bme szilárdságtani sÍkalapok és tartószerkezeti...
TRANSCRIPT
SÍKALAPOKÁLLÉKONYSÁGÁNAK
VIZSGÁLATA
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
EC7 előírja, ha ezt meghaladja a külpontosság, akkor különóvintézkedések szükségesek:
Az óvintézkedések szükségességének feltétele lényegében azt jelenti,hogy az alapsík fele már nem „dolgozik”;
az EN 1997-1 2.4.2. szakasszal összhangban újólag megvizsgálni ahatások tervezési értékeit;
az építési tűrések nagyságát figyelembe véve kell megtervezni azalaptest széleinek helyzetét, s hacsak nem várható különlegespontosságú kivitelezés, akkor indokolt 0,10 m-es többleteltérésselszámolni;
A külpontosságot mindig a hatások karakterisztikus értékéből kellmegállapítani, s azt a parciális tényezők nem módosítják.
Szokásos korlátozás:
- derékszögű alaprajzú alapok: e B/6
- kör alaprajzú alapok: sugár 0,6-szereseBME Szilárdságtani és T
artószerkezeti Tanszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
EC7 szerint:
�� ≤ �� + ��;�
ahol
Hd az alapsíkon működő vízszintes erő tervezési értéke, melybenszerepeltetni kell az alapra átadódó bármely aktív földnyomási erőtervezési értékét is,
Rd az alapsíkon való elcsúszást akadályozó nyírási ellenállástervezési értéke, melyet a következőkben ismertetendő elvekfigyelembevételével kell mind a rövid időtartamú (drénezetlen), mind ahosszú időtartamú (drénezett) terhelésre vonatkozóan megállapítani,
Rp;d az alaptest oldalfelületén működő földnyomásból származóellenállás tervezési értéke.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Drénezett viszonyok esetén a nyírási ellenállás
�� = �′� ⋅ ����
��;�ahol
-V’k az alapra ható függőleges erő karakterisztikus értéke, melyben csakolyan esetleges hatások vehetők figyelembe, melyek a Hd-vel együttbizonyosan működnek,
-���� az alaptest és az altalaj közti súrlódási szög karakterisztikus értéke,mely az altalaj kritikus állapotához tartozó hatékony súrlódási szögénekφ′cv;k karakterisztikus értékéből vehető fel: helyben betonozott alaptestesetében azzal egyenlőre, sima (előre gyártott) alaptest esetében annakkétharmadára.
-��,� a tönkremenetelhez tartozó parciális tényező (1,1)
A számításban a hatékony c’ kohéziót az EN 1997-1 szerint általábanhelyénvaló figyelmen kívül hagyni.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Drénezetlen viszonyok esetén a nyírási ellenállás
�� = �� � ��;�
��;�ahol
- Ac a nyomott alapfelület,
- cu;k a drénezetlen nyírószilárdság karakterisztikus értéke azalapsíkon.
Előfordulhat, hogy az alap és a talaj között esetleg hézag keletkezhet,(víz vagy levegő juthat az alapfelülethez) ezért a következő korlátozásteljesülését is ellenőrizni kell.
�� ≤ 0,4 � ��
(Ez azt jelenti, hogy nem szabad nagyobb nyírási ellenállásraszámítani, mint amekkora az alapot terhelő függőleges erő negyvenszázaléka.)BME Szilárdságtani és T
artószerkezeti Tanszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
- talajvízszint leszívása az építmény környezetében a magas talajvízállás
(pl. közeli folyó árvízszintje) idején - szerkezet alatti víznyomás csökkentésedrénezése;
- időszakosan elárasztjuk vízzel az építményt (pl. földalatti garázs alsó szintjét).
Mikor kötelező a felúszás ellenőrzése?
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
A felúszási elleni biztonság ellenőrzése:
����;� = ����;� + ����;� ≤ ����;� + �� = ����;� + �� + �
Ebben
- az állékonyságnövelő állandó hatás függőleges összetevőjének tervezésiértéke (Gstb;d) pl. a szerkezet és a talajrétegek súlya,
- az (Rd) ellenállás tervezési értéke pedig pl. bármilyen (Td) súrlódási erő és(P) horgonyerő összege lehet. Ez utóbbiak állékonyságnövelő állandó függőlegeshatásként (Gstb;d) is felfoghatók.
Az állékonyságcsökkentő állandó és esetleges hatások függőleges összetevőjénektervezési értéke (Vdst;d) a szerkezet alatt működő víznyomások (állandó és változórészeinek) és minden további fölfelé irányuló erő összege.
Biztonsági szint (mértékadó talajvízszintre):
- γG;dst =1,00 – hatás oldal
- γG;stb =0,90 – ellenállás oldalBME Szilárdságtani és T
artószerkezeti Tanszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
ALAPOZÁSKEDVEZŐTLEN
ALTALAJON
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
1. Alapozás térfogatváltozó talajon
Kis terhelésű (l-2 szintes) épületeknél Nagyobb nyári szárazság után Külső falakon a sarkok felé emelkedő és függőleges repedések alakulnak ki. A falak kifelé dőlnek. Épülettoldalékok: lépcsők, teraszok elválnak a főfalaktól. Altalj: kövér, mozaikos agyag (felszíne száraz időben repedezett) A talajvíz mélyen van.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
A térfogatváltozó agyagok jellemzői:
Ip > 25%; magas montmorillonit, illit (agyagásvány tartalom); zsl > 5%; max térf.változás > 15%;
duzzadási nyomás > 100 kPa; fajlagos duzzadás, d > 0,04. A károk 83%-a egyszintes; 13%-a kétszintes;
4%-a háromszintes épületeknél jelentkezik.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
A duzzadás (épületemelkedés) általában tavasszal, a zsugorodás (süllyedés) pedig ősszel jelentkezik.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Betartandó tapasztalatok és szabályok: az alapsík ne legyen a terepszinthez 2-2,5 m-nél közelebb; kis terhelésű építményeket teljesen alá kell pincézni (részleges alápincézés a legrosszabb megoldás); három szintesnél magasabb épületeknél nem tapasztalunk károkat; talaj teherbírását minél teljesebben ki kell használni (kis alapszélesség); az alap vegye fel a térfogatváltozásból származó hajlítást, húzást; vagyis ne a felszerkezetet hanem az alapokat erősítsük (vasaljuk) elsősorban; rendezni kell az építmény körüli terepet, el kell vezetni a csapadékból származó vizeket; tetővíz gondos elvezetése;
épület köré l,0-l,5 m széles, kifelé lejtő járda kell; kerülni kell az épület fő tömegéből kinyúló kis terhelésű épületrészeket; ne legyen az épület közelében nagy vízigényű növényzet (pl. nyárfa, tölgyfa); - az ún. "vizes" közművek bekötései merőlegesek legyenek az építmény falára, és biztosítani kell a relatív elmozdulás lehetőségét a vezeték és a fal között.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
2. Alapozás roskadékony talajon Három tényező kell:
- roskadékony talaj - terhelés - víz
Roskadásveszélyes talajok: - lösz (makroporózus) - laza finomhomok és átmeneti talaj - laza, friss feltöltés
Veszélyes, ha ir 0,01. Átázott lösz már „puszta” terhelés hatására roskad
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Károk elleni védekezés: - felszíni vizek távoltartása - tetővizek elvezetése - közművezetékek gondos tervezése és kivitelezése - nedves üzemű alsó szinti helyiségbe vízzáró padozat - emeletenként falsüllyedésre méretezett vb koszorú - vasalt sáv-, szalag- vagy gerendarács alap - építéskor az alapgödör ne ázzon át!
Talajjavítás:
- felszíni tömörítés ejtett döngölőlapokkal - mélytömörítés (vibroflotációs) - talajszilárdítás (vízüveges) - talajégetés - elárasztás+előterhelés
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
3. Alapozás feltöltésen
Anyaguk vegyes: - talaj - építési és ipari törmelék - meddőhányó, ipari hulladék - salak, hamu - házi szemét és hulladék
Feltöltés kora lényeges (10 évnél fiatalabb és a kommunális hulladék nagyos veszélyes). Hazai károsodási statisztika:
- szerkezeti elemek 40 %-a - válaszfalak 57 %-a - padozatok 70 %-a
A károk 87-át víz váltotta ki! Mérges gázok (cián) és robbanásveszélyes gázok (metán) képződhetnek.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Irányelvek: - talpfeszültség kisebb, mint 150-200 kPa - víz távoltartása - kerülni a melléépítést - alapok alatt azonos vastagságú feltöltés maradjon - éptmény térbeli merevségének fokozása
Feltöltések javításának módjai:
- felszíni tömörítés a) vibrolappal b) vibrohengerrel c) ejtett döngölőlappal
- mélytömörítés (laza és vastag feltöltés esetén) a) vibroflotációs b) cölöpökkel való tömörítés c) robbantásos
- talajcsere (tvsz felett) a) teljes b) részleges
- injektálás a) cementtel+bentonittal b) vízüveggel
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
3. Alapozás szerves talajon
Felismerés: - sötét szín - kis térfogatsúly - nagy víztartalom (w50-70 %) - szálas, rostos szerkezetű
Sajátosságok:
- kicsi Es (500-2000 kPa) - lassú konszolidáció, k kicsi - szerves bomlás, másodlagos kompresszió - hőhatásra érzékeny - zsugorodik - változó vastagságú
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Sok esetben felette jó teherbírású réteg (pl homok). Ne jusson rá 60-80 kPa-nál nagyobb feszültség. Ha felszínközelben van, akkor talajcsere. Gondos közműcsatlakozás. Kerülni a részleges alápincézést, melléépítést. Térbelileg merev szerkezet. Süllyedésre nem érzékeny épület. BME Szilárdságtani és T
artószerkezeti Tanszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés