bárdossy ildikó

Alkotó találkozások

Kutatás és fejlesztés,felsőoktatás és közoktatás

együttműködéseaz Árkádia virtuális terében

Bárdossy Ildikó

„… boldog életet éltem a mesterség

szép régiójában”

Kazinczy Ferenc

(Mottó az Árkádia honlapról)

Szubjektív előszóSzubjektív előszó

Háttér, kiindulópontokHáttér, kiindulópontok Az „Árkádia” virtuális tér kontextusaAz „Árkádia” virtuális tér kontextusa

Szubjektív zárszóSzubjektív zárszó

Szubjektív előszó

A felsőoktatás és a közoktatás, a pedagógusképzés és az

iskolafejlesztés egymásra ható folyamatainak újragondolása,a szakmai kommunikáció és

kooperáció továbbvitele, esetenként megteremtése, újraértelmezése

közös érdeke általános és középiskolai pedagógusnak, kutatónak, felsőoktatásban

dolgozónak, oktatásirányítónak egyaránt.

(V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE, Pécs – Budapest, 2002.)

Háttér, kiindulópontok

Mi indokol(hat)ja kutatás / fejlesztés / oktatás „egymásravonatkoztatottságának”

létjogosultságát?

1. Kritikák: kutatás és gyakorlat, kutatás és oktatás disszonanciái, lehetséges problémái

2. Tudásháromszögek (knowledge triangle) „beélesítése”: oktatás, kutatás, innováció közötti érdemi együttműködést felvállaló projektek


„Iskolai empirikus vizsgálatokat végző kutatóként a közoktatási gyakorlattal, oktatóként pedig a pedagógusképzéssel lévén kapcsolatban,

valamiféle kommunikációs nehézséget észlelek

kutatás és iskolai gyakorlat között.”

(Ld.: Torsten Husen,: Iskola az ezredfordulón. Válogatott tanulmányok. Bev.: Kozma Tamás. Ford.: Báthory Zoltán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.)


„A tudományra egyre jobban jellemző specializálódás megbontotta a kutatás és oktatás egységét: mind a kutatás, mind pedig az oktatás saját törvényei szerint működő ‘nagyiparrá’ nőtte ki magát.

Ezáltal egyben csökkent a szélesebb körű oktathatóság kényszerével átgondolt, szintetizált tudás aránya is.”

(Ld.: Csapó Benő: Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között. Iskolakultúra, 1999. 10. sz.)


Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága által hirdetett pályázatok

- oktatás, kutatás és innováció kapcsolatából születő integrált (kutatási) modellek kidolgozása a gyakorlatban

- tudásmegosztás és a technológiai transzfer megkönnyítése, s ezáltal a partnerség integrált formáinak létrehozása

ÁRKÁDIA mint

• a kutatás és iskolai gyakorlat közötti intenzív szakmai kommunikáció és kooperáció színtere (?)

• út a tudomány és tantárgy, a kutatás, fejlesztés és oktatás szintézisteremtő alternatíváihoz (?)

• a tudásmegosztás, a partnerség integrált formáit leképező közoktatási-felsőoktatási modell (?)

Árkádia kontextusa

Árkádia „a közös találkozóhely”a tanuló/tanító, alkotó diákok, pedagógusok,

kutatók fóruma

közoktatás

felsőoktatás

oktatás

fejlesztés

kutatásÁrkádia

web-alapú

„folyóirat”


Tanulmányok

új kutatási eredmények

Témák

források diákok, tanárok számára

Tanulási / tanítási modulok

óra- és tématervek

portfóliók

projektek

Kipróbálás, (ön)reflexió

Módszertani, (felsőoktatás)pedagógiai, kultúra

---------------------------------------------------------

Lehetséges kérdések↓↓↓↓↓


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk

módszertani, (felsőoktatás)-pedagógiai kultúráról?

1. A módszertani repertoár és annak működésmódja a (felsőoktatás)pedagógiai kultúra szerves részét képezi (?)

2. Módszerek tervezését és működésmódját alapvetően meghatározza az, hogy miként gondolkodunk tudományról és tantárgyról (?)milyen a tanulásról/tanításról és a hatékony tanulási/tanítási környezetről alkotott felfogásunk (?)


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tudományról,

tantárgyról?

Megismerés

objektuma

Megismerés

célja

Visszatükrözés

módja

Ismeretek rendszere

zése

Tudomány

Kutatási

terület

Szabályos-ságok

keresése

Absztrakt Kifejtés logikája

Tantárgy

Ember – világ

reláció

„Világ” elméleti és gyakorlati

birtokba vétele

Absztrakt – konkrét

Tanulás

logikája

Vö.: Gáspár László: Egységes világkép, komplex tananyag. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tantárgyról,

oktatásról?

CÉLOK

forrásai szűrőitanuló

tanulási szükségletei, érdeklődésetársadalom

igényei iskola, műveltség iránt

szaktudományokképviselői által

relevánsnak tartott tudás köre

társadalomról, nevelésről szóló általános

filozófia(pl. a demokrácia)

tanuláspszichológiaáltal feltárt fejlesztési

lehetőségek

TANULÁSI TAPASZTALATOK

TANULÁS TERVEZETT EREDMÉNYEI

KÖVETELMÉNYRENDSZER

V.ö.: Tyler, R.W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. 30. kiadás (1. k. 1949.) The University of Chicago Press, Chicago, 1970.


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk

tanárszerepről és tanulásról/tanításról?

A közoktatás és felsőoktatás szakemberei

a tanulók és hallgatók által megkonstruált, felépített belső tudással (is)

foglalkoznak, annak

„mérnökei, építészei, technológusai és technikusai” * (?)

* Csapó Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 12. sz. 8. o.


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről

és tanulásról/tanításról?

A tanulás – a konstruktivista tanulásfelfogás szerint – állandó konstrukció,

a belső világ folyamatos építése, a saját értelmezési keretek kialakítása

„Tudásalkotás” ↓személyes, aktív értelmezési

folyamatként, a megismerő elmében zajlikTanítás folyamata ↓

nem közvetítés, nem tudásátadás(V.ö.: Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.)


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről

és tanulásról/tanításról?a tudás,

a személyes tudás, a tudásváltozás, a tanulás

kérdései képezik

a tantárgyak, a tanulási/tanítási modulok, a portfóliók, a projektek megtervezésének

↓ a módszerek értelmezésének, megválasztásának

↓adekvát tanulási környezet megteremtésének

alapját


Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási

környezetről?

„A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes, határozott elméleti alapokon nyugvó, a tanulási folyamatot befolyásoló összes fontos tényezőt magába integráló rendszert jelenti, amelynek keretei között a valóságos tanulási folyamat végbemegy.

Vagyis a tanulási környezet magába integrálja a célokat, a tanár tevékenységét, az eszközrendszert, a tér- és időszervezés tényezőit, a speciális eljárásokat, de legfontosabbként magát a tanulási logikát, azt az elképzelést, amely irányítja az adott célok elérését.”

(Ld.: Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 66. o.)



környezetről?A hatékony tanulási környezet

• megerősíti az önszabályozási stratégiákat

• aktív elsajátítási folyamatokat indít el, még a „passzívakban” is

• „életközeli” helyzetekben támogatja az egyének és (kis)csoportok tanulást tervező, szervező, értékelő tevékenységét és együttműködését

(V.ö. De Corte, E.: A matematikatanulás és –tanítás kutatásának fő áramlatai és távlatai. Iskolakultúra, 1997. 12. sz.)



környezetről?

A hatékony

tanulási/tanítási környezet

lehetséges kerete az

RJR modell.

E modellben a tanulásnak,

tanításnak fontos jelentéshordozó

elemei

a személyes tudásalkotási, értelmezési folyamatok

a személyes tudás

létrejöttében szerepet játszó társas tanulási folyamatok



környezetről?

Ráhangolódáselőzetes tudás, személyes tudás aktiválása

gondolkodás a témáról, vonatkozó tudásról, feladatról, saját viszonyulásról

Jelentésteremtésismerkedés az új információkkal

megértési folyamat nyomom követése

hídépítés meglévő és új ismeretek között

Reflektálásaz újonnan tanultak megszilárdítása

intenzív gondolatcsere

új gondolati sémák létrejötte

V.ö.: Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Priskinné Rizner Erika – Pethőné Nagy Csilla: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, Pécs – Budapest, 2002; A kritikai gondolkodás fejlesztése II. Válogatás pedagógusok és pedagógusjelöltek munkáiból. PTE, Pécs, 2007.

A ráhangolódásról- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás)

„A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása.

Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.” (7.o.)

A jelentésteremtésről- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.


„A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal.

E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel.” (7. o.)

A reflektálásról - tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.


„A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kialakulása.

E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.” (7. o.)

Szubjektív zárszó

„Kozma Tamás cikkében (Paradigmáink, Iskolakultúra, 2001, 10. sz.), amelyet szakszövegként feldolgoztam, az áll: ’a gyakorlat tulajdonképp nem más, mint a… kanonizált hagyomány’.

Hát igen, fejben kell megújulni. És azt hisszük, ehhez nagyon sok munka és energia kell. Biztos, de nem ördöngösség. Az én meglátásom szerint azonban – ’egy fecske nem csinál nyarat, vagy legalábbis nehezebben’ alapon – sokszor nehéz dolga van annak a tanárnak, aki önálló tanulásra, gondolkodásra akarja sarkallni tanítványait, miközben más órákon elég csak jelen lenni és jegyzetelni, a leckét megtanulni.

Jó lenne, ha minél többen gondolkodnánk és dolgoznánk hasonlóan.

Hallgató kolléga, Pedagógus szakvizsgás képzés

(V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. II. PTE, Pécs, 2007. 171- o.)

Köszönöm a figyelmet!

2010. 11. 26.

.

bárdossy ildikó

Documents