charles eisenstein

5
Charles Eisenstein (író, előadó) “Árnyék, rituálé és kapcsolat az Ajándék-kulturában” Fordítás: Zsoldos Betty Master Coach, NLP Master Író, Előadó, Tréner Egy barátom megkérdezte, hogyan szoktam válaszolni az ilyen, sokak által nekem szegezett kérdésekre, mint: „hogyan kezelem az előadásaimért kapott fizettséget”, ami kérdés mögött az is ott volt, hogy “hogyan is hozom össze a gyakorlatot és azt, amit helyesnek vélek ”. Nyilvánosan szeretnék válaszolni egyrészről azért, hogy tisztázzam az abbéli félreértéseket, miszerint én egy olyan önzetlen lény lennék, aki nem akarja összemocskolni a kezeit a pénzzel; másrészről pedig azokhoz szólok, akik “az Ajándékban való Élet” leegyszerűsítése és annak követhetetlen gyakorlati megközelítései miatt elbuknak, miközben pedig éppen rám hivatkoznak. A legtöbben, akik a fenti kérdésben érintettek, gyógyító, művészi vagy egyéb olyan tevékenységet végeznek, melyeket szentnek tartanak; és így különféle okokból nem akarnak pénzt kérni a szolgálataikért. Teszik ezt részben talán azért, mert alapvetően nem a pénz az, amiért dolgoznak, és nem akarják elzárni a szolgálatot azoktól, akik nem tudják megfizetni. De még azok számára is, akik meg tudják fizetni, a konvencionális kategóriák dobozba zárják a szolgálatot, amitől ez degradálódik. Mert, végülis, mi a jó ár valamiért, ami szent? Bármilyen összeg egyben túl sok és túl kevés is. Sokan érzik a pénznek azon fusztráló határait, melyet megjelennek a munkájuk szabad gyakorlása közben, pedig egyszerűen csak szabadon szeretnék tenni a dolgukat a pénztől függetlenül. Kérlek, ne diagnosztizáld a helyzetet, mint: “vonakodik attól, hogy értékesnek tartsa a munkáját, mert értéktelennek érzi magát; úgy érzi, hogy nem érdemli meg; problémája van az elfogadással; a szűkös-ség mentalitásában van, stb.” Valójában ezek sokszor igazak, de menjünk tovább! A munkánk során találkozhatunk a társadalom halgatólagos lealacsonyító hozzáállásával, mivel kilógunk a hagyományos értelemben vett professzionálisnak vélt kategóriákból; és így gyakran a nehézséget nem a pszichológiai, hanem a rendszer problémája okozza. Nagyon sokan, akiket elkezdett érdekelni az Ajándék-alapú üzleti modell, korábban a régi modellben sikeresek voltak addig, amíg az kényelmetlenné nem vált számukra. A probléma rendszerbeli dimenziója az, hogy sok művész, gyógyító, permakulturával foglalkotó, stb., a régi modell szerint NEM sikeres. Ennek egyik értelmezése az, hogy – bocsánat, de – az ő felajánlásaik csak “másodlagos” értéket képviselnek, vagy nem hoznak hasznot a társadalom számára. Amikor a világ elveti a szolgálatainkat, akkor az üzenet talán az, hogy itt az ideje, hogy továbbfejlesszük ezeket és érzékenyebbek legyünk arra, amire valójában szükség van . Azonban azt is fel kell, hogy ismerjük, hogy a szolgálat relatív értéke a társadalmi értékek kontekszusától függ; a “másodlagosság” valójában azt jelentheti: “ez nem alkalmazkodik ahhoz, amit a társadalom intézményesített”. Ha az orvosi egyetemen pszichiátriából diplomázol, többszáz dollárt kereshetsz

Upload: takacs-denes

Post on 17-Dec-2015

8 views

Category:

Documents


6 download

TRANSCRIPT

  • Charles Eisenstein

    (r, elad)

    rnyk, ritul s kapcsolat

    az Ajndk-kulturban

    Fordts: Zsoldos BettyMaster Coach, NLP Masterr, Elad, Trner

    Egy bartom megkrdezte, hogyan szoktam vlaszolni az ilyen, sokak ltal nekem szegezettkrdsekre, mint: hogyan kezelem az eladsaimrt kapott fizettsget, ami krds mgtt az is ottvolt, hogy hogyan is hozom ssze a gyakorlatot s azt, amit helyesnek vlek. Nyilvnosanszeretnk vlaszolni egyrszrl azrt, hogy tisztzzam az abbli flrertseket, miszerint n egy olyannzetlen lny lennk, aki nem akarja sszemocskolni a kezeit a pnzzel; msrszrl pedig azokhozszlok, akik az Ajndkban val let leegyszerstse s annak kvethetetlen gyakorlatimegkzeltsei miatt elbuknak, mikzben pedig ppen rm hivatkoznak.

    A legtbben, akik a fenti krdsben rintettek, gygyt, mvszi vagy egyb olyan tevkenysgetvgeznek, melyeket szentnek tartanak; s gy klnfle okokbl nem akarnak pnzt krni aszolglataikrt. Teszik ezt rszben taln azrt, mert alapveten nem a pnz az, amirt dolgoznak, snem akarjk elzrni a szolglatot azoktl, akik nem tudjk megfizetni. De mg azok szmra is, akikmeg tudjk fizetni, a konvencionlis kategrik dobozba zrjk a szolglatot, amitl ez degradldik.Mert, vglis, mi a j r valamirt, ami szent? Brmilyen sszeg egyben tl sok s tl kevs is.

    Sokan rzik a pnznek azon fusztrl hatrait, melyet megjelennek a munkjuk szabad gyakorlsakzben, pedig egyszeren csak szabadon szeretnk tenni a dolgukat a pnztl fggetlenl.

    Krlek, ne diagnosztizld a helyzetet, mint: vonakodik attl, hogy rtkesnek tartsa a munkjt,mert rtktelennek rzi magt; gy rzi, hogy nem rdemli meg; problmja van az elfogadssal; aszks-sg mentalitsban van, stb. Valjban ezek sokszor igazak, de menjnk tovbb! Amunknk sorn tallkozhatunk a trsadalom halgatlagos lealacsonyt hozzllsval, mivelkilgunk a hagyomnyos rtelemben vett professzionlisnak vlt kategrikbl; s gy gyakran anehzsget nem a pszicholgiai, hanem a rendszer problmja okozza. Nagyon sokan, akiketelkezdett rdekelni az Ajndk-alap zleti modell, korbban a rgi modellben sikeresek voltakaddig, amg az knyelmetlenn nem vlt szmukra.

    A problma rendszerbeli dimenzija az, hogy sok mvsz, gygyt, permakulturval foglalkot, stb.,a rgi modell szerint NEM sikeres. Ennek egyik rtelmezse az, hogy bocsnat, de az felajnlsaik csak msodlagos rtket kpviselnek, vagy nem hoznak hasznot a trsadalomszmra. Amikor a vilg elveti a szolglatainkat, akkor az zenet taln az, hogy itt az ideje, hogytovbbfejlesszk ezeket s rzkenyebbek legynk arra, amire valjban szksg van. Azonban aztis fel kell, hogy ismerjk, hogy a szolglat relatv rtke a trsadalmi rtkek kontekszustl fgg; amsodlagossg valjban azt jelentheti: ez nem alkalmazkodik ahhoz, amit a trsadalomintzmnyestett. Ha az orvosi egyetemen pszichitribl diplomzol, tbbszz dollrt kereshetsz

  • rnknt, mivel egy bizonyos szinten a trsadalom gy dnttt, hogy ez tbb rtket nyjt, mintannak munkja, aki ngy ven keresztl energia-gygyszatot vagy talaj-regenerlst tanult. Viszontettl mg az utbbi szolgltatsok nem kevsb rtkesek!

    ltalnossgban, a legelismertebb hivatsok ppen azok, amelyek hozzjrulnak a rgi vilghoz,melynek intzmnyei definiljk az rtket. Nem meglep, hogy azok a tevkenysgek, amelyekhozzjrulnak a vilg-fal gpezethez amelyek olajozzk ennek kerekeit s leplezik azocsmnysgait kirdemlik a gpezet kitntetseit, melynek a kulcseleme a pnzrendszer. gynagyon valszn, hogy kevsb fizetett s alulrtkelt lesz brmilyen ms, ezzel szembemenmunka, mely hozzjrul a vilg gygyulshoz; visszaignyli az letnk feletti szuverenitst; vagylerombolja a kizskmnyols rendszert. Persze, sok kivtel van, de nem elg ahhoz, hogy netntortson el brkit attl, hogy ilyen munkt vgezzen. A szkssg mlyen beleplt arendszerbe.

    gy, az, aki az j modell szerint dolgozik, ugyanabban a cipben van, mint az, aki a rgi modellbensikeres volt, de ms alternatvkat keres. Leegyszerstve, a nehzsgeiket a sajtpszicholgjuknak tulajdontjk figyelmen kvl hagyja a nagyobb szociolgiai problmkat, selmennek konkrt, komoly megvitatand krdsek mellett. Gyakorlatiasabban: milyen alternatvkvannak a szoksos szolgltatsok-dijszabsa vagy a for-profit zleti modell szmra?

    Ahelyett, hogy az alternatvkat boncolgatnm, szeretnm megmagyarzni azt a motivcisparadigmt, amelybl ezek szrmaznak. Ha a motivci azokban az rtkekben gykerezik, amit nrgi trtnet-nek hvok, az eredmny felfedni a rejtett inkonzisztencikat, amely a nem-mkdik formjaknt fog megnyilvnulni.

    Mikzben ezekrl az rnyk motivcikrl olvasol, krlek, ne szgyeld, ha rjssz, hogy ezekbrmelyike benned is ott van, hiszen a rgi programozsok az uralkod kulturnk minden rszbenmegjelennek. Bevallom, hogy n magam is csak azrt tudok rluk, mert mindegyikrl szemlyestapasztalatot szereztem!

    Az rnyk-motivcik egyike az, hogy azrt dolgozzunk az Ajndk-kulturban, hogy ezltalfelmentst kapjuk a pnz-megszllottsg alatt lv vilg bnei all. gy mr senki sem okolhattged, neked sem kell vdolnod magad a mohsg, profitszerzs vagy msok kizskmnyolsamiatt. A lnyeg, hogy szepltlenn kell vlnod! Sajnos azonban a bn elkerlse nem egyenl anagylelksggel, hanem ez a nrcizmus egyik formja, melynek motivcija a cselekmny trivilisszintjn csak arra elegend, hogy a szemlyes bnt enyhtse. Ezen tlmenen mg a szkssggondolkodsmdjt is hangslyozza: az nelfogads felttelhez ktttsgt. Ez aztn egy kis foltothagy az nigazolson, s kvetkezskpp az Ajndk zleti modellje nem fog mkdni, mivel abnfeloldozsban leginkbb az rtatlan mrtr rszeslhet.

    Nem, nem azt mondom, hogy az ilyen motivci uralja azokat, akik vonzdnak az Ajndk-alapzleti gyakorlathoz! Ez inkbb egy jelensg, amirl tudnunk kell: trsadalmunk mindenttmegjelen npbetegsge abbl fakad, hogy trekedj arra, hogy j legyl!. Ez ugyanis kiszabadtabbl a feszlsbl, hogy szntelen el kell nyomni a bntudatot s regulzni kell magunkat, mertalapveten bnsek, nzek s nrdeket-keresek vagyunk. - Ha nem mkdik az Ajndk-alapgyakorlat, akkor taln ez az rnyk jelenik meg a httrben.

    Egy msik rnyk motivci abbl a vgybl fakad, hogy mosshassuk kezeinket a pnz-szlterks nygktl, hogy elkerljnk bonyolult s knyelmetlen tmkat, amelyek ezzel kapcsolatbankonforntlnak minket. Mindannyian jl ismerjk azt a kellemetlen rzst, ami akkor jelenik meg,ha a beszljnk a pnzrl kerl sorra. Tudjuk nagyon jl, hogy klnfle esemnyeknek s

  • termkek rejtett ra hogyan marad titok a lap aljn lv aprbets rszig. Sajnos a tsks darabokata sznyeg al sprjk, de ezek nem tnnek el. A pnz a trsadalmi kapcsolatokban a szerepek shatrok trgyalsnak eszkze lehet, s valjban a kulturnk f rituljai kz tartozik .Kihajtani, anlkl, hogy lenne helyettest, mindkt felet a limbo-llapotban tartja, mivelzavart okoz a kapcsolatban. Azt hiszem ez volt az oka annak, hogy egy homeopata orvos bartomamiatt knldott, mert alig voltak kliensei, amikor nem krt fizetsget; s hogy azok a betegek, akikpedig mgis megfordultak nla nem igazn tekintettk t orvosnak. A helyzet megvltozott, amikorprofesszionlis ron kezdett dolgozni. Msrszrl viszont a szerep s kapcsolds trgyalsakormegjelen szoksos eszkz eltnse nagyon hasznos lehet, mert ez a szerepek jragondolsra staln lerombolsra szlt fel. Vgl azonban fel kell, hogy bukkanjon nhny ms eszkz. Ahagyomnyos pnzmegllapodsokkal (mint pldul a szolgltatsok fix ra) val felhagys nem atrgyals problmssgbl val kijrat; hanem egy jba val bemenet.

    Ugyanabbl az alapimpulzusbl kt rnyk vetl: a vilg fl emelkedni, s felszabadulni az abbanval teljes rszvtel all. gy nhnyan a kereskedelemtl val tartozkodst a spiritualitssal, apnz birodalmt pedig a gyarlsggal kthetik ssze. Taln nem szksges mondanom, hogy egynem evilgi spiritualisbl szrmazunk, akik tbb mr nem azt keresik, hogyan emelkedhetnnekaz evilg fl, hanem azt, hogy hogyan vehetnnek benne rszt msknt; nem az emberi drmafl emelkedve, hanem annak szerepeit fellrva. Ez az a motivci, ami az Ajndk-kulturba valsikeres tmetenet biztostja.

    Mikzben sok esetben nem utastom el az ingyenes osztogats-t, azt tapasztalom, hogy ennekgyakorlati eredmnye a csalds, amennyiben a fent lert motivcik brmelyikbl fakad. Mgakkor is, ha a motivci tiszta, mindenfle rejtett trsadalmi egyenltlensg s szemlyeskonfiktus a felszinre kerl, ha eltvoltjk a fennll pnz-rendszereket, mivel ezek sok olyanszablyt kdolnak, ami a gondolatot s viselkedst irnytja.

    Marie Goodwin Pennsylvania-beli ingyenes boltja jut eszembe pldaknt. ltalban ha van pnzed,akkor a boltbl azt viszel el, amit akarsz, ha viszont nincs, akkor nem vihetsz el semmit, s ezt atrvny fenyegetse be is tartatja. De mi trtnik, amikor ez a mly felttelrendszer hirteleneltnik? Mit teszel? Mi szerint fogod magad korltozni, s hatrt szabni annak, hogy mit vigyl el?A pnz az elbbi krdsekre adott trsadalmilag megerstett vlaszokat kdolja. Ezek taln nemaz idelis vlaszok hanem valjban egy igazsgtalan rendszer kdjai de legalbbreferenciapont, gyakorlati s morlisnak gondolt igazodsi alap. Teht, ez az ingyenes bolt sokreflekcit, krdst s nha megdbbenst breszt, mikzben heves kritikt is kap azoktl, akik akonvenci megszegse miatt fenyegetve rzik magukat; valamint olyan trsadalmi sebeket is feltr,amelyek egybknt rejtve maradnnak. Egy plda: egy asszony naponta megjelent s mindenrtkes darabot elvitt, hogy ezeket eladva droghoz jusson. A tette szenvedlyes vitt robbantott ki aboltot zemeltetk kztt: lltsanak-e fel hatrokat (csak akkor vihetsz, ha adomnyozol is); a rgirendszer hatrait lltsk-e vissza (csak akkor vihetsz, ha fizetsz); s legfkpp: ellen tudnak-e llniannak, hogy az asszonyt s a szksgleteit megtlik.

    Ezek a krdsek jl pldzzk, hogy milyen problmakrket vet fel a pnzzel kapcsolatosszablyok megvltoztatsa. De nzznk mg nhny tovbbit. Mi trtnik akkor, ha valamitodaadsz valakinek, aki nem rtkeli azt? Nem adnd-e oda valaki msnak, aki rlne neki? Mi vanakkor, ha senki sem ad neked annak ellenre, hogy te nagylelken adtl? Ha nem a pnz mri,akkor mi ms az, ami szerint el tudjuk dnteni, hogy ki mit akar s mire van leginkbb szksge?Egy si ajndk-kulturban ez nem volt problma, mivel a mindenfle igny s szksglet mindenkiszmra hozzfrhet volt a kzssgen bell.

  • Most vegyk a pnz azon funkciit, amelyek a trsadalmi szerepek trgyalsnak s a ritulkltrejttnek eszkzei. Sok gygyt s mvsz panaszkodik amiatt, hogy ha nincs r, azajndkozottak nem becslik azt, amit kapnak. Ebbl kifolylag n is vonakodom attl, hogyingyen esemnyeket tartsak, mivel azt tapasztaltam, hogy az emberek nem veszik komolyan:ksnek, vagy alacsony elvrsokkal jelennek meg. A fizets egy ritulis tett, (ritul: egy tett, amelymagban foglalja a szimblumok elrt manipulcijt, ami hatssal lesz a valsgra), melyet atudatalatti elme gy szignl: Ez valsgos. Ez rtkes. A ritul elhagysa azt jelenti, hogy az azelads nem olyan rtkes hacsak nincs egy msik helyettes ritul, vagy tgabb rtelemben afizets msik formja.

    Hogy nz ki az egy msik ritul? Idnknt ebben is megjelenik a pnz de mshogyan. Pldul,lesz egy regisztrci, ahol a jelentkezk egy kis sszeget tesznek le beugrknt, amivel hozzjrulnakaz esemnyhez. Esetleg rulhatunk jegyeket, annyit fizess, amennyit gondolsz alapon (ami lehetakr nulla is). Meg kell, hogy mondjam, sok mindent kiprbltam, de egyik sem mkdttproblmamentesen; teht sokunk szmra ez egy j, felkutatand terlet.

    Olyan terleteket is prbltam, ahol a fizetsi ritul nem a pnzre vonatkozik (mint pldulszolgltatsok, termszetes anyagbl kszlt trgyak), - ezek mindegyike egy magasabb elvrsiszintre val belps mdjai lehetnek.

    Gyakran kicsit megriadok, amikor valaki azt rja nekem Ksznm a gondolataidat az Ajndk-gazdasgrl, Charles, felhagytam azzal, hogy a gygytsrt pnzt krjek, s az univerzumbsgnek megnyitottam magam. Elszr is azrt riadok meg, mert felttlezem, hogy sokkavarodottsg van az emberekben (amirt aztn engem okolhatnak), msodsorban pedig azrt, mertez nem az a formula, amit szorgalmazok (persze ez az sem, amit n nem szorgalmazok). Nhnyember szmra, - klnsen akik mentesek a fent emltett rnyk-motivciktl ez tkletes lps.Sok levelet kapok, amelyben azt rjk, hogy sztosztottk a pnzket, otthagytk a jl fizetllsukat, stb. s azt tapasztaljk, hogy az letk minden fontos terletn sokkal nagyobb gazdagsgksznttt be; idnknt mg sokkal nagyobb pnzgyi forrs is megnylt, mint ahogy valaha iselkpzeltk, - ez azonban nem garantlhat. Valjban, ha valaki az adst gy hasznlja, mintmsoktl, vagy a vilgegyetemtl valami viszontakci s gy a szerzs eszkze ez nemnagylelksg, s az eredmny ezt fogja tkrzni.

    Amit itt rok, az egyltaln nem egy szably, hanem egy orientci: annak megrtse, hogy azletnkbl s a munknkbl fakad ads mly kifejezdse annak, hogy hozzjrulunk valamihez,ami szp msok szmra. Az eszkzk, a stratgik, a modellek pedig mind ebbl fakadnakmikzben viszont-ajndkot ramoltatnak. A doktor ismersm, aki a hagyomnyos djszabstalkalmazta, nmagban sszhangban volt az adssal. Az alapszably - amely nem igazn alapszably,sem etikai szably az, hogy: azt kvesd, amit jnak, nagylelknek s lnek tartasz!

    Erre az rzsre hangoldni nem trivilis gy, mivel ezt a kulturlis programunk afelismerhetetlensg hatrig elhomlyostja s eltorztja. s nemcsak az rnyk-motivcikrl vansz: a sajt nyelvezetnk is eltrt minket ettl. Egy bartom szhasznlata jut eszembe, amikor aztmondja: megfizetlek az iddrt, melyben rejtetten nhny toxikus felttelezs jelenik meg:

    1. A pnzsszeg egyenl lehet az id rtkvel: a vgtelen rtk lecskkenthet amegszmllhatra.

    2. n inkbb mst csinlnk, de ha veled foglalkozom, akkor ezrt kompenzlnod kell engem.

    3. A munkban van valami alapveten kellemetlen elutasthat: ez a jtk s szabadsgellentte.

  • Ez a nhny szavas kifejezs egy mlyen-begyazott ellenttet fed fel a vilgunk ltsmdjrlannak az elszeparlt nnek narratvjt tkrzve, akinek az alapzemmdja a versengs.

    Az Ajndk-kulturban ls egy msik trtnetet ignyel. Termszetesen, bizonyos mrtkig azElklnls trtnete annyira mlyen belegyazdott a nyelvezetnkbe, hogy lehetetlen teljesenkibjni alla, viszont gyakran ms szhasznlatot is ignybe vehetnk, hogy hangot adjunk aklnbz hozzllsunknak. n pldlul kerlm az olyan szavakat, mint a kompenzls;msrszrl viszont, ha valaminek dj-ja van, akkor hvjuk djnak s kerljk az eufemizmuskdstst, amivel az egyszer igazsgot prblnnk leplezni.

    A lnyeg nem az, hogy milyen szavakat hasznlunk, hanem az a gondolkods, amelybl ezekszrmaznak s az a trtnet, amelybe ez begyazdik. Gondolkodsunk minl inkbb az Ajndktrtnetben gykerezik, annl inkbb arra hagyatkozunk, hogy a tetteinket ehhez igaztsuk, sannl inkbb tisztv vlik szmunkra, ha nem vagyunk ezzel sszhangban. Majd aztn egy hossznavigci kvetkezik a trsadalmi s pszicholgiai kockzatok, a behegedtnek vlt sebek s arejtett konfliktusok mentn, melyek a pnzhez kttt felttelekbl s a gazdasgi kapcsolataink jkonstellcijbl fakadnak. Ekzben pedig egy j vilg jelenik meg a lthatron, amely vzijamegerst minket az ton, mivel egyre tbb nagylelksgnek vlunk tanuiv s egyre tbb hla veszminket krl. Ez az a terlet, amelyre rltst nyertem az Ajndk-kultrba tart utazsom sorn.

    Creative Commons Copyright (szabadon terjeszthet)

    A cikk angolul megtallhat a szerz honlapjn: http://charleseisenstein.net/shadow-ritual-and-relationship-in-the-gift/