Befogadó iskola a

szakképzésben

2012. október 17.

2

Az SNI-tanulók fogadásának iskolai története –Neumann János Számítástechnikai SZKI

� 1988: intézmény alapítása, számítástechnikai profil

� 1991: első vak tanuló fogadása

� 1993-tól nagyothalló, vak, mozgássérült tanulók integrált oktatása

� 1994-től sikeres hazai és nemzetközi SNI-pályázatok

� 2000: speciális szakiskolai képzés

Az SNI-tanulók fogadásának iskolai története – Neumann János SZKI

� 2003: speciális szakközépiskolai képzési forma indítása

� 2004: HEFOP 2.1.2 Vak gyermekek integrált oktatása pályázatban való részvétel

� 2007: hátránykompenzációs tagozat indítása

� 2008: FSZK mentorprogram fejlesztése

� 2010: TÁMOP-3.1.6 Mozgáskorlátozott gyermekek inkluzív nevelésének támogatása: pályázati részvétel

� 2012: TÁMOP-3.4.2 nyertes pályázat

3

Sajátos nevelési igényű tanulók száma

4

0

10

20

30

40

50

60

70

1991 1995 2000 2001 2005 2010

összesen

vak, gyengénlátó

nagyothalló

siket

mozgássérült

diszlexia,

diszgráfia

Együttnevelés - motivációnk

� befogadni az SNI diákokat, majd gyakorlat közben megismerni és alakítani a lehetőségeket, kereteket: integráció inklúzió

� társadalmi környezet, partneri igény az integrációra

� a már fiatal korában integrálódó SNI diák ⇒ általános és szakmai ismeretekkel, szakértelemmel rendelkezik a munkaerő-piaci helytálláshoz

� a legtöbb SNI diák számára valódi tudást, munkalehetőséget, perspektívát jelenthet az informatikai szakképzés

� nem jelent(het) kiindulási alapot az emelt normatíva, létszámhiány betöltése, fenntartói akarat

5

Továbbtanulási lehetőségek

Szakirányban� TISZK OKJ-szakképzés

(SNI hatás: egyes szakmák megszüntetése-beemelése…)

� ELTE informatika, programozó- matematikus szak (volt SNI diákunk ma nálunk szaktanár)

� Műszaki egyetemeken informatikus és műszaki menedzser szak (volt SNI diákunk vakok számára tanítási segédletet fejlesztett)

� tanárképző egyetemek, főiskolák (volt SNI diákunk angoltanár)

6

Az inklúzió pedagógiai gyakorlatának elemei

� a fogyatékosság típusa szerinti fejlesztés céljai, anyaga, speciális tartalma

� többszintű feladatadás lehetőségei, a követelményeket érintő változások

� egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés és a speciális tantervi követelmények figyelembe vétele

� a pozitív megerősítést és az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés típusai

7

Pedagógiai feladatok

�Tanulásszervezés, korszerűdifferenciálási módszerek ismerete, használata� Tanórai képesség- és készségfejlesztés

� Tanulói aktivitás biztosítása

�Tanórán kívüli formákba valóbevonás:� Szakkörök, diákkörök, ünnepélyek, sportrendezvények, kirándulás stb.

8

9

Személyi feltételek

� Befogadó tantestület (arányok kérdése, pedagógiai kihívás��eddigi rutin, tanmenethez, minősítéshez való ragaszkodás)

� Speciális módszertani ismeretek elsajátítására, megalkotására kész pedagógus (együttgondolkodás, esetmegbeszélések)

� Szakképzett gyógy-, ill. fejlesztőpedagógus tudásának felhasználása (jóindulat ma már kevés!)

�Utazótanári hálózat igénybe vétele

� Tudatosan tervezett szakmai továbbképzések

10

Tárgyi feltételek biztosítása

� Mozgássérültek napi szállítása

� Speciális taneszközök, saját fejlesztésűek is

� Akadálymentesítés

� Személyre szabott bútorzat

11

Tárgyi feltételek biztosítása

� Saját laptop, speciális szoftverek

� Speciális gépterem vakok számára

� Induktív hurkos adó-vevő rendszer kiépítése hallássérülteknek

12

� PHARE pályázat:domborított ábragyűjtemény, beszélőfüggvénytábla kutatómunkája (Linz és London)

Pályázatok gyakorlati eredményei

� KOMA pályázat: a Phare pályázat eredményeinek gyakorlati megvalósítása

13

Pályázatok gyakorlati eredményei

� HEFOP/TÁMOP pályázatok: integrált nevelés, átfogóprogram

� FKFK pályázatok:taneszköz-beszerzés, állandó támogatás

14

Az együttnevelés gyakorlati eredményei

Az „ép” diáktársak sikeres fejlesztései

� 1995-96 Braille-nyomtató és órai jegyzetelőgép

két ízben is első helyezés az Ifjúsági Innovációs Világversenyen

� 1997 Braille-kijelzőnemzetközi elismerés

15

� Speciális mozgásnevelés külön szakértői háttérrel

Sajátos nevelési igényű tanulók

lehetőségei az iskolában

16

Sajátos nevelési igényű tanulók

lehetőségei az iskolában

� Sport (uszoda, vakok karate edzése)

17

„Minimális kedvezmény,

maximális segítség”

� Tanulási környezet biztosítása, didaktikai eljárások, módszerek, eszközök, és nem csupán mentességek megadása

� Természetes integráció, nem „szánalom” vagy „elutasítás”

18

„Minimális kedvezmény,

maximális segítség”

� Egymás helyzetének kölcsönös elfogadása („ép” és SNI diákok, ill. tanár-diák-szülőkapcsolatrendszere)

� Kölcsönös személyiségfejlődés, tolerancia

19

Eredményesség, siker

� eredményes érettségi vizsgatöbb mint 90 SNI tanuló 1994 óta

� továbbtanulás, karrier: ELTE BTK, TTK, KLTE TTK, BME informatika, műszaki főiskolák, OKJ-szakképzések, teológia, konzervatórium

� partneri visszajelzések (diák, szülő, munkaerőpiac)

� erkölcsi elismerések személyi és intézményi szinten (Németh László-díj, Pro Scholis Urbis kitüntetés 2005, 2010)