CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJAXXI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

2010. október - ÁRA: 130,- Ft

A tartalomból

Tehetséggondozás - 7 szokásban(2. oldal)

Gondolatok a reformációról(3. oldal)

Autómentes nap(4. oldal)

Szondafejújítás a vízmérõnél(5. oldal)

A mezõny élvonalában(6. oldal)

Forján ZsoltCsenger Város új polgármestere

2010. október 11-én esküt tett anyolc képviselõ és Csenger pol-gármestere. Felálltak a bizottsá-gok, megválasztásra kerültek atagok, elkezdõdött a képviselõ-testületi munka.

Önkormányzati választási ered-mények:A polgármester-jelöltek ered-ménye:1. Forján Zsolt (Fidesz-KDNP) -1084 szavazattal Csenger várospolgármestereErdõs Tamás (független)- 786 szavazatApáti György (független)- 716 szavazat

A képviselõ-jelöltek eredményei:1. Erdõs Tamás (független) -1237 szavazattal települési kép-viselõ2. Dr. Arday András (független) -1183 szavazattal településiképviselõ3. Kazamér Tibor (Fidesz-KDNP) - 1089 szavazattal tele-pülési képviselõ4. Dr. Komlódy Miklós (Fidesz-KDNP) - 1067 szavazattal tele-pülési képviselõ5. Farkas Miklós (független) -889 szavazattal települési képvi-selõ6. Barcsay István (Fidesz-KDNP) - 888 szavazattal telepü-lési képviselõ7. Dr. Nóta József (független)-862 szavazattal települési képvi-selõ8. Bokor László Lajos (Fidesz-KDNP) - 826 szavazattal telepü-lési képviselõ9. Vincze Zoltán - 816

10. Apáti György - 77511. Szilágyi Sándor - 76912. Bakó Lászlóné - 76113. Dócs Attila - 72014. Dr. Balogh Attila - 71115. Csernyi Endréné - 66516. Jeles Antalné - 57617. Vincze József - 57518. Szeremi Sándor - 57019. Ferenczi Gáborné - 410 20. Papp Tamás - 40121. Dr. Gaál József - 35022. Péter Tibor Ferenc - 34623. Szabó Gyula - 34024. Mester Ferenc - 28125. Katona Gyuláné - 174

Pénzügyi Bizottság:Elnöke:Kazamér Tibor képviselõ Tagjai:Barcsay István képviselõErdõs Tamás képviselõFarkas Miklós képviselõ Szabó Gyula nem képviselõ Barcsai Ferenc nem képviselõ Osváth Elekné nem képviselõ

Szociális és Egészségügyi Bizott-ság:Elnöke:Dr. Arday András képviselõ Tagjai:Kazamér Tibor képviselõ Erdõs Tamás képviselõ Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Ferenczi Gáborné nem képviselõ Nádasdi József nem képviselõ Szeremi Sándor nem képviselõ

Közmûvelõdési, Oktatási, Egy-házügyi, Ifjúsági és Sport Bi-zottság:Elnöke:Barcsay István képviselõ

Tagjai:Kazamér Tibor képviselõ Farkas Miklós képviselõ Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Dócs Attila nem képviselõ Farkas Zsolt nem képviselõ Bartha Gyula nem képviselõ

Összeférhetetlenségi és Vagyon-nyilatkozat-kezelõ Bizottság:Elnöke:Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Tagjai:Erdõs Tamás képviselõ Bokor László képviselõ

A Cigány Helyi Kisebbségi Ön-kormányzat Képviselõi:Nádasdi JózsefElnök LUNGO DROM Bandula KárolyAlelnök LUNGO DROM Varga LászlóJegyzõkönyvhitelesítõ LUNGO DROMTejfel MihályMagyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége

- 2010. október 3-án a csengeriekpolgármesterükké választották.Mit szeretne megvalósítani az el-következõ idõszakban?- Elõször is szeretném megkö-szönni, hogy a lakosok szavaza-tainak, bizalmának köszönhetõenfelhatalmazást és lehetõséget kap-tam arra, hogy terveimet, elkép-zeléseimet nyolc képviselõtársamsegítségével megvalósítsam. Mindannyiuk és jómagam nevé-ben is ígérem, Csenger életét nyu-godtabbá, sikeresebbé tesszük éseskünkhöz híven Csenger javátfogjuk szolgálni. És az ígéretkapcsán szeretném az elsõ sike-rünket megosztani a városla-kókkal. Az elmúlt hónapokbansokat jártam az emberek között,és a beszélgetések során kiderült,hogy az egyik legfájóbb pont és alegnagyobb veszteség a Csenger-Mátészalka vasútvonal megszün-tetése. Örömmel mondhatom,hogy a csengeriek igénye valóravált, mert elképzeléseimnek meg-felelõen, az Országgyûlés elnöke,dr. Kövér László közbenjárásávaldecember 12-én újraindul acsengeri szárnyvonal. Azt gon-dolom, hogy a város fejlõdéseszempontjából elengedhetetlen azis, hogy a megyei döntéshozatal-ban részt vegyünk. A megyei köz-gyûlésbe bekerültem, azonban abizottságokról, az ottani státu-szokról még nincs döntés. Bár-milyen pozíciót fogok is betöl-teni, a térségünket érintõ kérdé-sekben személyesen képviselemmajd Csengert. A közgyûlési tag-ság mellett nagyon komolyangondolom a kistérségi vezetõszerep érvényesítését, mert akistérség egyetlen városának pol-gármestereként ezt kötelességem-nek érzem. A többcélú kistérségitársulási tanács elnöki tisztéérteddig már több eredménytelenszavazáson estünk át. A végleges,eredményes döntést remélhetõlega napokban meghozzák a kistér-ség polgármesterei.-Polgármesteri programjából mi-lyen tervek megvalósítását helyezielõre?- Ahogy már említettem a polgár-mesteri munkát csak a képviselõ-társakkal közösen tudom elkép-zelni. Nagyon fontos, hogy min-den tervünk mögött közös akaratlegyen, mert csak az egyetértésvihet elõre. A csengeri családokmindegyike arról panaszkodott,

hogy nehéz a megélhetés. Tudjuk,hogy a legégetõbb és egyben alegnehezebben megoldható prob-léma a munkahelyhiány. Ebbõlkövetkezõen a képviselõ-testületlegfontosabb feladatának a mun-kahelyteremtést tartom. A spa-nyol befektetõkkel folytatott tár-gyalások eredményeként meg-épülhet városunkban a csökkentmunkaképességû és mellettükegészséges embereket is foglal-koztató központ. Ennek kiala-kításához azonban még idén bekell szerezni a szükséges szak-hatósági engedélyeket. A továbbitervekrõl azt gondolom még nemérdemes beszélni, mert a költ-ségvetés összeállításánál aképviselõk egységes álláspontotalakítanak ki a fejlesztési elkép-zelések vonatkozásában. Az el-indított vagy megpályázott városiberuházásokkal kapcsolatban aztkell tudni, hogy az egészségügyiellátásban minõségi elõrelépéstbiztosító kistérségi járóbeteg-sza-kellátó központ pályázata sajnosmég nem indítható. A szakorvosiórák még nincsenek véglegesítve,ezzel kapcsolatban még egyeztet-nünk kell az Egészségügyi Mi-nisztériummal. Örömmel osztommeg továbbá a lakossággal, hogya szennyvízhálózat kiépítése,felújítása várhatóan tavasszal in-dul. - A hivatali munkával kapcsolat-ban milyenek az eddigi tapaszta-latai?- Még csak pár hét telt el, mostkezdek még belelátni a márelindított folyamatokba. A tes-tület felállt, a hivatali munkaátadás-átvétele megtörtént. Szem-besülnöm kellett azzal a ténnyel,hogy több területen, mint pl. szo-ciális támogatások, a költség-vetésben meghatározott keret túl-lépésre került vagy kimerült.

(folytatás a 3. oldalon)Így szavaztunk

Esküt tettek a képviselõk

2. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. október

Világunkban még mindig sokantabunak tartják a halálról beszél-ni. Más szóval valamiért kerüljükezt a témát. Most néhány gondo-lattal e téma keresztyén meg-közelítésérõl és elfogadásánaktitkáról szeretnék néhány gondo-latot közölni. Közös emberi sor-sunk a halál. A halál megváltoz-tathatatlan, de viszonyunk hozzámegváltoztatható, s ebben lehetés szükséges segítenünk egymást.A halál értelméhez tartozik az is,hogy az életet "egyszersmin-denkorivá" teszi, s ezzel meg-menti az elposványosodástól,mert különben semmi sem volnasietõs, semmi sem volna igazánérték.

Az ember a halált közösségiélményként élte meg korábban.A hagyományos társadalmakbana halálnak közös rituáléja volt. Amagyar református - különösen -falusi hagyományok is errõltanúskodnak: a halott siratás, abúcsúztatás, a szertartásnak kö-zös megélése: együtt sírni, együtténekelni, együtt kiásni a sírt,majd együtt betemetni. A halálközösségi dimenzió volt, s ennekkifejezése volt a temetés utánihalotti tor is. S mára már csupánannyi maradt meg ebbõl, hogy avasárnapi istentiszteletre hívjuk agyászolókat, és ott felolvassuk azelhunyt nevét, életkorát és a szol-gáló gyülekezet közösségébenimádkozunk a gyászolókért, há-lát adva elbocsátott szerettükföldi életéért. Egyben rámuta-tunk a feltámadt - halált legyõzõJézusra-, aki utat készített szá-

munkra az Õ országába. A közösség osztozik az egyénterhében, segít megélni a gyászt,a veszteséget elszenvedett sze-mélyeknek. Nem csak a temetés,hanem a halálra való felkészülésis közösségi ügy volt.A halál azonban jelen korunkbanegyre inkább az egyes emberügyévé lett. Az egyik legna-gyobb félelem: egyedül meghal-ni, magányban, a kórházi ágyon.Távol azoktól, akiket szeretek,akik szeretnek. A halálélménymagányos élmény. Ez is az egyikoka annak, hogy nem beszélttémává vált a halál mai moderntársadalmunkban. Így nem csakaz, aki meghal, hanem a gyászo-ló is egyedül marad szenvedé-sében. Néhány évtizeddel ezelõttaz emberek többsége otthonszületett és otthonában is haltmeg. A modern társadalom azon-ban nem tud mit kezdeni a halál-lal. Eltávolítja, elkendõzi a prob-lémát, s még a haldoklónak is ha-zudik. Iróniával mondhatnánk:manapság meghalni sem divatosdolog. A tömegkommunikációseszközök reklámjai és különfélemûsorai, azt a hatást keltik,mintha a földön élõ emberektöbbsége szép és fiatal lenne.Ebben a környezetben mindenutalás a halálra egyszerûen illet-lenségnek tûnik.A halál nem csak közösségi di-menzió, s nem csak egyenként éliát az ember, hanem az a mi refor-mátus biblikus hitünk, hogy Istenvelünk van. Közösséget vállalvelünk a szenvedésben, a halál-ban és a halál után is. Mindentõl,

mindenkitõl elszakít a legna-gyobb magány, a halál, de Isten-tõl nem tud elszakítani. Közmon-dásként szokták mondani: "Istennélkül lehet élni, de Isten nélkülnem lehet meghalni."Ebben az esztendõben is a halot-tainkra való emlékezés idejébensokan ki fogunk menni a teme-tõkbe. Talán nem lesz hiábavalóelgondolkodnunk a fenti gondo-latokon. Az a megemlékezésugyanis rólunk szól. Nagyon lé-nyeges, hogy hogyan gondolunka már korábban eltávozott sze-retteinkre, és hogyan gondolunka majdani távozásunkra. Nemmindegy, hogy hogyan akarjukfelhasználni a hátralevõ, aján-dékul, lehetõségként kapott ke-gyelmi idõt. Adja Isten, hogyrendezõdjenek bennünk a gondo-latok. Tudjunk, merjünk, és adottidõben akarjunk is a halálrólgondolkodni és beszélni. Kívánok - nem csak ezekre a na-pokra - bátor gondolkodást, ha-nem vissza és elõre tekintveKrisztusra hagyatkozást mindenolvasó számára. Köszönjük megIstennek, hogy eltávozott szeret-teink, életünk részei lehettek,akiken keresztül teremtõ és for-máló Istenünk tarthatott a ke-zében bennünket. Õ nem akarmellõled hiányozni a temetõksírhantjai mellett sem. Egy belsõcsendben akarja hallani hitvallóés reménykedni tudó imádságai-dat. Ne feledd, hogy aki hiszÕbenne, ha meghalt is élni fog.

Bartha Gyula református esperes-lelkipásztor

A Halottak Napja közelébenGondolatok a halálról "A magyar közoktatásnak két

sarkalatos kérdése van: az integ-ráció és a tehetséggondozás." -tudtuk meg Kazamér Tibor igaz-gatótól. Az elõbbi lényege, hogya különbözõ képességû és fej-lettségi szintû tanulók együtt,egy közösségben kerüljenekoktatásra, ezen belül a társadal-mi és tudásbeli hátrányok eny-hítése, csökkentése a kiemeltfeladatunk. Természetesen emellett a törekvésünk mellettugyanilyen fontos prioritás a jóképességû tanulóink tehetség-gondozása is. A cél eléréseérdekében speciális figyelmetkell fordítanunk az egyesterületeken kiemelkedõen tehet-séges, valamint a lemaradó ta-nulók képzésére, nevelésére.

Biztosítanunk kell a tehetségiskolai keretek közötti felis-meréséhez, gondozásához, vala-mint a kiegyensúlyozott tanul-mányi, közösségi teljesítménytámogatásához szükséges szak-mai-módszertani ismereteket apedagógusok részére.Intézményünk 2009. októbe-rében sikerrel pályázott az isko-lai tehetséggondozás keretében,a "TÁMOP 3.4.3-08/2"-es szá-mon nyilvántartott NFÜ kiírás-ra. Konzorciumi partnerünk, aKölcsey Ferenc Körzeti Álta-lános Iskola együttmûködé-sének eredményeként 2010. jú-niusában egyszerre két helyszí-nen vette kezdetét az "Esély-növelõ tehetséggondozásCsenger városában és Csen-gersima településen" elne-vezésû, nagyszámú pedagóguskolléga bevonását igénylõ pro-jekt. Kiemelt feladatként kezeljük apályázat során a tehetséges fia-talok szociális helyzetébõl fa-kadó esélykülönbségek mérsék-lését. További cél, hogy aszemélyre szóló tehetséggondo-zást végzõ pedagógusaink és azáltaluk mentorált tanulóink

minél jobb feltételek mellettkapcsolódhassanak be az Or-szágos Tehetségsegítõ Hálózat-ba. A konstrukció keretében - aMagyar Géniusz ZászlóshajóProgram részeként - a tehetsé-ges és a lemaradó tanulókkalvaló integrált foglalkozás való-sul meg a tehetséggondozás és afelzárkóztatás módszereivel,amely hozzájárul oktatásunkminõségének és hatékonyságá-nak javításához, az IntegráltTehetségsegítõ program célki-tûzéseivel összhangban.A fent nevezett célok elérése ér-dekében idén egy, - a tengerentúlon és Nyugat-Európában mársikerrel adaptált - FranklinCovey nevével fémjelzett mód-szer, a "7 SZOKÁS" program-

csomag tréning-sorozatávalkezdtük el a munkát. Az érdemitevékenységek több ciklusrabonthatók és a felkészítés perió-dusai során kialakul egy olyanalkalmazásképes ismeretanyag arészt vevõ kollégákban, mely-nek átadása révén megnyílik azút olyan tehetségeink kibon-takozása elõtt is, akik eddigkevésbé tudták megmutatni abennük rejlõ "géniuszt". Olyantovábbképzésekrõl van szó,melyek tanulóink tehetséggon-dozását kívánják elõsegíteni apedagógusok eredményes-ségének javításán keresztül. Különbözõ módszertani tech-nikákkal, fejlesztõ füzetekkelminden tanulóban tudatosítaniakarjuk az Õ személyes ér-tékességét, hogy a saját életénekvezetõje s azt, hogy az életvalamilyen területén Õ nagyontehetséges. Életvezetési, kész-ségfejlesztési stratégiát alakí-tunk ki a bevont tanulók (200fõ) vonatkozásában. Az elsajátí-tott ismereteket heti rendszer-ességgel 1+1 órában adják át acélcsoport diákjainak, akikbeépítik mindennapjaikba az újéletvezetési ismereteket.

Tehetséggondozás - 7 szokásban

Különleges eseménnyel zárta aszeptember 1-jei tanévnyitó ün-nepségét a "Petõfi Sándor" Álta-lános Mûvelõdési Központ ésKönyvtár, Pedagógiai Szakszol-gálat általános iskolájának ve-zetése. KezdeményezésemreBartha Gyula református esperesa Jóisten áldását kérte a 667 ta-nuló, kedves szüleik és az intéz-mény valamennyi dolgozója éle-tére, valamint a 2010/11-es tanévsorán végzendõ oktató-nevelõ te-vékenységükre.Szintén az idei tanév sikerességétés eredményességét hivatott szol-gálni a görög katolikus parókus,Ignác András tanévnyitó szentliturgiája, amelyet a tanulók lelkiegyensúlyának meglétéért celeb-rált, és ezt követõen személyen-ként áldott meg minden egyesmegjelent kis nebulót.Országunk és városunk életébenis fontos mérföldkövet jelentett apolgármester és - kisebb létszámú- képviselõ-testületi tagok meg-választása. Sok városlakó érzel-meit és lelkét felkavaró választáseredményeként a megválasztottvárosvezetés tagjait 2010. októ-ber 17-én Bartha Gyula esperes úra vasárnapi ünnepi istentiszteletreinvitálta. A népes gyülekezet elõttáldást kért az új polgármester és a

képviselõ-testület tagjai életére ésCsengert felemelõ munkájukhoz.Megható, mi több, lélekemelõ je-lenet volt amikor Dr. Arday And-rás a képviselõ-testület nevében, atemplom mennyezetén olvasható,Diószegi István idejében íródott, -1745-ben Csengerben iskolaigaz-gató-pap és orvos volt egysze-mélyben, aki saját pénzén készí-tette el a református templomkazettás mennyezetét - Malachiáskönyvébõl származó ószövetségiidézettel köszönte meg ezt a je-lenlévõk számára az emlékezeteseseményt: "És feltámad nektek,akik félitek az én nevemet az

igazságnak napja, és gyógyuláslesz az õ szárnyai alatt..."Képviselõ úr bizakodását fejezteki affelõl, hogy városunkban bé-kesség és harmónia költözik azemberek szívébe.Napjaink emberi értékeket vesz-tett, sokszor erkölcsi tartást is nél-külözõ világában minden olyantevékenység, esemény, ami hoz-zájárulhat ahhoz, hogy az em-berek élete boldog, megelégedett,kiegyensúlyozott lehessen kie-melten fontos mindannyiunkszámára. Az ehhez vezetõ úton azáldásból sosem elég.

Kazamér Tibor

Az áldásból sosem elég!

Csenger és a városkörnyékközéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ BizottságFõszerkesztõ:

Mesterné Juhász BeátaSzerkesztõség címe:

4765 Csenger, Ady u. 14.Kiadja: Csenger Város Önkormány-

zata, Csenger Ady u. 14.Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,

Csenger Város jegyzõjeISSN 0866-2576

2010. október CSENGERI HÍRMONDÓ 3.

1956- ra emlékezve telt meg a Mû-velõdési Központ színházterme ok-tóber 23-án délután, ahol Forján Zsoltpolgármester köszöntõ gondolataitkövetõen Dr. Tilki Atilla országgyûlésiképviselõ mondott ünnepi beszédet:"Visszaemlékszem azokra a képekre,amelyekkel az akkori gimnáziumi tan-könyvünk volt tele, olyan képekre,amelyek azt igyekeztek sulykolni ben-nünk, hogy elvetemült gazemberekvoltak az 56-osok. De az a kép is elõt-tem van, hogy százforintosokat gyûj-tenek a forradalom alatt, a forradalomáldozatai hozzátartozóik számára egyurnában, egy budapesti utcában. Majdmegismertem édesapám és kereszt-apám történetét, akik nem voltak nagyhõsök, de felszálltak arra a kocsiragyerekként, fiatalként amelyik a nyír-egyházi börtönbe ment azért, hogykiszabadítsák a politikai foglyokat.Megértettem az elõzõ ciklusban, aparlamentben József Atilla sorait:"fortélyos félelem igazgat". Hiszen ahatalom csak a túlélésre koncentrált,nem törõdve azzal, hogy mérhetetlenkárokat okozott az országnak."Az Ady Endre Gimnázium tanulóinakszínvonalas mûsorát követõen, azemlékezõk koszorút helyeztek el akollégium falán lévõ emléktáblánál,majd ezt követõen a Hõsök terénél aforradalom emlékére állított kopja-fánál.

Megemlékeztünk 1956-ról

Bár október végén és novemberelsõ napjaiban sokan mennek kia temetõkbe emlékezve halot-taikra, mégsem feledhetõ a jelesnap, október 31-e, a Reformációünnepe. Az egész országbannemcsak központi ünnepek van-nak, hanem mindenütt templomiistentisztelet az egyház megúju-lásának napján. Hála Istennek,hogy már elmúlt az az idõ, hogyha hétköznapra esik október 31-e, és a templomokban megszó-lalnak a harangok, akkor voltak,akik azt kérdezték az elmúltévtizedekben, hogy ki halt meg?Kinek harangoznak? Ma márnem csak az általános mûvelt-séghez tartozik hozzá, hogy azemberek tudják, hogy mit isjelent a Reformáció, hanem azonfelül is ismerté vált egyre nagyobbkörben ennek az ünnepnek ajelentõsége. Szatmári Reformá-tus Egyházmegyénk 73 gyüle-kezetének van egy központi ün-nepsége is. Minden évben Má-tészalkán, a reformáció közelinapján du. koszorúzzuk meg egymegemlékezõ mûsor kíséretébena város központjában felállítottKálvin János szobrát. Ezt kö-vetõen a város Mûvelõdési Köz-pontjában (Színháztermében),mintegy 2 órás mûsorral emlé-kezik az Egyházmegye kül-döttsége és a helyi reformá-tusság. E helyszínen, Egyházke-rületünk Püspöke, aki egyben aReformátus Zsinatunk elnöke is,Fõtiszteletû Dr. Bölcskei Gusz-táv is ünnepi megemlékezõ be-szédet tart. A mintegy 2 órás,színvonalas mûsort követi este 6órai kezdettel Mátészalka egyikreformátus templomában a köz-

ponti egyházmegyei reformációsünnepi istentisztelet, amit esorok írója, a Szatmári reformá-tus Egyházmegye esperese szo-kott mindig tartani.Természetesen ünnepel egészSzatmári Református Egyház-megyénk minden gyülekezete, ésa világon minden, a reformációidejében született KeresztyénEgyház. 2010-ben egy kiadványis napvilágot láthatott, Ragasz-kodjunk hitvallásunkhoz cím-mel. Ez a kis 15 oldalas kiad-vány gondolatokat közös a refor-mációról két igehirdetés anya-gában. A gondolatok, országunkegyik legnagyobb evangelizá-torának, igehirdetõjének a gon-dolatait hozzák. Cseri Kálmán,Budapest, Pasaréti ReformátusEgyházközség már nyugalombavonult lelkipásztorának gondo-latai, amibõl néhány sort magamis szeretnék idézni."1517. október 31-én LutherMárton a wittenbergi vártemp-lom kapujára kiszögezte híressévált 95 tételét. Ebben az írásbanmegpróbálta röviden össze-foglalni, miben tér el az egyháztanítása és gyakorlata a Szent-írástól. Célja az volt, hogy térjenvissza az egyház vezetõsége ésminden tagja Istennek a Bib-liában kijelentett akaratához Ez avisszatérés, visszaformálódás,reformálódás volt a célja min-dannak, amit a reformátorok tet-tek.A XVI. Századi egyház, refor-máció tehát nem hitújítás.Semmi újat nem hirdettek areformátorok ahhoz képest, amia Szentírásban található. Ellen-kezõleg: vissza akartak térni az

eredetihez, a jézusihoz, ahhoz,ami évszázadokon át deformáló-dott, oly mértékig, hogy abbanaz idõben már pénzért kínálgat-ták a bûnbocsánatot. Azt a bo-csánatot, amit egyedül az élõIsten adhat ingyen, kegyelembõl,Jézus érdeméért a hívõnek. Sok-sok bibliai igazság vált hangsú-lyossá a reformációban. Az isérdekes, hogy mi volt erre azakkori egyház válasza, ami a mainapig érvényes. Idõszerû tehátminden ma élõ református ke-resztyén ember számára a Zsi-dókhoz írt levél felszólítása:ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.Mivel Isten Igéjén keresztül ha-talmas munkát végzett, ezért ad-ták az emberek kezébe a nemzetinyelvekre lefordított Bibliát.Hadd olvassa mindenki! Ezértkerült az istentisztelet közép-pontjába az igehirdetés. Ezért hangzott újra és újra azevangélium, hogy az Isten nél-küli reménytelen helyzetbe ke-rült emberen csak az Isten Fia, amegváltó Jézus Krisztus tudsegíteni, de Õ segített, mert egy-szeri és tökéletes áldozatávalörökre üdvözítette a megszentel-teket. Egyedül a benne vetett bi-zalom, a benne vetett hit segít kiminket elesett állapotunkból.A felismerésekbõl kristályoso-dott ki a négy solus, a reformációtanításának gerince.1. /SolusChristus - egyedül Krisztus aközbenjáró Isten és emberekközött és egyedül az Õ érdeméértkapunk bocsánatot és üdvös-séget. 2./Sola Scriptura - egyedüla Szentírása hatvanhat könyve azaz Istentõl ihletett kijelentés, amieligazit minket a különbözõ kér-

désekben, és az un. Szent hagyo-mány nem. 3./Sola gratia - egye-dül Isten kegyelmébõl kapha-tunk üdvösséget és nem érde-meink jutalmazása gyanánt.4./Sola fide - egyedül a hitünkkeltudjuk ezt elfogadni, megragad-

ni, a magunk számára is érvé-nyesnek tekinteni. Ez volt a re-formátorok hitvallása, és õk ra-gaszkodtak a hitvallásukhoz."

Bartha Gyulaesperes-lelkipásztor

A tatárfalvasi beruházás az Eu-rópai Unió támogatásával, azEurópai Regionális FejlesztésiAlap társfinanszírozása mellett,és Önkormányzat által biztosí-tott saját forrás bevonásával va-lósul meg.

A beruházás elszámolható össz-költsége: 30. 500. 508,- Ft - eb-bõl támogatás: 28.975.482,- Ft- az Önkormányzatot terhelõsaját forrás: 1. 525. 026,- FtA felújítás 1464 fm. utat érint,összesen 6037 m2 területen.A Projekt az Észak-AlföldiOperatív Program, Önkor-mányzati utak fejlesztése akomplex programmal keze-lendõ LHH térségekben elne-

vezésû pályázati kiírás kere-tében valósul meg, az Észak-Alföldi Regionális FejlesztésiÜgynökség Nonprofit Kft, mintROP Közremûködõ Szervezetközremûködésével.A projekt nyitó rendezvényétmegtisztelte Janza Frigyes, aNemzeti Fejlesztési ÜgynökségLHH Fejlesztési ProgramirodaVezetõje, aki örömét fejezte ki aberuházással kapcsolatban. Be-szédében elmondta, hogy az ittlakók életminõségének javítása,az infrastruktúra fejlõdése, ahelyben, és környéken lakókéletkörülményeinek kedvezõbefolyása illetve a foglalkoz-tatási feltételek kedvezõ ala-kítása érdekében a fejlesztésnélkülözhetetlen volt.Gaál Vilma Polgármester Asz-szony a projekttel kapcsolatbanelmondta, hogy a beruházássalaz Önkormányzat célja a ver-senyképesség növelése, a gaz-dasági fejlõdés elõsegítése, azelérhetõségi feltételek javítása,a munkahelyek, nevelési- okta-tási intézmények, szolgáltatá-sok könnyebb elérhetõségénekbiztosítása lakosság életszín-vonalának javítása érdekében.

Október 31. - Gondolatok a reformációról

(folytatás az 1. oldalról)

További problémát jelent a köt-vény hasznosításával kapcsolat-ban korábban hozott döntés akamatok rendezésérõl. Jelenleg ajogosan elvárt bevételek elmarad-nak a tervezettõl, ezzel kapcsolat-ban haladéktalan tárgyalást kez-deményeztem a befektetéseketkezelõ bankkal. A 2010-es évutolsó heteiben tehát a legkie-meltebb feladat az önkormányzatstabilitásának megõrzése és ajövõ évi költségvetés elõkészí-

tése. A jövõt illetõen az önkor-mányzat és intézményeinek mû-ködtetésében számítok az intéz-mények és a hivatal dolgozóinaka tapasztalatára, és a jövõben is kiszeretném kérni a csengeriekvéleményét a várost érintõ ügyek-ben. Bízom benne, hogy az elmúlthónapok során kialakult szemé-lyes beszélgetésekre a jövõben isnyitottak lesznek a lakosok, ésmegosztják velem elképzelése-iket, hogy közösen vihessük elõrea várost.

- mjb-

Forján ZsoltCsenger Város új polgármestere

Szamostatárfalva belterületi éskülterületi útfelújítás

4. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. október

Felsõoktatási hallgatókszámára

"A típus"

A pályázatra azok az önkormány-zat területén állandó lakóhellyelrendelkezõ, hátrányos szociálishelyzetû felsõoktatási hallgatókjelentkezhetnek, akik a képzésrevonatkozó keretidõn belül, teljesidejû (nappali tagozatos) alap-fokozatot és szakképzettséget e-redményezõ alapképzésben, mes-terfokozatot és szakképzettségeteredményezõ mesterképzésben,egységes, osztatlan képzésbenvagy felsõfokú szakképzésbenfolytatják tanulmányaikat.Az 51/2007. (III.26.) Korm. ren-delet a felsõoktatásban részt vevõhallgatók juttatásairól és az ál-taluk fizetendõ egyes térítésekrõl1. § (2) bekezdése értelmébennem részesülhetnek Bursa támo-gatásban a katonai illetve rend-védelmi felsõoktatási intézmé-nyek katonai illetve rendvédelmiképzésben részt vevõ hallgatói. A középiskolai akkreditált isko-larendszerû felsõfokú szakképzés-ben részt vevõ tanulók nem jogo-sultak a Bursa Hungarica ösztön-díjra.Doktori (PhD) képzésben részt-vevõk nem felelnek meg a pá-lyázati kiírás feltételeinek.Külföldi intézménnyel hallgatóijogviszonyban állók nem jogosul-tak a Bursa Hungarica ösztön-díjra.Az ösztöndíjra pályázhatnak a2010. szeptemberében tanulmá-nyaik utolsó évét megkezdõ hall-gatók is. Amennyiben az ösz-töndíjas hallgatói jogviszonya2011. õszén már nem áll fenn, úgya 2011/2012. tanév elsõ félévéreesõ ösztöndíj már nem kerül fo-lyósításra.Az ösztöndíjra pályázatot nyújt-hatnak be azok a hallgatók is,akiknek a hallgatói jogviszonya afelsõoktatási intézményben apályázás idõpontjában szünetel.Az ösztöndíj folyósításának fel-tétele, hogy a 2010/2011. tanévmásodik félévére már beiratkoz-zon a felsõoktatási intézménybe.Az ösztöndíj idõtartama 10 hónap,azaz két egymást követõ tanul-mányi félév (2010/2011. tanévmásodik, illetve a 2011/2012.tanév elsõ féléve).Az ösztöndíj folyósításának kez-dete legkorábban: 2011. március.Az ösztöndíj-folyósítás feltétele,hogy a támogatott pályázó hall-gatói jogviszonya a 2010/2011.tanév második félévében megfe-leljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázóhallgatói jogviszonya nem felelmeg a pályázati kiírásnak, a tá-mogatott az ösztöndíjra való jogo-sultságát elveszíti.Az ösztöndíjat minden pályázatifordulóban újra kell pályázni.Az ösztöndíj csak azokban a hó-napokban kerül folyósításra, ame-lyekben a pályázó beiratkozotthallgatója a felsõoktatási intéz-ménynek. Azokban a hónapokban, amelyek-ben a hallgató hallgatói jogvi-szonya szünetel, az ösztöndíj fo-

lyósítása - a folyósítás véghatár-idejének módosítása nélkül - teljesegészében szünetel.Az elnyert ösztöndíjat közvetlenadó- és TB járulékfizetési kötele-zettség nem terheli, azonban azadóalapot növelõ jövedelemnekszámít. (Az adóterhet nem viselõjárandóságokról lásd a személyijövedelemadóról szóló 1995. éviCXVII. törvény 3. § 72. s) pont-ját).A pályázó pályázata benyújtásá-val hozzájárul ahhoz, hogy a fel-sõoktatási intézmény hallgatóijogviszonyáról az OKM Támo-gatáskezelõ Igazgatóságának, il-letve a támogató önkormányzat-nak tájékoztatást nyújtson.A pályázatot az állandó lakóhelyszerint illetékes települési önkor-mányzat Polgármesteri Hivata-lánál írásban, a hivatalban hozzá-férhetõ pályázati ûrlapon, a pá-lyázó által aláírva, egy példány-ban, a kötelezõ mellékletekkelellátva kell benyújtani.A pályázat benyújtási határideje:2010. október 29.A pályázat kötelezõ mellékletei:1. A felsõoktatási intézmény általkitöltött eredeti Jogviszony-iga-zolás.2.Igazolás a pályázó és a vele egyháztartásban élõk egy fõre jutóhavi nettó jövedelmérõl.3. A szociális rászorultsága iga-zolására okiratok.A pályázati ûrlap csak a fentmeghatározott kötelezõ mellék-letekkel együttesen érvényes, va-lamely melléklet hiányában apályázat formai hibásnak minõsül.Pályázat a hátrányos helyzetû,rossz anyagi körülmények közöttélõ hallgatóknak szól.A pályázatok elbírálása soránelõnyt élvez a pályázó, ha:� az öregségi nyugdíjminimumot(28.500 Ft-ot) az 1 fõre jutó havijövedelem nem haladja meg, � árva vagy félárva,� családjában levõ eltartottak szá-ma három vagy annál több, gyer-meket nevel,- egyedül neveli gyermekét,- valamilyen betegségben szen-ved, rokkant vagy a családban fo-lyamatos ellátást igénylõ betegvagy rokkant van- kollégiumi ellátásra jogosult, dehelyhiány miatt abban nem része-sült.A települési önkormányzat 2010.november 23-ig saját maga bíráljael a beérkezett pályázatokat: A pályázó az elbíráló szerv dön-tése ellen fellebbezéssel nem él-het.A települési önkormányzat dönté-sérõl és annak indokáról 2010. de-cember 6-ig írásban értesíti a pá-lyázókat.Csenger Város Önkormányzata2010. december 6-ig az önkor-mányzat hirdetõtábláján, a Csen-geri Hírmondóban, a helyi TV-ben, és a város honlapján hozzanyilvánosságra az ösztöndíjpá-lyázat keretében nyújtott támoga-tások összesített adatait.A Bursa Hungarica FelsõoktatásiÖnkormányzati Ösztöndíjrendsz-er jogszabályi hátteréül a felsõok-tatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

törvény valamint a felsõoktatás-ban részt vevõ hallgatók juttatá-sairól és az általuk fizetendõegyes térítésekrõl szóló 51/2007.(III. 26.) Korm. rendelet szolgál.

Felsõoktatási tanul-mányokat kezdeni kívánó

fiatalok számára"B típus"

A pályázatra azok az önkormány-zat területén állandó lakóhellyelrendelkezõ, hátrányos szociálishelyzetû fiatalok jelentkezhetnek,akik:a) a 2010/2011. tanévben utolsóéves, érettségi elõtt álló középis-kolások; vagyb) felsõfokú diplomával nem ren-delkezõ, felsõoktatási intézmény-be még felvételt nem nyert érett-ségizettek;és a 2011/2012. tanévtõl kez-dõdõen felsõoktatási intézménykeretében teljes idejû (nappalitagozatos) alapfokozatot és szak-képzettséget eredményezõ alap-képzésben, egységes, osztatlanképzésben vagy felsõfokú szak-képzésben kívánnak részt venni. A pályázók közül csak azok ré-szesülhetnek ösztöndíjban, akik2011-ben elõször nyernek fel-vételt felsõoktatási intézménybeés tanulmányaikat a 2011/2012.tanévben ténylegesen megkezdik.A 51/2007. (III.26.) Korm. ren-delet a felsõoktatásban részt vevõhallgatók juttatásairól és az ál-taluk fizetendõ egyes térítésekrõl1. § (2) bekezdése értelmébennem részesülhetnek Bursa támo-gatásban a katonai illetve rend-védelmi felsõoktatási intézmé-nyek katonai illetve rendvédelmiképzésben részt vevõ hallgatói. A középiskolai akkreditált isko-larendszerû felsõfokú szakképzés-ben részt vevõ tanulók nem jogo-sultak a Bursa Hungarica ösztön-díjra.Az ösztöndíj idõtartama 3x10 hó-nap, azaz hat egymást követõtanulmányi félév.Az ösztöndíj folyósításának kez-dete a 2011/2012. tanév elsõ fél-éve, keresztféléves képzés eseténa 2011/2012. tanév második fél-éve.Az ösztöndíj-folyósítás feltétele,hogy a támogatott pályázó hall-gatói jogviszonya a 2011/2012.tanév elsõ félévében illetvekeresztféléves képzés esetén a2011/2012. tanév második félévé-ben megfeleljen a pályázati kiírás-nak. Amennyiben a támogatottpályázó hallgatói jogviszonyanem felel meg a pályázati kiírás-nak, a támogatott az ösztöndíjravaló jogosultságát elveszíti.A pályázat benyújtási határideje:2010. október 29.A pályázat kötelezõ mellékletei:1. Igazolás a pályázó és a vele egyháztartásban élõk egy fõre jutóhavi nettó jövedelmérõl.2. A szociális rászorultsága igazo-lására okiratok.

A pályázás további feltételeimegegyeznek az "A" típussal!Lásd még a város honlapján:

www.csenger.hu

Csenger Város Önkormányzat Pályázati felhívása aBursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati

Ösztöndíjpályázat elnyeréséreAz európai autómentes nap (nemhivatalosan: autómentes világnap;egy 1998 óta minden évben szep-tember 22-én megtartott - a társa-dalom környezettudatosságát erõ-síteni hivatott - rendezvénysorozat,amely fel kívánja hívni az emberekfigyelmét� a megnövekedett autóforgalomokozta környezeti, baleseti prob-lémákra,� a közlekedési mód felelõsségtel-jes megválasztására,� a fenntartható, környezet- ésemberbarát közlekedés elõnyeire,� a közösségi, a kerékpáros és agyalogos közlekedés fejlesztésénekszükségességére.A rendezvény egyik hosszú távúcélkitûzése az, hogy rávegye arendszerint autóval munkába, isko-lába vagy kikapcsolódni járó pol-gárokat, hogy az utazáshoz fen-ntartható alternatív közlekedésimódokat vegyenek igénybe. Ilyenmódon hozzá kíván járulni a pol-gárok egészségének és élet-minõségének javításához. 2002-ben több mint 40 magyar városbantartották meg az autómentes napot.2007-ben Magyarország 64 önkor-mányzata csatlakozott a szeptem-ber 22-én megrendezett esemény-sorozathoz. A csengeri Családsegítõ és Gyer-mekjóléti Szolgálat munkatársai azANTSZ munkatársa Gáti Viktóriasegítségével 2010. szeptember 22.-én rendezett a csengeri általánosiskolások részére színes progra-mokat, mellyel az autómentes kör-nyezet fontosságára szerettük volnafelhívni a gyerekek és szüleik fi-gyelmét. A rendezvényt BajnayBenõ tisztifõorvos nyitotta meg, derészt Dr. Arday András fõorvos Úra rendezvényen. Az esemény lebo-nyolításának zökkenõ mentességeKarasiné Karasi Ildikó a család-

segítõ szolgálat vezetõjének kö-szönhetõ, aki sokrétû feladatot vál-lalt magára a megszervezés éslebonyolítás során. Legelõször a meghirdetett rajzver-seny eredményei kerültek kihirde-tésre, melynek témája természete-sen az autómentes környezettu-datosság volt a kis diákok szem-szögébõl. A legjobb alkotásokatajándékkal jutalmaztuk, két kate-góriában az alsós korosztály kö-zött, de ettõl függetlenül, akik rész-vettek a rajzversenyen apróbb juta-lomban részesültek.Ezután indult útnak Csengerben afelsõ tagozatosokból álló "bicikliskomvoly", melyet Papp Szilárd ahelyi iskola pedagógusa és Sza-mosszegi Péter a családsegítõ szol-gálat munkatársa vezettet, de emellett rendõri kíséretet is biztosí-tottak a gyerekek részére a bale-setveszély megelõzése miatt.A diákok nagy része szellemiilletve ügyességi vetélkedõn vehe-tett részt. A feladatok levezénylé-sében nagy segítségünkre volt azÁNTSZ munkatársa, aki sok öt-letes szellemi feladatot biztosított agyerekek számára: például, mottótkellet választaniuk és verset írni azegészséges életmódról, közlekedésitáblákkal kapcsolatos tesztek stb.A ügyességi feladatokat elvégzé-sére az iskola KRESZ-pályájánkerült sor, ahol kerékpárral kelletvégre hajtani a feladatokat. Avetélkedõ levezénylésében Szilá-gyi Sándor és Balogh Attila peda-gógusok vettek részt.A nyertes csapatok részére egy -egy pizzát ajánlott fel a Virág Sö-rözõ, melyet ezúton is szeretnénkmegköszönni. A gyerekek a ren-dezvény ideje alatt forró teát éskekszet, valamint almát fogyaszt-hattak.

Autómentes nap

Választási eredmények a kistérség településeinCsengersima Települési Önkormányzat: Polgármester: Költõ Zoltán -függetlenTestület: Bóné László - független, Ju-hász Imre - független, Mezei Csaba - független,Zolcsák Károly - függtelenCsengerújfalu Települési Önkormányzat: Polgármester: Zsiga Mihály FIDESZ-KDNPTestület: Bulyáki Sándor, Márián Miklós, Takács Miklós, Dr. Turi Róbert (független)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Gerebenné Lakatos Éva, Nádasdi Pál, NádasdiAdrienn, Lakatos Sándor Béla (LUNGO DROM)Komlódtótfalu Települési Önkormányzat: Polgármester: Szabó Árpád FIDESZ-KDNPTestület: Balogh László Miklósné, Barna Kálmán, Szakács Ferenc, Tóth Elemérné(független)Pátyod Települési Önkormányzat: Polgármester: Pethõ András FIDESZ-KDNPTestület: Fekszi Tamás János, Tóth János (FIDESZ-KDNP) Riczu János Gyuláné,Zsenyuk Ferenc (független)Porcsalma: Települési Önkormányzat: Polgármester: Kanyó Imre FIDESZ-KDNPTestület: Császár Ferencné, Turbucz Andrásné (FIDESZ-KDNP), Fehérné NémethIldikó, Dr. Fülöp Magdolna, Kanyóné Mándi Mária (független) ,ifj Bagaméri László(Jobbik)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Horváth Antal, Ötvös Barnabás, Varga Katalin(MAGYARORSZÁGI CIG DEM SZÖV), Szilágyi József (LUNGO DROM)Szamosangyalos: Települési Önkormányzat: Polgármester: Erdõs Albert FIDESZ-KDNPTestület: Adorján György, Balogh István, Tóth János (független) Kiss József Zsolt(Jobbik)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Bognár József, Farkas Elemér, Jónás József, JónásMiklós (LUNGO DROM)Szamosbecs: Települési Önkormányzat: Polgármester: Gaál Sándor FüggetlenTestület: Fodor Attila, Karikás Gyuláné, Sólyom Sándor, Vincze Erzsébet (független)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: ifj Varga Géza, Kõszegi Ferencné, Varga Géza,Kõszegi Józsefné (LUNGO DROM)Szamostatárfalva: Települési Önkormányzat: Polgármester: Gaál Vilma FIDESZ-KDNPTestület: Boros János (FIDESZ-KDNP), Bódi Miklós, Fási József, Varga Lajos(független)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Farkas Lajos, ifj Farkas Lajos, Papp László, VajdaDezsõ (LUNGO DROM)Tyukod: Települési Önkormányzat: Polgármester: Nagy Miklós FIDESZ-KDNPTestület: Bereczky István, Biró Marianna, Czibere József, Kerezsi Józsefné, RáczZsigmond, Dr. Szentesi György (független)Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Horváth Lajos, Kapitány Erzsébet, LakatosZoltánné, Lakatos Kálmán (MCF FÓRUM)Ura: Polgármester: Mosolygó Miklós FIDESZ-KDNPTestület: Szarka József (FIDESZ-KDNP), Csáki Tiborné, Ignát Miklós, Orosz Pál(független)

2010. október CSENGERI HÍRMONDÓ 5.

Ratkó Lujza (Nyíregyháza) jutatta el ezt a fotót, melyen 1956-ban egycsengeri nagyvásár jellegzetes pillanatát látjuk. Abban az idõben avásárok a mai Cipõgyár helyén voltak megtartva, s látjuk, hogy a mamár erõsen keresett szilkék, csuprok és egyéb cseréptermékek még gar-madával álltak vevõre várva.

Tóth Éva (Budapest), egykori csengeri gimnáziumi tanuló kedvesemlékeket idézõ képet küldött. Az 1968-ban készült fotón aGimnázium elsõ beat zenekara - a Ramses együttes elsõ formációja ját-szik egy klubdélutánon. Abban az idõben minden valamirevaló gim-náziumnak volt saját zenekara. A felszerelésrõl és a színvonalról mostne essék szó, mindenesetre, akkor az igényeket tökéletesen kielégítette.

Fábián József (Csenger) az idén negyven éve készült felvételén aGimnázium (Kossuth u) udvarát tekinthetjük meg, melyen katonaisátrakat látunk. Ugyanis, 1970 nyarán itt Csengerben ifjúsági építõtá-bor mûködött, az árvízi újjáépítést segítve. A fiatalok a honvédségvezetésével az Újtelep házait építették.

Önök küldték

Idén szeptember 17-18-án került megrendezésre a 9. Almafesztivál. Az esõellenére a fõzõcsapatok és a fellépõk jó kedvvel fogtak hozzá a hangulatmegteremtéséhez. A Szent István tér hamar megtelt a hagyományõrzõételek, almás sütemények kínálatával. Aki épp nem sütögetett, az a szín-padon elõadott vidám, sokszínû mûsorban gyönyörködött. Az esti órákigazi nosztalgiahangulatát pedig a Neoton koncertje biztosította.

9. Almafesztivál

Sokszor váratlan helyeken talál azember városunkról, Csengerrõl szólóadalékokat. Nemrég került kezembeegy könyv, melynek címe: "A ma-gyarországi hadjárat 1949". Alcí-me: Orosz szemtanuk a magyarszabadságharcról. (Európa könyv-kiadó Bp. 1988).Ebben a könyvben az 1949-es oroszinvázió tisztjei emlékeznek vissza ahadjárat fontosabb eseményeire,csatáira, de még érdekesebbek azoka részek, melyek az orosz tisztekszemszögébõl látjuk szokásainkat,népünket, városainkat, falvainkat.A számunkra érdekes visszaemlé-kezést A.O. Sztreng nevû cári tisztírta a Russzkajá Sztarina címû újság1889-es évfolyamában. Róla annyittudunk, hogy a megszálló sereg II.hadtest törzsének elsõ segédtisztjevolt a gyászos emlékezetû 1849.évben. Annak az évnek októberébenegy Simánd nevû faluban voltakelszállásolva, ahol a fegyverletételhírét kapták. Simánd egy romántöbbségû település Arad megyében,és itt volt birtokos az a család,akinek "vendégei" volt, s olvassuk asegédtiszt visszaemlékezését a házi-gazdáról: "�.Kedves házigazdámatCsengerynek hívtáék. Nagyon gaz-dag földbirtokos volt, akinek õseiegy szintén Csenger nevû várost isuraltak, de ahogy a nemzetség sza-porodott, úgy aprózódott el a birtok.A család egyik ága Katalin cárnõuralkodása idején Orosz-Lengyel-országban telepedett le, s utódai mais élnek Oroszországban. Én azon-ban nem is hallottam ilyen nevûcsaládról. Már tizennnégy év telt elazóta, amikor az újságban elõszörolvastam Csengeri ezredesnek, azutolsó lengyel lázadás idején végre-hajtott dicsõséges hõstetteirõl. Majdújabb tíz év telt el, amikor Polta-vában összebarátkoztam az ezredesbátyjával, a jó és nemes lelkû IvanOszipoccsal, aki Szevasztopolbansebesült meg"

Eddig az idézet. Mit is lehet leszûrniebbõl városunkra nézve. Nagyonvalószínû, hogy ama simándi föld-birtokos, akit Csengerynek hív-tak,kedvezõ színben akarta magátfeltüntetni a cári tiszt elõtt, hogy õseiCsengert "uralták". Ugyanis sem-miféle ilyen nevû családról nemtudunk a korábbi évszázadokból. Aztény, hogy volt a XIX. század kö-zepétõl egy Csengeri-Mayer- nevûbirtokos itt, Szatmár vármegyében,innen Csengerbõl származhattak,ezért vették fel nemesítéskor aCsengeri elõnevet. Ugyanis õkzsidók voltak. Az ám, de 1848 elõttnem is lehetett földbirtok a zsidók-nak. Tehát ezt a vonalat elvethetjük.Mindenesetre valami kapcsolódásialapja kellett, hogy legyen a Csen-gery névnek. Legvalószínûbb, hogyegy nevesebb csengeri nemesi fami-lia lesodródott Arad vármegyébe, sott, idegen környezetben megkülön-böztetésül vette fel, vagy adták nekia Csengery- nevet.Az is a valós, hogy a család egyikága Katalin cárnõ (1684-1727) ural-kodás alatt Orosz-Lengyelországban

telepedett le, hiszen leszármazottja-ival a visszaemlékezõ tiszt késõbbtalálkozott is. Nemkülönben a fentemlített személyekrõl okleveles, hi-teles forrásokból is tudunk. Így pél-dául Csengery Kszarevij Oszipovics(1816-1880) a cári hadseregbenezredesként kitüntette magát az1863-as lengyel felkelés leverésében(erre ne legyünk büszkék!!), mígbátyja Csengery Ivan Oszipovics cáritisztként, a krími háborúban, Sze-vasztopol védelménél (1853-1856)megsebesült.Felettébb érdekes lenne az oroszkatonai levéltárakban kutakodni, va-jon mi lett a Csengery Oszipovi-csokkal a késõbbiekben, lehetséges,hogy az elsõ világháborúban mégnéhány csengeri katona harcolt isellenük Galíciában, az is elképzel-hetõ, hogy a bolsevista terror alattkiirtották a családot, vagy a pol-gárháborúban haltak ki. Még az semelképzelhetetlen, hogy a II. világ-háború alatt ismét szembekerültekmint szovjet katonák a csengeribakákkal a Csengery Oszipovicsoktávoli leszármazottjai.

Csenger a magyar irodalomban IV.

A "Szent Flórián" Tûzoltó ésVízimentõ Egyesület tagjai- akiktevékenységi körükbõl adódóanszorosan kapcsolódnak a Szamosfolyóhoz - az elmúlt hétvégén fel-újítási munkálatokat végeztek afolyóban található mintavételezõberendezésen. A vízmérõért felelõs cég, a debreceniszékhelyû MARAG Komplex Vál-lalkozási Kft. ügyvezetõje, Kun Bélaaz állomás mûködésével kapcsolat-ban elmondta, hogy "A Szamos par-ton 1978-ban épül "vízmérõház"vízrajzi állomás céllal épült (FE-TIVIZIG), ami részben vízrajzi ada-tok gyûjtésére - vízállásmérés, il-letve vízminõség vizsgálatok céljárais - szolgált volna a gyakori Román-oldali vízszennyezés miatt. A Sza-mos vízállás változási tartományamintegy 10 m. Az épület konzolosankinyúló része a legnagyobb vízszint(LNV) fölött van.A vízminõség vizsgálatokhoz amintavizet szivattyúk juttatták volnafel az állomás laborhelyiségébe. Aszivattyúkat egy a rézsûben lefek-tetett 700 mm átmérõjû acélcsõbenengedték le a Szamosba. A Szamosnagy hordalékszállítása és a hor-dalék kirakódása miatt ezek a szi-vattyúk hamar mûködésképteleneklettek, emiatt a vízminõség vizsgálatnem is mûködött. A korábbi kia-lakítás berendezései még jól láthatókaz épület lábánál lévõ aknában.

1997-98-ban kezdõdött az USAközremûködésével az US-AID prog-ram, melynek keretében ez az állo-más is megújult. Az 1999-ben vég-zett kivitelezési munkák során avízmérõházat felújítottuk, belül az újigényeknek megfelelõen átalakítot-tuk. A vízkivétel céljára új technoló-gia került kialakításra, melyneklényege, hogy a folyómederbe egyacél állványcsõ került beverésre,amely a palástján perforálva van. Acsõben egy úszószerkezet van elhe-lyezve speciális csõcsatlakozások-kal, amely a vízfelszínrõl és a víz-szint alatt kb. 20 cm mélységbõlvesz vízmintát. A két fajta vízmintátegy-egy 1/2"-os tömlõ vezeti fel avízmérõházba a rézsûben lefektetettátm110 KPE védõcsõben elhe-

lyezve. A mintavíz mozgatását egy,az épületben elhelyezett speciálisszivattyúegység végzi, amely órán-ként veszi a mintát. A mintavéte-lezéskor egyben vissza is öblíti acsöveket, így viszonylag stabil a mû-ködése. Az 1999-ben a folyóme-derbe beépített állványcsövet már ezelsõ évben elhajlította a jég, ezért2001-ben újra felvonultunk, a sérültállványcsövet kijavítottuk, ill. egymegerõsítésre került sor. Ekkoralakult ki a ma is látható háromlábúkeretszerkezet, amely azóta bírja aterhelést. Az állomásról, és a mértvízminõségi eredményekrõl aw w w . r i v e r m o n i t o r i n g . h uweboldalon található bõvebb infor-máció."

Fodor László

Szondafelújítás a vízmérõnél

6. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. október

Lassanként túl is vagyunk az õsziszezon közepén, és még mindigtartjuk a dobogós helyezésünket.(október 22.) Ez a csapat tehátmár összeforrott és egységes,mert tud küzdeni, harcolni azeredményért. Eddig csak egy ide-genbeli vereségünk van - ezt iskétgólos elõnybõl voltunk képesekelérni. Hazai pályán egyelõreveretlenek vagyunk, de a dön-tetlenek már elgondolkoztatóak.Mert ami kudarc volt Porcsalmaellen, az a listavezetõ Csahollyalszemben szép fegyverténynekszámít. Reméljük a szezon végéignem fog elfáradni a csapat, studjuk tartani ezt a pozíciót, mertinnen már jóval nyugodtabbankezdhetjük a tavaszi, befejezõ sze-zont.

IX. 11. Pont mi ne gyõznénkBeregdaróc - Csenger 0-2 (0-1)Volkán Roland edzõ idézi fel azeseményeket:Ezidáig ugyancsak rapszodikusanszerepelt az újonc csapat, és ezenkívül egy ismeretlen gárdávalszemben mindig nagyobb tétje éskockázata van a meccsnek. En-nek tudatában utaztunk el. Az el-sõ percektõl mi irányítottunk, ésmindennél többet mond az, hogynegyedóra elteltével már kezdtékhúzni az idõt. Csak idõ kérdésevolt a mieink gólja, ami aztán a30. perc körül jött el. A Volkánbuktatásáért megítélt szabad-rúgást Katona 25 méterrõl iszo-nyú erõvel tûzte a hosszú sarok-ba (0-1). A hazaiak ekkor mégpróbálkoztak, a 38. perc tájánadódott számukra a meccs egyet-len helyzete, de a védelmünkjóvoltából kínálkozó gól helyettaz öltözõjük tetejére rúgták a lab-dát.Szünet után is a mieink volt apálya, de a kapu elõtt megállt atudomány, jobbára csak kapkod-tunk. Végül Tóth Zoli vitte dû-lõre a dolgot, a 70. percben Ha-lász Norbi beadását kapásbólokosan begurította a hálóba (0-2). A lefújásig szép csendesen teltel az idõ, ezért volt meglepõensajnálatos, hogy az utolsó per-cekre beállt Juhász Feri orrcsont-ját egy harcias hazai veterán min-den különösebb ok nélkül szi-lánkosra törte. Kár volt ezért adicstelen befejezésért, mertamúgy egy sportszerû meccsenértünk el a gyenge ellenféllelszemben sima gyõzelmet.

IX. 18. Gyötörtük egymástCsenger - Vámosoroszi 0-0Rossz sejtéseink voltak, mikor alagymatag hazai támadások után -a 10. percben egy kiugró csatárralszemben már csak Valentin kapusállt- és szerencsére mentett. A 16.percben megint neki kellett egylecsapódó labdát megszelídíteni,és már a második vendéghelyzetvolt, mi pedig még nem tudtunkgólhelyzetet kialakítani. Errehúsz percig kellett várni, innentõlazonban beindult csapatunk, de avendégek védelme magabiztosanzárt. Hiába játszottunk egyértel-mûen fölényben, a gépezet valah-ogyan csikorgott, nem voltunkigazából gólveszélyesek. Ráadá-sul slusszpoénként a 46. percbenújfent a mi kapusunknak kellettbravúrt bemutatnia.Szünet után sem tudtunk fogást

találni az ellenfelen, változatosmezõnyjáték csordogált, de mint-ha mi játszottunk volna jobban. Abeíveléseinket azonban rendrekivágták, a kapu elõtt elbizonyta-lankodva állítgattuk, igazítgattuka labdát. A 76. percben villantunkigazán, ekkor egy percen belül kétkihagyhatatlan helyzetet sikerültelbaltázni, ilyen lehetõség márnem adódott a késõbbiekben...Persze a vendégek kapusa brillí-rozott, egyszerûen kivédte a sze-münket, vagy pedig mi tettüknaggyá� Nem mondhatjuk, hogynem akarta csapatunk a gyõzel-met, de nem volt elég tervsze-rûség, ötletesség a játékunkban. Avendégek számára gyõzelemmelfelérõ döntetlenben a kapusuknakvolt döntõ szerepe.

IX. 25. Elszalasztott gyõzelem...Kölcse - Csenger 4-2 (1-2)A történtekrõl Volkán edzõ tájé-koztat:Számunkra csodálatosan kezdõ-dött a meccs, a jó képességû köl-cseieknek húsz perc alatt két góltrúgtunk. Szépségdíjas volt azelsõ, Tóth Zoli ugratta ki La-katos Sanyit, aki becsapva vé-dõjét a hosszú sarokba lõtt (0-1). Ugyancsak élményszámbament öt perc múlva a következõ,egy bedobás után a jobboldaliötös sarkáról Sajó Laci ollózta ahosszú ficakba (0-2). Visszafor-díthatatlanná lett volna vezeté-sünk, de a 30. perc táján a kipat-tanó labdát Szilágyi öt méterrõlmellé trafálta, de a foci már csakilyen. A félidõ végén azonban mikaptunk gólt, egy szöglet utánkapusunk kezébõl spiccelték ki alabdát, a hazai színekben tevé-kenykedõ bíró azonban szabá-lyosnak vélte a gólt (1-2).Szünet után fergeteges rohamok-ba kezdtek a hazaiak, a szûk pá-lyán nagydarab csatáruk nemtudott úgy állni, hogy ne a kapunkelõtt legyen, s mellesleg fognisem nagyon tudtuk. Támadásttámadás követett, nem bírtuk anagy nyomást és a 60. percbensikerült egy beadásból egyen-líteniük (2-2). Most aztán nemvolt megállás, rúgtak-vágtak, ésmentek elõre - ami ilyen állásnála legtermészetesebb. Furcsa kö-rülmények között kaptuk a vár-ható gólt, a játékvezetõi feldobottlabda "érdekes" módon a haza-iakhoz került (3-2). Nem szoká-som a bírókra kenni a rossz já-tékkal elért vereségeket, de itt,ezen a pályán érzékelhetõ volt va-lamiféle segéderõ jelenléte. Szin-te már a lefújás elõtt egy bedobásután nem figyeltünk eléggé, és akavarodásból õk jöttek ki jobban(4-2).Kár volt ezért a vereségért, hiszenbiztos vezetés után következett beaz összeomlás.

X. 2. Nem erre számítottunkCsenger - Porcsalma 3-3 (2-2)Könnyed, közönségszórakoztatómeccsnek ígérkezett a sereghajtókegyikével, s ehelyett idegfeszítõcsata lett a javából. Pedig tíz per-cig mi támadtunk, de aprópasszosjátékunk nem volt eredményes. Ekkor, a 11. percben egy hosszanelõrevágott labdára befutó csatártkapusunk elütött, de a megítéltbüntetõt elhibázták a vendégek. Nemsokára, a 13. percben mi

büntettünk, Katona mesterilágy beívelését az érkezõ La-katos István fejelte be (1-0). Denem tudtuk igazából magunkhozkaparintani az irányítást, a por-csalmaiak nem adták fel, védel-mük szilárd volt, támadóékükpedig mindig galibát okozott. A25. percben elõretörõ csatárukatkapusunk elcsapta, a 11-est most-már be is rúgták és ezzel egyen-lítettek (1-1). Még erõteljesebbenjátszottak, jó tíz percig a térfe-lükre sem tudtunk átmenni, csa-táraik leckét adtak gyorsaságból,tért ölelõ átadásokból, aminekeredményeképp a 43. percben egyhosszú elõreadásból már meg isszerezték a vezetést (1-2). Nemsokáig örülhettek, mert egy per-cen belül válaszoltunk, Volkánszép megoldással a kint állókapus felett ejtette be a labdát ahálóba (2-2).Szünet után sem játszottunk job-ban, de legalább már adódtakhelyzeteink, viszont az oldalpass-zok lassították akciónkat. Nemlátszott a két csapat közötti me-zõnybeli különbség, a 70. percbenkét vendégcsatár elõtt ment el alabda kapunk elõtt. Ebbõl kön-nyen lehetett volna gól, de a 88.percben Katona-Osváth összjá-ték után Szilágyi laposan lõtt ahálóba (3-2). Már-már zsebünk-ben volt a három pont, mikorszinte az utolsó percben helyzetnélkül, egy nem várt meglódulás-ból egyenlített a teljesen esélyte-lennek vélt vendégcsapat, (3-3),akik õszintén szólva megérde-melten vitték el az egy pontot, ésugrottak fel ezzel jelentõsen a ta-bellán.

X. 10. Majdnem meglepetés...Nagydobos - Csenger 2-5 (0-4)Így látta Volkán Roland edzõ:Már maga a meccs lejátszása isbonyodalmakat okozott a hazai-aknak, az ificsapatuknál annyihamis igazolást talált a biró, hogya játékot nem is engedte. Veszekedés, elnöki és szakosztá-lyi lemondások elõzték meg teháta mérkõzést, és ez jó elõjelnekmutatkozott.Ez be is jött a pályán, hiszen azegész elsõ félidõben mi uraltuk apályát. A 20. perc körül Volkánbuktatásáért szabadrúgást kap-tunk, amit Katona Pali jó 35méterrõl félelmetes erõvel éspontossággal lõtt a hálóba (0-1).De nem unta meg a gólgyártást, ráöt percre már Lakatos beadásátértékesítette (0-2). Ekkor mégellenállhatatlan volt a csapat, kor-szerû, helyenként látványos focitjátszottunk. A 30. percben Laka-tos Sanyi baloldalt üres terü-letre mozdult be, szép labdátadott középre, amit testvére,Pisti fejelt a hálóba (0-3). A gól-parádé folytatódott, pár percre ráPankotai vitte fel szép súlypon-táthelyezéssel baloldalt a lab-dát, begurított labdáját Volkánátlépte és Csontosnak kötelezõ-vé vált gólt lõni (0-4). Egy ilyenelõny, fõleg hazai pályán mindencsapatot megroppant, innen márnincs mit keresni. Nagydobos aszünet után bebizonyította azellenkezõjét, és majdnem megle-petést okozott. Bátran kitámadtak,fáradhatatlanul rohamozták ka-punkat. A 60. perc táján egy kapuelõtti kavarodásból az ide-oda

pattogó labdát beszenvedték ahálónkba (1-4). Mi csak megba-bonázva, bénultan néztük az ese-ményeket, és az újabb kapott gólt.A 75. percben jobboldali támadásvégén berobbanó csatárt Zámbómár csak visszahúzni tudta, (ezkiállítás volt!), a büntetõt biztosanértékesítették (2-4). De még nemvolt vége a meccsnek, és még két-három százszázalékos hazai gól-

helyzet következett, de kapusunkszenzációs formában védett...Csontos aztán a 85. percbenmegnyugtatta a kedélyeket, egyszöglet után földre lefejelt lab-dája védhetetlennel bizonyult(5-2).Tanulságos meccs volt ez ajavából, hogyan lehet négygólos,már-már behozhatatlannak látszóelõnyünket veszélybe sodorni...

A mezõny élvonalában�

Az U-13-as csapat folytatja jóhazai sorozatát, most október 15-én ismét gyõztek. Csenger-Napkor 3-0. Edzõ: Szabó FerencA serdülõk (U-16) is tartják jóformájukat, a kiemelt 12 csapatos

serdülõ utánpótlás bajnokságbanõk is az élbolyban tanyáznak.Október 15-én itthon kényelmesgyõzelemmel küldték padlóraNapkor fiataljait. Csenger - Nap-kor 12-1. Edzõ: Barcsay István

Utánpótlás foci

A kézilabdásoknál nemrégenindult be a bajnokság. Túl sok jótnem tudott mondani Balogh Attilajátékos-edzõ, mindenesetre biz-tosított mindenkit arról, hogycsapat azért van, az ifis kor-osztállyal együtt 21 igazolt já-tékos alkotja a keretet. Örven-

detes az is, hogy a pénzügyi vo-nalon egyelõre minden rendbenvan. A bemutatkozás nem igazánsikerült, hazai pályán a nagyobbjátékerõt felvonultató, jobb fel-tételek között mûködõ nyírségi-ektõl vereséggel kezdtünk:Csenger - Nagykálló 22-33

Kézilabda

Miskolcon rendezték meg a ha-gyományos észak-magyarországiRégiós Serdülõ Bajnokságotszeptember 18-19-én. A több me-gyét is átfogó versenyen a 9induló diákunk többsége igen jóeredményekkel kvalifikáltattamagát az országos döntõbe. A 13 éves leányoknál Szabó Kitti(8.a) 600 méteres síkfutásban az1.helyet megszerezve régiós baj-nok lett, Lakatos Andrea (8.a) az5, Szabó Zsófi (8.a) a 6.helyenvégzett.A 2000 méteren Szabó Kitti dup-lázott, itt is bajnoki címet szer-zett, Lakatos Andrea 3.helyen értcélba.A 3000 méteres gyaloglásbanSzabó Zsófia kiváló idõered-ménnyel sietett be a célba, õ isrégiós bajnok lett.A 14 éves lányok közül Boros Ad-rienn (8.a) sprinterünk 100 és 300méteres síkfutásban a 4. helyetérte el. Apáti Renáta (8.a) a 3000méteres gyaloglásban izgalmashajrában megvédte tavalyi bajno-

ki címét.A 14. éves fiúk is iparkodtak, Ju-hász Balázs (8.a) a 2., míg Pás-kuly Gergõ (8.a) a 3. helyen értcélba a 3000 méteres síkfutásban.Dobóatlétánk is letette névjegyét,Zsiga Zsolt (8.d) diszkoszvetés-ben a 2. helyre dobta be magát.Ezt követõen a megyei rendezésûdobógálán remek dobásaival adiszkoszvetésben korosztályosmegyei bajnok lett!

Bár a 15 éves lányok már csakfélig-meddig a mieink, de a felké-szülés nagy részét itthon végezték,ezért emlékezzünk meg róluk is. Aversenyen õk már természetesen aNyíregyházi Vasvári Pál Gimná-zium sporttagozatosaiként indul-tak Osváth Krisztina 300 méte-ren aranyérmet szerzett, 800-onpedig a 2. helyen végzett. BeczõAlexandra nyerte a 800 méteressíkfutást, 400 méteren a 2. lett.Gaál Izabella 1500 méteres sík-futásban 1 helyével a régió baj-nokaként végzett.

Atlétika - szép koraõszi sikerek�

Legutóbbi számunkban nem sokjót írhattunk az ifik teljesít-ményérõl, azóta viszont örven-detes eredményekrõl számol-hatunk be, mert az utóbbi 4 mecs-csen 12 pontot zsebeltek be. Ezpedig bíztató a jövõre nézve. Mertaz nem lehet igaz, hogy egy 400-600 lelkes kis faluban több tehet-

séges ifista lenne, mint nálunk..Eredményeik:Beregdaróc - Csenger 4-2Csenger - Vámosoroszi 3-0Kölcse - Csenger 1-2Csenger - Porcsalma 4-1Nagydobos - Csenger elmaradt0-3 Csenger - Nyírcsaholy 1-4

Feltámadtak az ifik