Modultérkép

1

KECS_18_3

A MODUL CÍME

Utazás Európa nagyvárosaiba-Budapest

7. évfolyam Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolája

A modul kiemelt és általános céljai:

Ismerjék meg a tanulók a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő alkotásait és azok világban elfoglalt helyét. A műalkotások értékelése és élvezete iránti igény kialakítása. A kulturális kifejezés sokféleségének megláttatása. A művészetek egyes területeinek megismerésével váljanak nyitottabbá annak befogadására és kreatív megélésére is. Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján ugyan különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. Diverzitással párosuló nemzeti identitástudat erősítése.

Az esztétikai érzék fejlesztése. A kulturális élet iránti érdeklődés felkeltése.

Fejlődjön az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képességük.

Fejlődjön verbális kifejezőkészségük, nyelvi kultúrájuk az információk, adatok gyűjtése, rendszerezése során.

A csoportmunka során képesek legyenek kooperatív munkára, törekedjenek az elfogadásra, együttműködésre.

Tartalmi fókusz:

1. Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek (rajz- és vizuális kultúra ismeretei, természetismereti ismeretek)

2. Szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető tevékenységek (tolerancia, kooperáció, konszenzus, empátia)

3. Kulturális kompetenciákhoz köthető tevékenységek ( esztétikai érzék, kreativitás, önkifejezés)

Fejlesztési fókuszok:3.3a vizuális kommunikáció törvényszerűségeinek felismerése3.4a  vizuális  megismerés  és  kifejezés  lehetőségeinek fejlesztése3.5érdeklődés, kíváncsiság, fogékonyság nemzeti kulturális értékeink sokszínűsége iránt3.6együttműködésre épülő csapatmunka3.7különböző írott szövegek értelmezése

2

3.8egyéni kreatív megnyilatkozások létrehozásaA modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Matematika a mindennapokban- Utazás; Utazás Európa nagyvárosaiba-Párizs;Utazás Európa nagyvárosaiba-BécsÉvfolyam: 5. 6. 7. 8.

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

RajztanárAz egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése:A pedagógus ismerje az önszabályozó tanulási folyamat sajátosságait és a kerettantervi kompetenciákat. Legyen képes a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges egyéni képességek fejlesztésére. Tekintse a tanulókat a tanulási folyamat aktív részesének.A tanulási folyamat szervezése, irányítása: A pedagógus legyen képes a tanítási-tanulási folyamat változatos módon történő szervezésére, irányítására, legyen nyitott és törekedjen a tanulói sajátosságok megismerésére, figyelembevételére.Szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének fejlesztése.

1. részmodul: Budapest nevezetességei- Operaház, Millenniumi Földalatti Vasút

2. részmodul: Budapest nevezetességei – Frencz József híd, Országház, Kávéházak

3. részmodul: Gundel-palacsinta készítése

Célok:

kulturális alkotások alapszintű megismerése, műalkotások értékelése

esztétikai érzék fejlesztése

Célok: jelentős kulturális alkotások mellett

a populáris kultúra megismerése kooperatív munkára,

együttműködésre törekvés fejlesztése

Célok: együttműködés fejlesztése fontos információk kiszűrése az érdeklődés felkeltése más

nemzeti értékeink iránt más nemzeti ételeink

3

kooperatívkészség fejlesztése

nyelvi kifejezőkészség fejlesztése

elfogadó attitűd kialakítása különböző írott szövegek

értelmezése empátia fejlesztése önkifejezés, önértékelés fejlesztése

az alkotó tevékenységgel

megismerése kultúrált étkezési szokások

alakítása

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

szociális kompetenciák

kooperatívkészség fejlesztésével

kooperatív munkára, együttműködésre törekvés fejlesztésével

elfogadó attitűd kialakításával

kulturális kompetenciák

a kulturális kifejezés sokféleségének megismertetésével

a képzőművészetek egyes területeinek megismerésével, befogadásával és kreatív

A részmodulban fejlesztendő

kompetenciák:

szociális kompetenciák

empátia fejlesztésével magabiztosság erősítésével önállóságra neveléssel egymásra figyeléssel

kulturális kompetenciák

a kulturális sokszínűség megfigyeltetésével

annak tudatosításával, hogy a művészeti alkotások megismerése és értelmezés a valóság

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

szociális kompetenciák

kooperatív munkára, együttműködésre törekvés fejlesztésével

megismerésével, elfogadásával

anyanyelvi kompetenciák

fontos információk kiszűrésével üzenet megfogalmazásával írott

formában

4

megélésével

a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő alkotásainak és azok világban elfoglalt helyének megismerésével

anyanyelvi kompetenciák

fogalmak pontosításával

információk, adatok gyűjtésével, értelmezésével különböző típusú írott szövegekben

digitális kompetenciák

az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség fejlesztésével

megismerésének fontos módszere

anyanyelvi kompetenciák

információk, adatok gyűjtésével, értelmezésével különböző típusú írott szövegekben

Tartalmi egységek bemutatása

1. 1. Ráhangolódás, célkitűzés

1. 2. A téma kifejtése

Tartalmi egységek bemutatása

2. 1. Ráhangolódás, célkitűzés

2. 2. A téma kifejtése

Tartalmi egységek bemutatása

3. 1. Ráhangolódás, célkitűzés

3. 2. A téma kifejtése

5

1. 2. 1. Tippeljétek meg!

1. 2. 2. Az Operaház

1. 2. 3. Millenniumi Földalatti Vasút1. 2. 4. Plakátkészítés

1. 3. Értékelés

2. 2. 1. Ferencz József híd

2. 2. 2. Országház

2. 2. 3. Kávéházi élet

2. 2. 4. Kandeláberek hajtogatása drótból

2. 3. Értékelés

3. 2. 1. Palacsintasütés

3. 2. 2. Töltelék és öntet készítése

3. 2. 3. Terítés

3. 2. 4. Étkezés

3. 2. 5. Rendrakás, teremrendezés

3. 3. ÉrtékelésRészmodul időkerete 180 perc Részmodul időkerete 180 perc Részmodul időkerete 120 perc

A modul összóraszáma: 8 óra

A modul rövid leírása

A modul három különböző foglalkozásból áll. Az első és második foglalkozáson a tanulók alapszinten megismerkednek Budapest néhány nevezetességével, általános ismereteket szereznek a városról, a világvárossá válás legfontosabb tényezőiről. A műalkotásokkal ismerkednek meg, más megközelítésben, mint rajz és vizuális kultúra órákon. Megtanulják ezeket az alkotásokat értékelni és élvezni. Ízelítőt kapnak az akkori főváros hangulatából. A képzőművészetek egyes területeinek megismerésével nyitottabbá válnak annak befogadására és kreatív megélésére is. A megismert műalkotásokhoz kapcsolódó alkotó feladatokkal fejlődik egyéni kreatív kifejezőkészségük. A harmadik foglalkozáson bepillanthatnak a magyar konyha világába.

6

A foglalkozást 6-8. évfolyamos 12-16 fős érdeklődő csoportoknak ajánljuk. Célunk elsősorban a műalkotások értékelése és élvezete iránti igény kialakítása. Nyitottság kialakítása a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Vegyék észre, hogy művészet a valóság megismerésének és tudatosításának egyik formája. Alkotásaiban nemcsak a megismerés eredményei tárgyiasulnak, hanem a megismerés útja, a tárgyi világ gondolati feldolgozásának és esztétikai megmunkálásának sokrétű folyamata is..

7

Részletes modulleírás

Tevékenységek Tanári közlés Idő

1. részmodul: Budapest nevezetességei – Operaház, Millenniumi Földalatti Vasút

össz: 180 perc

1. 1. Ráhangolódás, feldolgozás előkészítése, célkitűzésA tanulók köszöntése.

Kisfilm megtekintése Budapestről.http://www.youtube.com/watch?v=5ynGpsRtNHw

A pedagógus kötetlen beszélgetést kezdeményez Budapestről.

A csoportok kialakítása mozaik játék segítségével. A tanulók véletlenszerűen húznak egy képdarabot. Azok

Megmutatok nektek egy kisfilmet. Olyan szerencsések vagyunk, hogy az elkövetkező néhány foglalkozáson a világ és egyik legcsodálatosabb városába, hazánk fővárosába, Budapestre látogatunk el. Azt fogjuk körüljárni, mikor és hogyan lett Budapestből világváros.

Mit tudtok a fővárosról? Milyen élményeitek kötődnek a városhoz?

Mindenki húzzon egy képdarabot! Azok kerülnek egy csoportba, akiknél összeillő képkockák vannak.Ha megtaláltátok a társaitokat, válasszatok

15 perc

8

kerülnek egy csoportba, akik össze tudnak rakni agy képet.A képek kapcsolódnak a témához: Országház, Operaház, Szabadság híd, Kisföldalatti (1. számú melléklet)

csoportfelelősöket!

Milyen épületeket, műemlékeket tudtatok kirakni?Tegyétek ki a táblára a képeket!

Munkaformák és módszerek: egyéni, csoportos, frontális, beszélgetés, szemléltetés1. 2. A téma részletes kifejtése1. 2. 1. Tippeljétek meg!A pedagógus kérdéseket tesz fel a tanulóknak, melyekre a csoportoknak meg kell tippelni a helyes választ. A játék során sok érdekes információkat szereznek a tanulók a városról, mozaik játék során megismert épületekről. (2. számú melléklet)

Kérdéseket fogok feltenni, tippeljétek meg a helyes válaszokat!Minden kérdés után elárulom a jó megoldást.

10 perc

Munkaformák és módszerek: egyéni, csoportos, frontális, megbeszélés, szemléltetés, kooperatív1. 2. 2. Operaház (3. számú melléklet)

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből megszületett Budapest. A város viharos gyorsasággal fejlődött, épült. Jól elkülönültek egymástól az eltérő funkciójú negyedek. Nagykörút határolta területen lakóövezet létesült. Ezt fogták körül a pályaudvarok, majd a Duna vonalát kiszélesítve a gyárnegyedek. A város szélén helyezkedtek el a munkásnegyedekA tömegközlekedés és infrastruktúra fejlesztése mellett

40 perc

9

A tanulók először az Operaház épületével ismerkednek meg.A tanulók feladatlap kitöltésével információkat gyűjtenek az épületről. A feladatlapot csoportforgóval ellenőrzik.A feladatlap kitöltéséhez szükséges információkat az alábbi link segítségével találják meg:http://www.eletkep.hu/hu/maskep/opera.html

Nagy figyelmet fordítottak a középületek építésére is. Megépült az Új Vigadó, az Egyetemi Könyvtár, az Országház Steindl Imre tervezésében, a Bazilikát és az Operaházat Ybl Miklós tervezte, a Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, a Zeneakadémia és a Vígszínház. A Királyi palotát pedig átépítették. Budapest Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről.

Ebben az időben kezdődött a mai Andrássy út kiépítése is. Ezzel egy időben vetődött fel egy önálló operaház megépítésének ötlete, hiszen a városi élet legrangosabb szórakozása Európa-szerte az opera volt.Feladatlapot fogtok kitölteni. Tanulmányozzátok át figyelmesen és egészítsétek ki a mondatokat!Munkátokhoz segítséget nyújt a lap tetején található link. Bátran keresgéljetek!http://ww.eletkep.hu/hu/maskep/opera.html

http://www.eletkep.hu/hu/maskep/opera.htmlMennyi idő alatt tudnátok elkészülni a feladattal?Csoportforgóval ellenőrizzétek a megoldásokat! A

10

A tanulók megnéznek egy kisfilmet az Operaházról. A kisfilmben megnézhetik azt, amivel a feladatlap kitöltése során megismerkedtek.

szóvivők adják át a feladatlapokat!Nézzétek át, javítsátok ki a többiek munkáját! Ha hibát találtok, vagy más megoldást javasoltok, azt meg kell indokolni.A szóvivők ismertessék a javítás eredményét!

Nézzünk meg egy rövid kisfilmet az Operaházról! A filmben megnézhetitek azokat a dolgokat, amikről a feladatlap kitöltése során olvastatok.

http://www.youtube.com/watch?v=uaMObgSE-Cs

1. 2. 3. Millenniumi Földalatti VasútA csoportok olyan közlekedési eszközöket gyűjtenek össze, melyekkel a fővárosban közlekedhetnek. Ezeket felírják egy csomagolópapírra.

Írjatok fel a csomagolópapírra olyan közlekedési eszközöket, amelyekkel találkozhatunk a fővárosban.Kérem a szóvivőket, tegyék ki a táblára a csomagolópapírokat!Az első csoport szóvivője ismertesse az összegyűjtött közlekedési eszközöket!A többiek azokat sorolják fel, amelyek még nem hangzottak el!

30 perc

11

A csoportok borítékokban A B C D részre osztott szöveget kapnak a Millenniumi Földalatti Vasútról. (4.számú melléklet) A tanulók megismerkednek az egyes részekkel, megosztják az információkat először saját csoporttagjaikkal, majd a többiekkel is. Mindegyik csoport más- más szempontból ismerkedik a földalattival.

A tanulók megnéznek egy kisfilmet a földalattiról.http://www.youtube.com/watch?v=o955Yt6kik4

Budapest reprezentatív sugárútjára, az Andrássy útra, sem lóvasút, sem villamos nem épülhetett. Ezért hozzáláttak a kontinens első elektromos üzemű földalatti vasútjának megépítéséhez, mely jórészt az Andrássy út vonalán az úttest alatt közlekedik.

A csoportvezetők vegyék át a borítékokat!A B C D részre osztott szöveget találtok a borítékokban.Osszátok el! Olvassátok el a szöveget, értelmezzétek! Ismertetnetek kell a megszerzett információkat, először a csoporttársaitokkal, majd a többiekkel is!Mennyi időre van szükségetek az önálló munkához?Az időfelelősök figyeljenek az időre!

Ismertessétek az megszerzett információkat!Nézzünk meg egy kisfilmet a kisföldalattiról!

1. 2. 4. PlakátkészítésA tanulók csoportonként plakátot készítenek az Operaház megnyitójára A/3-as méretben.Megbeszélik a plakátkészítés szempontjait.

A XIX. század végén született meg egy különleges tömegkommunikációs“ eszköz, a plakát, mely a művészi ábrázolás egyik sajátságos módja. A plakát, mint a kereskedelem és az ipar, valamint a kommunikáció

70 perc

12

vizuális eszköze, mely látványos és látható egyszerre. Egy hatékony kifejezőeszköz, mely a XXI. század elejére sokat veszített népszerűségéből.A plakát kültéri reklámhordozó, ezértfontos, hogy rendkívül gyorsan, szinte másodpercek alatt hasson, ezért nagyon jól kell bánniaaz idővel, a kívánt hatás elérése érdekében.

Milyen lehet a plakát?Mérete szerint?Témája szerint?Hol szokták elhelyezni a plakátokat?

Szerintetek milyen a jó plakát? Gyűjtsétek össze és írjátok le egy papírra!A szóvivők ismertessék az összegyűjtött szempontokat!Vitassuk meg!

(A jó plakátnak első ránézésre, és utólag is hatnia kell. A jó plakát szövege rövid, pontosan tartalmaz minden szükséges információt. A plakáton szereplő rajz vagy kép, és betű szervesen összefüggő egészet alkot, akkor a plakát, akár a mágnes vonzza a figyelmet. A szöveg

13

A pedagógus kérdéseket tesz fel a tanulóknak. A táblán rögzítik a helyes válaszokat.

betűtípusának jól olvashatónak kell lennie. A tiszta, meleg színek nagy távolságban is a természetességet, a közvetlenséget idézik. Ezért szükséges a plakátokon harsány színeket alkalmazni. A hideg színek a poros, szmogos város levegőjében felszívódnak. A figurális kompozíciót másodpercek alatt kell „leolvasnia” a befogadónak. A sok szín pedig nehezíti a befogadást. Ezért itt is igaz a mondás: a kevesebb néha több! A plakát legyen egyszerű, de feltűnő!)

Ki emlékszik még, hogy mikor nyitották meg az Operaházat? Mi volt az első előadás címe?Minden csoport készítsen egy plakátot az operaház megnyitója alkalmából!A tervezéshez használhatjátok a számítógépeket. Keressetek régi plakátokat! A gép segítségével kiválaszthatjátok a megfelelő betűtípust. Javaslom pl. a

Script Mt Bold, French Script MT betűtípusokat!A csoportvezetők vegyék át a szükséges anyagokat, eszközöket! Készítsétek elő a rajzfelszereléseteket!

14

A munkára kb. 50 percet kaptok!

Tegyétek ki az elkészült munkákat a táblára!

1. 3. Értékelés

A tanulók csoportonként elmondják véleményüket a többi csoport alkotásáról, az előzőleg összegyűjtött szemponk figyelembevételével. Majd elmondják a véleményüket a foglalkozásról.A pedagógus értékeli a csoportok munkáját.

Nézzétek meg a társaitok alkotásait! Értékeljétek azokat az előzőleg összegyűjtött szempontok alapján!Vitassátok meg! A csoportvezetők ismertessék a közösen kialakított véleményeket!A csoportok szóvivői mondják el, hogy mi tetszett a csoportoknak ma a legjobban! Mi tanultatok meg?

15 perc

Munkaformák és módszerek: csoportos, frontális, kooperatív, értékelés, beszélgetés, szemléltetés, magyarázat

2. részmodul: Ferenc József híd, Országház, Kávéházak össz: 180 perc

2. 1. Ráhangolódás, célkitűzésKöszöntés, a csoportok elhelyezése (a csoportok ugyanazok, mint az előző foglalkozáson), szervezés.Célkitűzés

Ugyanúgy foglaljatok helyet, mint az előző alkalommal. Ma tovább folytatjuk utunkat Budapesten.

5 perc

15

2. 2. A téma részletes kifejtése

2. 1. Ferenc József híd (5. számú melléklet)A pedagógus képeket mutat be a hídról.A csoportok egymástól eltérő, rövid ismeretterjesztő szöveget kapnak, melyek a hídról különböző információkat tartalmaznak. A szöveg alapján mindegyik csoportnak 3 igaz, és 3 hamis állítást kell alkotni. A többieknek meg kell tippelni, hogy melyik állítás igaz, melyik hamis. Mindegyik állítás után, kártyák segítségével jelzik azt.(6. 7. számú melléklet)

Mai első állomásunk a Ferenc József híd lesz! Nyissátok ki az asztalon található borítékokat!Mindegyik borítékban egy-egy rövid ismertetőt találtok a Budapest harmadik hídjáról, melyet maga Ferenc József adott át. Róla nevezték el. Ma Szabadsághídnak hívjuk.Olvassátok el a szöveget és értelmezzétek!A szöveg alapján alkossatok 3 igaz, s 3 hamis állítást!Ismertessétek az állításokat! Kb. 10 percet kaptok erre a feladatra.A többiek az asztalon lévő kártyák segítségével jelezzék, hogy szerintük melyik az igaz, és melyik a hamis állítás!

25perc

16

2. 2. 2. OrszágházA tanulók megnéznek egy kisfilmet az országházról, majd csoportonként kitöltenek egy feladatlapot. http://www.youtube.com/watch?v=splEeW67HwkA feladatlapokat csoportforgóval ellenőrzik. (7. számú melléklet)

Második állomásunk az Országház.Nézzetek meg egy kisfilmet. Figyeljetek nagyon!A film megtekintése után minden csoportnak egy feladatlapot kell kitölteni.

Töltsétek ki a feladatlapokat! Kb. 10 percet kaptok erre a feladatra.Csoportforgóval ellenőrizzétek a megoldásokat!

55 perc

2. 2. 3. Kávéházi hangulat Budapesten (9. számú melléklet)

A tanulók egy TOTÓ segítségével szerezhetnek információta kávéházakról.A TOTÓ kitöltése után a pedagógus ismerteti a helyes megoldásokat, minden csoport kijavítja egy másik csoport munkáját. (10. számú melléklet)

A XIX. század második felében az egyre csinosodó

fővárosban hamar megélénkült a társasági élet, a pesti ember (meg a budai is) nyugatias szokásokat öltött, napjában háromszor étkezett, ha kedve szottyant, ezen kívül még jókat tízóraizgatott, uzsonnázott, kiöltözve korzózott és kávéházakban lebzselt szüntelen. Volt hely minderre, választék akadt bőven. Sorra nyíltak a kávéházak.Egy totót kaptok. A kávéházakról szerezhettek érdekes információkat. Tippeljétek meg a helyes válaszokat! Kb. 15 percet kaptok a feladatra.

25 perc

17

Cseréljétek ki a totókat!Közösen ellenőrizzük!Javítsátok ki a hibás megoldásokat!

2. 2. 4. Kandeláberek hajtogatása drótbólA pedagógus röviden mesél a közvilágítás történetéről, fejlődéséről. Közben képeket mutat a tanulóknak a kandeláberekről. (11. számú melléklet)A tanulók különböző vastagságú drótokból és különböző méretű lapított drótokból kandelábereket hajlítanak.

Ahhoz, hogy Budapestből világváros lehessen, fontos szerepe volt a közvilágítás kialakításának. A város arculatát nagymértékben formálták az egyre sokasodó díszes, cirádás kandeláberek.

Ezeket a világítóoszlopokat három részre oszthatjuk:

Oszlopláb, oszloptörzs, oszlopfej. A fej a legdíszesebb. Az oszlopláb egy kicsit vastagabb, mint a törzs.

Budán 1777. november 9-étől indult meg a fény rendszeres szolgáltatása, ekkor repceolaj-lámpásokat helyeztek ki. Pesten 1790. január 1-jén gyulladt ki a bádogos céh által készített 300 olajlámpa. Ezeket a lámpásokat közvetlenül a házfalra, vagy alacsony faoszlopokra helyezték, díszes lámpakarral, amit lámpavasnak hívtak. Újabb foglalkozás alakult ki: a létráját vállán cipelő lámpagyújtogatóé. A világítást naponta alkonyattól éjfélig kellett biztosítani, kivéve a rendőrposztok előtt álló lámpáknál, mivel azoknak

60 perc

18

hajnalig kellett világítaniuk. A farsangi időszakban minden lámpának hajnalig kellett égnie. Az olajlámpások után, a 19. században jelent meg újdonságként a világítógáz. Az első ilyen lámpa a Nemzeti Múzeum falán 1816-ban gyulladt ki. 1844-ben utcai próbavilágítást mutattak be Pesten, de a megvalósítására nem került sor, mivel az üzemeltetés költsége a háromszorása rúgott a korábbi rendszerének. A világítógáz közcélú alkalmazására csak 1856. december 21-én került először sor, amikor a Kerepesi (mai Rákóczi úton) először gyulladtak fel a gázlámpák. A rendszer sokkal korszerűbb volt az olajlámpás rendszernél. Bár a kiépítendő vezetékhálózat drága volt, az energiahordozó anyagot nem kellett kézzel utántölteni, viszont a lámpák ki- és bekapcsolását továbbra is egyenként kellett elvégezni, és a lámpákat tisztítani is kellett, bár nem túl gyakran.

Közben a technika gyors fejlődésének köszönhetően már megjelent villamos energia.

A 19. század végére került sor a villamos energia széles körű gyakorlati alkalmazására. Az első utcai

19

villamos közvilágítást 1881-ben kezdték alkalmazni a New York-i Broadway-en, Európában egy évvel később, Nürnbergben és Berlinben jelent meg az újdonság. Budapesten 1893-ban indították meg az áramszolgáltatást, de a villamos közvilágítás csak 1909-től működött a fővárosban. Ebben még Temesvár és Mátészalka is megelőzte a fővárost.

Most drótból kandelábereket fogunk hajlítani.

Az asztalokon megtaláljátok a szükséges anyagokat és eszközöket.

Találtok az anyagok között kis világítópatronokat, melyeket a horgászok használnak. Ha ezeket a patronokat megtörjük, néhány órán keresztül világítanak. Aki nagyon ügyes ezeket is beépítheti a lámpaoszlopába!

Tervezzétek meg a lámpaoszlopotokat!

A világítóoszlop testének kialakításához hurkapálcát fogonk használni. Vágjatok le a hurkapálcákból 25 cm-es darabokat!

6-7 db-ra lesz szükségetek. Ragasszátok össze az 20

elvágott pálcákat cellux ragasztóval!

Először a tetején található díszítéseket hajtogassátok meg! Használjátok a kúposfogót! A csípőfogó segítségével vághatjátok el a drótot!

A vékonyabb drótból készíthettek sodronyt is, melyet jól használhattok a díszítőelemek kialakításánál.

A drót hajtogatása során észreveheted, hogy aránylag könnyen ki lehet alakítani a kívánt alakzatot. A drót megtartja a létrehozott alakot. Ha a drótot erősen hajlítod meg, akkor az eredeti alakját nehéz visszaállítani. Ha ugyanazon a helyen sokszor meghajlítod a drótot, akkor az ketté is törhet.

Az elkészített elemeket cellux segítségével rögzítsétek a hurkapálcikákon!

Következik a lámpatest betekerése dróttal! Fentről lefelé induljatok! Az oszloplábat több rétegben is betekerhetitek, így az vastagabb lesz, mint az oszloptörzs.

Ha elkészültetek, tegyétek ki a munkáitokat a terem közepén található asztalra!

21

Tegyetek rendet az asztalaitokon!

2. 3. ÉrtékelésA tanulók értékelik egymás munkáit,majd értékelik a foglalkozást.„Én azt tanultam, hogy…”„Nekem az tetszett, hogy…”A pedagógus értékeli a foglalkozást, elmondja saját benyomásait, megdicséri a tanulókat.

A következő foglalkozás előkészítése.A következő alkalommal az iskola tankonyhájában találkozunk, mert egy Hungarikumnak számító ételt fogunk készíteni, a Gundel-palacsintát!

10 perc

Munkaformák és módszerek: csoportos, frontális, kooperatív, értékelés, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés3. részmodul: A Gundel-palacsinta3. 1. Ráhangolódás, célkitűzésKöszöntés, célkitűzésA tanulók az iskola tankonyhájában foglalnak helyet, az előző foglalkozásokon kialakított csoportokban.

A pedagógus kötetlen beszélgetést kezdeményez a magyar konyháról, a magyar étkezési szokásokról.

Foglaljatok helyet! A már megszokott csoportokban fogtok dolgozni.Már említettem, hogy ma Gundel- palacsintát fogunk készíteni.A magyar gasztronómia itthon és külföldön leginkább elismert dinasztiája a Gundelek dinasztiája. A család magyarországi története 1857-ben kezdődött, amikor

10 perc

22

a 13 éves, bajorországi Johann Gundel elindult hozzánk szerencsét próbálni. Rokona vette pártfogásba, pikolófiúnak szegődött. A kis Johann sikeresen vette az akadályokat, egyre feljebb került a ranglétrán. Már 18 éves korában főpincér lesz, majd 1869-ban megveszi a Király utcai Bécsi Sörházat. A Gundelek cégtáblájára ki lehetne írni: Alapítva 1869-ben . A dinasztia alapítója fantasztikus karriert futott be. A Bécsi Sörház után 1879-ig a mai József Nádor tér 1-ben üzemelt Virágbokor vendéglő következett, közben 1875-ben megveszi, és bérbe adja az Erzsébet Királyné Szállodát. Majd az István Főherczeg Szállodát bérelte. Törzsvendégei a kor közéleti személyiségei közül kerültek ki. Asztalainál foglalt helyet többek között Tisza Kálmán, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Liszt Ferenc, Lotz Károly és még sokan mások.

János öt gyermeke közül Károlyban volt meg az a véna, amely az örök klasszikusok sorába emelte őt és a Gundel-házat.Az ő alkotása a híres Gundel- palacsinta. Ez a rumos-diós-csokis palacsinta például Márai Sándorhoz köthető. Az eredeti recept az ő feleségétől, Lolától

23

származik, Gundel Károly tőle kérte „kölcsön” – a repertoárban akkoriban még Márai-palacsintaként szerepelt.

3. 2. A téma részletes kifejtése3. 2. 1. A palacsinták elkészítéseA tanulók csoportonként a pedagógus irányításával palacsintát készítenek.Kiosztják a hozzávalókat és a receptet. (11. számú melléklet)A tanulók csoportonként elolvassák a receptet. (10. számú melléklet)

Először a palacsinták elkészítéséhez fogunk, mert ehhez több időre lesz szükség. Az asztalon megtaláljátok a receptet. Tanulmányozzátok közösen!Együtt készítjük el a recept alapján.Minden csoport kb. 8 db palacsintát fog kisütni. Kb. ekkora mennyiségű palacsinta elkészítéséhez kaptatok alapanyagot.

45 perc

3. 2. 2. A töltelék és az öntet elkészítése

A tanulók csoportonként a pedagógus irányításával elkészítik a palacsintákhoz szükséges tölteléket.

A következő lépés a töltelék elkészítése lesz! Együtt haladjunk most is, a recept alapján!

Ha elkészültek a desszertek, tegyetek rendet az asztalokon!

20 perc

3. 2. 3. Terítés 10 perc

24

A tanulók a pedagógus irányításával megterítenek. Hogyan kell megteríteni ehhez az étkezéshez?Milyen tányérra van szükségünk?Hova helyezzük a tányérokat az asztalon?Milyen evőeszközöket kell használnunk?Hová tegyük?Hová kell tenni a poharakat?A szalvétát melyik oldalra kell tenni?Terítsetek meg!

3. 2. 4. ÉtkezésA tanulók csoportonként elfogyasztják az elkészített ételeket. Foglaljatok helyet!

A csoportok legfiatalabb tagjai szolgálják fel a desszertet! Jó étvágyat!

20 perc

3. 2. 5. Rendrakás, teremrendezésA tanulók rendet tesznek a műhelyben. Mosogassatok el, tegyetek rendet!

10 perc

3. 3. ÉrtékelésA csoportok értékelik a foglalkozást.A pedagógus röviden értékeli a csoportok munkáját, aktivitását.

A csoportszóvivők értékeljék egy-egy mondatban a mai foglalkozást!

5 perc

Munkaformák és módszerek: csoportos, frontális, kooperatív, beszélgetés, értékelés, szemléltetés, magyarázat

A modul megvalósításához szükséges eszközök/ megoldások

25

1. részmodulhoz szükséges eszközök

2. részmodulhoz szükséges eszközök

3. részmodulhoz szükséges eszközök

Diák: képek a csoportalakításhoz (1.

számú melléklet) feladatlapok (2-5. számú

melléklet) íróeszközök csomagolópapír filctollak rajzlap fénymásolópapír színeslapok színes kartonok olló ragasztó festékek, temperák ecsetek tustinta laptopok vagy számítógépek

Pedagógus:

Diák: íróeszköz írólap drótok lapított drótok kúposfogó csípőfogó metszőolló hurkapálca cellux 3,5 mm-es világítópatronok

Pedagógus:

projector számítógép

Diák: alapanyagok az ételekhez tankonyha felszerelése szalvéta asztalterítő receptek (12. számú melléklet)

Pedagógus:

26

tábla, kréta projector számítógép

Becsült költségek 8000 FtUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Tárgyi eszközökíróeszközök, filctoll, rajzlap, kartonok, csomagolópapír, színes lapok, olló, ragasztó, számítógép, laptop, projector, , ecsetek

Anyagigény ételek hozzávalói, festékek, temperákEgyéb, speciális igény iskolai tankonyha felszereléseMellékletek

1. számú melléklet – Képek a csoportalakításhoz 2. számú melléklet – Tippeljétek meg!3. számú melléklet – Feladatlap - Operaház4. számú melléklet – Ismeretterjesztő szöveg5. számú melléklet – Képek a Ferencz József hídról6. számú melléklet – Ismereterjesztő szöveg 7. számú melléklet – Kártyák8. számú melléklet – Feladatlap - Országház9. számú melléklet – Képek a kávéházakról10. számú melléklet – TOTÓ

27

11. számú melléklet – Képek a kandeláberekről12. számú melléklet – Gundel - palacsinta receptje

28

1. számú melléklet –Képek a csoportalakításhoz

29

2. számú melléklet – feladatlapTippeljétek meg!

1. A kiegyezés után az ország egésze, így Budapest is gyorsan fejlődött. A 19. század második felére időszerűvé vált Buda és Pestszabad királyi fővárosok, a Pest vármegyei Óbuda mezőváros és a Pest megyei Margitsziget egyesítése, amit az országgyűlés 1872-ben meg is szavazott. Mikor egyesült Pest, Buda és Óbuda Budapest néven? (1873. január 1. )

2. A XVIII. Század végén a főváros lakosságának száma alig 50000-re volt tehető. Budapest népessége rohamosan nőtt. A XX. század elején mekkorára nőtt a lakosok száma az elővárosokéval együtt? (1,1 millió)

3. A főváros fejlődésére az egész ország odafigyelt. Jelentős állami beruházásokat hajtottak végre itt. Modernségéhez azonban a gyáriparban, a bankszektorban és a kereskedelemben koncentrálódó külföldi magántőke szerepe is hozzájárult, ugyanis a külföldi beruházások nagy százalékban itt valósultak meg. Az összes beruházás hány százaléka valósult meg a fővárosban? (60 %)

4. Létrehozták a széles hatáskörrel rendelkező Fővárosi Közmunkák Tanácsát, megalkották a városépítési szabályzatot (amely a nagyvárosi jellegű beépítést szorgalmazta). Ebben olyan arisztokraták vettek részt, mint Andrássy Gyula gróf vagy Podmanicky Frigyes báró. Ennek köszönhetően a város arányosan és tervszerűen fejlődött(sugárutak, körutak).A gyors ütemű építkezés miatt Budapest belső övezete egységes,a történelmi stílusokat ötvöző eklektikus stílusban épült ki. Az 1871-ben megkezdődött városrendezési munkálatok a századfordulóra Európa egyik legnagyobb (), legrendezettebb s legmodernebb városává tették Budapestet. Európa hányadik legnagyobb városa volt Budapest 1900-ban? (8.)

30

5. Budapest lett a közlekedés gócpontja: Aligha akad párja Budapestnek, ami a tömegközlekedési eszközök sokféleségét illeti. Bevezetésük idejében a „maguk műfajában” az elsők közé tartoztak a világon, és több igazi ritkaság is akad közöttük. Andrássy út alatt üzembe helyezték a kontinens első kéregvasútját, mai nevén „földalattiját”, amelyet a világ föld alatti tömegközlekedésében csak a New York-i és a londoni járat előzött meg. Melyik évben helyezték üzembe? ( 1896)

6. Melyik két pályaudvar épült a XIX század második felében? (Nyugati, Keleti)

7. A Duna két oldalának új hidak létesítésével történő összekötése a főváros érdekeivel foglalkozó személyek előtt már nem lehetett kétséges, hogy akkora forgalmat volt kénytelen a Lánchíd egymaga lebonyolítani. Hány új híd épült a még a XIX. században? (kettő)

8. Mely hidak épültek ekkor? (Margit híd, Ferencz József híd- mai Szabadság híd)

9. Mióta működik az elektromos közvilágítás a fővárosban? (1878. óta)

10. Mikor kezdte működését a telefonközpont a fővárosban? (1881-ben)

11. Mikortól indult meg a központi vízszolgáltatás?( 1899-től)

31

3. számú melléklet – Feladatlap-Operaház

Budapest korabeli kulturális lapja, a Vasárnapi Újság 1884 kora őszén ezzel a szalagcímmel jelent meg: „A pesti Királyi Dalszínház felépült, és szebb, mint a párizsi vagy a bécsi opera". Ez a bizonyos „dalszínház" tulajdonképpen az Operát jelentette. Tervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, melyet Ybl Miklós nyert meg. A ház „hungarikum", hiszen kívül-belül hazai mesterek és szakiparosok keze nyomát őrzi. Az Operát a főbejárat mellett posztoló két fehér carrarai márvány szfinx őrzi. A homlokzat alsó két fülkéjében Liszt és Erkel szobra tekint a járókelőkre, melyek Stróbl Alajos munkái. A neoreneszánsz épületen közel két tucat barokk jellegű szobor található, melyek muzsikáló, allegorikus alakokat, illetve az európai zene legnagyobbjait ábrázolják . Az oldalhomlokzat épületdíszei mészkőből készültek, s a reneszánsz hangulatot növelik az Ybl által tervezett, elegáns kovácsoltvas rácsok, valamint kandeláberek. Ezt a hatást fokozzák a galéria falain elhelyezett színes majolikák és a manzárdtető gazdagon díszített bádogszellőzői.  Aki belép az épület előcsarnokába, első élménye a jón és korinthoszi márvány oszlopfők sora, a mennyezeti festmények, illetve Székely Bertalan félköríves ajtóboltozati kompozíciója. Befelé haladva azután a szédülésig foroghatunk a szebbnél szebb művészi kivitelű freskók, stukkók, mennyezeti díszítések, szegélydíszek sokasága között.  A tükörmennyezetes díszlépcsőházban felfelé haladva a vizuális élményt teljessé teszi a félemeleten váratlanul kitáruló barokk hangulatú csarnok, majd a pihenőkben álló két szobor, Tecs Ede Ybl Miklós-mellszobra és Stróbl Alajos Erkel-portréja.A háromemeletes nézőtéri patkó közepén a királyi páholy pompázik. A nézőtér felett arany stukkós kör közepén ontja fényét a hatalmas mainzi csillár. Az Opera belsejének legszembetűnőbb alkotása talán a falakon végighúzódó freskósorozat, amely a zene egyetemes nagyszerűségét szimbolizálja. A Bécsben tanult Lotz Károly és Than Mór által készített képek újszerűek voltak akkor nálunk.

32

Látható ezeken a festményeken az ókori mitológia szinte valamennyi zenével összefüggő epizódja, mint például Orpheus zenéje, vagy a múzsák és a szirének.Mindenek felett azonban a leggigantikusabb alkotás Lotz Károly kupolafestménye a zene istenítéséről. A mű világviszonylatban is a legjobbjak közé tartozik. A körkép tulajdonképpen az Olümposz lakóinak kavalkádját mutatja be, amint a fellegekből alászálló Apollón lantzenéjét hallgatják áhítattal. Az alkotások közöt találjuk még Székely Bertalan, kilenc múzsát ábrázoló falképciklusát, Feszty Árpád A faun zenéje című képét.A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.4. számú melléklet- Ismeretterjesztő szöveg – Földalatti Vasút

A A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat 1884-re faburkolattal látták el. A Városliget felé rendszeres omnibusz járt, de az akkori ütőéren, a Király utcán közlekedő villamossal együtt is kevésnek bizonyult, a járatok túlzsúfoltak voltak. Tekintettel a közelgő millenniumi kiállításra is – melyet a Városligetbe terveztek –, a sugárúti közúti vasútra egyre égetőbb szükség volt.

B A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatója Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján foglalkozott egy pesti, felszín alatti vasút gondolatával. Legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT) együtt pályáztak az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra, melyet a hatóságok – a korábbi véleményüknek megfelelően – elutasítottak: „az Andrássy úton nem építhető közúti vasút”.

C A két cég azonban előzőleg megállapodást kötött: amennyiben a felszíni terveket elutasítják (melyre joggal számíthattak), földalatti vasút építését kezdeményezik. A terveket a Siemens és Halske cég készítette. A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztatú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos uraknak, jobb oldalán pedig a hölgyeknek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva

33

nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.

D Az engedélyt megkapták, sőt 90 éves engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és 5 évre menetjegyek utáni illeték bélyeg  átalányt kaptak. Cserébe viszont az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak. Az engedély megadásától 21 hónap volt hátra a Kiállítás megnyitójáig.

1. csoport

2. csoportA A járműpark 10 db fém- és 10 db faburkolatú motorkocsiból állt. A járművek szerkesztésénél alkalmazkodni kellett az alacsony alagúthoz.A kocsik belső tere a középső utastérből és az attól fallal elválasztott két vezetőfülkéből állt. A kocsiszekrény közepén helyezték el az egyirányú tolóajtókat.B A kétféle fából készült belső borítás, az U alakban kiképzett ülések, a szép lámpák dekoratív hatást keltettek. A megnyitás korában a fémburkolatú kocsik szekrénye sárga, a hossztartó borsózöld színű volt.A kocsiknál, amelyeket a Schlick gyár készített, a tetszetős külső mellett korszerű műszaki megoldásokat alkalmaztak. A villamos berendezéseket a Siemens cég szállította.C A királyi és az udvari jelzővel is felruházott 20. pályaszámú kocsi berendezésében és műszaki megoldásában is különbözött a többitől. A különleges kocsi a vasút előkelő vendégei számára, Ferenc József magyar király látogatására készült. Csiszolt belgaüveg ablakai, utasterének díszes berendezése előkelőséget sugárzott.Az ezredévi ünnepségeken Budapesten tartózkodó Ferenc József 1896. május 8-án tekintette meg a vasutat. Kíséretével együtt a „királyi kocsin” utazott a Gizella (Vörösmarty) téri végállomástól az Állatkert megállóig. A korabeli újságok

34

részletesen beszámoltak erről a látogatásról - sokkal részletesebben, mint a vasút 1896. május 2-án, szombaton délután történt megnyitásáról. A király „legkegyelmesebben megengedte”, hogy az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút elnevezés helyett felvegyék a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.

D Az „udvari kocsinak” 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai. II. Vilmos császár kíséretében a magyar király újra utazott rajta. A 20-as kocsi különleges feladatának ezzel vége szakadt. Néha-néha forgalomba állították, majd 1937-ben „nyugdíjazták”, de nem végleg. A felszabadulás után - átalakítva - ismét közlekedett 1955-ig, amikor végleg kivonták a forgalomból.3. csoportA A járműpark 10 db fém- és 10 db faburkolatú motorkocsiból állt. A járművek szerkesztésénél alkalmazkodni kellett az alacsony alagúthoz.A kocsik belső tere a középső utastérből és az attól fallal elválasztott két vezetőfülkéből állt. A kocsiszekrény közepén helyezték el az egyirányú tolóajtókat.B A kétféle fából készült belső borítás, az U alakban kiképzett ülések, a szép lámpák dekoratív hatást keltettek. A megnyitás korában a fémburkolatú kocsik szekrénye sárga, a hossztartó borsózöld színű volt.A kocsiknál, amelyeket a Schlick gyár készített, a tetszetős külső mellett korszerű műszaki megoldásokat alkalmaztak. A villamos berendezéseket a Siemens cég szállította.C A királyi és az udvari jelzővel is felruházott 20. pályaszámú kocsi berendezésében és műszaki megoldásában is különbözött a többitől. A különleges kocsi a vasút előkelő vendégei számára, Ferenc József magyar király látogatására készült. Csiszolt belgaüveg ablakai, utasterének díszes berendezése előkelőséget sugárzott.Az ezredévi ünnepségeken Budapesten tartózkodó Ferenc József 1896. május 8-án tekintette meg a vasutat. Kíséretével együtt a „királyi kocsin” utazott a Gizella (Vörösmarty) téri végállomástól az Állatkert megállóig. A korabeli újságok részletesen beszámoltak erről a látogatásról - sokkal részletesebben, mint a vasút 1896. május 2-án, szombaton délután

35

történt megnyitásáról. A király „legkegyelmesebben megengedte”, hogy az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút elnevezés helyett felvegyék a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.D Az „udvari kocsinak” 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai. II. Vilmos császár kíséretében a magyar király újra utazott rajta. A 20-as kocsi különleges feladatának ezzel vége szakadt. Néha-néha forgalomba állították, majd 1937-ben „nyugdíjazták”, de nem végleg. A felszabadulás után - átalakítva - ismét közlekedett 1955-ig, amikor végleg kivonták a forgalomból.

36

4. csoportA A kontinens első földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, amely 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1996-ban a földalatti megindulásának 100. évfordulójára - a teljes földalatti vonal mellett - a múzeum is megújult.

B A múzeum létrehozásakor célként fogalmazódott meg, hogy a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben kerüljön bemutatásra. Kézenfekvő lehetőségként adódott egy igazi műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.

C A múzeum előterében a belvárosi végállomás eredeti felirata: "Gizella tér" fogadja a látogatót (eredeti Zsolnay csempeburkolat). Emellett ugyancsak a Gizella téri állomáson elhelyezett táblák ismertetik meg a látogatót a vasút létrehozásában közreműködők névsorával. Igazi különlegesség az a márványtábla, amely arról tanúskodik, hogy az ezredévi ünnepségekre Budapestre látogató Ferenc József 1896. május 8-án kíséretével együtt utazott a földalattin, és a "legkegyelmesebben megengedte", hogy a vasút felvegye a nevét. Így lett az addigi Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasútból Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt.

D A kiállításon megtekinthető a földalatti vasút három kocsija: a 19-es, az 1-es és 81-es pályaszámúak. A kiállított járműveket 1975-ben a nyitott födémrészen keresztül, daruval emelték be a vágányokra. A kocsikkal szemközti vitrinsorban tárgyi emlékek, eredeti dokumentumok (tervrajzok, térképek, építési napló stb.), fényképek és modellek mutatják be a földalatti vasút történetét az építéstől napjainkig. A kiállítás záró részében a metróépítésekbe nyerhetünk betekintést.

37

5.számú melléklet –Képek a Ferencz József hídról

38

39

6. számú melléklet- Ismeretterjesztő szöveg a Ferencz József hídról1.csoportA Margit híd 1876. április 30-án történt átadása után a hídvámokból származó bevételek növekedtek. 1893-ban további két híd, a Fővám téri Ferenc József híd(a mai Szabadság híd) és az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) hidak építését rendelte el.A törvény végrehajtásával megbízott Kereskedelmi minisztérium a hidak terveinek elkészítésére nemzetközi tervpályázatot írt ki. A pályázatra összesen 74 pályamű érkezett be. A híd végül néhány kisebb változtatással Feketeházy János tervei alapján épült meg. Építése 1894-ben kezdődött, az alapok építése légnyomásos módszerrel történt. A pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. A szerkezet gyártását 1895 februárjában, a szerelést ugyanezen év júliusában kezdték el, és 1896 augusztusában fejezték be. A hidat Ferenc József jelenlétében, 1896. október 4-én adták át. Az uralkodó tiszteletére a híd a Ferencz József híd nevet kapta.A hidat ellátták villamosvágánnyal, elektromos és gázvilágítással. 

2.csoport Feketeházy János, a tervező neve manapság kevéssé ismert, pedig a szakma őt tartja hazánk legnagyobb hídtervező mérnökének. Jelentős munkái közé tartozik a fiumei első hazai forgóhíd, a szolnoki vasúti Tisza-híd, a komáromi Duna-híd és a szegedi közúti Tisza-híd. A Ferenc József híd élete főművének tekinthető, bár megvalósítása tervezőjének nem kevés keserűséget és bonyodalmat okozott; ugyanis terveit az ő bevonása nélkül átdolgozták, a kivitelező és a tervező között éles viták zajlottak. Végül a híd szépsége általános elismerést aratott itthon és a nemzetközi szaksajtóban is. Ma már a Világörökség része. Egyben Budapest legrövidebb hídja is: hossza 333,6 m. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű; építésének idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befüggesztett tartóelemek bravúros alkalmazása. Jellegzetessége a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítő történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A hagyomány szerint a legutolsó szöget maga Ferenc József verte be. A

40

hídfőknél négy vámszedőház épült; ezek közül a budai oldaliak már nincsenek meg. A hidat 1945. január 16-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották; a háború után elsőként épült újjá és Szabadság híd néven nyitották meg.

3.csoport

1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta. A robbanótölteteket a középső hídnyílásban helyezték el.

Egy hónappal később szovjet katonai alakulatok hozzáláttak a megmaradt hídrész pontonhíddal történő kiegészítéséhez, valamint a sérült részek bontásához. A híd rongálódása ellenére, a pillérek felhasználásával ideiglenes készült pontonhíd, elsőként kapcsolta össze Budát és Pestet a város ostroma után. A pontonhíd 1945. március 15-étől 1946. január 10-ig szolgálta az átkelést. Ezen a napon a pontonhíd részt tartó öt dereglyét, és a rájuk támaszkodó szerkezetet a jégzajlás elsodorta, a maradványok Lágymányoson értek partot. Pár napig a városrészek ismét összeköttetés nélkül maradtak. A Kossuth hidat 8 nappal később, január 18-án nyitották meg.

A Szabadság híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, az újjáépítés terveit Sávoly Pál készítette. A budai és pesti parti áthidalásokat megerősítették, a sérült elemeket kicserélték. A hídon helyreállították a villamosvágányokat, a kiskocka kocsipályát, valamint a járdákat. A középső nyílásban az eredeti díszes korlátokat egyszerűbbel pótolták. A pályaszerkezet kiegészítése a Dunából kiemelt, különböző minőségű hídroncs anyagokból készült. A hidat 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság híd nevet adva az átkelőnek. A híd a felrobbantott budapesti hidak közül elsőként lett helyreállítva, színe azonban szürkére változott, az eredeti zölddel szemben, mivel nem állt rendelkezésre más színű festék. 1984-ben kapta vissza zöld színét.

4.csoport

A gyalogjárók korábbi hibás kialakítása miatt a szerkezet több helyen jelentősen korrodálódott. Emiatt, és a jelentős forgalomnövekedés miatt 2007-ben megkezdődött a tovább nem halogatható felújítása.

41

A felújítás miatt 2007. augusztus 21-én a hidat 15 hónapra lezárták. A munkálatok magukba foglalták az acélszerkezet és a vasbeton pályák megerősítését, a pillérek és a hídfők kijavítását, az útpálya, a villamospálya és a járda átépítését, a műemléki rekonstrukciót, valamint a díszkivilágítás kiépítését. A felújítás becsült költsége egyes források szerint „körülbelül 5 milliárd” forint volt.  2007 novemberében kiderült, hogy a munkálatok költsége 600 millió forinttal, időtartama pedig 2 hónappal megnövekedett. A hidat végül 2008 decemberében megnyitották a villamosforgalom számára. 2009. május 30-ától pedig a kerékpárosok, majd 31-től az autósok is igénybe vehetik a hidat. A felújítás a tervezett 5 milliárd forint helyett végül 5,6 milliárd  forintba került, tehát 600 millióval lett drágább az eredetileg tervezettnél.

7. számú melléklet – Kártyák

42

I H

43

I H

8. számú melléklet – Feladatlap – Országház

1. Ki tervezte az országházat? (Steindl Imre)2. Mit mondott, milyen stílusban tervezte meg az épületet? (gótikus)3. Honnan származnak az építéshez használt építőanyagok? (hazánkból)4. Kivételt képeznek a Svédországból származó, egy tömbből faragott gránitoszlopok. A világ 12 ilyen oszlopa közül hány darab található az Országházban? (8 db)5. Milyen világítást alkalmaztak eredetileg? (gáz- és villanyvilágítást)6. A tetőn található fura figurák mit tartanak kezükben? (villámhárítókat)7. Mi az épület építészeti csúcspontja? (kupolacsarnok)8. A millenniumi ünnepségre mit szállítottak az épületbe? (Szent koronát)9. kiknek a szobrai találhatók kupolacsarnokban? (fejedelmek, királyok)10. Mióta őrzik itt a szent koronát és a koronázási jelvényeket? (2000. január 1. óta)11. Melyik koronázási jelvényünket őrzik a Nemzeti Múzeumban? (koronázási palást)12. Az épület melyik oldala a főhomlokzat? (Duna felöli)13. Melyik oldalon található a főbejárat? (8 város felöli)

44

9. számú melléklet- Képek a kávéházakról

45

10. számú melléklet –TOTÓ

1 2 x1. Az 1900-as évek környékén Budapesten hány kávéház működött?

1000 500 896

2. Milyen berendezés jellemezte a kávéházakat?

thonet székek

pamlagok jó világítás

hangulatvilágítás

thonet székek

pamlagok

nagy asztalok

jó világítás

3. Milyen termeket alakítottak ki a kávéházakban?

biliárd- és tornatermeket

hölgy-, biliárd-és kártyatermeket

gyermekmegőrző-, torna- és kártyatermeket

4. Miért volt fontos a jó világítás?

sokat olvastak jól lássák egymást észrevegyék a tolvajokat

5. Mikor járhattak a nők a kávéházakba?

soha bármikor „hölgyórákban”

6. Mit szolgáltak fel? csak kávét kávét és süteményt kávét, italokat, ételeket

7.Kik főztek a leghíresebb kávéházakban?

híres séfek senki szakácsnők

8. Kik járhattak a kávéházakba?

bárki szegények gazdagok

9. Miért jártak az emberek a kávéházakba?

mert otthon nem tudtak kávét főzni

mert találkozhattak az ismerőseikkel, barátaikkal

nem volt más szórakozási lehetőségük

10. Íróink, költőink, művészeink társasági életének kedvelt helye, sok esetben alkotóműhelye is volt a kávéház. Miért?

otthon egyedül unatkoztak

rossz lakáskörülményeik miatt

mert segítettek a pincéreknek

11. Melyek voltak a leghíresebb kávéházak ebben az időben?

New York, Japán, Abbázia

Pozsony, Bécs, Velence

Kecskemét, Konstantin, Róma

12. 1906-ban nagy kirabolták leégett született egy 46

szenzáció történt Budapesten, a New York kávéházban. Mi volta az?

gyerek

13. Járhattak-e külföldi vendégek a kávéházakba?

nem léphettek be szívesen jártak csak külön termekben foglalhattak helyet

13+1. Milyen zenét hallgattak szívesen a külföldiek a kávéházakban?

cigányzenét komolyzenét népdalokat

47

48

11. számú melléklet- Képek

49

50

számú melléklet- Gundel-palacsinta receptje

GUNDEL-PALACSINTA RECEPTHozzávalók / 4 adagPalacsintához (kb. 8 db):

25 dkg liszt 2 dl tej kb. 3 dl víz 2 ek. cukor 1 ek. olaj csipet só csipet élesztő (kb.0,5 dkg) 1 tojás

Töltelékhez (8 db palacsintához): 20 dkg dió darálva 4-5 ek. cukor 1 dl tej 1 dl habtejszín 2-3 tk. rumaroma késhegynyi őrölt fahéj 1 narancs reszelt héja esetleg egy maréknyi mazsola

(én nem szeretem, ezért kihagyom belőle)

Öntethez: 6 ek. kakaópor 5 ek. cukor 6-8 ek. tej

51

Elkészítés1. A palacsintához az élesztőt feloldjuk a langyos tejben, majd a többi

hozzávalóval csomómentesre keverjük (ha túl sűrű a tészta, adunk még hozzá vizet), 10 percet pihentetjük, majd sütjük.

2. A töltelékhez a cukrot, és a narancshéjat összekeverjük a dióval, a tejet felforraljuk, majd a diós keverékre öntjük. Ezután hozzáadjuk a rumot és a tejszínt.

3. A mártáshoz a hozzávalókat összeolvasztjuk, 1 percig forraljuk.

4. Megtöltjük a palacsintákat, háromszögre hajtjuk őket, és a mártással meglocsolva forrón tálaljuk.

Felhasznált irodalom

http://www.youtube.com/watch?v=5ynGpsRtNHw

http://www.tudtad.com/2012/07/budapest-budapest-te-csodas.html

http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/szilady05c/uploads/Budapestvilgvrossfejldse1.doc

http://www.youtube.com/watch?v=uaMObgSE-Cs

http://www.eletkep.hu/hu/maskep/opera.html

http://www.royalmagazin.hu/eletmod/gasztromania-receptek/3154-budapest-ujra-a-kavehazak-fovarosa-lehet

http://zsebro.blogspot.hu/2010/08/nekem-csak-budapest-kell-i_14.html

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-gundel-csalad-legendai/

52