c`mlap fotók: ilonczai zoltán - természetvédelem · szerényi gábor, varga zoltán grafikák:...

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM


ORSZÁGOS NAPPALILEPKE MONITOROZÁS

Kiadja a Környezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumTermészetvédelmi Hivatala

2003. április

Kiadja a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, 1121 Budapest, Költô u. 21.

Tel.: 395 2605/222A program honlapja: http://www.ktm.hu/biodiver/index.htm

Szerzô: Ilonczai ZoltánLektorok: Dr. Ábrahám Levente, Dr. Bálint Zsolt,

Dr. Török Katalin, Prof. Varga ZoltánFotók: Ambrus András, Ilonczai Zoltán, Schmotzer András,

Szerényi Gábor, Varga ZoltánGrafikák: Kókay Szabolcs

Alföldi mocsárrét tavasszalFotó: Ilonczai Zoltán

C`m

lap

fotó

k: Il

oncz

ai Z

oltá

n

lepke-füzet 5/30/03 15:02 Page 1



A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) amagyarországi biológiai sokféleség állapotát, helyzetét, an-nak változását megfigyelô és értékelô országos program. Aprogramot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium(KvVM) Természetvédelmi Hivatala mûködteti és irányítja. ANBmR létrehozását egyrészt a tudományos-társadalmiigény, másrészt a Rio de Janeiroban megfogalmazott, ha-zánkban az 1995. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett BiológiaiSokféleség Egyezmény és a természet védelmérôl szóló1996. évi LIII. törvényben megfogalmazott kötelezettségekindokolták.

A biológiai sokféleség vizsgálata összetett feladat, hiszena természet térben és idôben egyaránt folyamatosan vál-tozik. A változások irányának és idejének ismeretébôl le-het a környezet- és természetvédelem, a tudományos-, atársadalmi-, közvetve pedig a gazdasági- és politikai életszámára fontos információkat szolgáltatni. Ahhoz, hogy abiológiai sokféleség bonyolult változásait értékelni tudjuk,a NBmR több, számszerint 10 projektet indított a változá-sok vizsgálata érdekében. Etek közül az egyik a védett ésveszélyeztetett fajok monitorozása, amelynek része azOrszágos Nappali Lepke Monitorozás is.

Az Országos Nappali Lepke Monitorozás elsô évében hat,nedves élôhelyeken élô nappali lepkefaj és tápnövényeikországos elterjedését, állományuk nagyságrendjét hivatottfelmérni. A felmérés egyaránt kiterjed a kiválasztott tápnö-vények, a lepkefajok és élôhelyeik elôfordulására, továbbátérképezésére.

A felmérés eredményeként az Országos Nappali LepkeMonitorozó programot vezetô szakértôi csoport fogja meg-határozni azokat a mintavételi módszereket és területeket,ahol a lepkefajok egyes populációit hosszú távon vizsgálnikell. A monitorozásra egyrészt azért van szükség, hogy a ki-választott populációk változásának nyomon követésévelmeg tudjuk ítélni a lepkék hazai állományának aktuális ter-mészetvédelmi helyzetét, és szükség esetén védelmi intéz-kedéseket tudjunk tenni. Másrészt a kiválasztott lepkefajokérzékeny indikátorai a környezeti változásoknak: gyorsan ésegyértelmûen reagálnak a klimatikus, a vízháztartásban ésa területhasználatban bekövetkezô legkisebb változásokrais, így a természetvédelmi munkában referencia-értékûek.

2

A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER AZ ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS CÉLFAJAI

AZ ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS

Az országos felmérésre és az Országos Nappali LepkeMonitorozó programban a vizsgálatokra kiválasztott lep-kefajok (célfajok) mindegyike nedves élôhelyekhez kötô-dik. Európában, így hazánkban is a nedves területek ésközösségeik tartoznak a leginkább veszélyeztetett élô-helyek közé. Az ott élô fajokat legjobban a klimatikuseredetû vagy az emberi tevékenység által okozottkiszáradás, továbbá a hagyományos tájhasználat nagy-mértékû átalakulása, modernizálódása veszélyezteti.

Az Országos Nappali Lepke Monitorozás során vizsgáltlepkefajok közül 5 faj védett, 1 faj fokozottan védett, 4faj pedig szerepel a hazánk által is aláírt Berni Egyez-mény és az Élôhelyvédelmi Irányelvek függelékében.

E

MMaaggyyaarr nnéévv((TTuuddoommáánnyyooss nnéévv))

ÉÉllôôhheellyy TTááppnnöövvéénnyy

Vérfûboglárka(Maculinea teleius)

ôszi vérfüves kaszálók,láprétek ôszi vérfû

Zanótboglárka(Maculinea nausithous)

ôszi vérfüves kaszálók,láprétek ôszi vérfû

Szürkéshangyaboglárka

(Maculinea alcon)

kornistárnicsosmocsarak, láprétek kornistárnics

Nagy tûzlepke(Lycaena dispar)

nedves kaszálók,mocsarak, láprétek lórom fajok

Ezüstsávosszénalepke

(Coenonympha oedippus)

égeres láperdôk sásos szegélyei

lápi fûfélék

Gólyaorrboglárka(Aricia eumedon)

patakmenti és lápi magaskórósok mocsári gólyaorr

3

AZ ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁSCÉLFAJAI ÉS ÉLÔHELYEIK




VÉRFÛBOGLÁRKA fejlôdési ciklusa

A ZANÓTBOGLÁRKA szintén az ôszi vérfüves kaszálórétek,láprétek lepkéje de inkább az erdôszéli, magaskórós-cserjés növényzetû, hûvösebb, félárnyékos sávokbantartózkodik. Hazánkban csak a Dunántúlon fordul elô,rendszerint az elôzô fajjal egy helyen, azonbanegyedszáma alacsonyabb. A nôstény petéit az ôszi vérfûnagyobb, kinyíltabb virágzataiba rakja, amelyekben a 3.lárvális stádiumig több hernyó is kifejlôdhet, mivelkevéssé kannibálok, mint a vérfûboglárka. A hernyótovábbfejlôdéséhez itt is specifikus hangyagazda közre-mûködése szükséges.

ZANÓTBOGLÁRKA fejlôdési ciklusa

hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb

5

ZanótboglárkaFotó: Szerényi Gábor

�

A vérfû- a zanót- és a szürkés hangyaboglárka-fajok ahangyaboglárka (Maculinea) nemzetségébe tartoznak. Ne-vüket onnan kapták, hogy mindhárom faj hangyafüggô:Myrmica bolyokban „kakukkfióka“ életmódot folytat, aholfô táplálékforrása hangyalárva.

A három hangyaboglárka közül a VÉRFÛBOGLÁRKA a legelter-jedtebb hazánkban. Mind az alföldi, mind a domb- és hegy-vidéki ôszi vérfüves réteken, lápréteken sok helyütt elôfor-dul. Állományai olykor igen magas egyedszámúak. A nôsté-nyek petéiket az ôszi vérfû bordó virágzatára rakják, a ki-kelt hernyók elôször magokkal táplálkoznak. Erôsen kanni-bálok, így egy virágbugában rendszerint csak egy hernyóttalálni. A fiatal hernyó selyemszálon függve hagyja el avirágot, ahol a hangyagazda megtalálja és bolyába cipeli. Abolyban a hernyó élôsködô életmódot folytat: hangyatojá-sokon és lárvákon nevelkedik. A hangyák ezt eltûrik, mivela hernyó, cserébe, cukros váladékkal táplálja ôket. A hernyóa hangyabolyban telel, ott is bábozódik és csak a frissen ki-kelt lepke hagyja el a bolyt nyár közepén, egy kora reg-gelen.

4

Ôszi vérfüves kaszálórétFotók: Ilonczai Zoltán

Ôszi vérfûGrafika: Kókay Szabolcs

Vérfûboglárka

A CÉLFAJOK ÉS ÉLÔHELYEIK BEMUTATÁSAhónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb




A SZÜRKÉS HANGYABOGLÁRKA a kornistárnicsos láprétek, üderétek jellemzô faja. A lepkék nyár közepén repülnek,egyes élôhelyeken igen nagy számban. Sokszor elôfor-dul, hogy egy-egy szobányi élôhelyen több száz, vagyakár több ezer lepke is repül. A megtermékenyített nôs-tények a petéket a tárnicsok virágbimbóira helyezik. Ahernyók kikelve befúrják magukat a virágba és a lédús,még zöld magvakkal táplálkoznak, majd a 3. lárvás stádi-umban kirágják magukat a magházból, és a kihulló lárvá-kat a megfelelô Myrmica nemzetségbe tartozó hangya-gazda bolyába hurcolja, és ott „kakukkfiókaként” nevelitovább.

SZÜRKÉS HANGYABOGLÁRKA fejlôdési ciklusa

hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb

6

Szürkés hangyaboglárkaFotó: Varga Zoltán

KornistárnicsGrafika: Kókay Szabolcs

A Nyugat-Dunántúlon, kivételes esetekben, mindháromlápréti hangyaboglárka-faj elôfordulhat. Itt a vérfûbog-lárka rajzása kezdôdik meg elôször, majd követi a zanót-boglárka és a szürkés hangyaboglárka. A napközben ak-tív lepkék testük fölött összecsapott szárnyakkal nektártszívogatnak, repülnek vagy félig kitárt szárnyaikkal a napfelé fordulva a leveken ülve, fûszálon vagy virágon ka-paszkodva sütkéreznek. Elkülönítésüket az 1. 2. és 3.táblázat segítheti.

A vizsgált hangyaboglárkák megkülönböztetését segítôtáblázatok

1. táblázat Csukott szárnnyal ülô példányok megkülönböztetése (csak a fonák látható)

2. táblázat Nyitott szárnnyal üldögélô hím példányok megkülönböztetése

3. táblázat Nyitott szárnnyal üldögélô nôstény példányok megkülönböztetése

7

LLeeppkkeeffaajj nneevvee FFoonnáákk sszzíínnee HHááttuullssóó sszzáárrnnyy,, kköözzééppttéérrii ffeekkeettee ppoonnttookk

Vérfûboglárka galambszürke fordított S alakban

Zanótboglárka csokoládébarna fordított C alakban, a belsô szegély mel-letti pontok sokszor hiányoznak

Szürkés hangyaboglárka barnásszürke fordított S alakban, ahol az S alak felsôkaréja jóval nagyobb

LLeeppkkeeffaajj nneevvee AAllaappsszzíínn RRaajjzzoollaatt ééss sszzeeggééllyy

Vérfûboglárka világoskék kerek középtéri fekete pontok, szélesfekete szegély

Szürkés hangyaboglárka liláskék sejtvégi folt, középtéri pontok hiányoz-nak, keskeny fekete szegély

Zanótboglárka világoskék cseppfoltszerû középtéri fekete pontok,határozott fekete szegély

LLeeppkkeeffaajj nneevvee AAllaappsszzíínn RRaajjzzoollaatt ééss sszzeeggééllyy

Vérfûboglárka sötétkék-kék A tôtéri kék behintés mindig a középté-ren túl terjed, a jól látható középtéri fe-kete rajzolat pontszerû, a hátulsó szár-nyon is, széles határozott fekete szegély

Szürkés hangyaboglárka liláskék Tôtéren kék behintés, olykor a szárnyközépteréig terjed, a középtéri pontokcseppfoltszerûek, a hátulsó szárny raj-zolatmentes.

Zanótboglárka barna Rendszerint rajzolatmentes, ha a pél-dány kéktükrû, a behintés rendszerintnem terjed túl a középtéren




A NAGY TÛZLEPKE Európában talán a legnagyobb, legerô-sebb populációja a pannóniai, ezért kiemelt figyelmetkell a faj védelmére fordítanunk. Nyugat-Európa egyesterületeirôl kipusztult, vagy állománya olyan mértébenlecsökkent, hogy a faj közel áll a kipusztuláshoz. Elsôsor-ban olyan sík- és dombvidéki mocsarak, lápok, nedves ka-szálórétek lepkéje, ahol a hernyó tápnövényei, a lóromfajok (Rumex spp.) bôven tenyésznek. Az elsô nem-zedéke ragaszkodik élôhelyéhez, és a többi (részleges)nemzedék egyedei elkóborolnak élôhelyükrôl. Ilyenkorgyakran szárazabb élôhelyeken, domb-vagy hegytetô-kön vagy erôs emberi hatás alatt álló területeken is meg-jelennek (pl. csatornák mente, irtások). A felmérést és amonitorozást ezért az elsô nemzedéken kell elvégezni,amelynek példányai az alföldi területen legfeljebb a kistûzlepke (Lycaena thersamon) egyedeivel keverhetôkössze. Ezek mérete lényegesen, rendszerint kétszer ki-sebb és mindkét ivar hátulsó szárnyait egy-egy farkincadíszíti. Más területeken a nagy tûzlepke kora nyáron ha-zánkban semmivel sem téveszthetô össze, ezért önkén-tesek is monitorozhatják.

8

Dombvidéki mocsárrétFotó: Ilonczai Zoltán

Nagy tûzlepkeFotó: Ambrus András

Tavi lóromGrafika: Kókay Szabolcs

NAGY TÛZLEPKE fejlôdési ciklusa (az egyes nemzedékek ésfejlôdési állapotok közötti idôszakok évenként jelentôsen eltérhetnek)

Az EZÜSTSÁVOS SZÉNALEPKE hazánk és egyben Európa egyiklegveszélyeztetettebb nappali lepkéje. Magyarországonfokozottan védett. A lepkék nyár derekán a bô vízellá-tottságú égeres láperdôk sásos szegélyén rövid ideigrajzanak. Az élôhelyen ugyanebben az idôben csakegyetlen hasonló sötétbarna nappali lepkefaj repül, aközönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperanthus):ennek imágói lényegesen, sokszor kétszer nagyobbak, ésfonákjukról hiányzik a szárnyakat szegélyezô ezüst sá-vocska. Kevésbé ragaszkodnak a sásos élôhelyhez, aterületen mindenütt megtalálhatók.

hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb

9

Ezüstsávos szénalepke

Ezüstsávos szénalepke tipikus élôhelyeFotók: Szerényi Gábor

�




EZÜSTSÁVOS SZÉNALEPKE fejlôdési menete

A GÓLYAORRBOGLÁRKA a hegy- és dombvidéki patakoköntésterületein kialakult láprétek magaskórós társulá-saiban tenyészô mocsári gólyaorrhoz (Geranium palust-re) kötôdik. A Vörös Könyv mint a kipusztulás szélénlévô, aktuálisan veszélyeztetett fajt említi. A legújabbkutatások alapján azonban közel egy tucat élôhelyenfordul elô az ország északi-északkeleti részében. A nôs-tények a mocsári gólyaorr virágjaira petéznek, a hernyóennek virágjával és magjaival táplálkozik. Hangyák lá-togatják.

hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb

10

Mocsári gólyaorrGrafika: Kókay Szabolcs

GólyaorrboglárkaFotó: Varga Zoltán

�

hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

pete

lepke

hernyó

báb

11

GÓLYAORRBOGLÁRKA fejlôdési menete

Telelni mélyen, a gólyaorr-tô alatti tôzegrétegbe vonul,ahol képes átvészelni nemcsak az idôszakos áradásokat,hanem egészen komoly tüzeket is. Erôsen nedvességigényes faj, csak a természetközeli társulásokban te-nyészik. A legjobb élôhelyeken erôs populációkat képeskialakítani. Az imágók rajzási idejében elôfordulhat abarna tûzlepke (Lycaena tityrus), amelynek hímjeihasonlóak, de ezek szárnyainak fonákja sárgás, a tôtér kékeszöld behintése és hátulsó szárny fehér csík-ja hiányzik. A tûzlepke hímek általában kiemelkedô pon-tokról figyelik a nôstények mozgását, röptük viharos,szemmel nagyon nehezen követhetô. A gólyaorrboglár-ka hímek röpte kevésbé sebes, jellegzetes keresô repü-léssel közelítik meg a nôstényeket, amelyek általában agólyaorr virágokon vagy leveleken ülnek, keveset repül-nek. Gyakran táplálkoznak virágokon, a párzás is leg-gyakrabban a gólyaorr-töveken zajlik le.

Patakmenti magaskórósokban él a gólyaorrboglárkaFotó: Schmotzer András

�




A felméréseket a jelenlét-hiány információkra kell ala-pozni. Az adatokat a rajzó lepkék megfigyelése soránnyerjük. A terepmunkát a délelôtti óráktól a kora délutá-ni idôszakig végezzük el. A felméréseket a célfajok imá-góinak rajzási csúcsán célszerû végezni, kizárólag megfe-lelô idôjárási viszonyok között (napsütés, szélcsend,meleg idô). Felméréshez kidolgozott adatlapot mindenegyes felvételezésnél töltsük ki, ha az élôhelyen a bejárásnegatív eredménnyel zárult.

A jelenlét-hiány adatokon túl, az állomány nagyságát ismeg lehet becsülni. A becslést a vonal menti sávos (linetransect) felmérés módszerével végezzük el. Az adottélôhelyen kijelölt vonal mentén 5 m-es sávban (jobbra ésbalra 2,5 m), valamint a felmérô elôtt 5 m-es szakaszokonkell az észleléseket feljegyezni. Ezt az útvonalat egyenle-tes sebességgel haladva járjuk végig. Amennyiben az élô-hely sávszerû (pl. egy patak menti magaskórós társulás)akkor egyetlen, elôre kijelölt és 50 m-es szakaszokra bon-tott sáv mentén kell végighaladni és a lepkék egyedszá-mát szakaszonként feljegyezni. Amennyiben az élôhelyfoltszerû (pl. nagyobb mocsárrét, vagy láp), az élôhely-foltban úgy kell kijelölni a szakaszokat, hogy az élôhe-lyet megfelelôen lefedjék. A felmérésre kijelölt szaka-szok együttes hosszúsága ne haladja meg az 1000 m-t, aminimális hossz pedig legalább három szakasznyi (150 m)legyen.

A felmérésekhez szükséges adatlapokat a programszakmai koordinátoraitól, illetve a nemzeti parkokbiodiverzitás-monitorozás program koordinátoraitóllehet igényelni.

VIGYÁZAT! A LEGTÖBB ÉLÔHELY ERÔSEN TAPOSÁSÉRZÉKENY,EZÉRT CSAK EGY KESKENY ÖSVÉNYEN A LEHETÔ LEGNAGYOBB

ÓVATOSSÁGGAL HALADJUNK!

1312

Az Országos Nappali Lepke Monitorozás elsô évében acélfajok országos elôfordulásait kell feltérképezni, meg-becsülve az egyes állományok nagyságát. Az elôfordulá-sok és az állománynagyságok ismeretében lehet megha-tározni a jövôbeni hosszú távú mintavételi helyeket éspontosítani a módszereket.

A felmérést minden fajra vonatkozóan a hernyók táp-növény-elôfordulási adatainak és a jellegzetes élôhelyei-nek az összegyûjtésével és térképi ábrázolásával kezdjük.Ehhez külön adatlap áll rendelkezésre (ADATLAP A TÁP-NÖVÉNYEK FELMÉRÉSÉHEZ).

A felméréseket minden olyan élôhelytípusban el kell vé-gezni, ahol a célfajok valamelyike elôfordulhat. Az élô-helytípusokat a NBmR Általános Nemzeti Élôhelyosztá-lyozási Rendszer szerint választottuk ki. A felméréseksorán az élôhelyeket a célfajok imágóinak rajzásicsúcsidôszakában kell bejárni. Az eredményeket az erre acélra kidolgozott adatlapon kell rögzíteni (ADATLAP ALEPKEFAJOK FELMÉRÉSÉHEZ).

Lepkészek terepfelmérés közbenFotó: Ilonczai Zoltán

A FELMÉRÉSEK MÓDSZERTANA




15

AAGG GG TT EE LL EE KK II NNPPVirók Viktor

3758, Jósvafô, Tengerszem oldal 1.Tel.: 48/350-006 • [email protected]

BBAA LL AA TT OO NN --FF EE LL VV II DD ÉÉ KK II NNPPCservenka Judit

8200, Veszprém, Vár u. 31.Tel.: 92/330-052 • [email protected]

BBÜÜKKKKII NNPPPozsonyi András

3304, Eger, Sánc u. 6. • Tel.: 36/411-581andrá[email protected]

DDUUNNAA --DD RRÁÁVVAA NNPPParrag Tibor

7625, Pécs, Tettye tér 9. • Tel.: 72/[email protected]

DDUUNNAA --II PPOOLLYY NNPPBérces Sándor

1021, Budapest, Hûvösvölgyi út 52.1525, Budapest, Pf. 86. • 200-4033, 200-4066

[email protected]

FFEERRTTÔÔ --HH AA NN SS ÁÁ GG NNPP ÉÉSS ÔÔRR SS ÉÉ GG II NNPPTakács Gábor

9435, Sarród, Kócsagvár, Pf. 4. • Tel: 99/[email protected]

HHOO RR TT OO BB ÁÁ GG YY II NNPPKödöböcz Viktor

4024, Debrecen, Sumen u. 2. • Tel.: 52/[email protected]

KKII SS KK UU NN SS ÁÁ GG II NNPPKovács Éva

6001, Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.Tel.: 76/482-611 • [email protected]

KKÖÖRRÖÖSS --MM AARROOSS NNPPBota Viktória

5540, Szarvas, Anna-liget, Pf. 72.Tel.: 66/313-855 • [email protected]

NEMZETI PARKOK KOORDINÁTORAINAK CÍMEI:

14

Olyan személyek, egyesületek, közép- és felsôoktatási in-tézményekben tanuló diákok jelentkezését várjuk, akikneka program felkeltette az érdeklôdését és lehetôsége van ön-álló terepi munkára. A tápnövények és az élôhelyek felmé-résére korábbi elôfordulási adatainak közlésére mindenkijelentkezhet, míg a célfajok közül elsôsorban a nagy tûzlep-ke elsô nemzedékének felmérésére várjuk az önkénteseket.

Az Országos Nappali Lepke Monitorozás munkáit a KvVMTermészetvédelmi Hivatala, a nemzeti parkok koordinátoraiés a programot szervezô szakembercsoport együtt irányítja.Az adatok kiértékelését a szakembercsoport végzi el és tájé-koztatást ad minden résztvevônek a program eredményé-rôl. A mintavételi módszerek bemutatása, az adatlapok el-osztása és a felmérendô területekkel/élôhelyekkel kapcso-latos információkat a következô címeken lehet beszerezni:

A SZAKMAI MUNKACSOPORT TAGJAINAK ELÉRHETÔSÉGE:

Ambrus András Fertô-Hanság Nemzeti Park,9435, Sarród, Kócsagvár, Pf. 4.E-mail: [email protected]: 30/257-7915

Ábrahám Levente Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya,1400 Kaposvár, Fô u. 10.E-mail: [email protected].: 82/314-011/17

Baranyi Tamás 4032 Debrecen, Poroszlai út 103.E-mail: [email protected].: 52/432-753

Bálint Zsolt Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár,1088 Budapest, Baross u. 13. E-mail: [email protected]: 1/267-7100

Ilonczai Zoltán Bükki Nemzeti Park, • 3300 Eger, Sánc u. 6. E-mail: [email protected] Tel: 30/349-5698

Máté András Kiskunsági Nemzeti Park, 6001, Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.E-mail: [email protected] Tel: 30/4884-536

Varga Zoltán Debreceni Egyetem,Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: [email protected]: 52/512-9000/2331

HOGYAN VEHETNEK RÉSZT BENNE AZ ÖNKÉNTESEK?


c`mlap fotók: ilonczai zoltán - természetvédelem · szerényi gábor, varga zoltán grafikák:...

Documents