1

Címzett: dr. Pál Szilvia

Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok - 2

Tisztelt dr. Pál Szilvia!

Kérelmezem, hogy az ügy végleges tisztázásáig vegyék át az illetékességet A XVI. kerületi

Önkormányzattól vagy bízzanak meg egy független testületet. A kérelmem alapja, hogy a kutatásaink

során egyre több olyan dokumentum kerül elő, amely komoly vizsgálatot kíván. Az iratok elemzése

felveti annak lehetőségét, hogy korábban az Önkormányzat a saját érdekeit szem előtt tartva jogsértő

módon hozott döntéseket. A jövőben sem biztosítható az, hogy pártatlanul kivizsgálva, jogszerű

döntéseket hozva ne károsítsa meg a választópolgárait, ne sértse a vallási felekezeteket jogaikban,

hiszen anyagi érdeke fűződik az eredeti tervezetének megvalósításához.

Kérelmem alátámasztása a következő:

1. A terület méretei folyamatosan változtak a hivatalos iratokon Cinkota birtoklap adatai alapján 2 része volt a temetőnek (Melléklet 1). Az egyik 288 nszögöl, ami

1036 m2. Ennek külön (2739) helyrajzi száma volt. A másik terület 3 khold és 982 nszögöl méretű

volt. Ez átszámítva 20796 m2, ami a 2740 telekkönyvi helyrajzi számon volt nyilvántartva már mint

Sashalom területe. A későbbiek folyamán a kisebbik területtel nem tudjuk mi történt, de a

nagyobbik terület szerepel a pl. az FTI (fővárosi Temetkezési Intézet) kimutatásaiban. 1978-as FTI

kimutatás és a 1979.04.17-i Budapest Fővárosi Tanács Közmű és Mélyépítési Főigazgatósági

adataiban is ekkora méretben szerepel. Azonban a BFT közmű és mélyépítő főigazgatóság egy

1979.12.05-i valamint az 1980-as dokumentumában már 20984 m2 szerepel, igaz a ma használatos

helyrajzi számmal jelölve. Van olyan 1971-es FTI dokumentum, ahol 34 hold és 982 nszögöl területet

adnak meg, de ez egyrészt egyértelműen elgépelés lehet, másrészt pedig természetesen nem

hivatalos adatokról beszélhetünk, valamint az 1980-as új helyrajzi számos kimutatás mindenképpen

aktuálisabb adatot ad meg. Az 1972., 1973., 1975-ben és 1978-ban készült FTI iratokban több helyen

szintén a 20795 m2 adat volt megtalálható. Az 1976. évi dátumozású BP.XVI.KER. tulajdoni lap

tervezet I. rész feliratú dokumentumon már 2 Ha 0984 m2 azaz 20984 m2 szerepel. E dokumentum

alapján nem meglepő, hogy a 1999.12.15-én a Bp. Főv. XVI. ker. Önkormányzata által kért

telekmegosztás is ebből az adatból dolgozik (Melléklet 2). Ekkor a területet kettéosztották. A volt

ravatalozó épületét és telkét egy önálló 103739/1 HRSZ-ú 1000 m2 területre, valamint a fennmaradó

103739/2 HRSZ-ú 19984 m2 beépítetlen területté (valójában ez a temető).

Mindezek után a területet értékesíteni kívánó Önkormányzat már a testületi határozatot úgy fogadja

el 2012. 04.04. napján (Melléklet 4), hogy a 103739/2 HRSZ-ú területet 20140 m2 méretűnek

mondja, és azt a Ballada utca 52. számként tünteti fel. A méreteltéréseken túl ez azért is problémás,

mert a Ballada utca 52. a 103739/1 HRSZ-ú terület, ami így nincs sem /A és /B házszámmal vagy más

jelzéssel elkülönítve. A 103739/2 terület pedig semmilyen módon nem kapcsolódik a Ballada

utcához. Az kizárólag az Emlékkő utca, Prohászka Ottokár utca és a Pesti határút felől közelíthető

2

meg. Ami az adatokat hivatalossá teszi, hogy a Takarnet rendszeréből lekérdezett terület méret is

20140 m2-t tartalmaz. Természetesen a telekalakítási tervek és a piaci értéket meghatározó

személyek/cégek (Melléklet 5 és 6) is ezekből az adatokból dolgoztak. Mindezek tisztázása végett

szükséges lenne egy geodéziai felmérés elvégzése valamint a földhivatali nyilvántartás esetleges

jegyzőkönyves pontosítása, mivel semmilyen földhivatali feljegyzés nem utal a méret (20796 m2,

20984 m2 valamint a 20140+1000 m2) változtatásának szükségességére, okára.

2. Kérem a kivizsgálását annak az állításnak, hogy a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2001. január 23-án kelt jegyzőkönyve (Melléklet 3) szerint dr. Horváth Péterné azt mondja: „ez az

ingatlan közpark besorolású volt, amin állt egy lakóépület és ez nem volt kiszabályozva ebből a

területből”. A közpark besorolás nyomát nem találjuk a földhivatali adatokban. Amennyiben ez az

állítás helytálló, akkor az Önkormányzat nem vezettette át azt, így szintén jogsértő az eljárása

miután a területet temető státuszból L4 építési övezetté sorolta át. A korábbi közpark besorolás

tényét megerősítette a Polgármester is szóban, amikor személyesen tárgyaltam vele 2013. elején.

3. A 2012. június 21-én kelt részletes tájékoztatóban az Önkormányzat szándékosan félrevezeti a területet megvásárolni szándékozókat és érdeklődőket (Melléklet 7). Ezen irat 2. oldalán azt írja,

hogy: „A 103739/2 hrsz-ú ingatlan korábban temető volt. Az akkor hatályos jogszabályok szerint

1988-ban lezárásra és kiürítésre került. Ezen felül 2014. december 31-ig amennyiben bármilyen

maradványt talál a tulajdonos, azt a Fővárosi Temetkezési Zrt. térítésmentesen elszállítja”. Ez a

mondat azért félrevezető, mert ekkor már több forrásból is megerősítést nyert az Önkormányzat

számára, hogy a temető nincs kiürítve. A szövegezésben nem csak azt állítja, hogy ki van ürítve a

temető és csak feltételes módban esetlegesen előkerülhető maradványokról beszél, hanem az

előkerülő maradványok elszállítását csak egy rövid ideig vállalja ingyenesen a Fővárosi Temetkezési

Zrt. Ráadásul ilyen szervezet 1994-óta már nincs is, az a mostani Budapesti Temetkezési Zrt.

jogelődje volt. A nem kiürített temető helyén egy építkezés alkalmával előkerülő maradványok után

a telkeken az építkezéssel nem érintett részeken még maradnak emberi maradványok, azok felszínre

kerülése folyamatosan várható évtizedek múltán is, akár talajmozgások akár csak egy faültetés

alkalmával. Ezért kötelezi jogszabály a temető tulajdonosát-kezelőjét a kiürítésre más célú

felhasználás esetén. Mindezek tudatában még ki is köti az Önkormányzat, hogy: „Vevő az ingatlant

megtekintett állapotban vásárolja meg, így Vevő későbbiekben az Önkormányzat felé kártérítési

igénnyel nem élhet”. Ezzel a vevőket nem látható költségek viselésére, vagy hosszas jogi

procedúrára kényszeríti (amit elvileg kizár ugye, bár az csak a megtekinthető dolgokra vonatkozik, a

földben található maradványokra nem, így az jogi értelmezés kérdése, hogy tudhattak-e a vevők a

sok maradványról és a várható költségekről). Arról nem is beszélve, ha egy jogi csatározás

végeredményeként kártérítést kell majd fizetnie az Önkormányzatnak a vevőknek, esetleg vallási

felekezetnek vagy akár magánszemélyeknek, mint hozzátartozónak, akinek a kegyeleti joga sérül

ilyenkor, akkor az az adózók megkárosítása is.

4. Kérem a terület átminősítésének a vizsgálatát, miszerint hogy lehetséges az, hogy az érdekelt fél (XVI. kerület Önkormányzata) állít ki saját magának egy hatósági bizonyítványt az átminősítés

kéréséhez a földhivatali ügyintézés érdekében. Ez táptalaja lehet a visszaéléseknek, mint ahogy az

előző beadványomban is jeleztem, miszerint a terület temető volt az átminősítéskor. Az átminősítés

tényét, jogosságát a környéken lakók nem tudják ellenőrizni. Annak jogszerűségét valamilyen

hozzáértő hivatalnak kellene felügyelnie, de olyannak, akinek nem származhat anyagi előnye belőle.

A földhivatal pedig csak a hatósági bizonyítványt kérte, de annak valóságtartalmát illetve jogi

3

vonzatait, érdekellentétet valamint érdekeltségi viszonyokat nem vizsgálta.

5. A felekezeti temető kérdése is tisztázásra vár. A Budapesti Izraelita Hitközség tájékoztatása szerint nem lehetetlen, hogy állami területen működjön egy izraelita temető, mint ahogyan a Kozma utcai

zsidó temető is fővárosi tulajdon napjainkban is. Azonban a kimutatások elemzése nem ad

megnyugtató választ a terület státuszára, ezért a volt Egyházügyi hivatal iratait is át kell nézni. A

terület tulajdonjoga nem befolyásolja a felekezeti előírásokat, miszerint a sírhely örökre szól. Az

izraelita temetőket az Állam örök használatba adja az izraelita felekezet részére.

Amit ez idáig ki lehetett deríteni:

Cinkota, majd később Sashalom birtoklapján nincs nyoma a felekezeti temetőnek, azonban már az

1944-es légifotón (Melléklet 8) egyértelműen beazonosítható az izraelita temetőrész. A kép bal

oldalán, nyugati oldalon, az kerítéssel elkülönítve látható, valamint az izraelita valláshoz értők

szerint a fényképen elkülöníthetőek a gyermeksírok és a vallási épületek is.

Az 1972 körül keletkezhető FTI irat szerint állami területen volt az izraelita temető 1 db szolgálati

lakással.

1973. dec. 27. FTI irat szerint kezelői jog tisztázás szükséges valamint az izr. temető az állami

területen belül megjegyzés látható az iraton a tanácsi temetők felsorolásánál. Külön részletezésként

az egyházi temetők felsorolásánál szintén szerepel a 9. pontban a Sashalom izr. temető, melynek

tulajdon joga, kezelői joga és területe tisztázás alatt van. A temetőnkénti kimutatásnál is külön

sorban szerepeltetik az állami valamint izraelita temetőrészt.

1974 dec. 31.-én még mindig külön szerepel az FTI irataiban a tanácsi temető, és az izr. temető. Itt

megjegyzik, hogy a tanácsi temető ravatalozóját már 3 db lakássá alakították át, ahol a lakók a

HKI-nek fizetnek lakbért. Az izr. temetői résznél pedig leírják, hogy a tanácsi területén helyezkedik el,

tulajdonjoga tisztázás alatt van (még mindig), és 1 db szolgálati lakás van ott (a MAZSIHISZ szerint az

a temetőőri lakás volt).

1975. június 27-i emlékeztető már egyben kezeli a temetőt, a sírok számát összeadva, sehol sem

említ felekezeti részt, azonban annak tisztázódásáról sem tesz említést. A későbbi iratok már nem

tesznek említést korábbi felekezeti részről. A jogállás tisztázódásáról semmiféle nyom nincs, így

feltételezhető, hogy csak ügyintézői gondatlanságból, nemtörődömségből, a kor vallási és kegyeleti

jogot kevésbé figyelembe vevő ügyintézéséből tűnt el a vallási temető feltüntetése az iratokból.

Figyelemre méltó hogy milyen sokáig volt tisztázás alatt a terület státusza. Valószínűleg már akkor is

hiányosak voltak a háború, valamint a korábbi zsidó üldözések miatt az iratok. Ilyen módon

vizsgálandó, hogy mint vallási sírhelyeket a kezelői jogot vissza kell-e kapnia valamelyik izraelita

szervezetnek. Mind kegyeleti, mind vallási oldalról nézve az izraelita temető területe nem üríthető

ki!

1979. május 17-i és december 05-i BFT közmű és Mélyépítési főigazgatóság levelében utasítják az

Egyházügyi Hivatal vezetőjét, hogy a felekezeti temetők esetén vegye fel az egyházak képviselőivel a

kapcsolatot. Ez azonban a sashalmi temető esetében valószínűsíthetően nem történt meg, mert

eddigre már eltűntek a kimutatásokból a felekezeti megjelölések e területtel kapcsolatosan. (ekkor

már csak 3 lakásról beszélnek az iratok a területen, amit a ravatalozóból alakítottak ki, valamint a

terület méretét 20796 m2-ben és egy másik iratban 20984 m2 határozza meg. Ez nyílván megint sérti

az izraelita felekezet jogait.

6. Pontosítanám az előző beadványban közölt temetési adatokat. A katolikus halotti anyakönyvi adatok szerint a sashalmi temetőbe 1925. október 07-től 1949. december 31-ig temettek 2309 főt. Azonban

4

1956 novemberében ismét volt temetés itt +10 fő, és az egyik megjegyzés rovatba azt írták, hogy

más temetéssel együtt, így nem egyértelműek a számok. 1948. november 21-én eltemettek még itt

+4 főt mint hősi halottat. Összesen 2323 római katolikus temetésről tudunk, és ehhez jön hozzá a

többi felekezet, amit még nem tudtunk összeszámolni. Felvetődik a kérdés a hősi halottak esetében,

hogy a hadisír gondozó szervezetnél milyen nyilvántartott sírok lehetnek ebben a temetőben. Az

minden esetre egyértelmű, hogy 1956-ban is voltak temetések, illetve a kripták felállítása

valószínűleg még 1944 után is sorra került a légi felvétel alapján, ahol a kripták területén még nem

látszik a 14 db kripta csak kevesebb.

7. Külön kiemelném a korábbi szervezetek titkosan kezelt ügyködésüket, a közvélemény kizárását, mint ahogy az látszik az 1979. december 05-én létrejött BFT VB Közmű és Mélyépítési főigazgatósági

határozaton az aláírások alatt látható a „Sajtó nem tájékoztatható!” feliratból. Az ilyen feliratok

számos dokumentumon megjelennek az ügyben, azonban a képkivágások miatt azok nem

mindenhol látszanak ezen dokumentumban. A mostani Önkormányzat az eddigi viselkedésével azt a

benyomást kelti, hogy ehhez a módszerhez ragaszkodva, elfelejtkezve a demokrácia szabályairól

ugyanúgy kíván eljárni, mint az általa mélységesen elítélt „kommunista-szocialista” rendszer.

Budapest, 2014 január 05.

Köszönettel: Eftimiu Andronikos

5

Melléklet 1:

Cinkota-Sashalom birtoklap

1972-1973 közötti javaslat említi az állami területen lévő izraelita temetőt és egy lakást

6

1973. dec. 27. temetők jogának rendezése tisztázatlan

1973 dec. kimutatás tanácsi temetőkről izr. temető állami területen belül

7

1973 dec. kimutatás egyházi temetőkről tulajdonjog tisztázás alatt, izr. temető tanácsi temetőn belül

1974. december 31. FTI javaslatok állami részt

külön említi a 3 a lakással

1974. december 31. FTI javaslatok külön tétel

az izraelita rész, tulajdonjog tisztázás alatt van

8

1975 június emlékeztető

1978. dec. kimutatás - 1

1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./1

9

1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./2

1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /1

1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /2

1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami

besorolás csak

10

1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami besorolás csak, de 4 lakás (izr. tulajdonnal együtt)

1971. FTI irat

Tulajdon lap részlet

11

Tulajdon lap fotó

1978. dec. kimutatás – 2

12

1971. FTI kimutatás hibás adatokkal