bevezetØs a latex hasznÆlatÆba verzió: 1 · 2014. 3. 1. · 2.2. a legfontosabb unix parancsok...

“modul”2002/11/27page 1

� �

�

�

�

�

PERE LÁSZLÓ

Bevezetés a LATEX használatába

Verzió: 1.0

PÉCS, 2002

“modul”2002/11/27page 2

� �

�

�

�

�

PERE LÁSZLÓ:Bevezetés a LATEX használatába

c�

Pere László (2002). Minden jog fenntartva.

Lektorálta: KRUZSLICZ FERENCTipográfia: PERE LÁSZLÓ

Ennek a könyvnek a létrejöttét a PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM InformatikaiIntegrációs Bizottsága által meghírdetett „Oktatási modul elkészítése” címupályázata tette lehetové.

Ennek a könyvnek a készítésekor kizárólag szabad szoftverek kerültek fel-használásra. A szövegszerkesztés vim szövegszerkeszto program segítségéveltörtént, a nyomdai elokészítést a LATEX tördeloprogram végezte. A teljes mun-kamenet szabad felhasználású GNU/Linux operációs rendszer alatt zajlott.

Minden jog fenntartva. Ezen dokumentumot még részleteiben sem szabad ter-jeszteni, reprodukálni vagy árusítani a szerzo beleegyezése nélkül, sem nyom-tatott formában, sem elektronikusan.

A szerzo hozzájárul a dokumentum magáncélra való felhasználásához. Erre acélra a ftp://linux.pte.hu/pub/books/ helyen található változat hasz-nálható fel elektronikus vagy nyomtatott formában.

“modul”2002/11/27page 3

� �

�

�

�

�

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 71.1. A használt jelölések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71.2. Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

2. Állománykezelés 92.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92.2. A legfontosabb UNIX parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

2.2.1. Unix parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112.2.2. A hajlékonylemez kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . 142.2.3. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

2.3. Szöveges állományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

3. Szövegszerkesztés 233.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233.2. A vi használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

3.2.1. A vi állapotai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

4. A tipográfia alapjai 274.1. Mértékegységrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284.2. A betu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

4.2.1. A betuk alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294.2.2. A betuk mérete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334.2.3. Ligatúrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334.2.4. Ékezetek és mellékjelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344.2.5. Írásjelek kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

4.3. Sorok, sortörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364.3.1. Vízszintes távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

3

“modul”2002/11/27page 4

� �

�

�

�

�


4.3.2. Függoleges térközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404.4. Bekezdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

4.4.1. Távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

5. A LATEX használata 455.1. A LATEX használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

5.1.1. Parancsok, környezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485.1.2. A LATEX állomány alapszerkezete . . . . . . . . . . . . . 515.1.3. Szavak, bekezdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525.1.4. Betuk, jelek, ékezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535.1.5. Dobozok és ragasztók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

5.2. Alapveto szerkezetek eloállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 595.2.1. Betuváltozatok és méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . 595.2.2. A bekezdések formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 605.2.3. A lap formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 615.2.4. Címek és tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . 635.2.5. Felsorolás és számozott felsorolás . . . . . . . . . . . . . 635.2.6. Lábjegyzetek, végjegyzetek és széljegyzetek . . . . . . . 715.2.7. Gépelt szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

5.3. Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765.3.1. Egyszeru táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765.3.2. Táblázatok keretezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 795.3.3. Oszlopok összevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

5.4. Lebego objektumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815.5. Keretek, szegélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 835.6. Listák, hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

5.6.1. Kereszthivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 845.7. A tördelés befolyásolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

6. Matematikai formulák 896.1. A matematikai mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

6.1.1. Matematikai szimbólumok . . . . . . . . . . . . . . . . . 906.2. Alapveto matematikai szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . 100

6.2.1. Alsó és felso index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006.2.2. Osztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016.2.3. Gyökvonás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016.2.4. Integrálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026.2.5. Zárójelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

6.3. Különlegesen kezelt formulák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

4

“modul”2002/11/27page 5

� �

�

�

�

�

6.3.1. Tömbök, mátrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.3.2. Formulák tördelése, igazítása . . . . . . . . . . . . . . . 1046.3.3. Formulák számozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

7. Rajzok, ábrák 1077.1. Rajzok készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

7.1.1. Oszlopdiagramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

8. Szimbólumok 117

5

“modul”2002/11/27page 6

� �

�

�

�

�


6

“modul”2002/11/27page 7

� �

�

�

�

�

1. fejezet

Bevezetés

1.1. A használt jelölésekA könyvben a bemutatott Unix parancsokat, a LATEX parancsait és környe-zeteit, az állományok és könyvtárak neveit írógépbetukkel szedtük. Ezta betuváltozatot használtuk a példákban is, ahol a LATEX állományok rész-leteit mutatjuk be.

A parancsok bemutatásánál néhány helyen használjuk a dolt sans seriffbetuváltozatot is. Ilyen formával jelöltük a behelyettesítheto (nemterminá-lis) részeket. A � textit{szöveg} például azt jelzi, hogy a \textit egyparancs, amelyet változatlan formában kell begépelnünk, míg a szöveg he-lyére mást is írhatunk.

A könyvben található sorainak eleje logikai felépítésük szerint van elren-dezve. A sorok beljebb írása olyan szerkezetet mutat, amely reményeinkszerint segíti az olvasót, hogy minél könnyebben igazodjon el a zárójelek,parancsok rendszerében. Ez a módszer a programozásban igen hasznosnakbizonyult, a LATEX-el való munkát is nagymértékben megkönnyíti.

A parancsok megtalálhatóak a könyv végén található tárgymutatóban.Ide nem minden oldal száma került be, ahol az adott parancs megtalálható,csak azok a helyek szerepelnek, ahol konkrétan az adott parancsról van szó.Ha fellapozzuk a tárgymutatóban szereplo oldalt, akkor a külso margónszéljegyzetként könnyedén megtalálhatjuk a parancsot. A széljegyzetek azeligazodást hivatottak segíteni.

7

“modul”2002/11/27page 8

� �

�

�

�

�


1.2. KöszönetnyilvánításA szerzo szeretne köszönetet mondani Bugya Titusznak, Dr. Hegyi Sándor-nak, Koniorczyk Mátyásnak és Kruzslicz Ferencnek a könyv megírásáhoznyújtott technikai segítségért és bíztatásért.

Külön köszönet illeti meg a Pécsi Tudományegyetem Informatikai In-tegrációs Bizottságát a könyv megírásához és a megjelenéséhez nyújtottanyagi támogatásért.

8

“modul”2002/11/27page 9

� �

�

�

�

�

2. fejezet

Állománykezelés

Ebben a fejezetben a legalapvetobb ismereteket vesszük sorra, amelyekszükségesek, hogy dokumentumokat hozzunk létre és nyomtassunk számí-tógép felhasználásával.

Meglehetosen vázlatos áttekintést tudunk csak adni ehelyütt, mégis meg-kíséreljük az ismeretek egy olyan részterületét kiválasztani, amelyek vala-milyen értelemben teljesek. Célunk az, hogy a könyv melyet az olvasó akezében tart „megálljon a saját lábán”.

Mindazonáltal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az itt tárgyalttéma messze túlmutat e könyv keretein, mélyebb megértése mindenképpenajánlható mindenki számára.

2.1. AlapfogalmakA számítógépprogramok világában való eligazodás érdekében szokás a prog-ramokat hierarhikus rendbe sorolni. A programok világában alul foglal he-lyet a gépet, a számítógép elemeit vezérlo operációs rendszer, amely a lega- operációs rendszerlapvetobb feladatokat vállalja magára, legfelül pedig azok az alkalmazások alkalmazásokfoglalnak helyet, amelyek speciális célfeladatot látnak el.

Az alkalmazások igen változatos feladatokat látnak el, igen sokfélék ésbonyolultak. Példaként megemlíthetjük a nyomdai anyagok eloállításárahasznált tördeloprogramokat. A tördeloprogram egy speciális célra készült, tördeloprogramcsak egy feladatkörben használható. Az ilyen programok használata mé-

9

“modul”2002/11/27page 10

� �

�

�

�

�


lyebb ismereteket feltételez a témában. Nem elegendo tehát a programot,annak kezelését megismerni, ismernünk kell a szakterületet is.

Egészen más a helyzet az operációs rendszerekkel. Az operációs rendszer,mint a rendszer alsó szintje, nem specializált, nem kötodik egyetlen szak-mához sem oly szorosan mint az alkalmazások. Mindenkinek, aki számí-tógéppel akarja munkáját végezni ismernie kell legalább néhány operációsrendszert, ha nem is mélységében, felhasználói szinten mindenképpen.

Azért kell megismernünk az általunk használt operációs rendszert, mertaz alapveto adatkezelési lépéseket az operációs rendszer segítségével fog-juk elvégezni. Bármelyik szakterület alkalmazásait használjuk is, az ope-rációs rendszer az a rendszer, amelynek támogatásával adatainkat tárol-juk, másoljuk, nyilvántartjuk esetleg töröljük. Az operációs rendszer az aprogramrendszer, amely felvállalja az általános adatkezelési feladatokat.

Az állomány (más néven fájl) az adatoknak az az egysége, amelynek ke-állományfájl zelését az operációs rendszer végzi. Állomány lehet egy szöveges dokumen-

tum, egy kép, egy hangfelvétel, egy program, bármi ami a számítógép nézo-pontjából adatként jelenhet meg. A lényeg számunkra az, hogy az operációsrendszer mindenképpen képes elvégezni az állományok kezelését, akkor isha számára az állomány tartalma nem értelmezheto.

Annak érdekében, hogy a felhasználó a rengeteg állomány közt ne té-vedjen el az állományokat az operációs rendszerek legtöbbje könyvtárakbakönyvtárrendezve tárolja. A könyvtárak az állományok logikus elrendezésének ér-dekében születtek, létrehozásuk célja kizárólag az, hogy ne legyen mindenállomány egy helyen.

A könyvtárak faszerkezetbe rendezve találhatóak meg adattárainkon, ígykönnyedén megtalálható bármelyikük egy pontból, a fa gyökerébol indulva.

A felhasználónak egy ilyen rendszerben néhány alapvetoen fontos isme-retet kell megszereznie annak érdekében, hogy munkájának elvégzéséhezigénybe tudja venni az operációs rendszer szolgáltatásait. Elsosorban elkell igazodnia az könyvtárak rendszerében, meg kell találnia az általa ke-resett állományokat. Képesnek kell továbbá lennie a megtalált állományttörölni, másolni, ellenkezo esetben nem tudja munkáját elvégezni. A kö-vetkezo oldalakon ezeknek az alapveto muveleteknek az elvégzéséhez pró-bálunk meg segítséget adni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy azitt leírt ismeretek vázlatosak, inkább csak azoknak nyújtanak segítséget,akik meglévo ismereteiket szeretnék felfrissíteni. Az olvasó az irodalom-jegyzékben található egyéb szakkönyvekbol tájékozódhat részletesebben atémában.

10

“modul”2002/11/27page 11

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

2.2. A legfontosabb UNIX parancsokOperációs rendszerek közül ehelyütt a GNU/Linux rendszert tárgyaljuk,vagyis a Linux állománykezelo parancsainak egy részét mutatjuk be. Tud-nunk kell, hogy a Linux teljesíti a vonatkozó szabványokat, ezért az itt be-mutatott parancsok általában más Unix rendszeren is változatlanul hasz-nálhatóak. Az egyszeruség érdekében a hajlékonylemezes állománykeze-lést a mtools programcsomag segítségével mutatjuk be, amely nem része mtools

a Unix operációs rendszernek, de a legtöbb Unix rendszerre telepítheto.Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a könyvben tárgyalt LATEX tördelo-

rendszer más operációs rendszerek alatt is futtatható, így nincs akadályaannak, hogy MS-DOS-t vagy Windows-t használva készítsünk LATEX doku-mentumokat. Nem tárgyaljuk ezen operációs rendszerek állománykezeloparancsait, hiszen ezek az ismeretek igen sok forrásból elérhetoek.

2.2.1. Unix parancsokUnix rendszereken minden állomány és könyvtár rendelkezik névvel. A névsegítségével az adott állomány vagy könyvtár egyértelmuen azonosítható.Egy könyvtárban ezért nem lehet két azonos bejegyzés (könyvtár vagy ál-lomány).

A Unix alapú rendszerek különbséget tesznek nagy és kisbetuk közöt. Alev név tehát nem egyezik meg a Lev névvel. Erre különösen kell ügyel-nünk a munkánk során.

A pwd parancs segítségével megállapíthatjuk, hogy mi a munkakönyvtá- pwd

munkakönyvtárrunk, melyik könyvtárban „tartózkodunk” éppen.A cd parancs segítségével megváltoztathatjuk a munkakönyvtárunkat, cd

vagyis „más könyvtárba léphetünk”. A parancs után – szóközzel elválasztva– az könyvtár nevét kell megadnunk ahová „be akarunk lépni”.

A könyvtárak azonosításakor használhatjuk az abszolút könyvtárleírót abszolútkönyvtárleíróvagy a relatív könyvtárleírót. Az abszolút könyvtárleíró megadja milyenrelatívkönyvtárleíró

úton lehet eljutni az adott könyvtárba a gyökérkönyvtárból, a relatív könyv-tárleíró pedig megadja, hogyan lehet eljutni a munkakönyvtárból a könyv-tárba. Mivel Unix rendszereken a gyökérkönyvtár neve a / jel, az abszolút gyökérkönyvtár

/könyvtárleíró mindig ezzel a jellel kezdodik.A relatív és abszolút könyvtárleíró a könyvtár felkeresésénél bejárt könyv-

tárakat írja le, a könyvtárneveket / jellel elválasztva. Ebben a könyvben arelatív és abszolút könyvtárleírókat mindig / jellel fejezzük be, bár ez nemvolna kötelezo.

11

“modul”2002/11/27page 12

� �

�

�

�

�


A /home/joe/ könyvtárleíró például egy abszolút könyvtárleíró – hi-szen a / jellel kezdodik. Ez a könyvtárleíró a joe alkönyvtárra vonatkozik,amely a gyökérkönyvtárból nyíló home nevu könyvtárban található.

A home/joe/ könyvtárleíró egy relatív könyvtárleíró – hiszen nem / jel-lel kezdodik – amely a munkakönyvtárban található home könyvtárban ta-lálható joe könyvtárra vonatkozik. Ha például a /usr/ könyvtár a mun-kakönyvtárunk, akkor ez a relatív könyvtárleíró a /usr/home/joe/ ab-szolút könyvtárleíróval is jelölheto volna. Ha a munkakönyvtárunk a /,akkor a home/joe/ relatív könyvtárleíró a /home/joe/ abszolút könyv-tárleíróval is leírható. Látható, hogy relatív könyvtárleírót használva a hi-vatkozott könyvtár mindig a munkakönyvtárhoz képest értendo, innen a„relatív” jelzo.

Másképpen felfogva a relatív és abszolút könyvtárleírót azt is mondhat-nánk, hogy:

� a munkakönyvtár egy tárolóhely, amelyben mindig található egy könyv-tár abszolút könyvtárleírója

� ha az általunk használt könyvtárleíró elso betuje nem a / jel, akkor arendszer a munkakönyvtárként használt könyvtárleírót elé másolja,így kapja a pontos helyet leíró abszolút könyvtárleírót

A következo példa a munkakönyvtár lekérdezését és a munkakönyvtár-ban található latexfiles könyvtárba való belépést mutatja:

# pwd/root# cd latexfiles/# pwd/root/latexfiles#

A példában szereplo # jel a parancskéro jel, amelynek a képernyore írásá-parancskéro jelval a rendszer azt jelzi, hogy kész a parancsok fogadására. A mai Unix rend-szerekben ennél sokkal informatívabb parancskéro jeleket használnak, miaz egyszeruség kedvéért használjuk ezt a hagyományos jelet.

A cd parancs önmagában kiadva a felhasználót a saját könyvtárába viszi.cd

saját könyvtár A felhasználó saját könyvtára az a könyvtár, amely a felhasználó könyvtá-rait és állományait tartalmazza. A felhasználónak általában csak ebben akönyvtárban van joga könyvtárakat és állományokat létrehozni.

12

“modul”2002/11/27page 13

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

Az állományokat és könyvtárakat a képernyore kiíratni az ls paranccsal ls

lehet. Az ls parancs -l kapcsolója részletes listát eredményez, ahogyan aza következo példából is látszik:

# ls -lÖsszesen: 12296-rw-r--r-- 1 root root 49999 FEB 9 12:00 cupbook.stydrwxr-xr-x 2 root root 4096 JAN 3 15:50 english-rw-r--r-- 1 root root 683 FEB 9 11:57 etikett.tex#

A kapott lista elso betuje jelzi, hogy könyvtárról vagy állományról van-eszó. Könyvtár esetén itt egy d betut látunk, állomány esetén pedig egy -jelet. A példa egy könyvtárat és két állományt mutat.

A tree parancs segítségével a könyvtárszerkezetet kirajzolhatjuk a ké- tree

pernyore. Ez igen hasznos parancs, mivel a kezdo felhasználó számára isátlátható formában mutatja be a könyvtárak rendszerét. Fel kell hívnunkazonban a figyelmet arra, hogy sok Unix rendszer nem tartalmazza. A treeegy olyan segédprogram, amelyet a legtöbb Linux rendszer biztosít, de nem„hivatalos” része a rendszernek. A következo példa az english könyvtárfelépítését rajzolja a képernyore:

# tree english/english/|-- english.tex|-- hungarian.tex|-- pipbook.sty|-- pipbook.tex -> pipbook.sty|-- szavak.sorted‘-- tmp

‘-- pipas#

A példában szereplo english könyvtár tartalmaz egy tmp nevu könyv-tárat, amelyben egy pipas nevu állomány található. Láthatjuk, hogy atree parancs által kirajzolt szerkezetben nem könnyu megkülönböztetnia könyvtárakat és az állományokat. Valójában a legtöbb Linux rendszerenmind az ls mind pedig a tree által kiírt lista színes, könnyen átlátható.E könyvben az nyomdai költségek csökkentésének érdekében a listák egyszínnel jelennek meg.

13

“modul”2002/11/27page 14

� �

�

�

�

�


Az mkdir parancs segítségével hozhatunk létre könyvtárakat. A parancsmkdir

után – szóközzel elválasztva – a létrehozni kívánt könyvtár relatív vagyabszolút könyvtárleíróját kell megadni. (A parancs használatakor ne feled-kezzünk megg arról, hogy csak a saját könyvtárunkban hozhatunk létrekönyvtárakat és állományokat.) A következo példa során a felhasználó elo-ször a saját könyvtárába lép, majd ott egy könyvtárat hoz létre latex né-ven, majd belép ebbe a könyvtárba:

# cd# mkdir latex# cd latex#

A touch parancs segítségével állományokat hozhatunk létre. A következotouch

példa során a felhasználó az imént létrehozott könyvtárban egy állománythoz létre majd kiíratja annak nevét és egyéb adatait:

# touch elso.tex# ls -l elso.tex-rw-r--r-- 1 root root 0 JÚN 10 12:03 elso.tex#

Az rmdir parancs segítségével törölhetünk üres könyvtárakat. Állomá-rmdir

nyokat az rm parancs segítségével törölhetünk. Ügyelnünk kell, mert álta-rm

lában nincs mód arra, hogy a törölt állományokat helyreállítsuk.Állományokat másolni Unix alatt a cp parancs segítségével lehet. A pa-cp

rancsnak meg kell adnunk, hogy mit akarunk másolni és azt hogy hova.A következo példa bemutatja, hogy a munkakönyvtárban található latexkönyvtárból hogyan másoljuk át az elso.tex állományt a munkakönyv-tárban található regi könyvtárba.

# cp latex/elso.tex regi/#

2.2.2. A hajlékonylemez kezeléseA Unix rendszerek segítséget adnak a hajlékonylemez kezeléséhez. Fontos,hajlékonylemezhogy képesek legyünk a hajlékonylemez kezelésére, mert az adatainkat ígyképesek leszünk arhiválni, és más gépekre átmásolni akkor is, ha a számí-tógépek nincsenek számítógéphálózatba kötve.

14

“modul”2002/11/27page 15

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

Szeretnénk felhívni a figyelmünket, hogy az adatokat mindig több he-lyen is oriznünk kell. Szerencsés esetben a környezetünkben olyan tehnikaiháttér áll a rendelkezésünkre, amely vállalja az adatok mentését, arhivá-lását. Ilyenkor a helyi számítógépes szakemberek rendszeresen készítenekbiztonsági másolatot adatainkról és egy esetleges meghibásodás esetén azadatokat a arhívumból helyreállítják. Ahol ilyen szolgáltatásra nem szá-míthatunk – pl. az otthoni számítógépünkön – ott magunknak kell gon-doskodnunk az arhiválásról. Ez kisebb adatmennyiség esetén megoldhatóhajlékonylemezre másolással. Ilyenkor az általunk létrehozott dokumentu-mokat rendszeresen hajlékonylemezre másoljuk és biztos helyen elzárjuk,hogy az esetleges meghibásodáskor ne vesszen el munkánk eredménye.

E könyvben nem a Unix rendszerek hajlékonylemez-kezelését mutatjukbe, mert az meglehetosen sok helyet venne igénybe, részletes magyaráza-tot igényelne. Bemutatjuk viszont az mtools programcsomag néhány pa- mtools

rancsát. Ezen parancsok segítségével DOS formátumú hajlékonylemezekethasználhatunk olyan parancsokkal, ahogyan azt a DOS alatt sokan mármegszokhatták.

A hajlékonylemez formázását az mformat paranccsal végezhetjük el. E mformat

formázás során a hajlékonylemezen található állományok és könyvtáraktörlodnek, az adatok elvesznek. Ma már a kereskedelemben kapható hajlé-konylemezek formázva vannak, néha azonban ennek ellenére szükségünklehet a formázásra. A következo példa a hajlékonylemez formázását mu-tatja be:

# mformat a:#

Amint látjuk az mformat számára az a: jelenti a hajlékonylemezt. Tud- a:

nunk kell, hogy a Unix rendszerek nem használják az a: jelölést, de azmtools minden segédprogramja elfogadja, azért, hogy a DOS alatt meg-szokott formát használhassuk.

Az mcopy parancs segítségével másolhatunk állományokat a hajlékony- mcopy

lemezre vagy tölthetünk onnan vissza adatokat a saját könyvtárunkba. Akövetkezo példa egy állományt másol a hajlékonylemezre:

# mcopy elso.tex a:#

Az mdir parancs segítségével írathatjuk ki a hajlékonylemezen található mdir

állományok és könyvtárak nevét a képernyore. A következo parancs a haj-lékonylemezen található elso.tex állomány nevét írja a képernyore:

15

“modul”2002/11/27page 16

� �

�

�

�

�


# mdir a:Volume in drive A has no labelVolume Serial Number is 7BFD-835FDirectory for A:/

elso tex 25 06-10-2002 12:31 elso.tex1 file 25 bytes

1 457 152 bytes free

#

2.2.3. ÖsszefoglalásAz állománykezelésrol szóló fejezet végén bemutatunk néhány gyakorlatipéldát, összefoglaljuk a legfontosabb parancsokat.

Az elsoi, gyakorlatban is használható példa során a következo lépéseketvégezzük el:

1. A saját könyvtárunkba lépünk, mivel ez az a hely, ahol könyvtárakatés állományokat hozhatunk létre.

2. Létrehozunk egy könyvtárat, amely egy bizonyos munkát fog tartal-mazni. Tesszük ezt azért, hogy az egyes munkáinkat alkotó állomá-nyok ne keveredjenek össze.

3. Belépünk ebbe a könyvtárba.

4. Ebben a könyvtárban létrehozunk egy állományt, amely a dokumen-tumot tartalmazza.

5. Elindítjuk a szövegszerkesztot amellyel az állomány módosítjuk, tar-talmát megírjuk. (Ennek a szövegszerkesztonek a használatáról a 23.oldalon olvashatunk bovebben.)

# cd# mkdir latex# cd latex# touch elso.tex# vim elso.tex

16

“modul”2002/11/27page 17

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

A következo példa során bemutatjuk a hajlékonylemezre való mentést.Az elozo példa során elkészített állományt mentjük a hajlékonylemezre. Esorán a munka során a következo lépéseket hajtjuk végre:

1. Formázzuk a hajlékonylemezt. Ezalatt törlodik minden adat, amelyeredetileg a hajlékonylemezen volt.

2. Másoljuk az állományt a hajlékonylemezre.

3. A hajlékonylemezen található állományokról kérünk egylistát, hogymeggyozodjünk róla, az állomány a lemezre került.

# mformat a:# mcopy elso.tex a:# mdir a:Volume in drive A has no labelVolume Serial Number is 4FD7-AD15

Directory for A:/


1 457 152 bytes free

#

A következo példa során a hajlékonylemezrol való visszatöltést vesszüksorra. A munka során a következo feladatokat végezzük el:

1. A saját könyvtárunkba lépünk, mert itt tudunk könyvtárakat és állo-mányokat létrehozni.

2. Készítünk egy könyvtárat, amelybe vissza fogjuk tölteni az állományt.

3. Listázzuk a hajlékonylemezen található állományokat, hogy meggyo-zodjünk a keresett állomány a hajlékonylemezen van-e.

4. Az állományt visszatöltjük a hajlékonylemezrol az imént létrehozottkönyvtárba.

5. Kiíratjuk a képernyore a visszatöltésre használt könyvtár tartalmát,hogy lássuk sikeres volt-e az állomány visszatöltése

17

“modul”2002/11/27page 18

� �

�

�

�

�


Parancs Leíráscd munkakönyvtár megváltoztatásacp állományok másolásaexit kilépéshalt számítógép leállításals állományok, könyvtárak neveinek kiíratásaman a kézikönyv megjelenítésemcopy másolás hajlékonylemezre, hajlékonylemezrolmdel állomány törlése hajlékonylemezrolmdir hajlékonylemez tartalmának kiíratásamformat hajlékonylemez formázásamkdir könyvtár létrehozásammd könyvtár létrehozása hajlékonylemezenpasswd felhasználói jelszó megváltoztatásapwd munkakönyvtár kiíratásarm állomány törlésermdir könyvtár törlésetouch állomány létrehozásatree könyvtárszerkezet kirajzolása

2.1. táblázat. Néhány Linux parancs

# cd# mkdir visszatoltott# mdir a:Volume in drive A has no labelVolume Serial Number is 4FD7-AD15Directory for A:/


1 457 152 bytes free# mcopy a:/elso.tex visszatoltott/# ls -l visszatoltott/Összesen: 4-rw-r--r-- 1 root root 27 JÚN 10 12:52 elso.tex#

18

“modul”2002/11/27page 19

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

Az állománykezelésben a 2.1 táblázat által bemutatott parancsok hasz-nos segítséget nyújthatnak. Szeretnénk még egyszer felhívni a figyelmet,hogy az itt tárgyalt parancsok nem mindegyike része az összes Unix rend-szernek, néhányat esetleg külön kell telepíteni.

2.3. Szöveges állományokAz igény, hogy szöveges üzeneteket a betuk kódolásával reprezentáljunk,jóval régebbi a a számítástechnikánál. Kezdetben szöveges üzenetek átvi-telére készültek ún. kódtáblázatok, amelyek alkalmasak voltak a betuk ésírásjelek kódjaikkal való ábrázolására. Igen sokan ismerik pl. az ún. morzekódot, amely hosszú és rövid jeleket valamint hosszú és rövid szünetekethasznál az átvitt szöveg kódolására.

A technika fejlodésével megszülettek azok az elektromehanikus szerke-zetek, amelyek a kódolást és dekódolást, az átalakítást és a visszaalakítástautomatizálták. Az ilyen eszközökkel már írógépszeru szerkezeteket lehe-tett kialakítani, amelyek használata egyszerubb volt a morze jeleknél, nemkellett speciális tudás, évekig tartó gyakorlás. Az ilyen „távgépíró” eszközökelterjedésével megszületett az igény a szabványos kódrendszerek kialakítá-sára, hogy a készülékek képesek legyenek egymással tartani a kapcslatot.

Az elektromehanikus szerkezetek elterjedésével született meg az ASCII ASCIIszabvány (American Standard Code for Information Interchange), a hat-vanas évek elején. Ezt a szabványt a számítástechnika is átvette, ma iselterjedten használatos.

Kezdetben az ASCII szabvány hét biten (binary digit), bináris helyiér- bitbinary digittéken kódolt minden egyes betut, írásjelet speciális kódot. A kettes szám-

rendszer hét helyiértéken összesen 128 kombinációt képes kódolni, az AS-CII szabvány tehát 128 jel megkülönböztetésére képes. Ebben a 128 jelettartalmazó kódtáblázatban az angol nyelv kis és nagybetui, a tízes szám-rendszer számjegyei, az írásjelek és néhány speciális jel kapott helyet azéveken át tartó fejlesztés során.

Ahogyan az ASCII kódtáblázatot egyre több helyen használni kezdték,igény jelentkezett arra, hogy az angol nyelvben nem szereplo, de egyesnemzetek nyelvében megtalálható speciális – pl. ékezettel ellátott – jeleketis kezelni lehessen. Szerencsére a számítástechnikában ekkorra elterjedta nyolc bites kódolás, így a kódtáblázatot ki lehetett terjeszteni 256 jelre.Nyolc biten ugyanis 256 féle változat hozható létre.

19

“modul”2002/11/27page 20

� �

�

�

�

�


A nyolc bitet használó ún. kiterjesztett ASCII már tartalmazza pl. a fran-cia nyelv összes kis- és nagybetujét. Sajnos a magyar nyelv speciális, kéthosszú ékezetet tartalmazó jelei (oOuU) nem kaptak helyet a kiterjesztettASCII kódtáblázatban sem, mivel azokat csak a magyar nyelv használja.

Sajnos a kiterjesztett ASCII korántsem olyan szigorúan betartott szab-vány mint a hét bites elodje. Az egyes gyártók sokszor más-más kódtáblátvezettek be, ezért az általuk kifejlesztett eszközök sokszor ma sem csere-szabatosak egymással.

Igen érdekesen alakult a sorok végének jelzésére használt kódok sorsa.A kezdeti elektromehanikus szerkezetek másodpercenként 30 jel átvitelérevoltak alkalmasak, az írást végzo mehanikus szerkezetnek – kocsinak –azonban

�� másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy a sor elejére fusson. Az

ASCII kódtábla úgy oldotta fel ezt a problémát, hogy a sorok végének jelzé-sére két jelet használt, amelynek az átviteléhez

��

��

�� másodpercre

volt szükség. Késobb – amikor a jelek fogadását már nem mehanikusan vé-gezték el – feleslegessé vált a sor végének ez a kettos kódolása. Érdekesmódon megjelentek a piacon olyan számítógépes rendszerek, amelyek mais két jelet használnak a kódolásra, olyanok, amelyek a két jelbol az elsotválasztották és olyanok is, amelyek a másodikat. Ma pl. a DOS-t futtatószámítógépeken két jel szolgál a sor végének jelzésére, a UNIX lapú rend-szerek a 10-es kódot, az Apple számítógépei pedig a 13-as kódot használjáka sorok végének jelzésére.

Mivel a kiterjesztett ASCII sem adott teljes megoldást az írásjelek kódo-lására, születtek egyéb kódtáblázatok, szabványok, amelyek több kódlapot,esetleg a jelek kódolására több 8 bites egységet használva tettek kísérleteta teljes megoldás megalkotására. Bármelyik rendszert használják azonbana programjaink, tudnunk kell, hogy ezek legtöbbje az ASCII kódlapra épül,annak kiterjesztett, bovített változatai.

UNIX alapú rendszerek általában az ISO (International Organization forStandardization) által alkotott szabványokat használják a betuk és jelekkódolására. Az iso8859 szabvány írja le a betuk kódolását, ezen belül pe-dig az iso8859-2 szolgál a kelet európai nyelvek kódolására. Az iso8859-1 anyugat európai nyelvek kezelését teszi lehetové.

Fontos lehet tudnunk, hogy a UNIX alapú rendszerek a szöveges állomá-nyok, ASCII állományok kezelésére igen sok eszközt biztosítanak. A UNIXfejlesztésének egyik alapgondolata az volt, hogy minden információt lehetASCII állományba kódolni és mivel ezek kezelése viszonylag egyszeru min-dent érdemes is így tárolni.

20

“modul”2002/11/27page 21

� �

�

�

�

�

Állománykezelés

2.2. táblázat. Az iso8859-1 kódlap

2.3. táblázat. Az iso8859-2 kódlap

21

“modul”2002/11/27page 22

� �

�

�

�

�


22

“modul”2002/11/27page 23

� �

�

�

�

�

3. fejezet

Szövegszerkesztés

3.1. AlapfogalmakA szövegszerkesztésen (text editing) ASCII állományok szerkesztését értjük, szövegszerkesztés

text editingvagyis olyan folyamatot, amely során betukbol, számjegyekbol, írásjelekbolés speciális jelekbol álló állományokat változtatjuk.

Fontos tudnunk, hogy a magyar szakirodalomban szövegszerkeszto prog-ramnak szokás nevezni azokat a programokat is, amelyekkel a szöveg meg-jelenési formája is módosítható. Ezeket a korlátozott tipográfiai eszközök-kel felszerelt programokat az angol szakirodalom word processor kifeje- word processorzéssel jelöli, magyarul pedig talán a irodai programcsomag (kiadványszer-keszto?) kifejezés a legszerencsésebb. Mi az ilyen programokkal ehelyüttnem foglalkozunk.

3.2. A vi használataA vi szövegszerkeszto minden Unix rendszeren elérheto, de vannak más vi

operációs rendszeren futtatható változatai is. Valójában elmondható, hogyszinte minden operációs rendszerre létezik vi szövegszerkeszto, ezért hamegtanuljuk használni bármilyen rendszeren el tudjuk végezni a feladata-inkat. Unix rendszerek alatt a vi ismerete szinte kötelezo.

A legtöbb Linux rendszeren a vi továbbfejlesztett változata, a vim van vim

telepítve. A vim indítható a vi paranccsal is, ilyenkor csak az „alap” szol-

23

“modul”2002/11/27page 24

� �

�

�

�

�


Parancs Jelentésw az szerkesztett állomány mentése eredeti névenw! az állomány eroltetett mentésew nev az állomány mentése a nev névenn,m w nev sorok mentése nev névenr nev a nev betöltése kurzorhozq kilépésq! kilépés mentés nélkülwq az állomány mentése és kilépés/minta minta keresése a szerkesztett szövegben

3.1. táblázat. A vi legfontosabb parancsai

gáltatásokat nyújtja, vagyis úgy muködik, ahogyan minden vi muködikbolygónkon.

A parancs kiadásakor megadhatjuk a szerkeszteni kívánt állomány nevéta parancs után:

# vim elso.tex

A kilépés a vi-ból sokak számára problémát jelent, ezért a szövegszerkesz-kilépés a vi-bóltésrol szóló fejezet elején ejtünk errol néhány szót!

Ha ki akarunk lépni a szövegszerkesztobol a módosítások mentésével,akkor járjunk el a következoképpen:

1. Nyomjuk le kétszer az Esc billentyut!

2. Nyomjuk le a : billentyut. Ekkor egy kettospont jelenik meg a ké-pernyo legalsó sorában!

3. Nyomjuk le a w q billentyuket (ekkor megjelennek a wq betuk aképernyo alsó sorában), majd nyomjuk le az Enter billentyut!

Ha a változtatások mentése nélkül szeretnénk kilépni a szövegszerkesz-tobol, akkor a w q billentyuk lenyomása helyett használjuk a q ! bil-lentyuket a kilépéshez, egyébként járjunk el a már bemutatott módon. Aq! hatására a szövegszerkeszto mentés nélkül lép ki, a változtatások ame-lyeket a szöveges állományon végeztünk, elvesznek.

24

“modul”2002/11/27page 25

� �

�

�

�

�

Szövegszerkesztés

Billentyu Jelentésh és l balra és jobbra 1 betutj és k lefelé és felfelé 1 sort0 és $ sor elejére és végéreg g és Shift + g állomány elejére és végérew és b szavanként elore és vissza{ és } bekezdés elejére és végérex törlés betunként elored h törlés betunként visszar betu felülírásad d sor törlésed w és d b törlés szó végéig és elejéigd g g és d Shift + g törlés állomány elejéig és végéigv kijelölés üzemmódV kijelölés soronkéntCtrl + v téglalap alakú kijelölésx kivágásy másolásp beillesztés

3.2. táblázat. A vi legfontosabb billentyuparancsai

3.2.1. A vi állapotaiA vimuködésének megértéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy megismer-kedjünk a vi állapotaival. A vi egyes billentyuk lenyomására attól függo vi állapotaimódon reagál, hogy éppen milyen állapotban van. Ez kissé meg szokta za-varni azokat a felhasználókat, akik még nem ismerik ezt a programot.

A következo felsorolás a vi állapotait mutatja be, valamint azt, hogyantudunk az állapotok közt váltani:

normál mód : Normál módban a vi minden lenyomott billentyunek kü-lönleges jelentoséget tulajdonít, minden lenyomott billentyu valami-lyen komplex jelentéssel bír.Normál módban a programmal nem lehet gépelni, a vi nem „írógép-szeruen” viselkedik. Ha pl. lenyomjuk a k billentyut, akkor nem je-

25

“modul”2002/11/27page 26

� �

�

�

�

�


lenik meg a k betu a szövegben, hanem egy sorral feljebb lép a kurzora képernyon.A vi indítás után normál módba van. Beszúró módból az Esc lenyo-másával, parancs módból az Esc kétszeri lenyomásával léphetünknormál módba.

beszúró mód : Beszúró módban a vi szöveg írására használható. Ebbenaz üzemmódban a program úgy muködik mint egy írógép, a lenyomottbillentyunek megfelelo betu bekerül a szövegbe a kurzor helyére.Beszúró módba a normál módból az i betu lenyomásával juthatunk.

parancs mód : Parancs módban a programnak parancsokat adhatunk. Aparancsok a képernyo alsó sorában jelennek meg, a vi az Enter lenyo-mása után hajtja végre oket.Parancs módba normál módból a : billentyu lenyomásával jutha-tunk. Az Enter lenyomásakor – a parancs végrehajtása után – a pro-gram újra normál módba kerül. Ha az Esc billentyut kétszer nyomjukle parancs módban, a vi a parancs végrehajtása nélkül lép vissza nor-mál módba.

A felhasználó számára igen fontosak a vi parancsai, hiszen ezek adnaklehetoséget az állomány mentésére és a kilépésre. A 3.1 táblázat foglaljaössze a program legfontosabb parancsait. Szeretnénk felhívni a figyelmetarra, hogy itt csak a legfontosabb parancsokat soroltuk fel.

A vi normál módban használható billentyukombinációit a 3.2 táblázat-ban foglaltuk össze. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a táb-lázatok csak a legfontosabb, a használathoz elengedhetetlenül szükségeseszközöket mutatják be.

26

“modul”2002/11/27page 27

� �

�

�

�

�

4. fejezet

A tipográfia alapjai

A tipográfia az írott (nyomtatott) szöveg eloállításának muvészete. A tipog-ráfusok muvészi szinten ismerik a szövegeket, ábrákat, képeket tartalmazónyomdai termékek megjelenésével szemben támasztott szakmai, esztétikaiés egyéb követelményeket.

Fontos tudnunk, hogy tipográfia már a számítógépek elott is létezett, sotazt kell mondanunk, hogy a tipográfia szabályrendszerét jóval a számító-gépek megjelenése elott kidolgozták és használták. Számítógépes nyomdaieszközöket használva a feladatunk csupán annyi, hogy a nyomdai terméke-ket olyan formában állítsuk elo, hogy azonkon ne lehessen észrevenni, hogyszámítógéppel készült.

Nagyon nehéz összefoglalni, hogy mit is értünk nyomdai elokészítésen,mit csinál egy tipográfus. Ha nagyon általánosan kívánjuk megfogalmaznia feladatkörét, akkor azt mondhatjuk, hogy a szerzo mondandója és stílusa,a téma és a terjedelem, az olvasóközönség és a használt nyomdai techno-lógia alapján meghatározza, hogy hova kerüljenek a betuk, milyen legyenazok alakja és elrendezése.

Nyilvánvaló, hogy a tipográfusnak igen sokrétu ismeretekkel kell ren-delkeznie, komoly stílusérzéket kell kifejlesztenie, valamint igen jól kellismernie a nyomdatechnika korlátait és szabályait. Ma már bárki végez-het tipográfiai munkát akinek van egy számítógépe, de soha ne feledjükel, hogy a tipográfia muvészet. Tartsuk szem elott, hogy zenei programotis vásárolhat bárki, de attól még senki nem lesz zeneszerzo, ha telepít aszámítógépére egy programot.

27

“modul”2002/11/27page 28

� �

�

�

�

�


Mértékegység SI Eredetinch (Angol) 25,40 mminch (Francia) 27,07 mmpont (Didot) 0.376 mm 1/72 Francia inchpont (Angol) 0.3514598 mm 1/72,27 Angol inchpont (TeX) 0.3514598035 mm 1/72.27 Angol inchpont (Postscript) 0.3527777778 mm 1/72 Angol inchpica (Angol) 4.2175176 mm 12 pont (Angol)pica (TeX) 4.217517642 mm 12 pont (TeX)pica (Postscript) 4.233333333 mm 12 pont (Postscript)cicero 4.531 mm 12 pont (Didot)

4.1. ábra. Tipográfiai mértékegységek

4.1. MértékegységrendszerekA tipográfiában kétféle mértékegységrendszer terjedt el. Az Didot rend-szert elterjedten használják Európában, míg Angliában és az Egyesült Ál-lamokban az angolszász mértékrendszert.

Mindkét mértékrendszer alapja a pont, de a két mértékegységrendszer-ben használt pont más-más távolságmértéket jelent. A Didot pont a Fran-ciaországban használatos francia Inch 1/72-ed része, annak értéke 0,376mm.

Valamivel bonyolultabb a helyzet az angolszász ponttal. (A francia és azangol mértékrendszer közti konfliktus legendás) Eredetileg az angol pont1/72,27 Angol inch volt, de az egyszeruség kedvéért ma már 1/72 Angolinchet használunk, amely 0,353 mm. Természetesen nem mindenki ált átaz egyszerusítésre, így létezik régi angol pont is, amely 0.351 mm.

Mindkét rendszer értelmezi a pont 12-szeresét, amelynek neve az Euró-pai rendszerben Cicero (4,51 mm), az Angolszász rendszerben pedig Pica(4.24 mm).

4.2. A betuA nyomtatott szöveg legalapvetobb építoköve a betu. Amikor beturol be-szélünk, akkor általában ide soroljuk a kis és nagybetuket, a számokat, azírásjeleket és még jó néhány speciális jelet is.

28

“modul”2002/11/27page 29

� �

�

�

�

�


4.2. ábra. Talpas és talpatlan fontok

4.2.1. A betuk alakjaA betuknek alakja, stílusa, hangulata van. Amikor a betut készíto betu-metszo készít egy bizonyos stílusú betut, akkor általában minden betunekelkészíti az adott stílusú formaváltozatát, hogy a szöveget egységes stílus-ban lehessen kinyomtatni.

Az azonos stílusú, együvé tartozó betuk halmazát fontnak nevezzük. A fontfont tartalmazza pl. a magyar nyelven való íráshoz szükséges összes jelet,olyan formában, hogy „jól mutassanak” egymás mellett.

A fontokat szokás fontcsaládokba, osztani a rájuk jellemzo fobb stílusje- fontcsaládgyek alapján. A tipográfia, a nyomdászat története során több felosztás iskialakult, elterjedt, de sajnos mindegyik túl bonyolult ahhoz, hogy ehelyütthasználjuk. Az általunk használt felosztás igen primitív, arra viszont min-denképpen jó, hogy a legfontosabb betustílusokat megkülönböztessük. Mi akövetkezo felosztást használjuk:

talpas fontok: Ezek a betuk jellegzetes, talpakban végzodo vonalakból áll-nak, ellentétben a talp nélküli betukkel. Egyes szerzok szerint ezek atalpak nagymértékben megkönnyítik az olvasást, ezért ezeket a betu-ket hosszabb szövegek készítésére, szedésére ajánlják. (4.2 ábra)Mivel a talpak használata a római idokben jött divatba, ezeket a fon-tokat szokás roman fontoknak is hívni. roman

talp nélküli fontok: Léteznek olyan fontok is, amelyeknél a vonalak vé-gén nem található talp. Ezeket talp nélküli vagy francia eredetu kife-jezéssel sans seriff fontoknak nevezzük. sans seriff

Egyesek szerint a talp hiánya megnehezíti az olvasást, ezért ezeket afontokat rövidebb szövegek (pl. címek) szedésére használjuk.

29

“modul”2002/11/27page 30

� �

�

�

�

�


4.3. ábra. Kis kapitális betuk, ugráló számok

egyméretu fontok: A betuk általában változó szélességuek, vagyis min-den betu más és más szélességu helyet foglal el a papíron. Készülnekolyan fontok is, amelyekben minden betu azonos szélességu. Ezeketa betuket egyméretu vagy az angol kifejezéssel monospace fontoknakmonospacenevezzük.A monospace fontok helypazarlóak és nehéz oket olvasni, tehát csakakkor használjuk oket, ha elengedhetetlenül fontos. A számítástehni-kai szakirodalomban a számítógép által a képernyo írt szövegek, gépinyelvek, programok szedésére terjedt el leginkább ez a fontcsalád, azangolszász tipográfiában pedig személytelen, hivatalos szövegek ké-szítésére használják.

egyéb fontok: Egyszerusített felosztásunkban minden fontot, amely je-lentosen különbözik az eddig bemutatottaktól az egyéb kategóriábasoroljuk. Ide tartozhatnak a plakátok, de igen feltuno de rövid szöve-gek szedésére alkalmas groteszk fontok, a díszes, nehezen olvashatókalligrafikus fontok vagy a betuk helyett piktogramokat, szimbólu-mokat tartalmazó szimbólumtáblák.

A betumetszo egy font elkészítésekor gondol arra is, hogy a szerzo néhaki akar emelni egy szövegrészt, fel akarja hívni a figyelmet egy címre, ezértszeretne az adott fontban többféle betuváltozatot használni. A font készí-betuváltozattésekor ezért a font több változatban is elkészül. Általában a következováltozatokat különböztetjük meg:

kurzív: A kurzív betuváltozat (4.4 ábra) alakja teljesen különbözik a nor-mális párjától, de ahhoz stílusában illeszkedik. A kurzív betut a mu-

30

“modul”2002/11/27page 31

� �

�

�

�

�


vész szövegben található kiemelések szedésére készítette, oly módon,hogy ízlésesen illeszkedjen a szöveghez.Kurzív betut használhatunk egy-egy szó, mondatrészek kiemeléséreesetleg címek szedésére. Soha ne használjunk kurzív betut hosszabbszöveg szedésére, mert ezek a fontok nehezebben olvashatóak, hosszúszöveg esetén fárasztják az olvasót.A kurzív betuket szokás italic változatnak is nevezni (Olaszországban italicterjedtek el elsoként), de sokan hibásan döntöttnek is nevezik.

döntött: A döntött betuk (4.7 ábra) alakja többé kevésbé megegyezik nor-mál párjukkal, de ahhoz képest kissé döntött formájúak. A betut ké-szíto muvész azért készít döntött változatot, hogy hosszabb szövegetis ki tudjunk emelni anélkül, hogy az olvasót a nehezebben olvashatókurzív változattal terhelnénk.A döntött betuk szinte kizárólag hosszabb – néhány mondatos – idé-zetek kiemelésére szolgálnak.Tudnunk kell, hogy egyes programok a normál betu megdöntésével kí-sérelnek meg döntött és kurzív betuket létrehozni, ezek azonban sohanem lesznek olyan minoséguek, mint a betumetszo által készített vál-tozatok.

kis kapitális: A kis kapitális (4.3 ábra) betuk alakja megközelítoleg azo-nos a nagybetukkel, mérete pedig pontosan megegyezik a kisbetukkel.A kis kapitális betukkel olyan szöveg állítható elo, amely nagybetus,az olvasó azonban képes különbséget tenni a nagy- és kisbetuk közt.A kis kapitális betu szinte kizárólag nevek szedésére használatos.Soha ne szedjünk hosszabb szöveget ilyen fontokkal, mert az ered-mény csúf és olvashatatlan.Egyes programok képesek a betuk átméretezésével ilyen jellegu szö-veget eloállítani, az ilyen betuk minosége azonban nem kielégíto.Szokás a kis kapitális betuk mellé ugráló számokat helyezni a fontba.A kis kapitális betuket angolul small caps változatnak nevezik. small caps

félkövér: A félkövér betu (4.5 ábra) vaskosabb mint az eredeti. Arra ké-szült, hogy a szövegtörzsön kívül eso részeket kiemeljük.Félkövér betuket használhatunk címekben, plakátokon, de soha nehasználjuk a kenyérszövegben (a dokumentum fo szövegében, a szö- kenyérszövegvegtörzsben) kiemelésre, mert az eredmény csúf és igénytelen lesz.

31

“modul”2002/11/27page 32

� �

�

�

�

�


4.4. ábra. Normál font és kurzív párja

4.5. ábra. Normál, félkövér, kövér és kurzív kövér fontok

kövér: A kövér betu (4.5) a félkövér betuváltozatnál is vaskosabb képet ad.Használatakor fokozottan igazak a félkövér betuknél elmondottak.

félkövér- és kövér kurzív: Címek szedésére elterjedten használt a kur-zív betuk félkövér ill. kövér változata (4.5 ábra). Erre a betuváltozatraigazak a kurzív és a félkövér betuknél elmondottak.

32

“modul”2002/11/27page 33

� �

�

�

�

�


4.2.2. A betuk méreteA betuk méretét általában pontban szokás megadni. Könyvek, dolgozatokszedésére kb. 12 pontos betuket, cikkek, újságok szedésére 10 pontos betu-ket szokás használni.

A betuk mérete a betuk magasságával van összefüggésben, de az elterjedttévhittel ellentétben ez nem egzakt mérés eredménye. Amikor a betumetszoelkészít egy 12 pontos betut, akkor tulajdonképpen semmilyen szabály nemköti, nincs eloírva pl. az, hogy az „x” betu magasságának éppen 12 pontnakkell lennie. Ez az oka annak, hogy az egyes betuk ugyanazon méretbennagyobbnak tunnek.

A betuméretekkel kapcsolatban tanácsként csak azt tudjuk elmondani,hogy a helyes betuméret megválasztása igen fontos, érdemes próbanyoma-tokon megvizsgálni milyen képet ad az adott betumérettel a font, mennyireolvasható, kellemes a szemnek.

A nyomtatott dokumentumban általában többféle betuméret is szerepel.A címek nagyobb, a szöveg egyéb részei kisebb betuvel készülnek. Igen fon-tos, hogy a betuméretek megfelelo arányban legyenek egymáshoz és ennekellenorzéséhez nem kevés stílusérzék szükséges. Szerencsére a késobbiek-ben tárgyalt LATEX tördelorendszer általában alapbeállítás szerint is olyanösszképet produkál, amely megfelel az elvárásoknak.

4.2.3. LigatúrákA ligatúrák több betubol, írásjelbol képzett jelek, amelyeket a szebb, olvas- ligatúrákhatóbb íráskép érdekében használunk.

A 4.6 ábra alsó részében láthatjuk milyen formában jelennek meg a be-tuk, amikor fi és ffi betuk kerülnek egymás mellé. Láthatjuk, hogy az f betufelso része túlságosan közel kerül az utána következo betuhöz. Ez kissémegnehezíti az olvasást – bár nem tragikus mértékben.

A betuket készíto muvész általában elkészíti az fi és ffi betucsoportokategy jellé szerkesztve. Ezeket a ligatúrákat a szövegtördelo program helyet-tesíti a szövegbe. Ahol az fi betuk egymás mellett szerepelnek oda pl. az filigatúrát helyettesítve be, amelyet a 4.6 ábra felso részén láthatunk.

Ma már minden szövegtördelo programtól elvárható, hogy ha a ligatúrarendelkezésre áll az adott fontban, akkor azt használja, így a nyomtatottszöveget szebbé, olvashatóbbá tegye.

33

“modul”2002/11/27page 34

� �

�

�

�

�


fi ffi�alappont

��szélesség

�

�magasság

�

�

mélység

szélesség = 45.60464pt magasság = 18.31163pt mélység = 5.22458pt

fi ffi�alappont

��szélesség

�

�magasság

�

�

mélység


4.6. ábra. Ligatúrák

4.2.4. Ékezetek és mellékjelekA különféle nyelvek által használt ékezetek és mellékjelek nagymértékbenékezetekmegnehezítik a nyomdai munkáklatokkal foglalkozó szakemberek, muvé-szek dolgát. Még Európán belül is olyan változatos ékezeteket használnakaz egyes nemzetek, hogy szinte már muvészet azokat kezelni.

A professzionális programoknak minden ékezetet a megfeleloképpen kellkezelnie, hiszen bármelyik dokumentumban lehet egy név, egy idegen szó,amely szükségessé teszi az adott ékezet használatát. Nem szabad tehátolyan programot használnunk, amely csak bizonyos nemzet vagy nemzetekbetuit képes kezelni, hiszen nagyon könnyen elofordulhat, hogy a a szöveg-ben található egyetlen betu miatt lesz a végeredmény elfogadhatatlan.

Sok program és szabvány az ékezeteket és mellékjelek a betuktol elvá-lasztva, külön kezeli. Ez azt jelenti a számunkra, hogy építokockaként ál-líthatjuk elo a betukbol és mellékjelekbol az írásképet. Tehetünk pl. egy-szeres hosszú ékezetet az y beture (ý) vagy hullámos ékezetet az n betu fölé(ñ).

A 53. oldalon található 5.4 táblázatban felsoroljuk a legfontosabb ékeze-teket, amelyeket a LATEX segítségével nyomtathatunk.

34

“modul”2002/11/27page 35

� �

�

�

�

�


4.7. ábra. Döntött talpatlan font

4.2.5. Írásjelek kezeléseAz írásjelek igen sok kiadványban hibásan szerepelnek, ami rettenetesenzavaró és csúnya, ezért néhány szót mindenképpen ejtenünk kell a témá-ról. A nyomdai költségek csökkentése érdekében itt mutatjuk be a késobbtárgyalt LATEX programcsomag írásjelek készítésére szolgáló eszköztárát is.

Magyar nyelvben a mondat végi írásjelek (.!? stb.) elott soha nem ha-gyunk ki szóközt, míg utánuk mindig egy szóköz található. Ugyanez igaz avesszore, pontosvesszore és általában a mondaton belüli tagmondatot elvá-lasztó írásjelre is.

Az idézojelek a magyar nyelvben a 9-es szám alakját követik, mindig alulkezdodnek és az idézett szöveg végén fent végzodnek. A helyes alak tehát;„idézet”. Ez a példa LATEX alatt ��tehát; ,,idézet’’. Ez formában ké-szült.

Idézeten belüli idézetet a » és « jelekkel jelzünk. A jeleknek mindig az„idézet felé kell »mutatniuk«, belül szóköz nélkül, kívül szóközzel”. Ezt LATEXalatt ��kell >>mutatniuk<<, belül formában készíthetjük el.

A gondolatjel a magyar szabályok szerint „–” jelként jelenik meg (félkvirt- félkvirtmínuszmínusz). A gondolatjelek elott és után – általában – szóközök találhatóak,de az írásjelek – vesszo, pontosvesszo stb. –, itt is szóköz nélkül kapcsolód-nak. A LATEX ezt a jelet a --. betuk hatására állítja elo.

Az angol nyelv idézojelei mindig befelé mutatnak és felül helyezkednekel, pl. “Yes” (��“Yes’’). A belso idézojelek hasonlóak, de nem párosak: “Isaid ‘Yes’, nothing else.”.

Igen fontos az is, hogy az angol gondolatjelek a magyar nyelvben használtgondolatjeleknél hosszabbak (kvirtmínusz), azok elott és után nem haszná- kvirtmínuszlunk szóközt: “Yes—he said–nothing else.”. Ezeket a jeleket a --- hárombetus kifejezéssel szedhetjük LATEX-et használva.

35

“modul”2002/11/27page 36

� �

�

�

�

�


Nagyon fontos az is, hogy a LATEX csak a megfelelo nyelvet támogatóüzemmódban szedi helyesen ezeket a jeleket, többnyelvu dokumentumnálel kell helyeznünk a � selectlanguage parancsot azokon a helyeken, ahol�

selectlangua-ge más nyelven kezdünk írni. Ennek a parancsnak a használatát mutatja be

a következo példa:

\selectlanguage{english}We can type english text here.\selectlanguage{hungarian}Magyarul pedig itt...

4.3. Sorok, sortörésA tördeloprogram egyik legfontosabb feladata a szövegnek sorokra való tör-tördeloprogramdelése. E muvelet során a program kiszámítja, hogy a szöveg mekkora részefér el egy adott hosszúságú szakaszon és ahol szükséges új sort kezd.

Azt gondolhatnánk, hogy ez a muvelet egyszeru, a valóságban azonbanmeglehetosen bonyolult. A számítógépek megjelenése elott már kialakultakazok az összetett szabályok, amelyek alapján a sorokra tördelés elvégezhetoés amelyeket a tördeloprogramoknak is figyelembe kell venniük. Az igényesprogramok ezen szabályok alapján egy optimalizációs problémára vezetikvissza a sorok végének elhelyezését és megkísérlik megkeresni a legjobbelrendezést.

Az elso – és legfontosabb – kérdés az, hogy hol lehet új sort kezdeni. Aszavak végénél például általában lehet új sort kezdeni, de nem mindenesetben. Nem szokás megengedni a sortörést pl. a nevek elo- és utótagjaután közvetlenül. A Dr. Ács J. név esetében pl. a Dr. után, a J. elott nemszerencsés a sortörés, mert a szöveg olvashatatlanná válik. Ilyen esetbennem törheto szóközrol beszélünk, olyan szóközökrol, amelyek szóközként je-nem törheto

szóköz lennek meg ugyan, de soha nem a sor végén.Ha a sortöréseket csak a szóhatároknál engedélyeznénk, akkor sajnos a

tördelést nem lehetne kielégíto minoségben elvégezni. Hosszú szavak ese-tében ugyanis a a sorok hossza olyan nagy mértékben különbözne, hogy akialakuló íráskép csúf lenne.

Figyeljük meg a következo összefüggést; minél kevesebb betut tartalmaz-nak a sorok, a hosszú szavak annál nagyobb részét foglalják el, tehát an-nál kevesebb az esély arra, hogy a szóhatároknál kielégíto módon sortörést

36

“modul”2002/11/27page 37

� �

�

�

�

�


tudunk elhelyezni. Rövid sorhossz, nagy betuméret esetén tehát nehéz jósortörést találni.

Azt gondolhatnánk ebbol, hogy sok betut tartalmazó sorokat kell készíte-nünk a megfelelo sortörések érdekében. Ez azonban nem járható út, mertminél több betut tartalmaz egy sor, az olvasása során annál nagyobb azesély arra, hogy az olvasónak a sor elejének megtalálása problémát okoz.Sok betut tartalmazó sorok olvasása tehát fárasztó. Úgy kell tehát meg-választanunk a sor hosszát az adott betumérethez, hogy annak olvasásane fárassza túlságosan az olvasót. Ez az oka például annak, hogy a hely-takarékosság miatt kicsiny betuméretet használó újságok rövid hasábokbarendezik a szöveget.

Az olvashatóság miatt tehát korlátokat kell bevezetnünk a sorban sze-replo betuk számára nézve, amely bizonyos mértékben megnehezíti a szö-veg sorokra tördelését. A probléma megoldását az elválasztás adja. Az el-választás során a szövegben található szavakat elvágjuk, a szó elejét a sorvégére kiírjuk, a végét pedig a következo sor elejére tesszük. Az elválasztástegy - jellel jelezzük a sor végén, hogy az olvasó a szó elejének olvasásakormár felfigyeljen az elválasztásra.

Az elválasztás már a számítógépek megjelenése elott kialakult szabály-rendszerre alapul, ez pedig további problémákat vet fel. Ennek oka az, hogyaz elválasztási szabályok, amelyek leírják, hogy egy szót hol lehet elválasz-tani, meglehetosen bonyolultak. A legtöbb elválasztást végzo program nemminden lehetséges elválasztási helyet talál meg és – ami még rosszabb – né-hány esetben olyan helyen is elválasztást engedélyez, ahol azt a szabályoknem engedik meg.

Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy minden beszélt nyelvnek saját el-választási szabályai vannak. Ha pl. az angol nyelvben érvényes elválasztásiszabályok alapján választunk el egy magyar nyelven írott szöveget, akkornem csak igénytelen, de helyesírási szempontból is hibás írásképet kapunk.

További problémát okoznak a több nyelven írott dokumentumok. Ilyendokumentumok esetében a programnak minden használt nyelv elválasztásiszabályait ismernie kell, a szerzonek pedig jeleznie kell a szövegben, hogyaz adott ponttól más nyelvre tér át.

4.3.1. Vízszintes távolságokA szöveg sorokra tördelése során vízszintes méreteket, vízszintes távolsá-gokat kell vizsgálnia a tördelést végzo programnak.

37

“modul”2002/11/27page 38

� �

�

�

�

�


Minden betunek van egy vízszintes mérete, amely megadja, hogy a betuvízszintes irányban mekkora kiterjedésu. Egy betutípus esetén általábanminden betu más-más méretu helyet foglal a sorban. Az m betu szedéséhezszélesebb, az i betu szedéséhez keskenyebb helyre van szükség. Ez termé-szetesen azt eredményezi, hogy minden sorban más lesz a betuk száma.

Az egy szót alkotó betuk közt keskeny üres részek találhatóak. Ezek akeskeny üres részek választják el az egyes betuket egymástól, hogy azokne follyanak össze.

Sajnos a betuket elválasztó üres részek sem lehetnek azonos szélessé-guek, azoknak akkoráknak kell lenniük, hogy az olvasó azonos méretuneklássa oket. A 4.8 ábra alsó részén található szövegben pl. a távolság azonosminden betu közt, mégis úgy tunik, minta az FA betuk közt nagyobb lenne atávolság. Ez nyilván valóan érzékcsalódás, de kompenzálunk kell, mert ne-hezíti az olvasást, sot szélsoséges esetben értelemzavaró lehet (F A TIME?).Az ábra felso részében a kompenzált változat látható, amely látszólag azo-nos távolságra lévo betuket tartalmaz. Ha az ábra ezen részét figyelmesenmegvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy az F és A betuk közt tulajdonképpennincs is vízszintes helykihagyás.

Természetesen nem csak a nagybetuk esetében van szükség a vízszintestérközök módosítására. A következo példaszöveg egyike állandó térközök-kel készült, amely kissé zavaró:

Valami hiányzik ebbol a szövegbol. Csak nem a kerning?Valami hiányzik ebbol a szövegbol. Csak nem a kerning?Amint látjuk az állandó térközök használata nem túl feltuno, a gyakorlott

szem azonban azonnal észreveszi.A szavakon belüli térközök beállítását a kerning módszerével végzik akerning

programok. A fontok nem csak a betuk alakját, hanem az egyes betupárok-nál használt távolságmódósítót is tartalmazzák. Ha pl. két M betu talál-ható egymás mellett, akkor a táblázatból az MM helyen kiolvasható, hogymekkora mértékben kell növelni az alap betutávolságot. A VA betupár ese-tében pl. valószínuleg negatív értéket tartalmaz a táblázat, mivel ezeket abetuket formájuknál fogva kissé közelebb kell tennünk egymástól.

A fontot készíto muvész tehát nem csak a betuk alakját készíti el, hanema kerning táblázatot is, amely megadja, hogy milyen mértékben kell eltérnikerning táblázataz egyes betupároknál az alap betutávolságtól.

A betuk közti távolság után vizsgáljuk meg a szavak közti távolságot! Aszavak közt található távolságok – a szóközök szélessége – szintén nem ál-landó, hiszen ezek méretének módosításával éri el a program, hogy a sorokegyforma hosszúak legyenek a bekezdésben. A szóközök szélessége tehát

38

“modul”2002/11/27page 39

� �

�

�

�

�


FATIME�alappont

��szélesség

�

�magasság


FATIME�alappont

��szélesség

�

�magasság


4.8. ábra. Kerning

bizonyos mértékben változik. (Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogybizonyos programok a szavakon belüli távolságok növelését is felhasználjákarra, hogy a sorokat a megfelelo méretre nyújtsák. Ez nagyon igénytelen,csúnya írásképet, sokszor olvashatatlan formát eredményez.)

A szóközök mérete azonban nem növelheto tetszoleges mértékben. Ha túl-ságosan megnöveljük a szóközöket, akkor csúnya üres helyek jelennek mega szövegben, amelyek már zavarják az olvasót. Különösen abban az eset-ben lesznek feltunoek ezek az üres helyek, ha egymás fölé kerülve összeol-vadnak. A megnyújtott vízszintes helyek összeolvadását utcásodásnak ne- utcásodásvezzük. Az ilyen szöveg foltos, csúnya és olvashatatlan. Az utcásodás elke-rülheto a sorhossz és a betuméret helyes megválasztásával, az elválasztásbekapcsolásával vagy a sorok balra zárásával.

A szavak közt található szóközök szélességén kívül szót kell ejtenünka mondatok közti távolságról is. A magyar tipográfiai szabályok eloírják,hogy a mondat végi írásjelek után egy szóköznyi helykihagyásnak kell kö-vetkeznie. Más nyelvek esetében más távolságértékek használata válhatszükségessé. Az angol nyelvben szokás pl. a mondatvégi írásjelek után aszóköznél szélesebb helyet kihagyni, ami a magyar olvasó számára zavaró.Különösen furcsa a magyar szövegben a mondat végi írásjelek elott kiha-gyott vékony szóköz, amely szintén szokás néhány országban.

A vízszintes távolságok tárgyalása során feltételeztük, hogy a sorok szé-lessége ismert, állandó, ez a távolság azonban szintén nem változatlan ér-ték. Ha minden sor pontosan egy vonalban végzodne, akkor az érzékcsaló-

39

“modul”2002/11/27page 40

� �

�

�

�

�


dás miatt úgy tunne, hogy bizonyos sorok beljebb végzodnek a többi sornál.A következo szöveg pl. úgy tunik nem középen helyezkedik el:

. . . a folytonosan változótávolságok. . .

Szokás az ilyen érzékcsalódás hatását kilógatással csökkenteni. Ilyenkorkilógatása kevésbé vaskos betukre végzodo sorokat a többinél kissé kijjebb befejezni,ezeket a sorokat „kilógatni”.

4.3.2. Függoleges térközökA szöveg sorokra tördelése után a kapott sorokat függolegesen egymás alákell helyeznünk. Itt is elsorendu feladat az, hogy a szem számára szabá-lyosnak tuno elrendezést alakítsunk ki, amelyet könnyu olvasni, amelynem fárasztja az olvasót.

A munka során a betuket az alapvonalra illesztjük. A betuk úgy készül-alapvonaltek, hogy az alapvonalra illesztve „egy vonalba legyenek”. A betuk méretenem csak vízszintes, hanem függoleges irányban is különbözhet egymás-tól, vagyis a betuk különféle magasságúak lehetnek. Olyannyira így vanez, hogy néhány betu még az alapvonal alá is „lelóghat”. A 4.9 ábrán azalapvonal alá nyúló betuket is láthatunk.

A szövegtördelo programok az egymás után következo sorok távolságátmegkísérlik úgy megállapítani, hogy a legolvashatóbb, legkevésbé zavaró,ugyanakkor esztétikus szövegképet kapják. Ez nem mindig sikerülhet ma-radéktalanul. Ha a sorban pl. igen magas vagy nagyon mély jelek talál-hatóak, akkor azok miatt a sorokat függoleges irányban el kell távolítaniegymástól, ami meglehetosen csúnya képet ad.

4.4. BekezdésekA bekezdés a szerzo szándéka szerinti szövegtagolási egység, amely a tématagolására szolgál. A bekezdés határainak kijelölése tehát a szerzo fela-data, a tipográfia csak a bekezdések jelzésében segít.

A bekezdéshatárok jelölésére kétféle módszer terjedt el. Az elso módszerszerint a bekezdések közt kicsiny üres helyet hagyunk ki függoleges irány-

40

“modul”2002/11/27page 41

� �

�

�

�

�


Általános�alappont

��szélesség

�

�

magasság


egységes�alappont

��szélesség

�

�magasság

�

�

mélység


4.9. ábra. Alapvonal

ban. Ez a módszer magyarországon nem igazán terjedt el, de bizonyos ese-tekben használjuk.

A második módszer a bekezdések elso sorainak beljebb kezdésével, be- beütésütéssel vagy behúzással jelzi a bekezdéshatárokat. Ilyenkor a bekezdések behúzáseleje a bal oldalra pillantva azonnal megtalálhatóak.

Általában nem szokás a két módszert kombinálni – vagyis beütéssel ésüres hely kihagyásával is jelölni a bekezdéshatárokat, de a beütéseket szo-kás elhagyni az elso bekezdésben. Ilyen esetben a címek utáni elso be-kezdésnél nem használjuk a beütést, az elso bekezdéseket tompa szedéssel tompa szedésszedjük. Ez a könyv is ilyen módszerrel jelzi a bekezdéseket.

A bekezdések többféle rendezéssel is készülhetnek. A rendezés határozza rendezésmeg, hogy a bekezdés sorai vízszintes irányban hogyan legyenek egymásalá rendezve. A balra rendezett bekezdések sorai egy vonalban kezdodnek, balra rendezettvégük nincs pontosan egy vonalban. Ezt a rendezést szokás zászlós sze- zászlós szedésdésnek is nevezni. Angolszász területen szokás a dokumentumok fo szöve-gét – a kenyérszöveget – zászlós szedéssel szedni.

A jobbra rendezett szedés esetén a sorok vége kerül egy vonalba, elejük jobbra rendezettkissé „ugrál”. Az ilyen szedés meglehetosen különleges, használhatjuk pl.mottók, széljegyzetek szedésére.

A sorkizárt szedésnél a sorok eleje és vége is egy vonalba kerül. Ezt a mód- sorkizárt szedésszert szokás blokkos szedésnek is nevezni. Blokkos szedés esetén ügyelnünk blokkos szedéskell, hogy ne alakuljon ki utcásodás, a túlságosan eltávolodott betuk miatt utcásodás

41

“modul”2002/11/27page 42

� �

�

�

�

�


ne alakuljanak ki fehér foltok a szövegben. Blokkos szedést ezért soha nealkalmazzunk elválasztás nélkül.

4.4.1. TávolságokA tipográfia szempontjából igen fontos, hogy a nyomtatott dokumentumbanhol milyen távolságok mérhetoek. Arányérzék, stílusérzék, a szabályok és aszakma pontos ismerete nélkül reménytelen a legegyszerubb dokumentummegtervezése. Ehelyütt ennek ellenére nem fogjuk ezt a témát túl mélyentaglalni, aminek egyrészrol a helyhiány az oka, másrészrol pedig az, hogyaz általunk tárgyalt szövegtördelo rendszer általában alapbeállításokkal iselfogadható eredményt produkál.

Az elso és legfontosabb méret számunkra a papír mérete és magassága. Anyomdatechnikában szabványos papírméreteket használnak, amelyek egy-részrol veszteségmentes hajtogatást biztosítanak, másfelol arányosak, ízlé-sesek. Az európai és az angolszász szabványok és szokások ebben a kérdés-ben is különböznek, bár a szabályok nem annyira szigorúak. Magyarorszá-gon szokás pl. az amerikai levélméretet is használni és az A5 méret semkötelezo. (Ez a könyv is B5 méretben készült, amely több helyet ad és talánkezelhetobbé teszi az elkészült muvet.)

A papírméret kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a könyveket és más fu-zött, kötött dokumentumokat elkészültük után szokás körülvágni. A nyom-datechnika a körülvágás segítségével biztosítja azt, hogy az oldalak szélepontosan egy vonalba essen. Meg kell különböztetnünk tehát a nyers mé-nyers méretretet a körülvágott mérettol. Nyomdai tapasztalattal nem rendelkezo számí-körülvágott mérettógépfelhasználók sokszor a kiadvány készítésének utolsó szakaszában – anyomdával való konzultáció során – ébrednek rá, hogy a kiadványt tévesena nyers méretre tervezték meg, ezért az komoly átalakításra szorul.

A lapméreten kívül igen fontosak a margók. A margók üres sávok, ame-margóklyek a szöveget minden irányból keretezik. A margók szerepe kettos; egy-részrol lehetové teszik az olvasó számára, hogy a kész muvet a kezükbetartsák anélkül, hogy a szöveget ujjukkal letakarnák, másrészrol olvasásközben a zavaró hátteret kitakarják.

A margók által határolt terület – a szöveg helye – a szedéstükör. Angol-szedéstükörszász területen szokás a szedéstükrön kívülre, a margókba írni. Legfeltu-nobb eszköz ebbol a szempontból a széljegyzet, amely ebben a könyvbenis igen sok helyen megfigyelheto. Széljegyzet használatakor az angolszászrendszerben elterjedten használt széles külso margók használata javasolt.Ez a stílus hazánkban egyre inkább kezd elterjedni, ami elegáns külsot,

42

“modul”2002/11/27page 43

� �

�

�

�

�


4 2

5

3

2 4

5

3

4.10. ábra. A margók arányai

kezelhetobb formát kölcsönöz a könyveknek. (A könyv egyszeruen nem csu-kódik be, ha nyitva lefektetjük az asztalra, mert a lapok súlya ezt megaka-dályozza.) Érdemes még megemlíteni, hogy a széles külso margók sokszor„ingyen vannak”, hiszen a nyomdagépek sokszor amúgy is ilyen lapméretethasználnak, csak a könyv körülvágásával lehet keskenyebbre állítani a lap-méretet. A 4.10 ábra a helyesen megválasztott margók arányait mutatja.

A lapok felso és alsó részén szokás ismétlodo jeleket, szövegeket elhe-lyezni. Az ilyen elemek számára külön területet – a fent található élofejet ésa lent elhelyezkedo élolábat – tartunk fent. Az élofejben vagy az élolábbanhelyezkedik el az oldalszámozás. Az oldalszámról feltétlenül tudnunk kell,hogy a jobb kéz felol elhelyezkedo oldalaknak mindig páratlan oldalszámot páratlan

oldalszámkell viselniük, ellenkezo esetben a nyomdatechnikában járatos kollégáinka legjobb esetben is kinevetnek minket, rosszabb esetben a szakma meg-vetése kíséri utunkat. Jellemzo módon a könyv további részeiben tárgyaltLATEX tördelorendszer terminológiájában páros és páratlan oldalak szerel- páros és páratlan

oldalaknek, a páratlan oldalak pedig természetesen jobb kéz felol esnek.

43

“modul”2002/11/27page 44

� �

�

�

�

�


44

“modul”2002/11/27page 45

� �

�

�

�

�

5. fejezet

A LATEX használata

A TEX tördeloprogram DONALD KNUTH világhíru matematikus alkotása,aki a legenda szerint megelégelte könyveinek hosszú nyomdai átfutási ide-jét. A számítástechnikában járatos olvasó valószínuleg ismeri a magyarnyelven is megjelent; A programozás muvészete c. többkötetes muvét, ame-lyet fellapozva azonnal nyilvánvaló, hogy a szerzonek matematikai szöve-gek szedésére is alkalmas számítógépes programra volt szüksége.

A TEX rendszerre épülve LESLIE LAMPORT készített egy makrócsomagot,amely könnyebb kezelhetoséget, egyszerubb munkavégzést tesz lehetové.Muve – a LATEX – ma már annyira közkedvelt, hogy a felhasználók általábannem közvetlenül használják a TEX rendszert.

Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a LATEX a TEX nyelvén megírt,a TEX fogalomrendszerét egy magasabb absztrakciós szintre emelo mak-rórendszer. Minden TEX parancs használható LATEX alatt is, a LATEX csakhozzátett a KNUTH által készített rendszerhez, el nem vett abból.

A TEX és a LATEX nevét hagyomány szerint az itt látható formában hasz-náljuk, hogy ezzel is jelezzük a programok képességeit. Erre a � TeX{} és �

TeX{}�LaTeX{}� LaTeX{} parancsok használhatóak. Ha az általunk használt adathordozó

nem képes megjeleníteni ezeket a logókat, akkor a TeX és LaTeX szövegethasználjuk. A TEX kiejtése magyarországon „tehh”, a LATEX-é „latehh” for-mában terjedt el.

E könyvben a használt programrendszert LATEX-ként emlegetjük, csak itthívjuk fel a figyelmet arra, hogy sok kijelentésünk igaz a TEX-re is. Sok be-mutatott eszköz az interneten megtalálható kiegészítok – LATEX csomagok csomagok– használatával érheto el, amelyek szigorú értelemben nem a LATEX részei.

45

“modul”2002/11/27page 46

� �

�

�

�

�


név Rövidítés Átszámításem M betu szélességeex x betu magassága

pont pt 1 in = 72,27 ptpica pc 1 pc = 12 ptinch in 1 in = 25,4 mmnagy pont bp 1 in = 72 bpcentiméter cm 1 cm = 10 mmmilliméter mmDidot pont dd 1157 dd = 1238 ptcicero cc 1 cc = 12 ddkicsi pont sp 65536 sp = 1 pt

5.1. táblázat. A LATEX mértékegységei

A LATEX által használt mértékegységeket a 5.1 táblázat tartalmazza. Atáblázatban megtalálhatóak a relatív mértékegységek (az em és az ex),em

ex amelyek konkrét mérete mindig a használt alap betumérettol függ. Hasz-nos lehet ezekkel megadni a méreteket, hiszen így a lap arányos maradméretváltoztatás után is.

A mértékegységek használatánál szem elott kell tartanunk, hogy a méro-számot és a mértékegységet mindig közvetlenül egymás mellé kell írnunk,például 0.1mm.

5.1. A LATEX használataA LATEX használata roppant egyszeru. El kell készítenünk egy állományt,amelynek neve .tex betukre végzodik és a programmal le kell fordítanunkezt nyomtatható formátumra. A muvészet egyszeruen csak az, hogy ked-venc szövegszerkeszto programunkkal mit írunk ebbe az állományba.

A LATEX állomány tartalmazza a szöveget, amelyet ki akarunk nyomtatniés a LATEX parancsait, amelyek a nyomtatás formájára – a megjelenésre –vonatkozó utasításokat hordozzák. Ha meg akarjuk tekinteni, hogy az álta-lunk elkészített állomány hogyan jelenne meg nyomtatásban, ha ki akarjuknyomtatni az állományt, akkor meg kell kérnünk a LATEX rendszert, hogy

46

“modul”2002/11/27page 47

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

tördelje a dokumentumot. Ekkor azt mondjuk, hogy a LATEX-et futtatjuk azadott dokumentumon.

A LATEX futtatása igen egyszeru feladat. Be kell írnunk a latex parancsot latex

és közvetlenül utána – szóközzel elválasztva – az állomány nevét, amelyena LATEX-et futtatni akarjuk:

# latex elso.tex...

Meglehetosen sok üzenet jelenik meg ennek hatására a képernyon, aLATEX ugyanis munkájának minden lépésérol értesít minket.

Hiba esetén a LATEX hibaüzenetet ad és megkísérli folytatni a munkát.Ha a hiba nem kritikus, akkor a dokumentum elkészül, bár nyilvánvalóanlesznek benne olyan részek, amelyek nem felelnek meg elvárásainknak. Haa hiba kritikus, akkor a LATEX megszakítja a munkát. Ha a kritikus hibátpl. az 50. oldalon vétettük, akkor a kész anyag csak 49 oldalas lesz, attólfüggetlenül, hogy hány oldalnyi anyagot gépeltünk be a hiba után.

A LATEX az elkészített anyagot dvi formátumban készíti el, amelyet meg- dvitekinthetünk az xdvi programmal vagy nyomtathatunk a dvips program- xdvi

dvipsmal. A következo lista a LATEX-el végzett munka legfontosabb programjaitmutatja be:

latex: A LATEX állomány lefordítása, a szöveg tördelése. A program egyet-len paramétere a LATEX állomány neve, amely általában .tex végzo-désu.

latex2html: A LATEX állományból weblapok készítése. A program egyetlenparamétere a feldolgozandó állomány neve.A weblapok a program által létrehozott könyvtárba kerülnek elhelye-zésre. A könyvtár a munkakönyvtárból nyílik, neve megegyezik a fel-dolgozandó LATEX állomány nevével, a .tex végzodés elhagyásával.

pdflatex: A LATEX állomány tördelése pdf formátumra. A program a latexprogramhoz hasonlóan használható.

dvips: A tördelt dvi dokumentum nyomtatása vagy Postscript formátumraalakítása (-o kapcsoló). A program paramétere a feldolgozni kívántdvi állomány neve. Ha a -o kapcsolót is megadtuk, akkor azt a Post-script állomány nevének kell követnie, amelyben el kívánjuk helyeznia kész Postscript dokumentumot.

47

“modul”2002/11/27page 48

� �

�

�

�

�


dvilj: A tördelt anyag átalakítása HP Laserjet formátumra.

dvi2fax: A tördelt anyag átalakítása fax formátumra.

dvipdf: Tördelt anyag átalakítása pdf formátumra.

ps2ascii: Postscript állomány alakítás ASCII formátumra.

ps2pdf: Postscript állomány alakítása pdf formátumra.

psnup: Több Postscript oldal egy oldalra másolása.

pstops: Postscript állomány átalakítása. Ez a parancs meglehetosen bo-nyolult módon kezelheto, de igen fejlett képességekkel rendelkezik.Gyakorlatilag minden munkát elvégezhetünk vele a Postscript állo-mányon, amelyet egy nagyításra és kicsinyítésre képes fénymásolóvalszokás csinálni.

xdvi: A tördelt dvi dokumentum megtekintése. A program grafikus felü-leten indítható, egyetlen paramétere a megtekintendo dvi állományneve.A programra kattintva az „észreveszi” ha az állomány megváltozott,ezért elegendo egyszer elindítani a munka során.

gv: Postscript állomány megtekintése, nyomtatás oldalanként. Ez a pro-gram fejlett eszközökkel rendelkezik segíségével nem csak megnéz-hetjük az állományt, azon különféle muveleteket is elvégezhetünk.

5.1.1. Parancsok, környezetekAmint azt már láttuk, a LATEX a megfelelo módon elkészített szöveges ál-lományból készíti el a nyomdai minoségu, tördelt dokumentumot. A LATEXállomány elkészítésekor néhány fontos dolgot figyelembe kell vennünk.

A LATEX a szövegben elhelyezett LATEX parancsokat hajtja végre. MindenparancsokLATEX parancs a � (backslash) jellel kezdodik, amelyet a parancs neve kö-�

backslash vet. A parancs nevének végét az elso olyan jel jelzi, amely nem része azangol nyelv betuinek.

A {} zárójelek szintén fontosak a LATEX számára, ezeket a a csoporto-{}

sításra használhatjuk. Mind a \ mind pedig a {} jelek a LATEX jelei, ígyazok nem kerülnek be a nyomtatott dokumentumba. Ha ezeket a jeleket ki

48

“modul”2002/11/27page 49

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

akarjuk nyomtatni, akkor a 5.4 táblázatban látható módon kell helyettesí-tenünk.

A \text hello begépelésekor például a parancs a \text, a \text{}esetén szintén, sot a \text12 használatakor is, hiszen az 1 nem része azangol nyelv betuinek.

A szövegben elhelyezett parancsok paramétereket kaphatnak, amelye-ken a parancsok muveleteket végeznek. A parancs paramétere általában parancs

paraméterekapcsos zárójelek közé kerü. A \textit{a)} szöveg begépelésekor pl. aparancs a \textit, a paramétere pedig a).

Bizonyos parancsok esetében a paraméterek némelyike elhagyható (op- opcionálisparaméterekcionális paraméterek). Ezeket a paramétereket nem kötelezo megadnunk,

amit az is jelez, hogy ezek a paraméterek [ ] jelek közt találhatóak. A LATEX [ ]alapértelmezés szerint a [ ] jeleket nyomtatja, csak ott tulajdonít nekikkülönleges jelentést, ahol elhagyható paramétert fogad el. A \ak[ez]{itt}parancs például két paramétert kap, amelyek közül az elso elhagyhatóvolna.

Bizonyos parancsoknak nincs paramétere, korlátozni lehet azonban a ha-tókörüket a kapcsos zárójelekkel. Ezek a parancsok hatásukat az elso }jelig vagy az elso \end{} parancsig fejtik ki. A {\it h} például hatásátcsak a h beture fejti ki.

Magunk is létrehozhatunk új parancsokat a � newcommand és a � re- új parancsok�newcommand

�renewcommand

newcommand segítségével. A parancs létrehozásának formája a következo:

\newcommand{\kover}[1]{\textbf{#1}}

Amint látjuk a \newcommand paramétere a létrehozni kívánt új parancsneve. A második – elhagyható – paraméter az új parancs paramétereinekszáma. A harmadik paraméter az új parancs tartalma, azok a parancsok,amelyeket az új parancs végrehajt. Itt a #1,#2,. . . formában hivatkozha- #1

#2tunk a paraméterek aktuális értékére.A dokumentum területén bárhol hozhatunk létre ilyen módon parancso-

kat és akár már a következo sorban használhatjuk oket. A példában sze-replo parancsot � kover{szöveg} formában használhatjuk.

Ha az új parancs már létezik, vagyis nem létrehozni akarunk parancsot,hanem megváltoztatni, akkor a \renewcommand parancsot kell használ-nunk.

A LATEX értelmezi az ún. környezeteket. A környezet hosszab szöveg stí- környezeteklusát, formáját, kezelését meghatározó stílus, amelyre nevével hivatkozha-tunk.

49

“modul”2002/11/27page 50

� �

�

�

�

�


A � begin és � end parancsok segítségével kezdhetünk és zárhatunk�begin

�end le környezeteket. E két parancs kötelezoen megadandó paramétere a kör-

nyezet neve. A következo példa a small környezet használatát mutatja be,amely a szöveget piciny betukkel szedi:

\begin{small}Ide kerül a szöveg

\end{small}

A környezetek egymásba ágyazhatóak, de gondosan kell ügyelnünk arra,hogy mindig azt a környezetet fejezzük be elobb az \end paranccsal, ame-lyet késobb kezdtünk a \begin paranccsal:

\begin{center}\begin{small}

A szöveg\end{small}

\end{center}

A példán láthatjuk, hogy az eligazodás érdekében a belso részeket kissébeljebb kezdtük. Ez a LATEX muködését nem befolyásolja, nagyban segítiazonban a szerzot abban, hogy a LATEX állományban munka közben eliga-zodjon, azt könnyebben átlássa.

Munka közben lehetoségünk van új környezeteket létrehozni. Erre a -új környezet� newenvironment és a � renewenvironment parancsokat használhat-�

newenviron-ment

�renewenviron-

ment

juk. Ha a környezet még nem létezik, akkor a � newenvironment paran-csot, ha már létezik és csak módosítani akarjuk, akkor a � renewenviron-ment parancsot kell használnunk.

A parancsok a következo formában használhatóak:

\newenvironment{motto}[1]{\begin{flushright}#1 \it}{\end{flushright}\bigskip}

Amint látjuk a \newcommand parancsnál megismert formát kell követ-nünk, azzal a különbséggel, hogy itt található egy negyedik paraméter is. A\newenvironment és a \renewenvironment negyedik paramétere azo-kat a parancsokat tartalmazza, amelyeket az új környezet használatakorannak végén kell kiadni.

50

“modul”2002/11/27page 51

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Osztály Leírásarticle Cikkek írására szolgáló dokumentumosztály.report Hosszabb cikkek, beszámolók osztálya.letter Levelek írására szolgáló osztály.book Könyvek dokumentumosztálya.slides Írásvetíto fóliák készítésére szolgál.

5.2. táblázat. A legfontosabb dokumentumosztályok

5.1.2. A LATEX állomány alapszerkezeteA következo példa a minimális LATEX állományt mutatja be: minimális LATEX

állomány\documentclass[10pt,a4paper]{article}\usepackage[T1]{fontenc}\usepackage[latin2]{inputenc}\usepackage[hungarian]{babel}\begin{document}A szöveg...

\end{document}

Az állománynak mindig az � documentclass paranccsal kell kezdodnie, �documentclass

amely meghatározza a dokumentumosztályt, vagyis azt, hogy milyen jel- dokumentumosz-tálylegu a készítendo dokumentum. A legfontosabb dokumentumosztályokat a

5.2 táblázat mutatja be. A parancs elhagyható paramétere egy vesszokkelelválasztott lista, amely megadja, hogy az adott dokumentumosztály melykapcsolóit, módosítóit kívánjuk használni. A legfontosabb kapcsolókat a 5.3táblázat mutatja be.

A dokumentum szövegét a � begin{document} és � end{document} �begin{document}

�end{document}

közé kell írnunk. A \documentclass és a \begin{document} között he-lyezkedik el az ún. preambulum, ahova az egész dokumentum megjelenését

preambulumbefolyásoló parancsokat helyezhetjük el. Csak itt, a preambulumban elhe-lyezheto pl. a � usepackage parancs, amely a LATEX képességeit kiegészíto �

usepackage

csomagok betöltésére szolgál. A csomagok betöltése csak a \usepackage csomagokbetöltéseparanccsal lehetséges.

A fenti példa néhány csomag betöltését is tartalmazza. Ezek a csomagokfelkészítik a LATEX-et a magyar nyelvben használt ékezetes karakterek és a ékezetes

karakterekmagyar nyelvben használt elválasztási szabályok kezelésére.

51

“modul”2002/11/27page 52

� �

�

�

�

�


Kapcsoló Leírás10pt,11pt, 12pt A dokumentum alap betumérete 10, 11, ill.

12 pontos.a4paper A lapméret 210mm � 297mm.a5paper A lapméret 148mm � 210mm.b5paper A lapméret 176mm � 250mm.letterpaper A lapméret 8,5in � 11in.legalpaper A lapméret 8,5in � 14in.landscape A dokumentum laptájolása fekvo.draft A túlcsordult sorok jelzést kapnak.final A túlcsordulások nem kapnak jelzést.oneside,twoside

Egyoldalas ill. kétoldalas szedés.

openright A fejezetek páratlan oldalon kezdodnek.openany A fejezetek páratlan vagy páros oldalon is

kezdodhetnek.onecolumn,twocolumn

Egyhasábos ill. kéthasábos szedés.

notitlepage A dokumentum címe nem kerül külön ol-dalra.

titlepage A dokumentum címe külön oldalra kerül.leqno A képletek számozása bal oldalra kerül.fleqno A képletek balra rendezve kerülnek sze-

désre.

5.3. táblázat. Dokumentumosztályok kapcsolói

5.1.3. Szavak, bekezdésekEgyszeru szövegek gépelésekor is ismernünk kell hogyan kezeli a LATEX asorokat, szóközöket és bekezdéseket.

A szóköz a szavak elválasztására használt jel. Ha több szóközt haszná-szóközlunk, az nem jelenti azt, hogy a LATEX a szavakat távolabb helyezi el egy-mástól. Kettonél több szóköz ugyanis pontosan olyan formában jelenik mega nyomtatott anyagban mint egy.

A szavakat nem csak szóközzel, hanem újsor karakterrel is elválaszthat-újsorjuk egymástól. Ha tehát a szövegszerkesztoben a sor végére érünk, akkor

52

“modul”2002/11/27page 53

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

\’o ó \‘o ò \^o ô \"o ö\=o o \.o o \H o o \u o o\v o o \t oo

�oo \b o o

¯\d o o.

\c o o \’ i{} í \’ I{} Í \oe œ\OE Œ \ae æ \AE Æ

\o ø \O Ø \l ł\L Ł \ss ß \dag

�\ddag �

\S § \P � \$ $ \& &\% % \# # \{ { \} }\_ _

5.4. táblázat. Ékezetek, különleges jelek

két szó között lenyomhatjuk az Enter billentyut, amely a LATEX számáraegy szóközzel egyenértéku. A LATEX tehát nem ott kezd új sort, ahol a LATEXállományban lenyomtuk az Enter billentyut, hanem ott, ahol eléri a rendel-kezésre álló terület végét.

Ha új bekezdést kívánunk kezdeni kétszer kell lenyomnunk az Enter bil- új bekezdéslentyut. Ahol tehát kihagyunk egy üres sort az állományban, ott a LATEXegy új bekezdést kezd. A LATEX számára a kettonél több Enter lenyomáspontosan annyit ér, mint a ketto, vagyis nem lehet vízszintes irányba he-lyet kihagyni az Enter többszöri lenyomásával.

5.1.4. Betuk, jelek, ékezetekA LATEX lehetoséget biztosít arra, hogy a különféle nyelvekben használt éke-zeteket és különleges jeleket kinyomtassuk. Az 51. oldalon láttunk mód-szert arra, hogyan lehet felkészíteni a LATEX-et a magyar ékezetek közvet-len használatára. Ha csak néhány betut akarunk az adott nyelv ékezeteivelnyomtatni, akkor a 5.4 táblázatban látható rövid parancsok segítségével iseloállíthatjuk ezeket.

További jelek nyomtatására használható a 71. oldalon található \verbparancs, amely a különleges jelek értelmezését tiltja le.

53

“modul”2002/11/27page 54

� �

�

�

�

�


5.1.5. Dobozok és ragasztókEbben a fejezetben néhány olyan eszközt mutatunk be, amelyek a min-dennapi munkához általában nem szükségesek, de nagymértékben meg-könnyítik a LATEX muködésének megértését. Érdemes ezt a fejezetet átol-vasni és az itt bemutatott eszközöket, parancsokat kipróbálni azért, hogymegértsük a program muködését, „alapfilozófiáját”.

A LATEX valójában minden kinyomtatandó dolgot dobozként vagy ragasztó-dobozragasztó ként fog fel. Nem igazán foglalkozik azzal, hogy pl. az „a” betunek milyen

a pontos alakja, inkább csak az érdekli, hogy milyen magas – milyen ma-gasra nyúlik az alapvonal fölé – milyen széles – vízszintes irányban milyennagy helyet foglal el – és milyen mély – milyen mélyen nyúlik az alapvonalalá. A TEX és a LATEX számára a „Szöveg.” például egynértéku a „ ”dobozsorozattal.

A rendszer a betuket tartalmazó dobozokat vízszintes ragasztókkal il-leszti egymás mellé – így kapva sorokat, amelyek szintén dobozok. A „Szö-veg.” például „ ” dobozként viselkedik a vízszintes összeállítás után.A soroknak megfelelo dobozokat függoleges ragasztókkal összeragasztvabekezdések, oldalak készülnek.

A ragasztók tulajdonképpen vízszintes vagy függoleges irányú üres he-lyek, amelyek mérete változtatható. Minden ragasztó rendelkezik össze-nyomhatósággal és nyújthatósággal, amely meghatározza, hogy az adottragasztó a többi ragasztóhoz képest mennyire összenyomható ill. széthúz-ható. Ebben a bekezdésben például a szavak közt található szóközök olyanvízszintes ragasztók, amelyek bizonyos mértékben nyújthatóak, így lehe-tové teszik, hogy a sorokat a rendszer egyforma hosszúra nyújtsa.

Amint látjuk a LATEX automatikusan hozza létre a szöveg egyes elemeittartalmazó dobozokat és ragasztókat, így a felhasználónak nem kell ezek-kel foglalkoznia. Lehetoség van azonban arra is, hogy „kézzel” hozzon létredobozokat és ragasztókat, így bármilyen írásképmegjelenítheto, ahogyan azt ebben a mondatban is látjuk. A következo ol-dalakon olyan parancsokról olvashatunk, amelyekkel dobozokat, ragasztó-kat hozhatunk létre.

A � dotfill parancs segítségével hozhatunk létre végtelen könnyen nyújt-�dotfill

ható vízszintes ragasztót, pontokkal jelölve. Ez az eszköz pontsorozatkéntjelenik meg a nyomtatásban, szélességét pedig a LATEX minden más ragasz-tónál könnyebben nyújtja. Ha a parancs környezetét vízszintes iránybannyújtani kell, akkor a \dotfill parancs fog nyúlni, ahogyan azt a követ-kezo példa is mutatja.

54

“modul”2002/11/27page 55

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Ebben a bekezdésben elhelyeztünk egy sortörést a � linebreak pa- �linebreak

ranccsal, amely új sort kezdés ezzel arra kényszeríti a LATEX-et, hogy a befejezetlen sort a többi sorralmegegyezo szélességure nyújtsa.

Ebben a bekezdésben szintén található egy \linebreak parancs, de itttalálható . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egy \dotfill parancs is.Látható, hogy a programnak nem kellett a szóközöket megnyújtania, merta dotfill mindennél könnyebben nyúlik és a szükséges nyújtást ezen alegkönnyebb elvégezni. Felfoghatjuk a bekezdést úgy is, mint eros acél-rugókkal összekapcsolt szavakat, a \dotfill parancsot pedig mint egygyenge gumiszalagot.

A � hfill parancs segítségével végtelen könnyen nyújtható vízszintes �hfill

ragasztót hozhatunnk létre, amely pontozás nélkül – „üresen” – jelenikmeg.

A � hrulefill segítségével létrehozott végtelen könnyen nyújtható víz- �hrulefill

szintes ragasztót a LATEX vonallal jelöli.A � hspace meghatározott szélességu vízszintes ragasztó. A parancs for- �

hspace

mája: � hspace{méret}, ahol méret a helykihagyás mérete. A \hspace se-gítségével létrehozott helykihagyás nem nyújtható, de a nyújthatóság ismegadható, ahogyan ezt a következo példa mutatja.

Itt ketto itt három a nyújthatóság.Következo sor, közvetlenül a \linebreak után.

A � stretch parancs segítségével hoztuk létre a különféle mértékben �stretch

nyújtható ragasztókat:

Itt ketto\hspace{\stretch{2}}itthárom\hspace{\stretch{3}}anyújthatóság.\linebreakKövetkezo...

Az � addvspace parancs segítségével meghatározott méretu függoleges �addvspace

ragasztót hozhatunk létre. A LATEX mindig csak annyi üres helyet készít aparancs hatására, hogy a már meglévo üres helyet kiegészítse a kívánt mé-retre. A parancs formája: � addvspace{méret}, ahol méret a helykihagyásmérete.

A � bigskip , � medskip és � smallskip parancsok segítségével ki- �bigskip

�medskip

�smallskip

sebb és kisebb méretu függoleges ragasztót hozhatunk létre. A legnagyobbüres helyet a \bigskip, a legkisebbet a \smallskip hozza létre. Azok atávolságok amelyeket ezek a parancsok használnak relatívak, a dokumen-tumstílustól és módosítóiktól függenek.

55

“modul”2002/11/27page 56

� �

�

�

�

�


A � vfill parancs segítségével végtelen könnyen nyújtható függoleges�vfill

ragasztót hozhatunk létre.A � vspace parancs segítségével meghatározott méretu függoleges hely-�

vspace

kihagyást hozhatunk létre. A parancs formája: � vspace{méret}, ahol améret a helykihagyás mérete.

Az � mbox segítségével olyan széles dobozt hoz létre, amely éppen alkal-�mbox

mas a szöveg tárolására. A doboz tartalmát a LATEX nem tördeli sorokra!Az � fbox parancs hatása ugyanaz mint az \mbox parancsé, de keretet�

fbox

is rajzol a doboz köré.A � makebox paranccsal olyan széles dobozt hozhatunk létre, amelybe�

makebox

a megadott szöveg éppen elfér. Ennek a parancsnak a használatakor eloír-hatjuk a készítendo doboz méretét. A parancs formája

� makebox[szélesség][elhelyezés]{szöveg},Az elhelyezés lehet c (középre), l (balra), r (jobbra) és s (kinyújtva). Az s

használatához a doboznak nyújtható elemet is tartalmaznia kell. Ha nemadunk meg elhelyezést, akkor a LATEX a doboz tartalmát megkísérli a dobozméretére nyújtani, ahogyan ez a követlezo példán is látszik:

Elso 12

\makebox[5cm]{Elso\hrulefill12}

A � framebox parancs hatása ugyanaz, mint a � makebox parancsé, de�framebox

egy keretet is rajzol a doboz köré.A � rule parancs segítségével kitöltött téglalapokat hozhatunk létre.�

rule

Vegyük észre, hogy ha a téglalap elég vékony, akkor akár vonalként is fel-foghatjuk, ezért ezzel a paranccsal a szövegben függoleges és vízszintes vo-nalakat is készíthetünk. A parancs formája

� rule[eltolás]{szélesség}{magasság},ahol a szélesség a téglalap szélessége, a magasság a téglalap magassága,

az elhagyható eltolás pedig a doboz távolsága az alapvonaltól. Az alapvonal-tól mért távolság lehet negatív is, ekkor a doboz az alapvonal alá nyúlik.

A \rule{2mm}{3mm} parancs például a téglalapot hozza létre, míg a\rule[0.5mm]{2mm}{3mm} parancs eltolva, formában.

A � parbox parancs segítségével egész bekezdéseket helyezhetünk el�parbox

dobozban. A következo példa bemutatja a \parbox parancs használatát:

56

“modul”2002/11/27page 57

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Ez egy keskeny bekezdés a� parbox parancs argumentu-maként.Ez egy újabb bekezdés, szinténaz argumentumban.A példában a \parbox parancsnak megadtuk, hogy milyen széles legyen

az elkészített doboz:

\parbox{5cm}{Ez egy keskeny...

Ez egy újabb...}

A \parbox parancsot nem tárgyaljuk részletesen, mivel az argumentu-mában meglehetosen kevés eszközt használhatunk. Szerencsésebb helyettea következo bekezdésekben tárgyalt minipage környezetet használni.

A minipage környezet segítségével szintén bekezdéseket helyezhetünk minipage

dobozokba, de itt a környezeten belül bármilyen formázóparancsot hasz-nálhatunk. A következo példa két minipage környezetben szedett szöveg-részletet mutat:

TartalomjegyzékA minipage környezet 2A lábjegyzetek 2

1. A minipage környezetEz a szöveg 5cm széles minipage kör-nyezetben van. Ebben a környezetbenszabadon használhatjuk a különféleszövegformázó eszközöket.

A�parbox parancs argumentumá-

ban meglehetosen sok eszközrol le kellmondanunk, de ezek itt használha-tóak.

1.1 A lábjegyzetekIgen érdekes a lábjegyzetek kezelésea,amelyet itt is láthatunk. Figyeljükmeg, hogy a lábjegyzetek betukkelvannak jelölve, hogy ne keveredjenekössze a minipage környezeten kívülilábjegyzetekkel.

aA környezet által létrehozott do-bozban kerülnek elhelyezésre.

A példa a különféle szövegdobozok és ragasztók felhasználását mutatjabe, de tudnunk kell, hogy ilyen kicsiny oldalak szedésére más – könnyebben

57

“modul”2002/11/27page 58

� �

�

�

�

�


használható és hatékonyabb eszközök is elérhetoek. A példa a következoparancsok segítségével készült:

\bigskip\begin{minipage}{5cm}\hspace{-1em}\textbf{Tartalomjegyzék}\smallskip\footnotesize

\hbox to \textwidth{\textit{A minipagekörnyezet}\enspace\hrulefill\enspace2}

\hbox to \textwidth{~Alábjegyzetek\enspace\hrulefill\enspace2}

\vspace{5.8cm}

\end{minipage}\hfill\begin{minipage}{5cm}\hspace{-1em}\textbf{1. A minipage környezet}\smallskip\footnotesize

Ez a szöveg 5cm széles \texttt{minipage}környezetben van. Ebben a...

\hspace{1em}A \texttt{\bs parbox} parancsargumentumában meglehetosen...

\medskip\hspace{-1em}{\small\bf 1.1 A lábjegyzetek}\smallskip

Igen érdekes a lábjegyzetek kezelése\footnote{Akörnyezet által létrehozott dobozban kerülnekelhelyezésre.}, amelyet itt is láthatunk. Figyeljükmeg, hogy a lábjegyzetek...\end{minipage}\bigskip

58

“modul”2002/11/27page 59

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Parancs Eredmény\textit{Kurzív 123} Kurzív 123\textsl{Döntött 123} Döntött 123\textup{Nem döntött 123} Nem döntött 123\textmd{Nem kövér 123} Nem kövér 123\textbf{Kövér 123} Kövér 123\textsc{Kiskapitális 123} KISKAPITÁLIS 123\texttt{Írógép 123} Írógép 123\textrm{Talpas 123} Talpas 123\textsf{Sans seriff 123} Sans seriff 123\textnormal{Normál 123} Normál 123

5.5. táblázat. Betuváltozatok eloállítása

5.2. Alapveto szerkezetek eloállítása5.2.1. Betuváltozatok és méretekA leggyakrabban használt parancsok a betuformák beállítására vonatkoz-nak, ezeket ugyanis folyamatosan használjuk a szöveg egyes elemeinek ki-emelésére.

A � textit parancs paraméterét kurzívan szedi. Ezt a betuváltozatot �textit

rövid szövegek kiemelésére használhatjuk.A � textbf parancs a szöveget vastagítva (kövér v. félkövér betuvel) �

textbf

szedi. Ezt a betuváltozatot általában címekben használjuk.A � textsl parancs a paraméterét döntött betukkel szedi, ezt a betuvál- �

textsl

tozatot általában hosszabb szövegek kiemelésére használjuk. Ilyen lehet pl.több bekezdésbol álló idézet.

A � textsf a paraméterét talpnélküli betukkel szedi. Ezt a betualakot �textsf

általában nem használjuk hosszabb szöveg szedésére, mert fárasztó az ol-vasása.

A � texttt a szöveget írógép betuvel szedi. Ezt a típust használhat- �texttt

juk pl. a számítógép által a képernyore írt szövegrészek szedésére.A � textsc parancs segítségével KIS KAPITÁLIS betuket állíthatunk elo. �

textsc

Ezt az írásképet általában csak nevek szedésére használjuk.A betuváltozatokat egymásba ágyazva is használhatjuk. Az egymásba

ágyazott \textit{\textbf{...}} forma például kurzív félkövér írás-képet ad.

59

“modul”2002/11/27page 60

� �

�

�

�

�


Elozo szöveg

�

�parskip

�

�parindent

5.1. ábra. Bekezdések méretei

Ha különféle aláhúzásokat szeretnénk a szövegben használni, akkor hasz-nos az ulem csomag használata, \usepackage{ulem} paranccsal, mivelez az egyszeru aláhúzáson kívül több változatot is tartalmaz, ahogyan akövetkezo bekezdésben láthatjuk.

Az � underline paranccsal elérheto egyszeru aláhúzáson kívül hasz-�underline

nálhatunk dupla aláhúzást a � uuline paranccsal, ��hullámos aláhúzást�uuline

az � uwave paranccsal, a szöveget kihúzhatjuk a � sout segítségével. A�uwave

�sout

�xout

� xout parancs segítségével a szöveget //////////////////////////////////////////////////////////////////////sraffozással is kihúzhatjuk.

5.2.2. A bekezdések formájaA LATEX alapesetben a bekezdések elso sorait kissé beljebb kezdi, kivéve aszakasz – fejezet, alfejezet, stb. – elso bekezdését. Ennek a bekezdésnek azelso sora nincs beljebb szedve, mivel ez az elso bekezdés ebben a szakasz-ban, azokat pedig tompa szedéssel szedtük.

Ez a második bekezdés, ennek az elso sora egy kissé beljebb van szedve.Az elso bekezdéseken kívül az összes bekezdés alapértelmezésben beljebbvan szedve néhány milliméterrel.

A � noindent parancs hatására az aktuális bekezdés elso sora nem fog�noindent

beljebb kezdodni. Ezt a parancsot a bekezdés elején kell kiadnunk.Ebben a bekezdésben az elso sor egy vonalba került a többivel, mivel a\noindent parancs megtalálható a bekezdés elején:

\noindent Ebben a bekezdésben...

60

“modul”2002/11/27page 61

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Ha egy bekezdésnek az elso sorát beljebb kívánjuk helyezni – holott aznormális esetben nem kerülne beljebb, akkor az indent parancsot kell el-helyeznünk a bekezdés elején.

A LATEX esetében a bekezdések alapesetben sorkizárt szedéssel készül-nek, vagyis a bekezdés sorainak eleje és vége is egy vonalba kerül, ahogyanebben a bekezdésben is megfigyelheto. A program ezt a nyomtatási képetúgy éri el, hogy a rövidebb sorokban található betuket egymástól távolabbhelyezi el. Ez a ritkított szedés szerencsés esetben nem zavaró az olvasószámára.

Ez a bekezdés a flushleft környezet miatt balra igazítva jelenik meg.Az összes sor bal oldalon egy vonalban kezdodik, a sorok vége nem kerülegy vonalba. Ez a szedési mód egymással pontosan megegyezo nagyságúszóközöket eredményez.

\begin{flushleft}Ez a bekezdés a...\end{flushleft}

5.2.3. A lap formájaA margók méreteit, a szedéstükör magasságát különféle LATEX változók ér-tékének beállításával módosíthatjuk. A 5.2 ábrán láthatjuk melyek a párosoldal jellemzo méretei. A páratlan oldal is nagyon hasonlóan épül fel, azeven (páros) kezdetu távolságneveket azonban ott cserélnünk kell odd (pá-ratlan) kezdetre.

Az anysize csomag betöltésével elérhetové válik a � papersize pa- anysize�papersizerancs, amelynek a papír magasságát és szélességét adhatjuk meg. Szintén

ez a csomag hozza létre a � marginsize parancsot, amelynek a bal, jobb, �marginsize

felso és alsó margók szélességét kell megadnunk. A következo példa a pre-ambulumban beírt három sort mutatja, amelyek a csomag használatát mu-tatják be:

\usepackage{anysize}\marginsize{1mm}{3mm}{2mm}{4mm}\papersize{297mm}{210mm}

Amint látjuk a csomag segítségével igen egyszeruen és könnyen állíthat-juk be a oldal néhány jellemzo méretét.

61

“modul”2002/11/27page 62

� �

�

�

�

�


A szaggatott vonalak ( � hoffset + 1 inch) és ( � voffset + 1 inch) távolságravannak a bal felso saroktól.

�

Élofej

Laptükör

Éloláb

Széljegyzet

� �topmargin

� �headheight

� �headsep

� �textheight

�

�footskip

� �marginparpush

��marginparwidth

��evensidemargin

��marginparsep

��textwidth

5.2. ábra. Páros oldal méretei

62

“modul”2002/11/27page 63

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

1) \part{...} 5) \subsubsection{...}2) \chapter{...} 6) \paragraph{...}3) \section{...} 7) \subparagraph{...}4) \subsection{...}

5.6. táblázat. A címeket létrehozó parancsok

5.2.4. Címek és tartalomjegyzékA LATEX hierarchikusan felépített címrendszerrel van felszerelve. A címeketlétrehozó parancsokat (fontossági sorrendjük feltüntetésével) a 5.6 táblá-zatban soroltuk fel. A táblázatban található ... helyére kerül a cím szö-vege.

A LATEX a címeket hierarchikus rendszerben számozza és automatikusanelhelyezi a tartalomjegyzékben. Minden címet létrehozó parancsnak vanegy csillaggal jelölt párja (pl. \chapter*), amely olyan címet hoz létre,amely nem kap számot és nem kerül a tartalomjegyzékbe.

Ha nem a teljes címet szeretnénk elhelyezni a tartalomjegyzékben, akkora címet létrehozható parancsnak elhagyható paraméterként megadhatjuk,hogy mi kerüljön a tartalomjegyzékbe. Ezt a \part[tart]{cím} formábantehetjük meg, ahol a tart helyére a tartalomjegyzékben megjeleno szövegkerül, a cím helyére pedig a szövegben címként megjeleno szöveg.

A címek számozásának mélysége – az, hogy a hierarchia mely tagjai kap-janak számot – a secnumdepth változó segítségével könnyedén beállítható. secnumdepth

Ezt a \setcounter{secnumdepth}{n} formában tehetjük meg, ahol n alegmélyebb cím száma, amely még számozást kap. A tartalomjegyzékbe be-kerülo címek hasonlóképpen határozhatóak meg a tocdepth beállításával. tocdepth

A � tableofcontents parancs helyére a LATEX a tartalomjegyzéket il- �tableofcon-tentsleszti be. Tudnunk kell, hogy a tartalomjegyzék frissítéséhez a latex pa-

rancsot kétszer kell lefuttatnunk.A tartalomjegyzékhez hasonlóan a � listoffigures paranccsal az áb- �

listoffigures

rák jegyzékét, a � listoftables paranccsal pedig a táblázatok jegyzékét �listoftables

szúrhatjuk a dokumentumba.

5.2.5. Felsorolás és számozott felsorolásFelsorolásokat az itemize környezetben készíthetünk. A környezetben a itemize

felsorolás pontjait az � item paranccsal kell jelölnünk. A következo néhány �item

63

“modul”2002/11/27page 64

� �

�

�

�

�


sor egy felsorolást tartalmaz.� A felsorolás elso bekezdése. Ez a bekezdés egy külön pontot alkot, ez

a felsorolás elso pontja.A felsorolás második bekezdése. Ez a bekezdés nem alkot külön pon-tot, az elso pont második bekezdése.

� A felsorolás harmadik bekezdése, amely a második pont.

Amint láthatjuk a felsorolás egy pontjai elé címkék kerültek. A címkékfelsorolásminden pont elott azonosak, ezért felsorolást akkor kell készítenünk, ha azegyes pontok sorrendjét nem akarjuk hangsúlyozni. A fenti példa a követ-kezo formában készült.

\begin{itemize}\item A felsorolás elso bekezdése. Ez a...

A felsorolás második bekezdése. Ez...\item A felsorolás harmadik...\end{itemize}

Láthatjuk, hogy a felsorolás bizonyos sorait beljebb írtuk, hogy a szöveg-szerkesztoben könnyebben lehessen követni a szöveg szerkezetét. Szeret-nénk hangsúlyozni, hogy ez az elrendezés nincs hatással a nyomatott for-mára, de mindenképpen fontos a szerzo számára, hiszen így képes átlátnia szöveget.

Látható az is, hogy két bekezdésbol áll az elso pont. Sokszor van szüksé-günk arra, hogy a pontokba több bekezdést készítsünk, amikor a pontokonbelül szeretnénk olvashatóan elrendezni a mondanivalónkat.

A következo példa a enumerate környezetben készült, amely az elozo-enumerate

höz hasonló formájú, de azzal ellentétben a pontok sorrendjét számozássalhangsúlyozva számozott felsorolást ábrázol.számozott

felsorolás1. A számozott elsorolás elso bekezdése. Ez a bekezdés egy külön pontot

alkot, ez a felsorolás elso pontja.A számozott felsorolás második bekezdése.

2. A számozott felsorolás harmadik bekezdése, amely a második pont.

A számozott felsorolás ugyanolyan módon készül, mint a felsorolás, csakaz itemize környezetet kell lecserélnünk enumerate környezetre.

64

“modul”2002/11/27page 65

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

\begin{enumerate}\item A számozott felsorolás elso bekezdése. Ez...

A számozott felsorolás második bekezdése...\item A számozott felsorolás harmadik bekezdése...

\end{enumerate}

Sokszor van szükségünk egymásba ágyazott felsorolásokra, amelyek nem egymásba ágyazottfelsorolásokcsak pontokat, hanem alpontokat (esetleg al-alpontokat) tartalmaznak. A

enumerate és itemize környezetek tetszoleges sorrendben egymásba ágyaz-hatóak, ahogyan a következo példa mutatja.

1. A számozott elsorolás elso bekezdése. Ez a bekezdés egy külön pontotalkot, ez a felsorolás elso pontja.A számozott felsorolás második bekezdése. Ez a bekezdés nem alkotkülön pontot, az elso pont második bekezdése.

(a) Az elso pont elso alpontja. Amint látjuk az egymásba ágyazástökéletesen muködik.

(b) A belso számozás második pontja.

2. A számozott felsorolás harmadik bekezdése, amely a második pont.

A példát két enumerate környezet egymásba ágyazásával készítettük. Aparancsok szerkezete a következo volt:

\begin{enumerate}\item A számozott...

A számozott felsorolás...\begin{enumerate}

\item Az elso pont...\item A belso számozás második pontja.

\end{enumerate}

\item A számozott felsorolás...end{enumerate}

Figyeljük meg, hogy a sorok beljebb kezdése hogyan segíti a szöveg olva-sását! Egymásba ágyazott felsorolások esetén igen fontos, hogy megfelelo

65

“modul”2002/11/27page 66

� �

�

�

�

�


módon elrendezzük a szövegszerkesztoben a szöveget, ellenkezo esetbennem látjuk át az állomány szerkezetét.

A pifont csomag (117. oldal) újabb eszközöket biztosít felsorolások éspifont

számozott felsorolások készítésére. A következo szöveg is így készült.

☞ Töltsük be a pifont csomagot.

☞ Válasszunk ki egy jelet a ZapfDingbats fontkészletbol.

☞ Használjuk a dinglist környezetet.

Az ehhez hasonló szerkezetek eloállítására a dinglist környezet hasz-dinglist

nálható. A dinglist környezetnek egy paramétere van, amely megadja,hogy a ZapfDingbats szimbólumok közül melyiket kívánjuk címkeként hasz-nálni. A 118. oldalon található 8.1 táblázat tartalmazza a szimbólumkész-letet. A példa a 43-as szimbólumot használja, a következoképpen készült.

\begin{dinglist}{43}\item Töltsük be a \texttt{pifont} csomagot.\item Válasszunk ki egy jelet a ZapfDingbats

fontkészletbol.\item Használjuk a \texttt{dinglist} környezetet.\end{dinglist}

A dingautolist környezet – amelyet szintén a pifont csomag hoz létredingautolist

– alkalmas ZapfDingbats szimbólumokkal létrehozott számozott felsoroláskészítésére. A következo példa ilyen felsorolást ábrázol.

❶ Töltsük be a pifont csomagot a preambulumban.

❷ Válasszunk ki egy jelsorozatot a ZapfDingbats fontkészletbol.

❸ Használjuk a dingautolist környezetet a megfelelo kezdokóddal.

A dingautolist környezet ugyanolyan formában használható, mint adinglist, de ez utóbbi minden ponthoz a sorban következo ZapfDingbatsszimbólumot használja. A példa a következo formában készült:

\begin{dingautolist}{182}\item Töltsük be a...\item Válasszunk ki...\item Használjuk a...\end{dingautolist}

66

“modul”2002/11/27page 67

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Egyéni formájú felsorolásokat legegyszerubben úgy készíthetünk, hogyaz \item parancsnak [] jelek közt megadjuk milyen címkét szeretnénk apont elott látni. A következo felsorolás is így készült:

– elso pont

– második pont

A felsorolás a következo parancsok felhasználásával készült:

\begin{enumerate}\item[--] elso pont\item[--] második pont

\end{enumerate}

Ha a felsorolás egy pontjai elé hosszabb szöveget szeretnénk írni címke-ként, akkor azt is az \item paramétereként kell megadnunk. A következopélda is így készült:

enumerate számozott felsorolás

itemize számozás nélküli felsorolás

Amint látjuk a címkék eroteljesen kilógnak a margóba, mivel túl hosszúakahhoz, hogy elférjenek. A fenti példa hibás nyomtatási képet eredményez,nyomdai szempontból elfogadhatatlan. (Ezúton kérem a nyomdai ellenor-zést végzo kollégát, hogy nézze el ezt a borzalmat most az egyszer.)

A description környezet éppen ilyen szerkezet készítésére szolgál. A description

következo példa ebben a környezetben készült:

enumerate Számozott felsorolás készítésére szolgáló környezet. A sorrendhangsúlyozásakor használjuk.

itemize Számozás nélküli felsorolás, amelyet akkor használunk, ha a sor-rend nem fontos.

description Leíró jellegu felsorolások készítésére használt környezet. Ké-pes kezelni a hosszú címkéket is.

Amint látjuk a környezet lehetové teszi, hogy a címke „beljebb nyomja”a szöveget, ha szükséges. Így a pontok elso sora nem egyvonalban kez-dodik, de a címkék nem lógnak ki. Az is látható a a példában, hogy adescription környezet a címkéket automatikusan félkövér betukkel szedi.A példa a következoképpen készült:

67

“modul”2002/11/27page 68

� �

�

�

�

�


\begin{description}\item[\texttt{enumerate}] Számozott felsorolás...\item[\texttt{itemize}] Számozás nélküli felsorolás...\item[\texttt{description}] Leíró jellegu...\end{description}

Megoldást jelenthet a kilógó címkékre a lista méretezésének megváltozta-tása. Ezzel a módszerrel készült a következo példa, ahol a teljes felsorolástkissé beljebb szedtük.

enumerate Számozott felsorolás készítésére szolgáló környezet. A sor-rend hangsúlyozásakor használjuk.

itemize Számozás nélküli felsorolás, amelyet akkor használunk, haa sorrend nem fontos.

A felsorolásokat testreszabni a list környezet felhasználásával lehet. Alist

list környezet kimondottan arra készült, hogy a segítségével saját kör-nyezetet hozzunk létre.

Új környezetet a � newenvironment parancs segítségével hozhatunk�newenviron-

ment létre. A parancs formája:

� newenvironment{környezet}{elején}{végén}

Itt a környezet a létrehozandó környezet neve, az elején a környezet haszná-latakor a környezet elején végrehajtandó parancsokat tartalmazza, a végénpedig a környezet végén kiadandó parancsok listája.

A következo példa bemutatja hogyan kell a felsorolást testreszabni (újkörnyezetet létrehozni) a \newenvironment paranccsal a list környezetalapján.

\newenvironment{mylist}{\begin{list}

{$\diamondsuit$}{ \parsep=0pt

\itemsep=0pt\leftmargin=2em\rightmargin=2em\topsep=1ex

}}{\end{list}}

68

“modul”2002/11/27page 69

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

5.3. ábra. A list környezet méretezése

További szöveg

2. tétel

Címke

1. tétel, 2. bekezdés

��listparindent

��leftmargin �

�rightmargin

1. tétel

Címke

��itemindent

��labelsep�

�labelwidth

Elozo szöveg

�

�topsep+

�parskip[+

�partopsep]

�

�itemsep+

�parsep

��parsep

�

�topsep +

�parskip[+

�partopsep]

69

“modul”2002/11/27page 70

� �

�

�

�

�


Amint láthatjuk az új környezet neve mylist. A környezet használatakora környezet elején a list környezetre térünk át, a környezet végén pediga list környezetnek vége lesz.

A list környezet két paramétert fogad, melyek formája:

� begin{list}{címke}{parancsok}

Itt a címke az újonnan létrehozott felsorolásban alapértelmezés szerinthasznált címke. A parancsok helyén a létrehozott felsorolás formáját (mé-reteit) meghatározó parancsokat kell felsorolnunk. A használható paran-csokat a 69. oldalon található 5.3 ábra mutatja be.

Ha a fenti módszerrel létrehozzuk az új környezetet, akkor azt az enu-merate és az itemize környezeteknél látott módon tudjuk használni:

\begin{mylist}\item elso\item második

\end{mylist}

Ha nem akarunk új környezetet létrehozni, akkor használhatjuk a követ-kezo – egyszerusített – formát is:

\begin{list}{$\diamondsuit$}{ \parsep=0pt

\itemsep=0pt\leftmargin=2em\rightmargin=2em\topsep=1ex

}\item A list...\item Az elso paraméter...\item A második paramétert...\end{list}

A fenti parancsok által létrehozott felsorolás alapértelmezés szerinti cím-kékkel a következo formában jelenik meg:

�A list környezet a kiindulópontja a saját felsorolásformátum ké-szítésének.

70

“modul”2002/11/27page 71

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

�Az elso paraméter az az alapértelmezés szerinti jel, amely a felso-rolás egyes pontjai elé kerül, ha az \item parancsnál mást nemadunk meg.

�A második paramétert a méretezésre szolgáló parancsok adják.

5.2.6. Lábjegyzetek, végjegyzetek és széljegyzetekA széljegyzet a margón található rövid szöveg, amely segíti az olvasót aszövegben való eligazodásban. A széljegyzetet a � marginpar parancs se- �

marginpar

gítségével készíthetjük el.Ebben a bekezdésben egy rövid széljegyzet található, amely mindössze Széljegyzet

egy szóból áll. A széljegyzetet kurzív betuvel szedtük, hogy elüssön a szö-vegtol és az olvasót ne zavarja. A széljegyzet a következoképpen készült:

Ebben a bekezdésben \marginpar{\textit{Széljegyzet}}...

Valójában a \marginpar parancs elfogad két paramétert is, teljes for-mája a következo:

� marginpar[bal oldalra]{jobb oldalra}

A parancs a bal oldalra szöveget írja a margóra, ha az adott oldalon a szél-jegyzetek a bal margóra kerülnek, különben pedig a jobb oldalra szövegethasználja.

A széljegyzetek jobb oldalon jelennek meg alapesetben, kétoldalas nyom-tatás esetén pedig mindig a külso oldalra. A � reversemarginpar parancs �

reversemar-ginparaz elhelyezést megfordítja, a � normalmarginpar pedig az alapértelme- �normalmargin-par

zésre állítja vissza.A � marginparwidth értéke adja a széljegyzetek maximális szélességét, �

marginpar-width

a � marginparsep a vízszintes távolságot a kenyérszövegtol, a � margin-�marginparsep

�marginparpush

parpush pedig a minimális függoleges távolságot két széljegyzet közt.

5.2.7. Gépelt szövegA LATEX a � verb parancs segítségével lehetoséget ad azoknak a jeleknek �

verb

a kinyomtatására, amelyeket egyébként különlegesen kezel, speciális je-lentéssel ruház fel. Ebben a bekezdésben pl. a következoképpen szedtük aparancsot:

71

“modul”2002/11/27page 72

� �

�

�

�

�


A \LaTeX{} a \verb.\verb. parancs...

A \verb parancs használata kissé eltér a szokványos parancsoknál meg-szokottaktól. Járjunk el a következoképpen:

1. Válasszunk egy írásjelet, amely nem szerepel a szövegben, amelyetváltoztatás nélkül szeretnénk kinyomtatni.

2. Helyezzük el ezt a jelet a \verb parancs után.

3. Gépeljük be a változtatás nélkül kinyomtatandó szöveget.

4. Zárjuk le a parancssor a \verb után írott írásjellel.

A verbatim környezet hasonló célokra használható. Segítségével hosszabbverbatim

szövegeket idézhetünk formázás nélkül a dokumentumban:\begin{verbatim}A szöveg...\end{verbatim}

A gépelt szöveg szedésére használhatjuk a verbatim* környezetet és averbatim*

� verb* parancsot is. Ezek annyiban különböznek a bemutatott eszkö-�verb*

zöktol, hogy a szóközöket is jelölik. A következo szöveg a szóközök jelzésétmutatja be:

int main( int argc, char *argv[]){

}

Az alltt csomag által létrehozott alltt környezet nagyon hasonló aalltt

verbatim környezethez. A különbség csak annyi, hogy a {} és \ jelek kü-lönleges jelentése megmarad, így a környezeten belül használhatunk LATEXparancsokat is. A következo példa ilyen környezetben készült:

Az alltt olyan mint a verbatim, de használhatunkparancsokat is a szövegben.

A fancyvrb csomag betöltése után használhatjuk a Verbatim csoma-fancyvrb

Verbatim got, amellyel fejletteb módon tudunk példaprogramokat szedni a verbatimkörnyezethez hasonlóan. A következo példa is ezzel az eszközzel készült:

Példa#! /bin/bash -login

VARIABLE=.bashrc

72

“modul”2002/11/27page 73

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

A keretet és a címet a következo utasítások hozták létre:

\begin{Verbatim}[frame=single,label=Példa]

#! /bin/bash -login

VARIABLE=.bashrc\end{Verbatim}

A következo felsorolás tartalmazza a Verbatim környezet opcionális pa-raméterében használható kulcsszavak jelentését:

commentchar= betu Azok a sorok, amelyek ezzel a betuvel kezdodnek nemjelennek meg a nyomtatásban.

gobble= szám Minden sor elso szám számú karaktere nem jelenik meg anyomtatásban.

formatcom= parancs LATEX parancs vagy parancsok, amelyek a gépelt szö-veg szedése elott hajtódnak végre.

fontfamily= fcs A szedésre használt betucsalád. Használhatjuk a tt,courier helvetica kulcsszavakat.

fontsize= méret A gépelt szöveg betumérete. A méret lehet small, tinystb. Az alapértelmezés szerinti érték az auto, ami az aktuális font-méretet jelenti.

fontshape= vált A betuváltozat, pl. it a kurzív betu jelölésére.

fontseries= súly A betu vastagsága, pl. b a kövér betu jelölésére.

frame= keret Azt adja meg, hogy a gépelt szöveg köré milyen szegélyt raj-zoljon. Ez lehet none (nincs keret) leftline (vonal bal oldalon),topline (vonal fent), bottomline (vonal lent), lines (vonal fent éslent), single (keret körbe)

framerule= méret A szegély vastagsága. Ez alapértelmezésben 0.4pt.

framesep= méret A szegély és a közrezárt szöveg távolsága.

rulecorol= szín A szegély színe, pl. black, red.

73

“modul”2002/11/27page 74

� �

�

�

�

�


fillcolor= szín A szegély és a szöveg közti terület színe.

label= szöveg A cím szövege. Ha a címet fent és lent is meg akarjuk jele-níteni, akkor használhatjuk a label={[fent]lent} formát.

labelposition= hely A cím elhelyezkedése, lehetséges értékei; none(nincs címke), topline (fent), bottomline (lent), all (fent és lent).

numbers= num A sorok automatikus számozásának elhelyezkedése, amelylehet none (nincsenek számok), left (számok bal oldalon) right(számok jobb oldalon).

numbersep= méret A távolság a sorszámok és a szöveg között.

firstnumber= szám Azt határozza meg, hogy honnan induljon a számo-zás, mekkora legyen az elso sor sorszáma. Ez lehet auto (elso számaz 1), last (ez elozo környezetbol folytatólagosan), 13 (konkrét kez-doszámtól).

stepnumber= szám Egész szám, amely meghatározza, hogy mely soroknáljelenjen meg sorszám. Ha ez pl. 2, akkor minden második sor mellékerül szám.

numberblanklines= log Logikai érték (true/false), amely megadja, azüres sorok mellé is kerüljenek-e számok.

firstline= szám Az elso sor, amit már nyomtatni kell.

lastline= szám Az utolsó sor, amit még nyomtatni kell.

showspaces= log Logikai érték (true/false), amely meghatározza, hogya szóközök megjelenjenek-e „ ” jelként szövegben.

showtabs= log Logikai érték (true/false), amely meghatározza, hogy atabulátorjelek megjelenjenek-e a szövegben.

obeytabs= log Logikai érték (true/false), amely meghatározza, hogy atabulátorkaraktereket a program figyelmen kívül hagyja-e.

tabsize= szám Szám, amely meghatározza, hogy a tabulátorkarakterekhány szóköz szélességu tabulátorpozíciókon jelenjenek meg.

baselinestretch= parancs A sorok közti függoleges távolságot megha-tározó parancsok.

74

“modul”2002/11/27page 75

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

commandchars= betuk Azok a karakterek, amelyeket a környezeten be-lül LATEX parancsokat jelölnek. Ha ennek értéke pl. \\\{\}, akkora szokásos módon használhatunk LATEX parancsokat a szövegben. Acommandchars alapértelmezés szerint üres, LATEX parancsokat tehátnem használhatunk a környezetben.

xleftmargin= méret A környezet és a bal margó közt található üres helymérete.

xrightmargin= méret A környezet jobb széle és a jobb margó közt fenn-maradó üres hely szélessége.

resetmargins= log Logikai érték (true/false), amely meghatározza,hogy hogy bal oldalon a behúzást visszaállítsuk-e a környezet kez-detekor. Ha igaz, akkor pl. a felsorolásban elhelyezett Verbatim kör-nyezet nem kerül beljebb.

samepage= log Logikai érték (true/false), amely meghatározza, hogy azegész környezetet egy oldalon szeretnénk-e látni. Ha értéke igaz, aLATEX nem szakítja meg a környezetet laptöréssel.

Az automatikus számozást a � theFancyVerbLine parancs hozza létre a �theFancyVerb-LineFancyVerbLine számláló megfelelo kiíratásával. Ezt a parancsot újraírvaFancyVerbLinea számozást átalakíthatjuk. Ennek formája pl. a következo lehet:

\renewcommand{\theFancyVerbLine}{\arabic{FancyVerbLine}

}

A következo példa is ezt az egyszeru módszert használja, így az alapér-telmezett kis méretu számok helyett normál méretu számok találhatóak asorok elott:

Makefile részlet12 calculator: y.tab.o lex.yy.o $(OBJECTS)3 �

� �$(CC) -o $(TARGET) y.tab.o \

4 �� lex.yy.o $(OBJECTS) $(LIBRARIES)

56 clean:7 �

� �rm $(TARGET)

8 Makefile részlet

75

“modul”2002/11/27page 76

� �

�

�

�

�


Figyeljük meg, hogy a tabulátorok és a szóközök ábrázolása olyan infor-mációkat is az olvasó elé tár, amelyek nyomtatásban általában nem jelen-nek meg, de az adott gépi nyelv megértésének szempontjából elengedhetet-lenül fontos. A példát következoképpen készítettük:

\begin{Verbatim}[frame=lines,label={[Makefile \textrm{részlet}]

Makefile \textrm{részlet}},numbers=left,showtabs=true,showspaces=true,xleftmargin=15mm]

calculator: y.tab.o lex.yy.o .........

\end{Verbatim}

A listings csomag segítségével a különféle gépi nyelveknek megfelelolistings

kiemeléseket (syntax highlight) készíthetjük el automatikusan.syntax highlight

5.3. TáblázatokA tabular környezet táblázatok szedésére használható. A következo né-tabular

hány oldalon ennek a környezetnek és továbbfejlesztett változatainak hasz-nálatáról esik szó.

5.3.1. Egyszeru táblázatokA következo táblázat keretek nélkül jelenik meg, de ettol függetlenül táb-lázat. Figyeljük meg, hogy az elso oszlop balra, a második középre, a har-madik pedig jobbra van rendezve!

balra középre jobbrabal oldalra középre jobb oldalra

A táblázat a következo parancsok segítségével készült:

76

“modul”2002/11/27page 77

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

\begin{tabular}{lcr}balra & középre & jobbra \\bal oldalra & középre & jobb oldalra \\\end{tabular}

Amint megfigyelhetjük a táblázat oszlopait a & jellel, sorait pedig a \\jelekkel kell jelölnünk. Gondosan kell ügyelnünk ezekre a jelekre, mert alegkisebb hiba is teljesen rossz nyomtatási képet eredményez.

Az is megfigyelheto a példán, hogy a tabular környezet egy paramé-tert fogad. Ez a paraméter az oszlopok jellegének leírását adja, a példában{lcr}. Itt az l betu balra rendezést, a c betu középre rendezést, az r betupedig jobbra rendezést eredményez az adott oszlopban.

Ha hosszú szöveget írunk a táblázatba, akkor az oszlop igen széles lesz.Arra gondolnánk, hogy amint eléri a táblázat szélessége a szedéstükör szé-lességét, a LATEX az oszlopban található szöveget sorokra tördeli, hogy nenyúljon a táblázat a margóba. Ez azonban nem így van. A táblázat – ha ele-gendo szöveget írunk a cellába – „lelóg a papírról”. Ez még akkor is így van,ha a cellába új bekezdést próbálunk készíteni. A LATEX a táblázat cellájá-ban figyelmen kívül hagyja a bekezdések végét, mindent egy sorban próbálelhelyezni.

Ha több bekezdést, sortördelést akarunk a táblázat valamely oszlopábanhasználni, akkor p{szélesség} formában kell az oszlopot meghatároznunk.Ez a következo szedésképet adja:

Elso oszlop A második oszlop pél-dánkban pontosan 4 cmszéles, ha a szöveg nemfér el egy ilyen hosszúsorban, a LATEX sorokratördeli.

A táblázat a következoképpen készült:

\begin{tabular}{lp{4cm}}Elso oszlop & A második...

\end{tabular}

Sokszor van szükségünk arra, hogy a táblázat valamely oszlopát egy adottbetuhöz, jelhez igazítsuk. Általában akkor van ilyen eszközre szükségünk,amikor számokat írunk a táblázatba és szeretnénk a tizedesvesszo szerint

77

“modul”2002/11/27page 78

� �

�

�

�

�


igazítani, hogy helyiérték szerint egymás alá kerüljenek a számok. A kö-vetkezo táblázat ilyen szedést mutat be:

Batyu 4,5 kgTáska 8,6 kgKoffer 15,6 kgMalaclopó 25,89 kg

A táblázat a következo parancsok hatására vette fel ezt a formát:

\begin{tabular}{lr@{,}l}Batyu & 4&5 kg\\Táska & 8&6 kg\\Koffer & 15&6 kg\\Malaclopó & 25&89 kg\\

\end{tabular}

Amint látjuk a tabular paramétereként a második oszlop rendezését ar@{,}l betuk határozták meg, a számokban a tizedesvesszoket pedig &jellel cseréltük le. Ez azt jelenti, hogy a táblázat három oszlopból áll, nempedig kettobol, ahogyan azt gondolnánk.

A @{,} minden sorban elhelyezi a , jelet, melytol balra – a második osz-lopban – az egészek jelennek meg (jobbra rendezve), balra pedig a tizedesjegyek – a harmadik oszlopban (balra rendezve). A bemutatott szerkezethasználatát azért nehéz kissé megszokni, mert a @{x} nem rendezésre,hanem a szöveg soronként való beszúrására, oszlopelválasztó készítéséreszolgál. Lássuk például az elozo táblázatot továbbfejlesztve:

Batyu 4,5 kgMalaclopó 25,89 kg

Itt megkíséreltük a mértékegységeket is elrendezni, de az eredmény saj-nos nem kielégíto, mert túl nagy a távolság a méroszám és a mértékegy-ség közt. A táblázat az egyszeru {lr@{,}ll} formát használja az oszlopokmeghatározására, de ez az utolsó két oszlop közt túl nagy vízszintes hely-kihagyást eredményez.

Batyu 4,5 kgMalaclopó 25,89 kg

Ez a táblázat már megfelelo, nincsenek túl nagy távolságok a mértékegy-ségek elott. A táblázat a következoképpen készült:

78

“modul”2002/11/27page 79

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

\begin{tabular}{lr@{,}l@{ }l}Batyu & 4&5 & kg\\Malaclopó & 25&89 & kg\\

\end{tabular}

Amint látjuk az utolsó és utolsó elotti oszlop közé elhelyeztünk egy @{ }kifejezést, ami szóközt helyez el minden sorba. Azt gondolhatnánk, hogy eznöveli a két oszlop közti távolságot – és nekünk éppen a távolság csökken-tése volt a célunk –, de ez nem így van. A @{ } kifejezés ugyanis megszün-teti az oszlopok közt alapértelmezésben található oszlopelválasztó helyki-hagyást, amely nagyobb mint az elhelyezett szöveg.

5.3.2. Táblázatok keretezéseA táblázatokat általában szegéllyel látjuk el, ahogyan azt a következo táb-lázatnál láthatjuk:

balra középre jobbrabal oldalra középre jobb oldalra

A táblázat sorai közé a � hline paranccsal tehetünk vízszintes vonalat, �hline

oszlopai közé pedig az oszlopmeghatározáskor használt | karakterrel:

\begin{tabular}{||l|c|r||} \hlinebalra & középre & jobbra \\ \hlinebal oldalra & középre & jobb oldalra \\ \hline\end{tabular}

Látható, hogy kettos vonalat a parancs és a | jel ismétlésével hozhatunklétre. Ezekkel az eszközökkel többszörös vonalat is létrehozhatunk.

A � cline paranccsal is húzhatunk vízszintes vonalat két sor közé, en- �cline

nek a parancsnak azonban megadhatjuk paraméterként, hogy melyik osz-lopokban kell a vonalat meghúzni.

1. Elso név Elso cím2. Második név Második cím

Harmadik cím

\begin{tabular}{||r|l|l||}\hline1. & Elso név & Elso cím \\ \cline{1-3}

79

“modul”2002/11/27page 80

� �

�

�

�

�


2. & Második név & Második cím \\ \cline{3-3}& & Harmadik cím \\ \cline{1-3}

\end{tabular}

Ha az oszlopon belül szeretnénk függoleges vonalat húzni, de nem azösszes soron keresztül, akkor a � vline parancsot kell használnunk. A�

vline

vonalat a cella széléig a � hfill végtelen könnyen nyújtható vízszintes ra-�hfill

gasztóval mozgathatjuk. A következo táblázat ezzel a módszerrel készült:

Név Indulási Beérkezésiidopont idopont

\begin{tabular}{|l|cc|} \hlineNév & \hfill Indulási \hfill\vline& Beérkezési \\

& \hfill idopont \hfill\vline& idopont \\ \hline& & \\ \hline

\end{tabular}

Figyeljük meg, hogy az „Indulási idopont” csak úgy lehetett középre ren-dezett, ha az elejére elhelyeztünk egy \hfill parancsot. Ez azért szüksé-ges, mert a jobb oldalán egy végtelen könnyen nyújtható \hfill található,amelyet ellensúlyozni kellett.

5.3.3. Oszlopok összevonásaA vázolt eszközök sokszor elégtelennek bizonyulnak, kénytelenek vagyunkegymás mellett álló cellákat összevonni. A cellák összevonása figyelhetocellák összevonásameg a következo táblázatban is:

4 oszlop2 oszlop 2 oszlop

1 oszlop 1 oszlop 1 oszlop 1 oszlop

\begin{tabular}{|l|l|l|l|} \hline\multicolumn{4}{|c|}{\textit{4 oszlop}} \\ \hline\multicolumn{2}{|c|}{2 oszlop} &

\multicolumn{2}{c|}{2 oszlop} \\ \hline1 oszlop & 1 oszlop & 1 oszlop & 1 oszlop \\ \hline\end{tabular}

80

“modul”2002/11/27page 81

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

Megnevezés Darabszám50 tillátor 505 ventillátor 5

5.7. táblázat. A táblázat címe

Az oszlopok összevonására használható � multicolumn parancs elso pa- �multicolumn

ramétere az összevonandó cellák száma, második az elkészített cellábanhasznált igazítás a már ismert formában, a harmadik pedig az elkészítettcella tartalma.

5.4. Lebego objektumokA lebego objektumok olyan elemek, amelyek nem pontosan a begépelés he- lebego objektumoklyére kerülnek. A LATEX a lebego objektumokat a szövegben elore és hátramozogva olyan helyre teszi, ahol talál elegendo szabad helyet. Lebego objek-tumként általában képeket, táblázatokat, ábrákat helyezünk el, amelyekrea szövegben a számukkal hivatkozunk.

Lebego objektumok elhelyezésére szolgál a figure (kép, ábra) és a table figure

table(táblázat) környezet. Ami ezeken a környezeteken belül található, az nempontosan oda kerül ahová írtuk, de lehetoleg annak a lapnak a közelébe.

A következo példa egy ilyen lebego objektum létrehozását mutatja be:

\begin{center}\begin{tabular}{l|r}\textit{Megnevezés} & \textit{Darabszám} \\ \hline50 tillátor & 50 \\5 ventillátor & 5 \\

\end{tabular}\caption{A táblázat címe\label(pelda)}\end{center}

A parancsok hatására létrejött táblázat a 5.7 számot kapta, megtalálhatóa 81. oldalon.

Amint láthatjuk a � caption parancs segítségével adhatunk címet a �caption

lebego objektumnak. A \caption parancson belül hozhatunk létre címkéta \label paranccsal. A címke segítségével hovatkozhatunk a szövegben az

81

“modul”2002/11/27page 82

� �

�

�

�

�


adott objektum számára és oldalszámára. A \label parancsról és annakhasználatáról a 84. oldalon olvashatunk bovebben.

A floatflt csomag által létrehozott floatingtable és floatingfi-floatfltfloatingtable

floatingfiguregure környezetek segítségével ábrákat, képeket és táblázatokat illeszthe-tünk a dokumentumba. Különlegessége ezeknek a környezeteknek, hogylehetové teszik a beillesztett kép vagy táblázat mellett a szöveg megjelení-tését, a szöveggel való körülfolyatást, ahogyan ezt a 5.8 táblázatnál látjuk.körülfolyatás

Ha ezeket a környezeteket használjukNév Cím

5.8. táblázat. Példa

a dokumentum kisebb helyen is elfér-het és sokak szerint esztétikusabb formá-ban jelenik meg. Ügyelnünk kell azon-ban, mert a képek és táblázatok körülfo-

lyatása bonyolult muvelet, sokszor lehetetlen feladat elé állítja a LATEX-et.Elofordulhat, hogy a beillesztendo kép vagy táblázat számára a programnem talál helyet és így az nem is jelenik meg a nyomtatásban. Általábanakkor következik ez be, ha a kép, táblázat közvetlen környezetében olyanelemek találhatóak, amelyek szélessége nem korlátozható. Ilyenek pl. a cí-mek, más képek és táblázatok.

Problémát okozhat az is, hogy a beillesztett elem mellett a bekezdésekszélessége erosen lecsökken. Ilyenkor a sorok tördelésében a LATEX erosenkorlátozva van, ezért nem mindig sikerül a sorokra tördelés, túlcsordult víz-szintes dobozok jelennek meg. Ilyen esetekben a bekezdéseket sloppyparkörnyezetbe ágyazhatjuk, amely kissé csúnyább nyomtatási képet ad, demegszünteti a túlcsordulásokat. Az itt látható bekezdések elején \sloppyvégén pedig fussy parancs található, így sikerült viszonylag korrekt sze-désképet eloállítani. A \sloppy és \fussy parancsokról a 85. oldalon ol-vashatunk.

A szöveggel körülfolyt ábrák, táblázatok létrehozásának alapformája akövetkezo:

� begin{floatingtable}[elhelyezés]{méret}a táblázatot létrehozó parancsok

� end{floatingtable}Fontos tudnunk, hogy ha ezt a formát használjuk, akkor a beillesztett elemszélességét ismernünk kell és a méret helyére be kell írnunk, különben azeredmény olvashatatlan lesz. Az elhelyezés helyén a következo betuk egyikeállhat:

r A beillesztett elem jobb oldalon fog elhelyezkedni.

82

“modul”2002/11/27page 83

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

l A beillesztett elem bal oldalra kerül.

p A beillesztett elem mindig a külso oldalra kerül.

v A beillesztésnél a csomag betöltésekor megadott kapcsoló lesz az érvé-nyes. A csomag betöltésekor a következo kapcsolókat használhatjuk:

rflt Minden beillesztett elem jobb oldalra kerül.lflt A beillesztett elemek bal oldalra kerülnek.vflt Váltakozó oldalra kerülnek az elemek, mindig a külso oldalon

lesznek.

A floatingtable és floatingfigure környezetek képesek az általukelhelyezendo objektumok méretének meghatározására. Ha a táblázatot, ké-pet a környezetnek adott paraméterként hozzuk létre, akkor a szélességetnem kell megadnunk. Ekkor a parancsokat a következoképpen kell kiad-nunk.

� begin{floatingtable}[elhelyezés]{a táblázatot létrehozó parancsok

}� end{floatingtable}

5.5. Keretek, szegélyekA fancybox csomag betöltésével többféle keretet használhatunk a a do- fancybox

kumentumban. A � shadowbox parancs segítségévelárnyékolt

keretezés �shadowbox

hozható létre. A � doublebox parancs dupla keretezést készíthetünk. Az �doublebox

� ovalbox parancs segítségével�

�

�

�lekerekített sarkú keretezés hozható létre. �ovalbox

Az � Ovalbox parancs használatával�

�

�

�vastag kerekített keretezést készíthe- �Ovalbox

tünk.A shadow csomag betöltése után használhatjuk a � shabox parancsot. A shadow

�shaboxkövetkezo bekezdés ennek a parancsnak a felhasználásával készült:

Ez a bekezdés be van keretezve egy árnyékolt ke-rettel. Ezt az eszközt a shadow csomag betöltésé-vel használhatjuk.

83

“modul”2002/11/27page 84

� �

�

�

�

�


Annak érdekében, hogy a kereten belül több sort is megjeleníthessünk a�parbox

� parbox parancsot használtuk, amelyrol bovebben a 56. oldalon olvasha-tunk:

\shabox{\parbox{8cm}{Ez a bekezdés be van keretezve egyárnyékolt kerettel. Ezt az eszközt a\texttt{shadow} csomag betöltésévelhasználhatjuk.

}}

A \shabox méretek beállítására használja az � sboxrule (keret vona-�sboxrule

lának vastagsága), � sboxsep (keret távolsága a szövegtol), és � sdim�sboxsep

�sdim (árnyék vastagsága) parancsokat. A következo bekezdés ezeknek a távol-

ságoknak az átállításával készült:

Ez a bekezdés be van keretezve egy árnyékolt ke-rettel. Ezt az eszközt a shadow csomag betöltésé-vel használhatjuk.

\sdim=5pt \sboxrule=1pt \sboxsep=2pt\shabox{\parbox{8cm}{Ez a bekezdés... }}

5.6. Listák, hivatkozások5.6.1. KereszthivatkozásA szövegben elhelyezett � label parancs segítségével címkéket hozhatunk�

label

létre, amelyekre a � ref és � pageref parancsokkal hivatkozhatunk. A�ref

�pageref szövegben a címkék nem jelennek meg, de a \pageref parancs helyére be-

kerül a címkét tartalmazó oldal száma, a \ref helyére pedig annak a feje-zetnek, táblázatnak, képnek, képletnek a száma, amelyben az adott címkemegtalálható.

Ebben a bekezdésben elhelyeztünk egy címkét, amelyre hivatkozunk is.A bekezdés a 84. oldalon található.

\label{pelda} Ebben a bekezdésben elhelyeztünk egycímkét, amelyre hivatkozunk is. A bekezdés a\pageref{pelda} oldalon található.

84

“modul”2002/11/27page 85

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

5.7. A tördelés befolyásolásaEbben a szakaszban azokat az eszközöket, parancsokat ismertetjük, ame-lyeket felhasználva a LATEX sor- és laptördelését befolyásolhatjuk, módosít-hatjuk. Ezekkel a parancsokkal „finomhangolhatjuk”, hogy a program holkezdjen új sort, új bekezdést.

A fejezet megértéséhez tudnunk kell, hogy a LATEX a sorokat és az osz-lopokat nyújtható dobozokként kezeli. A szöveg egy adott sora vízszintesirányba nyújtható dobozba helyezkedik el. Amikor a program megpróbáljaeldönteni, hogy hol kell eltörni a sort (új sort kezdeni), akkor megkeresi,hogy melyik az a pont, ahol eltörve a sort a dobozt a legkisebb mértékbenkell nyújtani. Probléma abból adódhat, hogy a sort nem lehet bárhol eltörni(hiszen a szöveget nem lehet bárhol megszakítani), de a sort tartalmazódoboz sem nyújtható bármilyen mértékben. Természetesen megtehetné aLATEX, hogy a vízszintes dobozt extrém mértékben megnyújtja a szavak közttalálható szóközök megnövelésével, de ez csúnya nyomtatási képet eredmé-nyezne.

Ha a LATEX overfull hbox (túlcsordult vízszintes doboz) hibaüzenettel jelzi, overfull hboxha valamelyik vízszintes doboz „kilóg”, underfull hbox (alulcsordult vízszin- underfull hboxtes doboz) üzenettel pedig, ha „túl rövidre sikerül”.

A lapok tördelésénél hasonló problémák adódhatnak. Egy táblázat köze-pén például nem lehet új lapot kezdeni, ezért lehetséges, hogy a lapot tar-talmazó függoleges doboz alulcsordul, ami azt fogja eredményezni, hogy túlkevés anyag kerül az oldalra.

A � sloppy parancs hatására a LATEX szükség esetén kissé nagyobb szó- �sloppy

közöket enged meg az alapértéknél. Ez több lehetoséget ad számára a sorokkiegyenlítésénél – így a túllógó soroktól megszabadulhatunk –, de az ered-mény nem olyan szép. A � fussy parancs a szóközök méretének szigorúbb �

fussy

betartására utasítja a programot, amely szebb írásképet eredményez, de atúllógó sorokat sokszor kézzel kell tördelnünk. A két parancs egymás ellen-téte, közülük a \fussy az alapbeállítás.

A sloppypar környezet a \sloppy paranccsal megegyezo hatású a köz- sloppypar

rezárt szövegre. Ha lehet inkább ezt a lehetoséget használjuk (nehogy „úgyfelejtsük” a tördelési módot) és csak ott, ahol okvetlenül szükséges.

A következo bekezdés parancsokat tartalmaz, amelyeket nem lehet elvá-lasztani. Mivel a bekezdés szélessége erosen korlátozott, láthatjuk, hogytúlcsordulás történt:

85

“modul”2002/11/27page 86

� �

�

�

�

�


A \begin{sloppypar} és a \end{sloppypar}parancsok közt ugyanolyan a tör-delés, mint a \sloppy és a \fussyparancsok közt.Ha a bekezdést sloppypar környezetben szedjük, a szavak közt megnö-

vekednek a távolságok, de a túlcsordulás nem jelentkezik.A \begin{sloppypar} és a\end{sloppypar} parancsokközt ugyanolyan a tördelés,mint a \sloppy és a \fussyparancsok közt.A lapok kialakítását a � raggedbottom és a � flushbottom parancsok�

raggedbottom�flushbottom nagymértékben befolyásolják. Ha a dokumentumra a \flushbottom pa-

rancs érvényes, akkor a szedéstükör mérete az összes lapon azonos lesz. Ezakkor különösen hasznos, ha a dokumentumot kétoldalas nyomtatással ké-szítjük el, mivel így a jobb és bal oldalon az alsó sorok egyforma magasság-ban lesznek. A flushbottom hatására azonban – ha az oldal függolegesenalulcsordul – a lapon túlságosan nagy függoleges utcák alakulnak ki. Ha adokumentumra a \raggedbottom hatására a LATEX a függoleges üres ré-szeket nem nyújtja, így a laptükör alul feljebb végzodik. A \flushbottomés a \raggedbottom parancsokat a preambulumban adhatjuk ki, és azegész dokumentumra érvényesek lesznek.

A � clearpage parancs segítségével laptörést hajthatunk végre a do-�clearpage

kumentum bármely pontján. A \clearpage parancs hatására a LATEX azadott ponton mindenképpen új oldalt kezd.

A � cleardoublepage parancs hatására a program szintén új oldalt�cleardouble-

page kezd, az új oldal azonban mindenképpen jobb oldalon elhelyezkedo, párat-lan oldalszámmal jelzett oldal lesz. Ha szükséges a program egy üres oldaltszúr be annak érdekében, hogy az új oldal páratlan oldalszámú legyen.

A � newpage hatására a LATEX új oldalt kezd, elotte azonban az elozot�newpage

„nem fejezi be”. Ez azt eredményezi, hogy az elozo oldal „szét lesz húzva”a szedéstükör tetejétol az aljáig és ez meglehetosen csúnya lehet. Ha aclearpage parancs hatásához hasonló formát akarunk elérni – vagyis azelozo fejezetet a szedéstükör felso széléhez zárni –, akkor a következo for-mát használhatjuk:

\vfill\newpage

86

“modul”2002/11/27page 87

� �

�

�

�

�

A LATEX használata

A � pagebreak és � nopagebreak parancsokkal javaslatot tehetünk �pagebreak

�nopagebreaka LATEX számára, hogy az adott ponton legyen vagy ne legyen laphatár. A

\pagebreak parancs javaslatot tesz laptörés elhelyezésére, a \nopage-break pedig megpróbálja „lebeszélni” a LATEX-et arról, hogy az adott pon-ton laptörést helyezzen el. Mindkét parancs egy paramétert fogad, amely��

közt lévo szám. Minél kisebb a szám a javaslatunk annál kevésbéfogja befolyásolni a programot a munkájában, a paraméter értéke tehát aztjelzi, hogy mennyire ragaszkodunk a tördelési elképzelésünkhöz.

Az � enlargethispage parancs hatására a program az adott lapot kissé �enlargethis-pagemegnöveli, hogy több szöveg férjen rá. A parancs egyetlen paramétere a sze-

déstükör megnövelésének mérete. A következo parancs például egy sornyiplussz szöveg elhelyezését teszi lehetové az oldalon:

\enlargethispage{\baselineskip}

A példában szereplo � baselineskip parancs két egymás utáni sor alap- �baselineskip

vonalának távolságát határozza meg.

87

“modul”2002/11/27page 88

� �

�

�

�

�


88

“modul”2002/11/27page 89

� �

�

�

�

�

6. fejezet

Matematikai formulák

6.1. A matematikai módA LATEX a TEX-hez hasonlóan kétféle matematikai módot különböztet meg.A sorközi matematikai módban készített formulák a szövegben jelennek sorközi

matematikai módmeg, ahogyan ezt a �� példa mutatja. A kiemelt matematikai módbankiemeltmatematikai mód

készített formulák általában középen, a sorok közt kihagyott üres helyen,önállóan jelennek meg, ahogyan ezt a

��

példa is mutatja. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a formulák nem telje-sen azonos formában jelennek meg sorközi és kiemelt módban. Ennek ahelytakarékosság az oka, amelyre azért van szükség, hogy a matematikaiformulák miatt ne távolódjanak el a sorok egymástól túlságosan.

A TEX sorközi matematikai módba szedi a $ jelekkel kezdodo és $ jelekkel $

végzodo szövegeket (pl. $\sum_{i=1}^ki$), kiemelt módban pedig a $$ és $$

$$ jelekkel határolt részeket (pl. $$\sum_{i=1}^ki$$). Ezek az eszközökLATEX-et használva is a rendelkezésünkre álnak.

A LATEX saját eszközei a sorközi matematikai mód elejének és végénekjelzésére a � ( � ), a kiemelt matematikai mód jelzésére pedig a � [ � ] pa-rancsok.

89

“modul”2002/11/27page 90

� �

�

�

�

�


\qquad\quad\\;\>\,\!

6.1. táblázat. Szóközök matematikai módban

6.1.1. Matematikai szimbólumokA LATEX képes szinte bármilyen matematikai formula szedésére. Ehelyüttcsak a legelterjedtebbeb használt szimbólumokat mutatjuk be (elsosorbanhelyhiány miatt), de tudnunk kell, hogy a LATEX gyakorlatilag bármit, bár-milyen jelrendszert képes kezelni, hiszen számára a nyomtatott szöveg csakdobozok és ragasztók sokasága.

A matematikában nem járatos olvasó számára ezek az oldalak elhanya-golható jelentoséguek – bár kétségkívül esztétikai értékkel bírnak –, szá-mukra csak annyi a mondanivalójuk, hogy a metamatikában minden ap-róságra ügyelni kell. Furcsa lehet, hogy életbevágóan fontos a � és a �közti különbség, de azonnal erthetove valik, ha raèbredunk, hogy a reszle-tek masutt ugyancsak meglehetosen fontosak.

A következo oldalak a matematikai módban használható parancsok egygyujteményét mutatják be DAVID CARLISLE munkája nyomán.

�( � ) � \uparrow�\Uparrow � [ � ]�\downarrow \Downarrow \{�\} � \updownarrow \Updownarrow�\lfloor � \rfloor � \lceil�\rceil � \langle � \rangle�/ � \backslash � |�\|

6.2. táblázat. Határolójelek

90

“modul”2002/11/27page 91

� �

�

�

�

�


�\pm � \cap � \diamond�\oplus � \mp � \cup�\bigtriangleup � \ominus � \times�\uplus \bigtriangledown \otimes�\div � \triangleleft \sqcap�\oslash � \ast � \sqcup� \triangleright � \odot � \star�\vee � \lhd � �

\bigcirc� \circ � \wedge � \rhd ��\dagger � \bullet � \setminus�\unlhd � � \ddagger � \cdot�\wr � \unrhd � � \amalg

� + � -a) Nem tartalmazza a LATEX, a latexsym, amsfonts vagy amssymb

csomagot kell használnunk.

6.3. táblázat. Bináris operátorok

\alpha ! \theta " o# \tau $ \beta % \vartheta& \pi ' \upsilon ( \gamma) \iota * \varpi + \phi,\delta - \kappa . \rho/ \varphi 0 \epsilon 1 \lambda2 \varrho 3 \chi 4 \varepsilon5 \mu 6 \sigma 7 \psi8\zeta 9 \nu : \varsigma; \omega < \eta = \xi

>\Gamma ? \Lambda @ \SigmaA\Psi B \Delta C \XiD\Upsilon E \Omega F \ThetaG\Pi H \Phi

6.4. táblázat. Görög betuk

91

“modul”2002/11/27page 92

� �

�

�

�

�


�, � ; � \colon

�\ldotp � \cdotp

6.7. táblázat. Pontok, vesszok matematikai módban

�\leq � \geq � \equiv

� � \models � \prec � \succ� \sim � \perp � \preceq� \succeq \simeq � \mid

\ll � \gg � \asymp�\parallel \subset � \supset� \approx � � \bowtie � \subseteq�\supseteq

�� \cong � \Join ��\sqsubset � � \sqsupset � �� \neq� \smile � \sqsubseteq � \sqsupseteq�

� \doteq � \frown � \in�\ni � \propto � =�\vdash � \dashv � < > � :

a) Nem tartalmazza a LATEX. A latexsym, amsfonts vagy az amssymbcsomagot kell használnunk.

6.5. táblázat. Reláció jelek

!"$#&% \widetilde{abc} '"$#&% \widehat{abc}( �"$#&% \overleftarrow{abc}�*)"$#&% \overrightarrow{abc}"$#&% \overline{abc} "+#,% \underline{abc}-/.,021"+#,% \overbrace{abc} "$#&%0/1,-2. \underbrace{abc}

3 "+#,% \sqrt{abc} 43 "+#,% \sqrt[n]{abc}576

f’ �&8*9:<;&= \frac{abc}{xyz}

6.6. táblázat. Csoportékezetek matematikai módba

92

“modul”2002/11/27page 93

� �

�

�

�

�


( \leftarrow ( � \longleftarrow� \uparrow � \Leftarrow� � \Longleftarrow

�\Uparrow

) \rightarrow � ) \longrightarrow�\downarrow

\Rightarrow

� \Longrightarrow \Downarrow� \leftrightarrow ( ) \longleftrightarrow

� \updownarrow � \Leftrightarrow� \Longleftrightarrow \Updownarrow�) \mapsto � � ) \longmapsto�\nearrow (�� \hookleftarrow� ) \hookrightarrow � \searrow \leftharpoonup \rightharpoonup�\swarrow � \leftharpoondown \rightharpoondown � \nwarrow�\rightleftharpoons � \leadsto �

a) A LATEX nem tartalmazza, a latexsym, amsfonts vagy a amssymbcsomagot kell használnunk.

6.8. táblázat. Nyilak

� \sum � \bigcap � \bigodot�\prod � \bigcup � \bigotimes�\coprod � \bigsqcup � \bigoplus�\int � \bigvee � \biguplus�\oint � \bigwedge

6.9. táblázat. Méretezheto operátorok

� �\rmoustache ! \lmoustache

�! \rgroup

� \lgroup "" \arrowvert ## \Arrowvert$$$$ \bracevert

6.10. táblázat. Nagyméretu határolójelek

93

“modul”2002/11/27page 94

� �

�

�

�

�


��\ldots � � � \cdots

... \vdots. . . \ddots � \aleph � \prime�

\forall � \infty � \hbar�\emptyset � \exists � \Box �� \imath \nabla \neg�\Diamond � � \jmath

3\surd

\flat � \triangle � \ell�\top � \natural � \clubsuit� \wp � \bot � \sharp

�\diamondsuit � \Re

�\|

� \backslash � \heartsuit � \Im�\angle � \partial � \spadesuit�\mho � �

. � |a) A LATEX nem tartalmazza. A latexsym, amsfonts vagy amssymb

csomag használata szükséges.

6.11. táblázat. Matematikai szimbólumok

�" \dot{a} �" \breve{a} �" \check{a}�" \grave{a} " \vec{a} !" \ddot{a}"" \tilde{a}

6.12. táblázat. Matematikai ékezetek

#\ulcorner $ \urcorner % \llcorner & \lrcorner

6.13. táblázat. Az amsmath csomag határolójelei

'\digamma ( \varkappa

6.14. táblázat. Az amsmath csomag görög betui

)\beth * \daleth + \gimel

6.15. táblázat. Az amsmath csomag héber betui

94

“modul”2002/11/27page 95

� �

�

�

�

�


�� \dashrightarrow � �� \dashleftarrow�\leftleftarrows � \leftrightarrows�\Lleftarrow � \twoheadleftarrow \leftarrowtail \looparrowleft�\leftrightharpoons � \curvearrowleft \circlearrowleft � \Lsh�\upuparrows � \upharpoonleft�\downharpoonleft � \multimap� \leftrightsquigarrow � \rightrightarrows�\rightleftarrows � \rightrightarrows�\rightleftarrows � \twoheadrightarrow� \rightarrowtail � \looparrowright�\rightleftharpoons � \curvearrowright�\circlearrowright � \Rsh�\downdownarrows � \upharpoonright�\downharpoonright � \rightsquigarrow

6.16. táblázat. Az amsmath csomag nyilai

\nleftarrow ! \nrightarrow"\nLeftarrow # \nRightarrow$ \nleftrightarrow % \nLeftrightarrow

6.17. táblázat. Az amsmath csomag áthúzott nyilai

95

“modul”2002/11/27page 96

� �

�

�

�

�


�\vartriangle � \triangledown�\square � \lozenge�\circledS

�\angle�

\measuredangle � \nexists�\mho � \Finv�\Game \Bbbk\backprime � \varnothing�\blacktriangle \blacktriangledown�\blacksquare � \blacklozenge�\bigstar � \sphericalangle�\complement � \eth�\diagup � \diagdown

6.18. táblázat. Egyéb jelek az amsmath csomagban

�\dotplus � \smallsetminus�\Cap � \Cup�\barwedge � \veebar�\doublebarwedge � \boxminus�\boxtimes � \boxdot \boxplus ! \divideontimes" \ltimes # \rtimes$\leftthreetimes % \rightthreetimes&\curlywedge ' \curlyvee(\circleddash ) \circledast*\circledcirc + \centerdot, \intercal

6.19. táblázat. Az amsmath csomag bináris operátorai

96

“modul”2002/11/27page 97

� �

�

�

�

�


�\leqq � \leqslant�\eqslantless � \lesssim�\lessapprox � \approxeq�\lessdot � \lll�\lessgtr \lesseqgtr\lesseqqgtr � \doteqdot�\risingdotseq \fallingdotseq� \backsim � \backsimeq�\subseteqq � \Subset�\sqsubset � \preccurlyeq�\curlyeqprec � \precsim�\precapprox � \vartriangleleft�\trianglelefteq � \vDash�\Vvdash � \smallsmile� \smallfrown � \bumpeq� \Bumpeq � \geqq�\geqslant \eqslantgtr!\gtrsim " \gtrapprox#\gtrdot $ \ggg%\gtrless & \gtreqless'\gtreqqless ( \eqcirc)\circeq * \triangleq+ \thicksim , \thickapprox-\supseteqq . \Supset

� \sqsupset / \succcurlyeq0\curlyeqsucc 1 \succsim2\succapprox 3 \vartriangleright4\trianglerighteq 5 \Vdash6 \shortmid 7 \shortparallel8\between 9 \pitchfork: \varpropto ; \blacktriangleleft< \therefore = \backepsilon>\blacktriangleright ? \because

6.20. táblázat. Az amsmath csomag relációjelei

97

“modul”2002/11/27page 98

� �

�

�

�

�


�\nless � \nleq�\nleqslant � \nleqq�\lneq � \lneqq�\lvertneqq � \lnsim�\lnapprox \nprec\npreceq � \precnsim�\precnapprox \nsim� \nshortmid � \nmid�\nvdash � \nvDash�\ntriangleleft � \ntrianglelefteq�\nsubseteq � \subsetneq�\varsubsetneq � \subsetneqq�\varsubsetneqq � \ngtr�\ngeq � \ngeqslant�\ngeqq � \gneq�\gneqq � \gvertneqq \gnsim ! \gnapprox"\nsucc # \nsucceq

# \nsucceq $ \succnsim%\succnapprox & \ncong' \nshortparallel ( \nparallel

� \nvDash ) \nVDash*\ntriangleright + \ntrianglerighteq,\nsupseteq - \nsupseteqq.\supsetneq / \varsupsetneq0\supsetneqq 1 \varsupsetneqq

6.21. táblázat. Az amsmath csomag tagadó relációjelei

2\Lbag 3 \Rbag 4 \lbag 5 \rbag6\llceil 7 \rrceil 8 \llfloor 9 \rrfloor:\llbracket ; \rrbracket

6.22. táblázat. Az stmaryrd csomag határolójelei

98

“modul”2002/11/27page 99

� �

�

�

�

�


� �� \Longmapsfrom �� \Longmapsto� � \Mapsfrom � \Mapsto�

\nnearrow � \nnwarrow�\ssearrow � \sswarrow�\shortdownarrow � \shortuparrow \shortleftarrow \shortrightarrow( �� \longmapsfrom ( � \mapsfrom \leftarrowtriangle � \rightarrowtriangle�\lightning � \rrparenthesis�\leftrightarroweq � \leftrightarrowtriangle

6.23. táblázat. Az stmaryrd csomag nyilai

�\Arrownot � \Mapsfromchar � \Mapstochar� \arrownot � \mapsfromchar

6.24. táblázat. Az stmaryrd csomag egyéb jelei

�\inplus � \niplus�\subsetplus � \subsetpluseq�\supsetplus � \supsetpluseq�\trianglelefteqslant � \trianglerighteqslant

6.25. táblázat. Az stmaryrd csomag relációjelei

�\bigbox � \bigcurlyvee�\bigcurlywedge � \biginterleave \bignplus ! \bigparallel"\bigsqcap \bigtriangledown�\bigtriangleup

6.26. táblázat. Az stmaryrd csomag nagyméretu relációjelei

#\ntrianglelefteqslant $ \ntrianglerighteqslant

6.27. táblázat. Az stmaryrd csomag tagadó relációjelei

99

“modul”2002/11/27page 100

� �

�

�

�

�


� \Ydown � \Yleft� \Yright � \Yup� \baro

�\bbslash�

\binampersand � \bindnasrepma�\boxast � \boxbar\boxbox \boxbslash�\boxcircle � \boxdot�\boxempty \boxslash�\curlyveedownarrow � \curlyveeuparrow�\curlywedgedownarrow � \curlywedgeuparrow�\fatbslash � \fatsemi�\fatslash � \interleave� \leftslice � \merge� \minuso � \moo�\nplus � \obar�\oblong � \obslash�\ogreaterthan � \olessthan \ovee ! \owedge" \rightslice # \sslash$\talloblong % \varbigcirc&\varcurlyvee ' \varcurlywedge(\varoast ) \varobar*\varobslash + \varocircle,\varodot - \varogreaterthan.\varolessthan / \varominus0\varoplus 1 \varoslash2\varotimes 3 \varovee4\varowedge 5 \vartimes

6.28. táblázat. Az stmaryrd csomag operátorai

6.2. Alapveto matematikai szerkezetek6.2.1. Alsó és felso indexMatematikai üzemmódban felso indexet a ^ karakter segítségével hozha-felso indextunk létre. A a^2+b^2=c^2 szöveg matematikai üzemmódban a követke-zoképpen jelenik meg:

100

“modul”2002/11/27page 101

� �

�

�

�

�


"�� #�� %��

Az alsó index létrehozására hasonlóképpen kell használnunk a _ karak- alsó indextert. A x_{1,2}=x_i+y_i képlet matematikai módban a következo formátadja:

� �� Az indexek írásánál figyelembe kell vennünk, hogy a ^ és _ jelek csak ma-

tematikai üzemmódban használhatóak, így mindent amit indexbe akarunkírni matematikai módban kell szednünk. Fontos tudnunk azt, hogy a ^ és _karakterek egy jelre, parancsra vonatkoznak. Ha egynél több jelet akarunkindexbe írni, akkor a teljes indexet kapcsos zárójelek közt kell írnunk.

6.2.2. OsztásA � frac parancs segítségével tudunk osztást készíteni matematikai mód- �

frac

ban. A parancs két paramétere a számláló és nevezo, amelyeket akkor kellkapcsos zárójelek közt írnunk, ha több tagból állnak.

A y_1=\frac{x+1}{x-1} kifejezés matematikai módban a következo-képpen jelenik meg:

� � ��

A a=\frac{1}{x+\frac{3}{y}} formula egymásba ágyazott osztáso-kat ábrázol, amelyek a következoképp jelennek meg:

" ��

� � �;

6.2.3. GyökvonásA négyzetgyök jelét a � sqrt parancs segítségével szedhetjük matematikai �

sqrt

módban. A \sqrt{(x_1-x_2)^2+(y_1-y_2)^2} képlet pl. kiemelt mate-matikai üzemmódban a következoképpen jelenik meg:

� � � � � � � � � � � � � � � � � �A � root és � of parancsok segítségével készíthetünk tetszoleges kite- �

root�of

101

“modul”2002/11/27page 102

� �

�

�

�

�


voju gyököt. A \root 3 \of {x^2 + y^3} formula kiemelt matematikaimódban a következo formát adja: ��

6.2.4. IntegrálásAz � int parancs segítségével hozhatunk létre integráljelet. A parancs-�

int

nak léteznek többszörös változatai ( � iint , � iiint ), amelyek többszörös�iint

�iiint integrálás szedésére alkalmasak. A \iint_a^b \phi(u, v)~du~dv for-

mula szedésben:

8��

+ �� A \iiiint \phi(x, y, u, v) formula négyszeres integráljelet ad:��

+ � � � � � � ��

6.2.5. ZárójelekAlapesetben a LATEX a kerek és a szögletes zárójeleket értelmezi és a kép-letbe írja. Ezeket tehát egyszeruen szedhetjük. A 2(1+x) formula pl. nyom-tatásban � � � � � alakban jelenik meg. A kapcsos zárójeleket \{ és \} alak-ban tudjuk beírni. Az A=\{1,2,\dots\} szöveg pl. � � ��

alakúlesz matematikai módban.

Fontos lehet tudnunk, hogy ezeknek a zárójeleknek a párosítását a LATEXnem ellenorzi, a formulákat akkor is képes megjeleníteni, ha ezek a zá-rójelek nincsenek párban. Lehetséges, hogy az adott tudományterületen ax=5[3c) hatására megjeleno � � � � � % � képlet hibás, a LATEX számára azon-ban csak egy megjelenítheto kifejezés.

Ha nagyméretu zárójeleket szeretnénk létrehozni, akkor a � left és -�left

� right szavakat kell a zárójelek elé írnunk, így azok méretét a LATEX a�right

szükséges mértékben megnöveli.A \left(\frac{1+x}{1-x}\right)+5hatására a két zárójel olyan mé-

retben jelenik meg, amelyet a közrezárt tört szükségessé tesz:� � � ��

102

“modul”2002/11/27page 103

� �

�

�

�

�


Fontos tudnunk, hogy a \left és \right parancsoknak párban kell áll-niuk, mert ezeket a LATEX a feldolgozás során párba állítja. Ha csak egynagyméretu zárójelet akarunk létrehozni, akkor a másik oldalon a \right.formában kell lezárnunk. Ez egy olyan nagyméretu zárójelet eredményez,amely nyomtatásban nem jelenik meg.

Ennek megfeleloen a x=\left\{\frac{1}{x}\right. matematikaimódban a következo szedésképet adja:

� ��

Kezdo felhasználók gyakorta követik el azt a hibát, hogy a megnöveltzárójeleket és a {} jeleket átlapolva írják. A { \left( } \right) alakúformulák szedését a LATEX megtagadja.

6.3. Különlegesen kezelt formulák6.3.1. Tömbök, mátrixokA szöveges üzemmódban táblázatok kezelésére használt tabular környe-zet matematikai módban nem használható. Helyette szinte változatlan for-mában az array környezet áll a rendelkezésünkre.

Az array környezetet sorokba és oszlopokba rendezett formulák szedé- array

sére használjuk, amilyenek pl. a mátrixok, tömbök. A következo példa egymátrixot mutat be � méretben:�

�� & � � &� & � &��

A mátrix matematikai módban, az array környezet felhasználásával ké-szült:

X=\left[\begin{array}{rr}

\pi^2 & -\pi \\-\pi^2 & \pi \\

\end{array}\right]

103

“modul”2002/11/27page 104

� �

�

�

�

�


6.3.2. Formulák tördelése, igazításaEgyenletrendszerek szedésére szolgál az align környezet. A környezetenalign

belül a formulákat a tabular és array környezeteknél megszokott formá-ban kell igazítanunk:

� � � � � � � (6.1) � � � � � � (6.2)

Az egyenletrendszer a következoképp készült:

\begin{align}x &= 5x + 12y \\2y &= 3x + 2y\end{align}

6.3.3. Formulák számozásaAz equation környezetbe írt formulákat a LATEX matematikai módbanequation

szedi, azokat automatikusan számozással látja el. A � label paranccsal�label

készíthetünk címkéket ezekhez, a � ref és � pageref paranccsal pedig hi-�ref

�pageref vatkozhatunk a formula számára és az oldalra, ahol elhelyezte a program.

A következo képlet az equation környezetben készült:

� � � � � � � � � �� (6.3)

A 6.3 képlet a következoképpen készült:

\begin{equation}\label{egyszeru}x^2+2x-5y+12=0

\end{equation}

A \ref{egyszeru} képlet a következoképpen készült:

Ha egy formulát nem akarunk számozni – mert pl. nem annyira fontos –,akkor az equation* környezetet kell használnunk. Ez mindenben mege-equation*

gyezik az equation környezettel, a különbség csak az, hogy tartalma mel-lett nem jelenik meg szám.

Ha az align környzetbe szedett többsoros egyenletrendszerek mindenalign

104

“modul”2002/11/27page 105

� �

�

�

�

�


sora önálló számot kap. A következo példa ezt mutatja be:

� � � � � � � � (6.4)� � � � � � � � � � � (6.5)

Ügyelnünk kell arra, hogy a környezeten belül a \label parancsokat a\\ sorvégjelek elé írjuk. A 6.4-6.5 egyenletek a következoképpen készültek:

\begin{align}y^2+3y-23 &= 2 \label{elso}\\x^2+2x-5y+12 &= 0 \label{masodik}

\end{align}

Ha az egyenletrendszer valamelyik sora mellett nem akarunk számotmegjeleníteni, akkor a � nonumber kulcsszót kell használnunk, hasonló- �

nonumber

képpen az ismertetett \label használatához:

� � � � � � � � (6.6)� � � � � � � � � � �

A példa a következoképpen készült:

\begin{align}y^2+3y-23 &= 2 \label{masik}\\x^2+2x-5y+12 &= 0 \nonumber

\end{align}

105

“modul”2002/11/27page 106

� �

�

�

�

�


106

“modul”2002/11/27page 107

� �

�

�

�

�

7. fejezet

Rajzok, ábrák

E fejezetben néhány egyszeru eszközt mutatunk be, amelyek rajzok készí-tését teszik lehetové kizárólag LATEX-et használva. Az itt leírtak a programgrafikus képességeinek csak töredékét mutatják be.

7.1. Rajzok készítéseA picture környezetben LATEX parancsok segítségével készíthetünk egy- picture

szerubb ábrákat. A környezet létrehozásának formája a következo:

\begin{picture}(szélesség,magasság)(x kezdet,y kezdet)..parancsok..

\end{picture}

A környezet kezdetekor meg kell adnunk, hogy milyen széles és milyenmagas képet akarunk készíteni, valamint azt, hogy hol kezdodjön a hasz-nálni kívánt koordinátarendszer. Ugyanazok a parancsok eltéro képet ad-nak ha más méretet vagy kezdopontot adunk meg a környezet elején. Akezdopont megadása nem kötelezo, ekkor értéke �

� � .A megadott értékek alapértelmezés szerint pontban értendoek. A � unit- �

unitlength

length segítségével meghatározhatjuk, hogy milyen léptéket kívánunk

107

“modul”2002/11/27page 108

� �

�

�

�

�


használni az elkészítendo képen, mi legyen a koordináták mértékegysége.A következo példa egy olyan kép készítését mutatja be, ahol milliméter be-osztású koordinátarendszert használunk.

� ��

� %��

\setlength{\unitlength}{1mm}\begin{center}\begin{picture}(40,50)\put(5,5){\line(0,1){1}\line(1,0){1}}\put(6,6){\line(0,-1){1}\line(-1,0){1}}\put(13,5){$1mm^2$}\put(0,10){\line(0,1){10}\line(1,0){10}}\put(10,20){\line(0,-1){10}\line(-1,0){10}}\put(13,15){$1cm^2$}\end{picture}\end{center}\setlength{\unitlength}{1pt}

Figyeljük meg, hogy a kép elkészülte után a koordinátarendszert vissza-állítottuk az alapértelmezett 1 pontra. Ez mindenképpen hasznos, hacsaknem akarjuk a teljes dokumentumban az adott mértékrendszert használni.

A képre elemeket elhelyezni a � put parancs segítségével lehet. A pa-�put

rancs a � put(x,y){elem} formában használható, ahol � a vízszintes tá-volság a kép bal oldalától, � a függoleges távolság a kép aljától, az elempedig a képre helyezendo elem:

�

�

� �

��

� � � � � � � �

��

� � � � � � �

108

“modul”2002/11/27page 109

� �

�

�

�

�

Rajzok, ábrák

\begin{picture}(200,100)\put(0,0) {\vector(1,0){200}} \put(195, 5){$x$}\put(0,0) {\vector(0,1){100}} \put(5,95){$y$}\put(50,50){\circle*{3}} \put(55,47){$(50,50)$}\put(150,50){\circle*{3}} \put(155,47){$(150,50)$}\put(50,20){\circle*{3}} \put(55,17){$(50,20)$}\put(150,20){\circle*{3}} \put(155,17){$(150,20)$}

\end{picture}

A � line parancs segítségével egyenes vonalat rajzolhatunk. A parancs �line

� line(dx,dy){h} formájú, ahol � � és � � az egyenes irányát határozzákmeg, míg

�a megrajzolt vonal hossza.

� line(1,0){100}

� line(0,1){50}

��

� line(-1,-1){20}

Az egyenes vonalakhoz hasonló formában nyilakat is rajzolhatunk a -� vector paranccsal. A parancs formája megegyezik a � line parancs for- �

vector

májával.A képen található egyenes vonalak vastagságát a � linethickness pa- �

linethickness

ranccsal adhatjuk meg. A parancs egyetlen paramétere a vonalvastagságbármely ismert mértékegységben. A parancs kiadása után az összes egye-nes szakasz az új vonalvastagsággal lesz rajzolva.

� linethickness{1pt}� linethickness{2pt}� linethickness{3pt}

\begin{picture}(300,50)\linethickness{1pt}\put(120,40) {\line(1,0){180}}\put(0,38){\texttt{\bs linethickness\{1pt\}}}

109

“modul”2002/11/27page 110

� �

�

�

�

�


\linethickness{2pt}\put(120,30) {\line(1,0){180}}\put(0,28){\texttt{\bs linethickness\{2pt\}}}

\linethickness{3pt}\put(120,20) {\line(1,0){180}}\put(0,18){\texttt{\bs linethickness\{3pt\}}}

\end{picture}

Kört rajzolni a � circle parancs segítségével lehet. A parancs egyetlen�circle

paramétere a kör átméroje. A � circle* parancs segítségével kitöltött kört�circle*

rajzolhatunk.

� � circle*{5} � � circle{2}

\begin{center}\begin{picture}(200,20)\put(0,10){\circle*{5}}\put(4,8) {\texttt{\bs circle*\{5\}}}\put(100,10){\circle{2}}\put(104,8) {\texttt{\bs circle\{2\}}}

\end{picture}\end{center}

A � dashbox parancs segítségével szaggatott vonallal határolt téglala-�dashbox

pot rajzolhatunk. A parancs formája � dashbox{l}(dx,dy){...}, ahol�

aszaggatott vonalat alkotó szakaszok hossza, � � és � � a téglalap vízszintesés függoleges méretei, az utolsó paraméter pedig a rajzelem, amely a tég-lalapba kerül. A következo példa mutatja, hogy a szakaszok hosszát nemkötelezo megadni:

� dashbox(180,20){...}

� dashbox{5}(180,20){...}

Az � oval parancs segítségével oválist rajzolhatunk. A parancs formá-�oval

110

“modul”2002/11/27page 111

� �

�

�

�

�

Rajzok, ábrák

tuma � oval(dx,dy), ahol � � a szélesség, � � pedig a magasság. A parancs-nak egy paramétert adva megadhatjuk, hogy a görbevonal melyik részétkívánjuk kirajzolni. A szakaszokat az l (bal), r (jobb), t (fent) és b (lent)betukkel kérhetjük. ��

� oval(90,30)[l]

A � multiput parancs segítségével több rajzelemet helyezhetünk el egy �multiput

lépésben. A parancs formája � multiput(x,y)(dx,dy){n}{elem}, ahol az� és � az elso elem koordinátái, a � � és a � � az újabb elemek elhelyezése-kor alkalmazott eltolás, míg az � az elhelyezendo elemek száma. Az elemhelyére kerülnek az elhelyezendo elemek. A következo ábra egy milliméterbeosztású négyzethálót ábrázol, amely ezzel a paranccsal készült.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1000

10

20

30

40

50

\setlength{\unitlength}{1mm}\begin{picture}(100,50)\multiput(0,1)(0,1){50}{\line(1,0){100}}\multiput(1,0)(1,0){100}{\line(0,1){50}}\linethickness{1pt}\multiput(0,0)(0,10){6}{\line(1,0){100}}\multiput(0,0)(10,0){11}{\line(0,1){50}}\put(-1,-3){0} \put(8, -3){10} \put(18,-3){20}\put(28,-3){30} \put(38,-3){40} \put(48,-3){50}\put(58,-3){60} \put(68,-3){70} \put(78,-3){80}

111

“modul”2002/11/27page 112

� �

�

�

�

�


\put(88,-3){90} \put(96,-3){100} \put(-5,-1){0}\put(-5,9){10} \put(-5,19){20} \put(-5,29){30}\put(-5,39){40} \put(-5,49){50}

\end{picture}

A � qbezier parancs segítségével görbét rajzolhatunk. A parancs pa-�qbezier

ramétereként azt a három pontot kell megadnunk, amely meghatározza agörbevonal elhelyezkedését:

�

� � �

��

�

� � � �� qbezier(0,0)(100,50)(200,0)

7.1.1. OszlopdiagramokAz oszlopdiagramok készítésére a bar csomag betöltésével rendelkezésreoszlopdiagramok

bar álló barenv környezet is használható. A következo példa egy egyszeru osz-barenv lopdiagramot ábrázol.

24

ketto

32

három

40

négy

29

öt � � � ��

� � ��

18

hat\begin{barenv}\bar{24}{2}[ketto]\bar{32}{3}[három]\bar{40}{4}[négy]\bar{29}{5}[öt]\bar{18}{6}[hat]

\end{barenv}

Amint láthatjuk, a diagram elkészítése igen egyszeru, csak az értékeketkell megadnunk, minden mást elvégez helyettünk a LATEX.

A � bar parancs segítségével rajzolhatunk egy oszlopot a diagramra. A�bar

parancs formája � bar{magasság}{minta}[szöveg], ahol magasság az áb-rázolt érték, a minta az oszlop kitöltési mintáját megadó szám (7.1 ábra),a szöveg pedig az oszlop által ábrázolt érték szöveges leírása, amely jelma-gyarázatként az ábrára kerül.

112

“modul”2002/11/27page 113

� �

�

�

�

�

Rajzok, ábrák

� ��

1 2 3 4 5 6 7 8

7.1. ábra. Oszlopdiagramok kitöltési minái

A � hlineon parancs segítségével bekapcsolhatjuk a diagramban az ér- �hlineon

tékek leolvasását megkönnyíto vízszintes vonalak rajzolását.A � legend parancs segítségével a jelmagyarázatban felhasználható tég- �

legend

lalapot hozhatunk létre. A parancs formája � legend{minta}{szöveg}, ahola minta határozza meg, hogy a rajzolt téglalap milyen mintával legyen ki-töltve (7.1 ábra), a szöveg pedig a jelmagyarázat szövege.

A � setdepth parancs segítségével a három dimenziós oszlopdiagram �setdepth

mélységét adhatjuk meg. A parancs egyetlen paramétere a mélység, amely� � � . A következo két példa közt csak az a különbség, hogy az egyik készí-tésekor a \setdepth{10} parancsot is használtuk.

0

10

20

30

40

50

� ��

� �

� ��

� ��

� ��

� �

� ��

� ��

� �� 1 2 3 4 5

Érdemjegy

Létszám

0

10

20

30

40

50

� ��

� �

� ��

� ��

�

� ��

� �

� �

� ��

� ��

� �

� ��

� �

�

�

�

� �

1 2 3 4 5Érdemjegy

Létszám�

�

�

�

�

�

\begin{barenv}\setdepth{10}\setstretch{2}\setwidth{20}\sethspace{.1}\setstyle{\small\itshape}\setxname{Érdemjegy}\setyname{Létszám}\setstyle{\small}

113

“modul”2002/11/27page 114

� �

�

�

�

�


\setxaxis{1}{5}{1}\setyaxis{0}{50}{10}\setlinestyle{solid}\hlineon\setnumberpos{top}

\bar{19}{6} \bar{33}{7} \bar{25}{6}\bar{19}{7} \bar{10}{6}

\end{barenv}

A � sethspace parancs segítségével meghatározhatjuk, hogy mekkora�sethspace

üres hely maradjon az oszlopok közt. A parancs egyetlen paramétere az atávolságérték, amely meghatározza mekkora üres hely maradjon az oszlo-pok közt.

A vízszintes vonalak típusát a � setlinestyle parancs segítéségével�setlinestyle

állíthatjuk be. A parancs paramétere lehet solid (folytonos vonal) vagysolid

dotted (pontokból összeállított vonal).dotted

A � setnumberpos parancs segítségével meghatározhatjuk, hogy az osz-�setnumberpos

lopokhoz tartozó értékeket a LATEX hogyan jelenítse meg. A parancs egyet-len paramétere a következo értékeket veheti fel:

empty Az oszlopokon nem jelennek meg az értékek.

axis Az érték a vízszintes tengely alatt jelenik meg.

down Az érték az oszlopok alatt jelenik meg.

inside Az érték az oszlopok belsejében jelenik meg.

outside Az érték az oszlopon kívül jelenik meg.

up Az érték az oszlopok felett jelenik meg.

A � setprecision parancs segítségével beállíthatjuk, hogy a diagram-�setprecision

ban lévo értékek milyen pontossággal jelenjenek meg. A parancs egyetlenparamétere egy szám, amely megadja, hogy a tizedes jel után hány szám-jegy jelenjen meg.

A � setstretch parancs segítségével a diagramot függoleges irányba�setstretch

nyújthatjuk ill. összenyomhatjuk. A parancs paramétere egy szám, amelymegadja, hogy a diagramot hányszorosára nyújtjuk függoleges irányban.

114

“modul”2002/11/27page 115

� �

�

�

�

�

Rajzok, ábrák

A � setstyle parancs segítségével a diagramra kerülo feliratok stílusa �setstyle

adható meg. A parancs paramétere LATEX parancsokat tartalmazhat, ame-lyek betuformázásra vonatkoznak. A munka során eloször beállítjuk a be-tuk formáját ezzel a paranccsal, majd megadjuk az egyes szövegelemeketmás parancsok segítségével:

� setstyle{formázás}� setxname{szöveg}

A � setwidth parancs segítségével meghatározhatjuk a diagram széles- �setwidth

ségét. A parancs egyetlen paramétere egy szám, amely magadja, hogy adiagramban található oszlopok egyenként milyen szélesek.

A � setxaxis parancs segítségével könnyedén helyezhetünk el számo- �setxaxis

kat a diagram vízszintes tengelyén, � setxaxis{kezdet}{vég}{lépés} for-mában. Itt a kezdet határozza meg a vízszintes tengelyen elhelyezett elsoszámot, a vég az utolsót, a lépés pedig azt, hogy mekkora lépésközzel növe-kedjen a számozás.

A � setxname parancs segítségével szöveget írhatunk az � tengelyre, �setxname

amely megmutatja, hogy milyen adatokat tartalmaz a diagram. A parancsegyetlen paramétere a tengelyre írandó szöveg.

A � setyaxis parancs nagyon hasonló a \setxaxis parancshoz, kü- �setyaxis

lönbség csak annyi, hogy egy elhagyható paraméterrel, az eltolással növel-hetjük a kezdo és végértéket, anélkül, hogy a skála méretein változtatnánk.A parancs formája: � setyaxis[eltolás]{kezdet}{vég}{lépés}.

A � setylabel parancs segítségével a függoleges tengelyre írhatjuk, �setylabel

hogy mit ábrázol. A parancs egyetlen paramétere az � tengelyen megjelenoszöveg.

A barenv környezetben használható parancsok leírásának végén el kellmondanunk, hogy a bar csomag ennek a környezetnek az eloállításáraa picture környezetet használja, ezért az ott ismertetett parancsokat ishasználhatjuk a környezeten belül.

115

“modul”2002/11/27page 116

� �

�

�

�

�


116

“modul”2002/11/27page 117

� �

�

�

�

�

8. fejezet

Szimbólumok

A pifont csomag betöltése után használhatjuk a 8.1 táblázatban látható pifont

ZapfDingBats szimbólumtáblát, amelynek lemei a � ding parancs segítsé- �ding

gével érhetoek el.A wasysym csomag által definiált szimbólumok és jelek a 8.2 és 8.3 táb- wasysym

lázatokban láthatóak.Az ifsym csomag betöltésével meglehetosen sok új szimbólum haszná- ifsym

latára kaphatunk lehetoséget. Ha a csomagot a weather kapcsolóval tölt- weather

jük be, akkor használhatjuk a � Thermo{n} parancsot a � � � �� jelek eloállítá-sára, valamint a 8.4 táblázatban látható meterológiai szimbólumokat. Haa csomagot a clock kapcsolóval töltjük be, akkor rendelkezésünkre áll a clock

�showclock� showclock parancs, amellyel az adott idot mutató órát készíthetünk. A

\showclock{5}{30} parancs például � eredményt ad, vagyis egy órát,amely 5 óra 30 percet mutat. A kapcsolóval használhatóvá válnak még a8.5 táblázat jelei.

A misc kulcsszóval töltjük be a csomagot, akkor használhatjuk a � Cube misc�Cubeparancsot � Cube{n} formában a � , � , . . . � jelek eloállítására. A kapcsoló

hatására használhatjuk a 8.6 táblázat jeleit.Ha a csomag betöltésekor használjuk a electronic kulcsszót, akkor di- electronic

gitális jelalakok rajzolására alkalmas eszközt kapunk. Ezzel pl. ��vagy � �� formájú jelalakokat írhatunk le (8.7 táblázat). Ugyanakkorrendelkezésünkre áll a hétszegmenses kijelzokbol álló számkészlet, amellyel�� formában jeleníthetünk meg számokat.

A marvosym csomag szimbólumait a 8.8 táblázatban láthatjuk. marvosym

117

“modul”2002/11/27page 118

� �

�

�

�

�


33 ✁ 34 ✂ 35 ✃ 36 ✄ 37 ☎ 38 ✆

39 ✇ 40 ✈ 41 ✉ 42 ☛ 43 ☞ 44 ✌45 ✍ 46 ✎ 47 ✏ 48 ✐ 49 ✑ 50 ✒

51 ✓ 52 ✔ 53 ✕ 54 ✖ 55 ✗ 56 ✘57 ✙ 58 ✚ 59 ✛ 60 ✜ 61 ✝ 62 ✞

63 ✟ 64 ✠ 65 ✡ 66 ✢ 67 ✣ 68 ✤

69 ✥ 70 ✦ 71 ✧ 72 ★ 73 ✩ 74 ✪75 ✫ 76 ✬ 77 ✭ 78 ✮ 79 ✯ 80 ✰

81 ✱ 82 ✲ 83 ✳ 84 ✴ 85 ✵ 86 ✶

87 ✷ 88 ✸ 89 ✹ 90 ✺ 91 ✻ 92 ✼93 ✽ 94 ✾ 95 ✿ 96 ❀ 97 ❁ 98 ❂

99 ❃ 100 ❄ 101 ❅ 102 ❆ 103 ❇ 104 ❈105 ❉ 106 ❊ 107 ❋ 108 ● 109 ❍ 110 ■

111 ❏ 112 ❐ 113 ❑ 114 ❒ 115 ▲ 116 ▼

117 ◆ 118 ❖ 119 ◗ 120 ❘ 121 ❙ 122 ❚123 ❛ 124 ❜ 125 ❝ 126 ❞ 161 ❡ 162 ❢

163 ❣ 164 ❤ 165 ❥ 166 ❦ 167 ❧ 168 ♣

169 ♦ 170 ♥ 171 ♠ 172 ① 173 ② 174 ③175 ④ 176 ⑤ 177 ⑥ 178 ⑦ 179 ⑧ 180 ⑨

181 ⑩ 182 ❶ 183 ❷ 185 ❸ 185 ❹ 186 ❺187 ❻ 188 ❼ 189 ❽ 190 ❾ 191 ❿ 192 ➀

193 ➁ 194 ➂ 195 ➃ 196 ➄ 197 ➅ 198 ➆

199 ➇ 200 ➈ 201 ➉ 202 ➊ 203 ➋ 204 ➌205 ➍ 206 ➎ 207 ➏ 208 ➐ 209 ➑ 210 ➒

211 ➓ 212 ➔ 213 → 214 ↔ 215 ↕ 216 ➘

217 ➙ 218 ➚ 219 ➛ 220 ➜ 221 ➝ 222 ➞223 ➟ 224 ➠ 225 ➡ 226 ➢ 227 ➣ 228 ➤

229 ➥ 230 ➦ 231 ➧ 232 ➨ 233 ➩ 234 ➪235 ➫ 236 ➬ 237 ➭ 238 ➮ 239 ➯ 241 ➱

242 ➲ 243 ➳ 244 ➴ 245 ➵ 246 ➶ 247 ➷

248 ➸ 249 ➹ 250 ➺ 251 ➻ 252 ➼ 253 ➽254 ➾

8.1. táblázat. A ZapfDingbats szimbólumkészlet

118

“modul”2002/11/27page 119

� �

�

�

�

�

Szimbólumok

�\vernal � \ascnode � \descnode�\fullmoon � \newmoon � \leftmoon�\rightmoon � \astrosun � \mercury�\venus \earth \mars�\jupiter � \saturn \uranus�\neptune � \pluto

�\aries�

\taurus � \gemini � \cancer� \leo � \virgo � \libra�

\scorpio � \sagittarius � \capricornus� \aquarius � \pisces

8.2. táblázat. Asztronómiai jelek

\male�

\female � \currency@ \recorder � \clock � \kreuz�

\smiley � \frownie � \sun \checked ! \bell " \cent#\diameter $ \eighthnote % \halfnote

8.3. táblázat. Egyéb jelek

E \Lightning & \Rain ' \FilledSunCloud(\ThinFog ) \Cloud * \RainCloud+\WeakRain , \Snow - \WeakRainCloud.\FilledCloud / \SnowCloud 0 \FilledRainCloud1\HalfSun À \Sun 2 \FilledSnowCloud3\Fog 4 \SunCloud

8.4. táblázat. Meterológiai jelek

119

“modul”2002/11/27page 120� �

��

��


�\Taschenuhr � \VarTaschenuhr�\StopWatchStart � \StopWatchEnd�\Interval � \Wecker�\VarClock

8.5. táblázat. Órák

�\Irritant \StrokeOne\Fire \StrokeTwo

B \Letter \StrokeThree�\Radiation \StrokeFour�\Telephone \StrokeFive

8.6. táblázat. Veszélyt jelzo szimbólumok és strigulák

�\RaisingEdge � \FallingEdge�\ShortPulseHigh � \ShortPulseLow�\PulseHigh � \PulseLow�\LongPulseHigh � \LongPulseLow�� \textifsym{lh} � �� \textifsym{LH}��\textifsym{m<d}

�� \textifsym{d>m}!#"%$

\textifsym{M<<D}$#&%!

\textifsym{D>>M}')(+* ,\textifsym{12.7} - (/.

\textifsym{-2b3}

8.7. táblázat. Elektronikus jelalakok

120

“modul”2002/11/27page 121� �

��

��

Szimbólumok

q \Cutright r \Cutline s \Cutleft¤ \EUR e \EURtm c \EURhv

C \CEsign H \Mobilefone T \Telefono \Football ® \Bicycle ý \BatÌ \Womanside Î \Womanfront Í \MansideÏ \Manfront ! \Stopsign Œ \Heart– \Flatsteel — \Squarepipe ˜ \Rectpipe™ \Lsteel š \TTsteel › \Circpipeœ \Tsteel À \Sun Á \MoonÂ \Mercury Ã \Venus Ä \MarsÅ \Jupiter Æ \Saturn Ç \UranusÈ \Neptune É \Pluto à \Ariesá \Taurus â \Gemini ã \Cancerä \Leo å \Virgo æ \Libraç \Scorpio è \Sagittarius é \Capricornê \Aquarius ë \Pisces

8.8. táblázat. A marvosym szimbólumkészlet

121

“modul”2002/11/27page 122� �

��

��


Ajánlott irodalom1. VIRÁGVÖLGYI PÉTER: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris

Kiadó (2002), Budapest, ISBN: 9-633795-29-X

2. PERE LÁSZLÓ: Linux felhasználói ismeretek I., Kiskapu (2002),Budapest, ISBN: 9-789639-301375

3. KONIORCZYK MÁTYÁS, ÁDÁM PÉTER: Mérési adatok feldolgozása:Pécsi Tudományegyetem, Pécs (2002)

4. MICHEL GOOSSENS – SEBASTIAN RAHTZ – FRANK MITTELBACH:The LATEX graphics companion, Addison-Wesley (1997), US,ISBN: 0-201-85649-4

5. LESLIE LAMPORT: LATEX user’s guide and reference manual,Addison-Wesley (1994), US, ISBN: 0-201-52983-1

6. LINDA LAMB–ARNOLD ROBBINS: Learning the vi Editor, 6th EditionO’Reilly (1998), US, ISBN: 1-56592-426-6

7. ARNOLD ROBBINS: vi Editor Pocket Reference, O’Reilly (1999), US,ISBN: 1-56592-497-5

122

“modul”2002/11/27page 123� �

��

��

Tárgymutató

/, 11[ ], 49#1, 49#2, 49$, 89$$, 89állomány, 10ékezetek, 34ékezetes karakterek, 51új bekezdés, 53új környezet, 50új parancsok, 49újsor, 52{}, 48

a:, 15abszolút könyvtárleíró, 11�addvspace, 55

alapvonal, 40align, 104alkalmazások, 9alltt, 72alsó index, 101anysize, 61array, 103ASCII, 19

�baselineskip, 87

backslash, 48balra rendezett, 41

�bar, 112bar, 112barenv, 112baselinestretch=, 74beütés, 41�begin, 50�begin{document}, 51

behúzás, 41betuváltozat, 30�bigskip, 55

binary digit, 19bit, 19blokkos szedés, 41

�caption, 81cd, 11, 12cellák összevonása, 80�chapter, 63�chapter*, 63�circle, 110�circle*, 110�cleardoublepage, 86�clearpage, 86�cline, 79clock, 117commandchars=, 75commentchar=, 73cp, 14csomagok, 45

123

“modul”2002/11/27page 124� �

��

��


csomagok betöltése, 51�Cube, 117

döntött betuváltozat, 31dolt betu, 31�dashbox, 110description, 67�ding, 117dingautolist, 66dinglist, 66doboz, 54�documentclass, 51

dokumentumosztály, 51�dotfill, 54dotted, 114�doublebox, 83

dvi, 47dvi2fax, 48dvilj, 48dvipdf, 48dvips, 47

egymásba ágyazott felsorolások, 65egyméretu fontok, 30electronic, 117em, 46�end, 50�end{document}, 51�enlargethispage, 87enumerate, 64equation, 104equation*, 104ex, 46

fájl, 10félkvirtmínusz, 35félkövér betuváltozat, 31FancyVerbLine, 75fancybox, 83

fancyvrb, 72�fbox, 56

felso index, 100felsorolás, 64figure, 81fillcolor=, 74firstline=, 74firstnumber=, 74floatingfigure, 82floatflt, 82floatingtable, 82�flushbottom, 86

font, 29fontcsalád, 29fontfamily=, 73fontseries=, 73fontshape=, 73fontsize=, 73formatcom=, 73�frac, 101frame=, 73�framebox, 56framerule=, 73framesep=, 73�fussy, 85

gobble=, 73gv, 48gyökérkönyvtár, 11

hajlékonylemez, 14�hfill, 55, 80�hline, 79�hlineon, 113�hrulefill, 55�hspace, 55

ifsym, 117�iiint, 102

124

“modul”2002/11/27page 125� �

��

��

Tárgymutató

�iint, 102�int, 102

italic, 31italic változat, 30�item, 63itemize, 63

jobbra rendezett, 41

könyvtár, 10körülfolyatás, 82körülvágott méret, 42környezetek, 49kövér betuváltozat, 32kenyérszöveg, 31kerning, 38kerning táblázat, 38kiemelt matematikai mód, 89kilépés a vi-ból, 24kilógatás, 40kis kapitális betuváltozat, 31kurzív betuváltozat, 30kvirtmínusz, 35

�label, 84, 104label=, 74labelposition=, 74lastline=, 74latex, 47latex2html, 47�LaTeX{}, 45

lebego objektumok, 81�left, 102�legend, 113

ligatúrák, 33�line, 109�linebreak, 55�linethickness, 109list, 68

listings, 76�listoffigures, 63�listoftables, 63ls, 13

�makebox, 56�marginparpush, 71�marginparsep, 71�marginparwidth, 71

margók, 42�marginpar, 71�marginsize, 61marvosym, 117�mbox, 56mcopy, 15mdir, 15�medskip, 55mformat, 15minimális LATEX állomány, 51minipage, 57misc, 117mkdir, 14monospace, 30monospace fontok, 30mtools, 11, 15�multicolumn, 81�multiput, 111

munkakönyvtár, 11

nem törheto szóköz, 36�newenvironment, 50, 68�newcommand, 49�newpage, 86�noindent, 60�nonumber, 105�nopagebreak, 87�normalmarginpar, 71numberblanklines=, 74numbers=, 74

125

“modul”2002/11/27page 126� �

��

��


numbersep=, 74nyers méret, 42

obeytabs=, 74�of, 101

opcionális paraméterek, 49operációs rendszer, 9oszlopdiagramok, 112�oval, 110�Ovalbox, 83�ovalbox, 83

overfull hbox, 85

páratlan oldalszám, 43páros és páratlan oldalak, 43�pagebreak, 87�pageref, 84, 104�papersize, 61�paragraph, 63�paragraph*, 63

parancs paramétere, 49parancskéro jel, 12parancsok, 48�parbox, 56, 84�part, 63�part*, 63pdflatex, 47picture, 107pifont, 66, 117preambulum, 51ps2ascii, 48ps2pdf, 48psnup, 48pstops, 48�put, 108pwd, 11

�qbezier, 112

ragasztó, 54

�raggedbottom, 86�renewcommand, 49�renewenvironment, 50�reversemarginpar, 71�ref, 84, 104

relatív könyvtárleíró, 11rendezés, 41resetmargins=, 75�right, 102rm, 14rmdir, 14roman, 29roman fontok, 29�root, 101�rule, 56rulecorol=, 73

saját könyvtár, 12samepage=, 75sans seriff, 29sans seriff fontok, 29�sboxrule, 84�sboxsep, 84�sdim, 84�selectlanguage, 36secnumdepth, 63�section, 63�section*, 63�setdepth, 113�sethspace, 114�setlinestyle, 114�setnumberpos, 114�setprecision, 114�setstretch, 114�setstyle, 115�setwidth, 115�setxaxis, 115�setxname, 115�setyaxis, 115

126

“modul”2002/11/27page 127� �

��

��

Tárgymutató

�setylabel, 115�shabox, 83shadow, 83�shadowbox, 83�showclock, 117showspaces=, 74showtabs=, 74slanted betu, 31�sloppy, 85sloppypar, 85small caps, 31�smallskip, 55solid, 114sorközi matematikai mód, 89sorkizárt szedés, 41�sout, 60�sqrt, 101stepnumber=, 74�stretch, 55�subparagraph, 63�subparagraph*, 63�subsection, 63�subsection*, 63�subsubsection, 63�subsubsection*, 63

syntax highlight, 76szövegszerkesztés, 23számozott felsorolás, 64szóköz, 52szedéstükör, 42

tördeloprogram, 9, 36table, 81�tableofcontents, 63tabsize=, 74tabular, 76talp nélküli fontok, 29talpas fontok, 29�TeX{}, 45

text editing, 23�textbf, 59�textit, 59�textsc, 59�textsf, 59�textsl, 59�texttt, 59�theFancyVerbLine, 75tocdepth, 63tompa szedés, 41touch, 14tree, 13

�unitlength, 107

underfull hbox, 85�underline, 60�usepackage, 51

utcásodás, 39, 41�uuline, 60�uwave, 60

�vector, 109�verb, 71�verb*, 72Verbatim, 72verbatim, 72verbatim*, 72�vfill, 56vi, 23vi állapotai, 25vim, 23�vline, 80�vspace, 56

wasysym, 117weather, 117word processor, 23

xdvi, 47, 48

127

“modul”2002/11/27page 128� �

��

��


xleftmargin=, 75�xout, 60xrightmargin=, 75

zászlós szedés, 41

128

bevezetØs a latex hasznÆlatÆba verzió: 1 · 2014. 3. 1. · 2.2. a legfontosabb unix parancsok...

Documents