BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatJövõnk anyagai, technológiáiEgyesületi hírmondó

140. évfolyam2007/3. szám

Kohászat

VVaasskkoohháásszzaattKáárooly Gy. Taardy P. Szzélig Á. Szzaa-bó A. Szz. El-GhhaazzaalyAz argonos átöblítés hatékonyságánakszerepe az acélok tisztaságának javítá-sábanDr. Taardy P. Dr. Németthh Szz. Az acélipar energiafelhasználásáról ésCO2-kibocsátásáról

ÖÖnnttésszzettDúl J. Gyuráánn L. Szzoombaattfaalvy A.Jármûipari öntészeti alumíniumolva-dékok tulajdonságainak optimalizálásaR. Izzaawaa K. Toogaawaa éss ttáárssaaikk:Vízmentes szerszámkenõ anyagok újnemzedékének kidolgozása, és felhor-dásuk kis mennyiségek szórásával

FFémkkoohháásszzaattFF. HaabaasshhiA gallium kohászataSzzaarkkaa J.A magyar magnéziumkohászat múltjaés jövõje

Jöövôônnkk aannyaagaai,, ttecchhnnoológiááiJaannoovsszzkky D. Rooósszz A.Amorf fémek

Egyessüületti hhíírmoonndóA fémkohászok cikluszáró-tisztújítóközgyûléseHelyi szervezeteink életébõlKöszöntésekKonferencia a harangtörténetrõlXVII. selmeci diáknapokA Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtu-dományi Karán 2007. évben sikeres zá-róvizsgát tettek

Szzerkkesszzttôôsség: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 413. Telefoonn: 201-7337 Telefax: 201-2011 Levélccíím: 1371 Budapest,Pf. 433. vagy kohaszat@mtesz.hu FFelelôôss sszzerkkesszzttôô: A sszzerkkesszzttôôsség ttaagjaai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, HarrachWalter, dr. Klug Ottó, dr. Kóródi István, Lengyelné Kiss Katalin, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál Asszzerkkesszzttõbizzoottttssáág elnnöökke: dr. Sándor József. A sszzerkkesszzttõbizzoottttssáág ttaagjaai: dr. Bakó Károly, dr. Csurbakova Tatjána, dr. DúlJenõ, dr. Hatala Pál, dr. Károly Gyula, dr. Kékesi Tamás, dr. Kóródi István, dr. Ládai Balázs, dr. Réger Mihály, dr. Roósz András,dr. Takács István, dr. Tardy Pál Kiaadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület FFelelôôss kkiaadó: dr. TolnayLajos Nyoomjaa: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a HU ISSN 0005-5670 Belsô tájékoztatásra, kereskedel-mi forgalomba nem kerül. A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrendszerekben való tárolása kizárólaga kiadó engedélyével történhet. Inntternnettccíím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

TARTALOOMM FFROOMM THE CCOONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-benindított és 1991-ben megszûnt önál-ló szaklap, a BKL Öntöde utódjánaktekintjük.

1

7

15

21

34

50

29

41

48

47

52

54

55

Káárooly,, Gy. Taardy,, P. Szzélig,, Á. Szzaabó,,A. Szzaaid El-Ghhaazzaaly: Effecctt oof Efficciennccy ooftthhe Argoonn Bubblinng oonn tthhe CCleaannlinnessss oofAluminnium Killed Stteel ... ... ... ... ... ... 1The convection of molten metal signifi-cantly influences the leaving of inclusions,which process serves as the base of the ar-gon gas bubbling processes. Authors show,using computer aided process simulationthat the intensity of bubbling must be limi-ted for avoiding turbulences, which causeprojection of melt. The paper presents mainresults of the detailed lecture that was pre-sented at the 7th Clean Steel Conference.

Taardy,, P. Németthh,, Szz.: OOnn tthhe ennergy ccoonn-ssumpttioonn aannd ccaarboonn-diooxide emissssioonn ooftthhe sstteel inndussttry ... ... ... ... ... ... ... ... 7Authors present international trends of theenergy consumption and carbon-dioxideemission, resume main elements of theEuropean energy politics. Theirs conclu-sions show that the efficiency of theHungarian steel companies becomes betterbut they are a few backwardness from themost developed countries.

Dúl J. Gyuráánn L. Szzoombaattfaalvy A.: OOptti-mizzaattioonn oof prooperttiess oof aaluminnium melttssfoor aauttoomoottive ccaassttinngss ... ... ... ... ... ... 7Our investigations show that up to 60 ppmSr there are no defects in the aluminiumcastings, the index of density and themechanical properties have proper values.Lower Sr-contents lead to insufficient ageing,higher Sr-contents result in high liabilityfor gas absorption. In the Le Belier die-casting foundry they successfully replacedSt by Sr in grain refinement.

R. Izzaawaa K. Toogaawaa éss ttáárssaai: Develoop-menntt oof nnextt-genneraattioonn waatter-free dielubriccaanntt aannd ssmaall aamoounntt sspraay aappli-ccaattioonn ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 21The developed water-free releasing agent,WFR-3R and the micro spray application iscurrently in operation for a 350 t die-castingmachine at Ryobi Shizuoka plant. Weimproved the internal cooling system of thedie to decrease overheating. Our solutionallowed water-less die-casting with only 0,3ml/shot spray amount of WFR-3R.

Air blowing cycle is not needed any more,and the cycle time is much shorter. Also,without water residue rejects and quickincrease of die temperature, warm-up shotshas been eliminated.We would like to continue striving for fur-ther expansion of this system that allowsimprovement of quality and production.

Haabaasshhi,, FF.: Thhe Gaallium MMettaallurgy ... 29The paper describes the history of the gal-lium metallurgy and explains the techno-logical steps of the main known processesand their raw materials as well. It showsthe flowcharts of these.The galliums uti-lization in the several industrial branchesis also discussed.Key woordss: gallium metal, gallium arseni-de, gallium sulfide, alumina industry, zincelectrolysis, cathodic zinc

Szzaarkkaa,, J.: Thhe Paasstt aannd FFutture oof tthheHunngaariaann MMaagnnessium MMettaallurgy ... ... 34The first steps to investigate the possibili-tis of the installing of the magnesiummetallurgy in Hungary have started in1941. After several laboratory and pilotplant tests a feasibility study has beenprepared by the researchers of theHungarian Light Metal Research Institute.The large magnesium resources of Hungarywould be a good basis for an own magne-sium metallurgy in the state.Key woordss: dolomite, vacuum metallurgy,magnesium remelting, IG Farbenindustrie,molten salts, SEM, TEM

Jaannoovsszzkky D. Rooósszz A.: Amoorphhoouss aallooyss... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 41The first amorphous alloy has been pre-pared from the liquid in 1960. Amorphousalloys have been used in the wide rangesince their discovery because their proper-ties are very favourable. The amorphousalloys have metallic properties (flexibility,favourable magnetic properties) but therehave a good corrosion resistance like theglasses. Their strength is generally higherthan the polycrystalline materials, so theaim is the developing of the new cheaperamorphous alloys.

1. Bevezetés

Az acélgyártásnál az ún. inertgázos agyakorlatban argonos átöblítés ma mára biztonságos és elterjedt üstmetallurgiaimûveletek közé tartozik. Jelentõs a szere-pe a kémiai, ill. hõmérsékleti inhomoge-nitások csökkentésében, a gáztartalomcsökkentésében, az öntés elõtti esetlegestúlhevítés mérséklésében, emellett a Si-szegény, Al-mal dezoxidált acélokban mint minden más erõsen dezoxidált,mikroötvözött acélban az argonos átöb-lítés a zárványosság szabályozásában isigen fontos szerepet tölt be. A Si-szegény,Al-mal dezoxidált acélokban képzõdõ ún.klasszikus Al2O3-típusú zárványok több-kevesebb jelenlétével számolnunk kell.Ezek a zárványok egyrészt az esetenként

fellépõ kagylószûkülések miatt önthetõsé-gi gondokat is okozhatnak, másrészt gon-dokat okozhatnak az egyre szigorodó tisz-tasági elõírások biztosíthatóságában is.

Vannak persze ma már olyan üstmetal-lurgiai megoldások, melyekkel az önthe-tõségi gondok elkerülhetõk, ha komple-xebb Ca-aluminátok képzõdnek Ca-tar-talmú anyagok fürdõbe injektálása révén,s a tisztaság is fokozható az ún. lépcsõsdezoxidáció pontosításával. Ezek a meg-oldások azonban fõleg az analitika és azanyagvizsgálat túl idõigényes volta miatt jó üzemi adottságok mellett is rendkívülprecíz adagvezetést kívánnak. Célszerû-nek látszik ezért argonos átöblítéssel aképzõdõ zárványok mennyiségének na-gyobb részét idõben eleve az üstben lévõacélfürdõ feletti salakba vinni, melynek

két lényegi feltétele van: egyrészt haté-kony áramlási viszonyok biztosítása az ol-vadékfürdõben, másrészt fizikai-kémiaiszempontból hatékony salak biztosítása.

2. Az acélfürdõben lejátszódó áramlásiviszonyok tanulmányozása

2.1. A zárványok felúszása nyugodt olva-dék esetébenAz argonos átöblítés során az olvadékbanaz áramlási viszonyokat az átöblítésmegoldási módjain túlmenõen az ural-kodó nyomás és hõmérsékletviszonyok lé-nyegesen befolyásolhatják. A speciálisöblítõkövön keresztül befúvott gázbubo-rékok mozgása által indukált impulzusok egyébként nyugodt olvadékfürdõ esetén az ún. Stokes-törvény által leírt mecha-nizmuson túlmenõen segíthetik az olva-dékban képzõdõ zárványok felúszását:

VZ a zárványok felúszásának sebessége,cm/s

g nehézségi gyorsulás: 9,81 m/s2

d az idealizáltan gömbnek feltételezettzárvány átmérõje, cm

∆ρ az acélolvadék (fürdõ) és a nemfé-mes zárvány sûrûségkülönbsége

(ρsteel - ρinclusion): ~ 3-5 g/cm3µ a folyékony acél dinamikai viszkozitá-

sa: 0,005 kg/m.sA Stokes-törvény alapján melynek ki-

indulópontja, hogy a nemfémes zárvá-nyok fürdõbõl történõ felúszásának és el-távozásának hajtóereje az acélolvadék ill.a nemfémes zárványok sûrûségének a kü-lönbsége az adódik, hogy nyugodt für-dõben a 30-40 mm-es zárványok megköze-

A zárványok távozását az acélfürdõbõl áramlásmentes állapotban a Stokes-törvény jólírja le. Az olvadék áramlása jelentõsen befolyásolja ezt a folyamatot; ezt használják kiaz argongázos öblítést alkalmazó technológiák. Az öblítés hatása számítógépesszimulációs módszerrel vizsgálható. Ennek segítségével a szerzõk rámutattak arra,hogy a jó hatásfok érdekében az argongázos öblítés intenzitását a kialakuló turbulen-ciák miatt úgy kell korlátozni, hogy a fürdõ felületén a turbulencia lehetõleg ne okoz-zon kidudorodást. A lágy öblítés kedvezõ hatását üzemi kísérletekkel igazolnilehetett. Az elõadás a 7. Nemzetközi Clean Steel Konferencián hangzott el.

ROVATVEEZEETÕ: dr. Tardy Pál és dr. Takács István

VASSKKOHÁSSZAT

Károly Gyula, okleveles kohómérnök, egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Metallurgiai ésÖntészeti Tanszékén. Tardy Pál életrajza 2. cikkünknél található. Szélig Árpád a Duna-ferr Zrt. fõmetallurgusa. Szabó Andrea doktorandusz (Dunaferr Zrt., Innovációs Me-nedzsment). Szaid El-Ghazaly kutató professzor (CMRDI, Kairó).Szaid El-Ghazaly Magyarországon szerezte meg kandidátusi címét az 1980-as évekbenaz üstmetallurgia témakörébõl. Jelenleg kutatóprofesszor az egyiptomi központi kohá-szati kutatóintézetben (a CMRDI-ben). Folyamatosan jó szakmai és személyes kapcsola-tokat ápol a Metallurgiai és Öntészeti Tanszékkel, fõleg aspiránsvezetõjével (KárolyGyulával).Károly Gyula 1989-tõl egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Metallurgiai és ÖntészetiTanszékén. Tudományok doktora fokozatát üstmetallurgia témakörû értekezésével sze-rezte 1986-ban.

140. évfolyam,, 3. szám 20077 1

KÁROLY GYULA TARDY PÁL SZÉLIG ÁRPÁD SZABÓ ANDREA SZAID EL-GHAZALY

Az arggonos átööblíítés hhatékonysággának szereppe az acéloktisztasággának javíításában

22 VASKOHÁSZAT

lítõleg 5 perc alatt felúsznak a fürdõbõl. A≤ 5 µm-es zárványok felúszási sebességeoly csekély, hogy eltávozásukra esély sincs.Az acéltermékekben ezért a kisméretû en-dogén zárványok kimutathatóak.

A nyugodt fürdõ teóriája azonban amúlté, hiszen az üstmetallurgiai kezelés mint metallurgiai mûvelet eleve fürdõ-mozgást eredményez, ami önmagábanhasznos is lehet, pl. az inhomogenitások(kémiai és hõmérsékleti) csökkentésében.A tisztasági fok alakulását viszont ma márnem lehet a klasszikus Stokes-képlet alap-ján megítélni, annak módosítása több ok-ból is elengedhetetlen: a Stokes-képlet idealizált: gömbszerûzárványokat feltételez, holott ez csak azárványok egy részénél lehet közelítõleghelyes feltételezés,

a Stokes-képlet nem veszi figyelembe azárványok nedvesíthetõségét és az olva-dékban uralkodó egyéb viszonyokat,

a Stokes-képlet más oldalról viszont aztsem veszi figyelembe, hogy az eltérõ se-bességgel felúszó zárványok találkozá-sukkor összetapadnak (koagulálnak), ez-által méretük nõ, felúszásuk felgyorsul.Összegezve: nyugodt fürdõ a mai kétpe-

riódusú acélgyártás üstmetallurgiai szaka-szában nem létezik, ezért a sûrûségkü-lönbségre alapozott felhajtóerõvel számo-ló Stokes-képlet figyelembevétele önma-gában nem mérvadó. Az üstmetallurgiaikezelés során az üstben lévõ acélolvadékállandó mozgásban van, ahol a turbulensáramlás a meghatározó áramlási forma,amit a felfelé áramló öblítõgáz indukál.

2.2 A zárványok mozgása az olvadék öblí-tése esetébenAz üstfenékbe aszimmetrikusan beépítettöblitõkövön keresztüli argonátöblítésnél(1. ábra) a befújt argongáz elõbb aprógázbuborékok formájában jelenik meg azacélolvadékokban, majd felemelkedésük

közben méretük egyre nõ, az áramlásképegy felfelé nyíló csonka kúpra emlékeztet(2. ábra [2]). A csonka kúp salakkal érint-kezõ részén a gázzal együtt feláramló

acélolvadék szétáramlik, a feláramlástelõidézõ argonfáklya salakmentes fürdõ-felszínt hoz létre a feláramlás sebességé-tõl függõ mértékben.

Az átöblítéshez az üst fenekébe beépí-tett argonkövön át 3,56,5 bar nyomással,100500 Ndm3/perc (azaz 0,0020,0083Nm3/s) térfogatárammal befújt argon azolvadt fémbe hatolva szinte azonnal azacél hõmérsékletére melegszik. A felmele-gedett argonbuborékok már a képzõdésihelyükön is elérik a 3 cm3 térfogatot, azazátmérõjük idealizáltan, a deformációktóleltekintve min. 1,82 cm.

1,82 cm buborékoknál a felhajtóerõ(ami abból adódik, hogy az üstben lévõacélfürdõben a 3 m mélység a nyomáskü-lönbségekbõl eredõen a felszálló argon tér-fogatáramának » 3-5-szeresére növeléséteredményezi) az acélhoz képest 0,3-0,4m/s felszállási sebesség-többletet eredmé-nyez a feláramlás helyén [3], ahol egyéb-ként a feláramló acélolvadék sebessége

ahol Hf a felúszás helyén az acélfelszínkiemelkedésének mértéke (0,20,3 m).Ilyen kiemelkedés mellett az argon + acél-feláramlás miatti kidudorodás (folt) átmé-rõje 6070 cm-es, az argon az öblítõkõtõla kidudorodásig 45 s alatt jut el.

A zárványok acélolvadékból történõ eltá-volításának feltétele, hogy a zárványt ma-gában foglaló acélolvadékra az argonfáklyaterületén kellõ felhajtóerõ hasson. Olyan

felhajtóerõ, ami az üstmetallurgiai kezeléssorán a rendelkezésre álló erõsen korláto-zott idõ alatt képes a tisztátalan olvadék-ból a zárványt a salakrétegig eljuttatni. Azacélolvadék ugyanis az argonsugár felhajtó-erejének hatására mozog, tisztul. Az argon-fáklyában, a térfogategységben lévõ argon-buborékokra ható felhajtóerõ (Flm3 )

ahol e az argonfáklya térfogatánakmegfelelõ acéloszlopban lévõ argon térfo-gathányada (azaz az argonfáklyában a gázés az acél térfogataránya, amely » 5%).Ha eztDz vastagságú rétegre vonatkoztat-juk, akkor megkapjuk az adott acélmeny-nyiségre ható erõt (FDZ):

ahol dvar(z) az argon térfogatárama(z) szintenAz Dz rétegvastagságnál az acéloszlopkeresztmetszeteVsteel + Vb az argon felúszásának sebes-sége az üsthöz képest Dz helyen.

Az összefüggést elemezve megállapít-ható, hogy turbulens áramlás esetén az ol-vadék adott helyén az acélrétegre ható erõannál kisebb, minél nagyobb az acélfel-áramlás sebessége. Ezek szerint, ha a zár-ványok eltávolításához szükséges felhaj-tóerõt növelni akarjuk, akkor az acélfel-áramlás sebessége csökkentendõ oly mér-tékben, amivel a zárvány a salakrétegigmég eljut, de az argon-acél feláramlás mi-atti kidudorodás nem következik be. Így atúlnyomással befúvatott argonos átöblítésmértékét vissza kell fogni olyannyira,hogy az általában 60-70 cm-es kidudoro-dás megszûnjön (mindenképp jelentõsebbtúlnyomással kell indítani az átfúvatást,de utána azt csökkenteni kell, amíg a kidu-dorodást jelzõ folt el nem tûnik).

Azáltal, hogy argonfáklya alakul ki át-öblítés során az üstben lévõ acélfürdõben,nyugodt fürdõrõl, stacionáris viszonyokrólnem beszélhetünk. A 2. ábra mutatja, hogylényegében turbulens áramlás jön létre,melyben a nagyobb átmérõjû argonbubo-rék gyorsabban halad, mint a zárvány. Ha azárvány nedvesíthetõ, akkor magához ra-gadva röpíti felfelé egészen a salakrétegig,ami a kiáramlásnak útját állja, miközben azargon eltûnik az olvadékból, és összessé-gében létrejön egyfajta turbulencia.

11.. áábbrraa.. Üstmetallurgiai kezelés során a gázöblítés lehetséges variációi [1]

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 33

Korábban vizes modellekkel próbáltákmegismerni az acélüstben lejátszódó fo-lyamatok turbulencia mozgását. A 80-asévekben népszerûvé vált az így készültmatematikai modellezés, ami megnyug-tató eredményre azonban nem vezetett.A 90-es évektõl a matematikai modelle-zést kiegészíti a fizikai modellezés, azáramlások numerikus szimulációja terénelért rendkívül gyors fejlõdés. Vizsgálata-inkhoz a BME Lajos Tamás professzorvezette Áramlástan Tanszékét alvállalko-zóként bevonva [3] a FLUENT szoftverthasználtuk. E szoftverrel a peremfeltéte-lek megadását követõen az acél áramlá-sát jellemzõ erõtér számítható. Ezen erõ-tér vizuálisan is sokatmondó, számszerû-en pedig lehetõséget ad a technológiatervezésére is.

A szimuláció megerõsíti azt a vizuáli-san is megfigyelhetõ jelenséget, hogy azargonoszlop felett feláramló acél kellõargonáram mellett a salakréteget áttör-ve felemelkedik, az argon eltávozik belõ-le. A felemelkedõ acélolvadék egy kidudo-rodó dombot alkot (3. ábra), melyrõl min-den irányban szétáramlik az acél.

200, 300 és 400 Ndm3/perc argonbefú-vatási mennyiségeknél a kidudorodás jel-lemzõi mások és mások (1.táblázat). Mígpl. 200-400 Ndm/perc argonbefúvatásiértékeknél a feláramlási sebességek 2,1-rõl 2,4 m/s értékre nõnek, addig a kidudo-rodás magassága 24 cm-rõl 35 cm-re nõ,aminek következtében a salakmentes foltátmérõje 60 cm-rõl 72 cm-re nõ.

Vizuálisan is sokatmondóak az áramké-pek (4-5. ábra). Az 5. ábra vízszintes met-szeteket , a 6. ábra függõleges metszete-ket mutat. Az m/H hányadosban m [m] avizsgált vízszintes sík felszíntõl mért füg-gõleges távolsága, H [m] pedig az acélfür-

dõ mélysége, y/S hányadosban y [m] avizsgált függõleges sík és az üstfal argonbevezetésével ellentétes oldalától mérttávolsága, S [m] az üst szélessége.

Természetesen a vizuális képeknéltechnológiatervezéshez többet mond aszámszerûség. Az áramképek kiértékelé-sébõl az adódott, hogy az argon mennyi-sége függvényében az acél argonfáklyá-ban történõ felúszási sebessége 100-500Ndm3/perc argonmennyiség tartomány-ban 1,222,28 m/s értékû, azaz az üstbenaz acélolvadék feláramlásának sebességemegközelítõleg az argon térfogatáramá-nak köbgyökével arányos (7. ábra). A mo-dellezés eredményei közül kiemelendõ,hogy számszerûleg is konkrét eredménye-ket szolgáltat a tekintetben, hogy ha azAl2O3 zárványok felúszásának sebességétkívánjuk emelni, úgy nem a térfogatáramnövelésére, hanem annak csökkentésérekell törekednünk.

33.. AA ttiisszzttaassáággii ffookk jjaavvííttáássáánnaakk lleehheettõõssééggeeiiaazz áárraammlláássii vviisszzoonnyyookk mmóóddoossííttáássáávvaall

Az áramlási viszonyok tanulmányozásaalapján könnyen belátható, és a FLUENT-szoftverrel végzett szimulációs vizsgála-tokkal számszerûleg is igazolható, hogyha a salak olyan fizikai-kémiai állapotú,hogy salakzárványok befogadására képes(ehhez a jó dezoxidálóhatás mellett meg-felelõ viszkozitási viszonyok is szükségel-tetnek), akkor kisebb argon térfogatára-mokkal rövidebb idõ alatt juttathatók eladott méretû zárványok a salakba, mint afeláramlási sebességek növelése esetén.

Ha a térben elhelyezkedõ zárványokmozgásának idõbeli lefutását figyeljük afelhajtóerõ, ill. a feláramlási sebességfüggvényében, akkor összeállítható egyzárványtalanítási diagram (8. ábra).

A diagramból megállapítható, hogy aDunaferr körülményei között az Al2O3 tí-

33.. áábbrraa.. Feláramló acéloszlop, a felszínen keletkezõ domb, körülötte a felszínen hullámok

44.. áábbrraa.. Feláramlás és dombképzõdés 200, 300 és 400 dm3/perc argonfúvásnál

22.. áábbrraa.. Alsó átöblítésnél az argonfáklyaelhelyezkedése [2]

pusú zárványokmérete ugyan be-folyásoló hatású, aStokes-törvénynekmegfelelõen, ezértadott fajlagos ar-gonbefúvatás mel-lett adott zárvány-mennyiség levá-lasztásához a na-gyobb méretû zár-ványoknak rövi-debb idõre vanszükségük. Argon-átöblítés eseténazonban turbulensáramlás van, ahol afelhajtóerõ a domi-náns. Következés-képp az azonosnagyságú zárvá-nyok leválasztásá-hoz rövidebb idõrevan szükség kisebbfajlagos argonbefú-vatás esetén. Esze-rint akkor járunk elhelyesen, ha az ar-gonátöblítésnél azargonbefúvatástúgy szabályozzuk,hogy a kezdetbenkidudorodást muta-tó feláramlást abefúvott mennyiségc sökken té séve lcsökkentjük mind-addig, amíg azt azadott argonkõ lehe-tõvé teszi. Növelnicélszerû ugyanak-kor a kezelési idõt,amíg azt az üzemvi-tel lehetõvé teszi. Ahelyes argonátöblí-tési értékek tehát azalábbiak [4]: folyékony acél hõ-m é r s é k l e t é n e kcsökkentése (erõs

keverés): 300500 Ndm3/perc homogenizáló öblítés (közepes keve-rés): 250300 Ndm3/perc

dezoxidálás/kéntelenítés segítése (gyen-ge keverés): 150200 Ndm3/perc

tisztító (zárványtalanító) öblítés (lágykeverés): 50100 Ndm3/perc.Az argonbefúvatás fajlagos mennyisé-

gének megválasztásánál fontos követel-mény, hogy az acélgyártóknak folyamato-san figyelniük kell a salak mozgását, aholaz áramlás amplitúdója nem haladhatjameg a 200 mm-t, s a folyékony acél felüle-te legalábbis a lágy keverésnél seholsem érintkezhet az atmoszférával, hiszenez reoxidációs forrás lenne.

44.. ÜÜzzeemmii eerreeddmméénnyyeekk

A Dunaferr acélmûvében több kampány ke-retében vizsgáltuk a szimuláció eredmé-nyének megfelelõ lágy öblítés hatását azárványosság alakulására [5]. A vizsgála-tokhoz Si-szegény, Al-mal dezoxidált lágy-acélokat (St 24, DSt 24M, FePO5) választot-tunk. Az adaggyártást leginkább jellemzõtechnológiai paramétereket egy 10 adagoskampányra a 2. táblázat mutatja.

A salakok fizikai-kémiai állapotának javí-tása érdekében a konverterbõl történõ csa-polás közben a salakzárás mellett is üstbekerülõ primer salak hatásának ellensúlyozá-sára alumíniumkohászati salakot alkalmaz-tunk. E salak 2-8 mm szemnagyságú, 40-50% fémes Al-tartalma mellett ∼ 50%Al2O3-ot tartalmaz. A dezoxidálás céljábólbeadagolt Al elõbb darabos, majd huzal,végül CaAlFe-huzal formájában valamintaz aluminátos salak hatására az üstsalakAl2O3-tartalma 20-30 %, ami a magas bázi-citás mellett is biztosítja a salak kellõ hígfo-lyósságát az argonátöblítés során. Az ar-gonátöblítés rendszerint 400-500Ndm3/perc értékkel kezdõdött, amikor ismegjelent a korábban már számszerûsítettkidudorodás, majd az argon befúvatást lép-csõzetesen csökkentve az üstmetallurgiaikezelésre álló 25-30 perc utolsó harmadá-ban sikerült a lágyöblítést megvalósítanihígfolyós salak alatt.

44 VASKOHÁSZAT

66.. áábbrraa.. Áramképek függõleges metszetekben 300 Ndm3/perc argonbefúvatás esetén

55.. áábbrraa.. Áramképek vízszintes metszetekben 300 Ndm3/perc argonbefúvatás esetén

11.. ttáábblláázzaatt.. Az acélfelszín felemelkedésének jellemzõi

Argonkibocsátás [Ndm3/perc] 200 300 400Salakmentes felszín rész sugara [m] 0,3 0,33 0,36Acélfelszín magassága [m] 2,85 2,85 2,85Domb magassága [m] 0,24 0,3 0,35Maximális sebesség [m/s] 2,1 2,2 2,4

A lágy öblítéses argonos technológiahelyes vagy helytelen voltát igazolhatják azárványvizsgálati eredmények. A DIN50602:1985 szabvány elõírásainak megfe-lelõen melegen hengerelt lemezekbõl kivá-gott csiszolatokon összehasonlító mód-szerrel elvégzett vizsgálatok eredményeibiztatóak. Szulfidzárványoknál 1-es foko-zatnál nagyobb zárvány a 10-10 adagbólszármazó csiszolatok 20-20 látómezõjénekegyikében sem volt kimutatható. Sorosoxidzárványnál a 2-es, 3-as fokozat a leg-gyakoribb, ennél durvább zárvány nem for-dul elõ. Gömbszerû oxidzárványok tekinte-tében ugyan 2 adag 1-1 látómezõjében 4-es ill. 5-ös zárvány is kimutatható, de az át-lagos fokozatszám középértéket alapulvéve 1,41,5 körüli, ami megfelelõ szintûtisztaságra utal.

A tisztaság zárványfokozattal való mi-nõsítését nehezíti, hogy CaAlFe-huzal ada-golása esetén nem a klasszikus alumínium-oxidok a jellegzetes zárványok, hanem aCa-tartalmú komplex oxidok, melyekrenézve az etelonos összehasonlítás nehéz.Mikroszondás és képelemzõ (Quantimet)mérésekkel kiegészítve a tisztaság ponto-sabban leírható, ezek a vizsgálatok azon-ban idõigényük miatt üzemszerûen nemhasznosíthatók. Újdonságként egy dok-toranduszi munka keretében tervbe vettükegy új spektrométeres eszköz az OES-PDAtípusú, impulzus magasságválogatássalvégzett optikai emissziós spektrometria felhasználását arra, hogy lehetõség nyíljonaz üstben lévõ folyékony acél zárványossá-gának gyors, rutinszerûen végezhetõ,számszerû jellemzésére.

Ma még sok a kutatnivaló ezen a téren.Tapasztalataink szerint a Dunaferrbenhasznált próbavevõkkel a próbavétel mégerre nem ad lehetõséget. A használatos

minták túlzott salakossága alkalmatlannáteszi azok felhasználását e célra. Amennyi-ben megoldódnak a próbavételi gondok,

bizakodni lehet abban is, hogy gyártásközielõrejelzéssel lehessen a lágyöblítéses ar-gonátöblítés tisztító hatását ellenõrizni, s

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 55

77.. áábbrraa.. Az acéláramlás sebessége az argonfáklyában az argonáramlás sebességének függ-vényében

88.. áábbrraa.. A zárványok kiinduló mennyiségének 10, 1 és 0,1 %-ra történõ csökkenéséhez szük-séges idõ 10 és 50 mm-es zárványméret esetén

22.. ttáábblláázzaatt.. Lágy öblítéssel gyártott kísérleti adagok technológiai paraméterei

AAddaaggsszzáámmCCccssaapp %% AAll AArrccssaapp AArrüüsstt AAllhhuuzzaall ((CCaaOO)) ((FFeeOO)) ((AAll22OO33)) ((SSiiOO22)) BB

aa00 ,, vvéégg IIddõõüüsstt AAllvvééggkkgg mm3 mm3 kkgg %% %% %% %% ppppmm ppeerrcc %%

1. 507313 0,037 212 60 3064 60 57,78 2,4 25,81 7,99 7,23 2,39 14,78 0,0552. 507314 0,040 240 23,94 8094 55 58,22 2,24 58,22 4,45 13,04 2,75 25,0 0,0633. 507315 0,041 235 35,74 - 60 56,30 3,45 25,04 8,54 6,59 2,94 26,05 0,0574. 507316 0,048 227 57,83 - - 62,30 3,78 24,10 5,05 12,35 2,57 14,60 0,0625. 507317 0,038 212 32,97 - 20 61,17 4,46 23,19 5,30 11,53 2,92 18,73 0,0606. 507330 0,042 263 23,22 5791 35 53,48 4,92 28,75 6,98 7,56 3,84 34,15 0,0607. 507331 0,056 230 45,14 - 10 59,96 3,14 24,91 6,26 9,59 2,58 20,30 0,0578. 507332 0,046 218 24,24 - 15 59,07 3,7 25,36 5,42 10,91 2,96 20,40 0,0529. 507333 0,048 263 20,91 - 50 - - - - - 3,18 24,48 0,05110. 507334 0,042 229 70 - 70 55,28 4,19 28,79 5,65 9,79 3,44 27,27 0,052Átlag 0,044 233 39,4 5649,6 41,6 58,17 3,58 29,35 6,18 9,84 3,28 25,0 0,057

66 VASKOHÁSZAT

ha szükséges, idõrõl idõre a technológiáttovább finomítani. A lágyöblítéses argono-zással elérhetõ tisztító hatás azonban hautólagos ellenõrzéssel is már ma is a mi-nõségjavítás igen fontos láncszeme anagytisztaságú acélok gyártásában.

55.. ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

1. Acélok üstmetallurgiai kezelése soránnyugodt fürdõ nem létezik, ezért noha aStokes-törvény alapján a nagyobb méretûzárványoknak a turbulens áramlás köze-pette is nagyobb esélyük van a salakba ke-rülésre, a tisztaság javításához kellõ idõ-tartamú lágyargonátöblítésre vanszükség.

2. Ha turbulens áramlás során a zárványoksalakba juttatásához szükséges felhaj-tóerõt növelni akarjuk (ami a zárvány-felúszás idõtartamát csökkentheti), ak-

kor az acélfelúszás sebessége csökken-tendõ legalábbis addig, amíg a zárványa rendelkezésre álló idõ alatt a salakré-tegig eljut, de az argon-acél feláramlásmiatti kidudorodás nem következik be.Ez a FLUENT-szoftverrel elvégzett szi-mulációs vizsgálatok szerint azt jelenti,hogy az üstmetallurgia kezdetén alkal-mazott argonbefúvatás értékét a lágy-öblítés során 50100 Ndm3/percre kellcsökkenteni.

3. A lágyöblítéses argonátöblítés tiszta-ságjavító hatása a hengerelt lemezek-bõl vett mintán összehasonlító mód-szerekkel kimutatható, noha a komplexzárványok miatt az összehasonlítómódszerek egyike sem ideális. Célszerûlenne a lépcsõs dezoxidáció pontosab-bá tétele érdekében a tisztaságjavítástmár az adaggyártás közben elvégzett

vizsgálatokkal segíteni. Erre a próbavé-teli módszerek finomítása és az emisz-sziós spektrometria fejlesztése nyújt-hat lehetõséget.

IIrrooddaalloomm

1. Zhang, L. Thomas, B.: State of the Artin Evaluation and Control of SteelCleanliness. ISIJ Int. 2003:3, 271-291.

2. Pluschkell, W.: Grundoperationen pfan-nenmetallurgischer Prozesse. Stahlund Eisen 1981:13-14, 97-103.

3. A metallurgiai üstben kialakuló áramlásnumerikus szimulációja. BMEÁramlástaniTanszékén készült tanulmány 2005.

4. Si-mentes, Al-mal dezoxidált nagyszi-lárdságú acélok gyártástechnológiájánakfejlesztése. A Dunaferr megbízásából ké-szült tanulmány, MeAKKK, 2004. 23.

Egyesületünk hetedik alkalommal volt há-zigazdája a 7. Nemzetközi Clean SteelKonferenciának, amelyre 2007. június 4-6.között Balatonfüreden került sor. A kon-ferencia szervezését számos nemzetköziszervezet (az EU Szén és Acél KutatásiAlapja, a Nemzetközi Vas és Acél Intézet,az EUROFER, az Acélipari Egyesületek Eu-rópai Szövetsége), valamint az Európábanmeghatározó kohászati egyesületek (anémet, angol, svéd és francia társszerve-zetek) támogatták. A Nemzetközi Szerve-zõ Bizottság munkájában az OMBKE exel-nöke mellett a német, svéd, angol, franciaegyesület, valamint az IISI és az EUROFERilletékes vezetõi vettek részt.

A konferenciának 190 résztvevõje volt;közülük 170-en érkeztek külföldrõl, ösz-szesen 30 országból. Különösen sok szak-ember érkezett Németországból, Svédor-szágból, a Koreai Köztársaságból, Ausztri-ából és Japánból. A tudományos program62 elõadásból állt; a konferencia nyelveangol volt.

Kiemelésre érdemes a doktorandusz elõ-adók és résztvevõk nagy száma a konferen-cián; ebbõl a szempontból a koreai, svéd ésbelga delegációkat kell megemlíteni.

A konferenciát dr. Tardy Pál, a Nemzet-közi Szervezõ Bizottság elnöke nyitottameg; ezt követõen dr. Tolnay Lajos, azOMBKE elnöke üdvözölte a megjelenteket.

A konferencia elsõ, plenáris szekciójá-ban neves meghívott elõadók tartottak át-fogó elõadásokat a tiszta acélokkal kap-csolatos új ismeretekrõl. Ezután két te-remben párhuzamosan folytak az elõadá-sok a következõ témakörökben: a nemfémes zárványok keletkezése az olvadékáramlás hatása a tisztaságra üstmetallurgia a tisztaság alakulása a folyamatos öntésés a dermedés során

az acél tisztaságának meghatározása termékorientált technológiák speciális problémák és speciális megol-dások.A felsorolt szekciókban több elõadás

foglalkozott a zárványosság kialakulásá-nak, az acélolvadékban lejátszódó folya-matoknak a modellezésével, a korszerû ésújszerû technológiákkal elért eredmé-nyekkel, a zárványosságnak az acéltermé-kekre gyakorolt hatásával. Az elõadásokatélénk vita követte, amiben jelentõs szere-pe volt a szekciókat levezetõ elnököknek.

Négy magyar elõadás hangzott el akonferencián, amelyek összeállításában aMiskolci Egyetem, a Dunaferr Rt. és azMVAE szakemberei vettek részt.

A konferencia elõadásait nyomtatottés elektronikus formában (CD) egyarántmegkapták a résztvevõk. Megvásárlásukraezután is megvan a lehetõség; a tartalom-jegyzék azaz a konferencián elhangzottelõadások listája az MVAE honlapján el-érhetõ (www.mvae.hu).

A konferencia programját június 4-én aTihanyi Apátságban rendezett orgona-hangversennyel, 5-én pedig magyaros va-csorával és folklórprogrammal gazdagí-tottuk.

Említésre méltó a konferencia résztve-võinek fegyelmezettsége és folyamatosérdeklõdése az elõadások iránt; jellemzõ,hogy az utolsó elõadásokon is tele volt azelõadóterem hallgatókkal, és csak a repü-lõtérre induló autóbuszok menetrendjeszabott korlátot a hozzászólásoknak, vi-táknak.A konferencia zárszavában a Szervezõ

Bizottság vezetõje bejelentette, hogy a 8.Clean Steel Konferenciára ugyancsak Bala-tonfüreden, 5 év múlva (2012) kerül sor.

HHÍÍRREEKK,, IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK

BBeesszzáámmoollóó aa 77.. NNeemmzzeettkköözzii CClleeaann SStteeeell ((TTiisszzttaa AAccééll)) KKoonnffeerreenncciiáárróóll

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 77

11.. BBeevveezzeettééss

Az acélipar az energiaintenzív ágazatokközé tartozik: energiafelhasználása azelõállított termékek értékére vetítvenagy, az energiaköltségek jelentõs (15-20%-os) részarányt tesznek ki költségeik-ben. Az acélipar ezért hosszú ideje törek-szik a fajlagos energiafelhasználás csök-kentésére.

Ezt a folyamatot felgyorsította a világacéliparában a harmadik évezred elejénkialakult új trend: az acéltermelés példát-lanul dinamikus növekedése, ami ugrás-szerû áremelkedést eredményezett a be-tétanyagok és a kokszolható szén (kohó-koksz) piacán. Az EU-tagországok eseté-ben ezeket a folyamatokat további két té-nyezõ erõsíti: az EU energiaellátásának általánoshelyzete

a CO2-kereskedelem bevezetése.Ezek a globális fejlemények a hazai acél-ipari vállalatok mûködési feltételeit is ér-telemszerûen befolyásolják.

Ebben a dolgozatban kitekintést adunka világ acéliparában tapasztalt folyama-tokról és trendekrõl, majd az MVAE tagvál-lalatok globális energiafelhasználásánakalakulását és a CO2-kereskedelem elsõévének tapasztalatait foglaljuk össze.

22.. AAzz aaccéélliippaarr eenneerrggiiaaffeellhhaasszznnáálláássaa ééssCCOO22--kkiibbooccssááttáássaa nneemmzzeettkköözzii kkiitteekkiinnttééss

2.1. Az energiafelhasználás és ellátásAz acéliparnak a többi alapanyag-ter-melõ ágazathoz hasonlóan nagy azenergia intenzitása: a termelt értékre ve-títve sok energiát használ fel. Mivel azenergia mindig pénzbe került, az acéliparévtizedek óta céltudatosan törekszik a faj-

lagos (termelésre vetített) energiafel-használás csökkentésére. Az EU acélipará-ban 1975 és 2000 között közel a felére(53%) csökkent ez az érték.

Néhány jellemzõ adat: az elektroacélgyártás fajlagos villamos-energia-felhasználása 1965-ben 630kWh/t volt, 2005-ben 345 kWh/t

az elektróda-felhasználás ugyanezen idõalatt 6,5 kg/t-ról 1,1 kg/t-ra csökkent

az integrált acélgyártás legnagyobbenergiaigényû technológiájának, anyersvasgyártásnak a C-igénye ma máraz elméleti határ közelében van.Az elméleti érték 414 kg C/t nyersvas, ill.

465 kg koksz/nyersvas. Ebbõl 380 kg C avasérc redukciójára és a nyersvas C-tar-talmának biztosítására fordítódik, azaz atényleges energetikai felhasználás a számí-tások szerint mindössze 34 kg C/t nyersvas.

Az egyes országok, régiók között jelen-tõs különbségek vannak a nyersvasgyár-tás fajlagos redukálószer-felhasználásátilletõen (1. ábra). Indiában 707 kg/t, Né-metországban 482 kg/t a fajlagos felhasz-nálás; az utóbbi adat már nagyon közelvan az elméleti határhoz (465 kg/t).

Az ábra azt is szemlélteti, hogy minde-nütt törekednek a koksz egy részénekmás, olcsóbb redukálóanyaggal vagyenergiahordozóval történõ helyettesíté-sére. Ma már nem ritka a 100-150 kg szén-por/t nyersvas befúvása. Ezt részben akoksz (kokszolható szén) árának növeke-dése, részben pedig a kokszpiacon idõn-ként kialakult feszültségek indokolják.

A 2. ábrán az alapanyag- és energia-költségek részarányának változását mu-tatjuk be az összes költségben. Ez 1999 és2005 között az integrált acélgyártás eseté-ben 28%-ról 30%-ra nõtt (a drasztikusannövekvõ alapanyagárakmellett is). Elektro-acélgyártásnál amelynek lényegesen ki-sebb a fajlagos energiafelhasználása abetétanyagok (acélhulladék) árnövekedé-sének hatása messze meghaladta a villa-mos energia árnövekedés hatását, emiattaz energiaköltségek részaránya az ár-emelkedések ellenére csökkent.

AAzz aaccéélliippaarr eenneerrggiiaaiinntteennzzíívv áággaazzaatt,, eennnneekk mmeeggffeelleellõõeenn jjeelleennttõõss aazz eenneerrggiiaakkööllttssééggeekkrréésszzaarráánnyyaa aazz öösssszzkkööllttssééggbbeenn ééss nnaaggyy aa CCOO22--kkiibbooccssááttáássaa.. AA sszzeerrzzõõkk áátttteekkiinnttééssttaaddttaakk aazz aaccéélliippaarr eenneerrggiiaaffeellhhaasszznnáálláássáábbaann ééss CCOO22--kkiibbooccssááttáássáábbaann kkiiaallaakkuullttnneemmzzeettkköözzii ttrreennddeekkrrõõll.. ÖÖsssszzeeffooggllaallttáákk aazz EEUU eenneerrggiiaappoolliittiikkáájjáánnaakk ffõõ eelleemmeeiitt ééss aazzaarrrróóll kkiiaallaakkuulltt vvéélleemméénnyyeekkeett.. ÉÉrrttéékkeellttéékk aa CCOO22--kkeerreesskkeeddeelleemm 11.. ffoorrdduullóójjáánnaakk eerreedd--mméénnyyeeiitt ééss aa 2200008822001122 iiddõõsszzaakkrraa vvoonnaattkkoozzóó tteerrvveekkeett.. MMeeggáállllaappííttoottttáákk,, hhooggyy aahhaazzaaii aaccéélliippaarrii vváállllaallaattookk eenneerrggiiaahhaattéékkoonnyyssáággaa jjaavvuull,, ddee bbiizzoonnyyooss tteerrüülleetteekkeenneellmmaarraadd aa mméérrttéékkaaddóó nneemmzzeettkköözzii sszzíínnvvoonnaallttóóll..

Készült az MVAE Igazgatótanács 2007. májusi ülésére készített anyag felhasználásával.

NNéémmeetthh SSzzaabboollccss 1995-ben szerzett kohómérnöki diplomát a Miskolci Egyetemen, majddoktoranduszként folytatta tanulmányait. Kutatómunkája során energiagazdálkodással és(légkör) környezetvédelemmel foglalkozott. Ösztöndíjat nyert 1997-ben a graz-i mûszakiegyetemre (Ausztria), majd 20002003-ban Monbusho-ösztöndíjjal a Tohoku Egyetemen(Japán) dolgozott. 2001-ben PhD tudományos fokozatot szerzett a Miskolci Egyetemen.1999-2000-ben aMagyar Vas- és Acélipari Egyesülés fõenergetikusa, 2004-2005-ben a Kör-nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kohéziós Alap Fõosztályán környezetvédelmi projek-tek magvalósításán dolgozott. Jelenleg az EU által finanszírozott egyik legnagyobb környe-zetvédelmi beruházás, a Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesít-ményei projekt ütemezõ mérnöke, az ENVIRODUNA Beruházás Elõkészítõ Kft. munkatársa.DDrr.. TTaarrddyy PPááll okleveles kohómérnök, a mûszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetemmagántanára. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatóhelyettese, számos nemzet-közi nagyrendezvény fõszervezõje. A 90-es években két cikluson keresztül az OMBKE fõtit-kára,majd elnöke. AzMTAMetallurgiai Bizottságának vezetõje. Kb. 160 dolgozata, elõadá-sa jelent meg, nagy részük külföldön.

TARDY PÁL NÉMETH SZABOLCS

AAzz aaccéélliippaarr eenneerrggiiaaffeellhhaasszznnáálláássáárróóll ééss CCOO22--kkiibbooccssááttáássáárróóll

88 VASKOHÁSZAT

Az Európai Unió energiahordozókbanszegény. A jelenlegi importfüggõség50%-ra tehetõ; földgáz esetében ez 57%,olaj esetében 89%. A jelenlegi tendenci-ákból extrapolálva az energiafüggõség(az import részaránya a felhasználásban)2030-ra összességében 65%-ra, a föld-gáznál 84%-ra, az olajnál 93%-ra nõne,ami rendkívül nagy kockázatokkal jár.

Az energiapolitika mára az EU egyikközponti kérdésévé vált. Az Európai Bi-zottság Vállalkozási Igazgatósága általlétrehozott Magas Színtû Bizottság (HighLevel Group on Competitivness Energyand the Environment) 2006 júniusábankészült jelentésének legfontosabb megál-lapításai a következõk voltak:1. Az energiapiac liberalizációja nem hozta

meg a várt eredményeket. A Bizottságvizsgálatai rámutattak, hogy a piac mû-

ködése gyakran nem felel meg az elõírá-soknak (Electricity and Gas Directives).Kívánatosnak tartják a koncentrációcsökkentését és a hálózatok mûködtetõiközötti összefonódások megszüntetését.

2. Az energiapiacok még többnyire nem-zeti piacok; emiatt az unión belül is je-lentõs árkülönbségek vannak, ami elsõ-sorban az energiaintenzív ágazatokversenyképességét befolyásolja. Kívá-natos lenne regionális, ill. a teljes EU-ra kiterjedõ piacok kialakítása.

3. Növelni kell a határokon átnyúló villa-mosenergia-szállításokat, amihez egy-séges szabványokat, szabályokat kellkialakítani.

4. Felül kell vizsgálni az energiaszállítókárképzõ mechanizmusát.

5. Növelni kell a gázszállítók és villamos-energia-szolgáltatók kapacitásait (új csõ-

vezetékek, erõmûvek létrehozása). Ellen-kezõ esetben a szállítók mindig hivatkoz-ni tudnak a biztonságos ellátásra irányu-ló kötelezettségükre, és áraikat érdekeik-nek megfelelõen tudják alakítani.

6. Az energia intenzív ágazatokat (így azacélipart is) különösen sújtják az ener-giapiac bizonytalanságai és áremelé-sei. Versenyképességük megtartása ér-dekében méltányos, jól elõrejelezhetõárakra van szükség. Az EU energiapoli-tikáját ennek megfelelõen kell átalakí-tani és érvényesíteni.

7. Javasolják a nagyfelhasználók és azenergiaszolgáltatók közötti hosszú tá-vú együttmûködést, szerzõdések kiala-kítását. Ezt figyelembe kell venni a ver-senypolitika ellenõreinek is (nem sza-bad tiltani).

8. A CO2-kereskedelem elsõ évét (2005) kí-sérletnek kell tekinteni; a keletkezettanomáliákatmeg kell vizsgálni, és korrek-ciójukra ki kell dolgozni a módszereket.

9. A tagállamok vegyék figyelembe azemisszió kereskedelem negatív hatása-it az energia intenzív ágazatok ver-senyképességére, és járuljanak hozzáspeciális allokációk biztosításához. Aspeciális allokációknak azonban össz-hangban kell lenni az állami támogatá-sokra vonatkozó szabályokkal.

10. Azonnali és hosszú távú intézkedéseksorára tettek javaslatokat abból a cél-ból, hogy az emisszió kereskedelemténylegesen a kitûzött célt szolgálja,és ne tegye lehetõvé sem extraprofitszerzését, sem jól mûködõ ágazatok,vállalatok versenyképességének drasz-tikus lerontását.Az Európai Bizottság 2007. január 10-

én tette közzé energia- és klímavédelmikoncepcióját. Eszerint a kialakult tenden-ciák változatlansága mellett az unió biz-tonságos energiaellátása nem tarthatófenn. Az új stratégia legfontosabb céljai: az ellátás biztonsága a klímaváltozás elleni harc az import szénhidrogén-ellátás esetle-gességének csökkentése

gazdasági növekedés, munkahelyteremtésA klímaváltozás fékezése érdekében

1990-hez viszonyítva 2020-ig 20%-kal,2050-ig átlag 50%-kal kell csökkenteni avilág CO2-kibocsátását.

Ennek a koncepciónak a megvalósításakidolgozóik szerint az EU-t egy új ipariforradalom katalizátorává teheti; realitá-sában azonban sokan kételkednek.

11.. áábbrraa.. A nagyolvasztók redukálószer-felhasználása 2005-ben

22.. áábbrraa.. Az alapanyagok és energiahordozók árnövekedésének hatása az acélmûvek költség-szerkezetére

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 99

2.1. Az acélipar CO2-kibocsátásának csök-kentéseAz üvegházhatású gázok hatása a Föld klí-maváltozására évtizedek óta egyre foko-zódó vizsgálatok tárgya. Az 1990-es évekvége felé (1997-ben) a nemzetközi szer-vezetek cselekvésre szánták el magukat: aKyotoi Szerzõdésben önként vállalták ki-bocsátásuk korlátozását. A Kyotoi Szerzõ-dést 160 ország írta alá, amelyek az ösz-szes emberi tevékenység által okozott ki-bocsátás 55%-áért felelõsek. Néhánynagy kibocsátó aláírta ugyan, de nem rati-fikálta a szerzõdést (USA, Ausztrália).

Az emberi tevékenység által kibocsá-tott összes CO2-emisszió 21%-a származikipari tevékenységbõl; ennek 15%-át azacélipar bocsátja ki, azaz ágazatunk a tel-jes kibocsátás 3,15%-áért felelõs (globá-lis adatok).

Az EU fajlagos (egy fõre esõ) acélter-melése messze meghaladja a világ átla-gát; az EU-ban ennek megfelelõen lénye-gesen nagyobb (26%) az acélipar részese-dése az ipari kibocsátásban.

Az EU acélipara ugyanakkor mûszakifejlettség szempontjából élenjárónak te-kinthetõ. Jól érzékelhetõ ez a fajlagosCO2-kibocsátás adataiban is (3. ábra).

Eszerint 2005-ben a világ legnagyobbacéltermelõje, Kína esetében 2100-2200kg/t acél, az acéliparának fejlettségérõlközismert Japán esetében 1700 kg/t acél,az EU (15) esetében 1300 kg/t acél volt afajlagos CO2-kibocsátás. A különbségek-ben nyilván jelentõs szerepe van annak is,hogy az elektroacélgyártás részaránya azEU-ban magas, de régiónk mint láttuk a nyersvasgyártás fajlagos redukálószerfelhasználásában (ennek megfelelõen afajlagos CO2 emissziójában) is élenjáró.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogya CO2-kereskedelem bevezetésével bizto-sítja a Kyotoi Szerzõdésben vállalt kötele-zettségeket. Az emissziókereskedelemmelés az acéliparra háruló következményei-vel az elmúlt években többször is foglal-koztunk; most a 2007-ben lezáruló elsõkereskedelmi forduló tapasztalatait, vala-mint a 20082012-re kialakított terv lé-nyegét foglaljuk össze.

Az elõzõ forduló eredményeinek átfogóértékelésére még nincs mód, mert a 2006-os kibocsátási adatok nem állnak mara-déktalanul rendelkezésre. Az EU által jó-váhagyott allokációk és a 2005-ös tényle-ges kibocsátások összehasonlításáraazonban megvan a lehetõség. Néhány

adatot az alábbi-akban ismertetünk.

Ezek szerint atagállamok nagytöbbsége több ki-bocsátásra kapottengedélyt, mintamennyit tényle-gesen kibocsátott;csak Olaszország,az Egyesült Király-ság, Spanyolor-szág, Ausztria ésÍrország kapottkevesebb kvótát,mint amit kibocsá-tott. Magyaror-szág túl-allokáció-ja (13,9%) nemvolt kiugróan ma-gas vagy alacsony.

Érdemes emel-lett összehasonlí-tani a kibocsátá-sokat a számítá-soknál alapul vettkibocsátási ada-tokkal. EszerintEU-szinten 3,4%-kal, a régi tagor-szágok esetében2,4%-kal, az újtagországok ese-tében pedig 7,8%-kal kisebb volt a2005. évi emisszió,mint a kiindulásialap. Ez arra utal,hogy a kereskede-lem bevezetésénekaz elsõ év tapasz-talatai szerint atúl-allokációk elle-nére is ténylege-sen volt emissziócsökkentõ hatása.

A CO2 európaipiacán hosszú ide-ig nem tudták,hogy az országok(vállalatok) túl-allokálták magu-kat. Ennek eredményeképpen 2005 és2006 márciusa között nagyobb volt a ke-reslet mint a kínálat, és a CO2 kereskedel-mi ára magas szintre emelkedett (20-30euró/t). 2006 tavaszán jöttek az elsõ hí-rek arról, hogy a túl-allokációk miatt je-

lentõs többletkészletek kerülhetnek piac-ra, ami drámai áresésekhez vezetett: az évvégén 1 euró/t körüli értékben voltakjegyzések. Figyelmeztetõ jel viszont, hogyamíg a villamos energia ára az emelkedõszakaszban viszonylag jól követte a CO2

OOrrsszzáágg EEnnggeeddééllyyeezzeetttt KKiibbooccssááttootttt TTúúll--aallllookkáácciióóCCOO22,, MMtt CCOO22,, MMtt %%

EU 2087,9 2006,6 3,9Németország 495 474 4,2Lengyelország 235,6 205,4 12,8Olaszország 215,8 225,3 -4,4Egyesült Királyság 206 242,5 -17,7Spanyolország 172,1 182,9 -6,3Franciaország 150,4 131,3 12,7Csehország 96,9 82,5 14,9Hollandia 86,5 80,4 7,1Görögország 71,1 71,3 -0,2Belgium 58,3 55,4 5,1Finnország 44,7 33,1 25,9Dánia 37,3 26,5 29Portugália 36,9 36,4 1,3Ausztria 32,4 33,4 -3Szlovákia 30,5 25,2 17,2Magyarország 30,2 26 13,9Svédország 22,3 19,3 13,3Írország 19,2 22,4 -16,4Észtország 16,7 12,6 24,6Litvánia 13,5 6,6 51,1Szlovénia 9,1 8,7 4,6Lettország 4,1 2,9 29,9Luxemburg 3,2 2,6 19,4

OOrrsszzáágg 11.. ffoorrdduullóó 22000055.. éévvii KKéérrtt kkvvóóttaa KKaappootttt kkvvóóttaa kkvvóóttaa kkiibbooccssááttááss 22000088--22001122 22000088--22001122

Ausztria 33 33,4 32,8 30,7

Belgium 62,1 55,6 63,3 58,5Csehország 97,6 82,5 101,9 86,8Franciaország 156,5 131,3 132,8 132,8Magyarország 31,3 26 30,7 26,9Németország 499 474 482 453,1Görögország 74,4 71,3 75,5 69,1Írország 22,3 22,4 22,6 21,15Lettország 4,6 2,9 7,7 3,3Litvánia 12,3 6,6 16,6 8,8Luxemburg 3,4 2,6 3,95 2,7Málta 2,9 1,98 2,96 2,1Hollandia 95,3 80,35 90,4 85,8Lengyelország 239,1 203,1 284,6 208,5Szlovákia 30,5 25,2 41,3 30,9Szlovénia 8,8 8,7 8,3 8,3Spanyolország 174,4 182,9 152,7 152,3Svédország 22,9 19,3 25,2 22,8Egyesült Királyság 245,3 242,4 246,2 246,2Összesen 1815,7 1672,54 1821,54 1650,75

11.. ttáábblláázzaatt.. Az EU néhány tagországának 2005. évi emissziós adatai

22.. ttáábblláázzaatt.. Az EU néhány tagországának 2005. évi emissziós kvótái

1100 VASKOHÁSZAT

árnövekedését, az elõbb említett drámaiárcsökkenés ezen a piacon már nem jelentmeg (4. ábra).

A tapasztalatok birtokában az EurópaiBizottság szigorította követelményrend-szerét. A 20082012 közötti kvótákat nema korábbi allokációkra alapozták, hanem a2005. évi tényleges kibocsátási adatokalapján osztották ki. Az eddig jóváhagyottkiosztást a következõ táblázat tartalmazza.Ebbõl jól látható, hogy a kért mennyisége-ket erõsen csökkentve néhány kivétellel a2005. évi tényleges kibocsátásoknál keve-sebb kvótát kaptak az országok. Magyaror-szág esetében kb. 14%-kal kevesebb kvótátadtak a kértnél, és alig (3,5%-kal) emeltéka 2005. évi tényleges kibocsátás fölé a20082012 közötti kvótát. Ez rendkívül sú-lyos szigorítást jelent, hiszen a gazdaságvárható növekedése ennél sokkal nagyobb,így valószínû, hogy 2012-ben már igen sú-lyos problémákkal kell szembenézni.

Az EU döntése a tanulmány írásánakidején vált publikussá, így még nem voltakismeretesek a kormány ellenlépései. Azazóta beérkezett információk szerint avállalatok és az MVAE kérése ellenére akormány nem változtatott az ágazatunkravonatkozó adatokon.

Érdemes e helyen megjegyezni, hogySzlovákia ebbõl a szempontból sokkalügyesebben politizált nálunk, mert a2005. évi kibocsátáshoz képest 22%-kalnövelni tudta kvótáját.

2.3. A közép-európai országok álláspont-ja az EU energiapolitikájárólCsehország, Szlovákia, Magyarország,

Ausztria, Szlovénia és Horvátország mun-kaadói szervezetei közös álláspont kiala-kításán dolgoznak a hatékony és verseny-képes európai energiapiaccal foglalkozóeurópai energiapolitikai dokumentumról.Az állásfoglalás elsõ változatát 2007. má-jus 8-án hozták nyilvánosságra. Az alábbi-akban foglaljuk össze az állásfoglalás leg-fontosabb megállapításait.

Az energia továbbra is az EU egyik leg-fontosabb politikai ügye. A klímaváltozás,az árak változatossága és az importfüggõ-ség egyaránt fontos szerepet játszik amegoldandó problémák között.

Az Európai Bizottság 2007. tavaszi ál-lásfoglalása mérföldkõnek számít a közöseurópai energiapolitika kialakítása szem-pontjából. Rendkívül ambiciózus célokattûztek ki a hatékonyság, a megújuló ener-giák felhasználása és a klímaváltozás terü-letén egyaránt. Ezen célkitûzések megva-lósításánál a tisztességes és igazságosfelelõsségmegosztás alapvetõ fontosságú.

A különbözõ energiahordozók arányai-nak elemzésénél és tervezésénél figye-lembe kell venni az összefüggéseket és afelmerülõ problémákat: a szénfelhasználás (szénbányászat)visszaszorítása számos országban visz-szaszorítaná az olcsó és helyben elérhe-tõ forrásokat, amellett jelentõs elbocsá-tásokkal járna;

a gáz egyoldalú elõnyben részesítése to-vább növeli az amúgy is nagy importfüg-gõséget;

a megújuló energiaforrások erõltetésejelenlegi formájában rendkívül költsé-ges, és pl. a szélerõmûvek esetén a hoz-

záférés nem folyamatos (szélcsend).Emiatt a szélerõmûvek kiesését ellensú-lyozó kapacitás biztosításáról is gon-doskodni kell, ami növeli a beruházásiköltségeket.

a nukleáris energiáról megoszlik a tag-államok véleménye.Az EU egységes energiapiaca még na-

gyon távol van a megvalósulástól, amibefolyásolja a versenyképességet, és vál-tozatos árakat eredményez. Támogatjákazt az elképzelést, hogy független, meg-felelõen szabályozott hálózatra, a szállí-tási lehetõségekhez való egyenlõ hozzá-férésre van szükség.

Nemzeti szinten stabil szabályozásravan szükség, a nemzeti szabályozás irá-nyítóinak pedig EU szinten együtt kell mû-ködni, hogy a nemzeti piacokat mielõbbharmonizálhassák. Ennek kapcsán fel kellszámolni azokat a technikai és szabályo-zási különbségeket, amelyek ma nehezítika határon túli szállításokat.

Az EU energiaellátási rendszerét a lehe-tõ legváltozatosabb forrásokból kell táplál-ni, ezen belül a tagországok maguk dönt-hessenek saját energiaforrásaikról. Csök-kenteni kell az esetleges ellátási hiány és azerõs áringadozások kockázatát, maximálnikell a beszállító országok, régiók számát.

A nukleáris energia vonzónak tûnik aCO2-kibocsátás csökkentése szempontjából,azonban több országban elõítéletek vannakvele szemben. A tagországoknak maguknakkell dönteni alkalmazásának mértékérõl.

A megújuló energiák hosszú távon fon-tos lehetõséget jelentenek, jelenlegazonban nem alkalmasak arra, hogy költ-séghatékonyan kiváltsák a hagyományosenergiahordozókat. Az Európai Bizottságáltal kitûzött 20% részarány rendkívülmagas, és súlyosan ronthatja Európa ver-senyképességét. Itt is a tagországokrakell bízni a döntést (természeti adottsá-gaik eltérõek).

Támogatni kell az energiával kapcsola-tos K+F tevékenységet, az alapkutatások-tól a bevezetésig. A K+F támogatása hosz-szabb távon kifizetõdõbb, mint a meglévõtechnikák támogatása. Az EU legyen ezena területen élenjáró azt is figyelembe vé-ve, hogy a hasznosítható eredményeknekigen nagy lehet a piaca (Kína, India).

A beszerzési forrásokat illetõen abbólkell kiindulni, hogy a 27 tagország a pri-mer energiáknak több mint felét importál-ja, ezért rendkívül fontos az egységes fel-lépés. Nincs helye a nacionalizmusnak,

33.. áábbrraa.. A CO2 emisszió változása 1990 és 2005 között

Kína EU Japán

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 1111

ezen a területen Európának egy nyelvenkell beszélnie.

Oroszországgal is egységes, világostárgyalásokat kell folytatni. Az átlátható-ság és kölcsönösség, valamint a hosszútávú beruházások stabilitása legyen kiin-duló szempont a tárgyalásoknál. Oroszor-szág jelezte, hogy elfogadja az EnergiaChartát, de eddig nem ratifikálta. Ez nemelegendõ, és ragaszkodni kell a Charta ra-tifikációjához.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy Oroszországcélja az, hogy az EU gázellátása Oroszor-szágból, vagy orosz területen keresztülérkezzen. Itt óriási stratégiai, pénzügyi éspolitikai tétek forognak kockán.

Európának ennek megfelelõen alterna-tív szállítási vonalakról kell gondoskodni,mint pl. a Nabucco vezeték. Ennek megépí-tését minden tagországnak támogatni kell.

A klímapolitikát illetõen az EU azonegyoldalú döntése, hogy 2020-ig 30%-kalcsökkenteni kell a kibocsátást, nem ele-gendõ a klímaváltozás megakadályozásá-ra, de jelentõsen veszélyezteti Európaenergiaintenzív iparágainak a versenyké-pességét. A globális felmelegedés fékezé-sére valamennyi CO2-kibocsátó együttmû-ködésére van szükség, a feltörekvõ gazda-ságokat is beleértve. Az EU hatékonyságáta klímaváltozás ügyében nem annak alap-ján lehet majd megítélni, hogy mennyivelcsökkenti a CO2 kibocsátását, hanem an-nak alapján, hogy milyen mértékben sike-rült meggyõzni a többi nagy kibocsátót aglobális elkötelezettség érdekében.

A kibocsátáscsökkentés kényszerét ed-dig kizárólag a CO2 -kereskedelem jelenle-gi szereplõinél (ipari nagy kibocsátók) al-kalmazták. A jövõben ezt a többi ágazat-ra, a többi szektor és a szállítás-közleke-dés területére is ki kell terjeszteni.

33.. AAzz MMVVAAEE ttaaggvváállllaallaattookk öösssszzeess eenneerrggiiaa--ffeellhhaasszznnáálláássaa

Magyarország energiafelhasználásában avaskohászat jelentõs tényezõ, ezért az itttapasztalt változások országos mértékbenis érzékelhetõk. A vaskohászat energiafel-használását alapvetõen meghatározza: a termelés nagysága, a termelés technológiai szerkezete, azegyestechnológiákenergiafelhasználása.

Az országok energiafelhasználási ada-tainak alakulását a 4-6. ábrák tartalmazzák.

Az acélipari technológiák közül az acél-gyártás módja befolyásolhatja a legjelen-

tõsebben az ener-giaigényt. Az in-tegrált acélgyártásfajlagos energia-igénye sokkal na-gyobb az elektro-acél-gyártásnál,ígyadiósgyõrinagy-olvasztó 1996-bantörtént leállításaugrásszerû válto-zást eredménye-zett az egész hazaiacélipar abszolútés fajlagos energia-felhasználásában.

A nyersacélter-melés ebben az idõ-szakban 1,6 és 2,09Mt között, a henge-relt árutermelés 2,1és 2,7 Mt közöttváltozott (utóbbiakhalmozott adatok,azaz a melegen éshidegen hengerelttermékeket össze-geztük).

A tagvállalatokösszes közvetlenenergiafelhaszná-lása a termeléshezhasonlóan ingado-zott; a fajlagosösszes közvetlen energiafelhasználás vi-szont egyértelmûen csökkenõ tendenciátmutatott.

A metallurgiai fázisok energiaszükség-lete 70-78%-a a közvetlen teljes energia-felhasználásnak. Ezen belül a fajlagos ér-tékek folyamatosan csökkentek.

44.. AA vvaasskkoohháásszzaattii tteecchhnnoollóóggiiáákk ffaajjllaaggoosseenneerrggiiaaffeellhhaasszznnáálláássaa ttaaggvváállllaallaattaaiinnkknnááll aanneemmzzeettkköözzii ffeellmméérréésseekk ttüükkrréébbeenn

A vaskohászat nemzeti és nemzetköziszervezetei hosszú idõ óta elemzik az ága-zat energiafelhasználásának alakulását;errõl számos kiadvány, konferenciaanyag,közlemény jelent meg.

Az elemzések és az elvi lehetõségek fel-mérésével meghatározták azokat az adato-kat, amelyek az energiatakarékos techno-lógiák alkalmazásával elérhetõk. AzEcoTech-nek nevezett változat olyan virtu-ális üzemet jelent, amelyben az adott tevé-kenység területén már mûködõ és életké-

pesnek (gazdaságosnak) bizonyult megol-dásokat alkalmazzák egy helyen; az AllTechvirtuális üzem esetében azokat az energia-takarékos módszereket is figyelembe vet-ték, amelyek ugyan technológiailag lehet-ségesek (megoldottak), de a magas költsé-gek miatt egyelõre nem életképesek.

Ezen adatok felhasználásával az aláb-biak állapíthatók meg: a zsugorítmánygyártás, valamint a me-leg- és hideghengerlés hazai fajlagosenergiafelhasználási adatai a nemzetkö-zi adatok szórásmezején belül vannak.

a folyékony fázisok (nyersvasgyártás,konverter- és elektroacélgyártás) fajla-gos energiafelhasználása érintett tag-vállalataink esetében magasabb a mér-tékadó nemzetközi színvonalnál. Ehhezhozzá kell tenni, hogy amint leírtuk az összes energiafelhasználáson belülezeknek a technológiáknak a részarányaa legnagyobb. Ezek szerint elsõsorbanitt lehet és itt érdemes a fajlagos ener-giafelhasználást javítani.

55.. áábbrraa.. A vaskohászat közvetlen energiafelhasználása

44.. áábbrraa.. A CO2 kereskedelmi ára és a villamos energia ára

1122 VASKOHÁSZAT

55.. AA ttaaggvváállllaallaattookk ttaappaasszzttaallaattaaii aa CCOO22--kkee--rreesskkeeddeelleemm eellssõõ éévvéébbeenn;; aa 22.. kkeerreesskkeeddeell--mmii ppeerriióódduussrraa kkiioosszzttootttt kkvvóóttáákkkkaall kkaappccssoo--llaattooss pprroobblléémmáákk

Az acélipari vállalatok minden EU-tagor-szágban sikeresek voltak olyan szempont-ból, hogy több kvótát kaptak, mintamennyit 2005-ben kibocsátottak. A túl-allokáció mértéke kb. 10% volt. Hasonlóvolt a helyzet a magyar acélipar esetébenis: lényegében minden termelési egységesetében fedezte a kvóta a tényleges ki-bocsátást.

Az elsõ kereskedelmi forduló eredmé-nyeit látva mint említettük az EurópaiBizottság lényegesen szigorúbb eljárásthatározott el. Az 1. forduló esetében mégsok volt a becslés, esetlegesség a kvótákmeghatározásánál, amit az érintettek jólki tudtak használni. A 20082012-es kvó-tát ezért a Bizottság lényegében a 2005-ös tényleges kibocsátásokra alapozta, éscsak kivételesen, meggyõzõ érvelés birto-kában járult hozzá ennél nagyobb kvótákengedélyezéséhez.

A magyar kormányzat által benyújtott20082012. évi Nemzeti Kibocsátási Ter-vet a Bizottság súlyos kritikával illette; azigényelt 30,7 Mt helyett 26,9 Mt-t kapottaz ország, ami alig nagyobb a 2005. évitényleges kibocsátásnál (26 Mt).

A hozott EU döntések ismeretébencsaknem biztosra vehetõ, hogy 2008-tólkezdve a CO2 piaci ára ismét magasba szö-kik, és a kvótacsökkentés miatt a hazaivállalatok már nem tudják elkerülni a vá-sárlást. Ez értelemszerûen rontja verseny-képességüket, elsõsorban az EU-n kívüli

acélszál l í -t ó k k a lszemben.

A CO2-tõzsdén már2008-as, il-letve mégkésõbbi el-adásokra islehet üzle-tet kötni; azárak ismere-teink szerint20 euró/ton-na körülvannak, amisokszorosaa jelenlegiáraknak.

A hazai acélipar termelése várakozása-ink szerint jelentõsen nõhet a 2. kereske-delmi forduló idõszakában (20082012).Ez akkor is nagy többletkibocsátást ered-ményez, ha a növekedés alapvetõen nemametallurgiai fázisok területén várható. Atöbbletkibocsátáshoz szükséges kvótákmegvásárlása rontja az érintett vállalatokversenyképességét.

Éppen ezért egyetértünk a közép-euró-pai EU-országok állásfoglalásával, amelyfelhívja erre a figyelmet. A jelenlegi rend-szer aránytalanul nagy terhet ró az ener-giaintenzív ágazatokra, így a vaskohá-szatra is.

66.. ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

a. A világ acélipara az elmúlt évekbenigen jelentõs eredményeket ért el a ffajlagos energiafelhasználás csökken-tésében. Az EU acélipara ebben a te-kintetben élenjárónak tekinthetõ.

b. Az EU energiapolitikája jelentõsen be-folyásolja az acélipar versenyképessé-gét. Az acélipar nemzetközi szervezeteiennek megfelelõen folyamatosan fel-hívják az illetékesek figyelmét a méltá-nyos áron történõ biztonságos ellátásalapvetõ fontosságára.

c. Az EU-ban kialakított elsõ CO2 kereske-delmi forduló (2005-2007) eddigi tapasz-talatai szerint a legtöbb ország (ezen be-lül a legtöbb acélipari vállalat) 2005-benkevesebb CO2-t bocsátott ki, mint amek-kora kvótával rendelkezett. Ez a kezdet-ben gyorsan növekvõ CO2-egységárat2006 tavaszán drasztikusan letörte.

d. A CO2-kereskedelem 2. fordulójára

(2008-2012) az Európai Bizottság a jel-zett tapasztalatok birtokában lényege-sen csökkentette a tagországok által igé-nyelt kvótákat; bázisnak a 2005. évi tény-leges kibocsátásokat tekintik, és ezt csakkivételes esetben lehet növelni. Magyar-ország esetében a kormányzat által igé-nyelt kvótát 14%-kal csökkentették.

e. Tagvállalataink összes energiafelhasz-nálása az elmúlt években a termelésselösszhangban változott, a fajlagos köz-vetlen energiafelhasználás viszont egy-értelmûen csökkent.

f. A felhasznált energia több mint három-negyede 2006-ban is a metallurgiai fá-zisra esett. Éppen ezért fontos megje-gyezni, hogy a fajlagos energiafelhasz-nálás éppen ezen a területeken na-gyobb valamivel, mint a mértékadónemzetközi színvonal.

g. Tagvállalataink többsége 20052007között elegendõ CO2 kvótával rendelke-zett, külsõ forrásra nem szorult. A20082012 közti kereskedelmi forduló-ra jelzett kvótacsökkentés azonban azteredményezheti, hogy azoknak a válla-latoknak, amelyek 2005-höz képest je-lentõsen növelik termelésüket (kibo-csátásukat), meg kell majd vásárolniukaz ehhez szükséges CO2 mennyisége-ket. Figyelembe véve, hogy a jelzett EUintézkedés növelni fogja a CO2 kereske-delmi árát, ez az intézkedés jelentõsennövelheti a költségeket.

h. Az MVAE egyetért a közép-európai EU-tagok által 2007 májusában megfogal-mazott véleménnyel, amelyben aggo-dalmukat és kétségeiket fejezték ki azEurópai Bizottság 2007 januárjában ki-bocsátott energiapolitikai koncepció-jával kapcsolatban. A fajlagos energia-felhasználás és a CO2-kibocsátás terve-zett drasztikus, egyoldalú csökkentésesúlyos problémákhoz vezethet az acél-ipar versenyképességét illetõen.

FFeellhhaasszznnáálltt iirrooddaalloomm

1. A dolgozat 2. pontjához a következõszervezetek interneten elérhetõ doku-mentumait használtuk fel: FondazioneEni Enrico Mattei, European Environ-mental Agency, Fraunhofer Institute,IEA, Európai Bizottság, MGYOSZ

2. A Magyar Köztársaság 20082012 idõ-szakra szóló Nemzeti Kiosztási Terve

3. MVAE tagvállalatok összesített adatai

66.. áábbrraa.. A vaskohászat fajlagos energiafelhasználásának arányai

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 1133

SSZZAAKKOOSSZZTTÁÁLLYYII HHÍÍRREEKK

AAzz OOMMBBKKEE VVaasskkoohháásszzaattii SSzzaakkoosszzttáállyyáánnaakk BBuuddaappeessttii HHeellyyii SSzzeerrvveezzeettee aattaaggttáárrssaakk ééss hhoozzzzááttaarrttoozzóóiikk rréésszzéérree iiddéénn iiss sszzaakkmmaaii kkiirráánndduulláásstt sszzeerrvveezz

IIddõõppoonntt:: 22000077.. ookkttóóbbeerr 55..,, ppéénntteekk

A VÁRHATÓ PROGRAM A KÖVETKEZÕ:7.00 Indulás a MTESZ székháza (Fõ utca 68.) elõtti parkolóból autóbusszal8.30-10.00 A Magyarmet Finomöntõde Bt. üzemének meglátogatása Bicskén10.40-11.20 A vértesszõlõsi elõembertelep megtekintése, majd utazás Rév-Komáromba12.15-12.45 Rövid látogatás a precíziós csõgyárban (Precision Tubes s.r.o Komárno)13.00-14.15 Ebéd Rév-Komáromban, Szlovákiában14.15-15.30 Séta Rév-Komárom belvárosában16.00-18.00 A komáromi Monostori erõd megtekintése idegenvezetéssel18.00-19.00 Megpihenés egy pohár bor mellettkb. 20.30-21.00 Megérkezés a Fõ utcai parkolóba

FFoonnttooss:: kérjük, hogy a határátlépéshez mindenki hozzon magával érvényes útlevelet vagy személyi igazolványt! A Monostori erõdlátogatásához az évszaknak megfelelõ túraöltözet, esõköpeny, esernyõ javasolt, aki tud, zseblámpát is hozzon magával.

AA sszzaakkmmaaii kkiirráánndduulláássrraa jjeelleennttkkeezznnii aazz eeggyyeessüülleett tteelleeffoonnsszzáámmáánn lleehheett:: 220011--77333377

Kérjük, hogy részvételi szándékotokat mielõbb jelezzétek, mert a helyfoglalás a jelentkezés sorrendjében történik.Részvételi díj: 1800 Ft/fõ, mely magában foglalja az utazás, az ebéd és a belépõjegyek költségeit.Idõsebb és fiatalabb tagtársainkat is szeretettel várjuk! Jó Szerencsét!Budapest, 2007. szeptember 6.

DDrr.. CCssiirriikkuusszz JJóózzsseeff,, DDrr.. RRééggeerr MMiihháállyy,, aa hheellyyii sszzeerrvveezzeett eellnnöökkee aa hheellyyii sszzeerrvveezzeett ttiittkkáárraa

MMEEGGHHÍÍVVÓÓ

AAzz OOMMBBKKEE VVaasskkoohháásszzaattii SSzzaakkoosszzttáállyy BBuuddaappeessttii HHeellyyii SSzzeerrvveezzeettee aa hhaaggyyoommáánnyyookknnaakk mmeeggffeelleellõõeenn

Luca-napi Szakestélytsszzeerrvveezz,, mmeellyyrree aa ttaaggttáárrssaakkaatt eezzúúttoonn ttiisszztteelleetttteell mmeegghhíívvjjuukk.. AA sszzaakkeessttééllyy ssoorráánn iissmméétt lleehheettõõsséégg nnyyíílliikk éénneekkllééssrree,, eesszzeeggeettééssrree ééss ppoohhaarraazzggaattáássrraa,, vvaallaammiinntt ttaannuullssáággooss ttöörrttéénneetteekk eellmmeesséélléésséérree,,

aanneekkddoottáázzggaattáássrraa iiss.. MMiinnddeennkkiitt aarrrraa bbááttoorrííttuunnkk,, hhooggyy aammeennnnyyiibbeenn iillyyeenn hhuummoorrooss ttöörrttéénneetteett iissmmeerr,,aazztt eezzeenn aazz eessttéénn oosssszzaa mmeegg vveellüünnkk ééss mmeesséélljjee eell..

AA sszzaakkeessttééllyy iiddõõppoonnttjjaa:: 22000077.. ddeecceemmbbeerr 1133.. ccssüüttöörrttöökk dduu.. 1177..0000 óórraa..HHeellyysszzíínn:: MMTTEESSZZ sszzéékkhháázz,, BBuuddaappeesstt,, FFõõ uuttccaa 6688..RRéésszzvvéétteellii ddííjj:: 11220000 FFttAA sszzaakkeessttééllyy rréésszzttvveevvõõii aa hheellyysszzíínneenn kkuuppáátt iiss vváássáárroollhhaattnnaakk,, mmeellyynneekk vváárrhhaattóó áárraa 11220000 FFtt lleesszz..

DDrr.. RRééggeerr MMiihháállyy DDrr.. CCssiirriikkuusszz JJóózzsseeffaa hheellyyii sszzeerrvveezzeett ttiittkkáárraa aa hheellyyii sszzeerrvveezzeett eellnnöökkee

1144 VASKOHÁSZAT

A Duplex 2007 konferencia logója

Sándor Tamás elõadás közben aDuplex 2007 konferencián

Az Outokumpu és az Arcelor elõadójának egy-egy érdekes diája a Duplex 2007 konferencián

Tóth Julianna és Peter Stenvall a konferencián

Jelen és jövõ találkozása a Sandvik standján

Szakmai konzultáció a konferencia szünetében

www.aimnet.it/eccc2008.htm

www.aimnet.it/tmp2008.htm

www.aimnet.it/hfs2009.htm

HHíírreekk sszzaakkmmaaii kkoonnffeerreenncciiáákkrróóll

Bevezetés

A jármûipari alkatrészek elõállítása az ön-tödékben csúcstechnológiai szintû gyár-tásnak megfelelõen folyik. A felhasználóikövetelmények szerint a jármûipari biz-tonsági öntvényeknek belsõ folytonosságihibáktól, gázporozitástól, fogyási üregtõlés lunkertõl menteseknek kell lenniük. Agravitációsan kokillába, vagy kis nyomás-sal szerszámba öntött daraboknál a fõ hi-bajelenség az olvadékban oldott hidrogénkiválása miatt kialakuló gázporozitás,melynek megelõzése az olvadék gázta-lanító kezelésével lehetséges.

A nemkívánatos gázporozitás megszi-lárdulás közben alakul ki a hidrogén old-hatóságának hirtelen csökkenése miatt.Színalumínium esetében az oldhatóság0,69 cm3/100 g-ról 0,036 cm3/100 g-racsökken [1].

Az olvadékban úszó alumínium-oxid-szemcsék a rossz nedvesíthetõségük miatta hidrogénbuborékok lehetséges keletke-zési helyeit képezik. A kutatások [2-6] aztmutatják, hogy az oxidzárványok mellettszámtalan üreg és rés található, amelyeksokféle alakzatot képeznek. Ezek olyanhelyekként mûködnek, amelyek nagyonkedvezõ körülményeket kínálnak a gázbu-

borékok képzõdéséhez és növekedéséhez.A gázhólyagok környezetében ezért gyak-ran találhatók oxidzárványok.

A hidrogénporozitásra a következõ be-folyásoló tényezõk hatnak: az olvadék hidrogéntartalma; az ötvözet összetétele, dermedési mor-fológiája;

az olvadékkezelés (pl. szemcsefinomí-tás, nemesítés);

az olvadék oxidtartalma.Az olvadék növekvõ hidrogéntartalma

növeli az öntvényekben a gázbuborékokszámát. A színalumíniumhoz viszonyítvahipoeutektikus alumínium-szilícium ötvö-zeteknél 7% szilíciumtartalomig nõ a po-rozitási hajlam, majd ezután csökken azeutektikus összetételig. Ez az egyes ötvö-zetek dermedési morfológiájával függössze [7-8].

Az olvadékban az oxidtartalom növeke-dése a porozitás növekedését eredménye-zi. Az olvadék csökkenõ tisztasági fokaazonos hidrogéntartalom mellett növeli apórusok számát, míg azonos tisztasági fokés növekvõ hidrogéntartalom esetén szin-tén nõ a porozitás [9-10].

A nemesítés és a gázporozitás kapcsolata

A mechanikai tulajdonságok javítása cél-jából a közel eutektikus összetételû alu-mínium-szilícium ötvözeteket nemesítik,vagyis az eutektikumot finomabb, legöm-bölyített szemcsékbõl álló szövetté alakít-ják [11]. Ezzel akadályozzák meg, hogy azötvözetek eutektikus kristályosodása so-rán nagy, lemezes szilíciumkristályok ke-letkezzenek, amelyek rontják az öntvé-nyek alakíthatóságát [12]. A nemesítet-len, lemezes eutektikum szövetében a szi-líciumkristályok bemetszõ hatásúak, ezál-tal belsõ feszültséggócokként hatnak,amelyek a szakítási jellemzõket, de fõleg a

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

140. évfolyam, 3. szám 2007 155

A Miskolci Egyetem Kooperációs Kutatóközpontja és a Le Belier Magyarország For-maöntöde Zrt. közös kutatómunkájának keretébben az öntészeti Al-ötvözetek ol-vasztásánál mért oldott hidrogéntartalom és az öntvények gázporozitása közöttiösszefüggéseket vizsgálták. A hidrogéntartalmat az ALSPEK H nevû hidrogén-szenzorral és a sûrûségindex mérésével határozták meg, majd összefüggéseket ke-restek a két módszer eredményei között. Meghatározták egy adott jármûipari kokil-laöntvény optimális nemesítéséhez minimálisan szükséges, de káros mértékû gáz-porozitást még nem okozó stronciumtartalom mennyiségét az ötvözetbben.

DÚL JENÕ GYURÁN LÁSZLÓ SZOMBATFALVY ANNA

Jármûûipari ööntészeti aluumíniuumolvaddékok tuulajjddonságainak optimalizálása

Dr. Dúl Jenõ 1971-ben diplomázott amiskolci NMEKohómérnöki Karán. 1987-benmegsze-rezte amûszaki tudományok kandidátusa fokozatot, 1989-tõl egyetemi docens, 2006-tól aMetallurgiai és Öntészeti Tanszék vezetõje. Fõ kutatási területei: az öntöttvas metallur-giai tulajdonságainak vizsgálata, a könnyûfémek öntészeti technológiái. 1990-tõl a NémetÖntõk Egyesületének (VDG) tagja, 2006-tól az MTA MAB Kohászati Szakbizottságának tit-kára. 1970 óta tagja egyesületünknek, 2000-tõl az Egyetemi Osztály elnöke.Gyurán László alumíniumipari technikus, a Le Belier Magyarország Formaöntöde Zrt.fõmetallurgusa. Szakmai feladata a kokillába öntött jármûipari öntvények olvasztásá-nak és olvadékkezelésének irányítása, közremûködés a metallurgiai fejlesztési progra-mokban. Az üstfalazat élettartam-növelésében végzett munkájáért 2004-ben a FosecoA.G. elismerõ oklevéllel tüntette ki.Szombbatfalvy Anna idén végzett okl. kohómérnök. IV. és V. éves korában elnyerte a Ta-nulmányi Emlékérem ezüst fokozatát, a 2006/2007-es tanévben a Köztársasági Ösztön-díjat. TDK-dolgozatát 2007-ben az országos TDK-konferencián díjazták, 2007. szeptem-bertõl ösztöndíjas doktorandusz a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Tanszé-kén. Kutatási témája a jármûipari öntészeti Al-olvadékok tulajdonságainak vizsgálata.Kiváló egyesületi munkáját 2006-ban az OMBKE Elismerõ Oklevéllel ismerte el.

1166 ÖNTÉSZET

fajlagos nyúlást károsan befolyásolják. Anemesítetlen anyagok nyúlási értékei nemnagyobbak néhány százaléknál, a szakadásifelület pedig erõsen repedezett. A nemesí-tett sziluminok nyúlása ellenben 6-10%.

A nemesítés nélküli olvadékban na-gyobb méretû, durva kristályok képzõd-nek, amelyekben az eutektikum szilícium-fázisa gyorsabban növekszik, és azt azalumíniumfázis csak lassabban követi. Ne-mesítõ anyagként mindenekelõtt a nátri-umnak és a stronciumnak van mûszaki je-lentõsége. A nemesített olvadékban a jel-lemzõen apró eutektikus szemcsék lassan,zárt növekedési fronttal képzõdnek.

A nemesítéssel együtt jár a porozitásnövekedése, melyet a szakirodalom többokkal magyaráz. A nemesítetlen olvadé-kokban a pórusok nagyrészt az eutektikusszemcsék képzõdésének kezdete után ala-kulnak ki. Ezek a dendritközi terekbenvagy az eutektikus szemcsék között kép-zõdnek, alakjuk szaggatott körvonalú, ésrendszerint csoportosulva fordulnak elõ. Astronciummal vagy nátriummal nemesítettolvadékokban a buborékok, a késõbbi pó-rusok már az eutektikus hõmérséklet el-érése elõtt keletkeznek. Ezért ezeket a bu-borékokat az eutektikum körbenövi úgy,hogy a gömbszerû alakjukat is megtartják.Ezeken kívül képzõdnek szakadozott,egyedi pórusok is a dendritközi terekben.

A stronciumos nemesítésnél a porozitásnövekedését tapasztalták az AlSi7Mg ötvö-zetnél [7-8]. Ennek okát az eutektikus hõ-mérséklet csökkenésére vezették vissza,ugyanis a buborékképzõdéshez több idõállt rendelkezésre. A nagyobb dermedésihõmérsékletköz által akadályozott lehetetta dendritközi táplálás. Más szerzõk a stron-ciummal nemesített olvadékok nagyobbmikroporozitási hajlamát azokkal a nehéz-ségekkel magyarázzák, melyeket ezen ol-vadékok gáztalanításánál a hidrogén eltá-volítására vonatkozóan tapasztaltak [13].

KKuuttaattáássii ccééllkkiittûûzzééss

Kutatómunkánk célja a Le Belier öntödé-ben gyártott, 7% Si-ot és 0,3% Mg-ot tar-talmazó, nátriummal, antimonnal és ston-ciummal nemesített alumíniumötvözet ol-vasztási tulajdonságainak az optimalizálá-sa volt. Ezt az olvadékok oldott hidrogén-tartalmának ALSPEK H nevû hidrogén-szenzorral való mérésével és a sûrûségin-dex mérésével határoztuk meg, majd ösz-szefüggéseket kerestünk a két módszereredményei között. A mérések során igye-keztünk megismerni a berendezések elõ-nyeit és hátrányait, és bemutatni gyakor-lati alkalmazásuk indokoltságát, ezáltal agyártási biztonság növelését, a selejtcsökkentését. A kutatási együttmûködéstovábbi célja a jármûipari kokillaöntvényszilárdsági tulajdonságainak javítása, anemesítéshez szükséges, de a gázporozi-tás kialakulását még nem eredményezõstronciumtartalom meghatározása volt.

KKíísséérrlleettii kköörrüüllmméénnyyeekk

Améréseket üzemi körülmények között vé-geztük a Le Belier gravitációs öntéssel mû-ködõ kokillaöntödéjében. Itt az alapanya-got kétaknás, gázfûtésû STRIKO-kemencé-ben olvasztják meg, majd targoncára sze-relt üstökbe csapolva, a kokillák mellettihõn tartó kemencékbe öntik át.

Az ALSPEK H nevû hidrogénszenzor-ral történõ mérés elõnyei az alábbiakbanfoglalhatók össze: lehetõvé teszi az oldott hidrogéntarta-lom gyors és pontos meghatározását;

könnyen alkalmazható és ellenálló akörnyezeti behatásokkal szemben;

alkalmas egyszeri, illetve tartósmérésre; a mérési adatokat rögzíti, tárolja és do-kumentálja;

a gáztalanítási folyamat szabályozása ésoptimalizálása betáplálható.

Az 1. ábrán látható berendezés elekt-rokémiai elveken mûködik. Mûködésénekalapja az, hogy a hidrogén parciális nyo-mása a gáztérben közvetlenül meghatá-rozható, ha a referenciarendszer parciálisnyomása, a hõmérséklet és az elektroké-miai potenciál ismert. A Sievert-törvényírja le az összefüggést a mérendõ parciálisnyomás és az olvadékban oldott hidro-génkoncentráció között.

A két egyenlet kombinációja lehetõvéteszi az olvadék hidrogéntartalmánakközvetlen meghatározását.

A sûrûségi index meghatározásához afolyékony alumíniumötvözetbõl két pró-bát kell venni. Az egyik próba normál, at-moszférikus nyomáson, míg a másik 80mbar vákuumban szilárdul meg. A vá-kuumban történõ megszilárdulást biztosí-tó készülék a 2. ábrán látható. Ezután egyspeciális mérlegen megmérjük mindkétpróba tömegét szabad levegõn és ismertsûrûségû folyadékba merítve.

A sûrûségindex értéket az atmoszféri-kus nyomáson és a vákuumban mért sûrû-ségek különbségének az atmoszférikusnyomáson mért sûrûséghez viszonyítottaránya adja százalékban kifejezve.

DI =(ratm - rvacuum)

A gáztalanítás MTS 1500 rotoros gázta-lanítóval a szállítóüstben történik (3. áb-ra). A furattal rendelkezõ rotorszáron ke-resztül befújt nitrogénnel történõ átöblí-tés egyben lehetõvé teszi az olvadék tisz-títására szolgáló sóadalék bevitelét is.

AAzz eellvvééggzzeetttt vviizzssggáállaattookk

A vizsgálatok elsõ szakasza az olvasztó-mûben elõállított folyékony fém gáztar-talmának meghatározására és a gázta-lanító kezelés hatékonyságának kimuta-tására irányult. A kísérletek során a

11.. áábbrraa.. A hidrogénszenzor mérés közbenielrendezése

22.. áábbrraa.. A sûrûségindex vizsgálathoz a 80 mbarnyomáson kristályosodást biztosító készülék

33.. áábbrraa.. Hidrogéntartalom mérése rotorosgáztalanítás és olvadékkezelés közben

ratm

114400.. éévvffoollyyaamm,, 33.. sszzáámm 22000077 1177

AlSi7Mg0,3 ötvözet antimonnal nemesí-tett (jel: AS7G03Sb) és stronciummal ne-mesített (jel: AS7GO3Sr), valamint a nát-riummal nemesített AlSi9Cu3 (jel:AS9U3G-Na) ötvözetek gáztartalmát vizs-gáltuk gáztalanítás elõtt és után.

A hidrogéntartalom vizsgálata soránkapott eredményeket a 4. ábra mutatja.

A 4. ábra adatai szerint a gáztalanításelõtt mért eredmények nagy szórást mu-tatnak az olvasztási körülmények eltérésemiatt. Gáztalanítás nélkül az AlSi9Cu3 öt-vözetben a legnagyobb az oldott hidrogénmennyisége, és az eltérés a gáztalanításutáni olvadékok esetén is megmarad.

Az AlSi7Mg0,3 ötvözet esetében a gáz-talanítás utáni és a hõn tartó kemencébenmért eredményeket az 5. ábra tartalmazza.

Megállapítható, hogy a gáztalanított ol-vadékok esetén az oldott hidrogénmennyi-ség és a sûrûségindex értéke között szorosaz összefüggés. Az üstben végzett haté-

kony gáztalanítás után a hõn tartó kemen-cébe átöntött és ott tárolt olvadékban na-gyobb az oldott hidrogénmennyiség.

A kísérleti olvadékokból öntött fékal-katrész öntvények mikroszkópos csiszola-tán vizsgáltuk a gázhólyagok kialakulását.Gázporozitás a 2 fölötti sûrûségindex ér-tékeknél jelent meg, 4 fölötti sûrûségin-dex esetén gázporozitás miatt selejt lettaz öntvény.

A kemencében végzett méréseknél ahirogénszenzorral kapott eredményeknagy szórása és kis tartományban(0,150,25ml/100 g) változásamiatt nemlehet megbízhatóan kijelölni a selejtetokozó hidrogénmennyiség határértékét.Ezért a sûrûségindex-mérés alkalmazásaaz üzemi elvárásoknak jobban megfelel.

A gáztalanítás hatása látható a 6. áb-rán a vákuumban megszilárdult, sûrûség-index mérésére szolgáló, antimonnal ne-mesített próbatest csiszolatán.

A 7. ábrán a hõn tartó kemencébenmért hidrogéntartalom és az olvadékhõ-mérséklet változása látható a gáztalanításnélküli olvadék utánöntésének hatására.

Az olvadék hidrogéntartalma a gázta-lanítás nélküli olvadék utánöntésének ha-tására 0,08 ml/100 g értékrõl 0,19 ml/100g értékre növekedett. A folyamatos méréslehetõvé teszi, hogy az olvadék hidrogén-

55.. áábbrraa.. A hidrogéntartalom és a sûrûségindex értékei gáztalanításután az üstben, ill. a hõn tartó kemencében mérve

44.. áábbrraa.. Az oldott hidrogén és a sûrûségindex változása a gázta-lanítás hatására az olvasztómûben

SSûûrrûûssééggiinnddeexx,, %%SSûûrrûûssééggiinnddeexx,, %%

66.. áábbrraa.. A gáztalanítás hatása a vákuumbanmegszilárdult, sûrûségindex-mérésre szolgálópróbatest csiszolatán

77.. áábbrraa.. A gáztalanítás nélküli olvadék utánöntésének hatása aH2-tartalomra

SSûûrrûûssééggiinnddeexx

AASS77GGOO33SSbb--üüsstt AASS77GGOO33SSrr-- kkeemmeennccee AASS77GGOO33SSrr--kkeemmeennccee

88.. áábbrraa.. A H2-tartalom és a sûrûségindex értékei az Sr-tartalomfüggvényében AlSi7Mg0,3 ötvözet esetén

1188 ÖNTÉSZET

tartalmát folyamatosan figyelemmel kí-sérjük, továbbá a gáztalanítás idõtarta-mát az olvadék minõségéhez és a gázta-lanítás folyamatához igazítsuk, a jó önt-vény gyártásához tartozó hidrogéntarta-lom elérése után a további gáztalanításköltségét megspóroljuk. A vizsgálatokigazolták, hogy a gáztartalom folyamatközbeni változását az ALSPEK-H szondamegfelelõen mutatja. Ha az oldott hidro-géntartalom a hõn tartás közben eléri agázhólyagos selejtet elõidézõ határérté-ket (DI > 4), akkor lehetõség van a lán-dzsával történõ nitrogénátöblítéses gáz-talanításra.

A hidrogénszenzorral történõ méréselõnyére írható, hogy folyamatosan köve-ti a változásokat, alkalmazásával optima-

lizálható a selejtmentes öntvénygyártástbiztosító technológiai folyamat metallur-giai fázisának egy része.

AA ssttrroonncciiuummttaarrttaalloomm ooppttiimmáálliiss mmeennnnyyiisséé--ggéénneekk mmeegghhaattáárroozzáássaa

A nemesítéshez szükséges, de gázporozi-tást még nem okozó stronciummennyisé-gét határoztuk meg az AS7GO3 ötvözet-bõl, kokillába öntött fõfékhengeröntvénykísérleti öntése és vizsgálata során.

A kísérletek során az olvadék stronci-umtartalmát 20-100 ppm közötti tarto-mányban változtattuk. Az 1. táblázatban akülönbözõ stronciumtartalmú olvadékok-ban mért hidrogéntartalmat és a termikuselemzés eredményeit mutatjuk be. A ter-

mikus elemzéssel az olvadék szemcsefino