Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba

4.Morfológia

Morfológia

Alaktan, szóalaktan

Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata

• a szóelemek osztályozásatımorféma: labda-, kér-toldalékok: -gat, -k, -ról

• a szóelemek tulajdonságaiképzı: vált-e szófajt

gyepfn.→ gyepesmn.szófajtartó-e

olvasi. → olvasgati.rag: szóalakzáró

könyv-bıløhajó-tø

Morfológia

• a szóelemek kapcsolódási szabályainak a leírása

sorrend:

ír- ás- ok -at

tı képzı jel rag

típus:

-nemódjel

kér ige -t idıjel

-egetképzı (deverbális verbum)

• az egyes szófajok toldalékolásának, ragozási sorainak a leírása

pl. szóképzés, ragozás

Morfológia

A morfológia sajátos helye a nyelvleírásbanminden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságainem mindennyelvnek van morfológiája – nem kötelezı tulajdonsága a

nyelvnekpl. ún. izoláló nyelvek

pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.Én venni narancs enni.

angol The boy saw a man.A fiú látmúlt egy férfitárgyeset

The man saw a boy.A férfi látmúlt egy fiútárgyeset

Morfológia

morfofonológia: a toldalékolás hangtani (fonológiai) következményei

morfoszintaxis

sófn. – A , Á, T, H

↓-z igeképzı: sózige – Á

ház– nyitva bármely toldalék elıtt

-k többesjel: házak – már csak rag állhat utána

Morfológia

„Tisztán” belsı alaktani kérdések:

• a szóalakok felbontásának problémái

• az egyes toldalékok eloszlása

• ragozási paradigmák felépítése

• olyan toldalékolás, ahol nincsenek hangtani v. mondattani következmények

pl. ház-ig, hajó-ig

A könyvet olvasom.

A könyvecskét olvasom.

Nincs mindent átfogó morfológiai elmélet.

Mi a szó?

Amibıl a mondatok állnak…

Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza.

Szóelıfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betősora)

[Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát2x, ház2x, nagy3x]

Szótári szó(lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak – 6

barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

Mi a szó?

Nincs saját definíció: a szóösszefoglaló terminus

szóelıfordulás – a beszéd egysége

lexéma – a nyelv (langue) egyége

↓• a nyelv elemkészletének része

• a mentális szótárban (lexikonban) tároljuk – morfológiai, szintaktikai és szemantikai információk

• jelentése elsısorban fogalmi, de grammatikai, modális, logikai is lehet

• hordozza a toldalékolhatóság lehetıségét, típusát

bejátszás’a bejátszikigével kifejezett cselekvés’

A kérdéssel két bejátszásis foglalkozott. ’rádió- v. tévémősorba elızetesen felvett, a mősorba beillesztett anyag’

fınévi grammatikai jelentése van: A, T, H, Jbirt lehet

fınévi toldalékolása van

Az alaktan fı kategóriái

Morféma (szóelem)

a nyelvi rendszer alapegysége: a legkisebb nyelvi jel(a szóalak alapvetı↓ alkatrésze)

forma + jelentés

elsısorban alaki egység

kér+és+ek+et

kér-: fogalmi tartalom

-és: nomen acti (cselekvés eredménye – elvont)

-ek: általános többesség

-et: tárgyeset

morfémánként egy jelentésmozzanat

De!

kocsi + tok

fogalmi tartalom birtoklás ténye

T/3.

ad + od

E/2.

3. személyő határozott tárgy

-tok, -od: egyetlen morféma! (kumulatív v. szintetikus jelentéshordozók)

disztribúció(elemkörnyezet): egy adott nyelvi elem összes lehetséges környezete az adott nyelvi szinten

könyv- │ -ben

könyv-re kéz-benkönyv-é erdı-benkönyv-es kicsi-benkönyv-el levegı-ben

Eredmény: elemi jelek

Produktivitásproduktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek

létrehozásában

• teljes produktivitás (kategorikus produktivitás)

olvas- igetı

-ni fn. igenévképzı

• teljes improduktivitás

-omás: áldomás

hallomás

látomás

vallomás

De! *hozomás, *iromásstb.

Morfémaosztályoktımorfémák és toldalékok (affixumok)

tımorféma: a szóalak kötelezı része

tı + toldalék(ok)cipı- -s, -m, -k, -é, -rekér- -et, -em, -t, -het. –ne

toldalék: fakultatív; többnyire grammatikai jelentést hordozautó- z- ó- k- atdal- ol- gat- t- unk

képzı jel rag

A morfémaosztályok jellemzése

1. Nyitott és zárt rendszertövek: általában nyitott rendszer

egyalakúak – nyitott

bróker, teló’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesítstb.

tıvégi idıtartamot váltakoztatók – nyitott

eurokrata, pizza, plázastb.

v-t tartalmazók – zárt

tesz, vesz; ló, tı stb.

affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport

papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok

ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok[nyelvtörténet: hat ige → -hat képzı; né ’nı’ → -néasszonynévképzı]

A morfémák jelentése

tövek: tartalmas fogalmi (lexikális) jelentés

ház-, fut-, nagy-stb.

affixumok: járulékos v. nyelvtani jelentés

jelentésalkotó v. jelentésváltoztató: képzı (gomb)-(o)s

jelentésmódosító: jel (kocsi)-k

szintaktikai viszonyítást hordozó: rag (ház)-ban

komplex jelentés

ír ige: erre jellemzı toldalékok

rag ír-om ír-nak

jel ír-na ír-t

képzı ír-ogat ír-ás

A morfémák jelentése

viszonyjelentéső tövek

hátra, tüstént –(többnyire) nem toldalékolhatók [kint-rıl, de *kint-ig]

hogy – más morfémához nincs kötve

ház mellett, asztal alá –analitikus szerkezetek része

talán, esetleg, bár– pragmatikai v. modális jelentés

Vagyis:

lexikális (tartalmas v. nem tartalmas) jelentés

tı pragmatikai/modális jelentés

járulékos grammatikai viszonyjelentés

affixum – mindig járulékos, különféle grammatikai viszonyjelentés

Alakváltozatok (alternáció)

hó-ban ~hav-as

jó-vá~ beteg-gé~ édes-sé

kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök

Egyalakú(egyváltozatú) tı v. toldalék

’betősorok értelmét megfejti’: olvas-

<térbeli v. idıbeli végpontot kijelölı viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma

Többalakú(többváltozatú) tı v. toldalék

tipikus, elvont állandó változat –invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa

beszédbeli realizáció: variáns v. allomorfalternánsok

Alakváltozatok (alternáció)

az ’árok’ fogalmi jelentés tövét az árok- képviseli –invariánsallomorfok : árok-, árk-

<birtoktöbbesítés> invariáns: -i-

allomorfok : -i-, -ai-/-ei-, -jai-/-jei-

egyváltozatú tövek esetén

szék-: invariáns

szék-: variáns (allomorf)

egyváltozatú toldalékok esetén

-ként: invariáns

-ként: variáns (allomorf)

Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalásForrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.

A váltakozás típusai

A) Funkciótlanszabadalternáció

szabadon felcserélhetı allomorfok (nem kontrasztív disztribúció)

veder- ~ vödör-

vederben ~ vödörben szabad váltakozás azonos toldalék elıtt

-óz(ik) ~ -ódz(ik)

vakarózik ~ vakaródzik szabad váltakozás azonos tı elıtt

A váltakozás típusai

B) Funkciótlankötött alternáció

a változó környezet más-más allomorfokat kíván – az adott morféma allomorfjai kizárják egymást (komplementáris disztribúció)

kı-re nem *köv-re

De! köv-es nem *kı-s

a legtöbb toldalékmorféma ilyen:

ház-ban~ kéz-ben

hoz-tok, kér-tek, gyız-tök

A váltakozás típusai

C) Funkciós alternáció(kötött)

(részleges) alaki eltéréshez társuló jelentésbeli (a grammatikai értéket érintı)

különbség

ún. flektáló nyelvek

ném. geben’adni’ fn. igen. – gabmúlt idı

Mutter ’anya’ esz. – Mütter tsz.

ang. (to) come’jönni’ fn. igen. – camemúlt idı

tooth ’fog’ (fn.) esz. – teethtsz.

magyar – elvétve

van E/3. –vagyE/2. -na felt. m. E/3. ált. –-ná felt. m. E/3. határozott

A szóelemek alaki önállósága

(szabad és kötött morfémák)

A) Szabad morfémák

önmagukban, más szóelem nélkül is állhatnak mondatban – csaktımorfémák

visz-, három-, ad-, bent-, ház-, már-, talán-

szükségszerően szabad morfémák: nem toldalékolhatók

csak, már, talán

„relatív” szabadság: ø morféma kell!

fut-: futø E/3.

ház-: házø alanyeset

A szóelemek alaki önállósága

B) Kötött morfémák

csak más testes (!) morfémával együtt: szükségszerő kötöttség

• minden affixum (toldalék)

• a tövek kisebb része – kötött tıalternánsok

többváltozatú(többalakú) tövek

– fıváltozat: szótári tı (szabad tı; invariáns)

– mellékváltozat(ok)

’vhová helyez; vmit cselekszik’

tesz-: igetı; invariáns; fıváltozat; szótári tı; lehet szabad morféma; lehet allomorf (variáns)

kötött mellékváltozatok (allomorfok, variánsok)

te-(het), té-(t), tev-(ı) [mitév-(ı) (?)]

A szóelemek alaki önállósága

’az a fölsı végtag, amellyel az ember vmit meg tud fogni’

kéz-: kéz-be

kez-et

’a sötétséget kifejezı jellemzı szín’

fekete-:

feketeø A fekete macska a párkányon ül.

feketé-n

A szóelemek alaki önállósága

C) Passzív tövek

(fantomtı)

csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı

disztribúciós módszer – tövek

csör-dül for- dul

csör-dít kon- dít

csör-ög patt- og

csör-get csen-get

kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban

passzív– nem vesz részt új szóalakok létrehozásában:

*csör-ni, *csör-tünk, *csör-és

lexikalizálódás

Ragozási sorok (paradigmák)

inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere

pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése

szembeállítható szóalakok

ad-ok ad-unk

ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás

ad-ø ad-nak

ház-am ház-unk

ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok

ház-a ház-uk

Ragozási sorok (paradigmák)

német

sagen’mond’

ich sag-e wir sag-en

du sag-st ihr sag-t

er/siesag-t siesag-en

határozott névelı

hn nn sn

Nom. der die das

Akk. den die das

Gen. des der des

Dat. dem der dem

orosz

говорить [govority] ’beszél’

ja govor-ju mü govor-im

tü govor-is vü govor-itye

ongovor-it onyi govor-it

A morfológiai mőveletek formai szempontból

1. Szuffixáció– toldalék a tı után

m. kér-t-em; ház-ak-ban

ném. schreiben’írni’ → ich schreib-e ’írok’

das Kind’gyerek’→ die Kind-er tsz. alanye. és tárgye.

den Kind-ern tsz. részese.

orosz мальчик [mal’csik] ’fiú’ → mal’csik-u esz. részese.

mal’csik-ov tsz. birtokos e.

A morfológiai mőveletek formai szempontból

2. Prefixáció– toldalék a tı elıtt

m. leg-nagyobb

legesleg-nagyobb

ném. führen’vezet, irányít’→ ent-führen’elrabol; eltérít’

halten’tart, fog’→ er-halten’(meg)kap; megıriz’

csehnej-lepši ’leg-jobb’

3. Infixáció– toldalék beékelése a tıbe

lat. rup- ’tör’ → rumpo ’török’

tagalog (Fülöp-szk.) sulat ’írni’ → s-um-ulat ’írt’

A morfológiai mőveletek formai szempontból

4. Reduplikáció– a tı egyszeres v. többszörös megismétlése

jávai ratu ’ vezetı’ → raturatu ’vezetık’

szomálifen ’rág vmit’ → fen-fen’minden oldalon megrág vmit’

szuahéli tafuta ’keres’→ tafutatafuta’sokáig keres’

A morfológiai mőveletek formai szempontból

5. Összetétel– két szótári szó összekapcsolása

szerves(endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony vandércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező

jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı átalakítások)szélmalom’széllel mőködı malom’papírbolt ’papírt eladó üzlet’cukorbeteg’magas vércukorszinttıl beteg’

[szervetlen(exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye]ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy

A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása

1. Képzés– új szótári szó létrehozása

• termékenység (produktivitás)

-zés -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel

-smelléknévképzı, -ság/-ségfınévképzı

• gyakoriság

kap-dos, ver-des: gyakori, improduktív

kér-etik, enged-tetik: ritka, produktív

• szófajtartás, szófajváltás

üt-öget, olvas-tat↔ ad-ás, város-i

• fonológiai változatosság

-kodik/-kedik/-ködik; -tlan/-tlen, -talan/-telen

A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása

2. Ragozás– a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg

szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél

produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg;

DE: jogi-lag, zenei-leg]

fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz

IrodalomMorfológia

É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan.

Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb).

Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000.

Keszler Borbála–Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia.

Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.