crew-pa kft. rtdm nonprofit kft. turizmus_web.pdfkistérség jelentõsen el lett volna maradva az...

Bánk

Berkenye

Borsosberény

Diósjenõ

Felsõpetény

Keszeg

Kosd

Legénd

Nézsa

Nógrád

Nógrádsáp

Nõtincs

Õsagárd

Penc

Rád

Rétság

Szendehely

Tereske

Tolmács

Crew-Pa Kft.

RTDM Nonprofit Kft.

© 2013

Készült az Innoland Khe. megbízásából.

Szerzõ:Dr. Pitlik László

Márta Attila

Grafikai terv:

Q-Print Kft.2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25.

Tel./fax: (+36 28) 416 169 • Mobil: (+36 20) 9575 112E-mail: [email protected] • www.q-print.hu

ISBN 978-963-89702-7-5

Minden jog fenntartva.A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve

elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos!

Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának

elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

3LOVAS TURIZMUS – STRATÉGIAALKOTÁS

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Adatvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Konklúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Érzékenység-vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

TARTALOMJEGYZÉK

4

A történelmi hagyományok, a táj adta lehetõségek, a fenntartható (pl. a növénytermesz-téshez és a talajmûvelés igényeihez képest megfelelõ állatlétszámot jelentõ) mezõgaz-daság, a magasabb hozzáadott értékû turisztikai feladatok irányába való törekvés mind-mind azt sejtetik, hogy a lovas-turizmus hazánkban általában megfontolandó eleme kell,hogy legyen a TDM szervezetek által felölelt turisztikai szolgáltatók portfóliójának. Hogya felsorolt érvek (vö. hagyományos SWOT erõsségei/lehetõségei) valóban igazolhatók-e, ahhoz például szükség lenne arra, hogy a tájat leíró pl. felszín-borítottsági adatok és alovas aktivitásokat jelzõ engedélyezési adatok Európa minden egyes (lehetõleg minél ki-sebb, pl. NUTS3) térségére adottak legyenek. Ebben az esetben fel lehetne tenni a kér-dést: milyen összefüggés van a lovas aktivitásokat jellemzõ engedélyezett szolgáltatókszáma és a környezeti adottságok között? Az elemzés eredményeként a hazai térségek-re (pl. megyékre) felismerhetõ lenne, hogy (különösen a szomszédos régiókhoz képest)a táj okszerû használatában milyen szinten tartunk (pl. túlhasználat?, egyensúly?, alul-használat?).

Természetesen a táj adta lehetõségek mellett egy aktivitás volumenét számos más (pl.gazdasági, kulturális) tényezõ is befolyásolhatja (pl. állatvédelmi rendelkezések szigoraés az adóterhek nagysága valószínûleg csökkenti az állattartási hajlandóságok, míg adiszkrecionális jövedelem nagysága, ill. pl. az ünnepek, szabadságok, szünetek egyen-letes szerkezete és mennyisége növeli a szabadidõs programok, ill. a természeteshezközelibb életformák kialakulásának esélyét.)

LOVAS TURIZMUS – STRATÉGIAALKOTÁS

BEVEZETÉS

5

Sajnos egy európai szintû adatvagyon nem áll az eddigi felmérések alapján rendelkezés-re. Ellenben a magyar közhasznú adatszolgáltatás keretében mûködõ TEIR-ben1 adottegyrészt 2000-re és 2006-ra a felszín-borítottsági adatok település-bontású adatsora(CORINE), ill. 2012-re letölthetõ a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal jóvol-tából (MKEH) a „Nyilvántartásba vett lovas szolgáltatók száma székhely szerint 2012(település)”, ill. „Nyilvántartásba vett lovas szolgáltatók száma telephely szerint 2012(település)” mutató. Mivel a lovaglás térigényes, így a települések határán mindenkép-pen túlnyúló aktivitási formáról illik beszélni. Ezért a település helyett a kistérségi adatokkerültek feldolgozása2.

A felszín-borítottság kapcsán 29 mutató állt rendelkezésre:Állóvizek 2006 (település), Átmeneti erdõs-cserjés területek 2006 (település), Elsõdlegesenmezõgazdasági területek jelentõs természetes formációkkal 2006 (település), Építésimunkahelyek 2006 (település), Folyóvizek és vízi utak 2006 (település), Gyümölcsösök,bogyósok 2006 (település), Homokos tengerpartok dûnék homok 2006 (település), Iparivagy kereskedelmi területek 2006 (település), Kikötõk 2006 (település), Komplex mûvelé-si szerkezet 2006 (település), Lerakóhelyek (meddõhányók) 2006 (település), Lomblevelûerdõk 2006 (település), Nem öntözött szántóföldek 2006 (település), Nem összefüggõtelepülés szerkezet 2006 (település), Nyersanyag kitermelés 2006 (település), Össze-függõ település szerkezet 2006 (település), Repülõterek 2006 (település), Rét, legelõ2006 (település), Ritkás növényzet 2006 (település), Rizs földek 2006 (település), Sport-

1 http://teir.vati.hu 2 http://miau.gau.hu/miau/176/lovasok_2012.xls


ADATVAGYON

6 LOVAS TURIZMUS – STRATÉGIAALKOTÁS

szabadidõ- és üdülõ területek 2006 (település), Szárazföldi mocsarak 2006 (település),Szõlõk 2006 (település), Természetes gyepek és természetközeli rétek 2006 (település),Tõzeglápok 2006 (település), Tûlevelû erdõk 2006 (település), Út- és vasúthálózatok éscsatlakozó területek 2006 (település), Városi zöldterületek 2006 (település), Vegyes er-dõk 2006 (település)

A felszínborítottság nem változik túl gyorsan és jelentõsen, így a 2006-os (befolyásolótényezõként értelmezni kívánt) adatokat össze lehet vetni a 2012-es következmény-válto-zókkal. Amennyiben valaki egy fajta érzékenységvizsgálat formájában elvégzi a 2012-eskövetkezmények és a 2000-es tájhasználati adatok összevetését, majd a 2006-osadatokkal és a 2000-es adatokkal nyert elemzési eredményeket egymással összeveti, ki-rajzolódik annak mértéke, mennyi mozgástere van 5-10 év alatt annak, hogy egy kistér-ség a többiekkel szemben jelentõs átértékelésre kerülhessen?

Az európai összehasonlítási alap helyett vett/vehetõ magyar merítés esetén azok a kistér-ségek, melyek (úgy tûnik) jobban hasznosítják a rendelkezésre álló erõforrásokat, mintmások, nemzetközi összehasonlításban még lehetnek gyengébbek. Azok a térségek,ahol már van olyan belsõ, magyar konkurens, aki jobban hasznosítja az erõforrásait,uniós kitekintésben ezeknél jobb már nem lehet. A nemzetközi benchmarkok azonbanmég lehetnek gyengébbek, mint azok a magyar térségek, melyek más magyar kistérsé-gekhez képest gyengébb pozíciókat vettek fel.

A felszín-borítottsági adatok értelmezésekor az érintetlenebb tájhasználati kategóriák nö-velték a lovas aktivitások mértékét, míg az masszív emberi beavatkozásokként értelmez-hetõ kategóriák a csökkentés irányába hatottak. Az érintetlenség gyanúja azért illik, hogynövekedést indukáljon, mert a táj szépségének élvezetét sejteti. Az iparszerû mezõgaz-daság jelenléte vélelmezhetõen pedig azért csökkentõ hatású, mert már eleve elveszi ateret a lovas aktivitásoktól azzal, hogy pl. egy silókukorica állományban nem illik, de nemis lehet lovagolni.


1. ábra: A fókuszban lévõ kistérségek rangsorpozíciói a 175 kistérség 18 csoportba osztása után(forrás: saját számítások)

8

A 2006-os hazai adatok alapján 2-2 elemzés készült. Egyrészt a székhely szerinti aktivi-tások száma került nagyító alá, másrészt a telephelyek száma. Minden elemzés eseté-ben természetesen elkészült a kötelezõ önellenõrzõ vizsgálat is, mely célja a rendelke-zésre álló adatok alapján elemzésre nem alkalmas objektumok (vö. nem hitelesíthetõelemzési részeredmények) kiszûrése volt.

A székhely és a telephely szerinti elemzés esetében a korreláció relatíve alacsony ésmintegy azonos volt (0.40-0.38). Úgy a nyers nézetek (amikor is a nulla aktivitás helyettnegatív aktivitás is felmerülhetett becslési értékként, ill. töredék regisztráció is lehetségesvolt), mint a racionalizált nézetek esetében (ahol már nem volt megengedett a negatívaktivitás és a törtként elõálló becslések is kerekítésre kerültek annak érdekében, hogyegész értékû székhelyeket és/vagy telephelyeket hasonlítsunk össze a tényadatokkal). A relatíve alacsony korreláció kapcsán és a fókuszált térségek relatíve kevés engedé-lyezett aktivitásának láttán (pl. rétsági kistérségben egyetlen egy kiadott engedély vannyilvántartva) felmerült az elemzõkben, hogy esetlegesen nem minden ténylegesen lé-tezõ aktivitás került eddig engedélyezésre, így az adatvagyon helyessége területi szintenakár jelentõsen is eltérhet egymástól, ill. a kívánatostól. Ez önmagában is azonnali ha-tállyal ahhoz a javaslathoz vezet, hogy a TDM értesítse tagjait, vizsgálják meg/felül azengedélyezési hatósággal való kapcsolatuk részleteit.

A székhely és telephely szerinti elemzések egymással való további összevetését érde-mes a becsült és a tényértékek eloszlásával folytatni: minél nagyobb mértékben tér el


ELEMZÉSEK


egy becslés egy tényértéktõl, annál irracionálisabb maga a megértett jelenségkör. Ennekalapján kijelenthetõ, hogy a székhelyekhez kötõdõ engedélyek megérthetõsége 2-3-szorkevésbé értelmezhetõ (székhely-eltérések: 11, ill. -16, valamint telephely-eltérések 5, ill. -6),mint a telephelyhez kötõdõ engedélyek és a felszínborítottság összefüggése. Ez formállogikai szinten is racionális: hiszen az, hogy adott engedélyt milyen székhelyen jelenti bevalaki, a legkevésbé sem kell, hogy kötõdjön ahhoz a tájhoz, ahol maga a telephely van– az a telephely, mely valódi élmény-potenciállal kecsegtet.

A továbbiakban tehát már csak a telephelyenként kiadott engedélyekre vonatkozómodell eredményei kerülnek értelmezésre. A modellben a Börzsöny térsége és Nógrádmegye kistérségei közül (azaz összesen 8 objektumból) csak a rétsági és a salgótarjánikistérség volt hitelesen elemezhetõ. A 175 kistérségbõl 88:87 volt az arány a hitelességjavára, mely relatíve alacsony korrelációs értékek mellett akceptálható.

A következõkben (a hitelességtõl függetlenül) már csak a számszerû modelleredményekkerülnek bemutatásra. Jelen elemzés hátterében már két további elemzés is rendelke-zésre áll: az ÖKOCSÚCS-elemzés (http://miau.gau.hu/miau/174/CORINE.doc) és egymezõgazdasági potenciált feltáró elemzés (http://miau.gau.hu/miau/175/20130409.doc).Az ÖKOCSÚCS kapcsán felismert ökológiai érintettlenségi potenciál adatokat jelenelemzés is felhasználta annak érdekében, hogy felismerhetõ legyen, mely kistérségekmelyektõl illene, hogy képesek legyenek átvonzani kapacitásokat a lovas-aktivitásokravonatkozóan.


2. ábra: Kistérségek értékelése (forrás: saját számítások)


2. ábra: Kistérségek értékelése (forrás: saját számítások) - folytatás

12

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal lovas-adatai és a felszíni érintetlenség(vö. ökocsúcs direkt értelmezése szerinti irányokkal) összevetése alapján a mellékelteredmények láttathatók:

• a telephely szerinti elemzés racionálisabb, mint a székhely szerinti• a telephely szerinti elemzés alapján a Börzsöny-régió kisebb belsõ átcsoportosí-

tástól eltekintve kiegyensúlyozott• mint ahogy az ö-ko-nkurens esztergomi kistérség is• Nógrád megye hasonlóan kiegyensúlyozott, de a belsõ aránytalanság alapvetõ-

en nagyobb, mint a Börzsöny-régióban• átvonzási zónák (ahol ma relatíve sok a lovas és mind ez a Börzsöny térség kör-

nyékén van és relatíve gyenge a kistérség öko-potenciálja) lehetnek: Budapesti,Veresegyházi, Pilisvörösvári, (Pásztói), Dunakeszi, Budaörsi, Aszódi kistérségek.


KONKLÚZIÓK

13

Amennyiben a 2006-os felszínborítottság adatai mellett a rendelkezésre álló 2000-esadatokkal is azonos modellezési lépéseket hajtunk végre, akkor kirajzolódik annak képe,mennyivel képes a tájhasználat „spontán” (azaz nem a lovas aktivitások által vezéreltátalakulása) hatni a lovas aktivitások engedélyezett vetületének logikusságára.

A 2000-es állapot alapján az esztergomi (az ökocsúcs kérdéskör során, mint konkurens)kistérség jelentõsen el lett volna maradva az ökológia adta lehetõségektõl a többi kis-térség tükrében, míg 2006-ra az esztergomi kistérség tájhasználata annyira átalakult,hogy már nem lett volna indokolt további engedélyek kérése lovas aktivitások számára a2012-es engedélyek számát alapul véve. Az ökocsúcs elemzések alapján konkurensnekvélt kistérség komparatív elõnye tehát mintegy „elolvadt” más gazdasági kényszerek ha-tása alatt a többiek versenypozíciójának egyidejû változása mellett.


ÉRZÉKENYSÉG-VIZSGÁLAT

3. ábra 2006-os (balra) és 2000-es (jobbra) értékelések összehasonlítása (forrás: saját számítások)


A balassagyarmati kistérség mindkét idõszak szerint a nógrádi és/vagy börzsönyi kis-térségekkel szemben stabilan õrzi azon állapotát, miszerint több lovas aktivitásra lennelehetõség. A 2000-rõl 2006-ra való elmozdulás a tájhasználatban (szerencsére?!) a keret-feltételek relatív javulását sejteti, így az engedélyek hiánya továbbra is (ráadásul növekvõmértékben) tetten érhetõ.

4. ábra: A telephely szerinti engedélyek elemzése a 2000-re érvényes ökológiai adatok alapján(forrás: saját számítások)


4. ábra: A telephely szerinti engedélyek elemzése a 2000-re érvényes ökológiai adatok alapján(forrás: saját számítások) - folytatás


A salgótarjáni kistérség 2006-ra relatív hiányt mutat, míg 2000-ben relatív többlete volt azengedélyek számát tekintve. Mivel az engedélyezett aktivitás száma (1) nem változhatottaz egyszeri (2012-es adatvagyon kapcsán), így a (balassagyarmati kistérség mellett)salgótarjáni kistérség (is) a többi kistérséghez képest relatív elõnybe került a tájhasználatátalakulása kapcsán. Vagyis a salgótarjáni kistérségben további fejlesztések tûnnekindokoltnak. Ilyen jellegû benchmarking elemzések nélkül, ahol objektív adatok alapjánértelmezõdik egy-egy problémakör összes releváns erõtere, emberi ráérzésekre alapoz-va nagyon nehéz lenne hiteles kijelentéseket tenni arról, vajon a saját erõfeszítések mi-ként hatnak a saját versenypozícióra, különösen akkor, ha a saját (salgótarjáni) tájhasz-nálat sem javult volna abszolút értelemben. A többi konkurens kistérséggel való össze-vetés tehát képes arra is rámutatni: mi történik egy adott régió értékével anélkül, hogy ottbármi is változott volna önmagához képest. Sõt: ha egy lokálpatrióta romlást érzékelsaját mikrokörnyezetében, az a globális trendek változásának fényében akár relatívelõnyként is értelmezhetõ. Az emberi intuíciók ezen magas komplexitási szinten nehezenadnak már érdemi támogatást a döntéshozóknak. S itt már a demokratikus szavazásoktöbbségi elve sem segít feltétlenül…

A váci és a rétsági, ill. pásztói és szécsényi kistérség teljesen változatlanul kondíciókatmutat mindkét idõrétegben. Vagyis a rétsági, szécsényi és pásztói kistérség relatív aktivi-tás többlettel rendelkezik tartósan, míg a váci relatív kapacitáshiányt sejtet. Az egymás-hoz mért fizikai és lovas-logikai közelség kapcsán a váci kistérség ilyen értelemben arétsági közvetlen konkurenseként fogható fel.

A bátonyterenyei és a szobi kistérség a 2000-es tájélmény-hiányát „spontán” (intuitívan)felismerve 2006-ra egyensúlyba került lehetõségeivel a tájhasználat változása révén.

A nem fókuszált térségek változásai is hasonló jellegûek. A 2000-es évhez képest is el-vonzási hatások értelmezhetõk a börzsönyi/nógrádi térségek által az alábbi „szomszé-dos” és turisztikai küldõ-potenciállal rendelkezõ kistérségekkel szemben: budapesti, ve-resegyházi, pilisvörösvári, dunakeszi, budaörsi, érdi, aszódi kistérség.


A 2000-rõl 2006-ra bekövetkezett tudatos és/vagy spontánnak minõsíthetõ tájhasználativáltozások üzenetét egy kistérségek jobban, mások kevésbé ismerték fel. A tény-alapúszakpolitizálás kultúrájának növeléséhez ilyen jellegû vizsgálatokra lehet támaszkodni,melyek onnantól, hogy egyszer felismerésre kerültek, teljesen automatikusan lefuthatnakminden egyes új adat keletkezésekor.

Az információs szövetkezés és az országos statisztikai adatgyûjtési program (OSAP), ill.a területi információs rendszer (TEIR) logikái értelmében az adatvagyon immár rendelke-zésre áll, a következõ társadalmi szintû fejlõdési lépés (ilyen) egyszerûbb és komplexebbelemzések/jelentések rendszerbe illesztése illene, hogy legyen – hiszen ehhez mindenlehetõség adott. Vállalati szinten ennek kultúráját a vállalati információs rendszerek mármegalapozták (vö. ERP-projektek). A vállalati mérleg tárgyévi és elõzõ évi összehason-lítása ma is szoftveres támogatással történik (vö. beszámoló jelentés). Vagyis immár csakaz érintettek akaratának kérdése, lehet-e a XXI. század által feltárt tudásmenedzsmenteszközökkel, módszerekkel élni a hatásosabb és hatékonyabb döntéstámogatás érde-kében.

ÖSSZEFOGLALÁS

crew-pa kft. rtdm nonprofit kft. turizmus_web.pdfkistérség jelentõsen el lett volna maradva az...

Documents