XVl. évfolyam. 12. szám. Cegléd. 1931. december

Jlezögazdasági Népoktatas A GAZDASÁGI SZAKTANITÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE

Előfizetési dij : egész évre 8 pengő. Az elő­fizetési és hirdetési dijak a Gazdasági Szak­Ianiték Orsz. Egyesülete pénztárának T úr­kevére az 54.135 csekkszámlán küld•mdök.

FELELÖS SZERKESZTÖ Megjelenik minden hónap 15-én. Szerkeszlőség és kiadóhivatal: Ceg­léd 2. "-• Az Egyesület lagjai a la­:: pol lagdijuk fejében kapják ... GYÖRFY GÉZA

A lap kiadásáért felel : Győrfy Géza, Cegléd. '--. Kiadótulajdonos: a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete, Makó.

Mezögazdasági mint kormányzati

nevelés, programm

»A meziJgazdasríg sok/wt könnyebben bírta volna el a mai slÍlyos idiíllef, ha végrehajtotUk volna mindazolwt a sziillsi'[~cs inthlwdésekct, amelyeket l'lgre ll:•llett 1'0/na hajtani. A multban nt'm gondoslwdtak arról, hogy a mPZögazdas:ígi nlpességct agrrírs~ellemb:•lt ncl•cljéll.

A llisgazdatrírsadalom most is úgy t[azdál­lwdill, mint lvtizedcldlel t•zcliJtt, mat nt'm része-· sílt•tléll lllCJ!jcl~·lií mezt)gazda.~ági 1/Cl'f'láshcn.<<

lrddy HNrt fiildmín·lt:sügyi mini,;ztcrnl'k a kl-pü.;clíih;íz dPcembN ,,.j iil{•.t:lwn tartott cx­rozt'·j;íbúl idt:zem a fenti nagyjelentlisl-gü nw.~­;íllat:ít;ísokat. :\ magyar sajtt'l has;íhos cikki'k­lwn foglalkozott c kijelentf-sckkel és az cg-1~sz ma­gyar kiizvélem{ny felfigyelt erre a k~autenti­kusabb mini>'ztcri hídlatra.

Azt jelentik ezek a sza\·ak. hogy ebben a h;íromiitiid{rc csiikkl'ntett or~dgban. amelyb:.·u .iMorm;ín a jöld az egycflt'll jöl·etlrlmi jorrds, m•m tiirtént kellíi gondosko1Lís arra JH:zn·. h:1gy a szakszNÍÍ míí\·elés útj;ín az t~lérhctíí l;·gmaga­sabh jiin•dckmlwz a JH'lllZI't egyeteme valúban hozz;Í is juthasson. llacüra a hüború ut;ín b(;!­kii\'Ptkezl'tt v;íltnzott viszonvoknak. 1\Pill tettük meg a szükségcs lépt:s,·kct a· tcrmeh;si rpnd ujj;í­sz<·n·l·zt:s{rl'. Amíg a nyugati 1~s a tt•ng<.·rentúli orsz;Ígok gazdúi a keWi ttuhb és szakismeretek mcgszerzt~sl:vd igyekeztek h;pé~t tartani az új idíJk kídnalmaival, addig n;iluuk maradt min­den a régiben. Gazd;íink nag·yrl-szl' vültozatla­nul j<'trja ma is azt az utat. melyet még az apák t'·s na"y<l)J;Ík kitapostak. lli;íba ;'tlJottak hos:;t.Ú 1;veke; üt nagyüsszl'gÍÍ kiiltst\~vett'·si f.•leslcgck rendelkezésre. i\ súlyos szüzmilliókbt'll mind~nrl! jutott, t.:!;ak éppen arra a célra nem. nll'lyn~k gondos, cliirel;ítú kii,·<·tésc ültal nemcsak mczó­gazdas;ígunk, dc az urszúg is sokkal könnyebben meg tudot t volna küzdl'ni a jl'lcnlcgi gazdas<'tgi ,·il;ígv{tlság tcrheivl'l.

Le su j t úan súgorú ez a legilletl-kt•sebb hcly­n'il clhan.gzott bír;í lat. me ly nemcsak tt'·nyckct á l-

lapít meg, dc egyben vádolni is látszik. Vaj­jon vonatkoznak-e a mi intézményeinkre is a mi11iszteri megdllapítások? Eritet-e a malasztás vádja minkct is, kiknek éppen a népesség agrár­szellemben való nevelése az élcthivat;Ísunk? lJ gy \'élem, hogy a mi egyéni természetű menbégünk ügyét teljcsen kikapcsolva -- kiz{trMag a kérdt~s egyetemes t~rdekü vonatkozúsait tekintve, szembe k;·ll néznünk ezekkel a n:.·héz kúdúckkcl.

Harmincöt é,· t'1ta müködnek az ön<illó gaz­das;ígi népiskolák. Ezalatt az idö alatt bebizo­nyított;ík. hogy a törpe- és kisbirtokos gazda­közönségiinll számára úgy elméleti, mint gya­korlati gazdasági ismeretek szerzése céliából al­kalmasabb iskolatipast Ilidba is keresnénk. A legolcsúhh gazdancn·lö intézménye az orsz<ig­nak. Bc!Pkapcsoltídik a gazda meg-szokott, csa­\;ídi életkcretébe. :\. legkorszerűbb gazdálkodás ismerclPirc tanítja meg- a fiú- é,; leány- ifjú gazda nemzcdl-kct, anélkül. hogy üsztöniis konzen·atidz­mus;ínak ellenkezésl-t kihímá. vagy kC:t kézi mun­k;íj;ítúl bármh·el is elidcgcnítené.

:\em \·o !.t egyetlen alkalom, melyen ezek az iskoldll életilépességüknek legmagasabb tana;etét Ilf' adták l'Olna. Legutt'lbh az Országos T:>nyész­állatkhíllításon a részt\·evö gazdasági nl-piskol:ík 22, a ncmzetllözi baromfikiállításon 41 dí;at nyer­tek és a búzatermelésre rendezett pály{tzaton 8ooo birtokos- és gazdap;ílrázt', küzött, az első díiat. az eztist serteget és aranykoszorút sok más kitiill­tetésscl együtt, ezek a gazdaslÍgi népiskolák nyert{k.

í·:s mégis, az orsuígnak mindöss.~e 52 önálló gazdasági népisllolá;a van. Trianon 16.; millió katasztr;ílis hold tennőföldet hagyott meg ne­künk. mclynek 67 százaléka van törpe- és kis­hirtokos kézben. /2 millió hold föld gazdaközön­séghtck, tehát milulösszc 52 neve/ö intézmény jutott. Csoda-c h;ít, kérdem. - hogy »a kis­gazdat;Írsadalom most is úgy gazdálkodik, mint é\·tizcdckkcl ezelőtt?,, ~cm a mi hivat;ísunk an-

-.~ ;

l l 'l ~ i ' l '

2

nak eldiintése. hogy e mulaszt<Ísért kit terh::l a feklíís,ég. de azt nyug-odt lclkiism;~rettel :íllít­hatjuk. hogy a m! iskoldinkat és azok vczctiíségét níd a l:•gsziJZOrtíbb clbírá'ás m!'llctt se:n érheti.

liiratkozhatn.rínk azokra az évtizedeken át folytatott keserve~ küzködé . .;ekPe. melyckct cl kcl­lt'tt szenn.:dnünk, amikor i'kol:íink fcnnmarad{,sa, to\·;íbbi fejlPsztl-:'l' l-rdekl-ben az illetékes f{n·umok a jttíin ki\incs-cltünk. R.ímutathatn;ínk azokra a n·,~·gfeszített munk;::eJ•edn:ényekre, mclyekkel sóm­bdi h<'1tr;ínyunkat igyekeztünk p<'ltolni l-s a:ncl~·­lYel. ha tilbbet nem is, d~ annvit mind:•ncsetrc s.ikeri.ilt ell-rni.ink, hogy stdtusuÍ1k az rgyrt/·•n, amely nyugdiiköitsiggel nem tcrheli az úllam­kincstdrt, mcrt a ~zakadatlan, nwgf<>szítc·ll muu­bhan a gazdas.ígi ~;zaktanítt'l fell-li életerej{·!. mi­Plt'ítt a nyugdíjjog:lsults;Íg é'etko-;Ít dl-rhc:n<'·.

Ennél sokkal .i·~~entíi:.;Pb~"J a mcg:í llapí:;ísa an­nak a szom:ldl tl-nynck. hogy dac<Í ra hi•;at<tli fcnnhatt'ls;ígunk. a kultu•zmini..,ztl-rium ll'inde:!kol i h:ít<Írozott .íll;ísfog\al:í ;Í nak a /u)ltslJZI':'fé< r•llh:·n h·röl-éin! a fr•nnt:trtrís lch~·tiíséJZa is alig-alig biztosító apró össz:'JZCII ;utottak, a mi islwUi•th­nall. Egyedül Wóf l\ lcbdsb:•rg 1\tínó :·rHycs c;s mc,.;t'rtö IIUIJZalartúsdnall /u)sziinlu·tiiill, hogy a hossz/Í sta,r.~11:íNs uíún a f:•iliídls útirím iutlt:lf­tunll. Cn'lf Kkhelsherg .:..ultu-zminisztercl:~,· utolst'1 iit {";c alatt tiibh mint /.7fHJ,OOO flCIIgcit lwrml! ki az a.'sófoluí mcziígazdas!ígi szrtluk!'t­lrís e/fiaira, amely ö;szegg-cl sikerült i-, n:ki // IÍi islwNt lpí.'··nü· és régi islw'dink·tt a Jú;l C'fc•lmc;­ll\'cluu·ll 11u·g(·.'c!ií 'íllapotha lw:r!ia.

lli;;ba ;Í ll iigyoszt:ílyunk hi\·at;Ísa 111a;..:·;1 .­lat<Ín, hi.íha {·rzi. tudja feladatának az <'g"l:_,z ur­sz:íg {·nlekt·irc kiható jcl.:ntt'í.-<'·:.J·t, ha a <"l·lj:1i ki­\i!el<'·hcz szük•<'·gcs c-zkiit.üktűl ~~i ttl! terhzc:rl'lt'll megf< lSZtat ik.

Soha fdtéíhb genu/dal, llll'gátöb!J s.:ac:td­tt•!, eliirelrítóbb gondos~lÍ.!~gal gaulaluhiinsc'g!it:ll llr'l ch'sh, gazdasági ism:-rctc.incli hih·itóa ha­tó.wíg szin'n nem hordozta, mint c:flflC'/1 lwl­tus<.minis<táiumunk a< utríbhi h·ti'-!'rl io!y 1111 '"

tctfí' s llliJ't a1. (dtai(lllo- ki.;Jt"égi·<·dukci-':k k ljl· • -:ín 11tl-gi- arra k<'·nyszerítik ho"\ a 11:':'"}'1 <"1111''1 kc'l'c·sc·hb !hsZtÍIIllllal rc1uh·Íkc·~cf' "CI?.cla.~~Í"Í to­l rílihl<lpzií i.~lwlcífutl s'!iincft• 1 tc:s~c s ·~'" cintíl'~í ~-:·.t.:­rlas,ígi n/pi~lw!tík mtlködt:si llürclt a lclietií 't:·~-~<tllu·I,!J mt'rctckrc /:orl·ítozzrt. '

MEZGGAZDASAGIN&POKTATAS

B:ínncnnYirc szük;ég is van az ország jelcn­legi gazda:;;Í~i hdyzdébcn a lcgmesszebbmeníi takarékoss:ígr<!. ml-gis jé/ö, IWKY a ttílzott és rossz hetrem allwlnwzott llöltsfgclvonrísok miatl mcsszcmc;nií ó nclttzcn pótolható ldrowdds éri gazdaslÍ[!i llctiinkct. A riidcll;ítt'l ,·i.iriis irón. 111ely csak a sz<'unszcrü~ég szük korl;ítai kiizött mozog, áthúzta a lwltuszmi•tis<.f{rium l:·gsu·bh t:·rv:·it. Hasztalan \·olt a nagy nckilcndülé~. a lelke.; igF­kezet, a hiratali kMc:css{gtclicsítés lwf<írain mcsz­su· túl 11/.!'llií iigylmzgósúg, az alsófokú mczü­trazdascígi oktatás iigyc uim holtpontra llcriil. ,\ ~am·:ík ·nlcgclc\·cncdctt \·il:íg:ira r;íborul újra a ~ü:l·tsl-g szonwrú borulata. C·;ak ne;~yn·n gazda­gyennek szerezhcti meg az élet fenntart;Ís:ílwz "zi.ikséges i•11tcrctekct. Harminckill·nc m ír hití.ha keresi a tudás életutat l'ilrít~osító ltÍtllillhrít.

Ili:íba Lítjuk a <élt, lti;ílM ismnjiik <IZ ocla­\·ezet!í utat. a llacsztiill•it:·l cszluiz!'it khitili ti /!'i Iliismei-t tr·s munluís k,·:lhiíl.

:\li ige:r-i;..:en nagy h:íLÍ\ al tartozunk a li..ild mh·l'lésüg~i mini-ztcrnek a lent icl<:i<'tt, e1hangzott kijeknt<'·sc t'· rt, mdyh•·n gm.dakciuin.~/.t~t"illli Ilor­szeni lll'l'c'!c'sc1t tillitotta oda, a lwrm:ínywt lr•gfiíhh feladatául. c"triinmwl üth·iiziiljiik h;~talma·; lll<; .. rctü progrannnj;ít, nll'lyt·t c ~zw;akb:m jcliilt meg: ''· itmc·nteni 11 mai uclu'z ir/ií/i/}('11 a magyar mniiga:r/(lsiÍ.t.;ot t's tlltllak mtlrcliJit t1s c/ií/u;sz.:­teui a nwgyar gaulascíg rcuc·szríns;tít.'< lg{rjiik. hogy a ten· l.;i,·itch:lwn a le~oclaad<',hb igy.·kcze.­tl'l, a 1<-g:t·lke-.chb nmnk;í,·al és kitart;íssal n'·~zl kh;'lllunk \Cilld, tk t·gyúttal engedje Illeg. ho;~y nu: l~ tisztt·lt·ttt'l k<;rjiik. lll!' ly -.z;· ri nt hdoh ;'1s:ivaltd 11/0,!!,"t/S ·,ct a lwltuszminiszth·iumot, lio gy az alsúbb­io!:tí m:·úíga.~dasrí g i s'a/;oUatcis cí!talcíno~ítcíscíra kittlzcJtt t:'ITC' l~c·n·szlt/h•ito•h'lln lwpi:t m;·g a .szii/; sc'gc·s lu'ilt.\l J.; vet és i liac·!ckt·t.

"tz ors~ríg Illi!/(/ cn iríuhríhtlll legalcíb/J rsa/i ,.gy ga<drls'ígi 111'pi.•./w/a nyithas~a IlU'.!': lutpuif az új gazda~.·nc·r:'wi•'• d:'ítt /f),f)()() ll:·ly:·tt lc>g­lllú/Jh /00.000 s>.alikt'fl~ctt iiiú gmdút lll'l'dlics­st"ilik t:I':'I/IL' az orsa•ít~llak; akkor hilollll\·al r;ínk \·irrad a kii1d jti,c'jbcn a 111<1:~~ ar ~at.d:ts:'i;..; rt' 11<'-.z;·,n,za. ( U y.-)

.. Vt'/11 11 nl p .'oka::;rí{!rt oko.?.'" egy t•idNl l'ircíj!ZIÍ>tit. Iulilelll 11 nép mitu·mií.'C;/!1'. (Szc;rh~·ll}'Í ).

Távbeszélő: Automata 87-9-65

LX. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ ICfdllftds 1 1931 december hó 6-án, 7-én, 8-án, 9-én

délelőtt l 0-fél 2, 7 -én délután 4-fél 8. 1frowero••• 1931 december 10-étöl december 23-áig

délután fél 4 órától. ÁRVER~SRE KERCJ.NEK: MObecsO festmények szob• rok, Gr. Sz. porcellángyOJieménye o6s egy6b porcellánok.

kelell sz6nyegek. mOvészl és közhasználalu bútorok, ékszerek. könyvek stb.

KatalóguM a helyszínen 1'50 P-ért kapható.

MEZOGAZDASAGIN&POKTATAS 3

A leánynevelés t:írgykiir(·IH· tartoz<, dol.~ok!J,',I n·nwk cukrot kiitiitt ( lhingl'rnf Czirmes Jr(·n lapnnk novemberi sz·ím:'t· !Jan. A csukor illata clhüviih. Ut:íut nvúlok de nem

' , ,. , . . ' awrt, hogy ruzsalt tep.Jl'm, hanem hogy a dr:'t:~ tar· toz<',k;ít, a tül'ist keressem. lk n!'m is k•·ll azt na­gyon kt·n·sui: hiís[·gt''it·hhl'n ontj:t mintlig azt at. n,.,_ mint a virágot. :'\agyon jM tlllljuk ezt t.'ík•'·p•·tt mi, kik tcrnwsztjük a dr;í:~ot. ,\ tiids•·s tii1·ck tnindi:.! n.:· künk marad;Jak, hogy ujra és ujra új vir:ígok f~tka<l· janak azokon •'s illatuk :íra'iztá;;Í\al, form:'tik széps,:. gein·l, szinpompájuk ,·áltozatu,,á_~ál·al mrí .o/wt gyii nyiirkiidtessenek ...

tn a tiidshc markulokl ... TiszLíhan 1a:~yokl'l·l•·. hogy mr·.~~chzi kcz•·nL .\ual i,;. l111gy a tiilis -- ha n',zsatiil'is is m;Ír 11<'111 st nil; de ;1zt S!'lll !ü­nom. Bl'r<'IH!et.kl'dt!'lll a ITa, hogy a g,·nnyt·d,:scs fo· lyamatokat is mt·ghírjam, ha•·,ak ... gy par:'lllyi 1·l•'íre· haJad;Íst '-<·jtl'k IS lll'lllZI'ti SZI'Il!Jl<lnth'JJ a ki{tiJt szt·m·• ·d,:s[·rt.

,\z i:-;cn ti-t.telt K:trtírsnü nagyon st.r·rt·ncsés húr­pengeti-ssci clj:ít>zutta a ma;..:a liilh<·nl:'tsiiÍ. k:·IL·mt:s lll!'lódi;íit. :'\•'·pdalt játszott a nl-pnck kik:ist;ílyosudott műl·úzctél'l'i. a n{p hangj;ín é.s annak érd .. :.élll'ni lt;111g sz•·r .. !{s,el. ;..;,. •'·rh<·n f•'·ln· a nagyralw,·sü!t Ka: t írstu'í, ha én a dkk1· nyom·í 11 túmadt kiki heny<>llJ:Ísuk dl.: u· :íllhatatlan k<'nyszcrhatá'a alatt \V<tgneri akk<mlok 11 ü tük meg, hogy zúgjanak l . . . :\Iq{ 1·a;.;) <>k gyÜI.Öt!l·e, hogy zítg;Ísuk a n'·szfdhc'íkc·t d nem '"!.bt ja. l l p

elég. ha dkc·rüljük a jé,..;1·en~st c·gy nagy z;Ípor ;'tdn.

Az egész életben hű barát a

SI ll GER VARRÓGÉP

Alacsony havi részletek. Kedvezö fizetési feltételek.

•

Fióküzlet az ország min• den nagyobb városaiban!

ITil'ly a medrekben szunnyadú termékenyití) iszapot ;íratlatával fl'lk<ll·arja.

:\'lcggyüzötléscm, hogy felfog<Ísom fc·ltárásá1·al g-o· rombán sok érdekbolyba markolok; azt is tudom, hogy mondancJ.óim 1i•:szhangra tal;ílnak, d" mégis teszem. mert tudott dolog, ho.~y a visszhang, ln.írmcnnyir" l'riís is, d!' gyengébb - ln a fenékre ;isutt igazsúgtc'•l is \·cn'idik ,·i~sza . In int az igazs{lg szava! ...

l.t· mc·n·m szl':-;ezni. ll'l:-\Y /11'1 i(!azi ért:•'c:nhé'll vett, f/?. éld i.,fwl·íjrír:J chíkészítö lcállyrlé'l'eft:s nincs. Ll' JIWn·m sz!'g('zni. hogy a lc!Ínyn:>vclés f"'rétl a leghami S'Jbb utalunt lur'a·lunk. mcrt a nw títjai az él'JIIil!iii.~ ember follnrJto., és tc."lllÓ".~'tcs f:•j!öd:;séuek sorrín ld­taposott uta/wt a lc{!llirh•tiblum ller<'S<l:·zik. Elkn·· ir;ínyban halaciunk c tiikdctlcn utakon a természP-l mi1Hlt-ncn feliil;ílJc', tiin·énydnek (ujai,·al, mdy,·kct az isteni tiin·l:n1· a >'ziik>égl'SS<~g folytim kerch'khc szank· c·ion;ílt és az c·mb,·n·k a szükség. dl: tühbs1.ür a me,_: .. t;"yc'ízödi-s nélkü!i ,:s félrcl-ezetett tiibhsé.~ akarat;Ínak jegyéhen az érclc-katmo.;zfér;íhan hetegcsen kiterjl'SZIP.tl

Elc'írl' l:ítum, hogy fdfo_..:ásonnt majd sokan ajk hig~ycsztl·c lllC;..\gyCJ:erlt-scdc:t konzen·atidzmusnak mi­niísítik; dc att i.s me;{ kell Lítnia mindcnkitwk, hogy a n(ii nem ziiménl'k 1·csztt·, az álkultúra szi1·ún·ánya ut;Ín ldkisziiksér: ué!k!ll való rlivatmrímortí lutpku~ tlrís, mclybcn .. ltánJiodik az igazi értéket kc~pdsclö tl'rmdc'i munk:ítúl, a mindcn •'ll't alapját képczö füld­tiil, ele m(·g az i;,;azi hh·at;isáttSI i.-;, hogy családan\'a ]q .. :,)T11.

Szép. hogy núnden rcndü é.s ran;..:ÍI j,;kola kapui m,·gnyíltak a le;ínyuk diítt. St.iiksé.; 1·an erre, d.· csak addig és oly mén·ben, mí.~ azok padjai az igazi ér­siíkuc!t adnak lte'yct. :\z m:ír nemzeti n·sz,·delcm é~ hetl'g ;íllapot. mikor a többséget 1111111 a turlrísnígy, th- 11 mrrjmo!ó rlit·atmrímor, ,az tírilcríuy!tatnámsríg csalja oda a .. ,a!;ídihát. anyagi és kc'söhh sokszor cr­kiiksi ITSztúc· és a nemwt k;írára. Fdiilt·ti l:s ;í!­kultúr;Ít szh-nak ezek ;~ szen·n··séth-nl'k magukba, hogy k''"'íhh t·nnl'k fc'·nyt:nél, nap-nap nH'lktt c~y-cgy sz{t­foszlott ;Íhrámlot temcs;ctll'k és meghasonult léh-kkd c'·ljl-k napjaikat csak azt~rt. nwrt az iskola nem adott az ismen·t nyujt;íssal olyan mank,ít. nekik. hogy min­den kürülmú1yck küt.t mt·g;ílljúk hdyükct. Suk álta­Linos .~n·(·nyü •'lc·thc'il n·tt p•'·ld;Íy;JI 1 il;íg·íthatn;Ím mt·,~. hogy at. eltm'ic-tek i-;koLíi ezen dcmek ldkidl;íg;ílJan tiihhct romh:.ltuk. mint ,:pítcnek.

\'agy t;ti;ín épített at. iskola at. aUbbi jcllcmzii t·sc·thl'll r Téld1. idején Lítok t·gy t 3 1 + l-l·es Idny­gy .. rnH·k•·t ;Ítgúzulni e~y kisl'hh p:tLtkon. Cipií a ,-ál­l:tr<t 1·an ITllc. ku,.;;trat l'isz a kc1.ék·n. ,\ hídról. mdy " színhelyt•'íl 1 ~" t -1" l•'vt'·snyin· 1·an. k11'·n·k. ll'lgy nw;..:k<t p jam <'Z líriilcte-; ··sc·kked.·t ma~yar;ízatút. J c í· kor értem oda .• \ sclycmltarisny:ijút ni<Ír fdhúzta, az antilop ( ~ 1 ciplíjú IJccsatolta. l:: pp menni készült. :\legszúlítum. :\l h ezen nw gy a 1·al!at ;Ís, dc hogy a kt'·rdl:sck mindi:-; szükehhre swrítoll ík a kitérhetés kiirét, h; it ki: ;i la Ita nekem is at. cbédrc1·;thít. »Atyám­nak a g} ;irha 1·i,;zcm at c béclet - ot t a melll-kk.tpuu ;ir, ... - d lát mi•'rt mcnt :it a jc·tgcs \'izen és nem a hídon:., - Félt<'lll. lz ''IIY t!tl·íl!w:om osztrílytdrsniíim­ml'l, l'agy ismcrc!ssr•/ és m:·r;szrHnak, ltog_v olyan num

4

kát l'égzck. ami ucm IÍri!cáuyhoz t•a!tí. - "l\lilyen iskolába jár?" - »Már a harmadik polgáriba." "És hul dolgozik az éde.;apja ?" - ,.,\ répamosóban:" -~ Erre aztán én is mostam. d.: nem répút, de a szu· !őt megragadó, h;ílás gyermek fejét. ,\ tapasztalatt<íl megborzadtam és suk<íi:.; tünődtem azon, ho?y a po.~­o·rír!eálll'Ok· min~ niidk ki magukat. ha eszt/i a hdut ds JU'ffl. a gyakoriali detre 1/CI'c/Ödll:'li. a nekik szük· si-ges ismeretekre a test,·t edző. a lelket nemesíti\ munkán keresztül és annak megbecsülni t udásáhar~.

Sokszor és sokat hangoztatjuk a gyakorlati (·lctn~ ne,·clést és történnek h erre tH;t.ve vaLundyes intéz· kedések, de sajna a kir·it:·ltu'i a rostán kilutll az igni érték (·s csak a bcti\ballaszt marad meg benne·.

Nagy baj ez pedi;;. mdycn segíteni kell! ... S:·· "íteni kell me rt a nemze: ,·al! ja kiiH'I'Crhctctlen kí r;'r t. ha mindtöbbcn \·onódnak d a hamis jclsza\·ak m:ík" nyától mcgrészegítettcn az igazi hil·rdásu!dól é.­munkakörüktől, boldogságul.· és boldogulásuk árán.

Mert mi a helyzet ma, A leányok zöme azért tanul. hogy értclm1'ségi~

kenyérhez jusson. függetlcnÍlsc magát. mint .k~·'lyér­keresŐ' egy embernek a szeszélyúöl ,··s az emanriplilt látszatát kelts~·.

Aprc'lpl-nzrc váltva pedig mit j..!c·nt ez 0

Az .értelmiség beül egy iigy,·édi. ngy m·ís irn· dába, olyan bérért, hogy abból m:·~ ruházni s•·m tudp magát. nemhogy megélni. De a r:•métzy ott tartja, a szülői ház keservérc. Mit reml-l: I hgy fü:.;gjiin •·gy ember szeszélyétöl I Dc mert zsákot .. s:·!yemmd. nem foltoznak, hát inkább vár. S a sok ,·ár;íshan ,·agy clnyüvódik a foltnak való, \·agy úgy j;ír, mint a hur· gász, ki csalétkével fcltl-tlenül csak nagy lnlat akaT fogni. Ez is a kicsiket nem mélt<'•k a ,·,al•'·tl.Jn· ha jelentkeznek. dhcsscgeti: a nag·yokat JH·dig 1 üre· lcmmd. ll-lekzet visszafojt\·a. izgalommal drp. ha horgához közelednck. S mt·gtt·szik. d•· csak hogy ;1

csalétket leegyék. :vlikor pedi.c.: a csal•'·ll'k fogyúh,m van és az évek gyarapodtak, bcérné a ki• si1-cl is. Dc hiába, már késií.. . üres a horog ...

A kenyérken·sö•< függetleníti nng:ít :·g_v ember szcszélyétöl, hogy számos:'huz alkalmazkudjon. f.:s tc· szi ezt a nagy függet lcnsl-gl-nck t udat;Í\·al. no, mq,: azért, hogy ne minősíttt·sst·n .. • .r.mmir:· 1 '.'li rína/i.'. Egyesek az tiszinték m·'tr helútják és be is \'all-

MEZOGAZDASAGI NIJPOKTATAS

j;ík, hogy a n/í igazi elhi,·atottsúga tH·m •·z, ck rnil tcoyenek. mikor a csaLídi és hi,·atali k<·ny(·r k<itl nt~m választhatnak. /\z utún nyídnak. amit ..J,~rhct nek. f~s ez az a pont, m:·!y:·n a níí. a llÍÍlll'k a Iq . .,". nagyobb ellt:nsége. EIJcnsége, nwrt a hi1·atali p•íly;íu a tömeges clhhdyezkedet tst-~gt·l egy-egy csrt!árla!apí· tás cséfveit semmisí/ik tn:·~. st>t igcu s·,kswr a mq~­]é,·ő legösszhangzatosahh ··saLídokat szét romi>olj{t\, ha nem is sz;ímítással és tudatosan. :\ romlllll·ís ahpj;r pedig a mindkét nemet knyü~iizi} iJsztiin ki.·l<'·gÍI<~si ,·ágya. :-.Jem hi!tba tette a \·all:'ts a hüs!·g•·t a h"tzass(tg fiíkiivet<·lrn<~nv<~n·· .. \z isteni li,n·,:n,· a l<·gell<·tt•íllh;t tatlanabb ös;tönre •'·pítl'ltc a 'sal-'llÍ hék,:j{t, ;'t! land(,. ságát, üsszhan~j;ít. :\lit'-rt' ... :\!,·rt az idiík folyarn;'tr> a ft· lek köz t támadhat nak apr;·,.,·sepn'í iissz<'k< liT;! n{• sok, lehet hara~, da··. dc a hí'rs•'·.c.:g•·l awk ··s:~k rii•cid d!'líÍ<'k lelwtnek, mn1 ha m;Ís tl<'lll. d.· a l>i·,J.',~i;u fel<:pÍt<·ttsc'-günk mc.~l>,'·ldt. :\z •·rki,J<-s. ;t hí'h(c_: 111··1. kiil azonhan felhonti mindt·tJ. l..:iirun·ü dolog vaL1ki· nek a csal;íd fiíztjt'·l fityrn(tlni. ha :t h:íwn kh·ül !>(tr· mikor csiirniir!t'·sig júJ!;,khat. Ilyenkor az •'·hs(·g n.·m lesz a lcgjohh szak;ícs!

,.\ g:HJdolatLírwh:',J l'sak •·.~y•·s ,zemckcl szakít•Jt· tam ki (·s így tll'lll cs:Jda, Ita lll'"'· " kc;..!nyütt..!JJ, szenwk maradtak l'sup·ín kt·ZI·tl!ÍH·n ,·., ;rz"kat '·"!tant k•'·nytdcn lwt!lutatni. T•·kit1t1 ,. a•onh;Jit a l<·:ítt\·tl''l .·J<'..; k<'·r;l<~s{rl!'k n l'lllZ!'t so r"I i in t i i j'· I' ·nt,·; -<'g(t. l' ·g k ii1.1 ·I' ·l • I 1

kert/-szkt~zZ<·I nyúlok ;t \·ir;Ígt<·nyc'-szt<'·s ,. k<'-rd<'-s<'·lwz. Csak lil'l'lt'szkhzc' <'·s 1/1'111 11 milk ·rtt'.'z szakal':tl'lt t míí,·•'·sz!'lt'-ITI. ki ir·orfa{ftllllf szaporílott terrw'·nyt·i\'(.:1 t·lk;ípr{tzt;tthatja a kiiziinst:~"t ,·., ;Jitn;~k alk·t!mi ,·(t· gyait js kiel/gíllwti. :\•·kiillk aZilnl~;tn lll'lll ;rz k<·Il, ho~y ;J l'ÍI'!Íj; .\Úf:l//lft'l'/1 (tJ/1/I'~t'J·i·l ,·., 1/fl{;I'SIÍ~•ÍIIflfl

llll'rcfl·ir·cl pi!Ltnatnyil;rg ha''"" ,· . ., "' eh·iríL'ts ut;'m ;: ,-;íz;'t!J<',J. ng\· a kelwln'íl " '21'111:/•lmnhm li 'Tii!jlin, h<lltct!l i~··n k•·ll a tJ;t.~yohh rn•·.,t.'rJ·Its•'·g n•'·lktili ,.i r;'tg t'·s \";1(1\·ir;Í:~ SZÍIIJHllllJI;L tn..J\· ;J !ll;tg;J 1').:\'SZI'rÍÍ .;<'·g•'·lwn ,·., lisztas;í~;'tl~;!n llJilllkllt lll'ltjt. .\d. ha kdi ~y•',gyszcrl. ill<'ubjat. balzsamot. "·í: /Jií ·1'r.:1'S 1//lf~t:·r­lllht ;, ... \'gy;~ n nwlyik•·t n•'·lkiiJi,zhcti !JL:t;·.c.:. uwg· csonkított, s•í'rki.dkiHI<í. cln'·rl•·kned<:tt haduk '· ..

( Fu!ytrttrísa liiil·dkc:ili.)

Bármiféle tanszeP, taneszflöz és laboPatoPtumt tetszePelés~e;~~r%n~~~~b1gb;;:~

Fill és BaPtusfla laboratoriumi Felszerelési-, üuegtechnikai cikkek- és tanszergyárában szerezhető be!

Budapest, 1., BePtatan-utca 26. szdm.

MEZOGAZDASAGI N:f:POKTATAS 5

l TOVÁBBKÉPZŐ ISKOLÁK l Gazdaleányok

nevelése és továbbképzése lrta : Balogh Mária

\li!ll lllt>'t"b;l;.;:·ernwknc!;, a u:"•k•'·pz•'·snek ,.,',döje lt'-pl'k ,·J11iJk oV·, ti,;ztcl! oh·;":',illl.

. .J•·kll: ikkclll:wn a l;du lo-;!n:;linak t<n;'Jl,Jokt-p1.é,d oh;tjlolll t:~r,c;y;tllll ,·., azokat ;11 irÚII)'<·iiTkl't l<'h·etni. ;1ll1t'l~ tk ~~ il ldl ki)J üiln:'·nyt·k kiJzi)tt t>onk;l ursz{l·

g unk !1;111 llll'.c: ,.,1 !,'"ít hat<'oL .. \1. ;Í lt;d;'IIHJ.'i ki.•t<·Jez,'i nép­~tktat.i:, ti.Jn· .. ~n) !Je i!~t.ili'l:--i'tlliÍI ~tiik-.;t~:!/l L'tu;'lk illlllílk.

ht>g)" <t ;~~<.:l'lll•·knek --- :11. ··i;:Jili ll<opi,;kob h;il oszt:Í· I~;Ítlak ch·'·:.;/.1·.,,. uL'111 - l""'d>lokt'vzé,;n· 1·an súik­, .. gc. L11111'k " tm·;í!Jiokt'·p;o'·,lll'k at.onhall 11<'111 <IllY· ll}ir" <L ta11ÍLÍ,, mint i!lk;'t!Jio a ll<'ITI{·-; 1·olt a d·lja ,·..; ko·l<ktlll'll az •·;~yh;Ít.ak ko·rl'l• in lwliil alakult ki. !·:1. 1··olt <~!. ll. 11 la,·irn;q>i i-koL1. l{o·IHbt.o·rint i,;l<'ll· ti,t.tcl.-1 d"•tt. 1·a;.;y ;tz\lt.ÍII tarlolt;'tl.; ;11 i'";-;t.cjiil·ctdl'­k•·t. ho;:.• .t/. ÍIJÚ"Íc;t>l a lltilldt'llll<tJ•i 111\lllk(II(J[ IH' ,·.,nj.í k • ·l. . \ 1 a <m~<tpi i,J;, ,f.'tl;lu'•l ktL<·k lJ s<'ii>h, 11

;IZ ;ÍJI;Ii.:ll''.., i··dllt:llt'íi-..k:d;ÍL. ;1 ,,·.Jn;Jk ,l/:iJliLlll i;l\·dn

ki' m•'·n•'·!.:hl'll kkllwk Illi';.;. hn:.:y l!/('11 a t•'·n·n llj;thl> fejl•·,/.tt·,re kt·llo-ll gu:lllnllli s •·nn<·.k en·dnu'·1t1 t: ktt a g;tt.da-..,Í;..;i jt·Ji,·:.,:ÍÍ l lJ\ ;,]Jl)!~~··p;/', i·,k11l.!. I'~;TI; j..,J..:.o­l;'Jk. h.t Ltlt:lll~.tt;jll!< ,·:; inllllk.lidt·jti1c k•·if:"o l'l'l·i;i ·, ;~];', n'·lt·tik. ',·IJllkl!:tk nw;.;io-l•·llt.·k. \li1uLt1<~1• a h,·il·•n. ahol kt·n•'· ·t:• 1 1·a~y mt·t•'i . .:atda~:~g;.;al fogLtlkut.iÍ.;. a nt-p. g<~!d;h'i, i J•·lk;~ü tlll·;'tl•l•k,'·pt.•'j i,kul it J;,·Ji "'·r­\'l'l.lli, 1··.~:~ •.'ll .t' Ltlly:t, f.LL.t. \.t,~ y ,. 'tr-h. l l:· ('.~,:11 lS­

ko];'d<tt;'d ";:.til Llllo·n'ikn· ~<til >tiiks•'g. kik :trr.t kü-li)tJ 1...:.11/t··--t ~~~~·rlt:·k~ h~~~~y :nttnk '1jtlk<tl kl·IJc", ""l.ai.:.-

tud;i "'ti 1 i:..: ··t h··-"·. k. .ll •t.!!.l'flror.' 'IÍ.t.; ·11! f)() .fifJO [;'l:.t­

,;,,,ti•:i lfll'fÍ/Jill;l'f'~ti ;.,f.··.l:t/ /tllll<till'll" .!f.l'''i'/11. ·k l'llil.

kiknt"f.· 1tll•!l. ntinl i··':· f.·tiuy, !t'lt:Í! :·zh/ .,ziif.os,:r~:·s, l!o.f!:.l' ~~~ oktlll<í't í!Í'uyomti tú/J/J.,,:gfH'll niíftlll!'riík frís­stÍk ,·1. r .. , .íl>l,jJ:w"• g:tllLo-.'t:..:i i•k:oLík t;nt;!ll\ag:íil.lll ld 1 • ..!1 ul.-l!ti n;ind<~zt, ;!Ini;.,. a f<·jlt'iclt'í 1<-:fn;·gyl'r­nu·kn•·k ,,lik-•'·;~·· ,·;111. ;nni 'aj;ít ,:, lll'lllZ<t:· lwldo guLí,(tl ,.j,'j.,,._.jti. ,\mi nwgknnnyíti at. d .. mi i-;k11LÍ.· h•'•l "'· ,:(..tlw \'alo'• ;ítlo'·p•'.,,:l. 1-.:iiliiniist·ll lnnt<h, ho;;-y il ~a/da""iÍ.,~ i·,~ .... /1'~ :i.~(Lh;!!l j;Ít"l;l..;~~·lgot S/t'rl'/./l'IH;k a

ll';Ínyni·oi'C'JHkk•·k. 't•·jko'lt'lo'·•. kt•rll'·,.;z,·t. apr<'• :'illatok, l<'ltyt'·,;zt•'·"'·· it;Íitart;bt;tll. ,~~ •·rtn•·k;Íp<•l:b. küliinf(·l<~ kt''limunk;'d.;'. nwh···k bnH·rf'l•· n•'lkiil j<'Jzamtl. gon· dolkod<'•. !J,:.,,,,,·, l.I;ízias~zoll\'llk lH'Ill kh;·ltll'k. ;t ··sa· l<'td ell(ttá,a. illdiT a h;íztart;ís ITZI'Il-"· ··sak iintlldato:;, gyakorlat i tud;bsal hír•'•. takart'·kt>s szl'lktnl)('ll IH TelL a;szo_l~)' k•·t.{lu·n. k_lll'l h;t,;znot hajt•'• .. \z t·g~:l's cs;J.­lad JOt.:lll mtutka~saga alapozza nll'g az orstag talp­köv<'·!, tudjuk, h11gy a fl-jlt.dö k;'mygy,·rnwkt·k,·n ke· reszt ül, JH'nKsak a ji i,.,·; gl'lll'r<íriúját irányít juk. ha­lll'll\ hat;íssal 1·agyunk a sziil•'íkn~ is. :\l'm 1·gyszer ti.irtúll Jlll'g' és Jli'ITI egy l11·lyl'n, hogy amikor a sziil(í szégydt a tanítóhoz r .. nlulni kt:n:sén·l, gyer­meke ;íltal kérle ki taná,·s;Ít és ú;;-y intét.te cl ügyes-

ha;jos dolgát. llo,.:y <tz iskola ilyen munkúja •·retl­m.•·n ):cs h·gyen, szüksvgl'S, hogy a tanc·riik megfcldó kl'pzesh,·n rt'sZ<·sülj•·nek. :'\L·m degcndií tch;ít e~y hat· lwt•·s kurzu,.; eh·{gz(·Sf', mert hármihTn J'ók is k"'venek

l" l 'k J "· :t z .. ,. oa( o·: az anyag olyan nagy, m.·lyet il ren rövid Hlo alatt teldolgozni nt·m leht:t.

. \ tiikélett·sség st.empuutjáhól kh-á na tos \'olna ll'galfthh n{gy{vl'nk{nt •·gy·q{y riividehh tanfnl\'alll n·nd1·zt's<' a tanítr'miík n:szére. már csak azért. is. nwrt mint mindl'll, úgy a gazdasági élet is állandt'• ft·jlii•l<'s alatt ;íll. újahh fcltal{tlások, eredm{·nyck ve­tlídnek ;ílland<'Jan fdszínrl' s a j•) taneninek t'zekct is isnwrni k•·ll. :.\Iuuk(lj't csak úgy lchd sikerl'S, lm a fl·jl.ödésst•l l'gyütt halacl. l\ tanfoh·amokra azon­han csak olyanok \'Úcssl'nck fel. kiket ambició vs r;Ít•·rnwtts<'g I'('Zl'l. <lda\·aU, t;uwrő félannvi munká­,.,_tl i<;<'ll szép l'rcdm(·nyt t'·rlll't cl. mdyct n,•m egy koz,(g- hdsö életl-nek higiéniai. kultúdli~ és «azda­S:t;.;i fcjlödé~,. demonstrúl a legjobban. A szaktt7dáson kh·ül c;.;yl-ni dtt<·rnwttségrt' i~ ,·an s'f.iikség: a népél.·t Jll<·gisnH·r{!'i<', Slt'ITI('tt· rnagü,·al hozza annak ra~asz· kochís<Ít vs átalakít•'• en·jét. IsmNek e"\' eJ,·mi is· k l . ' ' • . . "· u al tanltonor. kLt a most SZl'ri'I'Zl'tl gazd<~s;í;,:i .i .. l· l<·gÜ todhhkl-pzö iskola \t.:Zctés{·\'el biztak me~. El­,;wmoro<h·a Lítta, hogy í1;.:y a gyermekek, mint a vii!t.k a legn;:gyohh dlenst.<'lli'I'Cl dscltl'tnck az is­kolál·al szl'lllhl'll. ~ii1·cndék alig jelent meg az órá­kon. ink;'tbh fizl'ltt'·k a hüntl'tést, mintscm ők, nagy !t-únyok iskolába járjanak. ,\zt gondolta, hogy talán t gyakorlati foglalkozás juhhan érdekli öket. :\éhány fillért össze;~yüjtetett \·clük. nyersanyagat d.sárolt, b.:­,·itw saj;ít konyh;íjába, k.:·szítettck cg<~sz l'gyszerii tész­t;íkat, mclyet azt(ul szélosztott taniti'<Ínyai kiizütt, kik hazai'Ítll'k 11ll'gmutatni sziilt5iknek, kiizbcn ldrták a t•'·szta kt'·szít(·si mbdját, kiszámították, hogy c~y da­ral> m.:nnyihl' kt:rLilt s az eredmény az lett, hogy egy p;Ír hónap mulva alig 1·olt hi;ínyzó tanítványa. Ez a tanítl•nÖ nem sajnálta a fáradságot és igyekezett mó­,]ut tal;ílni arra, hogr valamiképen rál'(~zcsse a rá­h~z<~tt ifjfls<Íg~Jt '.~r~a, hogy javukat szolgálja a gazda­sagL tovahhk<'pzo Iskola.

A gazdas:igi iskolák munk;ijához meddő volna a szakk{pzettség és r;ítermettség, ha az iskolának nincs nwgf .. ll'lií fdszcn·lést' és g-yakorlótcrülete. Elmaradha­tatlanok a tejgazdasági. háztartási eszközök, valamim ,·arrúgl-pek és kt'·zimunkához szüksé;.:es felszerelések. nem szólva a kerti szcrszámokról. Szükség \'an könyv: t;írra, a lq,:-szükségcscbh szcmll:ltctó cszkiizökrc, me­lyeknl'k sorozatát a tanító késöbb a tanítványok se­gít~<·;.J·n·l kihővitlll't i. Természetcsen anyagi támogatás. nélkül erre l~ondolni scm lehet, mcrt kül'inösen a m<Ú

6

nehéz gazdasági helyzetben örül a tanító, ha szííkö· sen megél családjával, az iskola céljaira csekély do· tációjából nem áldozhat. Gyakorlóterület és felszere­lés nélküli iskola olyan, mint a gyalwrlat nélkül ta­nult ipar bármelyike, az életben nem állja meg a lie­l)'ét. A gazdasági iskola munkájának szükségességt~t még jobban látjuk olyan gyermekeknél, kik nem ma­radnak a családban, hanem önálliÍ kenyérkeresetre szorulnak. Iskolázott lt·ánycsek:dnek, munkásnönek is jobban alkalmazható. Az elemi iskolában szerzett is· mereteit a növendék a tm·ábbképzöben kibödti. ö~sze­foglalja s ezáltal maradandóbbá és a gyakoriti t'·lctre felhasználhatóbbá teszi. A legegyszerííhh piaci vásár­lást scm tudja megfelelö·cn dintémi az a gyermek, .aki csak az elemi iskolát Yégczte el. mondja sok háziasszony. Ha maga gazdasszonya lesz az a s.·r· dülö leány, gazdasági számításokat is kell végeztetni. mielött valaminek a termcléséhez, tenyésztéséhez fog. Gondoskodnia kell megfelelő piacról. ternwh·ényei• nek clhelyezéséröl, nem pedig ötletszerííen. sokszor saját maga kárára dolgoznia, mint az, aki erre vo­natkozólag sohasem kapott tanít;íst. nem Utott pd­dát. Igazi eredményt az cJ.emi i~kolai tanköteiPs kor meghosszabbításával nycrhetnénk. A mai st'llyos anya;.;i helyzetünkb<·n erre azonban gondolni sem lclu·t. mert ez a szülők nagy megterhclését jdcntent'·. A 1 2--1 5 éves gyermek, munkát Yégzci, s1·gítö kt:z a gazdas;íg· ban, nem egyszer már családfcnntart<Í, akinek tcl·é· kenys(g,~re, nehezen szc~rzett filh'·reire sz;ímít a ~züW, tehát mindennapra eh·onni a családr{,! a mai gaz· dasági körülményck közölt egycl1irc n1·m lehel. .\l azonhan kív;Ínatos lenne; hogy a kl-l napi elfoglalt· ság óraszámát a h·hl't<'í lc~magasahhra l'nwljük fel, mert a megfddö tananyagnak cn·dm,:uycs dvé_,;l.ésé­hez a mai heti h{t <Íra nem elégst'·gl's.

Kisebb falusi és tanyai ldnyok minuen ITZ<'h:st nélkülöznek, éppen abban a korban. mikor a fejlüdü leányl{lek legjobban nt<lkiiliil.Í a szcretl'tlclj;·s ir;ínyl­tást. Helvútvalúnak lartom. --- h;ír a tanítúra úriási feladatot . ró --- a gyerrlll•kckkl'l. az iskoLínkh iili fo.~­lalkodst, pl. legal;íhh han•nta egysu•r -- ,.;h;Ímap

MEZOGAZIIASAGI Nf:POKTATAR

közös kir;índulás. összejövetel, ahol ismcrctterjcszh; és szórakoztató müsorn)l, a gyermekek belevonásával a tanít<) gondoskodik. Az ilyen q~yüttlétnek igen nagy ereje van. Ez ítgy oldható meg, hogy a tovább­képzö gazdasági iskola tanerői más iskolánkivüli munka aiM aránvosan mentesítend1'ik. Ez a hatalmas és nemzctépltö n;unka t-•gész emhert kív;ín. Elenged­hetetlen feltétele teh;í.t, a minimftlis ,~Jetíg<:nyt kidé­gltö dotálás, hogy ezen iskola tanerői nt• legyenek arra kényszerítve, hogy a mindcnnapi kl'nyér gondja elvonja öket hivat<Ísuktól és probléma legyen szá­mukra a mcgéllJet{s.

RöPülen összcfogfllh'" rtz dmomlottalmt. kívána~ tos lenne 11z orszríg' K"zdriHígi ó müvl'lfs1:gi sze111pon!­jábóf 11 gnzdt1.wígi tol'.1hbképzií iskoláit lwgyobb mért•ti felálfításfl, az iskolák céls.zcrtl fdszf'rdésc, fl ltmcrrik szaksunt kiképzése. az nmbicilízus 11111/lka végzéséhez sziiilséges nllyagi javak biztosítáS~~. fl tanítrísi óráll sz• nuilwk jelcmcllsc flfllt)'ira. timint 11.2 fd1l'fségcs.

Ho;{y a mondottakal lll<:g jobhan al:ít;Ímasszam. lll'l11 mulaszthatom cl megem!Íicni azl. hogy a gazda­sággal irllenzÍI"<'Il foglalkoz(, a~r(cr ;íllanwk, mint pl. Dtínifl, Ho'/al/{lia, Re!gium, 112 iiJ•t•n lwni K.l'l'mz~·kck és m: isko'ánkíl'iili oldr1flÍsru fordíitiillik ll'ffiiOf!)'obb gondot h liozuttll flll)'rtgi áfdowfol. PNdájulum okulv11 szomszhl állrunaink Csl'!J.,z/m•tílliu. Szahi11, siJt Ro­mánia is részben 1Íis2l'l'l'l!Zft:li. n:_,zh:·n !.·ir((/ ott rcndde­tckkl'f nuído.,ították tr J 2-l '5 h·c~ koní K.J':'TI1U'­kek oklttitíslÍrrt l'lltWtkoztí tán•lnrekl'l.

llcf<jl'Z<:siil sz:d•acl lt·gy<·n ,;u:.~ annyit lll<llllla· nom. ho~y a ~okszor hast.n:'tlt bihliai ha~unlat itt is meg;íllja lwlyi·1: rtz l'il'd!·lt kis fnízrmulgbó/ kalász scrtliif és ltípláfNi 11'.'2; " mi _,zl'diiJ' 11!'111Zdlll'l'l'M 1111111luínk t:redmhty!' is akkor mutall.·ozik. timikor egi' cghzségc.\l·b/1. j1ÍW1111hb l'ildg.,z:·m/r:tdtl g:m•rríci1í fog dolgos ldnd olytm :11flgl'tll'or.,zríg"f lpíl1'11i, ml'iyd 1110.,( nak lu:pzcll'fiink l'llrlÍzs"J nunka lui.UÍIIk föltl­jl:rt·. Sl.l·retntm, ha mimlt·n tanít•'• J,·Jk,"·he ,-l-stH'· t•zt a lllOIId;'tst: IICI'l'fjiillll lllfl/!llllkllllk o/J'f/11 llt'111U't/~kl'f. rmu•lr l'f.~_l'kor mt•gh:·niifni fo'~· .·IIU;f!.l' Ir· munkálsz. IÍg_l' 11 lll/g)' liaZIÍIIllk Iul minlltkt:fll' lr·.,z kit·sint• fttlud.

Az edények -mérgezö hatásáról lrta : Obingerné Czirmes Irén

Siebcrné 1'ínagys;Íga már mt·gt ·m !.~kezelt a rr:,J. hogy az ed~nyek mérgl't.ést okozhatnak. 1::n n:szlete· sehben szeretn~k lll'sz{lni Nni!. nwrt sokszor i;jcll veszed..Jmes hajok sz;Írmazhatnak lw]t,Jt·.

:\la leginkább zomfmcowtt 1·as- (·, hádogt•llt\­llyek 1·annak használatban, nwly .. k nwllt•tt ahnninium·. YÖrÖs· ú sárgar~z-, cser{p-. tüzfdl<'• porcellán- és iivegl'dl-nyek vannak. Viiriisrézt~dényekct ink{1hh o:sak iireg konyhák falán látunk l{,gni, mint n'·gi •·mlé· kckl't. K~szítésükkd eg{szcn fdhagynak. S;írgaréz· hól i~ csak mozsarakat, habüstlit készitenek legink:íhb. Ez a mcllözés azért van, nu·rt az on·osok djiittck, hogy igen sok bajnak, veszedelmt•s betcgs~gnek, süt halálnak is oknzúi. A veszély azonhan a ma haszn{1. latos l'rll-nyekkcl is meg1·an. azért foglalkozni kell w H ik.

.\z cd•'·nyt·k mér;.;et.Ü h<~L't<tt a sa1 ;tk ~wkták ki· ,·;í h ani. l.egfdtünüh!J ez a 1 i,n;,. ···s ~úr~arézcd,:nye~ n<'-1. vagy a hdt'íliik k•'·sziilt haszn:ílati •·szkiiziiknt:l. J\;~indenki ta}Jasztalhatt<t. hogy a rézed{nylH·n. ha egy k1s sa1·anykits J,~ maradt ,·., lll'ntH' idlt. rii,·icl 11W mulva a folyad<:k szélén ziildst.ínií lt·rak<)d:'ts kt:pdídütt. lia t·gy kt'l'l'SI'I a uyeh·iinkn· t<·szünk ]H'J.'ílt·. undoritet kesernyt'·s Ízl •'·rziink. l ~gyatl<'l. tiirl<:nik akkor is, lia lJasm{llat u tim nem liiriilik ki a mozsarat, kiiliiniiscn, ha _sc'Jt tiirte~. utoljára ht·nrw. .\ ~IÍ rii1·i•l<-sen fd· I'I'S7.1 a l<Te;.;o rwdn·sst'·gt',t ,·.s a kt:pzüdiitl ~a1·as fo lyadt-k nw~t:ímadja a mozs:'rr <llj;ít.

Sokan azt is nu·gtt·szik, hogv n:t.st.it:ín tiinwk át mindl'nt. l.t·g~yakrahhan a sa1·."myk:ís lt·dí paradi· csomot. .\z els.'í ittli."·,··~ ut;ín kniilrwk ~fordnl11ak, a szit;írM llll'gft-kdkt•zJH·k ,~, az idt'íkiizill'll kcll'tkelCtl

MEZOGAZDASAGIN&POKTATAS

finom -Orü11sprmn · vig-at~ csöpiig a lébe. Aztán ne· hogy valami k;írba menJen beMle, a követkelŐ fö. zést is düntik a szitára és a~ egész kést.lctet kel:­lemes mhegíz1ivé teszik.

, A, Oriiltspn~m· ·Ilo ll n magyar l'egyészcti 11cvc: ))Rez.-so. At. az crdekt's a dologban, hogy fö~és köz· ben nPm keh·tkezik. :Magyar{Jzata az, hogy a réz a savakkal szemhPn meglehctiiscn ellcnt;ílló (va"yis nem c'Jidödik hamar:, dt· csak akkor, ha a lcv~·gú oxyg(·njl' a rbtt'íl Pl van zán·a. Fót.t:skor a kelet:· kezó vít.gÖt. kinyomja a levegt'ít az edénybt:íl, ha azonhan at. en·tes étd kihűl, akkor a lewgöt ma· gába fogadja. Itt az oxygén a savt61 fclóldtídik. Meg:· t{tmadja a rezet t:s rézoxyd, rézLsó képzötlik, mcly

' .. l. t . l mergl'zo ta fl.\11.

A rúedényckct kés<'íhh úgy tiikéletesítctték, ho·'y . 'k . "' nneztt· ·, vagyis olyan anyaggal vont;ík be, amelyik

dknt;íllott a sm·ak mar{tsának ( tÍn, cink, nikkel). I.clkiismt·retlcn emberek azonban ezekhez ólmot ke· vcrtek, ami szitllén mérgezií lehet.

:\ m;Íma haszn;ílat<h piros, kék, fehér edényeket finomított acéllcrnczböl furm;ílják. Ezekre finom, üveg1-szerií, rugalmas zom;ín.-anyagot <·gctnek. .\ wmáru­cot sokféle anyag- kc1-crékéhól {JlÜtják elő. Ezeket kell() mt'.don fdhígítj;ík és az e11t:nyt vck bemáznt­j;ík, majd mcg,;drítják. lia az anyaguk kiizé ólom:· k.arbon;ítot is tcsmck és az edényt nem égetik jól ki. ólommérgezés! okoz, mcrt t/Z ecete~ Nd, a rosszul llészítl'lt zo11uíncbál ki1•o11ja a mérgcziJ ólmot. Ha a zom;Írw kifog{tstalanul 1·an k.:szíll·c, akkor teljcsen sav;íllt'• ,:s {,telek cltcv{·sérc is b;ítran használható.

Egyedüli hibájuk ezeknek az edényeknek, hogy a zom;ínc fglal.llr) le szokutt pattogni róluk. Ez azonhan sokkal inkíhh a háziasszonyok hibája, mint az edt:np'·. :\lindennapi élet ünknek nagyon fontus té· nyezüi lehetnek ct.ck a lchccsült, ütött-kopott edények. Amig semmi hajt scm okoznak, addig mindcnki mt-ltc'1ság;Ín alulinak tartja a ··sal;ídban, hogy \·clük foglalkozzon, hanem ha egyszer egy hegyes kis zo· máne az étellel a hélhc kerül, felhasítja annak falát, a vak!X:Ihiíl pedig csak operácitíval lehet cltávol9· tani, ekkor !;írjuk tch<ít, hogy ,·cszcdclmcssi-gük fchlr a mt:rgezéssd. lia az t•tlt"·nyünk ttj, vigy;Ízzunk féltci gonddal rc;Í, ha pt·dig m;ír pattog a m{tz róla, leg;· jnbh, ha fözésrc többet nem haszn;íljuk. Eltartani scm lehet benne semmit, mcrt az étel a repedésekbe szivárog, ott megromlik .:S késöbb az ételcinket cL· rontja.

1\legemlítcm lll<:g a cscrO:pcd,:nyckt·t. nwlyck szinl. tt-n okozhatnak mt:rgezést hasunió módon, mint a tiibbi zom;íncowtt edény.

A nycrsanpgot, ha mcgfurmálták, kiégctik. Ek· kor renget cg l y uk van ra j ta. :\lázzal kenik be ( illoiill· uxyd -!. quarz ), hogy a lyukakon a dz ki ne folyj o_? ,:s ut;ína isrnt:l száritj;ík. Ha az égetés nem volt to· kl-lclt•s, az álom oltlllaló marrul és a snl'allylí ételek nz ólmot felolt!ják.

Tn11ácsos az új cserépetléuycket llasználat előtt ecetes vízzrl kifiJzni. IWKJ' n bomló ólom bí·l~keriitl,.. jö11. Kt-st'íhhi használata az edi-nynek többé nem lesz vcs.zélycs.

A kiícdhtyck teljescll v:·.mHytele11ek. mert ezeket ha feht-r izzásig hevítették, konyhasót hin~enck ?ele. A só föluh·ad t-s kitűnej mércgmentes mazat kcpez.

7

Az aluminiumetlényekről sem mondhatjuk d, hogy a sav nem árt nekik, mcrt ha sa\·anyú ételr tartunk bennük, vagy lúgos vízzel fözzük ki, alaposan ml'g"Í<'ketednck, söt apró kis lyukak, repedések ke· letkeznek rajtuk. Mérgczést nem okoz, dc a rcpedé· sckbc itt is behatol az étel és megromlik.

!\cm elég tudnunk, hogy melyik edény milyen mérgezést okoz, hanem a háziasszonyoknak fel is kell ismerniök a mérgczés fcnnforgását l-s azt is tudniok kell, hogy milycn esetben mit csináljanak.

.-\ rézedén yektiJl származó méreg Oriinspanw.r. llá11yást, llasmenést, sőt lialátt is okoz. A hányadék kékeszöld színü, a heteget kiveri a hideg verejték és teljes erötlenségct érez. Ha ilyei1 tünetek lépnek fel és valószínűnek tartjuk, hogy rézmérgezés esete áll fenn, a beteggel itas$11/lk tejet, hígított tojásfcllér­jét. Adhatunk krétaport, vagy ha ez nincs, a falról tiszta fehér meszet kaparunk le. Ezek az anyagok a rézsókat Lekötik és oldhatatlan anyagot csinálnak be· lölc. A gyomor és a belek a mérget csak addig s:dv· ják fel, amíg oldott állapotban van. Ha így lckü· töttük a káros anyag-ot, orvosért szaladunk, aki gyo· mormosással tökl-letesebb munkát tud végezni.

Beszéltünk még a mázakból kiáldódó ólommé­regrc'íl. A mérgezés legtöbb escthen nem hirtelen tör­ténik, hanem úg-y, hogy többször hagynak savanyú úclt a rossz mázú edényben és ez mindig kh·un egy kevés 6lmot a mázbóL Evés után lassan lcüllepe· dik a test alkalmas helyén. Leginkább a foghúsban, a száj és a gyomor nyálkahártyájában, a foghús elszilt· tclencdill, er/Js fémíz érzi/t a szájba11.

~lcgcmlítC'rn, hogy nemcsak az edényektől kap· hatunk ólom· és rézmérgczést, hanem gyártáskor ezek gt:íw is mérgcs ,:s különös betegséget idéz elö, amely csak iintési napokon jelentkezik a készitökön és ezért Ölltiíltíz~:-nak nevezik. Tagjai görcsösen fájnak a hi·

dc g r;ízza a betegeket, fej ük fáj és a fémes ízt öl csak h;ínyással szabadulnak némileg. A gyomor minu· tiibbsziir fáj, a széklet véres lesz, a sziv müködésc gyengül és a végtagok hüdése kezd beállni. Ha SÚ·

lyos az eset, az agyműködéshcn is za1·ar áll be. Mi mást nem tehetünk, minthogy liá11ytotót adunk b:J és linsliajtót. Hánytat a mcleg sósviz és ha a nyelöcsövet ujjal vagy tollal izgatjuk. A veséból a konyhasóoldat kihajtja a mérget és az crús izzadás is sokat segít. Tt·jet is itatunk és okvetlen orvoshoz fordulunk.

Veszeddmcse/l az ólomból készült játéksZ!'rek, pl. ólomkaümák. Konzervdobazok a beleöntött forró olaj· tt'll olvadni kezdenek. Halak, gulyáshús, vagy más kunzen-étd t1lommércggel szivódik tele. Sajtukon a staniulpapir is lethet mérgezó, vagy a pezsgövizeket tartalmazó ÜvC'gek ólomfeje, tartózkodjunk ezektől.

Végezetül figyelmeztetni akarom olvasóimat arra, hogy A-lngyarország találl az egyediiti (il/am, amdy· szigor~ törv~llye~kcl, őrködik ,az edé11yg~•ártás, fdett. Igy olommcrgezes cs hasonl.:> szcrencsctlenscgek a· magyar edények miatt nem fordulnak elő. Sokan azonban tudatlanságukban külföldi edényeket követel­nek, amdyek lehetnek tetszetösek, de sohasern olyan veszélytelcnek, rnint a magyarországiak, mivel ellen· őrzés nélkül állithatják eló öket.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hauíbmt, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadtísríban. Amen.

t. f

i ! .,

~

''

n

MEZOGAZDASAGI Nf}POKTATA!;l

Gazdasági kísérletügy és tájékoztató Csonka Magyarország nem ország ! Egész Magyarország mennyország !

R defJPeceni 11. sz. önáll6 gazdasági isflola

búza-tenyézsanyagánafl minosége .\ dl'iJIT<'t'IIÍ I I ik sómn iiu;ill."• ~;1/.(hs:i;..:i is

kofa a >-l'e,.;ti :\api<~' mult ,;,.i orsz;i;.:<h húz;1kalú~t·

n:rseuy{u a ll-ik díjjal kit kiiÜIJI<·t•·:·. llút.akí.;,:r]:·t•'· 1wk •·redm,:ny<·irűl dr .. ldoritín ./tÍz.,·'f a Ti.,ZIÍ!!ttíli ~azdrík cím ü ;.:azda,(JJ.;Í szaklaphall "').tn l IllU!-:'•;.:·'" dkklH'II ~z;Ímol lw. hogy a kiiz,:nlckr" ,-al•'• ti'kint,·t­td fonw~uak tartjuk az en:dm•'·nyJtd; lapunkha:1 ,-,JJ,', kiizz<:t(tt·l,:t is.

A kb{ riet rűl a tüllbek kiiziil t a kii1 ctkct.éj'><·t írj.1 Allorj;íu:

»:\<:;..!.~ t~,-i ,-jzs; .. :,;'d;tt ut ú n t' . .., aLI:>it'tll. a dl·hrc··cll; II. s/iÍmu ;.::tzdas:'t:~i j,ktJia ;íl:al tcrlll"ll lJoi:Jkú:i cn·· d .. t(i búza t,·ny{,;z;Jnya;.:.íl•an oly kj,·;'JI(, hút.:l: j,m,·r\.'111 me;:·. ;nlH:Iy alkalma' arról, ho.~.Y a l· •·'-•'í! j.;za,·id,:k,:n a jc•]t·n c~é:-;zl'll l.;l\·an • ., t!.., alanta"> Inillr')~:··~ü !)1'11:ik.tt

teljt·,t·n kiszoríh:t. At t·gy('diil Jn/·n·;l(t·, ~~- .... di,IJtc'J 1lf'bt·; Plill, .. t...,,··~i'r

tulajd,,n...;~Í~nkat ti/ I 'J.;:..;. <· . ., 1 ').2'J. ~··,Tk b, 11 :1 lll,·· • ...:

r<~·hehhi ;da pú kc'·lllÍ<~Í \ Íl.~~;'datok. to\ {ti,J,:', rn;l 1111lt:l:,·b­

nikai ~· . ., ~iit1'iip:tri ff·lha~.t.n-ílh:llt'~:-.;',~i i·-.Jllt~n ··k :d., p­ján ;'tlbpÍ!<ttlam nw;.;. az l•!.)o. (., 1 'J3'- .:-.·i t•·rn,,·." .. kl't l'~'di,~ •·t•·h·n ki, iil új ,jl.;(·rnJin.-í"·· . .;i 1 its;.:·'J!;~ti l'l'lldszt'I'L'tlll'tl !;~nwlyn· itt IIÍilt'' m(•d<t;nb;JIJ kit(·t'Jiil k .. n·sztiil ,-it.s:~:dt;~IJl. ;n~<d) ,-j,,_c:'da!i n.·<lJn(·ny<·k ll'i­j<'"'ll ii"'thall~:l>"" ;-.Jio:t;~k a !iil>l•i IÍI'i.~;i!aH•kka!. ku­liilliis .. n ·p:·tli~ ;: -iit•' -i •·r•·dm(IJI·•·kk•·l.

1\z l ~J.' l. ,·.,i tc·nnt~:-. ,·j;:-;~~ íl·1t:'JI \ ,·~:iii u;-.-.,;t·i..:.t·,

tüttt·in :1 l>út;H:r,··, kiilt'•nl•i'•tlÍ "t:Jka-t:ti!•;IIJ ,.,·.:~n·t· Ilii

ll<i,.:·.c;i 1 it.,,c_:;ÍLJ!okk;d j,_ ;JIIIIólk újlu'tli I .. ·ltitollyÍI;'h;Íra (lllfhl lllcÍr új ..;ikc'·tTÍI.,g:'tl,lti lltt',d-...t.l'rc·ll~l'll k~·rl'-.1

tiil ;. h";.;) az ,··r•"• l•úta lllÍIIŰ-•~·.:i "f'IÍIIIIIIlla 11<'111 a tel­jl-s IH·t/n:, ut.Íil ;'dl ''"· h:~ll<'lll " nJin•"",··g :t 1 J;t~l t·n'·slwn k11hnin:d.

-,:,.,,.,;..:) , ikk•·111 tJ.iiJil•··n·t•·t.<·tt f,·,c:,·,·:•. " f..:;,, l'tkt• zlíklll'll at. t 'J~ X. ,:, 1 •).~'J. ,~,-i ,.j,,;.::dat••kat <'llla.c:y,·a. C"~UJI;ÍII ;L' l ').)O. /-"i l t)j l, ,·.,Í dc·JJJ't t t'llÍ lt'IIYI'·~z;Jll)",it}:!"­

llak, I<JI ,'t!,J,;', ''"'" ali) a;.; 1•1.i 1 .• ~,-i .,f<fal.',_c:;ÍIIóik. " h,.,., .... lllt';..!.\ ,.j l 1f·ll'n·;í..;:'•r••ll ~r. I'··~~J,.,.j. h ~~;1/da-..:í.'-·.;il,an

tcrnll'tt ltt'Ji;íj:'IIJ:Jk p<:kil':~ri jd,'ítii;.:;.;,,:uyií ,,;,,:nni'"'ís~

~,:Jwil liii!Lt\Oill IJL.: l..:/l'll IJÚI;t IIÚIH·; ..... ,~.~~~t.

O órai tészta-állás után: 1,'-t ll

/:!

:l/ l

Átlag-:

111

\,.,h,•:-- "'tk•·r Ll 111

lll! nn"'l!ll"~t· f /\dorJlln·klr• ~;ki-·I.IIHIL,o,;l

:3S ·Hl ·12 '1-l u ·12 ·10 :~!-J :lX .)J

27 2 J 22 20 19 IK ll Hi );j

20

l A győri püspökség szanyi gazdaságából vásárolt yorkshire anyáktól származó

öt hónapos koca és kan malacokat kinál eladásra

a CEGLÉDI ÖNÁLLÓ GAZDASÁGI ISKOLA Az állatok rideg tartás mellett 60-70 kgr. súlyuak. Kilogrammonkint ab C e g l é d 120 fillér az áruk l

Iskolákkal a fi z e t és i fe l t é t e l ek e t illetőleg tárgyalhatunk !

MEZOGAZDASAGI Nf!:POKTATAS

E!l·ll !n'1z:t lt·h:ít a muli sik•'·rsz<·;..: 1~11\" ,~l'iH'Il h amikor at. ;Ítla~hút.;ík ;,ikt~rtartal .. mhall a Ínszn:ílhau.: ''í;..: i 3o'~" ;,ik•'·rmillimum ;d;í t•st•·k. •·z•·n mininnun- 11· tn 11.u-kal títlhaladt;L .\ h·111i sz;ÍmukiLJI ;.;rafikonmc;.:­tajmLí-.a ll{lkiil j, l!tl)llk. h"~Y a ln'mínak sik{rj 1• ú~v oldt'·kollys;Í~. Illilll I'J't'í tt·kitlll'I<~IH'Il i~<'ll j(>, 1·J 1'íhÍ1i. UL'Il lt·ljc<;<'ll ;,tahi!, ,t'ít mi tiil>h, t-réhl'll duzzach'1•

:\li11t a kii,·•·tkl'úí t;íhLízatlH'>I l;'ttni lu"l·uk. a 7 . 'l 1'1 "· idl't a la a >ali na;.;yohh ;,jk,'·r!IH'IlllyiS<'·.;.:IH·k tn:·~f 1 ·Jt,-

J,'jcJI, it.t. l <)J l. lcnnt'·..;ií «"1.<'11 hltlíJt:·nyr~szílll\.íl~ lr~nve­;.;cS<·tl na;.;yohh, c;.;•'·st fw 11 o -ig 11H'JIÍÍ n•·ch·~·' sik 1~r,rd bír. oly tartalommal l•·lt;Ít, anÜH·I c'ak a \lanitoha­IH'tz;ík di<-sck<·dhl'!nck.

TrieR ViuR:tf··rCs S/•rloCn Teljel ,~rt··~kor el"é' mmmdik f'rc··sb•·n bcerr"s

Abszolutsúly gr.-okban :31 (1000 szem. súlya)

A liszt vizkötése . . . 60 Nedvessi·g "/u . . . . . 13.5

suaktib"n utún

25 38 37

62 63 62 61 1.'3.0 12.5 11.5 11.0

9 .

. \·,~j.4ÜI •·zt·n húza-H·nyészanyag- említi'!! he\'l'SI11c>· i-4)'CL ut<'>dhímíjftnak sikcrminős{gi tulajdonságait nm· t atom be:

Nedves sikér Sikér- Sikéreró mennyisé1e lapuláei

u:r. szám m/m

O órai tészta-állás után 45 50 20.0 1/2 48 56 17.9 l 48 60 16.7

11/t 48 60 16.7 JI/~ 48 63 h.9 l=·;~ -ts 63 13.9

2 .. 43 63 15.9 Átlag: 46.5 59 17.0

.-\ húza teh;ít kh·íth tulajdonságait megtartotta <•lyan ,-id.~kt•n is. amely tulajdonképen már nem Tisza­alludális tl'riil!·t. hanem felddéki folyóknak hordalék­rf.tPgt·.

.4 debr('('l'lli ·ff. .~zánw gndasáKi isko'a btíza­lt'lll'bzan_l'n{!a lléf!)' évl'n lu•r:-sztü! /iimerítÖ?/1 vizs­gtílt•a. kitlÍniíen bcwíltotta a minöséf!llcz frizött r:>­ményeket {·;, kidl<'>an alkalmas arra. hoj.4'y a Tisz.a fdsö

Az JOJJ. t;t•i dt'hrt't't'lli t:nnés sikh·tul'ljrionsríK:ti:

Teljes éré~ko~ els ö

Pék feldol!lozás s1ker siker

nwnnv1- ~iker menn~i-St;.: 11 " erő SI'R u •

O órai tészta-állás után 52 26 51 l l 'l .54 22 53 Ih 55 21.5 54 ''h 56 20 55

l 58 !9.5 57 11• l .. 60 18.5 58 )1/2 59 !8 59 l ''i l 59 17.5 58

2 .. 58 17 57 Átlagok: 57 20 55

:\ ,I<ÍIIIII'/J"J>"k :tzi hitlll l\ Ílj;'tk. h11,:~ ;1 f>úz<t 'l· k/·rtllillt'):--!~;..;, ~·:kintc·t,'·lwn ~! \ ia~t.t'·rt~ .. IH·f('jt·zt~"'it\·l.'i ~~ ic;,:jolll>. l;lt'rl k,·.,,t'iJ,J. Ú;.:y ;1 ,jJ,;,'·r lll<'lliiYi":l-:',~IH'JJ, il· kt~··· dllll.td.', k<'JI'''"··;-:•'·111'11. ~<tLlllliJJt :c ,jk,~r sÚ·

\ ,·,:---.,'a:...:.'il•;J il , --i-,], kt·IJ•' . .., .í. ll l w.

:\hndt•n me z ·;g~;zdHsli~i szHkoktHt<'>nHk, sz<tk· lunilmwk ,-., ~uzdanHk n<·lkülözhtdetlen

POLÓNYIMANÓ .. A magyar parlagi baromfi védelme"

t;S

..Baromfinamasités elmélatban és gyakorlatban" ArH szHkltmihiknuk e• e luprtt hivutlwzóknttk ti P hely~ft 4.50 P 1·s me!{ ezen kivül intl}'t'n mclléldetkenl kuoJak Molnár Pál. ..Hogyan lehet a lyuktenyésztés a fal~ életének könnyitöie ?M eim ü könyvet is. - M~gren~el.het? u Mal{yBr PHrlagi HuromliHkat N~me~ilök ~rsz~~os Szmda-

kútusúnt\1: BudHpest 72. Posluftok --·

Viaszérés

második Sárg H éréskor Teljes

beérés után szakában

11ker aik(' r siker sik_t>r mennyi- si leér mennyi- sikér mennyi- sike-r

ség ",, erii !lég u .. ség o111 erő erö

22 53 26 50 2 i 48 18 21 55 25 52 20.5 49 17.5 21 57 24 54 20 51 17.5 20.5 57.5 23 56 19 52 17 20 58 22 58 18.5 53 16 20 56 21 S9 18 53.5 16 20 55 20.5 59 17.5 54 15.5 19.5 55 20 57 17 55 15 185 55 19.5 50 17 55 15 20

---- ---- ------·-------

56 22 55 18.5 52 16.5

lolyft,;ín<tk i<t•'íjá~·á---.j,zonyai kiiz<·pcltc·. mim úgr mcay· tl\i-,··.~il··;.:. ,,.J;;mint miníísé;..:ikg bcdlt fajta és pro· pa~;íl<'>anya;.: mita~l tú~ahh kiiriikben t'·s minél nagyobb lt·riil<-t<·n •·herjc,st.t'·k.

l>r.- .-ldor;rín .lú<.'cfnck <'·rt{kcs t:lllulmánya é ló l>izon~ Íit'·ka a d .. hn:<·cui gazda<;;í:.:i i~kola komolr és ;dapos nHtnk;í_j;'mak. Kía·árwhs ü·mrc. lwgy iskaláink 11 pt'1tl·ín jcl!mztlu!t·a. tz:' csak btízáral, d[' a virlék ru'ui· r'' klinuttikus t•iswnyttinak mcgjddö mrís gaz­dastíl(i á kerti növilzy:'/1 termu!ésé~·t:l is jo',l'tntnáltak ""-'on 1ti f.oi,hlt'!t'l a ('('/ t'rd!'lu!b~·n .

A baromfiak tojóképessége és korai fejlödése

. \ ~yor~an fejlüdü ha romfiak nagy tujúképcSSl~g­gd is hírnak. tk a korai fejlöch;s V<:l•·Lll'nül kifejlesz­ll'tl és kitcnyésztctt tulajdonság is lehet. Igen szoro­san iissz..függ az i)sszteljcsítml'IIY a téli tdjcsítmény­nyl'l. ,\ j t> tujúk a 1 Xo --21 o-ik nap között kezdik d a tojás lcrakást. Az egynapos csibe súlya éR tojó· k<'-pcssé;..:- ki.izütt nincs összefüggés.

:i ,:

L .. '

l

!'

'l :l

---~~

10

A répalevél, mint takarmány l'restnig német professzor a répatermelés ered­

ményének a rétek és legelök termésével való össze­hasonlító munkájában kimutatja, hogy kat. holdan­kint mintegy 1 1 5 q répalevél terem.

A répalevél annyi fehérjét tartalmaz, hogy a te­henek 7 5 kg. répalevél napi fogyasztása mdlctt, csak abban az esetben ígényelnek ezenfelül erötakarnrínyt, ha több, mint napi 14 liter tejet adnak. Eddig a né­metek sem fektettek elég nagy súlyt a répalevelek táp­anyagának konzerválására, dc most felismerték ér­tékér és az a tapasztalat, hogy értékesebb takarmány magánál a répánál is.

A répalevél ne maradjon a répa szedése után sokáig a szántóföldön, mert a breslaui egyetemen végzett kísérletek szerint, a hervadásnak indult kve· lek sokat veszítenek tápanyag tartalmukbóL

A ceglédi gazdasági iskola a friss répah:velct zsombolyázással raktározia el. .-\ zsombolya-kazal verme négy méter széles és 8o cm. mély, hosszús:íg;t szükségszerinti. A verem alját és oldalát tan<icsos szalmával kibélelni. .\ répale1·clct rétegenkint rak­juk be és minden réteget keményre taposunk. Tan<l­csos mü1den réteg levél köz<~ három-négy ujjnyi q,;ész­séges búzatüreket rakni. ezálttal nemcsak töhh takar­mányt kapunk, dc a dpalcvél <Íldott állapotiJall léni anyagát is megfogjuk. Ha a kazal a föld színc· fü· lött 120-1 50 cm. magasra emelkedik, szalmá1·al be­fiidjük és gondosan lcfülddjük .. \ kazal tetején a liilu­réteg legalább ;o- 6o cm. 1·astag legyen és arra ügyeljünk, hogy az iillepedésnél a takaró föld lelü­letén nagyobb hézagok ne keletkezzenek, 1·agyis a. repedéseket állandóan tömjük be. A ferment{u ió 5 -6 hét alatt befejeződik t!s a zsombolyáwtt anya;.{ takarmánymásra hasmálható. 1 <JJO év öszén elrak· tározott, illetve zsombolyázott répalen:l, m!·g 1 'J 31 év augusztus hal'ában is kitünő takarmányt swl:.;ál­tatott.

A talaj termékenysége és humusz tartalma

.-\ talaj termékenysége fizikai, veg>'Í és biolúgiai vÍISzonyoktól függ.

A humusz rendkívül fontos szercpct játszi:k a természet háztartásában és a növényeknek a fcjlii · déséhez szükséges feltételeket nyujtja. Berzelurs {s Thaers még humusz nélkül nem is tudtak életet d képzelni és Grandeau a tápanyagok felvétdét hu­musz nélkül nem tartotta lehetségesnek. J elenleg azon­ban ezek a nézetek nem tarthatók teljes mért<!lc­ben fenn, ellenben megállapítást nyert:

t. a humusz abszorbciúja, azat. t:ipanyag, hü- é~ vizfelvétele és elraktározása,

2. a növények állóhelyének megjavítása, a 1.;1

laj likacsosságának fejlesztése, J. a talaj vizfelfogóképességének emelése, 4· a talajbaktériumoknak ell<ítása erőforrással, 5- természetes ellenállást nyujt a talajreakció át­

csapása ellen.

Ezek a tulajdonságok jellemzik a termékeny •a· lajok enyhe humuszát (televényl-t;. Ha a baktr~riu-

MEZöG:\ZDASAGI Ni:POKT:\TAS.

mok nem fejthetnek ki megfelelő tevékenységet, <~k· kor - különösen az erdei -- talajokban gyakori sa· vanyú humusz keletkezik s ebben az eselben csak megfelelő meszezés után válik a talaj jú termöfiildclf.

A humusz vegyi :íllapotáról m<~g nem sokat 1 u­dunk. A humusz sokféle anyagok ,·cgyülék(·biíl áll. Ezek közütt a legfontosabb a Lignin. Fontos a hu­muszbau lévő szén és nitrogén arúnya. \Vakaman sze­rint a humusz tÍzszer annyi szenet, mint nitrog<~llt tartalmaz. A hallei egyetemen 1·égzctt n·gydr:mz<~­

seknél a humuszban még arúnylag valamivel tiibb szenet wl:tltak, de ritka eset, hogy húszszor annyi szén lenne benne. mint nitrogén. ,\ talajbakt,~riumok megt<Ímadják a szr·n·es anyagokat ú Íl1ll<'n nwrítik a sejttestük fel{pítést~hez szükségcs t:ípl;ílékot. A kí­sérletek azt mutatt<ik, ho;;y a nitro.~én fclhasznál~s<Íilak mértéke l'lmatkozáshan áll a fdhasznált szcnTs any:~,{

mennyis(gévl'l. A tr;így;ízáss:tl Ieh;Ít kiizvl'tlcn :t bak­tér.iumoknak. köz1 et\'l' a niin~nyeknek nyujtttnk ked­vező élctfclt{tckket.

A szalma l 00 --l so-szer annyi szr·rwt tartalmaz. 1nint nitrogént. :\ k!súletek azt bizonyítj:ík. ho;.; y a tiszta szalma-, Y agy cellulosr·tr;ígya rü1·icl iclr'í alat t a talaj t·gi:sz renclclkr·zt~sre ;'d](, nitrog<~nk<~szkt{·t fel­szh-ja s az Így lekötiitt nit rogt'-nt a niin~nyr·k nem hasw;íljúk fel. :'\ szalmatr;'tgyáós tch:'1t cl n•·m rol­hadt szalm;Í\·al igen káro,, Inclokolt a ~zalmás tr;Ígya egy •·sl'thcn dótcrr·sztr'í, laz;1 talajokon, nLTl itt :, szalma idr·igl•·ru·st·n lt·kiiti ;1 nitrog<~n •·gy ré>z<~t és mcg!nja az l'sr'ídz kilúgoz:í<rtríl.

A bakt{riumok tízszt·r annyi su·1w1 Íg<~rtyt·ltwk, mint nitrogén!. .\ szalm;íhan sok JH·hr·zcn f<'lhotnh'• lignin is van .. \ talaj .c:.omb:'1i a nit rogrÓltt sokkal lta­gyohb m<'·rtékhcn dol;,:mz;ík fr.l. mint a t;daj hak­tériumai. lia pl. hwl'rnaszr:n:it haktr'-riumokk;d hownk össze, akkor sokk~ d tiihh nit ro g t'· n szabadul ld, mint lJ;, gomb<ík hat<h;ínak tesszük ki. ,\ s;l\ a nyú talajok li• hL gomb<ít tartalmaznak, ha ezeket a t:1bjokat mt·st.,·t­zük, ez;íltal mcg,·[dtoztatjuk a .c:.omh;ík kt:rh-czú iel­túdcit ,;s na:.;yubb mennyist'·;..;ü nitrogt'·n szabadul L·l.

.\z ist<íllr'Jtr<ígya kt·zr·lt'·st'·nck az a ,-<'!ja. ho.c:.y ~~ szalma elm:íL'tsa a trágya tdhaszn;i];isa ..Jr'ítt tdjc'l'll mrgtörténjen. Ez a l<·gtiikt'·lr-t<'sl'hlwu az 11. 11. ncmr·s ist<Í ll ó t rf1gya t·lr'í{tllít ;h;Í\·a l (·rhr·t (í c l.

,\z i•;túllötr{tgya humuszának ft·IIH•mLísa igen las­san tiirténik {:s ezért r·z igen kr·1·c:s szt~ns;l\·at fejlt·szt. A talajban a l•·gtiibh szénsa1· a fiildhcn maradt ver-

Szeged-szatymazi önálló gazdasági iskola

l. díjjal kitüntetett

pekingi és Khaki Campbell kacsáit

iskoláknak darabonkint

7 Pengöért ajánlja.

MEZOGAZDASAGI NIJPOKTATAS

ves anyagok, ne,·czetesen növénygyökerek stb. felborn· lásából származik.

A talaj rendszeres szénellátásá,·al, illetve a nil· vények és mikroorgánizmusok szénnel ,-aló táplálkozá· sával eddig nem eléggé foglalkoztunk. A gazdák ugyan istállótrágyá,·al időnkint trá;.;-yáznak, dc nincsenek kel· löen tájékozva afelől, hogy milycn anyagokra van szükségc gazdaságuk talajának. Különösen fontos, hogy a humusz (televény) kit:gycnlítödés{,vcl legyünk tis~· tt1ban.

· Termelési költségek apasztása a trágya nemesítése által

="~metország húsz m.illió számosállatával kb. két milliárd lllétermázsa ist;.illótrágyát és ebben drca ki· lencmillió lllétermázsa nitrogém termel.

Helyes kezelésnél (szilárd ú nedves halmozás­Lan) az ist;íllótrágya 3on,u-os ú a szokásos ross1. kezelésnél ;o-- IJoo,o -os nitrogénveszteséget szt·uved. Ha figydcmbe ,-esszük, hogy a talajha kerülö nitro· ghmek is csak 2 5 o;o -a ad hasznot, akkor a jól ke­zelt istállótr:ígya nitrogénjének J 7. 5 o;o -a, a rossJul kezeltének ellenben csak J 2. 5 n, u -a at! hasznot.

Ezek szomorú, de hdyes adatok és ezért ipar· kodmmk kell, hogy a tr;ígyatdt·pck nitrogén- és anyag­vesztt·sl·gt·l lelll'tÖkg a kgminim;ílisabbra csiikkent-­sük és a tr;í .. ·,·í•t jól bt·én'tt állapothan vigyük ki a szántófiildrc. );ogy a talaj haktériumai és a növények azonnal felha,;Ln'ílhas,ák és hogy me.,:fclclö szénsavat lnyerjünk.

A kgddgábh és legszcbb•·n épült trágyatcll'pcn is nyerhetünk igen rosst. tr;ígyát. :\ trágya minösége a helyes kezeléstól é~ nem a tdgyatdeptől függ. :\cm s:tabad a takarm;í.nyok komcn·{tlás;ít lisszcté,•esztcni a trágya kczclésé,·cl, nH·rt a l<Lkarmúnyokat konzer-~·álni. a tro'tr:yát ellenben érklui kdl. , .

A túls;ígosan nwguct.h-esÍldt tr;igya nehezell <'nk b 1·, a szárat. trúgya aLOnban <'_c_;ycnliítlenül rothad ú i"en sokat \-eszít <·nék<'·h•'íl. ., A lt"'iohh elj;ír;b a tr;í.:,;Yak•·zdésnél a szabályo­

zott, nwl;~g erjedésli dj;ír;ís.' .Ennek a. titka_ f?k~p~n ahhan n,jlik. ho,::-y a tr;ígyút n•· hagyjuk k!lmlm t·s kisdradni. lia keH·sehh állattal n·nclclkezünk, l'gy piLr napig az ist;ÍW1han ;.:;yi.ijtsük iis;z<:; t!s, at., így ~i­hordott kcllü nwJ.og,(·gÜ ,:s n('(ln·ss•·gu tragyat. nnnt aho" y an a nwkg;ígyat swktuk, rakjuk össze, dc. ne t1~ .. -l~- hanem lu·ngeralakra és a tetej,:t földdd led-

., ' . k . l . l '"t" k l jük It-.. \ tr;Ígyo'mak ;; 1,; lo · ( ,. sn1s lU'~· ;.~alt kl'll émit·. ezúhal ncnwsak siltétharna, egyenlo mmó­ségü, sza~talan, (tgync,·ezctt ll<'lll<'S t~·;ígyát ny•·r~n~, d•· a tdgy(tban lé,-ö gyomm?g,·ak;~t IS ,nwgst·mm!st~· jiik. Ilyen kezelés mdlcu ;.t 11·agya nurogcn tartalmabul mindiisszc 2oo;u ot Yeszlt.

A talajgombák Jt·nscn n{ml't proft:sszor sóz kiilönfélc talajban

vizsg;í.lt (·ló ~omba fajokat t!s úgy tal/lha, hogy a~, ás­vány- és J(tgostalajokhan igen kc\·és gon?han~y~~dmm van. Csak a szen·cs anyagokhan gazdag t:s_ lntar~lwt-

. tan S<l\"any(t talajukhan ,-;ut nagysz;ímu talá_1gomba.

ll

A müveletlen és mocsaras ásványtalajokban fó­leg a Mucoracé-gombák közül leginkább a Zygorhyml­hus Absidiát találta. m(g az erdei talajokban Tricho· dcrmákat. A müvclés alatt álló szántóföldön a Phoma és a Tusánceum található.

A gombák száma igen széLes keretek között mo­zog, a talaj grammjában 24,ooo-46,ooo-ig váltako­zik. A nehéz kötött talajokban kevesebb a gombák száma, mint a könnyü homokos talajokban. Ez an­nak tulajdonitható, hogy a kötött talajokban a sok oxigént igényló gombák nem találják meg a kelleS élctfcltételeikct.

A savanyú talajok meszezése nincs befolyással a gombák számára, ellenben a mcszezés a talajbak­t(,riumok el-szaporodását nagyban elösegiti. A talaj· nak Dextrose-\•cl való trágyázása csak a savanyú ta· lajokban szaporitotta a gombák számát. Hasonló ha­tást váltott ki a Casein- és lucernamagliszttel val6 trágyázás is. A Cellulose az összes talajokban erö­sen fejlesztette a gombák számát és a :\<lucoráce6· gombák kivételével az összes gombák képesek a Ccl­lulnsc anyagok fclbontására.

Az angol grófságok tojóversenyei .'\z angol molnárok szövetségc értékes dijat adott

a grófságok kiizötti tojóversenyek gyözteseinek, hogy ezáltal a haromfitenyésztókl't az éirlési termék~k hasz­

nálatitra serkt·ntse. Angliában már 192 1. é,- óta folynak ezek a tojó­

\'t•rsenyt·k 36 grófsághan ú azóta sikerült a tojó­\'('Tscnyck cn·dményét soo;o -kal jadtani. Az értékes díj majd1wm egy kg. súlyú arany st:rkg. A \'Crseny feltúcleit az angol füldmivdésügyi minisztl-rium ;ílla­

pftja meg.

F ópénztáros jelentése Ri.dli Lajo~-iidülöllázra f. é\·i dt:•·ember h<'> 2 ig­

befolyt a mttkói iskolfl tantcstiilctéhöl nm·cmber, de­.:emlwr, január hóra Schill János, Horváthné Major In:n. :\loncs;.ík Etelka, Kiss Anna, Fábián J. Miklt1s taguktól 3--3 pengő, ö.~szesen /5 P. A turk{!l'ei is· kola tantestüktt'·höl nm·cmher, decernher hóra Vran-11<1}" Kálmán, l'ozsár Júlia, Fáth Imre tagoktól 2-

2 pengő. Ö.'SU'.'l'l/ 6 P. A c,~gtédi iskolfl tantcstüle· téből no,·ember h(>ra (;yörfy Géza, Csajda Ferenc, Szalay Rózsa, Gámán Rózsa, Fcrencz József ta~ok· tól 1- --1 pengő. ö-'szese11 5 P. A mmwri iskolfl tan­testiill'téből K;írolyi László, B!'lléné :\agclt· Anna, Hon·áthné Jlrehla\· lzahPlla, dr. Topálné Kohlenz Tc· ri·z, Mayherr Már.ia, Rátz Frigyes Ottó tagoktól_nn· V I'mber h6ra J --1 pcngö, Ö.'SZC'Sl'l/ 6 P. :\. csou~rádi iskola tantcstiilt:téböl v. Zentay Rezső, v. Faragóné Cst·n·sznYés l. Mihalik Jt)zsef tagokt61 nowmbcr ht'lra 1-:1 p.-ngi>, összeseu 3 P. Az alap füösszc•ge: 35· pengll.

A nagygyülés napidíjaibt'll fennmaradó lisszeg át· iratható a »R;.ídli l.ajos-iidiiliíh;íz. berendezési alapra •

12 MEZOGAZDASAGI N.f.:POKTATAS

l EGYESÜLETI ÉLET l Tető alaH van

a szoboszlói ,,Rádli'' üdülőház Országos f':gt•csii'ctiinll clfu)k.,ég.· swl)()sd<'•i N.:írt/i­

üdülüh;ízunk t·pÍtő!Jiml tsfi;~;Ín;d.- ht:nlll;!~;ÍI ;d ( ,·.,i dcccmhl·l· htí 6-;Ín Szuhoszlún c·lniiki <'·1 t.·kczi<-IL'l 1<11"· tutr. E~yben abban a szcn'llt:s.:heil rl-szc·siill. ho~y eg<'·sz n~lt·tlcnül <IZ (·rtck.·zlc!t'll na~)Tah,,.·.;iilt ,nk­felü~ydéínk is nH·~jl'i<·nt.

. \z útckczlct c~ycdiili cí r~ya. •'viiJ.H,:I!J:·n It:, ií h;ízunk megtckinli-st· t'·s t·nnck alapj;ín a '"d!JI,i in­túkedl-sck mcgtt'·!cl;· n>IL

.\z clniik~é~. illt'll't' hizolls:íg iiriimnwl kon.;t:l­t;ílt;l. ho~y cddi.;i munkúnk na~y t·n·dm{;lny..J !J:nll=•­kuzik ki a mL·gl,\·(í müh,:íl. fiZ t'p!l!d tdií ,tf.-!1( !'fill

11/tÍr {,; így nyt·rs hlakkal is illll><•zilllS l·ítl:i•ly•"s:Í;.:ol nyujt. llo~r h;ízunkat a t:ll·asz folyam(lll ;ítadh<~sstlk n·ndeltct<:,,··IH'k. mc~f.·klií hÍ!tort.alr:'.J g•lluloskodllu:.k kell. erre ntézn: Ílgy hat:írozotl az Elniik,;,··.:.:, ho,c_:y is­lllÚl'ltt·n fl'lhh-ja a tagok figyeimét a szegedi n<~gr­gyííl{s idt:nm:•tklltc'> ha!;Íro~a!Úna:- t<"ljt·~it•'·-;,:n·. l h­I'Oilkt:llt oh· csekc:Jv ;íldozatr:'•l l'illl ,z,'•. ho.~·~· at.! :1

cd érdek,:l;cn mint.lenki meghozhatja.

.·1 lirll'i t•gy pt'li,!!J)k i- 1'1·i 1/IJI'c'tllh ·r ltrí l-td SZIÍ/1/Í(I'fl. /2 /:IÍINf//J/1 kac.-z/ii 1 rtz i,!!JIZ.(!fii!Í/.·iillf.- ji­zf'i!'IU!tJ/o br· lllill,t:'ll Ittitttip t•/.vjr'tt. kik <lll :11 •·.c.:~ ,,. ,;iill'l csl'kl;l:ipj:inak i:_:,:nyhen;ldt'·' ,·1 a Jiípt;lltl:'w"""k kiilclik. ki :111 " Li ph:! ll mindc·11 l!:',n:qli~:lll ll! ih Í lill· ~;tn ll) U;!.t·it.t.;l :-, •·.:..:) hl'! l a JJii\ t'kl·dt'J u:-,~t.t·.~~ tJ;t:-;: ,;'t~ ".ít is (tll;,nclt);,n kiit.li .

Tt·kill[t·llt'i <1rr<1. h··~~· " t!l>\·t·rnl,.·ri l:t· 1iz.·!,··-i •·rc·dtn,'·ny ('le:.~ ,:..:yt·IJ.~~···rh·k JJizollyult. e~tíf·,u kt:r; t/Z

J·fnúl.·.'r'.f[ rtz i.1koltik i,t[tt,,t;flltiit. l!<>g-y ;, h Ll i lit•·l :·v:: kilint<··,ént'·l ,,,Í\ , .. ,J.;,·dj,·lll'k tdhÍI1ti lnindt·l_! .,11-:;d •Lll· tll;d :1 k:dl/,c;;!k li,:~clnH;l koll·:t·.·s::~iikrt·. Ll11'·g;l' lllinci­n~·;ijan •·.:.;y•·rd•'i"ll ,·r,·uiik a m:~i idc'ik ll•·ll•:t. .c.•i<h· , :i~i tnlll'i:. ,·.1'1"'11 u ú l u:·m t 1írlwt j i ik ,.J. ll<~,:.:y ''"Y''~ kollt'· .. ~;Íillk lit.t:''''lll:k ,·., Illi :11Ll1:tk ici:-jt:IL ilt. ,:rc·tt ;.:yiirniik,(i; c'k"1.1iik. :\len1H··I ll:tc_:~·"bi> :1 ~:IZ'I.I­:;.,;.;t lwlyzl'l ad!a ll.'·lkultit.c'·~. :Lilll:'d ink:iJ.J, ···n·uuk <'rkiik-i l;i;Lc,le,•<':.:.;iinknl'k il rc·rht knck .. -:~<:11lo'i ;,r,Íil)· iJ:tll 1·;,],', I:ÍIJ;,]:'I<LI. iJJ.:IIT ll!t:~IJ't.t;Í-:ÍI.

A Társadalmi Egyesületek Szövetsége lelkes ünnepet rendezett Szörtsey

József ügyvezető elnöke munkásságá­nak tizedik évfordulójára

l kn·mhcr ;-C·n. IH:tf,'ín ,.,.~,. n:~.~ysz:'tnlÚ ,:, t·iük .. l,'i kiit.iilN\: jclcnlétc:bcn iillll<'jl<·lt•· a T:ír,acl;dmi E;.: y• · >iiktl'k Szii1·etsége Szört~w.t• ftjz,:'f m. kir. korm:Íu1·· ft'ítan;Íuus, ügyiTZ<'lÖ alelniikt:l,ai>lu'•! :tz alkalornhúi, hu;.:y tíz esztendeje 1·ezeti. ir;ínyítja és lolytat j:t a TESz mükiitlt:,ét f<ír;,dhatatlan ill!zgalontmal. .\ Tl·:s, Ltik :\liba-utc<lÍ új hdyi,!é;.:éhc:n jiilt iisst.t: az .:lt'i k .. lc'i. ümwplö küzünség. hog·y kikjc·zz•· l'lisn~e·r,:,,-.1 Sziirtsey J<'•zsd munk:íss;'1ga idnt.

. \z iinnepi vacsora elsc'i fdkiisziíntüjét .lúz, l r,·. rutc kir. herce~. a TESz korm;ínyz•'>clniike molldoLta .\ kir. hnn·g a legtdjesl'I.Jb dismen'·sscl m•'·ltatl::~ Sziirt>-,·y J•'•zsd érdemeit, majd így folytalta l>eo,t.{d,:t ·

- .\ TESz·nek hivatása mindaz. ami at. elmúlt tí1.. •·vzl•·tldühen tün.:·nt. Et.Ul<Íll sok sz:'1z sz;íz:d\ékkal erÜst·hJ, (·, tükélctcsci.Jb munk<íra lc·sz szüksé.g. lll.'l'l a TESz-héil kell. hogy kikt:rüljiin, aminthogy ki is ke­

rül a j~i1·ü :\Iagyaror~~á~; lt~n~'il kell elim~ulni a j,i;,_,; <'lllhnc·mck a haza U)Jaepftesl·rc·. Arra kerc·m nwlt<>­s;Ígodat, hogy tartson ki mindannyiunkkal egyült ezd;­ben a swmorú időkben, S ha valamennyit·n írj enit. kit<\rt;Íst és bizalmat llll·rhünk a mai ll<'nsc">ség<·s iin-

l!PJh'n. 111'111 lllaradhat d a v:Í1Ta-1:Írl 11ap. m.·l~· t mind;tnuyiunk ldkc "'"·arn;.: , !lll'iyn:·k c·;.:~ ik l•·c.:· k,·n1:'·11Y•·hh lllttllk;ísa 1olt a mi iinn•·pdliink .. \ ma­.~yotr nutnka. a 111a.~~·ar n·rnt'n~. ,·.-; a nl;t:...:y:n· j,;,·,'i i•riimkup;Íj(Lt l'll!C'Ic·m St.iirt-n .l•'•z,dn·. \·,·;.:iil ;Ít· n~ LIJlolta nc·ki atyj;ínak .. l<•h•·l kir. IH·n·•·;.: l:.lhor:l.l,-":1'­lJ;tk iith·ilt.h-1•:: ,·" dt·clik,íl! ar• kt'·p•'·t.

Ezut;Íll Szontrí~;l! l'aiiiiÍ\. a TESt orsJ;Í.c;o, c·ln•ik.·. a T<irsadalmi Egyc·,iilt·tc·k Szill·c·tst'· . .:c· lH'1·l-lwn mkii­ziiltt· a juhil;íl•'> SZtir!st·yl, ;tkiuc·t, niislsal.-·~;r·t nyuj­tot l ;Í l.

B<írc'> l'l'rt'nyi z,it;IIIOIIr/ a llla,c_:a ,:., a :\la~y:tr :'\c·1nzt·ti SziiiTh{g IH'\ ,:J"·n fl'jezl•· ki ..Ji,nwn:,ét ,:s jt'>kk;'llls:í,c_:ait a juhil;Íih •·liíll.

Sipiirz .lt·nö. Budap•·,t polg;ínne,lcn·, a kc·rc,z· !<~ny ft'ídros lll'lt'·IH'n ütkiiziihc· a juhil;'l!lst, .-ÍtltÍm tl•fl m'>n•'í :1 nc'íi sziin·tst'·gt·k i•1kk:ín,;'•;.:ait tolm;Ít'solta./Jrtl-1111/l/y OttÖli dr. minisztc·ri lall<Ít:'<h pedig a TESt. lag­t•gyl·siilt·tdnek üd,iizi<-t<;l hozta 1'!.

Szíl'Ós-W aldl'ot;cl ló~sc·f l<Í horn ok a T ESz kcri~­kti dniikd nt·n':hen küsziintüttc· Szürtst'l' Jc'>zscf•·t. Al­fundr.l' Nt•z,,c) pc·dig a ma.~) ill' ifjú~;Íg. jc'>kil·;'•n•:Íg<~it

MEZOGAZDASAGIN&POKTATAS

tolmácsolta, Altenbllrger Oyuln dr. a Júniusi Bajtár­sak nevé·ben, vitéz Bánsági György dr. pedig a Ma­gyar Jövö nevében üdvözölte. Cyörffy István a 1'1; cm­zeti Figyelő üdvözletét tolm~ícsolta, Kontra Aladár pedig Szörtsey J ózsefnét köszöntötte föl.

Székely Károly vác-kisújfalusi fl'ijegyzö 1 2 ta~l1 kisgazda-küldöttség élén V:íc-kis(tjfalu díszpolf(ári ok­levelét hozta cl és adta <Ít mPg-hatú beszéd kíséretében az ünnepeltnek.

A Gazdasági Szaktanítri/i Orszál(os l::f(yesü'ete. mint a TESz tageg-yesül<:te, vabmint a Mez(ígazda­sógi Népoktatás képviseletéhen Oyőrfy Géza cegh!di igazgató-szerkesztíi vett részt az ünnepségcn és köz!· vetlen meleg szavakban fejezte ki Szörtsey József dött, akinek a falu kultúrális ügyeinek felkarolása mindcnkor eminens feladatai közé tartozott, az Egye­sület és Szerkcsztöség köszönetl-t, júkidnság<tit és hálás elismerését.

Az ünnepi hanketten résztvett köziinsl-g st.iinni nem akaró éljenzéssci és taps.ial fo;,:adta a best.é:l~l~(!( s ün­nepelte a TESz jubilál6 ügyn·zct<J-l'iniikú. A kiiziin ség soraihan ott voltak a többi kiiziitt: Perényi Zsig­mond báró, Sztrrmym•szk,1• S:índor nyugalmazott ;íl1am· titkár, Lázár Andor, För.•t:·r (;yuh, Szuti,l' Elem~:r, Zsi!ittszky Endre, Zsilinszky (;;íhor, l.ázrír Fnenc, Nádossy Imre, Köp~sdy Elemér, R·1fla.l' Sfmdor püs­pök, Ilovszily János é> még sok:m m:bo~ a magyar társadalmi, po!i:ikai (·s köd·lc:i eliike'ósl-gek közül.

Az est végén Szörls!')' J ózscf meghatott szavak­kal mo!tdott kö~zö~tct;t a mclc~ iinncp!úl-rt. , ..

Mclyen szanto cs ragyo~o gondolatokboi w;sze· szött hcszédébt•n rámutatott azokra az er;.·dménFkrc, mclyeket az dmult 1 2 é\' alatt épJH'n fwlftírtílis ~·.s~­közökkcl sikerült dt-rnünk.

- Nem lévén cröforr;ísur.k a nyers küzclt-l.:mn·. - mondotta, -- nemzeti ku!ttíránk. tw1gynr mu.•tldnll és teltetséKeinll fegyPerz~·tévc! k:-llett títrrtindul:umll. ltogy megttívjuk a lwrcol a m·mzct kii!sö és !J,·[sij e/lenségri••d. Engedjék meg, hogy 1 2 esztenciii d­telte utilll feltegyem a kérdést, sikerült-e nekiink ezt a harcot mcgdvnunk és milyen erl'dml-nnyd?

GERGELY-FÉLE K o L u

13

A végcélt kétségkivül nem 1!rtük el. Az eredményt azonball lekicsinyelni nem l:•het és ll?m szabad. Mert a 12 eszlendö al.aff sikerült egy olyan nemz:Jti fronlot lliépltellünk, me'y biztos z1l.?ga annak, ltogy bemtützkqt tt baloldal részéréU meglepetések émi nem fognak.

Biztos záloga, hogy a vörös rongyok sohascm fogják tiibbé megbecsteleníteni nemzeti zászlónk szcnt· ségét, bolsevista intcrnacional:? sohasem fogja ledött­teni temp'om(/inkról a keresztet és lelkü/lk oltáráról a krisztusi érzéseket.

Kiilönösen kiemelte beszédében, hogy a szebb ma· gyar jiivö kiharcolásának egyik föfcltétclc a nemz:Jii egység megteremtésc.

- Tisztában kelllennünk azzal. - - mondotta nyo­matékosan, -- Izogy/ta célunkat el akarjuk émi, egy­séget kell teremtenünk a közél?t minden vonn/án, tt po 'itikábntl. a társadalomban és gazdasá"ti életünkbelz egyaránt. Éppen ezért közösítsünk ki mitulent és mill­denkit sorainkból, ami és aki gytilölködésre, szét­lzúzásra vagy pártoskodásra szo1gál!at alkalmat.

A közel 300 fönyi clökelö és lelkes közönség a beszéd elhangzása után hosszas és meleg ünn~plés­ben részesitette a jubilálí1 elnököt.

:>Nálam fiíszempont nem az al/wtmány. Izanem a nemzetiség, mert alko!mán.J•t oktroirrJZni [q/zet 24 óra alatt a legszabadabb al(lpon. tzcm~etiséget az:mban kifejteni. kivált oly nemzetisége!, m?ly már oly közel vo!t a halállzoz, mint a magyar, bárdolaflan fogások­kal hammiból felemelni u:-m leh:>t.« (Szécltenri).

Hirdetéseket lelvesz a kiadóhivatal !

M B u s SZABADALMAZOTT

·-· KEL TETŰ- ÉS NEVELÚGÉPEK LÁMPAN.;:LKÜLI MELEGVIZFŰT.;:SSEL, VALAMINT LÁMPA- .;:s MELEGVIZFOT.;:SSEL

50, 100. 200, 300, 400, 600 és 800 tojás befogedóképes-,,1922 és 1930 évi mode:ll - A gyakorlelben fényesen séggel. Sok Mzáz elismerőlevéli beváll. Sok száz elismerőlevéli

Tojáshozamra berendezett faJbaromfi tenyésztési Ólak, baromfitenyésztési eszközök, erőtakarmányok.

Legjobb lojókból származó fehér emeriktsi leghorn- 1 ---lyukok. Tenyészlojás és naposcsibe eladás. C'sepó- 1 Amerikai boxes-termelésre berendezell méhészet

fészek-ellenőrzés és törzskönyvezés. ! Fajrnéz és csemege lépesméz.

Az állomány vérvizsgálat e lepján fehérhesmenés· l --mentes. l Váleszbélyeg ellenében d i j la la n sz ek ok t a l ás.

----

GERGELY BÉLA BUDATÉTÉNY EZELOTT: KAPOLNA-UTCA 85. SZ. (PEST MEGYE)

VASUTI ÁLLOMÁS: BUDAFOK MÁV. MOST ~~lfo:.~r:::~o~~a",; SÁNDOR-UTCA 3. SZÁM

MEZOGAZDASAGINePOKTATAS 14

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A nemzetközi baromfikiál1itáson, mely<'l f. hó ~

8-ig tartottak meg Buda pesten, iskoJ!link ig;•n ki­csíny ~zámban, dc annál nagyobb erkölcsi siken:c:l vettek részt. Mindössze hat iskola n~vezett b 2 a kw l litásra. És ez a kicsi képviselet ml-gis, mire a dí jazá~okra került a sor, nagyra n'ítt. A viswnylagos,tll erős versenyben mindenik gyíít.iitt. ,_1<'111 IS t•gy;z,·­resen, hanem sokszorosan. A hat 1skola 30 dtpt nyert el; még pedig öt elsöt, !6 másortil<, lu;! harmadik és két negyedik díjai. Ha a ki:íllítási anyag­gal szereplö két kartársat is iskoláink ~adra kiin?'~cl­jük el -- mit nyugodtan tehetün~, htszen a _mte:n.~ - úgy a siker még feltünöhb, mn·cl cz;·k hl elso, két második és egy harmadik díj megszerzésé1·d erős­bítették a m1r fejlődő mustármag növekedést-t.

A kiállításon résztvett iskolák és tancröin:·k ki­mutatását alábbiakban közöljük, az c!ért cr:·dmé­nyekkel együtt.

J. Abonyi önálló g.azdasági iskola.

Pekingi kacsa Magyar Emdeni lúd Bronzpulyka

2. Ceglédi önd ó gazr/asági islwla. Amerikai fehér Leghorn-tyúk Rhode Island Red tyt'tk Pekingi kacsa Csincsilla-nyúl Havannanyúl

3. Csanódpalotai önál!ó gazd. isk. Rhode Island Red tyúk

4. Csongrádi önálló gazdasági isko/rt !'<emesített magyar lúd Pekingi kaco<J

5. Jászberényi önálló gnd. Mwl~. Csincsilla -n y ú l Fogolyszínü olasz tyúk Rhode Island Red tyúk Khaki Campbell ka<·sa Gerle

2 4 l l

2

4

14

3

5

.:.: ..:.:: c: .:.: 'Ö 'Ö "' 'Ö " "' o § "' "' •o "' ;., N

"' . ., ., bll "' ., "' ll.l ::E :c z o

6. Kabai öná/fó gazrlrtsági iskola. Am<'rikai f<-ht'·r l.t·~horn-tyúk 2 3 - ---- --- -------- -

7. Bc,/e Lrtjos r;rtzrf. szrtktan. Ezli"t \Vvandotl<·-tyt'tk 2

8. Károlyi László r;nd. isk. ig. Ezü•t \Vv;Jllcloll<'·lyúk l 3

-------

7 18 8 2 35

Minrlö s:.csrn: !hrminnlt díj. .:\a~yon sajn:íljuk. h:>~y ilyen s<J1·;í:1y n,:,·sort kell

kiiziilnünk. \'em \"Ígasztal lll<'.C: ,:, k:írp:'>t:.l ,.g,:sz·.:n bcnniinkt·t az. hogy a kii1·t'·r lih:íl hazaha j that ;uk ;'l

díjakl>an. \'cm 1·i;.:avt:d nw:~ azt'·rl. lllil"l·l n:·!di11k m•:.l.! mindig ~s folyton azon k<'ll dol~mltllllk, ho~y ,: zn· n·gycnck és mtmk:ís,{t:~unkal a kiizlé:,-m,:ny m,: tá· nyolja. lli(tha ismerjük mi {·rt,:kiinkt:l, tudjuk nélkl1-liizhct<'lkn vultunk:ll. h;, azt m·ísok lll<';4 u:·m úlla pítj;ík, mcrl meg nem ;'t!Lq>íthat":í''· Ugy j(t·uuk. mint a s;Írhanwrült arany. \'"m <'lll<'li fel sc·nki. mcrl ll<'lll

látják a csillogását. Bizony, ha mc.c.:•·siLuun. sZ:tzan nyuln;Ínak utána, ho~y fckmd/k. Csil:o:~l:ts,;uk meg a jii\ŐlH'n johhan i·rték<:inket, hogy f.'it'/11. ltt•.,siillk l' gy<·. úgy Ic· st.?

Az 1-sö Országos tojóverseny eredménye

A Tiszántuli Mezö~azdasá~i Kamara :·lsii or-.ó­gos tojlnTrSt'll\T 1 IJ_)o. t'·,·i IlO\Ttlll>.·r I11J 1-l·n kt·L diídiitl ~s I<J.)I. ,:,.i okt:'.!wr h<'> _)1-."·Jt z'trult l•·. lill'

ly•·n a rlrn:n./.-:·i On·:l'ú (Í'fzrtrtsrígi lskofrínk I<J,\'> él"i m;Ín i th h<'> z s-i k.-l,"·sü l<- hér l.t·:c_:lll>rtlll:tl k<·n·,;z tcz<·tt m:tgyar parla:c.:i loj<'>ja 1 'J/ drh l"j íss:tl a 1cr· S!'n)"lH'll 5-IJ!"k {·rk<'ZI"ll !J,• ,·., ;t Fi.'Z'ÍilffÍii .Jt:•z{Ígllztfrt srír;i Krmwm 1.-ittlntdií ol.-'n•r-!d ny ·rf1·.

:\fc~jl·gy<'Ziti kh·;'tnjuk. ho,c_:y <"Z :1 tyúk t'tgy a toj:ísok átla~. 1·alamint ii"zsúl: (ti ill•·t,'ik.c.: a tn:isn­dik lu·lyre jutott. .-\z <'r<·dm<·nylwz :tz iskola i;..:az,.;:tt."> ''íg;'lllak m~lcbl'll ;.;ratul(dunk.

l HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK M. kir. vallrís- és közoktrttásür;yi mini.,ztcrtiíl.

78o-.. o2/48-1931- sóm.

'Lí rgy: V illa x Od ön: J.uccm11 tcrmcszt:'sc~ c. munkájáwtk ajdn­láS'I.

»A m. kir. v<JIIás- és kiizoktatf1sügyi miniszlcr 78o--o2-4M j 19)1. számu rt!adelctc Vilhx Odün a , l.u-

cema tnm<·szt<:S!. küliinüs l!·kinl!·tt•·l a hazai nsw­nyainkra dmí't ki>ny1· lwsz<TI.t'-st'-Jll"k az iin:íll:> gazlh­sá;.;i n~piskolák rész<':re val•> aj,inl;ísa t'irgy:iLaii.'

Valallll'llnVi ünríl!ú r;au/a,.-ír;i l!l;flislwla f {tiiZ{;IItrÍ.'IÍ gfÍII "l/.'.

Villax !Úiiin 111. kir. kí,,"·rlctti;..:yi adjUJlktusnak :1

»>.uccrn<J ll'rlllcsztt'·s•·, kiili>Ili" lekint!'ll<·l a hazai d-

MEZOGAZDASAGI Nf::POKTATAS

szonyainkra" dmü (s szcníí kiad:ís{tban Magyan'1v:i­rott n,wgjele~ll müre azzal hÍ\'IHTI f:.:l a tek. Igazgatú­sag hgyclmd, hogy azt az iskola st.aktanítt'li kiinyv­t;íra n~szt'·n· sz•·rl'zze IH", anw:myiilt·B ,·hlwz a szüks1~ge;;

Csonka Magyarország r.em "rszág, Egész Magyarország mennyország!

fedezet rendelkezésre áll. A mu ara 8 l' <':s ddhetíl a szerzünél (Magyaródr).

Budapest, l <)JI. ú i 110\'effibl'r· hó l s-én.

15

.\ miniszter rendelet6bc-1:

Dr. Zsrtrkó P/l s. k., miniszleri osztálylllnácsos.

LAPSZEMLE

.\ hud:tpc·,ti m. kir .. \l!ami :\c'íiparisk·•!a agt· .\lis igazgat<'HII'íj•'·llt'k, Zula\\sky ElcnH~rtl,:lll.k szt·r­kl''iZI<·.,,'.Jwn nwgj•·!c11•'í .ilu~laí:li címü nngyat· kl-1.1 lllllllkauj,:íg m(t,;odik ,z:íma lt-kszik l'l<'ítt<'lll. l.apo­wk ... ,·-s ch111·rcngek... :\lcnnyi l:mlt'·k. mily.·n sz.·-p. mily•·n dic,;c'i mult ],..sz•'·l <'lltll'k a lapnak mi11d..:ll 11'1'\'I'ZI'tt·IH">J.

/.ala:stlí.' ?.Ítésrt• _,zu'f.!rílú magyarra j z !Í khimtlllll'ik' az igazi .\'t'l/lZt'lt:.' 1/SSZOIIY Jak:ís:'tt l'ii'\"<'IIÍli m.·g a sz .. ml<·lií ··!iitt. ,1-lc-zííktit·:·.,tJi t•r:·rtdi lll:l'ftímz:s:•k :, . 1l1atyti ltímzhr•k 1 szitii'S k<'·p ailh<'>l az idc'íhiíl. amikor 1111~g a l:'tzas haszonl•·s,~si \':'tgy ncm \Ttkü:t· tl·ttl' ki 1·zt a mitHkn íz{:lwn magyar k{·zimunk;\t •·re·· dl'ti mi\·olt:íh<•l. flm,ríki ,·., .-rírkihi hímz{·"el dís-í­t•·tt kalapok. sapk.-tk. jcltérltímz::s·•k, pal:Jtai ,·., m(ts kiiltiuft'lr· c.·ipkt:f.-. jii~~ÜII_l'lllillltik. b tbakdcll~_l'c'k •'" mintalapok tl·szik ,:h-czctc.;s•'· e sz:'uuot.

.\ mün'· ;zi ízll-s,;cl iisst.l':Í ll Ílotl lap ..l.'ílÜ s 'Úlll:íbúl kiiziiljük a nwll!·kl'lt k(,t k!·p,·t, e"·yik 1\alvtaszc~i irá· _,os pamlagprínuít . a m;isik Stirt.-özi himzr'ssr·l di­~zítl'll taítiít ;íhrúwl. :\limlk•·t:űnck mint;íja a lap­pal l'gyiitt llll'~SZl'l'<'!.lll'tc">.

J~üliiniisen nagy gondol kh·:ín Ionlitani a lap a tll'l11Zl'ti ir:ÍnYÍI k•'·zimunkúk IL"Idl'\CIIÍ:é,;ér.· ,:, az cn;­lll-ti magyar ·n{·pmü\·észl't nagy nl·mzeti kin• ,;,·inek fcl-túr{ts{trél.

.-\ lap mindl'n fl<Ím{thoz egy csomagol<)papir­nagys;ígú mcllékleten h-ol\'ashatÍJ és a szÜ\'l'tre egy­szPrÜ \'asal;\si l'l_j(tr;Íssal ;ítm:ís:•lhatÍJ mint<Ít ad.

,\ lap é\·cnkúlt l'gyelíirl' tízszer (augusztus o!s St.l'ptcmlwr kin:telén•l' ha\'onkl-nt jell'nik meg.

1:'1iíjizl'té.,i díja él'i 12 pcngií. - ki:íllítás:íhoz és tartalm;íhoz képest igen mérsékclt - hogy min­llt-nkinl'k módj;íban ;ílljon megrcndelni.

,\ki tíz cgész•~n,s clílfizetüt szert•z. egy l-1·ig tisz­Ll'll'tptld;ínyként kapja a lapot.

:\lindl'n g-azdas;\gi l-s h·ányiskolának hézagpótló taneszkiiz1· c lap.

A lap swrkl'sztiíst:g,· és kiadtlhi\·atala :\1. kir. .\llami niíipariskola. Budapcst. \'lll.. R:íkóczi-Lér ~-

Csckkszrímla: !l1. kir. Altami Niíiparislwla 64961.

.\ »Mezögazdaság« dm ü tneziígazdas;ígi és nii\'ény­\"t·ddmi had folyóirat den·mlll'ri sz;íma értékes eik­kekl-t kiiziil: SuriÍII_I'i Jríuosttil: »Megfigyl'l<·sek az l-n·lc'í ll'nyércirokn'•l.. Villax ödö11tiíl: >•lútkoricatcr­nwsztl-siink l-s a fajtak(·rdés_,, Dworák Lajos dr-tM: ,,.\ tiízcg haszn{tlhat6sága a gazdasági gyakorhthan.«

16

Szalóky Imrétől: >>A borszólönek csemcg-eszölc'ire való átoltásáról.·< Iullos Lajostól: "Eladósodott d,;zonyok.« Dr. .'Vyárád,1• Oyörgyti)1: > .. -\ szoptatós kodk bu,:.;a· tásának jelentőségéről. Berk~ Pt"tr·rtö!: "_\ t;·jforga· lom szabályozásáníl.·· Dr. Oöllncr Jáno$tó/: ; Gyiík és gumós takarmánynii1·ények téli dtartá<;áníl. Dr. Güll­ner Jánostól: >"\ gyümölcsfák téli ~-,~delmt'·riíl. Dr.

MEZOGAZDA8AGIN~POKTATA8

Szmazsenka Herherttiíl: "A kolonídr',Jmgár Frandaor· szági i·letúiíl.r

A :Völ'ényr·édeh·m és Kl'ftészcl· drnű lap min· d,·n kntc'·:;z('ttd (s sdí!ömű\'el<~ss<·l foglalkcwí gal· dára néz1·e ért{k<·s t<·rm•:!ési ,~, gyümiil•·s1·r':ddmi uta· sít<Ísokat tartalmadJ cikket tartalmaz. Eliítizetúi ára a kl-t lapnak évi il pc:ngö.

lszERKESZTÖITANÁCSADól &dekelt iskoltknak. A szcrkcsztiíség a tO\·áb!J­

képzö iskolák taranyagheosztá;ához utasi<ást é, min­tát készséggel küld.

O. O. ~agy bai', ha valaki azt hiszi, hoJy csup;ín ü okos egyedül ...

B. M. A szerénység erény. d" nem mindi;.; n:1.1.t célhoz.

N. l. Bácsalmás . .Sajnos. ma nemcsak ma.:.;a. cl·.· igen sokan 1·annak, kik - hasonlóan - két-hám:11 kitünő diplomá1·al nem tudnak elhclyezkedni. ,\z i1n családi helyzetében, olyan süt<~! gondolatokkal nem szabad foglalkozni; csüggedi·sn· nincs oka. i.:gyl-t nyih·ántartj.uk.

M. l. Igy ,·an ez, barátom! ... Addig· nem érczzük a há!átlanságot, amíg módunkban ,-an min:lcnkil·cl jt'Jt tenni.

öregem. Tanuld meg, az elmcha;os l'mLc:· 1:i·n1 egyszer gy6gyitható. d<· a ferde gnndolkotl<íst h•·ly:·:; íura 1·ezctni, még 1:cm sike•ü't.

Collegina. Bizony minde:1t megh:,.·s;itunk a:mak, akit szeretünk... Kissé merész gondolatokkal t cit munká;át küldje he 1·alamclyik szépirodalmi lapnak.

Több iskolának. A márciusi állattell\éo;z,é.;i ki.íl­lltásra ,·onatkozóan még nem irhatunk sZ·mmit. TaLín a januári sdtmhan.

Elfoglaltsági kimutatások . . \ká"lwgyan sz.::;1í.jük a dolgot és a kimutatások IH'\üld-.'·s·-'·t a nyomtat \'<Íll)'­

ür!apok h'ány;íl'a! magyarázzuk, me;,;;'tllapíthatr'•, hogy scm a rcnddt·tct, s•·m lapunkat scú:n u: n Dh-a ;';Ík d figyekmmel s <'miatt .. :j;hí.;uk is hizonytalad. Vi­lágosan kitűnik a n·nd<·!..tl:iíl. hogy ,·,ran·mL·k;·i 1L'Il1 kell h<'küldeni, csak az <'mtn•JH!tu·k nwo·f .. let.'í <'mt­rendi, \'alamint a tanerőkre 1·o::atkm<'• :.l:oglalts:í:.;i kimutatást. Ezt (.n·nkí-nt <"g"\'SZ<'r nn\·•·mh;·r 1-i··· - a szakfelügyt"lc'ís<:ght'z k;·ll kültkni. ,\ szakf,.J:

ügyelös<'·g által tett t'·szr .. n':t<"lf'k. i! !et 1 c deiírt mó:Jo. sltások figyeh-m he \·é:clí-1·•·l ugyancsak fent i kimuta­tások é1·enként <'gyszcr a m;l:;:~di:.. f<'·t.~,-i j<'knt<~s­sd -- január lJ(, 1o-ig a \'km. \'ll. a' ü·~l'll'Zt:í­lyához is f<·lt<'rj•·sztend!ík •·gy-••gy p(.ld;ínyJ;,;n, l h a kimutat{tsokra l-szre\·ét .. Jek 11<'111 t•"·tcknek. azok cr<'­deti adatai-. mint a n~ Inak nwgf .. I..Iiík, dfog-adtat nak.

ir:ap kímé'<'·s sz<·mpontjáh<',l m:·g .. ng·•·•llwtö h g_~· <"gy- (·s ugyanazon ü ·lapon, d;· kü 1ü:I-kiiliin sorokban úgy a !<:li. mint a nyári <'•ra~<"IHI adatai f;·l J, .. •'\'<'ll<'k tünt<'IIT. l'gyancsak meg I..Iwt c·sin;ílni <'ZI ~;z ,.,_ jár;·,st az ..tfoglalts{tgi kimutat;íwkkal is. T<·rm<~sz:·­l!'St'n •·hlwn az l'Sl'th<'n feltűni) m<·g\·onaloz;íssal ha­tároljuk el a kú ft'·lú·n· vonatkoz{, adatokat.

>>Centrum« Kiadó\'állalat Rt. IX., Köztelek-u 1.

lia nyomtat 1·ányü lap 11i:H·s, lehi' t azokat az ad ;ti minta szl'l'int kbzd is \'ona!oz.li, dl' még- ebb:·n az esetlwn is pontos időre kl'll he:-ül:!c:1i. mcrt a sür­g<'!{, IJed rá sa Sl'llkÍre St'l11 n·t kelll'm('S f<~nyt,

Bélyegilletékek felemelése. .\ 1m·; .. d<-lnt hinta­tos r .. ndekt értdméhen f. l-vi oktc'Jber hó I<J-tCÍI kez­tM<!<'í hatállyal t ü hb illt"t<~k .. t r .. t .. mdtt"k, kiízt ü'.;: a minkct (·nl<·klcí ll. <~s lll-ik fok"zat ilkt<-k•·it is. melp·k szerint f<-lll j<·lz<·tt id<it<j! ke~d1·,· a nyugt;íkra n<·m 2.5. han<'m .1-5 szá1all-kos IJ,~Jyq~ ro1·and•'• 1<'. <'llenkl'zci <·setl:en JT:e.~ld.·tc i:.;:, Ti;ztán munka·lí.akra vonatkozc', nyugtákra todthb i.-; ún~nybcn· maratit a o.; sdtzalékos hély<·gilleték.

Erzékenykedök. Ez •·setben nincs ig-azuk. m•·rt ft·l< tt<·s minisztériumunk az dmu!t évekllen mindea i-,ko <lt atyai g:mrlos;á:~gal ré~ze:.;ített st·g<'·lylll·n. hogy c·z•·n vagy azon a ki;íl.ít{tson ré . .;zt 1·ehessen. .·\kik Jr.<~g ('hla·a JH'ill r{si.<'SÜlt<·k. 1·i ~s:jtl.:;í',: me;.;- iínnngu­kat ,~, hizony;i:·a r.íjiínnck. :.k;í~a i~ . .-\zonhan a mult­han kapott seg•'·Jy nH~;.:' nem jdc·nti azt, h••gy •·z q.;-y­sZ<·r- l-s miml<-;1korra u~uss;'t \"<ilik, hisz a ki;íliít;ís. J..ü'iiniis<·n ]l<'dig a baromfi- l-s állatki;íllít<Ís n.·m­··sak <'rkiiksi. de c·mdll-tt na''\'mÚtt'·kbcn am·a .. j .. Fí­nyiík('t hoz az ill<·tc'í iskolá~;lk. tehát (.pp~n ,... <·z{rt •·gy(·ni •'·rdek•· azon n'·szt n·nni. :\ ki;íllítá~on sz,·rzet t tapaszta!atok mindig egy-<'gy tljahh injl'kciút jden­t<·Ju·k a t<·ny•'·szt<'íJH·k a jii\'l'ít ill<-tc'íl<-g. teh:ít <'Zt ta­paszt;dnunk k<·llc·•w islwbíink t~lt•t<~IH•JJ. is, nwrt az t•gt~szs(gt·s n·ndszt·r ('Zt hozza n1agá\·at.

üdülni 6hajt6knak. l'gy tudjuk. hogy swlnszl<íi ü:lii!c'íh;ÍI.llllk igéll\·h··~·~t,·J,'·n· a szah;ílnat már k1~.-ztil <~s azt a \·;ílaszll;l<Íily 1<-gkiizl'lehhi ü.lt'·s<;ll h· is t;ír­gyalja. Ez<·n szalJ<ílyzat hat;íroua meg a jd•·ntkezések itl<-/·t. m<'•d;;ít. a szoh;'tk napi<Ír;Í t. az igC:·nyhl'\'<;td tartalm;ít. valamint lllindazokat a dolgokat, anw­ly<'k 1<-hetc'ín~ fogj<ík tenni az oltani h~1sznos és kel-1<-nws idlilt'·st.

.-\zon l<'n·, hogy iidlil<'íh;ízunk lllóÍr jiin'i ,.,.. Jll· nius 1-t<'íl igénylll'n·IH·tc'í h·g)Til •'·s sok · kart;írsm~k­nak gyc'>gyul<is;Ít •·l•'í:-;egíts•·. •·l"'í .. orhan tagj<~ink ;il­dozatk<~szs•'·gúc'íl és klk<·s•·•h~s,~tc>l fü_~g. lia a h;n·i t Jl<'llgiís hdiz<·tl-s<·kl'! szorgalmasan telje.,h;ük, a j<·l­z<·tt tlilire a szoh;'tk he l<·sznek hútoroz1·a (.s st·mmi Sl'lll <í l l ja út j;Ít az ü liit.~sné'k. Kiiziis ,:nlt-klink .~s kiítdes,:<~günk teh<Ít, hogy I'Zt'll igadll ,·s1·k•'·ly h;l\·i iissz<·g <·t t.. l kiisnwn ·t,., <'ll fi 11 ·s, ii ·,.

Lapunk szerkesztöséJ!o: min<lt·u k•·<ln·s oll·a,.'•i.í­uak gondnwnt•·s kar;Í<'souyi iiiiii<'Jiekl't t'·s iiriimmdtd­·,: ··:A;·<·szl<"lld<'ít kh·;'lll,

:'\ yomdaiga,gal<'•: Bornemisza ( ;áhor.