bemutató lesz.

L. E.

Hajdu Endre

ANTHOLOGIA

HUNGARICA

A régi világ tüköre

Tinta Könyvkiadó

440 oldal, 4990 Ft

Kerékgyártó István

RÜKVERC

Kalligram Könyvkiadó

182 oldal, 2500 Ft


Ad Astra Kiadó

1041 BP., BERZEVICZY G. U. 21.

T: 445 1344. F: 445 1346

www.adastrakiado.hu

Lavie Tidhar: OSZAMA

Egy globális terrorizmustól mentesvilágban a magánnyomozó Joe-t ti-tokzatos nô béreli fel, hogy felkutas-son egy rejtélyes írót, akinek pony-varegényeiben a hôs Oszama binLaden, az igazságosztó…

Joe-t hajszája az író után Ázsia el-dugott zugaiból Párizsba és Lon-donba viszi, és ahogy a rejtély egy-re sûrûsödik körülötte, egyetlen kérdés van csupán, amelyet nemmer feltenni: valójában kicsoda ô maga, és a regényekbôl mennyi akitaláció? Ismeretlen üldözôkkel a nyomában Joe identitása lassanszéthullik, ahogyan felfedezi a világát kísértô menekülteket. Honnanérkeztek és mit akarnak? Joe tudja, hogyan kell véget érnie a törté-netnek, de még ô sincs felkészülve az igazságra, sem pedig a döntés-re, amelyet végül meg kell hoznia.

Tidhar a szeptember 11-e utáni globális tudatalattit „megcsapol-va” vegyíti a film noir, a dokumentumpróza, az alternatív történe-lem és a thriller elemeit, hogy a mai idôk nyugtalanító, ugyanakkorlenyûgözô korrajzát alkossa meg.

(X)„Philip K. Dick legjobb paranoiás alternatív történelmi regényeihez

mérhetô. Gyönyörûen megírt és tagadhatatlanul hatásos írás.”

(The Financial Times)

352 oldal, 2790 Ft

Akadémiai Kiadó

1117 Bp., Prielle K. u. 19.

T: 464 8200

[email protected]

www.akademiaikiado.hu

Küllôs Imola:

KÖZKÉZEN, KÖZSZÁJON,

KÖZTUDATBAN

Válogatott folklorisztikai

tanulmányok

A szövegfolklorista Küllôs Imola aszájhagyományozó népköltészetés a populáris kultúra bonyolultösszefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik. Tanulmányaibana kéziratos és nyomtatott forrásokból feltárt 18–19. századi népsze-rû közköltészet egy-egy jellegzetes mûfaját, a népdalok és balladákszövegének történeti változásait, jelentését, funkcióját és stílusátelemzi. Örökzöld folklorisztikai problémák és a magyar folklorisztiká-ban eddig nem vizsgált témák, hagyományos és újszerû szempontok,szövegelemzési módszerek, valamint színes és változatos példaanyagteszi gondolkodásra késztetô, érdekes és információgazdag olvas-mánnyá írásait. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket a néprajztu-domány közvetett forrásai, a mentalitástörténet, a szájhagyományo-zó folklór és a régi magyar költészet kérdései érdekelnek.

(X)B/5, kötve, 496 oldal, 4990 Ft

HARGITTAI ISTVÁN:

AMBÍCIÓ ÉS KÍVÁNCSISÁG

avagy mi hajtja a tudományos

felfedezôket

A neves szerzô tizenöt jelentôs fel-fedezés mozgatórugóit elemzi ol-vasmányos új könyvében, amely tu-dományos elôképzettség nélkül isnagy élvezetet nyújt olvasójának,de amelyet a szaktudományok mû-velôi is haszonnal forgathatnak. Aszerzô tizenhárom esetben szemé-lyes kapcsolatban volt a könyvbenszereplô Nobel-díjas, vagy hasonlótudományos rangú felfedezôkkel.A könyv mindegyik fôhôsérôl elmondható, hogy megvolt benne az am-bíció és a kíváncsiság, de emellett mindegyik rendelkezett még legalábbegy, a pályája alakulását döntôen befolyásoló tulajdonsággal is. A ket-tôs spirál társfelfedezôje, James Watson különösen sikerorientált volt,de a szerkezetkutatás lehetôségeire vonatkozó tájékozatlansága isnagyban hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezze a DNS szerkezeténekmeghatározását. A 20. század egyik legnagyobb kémikusa, Linus Pau-ling döntô felfedezést tett a fehérjék szerkezetére vonatkozóan, és sike-rében nagy szerepe volt versenyszellemének. Gertrude Elion családtag-jai olyan betegségekben haltak meg, amelyek nem sokkal késôbb gyó-gyíthatók lettek. Elion egész pályáját a gyógyszerkutatásnak szentelte.

Ezek a példák emberközelségbe hozzák a felfedezôket, az olvasószinte szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekrôl,amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják.

(X)B/5, Kötve, 332 oldal, 3800 Ft

Balassi Kiadó

1136 Budapest, Hollán Ernô u. 33.

Tel. 483 0750. Fax: 266 8343

[email protected]

www.balassikiado.hu

HIEDELEMSZÖVEGEK

Szerkesztette Pócs Éva

A magyar folklór szövegvilága 1.

E kötettel indul új szöveggyûjtemény-sorozatunk, amely elsôsorban anéphit, népi vallás, vallásos folklór szöveganyagát hivatott közreadni, ré-szint a folklorisztika hagyományos kategóriarendszerében, mûfaji beosz-tásában, részint az aktuális kutatások új kategóriáinak megfelelôen. Pár-huzamosan készült a még sajtó alá rendezés alatt álló magyar néphit en-ciklopédiaszerû összefoglalásával, amelynek mintegy példatárául, illuszt-rációjául kíván szolgálni. A közölt hiedelemelbeszélések a folklór, illetvehiedelmek gyûjtésének intenzív megindulásától napjainkig tartó mintegyszáznegyven éves idôszak szövegeit képviselik az ország és a határainkonkívüli magyarság minden térségébôl. A kötet a hatalmas gyûjtött anyag-ból nem a teljes magyar néphitet, hanem annak egy kiválasztott szeletétreprezentálja: a hiedelemlények vagy mitikus lények gazdag és színes vi-lágát kívánja minél teljesebben, minél több színárnyalatában bemutatni.Könyvünket a folklorisztika, antropológia, mûvelôdéstörténet és más ro-kon tudományágak mûvelôin kívül szívesen ajánljuk a magyar kultúramúltja iránt érdeklôdô szélesebb olvasóközönségnek is.

(X)B/5, 716 oldal, papírtábla, ISBN 978-963-506-880-7, 5300 Ft

x úr a kh-ban


x úr a kh-ban

Theophülaktosz

Szimokattész:

VILÁGTÖRTÉNELEM

A Magyar Ôstörténeti

Könyvtár sorozatban

A 7. század elsô felébenélt, egyiptomi születésû bi-zánci szerzô, Theophülak-tosz Szimokattész Világtör-ténelem címû mûve aMaurikiosz császár kori(582–602) Bizánci Biroda-lom történetének fô forrá-sa, a bizánci–perzsa hábo-rú (572–591) eseményei-nek bemutatása kapcsánpedig a Szászánida Perzsiabelsô viszonyainak is egyik legfontosabb kútfôje. A magyar olvasó-közönség számára azonban elsôsorban azért rendkívül érdekes ésértékes a mû, mert a Kárpát-medence és a kelet-európai sztyeppenépeinek, elsôsorban az avaroknak a históriája tárul fel tudósításainyomán, sôt egy részletében, az ún. szkíta exkurzusban páratlanulinformációgazdag és hiteles tájékoztatást kapunk a belsô-ázsiai TürkBirodalomról, sôt Kínáról is. A görög nyelvû történeti mû fordításátés a magyarázó jegyzeteket az avar történelem forrásait több évti-zede kutató Olajos Teréz készítette.

(X)B/5, 368 oldal, térképpel, kartonált, ISBN 978-963-506-874-6, 3600 Ft

Hibernia Kiadó

Telefon: 1 422 0306

E-mail: [email protected]

www.hibernia.hu

KASSA ÚTIKÖNYV

A Hibernia Kiadó Utazzunk együtt!útikönyvsorozatának legújabb da-rabját ajánljuk a kedves olvasó fi-gyelmébe.

Kassa városáról magyarul közel har-minc éve nem jelent meg átfogó úti-könyv. A Felvidék legnagyobb városasikeresen átvészelte a rendszerváltásés az önálló Szlovákia megalakulásaokozta nehézségeket. Fejlôdése fô-ként azoknak szembetûnô, akik még a szocializmus idején jártak ittelôször. Szinte teljesen más városba érkeznek, melynek finoman ésízlésesen felújított óvárosa könnyen rabul ejti az újonnan érkezô lá-togatót is. E régebben már sokszínû település napjainkra sikeresenés nyitottan vált multikulturális várossá, ennek egyik elismerésekéntlesz a 2013-as év egyik európai kulturális fôvárosa.

Egy-egy nap sosem elég a város és a környék által felkínált lehetô-ségek felfedezésére. Látogasson el Kassára egy hosszú, ám de va-rázslatos hétvégére, ízlelje meg minden ízét, majd vigye hírül élmé-nyeit, ossza meg ôket ismerôseivel is.

Az útikönyv 96 oldalon 5 térképpel és 180 fényképpel segíti Kas-sa megismerését és a tájékozódást.

(X)1580 Ft

Kassák Könyv- és Lapkiadó

Tel: 06 28 503 450

www.kassakkiado.hu

[email protected]

BÖLCSEK MESÉI

AZ IGAZ ÚT KÖNYVE

Tanító mesék Tatiosz, Kalimonasz,

Kleanthész, Kleobulosz, Mütilénéi Harisz,

Timón, Kung Fuce, Lao-ce, Mong-Dsi és

mások tollából.

Ford. szerk.: Vágó Gy. Zsuzsanna,

Angelisz Irini, Tôzsér Richárd

Bölcsességek Kincsestára sorozat 32. kötet

Görög és kínai mesterek tanításai. Lelkünket megérintô és ta-nulságos, kedves és elgondolkodtató történetek. Te magad vagyaz út, mondják a mesterek. Ha az Igaz Utat – az ember életénekhelyes és egyedül járható útját – keresed, belül találod. Volta-képpen ezért jöttünk a földre. Az emberekkel, akikkel hosszabb-rövidebb ideig együtt vagyunk, közös a sorsunk. Amit az éle-tünk során teszünk, nemes alkotás, bármi legyen is az, a földke-rekség valamennyi emberéért tesszük, mert a sors közös. Egygömb részeiként, apró láncszemeiként alkotjuk a világ hatalmasemberi óceánját. Olyanok vagyunk, mint a lélegzet, amely nél-kül nem élhet a föld. Szeretnél boldogan élni? Szeretnél látni,tudni, hinni? Olvasd a Bölcsek meséit, amely beavat az élet is-meretének mélyebb titkaiba.

(X)Keménytáblás, B/6 méretû, 180 oldal, 1590 Ft

ISBN 978-963-9757-25-7

LEGYEN VELED A NEVETÉS

DERÛS BÖLCSEK KÖNYVE

Ford. szerk.: György Edit

Bölcsességek Kincsestára sorozat 31.

kötet

„A Föld neked forog. Az óceánokneked áradnak és apadnak. A ma-darak neked énekelnek.”

A Hit, a Szeretet, a Derû és a Jó-kívánságok könyve. Kedves, mu-latságos, hangulatos és bölcs –mint olykor maga az ember. Hi-szen ott él valamennyiünk lelké-ben a könnyedség, a mosoly, azönfeledtség, a jóízû nevetés. A napokban arról beszélgettünk ba-rátainkkal, hogy az élet egyik legkellemesebb érzése az önfeledt-ség. Aki ismeri, aki él vele, annak számára eltûnik az én, és eggyéválik mindennel. Mindennel, amit lát, amit tesz, amit érez, amitgondol. Ezt a csodát hozza el életünkbe: a nevetés. Megôrzi azegészséget, vagy éppenséggel visszaadja. Mark Twaintôl Chur-chillig, Oscar Wilde-tól Woody Allenig, Ralph Emersontól BernardShaw-ig, Benjamin Franklintól Al Pacinóig, Nietzschétôl Heming-wayig, Bismarcktól Einsteinig – nagy írók, tudósok, mûvészek, po-litikusok sokszor nevettek az életen, s most bennünket is megne-vettetnek. Hát legyen velünk a nevetés! Olvasóink kérésére anagy sikerû karácsonyi könyv ismét kapható!

(X)Keménytáblás, B/6 méretû, 136 oldal, 1490 Ft

ISBN 978-963-9757-25-7


Nagykönyv Kiadó

www.nagykonyvkiado.hu

Omar Neil Watson:

ÚJ VILÁGREND CSOPORT

Velünk vágtat a halál

Ma valahol a világban, ma-roknyi ember napról napratöbb százmillió dollárt keres.Már tízmilliárdjaik vannak, deez sem elég. Felosztottákmaguk között a világot, övékminden földrész. Iszonyatosvagyonukért most hatalmatvásárolnának; egy új világrólálmodnak. Ám tapasztalniukkell, hogy szándékukat még a sok pénzzel is nehéz megvalósítani,mert a visszatartó sötét erôk, a régi rend hívei nem adják fel egy-könnyen. Sokan meghalnak, mire a „kontinensek urai” akár csakrész-gyôzelmet is aratnak. A regény az egész világon játszódik, sze-gények és szupergazdagok világára csodálkozhatunk rá. Döbbene-tes a szupermodern technika, az emberi kitartás és a nemes cél öt-vözése. Az olvasó minden lapon mennybe megy és lerántják a po-kol mélységeibe. Dicstelen pusztulások, szörnyû halálok, fényes gyô-zelmek és rokonszenves fôszereplôk… Aki kinyitja ezt a könyvet, ké-szüljön rá: amíg be nem fejezte, nem fogja letenni!

(X)408 oldal, 2990 Ft

Öko-völgy Alapítvány

www.okovolgy.hu

BESZÉLGETÉSEK

AZ ÖNELLÁTÁSRÓL

Szerkesztette: Kun András

Létezik hazánkban egy falukö-zösség, ahol maguknak termelikmeg az élelmiszert, saját malom-ban ôrlik a gabonát. Saját kútbólhúzzák az ivóvizet, a szennyvizetpedig nádgyökérteres tisztítóbankezelik. A fahamuból mosás cél-jára hamulúgot készítenek.

Lehet ma így élni?A válasz: igen.A helyszín: Somogyvámos, Krisna-völgy. Krisna-völgy ökofalu tapasztalatait rendkívül gyakorlat-orientáltan

foglalja össze a Beszélgetések az önellátásról címû könyv. Biogazda-ságuk vezetôi tizenöt dialógusban adják át tudásuk legjavát, közelkét évtizedes tapasztalataikat. Haszonnal forgathatják a könyvetmindazok, akik önellátó családi gazdaságot terveznek, vagy akár ki-sebb veteményes, kerti tó létrehozásán törik a fejüket.

„...amolyan letehetetlen olvasmány. Faltam a sorokat, vágytamtudni, mit termelnek kertészetükben, hogyan tartósítják ételeiket,hogyan teszik biztonságossá a kútvizet, mi az, amit nem tudnak elô-állítani maguk és pénzért kell beszerezniük, hogyan mûködik egyilyen falu gazda(g)sága?” /Petrik Ida, a videkielet.hu alapítója/

(X)240 oldal, 108 fotó, 2950 Ft

Pro Pannonia Kiadó

7621 Pécs, Király u. 33.

T/F: 72 516 866

[email protected]

www.propannonia.hu

Dusan Sarotar:

BILIÁRD A DOBRAY SZÁLLÓBAN

A szlovén irodalom fiatal nemzedé-kéhez tartozó ismert író, dokumen-tumfilmek, forgatókönyvek, verses-kötetek szerzôjének regénye. Szülô-városa, Muraszombat nehéz idôsza-kát, a 2. világháború végnapjait idézi fel a könyv: a városból kivonul-nak a német és magyar csapatok, felvillannak már a szovjetek tor-kolattüzei, Tito partizánjai is megjelennek a környéken. Ekkor térvissza Auschwitzból a szerzô nagyapja, akinek sorsában felidézôdika négyszáz muraszombati zsidó tragédiája.

Sarotar nemcsak történelmi dokumentumregényt ír az egykor vi-rágzó polgárváros szlovén, magyar és zsidó közösségérôl, hanemvisszaadja a mindenkitôl elfeledett határszéli Muraszombat akkorisajátos, nyomasztó légkörét is. Ennek megtestesítôje a bár és étte-rem, szálloda és kaszinó valamint bordély gyanánt egyaránt mûkö-dô, ma is álló Dobray Szálló a város fôterén. Göncz László ugyanek-kor játszódó, Kálvária címû regénye után feltör bennünk a felisme-rés: mennyire sokféleképpen éljük meg és látjuk a történelmet. A2007-ben megjelent regényt Gállos Orsolya kiváló fordításában ol-vashatjuk.

(X)A/5, 168 old., keménytáblás, 2000 Ft

Gállos Orsolya:

SZLOVÉNIAI VÁLTOZATOK

A szerzô a szerb, a horvát és aszlovén irodalomnak értô tolmá-csolója, a szlovéniai társadalmi,mûvelôdési, irodalmi folyama-toknak és azok szereplôinek ki-váló ismerôje, a velük történôkapcsolatépítésnek lassan háromévtizede egyik legismertebb kép-viselôje. Könyve középpontjábantörténelmi írások (a szlovén regi-onalitásról, a szlovén Katynról, a„horvát tavaszról” és az új Euró-páról), íróportrék, interjúk (EdvarKocbekrôl, Lojze Kovacicról, Drago Jancarról, Miroslav Krlezáról,Vlado Gotovacról), irodalmi párhuzamok (Mátyás király a szlovén ésa magyar népmesékben, A Czilleiek csillagai a két népnél, Vörös-marty és Preseren törekvése egy nemzeti eposz megalkotására), to-vábbá a szlovéniai rendszerváltás történéseinek személyes élménye-ken is nyugvó bemutatása állnak.

A Vilenica Irodalmi Fesztivál konzultánsa, a Ljubljanai Egyetemegykori lektora végezetül szubjektív vallomással fejezi be könyvét:szlovén családi felmenôirôl, a Ljubljanáig, Bécsig, Brassóig, Szaraje-vóig kiterjedô családról, a baranyai szülôföldrôl és a szlovéniai szü-lôházról, a két kultúráról, kettôs kötôdésérôl.

(X)A/5, 280 old., 51 fotó, illusztráció, kartonált, 2690 Ft

x úr a kh-ban


x úr a kh-ban

Scolar Kiadó

1016 Budapest, Naphegy tér 8.

Tel.: 061 466 7648

[email protected]

www.scolar.hu

Robert Williams:

LUKE ÉS JON

Az egyik legfrissebb bestsellerAngliából!

A 13 éves Luke próbál visszata-lálni régi életéhez, melyet édes-anyja halála teljesen felkavart. Afiú az összezúzott családi lét da-rabjaiból próbálja összeragasztgatni a jövôt. Kapcsolata apjávalazonban tovább lazul, s úgy tûnik, megállíthatatlanul eltávolodnakegymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözöttfura kis madárijesztô: Jon…

A család összeomlását, majd újbóli felépülését a kamaszkor kihívá-saival együtt bemutató regényben Williams teatralitástól mentesen,óvatosan, érzékenyen és legfôképpen élvezetesen mesél. Sokrétûenábrázolja az „életet”, és természetes könnyedséggel ajánl megoldá-sokat a nem hétköznapi hétköznapokra.

A mû elsöprô sikert aratott Nagy-Britanniában, szerepel a gimnazis-táknak ajánlott olvasmányok listáján. A kiadó e mûvel folytatja az ol-vasó ifjúság megnyerését, ahogy tette a Fiú, a Semmi és a Csikk meg-jelentetésével. A nagyszerû mû természetesen felnôtteknek is szól.

(X)288 oldal, 2750 Ft

Joachim Masannek:

HONKY TONK KALÓZOK 1–2.

(Az ígéret földje, Az elfeledett nép)

Az új, kiskamaszoknak szóló sorozat két in-duló kötetében négy ifjú kalóz kalandjaitkövethetjük nyomon a méltán népszerûVad focibanda szerzôjének tollából.

A szereplôk: Pokolkutyája Vili, ügyes csa-ló és zsebtolvaj, legjobb barátja, Jo, zse-niális és jószívû feltaláló, Moses Kahiki,vagyis a Nap Lovagja, ravasz szélhámos,és Honky Tonk Hanna, aki egy lélegzet-elállítóan szép és szeszélyes, messzi föl-dön hírhedt kalózlány.

Az ígéret földje 1760-ba, Berlinbe repít.Pokolkutyája Vili apró lopásokból tartjafenn magát és barátját, Jót. Vilinek azon-ban van egy nagy álma: karib-tengeri ka-lózzá akar válni. Úgy tûnik, ez az álomegy nap valóra válik, összejön a csapat…

Az elfelejtett nép címû kötetbenfolytatódnak a kalandok: az ifjú kalózoknak sikerül megszök-niük a gonosz Talleyrand báró és szövetségese elôl. Megsze-rezték a bûvös amulettet, amely révén megtalálhatják az elfe-lejtett népet és a kincsekkel kecsegtetô ígéret földjét. Ám nyo-mukban a báró …

A sorozatot a 7–14 éves korosztálynak ajánljuk.(X)

224 oldal, 2690 Ft

Gerlóczy Márton:

CHECK-IN

Azt mondják, idegenben jövünkrá, kik is vagyunk valójában. Mé-lyen igaz ez az elismert, fiatal szer-zô külföldön átélt kalandjaira. Atôle megszokott ironikus éleslá-tással négy kontinens tíz országátismerteti meg az olvasóval: töb-bek között Bangkokot, Tokiót,Kingstont és nem utolsó sorbanBékéscsabát. Utazásai során nem-csak az ismeretlen és ismerôs tá-jakról, hanem legalább annyiramagáról és honfitársairól is izgal-mas tapasztalatokra tesz szert.

„Abban a pillanatban, amint bizonyossá vált, hogy én, Márczy La-jos, a csóró magyar író Bora Borára utazom Mangalica társaságá-ban, azonnal lementem a Reál ábécébe, és vettem egy sertésmájkré-met. A sertésmájkrémért 69 forintot fizettem, pontosan ugyan-annyit, mint azok a magyarok, akik ugyanezzel a termékkel utaznakkirándulni, piknikezni. […] Ez a sertésmájkrém jelentette számomraaz Európa szívében lüktetô magyarságot, ezek vagyunk mi, ezt vi-szem magammal, egy 69 forintos sertésmájkrémet, egy dobozbazárt, kikövetkeztethetetlenül zavaros állagú, mesterségesen megvál-toztatott és tartósított zsírvilágot.”

(X)184 oldal, 2950 Ft

Trivium Kiadó

T: 248 1263

[email protected]

www.triviumkiado.hu

Dominic O’Brien:

A SIKERES VIZSGÁZÁS TITKAI

a nyolcszoros memória-világbajnoktól

Ezt a könyvet azoknak ajánljuk, akikszeretnének…– hatékony memóriafejlesztô tech-

nikákat elsajátítani– tanulási készségeikben fejlôdni és jobb vizsgateljesítményt nyújtani– a gyorsolvasásban, jegyzetelésben és tanulásban hatékonnyá válni– ötleteket kapni az egyes tantárgyak és az idegen nyelvek tanulásáhozA fejezetek nagy része különleges memóriafejlesztési és tanulásitechnikákra összpontosít a képi memóriától az asszociációs tech-nikákon keresztül a láncmódszerig. Néhány fejezet pedig a tanuláskonkrét területeire koncentrál, bemutatva például az évszámokmegjegyzésének legkönnyebb módjait, vagy azt, hogyan készüljünkegy prezentációra a leghatékonyabban.

Gyakorlati útmutató a sikeres tanuláshoz, és az eredményes vizs-gázáshoz, melyekre már régóta vágyunk.

Dominic O’Brien hihetetlen emlékezô-tehetségérôl ismert. LasVegas-i kaszinókban bankot robbantott, ezért kitiltották. Nyolcszornyert memória-világbajnokságot, 1994-ben az Év Agyának, 1995-ben pedig Memória Nagymesternek választották

Eddig megjelent kötete: Memóriafejlesztés(X)

216 old., 2990 Ft


(Részlet)Tizenhárom éves volt, és egy Terque nevû faluból származott, az Al-pujarras keleti részérôl. Hernando ezt Ugíjar felé tudta meg Fátimá-tól. És nem, arról fogalma sem volt, hol lehet a férje. Humam apjacsatlakozott a monfikhoz, akik Vélez márki ellen indultak az Alpu-jarras nyugati lejtôihez, ô pedig, mint ahogy annyi más moriszkóasszony, a juvilesi templomtéren kötött ki a gyerekével.

– Láttam, hogy van nálad fegyver, ezért a kezedbe kapaszkod-tam. Ne haragudj… Nem hagyhattam, hogy a gyerekemmel isvégezzenek a katonák – suttogta Fátima. A szemében bánat tük-rözôdött, de ugyanakkor elszántság is. Mindketten Aisha elôttgyalogoltak, aki egy szót sem szólt azóta, hogy rájött a tévedés-re, miután kiszabadultak a keresztény katonák karmai közül.Hernando mostohatestvéreinek nehezére esett követni az ira-mot, és folyamatosan panaszkodtak is, hogy nem bírják.Lassan hajnalodni kezdett. A nap megvilágította a hegyeket ésaz ösvényeket, mintha mi sem történt volna, a hideg és a havastáj a tisztaság és az ártatlanság benyomását keltette, az éjszakaimészárlás most egy ôrült elme fantáziálásának tûnt csupán.De hiába tûnt annak, ami történt, megtörtént. Hernando viszontnem hiába tért vissza a faluba, elérte, amit akart, megtalálta éskimenekítette az anyját. A mostohatestvéreit viszont nem sike-rült, legalábbis nem mindet… És Hamid? Mi lehet a vallástudós-sal? Megszorította derekán az értékes kardot, majd hátrafordult,Aisha felé, aki lehajtott fejjel gyalogolt. Pár pillanattal korábbanhallotta, ahogy nagyot sóhajt, most szótlanul lépegetett. A fiú ahajnali fényben útitársát, a mellette haladó lányt is jobban szem-ügyre vette: göndör, fekete haja a vállát verdeste. A bôre sötét

volt, a vonásai finomak, testén látszott, hogy bár kislányos, ép-pen túl van a korai anyaságon, Hernando úgy látta, a mozgása akimerültség ellenére is büszke. Fátima megérezte, hogy nézik, ésa fiú felé fordult, ránézett mandulavágású, fekete szemeivel,majd elmosolyodott. A fiúnak hirtelen melege lett, arca elpirult,Humam pedig abban a pillanatban felsírt. Fátima csitítgatnikezdte a fiát, anélkül, hogy megállt volna, vagy lelassította volna

a lépteit.– Álljunk meg egy kicsit, etesd meg agyereket – javasolta Aisha hátulról.Fátima beleegyezett, így mindannyianletértek az ösvényrôl.– Sajnálom, anyám – mondta Hernandoaz anyjának, miközben Fátima valamivelarrébb a földre kuporodott és szoptatnikezdte a csecsemôt. A két gyereket le-nyûgözte a szoptatás látványa.Aisha nem felelt a fiának.– Azt hittem… azt hittem, Raissa az.– Megmentetted az életem – szakítottafélbe az anyja. – És nem csak az enyé-met, hanem két testvéredét is. Aishaekkor elsírta magát, és magához vontaHernandót. – Nincs miért bocsánatotkérned… – szipogta, még mindig szo-rosan ölelve a fiút –, csak azt kérem,értsd meg, hogy nekem mennyire fáj akét lányom elvesztése… Köszönöm.Fátima pár lépés távolságból, komolyarccal figyelte a jelenetet, miközbenHumam mohón szopta a mellét. Ami-kor befejezte, és a keble fedetlen ma-radt, Hernando meglátta, hogy anyakában egy hamsza, Fátima kezelóg, az az amulett, ami megóv a go-nosztól, és amit a keresztények rég-óta betiltottak.

Hernando és kis csapata három mérföldet tett meg aznap Juviles-bôl Ugíjarig, az Alpujarras legjelentôsebb keresztény településéé-ig, amely most moriszkó kézen volt, miután Farax parancsára le-mészárolták a falu keresztény lakóinak nagy részét. Nechite völ-gyében helyezkedett el a falu, aSierra Nevada hegyvonulataitólkissé távolabb, így nem voltolyan magasan, mint az Alpujar-ras legtöbb települése. Szôlôt ésbúzát termeltek, a környékenpedig rengeteg jó legelô volt azállatok számára. Aben Humeyahadserege is a faluban táboro-zott, amikor odaértek. Ugíjar aharc lázában égett.

Ildefonso Falcones: Fátima keze

Fordította:

Bakucz Dóra, Smid Bernadett

Kiss József Könyvkiadó

720 oldal, 3980 Ft

könyvszemelvény

Ildefonso Falcones: Fátima keze


Szinte Gábor:AZ IGAZI VELENCEÉS FIRENZE KÖZELRÔL234 oldal, 3800 FtA neves mûvész által össze-állított könyv azoknak szól,akik szeretnek elmaradni acsoporttól, akik magukbanvágnak neki a labirintus-nak. Ôk azok, akik elôbbnéznek, majd látnak ésmegértenek.

Ablonczy László:LATINOVITS ZOLTÁNÉLETE, HALÁLAÉS FELTÁMADÁSAI414 oldal, 6900 FtTöbb mint félszáz vallomás.A színészkirály szerettei,kollégái, barátai, partnereiaz idô mélyérôl idézik megegy-egy színpadi gesztusát,színházi, magánemberi pil-lanatát.

Forgács József:A PÁRKAPCSOLATOKPSZICHOLÓGIÁJA448 oldal, 4200 FtRengeteg energiát fekte-tünk kapcsolataink kialakí-tásába és fenntartásába, a

magánéletben és munka-helyünkön egyaránt. A kö-tet nagy segítséget jelent-het mindenkinek, akit ér-dekel az emberi kapcsola-tok finom bonyolultsága.

Baranyi Károly:SZERPENTINENA MAGASBA474 oldal, 3500 FtAz élet, a kor, a vallás és ahit derûs, biztos útikönyve.Egyszerre életrajz és taní-tás, élménytár és magyará-zat; a hit kegyelmének sok-színû, történetekben, mély-ségekben és magasságok-ban fogant elbeszélése.

Buji Ferenc:HARMONIA UNIVERSALISAz asztrológia belsô rendje342 oldal, 3900 FtA horoszkóp önmagábannem jelent semmit, éppúgyélettelen rajz, mint egykotta. Buji Ferenc legújabbmunkája az asztrológiabelsô rendszerének, egye-dülállóan összetett ésharmonikus szerkezeténekbemutatása.

Kairosz Kiadó1134 Budapest, Apály utca 2/B. Telefon/fax: 359-9825, 273-1079. E-mail: [email protected]

A Jó könyv – szolgálat

A Kairosz Kiadó ajánlatawww.kairosz.hu

Ma minden fordítva mûködik –Balogh Robert

Balogh Robert közelmúltbanmegjelent, hárompercesek cí-mû kötetének novellái nemcsak frappáns tömörségükbenidézik fel Örkényt, de groteszkhumorukban is. Balogh Robert-tel beszélgetett – apróhirdeté-seken innen és túl – Laik Eszter.

Emigránscsoportok életrajza –Beszélgetés Frank Tiborral

„Az elsô magyar hullám1919–20 körül ment ki Német-országba, illetve néhány máseurópai országba, és onnanAmerikába. A második hullámakkor indult meg, amikor jöt-tek a magyarországi zsidótör-vények.” Frank Tibort a Kettôskivándorlás. Budapest–Berlin–New York 1919–1945 címûtörténelmi monográfiájárólCsokonai Attila kérdezte.

Párizsi szerelem – Hemingway-életrajz nôi szemszögbôl

Hemingway és a nôk. Sokatszeretett, és sokat hagyott el.Közülük az elsôrôl kevés szó

esik, pedig ô volt jelen az íróihírnév megszerzésének elsôlépcsôfokainál. Egy eddig ke-véssé ismert Hemingway-képrajzolódik ki az amerikai PaulaMcLain könyvébôl, aki az írófe-nomén elsô feleségének, Had-ley Richardsonnak a szemszö-gébôl írta meg az alig ötévesházasság történetét. A könyv-rôl a fordítóval, Csonka Ágnes-sel Szénási Zsófia beszélgetett.

Bûnüldözés nyelvi határoknélkül – Engel Edit története

Az elsôkönyves szerzô Kolozs-várott diplomázott a Babes-Bo-lyai Egyetem angol-német sza-kán, majd Bukarestben próbáltelhelyezkedni újságíróként, ri-porterként, íróként. A nyolcva-nas évek vége feléig angolnyelv és irodalomtanárkéntdolgozott szülôvárosában,Nagyváradon. Azután Bécsbekerült, és immár húsz éve hat-nyelvû hatósági tolmács. EngelEditet Illényi Mária kérdezte.

Húsz éve Sziget – interjúJávorszky Béla Szilárddal

Húszéves évfordulóját ünneplia Sziget fesztivál, amelyet idénEurópa legjobb nagyfesztiváljá-nak választottak. Jávorszky Bé-la Szilárd, akinek nevéhez szá-mos zenei tárgyú kötet és cikkköthetô, tíz évvel az elsô Szi-get-sztori után új könyvébenimmár húsz évet tekint át, ho-gyan lett a „baráti alapú kivo-

nulásokból profi program-gyár”. A Sziget kapunyitásaelôtt a szerzôvel beszélgetettLaik Eszter.

Tolsztoj bokájánál ágaskodva –Széptani beszélgetésUngvári Tamással

„A mûvészet autonómiájárólma is fontos szólni. A fenye-getettség örök”, írja „Elöljáró-ban” Ungvári Tamás A szép-ség születése címû legújabbkönyvében. Pontosabban egyolyan kötetben, amellyelhosszú évtizedek óta foglalko-zik. Két változata is volt ko-rábban, aztán altatta vala-meddig. Mostani felébreszté-sével kétszáz esztendô irodal-mi gondolkodásának króniká-ját kapjuk lebilincselô stílus-ban. Ungvári Tamással Mátra-házi Zsuzsa beszélgetett.

Dobd el az életed, és tiéda hírnév! – Bokodi Balázs

A Jószöveg Kiadó gondozásá-ban jelent meg Bokodi Balázselsô könyve, amely horroriszti-kus, de humoros, meghökken-tô és igen-igen elgondolkodta-tó. A jelenkori generációnakazokról a tagjairól ír, akik min-denüket feláldozzák egy perc-nyi hírnévért, de akiknek márnincs elég tehetségük, hogykitûnjenek a tömegbôl, és acsalódásaikat feldolgozzák.Bokodi Balázzsal Illényi Máriabeszélgetett.

Vándorló történetek– Darvasi László

Darvasi László író, költô, szer-kesztô, az Élet és Irodalom ál-landó munkatársa. A közel-múltban jelent meg nagy sike-rû gyerekkönyve, a Pálcika, haelindul, az Ünnepi Könyvhétrepedig Vándorló sírok címû el-beszéléskötete. Darvasi László-val Laik Eszter beszélgetett.

Ady – mûvei és egy nagy„vetélytársa” tükrében

Egyszerre csak aktuális lettAdy – ezt ismerhették fel azoka könyvkiadók, amelyek köte-tet jelentettek meg Adytól –Adyról a nyár elejei ünnepikönyvhétre. A Nyár heves s akasza egyenes… Ady Endrenégy könyv tükrében. Csoko-nai Attila írása.

Belsô hang és életéhség,ahogy Jókai Anna érzékeli

A kiadója ajánlása szerint21. századi családregénykerült ki Éhes élet címmelJókai Anna tollából az Ünne-pi Könyvhétre. Valóban talál-

Könyvhét online – www.konyv7.hu Érdemes honlapunkat is böngésznie, mert vannak olyancikkeink, interjúink, amelyeket csak ott olvashat el

kozik a lapokon az ambició-zus írónô, volt iskolaigazga-tó, nyugdíjas tanárnô és alánya, aki írógépeléssel kere-si a kenyerét, az ô lánya pe-dig modellként igyekszik ér-vényesülni, miközben titok-ban találkozgat nem vér sze-rinti nagybátyjával, és idôn-ként bekopogtat hozzájukegy hajléktalan, aki nevesszakorvos volt, mielôtt csö-ves lett belôle. Jókai AnnátMátraházi Zsuzsa kérdezte.

Nem mindig elôny, ha az em-bernek nagy álmai vannak –Mérô László

Mérô László cikkeit a MagyarNarancs tárcarovatából ismer-hetjük. A közelmúltban jelentmeg Mit gondol a golyó?címmel egy újabb csokorravaló ezekbôl a „ötpercesesszékbôl” – ahogy ô nevezisaját írásait. Mérô Lászlóvaltöbbek között az iskolarend-szerrôl, a matematikaoktatás-ról és a váltásokról beszélge-tett Jolsvai Júlia.

Egy filmrendezô elsô képes-könyve – Prakter Mariann

A Móra Könyvkiadó egyik ün-nepi könyvheti újdonságaPrakter Mariann Paprika ésRózsa címû kötete, amely 4éven felülieknek ajánlott ké-peskönyv, tehát gyerekkönyv.Az egész oldalas színes rajzokdominálnak benne, a szövegviszonylag kevés. Ennek per-sze nem teljes magyarázata,de fontos tény, hogy a szerzôe mûvével debütált mint író,de végzettségét és foglalkozá-sát tekintve animációs filmren-dezô. A Moholy-Nagy Mûvé-szeti Egyetemen végzett.Prakter Mariannal CsokonaiAttila beszélgetett.

A három és feledik magyarUlysses

Legenda, kultuszkönyv, sti-lisztikai bravúr, presztízsmûvagy ahogy Szerb Antal fo-galmazott, blöff az egész?Egy biztos: a világszerte kere-sett mûnek a két teljes és egyjavított magyar fordítása utána három és feledik is elké-szült. A fordító négyes egyiktagja, Kappanyos András me-sélt Kurcz Orsinak.

Vadnyugati hôsök és legendák– Hahner Péter a könyvérôl

Hahner Péter történész fôszakterülete a francia forra-dalom idôszaka, a Pécsi Tu-dományegyetem újkortörté-neti tanszékének vezetôjeszélesebb körben a történel-mi tévhitekkel foglalkozó kétkönyvével lett ismertté. Ezek-ben népszerûsítô formában,az ismeretterjesztés igényévelír mára megcáfolt történelmilegendákról. Az amerikai el-nökrôl már korábban is írt, il-letve jelenleg is készül egykötettel, így nem esett nehe-zére, hogy összeállítson egyvadnyugattal foglalkozó, is-meretterjesztô kötetet. Hah-ner Péterrel Szénási Zsófiabeszélgetett.

Édes hazám; közélet, közérzet,költészet – Bárány Tibor

Szinte mindenki egyetért ab-ban, hogy a közéleti-politikai

költészet egy ideje újra a „le-vegôben van”. Ez a változásérlelt meg egy bôséges válo-gatást a jelen és az elmúlt év-tizedek verstermésébôl: azÉdes hazám címû antológia aKönyvhétre jelent meg aMagvetô Kiadó gondozásá-ban. Válogató szerkesztôjé-vel, Bárány Tiborral Laik Esz-ter beszélgetett.

Ebben a könyvben mindenkimenekül – Szántó T. Gábor:Édeshármas

Sajátos hangulatú regénnyeljelentkezett a közelmúltbanSzántó T. Gábor. Ahogy a címis jelzi, három ember áll a mûközéppontjában, egy szerelmes-pár, illetve a férfi zsidó tanító-mestere, reb Slojme. Szövevé-nyes kapcsolataikat, konfliktu-saikat követve, amellett hogyjól szórakozunk, bepillantástnyerhetünk az emberek köztiviszonyok sokszor kibogozha-tatlan világába, és önmagunk-ról is megtudhatunk egyet smást. Szántó T. Gáborral Jols-vai Júlia beszélgetett.

Nincs szebb az út elôttipillanatnál – Turczi István

Az útra kelés elôtti készenlétiállapot, tettrekészség sugár-zik Turczi Istvánból beszélge-tésünk alatt. Olyan ember be-nyomását kelti, aki éberen fi-gyel a világ rezdüléseire, ésazon nyomban elindul, tesz,ha cselekvésre hívó szót hall.Turczi Istvánnal Illényi Máriabeszélgetett.

Jefroszinyija Kersznovszkaja:Mennyit ér egy ember?Egészen különleges könyv je-lent meg a közelmúltban aMérték Kiadó jóvoltából. Szer-zôje Jefroszinyija Kersznovsz-

kaja közel 20 évet töltött aGulag különbözô lágereiben,kórházaiban, hullaházában ésbányáiban. Hányattatásainaktörténetét hazatérte után leírtaés lerajzolta édesanyja számá-ra. A visszaemlékezés segítsé-gével páratlan képet alkotha-tunk a Gulagról. A kötet fordí-tójával, Balkó Ágnes mûfordí-tóval beszélgetett Jolsvai Júlia.

Budapesti találkozásJorge Bucayval

„A világ összes pszichológiaitémájú könyve sem helyettesít-het egyetlen órányi terápiát.De az ilyen mûvek ráébreszthe-tik olvasóikat, hogy szükségükvan terápiára, és elvezethetikôket a pszichiáterhez.” JorgeBucayval Mátraházi Zsuzsa be-szélgetett.

Bartók négykézláb, a vállánkét cicával – Temesi Ferenc

Temesi Ferenc, a Por, a Híd, aPest és más mûvek szerzôjeújabb nagyregénnyel örvendez-tette meg a Könyvhétre olva-sóit. A Bartók címet viselô mûcselekménye három szálonfut, Bartók Magyarországonés Amerikában, a harmadikpedig Életrajzoló (Él) történe-te, melyet joggal nevezhetünkönéletrajzinak. A könyv nemtényregény, hanem ahogy aszerzô mondja: „áldokumen-tumregény”. Temesi FerenccelJolsvai Júlia beszélgetett.

interjú

„…Radnaynak lenni feladat, kötelesség,

amitôl nem lehet szabadulni. Mert minél

inkább menekül valaki a sorsa elöl, az an-

nál jobban rátelepedik, és magával rántja.”

Stílszerûen egy hagyományaira büszke, és amúlt értékeit ôrzô és tükrözô, korával diszk-réten mégis lépést tartó étterem csendes éstágas udvarán találkoztunk a szerzôvel, Var-ga-Körtvélyes Zsuzsannával. Bár könyvénektémája nem éppen könnyed és súlytalan, abeszélgetésünk során mégis sugárzik róla ajátékosság és derû, ami az írását is áthatja,és a sorok között él, lüktet.

Magával ragadó a történet, és a történelmi,földrajzi háttér is. A Radnayak életét 1913és 1963 között követhetjük nyomon. Be-mutatja egy magyar bárócsalád történetétErdélyben, Trianon elôtt és az elcsatolásutáni évtizedekben, amikor Erdély románmegszállás alá kerül. Majd kitör a II. világhá-ború, és megismerhetjük az 56-os forrada-lom eseményeit is egy olyan család tagjai-nak szemszögébôl, akiket elsôsorban az avágy vezérel, hogy a család kilencszáz évestörténetét és hagyományait tovább vihessékés fenntartsák, mindenáron.– Hol és hogyan születtek könyvének nemesés merész hôsei, a Radnayak? – Végiggondoltam, én miként éreznék, rea-gálnék az adott helyzetben. Amikor írok,erôsen él bennem egy kép, egy hangulat, ésamikor belefogok egy történetbe, nagyon in-tenzív kapcsolatba kerülök a szereplôkkel;velük élek, érzem és tudom, mit gondolnak,mit tennének egy adott helyzetben. Egyfajtarendkívül élvezetes szerepjátéknak is felfog-ható ez a folyamat. Természetesen utánajá-rok mindennek. Nagyon sokat olvastam akorszakról, ráadásul történelem-angol szakostanár vagyok. Remélem, és bízom is benne,hogy ennek ellenére nem „kiabálok ki direkt-ben” a könyvbôl. Úgy érzem, sikerült a me-sélôt kellôképpen a háttérben tartanom.– Hogy kik a Radnayak, és milyen életutatjárnak be, az kiderül az ön könyvébôl, de az,hogy ki Varga- Körtvélyes Zsuzsanna, és ho-gyan jutott el addig, hogy az elsô, nyomta-tásban megjelent könyvérôl beszélgessünk,a hátoldalon olvasható öt sor nem ad kellôfelvilágosítást.– 1978-ban születtem Szombathelyen.Egyik ágról állítólag kisnemesi családból, a

kutyabôrt mindenesetre édesapám idejébenmég lehetett mutogatni, másik oldalról, azanyai ágról, pedig egy osztrák származásúpolgári kereskedô-szôlész család leszárma-zottja vagyok. Úgy érzem, mindig is szoroskötelék fûzött a múlthoz és a felmenôimhez,és ezért váltak fontossá számomra a régmúlttörténései. – A három fivér: Sándor, Zoltán és Gyula jel-leme igen eltérô egymástól. A legmegrendí-tôbb sors Sándornak jutott, a legnagyobb fej-lôdésen Zoltán megy át, és Gyula az, aki aRadnay névhez méltatlanul, elmenekül szülô-földjérôl. Mit jelképeznek az ön számára ôk?– Radnaynak lenni feladat és teher. A nagykérdés, hogy ezt a terhet ki, meddig és ho-vá tudja cipelni. Meg hogy akarja-e.

Gyula az, aki ez alatt a teher alatt összerop-pan, mert fél. Valószínûleg azért, mert abbannô fel, hogy ôelôtte vannak a „nagyok”, akikmajd ezt a terhet továbbviszik. Számára bor-zasztó nagy trauma, hogy övé lett a feladat,hogy a Radnay nevet továbbörökítse. Kilenc-száz év nyomasztó súlyát nem bírja, és nemis akarja cipelni. Kilóg a Radnayak közül, mi-vel minden elôl elszalad.

Zoltán az, aki mindent akar: a feladatot,az egész világot. Ég a tettvágytól, és bizo-nyítani akar. De mindent ô sem kaphatmeg, nem lehet gyermeke, nem bír igazánszeretni sem, és az állandó gyûlölete miattmindig „hibás” ember marad.

Végezetül ott van Sándor, aki ténylegminderre hivatott, de ô sem töltheti be azt aszerepet, amit kellene a Radnay család élén.

A fejemben elsôként az ô alakja születettmeg. Érdekelt a kérdés, hogyan lehet megél-ni azt, ha valakit megfosztanak a mozgás ké-pességétôl, ami, fôleg abban az idôszakban,azt jelentette, hogy az illetô nem él, meg-szûnt létezni. Egyfajta kis halál. Ezt vajon ho-gyan lehet feldolgozni úgy, hogy az embernem bolondul bele, ráadásul egy olyan idô-szakban, amikor tenni kéne? MegszületettSándor, aki így is, minden sanyarú körülményellenére: ott van, mozdulatlanul is megcsinál-ja, amit megkövetel a család érdeke.

Ennek a karakternek a továbbgondolásá-ból született meg Zoltán. A helyzetbôl: mivan akkor, ha Sándor még így is ott van, pe-dig nem szeretnék, hogy ott legyen, mertféltékenységbôl még nyomorékon is el sze-retnék távolítani. S mikor Zoltán elteszi ôt azútból, végre kiteljesedik, mert neki feladatkell, az, hogy súly legyen rajta, és ne legyenriválisa. Sándor volt az, aki egy kerekesszék-bôl egy szobába zárva elvitte a hátán azegész nemzetséget, és nagy szerencse, hogyZoltán fel tud nôni a feladathoz.

Úgy gondolom, az egész életünk azonmúlik, mennyire tartjuk magunkat az elve-inkhez, értékeinkhez.– A könyv elején olvasható az utalás, hogykészül a folytatás. Hol tart a munkával? Mitlehet tudni a soron következô Radnayakról?– A történet elkészült, és a mában kíséri végigegy ikerpár sorsát, akik Erdélybôl kerülnekkényszerûségbôl Magyarországra. A fô kér-dés, hogyan birkóznak meg a múlt terheivel asaját korukban, amelyben a számukra érték-kel bíró dolgok vajmi keveset jelentenek. Bá-rók, erdélyiek, szegények, idegenek… csoda-bogarak. Radnay Lóri körömszakadtáig ra-gaszkodik a számára az önazonosságot ésönmeghatározást jelentô múlthoz, míg Rad-nay Zsófi a legszívesebben maga mögött tud-ná az egész cirkuszt a kilencszáz évvel, megGyana vitézzel együtt.

Illényi Mária

Három fivér – Sándor, Zoltán és GyulaVarga-Körtvélyes Zsuzsa a Radnayakról

könyvrôl

Varga-Körtvélyes

Zsuzsa

A RADNAYAK

Egy erdélyi

bárócsalád regénye

K.u.K. Kiadó, 548 oldal, 4500 Ft


Szürke szado-mazoA könyvcímválasztásnál hasznoslehet követni az elvet, hogy acím jelentését véletlenül se le-hessen magára a könyvre vonat-koztatni. A szürke ötven árnya-lata (eredetileg is ez a címe: FiftyShades of Gray) olvastán kajá-nul ez jut az ember eszébe. Rá-adásul nehéz a cinikus elôítéle-

teket félretenni egy ekkora„habveréssel” eladott siker-könyv esetén. A szürke ötvenárnyalata mint írói mû pontosanaz, ami a címe: nagy igyekezet-tel árnyalt, sokféle „irodalmi”eszközt latba vetô történet, amimégsem tudja átlépni a szürkespektrumának a határait.

A vírusvideók analógiájára ne-vezhetnénk A szürké…-t vírus-könyvnek; s hogy mi lehet a„járvány” terjedésének oka? Va-lószínûleg óriási médiakampány,mert maga a történet oly szimp-la, és az internet pornótartalmá-val (de még csak ne is a képire,hanem a verbálisra, annak is amagasabb minôségû válfajáragondoljunk) összehasonlítva olyártatlan, hogy valahol érthetet-len: miért ôrülnek meg ettôl anôk. Mert állítólag a férfiak né-zik, a nôk olvassák a pornót. Itt aszado-mazo, korbácsos-kötözôs

történet egy domináns hím (gaz-dag, jóképû, fiatal, menô) és egyalávetett nô (szende, egyetemis-ta, szexi) egymásnak kiszolgálta-tott viszonyáról szól, melyben azuralkodó hím lelkileg, múltbélitraumái miatt valójában éppannyira ki van szolgáltatva a„szub” lánynak, mint amaz ne-ki. A sztorit a kettejük közöttszövôdô végzetes szexuális

vonzerô és az aktusokleírása adja, de ezutóbbi messze nemhardcore kivitelben. Aklasszikus romantikuslevélváltásokat itt azemail váltja fel, ahosszas évôdéseketpedig az idôhúzó elô-játékok. A magyar for-dítást eleget szapultáka neten a fanok és disz-lájkolók, mi most meg-kíméljük az olvasót, dekétségkívül veszít az iz-galom a hevébôl, ami-kor egy-egy csúcsközelipillanatban az ember el-mosolyodik valamely su-taságon. Vigyázat, triló-gia! És természetesenfilm készül belôle.

Két anya,egy gyerekEgy nagyobb minôségi ugrástjelent a Gyere haza Jodi Picoult-tól, aki a borító szerint Amerikalegnépszerûbb írónôje, de ide-haza is a kategória egyik legigé-nyesebb szerzôjének számít. Emûve Sóvágó Katalin szinténigényes magyar fordításában je-lent meg. Nehéz is a „romanti-kus” címkét ráaggatni regénye-ire, mert választott témái in-kább valami „traumaromanti-kának” nevezhetô mûfajt hív-nak életre: szereplôi kritikusélethelyzetekben, sorstragédiákés megoldhatatlannak látszó di-lemmák közt vergôdnek, ámegy kis feloldással végül mindigszolgál a szerzô. Ezek ugyannem lépnek túl az olyan közhe-

lyes frázisokon, hogy„azt kell tennünk, amihelyes”: ezzel végzôdika Gyere haza is. A re-génynek egy zenetera-peuta nô a fôszereplôje,aki válása után egy másiknô oldalán találja meg aszerelmet. Zoe elemi erô-vel vágyik gyerek után, deez a kívánsága még Ame-rikában, a szabadság ha-zájában is fennakad a tör-vények szövevényében. Aregény Zoe küzdelmét áb-rázolja egyfelôl szerelme el-fogadtatásáért, másfelôl a tör-vénnyel vívott szabadságharcát,hogy leszbikusként anya lehes-sen. De nem csak Zoe küzd:volt férje is (aki hitével is viasko-dik), új szerelme és anyja is, ámegyik sem ellenségesen. Nézô-pontjuk átvételét az ábrázolás issegíti: Picoult a narráció soránfolyamatosan váltogatja az el-beszélô személyét, és még egyérdekes fûszerrel egészíti ki aregényt: közöl hozzá egy„tracklist”-et, vagyis dallistát,melynek egyes darabjai azegyes fejezetekhez tartoznak.Az írónô honlapjáról letölthetôzenemûvek a zeneterapeuta fô-szereplô lelkiállapotát hívatot-tak árnyalni, mi pedig olvasó-ként tudomásul vesszük,hogy a zenei utalások (Aszürke ötven árnyalata isfelemleget zenemûveket,melyek a filmnek biztosanrészei lesznek) immár kel-lékei az egyre sokolda-lúbb, „színes-szagos” ha-tásra törekvô romantikusregényeknek.

NemkisMischke!Nem állhatjuk meg,hogy a nôi romantiku-sok után ne térjünk kiaz egyre terjedô férfiromantikus kategóriaegy új, ámde speciálisdarabjára, amely

azonban (minô huncutság)ugyanúgy nôolvasókra apellál.Thilo Mischke már csak azértis szimpatikus, mert végrenem angolszász szerzô (né-met), és mert volt mersze ka-landregényét valós alapokraépíteni: a 80 numera a Földkörül ötlete a szerzô gyerekko-ri Verne-rajongásában gyöke-rezhet. Az alaphelyzet ugyan-az, mint a Verne-mûben: fo-gadás a barátokkal, csakhogyitt a tét nyolcvan nô meghódí-tása a világ különféle országa-iban. A kiindulópont a férfitör-téneteknél mindig a nagymennyiségû alkohollal kísértszerelmi bánat, ebbôl fakad amodern Verne-hôs virtusa is.Mischke egyébként újságíró,

románc

„Meredek” témák


románc

nem áll tôle távol a világjárás,pompásan ötvözi is a világjárónaplót a romantikával, csak ittizgalmasabb a tét. Az erôsenprovokatív mû ügyes húzás:felháborodni sem lehet rajtaúgy, ha valaki nem olvassa el.Ráadásul e sajátos bédekker-nek megvan a maga bensôsé-ges érzelmi tanulsága is, me-lyet leszûr magának a szerzô,és nem utolsó sorban remekútinaplót írt. Bár annak a meg-állapításához, hogy vannak or-szágok fölött átívelô egyete-mesen emberi vonások, ésvannak nagyon-nagyon furcsaegyedi szokások, talán nem iskell nyolcvan ember magunké-vá tételére vállalkoznunk aFöld körül.

Levezetésnek…Ha már telítôdtünk a szado-mazóval, a lefagyasztott emb-riók megszerzéséért küzdômeleg párral, és a nyolcvannôt felhajtó újságíróval,felüdülésként jó szívvelajánlható Papp DiánaSzerdán habcsók címûlányregénye, mely végreegy hab(csók)könnyû,édes és könnyen emészt-hetô lektûr, s talán csakkét „meredek” fordulat-tal bír, amelyek sehogysem illeszkednek a rea-lisztikus szálak szöveté-be: egy a múltból felvil-lantott rejtélyes szakításoka, és egy jelenbéli rej-télyes eltûnés. Papp Di-ána a Nôk Lapja mun-katársa, s ennyibenkonkurenciája lett Fejôs Évá-nak, már csak az üde, szeret-hetô, bár túlontúl cuki törté-net okán is. A Habcsók-re-gényben sok-sok jó receptettalálunk, vagy legalábbis uta-lást azokra, hiszen a fôhôsnôüzemelteti a Habcsók címûblogot, húga pedig egy cuk-rászdát. A regény maga is re-ceptelven épül fel: végy egyharmincas évei elején járó, fris-sen elvált, szeleburdi naivát,egy még nyughatatlanabbtestvért, egy korrekt, de lassanvégleg lepattanó volt férjet,

egy frissen felbukkanó, diák-kori szerelmet, egy idôs barát-nôt a horoszkópjaival és segítôtanácsaival, mellékszereplô-ként egy kedvesen esetlen ud-varlót és egy gátlástalan csábí-tót, ezeket keverd jól össze,fûszerezd meg egy munkahe-lyi elbocsátással és egy várat-lan tévés sikerrel, és meg isvan a sztori. A fôhôs Eszterarchetípusa itt is mindenszinglik ôsanyja, Bridget Jones– inkább az a kérdés: tud-e va-laki egyediséget csempészni emodern mesékbe. Papp Diánatörténetének kedves és termé-szetes humora, jó stílusérzékeemelhetô ki, mely hálistenneknem követi az angol nyelvûkönyvdömping csikorgó szelle-meskedését. Például akkor,amikor Eszter a szeme-se-áll-jól nôcsábász „Csókolom, drá-ga, láthatom még?” SMS-e ol-vastán eltöpreng, hogy a pa-

sas bizonyára kész üzenet-

sablonokat küldözget, a cím-zett nô kilététôl függetlenül. Ekis sziporkák oly módon dob-ják fel a mûvet, mint a csoki-torta tetejére szúrt gyertyács-kák a jól bevált süteményt.

Laik EszterE.L. James: A szürke ötven

árnyalata, Ulpius-ház, 524 oldal,

3999 Ft; Jodi Picoult: Gyere haza

Athenaeum, 472 oldal, 3490 Ft;

Thilo Mischke: 80 numera a Föld

körül, M-érték, 380 oldal, 2799 Ft;

Papp Diána: Szerdán habcsók,

XXI. Század, 300 oldal, 2990 Ft

www.könyvhét.hu

A szerzô szá-mára az iróniaaz az esztéti-kai kategória,melynek esz-közeivel a tör-ténelem szö-vedékét pró-bálja kibonta-ni, a hétköz-napok erkölcsikérdéseibenpedig anti-dogmatikusállásfoglalásrakésztet.

176 oldal, 1300 Ft

FEKETE SAS KIADÓ1064 Budapest, Vörösmarty utca 53.

Telefon/fax: 06-1-332-8931e-mail: [email protected]

internet: www.feketesas.hu

interjú

WARNING! „Összetett gondolatokat tartal-mazó, irodalmi jártasságot igénylô szöveg!Befogadása állandó figyelmet, élvezete tör-ténelmi és kulturális ismereteket követel.Akik azonban hajlandók szellemi energiáikatelolvasására és megértésére fordítani, jóeséllyel maradandó élményhez jutnak” – fi-gyelmezteti olvasóit ironikusan a Göncöl Ki-adó a könyv hátulján. A több mint félezer ol-dalas nagyregény lefordítására egy, a kortársirodalomban járatos mûfordító vállalkozott.Bárdos Miklós az elmúlt évben Brüsszelbendolgozott, mint EU-s fordító. Több tucatnyikönyvet, gyerekkönyvet fordított már, közü-lük körülbelül tíz irodalmi alkotást, többnyi-re kortárs francia vagy belga szerzôk mûve-it. Legnagyobb szabású munkája Hédi Kad-dour nagyregényének lefordítása.

– Vagy már annyira bejáratódott mûfordító,hogy ajánlhatsz a kiadóknak?– Próbál az ember tájékozódni, és ajánlanijó kortárs mûveket, bár ez manapság nehe-zebb, mint tíz éve. Kaddour kötetére is énhívtam fel a figyelmét a kiadónak, nekempedig Guillaume Métayer francia mûfordí-tó, többek között József Attila és KeményIstván fordítója ajánlotta a regényt. HédiKaddour Tunéziában született, Franciaor-szágban élô élvonalbeli költô, az új lírikusoknemzedékéhez tartozik, nevét Magyaror-szágon egy Tóth Kriszta szerkesztésébenmegjelent antológiából ismerhetik. 2005-ben írta meg Waltenberg címû, nagyszabá-sú regényét, ami egyben prózai debütálásais volt. Nagy feltûnést keltett a könyv, sôt aszerzô hatvanévesen megkapta az elsô-könyvesek Goncourt-díját. Kaddour egyéb-ként újságot szerkeszt, és többek között azírás mûvészetét oktatja.– Német kritikákat olvastam a könyvrôl,ahol kiemelték a regény összetettségét, ésúgy jellemezték, mint egyszerre történelmi,romantikus szerelmi és kémregényt,amelyben benne foglaltatik az egész 20.századi európai történelem. Egyes kritiku-sok szerint a Varázshegy és A három testôrkeveréke a regény.– Érdekes megközelítés. A regény fordításá-nak kezdetén kaptam egy ösztöndíjat Pá-rizsba, felderíteni a regény hátterét. Talál-koztam Kaddourral is, aki elmondta, hogykét évig írta a könyvet, és elôtte hosszasangyûjtötte hozzá a dokumentációs anyagot.Oldalszámra is terjedelmes a regény, ráadá-

sul a szöveg egyes részletei is igen kidolgo-zottak, mívesek. Például az elsô világhábo-rús leírások nagyon erôteljesek. Kaddour isutalt rá, hogy Németországban nagy vissz-hangja volt a kötetnek. – Mit csinál a mûfordító, amikor egy lefordí-tandó regény hátterét kutatja?– A legfontosabb elem a személyes talál-kozás volt, és még sokáig leveleztünk, hamegakadtam bizonyos pontokon. Vannakolyan utalások a regényben, amik itthonfelderíthetetlenek, mint például egy I. vi-lágháború elôtti képregény. Van egy feje-zet a könyvben, ahol megjelenik AndréMalraux és Az ember sorsa címû regénye,amelyre sokat utal a szerzô. Ezt többször isel kellett olvasnom.– Hogy találtad meg a megfelelô, gyakran lí-rai nyelvet a regény magyarításához?– Ebben már egyedül van az ember, a szer-zô nemigen tud benne segíteni. Bizonyosrészeket többször is átdolgoztam, nekem isjó másfél évembe került a fordítás. A kriti-kákban méltatják, hogy ez egy költôi re-gény, érdekes kísérlet egy lírikus prózaimegnyilvánulására. Tipikus kalandregény-ként nehéz lenne olvasni. A kiadó fel is hív-ta erre a figyelmet, a regény olvasása meg-lehetôs felkészültséget kíván. Ugyanakkornekünk magyarországi olvasóknak viszony-lag nagy történelmi felkészültségünk van, avilágháborúkat, a nácizmust, a sztálini dik-tatúrát, a hidegháborút, Vietnámot, vagyAfganisztánt tekintve. Ezek mind szerepel-nek a könyvben.– Számos ismerôs helyzet megjelenik akönyvben a magyar olvasónak: mi történt,történhetett a vasfüggöny mögött.

– A regény központi, szimbolikus helyeWaltenberg, egy svájci kisváros szállodá-ja, ahol találkoznak a keleti és a nyugatikémek, a titkosszolgálatok emberei, gaz-dasági vezetôk és filozófusok, hogy infor-mációt és eszméket cseréljenek. Nem va-lós a helyszín, de lehetne az is. Érdekes akönyvben, hogy valós helyszínekre és ese-ményekbe fiktív szereplôket és eseménye-ket is helyez, vagyis nehéz eldönteni, holhúzódhat a határ valóság és fikció között.A magyar olvasóknak külön érdekes,hogy ez a korszak hogyan nézett ki Nyu-gat-Európából nézve, ugyanakkor a keletiblokkban megjelenített eseményeknél –például az 56-os események kapcsán –nyilvánvaló a szerzô felkészültsége. Azthiszem, manapság ritka, hogy valaki ilyengrandiózus nagyregényt írjon, ilyen bo-nyolult szerkezetben. – A regény sok helyszínen játszódik: Német-országban, Moszkvában, Budapesten ésFranciaországban, Szingapúrban és perszeSvájcban, ahol mindenki linzertortát eszik.Kik a fôbb szereplôk?– A történet az elsô világháborútól a vas-függöny leomlásáig tartó idôszakot dolgoz-za fel. Egy összeesküvô társaság történeté-rôl van szó benne, egy szellemi körrôl,amely Waltenbergben találkozik bizonyosidôszakonként. Van köztük egy német íróés egy francia újságíró, akik az európai tör-ténelemben kulcsfontosságú német-franciaviszonyt is megtestesítik, hozzájuk egy sze-relmi szálon keresztül kapcsolódik egyamerikai énekesnô, akinek egyéb tevékeny-ségein keresztül eljutunk az amerikai politi-ka magas köreihez. Van egy németországiszereplô, aki késôbb keletnémet kémfônöklesz, és mint ilyen, bevezeti az olvasót avasfüggönyön inneni események kulisszáimögé. Akad továbbá több titokzatos sze-replô. Mindannyiuk közös törekvése a tör-ténelem jobbítása.

Szénási Zsófia

Az évszázad linzertortája Hédi Kaddour elsô regénye grandiózus vállalkozás

könyvrôl

Hédi Kaddour

WALTENBERG

Fordította Bárdos Miklós

Göncöl Kiadó

640 oldal, 2940 Ft


A színes képekkel gazdagon il-lusztrált kötetben több mint 150haszontalan találmány, hiábavalóújítás kapott helyet, nem is akár-hogyan, alaposan, típusonkénttárgyalva a szerkentyûket, kreál-mányokat. A következô kategóri-ákkal találkozhatunk: ruhák,konyhai kreációk, háztartási ké-szülékek, egészséget és biztonsá-got ígérô készülékek, fegyverek,közlekedési újdonságok, és végülkülönféle bigyuszok és ketyerék.A kis kötet minden találmányt kü-lön oldalon mutat be, szellemesszöveggel és különbözô szempon-tok alapján értékelve.

Már a kategóriákat látva is kitû-nik, mennyi sokféle és -fajta te-rületen használt eszközrôl esik

szó ebben a könyvben, van itt minden a fánkmártogatótól, anéma ébresztôórán, a repülô autón, a ruhahûtô berendezésen,a légibiciklin át egészen a leheletfrisseség-érzékelôig.

A sokszor tényleg mosolyogtató találmányok mellett vannakolyanok is, amelyeket a mai napig használunk, és felmerülhetbennünk a gondolat, hogy ha tényleg annyira rosszak lennének,miért nem jutottak hasonló sorsa, mint gyorsan elfeledett társa-ik. Ilyen például a háromszög alakú teafilter, vagy a gyorsfa-gyasztott, csomagolt készétel. Ez utóbbiba tényleg bele lehetkötni, hiszen nem egészséges ilyen sóval, zsírral, cukorral és tar-tósítószerrel teletömött ételeket fogyasztani, de háziasszonyokmilliói rebegnek hálaimát azért, hogy nem kell minden nap a friss

étel készítésével bajlódniuk, hiszen kaphatóak mirelit éte-lek is. Szintén találkozhatunk a könyvben az elektromoscigarettával, amely fôleg az utóbbi idôben kezdett el ná-lunk is divatba jönni, és segít jó néhány leszokni vágyóvagy mindenhonnan kitiltott szenvedélybetegen. Tehátannyira mégsem lehet rossz ötlet.

Szerepel a könyv lapjain a focistafrizura, még egy lég-bôl kapott történettelis próbálja fokozni ahajviselet iránti meg-vetést, amely ténylegnem tartozik a legsi-kerültebbek közé, dehogy találmány len-

ne, másrészt meg a világ leg-rosszabb találmányai közöttlenne a helye, az azért erôsenvitatható.

Természetesen számos olyantalálmánnyal találkozhatunk,amelyek láttán azon is csodál-kozik az ember, hogy túljutottvalaha is a prototípus stádiu-mon és egynél több készültbelôle. Igen mókás a testreszerelhetô napernyô, amely„akkor mûködik a legjobban,

szatirikon

Agyament ötletek szerte a világbólA Nevetséges ötletek, haszontalan szerkentyûk alcímet viseli a Kossuth Kiadónál a közelmúltbanmegjelent zsebkönyv. A világ legrosszabb fegyverei mellett most a világ legrosszabb találmányaivalismerkedhetünk meg közelebbrôl.

könyvrôl

Jack Watkins

A VILÁG

LEGROSSZABB

TALÁLMÁNYAI

Nevetséges ötletek,

haszontalan szerkentyûk

Ventus Libro Kiadó

320 oldal, 2980 Ft


szatirikon

Monumentális mestermû

Parallelgeschichten címmel adta ki Nádas Péter Párhuza-mos történetek címû, eredetileg 2005-ös regényét, egy kötetben,1728 oldalon a német Rowohlt Verlag. A kiadó tavaszi szemléjénekcímlapján is a magyar író látható, belül pedig számos fotóval illuszt-rálva Annette Meyhöfer négy oldalas cikkében ismerteti a ChristinaVirágh kiváló fordításában megjelent monumentális mûvet.

Ugyanakkor a Rowohlt közreadott egy kísérôkötetet,melynek címe Péter Nádas lesen. Bilder und Texten zu denParallelgeschichten (Képek és szövegek a Párhuzamos tör-ténetekhez). Ez a Nádas-olvasókönyv közöl a fotómûvész-ként is ismert íróról felvételeket, általa készített képeket,olvashatók benne levelei, esszéi, és vele készült interjúk.Ch. Viragh bevezetôjén kívül az irodalomkritkus Radics Vik-tória elemzô tanulmányát tartalmazza még a 240 oldalaskötet, amelynek a fordítóit, a budapesti születésû németíró-mûfordító Akos Domát és az ugyancsak magyar szárma-zású, Svájcban élô költô-író-mûfordító Ilma Rakusát ugyan-csak illik megnevezni.

Mint ahogyan Az emlékezés házának, a Párhuzamos történe-teknek is az emlékezés a központi motívuma, szögezi le a cikk-író. Nádas Plutarkhoszra emlékeztetôen mesél, különbözô ko-rokban élt-élô emberek párhuzamos emlékeit meséli el. (DeProust, Thomas Mann vagy éppen a Háború és béke írója iseszébe jutott már Nádas olvasóinak, kritikusainak.) Jelen törté-netek, amelyek egymást követik, egymást keresztezik, úgy,hogy a szereplôk sohasem találkoznak egymással, ennek elle-nére sorsuk alapjában meghatározza egymást, a 20. századpanorámáját adják ki, az elsô világháborútól az ígéretekkel ke-csegtetô 1989-es esztendôig. Nádas opus magnumának neve-zi a recenzens a mûvet, amely kimeríthetetlen; akárhányszorolvassuk, mindig felfedezhetünk benne valami újdonságot,amit még nem vettünk észre.

Cs. A.

ha az ember nem mozdul”, vagy a további különbnél különb es-ernyôk (csapos, vállra vagy fejre szerelhetô, aszimmetrikus vihar-esernyô). Szintén mosolyt csal az arcunkra, ha elképzeljük, ho-gyan öltözhetne fel egy hölgy csupán ebben a könyvben találha-tó ruhadarabok segítségével: belebújik a felfújható melltartójá-ba, imádkozik, hogy ne fúvódjon még nagyobbra és ne robban-jon fel, belebújik a mindkét irányba felvehetô cipôjébe vagy a sö-tétben világító papucsába, felveszi a karcsúsító övét és már in-dulhat is a nap!

Nem csak ruhadarabokkal találkozhatunk, megcsodálhatjuk azakár négy ember által játszható sakkot is, gyerekkorunk kedvenc,de tényleg elég veszélyes játékát, a tikitakit, vagy azt a játéktûz-helyet (amerikai találmány), amelyben a gyerekek tényleg meg-süthetik játéksütijüket, a szülôk nagy bánatára.

De hogy a különbözô jármûvekrôl is essen szó: láthatunk ten-gerjáró cipôt, amely valójában nem más, mint egy pár úszó síléc,amelyet a lábhoz erôsítettek és egy pár evezô is tartozott hozzá,amellyel a bátor vállalkozó próbálta magát a vízen ide-oda tolo-gatni. Sportnak szánták, de csupán kérészéletû hóbort lett belô-le. A közismert tandem (melynek hasznos mivoltáról szintén le-hetne vitatkozni) mellett szemügyre vehetjük a kétkormányos bi-ciklit, melyen hiába van két kormány, de valójában csak az egyikalkalmas irányításra, a másik csupán kapaszkodó.

Kultúrtörténeti érdekességnek számíthat a Bessemer tengeribetegség elleni gôzös, amelyet Sir Henry Bessemer alkotottmeg. Akkortájt már találmányainak köszönhetôen jelentôs va-gyonra tett szert, és mikor 1868-ban egy hajóúton igen súlyostengeribetegségtôl szenvedett, és elkezdett azon gondolkodni,hogyan, milyen jármûvel lehetne ezt a problémát valahogy meg-oldani. Majd tervezett egy olyan hosszú gôzhajót, amely képesvolt négy-öt hullámot meglovagolni anélkül, hogy dülöngélt vol-na, az utastér ugyanis tengelyen forgott, aljába pedig súlyt he-lyeztek, hogy vízszintes maradjon. A hajószalon gyönyörû belsôkialakítása lenyûgözte az utasokat, ám ez sem tudta feledtetni,hogy a hajóban elhelyezett óriási súly miatt gyakorlatilag kormá-nyozhatatlanná vált a jármû. A Bessemer gôzös 1875 májusábanindult elsô és utolsó útjára Doverbôl, amikor Calais kikötôjébeérve lerombolta a mólót. Így aztán a hajó soha többé nem futottki a nyílt tengerre.

A kötet ajándékkönyvnek válhat be a leginkább, színes, érde-kes, mosolyogtató csemegék garmadáját találjuk benne, ame-lyen jót kuncoghat ajándékozó és ajándékozott egyaránt.

Jolsvai Júlia

www.könyvhét.hu

Kicsit hosszúra nyúlt a nyáriszünet, de a kiadók közbennem tétlenkedtek, így megintabba a helyzetbe kerültem,hogy a széles felhozatalbólcsupán egy-két könyvet emel-hetek ki. Elsô helyen egy, hanem is kimondottan régi, deannál fájóbb tartozás törleszté-sérôl adnék hírt.

Az angolszász SF legújabbnemzedékének egyik közismertmegmondófigurája John Scalzi,aki az online véleményformálásmellett szerencsére az írásra ismindig szorít idôt, így 2005 ótaimmár tizedik regénye jelentmeg idén – angolul. Merthogyhazánkban eddig egyetlen sortsem olvashattunk az amerikaiszerzôtôl. Most végre magyar

fordításban is napvilágot látottOld Man’s War-ciklusának nyi-tókötete, a Vének háborúja.

A regény fôhôse egy 75 évesférfi, aki – sok kortársához ha-sonlóan ebben a jövôben – ka-tonai szolgálatra jelentkezik aGyarmati Véderôkhöz, hogyrészt vegyen a véget nem érôgalaktikus háborúkban. Ez azelsôre abszurdnak tûnô tett ké-sôbb kettôs magyarázatot kap:elôször is a Föld egyre szûkö-sebb erôforrásai miatt az emberrákényszerül, hogy újabb ésújabb bolygókat hódítson meg,

ám más értelmes fajokis járnak hasonló cipô-ben, ami az egészséges-nél aktívabb konkuren-ciaharcot eredményez;másodszor pedig az idô-sek, akik vállalják a koc-kázatot, cserébe fiata-labb, génmódosított tes-tet kapnak, mely a régi-nél jóval gyorsabb és erô-sebb. A történet aztánéppannyira szól a hábo-rús kalandokról, mint afôbb szereplôk alkalmazkodá-sáról gyökeresen megváltozottélethelyzetükhöz.

A regény nem nélkülöz min-den elôképet, egyaránt érezhe-tô rajta Robert A. Heinlein Star-ship Troopers – Csillagközi invá-

ziójának és Joe Halde-man Örök háborújá-nak hatása. A szerzôeredetileg a saját hon-lapján tette közzé, ottlátta meg a Tor kiadóegyik szerkesztôje, akiazonnal szerzôdést kí-nált. A kötetet késôbbHugo-díjra jelölték, éstöbb folytatása szüle-tett. Ezek remélhetô-leg elôbb-utóbb ná-lunk is megjelennek.

Horváth Viktornak ko-rábban egy rendha-gyó útikönyve jelentmeg (Át, avagy NewYork-variációk), egytörténelmi regénye

(Török tükör), egy verses mesé-je (Diótörô), valamint továbbikölteményei. Meglepô tehát aztlátni, hogy legfrissebb mûveegy SF-regény, de döbbenetünkalábbhagy, amint nyilatkozatai-ban elolvassuk, hogy a szerzôtizenéves korában falta a fan-tasztikus történeteket, és hogyvoltaképpen ezúttal is történel-mi mû született, épp csak egyalternatív történelmet véve ala-pul, és a jövôben végzôdve.

A Kis Reccs fôhôse, akár azíró, a 60-as években született,végigjárta a mûködô szocializ-

mus nyújtotta gyermekkor kö-telezô stációit, és ma itt élhetneközöttünk, ha valami nem siklikfélre az ô világában. A rend-szerváltozás környékén azon-ban más irányt vesz a regényfiktív történelme, megmarad,sôt tovább polarizálódik az or-szágok társadalmi berendezke-dése, egyik oldalon a tökéletesí-tett kapitalizmussal, másikonpedig egy megvalósult kommu-nizmussal. Hogyan jön a képbea Kis Reccs? És hogyan kerülhazánkfia egy ókori egyiptomiexpedíciós hadsereg élére?Minderre választ kaphat, aki el-olvassa ezt a fantasztikus ötle-tekkel teli regényt, és ráadás-ként megismerkedhet a jövôBudapestjével is.

Az ezredforduló után tûnt föla hazai SF palettáján BrandonHackett (illetve az álnév mö-

gött rejtôzô Markovics Bo-tond). Kezdetben akciódúskalandregényekkel gyûjtöttrajongókat, majd fajsúlyosabbirodalomra váltott, amelybena transzhumanizmussal és ananotechnológiával kapcsola-tos gondolatait fogalmaztameg, többek közt. De fôlegpersze emberekrôl ír, akik he-lyüket keresik a radikálisanmegváltozott világban.

Új regénye is ebbe a sorbailleszkedik. Az ember köny-

vében idegen lények rabolnakel háromezret Földünk lakóiközül. Valamennyien egy élôûrhajó fedélzetén térnek ma-gukhoz, ahol a környezet is-meretlenségét csak a velükegyütt elragadott véletlensze-rû tárgyak enyhítik kissé.Megpróbálnak közösségbeszervezôdni, de mire megba-rátkozhatnának a rájuk kény-szerített viszonyokkal, elérikúti céljukat, és máris egyújabb, még idegenebb világbacsöppennek, ahol végre beha-tóbban megismerkedhetnekelrablóikkal, és fény derül amiértekre is.

Vidra Gabriella a fiatalabbkorosztályt szólítja meg re-génysorozatával. A Tudáskönyvei címre hallgató ciklusminimum trilógia lesz. Az elsôkötet (A fekete kô titka) hôsei

hetedikes tanulók, akikkezdetben az iskolaévszokásos nehézségei-vel küzdenek, ám csak-hamar igen különösesemények középpont-jába kerülnek. Mind-annyiuknak egyre ne-hezebben megy a tanu-lás, órai kísérletek vég-zôdnek kisebbfajta ka-tasztrófákkal, és minthamaga a tudás tûnne elnapról napra a fejükbôl.Egyiküket, Krisztiánt vé-gül – különleges morze-technikával – megszólítjaházikedvence, egy dél-amerikai kúposcsiga, és

sci-fi

Ez fantasztikus!


kiderül, valaki csakugyan in-formációt von ki a gyerekfe-jekbôl, így törve világuralom-ra. Ezzel veszi kezdetét egykontinenseken átívelô, nagy-szabású kaland két fiú és kétlány, négy ideális tinédzserszámára, akik nemcsak jó ta-nulók, de az emberiség egye-düli reménységei is.

A szerzônô 25 éve tanít ma-gyar nyelvet és irodalmat felsô-söknek egy wekerlei általánosiskolában, és könyvébôl kiderül:szenvedélye a gyerekek oktatá-sa. A kötetek, úgy tûnik, eléggyors egymásutánban követikmajd egymást, idôközben mára második, A labirintus titka ismegjelent.

És ha a cikk elején említettükJoe Haldeman klasszikusát, azÖrök háborút, örömmel jelent-hetem, hogy a jó tíz évvel ez-

elôtti elsô kiadás után most is-mét boltokba került a regény.Ráfért az átfésülés, sôt átdol-gozás a fordításra, helyenkéntki is kellett egészíteni, ráadá-sul kiderült, hogy annak idejéna könyv elsôként megjelentangol nyelvû változatával dol-goztak a magyarítók, amelynem a szerzô által preferáltszöveget tartalmazta. A re-gény komplett középsô szeg-mensét a szerkesztô túl ko-mornak ítélte, ezért átíratta.Haldeman késôbb helyreállí-totta a szöveget, és mostaná-ban már csak ez a változat ke-rülhet nyomdába. Az új hazaikiadás egyedi a maga nemé-ben, ugyanis tartalmazza aszerzô magyarázó elôszavát,valamint függelék formájábanaz átírt fejezeteket is, hogy azigazán ínyenc olvasók össze-vethessék a két verziót.

A regény amúgy egy közkato-na, William Mandella felfeléívelô karrierjét mutatja be egyegyre abszurdabb csillagköziháborúban, ahol két bevetésközött évszázadok telhetnek el,és bármennyire belefárad is va-laki a harcba, leszerelni nincsértelme, hiszen nincs hová ha-zatérni, az otthon a felismerhe-tetlenségig megváltozott már.

Az amerikai szerzô saját viet-nami élményeit szôtte beleebbe a helyenként brutális,máskor kínzóan szatirikus tör-ténetbe, mely az erôszakoskonfliktusmegoldás értelmet-lenségét, értelmezhetetlensé-

gét hirdeti olvasóinak. Idejelenne már hallgatni rá!

Németh Attilairodalmi szerkesztô

Galaktika

John Scalzi: Vének háborúja,

Agave Könyvek, 252 oldal, 2880

Ft; Horváth Viktor: A Kis Reccs,

Jelenkor Kiadó, 448 oldal, 3200

Ft; Brandon Hackett: Az ember

könyve, Agave Könyvek, 290 ol-

dal, 2980 Ft; Vidra Gabriella: A

Tudás könyvei 1 – A fekete kô

titka, Kolibri Kiadó, 387 oldal,

3490 Ft; Joe Haldeman: Örök há-

ború, Metropolis Media, 335 ol-

dal, 2990 Ft

irodalomtörténet

A fogadott lány – a Csibe-ügyA Palatinus Kiadónakés Varga Katalinnak(a kötet sajtó alá ren-dezôje, az elôszó író-ja) hála, igen fontoskönyvvel gazdago-dott egyrészt az ir-dalomtörténet-írás,másrészt a fotósszakma. Mindkétszempontból jelen-tôs ugyanis a mostmegjelenô kötet.

Kálmán Kata ne-vét fotós berkek-ben jól ismerik, aharmincas évek-ben jelentetettmeg egy albumotTiborc címmel,amely a magyar szociofotó kiemelkedô alkotása. Épp e kötetkapcsán ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal és lett férjévela Csibe-ügy szemtanúja, késôbb krónikása. A kötet anyagátnem a történések idején, hanem egy kicsit késôbb vetette pa-pírra. Kiderül, hogy nem csak a kamera állt jól a kezében (akötet szerencsére fényképeket is közöl), hanem a toll is, pon-tosan, világosan, érdekesen fogalmaz.

Csibét, vagyis Litkey Erzsébetet Móricz szó szerint az utcán szed-te össze, róla mintázta az Árvácska fôhôsét, az irodalomtörténethivatalosan a fogadott leányaként ismeri. E találkozás aztán egészlavinát indít el: Móricz önmaga elôtt is titkolva érzelmeit, belesze-ret a lányba, elválik, elköltözik második feleségétôl. Valamiféle ali-binek használja eleinte Kálmán Katát és férjét Hevesy Ivánt, ami-kor a viszony még úgy van tálalva, hogy Móricz regényt akar írnia lányról, hogy Csibe nem más, mint irodalmi alapanyag. A vi-

szony legitimálására találkoz-gat velük és beszélget velükróla, hiszen senkivel nem be-szélhet; készíttetett KálmánKatával képeket a lányról. Ér-dekes Kálmán Kata, és még in-kább a férjének a véleményeCsibérôl, aki nem tudván, ho-gyan tudná magát megszeret-tetni, hogy tehetne minél in-kább kedvére Móricznak,össze-vissza hazudozik a múlt-járól és a gyökereirôl. HevesyIván nem érti az elragadtatást,melyet Móricz érzett már csakha Csibe megszólalt, de hátnem is érthette, hiszen nem ôvolt szerelmes bele. Nem értet-te, hogy „egy közönséges kistrampli ilyen hatással legyenegy Móricz Zsigmondra, anagy íróra!”

J. J.

könyvrôl

Kálmán Kata

A CSIBE-ÜGY

Egy fotográfus naplója

Móricz Zsigmond

utolsó éveirôl

Sajtó alá rendezte:

Varga Katalin

Palatinus Kiadó

218 oldal, 3200 Ft


Az Ulpius-ház jóvoltából látott napvilágot JohnConnoly Halálhozók címû könyve. A fülszövegalapján egészen másfajta történetre számítot-tam, de annak ellenére, hogy eltér a mûfaj ha-gyományaitól, magával ragadó a történet, Lou-is és Angel története, melyben az az érdekes,hogy Louis bérgyilkosként tengeti életét. Meg-tudhatjuk, hogyan, miért választotta ezt azútat, amely rögös ugyan, ahogyan a késôbbiek-ben látni fogjuk, de mégis meglepôen hétköz-napi, azt ne mondjam, kispolgári életet biztosítszámukra. Persze bizonyos óvintézkedéseketmuszáj megtenniük, de ezektôl eltekintve egé-szen átlagos életet élhet ez a különleges pár.

Ám csak addig, amíg meg nem bízzák ôketegy különleges munkával, amelybôl kifolyólagészakra kell utazniuk, hogy leszámoljanak az óriási, erôdítményszerûbirtokán élô különc milliomossal. Csakhogy kiderül, hogy a megbíza-tás csapda, melyet épp maga a célpont állított Louis számára, hogy se-gítsen leróni egy régi tartozást. Ettôl kezdve elszabadulnak az indula-tok, egészen váratlan és meglepô fordulatokat vesz a cselekmény.

A történet természetesen nagyon mai, mai berendezések, eszkö-zök, egyszóval mai kulisszák között játszódik, miközben az egészkönyvbôl áradó hangulat a vadnyugatot idézi, a figurák értékrend-je, gondolkodásmódja is alapvetôen régimódi és merôben idegen amai világtól. Ha a 19. században játszódna, jóval inkább megállná ahelyét – csak akkor hogyan gyilkolnának meg valakit a saját meden-céjében a tisztítófolyadék méregre cserélésével?

Ezzel együtt szórakoztató és olvasmányos könyv a Halálhozók,amit, bár gyilkolni gyilkolnak benne bôven, mégis szívesebben ne-veznénk hôstörténetnek, mint kriminek.

A hagyományos krimik számos is-mérvével rendelkezik Deaver Ablaka halálra címû könyve, miközbennagyon nehéz, bár nem lehetetlenegy olyan nyomozót elképzelnünk,aki teljesen mozgásképtelen, szavai-val irányítja az ôt kiszolgáló csúcs-technikájú gépeket. Ám ennek elle-nére biztos kézzel irányítja a nyomo-zást, amelyhez személyesen is közevan. Ugyanis éppen unokatestvérét,akihez valaha igen szoros szálak fûz-ték, helyezték vád alá egy olyan gyil-kosságért, melyet minden bizonnyalnem ô követett el. Annak ellenére,hogy minden létezô nyom (DNS-minták, cipôtalplenyomatok stb.) a bûnösségét bizonyítja. Lincoln Rhyme(a mozgásképtelen nyomozó) és Amelia, a barátnôje nyomozni kezde-nek e rejtélyes ügyben. Kiderül: nem is egy ilyen eset történt, amelyek-ben látszólag mindig cáfolhatatlan nyomok bizonyítják a vádlott bûnös-

ségét, de valami mégis arra mutat, hogy egy titokzatos isme-retlen követte el ôket, aki valamilyen módon birtokába jutott akiszemelt „áldozat” adatainak, tisztában van a szokásaival, ésbármilyen tulajdonát könnyûszerrel ellopja.

Így aztán a krimi egyre inkább hasonlítani kezd egy thril-lerre, vagy még inkább egy egészen közeli jövôben játszó-dó utópiára, melyben megtörténik mindaz, amitôl sokanegyre jobban tartanak: visszaélnek az adatainkkal, ellopjáka személyiségünket. Különösen rémisztô annak az alaknakaz esete, akinek az adatait csak gyakorlásképpen lopta el abûnös, hogy kipróbálja, mennyiben és hogyan képes vala-kinek összekuszálni és szétrombolni az életet.

Mondani sem kell, hogy végül az áldozatkész nyomozópá-ros munkáját siker koronázza, nem könnyen, de sikerül kézrekeríteniük a bûnöst.

Szerencsére az Európa Könyvkiadógondoskodik róla, hogy az AgathaCristie-rajongók folyamatosan hoz-zájussanak az írónô könyveihez.Most egy olyan kötet látott napvilá-got, amely a papírkötésû, újságo-soknál terjesztett húszkötetes soro-zatnak nem volt része, de valószí-nûleg csak terjedelmi korlátok mi-att maradhatott ki, hiszen egyikeaz igen élvezetes Poirot-darabok-nak. Christie-nél már nem maga agyilkosság és a felgöngyölítése azérdekes, hiszen ha olvastunk ötPoirot- és öt Miss Marple-történe-tet, elég hamar rájövünk, hogyanjár az írónô agya, hanem az a mi-liô, amelyben ezek a figurák él-nek, a szereplôk maguk, az álta-luk képviselt értékrend, az életmódjuk, és persze a két zseniális fô-szereplô, akiknek alakja mindig nagy figyelmet követel.

A kutya se látta egy vénkisasszony, Emily Arundell meggyilko-lásának a története, aki ahogy ez Christie-nél elég gyakori, na-gyon öreg, nagyon gazdag, de helyén van az esze. És persze kö-rül van véve szegény rokonokkal, akik mind az ô vagyonáraácsingóznak. Ám az eszes Arundell kisasszony eléggé ostobamódon nem hajlandó semmit sem jutatni a pénzbôl leszárma-zottainak, akik közül az egyik így kénytelen meglehetôsen fon-dorlatos módon megölni ôt. Hogy hogyan történt a gyilkosság,mi vezetett el idáig, arról természetesen Poirot az utolsó fejezet-ben fellebbenti a fátylat.

Ha az eseményektôl hemzsegô, pörgô, fordulatos Christie-regénnyel hasonlítjuk össze a svéd Nesser könyvét, csalódni fogunk.Ez az a könyv ugyanis, amelyben az elsô kétszáz oldalon a gyilkos-ságokon kívül lényegében nem történik semmi.

krimi

Gyilkosok széles választékaIdén ôsszel gazdag krimikínálattal találkozhatnak a mûfaj kedvelôi. Akad régimódi Agatha Cristie-törté-net, és merôben újszerû, jószerivel az összes szabályt felrúgó skandináv krimi is. Olvashatunk igazivadnyugati környezetbe illô szabályos leszámolásról, valamint 21. századi izgalmas adatlopásról.


Van Veeteren fôfelügyelô a gyilkossá-gok elkövetésének helyszíne közelébennyaral, így kerül kapcsolatba a különle-ges üggyel. Ám hiába lát neki nagy elán-nal a helyi hatóságok, majd késôbb egykollégája segítségével a nyomozásnak,az nem más, mint sûrû ködben tapoga-tózás. A nyomozók kikérdeznek min-denkit, aki bármilyen kapcsolatban álltaz áldozatokkal, de halványlila gôzüksincs arról, mi köti össze ezeket az em-bereket, és miért ölték meg ôket oly bru-tális módon: baltát állítottak a fejükbe.

Részt vesz a nyomozásban a közvetlenülnyugdíjazása elôtt álló rendôrfônök, akiúgy szeretné befejezni a pályafutását,

hogy ezt az ügyet még megoldja. Ám a nyomozás csak nem akar kimoz-dulni a holtpontról, miközben azért történik ez-az: a tehetséges fiatalnyomozónô finom flörtbe kezd távolról érkezô kollégájával, Van Veete-ren elsakkozgat borozgatás közben a nyugdíjba készülô rendôrfônökkel.

A feszült várakozást remekül képes érzékeltetni az író, és a regényannak ellenére lesz izgalmas és magával ragadó, hogy ennyire nembôvelkedik cselekményben. Ám amikor meglódulnak az eseményekés kiderül, ki is a gyilkos, az embernek még a lélegzete is eláll.

Annak, aki elôször találkozik Bren-ner nyomozóval, meglehetôsenfurcsának hat Wolf Haas A Brennerés a Jóisten címû mû stílusa és plá-ne az elbeszélôje. Hát még amikorkiderül, hogy ez a hetedik kötet, ésaz elôzô kötetben a történetek el-beszélôje már meghalt. Ám nemkell csüggedni, a szerzô feltámasz-totta az elbeszélôt, és most mint azElbeszélés Szelleme ontja magábólBrenner történeteit. Ez a minden-tudó elbeszélô azonban igencsakszószátyár és fárasztó, sôt helyen-ként rettentô idegesítô.

Ám maga történet szarkasztikus,ironikus, vicces és szellemes, csakaz elbeszélôt tudnánk feledni. Azelbeszélô feltámasztásán kívültöbb csavar is van a könyvben, Brenner most nem is nyomozó, ha-nem sofôr, aki egy kétéves kislányt fuvaroz napra nap. Csakhogyegy alkalommal tankolás közben a kislány eltûnik. Anyja, az abor-tuszklinika igazgatója rövid úton kirúgja Brennert, akit nem hagynyugodni a dolog, újra belevág a korábban megutált nyomozóimunkába. És a nyomozás során még a Jóistennel is összefut.

Azok fogják örömüket lelni ebben a kötetben, akik szeretik a hu-mort, és nem várják feltétlenül azt, hogy minden oldalon háromgyilkosság történjen, hanem van kedvük néha megállni és elgondol-kodni egy szép szóviccen vagy etikai problémán.

Jolsvai Júlia

John Connoly: Halálhozók, Ulpius-ház, 2012, 512 oldal, 3499 Ft

Jeffery Deaver: Ablak a halálra, Alexandra Kiadó, 2012, 512 oldal, 2699 Ft

Agatha Cristie: A kutya se látta, Európa Kiadó, 2012, 336 oldal, 2300 Ft

Håkan Nesser: A Borkmann-elv, Alexandra Kiadó, 272 oldal, 2980 Ft

Wolf Haas: A Brenner és a Jóisten, Brenner nyomozó történetei,

Scolar Kiadó, 240 oldal, 2450 Ft

régészeti kaland

Két magyar Indiana Jones kalandjaiaz ôserdôben

Brazíliai dzsungel, kincsvadászat, eltûnt romváros felkutatása, ôs-erdei kalandok jaguárral, kígyókkal, kajmánokkal és élet a fejva-dász indiánok között – mindez megtalálható a tragikusan fiatalonelhunyt, jó tollú szerzô, izgalmas és magával ragadó elôadásában.Karczag György (1941–1978) rövid élete alatt nagyszabású élet-mûvet hozott létre: elsô könyve, a Zúgó nyilak (1970) egy mintegy450 oldalas regény a tatárjárás idôszakáról, a Trónon harmadik(1974) címû Aba Sámuelrôl szól, míg az Idegen páncélban (1977)az Árpád-triász utolsó darabja. Történelmi érdeklôdése a középko-ri magyar történelmen kívül a dél-amerikai letûnt kultúrákra ter-jedt ki, az ôsi civilizációk háttértörténetét részletekbe menôen is-merte, és örökítette meg regényében. Fiatalon, amatôrként több-ször részt vett hazai ásatásokon is. 1966-tól haláláig a Corvina Ki-adónál dolgozott, elôbb ügyintézôként, majd gondnokként, végülraktárvezetôként. A science fiction mûfaja is érdekelte, több no-vellája megjelent a témában, sôt díjat is nyert. Számos félbema-radt és kiadatlan regénye, regénytöredéke maradt fenn fia, Kar-czag Ákos jóvoltából, aki eljutatta azokat az életmû kutatójáhozaz italianista szakértôként ismert Madarász Imre irodalomtörté-nészhez. Madarász egyrészt megírt egy kismonográfiát a szerzô-rôl, másrészt több kiadónál is szorgalmazta a Karczag-regényekújbóli kiadását, illetve az kéziratban fennmaradt írások publikálá-sát. A térkép szerint ismeretlen címû, mûfaját tekintve fantasztikusrégészeti kalandregény a kéziratban fennmaradt mûvek sorábatartozik. Az idegen, egzotikus környezetben játszódó történet ki-csit lassan indul, bevezetôje inkább tudományosan száraz, mint-sem szórakoztató, De aztán belelendül, egy valóságos Indiana Jo-nes-történettel ismerkedhetünk meg, igényes szórakoztató iroda-lommal a javából. A történet az ôserdôben régészeti szenzációkután kutató, és a „zöld pokolban” 1925-ben eltûnt P. H. Fawcettkincsvadász legendájára hajaz. Az eltûnt ezredes, és az általa ke-resett legendás „Z” romváros nyomát számos expedíció keresteegészen 1955-ig. Karczag regényében egy misztikus, a legendákhomályába veszô ôsrégi prekolumbián kultúrát keresnek a törté-net hôsei, történetesen két magyar emigráns, Káldy Péter és Gá-bor Béla, közülük az egyik képzett régész, inkább szobatudós,mint terepmunkás, a másik igazi kalandor, bátor és vakmerô

dzsungeljáró, aki indián kísérô-jével együtt már sok megpró-báltatást túlélt. Az 1940-esévekben játszódó történetbenmindketten több alkalommal,együtt és külön is nekivágnaka dzsungelnek, hogy felkutas-sák a titkos várost, amivelmegrengethetnék a régészetDél-Amerikáról szóló elképze-léseit. Különös kalandokonmennek keresztül, fogságbaesnek, majd kiszabadulnak.Barátságuk alapja nemcsak aközös származás, hanem a fel-fedezés vágya, amely mindket-tejüket az ismeretlen megis-merése felé hajtja.

Sz.Zs.

könyvrôl

Karczag György

A TÉRKÉP SZERINT

ISMERETLEN

Hungarovox Kiadó

307 oldal, 2400 Ft


A legfrissebb gasztronómiai könyv-termés alapján még mindig az olaszkonyha a sláger. Nem véletlenül. Ha-bár a nemzetközi szakácsversenye-ken a távol-keleti és az északi orszá-gok viszik el a pálmát, Itália népsze-rûségét nem tudják letörni. A taljántûzhely hétköznapi és képzett mûvé-szei karakánul ôrzik hagyományai-kat: friss és változatos alapanyagai-kat, kemencéjüket, rostlapjaikat. Elnem cserélnék semmilyen fagyasz-tott készételre a frissen nyújtotttésztát, beprogramozható gôzpáro-lóra az öntöttvas lábast.

Illés Andrea–Repka Noémi: Csizma azasztalon – Fôzés olasz módra régiórólrégióra (Scolar). Antipastinak, elô-ételnek ajánlható ez a rendkívülprecíz, jól szerkesztett munka, ame-ly három részben mutatja be a húsz tartományt, összességébenpedig Itália ízeinek sokféleségét. Minden tartományból komp-lett menüsorokat kapunk, rövid áttekintést a helyi specialitá-sokról: a modenai balzsamecetrôl, ami nélkül az étel olyan,mint egy nap napsütés nélkül. Azoknak, akik Olaszországbanszeretnék elkészíteni a magyar ételeket, illetve akik Magyaror-szágon szeretnék követni az olasz recepteket,még külön tanácsokkal is szolgál. A legfonto-sabb, amihez az olasz háziasszony és a mester-szakács is tartja magát: finom és egészséges le-gyen az étel. A szerzôk ehhez minden segítségetmegadnak: követhetô és reprodukálható kalan-dozást a „csizma” gasztronómiájában, étvágyger-jesztô leírásokat, kulturális csemegéket. Megtud-juk, hogy Matera városa szolgáltatta Mel GibsonA Passió címû filmjének jeruzsálemi jeleneteihez ahátteret, hogy a leghíresebb szardíniai édesség, aseadas neve a faggyú szóból ered, és hogyan ké-szítik a híres mirtuszlikôrt.

A szerzôk az érdeklôdô turista szemével tekintenekaz olasz konyha régi kincseire, és rácsodálkozásuk, áhí-tatuk, elismerésük azonos azzal, mint amit a vendégérez egy autentikus trattoriában.

Az olasz gasztronómiai utazás elsô fogása (primi)más nézôpontból közelít a témához: belülrôl. Anto-nio Carluccio és Gennaro Contaldo a BBC-n vezettek

fôzômûsorokat, és A két falánkolasz címû könyvben (Alexand-ra) mélyebben, és társadalmiösszefüggésben is tárgyalják azitáliai konyhát. Tehetik is, hi-szen terjedelmes kiadványuknem a konyhapultra való, ha-nem kényelmes fotelban aján-lott olvasmány. Még akkor is,ha háromszáz recepttel ajándé-kozzák meg az olvasót. Érde-kes, hogy alaplevet színhúsbólkészítenek, egy maréknyi sze-mes borssal. Lelkünkre kötik,hogy bolognai spagetti nevûétel nem létezik, és aki ilyet fôz,az nem tud semmit Bolognakonyhájáról, vagy kifogyott atagliatellébôl.

Miközben végigjárják gyerek-koruk színhelyeit, fölelevenítik a

régi ízeket, de azt is észreveszik, ami változott. A vallás erejét, acsalád hagyományos kötelékét nevezik az olasz konyha egyik ér-tékôrzôjének, és a gyorséttermeket, a nagyvárosi életmódot arombolójának. Szerintük a fôzômûsorok, a gasztrokulturális kiad-ványok töltik be ma azt a szerepet a receptek átörökítésében, amit

egykor a szájhagyomány. Tu-domásul veszik, hogy a mainôk nem tudnak tésztát gyúr-ni, de nem adják fel a re-ményt, hogy lesznek, akik to-vábbviszik ezt a tudást. Aztis, hogy tavasztól késô ôszigjárják a természetet, és be-gyûjtik, megfôzik, tartósítjáka csalánt, a gombát, a halat,a vadat. Ôk nem dobják ki amaradék kenyeret ma sem –még a fiatalok is úgy tart-ják, hogy a kidobott kenyérrossz szerencsét hoz –, ha-nem levesben használjákfel, vagy töltelékbe kerül,vagy sütôben megpirítják,és összetörve morzsát ké-szítenek belôle. A családmellett a régió kultuszaolyan erôs, hogy még egy

gasztro

Sok szempontból a konyhábanminden rendbenAki túlságosan felizgatná magát a napilapok híreivel, annak javaslom, olvasgasson szakácskönyve-ket. Leginkább az olasz konyhamûvészetet megörökítô kiadványok képesek visszaadni a lelki békét.Toszkánából például azt tudatják: megállt az idô. Az emberek ma is úgy ülik körbe az asztalt, hogynem a válságról, nem is az idôjárásról, hanem a kosztról beszélgetnek.


gasztro

McDonald's üzlet bezárását is el tudtaérni egy kis pékség.

Hasonlóan jellegzetes a pasta, atészta, ami északról dél felé haladvaváltozik: formája, mártásai és receptjeiis kötôdnek a régiókhoz. Északon atöltött tészták a gyakoribbak, délenpedig a sokféle, de kevés alapanyagothasználó raguval gazdagon megrakot-tak. A másik kulináris vízválasztó a fô-zôzsiradék: északon a vaj terjedt el,délen pedig az olívaolaj, a klimatikus,topográfiai adottságok miatt. A nagytermészeti – és társadalmi – különbsé-gek miatt más húst, zöldséget és saj-tot készítenek és fogyasztanak.

Habár a szerzôpáros arra törekszik,hogy az olasz konyha tradicionális ér-tékeit megôrizze, jól látják, hogy a vál-tozásokat nem lehet elkerülni. Állítják,hogy az olaszok egyre nyitottabbak az újra, például az el-múlt 15 évben Szardínián japán stílusú szusibárok nyíltak. Atrend egy Cagliariban lévô étterembôl indult, ahol szardíniaitonhalat használtak, és ez átterjedt az egész szigetre. Nyi-tottak a betelepült nemzetek gasztronómiája iránt is, deerôs náluk a Streetfood-, és a tôlük indult – hozzánk is el-ért – Slow food mozgalom. Az elôbbi a hagyományos olaszételeket propagálja, az utóbbi pedig a gyorséttermekkelszemben védi a tradicionális étkezést.

Egy régióra, Toszkánára koncentrál a régióba beleszere-tett amerikai házaspár, Frances Mayes és Edward Mayes.Napsütötte szakácskönyvük (Tericum) kimondott célja ahagyományos toszkán receptek megôrzése – ez a fôfo-gás, secondi. Amelyeket a könyvbôl ismerôsökké vált em-berek hitelesítenek: a házaspár szomszédai, barátai, akikmindennapi életükkel annyira elbûvölték Francest ésEdet, hogy több könyvet is írtak választott otthonukról.

Az ô nézôpontjukban érdekesen ötvözôdik a kívülállóéés a bennszülötté. Frances nemcsak az alapanyagok gaz-dagságára, az ételek egyszerûségére csodálkozott rá,

hanem arra is,hogy fölösleges arengeteg készülék akonyhában, ha vanegy jó sparhelt és egyrostlap. Teljes azono-sulásuk a toszkánkonyhával nem tör-ténhetett volna meg,ha nem tudták volnaaz életformájukat isteljesen a helyiekhezigazítani. De aholórákig tart a közösvacsora, amelynekasztalához nemcsak agyerekeket és a nagy-mamát ültetik, ha-nem még a kutyákatis beengedik, és utá-na egy-két órát ál-

doznak az emésztést segítô dige-stiveknek, nem lehet nagyon kel-lemetlen az élet. Ehhez az is kel-lett, hogy a házaspár olívaterme-lésbe kezdjen, és több, bestseller-ré vált könyvet írjon Toszkánáról.

Regionális receptgyûjtemény a Má-tyusföld hagyományos ízei címû,háromnyelvû karcsú kötet is (LiliumAurum). Csák Máté egykori, maszlovákiai birtokán erôsen ôrzik ahelyi specialitásokat. A receptekkövetése feltételez némi fôzési tu-dományt. Inkább leletmentés, mintkövetendô példatár. A korszerûtáplálkozás hívei bizonyára fel-szisszennek a vastag rántások és azételízesítôk olvastán, de a kuriózu-

mokra vadászóknak nagymeglepetés, hogy alencseleves készülhetszilvával is, és hogy asalántai Rigó Jancsi-nak nem a kréme,hanem a tésztája tar-talmazza a kakaót,tetejére pedig tojás-hab kerül.

A konyha, az étkezésa témája gróf NádasdyBorbála most megje-lent könyvének, az Ízeséletnek (Méry Ratio).Az önéletrajz speciálisformája ez a kötet is,amely történelmi kor-szakokon átívelve szólaz ételrôl és az életrôlgrófi kastélyban ésszámkivetettségben,

filmsztárok és traktoroslányok között. Attól kezdve, hogy a lepsé-nyi birtokon nevelkedô kislány rosszul volt, ha evésrôl hallott, odá-ig, hogy nagymamaként begyújtott búbos kemencével várja azunokákat a balatonfelvidéki „pincelakban”, mert az otthon ottvan, ahol a tûzhely. Eközben elveszett a kastély, az ezüstök, elmúltaz ifjúság, viszont Ausztria, Németország, Franciaország, és afrikaiutazások gasztronómiai élményei gazdagították a könyv formájúreceptgyûjteményt, amely szövegével az élôbeszéd spontaneitásátidézi. Egy dolog változatlan: a nézôpont, amellyel az elveszett pa-radicsomból reflektál a világ megváltozott szokásaira.

Szikora KatalinGourmet Gasztro fôszerkesztô

Illés Andrea–Repka Noémi: Csizma az asztalon – Fôzés olasz módra

régióról régióra, Scolar, 240 oldal, 3950 Ft; Antonio Carluccio, Gennaro

Contaldo: A két falánk olasz, Alexandra, 208 oldal, 5999 Ft; Frances

Mayes, Edward Mayes: Napsütötte szakácskönyv, Tericum, 224 oldal,

5970 Ft; Mátyusföld hagyományos ízei, Lilium Aurum, 56 oldal, 2990 Ft;

Gróf Nádasdy Borbála: Ízes élet – Nádasdy gombóc és Calvados, Méry

Ratio, 138 oldal, 3900 Ft


ÉSZAK- ÉS KÖZÉP-AMERIKAA nagy sikerû Atlaszok-sorozatunk legújabb kötete Észak- és Közép-Amerika lenyûgözô tájait mutatja be. A könyv telis-tele van hasznos

és érdekes információkkal, segítségével igazi játék a tanulás.80 oldal

Hamarosan megjelenik

MAGYARORSZÁGA közkívánatra készülô Magyarország címû könyvünk

részletesen mutatja be csodálatos kis országunkat.Európában való elhelyezkedésétôl kezdve, a tájegységek felosztásán

és részletes bemutatásán keresztül egészen Trianonig visszanyúlva.Ez a kiadvány nem hiányozhat egyetlen gyerek polcáról sem!

64 oldal, ára 1195 FtHamarosan megjelenik

SZÍVHEZ SZÓLÓ TÖRTÉNETEKEgy kedves kis meséskönyv, melysegít alkalmazkodni az élet olyan nehézségeihez, mint például egycsaládtag elvesztése.Egy igazi jó barát a gyerekeknekés egy valódi segítôtárs a szülôkszámára.80 oldal, 1195 Ft

A KÖTETEK MEGTALÁLHATÓK A KÖNYVESBOLTOKBAN

www.roland-toys.eu

A KARIZMA KÖNYVKIADÓ AJÁNLATA

Szeivolt IstvánRÚZS ÉS FÉSÛSzeivolt István új kötetenegyvenhárom-plusz-egy novelláttartalmaz, melyek kettô-háromkivételével nôkrôl szólnak.Vagy ôk mondják el történetüketsaját szemszögükbôl, vagy egykülsô szemlélô. A könyv tartalmazegy válogatott novellákból állóhangoskönyvet is.

316 oldal, kötve, CD melléklettel, 2990 Ft

Megvásárolható a Líra Könyv-hálózatkönyvesboltjaibanMegrendelhetô:a [email protected] e-mail címen,illetve a 06/30 – 627-1844 telefonszámon.

www.karizmakonyv.hu

A ROLAND KÖNYVKIADÓÚJDONSÁGAI

sikerlista

Minden sikerlistán tarol E. L. Ja-mes A szürke ötven árnyalata cí-mû erotikus regénye, amely azamerikai sikerlistákat is hónapokóta uralja. A trilógia elsô kötetétegyesek szoftpornónak, vagyszadomazo-jelenetekkel fûszere-zett erotikus ol-vasmánynak tart-ják, míg rajongóimélyebb szerelmitörténetet is felfe-deznek benne. To-vább tart LeinerLaura Szent Johan-na gimi-sorozatá-nak sikere, a 7. kö-tet az Alexandragyerekkönyv listájánaz elsô, a Bookline-on és a Líránál má-sodik, a Librinél har-madik helyen áll. Ezúttal a 12/bosztály utolsó, érettségi elôttiévérôl szól a kötet. Rhonda ByrneA varázslat címû mûve az ezoteri-kus irodalomhoz sorolható, aszerzô harmadik, magyarul olvas-ható mûve. A könyv maga egy28 napos program, ami a hálakülönféle hétköznapi gyakorlatai-ra épül, a hála érzését hívatott ál-landósítani az életben, így jobbít-va a körülményeket, az anyagihelyzetet, az egészséget, és azemberi kapcsolatokat. A nôi lek-tûr ismét elôkelô helyet foglal el alistákon. Fejôs Éva több könyvvelis szerepel; Szeretlek, Bangkok cí-mû opusza a Bookline-nál a 3., aLibrinél a 6., míg Karibi nyár címûkönyve a Líránál a 7., az Alexand-ránál a 6. helyen áll. Mindkettô atipikus nôi irodalmat, a romanti-kát és az egzotikus környezetetkedvelô hölgyek kedvenc olvas-mánya. A Librinél 5. helyet elfog-laló, Milly Johnson Yorkshire pu-ding Klub címû regénye is a szó-

rakoztató nôi irodalomhoz tarto-zik, benne három, a negyveneséveihez közeledô dél-yorkshire-ibarátnô egyszerre esik teherbe,miután elzarándokoltak egy ôsitermékenységi szoborhoz. Szin-tén ebbe a kategóriába tartozik

Leslie L. LawrenceÁlmaim asszonyacímû sorozatánakelsô két kötete,amely DebbyO’Hara, egyamerikai tiné-dzserlány törté-netével indul.Nicholas SparksVissza hozzád(Líránál az 5.) ésDavid NichollsEgy nap címûb e s t s e l l e r e i

(Alexandra 5. helyezés) szintén aromantikus-szerelmes könyveksorába tartoznak.

Az iskolakezdés miatt egy ko-moly kézikönyv is felkerült a si-kerlistákra. Pomázi Gyöngyi szer-kesztésében A magyar helyesírásszabályai 4 az egyben címû köny-ve a mai kornak megfelelôennemcsak az akadémiai helyesírásszabályait tartalmazza, hanemszínes kiemeléseket, interneteshozzáférést és internetes szótártis (az Alexandránál és a Librinél 4.helyen áll). Szintén az iskolások-nak ajánlott a Göncöl Kiadó kétfoglalkoztató füzete (Színezdki… és Számolj te is, ill. Rajzolj teis), ezek a 9–10. helyen állnak aBookline-on. Az Alexandra gye-reklistáján 3. helyen áll a megun-hatatlan Ablak–Zsiráf, amit mégmindig sok helyen használnak aziskolákban. A szépirodalom ked-velôi is válogathatnak a sikerlistá-ról. A Líránál még mindig jól sze-repel (3. hely) Paulo Coelho leg-

újabb kötete (Mint az áradó fo-lyó), amely a szerzô élete folyójá-nak egy-egy szakaszán folytatottelmélkedéseit osztja meg olvasói-val. A Librinél a 10. helyen egy2013-as naptár foglal helyet,amelyet Paulo Coelho mûveibôlválogatott idézetekbôl állítottakössze. Az Alexandránál a lista ele-jén szerepel Paula McLain A pári-zsi feleség címû, Hemingway elsôházasságáról szóló életrajzi regé-nye, amely az írófenomén ésHadley Richardson boldog házas-ságát és boldogtalan válását mu-tatja be a feleség nézôpontjából.Parti Nagy Lajos magyar valóság-ról szóló abszurdjai (Fülkefor ésvidéke) a Líra listáján a 4. helyenszerepelnek. A nyár egyik slágerevolt Kádár Annamária Mesepszi-chológiája, amely a Bookline-onaz 5., a Librinél a 7., a Líránál a 9.helyen áll. Az anyák nagyon ked-velik, mert benne a mese mint azérzelmi intelligencia fejlesztésé-nek eszköze jelenik meg. És végülnéhány kötet fantasy-rajongók-nak. Georg R. R. Martin legendásfantasy-regényfolyamának, aTrónok harcának folytatása, aSárkányok tánca, valamint az elô-zô kötetek új kiadásai (Trónokharca, Kardok vihara, Varjak la-komája) 2. ill. 7–8–9. helyen áll-nak az Alexandra listáján. Nép-szerûségüket erôsíti, hogy azHBO-n bemutatták a könyvbôlkészült fantasy-tévéfilmsorozatmásodik évadát. A Bookline listá-ján 4. helyen áll Amanda Quick(Jayne Castle) A sötétség kapujá-ban – A Tükör-trilógia harmadikkönyve, amelyben a romantika, asci-fi, valamint a fantasy mûfajátkedvelôk pszichodetektívvel, pa-ranormális gyilkossággal, auraol-vasókkal találkozhatnak.

Sz. Zs.

Sikerkönyvek tanévkezdés idejénSzeptember közepén sem változott az olvasók ízlése: „szerelmes”és „kalandos” a jellemzô sikerkönyv, noha néhány mû biztosana tanévkezdésnek köszönheti listás szereplését.

www.könyvhét.hu

A SANTOS KIADÓAJÁNLJA

[email protected]

ÁROK PARTON JÁRTAMBANNépi mondókákBerényi Nagy Péter illusztrációival leporelló, 620 Ft

HÚZZ, HÚZZ ENGEMETNépi mondókák

Berényi Nagy Péter illusztrációival leporelló, 620 FtMACSKABÁL

Juhász Magda verseBerényi Nagy Péter illusztrációivalleporelló, 620 Ft

Dr. Danima Damdindorj

AZ ÖNGYÓGYÍTÁSMÛVÉSZETE

Az öngyógyítás mûvészeteegy magyarországon praktizálómongol orvosnô kutatómunkájának az összegzése.

Ôsi hun, mongol, ujgur, tibetiés kaukázusi hagyományokalapján szervek, illetvebetegségek szerinti bontásbankereshetjük benne a megfelelôgyógymódokat.

A könyv kézirat jellegûkiadványként nagypéldányszámban fogyotta betegek körében.

Ára: 2200 FtBelsô Ösvény Kiadó

Telefon: 06-20-427-4220E-mail: [email protected]: www.danima.try.huA könyv kapható Líra, Libri és Alexandra könyvesboltokban.A www.bookline.hu-n lehet rendelni postán is.

könyvipar

A Xantusz Könyv forgalmazza többmint tíz éve a határon túli magyar nyel-vû könyvek tetemes hányadát, foglal-kozik erdélyi, felvidéki és délvidéki ki-adók könyveivel. A megváltozott piacikörülmények, a romló gazdasági hely-zet viszont komoly veszélybe sodorta acég mûködését. A cégvezetôvel, BihariZoltánnal beszélgettünk.

– Sok szó esik róla manapság, hogy ahatáron túli könyvkiadás támogatásraszorul; miközben a forgalmazásról nem-igen esik szó.– Van ebben a felvetésben egy csavar.Sokszor elmondják, hogy a határon túlikulturális értékeket támogatni szükséges,és valahogyan ez meg is történik. Viszonta könyvek forgalmazása kereskedelmi,üzleti tevékenység. Kérdés, hogy lehet-e, kell-e egy ilyen tevékenységet támogatni. – Ez igaz, de egészen másféle üzleti tevé-kenységet jelent ezeknek a könyveknek a for-galmazása, mint a magyarországiaké.– Sok-sok évig én magam is azon az állás-ponton voltam, hogy a Xantusz Könyv ke-reskedelmi tevékenységet végez, aminekmeg kell tudni állnia a saját lábán. Ezen a vé-leményen azért kellett változtatnom, mertkét-három éve annyira megváltoztak a for-galmazási lehetôségek, a kereskedelmi vi-szonyok, hogy az egész problematikát átkellett értékelni. A mai viszonyok közöttigenis támogatásra szorul ez a tevékenység:azért, hogy egyáltalán létezni tudjon és élet-ben maradhasson, mert tisztán piaci alapo-kon ez nem lehetséges. Az utóbbi pár év vál-tozásainak eredménye, hogy ez így alakult. – Mi az, ami változott, az általános gazdasá-gi jelenségeket, a világválságot most nemtaglalva?– Miközben természetesen ezeket a jelensé-geket nem lehet függetleníteni a válságtól, akönyveladás és a könyvkereskedelem válto-zott meg gyökeresen az utóbbi pár évben. Mikorábban rengeteg kisboltba szállítottunk, sokjó partnerünk volt, akik a mi könyveinket nor-mális kiskereskedelmi feltételekkel árusították,a Custos, az Osiris, a Magiszter, a Kis Magisz-ter stb. Mind szakkönyveket kínált, de a ki-sebbségi témáinkra abszolút fogékonyak vol-tak, és megvolt a vevôkörük is. Ezek a boltokugyanúgy megszûntek, ahogyan vidéken is azigényesebb boltok többsége. Mára csak a há-lózatok maradtak, ahol olyan feltételekkel ve-

szik át a könyveinket, hogy nekünk mint diszt-ribútornak minimális a hasznunk. Másrésztpedig a könyvek döntô részét nem is lehet ér-tékesíteni ezeken a helyeken, mert elsôsorbanbestsellerekkel foglalkoznak. A mi kínálatunk-ban nagyon sok a rétegkönyv, amelyet csakcélzottan lehet értékesíteni.

Ezen kívül az eladások volumene is csök-kent az elmúlt két évben. Ezért látom úgy,hogy az, ami esetleg régebben valahogymûködött, az nem mûködik a mai piaci vi-szonyok között. Ha azt akarjuk, hogy ez úgymûködjön, ahogy eddig – értem ez alatt aszéles választékot, a naprakészséget, a gör-dülékeny üzletmenetet – ahhoz feltétlenülkell a támogatás. Ebben a véleményben akiadói partnereink osztoznak, mögöttünkállnak, és igyekeznek minket segíteni.– Mennyire és milyen módon hozzáférhetôekma Magyarországon a határon túli könyvek?– A határon túl megjelenô könyvek 95%-abiztos, hogy bekerül a magyarországi forga-lomba. A terjesztést nem 100%-ban, denagyrészt mi intézzük, egy-két nagyobb kiadókivételével mi hozzuk forgalomba Magyaror-szágon a könyveiket. Az volt a törekvésünk,hogy ne csak a nagy kiadók könyveit tartsuk,hanem olyan könyveket is, amelyeket akárcivil szervezetek, vagy alapítványok, vagy in-tézmények adnak ki. Ha minden apró szerve-zetet beleszámolok, akkor körülbelül 60–70olyan határon túli partner van, akivel élô kap-csolatban vagyunk, és akiknek a könyvkínála-ta nálunk elérhetô. Ezt nagyon fokozni nemlehet, bár ez nem a teljesség, mindig van egy-két fehér folt; de nagyon közel van hozzá.

– A kiskereskedelmi rést, vagyis hogy akisboltok megszûntek, hogyan sikerül be-tömni?– Ezeknek a boltoknak a felvevôpiacáttalán a Bookline vette át. Mi magunkúgy próbálunk kievickélni a bajból, hogyközvetlenül próbáljuk értékesíteni akönyveket. Az internet adta lehetôsé-gekkel élve saját vevôkört próbálunk fel-építeni. Nem egyszerû, hiszen elôször atechnikai feltételeit létre kellett hozni,amelyen két éve kezdtünk el igazán ko-molyan dolgozni, amikor felismertem,hogy ez lehet az egyetlen kitörési pontszámunkra. A weboldalt (xantusz.hu)több évbe telik, mire sikerül ismerttétenni, miközben több ezer könyv adata-it kellett és kell felvinni, és folyamatosanfrissíteni. Hírlevélrendszert indítottunk

el, aktívabb marketingtevékenységet kezd-tünk folytatni, hogy minél többen közvetle-nül is megtaláljanak minket. Ebben látomazt a lehetôséget, hogy kompenzálni tud-juk a piac negatív változásait. – Már esett szó róla, hogy állami támogatástremél e vállalkozás. A probléma evvel vi-szont az, hogy hasonló cégek nincsenek Ma-gyarországon, tehát ilyenfajta pályázatokatnem is írnak ki.– Pályázati úton éppen ezért nincs esélyünk.Úgy tudom elképzelni a támogatást, hogyazok a döntéshozók, akik a határon túliügyekben kompetensek, és megismerik ezta helyzetet – amely valóban egyedi, hiszena mi munkák speciális, nem lehet besorolnisehova – felismerik azt, hogy erre szükségvan, és egyedi döntést hoznának, hogy eztaz ügyet igen támogatni kell. Csak így tu-dom elképzelni, egyedi kérelem és egyedielbírálás alapján. – Jelenleg a Xantusz Könyv semmilyen álla-mi támogatásban nem részesül?– Nem részesül; fennállása folyamán eddigmég soha nem is részesült. Erôsen fogalmaz-va: vagy sikerül valamilyen állami támogatástkapnunk erre a tevékenységre, vagy egysze-rûen megszûnik a cég. Hogy a piaci viszonyoka mi szempontunkból kedvezôen változza-nak, arra komoly esélyt nem látok. Vagy felis-meri a döntéshozók közül valaki, hogy van ér-telme a munkáknak, amely a kiadók, a vásár-lók és a magyar kultúra érdekét egyarántszolgálja, vagy nem fogjuk tudni tovább foly-tatni ezt a munkát.

Jolsvai Júlia

Veszélyben a határon túli magyarkönyvek forgalmazása


– Magyarországi könyvszakmai gyakorlattal,magyar szerzôk német nyelvû fordításkötete-inek megjelentetésére ausztriai kiadót alapí-tani jó ötletnek tûnik a mai nehéz gazdaságiviszonyok közepette?– Elôször is ketten vagyunk férjemmel, PaulLendvaival, akinek tizenöt könyve révén évti-zedes gyümölcsözô kapcsolatai vannakAusztriában, sôt az egész német nyelvterüle-ten. A magyar terepet viszont én ismeremjobban. Nem számitunk diadalmenetre, sem

anyagi sikerekre. Tartalékainkból fedezzükaz indulás költségeit, és komoly segítségetkaptunk az osztrák kulturális minisztérium-tól és egy humán alapitványtól, mely elsô-sorban a holokausztra való emlékezést és afajgyûlölet elleni tevékenységet támogatja.

Nevünk, a Nischen Verlag azt jelzi, hogy„réseket”, lyukakat keresünk a német nyel-vû könyvpiacon, melyet a nagy konszernekés leányvállalataik uralnak.– Hogyan alakult ki a kiadó ötlete, mennyiideig tartott a tervezés idôszaka, milyenfolyamat eredményeképpen jött létre aNischen Verlag?– Férjem ötlete volt a kiadó, és én rövid habo-zás után teljes lelkesedéssel belevetettem ma-gam a szervezésébe. Annyi évet töltöttem amagyar kiadói szakmában, ahol nem csak jótapasztalatokat gyûjtöttem, viszont megtanul-tam azt is, mit kellene csinálni, s végre van al-kalmam, mint úgynevezett „fônök”-nek a bo-rítótól a forditó kiválasztásáig, a szerzôk meg-nyerésétôl a marketingig mindenben dönteni.Férjem azt mondja, ô csak a „felügyelôbizott-sága” a vállalkozásnak. Az ötlet 2011 nyaránszületett meg, és 2012 szeptemberében jelentmeg az elsô három kötetünk.

– Mi a kiadó koncepciója?– A kiadó koncepciója, hogy a német nyelv-területen vagy egyáltalán nem, vagy csakkevéssé ismert, értékes magyar szerzôkneksegítsünk a piacra való betörésben.

Nincsenek szabályaink, az egyetlen feltétel,hogy a könyv tetsszen nekem, nekünk. Pony-vát, pornót, direkt politikai témákat nem ho-zunk; ez persze nem azt jelen-ti, hogy a magyar társadalomrégi vagy jelenlegi problémáitelkerüljük. Ebben a szellem-ben jelennek meg elsô köny-veink: Zsolt Ágnes Éva lá-nyom címû könyve a Piros bi-cikli címmel. A kötet egy fia-tal, Auschwitzban megöltnagyváradi zsidó kislánynaplóját, valamint MurányiGábortól a történelmi hát-teret megmagyarázó esszéttartalmazza. Spiró György Tava-szi tárlatát A gyanú címmel adjukki, az 1956–57-es korszak tragiko-mikus vonatkozásairól, DalosGyörgy tanulmányával. Ehhez akönyvhöz a Magyar Fordítás-támogatási Alaptól kaptunktámogatást. Harmadik köny-vünk Parti Nagy Lajos össze-gyûjtött novellái, HullámzóBalaton címmel.– Milyen közelebbi és távo-labbi terveik vannak, mi-lyen kiadói programot ter-veznek?– A jövô évi programunkmár gyakorlatilag készenvan. Kiadunk egy Spiró-no-vellaválogatást, valamintkiadjuk Tóth Krisztina Pixeljét és Lángh JúliaBudai úrilány címû mûvét.– Kiadványaik a német nyelvterület könyvpi-acán jelennek meg; mi jellemzi azt a könyv-piacot, és milyen lehetôségei, kilátásai van-nak ott könyveiknek?– A német nyelvterületen nagyon sok függ aszemélyes kapcsolatoktól, s itt természetesenhasznot húzunk férjem nevébôl. Ugyanakkorén válogatom ki a forditókat, és nagy súlythelyezek arra, hogy már a borítón is képpel ésrövid életrajzzal bemutasssuk a magyar és né-met kultúra létfontosságú hídépítôit.

Idei könyveinket Zeltner Ernô és BudaGyörgy fordították.

– Milyen szakmai kapcsolataikvannak a magyarországi és azausztriai vagy németországikönyvkiadókkal, könyvkereskedôk-kel? Milyenek az elsô visszhangoka kiadó bemutatkozásáról?– Nagyszerû kapcsolataink van-nak az osztrák könyvterjesztéssel

és nagykereskedelemmel aMohr Morawa vállalat ré-vén. Nagyon fontos szere-pet játszik PR- és sajtósképviselônk, dr. BarbaraBrunner is, aki Ausztriaegyik legismertebb kiadóiszemélyisége. Neki is kö-szönhetjük a meglepôenerôs és pozitív visszhangotaz új kis kiadó, a NischenVerlag bemutatkozásáról éselsô könyvünkrôl. A tekinté-lyes liberális napilap, a Stan-

dard elsônek hozott hétvégi kul-turális mellékletében egy dicsérôbírálatot A piros biciklirôl (Das ro-te Fahrrad). A következô hétfôn anagy példányszámú bécsi Kurierközölt egy részletes ajánló kritikáta Zsolt-könyvrôl. Rákövetkezôszerdán nagy örömmel láttunk aFalter címû intellektuális hetilap-ban egy egész oldalas illusztrált ri-

portot rólunk, a kiadóról, terveinkrôl és a há-rom könyvrôl. Néhány nap múlva, vasárnap aKurier különösen nagy példányszámú kiadá-sában jelent meg a kiadónkról egy képes be-számoló két teljes oldalon ezzel a címmel: Abutaság elleni harc állandó kötelesség.

Bemutatkozásunk a Morawa nagykereske-dés bécsi központi boltjában sikeresnekmondható, hiszen több mint száz érdeklôdôjött el, s ezen az estén 42 példányt adott el abolt. Az ismert osztrák (de magyarul is tökéle-tesen beszélô) színésznô, Mercedes Echererolvasott fel a megrendítô naplóból.

K. A.

könyvipar

Rés a könyvpiaconLendvai Zsóka a Nischen Verlagról


balÁzs Ágnes - könyvhét · 190 cÍmlap „az olvasókra bízom…” beszélgetés balázs...

Documents