budavÁri ÁltalÁnos iskola 1014 budapest, tárnok u. 9...

BUDAVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

1014 Budapest, Tárnok u. 9-11.

2014. augusztus

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

OM 034792

Módosított: 2013. március

Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

http://www.novapdf.com


2

SZMSZ TARTALOMJEGYZÉKE I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ........................7

1. § Az SZMSZ tartalma és hatálya ....................................................................7 1. Az SZMSZ célja és tartalma ...................................................................................7

2. Az SZMSZ a jogszabályi alapja:............................................................................7

3. A szabályzat hatálya ................................................................................................8

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ...........................................8 2. § Intézményi adatok, jogállás és gazdálkodási mód ....................................8

1. Az intézmény jellemző adatai .................................................................................8

2. Az intézmény jogállása és gazdálkodási módja ...................................................8

3. § Szakmai alapdokumentumok és a nyilvánosság .......................................8 1. Az intézmény alapdokumentumai ..........................................................................8

2. A dokumentumok kötelező nyilvánossága ............................................................9

3. Az intézmény feladatai és jogosultságai: .............................................................9

4. Intézményi jogosultságok ........................................................................................9

III. A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS A VEZETÉS ................................... 10 4. § Szervezeti egységek .................................................................................. 10

1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei ........................................ 10

2. A szervezeti vázrajz ............................................................................................... 11

2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ................................................... 12

5. § Az intézmény vezetője................................................................................ 12 1. A vezető személye ................................................................................................. 12

2. Az intézményvezetői jogkör .................................................................................. 12

3. Az intézményvezető felelőssége: ......................................................................... 12

6. § Vezető helyettesek és vezetőség .............................................................. 13 1. A vezető helyettes(ek) személye.......................................................................... 13

2. A munkaközösség vezető(k) jogköre és felelőssége ......................................... 13

3.A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje............................................ 13

4. A vezetőség ............................................................................................................ 14

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................. 14 7. § A tanév helyi rendje ................................................................................... 14

1. Az intézmény nyitva tartása .................................................................................. 14

2. A tanév helyi rendjének meghatározása és annak közzététele ........................ 15

8. § A tanítási napok rendje.............................................................................. 15 1. A tanítási órák rendje............................................................................................. 15

2. Az intézményi felügyelet rendszabályai ............................................................... 16

9. § Az alkalmazottak munkarendje .................................................................. 16




3

1. A vezetők és a közalkalmazottak általános munkarendje ................................. 16

2. A pedagógusok munkarendje, megbízásuk, kijelölésük elvei ........................... 17

3. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje .................................................. 19

10.§ A tanulók munkarendje.............................................................................. 19 1. A házirend tartalma................................................................................................ 19

V. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE20 11. § Közalkalmazottak és kapcsolattartásuk rendje ...................................... 20

1. Közalkalmazottak és jogaik .................................................................................. 20

2. Az alkalmazottak kapcsolattartási rendje ........................................................... 20

12. § A nevelőtestület feladatai és jogköre ...................................................... 21 1. A nevelőtestület és feladatai ................................................................................. 21

2. A nevelőtestület jogai ............................................................................................ 21

3. A nevelőtestület értekezletei ................................................................................. 22

4. A nevelőtestület döntései és határozatai ............................................................. 22

13. § Szakmai munkaközösségek .................................................................... 22 1. A munkaközösségek célja és feladatai ................................................................ 22

2. Az intézmény szakmai munkaközösségei ........................................................... 23

3. A szakmai munkaközösség vezető feladatai és jogai ........................................ 23

14. § Nevelőtestületi bizottságok ...................................................................... 24 1. Tantestületi bizottságok ........................................................................................ 24

15. § A nevelőtestület további feladatainak átruházása ................................ 24 1. A jogkör gyakorlóinak beszámolási kötelezettsége ............................................ 24

2. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése ............................................. 24

3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai .......................... 24

16. § A külső kapcsolatok rendszere ............................................................... 25 1. A külső kapcsolatok célja és módja ..................................................................... 25

2. Rendszeres külső kapcsolatok ............................................................................. 25

VI. TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSI REND ............... 25 17. § Osztályközösségek, diákkörök és diákközgyűlés .................................. 25

1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok .......................................................... 25

2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)............................................................................. 26

18. § Diákönkormányzat (DÖK) és működése ................................................ 26 1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei .................................... 26

2. A diákönkormányzat jogai ..................................................................................... 26

3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás .......................... 27

19. § Tanulói jogok és kötelességek ................................................................ 27 1. Tanulói jogok .......................................................................................................... 27

2. Tanulói kötelességek ............................................................................................. 27




4

20. § A tanulói jogviszony és következményei ................................................ 28 1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei ......................................................... 28

21. § A tanuló távolmaradása és annak igazolása ......................................... 28 1. A hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély ........................................... 28

22. § A tanulók dicsérete és jutalmazása ....................................................... 29 1. A dicséret és a jutalmazás elvei ........................................................................... 29

2. A dicséret és a jutalmazás formái ........................................................................ 29

23. § A tanulók fegyelmezése ........................................................................... 30 1. Fegyelmi intézkedések .......................................................................................... 30

2. Fegyelmi büntetések ............................................................................................. 30

3. A tanuló kártérítési felelőssége ............................................................................ 30

VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ........................... 30 24. § Az ellenőrzés célja, típusai és területei .................................................. 30

1. A belső ellenőrzés célja ........................................................................................ 31

2. Az ellenőrzés típusai ............................................................................................. 31

3. A pedagógiai ellenőrzés fő területei ..................................................................... 31

25. § Intézményvezetői és hatásköri ellenőrzés.............................................. 31 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége ..................................................... 32

2. A vezető helyettes(ek), középvezetők hatásköri ellenőrzése ............................ 32

26. § A vezetők ellenőrző tevékenysége és a következmények ................... 32 1. A vezető helyettes(ek) ellenőrző tevékenysége ................................................. 32

2. A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai ................................................ 33

3.Az ellenőrzés értékelő (realizáló) megbeszélése ................................................ 33

4. Az ellenőrzést követő intézkedések ..................................................................... 34

VIII. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ............... 34 27. § A szülők jogai és kötelességei................................................................. 34

1. Szülői jogok ............................................................................................................ 34

2. A szülők kötelességei ............................................................................................ 34

28. § Szülői közösség, Intézményi Tanács és kapcsolattartás rendje .......... 35 1. Intézményi Tanács és jogai .................................................................................. 35

2. A kapcsolattartás rendje ........................................................................................ 35

4. A szülői közösséggel való kapcsolattartás .......................................................... 35

5. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje ................................................................... 35

6. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje ................................................................... 36

IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE .......................... 36 29. § Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................... 36

1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje .................................................................. 36

2. A délutáni és a tanulószobai foglalkozások ........................................................ 37




5

3. Szakkörök ............................................................................................................... 37

4. Önképzőkörök ........................................................................................................ 37

5. Sportkörök .............................................................................................................. 37

6. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások .......................................... 37

30. § Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ....................................... 37 1. Versenyek és bajnokságok ................................................................................... 37

2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások .................................................. 38

3. Kulturális programok látogatása ........................................................................... 38

4. Tanfolyamok ........................................................................................................... 38

5. A külföldi utazásokra vonatkozó rendszabályok ................................................. 38

31. § Egyéb szabadidős rendezvények ........................................................... 39 1. A szabadidő szervezése ....................................................................................... 39

X. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK ............................. 39 32. § A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .............................. 39

1. A hagyományápolás célja és a nemzeti ünnepek .............................................. 39

2. Az intézmény hagyományos rendezvényei ......................................................... 40

3. A hagyományápolás további formái ..................................................................... 40

33. § A hagyományápolás külsőségei, feladatai ............................................. 40 1. Intézményünk jelképei ........................................................................................... 40

2. A kötelező ünnepi viselet ...................................................................................... 41

3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ................................................... 41

XI. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS .................................................... 41 34 § Az egészségügyi felügyelet rendje........................................................... 41

1. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás ................................................ 41

35. § Testi nevelés és egészséges életmódra nevelés .................................. 42 1. A testi nevelés és az egészségfejlesztő testmozgást rendje ............................ 42

2. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés ................................................. 42

3. Az egészséges életmódra nevelés ...................................................................... 42

XII. A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATI RENDJE ................................. 43 36. § Intézményi óvó – védő előírások ............................................................. 43

1. Az épület általános rendje ..................................................................................... 43

2. A benntartózkodás és a látogatás rendje ............................................................ 43

3. Intézményi védő előírások .................................................................................... 43

37. § A helyiségek és berendezésük használati rendje.................................. 43 1. Az alkalmazottak és a tanulók helyiséghasználata ............................................ 44

2. A szaktermek használati rendje ........................................................................... 44

3. A berendezések használata ................................................................................. 44




6

4. A vagyon feletti rendelkezési jog .......................................................................... 44

5. Karbantartás és kártérítés ..................................................................................... 45

38. § A könyvtár feladatai és működési rendje............................................... 45 1. A könyvtár jellemzői és feladatai .......................................................................... 45

2. A könyvtár működési rendje ................................................................................. 46

XIII. TÉRÍTÉSI DÍJAK .................................................................................... 46 39. § A térítési díjak fizetésének rendje ........................................................... 46

1. Térítési díjak fizetése............................................................................................. 46

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................... 46 1. Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása .......................................... 46

2. Az intézmény további szabályzatai ...................................................................... 46

3. Az Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása ............... 47




7

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA

1. § Az SZMSZ tartalma és hatálya

1. Az SZMSZ célja és tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza valamely szervezet vagy intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja:

• a szervezeti felépítettség kialakítását, • a működés közben megvalósítandó rendezettséget, • az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat.

Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza:

• az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • a benntartózkodás és a működés belső rendjét, • a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét, • a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, • a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, • a szülők tájékoztatásának szabályait és a kapcsolattartás rendjét, • az intézményi közösségek jellemzőit és a kapcsolatok formáit, • a hagyományok és az ünnepségek rendjét, • az egészségügyi ellátás megvalósítását, • a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, • a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, • azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2. Az SZMSZ a jogszabályi alapja: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról 1999. évi törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai

tankönyvellátás rendjéről

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.

törvény; 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és

tantervi programjának bevezetéséről

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet




8

A Szervezeti és Működési Szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is.

3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - az Intézményi Tanács és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép életbe és visszavonásig illetve módosításig érvényes. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2. § Intézményi adatok, jogállás és gazdálkodási mód

1. Az intézmény jellemző adatai Név: Budavári Általános Iskola

Cím (székhely): 1014 Budapest, Tárnok utca 9 – 11.

Típus: közoktatási intézmény, 8 évfolyamos általános iskola

OM azonosító: 034792

Évfolyamok száma: 8

Engedélyezett maximális gyermek létszám: 388 fő

2. Az intézmény jogállása és gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32.

Az intézmény a Budapest 01 tankerülethez tartozik.

3. § Szakmai alapdokumentumok és a nyilvánosság

1. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva a feladatellátás szakmai alapja. A pedagógiai program tartalmazza:

• a nevelés és az oktatás célját és feladatait, • a pedagógiai munka alapelveit, eszközeit és eljárásait, • a személyiség- és a közösségfejlesztési feladatokat, • a helyi tantervet, az óratervet és a tantárgyakat, • a követelményeket és a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, • a kötelező és választható foglalkozásokat, az előírt tananyagot,




9

• a tanulók értékelésének és minősítésének szempontjait, • a szülők és a pedagógusok együttműködésének formáit, • a munka ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztési rendszerét, • a tehetségfejlesztő és felzárkóztató tevékenységet, • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, • a környezeti és az egészségnevelés programját,

Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv a tartalma:

• a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, • a kitűzött időpontok és határidők dátumát, • a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását.

A munkaterv havi részletezését az aktuális hónapban az intézményi faliújságra kell kitenni! Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével.

2. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: az intézményi könyvtár, a titkárság valamint az intézmény honlapja. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt:

• pedagógiai (nevelési) program, • SZMSZ, belső szabályzatok, • Házirend, • éves munkaterv.

A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek!

3. Az intézmény feladatai és jogosultságai: Alapfeladatok : Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos)

4. Intézményi jogosultságok • Általános iskolai bizonyítványok kiállítása. • Alapfokú végzettség tanúsítása.




10

III. A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS A VEZETÉS

4. § Szervezeti egységek

1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok, és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén a következő beosztású felelős vezetők állnak: 1. számú egység: Alsó tagozat és osztályfőnöki Felelős vezetője: intézményvezető helyettes alsó tagozatos munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Alárendelt munkacsoport: tanítók 2. számú egység: Felső tagozat, tanulószoba és könyvtár Felelős vezetője: intézményvezető helyettes, felső tagozatos munkaközösség-vezető nyelvi munkaközösség-vezető

Alárendelt munkacsoport: tanárok, tanulószoba tanárai könyvtár munkatársa

3. számú egység: Intézményi adminisztráció Felelős vezetője: intézményvezető helyettes

Alárendelt munkacsoport: iskolatitkár, Az intézmény szervezeti vázrajzát: a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését az SZMSZ tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait.




11

2. A szervezeti vázrajz

Intézményvezető

Intézményvezető helyettesek

Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens

Rendszergazda Könyvtáros

Osztályfőnöki

munkaközösség vezető

Alsós


Felsős


Nyelvi


Alsós osztályfőnökök

Tanítók

Tanárok

Magyar és idegen

nyelvtanárok




12

2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan, zökkenőmentes és összehangolt legyen.

5. § Az intézmény vezetője

1. A vezető személye Az intézmény vezetője a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösség, az Intézményi Tanács véleményét.

2. Az intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre:

• a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, • a nevelőtestület vezetése, • a nevelőtestület döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése, • a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a

rendelkezésre álló költségvetés alapján, • a közoktatási intézmény képviselete, • együttműködés biztosítása az Intézményi Tanáccsal, az érdekképviseleti

szervekkel, a szülőkkel, a diákokkal és a diákmozgalommal, • a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó

szervezése, • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, • a döntés - az egyetértései kötelezettséggel - minden olyan ügyben, amelyet

jogszabály nem utal más hatáskörébe. • a tankönyvrendelés szabályozása.

3. Az intézményvezető felelőssége: Az intézményvezető - a közoktatási törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért:

• a szakszerű és törvényes működésért, • az alapító okiratban előirt tevékenységek megfelelő ellátásáért,




13

• a fenntartó által meghatározott követelmények megfelelő ellátásáért, • a használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok

gyakorlásáért, • a nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, • a pedagógiai munkáért, • a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei

megteremtéséért, • a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,

6. § Vezető helyettesek és vezetőség

1. A vezető helyettes(ek) személye Az intézményvezető a feladatait a pedagógiai vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás 5 év határozott időre szól. A vezető helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztott pedagógusok munkáját.

Közvetlenül irányítja a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját. Felelős a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesüléséért. Kapcsolatot tart a szakszervezettel és az alkalmazottak képviselőjével. Irányítja és összehangolja a szakmai munkaközösségek munkáját. Felelős a

nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért. Személyes tulajdonságok: kezdeményezőkészség, önállóság, közszolgálati elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék.

2. A munkaközösség vezető(k) jogköre és felelőssége A munkaközösség vezető(k) munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen vezetése mellett végzik. A munkaközösség vezető(k) feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A munkaközösség vezető(k) felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre és egész tevékenységükre. Személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek munkaköri területükön. A munkaközösség vezető(k) beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és az alkalmazottak munkájára vonatkozik Ellenőrzéseik tapasztalatait, az intézményi problémákat jelzik az intézményvezetőnek, megoldási javaslatokat tesznek.

3.A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje. Az intézmény vezetője, a helyettes(ek) és a munkaközösség vezető(k) kapcsolattartása folyamatos, havonta, illetve a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Az intézményvezető helyettesítése:




14

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén intézményvezető helyettes beosztású munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető helyettes(ek) helyettesítése: Az intézményvezető helyettest: osztályfőnöki munkaközösség vezető beosztású munkatársa helyettesíti.

4. A vezetőség Az intézmény vezetősége az intézményvezető és a vezető helyettes(ek)en kívül úgy nevezett középvezetőkből áll, akik az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményben a vezetőség tagjai:

• az intézményvezető, • a vezető helyettes(ek), • a munkaközösség-vezetők, • a diákság pedagógusvezetője, • esetenként a közalkalmazottak választott képviselője.

A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség tagjai félévenként beszámolnak a nevelőtestületnek az ellátott feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. A munkaköri leírásokat az SZMSZ melléklete tartalmazza.

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

7. § A tanév helyi rendje

1. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 1730 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8 órától 16. óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, eseti kérelmek alapján.




15

Szombaton és vasárnap az intézmény általában zárva van, a zárásért a GAMESZ a felelős. A szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

2. A tanév helyi rendjének meghatározása és annak közzététele A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

• a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, • a rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, • a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, • a tanítási szünetek időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, • a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál kell nyilvánosságra hozni. Ezeket és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

8. § A tanítási napok rendje

1. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő: 8 órától 1330 óráig tart (órarend szerint). Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendel el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására minden esetben az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető helyettes(ek) tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint:

800 – 845 Rövidített órák: 800 - 830 855 – 940 840 - 910 1000 – 1045 930 - 1000 1055 – 1140 1010 - 1040 1150 – 1235 1050 - 1120 1245 – 1330 1130 - 1200

Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben a tantermekben szellőztetni kell!




16

Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint a szabad levegőn: az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A 20 perces óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára tízóraizást is jelent. Az ebédeltetést 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Két óra összevonása csak az intézményvezető helyettes engedélyével történhet, de a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő kicsöngetésig.

2. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. A szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után felügyeletet az ügyeleti rend szerinti ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény tanévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. A beosztásáért a vezető helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott és az ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyelet rendje tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra:

Reggel 7 órától 1340 óráig pedagógus, délután 16 órától 1730 óráig pedagógus,

A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.

9. § Az alkalmazottak munkarendje

1. A vezetők és a közalkalmazottak általános munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettes(ei) heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ -ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettese(ek) készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettes(ek) tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet. Az ezzel




17

kapcsolatos képzést a fenntartó által megbízott szakember tartja minden tanév elején.

2. A pedagógusok munkarendje, megbízásuk, kijelölésük elvei A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógus

heti teljes munkaideje 40 óra.

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve

oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő

foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-

munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása

b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

c) osztályfőnöki feladatok ellátása,

d) egyéb foglalkozás, tanulószoba vezetése

e) iskolai sportköri, tömegsport foglalkozások,

f) szakkörök vezetése,

g) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás,

felzárkóztatás, előkészítők stb.),

h) magántanuló felkészítésének segítése,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a

munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.

Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése,

adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés,

egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra

fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a

munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend

készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket

az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

A munkaidő többi részében ellátott feladatok




18

A munkaidő többi részében ellátott feladatok (intézményen belül és kívül) különösen

a következők:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése,

osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása,

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői

feladatok) ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, szaktantermek rendben tartása, leltározás

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

A felsorolt feladatok ellátása beszámítható a köznevelési törvény 62.§ (5)

bekezdésében előírt kötött munkaidőbe.

A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető




19

adja, - a vezető helyettes(ek) és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes(ek) állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) cseréjét az intézményvezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető helyettesének. A szabadság ill. az „anyanapok” igénybevételére csak előzetes egyeztetés, vezetői engedélyezés után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni.

3. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az intézményvezető helyettest, legkésőbb a munkakezdés előtt fél órával. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést.

10.§ A tanulók munkarendje

1. A házirend tartalma A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékeltében található Házirend határozza meg. A házirend állapítja meg:

• a tanulói munkarendet, • az intézményben és a rendezvényeken kívánt tanulói magatartást, • a tanulói jogok gyakorolási és kötelezettségek végrehajtási módját, • a jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges

dolgok bevitelét vagy a tiltást, a feltételhez kötést, • a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • a helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, • a kártérítések rendezésének módját.

A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az Intézményi Tanács és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.




20

A házirend betartása - a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében - az intézmény minden tanulójára nézve kötelező.

V. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE

11. § Közalkalmazottak és kapcsolattartásuk rendje

1. Közalkalmazottak és jogaik Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része a szakmai munkát végző pedagógus. A többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeket és közösségeket. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek vagy közösségnek az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

2. Az alkalmazottak kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A Közalkalmazotti Szabályzatot az SZMSZ tartalmazza (2 sz. melléklet). A kapcsolattartás formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái:

• közösségi értekezletek, • szakmai megbeszélések, • nyilvános fórumok, • intézményi gyűlések.

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell nyilvánosságra hozni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a




21

döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

12. § A nevelőtestület feladatai és jogköre

1. A nevelőtestület és feladatai A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A nevelőtestület tagjai: a közalkalmazott pedagógusok. A nevelőtestület feladatai és jogai összhangban vannak: a célok megvalósításához, a sokirányú pedagógiai feladatok ellátásához - a jogszabályi előírások keretei között - döntési joggal rendelkezik. A nevelőtestület alapvető feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület tagjainak feladatai:

• a pedagógiai program céljainak minőségi megvalósítása, • a gyermekek egységes szellemű nevelése és oktatása, • a tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztése, munkájuk

értékelése és minősítése, • a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben

tartása és jogaik érvényre juttatása, • a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, • a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, • a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, • a tanév munkatervének elkészítése, • átfogó értékelések és beszámolók készítése, • a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munka- fegyelem

előírásainak betartása, • a létesítmények és környezet rendben tartása, óvása és védelme, • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

2. A nevelőtestület jogai A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre:

• a pedagógiai program elfogadása és módosítása, • az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, • a tanév munkatervének elkészítése,




22

• a környezeti és egészségnevelési program létrehozása és elfogadása, • a minőségfejlesztési program elfogadása, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára

bocsátásának megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, • a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, • a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, • saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – Intézményi Tanács, diákönkormányzat - képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:

• tanévnyitó értekezlet, • félévi és tanévvégi osztályozó értekezlet • nevelési értekezletek • tanévzáró értekezlet.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja.

4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá.

13. § Szakmai munkaközösségek

1. A munkaközösségek célja és feladatai Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére – a magas színvonalú munka érdekében - szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai:

• fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát.




23

• javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,

• szervezi a pedagógusok továbbképzését, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, • összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb.

feladatait és tételsorait, • kiírja a helyi pályázatokat és lebonyolítja a tanulmányi versenyeket, • javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket

(tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint). • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

2. Az intézmény szakmai munkaközösségei I. alsó tagozat munkaközössége szakterülete: 1 – 4. osztályig tanítók szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése. II. osztályfőnöki munkaközösség szakterülete: 1 – 4. osztályig tanító osztályfőnökök szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése. III. nyelvi munkaközösség szakterülete: magyar és idegen nyelvszakos tanárok szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése. IV. felsős munkaközösség szakterülete: felső tagozatos pedagógusok szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése.

3. A szakmai munkaközösség vezető feladatai és jogai A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt javasolnak. A munkaközösség vezetőt intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai:

• irányít és felelős a munkaközösség tevékenységéért, • értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves

munkaprogramját, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, • beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.

A szakmai munkaközösség vezető jogai:




24

• bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,

• ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,

• hiányosságnál intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a

munkaközösségi tagok jutalmazására.

14. § Nevelőtestületi bizottságok

1. Tantestületi bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A bizottságok kisebb létszámuk, tagjaik célirányos szakmai felkészültsége és az átadott üggyel való érdemi kapcsolata miatt különösen alkalmasak valamely helyzet megítélésére, a konkrét feladatok eredményes ellátására.

15. § A nevelőtestület további feladatainak átruházása

1. A jogkör gyakorlóinak beszámolási kötelezettsége A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. A meghatározott időre vagy alkalmilag átruházott jogkör gyakorlói) beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen és a tényeknek megfelelően ellátni.

2. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület az osztályközösségek tanulóinak tanulmányi, magatartási és szorgalmi értékelését, problémáinak megoldását az érintett gyermekközösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra, tehát az adott osztályközösséggel foglalkozó tanárokra és nevelőkre ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolás az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az osztályfőnök - a felelős vezető helyettes tudtával - nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük.

3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át a következő jogköreit:

• a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • kitüntetésre való javaslattétel, • a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, • a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.




25

16. § A külső kapcsolatok rendszere

1. A külső kapcsolatok célja és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői rendszeres munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. A kapcsolattartás különböző módjai:

• közös értekezletek tartása, • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, • módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, • közös ünnepélyek rendezése, • intézményi rendezvények látogatása, • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel, így a közös fenntartásban működő intézményekkel is. Napi kapcsolat van a következő szervezetekkel:

• a fenntartóval • a kerület többi közoktatási intézményével • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó szolgáltatókkal • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal • a családsegítő központtal • a történelmi egyházak szervezeteivel • sportegyesületekkel • egyéb szervezetekkel

VI. TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSI REND

17. § Osztályközösségek, diákkörök és diákközgyűlés

1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős intézményvezető helyettes és a munkaközösség-vezető(k) javaslatát meghallgatva az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök felelősen vezeti a rábízott tanulócsoportot, szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám




26

(idegen nyelvi, technika, informatika órák, fakultáció stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja.

2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló tehet közérdekű észrevételeket, javaslatokat. A diákközgyűlés az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább 1 alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az intézményvezető és a diákönkormányzat vezető beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezető 30 napon belül érdemi választ ad. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható a diákönkormányzat vezető vagy az intézményvezető részéről.

18. § Diákönkormányzat (DÖK) és működése

1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja képviselőjét, akit delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott intézményi Diákönkormányzat (DÖK) látja el. Az DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.




27

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, • a házirend elfogadásakor és módosításakor.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • saját működésére és hatásköre gyakorlására, • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, • egy tanítás nélküli munkanap programjára, • tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, • vezetőinek megválasztására.

3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját megbízott pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével, képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az Intézményi Tanácsi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.

19. § Tanulói jogok és kötelességek

1. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény tanulójának joga, hogy:

• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, • a tanórán részt vegyen, • világnézeti meggyőződését, nemzeti, etnikai önazonosságát tiszteletben

tartsák, ha ez nem sérti mások jogait, • tájékoztatást és kérdéseire érdemi választ kapjon; • igénybe vegye az intézmény létesítményeit, • egyéb foglalkozási, tanulószobai, és rendszeres egészségügyi ellátásban

részesüljön; • részt vegyen a szakkörök munkájában, válasszon a választható

foglalkozások közül; • tagja legyen az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; • a szülő kérje a tanórai foglalkozások alóli felmentését, amiről az indokoltság

vizsgálata után, intézményvezető dönt, • a szülő kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; • választó és választható legyen a diákönkormányzatba, részt vegyen az

érdekeit érintő döntések meghozatalában.

2. Tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy:

• tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait,




28

• képességei szerint rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,

• részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, • megtartsa az intézmény használati rendjét, a szabályzatok előírásait; a

házirendben foglaltakat, • óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát, elsajátítsa az

egészségét védő ismereteket, • életkorához igazodva pedagógusi irányítással közreműködjön:

- a közösségi élet feladatainak ellátásában, - környezete rendben tartásában, - a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, - a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában;

• haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak a veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet.

20. § A tanulói jogviszony és következményei

1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését.

21. § A tanuló távolmaradása és annak igazolása

1. A hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon, foglalkozásokon, és az iskola hivatalos rendezvényein. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos vezetői vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! A tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk. Tanévenként 3 tanítási napig a szülő igazolást írhat a tájékoztató füzetbe. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő az előre tudott családi esemény miatt előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján. A tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell. Szorgalmi időszakban távolmaradást csak iskolai szervezésben létrejött programokra engedélyez az intézményvezető. 2. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A tanuló mulasztása igazolt, ha: orvos igazolta,




29

előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, a szülő az SZMSZ szerint igazolta.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetén nem érkezik meg, késik, azt igazolni kell. Az igazolatlan késések időtartamát a naplóba jegyzi a tanár, és ha ez az időtartam eléri a 45 percet 1 igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 1 tanítási napon túli igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök végzi, kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó eljárást. Ha a gyermek 1 tanítási évben - a késésekből adódó órákon kívül - 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola vezetője értesíti a tanuló lakóhely szerint illetékes jegyzőt.

22. § A tanulók dicsérete és jutalmazása

1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

• tanulmányait kiemelkedően végzi, • kitartóan szorgalmas, • példamutató közösségi magatartást tanúsít, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel

záruló együttes munkát végez, • egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

2. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. A szóbeli és írásos dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni! A dicséretes tanulók nevét közzé kell tenni a tanulói közösség előtt. Az írásos dicséretek formái:

• tanítói, tanári, nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • intézményvezetői dicséret, • nevelőtestületi dicséret.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók intézményvezetői és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni




30

A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A nyolc tanéven át kitűnő bizonyítványt szerzett tanulót Budavári emlékplakettel jutalmazzuk.

23. § A tanulók fegyelmezése

1. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz. Az írásos fegyelmi intézkedések - a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:

• tanítói, tanári, nevelői intés, • osztályfőnöki intés, • intézményvezetői intés.

Az írásos intézkedések előtt szóbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót - kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni Az intézményvezetői írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

2. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódját a törvény szabályozza. A fegyelmi büntetések a következők:

• megrovás, • szigorú megrovás, • jutalmakból, kedvezményekből való kizárás, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.

3. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági ügyintéző feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel vagy gondviselővel történő rendeztetése.

VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

24. § Az ellenőrzés célja, típusai és területei




31

1. A belső ellenőrzés célja Az munkavégzés és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy:

• biztosítsa a felelős vezetők számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó munkavégzés tartalmáról, és annak színvonaláról,

• jelezze az alkalmazottak és a vezetők számára a pedagógiai és jogi követelményektől való eltérést,

• tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését, megalapozását, • biztosítsa az intézmény előírt pedagógiai, munkaügyi működését, • megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését.

2. Az ellenőrzés típusai Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása a szükséges intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul.

3. A pedagógiai ellenőrzés fő területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, a tanulók tantárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és

szorgalmának felmérése, értékelése a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű

vezetésének ellenőrzése, az egyéb foglalkozásokra vonatkozó nevelőmunka hatékonysága, az osztályozó és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek

berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az ellenőrzések elvégzése, segítése.

25. § Intézményvezetői és hatásköri ellenőrzés




32

1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. A közoktatási intézmény felelős vezetőjének ellenőrzési feladatai:

• biztosítsa a belső ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, • határidőket adjon az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok

összeállítására, • megkövetelje a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, • megtartsa (megtartassa) az értékelő megbeszéléseket, • elrendelje a következetes számonkérést és intézkedéseket.

2. A vezető helyettes(ek), középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata az irányításuk alatt működő alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettes(ek) és a középvezetők (munkaközösség vezetők) ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza. A vezetői ellenőrzések kiemelt vizsgálati területei:

• a hatályos jogszabályok: a törvények, rendeletek, belső szabályzatok előírásainak betartása,

• az intézményvezetői utasítások és döntések, eseti intézkedések végrehajtása,

• tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása,

• a határidős feladatok teljesítése, • az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága.

26. § A vezetők ellenőrző tevékenysége és a következmények

1. A vezető helyettes(ek) ellenőrző tevékenysége Az intézményvezető helyettese(inek) ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörükre. Ellenőrzési feladataik különösen:

• a jogszabályok, oktatási dokumentumok, határozatok, a vezetői utasítások betartása,

• a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelme, • a nevelő-oktató munka ellátása, a határidők pontos betartása, • a helyi tanterv szerinti haladás, a tanmenetek minősége, • a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása, • a foglalkozások, tanórák eredményessége, • a tanulókkal való foglalkozás, a pedagógusi viselkedés minősége,




33

• a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása, • a tanulók munkájának, füzeteik vezetésének, teljesítményük értékelése, • a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, • a tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, • az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minősége, • a tanügyi dokumentáció vezetése és az adminisztráció ellátása, • a nyilvántartások, a statisztikák, az értékelések vezetése, készítése, • az intézményi tulajdon védelme.

2. A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai A szakmai munkaközösség vezető, mint középvezető teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett, felelős a munkaközösségi munka megszervezéséért, a szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladataik.

• a tanterv színvonalas megvalósítása, a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása,

• a tanmenetek tantervhez igazodó, határidőre történő elkészítése, • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, • tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása, • tanulmányi, kulturális és egyéb pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulók

pályázatokon való részvételének segítése, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok,

stb. színvonalas megtartása, • a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezés javaslat benyújtása, • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, • az anyagok célszerű és takarékos felhasználása, • a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása,

3.Az ellenőrzés értékelő (realizáló) megbeszélése Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő (realizáló) megbeszélésen kell megvitatni az ellenőrzés megállapításait, ahol a vizsgálat tapasztalatait foglalják össze. A feltárt hiányosságokat és a megismert kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt személyek. Az ellenőrzést értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni.

• a hibák és a mulasztások jellegére, • a rendszerbeli okokra, • az előidéző körülményekre, • a felelős személyekre.

A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik.




34

4. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélést követően a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. A vezető helyettes(ek)nek intézkedni kell:

• a hibák, hiányosságok javításáról, • a káros következmények ellensúlyozásáról, • a megelőzés feltételeinek biztosításáról, • az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, • a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, • a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén, az intézmény felelős vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

VIII. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS

27. § A szülők jogai és kötelességei

1. Szülői jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, valamint saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. életévétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy:

• igényelje a tárgyilagos ismeretközvetítést, tanórán kívüli foglalkozásokat, a vallás- és hitoktatást,

• megismerje a nevelési - pedagógiai programot, a házirendet, • érdemi tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, tanulmányi

előmeneteléről, magaviseletéről, • írásbeli javaslatot tegyen és arra érdemi választ kapjon, • foglalkozások szervezését kezdeményezze, • részt vegyen az iskolaszék, a szülői szervezet munkájában, • a szülői képviselők megválasztásában, • részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-

oktatási intézmény munkájában.

2. A szülők kötelességei A szülők kötelessége, hogy: • biztosítsa gyermeke tan- és képzési kötelezettségének teljesítését, • intézkedéseket tegyen gyermeke jogainak érdekében, • megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért, • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermeke pedagógusaival, • elősegítse gyermeke közösségbe illeszkedését, az intézmény rendjének,

magatartási szabályainak elsajátítását.




35

28. § Szülői közösség, Intézményi Tanács és kapcsolattartás rendje

1. Intézményi Tanács és jogai A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73§ (4) alapján iskolánkban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetve e működtető delegáltjainak részvételével intézményi tanács működik. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

2. A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az Intézményi Tanács elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és a tanács munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény a tanács működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés után való - rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről.

4. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülők véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az Intézményi Tanácshoz, az intézmény vezetőségéhez.

5. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább 3-szor a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor kell bemutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szülői fogadóórák rendje:




36

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2-szer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal.

6. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje A tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük:

• magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, • az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, • a szükséges aktuális információkról.

A pedagógusok kötelesek a tanulókat értékelő minden érdemjegyet és egyéb bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztási napon kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet (alsó tagozaton: üzenő füzet) a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt! Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök szövegesen is értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Az első évfolyamon 3 havonta, a 2-8. évfolyamon az első és a harmadik negyedévben.

IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE

29. § Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, az Intézményi Tanács, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető helyettes(ek) rögzíti(k) az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.




37

2. A délutáni és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a délutáni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A délutáni foglalkozások rendje: A tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16 óráig tanítók foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat. A tanulószobai foglalkozásokat szaktanárok tartják, a hét különböző napjain eltérő közismereti tantárgyakból, évfolyamszintű szervezésben.

3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök anyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért.

4. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (pl.: színjátszó kör, filmklub, táncklub, stb.). Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával.

5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika, vívás stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre.

6. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.

30. § Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.




38

Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményvezető helyettes irányítja.

2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – a természet és kulturális örökség megismerése valamint az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az intézményvezető helyettesnek. A kirándulásokat az intézményvezető engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A tanulmányi kirándulásokat az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően a kirándulás költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

3. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség.) A tanítási időben történő látogatáshoz az intézményvezető engedélye szükséges.

4. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő.

5. A külföldi utazásokra vonatkozó rendszabályok Szorgalmi időben, kizárólag iskolai szervezésben történő, a 3 tanítási napnál hosszabb csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az intézményvezető engedélye szükséges. Egyéni kérelmet, rendkívüli családi utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős pedagógus, az utazás előtt legalább egy hónappal az




39

intézményvezetőnek írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

31. § Egyéb szabadidős rendezvények

1. A szabadidő szervezése Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. A rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

X. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK

32. § A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

1. A hagyományápolás célja és a nemzeti ünnepek Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:

• Március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe • Október 6. Aradi vértanúk napja • Október 23. A magyar forradalom és szabadságharc ünnepe

Az intézmény szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: • Szeptember 12. Eötvös József emléktáblájának megkoszorúzása születési

évfordulója alkalmából • Szeptember 22. A magyar dráma napja • Október 1. Zenei Világnap • November 7. Tudomány napja • November 11. Márton-nap • December 6. Mikulás • December közepe Téli vásár • Január 22. A magyar kultúra napja • Március 22. a Víz Világnapja • Április 11. Költészet napja • Április 18. Műemlékvédelmi Világnap • Április 22. Földünk napja • Május harmadik vasárnapja Madarak és Fák Napja




40

• Május utolsó vasárnapja Gyermeknap • Május 25. Kihívás Napja

2. Az intézmény hagyományos rendezvényei Budavári Diáknapok Osztályszintű rendezvények

• ablakfestés, • osztálykarácsony, • anyák napja, • klubdélutánok.

Tanulmányi versenyek és vetélkedők: • szaktárgyi versenyek.

Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: • akadályverseny, • farsang, • DÖK klubdélutánok, • gyermeknap.

Hagyományos nyári tábor: • Zamárdi, iskolatábor

3. A hagyományápolás további formái Az iskolaújság negyedévenkénti rendszerességgel jelenik meg, összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak a fiatalok ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása.

33. § A hagyományápolás külsőségei, feladatai

1. Intézményünk jelképei Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: Szivárványos háttér előtt a Budai Vár jelképes grafikus megjelenítése, iskolánk neve. Az intézményi zászló: Kék selyem alapon a vár jelképes grafikus megjelenítése, alatta a felirat: BUDAVÁRI ISKOLA. Az intézményi jelvény szimbólumai és a jelvény leírása: Azonos az intézmény címerével. Az intézményi induló: Tolcsvay Béla szerzeménye:

„Fenn a várban, fenn a budai várban, a Mátyás templom mellett van az én iskolám.

Fenn a várban, fenn a Budai Várban a Halászbástya mellett van az én iskolám. Megtanultam írni, megtanítottak olvasni.




41

Számolni sem felejtek el, tanáraimat sem felejtem el! Fenn a várban, fenn a Budai Várban a Mátyás templom mellett…..”

2. A kötelező ünnepi viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. A pedagógusok ünnepi öltözete:

Nők: fehér blúz, sötét szoknya Férfiak: fehér ing, sötét nadrág (öltöny)

Tanulók ünnepi egyenruhája: lányok részére: fehér blúz, sötét szoknya, ünnepi cipő, iskolai jelvény fiúk részére: fehér ing, sötét nadrág, ünnepi cipő, iskolai jelvény

Az iskola hagyományos sportfelszerelése: fiúk és lányok részére: fehér póló (az iskolai ajánlott), sötét nadrág

3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

XI. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS

34 § Az egészségügyi felügyelet rendje

1. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az intézményben heti 1 alkalommal a rendelési idő alatt egészségügyi ellátásban részesülhetnek a tanulók. A védőnő hetente fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:

• a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, • a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, • könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, • színlátás és látásélesség vizsgálat.

A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos értesítő táblájára jegyzi fel. A kapcsolattartással megbízott vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az osztályfőnököket,




42

akiknek gondoskodni kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. A tanulóink fogászati szakellátás keretében évente egyszer szűrővizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvosi ellátást és a szakorvosi szűrést úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

35. § Testi nevelés és egészséges életmódra nevelés

1. A testi nevelés és az egészségfejlesztő testmozgást rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében:

• a tanulók mindennapi testedzését, • játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban,

A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 3-5 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők szabadidős sportfoglalkozások keretében tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés órákról csak szakorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni.

2. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés A tanulók egy részét - egészségi állapotuk miatt - az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalhatja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. A testnevelők differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti.

3. Az egészséges életmódra nevelés Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelési programja. A program részletesen tartalmazza célokat és a megvalósítandó feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal:

• a testi - lelki harmónia összefüggéseit, • az egészséges életmód jellemzőit, • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét, • az egészségre ártalmas hatásokat, • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját.

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az egészségügyi ellátás során az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére az egészséges életmód érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) és a szenvedélybeteg




43

állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

XII. A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATI RENDJE

36. § Intézményi óvó – védő előírások

1. Az épület általános rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyarország címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a GAMESZ feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

• a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, • az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

2. A benntartózkodás és a látogatás rendje Idegenek az épületbe csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a saját nevét, a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Ezt a portás írásban rögzíti. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a pedagógus a portást tájékoztatja, aki telefonon értesíti a vendéglátót.

3. Intézményi védő előírások Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási időben is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portás feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A GAMESZ gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát az épület portájára, illetve a tanári szobába kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a portás ellenőrzi, akiknek feladata, hogy az elektromos berendezéseket áramtalanítsa. A munka és balesetvédelmi előírásokat, a tűzvédelmi szabályokat, prevenciós programot, külön szabályzat tartalmazza. Az intézmény reklám és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

37. § A helyiségek és berendezésük használati rendje




44

1. Az alkalmazottak és a tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett DÖK rendezvény keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával.

2. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, a tanműhelyekben, nyelvi teremben, az informatika teremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:

• a szaktanterem típusa, neve, • a terem felelősének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (informatika terem, nyelvi oktató terem, tanműhely stb.) használatához.

3. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Rövid időre (1–2 óra) a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.

4. A vagyon feletti rendelkezési jog Az intézménynek a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakkal a Budapest, I. kerület Budavári Önkormányzat mindenkor hatályos vagyonrendeletében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.




45

5. Karbantartás és kártérítés A GAMESZ felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági-pénzügyi ügyintéző tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a gazdasági ügyintézőnek. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

38. § A könyvtár feladatai és működési rendje

1. A könyvtár jellemzői és feladatai Az intézményi könyvtár alapterülete: 40 m². Könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas a könyvtári állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. A könyvtár mintegy 10 000 db dokumentummal rendelkezik, és egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására is alkalmas. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, melyet a szakértővel véleményeztetett Gyűjtőköri szabályzat határoz meg (SZMSZ melléklet). A gyűjtemény széleskörűen tartalmazza az információhordozókat, amelyekre a pedagógiai tevékenységéhez szükség van. Rendelkezik az újabb dokumentumok előállításához, kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges másoló és számítástechnikai berendezéssel. A könyvtárat könyvtáros vezeti, melynek keretében:

• végzi az állomány nyilvántartásba vételét, • irányítja a raktári rend fenntartását, • felelős az állomány megóvásáért, • végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását.

A könyvtár feladatai: • az igények figyelembevételével vásárolt dokumentumok könyvtári

nyilvántartásba vétele, • a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és

rendelkezésre bocsátása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, és azokról tájékoztatás nyújtása, • az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • tájékoztatás nyújtása más könyvtárakról és szolgáltatásaik elérése, • dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, • muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása, • közreműködés tankönyvellátás megszervezésében.




46

2. A könyvtár működési rendje Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár használat rendelkezéseit a könyvtár ajtaján nyilvánosságra kell hozni. A legfontosabb könyvtár használati szabályok:

Használói kör: az intézményi alkalmazottak, a tanulók, Nyitva tartás és kölcsönzési időtartam: naponta A beiratkozás módja: személyesen. Nem lehet bevinni a könyvtárba kabátot, táskát, szatyrot, esernyőt,

élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és semmi olyan tárgyat, amely kárt okozhat az állományban, vagy a berendezésében!

A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges!

Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk!

XIII. TÉRÍTÉSI DÍJAK

39. § A térítési díjak fizetésének rendje

1. Térítési díjak fizetése Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:

• étkezés igénybevétele, • önköltséges szakköri és egyéb foglalkozások.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és visszavonásig érvényes.

2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez további szabályzatok, rendelkezések, intézményvezetői utasítások szükségesek. Az egyéb szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése azt szükségessé teszik.




47

3. Az Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) az intézmény nevelőtestülete 2014. augusztus 29-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Az SZMSZ-t csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetője, a nevelőtestületi elfogadás után: 2014. augusztus 29-én jóváhagyta. Budapest, 2014. augusztus 29.




budavÁri ÁltalÁnos iskola 1014 budapest, tárnok u. 9...

Documents