Beszámoló

a Gondozási Központ

Báta községben

végzett

2016. évi

család- és gyermekjóléti feladatainak ellátásáról

Gyerekek nevében

Beszélj velem úgy, mintha felnőtt lennék! Játssz velem úgy, mintha gyermek lennél! Bízz bennem! Adj nekem feladatot!

Majd meglátod, milyen ügyes vagyok! Dicsérj meg, ha megérdemeltem! Igazságtalanul ne büntess engem! Ha úgy érzem, teher vagyok neked, boldogtalan leszek! Rossz gyerek! Ha a bolt minden játékát elém rakod, mit ér, ha önmagad helyett adod? Játssz velem, mintha gyerek lennél! Beszélj velem, mintha felnőtt lennék! Ami nekem fontos, vedd komolyan! Csak akkor szólj rám, ha komoly oka van! Ne tiltsd meg, amit meg kell tennem! A világot kell felfedeznem! /Dávid Rózsa/

2005. május 1-től a Gondozási Központ keretein belül történik a család- és gyermekjóléti feladatok ellátása. Irányító szerve Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulása Társulási Tanácsa Székhelye 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4. Az intézmény fenntartója Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulása Székhelye 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4. Az intézmény alaptevékenysége A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1992. évi III. törvényben meghatározott egyes szociális alapszolgáltatások bentlakás nélküli, valamint védőnői szolgáltatás ellátása, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátása. Az intézmény alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése

kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

013350 az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

072112 háziorvosi ügyeleti ellátás 074031 család-és nővédelmi egészségügyi gondozás 074032 ifjúsági-egészségügyi gondozás 102031 idősek nappali ellátása 102032 demens betegek nappali ellátása 104042 család és gyermekjóléti szolgáltatások 107051 szociális étkeztetés 107052 házi segítségnyújtás 107053 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Az intézmény illetékessége, működési területe

• családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás Bátaszék város (általa Alsónána és Alsónyék községek), továbbá Báta község (általa Sárpilis község),

• a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Bátaszék város, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly, Sárpilis és Várdomb községek,

• az idősek nappali ellátása Bátaszék város, Alsónána, Alsónyék, Pörböly, Sárpilis és

Várdomb községek, • az étkeztetés Bátaszék város, • a védőnői szolgáltatás Bátaszék város, Alsónyék és Pörböly községek, • a központi háziorvosi ügyelet Bátaszék város, Alsónána, Alsónyék, Báta, Mórágy,

Pörböly és Várdomb községek közigazgatási területe. Személyi feltételek 2015.12.31-én a jogszabályi változások miatt, 2 fő családgondozói álláshely került megszüntetésre. 2016.01.01-én a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkavállalói létszáma, 3 fő családsegítőből, 1 fő adminisztrátorból és 1 fő intézményvezetőből állt. A tavalyi évben, Magyarné Fábián Éva családsegítő Sárpilisen és Bátaszéken, Kiss Balázs családsegítő Alsónánán, Alsónyéken és Bátaszéken, Szücs Mónika családsegítő Bátán és Bátaszéken látta el a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat. Az adminisztrációs feladatok elvégzését, rész munkaidőben alkalmazott adminisztrátor segítette. A munkavállalói létszám, valamint a dolgozók képesítése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Minden munkavállaló szociális munkás végzettséggel rendelkezik. A szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek a családsegítőt, a bátai Közös Önkormányzati Hivatalban heti két alkalommal kereshették fel, (hétfőn és csütörtökön 8.30-16.00 óráig) valamint a hét többi napján a Gondozási Központban Bátaszéken, a Budai u. 21. szám alatt, illetve telefonon. A családsegítő helyettesítését az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélést követően, a gesztor település másik családgondozója látta el. Tárgyi feltételek A településre történő kijárás a családsegítő saját gépjárművével történt. Az útiköltséget intézményünk megtérítette a dolgozónak. A Hivatalban a családgondozónak különálló helyisége volt, ahol telefon, internet hozzáférést biztosítottak számára. A nyomtatási és faxolási lehetőség is elérhető volt a hivatalon belül. A bátai családsegítőnek intézményi mobiltelefonja van. Intézményünk rendelkezik laptoppal, melyet a családsegítő magával vihetett a településre.

A család-és gyermekjóléti szolgálat 2016. évi szakmai munkájának bemutatása

A család-és gyermekjóléti szolgálat ellátja - a családsegítés - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 64.§-a (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat. A 2016. évi változások 2016. január 1-jétől jelentős változások következtek be a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások intézmény rendszerében és szakmai feladatellátásában. A családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan - egy szervezeti és szakmai egység keretein belül működhet: - települési szinten a család-és gyermekjóléti szolgálat, - járási szinten a család-és gyermekjóléti központ keretében. A szolgálatok családsegítői végzik a szociális segítő munkát, míg a hatósági feladatokhoz kapcsolódó gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása, a járásszékhely települési önkormányzatához került. Az utóbbi feladatokat a központ esetmenedzserei és tanácsadói látják el. A családgondozó helyett, új elnevezés jött létre, melynek neve - családsegítő – ő az, aki egy személyben mindkét szolgáltatás feladatait ellátja.

A segítségnyújtás új formája, a szociális segítőmunka. A család-és gyermekjóléti szolgálat esetében annak igénybe vétele továbbra is önkéntes és ingyenes. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálat és a központ között, valamint a központ részéről szakmai támogatást nyújt a szolgálat irányába. Az átalakítás elsődleges célja:

- a párhuzamosságok megszüntetése, - a gyermekes családok, gyermektelen családok, egyének (egyedül álló felnőttek),

gyermekek problémáinak komplex esetkezelése, rendszerszintű megközelítése (a család, mint rendszer, és a szolgálatok, szolgáltatások, mint segítőrendszer).

- a jelzőrendszeri tagok, egyének, civilek, egyházak erőteljes bevonása a probléma megoldásába, az eredményesebb segítő folyamatokba.

A 2016.01.01-én hatályba lépett törvényi változások több területen is kihívások elé állították a szociális alapellátást végző szakembereket, intézményeket. A változások intézményünkben is átalakításokat eredményeztek, szervezeti szinten, a szakmai létszámok tekintetében és a szakmai munka végzésében. Összevonásra került a két feladatellátás, így a szolgálat új elnevezést kapott, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat. A szakmai létszámok meghatározásának szabályai is változtak, így 2016.01.01-től 2 fővel csökkent a munkavállalói létszám, amihez hozzájárult, hogy Pörböly és Várdomb községek kiváltak a feladatellátásból. A fenti időponttól 3 fő családsegítő látja el mindkét feladatellátást, valamint 1 fő adminisztrátor (napi 4 órában) segíti az intézményi munkavégzést. A szolgáltatásokat 5 településen biztosítottuk: Bátaszék, Alsónána, Alsónyék, Báta és Sárpilis községek. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz tartozó alapellátási feladatokat a családsegítő, míg a hatósági intézkedéshez szükséges feladatokat /védelembe vétel, vér szerinti családgondozás, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás/ a szakmai tevékenységek megszervezését, koordinálását, a járási székhelyen (Szekszárd) működő központ által kijelölt esetmenedzser végezte. A család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítője az esetmenedzser által a gondozási-nevelési tervben előírt feladatokat látta el. A tavalyi évben az átállást követő időszakban nehézséget okozott, hogy az átadott esetek jelentős százalékában, nem készültek el az új tervek, így a korábban általunk írt tervek alapján végeztük a szociális segítő tevékenységet. A szolgálat és a központok feladatmegosztása mellett, a szakmai munkánk során a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatás rendszerszemléletében történő egyesülés valósult meg, mely a gyakorlatban a családokban felmerülő összes szociális probléma egységes szemléletben történő vizsgálatát követeli meg. Ennek megfelelően egy családot, egy családsegítő gondoz, akinek a család minden tagjával kapcsolatos nehézségre, problémára rálátása van, így képes a komplex segítő tevékenység elvégzésére. A család-és gyermekjóléti szolgálat célja A szociális és/vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló egyének gyermekek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére, valamint az életvezetési képesség megőrzéséhez nyújtott komplex szolgáltatás. A család-és gyermekjóléti szolgálat feladata a település területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése, valamint a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése.

A család-és gyermekjóléti szolgálat feladatai - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a

káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

- kapcsolati problémák kezelésében, megoldásában tanácsadás nyújtása, - a hivatalos ügyek intézésének segítése, - felkérésre környezettanulmány készítése, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást végez, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,

továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését végzi, - a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve

konfliktusok megoldását segíti elő, - a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos

készségfejlesztést végez, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási

problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászoruló személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása,

- a kríziskezelés, valamint a nehéz élethelyzetben élő családoknak segítő szolgáltatások nyújtása,

- a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

- a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutás szervezése,

- a szabadidős programok szervezése, - folyamatosan figyelemmel kísérni a településen élő gyermekek szociális helyzetét,

veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a

szükséges intézkedéseket, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Ezeket a feladatokat a gyermekjóléti szolgálat az 55/2015. (XI.30.) EMMI rendelet alapján szociális segítő munkával, szolgáltatási, szervezési tevékenységgel látja el. Szociális segítő munka A szociális segítő munka a már kialakult veszélyeztetettség megszűntetésére irányuló segítő folyamat, mely során a családsegítő az igénybe vevő problémájának megoldása, céljainak elérése érdekében, mozgósítja az igénybe vevő saját és a környezetében jelentkező erőforrásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat (szolgáltatókat) amelyek bevonhatóak a célok elérésébe. Az erőforrások feltérképezését, a szolgáltatókkal és a családdal való (szükség szerint) esetmegbeszélést követően, koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakembereket. A tevékenységek összehangolására, folyamatos működtetésre, együttműködésre alkalmat adó lehetőségek

- éves szakmai tanácskozás,

- szakmai rendezvények és fórumok, - szakmaközi megbeszélések, - közös képzések, - esetmegbeszélések és esetkonferenciák, - helyi média.

Ellátottak köre A település közigazgatási területén élő lakosság. Milyen formában lehet kapcsolatba kerülni a szolgálattal? A szolgáltatás igénybe vétele önkéntes alapon történik. Az igénybe vevő személyesen, írásban és telefonon keresztül is fel/megkeresheti a családsegítőt. Minden bejelentésnek az intézményvezetővel való konzultációt követően megtörtént a kivizsgálása, majd a konkrét tények feltérképezése után került sor a további intézkedések megtételére. A bejelentők az intézmény saját jelző nyomtatványán tehették meg bejelentésüket. Egy adott ügyfél mindig ugyanahhoz a családsegítőhöz tartozik, esetfelelősi rendszerben dolgozunk. Az esetek elosztása az intézményvezető hatásköre. Minden bejelentést kivizsgálunk, bármilyen formában érkezik intézményünkhöz. Célunk, hogy a jelzések minden esetben írásban rögzítésre kerüljenek. Sok esetben az írásbeliség problémát jelent a bejelentőnek, mivel nem vállalja fel az általa közölt információkat, annak ellenére sem, hogy tájékoztatjuk arról, hogy a bejelentő személyét titkosan kezeljük, valamint jogszabály írja elő a zárt adatkezelést. Az eset kivizsgálását követően, az írásban érkezett bejelentésekre, írásbeli visszajelzést küldünk a bejelentőnek, legyen az magánszemély, vagy hivataltól érkezett megkeresés. Jelzések bejelentése A veszélyeztetettség megelőzése érdekében nagyon fontos szerepe van a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetésének. A problémás esetek felszínre kerülésében nagyon fontosak a lakossági bejelentések. Az időben történt jelzések egy részében, még preventív beavatkozással megelőzhető a halmozott problémák kialakulása. A jelzések bejelentése történhet - írásban, - önkéntes személyes segítségkéréssel, - telefonon történő bejelentéssel, - a családsegítők személyes megkeresésével. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése Az észlelő- és jelzőrendszer a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat legfontosabb alappillére, feltáró, informatív és segítő szociális kapcsolatrendszer, melyet a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat működtet. Szolgálatunk fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Egyre inkább szükség van az összefogásra, mellyel a segítők hatékonyabban tudják a problémákat feltárni, a kialakult helyzetet kezelni, és közös erővel keresni a megoldást. Az észlelő- és jelző rendszer működtetése körében a családsegítő feladatai

a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,

b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet

esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és az intézmény szolgáltatásairól tájékoztatást ad,

c) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a

család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében,

d) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye

ismert, és ezzel nem sérti meg a zárt adatkezelési kötelezettségét,

e) a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a családsegítő és gyermekjóléti központnak,

f) esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít,

g) éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít.

Évente, minden településen megtartásra kerül a jogszabályban előírt szakmai tanácskozás. Minden hónap első hétfőjén helyi esetmegbeszélő csoportot tartottunk, ahol közös erővel kerestünk megoldást a családok problémájára. Éves Szakmai Tanácskozás A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 15. § (7)-(8) bekezdése értelmében a család- és gyermekjóléti szolgáltató minden év február 28-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, és szükség szerint javaslatot tesznek a működésük javítására. Mint írtam, nagyon fontos szerepet tölt be a jelzőrendszer, melyről elmondható, hogy Báta községben jól működik. A tanácskozás a tavalyi évben 2016.02.23-án került megtartásra. Jelzőrendszeri intézkedési terv Az éves települési szintű jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-ig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza: a) a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait, b) az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket, c) az éves célkitűzéseket, d) a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket, Az elkészített intézkedési tervet minden évben meg kell küldeni a Központ részére. 2016-os évben érkezett jelzések

Megnevezés

0-17 évesekkel kapcsolatosan

megküldött jelzések száma

Nagykorú (18 éves és idősebb)

személyekkel kapcsolatosan

megküldött jelzések száma

Egészségügyi szolgáltató 13 3 Ebből védőnői jelzés 12 2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatók

11 2

Kisgyermekek napközbeni ellátását nyújtók 6 - Köznevelési intézmény 30 - Rendőrség 1 3 Állampolgár, gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet

7 3

Önkormányzat, jegyző, gyermekjogi képviselő, betegjogi képviselő

1 2

Pártfogó felügyelő - 1 Gyámhivatal 1 - Összesen 70 14

2016-os évben a küldött jelzések száma összesen 0-17 éves korig 70, míg a 18. életévüket betöltött felnőtt lakosságnál 14 volt. A családsegítői munka, folyamatos együttműködést, együttgondolkodást igényel valamennyi feladat, valamennyi gondozott család, hozzánk forduló ügyfél vonatkozásában. Ez az együttmunkálkodás a tavalyi év folyamán is jellemezte tevékenységünket. Az elmúlt években szoros, élő kapcsolatot alakítottunk ki a jelzőrendszer tagjaival. A szolgálatunk folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. Mint minden évben, így 2016-ban is a legtöbb jelzés a közoktatási intézményektől érkezett. Ezek a jelzések legtöbb esetben igazolatlan mulasztásról szóltak, de gyakran volt közöttük magatartási probléma is. A jelzések számának magas aránya magyarázható az oktatási - nevelési intézmények igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos jelzési kötelezettségével. A 2016-os évben az egészségügyi szolgáltatóktól, ebből a védőnőtől is magas számú jelzés érkezett. Ezek a jelzések általában szülői elhanyagolás miatt kerültek megküldésre. A rendőrségi jelzések többsége a családon belüli konfliktusok miatt érkezett. A bejelentések a szülők, illetve a családtagok között történt veszekedésekről és több esetben testi sértésről számoltak be, ahol egy esetben kiskorú gyermek is szemtanúja volt a veszekedéseknek. A tavalyi év folyamán magas számot mutat az állampolgári jelzések száma. Ez azt bizonyítja, hogy a jelzőrendszer kezd kiterjedni, és a település lakosai tudják, hogy hol kell jelezni, ha veszélyeztetettséget, elhanyagolást, problémát észlelnek.

A gondozási tevékenység Báta községben a 2016. évi statisztikai adatok tükrében

A település demográfiai mutatói

Az intézmény éves forgalmát a statisztikai adatok mutatják, ennyi alkalommal találkoztunk, intézkedtünk ügyfeleink érdekében. A személyes találkozások, telefonálások, ügyintézések mellett jelentős időt igényel az adminisztráció, valamint az egyéb szolgáltatásokra fordított idő, amit a statisztika továbbra sem tükröz. A statisztikai adatok a KSH-nak készített éves jelentés mutatószámait tartalmazzák. A jogszabályi változások és a feladatok összekapcsolásából adódik, hogy a statisztikai kérdőívben is összevonásra kerültek az egyes táblázatok. Sok esetben csak a korosztályi megoszlásból lehet képet kapni a fiatalkorú és felnőtt korú igénybe vevők megoszlásáról. A szociális segítő munkát, három nagy területre oszthatjuk:

1. Egyszeri segítségnyújtás: Információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás keretében nyújtunk segítséget, illetve szükség esetén a probléma feltárása után a megfelelő ellátórendszerhez tovább irányítjuk a szolgáltatást igénybe vevőt. Sajnos ezek az esetek nem jelennek meg kellő hangsúllyal a statisztikában annak ellenére, hogy gyakran több órás munkát jelent a szociális szakembernek.

2. Intenzív szociális segítő tevékenység:

A gondozott család részére, gyámhivatali határozat, gondozási nevelési terv, együttműködési megállapodás alapján – havonta - minimum 3 alkalommal nyújtott komplex rendszerszemléletű segítségnyújtás.

0

2000

4000

6000

8000

Bátaszék Báta Sárpilis Alsónyék Alsónána

6505

1697706 784 727

A feladatellátásban részt vevő települések

lakosság száma 2016-ban

0

2000

Bátaszék Alsónána Alsónyék Báta Sárpilis

1061118 161 304 155

A feladatellátásban részt vevő települések gyermek száma(0-17)

2016

A családsegítő és gyermekjóléti központ részéről: az esetmenedzserek által koordinált, ellenőrzött, gondozott családokkal végzet esetmunka. Ide sorolandóak az alapellátásban együttműködési megállapodással gondozott személyek, családok.

3. Speciális szolgáltatások: pszichológiai, jogi segítségnyújtás, családterápia, kapcsolatügyelet, készenléti ügyelet, fejlesztőpedagógia.

A Szolgálat 2016. évi gondozási tevékenysége Báta községben

A család-és gyermekjóléti szolgálat keretében 10 családból 21 gyermeket gondoztunk Báta községben, az előző évben a gyermekek száma 15 volt. A növekedés több problémának is betudható. Az egyik probléma a tankötelezettség megszegése és a magatartási problémák, mely főleg az iskolás korú gyermekeknél mutatkozik meg. A diagram is szemlélteti, hogy a 6 éven felüli gyermekek vannak magasabb számban, azok, akik megkezdték már az általános iskolai tanulmányaikat. A 2016-os év folyamán 6 fiú és 15 lány volt a gondozott gyermekek aránya. A lányok magas számát azon kívül, hogy országos szinten magasabb a születési arányuk, még azzal lehet magyarázni, hogy náluk magasabb a fizikai elhanyagolás kockázati mutatója. Kiemelkedően magas számot mutat a 35-49 éves korosztály. Ez a korcsoport azért jelentős, mert ők azoknak a gyermekeknek a szüleik, akiknél probléma miatt gondozási tevékenységet folytat szolgálatunk. Az együttműködési megállapodással rendelkező nyugdíjas korosztály viszont a településen nem jelent meg. Ennek magyarázata, hogy problémáik nem voltak olyan jellegűek, hogy a megoldásához többször találkozás lett volna szükséges. Tanácsadottként, és egyszeri alkalommal megjelent ügyfelek

Igénybevétel módja

Nem, életkor 18-24 25-34 35-49 50-61

62 éves és

idősebb Összesen

Családok száma

éves

Tanácsadottként megjelentek száma

- - - - - 22 15

Egyszeri alkalommal - 2 7 10 2 21 18

Összesen 2 7 10 2 43 33

Szolgálatunknál Bátán a 2016-os évben tanácsadottként 22 fő jelent meg. Ez azt jelentette, hogy olyan jellegű probléma nem merült fel, hogy együttműködési megállapodás alapján cselekvési tervet készítsen a családsegítő, de az év folyamán több olyan problémája volt, melyben szolgálatunk segítségét kérte. 21 fő volt, aki egyszeri alkalommal kereste fel a szolgálatunkat segítségkérés céljából. Ezen ügyfelek legnagyobb része információkérés, vagy adomány juttatása céljából kért segítséget.

0

2

4

6

8

10

0-2 év 3-5 év 6-13év

14-17év

18-24év

25-34év

35-49év

50-61év

1 2 31 1

4

2

6 3

3 3

8 Nő

Férfi

Az együttműködési megállapodással rendelkezőknél a nemek aránya

A nemek megoszlásánál is megfigyelhető a nők magas aránya, mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében is. Az ok a legtöbb esetben a felnőtteknél az, hogy a nők a baj észlelése esetén előbb kérnek segítséget, hogy problémáik mihamarabb megoldódjanak, mint a férfiak. A gyermekek esetében a fizikai elhanyagolás a lányoknál előbb mutatkozik, mint a fiú gyermekek esetében, ez a kiváltó oka a nők magas számának. A férfiak nagy része általában csak ügyintézési problémával kereste fel a családsegítőt.

A gondozotti létszám változása, az újként felvett gyermekek száma

A 2016-os évben a 21 gondozott gyermek közül 5 gyermek esetében szűnt meg a gondozási tevékenység, viszont a megszűnt gondozás 4 gyermek esetben tudható be annak, hogy a család a fennálló problémákat a családsegítő segítségével megoldotta, és a gyermekek veszélyeztetettsége megszűnt. Az ötödik gyermek esetén a család elköltözött Báta településről, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak, így az együttműködést nem tudják teljesíteni a családsegítővel.

Az újként felvett gyermekek aránya magas számot mutat. A kilenc gyermek 5 családot jelent. A problémák mindegyik család esetében összetettek. 4 gyermek esetében önkéntes alapon a szülő kérésére került sor a gondozásra, ezekben az esetekben főleg magatartási probléma, oktatási intézménybe való beilleszkedési zavar, és családi konfliktusok voltak azok a problémák, melyekre a családsegítő elkészítette a családdal közösen a cselekvési tervet. 5 gyermek esetében a jelzőrendszer jelzései alapján került sor a gondozásba vételre. Ez 3 családot jelentett a tavalyi év folyamán, ebből egy a szülői elhanyagolás, egy iskolai hiányzás, egy esetben pedig az életveszélyes lakáskörülmények miatt jött létre az együttműködés, és kezdődött el a gondozási folyamat. A gyermekjóléti szolgálat feladatai közül kikerültek a hatósági intézkedéssel kapcsolatos feladatkörök, viszont súlyos veszélyeztetettség esetén a családsegítő azonnali intézkedésre tehet javaslatot, amely egy estben meg is történt Báta településen, mely során egy családon belül 3 gyermek került ideiglenes hatályú elhelyezésbe. Az év folyamán 7 olyan gyermek volt, akinek a gondozása már 2016 előtt megkezdődött, és 2016. december 31-én a gondozási folyamat továbbra is fennállt, mivel a családban fennálló problémát vagy nem sikerült megoldani, vagy új probléma keletkezett, így a családsegítőnek

8

29

Nemek aránya

Férfi

Nő

9

5

7

3

Gondozotti létszám változása újként felvett

gyermekek eseténÚjként felvett

Gondozásmegszűnése

Egész év folyamángondozott

Ideiglenes hatályúelhelyezés

új feladatokat kellett megállapítania, hogy a család egészséges működési funkcióit hatékonyan elősegíthesse. Az együttműködési megállapodással rendelkezők esetében a gazdasági aktivitás megoszlása

Bátán igen alacsony a foglalkoztatottak száma azok közül, akik együttműködési megállapodással rendelkeznek. A munkanélküliek aránya magasabb számot mutat, ezt azzal lehet magyarázni, hogy a települési adottságok megnehezítik a munkavállalást a lakosság számára. A településen kevés a tömegközlekedési eszköz, így a lakosok a bejárást nem tudják megoldani, a településen pedig kevés a munkalehetőség, a munkahelyek mind telítettek. Az inaktív lakosság is nagy számban jelenik meg. Ebben jelenítődnek meg a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, illetve a GYES-en, illetve GYET-en lévő anyák is, akiknek ellátása biztosítva van, ám aktív kereső tevékenységet nem folytatnak. Az együttműködési megállapodással rendelkezők esetében az iskolai végzettségek megoszlása

Iskolai végzettség Fő Ebből: 0-17 éves

Ebből: nő/lány

Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb 20 16 16 Általános iskola nyolc osztálya 15 5 11 Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola 1 - 1 Befejezett szakközépiskola - - - Befejezett gimnázium 1 - 1 Érettségire épülő befejezett OKJ iskola - - - Felsőfokú iskola (főiskola, egyetem) - - - Összesen 37 21 29

Az iskolai végzettségekről szóló táblázatban jól látható, hogy az együttműködéssel rendelkező ügyfelek nagyobb része alapfokú műveltséggel rendelkezik, illetve magas a számuk azoknak, akiknek az általános iskola 8 osztályát sem sikerült elvégezni. (Ebben az adatban szerepelnek a gyerekek is) A befejezett szakiskolát végzettek aránya nagyon alacsony, ez országosan, és Báta viszonylatában is megfigyelhető. A szakképzett munkaerőre viszont nagy szükség van, ezért a munkaügyi központok az önkormányzatok bevonásával több képzést is szerveztek, annak érdekében, hogy piacképes szakmára képezzék ki az alapfokú végzettséggel rendelkező aktív korú lakosságot. Az együttműködéssel rendelkezők száma családi összetétel alapján

0

5

10

15

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott 0-14éves korúgyermek

26

14 15

Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás

Családi összetétel Családok száma

Egyedül élő - Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül 1 Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 1-2 gyermekkel (eltartott fiatal felnőttel)

4

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 3 vagy több gyermekkel (eltartott fiatal felnőttel)

9

Egy szülő 1-2 gyermekkel (eltartott fiatal felnőttel) 2 Egy szülő 3 vagy több gyermekkel (eltartott fiatal felnőttel) - Egyéb - Összesen 16

Magas számot mutat a 3 vagy több gyermeket nevelő családok száma. Ezeknél a családoknál a szülők nagy része élettársi kapcsolatban él. Az ő esetükben főleg a szülők közötti konfliktus és a gyermeknevelési problémák azok, amelyek miatt folyamatos segítségnyújtás szükséges. A családok nagy részénél megfigyelhető a szülők alacsony iskolai végzettsége, sok esetben a gyerekek után járó jövedelem mellett rendszertelen alkalmi munkavállasból származó jövedelemből élnek. Viszonylag magas számot tesz ki házastársi/élettársi kapcsolatban élő 1-2 gyermeket nevelő családok aránya. A család- és gyermekjóléti szolgálatnál megjelentek száma elsődleges és halmozott problémák szerint

A fenti táblázat az együttműködési megállapodással rendelkező személyek elsődleges, és halmozott problémáit mutatja be. A problémák nem tapasztalhatóak csak önmagukban, általában egymásra épülnek, összefüggnek. Egyik probléma generálja a másikat. A tartósan fennálló munkanélküliség anyagi problémákat idéz elő, amelyek megélhetési nehézségekhez, lakhatási problémákhoz, családi konfliktusokhoz, életviteli problémákhoz, mentális és egészségügyi gondokhoz, szenvedélybetegségek kialakulásához vezethetnek. A családon belüli problémákra, a gyermekek tünethordozóként magatartászavarral, deviáns viselkedéssel reagálnak. Ezek a folyamatok maguk után vonják a gyermeknevelési problémák kialakulását.

0

20

40

212

1 4

1 1

1221

17

1 41 1 5

Fő probléma

Halmozott probléma

A grafikon jól szemlélteti, hogy a 2016-os év folyamán a legfőbb probléma az elhanyagolás volt. Az elhanyagoláson belül fontos megkülönböztetni a következő formákat:

- fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, a higiénés feltételek vagy a felügyelet hiányát jelenti,

- oktatási-nevelési elhanyagolás: a tankötelezettség nem teljesítését jelenti (idetartozik az óvodai kötelezettség, illetve adott helyzetekben a megfelelő szakemberek megkeresése is),

- érzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiányát, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzését, elutasítását, vagy a gyermek jelenlétében történő más családtaggal szembeni erőszakos, durva, támadó magatartást jelenti.

Szolgálatunknál a 2016-os évben az elhanyagolás mindhárom formája előfordult, ám a leggyakrabban az érzelmi és fizikai elhanyagolással találkoztunk. Azoknál a családoknál pedig, ahol a hagyományos családmodell áll fen, ott a szülők konfliktusa miatt történik meg a gyermekek érzelmi elhanyagolása. Továbbra is magas a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák száma, amik leginkább kamaszkorban jelentkeznek. Jellemző a csavargás, szülő és gyermek közötti konfliktus, az esetleges dohányzás, a tankötelezettség teljesítésének elmulasztása. A szülők a megoldási lehetőségeket nem találják, ebben kell segítséget nyújtani számukra, továbbá a következetlen és eredménytelen gyermeknevelési módszerek elkerülése érdekében, szükséges a családsegítő beavatkozása. Általánosságban elmondható, hogy a szülők helytelenül viszonyulnak gyermekeik viselkedési problémáihoz, nem rendelkeznek olyan eszközrendszerrel, mellyel hatékonyan tudják kezelni ezeket a helyzeteket. A szülők helytelen életvitele, a nem megfelelő pénzbeosztás mellett a hiteltartozások folyamatos növekedése, a törlesztő részletekkel való elmaradás miatt, egyre több család kerül nehéz anyagi helyzetbe. Magas számban fordul elő a családi-kapcsolati konfliktus is. Ide tartozik a szülők konfliktusa, a szülő-gyermek konfliktus, a szülő-nagyszülő konfliktus. A családon belüli állandó konfliktus valamilyen nagyobb problémáról terelik el a figyelmet. Konfliktushelyzet esetén a családsegítő mindkét felet meghallgatja, majd megpróbálja az indulatokat mérsékelni, ezután olyan irányba tereli a beszélgetést, amely a kialakult probléma megoldására fókuszál. Ez alapján fekteti le a célokat, a lépéseket, és a feladatokat konfliktushelyzet megoldásának érdekében. Sok esetben keresnek fel minket az ügyfelek gyermeknevelési problémával, a gyermek intézménybe való beilleszkedési nehézségeivel, illetve a gyermek magatartászavarával. A családsegítő ilyen esetekben gyermeknevelési tanácsokkal látja el a szülőt, kapcsolatot tart a gyermekkel kapcsolatban levő szakemberekkel (osztályfőnök, védőnő, óvónő), hogy hatékony megoldást találjanak a problémákra. Állandó problémát jelentenek az ügyfelek részére az anyagi nehézségek, illetve a szolgáltatókkal szembeni ügyintézések. Ezek azok az esetek, melyben legtöbbször fordulnak a családsegítő felé, hogy a hirtelen jelentkező problémát minél előbb orvosolni lehessen. A gondozott családok nagy részénél továbbra is a napi megélhetésért, a túlélésért folytatott küzdelem határozza meg mindennapokat. Az intézmény részéről ezeket a nehézségeket pénzbeli és természetbeni juttatások igénylésére vonatkozó információnyújtással, kérelmek beszerzésével, kitöltésével, illetve adományok közvetítésével tudjuk enyhíteni. Az első találkozás alkalmával sok esetben az ügyfél részéről az anyagi problémák kerülnek első helyen definiálásra, de a beszélgetésből sok esetben kiderül, hogy mindezek a munkanélküliségből, a munkahely elvesztéséből, egészségügyi problémák meglétéből eredeztethető. Mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy egyre több család kerül válsághelyzetbe a

munkahely elvesztése, és az egyre súlyosbodó anyagi problémák miatt. Emiatt a párkapcsolatban, házastársi viszonyban élő gyermekes családok több esetben igen nagy bizonytalanságban élik mindennapi életüket. Ez a létbizonytalanság sokszor a szülők, párok közti konfliktushelyzet kialakulásához, váláshoz, lelki terrorhoz, családon belüli bántalmazáshoz, káros szenvedélyek kialakulásához vezet. Mindezt tovább bővíti a munkanélküliségből adódó anyagi nélkülözés, mely a legtöbb esetben depresszióval, szenvedélybetegséggel, agresszív, deviáns magatartással is társul. Ezek együttes hatásának következtében a gyermekek háttérbe szorulnak, a szülőknek nincs elegendő türelme, figyelme gyermekére. Hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatok Bátán a 2016-os évtől egy esetmenedzser látta el a hatósági eljárásokhoz kapcsolódó feladatokat. Az esetmenedzser hétfő vagy csütörtöki napon kereste fel a településen élő hatósági eljárásokban érintett családokat. Mivel ezek azok a családok, akik fokozott odafigyelést igényelnek, ezért az ő érdekükben az esetmenedzser a település családsegítőjének is feladatokat írt elő, hogy a folyamatos kontroll megmaradjon a családoknál. Így egy hatékony segítési forma jött létre, és a szakemberek közötti információcsere lehetővé teszi, hogy a gyermekek veszélyeztetettsége mielőbb felismerésre kerüljön. Bátán a 2016-os év folyamán 17 gyermek esetében kapott a családsegítő feladatot gondozási-nevelési tervben. Szakmai tevékenységek adatai

Megnevezés

Szakmai tevékenységek

halmozott száma

Szolgáltatásban részesülők

száma

Információnyújtás 193 59 Segítő beszélgetés 238 41 Tanácsadás 9 9

Ügyintézéshez segítségnyújtás 63 39

Konfliktuskezelés 19 10

Kríziskezelés 1 2 Közvetítés központhoz 2 2

Szociális segítő tevékenység saját ügykörben 126 48 Esetmegbeszélés 8 43 Környezettanulmány elkészítésében való közreműködés

2 6

Családlátogatás 281 24 Adományközvetítés 138 59

A táblázat megmutatja, hogy a 2016-os évben a családsegítők milyen szakmai tevékenységeket végeztek a szolgálatnál megjelent ügyfelek körében. A táblázat összefüggést mutat a megjelent problématípusokkal, hiszen a szakmai tevékenységgel ezeket a problémákat próbálják enyhíteni, megoldani a családsegítők. A fenti adatokból látszik, hogy az ügyintézéshez való segítségnyújtás, az információnyújtás, a tanácsadás, a segítő beszélgetések a leginkább jellemzőek a gondozás során végzett szakmai munkára. Míg az információnyújtás rövid, önmagában álló interakciót jelent az ügyfél és a családsegítő között, addig a tanácsadás és a segítő beszélgetés több alkalmas, bizalmon alapuló kapcsolatot jelent. Kiemelően fontos a terepmunka, ezt a családlátogatások száma mutatja meg, mely a tavalyi év folyamán 281 alkalom volt. A családlátogatás azért fontos, mert a családsegítő az ügyfél

lakóhelyén érzékeli az életviteli problémákat (higiénés problémák, személyes tér zsúfoltsága, anya-gyerek kapcsolat, más családtagokkal kapcsolatteremtés). Prevenció szerepe a család- és gyermekjóléti szolgáltatásban A szabadidős programok szervezése, kivitelezése, valamint az ezekhez való hozzájutás segítése az elsődleges prevenció egyik legfontosabb eszköze. Amennyiben a gyermeknek hasznos elfoglaltságot tudunk kínálni a szabadidejére a csavargás, csellengés helyett, akkor nagyobb az esély arra, hogy a későbbiekben ne váljon klienssé. Megtanulja az idejét hasznosan eltölteni, lehetőséget kap egy másfajta értékrend elsajátítására, kortárs és egyéb segítő kapcsolatainak kiépítésére az iskolán kívül is, megtanul kommunikálni, elsajátít különböző (erőszakmentes) konfliktuskezelési technikákat és még hosszan sorolhatnánk a lehetőségeket. Mindezeket úgy tudjuk nyújtani neki, hogy nem direkt módon „oktatva”, hanem a saját élmény megtapasztalásán, valamint a kortárs csoport ráhatásán keresztül, indirekt módon válik belsővé. A 2016-os évben 5 alkalommal segédkeztünk a gyermekek számára szervezett szabadidős programokon a bátai IKSZT-vel együttműködve. Adományosztás Szolgálatunk a 2016-os év folyamán a rászorulók részére ruhaadományt biztosított. A ruhákat a lakossági felajánlásoknak köszönhetően, a családsegítő jutatta el a rászorulók Iskolai közösségi szolgálatteljesítése Intézményünk lehetőséget biztosít a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges ötven óra iskolai közösségi szolgálatteljesítéséhez. Több középiskoláival írásbeli szerződés megkötésére került sor az iskolai közösségi szolgálat teljesítése kapcsán. Több éve végeznek a diákok a család- és gyermekjóléti szolgálatnál közösségi munkát, segítve ezzel a gyermekprogramok, az áruházi gyűjtések lebonyolítását. A 2016. évi törvényi változás miatt az év folyamán több alkalommal rendeztek a szakemberek számára szakmai megbeszéléseket, hogy a megváltozott feladatokban a szolgálatnál és központnál dolgozó családsegítők és esetmenedzserek napi munkáját megkönnyítsék. Szolgálatunk ezeken a rendezvényeken számos alkalommal képviseltette magát. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat külső kapcsolat rendszere

- Szekszárdi Rendőrkapitányság, - Rendőrőrs-Bátaszék, - Tolna Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Igazságügyi Osztály - Tolna Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály - Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Hatósági Főosztály

Gyámügyi Osztály - Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége, - Humánszolgáltató Központ, Szekszárd, - Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Szekszárd - Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat - Védőnői Szolgálat, - Gyermekorvos-háziorvosok, - Oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, pedagógusai.

Szolgálatunk változatlanul szoros együttműködést tart fenn a védőnői szolgálattal, háziorvossal, gyermekvédelmi felelősökkel. A szakemberekkel történő rendszeres kapcsolattartás lehetővé teszi az információcserét és a problémák korai észlelését az adekvát kezelése érdekében. Együttműködésükkel és a kapcsolat rendszeres fenntartásával, a gyermekek veszélyeztetettsége korábban felismerhető,- ideális esetben, összehangolt team munkával a súlyos problémák kialakulása könnyebben megelőzhető.

Fontosnak tartjuk az éves szakmai tanácskozáson elhangzott értékeléseket, megfogalmazott tapasztalatokat. Veszélyeztetettség esetén fontos az esetkonferenciák összehívása, ahol az összehangolt, együtt elkészített cselekvési terv – határidőkkel és a tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek megnevezésével – a segítő kapcsolat minden résztvevőjének konkrét iránymutatást ad a problémák hatékony megoldásában. Rendszeres a kapcsolattartás a fiatalkorúak hivatásos pártfogójával, akivel havonta legalább egyszer megbeszélést tartunk a pártfogoltak ügyében. Civil szervezetekkel való kapcsolataink

- Magyar Gyorsulási Szövetség Katasztrófavédelmi Munkacsoport, Szekszárd - Tűzoltóság Bátaszék - Nagycsaládosok Egyesülete - Katolikus Karitasz

Magyar Gyorsulási Szövetség Katasztrófavédelmi Munkacsoportjának köszönhetően vehettek részt a gyerekek egy terepjárós kalandtúrán, melynek már több éves hagyománya van. A nyári gyermekprogramon évek óta nyújtanak segítséget a tűzoltóság munkatársai. A Nagycsaládos Egyesülettel több éves a kapcsolatunk. Városi rendezvényeikre mindig meghívást kapunk. A Családban Élni Jó Alapítványtól több alkalommal kaptunk szakmai segítséget és ruhanemű felajánlást. Továbbképzések, szakmai, módszertani konzultációk biztosítása Az intézmény szakképzett dolgozóinak regisztrációja megtörtént. Az intézmény továbbképzési tervvel rendelkezik, melyet a dolgozók megismertek és tudomásul vettek. A továbbképzési időszakokat figyelemmel kísérjük, az aktuális tanfolyamokat, továbbképzéseket a kollégák számára elérhetővé tesszük, ezzel is segítve és motiválva őket a szakmai fejlődésre. Szakmai ellenőrzések 2016.05.30-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya szakmai ellenőrzést tartott a szolgálatnál. A vizsgálat a család- és gyermekjóléti szolgálat működésére terjedt ki. Az ellenőrzés jogszabálysértést nem tárt fel, további intézkedések megtételére nem volt szükség. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása A gyermekvédelmi törvény a prevencióra, a gyermekvédelmi gondoskodásba vétel megelőzésére helyezi a hangsúlyt, mely a jelzőrendszer tagjai közötti sokoldalú, összehangolt munkát igényel. A jelzőrendszeri tagok részéről több javaslat is megfogalmazódott az év során felmerült problémákkal kapcsolatban.

- Egyre több a magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek száma. Azt látjuk, hogy nagy szükség lenne gyermek pszichológusra, aki legalább két hetente tudná fogadni a gyerekeket és a szülőket. Meg kell tanítani a gyermekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesszék empátiás készségüket, illetve segítenünk kell őket abban, hogy kialakuljon felelősségérzetük, szembe tudjanak nézni problémáikkal. Ehhez a problémához kapcsolódva szükségük lenne a szülőknek is szakember segítségére.

- Az iskolai hiányzás évről-évre visszatérő probléma. Sok esetben azt látjuk, hogy banális tünetekkel (hasfájás, fejfájás, fülfájás) keresik fel a gyerekek az orvosukat (szülői kíséret nélkül) és több napra vagy akár egy hétre is kapnak igazolást. Majd aznap vagy másnap azt látjuk, hogy a gyermek az utcán csavarog, de mivel van igazolása, ezért nem jelez az oktatási intézmény. Több alkalommal értesültünk arról, hogy visszamenőlegesen is kaptak igazolásokat a gyerekek. Szükségesnek tartjuk, hogy az igazolások kiadásával kapcsolatosan szakmai megbeszélést hívjunk össze a gyermekorvossal és a házi orvosokkal.

- Nevelési-oktatási intézmények és a szülők kapcsolatának elősegítése, erősítése. - Mivel Bátán is növekszik a gyermekszegénység, emelkedik a mélyszegénységben élő

családok száma, ezért továbbra is segítjük a rászorultakat adományok gyűjtésével (pl: ruhanemű, könyv, játékok, bútor)

- A Szolgálat a jövőre vonatkozóan is alapvetőnek tekinti a gyermekjóléti alapellátás minél magasabb színvonalon való működtetését. Igyekszünk minél szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtani. Célunk a törvényileg meghatározott feladatok mellett, a már jól működő tevékenységeink folytatása, azok szakmai színvonalának emelése, hiszen ezeknek a programoknak a prevenciós területen van jelentősége.

- A beszámolóban leírtak alapján elmondható, hogy programokban gazdag, lendületes évet tudhatunk magunk mögött. Legfőbb törekvésünk, a szakmai munka színvonalának és a szolgáltatások körének további növelése, bővítése.

- Szakmai továbbképzéseken való részvétel. - A meglévő észlelő- és jelzőrendszerrel a kapcsolat erősítése és bővítése. - A civil szervezetekkel való kapcsolat erősítése.

Összegzés Összefoglalva elmondható, hogy a helyi gyermekvédelmi rendszerben működő intézmények, szervek kapcsolata jó, az együttműködés egyre szorosabbá válik. A gyermekvédelem alapját meghatározza az, hogy miként működik a jelzőrendszer, milyen a kapcsolat a tagok között, hiszen a tőlük kapott információk alapján nyílik mód a veszélyeztetett, elhanyagolt gyermekek feltérképezésére. A jelzőrendszer tagjai a saját területükön végzett gyermekvédelmi munkájukkal teszik hatékonyabbá a gyermekjóléti szolgálat munkáját azzal, hogy az időben jelzett problémákat eredményesebben lehessen kezelni. A gyermekvédelemben dolgozók évről-évre észlelik, hogy a munkájuk nehezebb, egyre bonyolultabb, és olyan összetett esetekkel kell szembesülni, ahol a jogszabály egyébként logikus elvárásai nem minden esetben alkalmazhatók. Tapasztalható, hogy sok esetben a szülők jogaik hangoztatása mellett, kötelességeikről megfeledkeznek. A családok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a gyermeknevelés felelősségével, a szülői kötelezettségek teljesítésével. A család a gyermekek elsődleges szocializációjának színtere, az itt tanultak határozzák meg a későbbi viselkedésük, intézményi beilleszkedésük és a társas kapcsolataik alakulását. Ezért igen fontos, hogy a családban felmerülő gyermeknevelési problémákat, kapcsolati zavarokat megelőzzük, a lehető legkorábban felismerjük, és kezeljük. Azt, azonban megállapíthatjuk, hogy a gyermekek nevelésével kapcsolatosan is alaposan megváltoztak a mai elvárások, még a “problémamentes” családokban is nehéz a szülők számára egy ilyen gyorsan változó feltétel és elvárás rendszerben jó döntéseket hozni, az otthon maradás, gondozás, oktató intézményválasztás, fegyelmezés, táplálás, média használat stb. tekintetében, mert egy fiatalnak nem csak az anyagi jólétet kell megteremteni, hanem az érzelmi hátteret is. Távlati céljaik elérése érdekében továbbra is változatlan hittel és kitartással kell az e területen dolgozóknak összefogniuk, minden alkalmat megragadva arra, hogy akár személyre szabottan, akár átfogó cselekvési program részeként formálják, neveljék a településen élő gyermekeket és szüleiket, hogy a felnövekvő korosztály testileg és lelkileg egészségesebb legyen. Ezúton szeretném megköszönni Báta község Polgármester Asszonyának, Jegyzőjének, a Hivatal dolgozóinak, Képviselő-testületének és minden munkánkat segítő intézménynek, civil szervezetnek, magán embernek a segítségét, támogatását, mellyel a mindennapi munkánkat segítették! Köszönetet szeretnék mondani munkatársaimnak az elhivatottságukért a lelkiismeretes munkájukért!

Bátaszék, 2017. május 13. Szücs Mónika Borosné Simon Zsuzsanna családsegítő intézményvezető