BANKSZÉKHÁZBÓL KORMÁNYHIVATALBudapest V. Garibaldi u. 2.

Amikor a Sándor utcai régi országházban (ma az Olasz Intézet a Bródy Sándor utcá-ban) már csak szűkösen férő képviselők döntést hoztak az új parlament megépítésé-ről, aligha gondolhatták, hogy csaknem húszesztendős (1885–1904) építési folyamat veszi kezdetét. A monumentális épület ez alatt az idő alatt várost szervezett önmaga köré. A kikötői raktárak, a vízmű és az ipartelepek helyén sorra nőttek ki a földből az elegáns bérházak és bankok. Ez a dinamikus városfejlődés lehetett az oka, hogy a Kis-birtokosok Országos Földhitelintézete is itt építtette fel székházát 1902-ben. Az épü-letet a mellette lévő, ugyanezen pénzintézet bérházának épült, 1904-ben elkészült házzal együtt Hubert József (Pozsony 1846–Budapest 1916) tervezte. Hubert József a XIX. század második felében és a századfordulón igen népszerű, sokat foglalkoz-tatott építész volt. Az Osztrák–Magyar Bank építészeként a bank 32 magyarországi fiókját tervezte, amelyek közül például a Nagykanizsán álló pénzpalota ma is a vá-ros reprezentatív épülete. Szintén pénzügyi tevékenység céljára épült a nyíregyházi Takarékpalota. Kastélyokat épített, illetve alakított át, Bajmócon, Csitáron, valamint Nógrádgárdonyban. A Millenniumi Kiállítás Háziipari Csarnokát a pozsonyi városhá-za mintájára építette meg.

A székház díszlépcsőházában látható Arató ifjú és Marokszedő lány szobra Turi Jobbágy Miklós (Budapest 1882–?) munkája. (Egyéb művei: Budenz József domborműve a sze-gedi Dóm téren, József Nádor mellszobra a Műegyetem aulájában. A Munkácsy-emlék-műre kiírt, kudarcba fulladt pályázatra beadott pályamunkáját Fülep Lajos méltatta.)

Az épület 1901 augusztusa és 1902 novembere között épült fel, 1925-ben kisebb átalakításon esett át (az utcasarok felől bejáratot és előcsarnokot alakítottak ki), ma azonban kívülről ismét eredeti képét mutatja.

A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 1936-ban egyesült a Fölhitelintézetek Or-szágos szövetségével, és beolvadt az Országos Földhitelintézetbe. A II. világháború után különböző intézmények és hivatalok leltek otthonra a házban (például 1949-ben a Magyar Tudományos Tanács).

Fotók: FSZEK, Budapest-gyűjtemény

A hivatal, amelyet akkor Országos Találmányi Hivatalnak neveztek, 1952 júliusában költözött be mai székházába (amelynek címe akkor még Géza u. 2. volt, az utca csak 1957-ben vette fel az olasz szabadsághős nevét), azonban ekkor még számos más in-tézménnyel kellett osztoznia, míg fontos részlegei, például a Szabadalmi Tár, a város más pontjain voltak elhelyezve.

A kényszerű „társbérlet” csak az 1989 és 1994 között lezajlott tetőtér-beépítés (való-jában emeletráépítés, amely azonban nem változtatta meg az épület külső képét) során szűnt meg véglegesen. (A rekonstrukció során még egy középkori sírt, s benne egy csontvázat is találtak, ami valószínűleg az akkori városfalon kívül elhelyezkedő pestistemetőből származott, a kevésbé barátságos értelmezések azonban egy ügyé-nek elintézésére mindhiába váró ügyfelet láttak benne...).

A Magyar Szabadalmi Hivatal alapításakor viselt nevét az alapítás centenáriumán, 1996-ban vette vissza, s viselte egészen a 2010. év végéig. 2011. január 1-jétől a hiva-tal neve: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a névváltozásra azért került sor, mivel a hivatal feladatai kibővültek az úgynevezett közös jogkezelő szervezetek (azaz a szer-zők jogvédelmével foglalkozó különböző társadalmi szerveződések) törvényességi felügyeletével és ellenőrzésével, 2012-től pedig a kutatás-fejlesztési tevékenység mi-nősítésével is.

A bejárat feletti, a hivatal tevékenységére utaló színes üvegablakok is a rekonstrukció során kerültek a helyükre.

Fotó: Szelényi Károly

A rekonstrukció során, a belső udvar lefedésével alakították ki a földszinti konferencia-termet amelyben nemcsak tanácskozásokat szoktak rendezni, hanem alkalmi kiállítá-sokat is „Tudomány művészet technika” sorozatcím alatt. Az utóbbi években többek között Puskás Tivadar, Zsolnay Vilmos, Bláthy Ottó Titusz és Gábor Dénes életével és munkásságával ismerkedhettek meg az érdeklődők, 2013-ban a Petőfi Irodalmi Mú-zeum Ottlik Géza születésének centenáriumára rendezett kiállítását rendezték meg. 2014-ben a Róth Miksa, Jungfer Gyula és Thék Endre munkásságát bemutató kiállítást több mint 2000 látogató tekintette meg a nyitva tartás 15 napja alatt.

A székház auláját 2014-ben felújították. Az új információs pult üvegbetonból készült, a faliszekrényeket pedig eozinmázas Zsolnay porceláncsíkok díszítik.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalawww.sztnh.gov.huSZ

TNH

– 2

014.

083