battonyai szent istván Általános iskola pedagógiai...

Battonyai Szent István Általános Iskola

5830 Battonya, Hősök tere 11/A

Pedagógiai program

Komlódiné Vidiczki Magdolna igazgató

Battonyai Szent István Általános Iskola Pedagógiai Program

2010.

2


2010.

T a r t a l o m

1. Bevezetés1.1 Intézmény adatai1.2 Helyzetelemzés1.2.1 Tárgyi feltételek1.2.2 Személyi feltételek1.2.3 Intézmény irányítása és működtetése1.2.4 Szerkezeti tagozódás1.2.5 Az iskola egyéni arculata1.2.6 Az iskola nevelési és oktatási tevékenysége1.2.7 Tanulóink neveltségi szintje1.2.8 Tanórán kívüli foglalkozások

2. Nevelési program2.1 Pedagógiai alapelveink2.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai 2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás feladatai2.4 Tanulásszervezésre irányuló kiemelt feladatok

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok5. Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezésiformák

5.1 A tanulói személyiség fejlesztésnek legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra

5.2 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgálótanórán kívüli foglalkozások

5.3 A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését szolgálótevékenységek

5.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek5.5 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok5.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése5.7 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

6. A szülők, tanulók és a pedagógusok, valamint a társintézmények-kel való együttműködés formái

7. Az iskolai egészségnevelési programja8. Környezetnevelési program9. Fogyasztóvédelmi oktatás10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

3


2010.

HELYI TANTERV

I.1. Tantervek I.2. Kiegészítés a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozóanI.3. Tantervi modulok tantárgyakhoz való integrálásaI.4 1-8.évfolyamig évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető

órák I.5 Nem kötelező tanórai foglalkozásokI.6. Tanórán kívüli foglalkozásokI.7 Szükséges helyi tantervekI.8. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése iskolánkban a 2010/2011-es tanévben a 6.

évfolyamonI.9 Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikájaI.10 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi Felsorolt foglalkozások biztosítjákII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elveiIII. Magasabb évfolyamba lépés feltételeiIV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elveiV. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszereV.1. Pedagógiai munkánk szerves része az ellenőrzés és értékelésV.2 A tanulók tanulmányi munkájának és szorgalmának ellenőrzése

és értékeléseV.2.1 A tanulók tanulmányi munkájának minősítéseV.2.2. A tanulók magatartásának értékelése és minősítéseV.2.3. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítéseV.2.4 A tanulók jutalmazásának elveiV.2.5 Az iskola fegyelmező intézkedéseV.2.6. A NAT-ra épülő kerettanterv ismeretanyagának követelményeinek

tagolását figyelembe véve a következő iskolai méréseket tervezzük V.2.7 Neveltségi szint eléréseVI. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékeléseVI.1. A tanulók szöveges értékelés az 1. évfolyamonVI.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje 1-4. osztálybanVI.3. Az írásbeli beszámoltatás rendje 5-8. osztálybanVII. A házi feladatok tartalma, kiadásának módja, ellenőrzésük 1-4. évfolyamVIII. A házi feladatok tartalma, kiadásának módja, ellenőrzésük 1-4. évfolyamIX. A tanulók fizikai állapotának méréseX. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával

kapcsolatos egyéb intézkedésekXI. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

4


2010.

Mottó:

„Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha

5


2010.

válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat.

Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra- és újra kezdeni.

Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti.

Tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy képességeiket megismerjék, érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi területeket válasszanak maguknak. Megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket.

Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat.

Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. A tudás, az ismeretszerzés egyénre szabottan a végtelenségig bővíthető. Megszerzése elsősorban szorgalom és kitartás kérdése.

Mindenkit a képességei csúcsai közelébe szeretnénk eljuttatni. Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak.

Célunk, megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat, kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig.

Az iskolai és a tradicionális hagyományaink, értékeink megóvása továbbvitele fontos feladatunk ebben az értékvesztett világban. Az évezredek alatt felhalmozódott kincseket bűn eldobni, meg kell tartani, és mellé kell tenni az újakat.

Pedagógiai hitvallásunk alapja: Tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. E célhoz vezető úton vállalunk státuszunknál fogva alapozó feladatokat, biztosítva ezzel annak lehetőségét, hogy a továbbtanulás során a gyermeki személyiség teljessé váljék.

6


2010.

1. BEVEZETÉS

Pedagógiai programunk az iskola több éves hagyományaira épülő pedagógiai program.

Városunk Általános Iskolája 1987. szeptember 12-én alakult meg. Elődintézményei az 1. Számú és 2. Számú Általános Iskola.Az iskola 2000. október 21-én vettel fel a Szent István Általános Iskola nevet. Intézményünk az egész város alapfokú oktatásának meghatározója.Önkormányzatunk csökkenő anyagi pozíciója, valamint a csökkenő gyermeklétszám érezteti hatását. Ugyanakkor a gyermekek iskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen a felgyorsult, kitágult világ megköveteli, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra.Az elbizonytalanodás jelensége, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, igen nehéz feladatok elé állítja a nevelésben, oktatásban résztvevőket.

Különösen nehezíti a mi munkánkat az egyre szaporodó, halmozottan hátrányos helyzetű veszélyeztetett, valamint a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók száma. Feladatunk a város általános iskoláskorú tanulók nevelése és oktatása, valamint az SOS Gyermekfalu tanulóinak nevelése, oktatása.Intézményünk látja el az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését és oktatását is 1-8. évfolyamig. Az igen heterogén összetételű tanulókért érzett felelősség elevenen él a nevelőtestületben. A gyermekek iránt érzett nagyfokú felelősség, a tudás, a tudást közvetítő pedagógusba vetett hit, a szülők, az SOS Gyermekfalu, az önkormányzat támogató segítsége lehet garancia a pedagógiai programunk megvalósításának.

7


2010.

1.1 Intézmény adatai

Az intézmény neve: Battonyai Szent István Általános IskolaIntézmény székhelye: 5830 Battonya, Hősök tere 11/AIntézmény fenntartója: Battonya Város ÖnkormányzataMűködési területe: Battonya városIntézmény jogállása: önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit Battonya Város Önkormányzatának képviselő-testülete nevez ki.Az intézmény gazdálkodása: részben önálló gazdálkodóBankszámla száma: 11733089-15344155-80290003Az intézmény alaptevékenysége: általános alapműveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás 1-8. évfolyamig, enyhén értelmi fogyatékos tanulók alapműveltségű általános iskolai oktatás1-8. évfolyamig, tagintézményenként.Az alapítás éve: 1987.Alapító okirat kelte: 366/2009.X.29.KT határozat. Kelt: 2009. okt. 29.Intézmény igazgatója: Komlódiné Vidiczki MagdolnaSzékhelye: 5830 Battonya, Hősök tere 11/A; T.: 68/456-121E-mail cím: [email protected]

8


2010.

1.2 Helyzetelemzés

1.2.1 Tárgyi feltételek

Intézményünk 2 különböző épületegységben működik.- Hősök tere 11/A – 1-8.osztály – 19 tanterem, benne fizika, kémia, biológia előadó,

számítástechnika szaktanterem, 4 csoportszoba benne két jól felszerelt nyelvi labor, 2 fejlesztő szoba, 1 tornaterem, 1 tekepályaspeciális tagozat 4-8. osztály

- Kossuth u. 62/A – felső tagozat gyakorlókertje, 1 kis épületegység, szerszámos, csoportszoba;

A Hősök tere 11/A szám alatti épületünk 1987-ben lett átadva.

2010. szeptemberében tanulóink birtokba vehették – a fenntartó sikeres pályázatának köszönhetően – az új, korszerű épületegységet, amely 4 új tantermet, tornatermet és tekepályát foglal magába. A beruházás keretében a régi épület felújítása (nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, akadálymentesítés, lépcsőház és vizesblokkok felújítása) is megtörtént.

Tantermeink bútorzata jónak mondható. A felső tagozat szaktantermi felszereltsége is jó, természetesen folyamatosan fejleszteni szükséges.

Az általános iskola használja:

- a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárat;(könyvtári órák, könyvtárhasználat, kiállítások)

- József Attila Művelődési Központot(iskolai rendezvények)

9


2010.

1.2.2 Személyi feltételek:

Iskola dolgozóinak száma: 5l

Pedagógusok:

- szaktanárok: 20 fő,- tanító: 15 fő,- enyhén ért.fogy.isk.tanító: 3 fő,- gyp.tanár: 5 fő,- napközis nevelők tanítókkal: 6 fő,

Nevelő, oktató munkát közvetlen segítők:

- gyógypedagógiai asszisztens: 1 fő

- szabadidő-szervező: 2 fő

Nem pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak:

- iskolatitkár: 2 fő,- rendszergazda fél állásban: 1 fő.

Intézményünk szakos ellátottsága jónak mondható.

Az alsó és felső tagozaton képzett tanítók és tanárok dolgoznak. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatását 5 fő gyógypedagógussal oldjuk meg.

Nevelőtestületünk szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültsége jó, az új iránt fogékony, igényes, tartalmas, minőségi munkára törekszik. A konfliktusokat is vállalni tudó jó pedagógus közösség. Az alkotó munkához folyamatosan nyújtanak be és nyernek meg pályázatokat különböző szakterületen. A nevelőtestület tagjai és a szülők alapítványt hoztak létre, hogy az egyre nehezedő körülmények ellenére, a minőségi munka feltételeihez így is hozzájáruljanak.

10


2010.

1.2.3 Intézmény irányítása és működtetése

Az intézmény vezetőségének tagjai:

igazgató igazgatóhelyettes: 1 fő tagozatvezető: 1 fő szakmai munkaközösségek vezetői: 9 fő diákönkormányzat patronáló tanárai: 2 fő közalkalmazotti tanács elnöke iskolaszék elnöke reprezentatív szakszervezet elnök.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

Továbbra is erősíteni kell a konzultációk, hospitálásokat, tanító osztályvezetők, tanítók és szaktanárok között (munkaközösségi foglalkozások 1-2; 3-4 osztály, osztályvezetők, osztályfőnöki keretben.)

Egyeztetni kell a tananyag és a követelményrendszert, nevelési eljárásokat. Tantárgyfelosztásnál megengedhető, hogy egy-két tantárgyat (számítástechnika, idegen

nyelv) szaktanár tanítson a 3-4. osztályban. Ki kell használni a kölcsönös óralátogatások és közös programok szervezéséből adódó

pozitív lehetőségeket.

Az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

Bevezető szakasz: első és második évfolyam, Kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam Alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam Fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam

A törvény rögzíti, hogy 1-4. évfolyamon marad a nem szakrendszerű oktatás, az 5-6. évfolyamban pedig maximum a kötelező és a nem kötelező foglalkozások 50%-ban lehet ilyet szervezni.

A nevelőtestület egybehangzó döntése alapján a 2010/2011-es tanévtől teljes egészében a az 5-6. évfolyamon a szakrendszerű oktatásra való áttérést választotta, figyelembe véve a 6. évfolyamon a felmenő rendszert.

1.2.4 Szerkezeti tagozódás

11


2010.

1-2. osztály: iskolaotthonos osztályok

3-8. osztály:

Emelt szintű idegen nyelv (angol, német) alapszintű oktatás

Speciális osztályok:A fenntartó döntése alapján a speciális tagozat kifutó rendszerben működik.

4-5-6. összevont csoport 7-8. összevont csoport

1.2.5 Az iskola sajátos arculata

Intézményünkben 19 tanulócsoport működik a 2010/2011-es tanévben.

1. évfolyamon: 2 tanulócsoport, 2. évfolyamon: 2 tanulócsoport, 3. évfolyamon: 2 tanulócsoport, 4. évfolyamon: 2 tanulócsoport, 5. évfolyamon: 3 tanulócsoport, 6. évfolyamon: 3 tanulócsoport, 7. évfolyamon: 2 tanulócsoport, 8. évfolyamon: 2 tanulócsoport.

Speciális iskola 4-8. évfolyamig 2 tanulócsoportban dolgozik:

4-5-6. évfolyam 1 összevont tanulócsoport, 7-8. évfolyam 1 összevont tanulócsoport.

Iskolaotthonos csoportok:

1-2. évfolyam: 4 tanulócsoportNapközis csoportok:

3-4. évfolyamon 2 tanulócsoport 5-6. évfolyamon és a speciális évfolyamon 1 tanulócsoport

12


2010.

Beiskolázási területünk Battonya város. Iskolaérettségi, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság vizsgálata után érkeznek tanulóink az első osztályokba. Öt óvodából valók tanulóink. Az osztályokba való rendezés egyik szempontja a szülők igényei szerint iskolaotthont igénylők és nem igénylők. Az iskolaotthont igénylők esetében az osztályokba való rendezés fő szempontja az egy óvodából jött csoport együtt tartása, amennyiben a létszám ezt megengedi. Az iskolaotthonos osztályokban külön figyelmet kell szentelnünk a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló tanulókra. Számukra az iskolaotthonos ellátás alapvető ingyenes ellátás kell hogy legyen. Külön figyelmet kell szenteljünk: az SNI/a-s, SNI/b-s és a BTM-s tanulókra. Magas létszámuk miatt 2 fő fejlesztő gyógypedagógus dolgozik.

1.2.6 Az iskola nevelési és oktatási tevékenysége

Az 1-2. évfolyamon az iskolaotthonos osztályokban tantárgycsoportos oktatás folyik. Az 1. osztályokban igen komoly figyelmet fordítanak tanítóink az első osztályosok megismerésére.

Az óvodákkal kialakult jó kapcsolat (foglalkozások kölcsönös látogatása, közös továbbképzések, szülői értekezletek) segít a tanulók megismerésében. A tanulási zavarokkal küzdő tanulók megismerésére nagy gondot fordítanak. Kétes esetekben rendszeresen élnek a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság vizsgálatának lehetőségével (Békéscsaba), a magatartászavarokkal küzdő gyermekek esetében pedig a Nevelési Tanácsadó segítségét kérik (Mezőkovácsháza). Beszédhibás tanulók számára képzett logopédus alkalmazása szükséges.

A hátrányos helyzetű, lassabban haladó tanulók számára rendszeres felzárkóztató foglalkozások biztosítottak. Az 1-2. osztályos munkaközösség kiemelt feladatának tartja a tanulók továbbhaladási feltételeinek megteremtését, biztosítását. Megalapozott olvasás, írás, számolási készség szükséges a továbbképzéshez (a tantervi követelményben meghatározottak szerint). Ehhez elengedhetetlenül szükséges a differenciálás módszere, differenciált nívó csoportok alkalmazása.

Rendkívül heterogén összetételű tanulók képességeinek megfelelő leterhelése e nélkül lehetetlen.

3-4. évfolyamon is tantárgycsoportos oktatás folyik, napközi otthonos ellátás biztosításával.

3. évfolyamtól indulnak az emelt szintű oktatásban részesülő osztályok, csoportok. (emelt szintű német, angol nyelvet tanuló csoportok).

Az emelt szintű , emelt szintű angol, német nyelvet tanuló csoportokba való jelentkezés 2. osztály végén a szülő igénye alapján a tanítói vélemény figyelembevételével írásban történik. (Tanév végén, májusban.)

Az emelt szintű osztályaink, csoportjaink a tehetséges, jobb képességű tanulóinknak biztosítanak lehetőségeket képességeik fejlesztésére.

Ezzel a lassabban haladó tanulók számára is a továbblépés feltételeit teremtjük meg. (Alacsonyabb létszám, nagyobb tanítók, tanári segítség, felzárkóztató foglalkozások, differenciált csoportmunka, egyéni korrekció, kooperatív projekt módszer)

Az 1994-95-ös tanévben indítottuk az emelt szintű számítástechnikát tanuló csoportokat. (Az emelt szintű számítástechnika oktatás a Képviselő-testület döntése értelmében a 2010/2011-es tanév végén

13


2010.

megszűnik.)

Az 1996-97-es tanévben emelt szintű idegen nyelvi osztályt is sikerült indítani 3. évfolyamtól. (Emelt szintű angol és német nyelvi csoportok, emelt szintű idegen nyelvi osztály.)A jó képességű tanulók képességeinek fejlesztésére több lehetőség is van iskolánkban: idegen nyelv, valamint a különböző szakkörök, fakultációk, középiskolára előkészítő foglalkozások választása.A lassabban haladók esetében igen nagy gondot fordítunk az anyanyelvi és a matematikai képességek fejlesztésére. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, egyéni korrepetálások, középiskola előkészítő foglalkozások biztosítottak.

14


2010.

1.2.7 Tanulóink neveltségi szintje:

Az első-második évfolyamon komoly gondot fordítanak tanítóink a szokások kialakítására. A szokásalakítás nem más, mint a látott pozitív példa rendszeres utánzása, a felnőttek részéről annak következetes számonkérése, megkövetelése, a gyermekek részéről pedig megvalósítás.

Az óvodából hozott szokásokat tovább bővítik. A meglévő vagy éppen hiányzó önkiszolgálás, higiéniás, játékhoz kapcsolódó szokások bővítése, iskolássá válással kapcsolatos szokások kialakítása kap kiemelt szerepet. Az épületegységben dolgozó minden tanítónőnek az egységes követelésre kell kiemelt figyelmet fordítani. A szabadidős tevékenység és a szünetekben a balesetveszélyek elkerülése érdekében, a játékhoz kapcsolódó helyes szokások kapjanak kiemelt figyelmet.

A második évfolyam végén az osztályok neveltségi szintben még eltérőek. Törekedni kell az egységes követelésre, nevelési eljárások egységesítésére. 3-4. évfolyamon a különböző neveltségi szinttel rendelkező osztályok jelentenek gondot. Hiányos szokásrend megváltoztatása és nem a meglévő szokásrend bővítése a feladat. Az épületegységben dolgozó kollégák egységessége a követelésben, a nevelési eljárások egyeztetése hoz eredményt.A felső tagozatra az elvárásoknak megfelelő neveltségi szinttel érkeznek a tanulók. Gondot anehezen nevelhető tanulók, SOS Gyermekfalu problémás tanulói okoznak.A felső tagozaton ezeknek a tanulóknak a problémái fokozódnak a serdülőkor gondjaival együtt. A meggyőzés módszere előtérbe, sajnos a nevelés módszereinek alkalmazása nem hozza meg minden esetben a kívánt eredményt. Már már devianciába átcsapó magatartással kapcsolatban csak az egységes nevelői ráhatás egységes követelés, ellenőrzés, jutalmazás, büntetés hozhat eredményt.

A nevelőtestület együttes véleménye, melyet az új gyermekvédelemről és gyámügyről szóló törvény KT módosítása lehetővé teszi a beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő tanulók fejlesztő pedagógus segítségét kapják meg.A kis létszám, szakszerű gondozás biztosítja a megfelelő fejlődésüket, védelmüket. Országjárások, tanulmányi kirándulások, különböző rendezvények (hangverseny, színház és bábszínház látogatás, tanévnyitó, ballagás, tanévzáró, stb.) tanúsított magatartás tanulóinkviselkedésének bizonyítványa. (Az ország igen különböző részein fordulnak meg tanulóink. Kirándulások, országjárások alkalmával több ízben kapott iskolánk dicséretet, tanítványaink viselkedésének elismerésére.)A nevelés módszereinek egységes alkalmazása a házirend szigorú betartása, az osztályfőnöki munka megerősítése lehet garancia a tanulóink megfelelő neveltségi szintjének biztosításához.

15


2010.

1.2.8. Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolaotthon Napközi otthon Tanulószobai foglalkozások

Kiemelt szerepet töltenek be a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók esetében. Rászorultságuknak megfelelően biztosítani szükséges számunkra ezt a fajta „szociális védőhálót".Az ifjúságvédelmi felelősök, osztályvezetők, osztályfőnökök kiemelt feladata azon tanulók kiszűrése, akik szociális helyzetüknél fogva jogosultak ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, szülői egyetértéssel iskolaotthon, napközi otthon, tanulószobai foglalkozások biztosítottak számukra.

Szakkörök, önképzőkörök, középiskolai előkészítők, énekkar a tehetséges tanulók, kiemelt képességű tanulók gondozásának fő színtere.A szakkörök számát és annak óraszámait a rendelkezésre álló kötelező tanórán kívüli órakeretből biztosítjuk. Figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését, és az iskola személyi, tárgyi feltételeit éves szervezéssel. Az általános iskolánál e tevékenységre még 22 óra áll rendelkezésre, melyben szerepel az egyéni foglalkozás is (tehetséggondozás, felzárkóztatás).

A tehetségek érdekében az országos tanulmányi és kulturális versenyek meghirdetésére minden tanévben kiemelt figyelmet fordítunk.

Minden tanévben szervezünk:1. Anyanyelvi versenyt: „Nyelvünkben élünk" magyar nyelvi kommunikációs versenyt;2. Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd" versenyt;3. Történelem versenyt;4. Varga Tamás Matematika Versenyt;5. Kalmár László Matematika Versenyt;6. Hevessy György Kémia Versenyt;7. Öveges József Fizika Versenyt;8. Teleki Pál Földrajz Versenyt;9. Hermán Ottó Biológia Versenyt;10. Angol, német nyelvi versenyeket11. Különböző sportágakhoz kapcsolódó versenyeket; atlétika, (3-4-5 tusa), kézilabda,12. labdarúgás, torna13. Különböző sportágakhoz kapcsolódó versenyeket, atlétika, (3-4-5 tusa), kézilabda,14. labdarúgás, torna

A nevelőtestület eddigi munkájának minősítése a tanulmányi versenyeken elért eredmények, a nyolcadikosaink helytállása a felvételiken. Több éven keresztül volt országos versenyre bejutott tanulónk.Munkánkat tovább kell finomítani, tökéletesíteni minél jobb eredmények eléréséért. Az intézmény több éves munkájának elemzése során döntött a nevelőtestület úgy, hogy ezen az úton kell továbbhaladnunk.A nevelőtestület alkotó munkája pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenysége több éveseredményes munkája során alakult ki az intézmény egyéni arculat

16


2010.

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1 Pedagógiai alapelveink

2.1.1. Iskolánk eddigi munkájának alapelve, a gyermekszereteten alapuló, a gyermek személyiségét tiszteletben tartó személyiségközpontú pedagógia.2.1.2. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú felépítése az alapvető tanulói képességek, készségek, és jártasságok fejlesztését szolgálja.2.1.3. A tanulók igen eltérő képességeinek, készségeinek kibontakozásával, tehetséggondozással, felzárkóztatással, a hátrányok leküzdésével egyenlő esélyeket kívánunk biztosítani az általános alapműveltség alapjainak elsajátításához.2.1.4. Tanítási stratégiánk fő elve, olyan módszerek alkalmazása, amelyek lehetőséget nyújtanak az igen eltérő képességű tanulók fejlesztésére. A különböző felkészültségű és képességű tanulók előrehaladását az iskolán belüli differenciálással, a tanórai, tanórán kívüli differenciált oktatás módszerével valósítjuk meg.

2.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai

2.2.1 Tanulóink az egyetemes emberi értékeket ismerjék (tisztelet, becsület, szeretet, tolerancia, fegyelmezettség, kitartás, stb.).2.2.2 Az egyetemes emberi értékek tükröződjenek a tanuló magatartásában, viselkedésében.2.2.3 A tanulók adottságaiknak megfelelően rendelkezzenek a továbbtanuláshoz szükséges fejlett képességekkel, készségekkel.2.2.4 Egyéni képességeikhez mérten rendelkezzenek a továbbhaladáshoz szükséges biztos, szilárd alapismeretekkel.2.2.5 Legyenek nyitottak, az önművelésre és befogadásra képesek.2.2.6 A tanulók feleljenek meg az emberi együttélés elfogadott normáinak.2.2.7 Legyenek a tanulók hagyománytisztelők, jellemezze magatartásukat tágabb és szűkebb értelemben vett hazaszeretete, a közösségi hovatartozás érzése.2.2.8 Alakuljon ki bennük az egészséges élet (testi-lelki egészség) iránti vágy.2.2.9 Legyenek képesek környezettudatos magatartásra. (A természet és a környezet szeretete, tisztelete, megbecsülése, védelme - beleértve közvetlen környezetünket is.)

17


2010.

2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás feladatai

2.3.1 Személyiségre irányuló kiemelt feladatok:Egyetemes emberi értékek kialakítása (humanizmus, hazaszeretet, szeretet, tisztelet, megbecsülés, tolerancia, fegyelmezettség, kitartás, stb.) Önállóság, öntevékenység, felelősségérzet kialakítása, önmagunkért, másokért. Reális önértékelés, önelfogadás, másság elfogadása. Önművelés igényének kialakítása. Együttműködési készség fejlesztése.Kitartó munkához való helyes viszony kialakítása (kitartás, szorgalom, igényesség). Közvetlen környezetünk szeretete, tisztelete, megbecsülése. A testi és lelki fejlődéshez szükséges alapvető készségek, képességek kialakítása.

2.4. Tanulásszervezésre irányuló kiemelt feladatok

2.4.1 A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára való törekvés.2.4.2 Gondoskodnunk kell a különböző képességű illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók fejlesztéséről. Az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt színtere. Differenciált csoportok, differenciált osztályok működése az eltérő képességű tanulók fejlesztését biztosítják.2.4.3 Szilárd, biztos ismeretek nyújtása ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése után minden tanuló képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek közül választani.2.4.4 A tanórai tevékenységet két helyi tanterv alapján tervezzük. Az egyik lényege a tehetséggondozás, amelyben kiemelt szerepet kap a számítástechnika és az élő idegen nyelv (angol-német). (Ezekben az osztályokban a NAT Kerettanterv műveltségi terület minimum feletti tartalmi követelményeknek mélyebb elsajátítása biztosított.)A másik tanterv a lassabban haladó tanulók számára kínál olyan lehetőséget, amellyel a továbbtanulás alapvető feltételeit teremtjük meg. (NAT Kerettanterv műveltségi területeinek minimumszintű elsajátítása kap hangsúlyt.)2.4.5 A tanítási módszerek közül az önálló megismerő tevékenység igen fontos, az egyéni-,csoport- és osztálytevékenységekben. Alkalmazkodva a gyermek egyéni képességeihez, a differenciált képességfejlesztés módszerének alkalmazása. A gyermekre szabott feladat motiváló ereje, a fegyelemre, munkára nevelés fontos eszköze.

18


2010.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

3.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

3.1.1 A tanulók erkölcsi nevelése.Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

3.1.2 A tanulók értelmi nevelése.Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3.1.3 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

3.1.4 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

3.1.5 A tanulók akarati nevelése.Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

3.1.6 A tanulók nemzeti nevelése.Feladat. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

3.1.7 A tanulók állampolgári nevelése.Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

19


2010.

3.1.8 A tanulók munkára nevelése.Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

3.1.9 A tanulók testi nevelése.Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

3.1.10Nevelési céljaink megvalósulásátilletően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

20


2010.

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

4.1.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

4.1.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm -önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.

4.1.3 Az önkormányzás képességének kialakításaFeladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.1.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

4.1.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

4.1.6 Iskolánk egyéni arculatának kialakítása.Feladat: Iskolánk névadójának, Szent István legfőbb emberi tulajdonságainak ismerete, tanulók elé példakép állítása. Iskola névadó megemlékezések az együvé tartozás erősítésének kialakítását kell hogy szolgálja. Gyűjtő munka beindítása névadónkkal kapcsolatban.

21


2010.

5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

5.1 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

- Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervez az iskola, a lehetőségekhez mérten.- A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél -a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak

22


2010.

5.2 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek, rendezvényekMinden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Ünnepélyes tanévnyitó; Takarítási Világnap - szeptember 23. Zenei Világnap - október 1. Állatok Világnapja ~ október 4. Megemlékezés október 6-ról; Szent István-nap; Megemlékezés október 23-ról; Fogászati vetélkedő, egészségügyi hónap (drog, alkohol, dohányzás, AIDS); Mikulás és karácsonyi ünnepek; Magyar Kultúra Napja - január 22. Farsangi karnevál; A Víz világnapja - március 22, Megemlékezés Március 15-ről; A Föld napja - április 22. Anyák napja; Madarak és fák napja - május 10. Dohányzásmentes világnap - május 31. Hulladékgyűjtés; Gyermeknapi rendezvények; Sportversenyek; Környezetvédelmi világnap - június 5. Tanulmányi kirándulás Ballagás; Ünnepélyes tanévzáró; Táborozás;

Az iskola tantárgyakkal kapcsolatos hagyományai: Idegen nyelv (angol, német) emelt szintű oktatása 3. évfolyamtól; Az emelt szintű idegen nyelvet 3. osztálytól tanulók az 5. évfolyamtól magasabb

szintű számítástechnikai ismeretekhez juthatnak számítástechnika szakkörön; A többi osztály tanulóinak a választott idegen nyelv magasabb szintű ismeretét 5.

évfolyamtól az idegen nyelvi szakkörök biztosítják;

A különböző tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyi versenyek:

23


2010.

- Alsó tagozatos körzeti helyesírási verseny; - Felső tagozatos körzeti tornász, atlétika, labdarugó találkozó; „Nyelvünkben élünk" magyar nyelvi kommunikációs verseny; - Hevessy György Kémia Verseny;- Hermann Ottó Biológia Verseny;- Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd" verseny; Verseghy nyelvművelő verseny;- Varga Tamás Matematika Verseny; - Kalmár László Matematika Verseny; - Öveges József Fizika Verseny; - Teleki Pál földrajz verseny, - Angol-német nyelvi versenyek- Számítástechnika verseny;- Különböző sportágakhoz kapcsolódó versenyek (atlétika, 3-4-5 tusa, kézilabda, labdarúgás, torna);

b) DiákönkormányzatA tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c) Napközi otthon, tanulószobaA közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-2. évfolyamon iskolaotthon, 3-4. évfolyamon napközi, 5-6. évfolyamon napközi és a 7-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számra igénylik.

d) DiákétkeztetésA napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokAz egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

24


2010.

f) Iskolai sportkörAz iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g) SzakkörökA különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatókA tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik.

i) Tanulmányi kirándulásokAz iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j) Erdei iskolaA nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, az intézmény költségvetésének terhére lehet szervezni, ha a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódik.

k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozásEgy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

I) Szabadidős foglalkozásokA szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) a szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m) Iskolai könyvtárA tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár

25


2010.

segíti.

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

o) Hit- és vallásoktatásAz iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

5.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal;

A kis létszámú első osztály indítása lehetőség szerint; Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; A nívócsoportos oktatás; A felzárkóztató órák; A napközi otthon; A tanulószoba; A felzárkóztató foglalkozások; A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatai; A családlátogatások; A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök segítése.

5.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; Emelt szintű oktatás (tagozatos oktatás); A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; A tehetséggondozó foglalkozások; Az iskolai sportkör; A szakkörök; Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata; A továbbtanulás segítése.

26


2010.

5.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

(b) Iskolánk tanulóifjúságának többsége - az évente elvégzett felmérések szerint – a hátrányos helyzetű, vagy a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Tanulóink egyre kisebb hányada rendelkezik rendezett családi háttérrel, akikkel jellemzően jó az iskola és a szülő ház együttműködése, kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletéről más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig.A gyermek egészséges fejlődését biológiai-, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással.

(c) Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség- Hátrányos helyzetűek

Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környeztük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.

- -VeszélyeztetettségA törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, brutalitás). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

(d) Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek

személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvénysülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú

egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez.

27


2010.

Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét. (e) Általános gyermekvédelmi feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése.A gyermek személyiségfejlődésében jelentkező károsodás az énfejlődésben az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség.

Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy a pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat.A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja.A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők:

Szorongások, félelmek, Családi problémák, Kortárskapcsolati konfliktusok, A serdülőkorral járó mentális gondok, Lelki traumák.

(f) Pedagógiai tevékenységek Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről,

az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak.

Folyamatos kapcsolattatás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a szabadidő-szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel.)

Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése.

Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).

28


2010.

Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés,beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglalkozások).Egészségnevelő tevékenységek - felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok; kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása.

(g) Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítéseA veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a diákönkormányzatot vezető tanárral.Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézménnyel, a rendőrséggel.Az Egészségházban iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Szociális keretet különítettünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak.

(h) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat:

az ifjúságvédelmi felelős személyéről, az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségeiről, az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, Az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről

(Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ), Tájékoztatja a szülőket az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.

Tájékoztatja a pedagógusokat a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, a továbbképzési lehetőségekről, az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

29


2010.

5.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik

- kis létszámú első osztály, lehetőségtől függően,- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,- a nívócsoportos oktatás,- a napközi otthon,- a tanulószoba,- az egyéni foglalkozások,- a felzárkóztató foglalkozások,- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy- csoportos használata,- a továbbtanulás irányítása, segítése.

5.7 Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

- a kis létszámú első osztály, lehetőségek szerint,- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,- a nívócsoportos oktatás,- a felzárkóztató órák,- a fejlesztő órák,- a napközi otthon,- a tanulószoba,- a diákétkeztetés,- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

- a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,- a családlátogatások,- a továbbtanulás irányítása, segítése,- az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,- a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás: ingyenes és tartós tankönyvek,

- az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek,- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

30


2010.

31


2010.

6. A SZÜLŐK, TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK VALAMINT TÁRSINTÉZMÉNYEINKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

6.1 Diákönkormányzattal való kapcsolat: Aktívan bekapcsolódnak az iskolai rend, fegyelem biztosítására, társadalmi

tulajdon védésébe; Iskolai ünnepélyek lebonyolítása (iskolai ünnepségek és megemlékezések

szervezése, iskolai és diákönkormányzat közti munkamegosztásban); Iskolarádió működtetése; Diákújság szerkesztése; Folyosók dekorálása; Sportversenyek, vetélkedők szervezése;

A diákönkormányzatot segítő nevelők segítségével minden évben új javaslatokat dolgoznak ki a házirend módosításához a rend, a fegyelem szilárdítása érdekében.

6.2 Iskolai szülői munkaközösség vezetőségével való kapcsolattartás:

Az iskolai SZM vezetőinek közössége áll minden osztály SZM vezetőjéből és helyetteséből. A szülői választmányi tagokkal évente két alkalommal tanácskozik az iskolavezetés Ősszel:

Az intézmény pedagógiai programjából és helyi tantervéből adódó éves feladatok megvitatása

Követelményrendszer, értékelési rendszer, házirend elemzése.

Tavasszal: Az éves munkatervben lefektetett munkáinkról, eredményeinkről számolunk

be. Feltárjuk a hiányosságokat. Kikérjük a szülők véleményét az egyes éves

tevékenységünkről. Az év végi rendezvényeket készítjük elő.

6.3 Osztály szülői értekezleteket tartunk évente három alkalommal:- Őszi szülői értekezletek:- Az új tanév követelményeinek ismertetése különös tekintettel az új

tantárgyakra,- újszerű feladatokra.- Az elérendő nevelési célok ismertetése. Az osztály speciális

problémáinak megvitatása. - Félévkor:- Félévi mérleg készítése műveltségi területenként.

- Neveltségi szint elemzése. Eredmények, hiányosságok megállapítása, tennivalók meghatározása év végéig. Speciális problémák megoldásának keresése.

Tavasszal: A Kerettanterv és a helyi tanterv tükrében az osztály tanulmányi és magatartási mérlegének

elkészítése.32


2010.

Neveltségi szint megállapítása. Év végi rendezvények előkészítése.

Osztályfőnökök által előre meghatározott időben fogadóórák tartása, családlátogatások. Alsó és felső tagozaton a szülői igényeknek megfelelően nyílt napok tartása

Fogadó óra.Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap.Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 1. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

2. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

6.5 Óvodákkal való kapcsolattartás:A két intézményközti jó kapcsolatoknak hagyománya van.Kölcsönösen részt vesznek a kollegák egymás foglalkozásain, nyílt napokat, továbbképzéseket közösen rendeznek.Az 1-2. évfolyam munkaközössége - óvodai munkaközösség, óvónők meglátogatják azelsősöket, konkrét tapasztalataikat egyeztetik. Első osztályos nevelők részt vesznek abeiratkozást megelőző óvodai szülői értekezleten, ismertetik az 1-2. évfolyamravonatkozó nevelési-oktatási programot.Bemutatják az egész intézményre jellemző nevelési-oktatási eljárásokat, az intézményegyéni arculatát.

6.6 SOS Gyermekfaluval való kapcsolat: Az SOS Gyermekfaluban dolgozó nevelőanyákkal, faluvezetővel, faluvezetőhelyettessel napi kapcsolat szükséges.Közös rendezvényeink vannak (szakkörök, előadások).Félévi, tanévzáró, tanévnyitó tantestületi értekezleten rendszeresen jelen van az SOSGyermekfalu gyermekeinek képviselője. Felmerülő nevelési, tanulási problémák miatt, nevelési eljárások egyeztetésére közös megbeszéléseket tartunk.

6.7 Népek Barátsása Közművelődési és Iskolai Könyvtárral való kapcsolat:

33


2010.

Könyvtári órák, rendkívüli irodalom órák, szavalóverseny, rendszeres rajzkiállítás színhelye. Tanulók, tanárok munkájának városi bemutatása. Szakkörök szervezése, könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának színtere. Az iskolai könyvtár feladatait is ellátja a városi könyvtár. Ezt külön megállapodásban rögzítettük.

6.9 József Attila Művelődési Központtal való kapcsolat: Egy-két alkalommal színházi előadás megtekintése.

6.10 Művészeti Iskolával való kapcsolat: Közös diákhangversenyek, zenei világnap együttes rendezése, népdaléneklési versenyek.

6.11 Városi Sportcsarnokkal való kapcsolat: Városi sportrendezvényekbe bekapcsolódunk, közösen szervezünk sportnapokat.

6.12 Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskolával való kapcsolat 8. osztályosok beiskolázása, pályaválasztás, tanulmányi versenyekre való bekapcsolódás. Továbbképzéseken való közös részvétel.

34


2010.

7. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

7.1 Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzéseiIskolánk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Ezen irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk szelleméhez hűen ezt a programot. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát.

Az elméleti kérdéseken felül nagy hangsúlyt fektetünk az empirikus tapasztalatok gyakorlati megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is.Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték" szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna.

Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése.

7.2 Az egészségfejlesztés főbb területeiAz egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:

- a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola"),- az alkohol- és a drogprevenció,- az egészséges táplálkozás,- az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,- a mentális betegségek megelőzése,- az AIDS prevenció.

Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk.

36


2010.

7.3 Az egészségfejlesztés fő célcsoportja és színtereiIntézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni: körzeti orvosok, védőnők, ifjúságvédelmi felelősök, pszichológus, gyermekvédelmi szakszolgálat, mentálhigiénés szakember, családsegítő központ.

7.4 Iskolaorvos, védőnő-mérések, diagnosztikaGyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Szükség esetén - az iskolaorvos javaslatára - a tanulóknak lehetőségük van gyógytestnevelésen való részvételre és szükség esetén szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia).

7.5 Egészségügyi szűrővizsgálatokIskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. Évenkénti fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) és logopédiai szűrést (Nevelési Tanácsadó logopédusa, ifjúságvédelmi felelős) is nyújtunk a tanulók számára. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőségünk van a diszlexiás és diszgráfiás tanulóink kiszűrésére, és hatványozottabb segítség nyújtására.A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, szakpszichológus, fejlesztőpedagógus) is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására.A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére.

7.6 Testnevelés órák - mindennapos testnevelésA testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakítását. Az erőnlét fejlesztésének az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésre bocsátjuk. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is.

Tanulóinknak heti 2-3 kötelező testnevelés órája van. A többi testnevelési óra a sportköri foglalkozásokkal, szakkörökkel biztosítható. A fennmaradó két napra délutánonként az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

- labdarugó szakosztály foglalkozásainak látogatása,- házibajnokságon való részvétel,- osztályok közötti sportversenyek sportköri órákon,- kik-boksz,- taek-vando,- góliát,- aerobic,- torna.

37


2010.

7.7 Felvilágosítás és szemléletformálás- Az iskolánkban tradicionálisan megrendezett Egészség hónappal (november)

kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.- Az évente megrendezésre kerülő Gyerek sportnap mozgáslehetőséget nyújt,

másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést.- A különböző szakkörök, harcművészetek tartalmas és egészséges kikapcsolódást

nyújtanak a diákoknak.- Versenyen való részvétel (körzeti, megyei, országos).- „Ha vért adsz, életet adsz!"- Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki,

gyakorlati és idegen nyelv órán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

- Jól felszerelt szaktantermek (biológia, kémia, földünk és környezetünk), szertárak, (biológia, kémia, testnevelés), könyvtár, tornaterem, sportpályák (udvari kosár- és futballpálya) iskolai büfé, ebédlő biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.

38


2010.

8. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

8.1 Alapok

8.1.1 Törvényi háttér- Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos 18.§-a.- Környezet és természetvédelmi jogszabályok.- A természetvédelmi törvény 1996.évi LIII. törvény.- 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról.- A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény 30-31.§.- Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.évi XXVIII. törvény.- Nemzeti Környezetvédelmi Program.- 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54.§.- Közoktatási jogszabályok: a közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX

többször módosított törvény.

8.1.2 HelyzetképA fenntartó sikeres pályázatának köszönhetően Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a 2010/11-es tanévbe egy korszerűen megszépült átalakult korszerű iskolaépületben és újonnan épült 4 tanteremben és tornateremben kezdjük az oktatást. Európai színvonalú tekepálya is biztosított tanulóink számára.

A hatalmas beruházás keretében

- kicserélték a nyílászárókat- felújították a lépcsőház burkolatát, és a vizesblokkokat - megtörtént intézményünk energia felújítása- központi épület hőszigetelése, bepucolása- A felújítások során beépítették az automatikus tűzjelző és biztonsági rendszert,

valamint akadály mentesítették az épületet.- 4 új tantermet tornatermet, valamint tekepályát építettek.

39


2010.

8.1.3 Erőforrások

- Személyi:- belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, gyerekorvos, védőnő,

szabadidő-szervező, gyógypedagógiai asszisztens;- Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció- Technikai dolgozók: szelektív hulladékgyűjtés és programok segítése.- Tanulók: hulladékgyűjtés, zöld területek ápolása, tisztaság ellenőrzése.

- külső: - szülők: programok segítése- város: a lehetőségekhez képest kapcsolódunk a város környezetvédelmi

programjához.

- Anyagi:- pályázatok- alapítvány

8.2 Alapelvek és célok

8.2.1 Hosszú távú pedagógiai célok:- Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.- Fenntarthatóságra nevelés.- Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.- Tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés.- Tolerancia kialakítása.- Környezettudatos magatartás és életvitel segítése.

8.2.2 Konkrét célok és feladatok:- Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása,

fejlesztése.- Helyi értékek és problémák feltérképezése.- Helyi célok megfogalmazása, pl.: faültetés, madárvédelem,

energiatakarékosság, zöldítés.- Lakóhely megismerése.- Hagyományok védelme- Szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció

fejlesztése.- Az iskolai büfében a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvények

betartása.

40


2010.

Jellemzők: Célok: Tevékenység, feladat: Felelősök:Légszennyezés Csökkentés Zöldesítés az iskola környékén, az

iskolakertben a növények gondozása, ápolása, gyomtalanítás

Igazgatóhelyettes:Jantóné Magyar Klára, az osztályfőnökök és a környezetvédelmi felelffemunkacsoport tagjai: Roczkóné Boldoczki Erzsébet,Dr.Németh Ferencné,Bencze Éva,Boldoczkiné Mezei Mariann,Sipos Istvánné,Csathó Andrásné

Szemét Tiszta, egészséges környezet

Szelektív hulladékgyűjtés. Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról.

Kevés játszótér A gyerekek mozgás igényének kielégítése

Az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje.

Az iskolabelső Tiszta meghitt környezet

Festések, felújítások, dekorációk, falitáblák, élősarkok készítése, mellékhelyiségekben szappan, WC papír, törölköző. Lábtörlők alkalmazása.

Energia felhasználás

Takarékos fűtés Nyílászárók javítása. Tető karbantartása. A konvektorok folyamatos javítása.

Világítás Egészséges, takarékos

Neonok folyamatos cserélése

Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz vízfogyasztásának csökkentése

Csapok karbantartása

Udvar Biztonságos aljzat Aszfaltozott rész felújítása, füves területek bővítése

41


2010.

8.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

8.3.1. Tanórai keretekl Tantárgyakba beépítve,l Tanulmányi kirándulás,l Osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák.

l Tantárgyak lehetőségei Etika: A tanulók

l legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

l tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;l mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is

megfelelő életteret kell hagyniuk.Rajz és vizuális kultúra:A tanulókl ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;l ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;l ismerjék a természetes alapanyagok használatát;Fizika:A tanulókl váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;l ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;l tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek

tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

Földrajz:A tanulókl érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti

és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;l ismerjék meg a világ globális problémáit;l ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.Biológia:A tanulókl ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit;l ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék

fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;l ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;l A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.Kémia:A tanulókl rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;l törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;l legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére;42


2010.

l értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Testnevelés:A tanulókl fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;l értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes;Magyar nyelv és irodalom:Általános iskola – alsó tagozat (6-10 év). A tanulókl ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta

környezetük értékeit;l egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva

érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Általános iskola – felső tagozat. A tanulókl ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi

nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

l növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;

Történelem:A tanulókl értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult

át a természet;l tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra,

az életmódra, a közösségi normák alakulására;Idegen nyelv:A tanulókl ismerjék meg az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó

szervezeteit;Matematika:A tanulókl váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti

összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;l legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,

elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;l tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.

8.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek Célkitűzések:

l Ösztönözzenek az egészséges környezetbarát életmód elsajátítására.l Alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési

normákat.l Neveljenek a hagyományok tiszteletére.l Ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre.Szakkörök:

43


2010.

l Környezetvédelmi szakkörTanulói pályázatok:l A környezetvédelmi problémákról.

Tábor:l Lehetőleg természetvédelmi területekre, múzeumokba, arborétumba,

állatkertbe.Az iskolai projektek:A környezet jelen napjai: A nap jellegének megfelelő vetélkedők, akciók, kirándulások.l Március 22 – a Víz világnapjal Április 22 – a Föld napjal Május 10 – Madarak és fák napjal Május 31 – Dohányzásmentes világnapl Június 5 – Környezetvédelmi világnapl Szeptember 23 – Takarítási világnapl Október 4 – Állatok világnapjaKiállítások:l Az iskolában a tanulók számára látogatható környezetvédelmi kiállítások.l Iskolai zöld médiumok – az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a

környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD lemezeknek.

Zöldesítés:l A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódva cserjék, fák ültetése a szülők

bevonásával.Vetélkedő: l 7-8.évfolyamon Herman Ottó Országos Biológia VersenyKézműves foglalkozás:l Természet adta anyagok felhasználásával az iskola díszítése.Előadások:l A helyi természeti értékekről

8.4 Módszerek

Játékok:l Drámapedagógia

Terepgyakorlati módszerek:l Táborokl Egyszerű megfigyelésekl Célzott megfigyelések mérése

Aktív kreatív munka:l Szelektív hulladékgyűjtésl Madárvédelmi feladatokl Rend és tisztasági verseny

44


2010.

Művészeti kifejezés:l A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Közösség építés:l Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

8.4 Taneszközök

l Környezetvédelmi vizsgálódáshoz: a felső tagozaton használt felszerelés biztosítása az alsó tagozaton és a speciális iskolában is.

l Applikációs képeket kell beszerezni a veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok és oxidálószerekről.

Az iskolai környezet

A példamutató iskolai környezet tényezői:l A termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, és esztétikus

kialakítása.l Növények, élősarok.l Anyag és energiatakarékos környezetbarát iskolaműködtetés.l Szelektív hulladékgyűjtés.l Pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása.

8.4 Kommunikáció

Iskolán belül:l Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere, egyéni beszélgetések,

iskolarádió.Iskolán kívül:

l Szülői értekezletek, iskolaszék, SZMK megbeszélések.

8.4 Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés

l A környezeti nevelés pedagógiai céljai az értékmegőrzés, az értékátadás és az értékteremtés, ezáltal a gyermek teljes személyiségének fejlesztése.

l A pedagógusok rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és együttélési morál alakítása során mintaként szolgálhat.

8.4 Továbbképzések

- Külső:- Az anyagi helyzettől függően rendezvényeken való részvétel.- Belső:

45


2010.

- Nevelési értekezletek részeként.

46


2010.

9. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS

9.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A Kormány 243/2003.(XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

9.2 .A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

47


2010.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak vagy tudnak megtakarítani.

9.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmelkapcsolatos tartalmak.Például:

Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;Magyar - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatoshasználatuk;Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetesfogyasztói veszélyforrások, telefónia;Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklámtörténete stb;Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai;Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?).

l Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)l Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)l Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel)l Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel

kapcsolatos foglalkozások.

48


2010.

49


2010.

10. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

I. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

I. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

Képek, betűkártyák, szótagkártyák.Hívóképek.Írott és nyomtatott ABC. (falikép)Kis és nagybetűs nyomtatott ABC.

(falikép)Betűsín.Írott kis és nagy ABC.Bábok (10 db).Fali tablók:

Hangtani ismeretekSzavak alakja, jelentéseA szóA mondat

Gyermeklexikon (10 db).Szólások, közmondások könyve.Nemzeti jelképek. (falitabló)Fali táblák:

IgékAz igenévA teljes hasonulásMondatAz állítmány fajtáiA jelzők rendszereOk és célhatározó

Történelmi arcképsorozat.Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).

Interaktív tábla, interaktív programcsomag

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

l Űrmértékek (cl, dl, l).l Demonstrációs óra.l Táblai vonalzók.l Táblai körző.l Számkártyák (1-1000-ig).

l Helyiérték-táblázat.l Kéttányéros mérleg és súlysorozat.l Hőmérő.l Színes rudak.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

50


2010.

l Az idő (oktatótábla).l Iskolai iránytű.l Magyarország domborzati térképe.l Magyarország közigazgatási

térképe a megyecímerekkel.l Szobai hőmérő.l Borszeszégő.l Domborított földgömb.l Videokazetták:

Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV. Vadon nőtt gyógynövényeink.

Dunántúli középhegység. Dunántúli dombvidék. Alpokalján.

l Homokasztal.l Tanulói kísérleti dobozok (8 db).l Ásványok.l Magyar nemzet jelképei (falitabló)l Élő természet (diapozitívek).l Testünk (videofilm).l Közlekedés szabályai (videofilm).l Nagyító.l Szűrőpapír.l Interaktív tábla, interaktív programcsomag

51

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.

l Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai.

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar.

Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei

szemelvények.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolzsvári testvérek: Szt. György

szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson

dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária

kútja. Pabló Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája -

gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi

játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti

Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép -

ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hórás könyvéből.

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény

három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra

kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház -

Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki

Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú

hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.

aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Olló, kés, vonalzó (40 db).l Mintázó eszközök (20 db).l Építőkocka (fa).

l Szövőkeret (30 db).l Csiszolópapír.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Síp.l Gumilabda (20 db).l Babzsák (20 db).l Ugrókötél (20 db).l Kislabda (20 db).l Tornapad (3 db).l Tornazsámolyok (6 db).l Medicinlabda (10 db).

l Karika (20 db).l Jelzőszalagok (10 db).l Ugrószekrény (1 db).l Dobbantó (1 db).l Tornaszőnyeg (4 db).l Bordásfal (10 db).l Mászókötél (5 db).l Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).l Írói arcképsorozat (3 db).l Magyar értelmező szótár (5 db).l Szinonima szótár (5 db).l Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).l Életrajzi lexikon (5 db).l Helyesírási szabályzat és szótár (20

db).l Hanganyag (hangkazetta, CD):

Népdalok, népmesék. János vitéz. Mitológiai és bibliai történetek. Versek (Petőfi, Arany). A kis herceg. Görög regék és mondák. Rege a csodaszarvasról. Népballadák. Arany: A walesi bárdok. Toldi. Egri csillagok (részletek). Interaktív tábla, interaktív

oktatócsomag Janus Pannonius, Balassi Bálint,

Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.

Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária - siralom Móricz Zsigmond: Hét krajcár,

Légy jó mindhalálig (rádiójáték). Ady Endre, Babits Mihály,

Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.

Megzenésített versek.l Videofilmek:

Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Rab ember fiai (film).

Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.

Arany: A walesi bárdok. Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A

felvilágosodás. Mikszáth : Szent Péter esernyője

(film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petőfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kőszívű ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. Erőltetett menet (film).

l Könyv: Népmesegyűjtemények (10 db). O. Nagy Gábor: Magyar szólások

és közmondások (5 db). Gabnai Katalin: Drámajátékok (5

db). Kaposi László:

Drámafoglalkozások (5 db). Montágh Imre: Mondjam vagy

mutassam (5 db). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

(30 db). Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30

db).

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).

Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).l Fali tablók:

Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan.

Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok.

l Egyéb eszközök: Petőfi (diasorozat). Fogalmazás 5. (diasorozat). Arany János: Toldi (diasorozat). Petőfi, Arany, Vörösmarty

(diafilm). A főnév (oktatócsomag). Móricz Zsigmond: Hét krajcár

(diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila

(diafilm).

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol

utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a

honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus

idején. A feudális Magyarország a XIII.

sz. közepétől a XV. sz. elejéig. Interaktív tábla, interaktív

programcsomag A tatárjárás Magyarországon

1241-42. A Föld népei a XIV-XV.

században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV.

században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a

gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor

korában (1629). Magyarország népei a XVIII.

század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII.

században. Az 1848/49-es szabadságharc.

Európa a XIX. század második felében.

Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia

1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása

(1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő

harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása.

l Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas - legény - mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa.

Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23.

l Egyéb:

Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

A magyar államcímer története (falikép).

Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).

A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a

6. osztályos történelem tanításához.

Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor).

l Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).

l Interaktív tábla, interaktív programcsomag

l New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).

l Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back Window on Britain Guide to Britain

l CD-ROM: Mano angol

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta).

l Tematikus képek.l Büderchen komm tanz mit mir

(hangkazetta, daloskönyv).l Schulbus I. (munkatankönyv,

hangkazetta).l ABC kártya (betűkártyák).l A névelő (falitabló).l Gyenge ige ragozása (falitabló)l Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet,

hagkazetta).l A névelő (falitabló)l A főnév szótári alakjai (falitabló).l Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).l Interaktív tábla, interaktív

programcsomag

l Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).

l Erős ige ragozása (falitabló).l Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).l A személyes névmás (falitabló).l Az elöljárószó (falitabló).l A melléknév ragozása (falitabló).l A személyes névmás ragozása

(falitabló).l A főnév ragozása (falitabló).l Deutschmobil II. (tankönyv,

munkafüzet, hangkazetta).l A birtokos névmás (falitabló).l A melléknév ragozása (falitabló).l Németország (falitérkép).

Az orosz nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Betűkártyák.l Szókártyák.l Nyelvtani táblázatok.

l Tematikus képek.l Hangkazetták.

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Táblai körző fa (2 db).l Táblai vonalzó 450-os fából (5 db).l Táblai vonalzó 600-os fából (5 db).l Táblai szögmérő fából (5 db).l Méterrúd fából (5 db).l Összerakható m3 (5 db).

l Alaphálók, alapábrák (2 db).l Nagy matematikusok arcképei (5 db).l Sík és mértani modellezőkészlet (2

db).l Számegyenes, koordinátarendszer

(írásvetítőfólia).l Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)l Oszthatósági szabályok (falikép).l Százalékszámítás (falikép).l Kétkaros mérleg és súlysorozat.l Hatványozás azonosságai (falikép).l Halmazok (falikép).l Derékszögű koordinátarendszer

(írásvetítőfólia).l Lineáris függvény (falikép).l Másodfokú függvény (falikép).l Abszolútérték függvény (falikép).l Interaktív tábla, interaktív

programcsomag

l Mértékegységek (falikép).l Területszámítások (falikép).l Kocka, téglatest (testek).l Űrmérték sorozat.l Szétszedhető dm3

l Tükrözés (falikép).l Terület és kerületszámítások (falikép).l Négyszögek, kerülete, területe

(falikép).l A kör kerülete, területe (falikép).l Szögpárok (falikép).l Hasábok (falikép).l Eltolás (falikép).l Pitagorasz-tétele (falikép).l Az egyenes körkúp, gúla (falikép).l Az egyenes henger, gömb (falikép).l Műanyag henger.l Műanyag kúp.l Műanyag gúla.l Műanyag hatszög alapú hasáb.l Műanyag ötszög alapú hasáb.l Testek felszíne, térfogata (falikép).l Algoritmus folyamatábra (falikép).

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Pentium típusú számítógép (15 db).l Monitor (SVGA) (15 db).l Billentyűzet (15 db).l Egér (15 db).l CD meghajtó 40x (3 db)l Hangkártya + hangfal (3 db).l Projektor (1 db). l Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).l Tintasugaras nyomtató (1 db).l Falitablók:

A számítógép belső felépítése (IBM - 02)

Az input-output eszközök csatlakoztatása

A billentyűzet.l Alapvető programok:

WINDOWS 98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000. Szoftver az INTERNET

hálózatban való működtetéséhez.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Terepasztal.l 5-8. osztályos diafilm sorozat a

földrajz tanításához.l 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz tanításához.

l Kőzetgyűjtemény.l 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.l Hőmérő (15 db).l Iránytű (15 db).l Térképjelek.l Magyarország térképe (falitérkép).l A Föld éghajlata (falikép).l A Föld természetes növényzete

(falikép).l A Föld domborzata (falitérkép).l Földgömb (10 db).l Tellúrium.l A Föld felszíne (dombortérkép).l A Föld morfológiai térképe a

tengerfenék domborzatával (falitérkép).

l A Föld forgása és keringése (falikép).l Afrika domborzata és vizei

(falitérkép).l Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

(falitérkép).l Afrika domborzata (falitérkép).l Ausztrália és Új-Zéland domborzata

(falitérkép).l Észak-Amerika, Dél-Amerika

domborzata és vizei (falitérkép).l Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).l Európa domborzata és vizei

(falitérkép).l Európa országai (falitérkép).l Észak-Európa (falitérkép).l Kelet-Európa (falitérkép).l Ázsia domborzata (falitérkép).l Közép Európa (falitérkép).l A Kárpát-medence domborzata és

vizei (falitérkép)

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.

l Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály).

l Mágneses rúdpár fatokban.l Táblai mágnes 25 mm-es.l Fényből áram (videokazetta).l Részecskemodell (videokazetta).l Fizikusok arcképcsarnoka (falikép

sorozat).l Interaktív tábla, interaktív

programcsomagl SI mértéktáblázat (falikép).l Mágneses készlet (komplett).l A naprendszer (tabló).l Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10

db).l Mikolacső (10 db).l Mechanikai eszközkészlet

(tanulókísérleti eszköz 10 db).l Nyomás, súrlódás vizsgálatára

alkalmas eszközkészlet (25 db).l Rugós erőmérő (25 db).l Kétkarú emelő (5 db).l Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).

l Hőmérő.l Hőtágulást bemutató tanári

eszközkészlet (1 db).l Kétütemű motorminta (1 db).l Négyütemű motorminta (1 db).l Áramátalakító (1 db).l Csengőreduktor (1 db).l Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).l Generátor minta (1 db).l Elektromotor és generátor (4 db).l Elektrovaria (tanári bemutató

eszközkészlet) (1 db).l Transzformátor modell (2 db).l Mérőműszer (Voltax) (25 db).l Tanulókísérleti eszközkészlet

áramkörök létrehozására (25 db).l Sztatikus elektromosságot létrehozó

eszközkészlet (25 db).l Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2

db).l Prizmatartó (1 db).l Tanulókísérleti eszközkészlet a fény

vizsgálatára (15 db).

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Biológiai egységcsomag. l Bonctű.

l Csíráztató.l Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához.l Kézi nagyító (15 db).l Metszettároló.l Mikroszkópizáló. l Lámpa.l Mikroszkóp.l Szilvafa virága (modell).l Burgonya virága (modell).l Almafa (oktatótábla).l Rovarok (oktatótábla).l Lepkék (oktatótábla).l Sertés koponya.l Juh koponya.l Madár csontváz.l Emlős csontváz.l Fogtípusok.l Lábtípusok.l Szarvasmarha (oktatótábla).l Házityúk (oktatótábla).l Erdők legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).l Fenyő (oktatótábla).l Erdei pajzsika (oktatótábla).l Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).l Ehető és mérgező gombák

(oktatótáblák).l Keresztes pók (oktatótábla).l Mókus (oktatótábla).l Sün (oktatótábla).l Szarka (oktatótábla).l Sertés koponya. l Róka (oktatótábla).l Szarvas v. őzagancs.l Hazai füves területek legjellemzőbb

élőlényei (oktatótábla).l Görény (oktatótábla).l Sáska (oktatótábla).l Ürge (oktatótábla).l Varjú (oktatótábla).

l Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).

l Hal (csontváz).l Béka (csontváz).l Rák testfelépítése (oktatótábla).l Fürge gyík (csontváz).l Nemzeti parkjaink (falitérkép).l Falitablók:

A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák,

harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete

l Az emberi bőr (bőrmetszet).l Emberi csontváz.l Csípőcsont.l Csövescsont.l Koponya.l Emberi torzó.l Lapos és csöves csont metszete.l Emberi nyelv fogakkal (modell).l Légzés (oktatótábla).l Szív-modell.l Vese (metszet).l Az emberi szaporodás (8 db-os

oktatótábla).l Szem (modell).l Hallás és egyensúly szerv (modell).l Emberi fejmetszet.l Fül (modell)

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Videofilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol

Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós

rendszere

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Kémcső (50 db).l Főzőpohár (25 db).

l Óraüveg (10 db).l Borszeszégő (10 db).

l Kémcsőfogó (10 db).l Vasháromláb (8 db).l Azbesztháló (8 db).l Vízbontó készülék (1 db).l Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).l Pálcika modell (1 garnitúra).l Mágneses atommodell (1 garnitúra).l Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3

db).l Falitáblók:

Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periodusos rendszer Elektronhéjak kiépülése

l Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptidkötés

l Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a

bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme a vas Lidércfény és nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula

l Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Pianíno.l A kerettantervben szereplő

zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.

l Videofilmek:

Tánctípusok. Jeles napok népszokásai.

l Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.l Képsík rendszer a vetületi

ábrázoláshoz.l Táblai körző (fém hegyű).l 600-os táblai vonalzó.l 450-os táblai vonalzó.l 100 cm-es táblai vonalzó.l Táblai szögmérő.l Műanyag, átlátszó kocka, tégla.l Demonstrációs testek (fa).l Diapozitívek: a kerettantervben a

megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).

l Videofilmek: Képzőművészet a honfoglalás

idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Fareszelő lapos 25x200 (15 db).l Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db).l Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15

db).l Vasreszelő lapos 25x200 (15 db).

l Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db).l Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15

db).l Laposfogó (10 db).l Kalapács 15-20 dekás (15 db).

l Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db).

l Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db).

l Lyukfűrész (10 db).l Kézi fúró (amerikáner) (4 db).l Lemezvágó olló (10 db).l Faliképek a fa megmunkálásáról (5

db).l Szerelő készlet, gépelemek tanításához

(4 db).

l Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db).

l Asztali fúrógép (állványos) (1 db).l Asztali körfűrész (1 db).l A gépek (falitabló) (3 db).l Kerékpár (1 db).l KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1

db).l LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

l Ugródomb (1 db).l Magasugrómérce fém (1 pár).l Magasugróléc (1 db).l Maroklabda (10 db).l Súlygolyó 3 kg (1 db).l Súlygolyó 4 kg (1 db).l Tornaszekrény (1 db).l Gyűrű (1 db).l Gerenda (1 db).

l Dobbantó (1 db).l Tornazsámoly (4 db).l Medicinlabdák (20 db).l Ugráló kötél (20 db).l Kézi súlyzók (10 db).l Mászókötél (5 db).l Kosárlabda (15 db).l Kézilabda (5 db).l Focilabda (5 db).

[Battonyai Szent István Általános IskolaPedagógiai Program]

[2010]

I. H E L Y I T A N T E R V

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS

VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT

TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK

I.1 Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenésemiatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv;

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

2007-2008 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2008-2009 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2009-2010 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2010-2011 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2011-2012 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2012-2013 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003

2013-2014 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003

2014-2015 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003

2015-2016 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

61


[2010]

Tantárgy

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1. fé

lévi

óras

zám

2. fé

lévi

óras

zám

Éve

sór

aszá

m

1. fé

lévi

óras

zám

2. fé

lévi

óras

zám

Éve

sór

aszá

m

1. fé

lévi

óras

zám

2. fé

lévi

óras

zám

Éve

sór

aszá

m

1. fé

lévi

óras

zám

2. fé

lévi

óras

zám

Éve

sór

aszá

m

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv4 4 148 4 4 148 4 4 148 3 3 111

Magyar irodalom4 5 166,5 4 4 148 4 4 148 4 4 148

Idegen nyelv- - - - - - - - - 2 3 92,5

Matematika4 4 148 5 4 166,5 4 4 148 4 4 148

Informatika- - - - - - 1 1 37 1 1 37

Környezetismeret1 1 37 1 1 37 1 1 37 2 2 74

Ének-zene1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Rajz2 1 55,5 1 2 55,5 1 1 37 1 1 37

Technika és életvitel1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Testnevelés3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111

Kötelező tanítási órák összesen20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832,5

Nem kötelező (választható) tantárgy

62

Emelt szintű német nyelv - - - - - 3 3 111 3 3 111Emelt szintű angol nyelv - - - - - - 3 3 111 3 3 111

1-4. évfolyam óraterv

63

5-8. évfolyam óraterve

Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

1. félévióraszám


Évesóraszám



Évesóraszám



Évesóraszám



ÉvesÓraszám

Kötelező tanítási órákMagyar nyelv 2 2 74 2 2 74 2 2 74 1 2 55,5Magyar irodalom (dráma) 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74Történelem (hon- és népismeret) 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74Idegen nyelv 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111Matematika 4 4 148 3 3 111 3 3 111 3 3 111Informatika - 1 18,5 1 1 37 1 1 37 1 1 37Természetismeret és egészségtan 2 2 74 2 2 74 - - - - - -Fizika - - - - - - 1 2 55,5 2 1 55,5Biológia és egészségtan - - - - - - 2 1 55,5 1 2 55,5Kémia - - - - - - 1 2 55,5 2 1 55,5Földrajz - - - 1 1 37 2 1 55,5 1 2 55,5Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37Rajz 1 2 55,5 1 1 37 - 1 18,5 1 - 18,5Mozgóképkultúra és médiaismeret - - - - - - - - - - 1 18,5Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 - 18,5 1 - 18,5Testnevelés (tánc) 3 2 92,5 2 3 92,5 3 2 92,5 2 3 92,5Etika - - - - - - - 1 18,5 1 - 18,5Osztályfőnöki óra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37Kötelező tanítási órák összesen 22 23 832,5 22 23 832,5 25 25 925 25 25 925Nem kötelező (választható) tantárgyEmelt szintű angol, német nyelv 2+2 2+2 74+74 2+2 2+2 74+74 2+2 2+2 74+74 2+2 2+2 74+74Testnevelés 1 18,5 1 18,5 1 18,5 1 18,5

A KT 52§ (6) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű (ezen belül a pszichés zavarokkal küszködő) tanulók részére a kötelező tanítási órán túl habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kötelezően kell szervezni, amelynek időkerete a kötelezően szervezett tanórai foglalkozások 15%-a. e tanulókat a nem fogyatékos tanulókkal együtt tanítjuk.

64

A KT. 52 § (6) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű (ezen belül a pszichés zavarokkal küszködő) tanulók részére a kötelező tanítási órán túl habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kötelezően kell szervezni, amelynek időkerete a kötelezően szervezett tanórai foglalkozások 15%-a.

E tanulókat a nem fogyatékos tanulókkal együtt tanítjuk.

A nem szakrendszerű oktatás jele a naplóban NSZ.

65

5-6. évfolyam óraterve a 2010/2011-es tanévben

Tantárgy

2010/2011-es tanév 2010/2011-es tanév

5. évfolyam 6. évfolyam

1. fé

lévi

óra

szám

2. fé

lévi

óra

szám

éves

óra

szám

1 félévi óraszám

2. félévi óraszám

éves

óra

szám

szak

rend

szer

ű

nem

sz

akre

ndsz

erű

szak

rend

szer

ű

nem

sz

akre

ndsz

erű

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 2 2 74 1 1 2 74Magyar irodalom (dráma) 2 2 74 2 1 1 1 92,5történelem (hon- és népismeret) 2 2 74 2 2 74idegen nyelv 3 3 111 2 1 2 1 111matematika 4 4 148 2 1 2 2 129,5informatika 1 1 37 0,5 0,5 0,5 0,5 37természetismeret és egészségtan 2 2 74 2 2 74fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene 1 1 37 1 1 37rajz 1 1 37 1 1 37mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel 1 1 37 1 1 37testnevelés (tánc) 3 2 92,5 2 3 92,5etika osztályfőnöki óra 1 1 37 1 1 37Kötelező tanítási órák 23 22 832,5 22,5 22,5 832,5nem kötelező (választható) tantárgy emelt szintű angol, német nyelv 2+2 2+2 74+74 2+2 2+2 74+74testnevelés 1 18,5 1 18,5

Pedagógus álláshelyek számának meghatározása: 2004/05-ös tanévtől

Ssz.: Megnevezés/évfolyam 1. 2. 3. 4. 1-4. 5. 6. 7. 8. 5-8. 1-8.1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a

Ktv.52.§(3)alapján20,0 20,0 22,5 22,5 85,0 22,5 22,5 25 25 95 180

2. Szorzó a Ktv. 124.§(4) alapján 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,03. Nem kötelező (választható) tanórai foglalk. heti

óraszáma az 1.sor §-ában, Ktv.52.§(7)10 % 10 % 10 % 10 % 25 % 25 % 30 % 30 %

4. Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás heti órakerete (1.sor x 2.sor x 3.sor)

2,0 2,0 2,3 2,3 8,6 5,6 5,6 7,5 7,5 26,2 34,8

5/a Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1.sor százalékában Ktv.52.§ (11)c

6 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 %

6. Az egyéni foglalkozás heti óraszáma (tehetséggondozás, felzárkóztatás)

1,2 1,0 1,1 1,1 4,4 1,125 1,125 1,25 1,25 4,75 9,15

5/b Egyéni foglalkozás heti óraszáma 12 % 2004.09.01-től (első évfolyamon felmenő rendszerben, ezután évi + 1 %-kal nő)

2,4 2,4 2,7 2,7 10,2 2,7 2,7 3,3 3,3 12 22,2

6. Az egyéni foglalkozás heti óraszáma (tehetséggondozás, felzárkóztatás)

1,2 1,0 1,1 1,1 4,4 1,125 1,125 1,25 1,25 4,75 9,15

7. Ped.tev.-re biztosított időkeret az 1.sor %-ában Ktv.l.sz.m. harmadik rész II.7.

5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 % 5 %

8. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret: ofői és munkaközösségi órakedvezmény

1,2 1,0 1,1 1,1 4,4 1,125 1,125 1,125 1,125 4,75 9,15

9. A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. alapján felhasználható órakeret

4,4 4,0 4,50 4,50 17,4 7,85 7,85 10,0 10,0 35,7 53.1

10. A Ktv .alapján felhasználható összes órakeret (1.sor + 9.sor)

24,4 24,0 27,0 27,0 102,4 30,35 30,35 35 35 130,7 233,1

11. A beosztott pedagógus munkakörre megállapított heti kötelező óraszám

21 21 21 21 21 20 20 20 20 20

12. Egy osztályra számított ped.álláshely 1,16 1,14 1,29 1,29 4,9 1,51 1,51 1,75 1,75 6,5 11,413. Ha az 5/b lép érvénybe, a felhasználható összes

órakeret108,2 137,9 246,1

14. Ez esetben a pedagógus álláshely 1,21 1,21 1,36 1,36 5,14 1,59 1,59 1,85 1,85 6,88 12,02

66


[2010]

Módosított kerettanterv óraszámai 2003. április hóban elfogadva felmenő rendszerben2003. szeptember 1-től és 5. évfolyamon kezdve lép érvénybe

2003-2004, 2004-2005, 2006-2007

Az 5-8. évfolyam tantárgy rendszere és óraszámai

Tantárgy/évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Évi Heti Évi Heti Évi Heti évi heti

Magyar nyelv és irodalom 148 4/4 148 4/4 148 4/4 148 4/4Történelem és állampolgári ismeretek 74 2/2 74 2/2 74 2/2 74 2/2Idegen nyelv 111 3/3 111 3/3 111 3/3 111 3/3Matematika 148 4/4 111 3/3 111 3/3 111 3/3Informatika 37 1/1 37 1/1Természetismeret 55,5 1/2 74 2/2Fizika 55,5 1/2 55,5 2/1Biológia és egészségtan 55,5 2/1 55,5 1/2Kémia 55,5 1/2 55,5 2/1Földrajz 55,5 2/1 55,5 1/2Ének-zene 37 1/1 37 1/1 37 1/1 37 1/1Rajz 55,5 1/2 37 1/1 37 1/1 16,5 0/5Technika és életvitel 37 1/1 37 1/1 18,5 0/5 37 1/1Testnevelés 92,5 3/2 92,5 2/3 74 2/2 74 2/2Osztályfőnöki 37 1/1 37 1/1 37 1/1 37 1/1Tantervi modulokTánc és dráma 18,5 0,5 18,5 0,5Hon- és népismeret 18,5 0,5 18,5 0,5Informatika 18,5 0,5Ember és társadalomismeret, etika 18,5 0,5Mozgókép és médiaismeret 18,5 0,5Egészségtan 18,5 0,5Szabadon tervezhető 0 0 0 0 0 0 0 0Kötelező óraszám a törvény alapján 832,5 22,5 833 22,5 925 25 925 25

67


[2010]

Speciális tagozat óraterve a 2010/2011-es tanévtől

4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 2 2 2 3 3

Matematika 2 2 2 2,5 2,5

Történelem 0 1 1 1 1

Term. Ismeret 1 1 1 1,5 1,5

Földrajz 0 0 1 1 1

Ének 1 1

Rajz 1 1

Technika 3 2

Testnevelés 3 3

Oszt. Fői 0 1 1

Össz. 27 26

Habilitáció 1 1 1 1 1

68


2010.

Létszám/befogadó osztály Hab-rehab. időkeret

1 fő 3. osztályos (20x0,15) x1/8=0,375, ami 0,5 óra/hét

2 fő 5. osztályos (22,5x0,15) x2/8=0,844, ami 1 óra/hét/ 2 tanuló

5 fő 7. osztályos (25x0,15) x5/8=2,344, ami 2 óra/hét/5 fő

Általános óraterv az összevont tanulócsoportok számára

Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7,5 7,5 7 6,5 6 6 4 4

Élő idegen nyelv 1 1

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Informatika (benne könyvtár- és médiaismeret) 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Történelem (benne hon- és állampolgári ismeretek) 2 2 2 4 2 2 2 2

Környezetismeret (benne természeti- és társadalmi ismeretek) 2 2

Természetismeret (benne fizika, kémia, biológia) 3 3

Földrajz 1,5 1,5Ének-zene - tánc-dráma 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz és kézművesség 1 1 1 1 1 1 1 1Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1,5 2 2 2 3 3

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25Habilitáció-rehabilitáció (15 %) 3 3 3 3 3 3 4 4

Az évfolyam - összevonásoknak nagyon sokféle variációja létezik a közoktatási gyakorlatban, és azt a hatályos közoktatási törvény legfeljebb három évfolyamból teszi lehetővé, így a két és három évfolyamból összevont osztályok számára külön-külön készíttetünk óraterveket, amelyekben - a kerettantervi rendelet értelmében - feltüntettük a

69


2010.

I.2. PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉS A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓKRA VONATKOZÓAN

A tanulók körének jellemzése:- Személyiségük fejlődési zavara, az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai

életkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze.- A fogyatékosság diagnosztizálása orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.- Az enyhén értelmi fogyatékosok fejlődése igen változatos, attól függően, hogy egyéb

érzékszervi, motorikus (mozgást szabályozó idegek), beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak, melyek oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy egyéb hatásokra alakulnak ki.

- A téri tájékozódás, a finommotorika, figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok és a szociális alkalmazkodása eltérései figyelhetők meg tanítási órákon is, valamint egyedi kombináció vonatkozásában jelennek meg a tanulóknál.

Ezek a fejlődési zavarok nagyban akadályozzák a tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékosokat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Speciális gyógypedagógiai/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek (értelmi) területén is számottevő lehet.

- A fogyatékosságból eredően nagy különbségek alakulnak ki a tanulóknál, az eltérés érinthet akár minden pszichikus funkciót is (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés stb.), de ennek változatossága tanulónként vizsgálva igen nagy.

- Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az ismeret elsajátításban milyen készség, képesség szintre juttatható el a tanuló.

- Az aktuális igényeknek megfelelően kell módosítani – a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában – az ismeretek tartalmának és mélységének, tevékenységi formákat, alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteit (egyéni, csoport, osztály) és a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegét.

Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképeA tanulók jelentős része a társadalom perifériájában élő, hátrányos helyzetű családi millióból érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert megváltozott a társadalmi helyzetükben a piacgazdaság „farkastörvényeihez” nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok, vagy kisnyugdíjasok táborába. Alkalmi munkából, eseti megbízásos tevékenységből tartják el családjukat. Nem a véletlen műve, hogy egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzéseivel küzdő, a szeretetre, a biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek. Nemcsak a gyermekek vágynak a stabil társas kapcsolatra, hanem a munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is.

70


2010.

Az iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, mert szinte naponta vagy szükség szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, pedagógusokkal.

Bemenet szabályozás- Az enyhén értelmi fogyatékosok iskolájába az a tanuló kerülhet, akit a tanulási képességet

vizsgáló rehabilitációs bizottság javasolt a szakértői véleményében.- Az osztálylétszámoktól függően az iskola fogadhatja más településről bejáró tanulókat is.

Kimenet a 8. Osztály elvégzése után a tanulók tankötelezettségüket, a 9-10. Évfolyamot elsősorban a bmkt általános iskola speciális szakiskolában folytatják (Magyarbánhegyesen).

Személyi feltétel:

Az iskolában 3 végzett gyógypedagógus tanár (tanulásban akadályozott szakon), 1 végzős gyógypedagógus tanár (tanulásban akadályozott szakon és logopédiai szakon), 1 tanító szakos nevelő és egy pedagógiai asszisztens dolgozik.A több szakos tanár könnyebbé teszi a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, fejlesztését. Jelenleg kettes és hármas összevonással dolgozunk 2-8. Évfolyamig 3 osztályban, de a létszámoktól függően előfordulhat hármas összevonás is, ezt a közoktatási törvény is biztosítja.Jelenleg létszámunk: 27+2 fő magántanuló.Egy napközis csoport működik 1-7. évfolyamig.

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó jogszabályok a közoktatási törvény alapján:1., 13 § - a nevelési-oktatási intézmény megválasztása a szülő joga, gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, világnézeti meggyőződésének, néetei hovatartozásának megfelelően.2., 30. § - a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy a különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint.

Az osztálylétszámoktól függően az iskola fogadhatja más településről is – bejáró tanulókat.Kiemelten a 8.osztály elvégzése után a tanulók tankötelezettségüket, a 9-10. Évfolyamot elsősorban a bmkt általános iskola speciális szakiskolában folytatják (Magyarbánhegyes).

A fogyatékos tanulókra vonatkozó jogszabályok a közoktatási törvény alapján:1., 13. § - a nevelési-oktatási intézmény megválasztása a szülő joga, gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, világnézeti meggyőződésének, nemzeti hovatartozásának megfelelően.2., 30. § - a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy a különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint.

A nevelési-oktatási intézményben a tanulót egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban kell részesíteni.30. §. (4) – a tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be.30. §. (7) – a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, magatartási rendellenességgel gyermek a közösségi beilleszkedést elősegítő rehabilitációs foglalkoztatásra jogosult.

71


2010.

Ehhez az intézménynek a feltételekkel rendelkeznie kell.30. §. (9) – a fogyatékos tanulót – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.91.§. (7/a) – a polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola.91. §. (9) – a lakóhely szerinti önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító, iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a tanuló részére, ha az iskola a településen kívül van és az iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.114.§. (6) – a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez a meghatározott időkeretet a szociális feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból kell megnövelni és a szociális kiadások között kell elszámolni abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi.123.§. (7) és (3) számú melléklete alapján az osztálylétszámok és csoportbontásról:

- az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál az iskolai osztálylétszám kialakításánál egy tanulót kettőnek kell venni.

- normál általános iskolánál a maximális létszám az 1-6. Évfolyamon 26 fő, az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál 13 fő.

- normál általános iskolánál 26 fölé 20%-os mehet (+5,2 fő), 31 fő, így az 1-6. Évfolyamon maximum 16 fő (kettes összevonásnál) lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál.

123. §. (4) – míg 7-8. Évfolyamon összevont osztályokat szervezni nem lehet. Összevont osztályt csak első hat évfolyamon lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet.

- gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható a fogyatékosokat nevelő iskolában 1-6. Évfolyamon 15 tanulónként, 0,5 státusz.

Nevelő-oktató munkában törekszünk a nemzeti alaptanterv követelményeihez igazodni, a minimális teljesítmények eléréséhez eljutni. E célok megvalósításához szem előtt tartjuk általános iskolánk pedagógiai programját, helyi tantervét, s a cél- és feladatrendszert az általunk nevelt enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók sajátosságainak figyelembe vételével egészítettük ki.Gyógypedagógiai nevelésünk során az egész személyiség fejlesztésére törekszünk oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.Nevelésünket áthatja habilitációs és rehabilitációs tevékenységek rendszere, melyek legfőbb céljai:

- Az értelmi fogyatékos gyermekek szocializációja- Az eredményes társadalmi integráció, pályaorientáció előkészítése.

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az általános iskola helyi tantervének részeként működnek.E szempontok érvényesítése érdekében tagozatunk óratervét és a tantárgyakat a következő módon alkottuk meg. (táblázat)Az általános iskolai óratervekhez hasonlóan tagozatunk is az anyanyelv és irodalom illetve a matematika tantárgyak oktatását tervezete magasabb óraszámban. Ezen kívül speciális szükségletnek megfelelően az életvitel- és gyakorlati ismeretek óraszámát láttuk célszerűnek megemelni.

enyhén értelmi fogyatékos tanulóink személyiségének fejlődési zavarok, különböző eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülése, funkciózavara igen változatos képet muatat attól függően, hogy milyen más érzékszervi, motorikus, viselkedési rendellenességekkel párosul debilitásuk. Tanulási helyzet kialakítása, képzésük csak lassúbb tempóban, a fokozatosság elvének betartásával

72


2010.

oldható meg. Nyelvi képességek tekintetében a mi tanulónk már a beiskolázás pillanatában nagy eltérést mutatnak az épekhez képest.Zavarok lehetnek: az aktaív szókincsbővítés terén, a növekvő igényű nyelvhasználatban, az írásbeli önkifejezés formáiban, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésében, a helyesírási ismeretek alkalmazásában.A matematikai ismeretek elsajátításában is hasonló hátrányokkal indulnak tanulóink: a működési zavarok, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós képességek alacsony szintű működése ismeretelsajátítási nehézségekhez vezet. Bizonyos működési funkciók hiánya nem pótolható, de a fejleszthető képességek sok gyakorlással, tapasztalatszerzéssel a matematikai gondolkodás feltételeit biztosíthatják. Ehhez magasabb óraszámban történő oktatás szükséges.

Pedagógiai alapelveink:Az iskola pedagógia alapelveit az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő tagozat is vallja, bizonyos hangsúly eltolódással.

1. Pontban:

A személyiség központú pedagógiában a gyermek alapos megismerése, adottságainak megfelelő fejlesztése, a tanuló elfogadása, szeretete kiemelt hangsúlyt kap.

2. Pontban:

A hátrányok leküzdése, a fejlesztés, rehabilitáció, habilitáció kap hangsúlyt! Differenciált képességfejlesztés egyénre szabott.

3. Pontban

Az enyhén értelmi fogyatékosságot befolyásoló különböző tényezők jelenléte indokolja a differenciálást, az egyénre szabott fejlesztést, pontosan a rendkívül eltérő képességek miatt.

Pedagógiai célmeghatározásokAz általános iskola célmeghatározását a gyermekeinkre letranszformálva tudjuk megvalósítani.Kiemelt céljaink:

1. Kommunikációs képesség fejlesztése;2. Megismerő képesség fejlesztése,3. Társadalmi beilleszkedés képesség fejlesztése.

A teljesítményt akadályozó okok között említendő a kommunikáció problémaköre, a kapcsolatfelvétel és kapcsolat fenntartás hiánya , a vizuális közvetítés és értelmezés nehézsége, a leblokkolás, a merevség, az analógiák alkalmazásának zavara.A mozgás, a finommozgás és koordináció elégtelenségéből származó hátrányok jelentősen befolyásolják az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását, a vizuális észlelés minőségét, az olvasás-írás jelrendszerének tanulását, a finommozgás vezérlését, annak ütemét, irányát, ritmusát, intenzitását.A szociális alkalmazkodás zavara, az együttműködésben, a kapcsolatfenntartásban jelentkezik, és a környezet, a pedagógiai szintér normáinak, szabályainak elsajátítását nehezíti. Az egyénre szabott feladat ezért alapvető fontosságú.Első pedagógiai szakasz (1-6. Évfolyamig) feladatai:Az iskolakészültség megerősítését, a tanuláshoz szükséges képességek kialakítását, a sérült elemi funkciók fejlesztését, a részleges vagy esetleg a teljes helyreállítását szolgálják.A rehabilitációs és habilitációs foglakozások kapnak hangsúlyt.A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók közötti igen nagy eltéréseket. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

73


2010.

Hosszabb időkeret biztosítja a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítását. Egyre önállóbb tanulási tevékenységek kialakulása várható, a tanulók fejlettségének megfelelően. Ebben a szakaszban kap hangsúlyt a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és erősítése. A folyamatos diagnosztizálás során, a tanítás-tanulás folyamatában derülnek ki a módosítás szükségességei. Különböző szakszolgálatok biztosítása (logopédus, pszichológus, esetleg újabb szakértői vélemény kérése). Az iskolatípus esetenkénti módosításának szükségessége.

Második pedagógiai szakasz (7-8. Évfolyamig):Ebben a pedagógiai szakaszban az ismeretbővítés rendszerezés az egyes tudományterületek felé történő kitekintés, az önálló életvezetésre, pályaorientációra való felkészítés kap hangsúlyt.Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység.A tanulók fejlettségének megfelelően előtérbe kerül a verbális szint, differenciált módon jelen van a manipuláció és a képi szint is.A pedagógiai szakasz végén a 9-10. Évfolyamokban léphetnek a tanulók, ami elsősorban a speciális szakiskolai képzésbe való részvételt jelenti.Iskolánk sok éves gyakorlatának megfelelően a kilencedik évfolyamot végezhetik tanulóink:

- Jókai utcai általános iskola, speciális szakiskola és szakmunkásképző iskola, Békéscsaba,- Általános iskola, speciális szakiskola és diákotthon, Magyarbánhegyes,- Göndöcs Benedek Szakmunkásképző Iskola Szakiskola és Kollégiumai, Gyula.

74


2010.

I.3 Tantervi modulok - tantárgyakhoz való integrálása

5-8. évfolyamon: 5. évfolyamon: magyar nyelv és irodalomhoz a dráma 0,5 óra

történelem és állampolgári ismerethez hon- és népismeret 0,5 óra testneveléshez a tánc 0,5 óra

6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalomhoz a dráma 0,5 óra történelem és állampolgári ismerethez hon- és népismeret 0,5 óra osztályfőnökihez az egészségtan 0,5 óra

7. évfolyamon: Történelem, etika 0,5 óra8. évfolyamon: rajz és vizuális kultúrához mozgóképkultúra és média ismeret 1 óra

osztályfőnökihez az etika tantárgy 0,5 óra Történelem, etika 0,5 óra

A dráma, a tánc, a hon- és népismeret modulokat legalább egy érdemjeggyel értékeljük a követelmények elsajátítása alapján, ezt az érdemjegyet a befogadó tantárgy osztályozásával vesszük figyelembe. A táncot 5. évfolyamon a testnevelésnél, a drámát 5-6. évfolyamon az irodalomnál , a hon- és népismeretet 5. évfolyamon a történelemnél értékeljük. Ezeket a modulokat a befogadó tantárgyat tanító nevelők tanítják.A kiegészítő tantárgyi modulok közül, mint önálló tantárgy került értékelésre, osztályozással az informatika (5-6. évfolyamon), valamint 8. évfolyamon a mozgóképkultúra és média ismeret befogadó tantárgya a rajz.

A tanulókat nem értékeljük érdemjeggyel, osztályzattal, csak szóban az osztályfőnöki és tantárgyhoz kapcsolt 6. évfolyamon az egészségtan, 7-8. évfolyamon az etika tantárgyi modulokat.

I.4 1-8. évfolyamig - évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák testnevelés és sporthoz 5-8. évfolyamokon heti 0,5 óra

I.5 kötelező tanórai foglalkozások Emelt szintű számítástechnika(kifutó rendszerben a 2010/2011 tanév végéig), angol, német többlet óra igényei, mindennapos testneveléshez szükséges feltételek biztosítása, csoportbontásból adódó többlet óra igények egyéni foglalkozások.

1. évfolyam 2 magyar, 1 matematika osztályonként

2. évfolyam:1 magyar, 1 matematika osztályonként

3. évfolyam 6 óra idegen nyelv (angol-német)1 óra tömegsport1 magyar, 1 matematika felzárkóztató

75


2010.

4. évfolyam 6 óra idegen nyelv (angol-német)1 óra tömegsport1 magyar, 1 matematika felzárkóztató

5. évfolyam 7 óra idegen nyelv (angol-német)2 óra sportkör1 magyar, 1 matematika felzárkóztató 1,5 óra testnevelés tanításához (0,5 óra/osztály)

6. évfolyam 7 óra idegen nyelv (angol-német)2 óra sportkör1 magyar, 1 matematika felzárkóztató 1,5 óra testnevelés tanításhoz

7. évfolyam 7 óra idegen nyelv (angol-német)3 óra számítástechnika (csoportbontás)1 óra sportkör1 magyar, 1 matematika felzárkóztató 1,5 óra testnevelés tanításhoz

8. évfolyam 7 óra idegen nyelv (angol-német)3 óra számítástechnika (csoportbontás)1 óra sportkör1 magyar, 1 matematika felzárkóztató 1,5 óra testnevelés tanításához

I.6 Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolaotthon1-2. évfolyamon 4 csoport (2 csoport 1. évfolyam - 2 csoport 2. évfolyam) Napköziotthon3-4. évfolyamon 2 csoport (1 csoport 3. évfolyam - 1 csoport 4. évfolyam) 5-6. évfolyam 1 csoport

Tanulószobai foglalkozások . 7-8. évfolyamon 1 csoport

Tervezett szakkörökA szakkörök számánál figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését és az iskola személyi,tárgyi feltételeit az éves szervezésnél.

76


2010.

I.7 Szükséges helyi tanterv

I. Emelt szintű oktatás:1. Emelt szintű angol nyelv oktatása 3-8.-ig tananyag követelmények2 Emelt szintű német nyelv oktatása 3-8.-ig tananyag követelmények3. Emelt szintű számítástechnika oktatása 8. tananyag követelmények

A többi tantárgy tantervei a kerettanterv tanterve, a kerettanterv tananyagát, követelmény-rendszerét, továbbhaladási feltételét kívánjuk alkalmazni.

77


2010.

I.8. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése iskolánkban a2010/2011-es tanévben a 6. évfolyamon

2010. július 5-i országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosítását 2010. szeptember 1-től. A törvénymódosítás egyik eleme, a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezés eltörlése, amelynek alapján 2008. szeptember 1-től kellett az iskoláknak megszervezniük. A most elfogadott új szabályok értelmében az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, maximum a kötelező és nem kötelező órai tanórai foglalkozások 50%-ban csak az iskola döntése alapján folyhat. A nem szakrendszerű oktatás ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik. A nevelőtestület egybehangzó döntés alapján iskolánk 2010. szeptember 1-től az 5. évfolyamon teljes egészében a szakrendszerű oktatásra történő áttérést választja. A közoktatási törvény 128.§ 19. bekezdése szerint a 2010/2011-es tanévben a 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető olyan módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 %-át éri el, vagyis az 52.§ (3). bekezdése b. pontja szerinti 22,5 óra 20%-át heti 4,5 órát kell biztosítani. A nem szakrendszerű oktatásban a nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat. A NAT szerint a nem szakrendszerű oktatás keretében nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása, az elsajátítás, az adott időkeret vonatkozásában a szokásos tantárgyi szerkezet helyett más tartalmi szerkezetben is megszervezhető. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végezettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. 2010. szeptember1-től ez így valósulna meg iskolánkban az 5. évfolyamon.Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulóknak a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A 6. évfolyamon módosítás előtti szabályok szerint 2010/2011-es tanévben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást (25-50%-ban). A közoktatási törvény 128.§ (19). bekezdése szerint iskolánk 2010/2011-es tanítási évben továbbra is a kötelező tanórai foglalkozás 20%-ban szervezi a nem szakrendszerű oktatást kimenő rendszerben.

20% esetén, csak a kötelező órákra vonatkoztatva: heti 4,5 óra (22,5 óra 20%-a 4,5 óra) évi 166,5 óra.

Ezért 22,5 órát osztottunk. A tanulók éves óraszáma 832,5 óra. A nem szakrendszerű oktatás óraszámának minimálisan a teljes óraszám 20%-át kell elérnünk. A 832,5 óra 20-%-a 166,5 tanóra évente. Ezen felül több projektnapot betervezünk a nem szakrendszerű oktatás keretében.A kiemelt műveltségi területhez igazítva a 166,5 órátMatematikáhozMagyar nyelv és irodalomhozInformatikáhozBizonyos osztályokhoz idegen nyelvhez.

A tanulók értékelését a nem szakrendszerű órákon a naplóban az érdemjegyet zölddel írjuk, és

78


2010.

az értékelés beszámítjuk az adott műveltségi terület tantárgyához.Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom valamint a matematika műveltségi területek, tantárgyak esetében látszik indokoltnak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak többek között magukban foglalják a kommunikációs képesség és az olvasás szövegértés fejlesztését, a problémamegoldás főleg a matematika tantárgyakhoz köthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alapkészségek fejlesztésébe ne kapcsoljuk be a többi műveltségi területet és tantárgyat, hiszen az alapkészségek és alapképességek fejlesztése minden pedagógus feladata.

Alapkészségek: olvasáskészség (olvasástechnika)

amíg a betűző olvasáskészség nem válik gyakorlott olvasáskészséggé, addig nem sajátítható el a szövegértés

íráskészségbár a jól működő rajzoló íráskészséggel bármely szót le lehet írni, de gyakorlati célra alkalmatlan, nagyobb gondot kell fordítani az íráskészség fejlesztésére.

elemi számolási készségezen számírás, mértékegység-váltás és a négy alapművelet százas számkörbeli készségeit értjük. Könnyen belátható, hogy ezek optimális kiépülése és optimális begyakorlottsága nélkül homokvárként dőlhet össze a matematika tanítása

Az alapkészségek fejlesztését a jogszabálynak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus végzi.

79


2010.

I.9 Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája

2. évfolyam:

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás.Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.Követelmény:A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemiképességeket!

Tananyag: SzemélyiségünkEmber voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök,temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.Követelmény:Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeretkialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására.Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélekTest és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem,változom.Követelmény:Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje azember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illikTalálkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana.Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.Követelmény:Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi életSzemélyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nem higiénia. Környezettisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.Követelmény:Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges életalapfeltétele!

Tananyag: KözlekedésKerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések,továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).Követelmény:Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

80


2010.

3. évfolyam:

Tananyag: Test és lélekEgészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia.Veszélyeztető tényezők. Az egén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.Követelmény:Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyekveszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: SzemélyiségünkÖrökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulásszerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe:példaképek, jutalmazások, büntetések.Követelmény:Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, másokmegszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: PályaorientációKépességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni, stb. Követelmény:A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: KözlekedésA KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.Követelmény:Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályaitkülönös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illikFiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Kiről? Kamasz-szerelem. Követelmény Helyes viselkedési formák tudatosítása.

81


2010.

4. évfolyam

Tananyag: SzemélyiségünkÖnmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény:Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: PályaorientációKépességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény:A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumokA pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerep a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

82


2010.

Követelmény:A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi életCsaládtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése.Családi szabadidő szervezés.Követelmény:Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudjaszabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről!Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulniÖtödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak.Eredményes tanulás az 5. osztályban.Követelmény:A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amitszívesen csinálok.

Tananyag: SzemélyiségünkÖnismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.Követelmény:Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. Adohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélekAz egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés,pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.Követelmény:Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Tananyag: Tudni illikAz étkezés illemtana. Öltözködés kultúrája. Szórakozás illemtana. Színház, mozi,hangverseny, disco. Kirándulás, sportjáték, strand.Követelmény:Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet.Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).Követelmény:A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelésfontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: KözlekedésGyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

83


2010.

Követelmény:Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulásProblémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.Követelmény:A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemiképességeket!

Tananyag: SzemélyiségünkEmber voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök,temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.Követelmény:Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeretkialakítása, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyenképes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélekTest és lélek egysége. Egészséges életmód- testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem,változom.Követelmény:Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje azember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illikTalálkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi életSzemélyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezettisztántartása: otthon osztályban. Állatokkal a lakásban.Követelmény:Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges életalapfeltétele!

Tananyag: KözlekedésKerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések,továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).Követelmény:Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági elszereléseit!

84


2010.

7. évfolyam

Tananyag: Test és lélekEgészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény:Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: SzemélyiségünkÖrökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulásszerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe:példaképek, jutalmazások, büntetések.Követelmény;Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, másokmegszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: PályaorientációKépességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni, stb. Követelmény:A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságokat, a szociális körülmények és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: KözlekedésA KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.Követelmény:Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályaitkülönös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illikFiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamasz-szerelem.Követelmény:Helyes viselkedési formák tudatosítása.

85


2010.

8. évfolyam

Tananyag: SzemélyiségünkÖnmegfigyelés. önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, Bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik rr ig.srr.erese. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki '-'--insagok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, •_ei::.;;a.s. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, rr_n: énekelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak "_L": ~ enékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a r.;r^zas és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyrkereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, ~ igatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény:Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: PályaorientációKépességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdaság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz, a munkanélküliség állapota, folyamata az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény:A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumokA pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerep a pályaválasztásban.

86


2010.

Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

87


2010.

Követelmény:A tanuló tudja: azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi életCsaládtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése.Családi szabadidő szervezés.Követelmény:Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudjaszabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről!Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

I.10 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foslalkozások biztosítják:

1-4. évfolyamon:- a heti három kötelező testnevelés óra,- a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás,

5-8. évfolyamon:- a heti három kötelező testnevelés óra,- az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,- szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységében a tanulók akár egy- alkalomra is bekapcsolódhatnak.

A napközi otthonban és a tanulószobán:- a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

88


2010.

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

1. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

1. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

89


2010.

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A nevelők a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

4. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestületnek jogában áll

a magasabb évfolyamba lépés lehetőségét biztosítani, ha a tanuló a megfelelő számú érdemjeggyel rendelkezik.

magántanuló volt.

5. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1-2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret;3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, informatika tantárgy4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, informatika tantárgy, idegen nyelv5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,természetismeret, informatika, idegen nyelv7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika,biológia, kémia, földrajz, informatika, idegen nyelv

90


2010.

IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK

ELVEI

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

1. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem

voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

1. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. a tanuló anyakönyvi kivonatát.

1. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

1. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

91


2010.

V. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

V.1 Pedagógiai munkánk szerves része az ellenőrzés és értékelés

Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ezviszonyítási alapot nyújt, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. A tanulók legfontosabb kötelességea tanulás. Iskolánk valamennyi tanulójával szemben támasztott követelménye, hogyképességeinek megfelelően aktívan vegyenek részt a tanulás-tanítás folyamatban. Atovábbtanuláshoz szükséges ismereteket, képességeket, készségeket, a tudásalapkövetelményeit aNAT-ra épülő kerettanterv illetve a helyi tanterv tartalmazza. A magasabb évfolyamba lépés feltétele valamennyi tantárgy évfolyamra vonatkozó

minimum követelményeinek elérése. Valamennyi további évfolyamon a tanulók évközi értékelése érdemjeggyel történik,

félévkor és év végén osztályzattal. A tanulói tudás felmérése, értékelése a tantárgy jellegének megfelelően lehet szóbeli vagy írásbeli, törekedni kell a sokoldalú információszerzésre (diagnosztikus felmérés, tudáspróba, írásbeli dolgozat, szóbeli felelet, szóbeli, írásbeli belső vizsga, stb.).Tanmenetekben kell meghatározni a tantárgyként tanév közben írandó felmérések és dolgozatok számát. A beszámoltatás és számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógus szabadsága, de az SZMSZ-ben lefektetett alapelveket, elvárásokat minden nevelőnek be kell tartani.

V.2 A tanulók tanulmányi munkájának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

V.2.1 A tanulók tanulmányi munkájának minősítése

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését és minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményrendszerhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanulók képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor

szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium alapján összeállított minta alapján szöveges minősítéssel értékeljük.

92


2010.

A második évfolyam év végétől a negyedik évfolyam év végéig az osztályozás módszerét használjuk.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük.

A második évfolyam év végén valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

2. Az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítést végzünk.

3. A második év végi és az 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak legalább három-öt érdemjegyet kell szereznie. A tantárgy heti óraszámától függően:

heti1 óra – 3 érdemjegy, heti 2-3 vagy 4 óra – 5 érdemjegy félévenként.

6. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

7. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy0-33 %: elégtelen (1)34-50 %: elégséges (2)51-75 %: közepes (3)76-90 %: jó (4)91-100 %: jeles (5)

8. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

93


2010.

harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv (csak tagozat), matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.Az etika, a mozgókép és médiaismeretet nem osztályozzuk.

V .2.2 A tanulók magatartásának értékelése és minősítése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), a jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és tanítási év végén az osztályvezetők : osztályzattal minősítik, és azt az értesítőbe illetve bizonyítványba bejegyzik. A 2-8. évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja,

- tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,kötelességtudó, feladatait teljesíti,önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti,

- tisztelettudó,társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészenviselkedik,az osztály és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz,óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét,

94


2010.

nincs írásbeli figyelmeztetése,

Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,- feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,- az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,- nincs írásbeli intője vagy megrovása,

Változó (3) az a tanuló, aki:- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,- feladatait nem teljesíti minden esetben,- előfordul, hogy társaival, felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:- A házirend előírásait sorozatosan megsérti,- Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,- Magatartásra fegyelmezetlen, rendetlen- Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik- Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - Több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy magasabb fokú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt síérontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

V .2.3 A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése

A tanulók szorgalmának értékelés és minősítése 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyekkel illetve osztályzatokkal történik.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályvezető osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzik. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők:

Példás (5) az a tanulók, aki,képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,- tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatot is, és azokat el is végzi,

95


2010.

munkavégzése pontos, megbízható,a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

- tanórákon többnyire aktív,- többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,- taneszközei tiszták, rendezettek.

96


2010.

Változó (3) az a tanuló, akinek:- tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,- feladatait folyamatosan nem végzi el,- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül- félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsoroltszempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

V.2.4 A tanulók jutalmazásának elvei

A tanulók jutalmazása iskolánkban szolgálja a nevelés eszközét, az egyenletes, folyamatos munkavégzés elismerését tanulásban, közösségi feladatok ellátásában egyaránt. Adjanak módot példás tanulók népszerűsítésére.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:- példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el, vagy- az osztály illetve iskola érdekében közösségi munkát végez,- az iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken vagy előadásokon vesz részt,- bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, iskola jutalomban részesíti.

Az iskola jutalmazás-formái:Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret,napközis nevelői dicséret,osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,- nevelőtestületi dicséret.Az iskolaszintű versenyek (házi versenyek) első három helyezettjeit értékeli a munkaközösség-vezető vagy a szaktanár a versenyben résztvevő tanulók előtt. Szaktárgyi dicséretben részesülnek, a győztesek neve a hirdetőtáblára kerül ki.Területi, megyei versenyek I-IV. helyezett tanulók munkájának értékelését az igazgató végzi az iskolaközösség előtt. Igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösségek csoportos dicséretben és jutalomban lehet

97


2010.

részesíteni.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén:- szaktárgyi teljesítményért,- példamutató magatartásért,- kiemelkedő szorgalomért,- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

„Akikre büszkék vagyunk” iskolai dicsőségfalra annak a tanulónak a fényképe kerül ki, aki: - Országos tanulmányi vagy sportversenyen képviselte iskolánkat, - Megyei tanulmányi vagy sportversenyen I-VI. helyezést szerzett, - Egy napos jutalomkiránduláson vesz részt az a tanuló, aki: - Országos tanulmányi vagy sportversenyen képviselte iskolánkat, - Megyei tanulmányi vagy sportversenyeken vett részt,- iskolai tanulmányi vagy sportversenyen kiemelkedő eredményt ért el,- diák-önkormányzati munkában kiemelkedő munkát végzett.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért, iskolánknak tanulmányi munkában és sportban dicsőséget szerzett tanulók oklevelet, díszoklevelet, Szent István emlékplakettet, könvvjutalmat kapnak, melyet az ünnepélyes tanévzárón az iskola közössége előtt vehetnek át szüleikkel együtt.

V.2.5 Az iskola fegyelmező intézkedése

Azt a tanulót, aki:- a tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti,- tanulói házirend előírásait megszegi,- igazolatlanul mulaszt,- bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Fegyelmező intézkedések fokozatai:- szaktanári figyelmeztetés,- napközis nevelői figyelmeztetés,- osztályfőnöki figyelmeztetés,- osztályfőnöki intés,- osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás,- tantestületi intés, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi megrovás.Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyektől indokoltesetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni.A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

98


2010.

V.2.6 A NAT-ra épülő kerettanterv ismeretanyagának, követelményeinek tagolását figyelembe véve a következő iskolai méréseket tervezzük:

1. osztály:tanév vegén: Apáczai mérőlap magyarból, matematikából

2. osztály:Tanév végén: Apáczai mérőlap magyarból, matematikából

3. osztály:Tanév végén: Apáczai mérőlap magyarból, matematikából

4. osztály:Kompetencia mérés

6. osztály:Kompetencia mérés

8.osztály:Kompetencia mérés

Emelt szintű oktatás:3-8. évfolyamon az idegen nyelvnél

V.2.7 Neveltségi szint elérése:

Neveltségi szint illetve nevelési eredményeink vizsgálatát kell elvégezni a bejövő első,harmadik, ötödik évfolyamosok körében.A vizsgálatoknak ki kell terjedniük a személyiség és a közösség neveltségi, fejlettségiállapotára.- Első évfolyamon az iskolára való alkalmasság érzelmi, akarati, szociális összetevőjének megítélése, a figyelem fejlettség, nyelvi kifejező képessége fejlettsége.- Harmadik és ötödik évfolyamon a személyiségfejlődés megfigyelése, tanulásban, magatartásban, önirányítási képesség, érdeklődés, érzelmi, akarati élet fejlettsége. A személyiség és a közösség neveltségi állapota.

A mérés történhet tesztekkel, átadó-átvevő osztályfőnökök, osztályvezető kollegák értékelésével, megadott szempontok szerint az osztályok megfigyelésével. A nevelési eredményvizsgálatok lebonyolítása és értékelése az alsós és felsős osztályfőnöki munkaközösség feladata.

99


2010.

VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

VI. 1. A tanulók szöveges értékelése az 1. évfolyamon

A dokumentumok feldolgozása, megbeszélése után az alsó tagozaton tanító nevelők a szöveges értékelést a következő szempontok alapján fogalmazták meg:

1. A minősítés vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságát;2. Személyiségközpontúság jellemezze;3. Legyen összhangba a NAT, a Kerettanterv, a Pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer

kimunkált koncepcióival;4. A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet

betölteni.

Célunk:

a gyermek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlődési szakaszban megkívánja az értékelés tágabb értelemben vett humánusabb formáit. Szeretnénk feszültség-mentesebbé, még hatékonyabbá tenni az első három évfolyamon az alapozás időszakát.

A szöveges értékelés konkrét alkalmazása:

Első évfolyamon félévkor és évvégén, és a második évfolyamon félévkor az Apáczai Kiadó által megfogalmazott értékelési szempontok alapján történik. Tanév közben érdemjegyeket adunk a tanulóknak.

100


2010.

6.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje 1-4. osztályokban

6.2.1. A mérések két részre oszthatók:- nevelési,- oktatási célok szerint.1. A nevelési célok szerint az óvodából feljövő gyerekeknél első osztályban 6 hét tapasztalat után neveltségi szintfelmérést végzünk.2. Oktatási célból:Az írásbeli számonkérések időpontját az íratás előtt legalább 3 nappal jelezni kell atanulók felé (témazáró dolgozatok).Egy tanítási napon az osztályközösség csak 2 felmérő dolgozatot írhat.Lehetőleg a dolgozatok heti száma háromnál ne legyen több!A beszámolók javítása, értékelése a megírástól 2 héten belül történjék meg.Az értékelés: a tantárgy sajátosságait és a követelményeket figyelembe véve, apedagógus meghatározása szerinti százalékok adják az érdemjegyeket.

VI. 2.2 Kötelező felmérések a tanmenetek előirányzatai alapján1.osztály:Magyar nyelv és irodalom

Betűelemek felmérése- Kis írott ábécé Félévi felmérés írásból- Nagy írott ábécéÉv végi felmérés írásból Szövegértés felmérése Matematika

Tájékozódó felmérés tanév elején- Tudáspróbák: az Apáczai Kiadó központi felméréseiÉrtékelések százalékolással.2-4.osztály:Magyar nyelv és irodalomFelmérései az Apáczai Kiadó feladatlapjaival: év elején, félévkor, tavasszal, évvégén. MatematikaAz én matematikám tankönyv feladatlapjai alapján 4 felmérő kerül megírásra (évelején, félévkor, tavasszal, év végén). Az 5. felmérést az iskolavezetés által összeállított feladatok alapján végezzük.4. osztályban a felső tagozat szaktanárai által összeállított feladatlapok alapján.KörnyezetismeretA mi világunk tankönyv felmérései alapján.Értékelések érdemjegyekkel.

101


2010.

VI.2.3 Egyes tantárgyak írásbeli értékelése alól felmentett tanulók beszámoltatása nem írásban történik

VI. 3 Az írásbeli beszámoltatás rendje az 5-8. osztályban

VI. 3 Az írásbeli számonkérés formái:

1. Év eleji tudásszintmérő dolgozat az 5. évfolyamosok számára magyar és idegen nyelvből,matematikából.

2. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. 3. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).4. Szódolgozat idegen nyelvből. 5. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből. 6. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.7. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás: matematika, fizika, kémia, informatika8. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető

program alkalmazása lehetőségé szerint valamennyi tantárgyból.9. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból.10. Tananyagrész otthoni önálló feldolgozása.11. Esszédolgozat magyar irodalomból, történelemből, idegen nyelvből lehetőség szerint.12. Otthon elkészítendő házi dolgozatok felsőbb évfolyamokon jobb képességű tanulókkal

magyar irodalomból.13. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt,

az esszé, a feladatmegoldás jellegét. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után.

VI.3.2 Az írásbeli számonkérés értékelése:

Az otthoni és iskolai dolgozatokat igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibájukból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. Az év eleji felmérő dolgozatokat osztályzattal értékeljük. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait megkülönböztető színnel írjuk a naplóba, s nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

102


2010.

VII. A házi feladatok tartalma, kiadásának módja, ellenőrzésük 1-4. évfolyam

A házi feladat célja az ismeretek gyakorlása megszilárdítása. Hallani olyan álláspontot, hogy a házi feladatok adása mellőzendő. Ezt azzal indokolják, hogy a rendszeres tanulás oly súlyos munka a gyermek számára, még ha külsőleg nem is látszik rajta, hogy csak sok pihenéssel, játékkal, mozgással kapja vissza a tanuláshoz szükséges friss erőt.

A mi álláspontunk az, hogy szükség van házi feladatra de nem mindenáron.Szerintünk a tanár, a tanító a házi feladatok tekintetében legyen teljesen önálló és szabad.A házi feladatok tartalmánál tekintettel kell lenni az eltérő tudásszintre. A differenciálással és a huzamosabb vagy ritmusos szünettel enyhíteni lehet a tanulók szorongását.A házi feladat tartalma tegye lehetővé a tanuló számára a többirányú keresgélést, a kreativitást és engedje meg a tévedés szabadságát. Érdemes felhasználni az olyan kiadványokat, amelyek játékos, érdekes, gondolkodtató feladatokat tartalmaznak. A tanulónak legyen lehetősége választani a könnyebb és a nehezebb feladatok között. Motiválással el lehet érni, hogy a nehezebb felé mozduljon el. A feltöltődés érdekében hétvégén és hosszabb tanítási szünetekre ne kapjanak házi feladatot a tanulók.A házi feladatok ellenőrzése legyen bizalomteljes, segítő konzultáció.A házi feladat meg nem írását fekete pont, vagy szorgalom kettes adásával értékeljük. A munka utólagos elvégzését ellenőrizni kell.A tanulókkal meg kell értetni, hogy a házi feladat szükséges eszköz arra, hogy a tudásukat ellenőrizzék.

Az 1-2. osztályban az iskolaotthonban az a törekvés, hogy a gyermek mindent az iskolában tanuljon meg, a szabadidejét a családdal tölthesse.A feladatok optimális mennyisége: egy-egy tantárgyra 15-20 perc jusson. Írásbeli 4-5 sor, matematikából 8-10 számfeladat, olvasásból pedig egyénre szabottan. Az uzsonna utáni félórát differenciált képességek fejlesztésére, gyengébbek felzárkóztatására fordítjuk. A jó képességű tanulók kedvtelés szerinti feladatokat végezhetnek. Pl.: illusztrációt készít, meséket olvas, ismereteit bővítheti hozzáolvasással.

Házi feladat a napközi otthonban:

l A tanulókkal meg kell ismertetni, el kell sajátíttatni a délutáni napirendet, szokásrendet. Nevelőink előtérbe helyezik a házi feladatok adásánál a differenciált képesség, készségfejlesztést, amely az ismeretek felzárkóztatására, megszilárdítására, kibővítésére szolgálnak, irányulnak.Figyelembe kell venni a tanulók délutáni elfoglaltságát is és a szülőkkel ismertetni kell, hogy ezeken a napokon otthon végezzék el a tanulnivalót.

A napközis nevelő mennyiségileg ellenőrzi az írásbeli munkát, de jó, ha megköveteli a tiszta külalakot.

- Matematikából, magyarból, környezetismeretből, idegen nyelvből mindig van házi feladat. A délután 1-1,5 óra tanulmányi időt tartalmasan kell kihasználni.

VIII. A házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai 5-8. évfolyamon103


2010.

VIII.1 Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

l A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

l Az első-negyedik évfolyamon a tanulók a hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

l Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

l a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

VIII.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje:Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell hogy legyen.

VIII.3. Az otthoni felkészülés szerepe:l A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása.l A következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése.l Az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének

kialakítása.l Felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira.l Az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál.

VIII.4. Az otthoni felkészülés formái:l Az előző tanóra során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során

tanári irányítással elkészített vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.

l Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).

l A diák által önállóan választott a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése önálló belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).

l Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.l Átfogó komplex ismétlés témazáró dolgozat, nagydolgozat vagy vizsga előtt.A felkészülési formák alkalmazása azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

VIII.5 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének elősegítése:l Tanulás – módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. (A

tanulást is tanulni kell, pl. szavak tanulásának módszere: idegen nyelvi órák).l Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén.l Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása szakórákon.

104


2010.

l A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl.: kötelező vagy szorgalmi), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.

l VIII.6 Az otthoni felkészülés ellenőrzésel A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek

funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell és a szaktanár megítélése szerint értékeli.A szorgalmi feladat(ot), a kiselőadás(t) értékelése szinten a szaktanár megítélése szerint történik.

l VIII.7 Az otthoni felkészülés koordinációjal A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama

átlagos képességű rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.

l Az órarend összeállításánál a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.

l Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

105


2010.

IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy acipőorrával a vonalat nem érinti.Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútosmélytartásba, előzetes lendületszerzés majd erőteljes páros lábú elrugaszkodásés elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.

106


2010.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Évfolyam

1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.722 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.753 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.784 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.815 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.846 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.877 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.908 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.939 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.9610 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.9911 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.0212 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.0513 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.0814 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.1115 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.1416 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.1717 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.2018 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.2419 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.2820 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.3221 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

107


2010.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)


1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.472 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.503 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.534 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.565 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.596 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.627 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.658 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.689 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.7110 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.7411 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.7712 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.8013 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.8414 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.8715 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.9016 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.9417 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.9818 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.0219 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.0520 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.0821 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

108


2010.

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti atalajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


1 20 22 24 26 28 30 32 34

2 24 26 28 30 32 34 36 38

3 28 30 32 34 36 38 40 42

4 32 34 36 38 40 42 44 46

5 36 38 40 42 44 46 48 50

6 40 42 44 46 48 50 52 54

7 44 46 48 50 52 54 56 58

8 48 50 52 54 56 58 60 62

9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 72 74 76 78 80 82 84 86

109


2010.



1 16 19 22 25 28 29 30 32

2 20 23 24 29 32 33 34 36

3 24 27 28 33 36 37 38 40

4 28 31 32 37 40 41 42 44

5 32 35 36 41 44 45 46 48

6 36 39 40 45 48 49 50 52

7 40 43 44 49 52 53 54 56

8 44 47 48 53 56 57 58 60

9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68

11 56 59 60 65 68 69 70 72

12 60 63 64 69 72 73 74 76

13 64 67 68 73 76 77 78 80

14 68 71 74 77 80 82 83 84

110


2010.

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre nézőkönyökkel.Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


1 25 28 31 34 36 38 40 42

2 30 33 36 39 41 43 45 47

3 35 38 41 44 46 48 50 52

4 40 43 46 49 51 53 55 57

5 45 48 51 54 56 58 60 62

6 50 53 56 59 61 63 65 67

7 55 58 61 64 66 68 70 72

8 60 63 66 69 71 73 75 78

9 65 68 71 74 76 78 80 82

10 70 73 76 79 81 83 85 87

11 75 78 81 84 86 88 90 92

12 80 83 86 89 91 93 95 97

13 85 88 91 94 96 98 100 102

14 90 93 96 98 100 102 104 106

111


2010.


PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.évfolyam

1 20 23 26 29 32 34 36 38

2 25 28 31 34 36 38 40 42

3 30 33 36 39 41 43 45 47

4 35 38 41 44 46 48 50 52

5 40 43 46 49 51 53 55 57

6 45 48 51 54 56 58 60 62

7 50 53 56 59 61 63 65 67

8 55 58 61 64 66 68 70 72

9 60 63 66 69 71 73 75 77

10 65 68 71 74 76 78 80 82

11 70 73 76 79 81 83 85 87

12 75 78 81 84 86 88 90 92

13 80 83 86 89 91 93 95 97

14 85 88 91 94 96 98 100 102

112


2010.

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre nézőujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd,merőleges kar).Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez.A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is megkell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkarvízszintes helyzetbe nem kerül.Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


1 5 7 9 11 13 15 17 19

2 7 9 11 13 15 17 19 21

3 9 11 13 15 17 19 21 23

4 11 13 15 17 19 21 23 25

5 13 15 17 19 21 23 25 27

6 15 17 19 21 23 25 27 29

7 17 19 21 23 25 27 29 31

8 19 21 23 25 27 29 31 33

9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37

11 25 27 29 31 33 35 37 39

12 26 28 30 32 34 36 38 40

13 27 29 31 33 35 37 39 41

14 28 30 32 34 36 38 40 42

113


2010.



1 1 1 2 2 3 4 5 6

2 1 2 2 3 4 5 6 7

3 2 2 3 4 5 6 7 8

4 2 3 4 5 6 7 8 9

5 3 4 5 6 7 8 9 10

6 4 5 6 7 8 9 10 11

7 5 6 7 8 9 10 11 12

8 6 7 8 9 10 11 12 13

9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15

11 9 10 11 12 13 14 15 16

12 10 11 12 13 14 15 16 17

13 11 12 13 14 15 16 17 18

14 12 13 14 15 16 17 18 19

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 11 igen gyenge

12 – 22 gyenge

23 – 33 elfogadható

34 – 43 közepes

43 – 52 jó

53 – 63 kiváló

114


2010.

Valamennyiünk közös érdeke belátni:

A HARMADIK ÉVEZREDNEK FEJLETT ÉRTELMI KÉPESSÉGŰ, KREATÍV

GONDOLKODÁSÚ, LEGALÁBB EGY IDEGEN NYELVET

BESZÉLŐ, SZÁMÍTÓGÉPET KEZELNI TUDÓ, LELKILEG, FIZIKAILAG

KIEGYENSÚLYOZOTT, EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGRE VAN SZÜKSÉGE.

ENNEK ERDEKÉBEN SZÜKSÉGES TOVÁBB ERŐSÍTENI ISKOLÁNK EGYÉNI

ARCULATÁT, EZZEL BIZTOSÍTVA AZ INTÉZMÉNY VERSENYKÉPESSÉGÉT.

115


2010.

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB

INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1) Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre.

3) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

1) A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

2) A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

III. A pedagógiai program módosítása

1) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.

1) A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

116


2010

2) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3) A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál; az iskola honlapján

117


2010

XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. év augusztus 27. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Battonya, 2010. augusztus 27.

............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2010. augusztus 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Battonya, 2010. augusztus 27.................................................................az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2010. augusztus 27. napján tartott ülésén elfogadta.

Battonya, 2010. augusztus 27.................................................. igazgató

A Battonyai Szent István Általános Iskola pedagógiai programját a Battonya Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. szeptember 15. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Battonya, 2010. szeptember 15..................................................

polgármester

118

battonyai szent istván Általános iskola pedagógiai...

Documents