banfihunyadi janos eszmevilaga es alkimista kapcsolatai pdf

8
ItK Irodalomtörténeti Közlemények 200 . C . évfolyam . szám 93 KISEBB KÖZLEMÉNYEK GÖMÖRI GYÖRGY BÁNFIHUNYADI JÁNOS ESZMEVILÁGA ÉS ALKIMISTA KAPCSOLATAI Az évek során mind újabb adalékok kerülnek napvilágra az első Angliában megtele- pedett magyar tudós, Bánfihunyadi János életéről és munkásságáról. Különösen érdekes- nek látszik annak a kutatása, milyen művek hatottak Bánfihunyadira, milyen magyar és külföldi kapcsolatai voltak ennek a nagybányai származású, de 1608 óta Londonban élő aranyművesnek és alkimistának, aki később a londoni Gresham College tanáraként ját- szott fontos szerepet az angol kémia fejlődésében. Nemrégiben az uppsalai egyetemi könyvtár kézirattárában találtam egy olyan bejegy- zést, amely újabb fényt vet Bánfihunyadi János tájékozódására és kapcsolataira. Ez az Y132/d jelzetű album amicorumban található (fol. 334–335), amelyik a Csehországból elszármazott, de alighanem német anyanyelvű orvos, Daniel Stolz von Stolzenberg tulaj- donát képezte: ez voltaképpen egy Prágában kiadott kis emblémagyűjtemény, számos kéz bejegyzésével. Stolz beutazta egész Európát és mindenütt találkozott orvosokkal, más tudósokkal, alkalmi költőkkel, vagy éppen alkimistákkal, így albuma jellemző kereszt- metszetét adja a korabeli protestáns elitnek. A sok német mellett angolok, svájciak, sőt lengyelek és magyarok is vannak az albumban; Bánfihunyadival Stolz például angliai útja során találkozott 1623. augusztus 24-én Londonban. Mindjárt maga a dátum figyel- met ébreszt, ugyanis a Bánfihunyadinál tett látogatás napja egybeesik egy másik, az al- bumban szereplő időponttal: Corvinus-Raab Mihály magyarországi peregrinus (jóllehet vagy száz lappal később) ugyanaz nap ír be Stolz albumába, mint Bánfihunyadi (fol. 432). Ez arra mutat, hogy Corvinus, aki egyike az 1620-as évek legkorábbi magyar pe- regrinusainak Angliában (ide Wittenberg és Leiden után érkezett), alighanem Bánfihu- nyadi házában ismerte meg Stolz von Stolzenberget. A Bánfihunyadival foglalkozó irodalom mindeddig nem keresett választ arra a kérdés- re, mikortól lehet beszélni róla mint alkimistáról. Nagybánya város jegyzőkönyvében fennmaradt egy Thagy Bálinthoz, sógorához már Londonból, 1613-ban írt levele, amiben így nyilatkozik: „Itt Angliában Londonban lakom, nem vagiok senki zolgája, hanem magamnak való bíresházban (bérelt házban) lakom és az eötvös müett [mesterséget?] mívelem.” 1 Az első angol források is a „goldsmith” (aranyműves) szóval jelölik „Hans 1 Nagybánya város jegyzőkönyvei, I. kötet, 290. (Schönherz Gyula anyaggyűjtése, OSZK, Fol. Hung. 1912/IV.)

Upload: konyvbubus

Post on 01-Oct-2015

5 views

Category:

Documents


3 download

DESCRIPTION

Rózsakeresztesek

TRANSCRIPT

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    93

    KISEBB KZLEMNYEK

    GMRI GYRGY

    BNFIHUNYADI JNOS ESZMEVILGA S ALKIMISTA KAPCSOLATAI

    Az vek sorn mind jabb adalkok kerlnek napvilgra az els Angliban megtele-

    pedett magyar tuds, Bnfihunyadi Jnos letrl s munkssgrl. Klnsen rdekes-nek ltszik annak a kutatsa, milyen mvek hatottak Bnfihunyadira, milyen magyar s klfldi kapcsolatai voltak ennek a nagybnyai szrmazs, de 1608 ta Londonban l aranymvesnek s alkimistnak, aki ksbb a londoni Gresham College tanraknt jt-szott fontos szerepet az angol kmia fejldsben.

    Nemrgiben az uppsalai egyetemi knyvtr kzirattrban talltam egy olyan bejegy-zst, amely jabb fnyt vet Bnfihunyadi Jnos tjkozdsra s kapcsolataira. Ez az Y132/d jelzet album amicorumban tallhat (fol. 334335), amelyik a Csehorszgbl elszrmazott, de alighanem nmet anyanyelv orvos, Daniel Stolz von Stolzenberg tulaj-dont kpezte: ez voltakppen egy Prgban kiadott kis emblmagyjtemny, szmos kz bejegyzsvel. Stolz beutazta egsz Eurpt s mindentt tallkozott orvosokkal, ms tudsokkal, alkalmi kltkkel, vagy ppen alkimistkkal, gy albuma jellemz kereszt-metszett adja a korabeli protestns elitnek. A sok nmet mellett angolok, svjciak, st lengyelek s magyarok is vannak az albumban; Bnfihunyadival Stolz pldul angliai tja sorn tallkozott 1623. augusztus 24-n Londonban. Mindjrt maga a dtum figyel-met breszt, ugyanis a Bnfihunyadinl tett ltogats napja egybeesik egy msik, az al-bumban szerepl idponttal: Corvinus-Raab Mihly magyarorszgi peregrinus (jllehet vagy szz lappal ksbb) ugyanaz nap r be Stolz albumba, mint Bnfihunyadi (fol. 432). Ez arra mutat, hogy Corvinus, aki egyike az 1620-as vek legkorbbi magyar pe-regrinusainak Angliban (ide Wittenberg s Leiden utn rkezett), alighanem Bnfihu-nyadi hzban ismerte meg Stolz von Stolzenberget.

    A Bnfihunyadival foglalkoz irodalom mindeddig nem keresett vlaszt arra a krds-re, mikortl lehet beszlni rla mint alkimistrl. Nagybnya vros jegyzknyvben fennmaradt egy Thagy Blinthoz, sgorhoz mr Londonbl, 1613-ban rt levele, amiben gy nyilatkozik: Itt Angliban Londonban lakom, nem vagiok senki zolgja, hanem magamnak val breshzban (brelt hzban) lakom s az etvs mett [mestersget?] mvelem.1 Az els angol forrsok is a goldsmith (aranymves) szval jellik Hans

    1 Nagybnya vros jegyzknyvei, I. ktet, 290. (Schnherz Gyula anyaggyjtse, OSZK, Fol. Hung.

    1912/IV.)

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    94

    (Johannes) Hunniades foglalkozst. Br nincs r pontos adatunk, mikor lett az tvs-mesterbl alkimista, hozzvetleges biztonsggal ezt mgis az 1610-es vek kzepre tehetjk, amikor is, rszben a rzsakeresztes mozgalom hatsra, Eurpa-szerte jra fellngol az rdeklds nem annyira az aranycsinls, mint a blcsek kvhez vezet alkmiai ksrletek irnt. Az els rzsakeresztes szvegek 1614-ben Kasselben jelentek meg s a nvtelensg homlyba hzd szerzik minden bizonnyal kapcsolatban voltak Tuds Mric hesseni tartomnygrf udvarval. A rzsakeresztes rpiratok ltal eleinte csak nmet fldn dl vitba 1616-ban bekapcsoldik az angol Robert Fludd is, aki Apologia compendiaria cm mvben foglal llst a titokzatos okkult trsasg mellett. Egy msik rzsakeresztes-szimpatizns az a Michael Maier (15681622), elbb Rudolf csszr, majd Tuds Mric orvosa, aki 1618-ban kzztett hrom rgebbi alkimista iratot Tripus aureus cmmel. Ezek kzl az els Basilius Valentinus hajdani bencs rendi bart trakttusa a tizenkt kulcsrl, a korabeli alkimista irodalom egyik legfontosabb darab-ja. Eredetije az elszr 1599-ben Eislebenben kiadott igen ritka Vom den grossen Stein der Uralten volt, de hasonl npszersgnek rvendett a Triumph Wagen Antimonii (Az antimon diadalszekere), amit a hesseni Johann Thlde adott kzre 1604-ben. Egy jabb kori tudomnytrtnsz gy vli, ez a m lett a legtbb korabeli nmet alkimista alapfor-rsa.2 Basilius Valentinus ugyanis ebben lert egy olyan sanyagot, vagyis prima materit, amit ki lehet vonni a fmekbl egy antimonban tallhat mgneses szellem segtsgvel. Egy msik, mg Paracelsushoz kapcsold ttele Valentinusnak a hrom alapanyagbl val kiinduls volt eszerint a kn, higany s a s(k) kztti klnbsg az egsz alkmia alapja. A ksrletek clja a blcsek kvnek megtallsa volt ebben a mr emltett Maier ppgy hitt, mint maga Bnfihunyadi vagy az ugyancsak befolysos Johann Daniel Mylius nev kasseli orvos s alkimista, aki Antidotarium medico-chymi-cum reformatum (Frankfurt, 1620) cm mvben a legnagyobb elismers hangjn szl Basilius Valentinusrl.

    Basilius Valentinus Bnfihunyadi egyik fontos vonatkozsi pontja: kiderl ez a Stolz-fle albumban tallt bejegyzsbl csakgy, mint az egyik ismert (William Marshall ltal metszett) arckp alrsbl.3 A Stolz-album bejegyzse egybknt ngynyelv kztk dominl a latin egy idzettel, egy ngysoros verssel s magval az ajnls szvegvel, de az angol s a magyar idzet mellett klnsen bsges a nmet bejegyzs, ami nem ms, mint (egy mg pontosan nem azonosthat hely) Basilius Valentinus idzet: Ungerland hath mich erstlich geboren Ezt akr Bnfihunyadi jelmondatnak is tekinthetjk, hiszen az angolok szemben emelte tekintlyt, hogy a Paracelsus ltal is megltogatott s Basilius Valentinus szlfldjnek tekintett Magyarorszgon szletett. Ebbl a szem-pontbl klnsen rdekes az a kzirat, amely a British Libraryben maradt fenn Arthur Dee tollbl. A hres matematikus s mgus John Dee fia 1579 tjn szletett s or-vosnak tanult, de foglalkozott alkmival is; mg mieltt az orosz cr szolglatba szeg-dtt volna, tallkozott Bnfihunyadival, legalbbis biztosnak ltszik, hogy volt az a

    2 Bruce T. MORAN, The Alchemical World of the German Court, Stuttgart, 1991, 49. 3 Utbbit kzztette F. SHERWOOD TAYLOR s C. H. JOSTEN az Ambix V, 12 (1953), 44. lapjn.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    95

    magyar bartja, akit a prima materia vgett Magyarorszgra kldtt.4 Ez a bart kilenc hnappal ksbb megjtt s hozott is magval ebbl a becses svnybl. Mivel tudjuk, hogy Bnfihunyadi 1617-ben Magyarorszgra kszlt s 1620-ban mr jra Angliban volt, ahol meg is hzasodott, felttelezhetjk, hogy e kt idpont kzt jrt megint Kassn s szlhelyn, Nagybnyn, s ott szerezte az svnyrgt, ami a tiszta anyagbl llt. Ami viszont feltn, az az Arca arcanorum utols, 31. pontja, ami idzet (a kzirat mar-gjn feltntetett) Basilius Valentinustl: Hoc pro valedictione fideliter dico Ungaria me genuit, Coelum et stellae tuentur me, et terra nutrit me, et quamvis mori cogor, et sepulchri, tamen vulcanus me sedulo parit. Ungaria inquam mea patria est: et mater mea totum includit mundum.5 Ez a szveg sz szerint megegyezik a Stolz-albumban nmetl reproduklt szveggel. Utols mondata: Magyarorszg teht a hazm s anym az egsz vilg egyszerre jelzi a bejegyz patriotizmust s vilgpolgrisgt.

    A Stolz-album latin mottja egy olyan mbl szrmazik, amire Arthur Dee is gyakran hivatkozik Fasciculus chemicus (Prizs, 1631) cm kis alkimista kompendiumban: a cme Rosarium philosophorum. Ez a Majna melletti Frankfurtban 1550-ben nvtelenl megjelent m6 Basilius Valentinus s Raymundus Lullus mellett minden jel szerint az alkimistk alapknyvtrhoz tartozott. Idz belle Bnfihunyadi Jnos mr abban a m-sik, korbbi bejegyzsben Jacob Fetzer albumba, amelyet rgebben ismertettem.7 A Stolz-album bejegyzse gy hangzik: Draco non moritur nisi cum fratre et sorore sua interficiatur, non per unum solum, sed per ambo simul, scilicet per Solem et Lunam, amit a Rosarium (F jelzs lapjn) Hermes Trismegistus szjba ad. Az alkimista sztr-ban a Draco, vagyis a Srkny az elsdleges higanyt jelenti, amellyel az alkimista knes oldatban feloldja a fmeket, hogy a Nappal jelzett maszkulin s a Holddal jel-kpezett feminin elembl ltrehozza a Mercurius nvvel jelzett Felsbbrend vagy Ketts Higanyt, vagyis prima materia-t, aminek segtsgvel az ultima materia, vagy-is a Blcsek Kve is elrhet.8

    Stolz von Stolzenberg albumban ezt a kt alkimista szveget egy rvidebb, ms jel-leg angol idzet s egy magyar mondat kveti ezekre mg visszatrek. De a Bnfi-hunyadi-bejegyzs frsze a szemkzti lapon tallhat alkimista rajz, illetve ngysoros latin vers. A rajzon egy sas s egy oroszln csapnak ssze egy szalamander htn a kp fenti bal sarkban a Nap, jobb sarkban a Hold brjt ltjuk. Ezek mind jl ismert alki-mista szimblumok: az oroszln s a sas egytt a (kmiai) tvltozs folyamatt br-zolja, mg a tzben izz szalamander az alkimista n. gyaraptsi folyamatnak a jel-kpe.9 Ezt az brt Bnfihunyadi 1623. augusztus 24-n illesztette be Stolz von Stolzen-

    4 Arthur DEE, Arca arcanorum, MS, Sloane, 1876, British Library, fol. 82. 5 Uo. A margn: Basilius Valentinus. Ezt a szveget mr J. H. APPLEBY is idzte angol fordtsban

    Arthur Dee-vel s Bnfihunyadival foglalkoz cikkben, v. Ambix, XXIV, 2, July 1977, 107 6 Eredetileg msodik rsze egy De alchimia opuscula complura veterum philosophorum cm idzetgyj-

    temnynek. 7 MKsz, 1982, 251254. 8 Lyndy ABRAHAM, A Dictionary of Alchemical Imagery, Cambridge, Cambridge University Press, 2001,

    125126. 9 Uo., 64, 176.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    96

    berg albumba, alighanem a csehorszgi nmet orvos s alkimista sztnzsre ugyanis egy vvel ksbb kiadott Viridiarum chymicum cm knyvben (amit az elsz alapjn mg 1623 nyarn Angliban, Oxfordban lltott ssze) Stolz reproduklja ugyanezt a kpet a Sulphur Nostrum cmsz alatt egy hatsoros latin vers ksretben.10 Ennek az alkmiai emblmaknyvnek volt egy nmet kiadsa is, a Chymisches Lustgrtlein, amit ugyancsak Jennis adott ki Frankfurtban 1624-ben, amirl R. J. W. Evans azt rja Rudolf csszrrl s udvarrl rt knyvben, hogy felhasznlja Maier egyes metszeteit.11 Lehet, hogy mr Bnfihunyadi brja is szerepel Maier valamelyik korbbi knyvben (noha az Atalanta fugiens cm emblmaknyvben hiba kerestk) s mind a magyar alkimista, mind Stolz onnan vettk t, annl is inkbb, mert a kp bal sarkban lthat ngyes szm arra utal, hogy az eredetileg egy sorozat rsze volt s abbl lett az albumba beragasztva. Mindenesetre a nmet nyelv Stolz-emblmaknyvben ugyancsak a LXXXIV. sorszm alatt talljuk az albumbl s a Viridiarumbl ismert brt egy kis magyarz versezettel, amelynek a cme Unser Schwefel (A mi knnk). Maga a versezet gy szl: Schaff das der Adler theur und werth / Mit lieb dem Lwn vereinigt werd: / Auch das der bld und schwach durchaus / Mg seine Threnen schtter h(e)rauss.12

    Kzvetlenl az alkimista emblma alatt ugyanazt a ngysoros latin verset olvashatjuk, amit mr a Fetzer-album bejegyzsbl ismernk ez elg homlyos rtelm, s nem tudni, kitl, taln magtl Bnfihunyaditl szrmazik. (Ms szvegeknl, ha idz, mindig megadja a szerz nevt, nha a pontos helyet is.) Nyilvnvalan alkimista mveletekre utal szveg ez is: Perficiunt Sophicam ter trina sequentia petram / Orator Superum: Lux Mundi: Gloria Noctis, / Oua, Coquina, Coquus, Patientia, Mulciber, Annus, / Hermeti Sophico, pariunt moderamine natum. Magyarra taln gy fordthatnnk: A Blcsessg mvt hrom k-folyamat viszi vghez: / Istenek Kvete, A Vilgnak Fnye, s az ji Dicssg, / Tojsok, a Szakcs, a Szakcsn, Trelem, Vulkn meg az

    10 Daniel STOLCIUS DE STOLCENBERG, Viridiarum chymicum, Francofurti, sumptibus Lucae Jennisi, 1624,

    Figura LXXXIV. 11 R. J. W. EVANS, Rudolf and His World, Oxford, Clarendon Press, 1973, 201, 2. j. 12 Daniel STOLCIUS, Chymisches Lustgrtlein, Francofurti, 1624; reprint: Darmstadt, 1964, Figura

    LXXXIV.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    97

    vszak, / Hermes a Blcsessggel kszl sszesimulva szletni. Ha nem is tudjuk e sorok rtelmt teljesen megfejteni, annyi vilgos, hogy itt a Blcsek Kvhez vezet alkimista t egyes llomsai vannak lerva.

    Ezeken kvl, mint jeleztk, mg egy angol s egy magyar idzet szerepel Bnfi-hunyadi tollbl Stolz albumban. A halvnyabb tintval rt angol mondat azrt furcsa, mert annak eredetije alighanem latin, lvn az egy csonka idzet Hessus (Bnfihunyadi szerint Joh, vagyis Johannes) Eobanus nmet humanista klttl, de nem annak De tuenda valetudine (Frankfurt, 1551) cm npszer gyjtemnybl, ami orvosi recep-tek s botanikai lersok mellett verseket is tartalmaz. Ez a sor gy hangzik: The pleiades of heaven[ly] spheres vaigue / And Orion draught, vagyis Az gi szfrk csil-lagkpe halvny / s Orion lemerlt ami szkeptikus nyilatkozatnak hangozhat, hogyha jl rtelmezzk az Orion csillagkp alkmiai jelentst. Michael Maier pldul ssze-kapcsolja az Orion csillagkpet a Mercurius (Ketts Higany) anyagval, Apollo (a Nap) formjval s Vulkn (a Tz) melegvel.13 De hasonlkppen szkeptikus a Stolz-albumba bert magyar mondat is idzet a Szenci Molnr ltal Hanauban jra kiadott Krolyi-Biblibl: ha az n npem hallgatott volna engemet, s az Izrel az n taimban jrt volna: Psalm. LXXXI. Vers 1415.14 Nehz vlaszt adni r, Dvid kirly panaszt milyen kontextusban teszi itt magv Bnfihunyadi; az n npem itt a ma-gyarokra vonatkozik-e, akik kzt nem tudott rvnyeslni, s emiatt kellett elhagynia hazjt, vagy pedig ltalnosabb-e, s a korabeli Eurpt jelenti, amelyben az ellenrefor-mci fegyveres ervel tr a tiszta protestns hit elpuszttsra. Az utbbi rtelmezs azrt valsznbb, mert a korbban Marburgban immatrikull Stolz von Stolzenberg fknt rzsakeresztes-protestns tjkozds alkimista, aki szvesebben idzik Bzel-ben s Angliban, mint a latrok s haramik barlangjv lett Nmetorszgban.

    Mint a Stolz-album magyar nyelv bejegyzsbl is ltszik, Bnfihunyadi Jnosnak volt magyar Biblija mgpedig nem is egy, hanem kett. Az egyiket az oxfordi Bod-leian knyvtrnak ajndkozta rviddel 1617-ben Magyarorszgra tervezett hazatrse eltt; a msikat, az 1612-es oppenheimi Biblit fira, ifj. Bnfihunyadi Jnosra hagyta, aki aztn azt John Huniades posszesszori berssal ltta el, de nem nagyon olvasgatta.15 Itt mindjrt felmerl a krds: ismerte-e szemlyesen a londoni magyar alkimista az oppenheimi Biblia szerkeszt-kiadjt, Szenci Molnr Albertet? Gyantom, hogy igen, hiszen amikor Szenci Molnr 1624 mjusjniusban nhny hetet Londonban tlttt,16 Bnfihunyadit mr nagyon is szmon tartottk tuds krkben, s ltalban is szmon tartotta az odaltogat magyarokat: Keresztri Pllal bartkozott,17 Haller Gbornak

    13 Michael MAIER, Atalanta fugiens, Frankfurt, 1617, 147. 14 Ez csak a Zsoltrok knyve 81,14. versnek felel meg. Az eredeti helyesrst a fenti szvegben korszer-

    stettem. 15 Az oxfordi Biblirl lsd MKsz, 1978, 9399. Az oppenheimi kiads Biblia korbban a British and

    Foreign Bible Society knyvtrban volt, jelenleg a cambridge-i egyetemi knyvtrban rzik 237.C.12/2 jelzet alatt.

    16 DN Rbert, GMRI Gyrgy, Szenci Molnr Albert Angliban, ItK, 1979, 278280. 17 Amint az kivehet a Medgyesi Plnak rt levlbl: DIENES Dnes, Keresztri Br Pl (1594?1655),

    Srospatak, 2001, 42.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    98

    adott klcsn, ksbb Medgyesi Pllal levelezett. Nem csupn azrt, mert reformtus papi csaldbl szrmazott (apja, Bnfihunyadi Mogyor Benedek, tiszntli pspksgig vitte), hanem mert maga is vallsos s knyvforgat ember volt, s bizonyra nagyra be-cslte Szenci Molnrt. Ha tallkoztak 1624-ben Londonban, azt sem tartom kizrtnak, hogy ksbb leveleztek is, illetve hogy Bnfihunyadi bert Szenci Molnr azta sajnos elveszett album amicorumba.18

    Bnfihunyadi Jnos abban is kornak gyermeke volt, hogy egyltaln nem tartotta sz-szeegyeztethetetlennek a titkos tudomnyok mvelst, teht az alkmit a keresztny tantsokkal. Ahogy Robert Fludd rta egy rtekezsben: Isten jelekkel rta tele a ter-mszetet a Teremts idejn. Az ember feladata az, hogy elolvassa ezeket a jeleket s ezltal ismerje meg Teremtjt.19 Az ember eredend kvncsisga a termszet titkai irnt nem llhat ellentmondsban Isten akaratval; st, Isten arra sztnz bennnket, hogy minl tbbet ismerjnk meg ebbl a nagyon gazdag, de mg rszben feltratlan vilgbl. Fludd persze kora legnagyobb szabs polihisztorainak egyike, aki szvesen tartja a kapcsolatot ms eurpai tudsokkal, gy azzal a Michael Maierrel, aki a rzsake-resztes mozgalom indulsakor elltogat Angliba, meg ms ltogatkkal is gy Stolz von Stolzenberggel, akinek napljba (dtum s hely nlkl) ber is valamit latinul.20 Mivel az elz s az azt kvet oldalakon ms angol orvosok bejegyzsei mind 1623 jliusaugusztusbl valk albumban, Stolz ekkoriban tallkozhatott Fluddal is. Akinek nmet kapcsolatai eddig is ismertek voltak, de keveset tudunk egyb utazsairl, illetve ismerseirl. Most viszont, a kiterjedt Fludd-irodalom olvassa kzben egy rdekes feljegyzsre bukkantam. Egy kevsb ismert mvben Robert Fludd 1631-ben ezt rja: Ezt azrt mondom, hogy honfitrsaimat megszgyentsem, akik ahelyett, hogy btorta-nnak munkmban (mint ahogy azt szmosan levlben Lengyelorszgbl, Svdorszgbl, Poroszorszgbl, Nmetorszgbl, Erdlybl, francia s olasz fldrl teszik), rosszindu-latukkal ldznek21 Ki lehetett Fludd erdlyi ismerse? Kt lehetsggel szmolha-tunk: vagy Csanaki Mt Angliban is jrt orvosdoktorrl van sz, aki 1629-ben trt vissza Erdlybe, vagy pedig Bnfihunyadirl, aki ugyan nem Erdlybl r neki, hanem Anglibl, de maga erdlyi (nagybnyai) szlets, teht a klfldi elismers keretben lehet r hivatkozni.

    Csanakirl egybknt tudjuk, hogy rdekelte az alkimista irodalom: knyvtrban olyan nevek bukkannak fl, mint Raymundus Lullus, Lazar Zetzner vagy Martin Ruland, fontos alkmiai s Paracelsus-kvet orvosi alapmvek szerzi.22 Ami Fludd erdlyi recepcijt illeti, mr rgen tudtunk arrl, hogy Cseffei Lszl, aki Bethlen Pter ksre-tben 1628-ban eljutott Angliba, ksbb megvette s Velencbl hazakldtte egy

    18 Utals Molnr albumra: SZENCI MOLNR Albert Vlogatott mvei, Bp., 1976, 509. 19 Idzi A. R. DEBUS, Fludd Tractatus Apologeticus cm mve alapjn (Leiden, 1617): Robert Fludd and

    His Philosophical Key, New York, 1979, 6. 20 Stolz-album, fol. 297. 21 Az n kiemelsem az idzetben G. Gy. 22 MONOK Istvn, A Rkczi-csald knyvtrai, 15881660, Szeged, Scriptum Kft., 1996 (A Krpt-me-

    dence jabbkori Knyvtrai, 1), 1719, 2527.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    99

    Flud nev szerz ngy reg knyvt,23 s mr Binder Pl gy gondolta, hogy ezek Fludd Utriusque cosmi maioris et minoris cm, Oppenheimben 161719-ben kiadott sszegyjttt mveinek ngyktetes kiadst jelenthetik. Azt persze megkrdezhetnnk: ki is ajnlotta Cseffeinek, hogy szerezze be magnak ezt az alkmit a korabeli tudom-nyossgba integrl lexikont? Taln ppen Bnfihunyadi, akirl ugyan nem esik eml-ts sem Plczi Horvth, sem Cseffei ti beszmoliban, de ez mg nem zrja ki a velk val tallkozs lehetsgt, annl is inkbb, mert Bethlen Pter mindkt titrsa az lta-lnos ltnivalkra, illetve az uralkodi fogadtats minsgre sszpontostja figyelmt.

    Egy msik kapcsolat, amelyik Bnfihunyadi Jnost kt szerepben mutatja, a Sir Ke-nelm Digby mellett vgzett munkja. Digbyrl (16031665) egy jabb tudomnytrt-nsz azt rja, sok tekintetben a renesznsz hermetizmus ksi produktuma volt.24 A ket-ts szerep, amit a magyar tuds a gazdag angol fr mellett jtszik, egyrszt mg az alkimist, aki keresi a blcsek kvt, de aki msrszt mr talakulban van vegysz-demonstrtorr, vagyis tanrr. Digby Oxfordban Thomas Allennl tanult, Allenrl pedig Anthony A. Wood s msok is feljegyeztk, hogy a matematika mellett az asztronmia s a hermetikus tudomnyok is foglalkoztattk. Allent valsznleg Bnfihunyadi is ismerte, br az a tny, hogy birtokban volt Allennek egy asztronmiai kzirata (amit William Lillytl kapott), mg nem perdnt bizonytk ismeretsgkre nzve.25 Azt viszont mr elg rgen tudja a szakirodalom, hogy amikor Sir Kenelm Digby felesge, Lavinia halla utn visszavonult a trsasgi lettl, s a Gresham College-ban rendezett be magnak laboratriumot, hogy ott vegyszeti ksrleteket folytasson, Bnfihunyadi Jnos volt a famulusa, illetve Digby szavaival Hans Hunneades, the Hungarian, was my Operator.26 Ez 1633 s 1635 kztt lehetett, s erre az idre tehetjk Bnfihunyadi ismeretsgnek kezdett Samuel Hartlibbal is, aki ltogathatta Digby egyes ksrleteit, amire az megh-vott ismert orvosokat, illetve tudsokat. gy tnik, Digbyn keresztl szerzett magnak akadmiai ismertsget s megbecslst az 1635-ben hivatalosan mg csak alkimista-knt szmon tartott27 londoni magyar tuds, mivel John Webster mr azt rja Metallo-graphia cm, 1671-ben megjelent mvben: tbb mint 35 ve, hogy elszr jrtam a kznsges vegytan egy kurzusra az reg Hunyadi Jnoshoz (Johannes Huniades),28 ami jelentheti mondjuk az 1635/36-os tanvet. Webster ugyan magt mr vegysznek tartja, de a szaktekintlyek kztt, akikre hivatkozik, ott ltjuk Sendivogius s Michael Maier, st: Basilius Valentinus nevt, akinek svnytant Webster flttbb nagyra becsli.

    De visszatrve Digbyre: a kensingtoni Natural History Museumban riznek egy darab antimont, amin a kvetkez felirat ll: Antimon-rc, amit Sir Kenelm Digby parancsra

    23 Utazsok a rgi Eurpban, szerk. BINDER Pl, Bukarest, Kriterion, 1976, 84. 24 Betty Jo DOBBS, Ambix, XX, 3, November 1973, 145. 25 Anthony A. WOOD, Athenae Oxoniensis, II, London, 1815, 544. 26 Sir Kenelm DIGBY, Of Bodies and of Mans Soul, To Discover the Immortality of Reasonable Souls.

    With two discourses, London, 1669, 20. 27 John Huniades, born at Hunger, an alcamist, Whitechapel, Calendar of State Papers, Domestic Series,

    Charles I, vol. 8, 1635, London, 1865, 283. 28 John WEBSTER, Metallographia or an History of Metals, London, 1671, 161.

  • ItK Irodalomtrtneti Kzlemnyek 200. C9,. vfolyam . szm

    100

    hoztak Magyarorszgrl. Ebbl Martin Rady arra kvetkeztet, hogy Bnfihunyadi nem-csak 1617 s 1619 kzt, hanem ksbb mg egyszer jrhatott Erdlyben vagy Fels-Magyarorszgon.29 Ezzel szemben John H. Appleby, a Bnfihunyadi-letm egy msik kutatja inkbb gy vli, Digby Bnfihunyadi tancsra hozathatott [valakivel] antimont Magyarorszgrl.30 Szerintem ez a msik verzi a valsznbb, hiszen br 1633-ban I. Rkczi Gyrgy hazahvta Bnfihunyadit, llst ajnlva neki a fehrvri akadmin,31 a Nagybnyrl elszrmazott tudst Londonhoz kttte csaldja csakgy, mint llsa Digby mellett, illetve a Gresham College-ban. Ugyanakkor tbb olyan londoni magyar ltogatt ismernk, aki kapcsolatban volt vagy Bnfihunyadival, vagy fival, a John Hunniades nven ismert ifj Bnfihunyadi Jnossal. Utbbi, aki a londoni Merchant Taylor Schoolban tanult s mr angol anyanyelv volt (anyjt Dorothy Colstonnak hvtk s kenti nemesi csaldbl szrmazott), vegyszknt kezdte s uzsorsknt fejezte be plyafutst. Ami az apjtl tanult mestersget illeti, azzal az ifjabb Bnfihunyadi egy ideig Philip Herbert, Pembroke tdik Earljnek szolglatban llt; errl az 1669-ben elhunyt Earlrl azt olvassuk Aubreynl, hogy a kmia volt a f szrakozsa, amihez mltsga (his Lordship) igen jl rtett,32 s ugyancsak Aubrey rtest arrl, hogy rgi ismersm, Mr. Uniades (sic!), aki magyar kirlyi csaldbl szrmazik, s aki (ha akarn) szzszor tbb dolgot tudna mondani nekem, mint White r vagy Boyle r, vagy brki ms33 Tekintve, hogy Robert Boyle a kor elismert termszettudsai kz tartozott, a fenti idzet arra mutat, hogy az ifjabb Bnfihunyadi (aki termszetesen nem llt rokonsgban Hunyadi Mtyssal) kpzeletds trtnetekkel szrakoztatta bartait vagy alkalmi hallgatit. S noha sremlkn az ll, hogy Philosophus consummatus et omnibus numeris absolutus Artis Spagiricae professor volt,34 egy msik feljegyzsbl gy tnik, hogy mr a hetvenes vekben nemigen foglalko-zott vegyszettel, ehelyett uzsorakamatbl lt, gy pldul 1676-ban William Dutton rk-sei 7000 font sterlinget vettek tle klcsn, ami abban az idben risi sszegnek szm-tott.35 Ha teht az idsebb Bnfihunyadit az utkor mint nnepelt kmikust tartotta sz-mon, s maga a kor protestns tuds elitjhez tartozott, sokkalta gazdagabb fit csak mint vir sordidissimus et avarissimus-t, mint mocskosan zsugori embert bcsztatta 1696-ban ifj. Frank dm.36 Pomps sremlkt a St. Leonard templom kriptjban ma is rzik. Ami apjt, a Gresham College tanrt, s az els Angliban elismert s jl rvnyesl ma-gyar tudst illeti, Magyarorszgra utazs kzben, Amszterdamban halt meg 1646-ban, srhelye mindmig ismeretlen.37

    29 Martin RADY, A Transylvanian Alchemist in Seventeenth-Century London, Slavonic and East European

    Review, 72, 1994, 149. 30 John H. APPLEBY, Ambix, XXIV, 2, July 1977, 105. 31 Teleki Pl klfldi tanulmnytja, szerk. FONT Zsuzsa, Szeged, 1989 (Fontes Rerum Scholasticarum, 3), 189. 32 John AUBREY, Brief Lives, Harmondsworth, Penguins, 1976, 304. 33 Uo. 34 London C. C. Survey of London, vol. VIII, The Parish of St. Leonard, Shoreditch, London, 1922, 112. 35 Calendar of the Muniments of Sherbourne House, London, 1900, 24; E. DUNCAN-JONES kzlemnye,

    Notes and Queries, vol. CXCIX, JanuaryDecember 1954, 160. 36 FONT, i. m., 189. 37 The Obituary of Richard Smyth, Camden Society Publications (London), XLIV, 1849, 22.