Dr David C. Korten

lsBN 978-9ó3- 662-268-8

,llilI||||||ll[lil[[ll

Devto C. KoRTEN

Gyilkos yagyhumánus

gazdaság

l(AlRosZ

TNqlulJKairosz Kiadó r Budap est, 2009

O David C. KortenO Kairosz Kiadó, 2009 TARTALoM

Hungarian translation @ Békefi József

Elsó alkalommal megjelentette:

Berrett_Koehler publishers,Inc,, San Francisco, CA, USA ELÓSZó A MÁGYAR KIÁDÁSHoZ,.............................,.....,........9

Minden.iog fcnntartva! li,LÓSZÓ AZ EREDETI KIÁDÁSHoZ,..,..,.....,.,....,,..............,....15

Copyright O 2009 by The People-Centered Development Forum

Am eredeti címe: LRESZAgenda íor a New Economy ú1 cazoasÁcRA VAN sZüKsEG....................... .................,....23

From Phantom 'tüí'ealth to Real r 7ealth

l, Fn;r,zrr

Fordítorta: BÉrrrr Józsrr NÉzzüNr ror,rBrÉ e roryóN,......,....,...................................25

Szaklektor: Dn. CsATH MÁGDÁ2.Fqrznr

Borítóterv: A uer e.r,xrurstÁK }É,s A pÉNzcsINÁLÁs spoRTJÁ......,...35Rrse Hrlre

3.FqnznrISBN: 978-963-662_268-8 Á vÁLÓsÁGos ÁRUr plecÁNex lr.rtnNerívÁle,.....,,,..47

A kiadásért felel BrDó GyöRcy, 4,Fqxzxr

a K,{rnosz Krr.oó iigyvezet je FnlszÍnrs nenrÁcsor,ÁsNÁr, rorn rBrr, ......................, 57

Nyomdai elókészítés:

Knopró GÁson IL RÉSZÁPÉ,NZVILÁG FELSZÁMoLÁSA ...............67

5.FtlnznrA pÉNzvILÁG rcezr cÉr.]e..,,.... .............69

6.F4tztr 74.FqszxrKar,ózor nÉcrx És MosT.......,,,....,.................,,.......,...........79 Oneue rr,Nöx tr;övrNoó rrszÉor

7.Frlxztr Á NEMZETHEZ.... ............,........,,,,,...,,,,,,,179

Á ra.NtovcezoacsÁc ueces Áu..........,......................,,87 15. Falrzrr

8. Frlrzrr Ha e NÉp vtzrt, a vnznróx <övptlr.............,..,......,. 189

A nrnooer,ur ronszex vÉct,....,.....,......,...,......,......,..........99

KóSZöNETNYILVÁNíTÁS ..............,........205

III. RESZ A szERzÓRÓL ..................zo7

A VALÓDI JÓL-LET GAZDASÁG TEENDÓI....,,....,,..,.,...,...ll1

9.Fr;rztrMr rBr,r ez puIEREKNEK?.........,......,................,,,...,,...,,. 1l3

l0. FrlnznrLí,Nyrces pnronITÁsoK,....,,....,,....,...,,.....,....,......,...,....... r25

l1. Fa;Eznr

A rrnryr pIAc FELszÁBADírÁse,,....,,...,,..,,.,...,,.,...,,....... 139

12. FqxznrA velóoI ;ó1-1ÉT GAzDAsÁGÁNAr pÉNzücyr

szorcÁrrurÁseI.....,.....,,.........,,,,...,,..,,.....,...,,,....,,...,.....,,...,l59

73, FxlxztrEr,rr e varóor ;ór-rÉr cezoesÁcleN......,,....,....,....., 171

IV. RESZVÁLToZTASSUK MEG AJöVóT! ....,....,...,....................,.....,..I77

ELÓSZO A MAGYAR KIADÁSHOZ

Epítsétek í|já gazdaságotokat saját érdekeitek alapján!

l998-ban jártam utoljára az onok gyonyortí fóvárosában, amikor egyllyilvános fórumon beszéltem egy korábbi konyvem, a ,rókés társaságokv iláguralma" témáiról. Abban az idoben Magyaror szág méga Szovjetuniógyarmati uralmából a világ leghatalmasabb gazdasági társaságainak uralmalrlá való átmenet korai szakaszát éke. Az el adásomban akkor két dolgotlrangs lyoztami

1. A globális kapitalista rendszer vadiramban rázle magáról mindenfeliigyeletet, és rettenetes árat kovetel a társadalomtól, mikozbendózsolése nyomort és instabilitást idéz el szerte a világon.

Z.Yanolyan alternatív gazdaságimodell, amelynek semmi koze sincssem a sztálini típus kommunizmus kozponti tervezéséhez, sem a

glob ál i s gaz dasági t árs as ágok kapit al i zmu s áho z.

Minél jobban megismertemazországukat, annál inkább láttam, hogy,rz alternatíva, amelyrol beszéltem, nagyon hasonlít a kis családi gazdasá-gok, kisiparosok és kiskeresked k magyar gazdaságához, amelyvalamikoroly fontos szerepet játszottnemzeti karakteri.ik és onazonosságuk kialakí-tásában. Önok megtapas zta|tákpolitikusaik árulásának és országuk kisa-játításának romboló kóvetkezményeit már jóval azelótt, hogy a pénzvilágÉblel tlen spekulációjaákalel idézettpénziigyi osszeomlás bekovetkezettvolna. A globális bankrendszer okozta globális pénzigyíválság felhívta afigyelmet arra, hogy az agazdasági rendszer, amely általános békét, demok-ráciát és jólétet ígért mindenkinek, végérvényesen leszerepelt.

A magyarul most megjeleno ,,Gyilkos vagy humánus gazdaság" címtikonyvemet 2008 végén írtam, kozvetleniil a pénziigyi válság kirobbanásaután, amely megbénította a globális gazdaságot. Akkor George \ 7. Bush

dollárok százmilliárdjaitpumpálta aválságot eloidézo bankrendszerbe azza7

az indokkal, hogy visszaállítsa a bankok normális mtíkodését. Konyvemmegírásával az volt a szándékom, hogy felhívjam a figyelmet a mélyebbokokra, els sorban arra, hogy a pénzi,igyi osszeomlás nem egy - egyébkéntegészséges - rendszerpillanatnyi megbicsaklása. Sokkal inkább annak a soktiinetnek a kovetkezménye, amelyek agazdasági, társadalmi és kornyezetiszempontból egyaránt hibás gazdaságí rendszert jellemzik . Ezek a hibáka rendszer alaplait érintik, és sziikségessé teszik az egész rendszer átalakí-tását, mégpedig rij értékek és feltételek alapján. A lehetséges válto zarckmegtárgyalása azonban még éppen hogy elkezdodott az USA-ban. Enneka megvita tásához kíván konyvem hozzájáruIní.

Az elnoki hatalomnak George tr Bush kezéb I Barack HusseinObamáéba való átkeri.ilése folytán az USA is változáson ment keresztiil:a torténelem vitathatatlanul legtehetségtelenebb elnokét a legtehetsége-sebb váltotta fel, és egy olyan kormány helyett, amely bebizonyította a

saját korm ányzóképtelenségét, egy, a kormányzóképességet bizonyítaniakaró kormány kezdte meg mtíkodését. Ez hatalmas javulás, de mind-eddig elégtelennek bizonyult: ugyanis, eddig mégaz Obama-kormányválaszát a pénzviIáe t lkapásaira, nemigen lehetett megkiilonboztetni a

Bush-kormány válságkezelését l. Az USA politikai rendszere továbbra is apénzvilág érdekeit szolgáIja, amely mindenáron meg akarja védeni hatalmipozícióit, fiiggetleniil azoktól a s lyos kovetkezményektol, amelyekkelez a nemzeteket, az emberi fajt és a Foldet s jtja. Semmi sem állítja megoket, nem riadnak vissza sem a hazugságtól, a csalástól, sem az er szakravaló felbuj tástól, hogy megakad á Iy ozzák az egészségbiztosítási reformot, a

klímaváltozás elleni hatékony fellépést, és mindenekel tt a pénzvilágintéz-ményeinek és praktikáinak szabáIyozását és átalakítását, ami korlátozhatjaprofitjukat és a jutalmaikat.

A pénzvilág még a legkisebb szabályozási erofeszítéseknek is rendíthe-tetlentil ellenáll. A kormányon kíviil i v ezetó kózgazdászok kozi.il tobbenkormányzati akciót koveteltek az olyan bankok feldarabolására, amelyekt l nagyok ahhoz, hogy cs dbe juthassan ak.Ez egyébként nyilvánvalóanfontos lépés lenne egy felelos és számonkérheto bankrend szer létrehozá-

10

sához. Ennek ellenére a kormánykorok részéróI egy ilyen lépés lehetosége

eddig még csak szóba sem keriilt.Öromomre szolgál, hogy konyvem magyarul is megjelenik. Önok fiig-

getlen lelkiilettí, élénken intellektuális beállítottság emberek. Nagyon sze-

retik hazájukat, amely már megtapasztalta mind a kommunizmus, mindpedig a kapitalizmus t lkapásait, ezértkozvetleniil ismerik mindkét totá-

lis gazdasági modell hatalmas hibáit. Tradicionális ragaszkodásuk a termo-

íoldhoz rendkíviil fontos, mert az emberiség legnagyobb feladata vitatha-

tatlanul az,hogy megrijítsuk és visszaállítsuk bensoséges kapcsolatunkat a

F ldiinkkel, amely megsztilt benniinket, és gondoskodik rólunk. Tapasz-

talatuk és nemzeti karakteriik jó alapot nyujt arra, hogy élen járhassanak

egy olyan uj gazdasági modell kifcjlesztésében, amely reményt ad az em-

beriségnek a jovojét illetóen.Amint láthatják, a kapitalizmus egyáltalán nem váltotta be az igéreteit,

hogy demokráciát és általános felvirágzást hoz. Ehelyett t lkapásai a ke-

veseknek kedveznek, sokakat pedig a kétségbeesésbe kergetnek. A kapita-

lizmus végso veszélyt jelent a gazdasáei stabilitásra, a társadalom szoveté-

re és a íoldi okoszisztémára egyaránt. Mindez a kapitalista rendszer lénye-

gébol fakad. Sot, a sokszor hangoztatott kijelentéssel ellentétben, hogy a

kapitalizmus és a demokrácíakéz a kézben halad, a kapitalizmus politikaikorrupciót fial, és végso soron korlátozza a politikaiváIasztásainkat olyan

politikusokra, akik a nagy tokés gazdasági társaságok érdekeit szolgálják.

Mintegy harminc éven át osztonozte az Egyestilt Állam ok azt a társa-

dalmi kísérletet otthon és kiilf ldon egyaránt, amely a neoliberalizmus,

piaci fundamentalizmus és \ /ashingtoni Egyezmény néven is ismert

szélsoséges kapitalista gazdasági ideológiát és gyakorlatot kényszerítette

a világra. Ez az ideológia azt áIlkja, hogy nincs kozosségi érdek, csak az

egyéni érdekek aggregációj alétezik, az egyéníérdekeket pedig a legjobban a

szabáIyozásmentes piacok fejezik ki. Ennek az ideológiának a megvalósítása

megkoveteli a piac szabáIy ozásának és nyilvános számonkérhetoségének

megsziintetését, minden tulajdon áruba bocsátását és eladását a legtobbet

ígéronek, és a jutalmak azok felé irányítását, akik a legagresszívebben akar-

iák saját korlátozatlan, személyes kapzsis águkat kielégíten i.

11

Az eredmény olyan gazdaságirendszer lett, amelyet a konyortelen ver-sen!, az anYagi javak felhalmozása és a pazarló fogyasztás jellemez. A ter-mészetben ennek a legkozelebbi megfelel je a rákbetegség, amely egy gene-tikai hiba folytán a saját korlátlan novekedéséért él, nem torodrr.

"rokk"la kovetkezményekkel, amelyeket mind ez a na1yobb test számárajelent,amelyt l végs soron az ó élete is fiigg.

Ennek a s lyosan káros kísérletnek a megnyilvánulása az USA-bana pénzigyi osszeomlás, a zsugorodó kozépo sztáIy, a dolgozó emberekstagnáló vagy éppen romló életszínvonala, az otthontalanság, a hedgefund menedzserek milliárd dolláros fizetési csomagjai , az égig emelkedfogyasztói adósság, a tonkrement ipari szektor, az értelmetlen ktilfoldihábor k, a hatalmas kiilkereskedelm i hiány, a pénzv íIág intézeteinek tobbbillió dolláros kisegítése, és a természeti kornyezet gyorsuló pusztulása.Ennek a kísérletn ek az eredménye mutatkozik meg világosan a pénzvíIágérdekei által uralt politikai rendszerben is, amely csak a pénzvíIágszereplóiszemélyes kapzsiságának tartozik számadással.

A piacoknak megvan a ma8uk helye egy egészséges gazdaságban, dea piaci szélsoségeknek nincs. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a piacokatigenis szabályozni kell, és ebben a kormányoknak vezetó sze repet kell.iátszaniuk. Az is nyilvánvaló továbbá, hogy valamennyiiinknek tobb jut,ha az eroforrásokat megosztjuk, és hogy a nagy vallási prófetákn akigazavolt: torodniink kell egymással, és gy kell cselekedniink, hogy koóenmásokra is tekintettel legyiink.

A ,,Gyilkos va8y humánus gazdaság" cím konyvemet elsosorb an azUSA olvasóinak írtam, akik szeretnék megvitatni gazdaságunk tévritra ju-tásának mélyebb okait. A magyarviszonyok sok tekintetben ki.ilonboznek.Azonban mindkét országhasonló gondokkal szembesiil, és azuj gazdaságlétrehozása valószíntí leg m indkét ország számár aegyform án fontos.

Öri.ilnék, haaztmondhatn ám: azEgyesiilt ÁttÁ"t elhatározta, hogyelindul a konyvbenvázolt j ton. Sajnos ez nem kcivetkezett be.

A világ nem várhat azEgyestilt Államokra, hogy az annyirafontos ve-zet szerePet betoltse egy uj gazdasár modelljének létreh ozásában. Lehet,hogy ez nem helyes, de mi, amerikaiak, biiszkék vagyunk arra, hogy a jelen-leg uralkodó kapital ixagazdasági modellt feltaláltuk és tokéletesíiettiik, és

1z

rgy látszik, koziili,ink sokan elhatározták, hogy a kovetkezményekkel mitsem torodve kitartanak emellett. Meg fogunk váItozni, de legalább addigmásoknak kell az élen járniuk. Remélem, a ,,Gyilkos vagy humánus gazda-

ság" címtí konyvem hasznos tmutatást ad ehhez az ónókszámára is.

David C. Korten

13

ELÓSZÓ AZ EREDETI KIADÁSHOZ

A pénzvilág osszeroppanása 2008-ban, valamint az azt koveto konszoli-dációs er ófeszítések kudarca eleddig példátlan lehetoséget teremt bizonyoskérdések országos szinttí megvitatására. Ezeket a kérdéseket, bár alapvetoenfontosak, mindeddig nem tették fel.

l. Tesznek-e bármi olyat apénzvilágíntézményei a nemzet érdekében,ami igazolná, hogy a nemzeti pénztárcamegnyílik, és pénzfolyamadollár milliárdokat záporoz rájuk,hogy megóvja oket saját mérték-telenségiik kovetkezményeitol ?

2. Lehetséges-e, hogy a teljes pénzvilágkonstrukciója minden valóság-al apot nélkti lo z o illuzíó r aépii l, u gyan akko r vé gzete s gazdasági, tár-sadalmi és kornyezeti kóvetkezményekkel jár a tobbség számára?

3. Nincs-e valamilyen más mód arra, hogy a sziikséges és hasznospénziigyi szolgáltatásokat nagyobb hatékonysággal és kevesebbkoltségráfordítással biztosítsuk ?

Nem akarom tovább csigázni a kedves olvasót, ezért azonnaIkozlomaváIaszt is a három kérdésre: (1) nem, (2) igen, (3) de igen.

A legtobb nyilvános vita a pénziigyi krízisrol egymásra mutogatásbanmeri,ilt ki. t<i kovetett el torvénytelenséget? Ki volt felelos a biztonsági be-sorolások meghamisításáért, lényeges szabáIy ozások visszavonásáért ? Melyszabályozó szereplok aludtak el a kapcsolóknál, és miért? Sokan erosebbszabályokért és szorosabb ellenorzésért kiáltanak. Néhányan - nevezetesenDean Baker (Plunder and Blunder), Kevin Phillips (Bad Monr) érCharlesMorris (Tbe Trillion Dollar Meltdown) - boségesen dokumentálták a

pénzvilágleghatalmasabb intézményeinek romlottságát.,Lzt azonban eddig még nem hallottam, hogy bármelyik kommen-

tátor - beleértve Bakert, Phillipset és Morrist - aztjavasolta volna, hogya megoldás a pénzi.igyi krízisre a pénzvilág menesztése és az eddigiektolktilanbozo értékek és intézmények alaplán egy t4 gazdasági rendszer fel-építése legyen.

15

Azért írom ezt a konyyemet, hogy megtorjem a csendet, és beszélgetést

kezdeményezzekerrol a mindeddig nem említett lehetoségr l. A kónyvet

kiilonosen azoknak ajánlom, akik mélyebben meg szeretnék érteni, miértmennek a dolgok oly rosszul mind gazdaságilag és társadalmilag, mindpedig a kornyezetvédelem szempontiáb I, és keresik az alkalmatlan intéz-mények ideiglenes foltozgatásán t lmeno, valódi megoldásokat.

Kovetkezzék itt e konyv keletkezésének rovid és kissé szokatlan tcir-

ténete.

2008 végén Michael Lerner rabbi megkért, hogy írjak egy cikket a

Tikkun c. folyóiratba, két - mélyenszánto gondolatokkal teli - konyvet

ismertetve, melyeket egy-egy befolyáso skózgazdász írt. A cikk a pénzi.igyi

osszeomlás kiteljesedése idején keletkezett Michael ritmutatásával, s végko-

vetkeztetésként felhívott gazdaságiintézményeink alapveto jratervezésére,

valamint az Obama elnok által meghirdetett uj gazdaság tennivalóihozkívánt javaslatot tenni. Amint ezen dolgoztamMichaellel, aYES!két szer-

kesztoje, Sarah van Gelder és Doug Pibel azt javasolta, hogy írjak valamitszámukra is, ami a Kongre sszus által elfogadott pénzsegéllyel foglalkozna,de ezen ttíl folvázolná egy uj gazdaság kialakításának teendoit is. A Tik-kun és a YES! cikkei egyaránt roviddel a 2008. novemberi elnokválasztás

után jelentek meg. Ezekadták ennek a kónyvnek az alaplát, és írás kózben

mindkét cikk anyagát szabadon felhas znáItam. Kiilonleges koszonetteltartozom ennek akét jovobe tekinto folyóiratnak mind a fclkérésért, minda tanácsadásért, mert ezek nélkiil a konyv talán sohasem késziilt volna el.

Novembe rZ4-énkéso este Steve Piersanti, a Berrett-Koehler Publishers

elnoke és kiadója, akivel korábbi legolvasottabb konyveimen is dolgoztam,

ktildott nekem egy e-mailt, amelyben leírta, hogy olvasta a YES!-ben meg-

jelent cikket, és annak mondandóját széIes korben el akarja terjeszteni,

esetleg egy rovid konyv formájában is.

Feleségemmel, Frannel már másnap reggel megbeszéltiik a dolgot, és

a Steve-vel este folytatott telefonbeszélgetésben korvonalazódott a kónyveI áIlításának iitemterve, miszerint a megjelenésének 2009.január Z3-ára,

kozvetleniil Obama elnoki beiktatása utánra kell esnie . Aznap kellett a

tervek szerint bevezetó eloadást tartanom az országos teológiai konferen-

cián, melyet a patinás New Yorki Trinity templom szponzorált a Wall

I6

Street szívében. Nehezen tudtunk volna elképzelni kedvezobb helyet és

id pontot egy olyan konyv indítására, amely a pénzviIág és a mammonoltárának végéért kiált.

Ez az otlet felvillanyozta a Berrett-Koehler gárdáját, és k - velem

egyi,itt - elfogadták a kihívást. Nyolc hettink volt a munka kezdetét l addig,

hogy a Trinity id ben megkapja a kész konyvet az indításhoz. El kellettkészítenem akéziratot, átvéve korábbi munkáimból a megfelelo részlete-

ket, és tetemes mennyisé1ti t j anyagot is írva. A kiadásnak, tervezésnek,

nyomdai leadásnak és nyomtatásnak néhány hét alatt kellett megtorténnie.

Mégis, háIa az osszes résztvevo szoros egyi.ittmtíkodésének, a részek végiilosszeálltak, hogy egységes, egyedi és hatásos egészet alkossanak.

Mindebben nagy része volt annak a hatalmas támogatásnak, amit a

Berrett-Koehler csoporttól, Frantol és más kollégáimtól kaptam. Steve

Piersanti minden egyes fejezetetvégigolvasott, mihelyt megírtam, és értékes

vísszajelzésekkel szolgált. Michael Crowley áttette máskorra a szabadságát,

hogy legyen ideje osszeállítani a borítólap szovegét és a marketing-anyagot.

Karen Seriguchi, a korrekt or tízteljes napig szinte nonstop dolgozott velem

egyiitt a végleges sz<iveg osszeállításán.A világos határido, mint valami tervezett kivégzési idopont, segített

gondolataimat osszpontosítani csak gy, mint a torekvé s az egyértelmtí

célra: a pénzvíIág íntézményeinek bezárása, e1y j gazdaság felépítése a

helyi piacgazdaságra alapozva, majd í\ pénzngyi rendszer létrehozása a

sziikségletek kielégítésére.A szoros határid és a világos cél segített ellenállni annak a kísértésnek

is, hogy beleássam magam a ktilonféle Wall Street-i pénziigyi eljárások és

csalások bonyodalmaiba. Ha tisztában vagyunk vele, hogy apénzviIág egy

kényszerító csalást iizemeltet, amely a társadalom számára elviselhetetlen

koltségekkel jár - mikozben nincs más módon jobban nem teljesíthet ,

hasznos szolgáltatása -, akkor már nem igazán sziikséges annak rejtett

részleteivel torodni,ink, hogy ez a csalás pontosan hogyan is megy végbe.

Azok számára,akikkíváncsiak ezekre a részletekre is, elérhetok más kony-

vek, például a fent említett szerzók, Baker, Phillips and Morris mtívei.

A Glilkos gazdaság - belyett eg j gazdaság rernéryle az átfogóbb képpel

foglalkozik.

17

Ahogyan a megjelenési ve rsenyfutás vége felé járok, mindinkább tuda-tosul bennem, hogyan késziiltem teljes életem során éppen ennek a kónyv-nek a megírásár". Egy konzervatív kisvárosban nottem fel, ahol megtanul-tam értékelni a családot, a kozosséget és Amerika speciális jellemvonását:a mind a rendkíviili gazdagságtól, mind a rendkívtili nyomortól menteskózéposztályi demokráciát. Ott hitették el velem, hogy ezek aszélsoségeka világ kevésbé haladó országaira jellemzok. Gyermekkoromban apám, akihelyi keresked volt, arra tanított, hogy ha az elsodleges i,izleti célod nema vev id és a kózosséged kiszolgálása, akkor nincs is keresnivalod az tizletiéletben. S erdiilokorom vadonbeli tapasztalatai megtanítottak a természetiránti tiszteletre.

Oktatóim a Stanford Egyetem iizleti karán arra tanítottak, hogy min-dig a tágabb osszefi,iggéseket keressem. A doktori disszertációmhoz vé gzettkutatás során, Etiópiában ráébredtem a kult ra kozosségi viselkedéstformáló erejére. A vietnami hábortí alatt, amikor a légier századosaként a

katonai foiskolán, majd a Honvédelmi Minisztériumban teljesítettem szol-gálatot, azt kellett megtapasztalnom, miként hi sítla megavilágleger sebb

hadseregének gyózelmét egy gyengén felszerelt paraszthadsereg ons zervezó-d háIózata.Utazásaim a Harvard iizleti tanszékének tagjaként segítettekmegérteni a nagy mérettí szervezeti rendszerek mozgástorvényeit.

A Ford alapítvány és az Egyesiilt Államok Nemzetkozi FejlesztésiÜgynoksége megbízásából Ázsiában eltoltott évek során megtapas ztaItama helyi kózosségek onszervezodésében rejl erot és lehet ségeket, valaminta lényeges gazdasági er források folotti helyi rendelkezés fontosságát.Amikor sikeres, illetve sikertelen projektekben vettem részt,megismertema nagy méretti intézményi váItoztatások stratégiáját, amelyek a nemzetieróforrások menedzselésének átalakítására irányukak azzal, hogy az ón-tozési rendszert és az erdógazdálkodást a helyi hatóságok kezébe adják.Tizenot ázsiaiévem alatt tudatosult bennem a szornytí igazság: agazdaságinóvekedésen alapuló fejlesztési modellek csak igen kevés embert tesznekmesésen gazdaggá,éspedig a társadalom tobbségét s jtó mérhetetleni.il nagyszociális és kórnyezeti koltségek árán.

Mikozben írtam T kés társaságok uiláguralma cimíi konyvemet,megértettem, hogy a nyílt részvénytársaságnak miért eredendo tulajdon-

18

sága a rombolás és a piacellenesség. Tlle Post-Corporate World: Llfe arterCapitalism (,,T kés társaságok utáni világ: élet a kapitalizmus után") c.

mtivem írása kozben folismertem a lényegi ktilonbséget a pénzvílág kapi-talista gazdaságaés a helyi piacgazdaság kozott, s rájottem, hogy megfele-

lo en terve zett piaci rendszerek utánozh atják az egészséges, élo rendszerekszervezódésének dinamikáját és alapelveit.

Lányaim, Diana és Alicia tapasztalataiból tudom, hogy apénzvilágát-alakította gazdaságamai fiatal szakemberek számá ra az énnemzedékemhezképe st mennyire me gnehezítette élettik anyagi megalapo zását.

A Nemzetkozi Fórum a GlobalizácioróI nevtí szeíyezetnél szer-

zett tapasztalatom és a tokés nagyvállalatok által irányított gazdaságiglobalizációval szemben kibontakozott világmérettí ellenállás megmutatta,hogyan képes a globális hálózatokon is terjedo rij kozfelfogás megváltoz-tatni a torténelem menetét. Elemzéseim mélyi.ilésével megláttam, hogy a

pénzpiac hatalma meghaladja még a nemzetkózínagyvállalatokét is.

Tapasztalatom a YES ! folyóirattal j megvilágításba h elyezteelképzelé-

semet alehetséges emberi jóvorol, mert olyan esetekkel aláIkoztam, amikoraz emberek gyakorlati lépéseket tettek egy mindenki számára élheto világkialakítás ára. Tlle Great Turning: From the Errlpire to tbe Eartb Cornmurlity(,,A nagy fordulat: a birodalomtól a Fold kozosségéig") c. mtívem írásakózben torténelmi távlat nyílt meg elottem arróI, hogy miért van mostfajunk olyan mély válságban: tudatosult bennem, hogy vannak dominánskult rák és intézmények, amelyek egyenesen juta|mazzák a betegessé fajultviselkedést. Tapasztalatom a BALLE-néI felhívta figyelmemet a kézenfekvlehetoségre: egyszerreigazságos és fenntartható uj gazdaságot építeni ahelyipiacgazdas ágokra t ám aszko dva.

Az ítt felvetett tobbfele téma egymást támogatja jelen konyvemben.Tobbségtiket részletesebben fcntebb említett más konyveimben fejtet-tem ki.

Azok számára, akik érdeklodnek olyan kortárs szerzók elképzeléseiiránt, akik az aj gazdaság fontos aspektusaival foglalkoznak, sok más forrásis található. Felsorolok néhányat a sok kóziil, amelyekhozzájárultak gondo-lataim alakításához: Michael Schuman: Tbe Small-Mart Reuolution: HowLocal Businesses Áre Beating tbe Global Cornpetition;YanJones: Tbe Green

I9

Collar Economy: How One Solution Carl Fix Our Two Biggest Problems;Riane Eisler: Tbe Real Wealtb of lVations: Creating a Caring Economics;Bill McKibben: Deep Econorny: Tbe Wealtb of Cornrnunities and tbeDurable Future;James Gustave Speth: Tlle Bridge at tbeEdge oftbe World:CaPitalisrn, the Enaironment, and Crossingforn Crisis to Sustainability.

Azok számára,akik tobbet szeretnének tudni azuj gazdaságépítésévelkapcsolatban álló emberekr I,szervezetekrol és más kezdeményezésekr l,amelyek egy igazságos, fenntartható és egyi,itt érzó társadalmat ttíznek kicélul, további értékes forrás a YES! magazín, melynek én a szerkesztobi-zottsági elnoke vagyok.

Ha valaki (mármint Amerikában - a szerk.) részt akar venni a lakóhelyipíacgazdaságnak azuj gazdaságmodell.iének megfelelo kifejlesztésében, kétországos szeíyezetlehet segítségére: a BALLE (livingeconomies.org) és azAIBA (amiba.net). Mindkettó az Egyestilt Államokban és Kanadában ismtíkódik, és elkotelezte magát a helyi fi.iggetlen vállalkozások erosítéséreés azok megkiilonbozteto márkájának kialakítására.

A BA L LE kiilono sen a helyi ftigge tlen v áIlalkozás ok kozti kapcs olatokfejlesztését segíti, és ezzelerosíti az egészséges helyi éI gazdaságok épít ele-meit - ahogyan aszeívezec hívja ezeket: a fenntarthat mez trazdaságot, a

zold építkezést, a megrijuló energiát, a kózcisségi tokét, a hulladékmentestermelést és a fiiggetlen kiskereskedelmet. Ta$a vagyok a BALLE igazga-tótanácsának.

Az AIBA kiilonosen arra figyel, hogy a helyi ftiggetlen vállalkozásokpolitikai támogatást kapjanak, és a szabályokat kívánja megválto ztatnitigy, hogy a játékigazságos legyen a helyi vállalkozások és a tokés társaságifiókcégek versenyéb en. Az AIBA tanácsadó testi.iletének is tagja vagyok.

John Cavanagh-gel, a washingtoni IPS intézet vezet jével egyiitttárseln<ike vagyok arÚi Gazdaság munkacsoportnak, amely 2008 végénalakult az uj gazdaság továbbfejlesztésére és a vezérelvek további kidolgozá-sára. hzIPS haladó kongresszusi tagokkal és tobb, agazdasági oktatásbanés politikai képviseletben mtíkódo csoporttal tart kapcsolatot, s egyben a

munkacsoport titkárságaként is szolgál. Arra számítunk,hogy ^.Úi

Gaz-daság webl^H^ (new-economyworkinggroup.org) a konyv megjelenésekormár mtíkódni fog.

z0

Az érdekl d k azénweboldalaimon - davidkorten.orgés greatturning.org - is találhatnak j híreket. Mindketto a további források linkjeinekgaz dag v áIasztékát adj a, bele é r tve egy cs op ortos vit afóru mo t,, A ge nd a fora New Economy" címmel. A két weboldal bármelyikén fel lehet iratkozniingyenes elektronikus hírleveltinkre.

David korten

z1

I. RESZ

ű1 c nzuesÁcRA vAN szürsEc

Haazoly sok életet tonkretevó gazdasági válságvégso okait keressiik, végiilegy illrizióra találunk: arra a hiedelemre, hogy a pénz - amely valójában

puszta szám, egy konyvelési bejegyzéshozzalétre, és az emberi elmén kí-viil nincs valósága - maga agazdagság. Mivel apénz igényt jelent sokfele,

az életiinkhoz és jólétiinkhoz sztikséges dologra, kónnyen azt hihetjtik,hogy a gazdasá*i teljesítményt a pénz megtériilésével kell mérniink, azaz

lényegében apénz nóvekedésének i,itemével - ahelyett, hogy agazdaság-

nak az emberek és a természet hossz távtí jolétéhez valo hozzájárulásátmérnénk.

Gazdasági rendszeri.ink fo hibáinak mindegyikében megtalálhatjuka pénz gazdagságként való félreértelmezését; a gazdasági fellendiilés és

cs d-ciklusokban; a kozéposztáIy megfogyatkozásában; abban, hogy a

családoknak választaniuk kell: a bérleti díjat frzessék-e, élelmet tegyenek-e

az aszta|ra,vagy gondoskodjanak a gyermekeikrol; a kózosségi élet hanyat-

lásában; végiil a természet felelotlen pusztításában.Ha egysze í az a hiedelem, hogy a pénz maga a gazdagság, szilárdan

meggyokerezett a felekben, akkor konnytí elfogadni azt is, hogy apénzegyfajaértékraktár, nem pedig egyszertíen az elvárások raktára, valamintho gy a,,pén zc si nálás " azonos a gazdagság lé t rehoz ás ával. M ivel a p énzv 1Iág

pénztteremt LélegzetáIlító mennyiségben, megengedtiik neki, hogy az egész

gazdaságot ellenorzése alá vonja - és gondjaink forrása ebben található.

A pénziigyi osszeomlás felrehrizta a fiiggonyt a pénzviláe alkimistáieI 1, és leleplezett egy ill ziógyárat.Ez avezet inek elképeszt osszegeket

frzerctt azért, hogy fantomgazdagságot gyártsanak, amely semmifele osz-

szefi.iggésben sincs a valóságos értékekkel. Egyszertíen csak koveteléseket

gyártottak a mások által megteremtett valódi gazdagságía - ez pedig a

lopás egy formája.

23

Nincs értelme dollárbilliókat kolteni arra, hogy megpróbáljuk meg-menteni apénzvilágot. A mi reményiink nem a pénzvíIágfantomgazdag-ságának gépezetében van, hanem sokkal inkább a valóságos, helyi piacgazdaságáb an, amelyb en az embere k azér tve sznek r észt, ho5y valódi j avakatés szolgáltatásokat állítsanak elo és cseréljenek.Ez agazdasága gyermekeik,családjuk és kózosségeik valós igényeit elégíti ki, és természetes érdeke atermészeti kórnyezet egészségének és életképességének fenntartása.

Érdekes, hogy a kapitalis ta gazdaság kudarcba fulladásának megoldásaa valós javak piacának gazdasága, ami jobbára megfelel Adam Smith lényegielképzelésének. E1y uj, a valós javakat el nyben részesít helyi piac alapjánfelépiilo gazdaságlétrehozásához azonban a részletek kiigazításánál sokkaltobbre van sziiks ég: gazdasági feltételeink, értékeink és intézményeinkujratervezésére is, éspedig az alapoktól a legfelso szintig.

,Lz I. fejezet:,,Nézzi,ink folfelé a folyón", azzal foglalkozik, hogymit jelent a ti,inetek helyett az okok kezelése, és miért fontos az, hogy a

feltételeinket helyesen fogalm azzuk meg.

A2. fejezet, ,,A mai alkimisták és a pénzcsinálás sportia" apénzvíIági llri z iói mo got t i való s ágo t v izsgálj a, valam i nt azokat a v áItozato s mó d sze -

reket, amelyekkeI pénzt csinálnak anélki.il, hogy bármifele valódi értéketel állítanának.

A3. fejezet, ,,A valóságos áruk piacának altern atívája", szembeáll ítja a

pénzvilággazdaságát ahelyipiacgazdasáxgal, és cáfoIjaaztatércIt, miszerinta pénzvíIáe kapitalistáinak uralmával szemben az egyedili alternatíva a

kommunista biirokraták uralma lenne.A 4. fejezet, a ,,Felszínes barkácsolásnál tobb kell" kifelti, hogy az

áIlamvezetés érdekei miatt elonyben részesített részletmegoldásos meg-kó zel íté s m ié rt ne m s t ab i lizálha|a a gazdas ágot, c s cikkenthet i a gazdaságiegyenl tlenséget, vagy akadáIyozhatja meg a kornyezet cisszeomlását.

l. Fnlnznr

NÉzzüNK FoLFEtÉ l, FoLyóN

,,Áíobó mellett eglt ember állt, és arra lettfgyelmes, hogy egy kisgjlermekkapálózik a uizben. Gondolkodás nélkiil beugrott, és kimentette. ÁrnintÓuatosan letette a parton, jabb gyermeket látott, és beugrott, bogt kirnentse,majd isrnét eglet, és ismét. Miuelf.glelrnét tefesen lekcjtrjtte a glterrnekekmentése, sohasem gondolt ArrA, bog1 rnegnézze afol1ófek bb szakaszát,és uálaszoljon a kézenfeku kérdésre: bonnan j nnek, ezek a glterrnekek, és

boglan keriiltek a uízbe?"(ismeretlen szerzó)

Gazdasági rendszeriink kudarcot vallott minden tekintetbenz pénz-iigyi, k<irnyezeti és társadalmi téren egyaránt. És a jelenlegi pénziigyiosszeomlás cáfolhatatlanul bemutatta,hogy kudarcot vallott még a sajátfogalmai szerint is. Dollárbilliókat kolteni arra, hogy a rendsze rt eI zállapotára állítsuk vissza, az idonek és az eroforrásoknak srilyosan gon-datlan elpocsékolása, és valószíntileg a szovetségi kormány hitelével valólegnagyobb visszaélés a torténelem során. Esszertíbb lenne beismerni a

kudarcot, és felkésziilni a gazdasági rendszer ujratervezésére az alapoktólfel felé, hogy osszhan gb a hozzuk a huszone gyedik század valós ágával é s

lehetoségeivel.

A B u sh-ko r mány zat s traté giáj a a p énzv íIár éppen a váls ágért le gin kábbfelelos intézmények megmentésére koncentrált, abban reménykedve, hogyha a kormány ezen intézmények veszteségeibol és mérgezo hulladékaibólelegend t átvállal, akkor talán tígy dontenek, hogy megnyitják a csapot, és

ismét elindítj ák a hitelfolyamot. Az Obama-kormány hivatalba lépésekor agazdaság élénkítésére, de kiilonosen a zóIdmunkahelyekre osszpontosított

- ez mindenesetfe az eddigiek koztil a legjobban átgondolt és legmegfele-l bbjavaslat.

A valós igény azonban sokkal tobb annál, mint uj pénztpumpálni agazdaságba, hogy csillapítsuk a hitel sziíkosségét. A teljes rendszert kelljraépítentink, az alapoktól kezdve.

z5z4

A jelenlegi hitelválság eredménye a 2008. novemberi becslés szerint:7,4billió dollárnyi mentési segély, ami durván az Egyesi,ilt Államok éves

GDP-jének a fele.I Az elóz hónapban a Kongresszus által jóváhagyottés a Pénziigyminisztérium által folyósított 700 milliárd dolláros segélyheves vitát váltott ki, s ráirányította a figyelmet a pénzvilág szabadjáraengedésének káros kovetkezményeire. Más, ennél is nagyobb kormány-zati kotelezettségvállalások, így a4,5 billió dollár a Federal Reserve BankrészéróI, tobbnyire megjegyzés nélkiil maradtak. Errol tobb szó esik majda7. fejezetben. Bármilyen magas volt is azonban a segélyek osszege, a hitel-rendszer osszeomlása csak a gazdaság kudarcának egyik megnyilvánulásiformája. Ez agazdaság már nem áll osszhangban sem az emberekkel, sema természeti kórnyezettel, és a hatása romboló.

A keresetek csokkennek az elszabaduló élelmiszer- és energiaárakhozképest. A fogyasztók eladósodása és az ingatlanárverések száma torténelmirekordokat dont meg. A kózéposztály zsugorodik. A lehetetleni.il magasktilonbség a szegények és gazdagok kózott világszerte egyre n , és az ezzeljáró elidegenedés oly mértékben teszi tonkre a társadalmat, ami táplálja a

terrorizmust, a népirtást és más eroszakos btíncselekményeket.Ezzel egy id ben a t lfogyasztás az osszeomlás felé taszítja a Fold

bíoszféráját. Már felismerték, hogy az éghajlatváltozás, és az ezzel járószárazságok, áradások és erdoti.izek komoly veszélyt jelentenek. A tudósokmajdnem általánosan egyetértenek abban, hogy ezért nagy mértékben azemberi tevékenység a felel s. Már most s lyos vízhiánnyal, a termótalajeróziójával, egyes fajok elttínésével és a fosszilis i,izemanyagforrások ki-meri,ilésével kell számolnunk. Mindegyikért a kudarcot vallott gazdaságírendszer a fo felelós, amely nem vette számításba, hogy a pénzbeli haszonmilyen kóltséggel jár atársadalom és a kórnyezet számára.

l Bloomberg.com: ,,Follow the $7.4 Trillion: Bre akdown the U.S. Gove rnment's RescueEfforts)." http://www.bloomberg.com/apps/data?pid=avimage&iid=iOYrUuvkyg\ 7s(le toltve 2008. december 6-án). A7,4billió dolláros cisszeg nove mber 24-énváltozott7,7billió dollárra, amikor kiegésziilt a Citigroupnak ny jtott 306 milliárd dolláros hitelga-ranciával. Lásd még Mark Pitman és Bob Ivry: ,,(J.S. Pledges Top $7.7 Trillion to EaseFrozen Credit (Update3)". Bloomberg.com, http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=newsarchive&sid=a5PxZONcD14o# (letciltve 2008. december 8 -án).

26

Hatalmas gazdaságikihívással szembestiltink, amely messze t lmegybármin, amit a Kongresszus vagy a szaksajtó mindeddig megvitatott.Az ideiglenesen befagyasztott hitelezés általokozott nehézségek eltorptil-nek ahhoz képest, ami még várható.

Még az Obama-kormány ákal a gazdaság élénkítésére adott jelent s

osszegek sem tehetnek semmit a mélyebb strukturális okok miatt kelet-kezett hármas - pénziigyi, társadalmi és kornyezeti - válság ellen. Pozitívfejlemény viszont, hogy a pénzigyi válság világosan megcáfolta azt aIe-gendát, miszerint Amerika gazdaságí intézményei egészségesek, és a piacakkor mtíkodik igazánjól, ha nem korlátozza semmilyen szabályozás.Ez kedvez pillanatot teremt arra, hogy országos szinten megbeszélji.ik:mit kell tenni.ink azért, hogy minden ember számára és minden idobenmtíkodésképes gazdasági rendszert hozzunk létre.

A rendszertkezeljiik, ne a tiineteket!

Egyetemi hallgatóként megtanultam a hatékony problémamegoldásalapvet szabáIyát, amely végigkísérte szakmai életemet. Professzorainkállandóan arra figyelmeztettek: ,,az cisszképet nézd!". Kezeld gy .láthatóproblémát - .8y hibás terméket vagy egy rosszul teljesító alkalmazottat -,mint rejtett rendszerhibát. ,,Nézz fóIfe|é a folyón, hogy megtaláld a hibaokát. Találd me1az okot a rendszer szintjén, és javítsd ki a rendszert, hogya hiba tobbé ne forduljon el ." Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tobbmint huszonhat tanulóévem alatt elsajátítottam.

Lz egyetem elhagyása után sok évvel egy bolcs kanadai barátom és

kollégám, Tim Brodhead egyik megfigyelése emlékeztetett erre a leckére,

amikor elmagyarázta, miért nem szi,intetheti meg a nyomort a legtobbpróbálkozás. ,,Mindig megrekednek ott, hogy a nyomor tiineteit - példáulaz éhséget és a betegséget - kezelik élelmiszer-programokkal, illetve kór-házakkaI,de egyszer sem teszik felakézenfekvo kérdést: miért él egykevésember boségben er feszítés nélkiil, amíg más milliárdok, akik keményendolgoznak, szélsoséges nélki.ilozésben szenvednek?" Végi,il a kovetkezegyszertí mondatban osszegezte véleményét: ,,Ha gy javitasz meg egy

27

hibát, hogy kozben nincs semmi elképzelés ed az okáról, elkeri.ilhetetleniilcsak a ti.ineteket kezeled." Ez ugyanaz alecke, mint amit a professzoraimsok évvel korábban a fejembe vertek.

Arra képeztek ki, hogy ezt a lecké t az .jrzletiváIlalkozás határain beli.ilalkalmazzam. Tim megfigyelése pedig arra dobbentett rá, hogy fe;'lesztési

szakemberként vgyanezt alkalmaztam Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. Az évek során folyton aztkérdeztem: mi az alapvet okaa folytonos nyomornak? Idovel rájottem,hogy a nyomor nem az egyetlenlényeges megoldatlan emberi probléma, és a kérdés hatókorét felnagyítva,azt kérdeztem: miért taszítja az uralkodó gazdasági rendszer az emberekmilliárdjait mélységes nyomorba, miért rombolja le a foldi kornyezetet,és tépi szét a civíIizáIt kozosség társadalmi szovetét? Minek kellene meg-váItoznía,ha olyan világot akarunk, amely minden ember és az egész éIetszámára jo?

Az embereket gy zkodni arról, hogy a helyes dolgokat tegyék, nemvezetbenntinket odáig, ahová el kell jutnunk, hacsak nem lépiink t l azona kult rán, amely osztcinzi a fcnt vázolt destruktív viselkedést, sot még in-tézményesen jutalm azzais. Sokkal helyesebb a figyelmiinket arra fordítani,hogy konnytí és kényelmes legyen jót tenni, és egyiitt kialakítan i apozítívértékek kult ráját és a pozitív viselkedést jutalm azó intézményeket.

Rosszabb, mint az elmélet hiánya

Azt nem említette bolcs kollégám, hogy egy helytelen magya rázatot adóelméletnek vagy hazugságnak tril sok hitelt adni rosszabb lehet, minthanem lenne semmifele elméletiink.Egy rossz elmélet hamis megoldásokhozvezethe t, amelyek felnagyíth atjákaz eredeti problémát. A helytelen elméletaírayezethet teljes társadalmakat, hogy akár a végs kig ragaszkodj anakazonpusztító viselkedéshez.

Jared Diamond kulturtorténészpéldául beszámolt a Gronland partjánéIt viking telepesekrol, akik éhínségtol pusztultak el, holott halban gazdagviz partján laktak; annak a tévhitnek voltak ugyanis a rabjai, hogy halat

28

enni nem ,,civilizált".2 Ma az emberi jov sokkal nagyobb léptékben váltkérdése ss é, és az okok - legalábbis részben - visszavezethetok azokra akózgazdasági elméletekre, amelyek el térbe tolják egy sztik réteg érdekeit,és katasztrofális kovetkezményekkel járnak a tobbiek számára.

A fantomgazdagság

Ezagazdaságmegfoghatatlanul ttínik fel - vagy el.Eza fogalom általábanolyan pénzt jelol, amelyet a bankok hoznak létre konyvelési tételként, vagyvalamilyen yagyontárgyak inflációs buborékai, amelyeknek nincs r.*ÁikOztik valós érték vag/ haszon létreho zásához.Ennek jó példái az éIenjároterméhrészvények vagy az ingadanárak buboréka.

A fantomgazd"gieg r"rrálrrr", 7a a7, adósságpiramisok által létreho-zatt pénztulajdonokat is, melyeknek az alaplanem létez vagynilértékeltrulajdon, célja pedig a fantomprofit létrehozása, és ezzelu iirl*ér. tezettvezetóijutalmak igazolása. Az adósságpiramisok arra jók, hogy pláIjáka pénziigyi buborékokat, amint *, nE1.1 tlen ingatl""hit.Éreri.r.ll,esetében is megtortént.

Azok, akik részt vesznek a fantomg azdagságlétrehozásában, csinos kisPrémiumokat zsebelnek be a ,,teljesítmé.,ytikért', és az így szerzett pénztsajátjukként kezelhetik. H a a ktilcsonvevók kezdenek fi zetésképteiennéválni, és bizonyos kolcson<lket nem tudnak fizetni, a buborék kipukkad,és az adósságpiramis <isszeomlik.

Azoknak, akik nem vettek részt a csalásban, va8y nem profitálnakbel le, el kell viselniiik a veszteségeket, és ki kell.Íegii,riiik

"ir;;;;;dagság igényeit, amelyeket a" elkovet k továbbra is feintartanak a szel.Jebbtársadalom piacképes, valódi értékkel rendelkez termékeivel szemben.

2 Jared Diamond: CollaPse: How Societies Cboose to Fail or Succeed (New York, Viking,2005),248-76. o.

29

A valódi gazdagság

Á valódi gazdagságnak bels , elválaszthatadan értéke yan, ellentétben acsereértékkel. A valódi gazdagság mértéke az élet, nem a pénz.

A gazdagság legfontosabb megnyilvánulási formái nem árazhatók be,

és nem is vásárolhatók meg a piacon. Ezek kozé tartoznak az egészséges,

boldog gyermekek, a szeretó család, a gondoskodó kózosség és a csodála-

to an szfu, egészséges természeti kornyezet.A valódi gazdagság tartalmazza továbbá mindazt a sokfele dolgot,

amelynek bels : miívészi,lelki vagy használati értéke van, és elengedhetet-

len az él gazdagság sokféle formájához. Ezeknek lehet éppen piaci áruk is,

de nem feltétleniil.Ilyen az egészséges táplálék, a termékenyfold, a szte.vízés tiszta leveg , gondoskodó kapcsolatok és szeret sziil k, oktatás, egész-

ségvédelem, a mások szolgálatára adódó alkalmak kihasználása, továbbá

idá a medi cióra,lelki eláélyedésre.Á gondoskodó kapcsolatok lényeges szerepe miatt a valódi gazdagság

pénzre vegy javakra váltása, amely általában a kapcsol*tok átváltását isjelenti, jobbára csókkenti a kapcsolatok valódi értékét. Ennek egyik példája

a sziilói gondviselók helyettesítése fizetett gyermekgondozókkal.A fantomvagyon gazdaságával ellentétben a pénzt a valódi jótét (vagy

i nkább,jóllét") gazdaságában nem az érÉktárolására vagy mérésére hasz-

nálják, hanem csakis a cserék kozvetít jeként. A fantomvagyon gazdasága

pénzzéalaki{a fu és áruként kezeli a kapcsolatokar, hosy novelje a pénztolvaló fiiggést, míg a valódi jólét gazdasága eI nyben részesíti a kolcsonos

gondoskodás alapján álló kapcsolatokat, amelyek csokkentik a pénzt 1való fiiggést.

Ahogyan meghokkeniink a vikingek viselkedésén, akik elpusztul-tak, mivel nem voltak hajlandók feladni egy nyilvánvalóan értelmetlenelméletet, a kovetkezó generációk majd ugyanígy meghokkenhetnek a miesztelen ragaszkodásunkon ahhoz az értelmetlenséghez, hogy a pénziu'gyi

spekuláció és a pénziigyi buborékok fclftíjása valódi jólétet eredményez, és

gazdagabb á rcsz. Ezen elmélet szerint ugyanis nem kell azzal torodniink,hogy t<inkretessztik a Fold életfenntartó rendszerét, és leromboljuk a csa-

30

ládi és kozosségi kotelékeket, mivel kés bb tigyis lesz elegend pénziink atermészet és a nyomor meggyógyítására.

Ez az elmélet vezetett évtizedeken keresztiil a fantomgazdags áglétre-hozásátszolgáló gazdaságpolitikához; most aztánez a nem létez gazdag-ság szemiink láttára t nik el, miután a felelotlen ingatlanhitelezés válsá-ga kialakult. De még a fantomkergetés e drámai demonstr ációjasem gyoz-te meg az elemzók tobbségét arról, hogy apénzigyi spekuláció egyáltalánnem hozott létre valódi gazdagságot, csak ncivelte apénzigyi spekulánsokkóvetelését a mások egyre zsugorodó valódi gazdagságára.

Az t| gazdaság j elmélete

Az elmélet természetesen nem tobb, mint j elnevezés arra az elképzelésre,amely megmagyarázza,hogy a dolgok hogyan mtíkódnek. Ma már áItaIá-nosan elfogadot tá v áIt, hogy az emberi ség az <inmegsem misítés felé halad.Az éghajlat <isszezavarodása, az olcsó olaj elfogyása, a halászat osszeomlása,a folyók halála, a aIajvíz kiszáradása, a terrorizmus, a népirtó polgárhá-bor k, apénzigyi osszeomlás, egyes fajok kihalása, naponta harmincezergyermek halála a nyomor miatt, ráadásul az a koriilmény, hogy a világIeggazdagabb országában milliók szorulnak ki a kozéposztályból _ mindezuralkodó kulturális kozfelfogásunk hatalmas hibáiról és az ezek aIaplánlétrehozott intézményeink kudarcáról árulkodik. Jó okunk van teháttartani a jov tol.

Elso látásía ez asok katasztrófaegymástól fiiggetlennek ttínik. A va-lóságban valamennyinek az eredete kozos. amelyet a mi gyenge,,megoldá-saink" nem képesek kezelni a megfelel elmélet hiánya miatt. Konyvemátfogó elbeszélése, illetve elmélete annak, hogy hol tévedti.ink rossz irány-ba, amikor a gazdasági intézményeinket megterveztiik, és mit teheti.inka javítás érdekében. Tulajdonképpen megvan a lehet ségi.ink arra, hogyolyan gazdaságot építsiink fel, amely megfelel az egészséges gazdaság hatkovetelményenek:

1. biztosítsa mindenkí számára az egészséges, méltóságteljes és teljesélet lehetoségét;

31

2.hozzaosszhangba az emberi fogyasztást a Fold természeti rendsze-

reive1;

3. segítse az erós, tagjairól gondoskodó lakókózosségek kialakítását;4. egészséges, szabályozott piaci elvek szerint mtíkódjék;

5. támogassa az eróforrások méltányos és társadalmilag hatékonyelosztását;

6. feleljen megaz,,egy ember, egy szayazat" demokratikus eszméjé-

nek.

Egy kiinyv azoknak, akik kíváncsi ak az okokra

Konyvemet azoknak írom, akik az okokat keresik, de nem azért, hogymásokat hibáztassanak, hanem, hogy valódi megoldást találjanak azok-

ra a rendszerhibákra, amelyek ma a jovonket veszélyeztetik. A konyvmagva azokról a kulturális normákról szól, amelyek kozosen elfogadott

értékeinket alakítják, valamint az egymás iránti és a Foldhoz kapcsolódó

viszonyunkat formáliák. A téma ugyan globális jelent ségti, én elsosorban

mégis az Egyesiilt Államokkal foglalkozom, mert az annak a gazdasági

rendszerében irányadó értékek bizonyos mértékig kiemelkednek, és igen

nagy a befolyásuk a globális viszonyokra.A jelenlegi indokolt kozfelháborodás a pénzvilág mértéktelensége

ellen lehetové teszi, hogy politikai támogatást szerezzink egy uj gazdaságszámár a, amely me gváltoz tatja gazdasági priorit ás ain kat, és a gazdag emb e-

rekszámáravaló további pénzcsinálás helyett jobb életet teremt mindenkiszámára,és jra elosztja gazdaságieroforrásainkat a romboló (rr"gy csupán

veszteséges) felhasználás helyett immár hasznosan. A jelenlegi, a pénzvilágáltal uralt rendszer nagyon hatékonyan eléri pontosan azt,amíretervezték.Ha viszont más kimenetelt szeretnénk, akkor más felépítésre van sziikség,

amely más értékeken, és a gazdagság, az emberi természet, valamint az

emberi boldogság és jólét eddigiektol ktilonb ózó felfogásán alapszik.Az általunk keresett uj gazdaság alapvetó elemei ismertek, ahogyan azt a

kóvetkez fejezetekben kifeltem.

32

Sii rgos sziikségtink van a gazdasági szerkeze t tel foglalkozó országos és

nemzetk<izi eszmecserére, amely elvezet aszerkezet alapoktól való átalakí-tásához. Ennek céIja akozosségek megerosítése és a gazdasági er forrásokátírányítása oda, ahol azok a legtobbet szolgálhatnak. Konyvem et az ehhezaz eszmecseréhez vaIó hozzájárulásként írtam. Remélem, olvasóimat a

kónyv serkenteni fogja arra, hogy barátaikkal, kollégáikkal megbeszéljék,lakóhelytikon és a médiában is megvitassák a gazdasá*politika immár elnem odázható alapveto választási lehetoségeit, és ezt a konyvet hasznoseszkóznek fogják találni.

aaJ3

2.Fnlnznr

A uer ALKIMI rÁr És l pÉNzcsrNÁrÁs poRTJA

A kapitalista ideálja a semmiból való pénzcsinálás, anélkiil, hogy szi.ikséges-nek tartaná ellenértékként valamilyen valóságos érték létrehozás át. Apénz-világ ezt az ideált nagy nyereségtí versenysporttá fejlesztette. A versenybenszeízettpontokat pénzben mérik, és a nem hivatalos versenybíró a Forbesmagazin, amely rendszeresen kozreadja a leggazdagabb emberek listáját, a

teljes pénzvagyonuk alapján rangsorolva oket. A legnagyobb tulajdonnalrendelkezo játékos gyóz.Mivel ajátékversenyjellegtí, egyikjátékosnaksincselégpénze addig, amíg egy másik játékosnak tobb van.

Az er feszítés nélki,ili pénzcsinálás a drogfiiggéshez hasonló ftiggosé-get okozhat. Visszaemlékszem izgatottságomra a hatvanas évek kozepén,amikor feleségemmel, Frannel el szor fektettiink be egy mérsékelt osszegetegy kolcsonos befektetési alapba, és figyelti,ik, hogyan novekszik a meg-takarításunk varázslatosan, százasokkal, majd ezresekkel anélkiil, hogybármilyen er feszítést tettiinkvolnaezért.Űgy éreztuk, minthafelfedeztiikvolna a bolcsek kovét, amely az olcsó femeket arannyá változtatja.Ízelít tkaptunk a \Mall StreetJázból, pedig csak olyan osszegr l volt szó, amely ama szokásos befektetések mellett eltorpiil.

Természetesen azáhaIunk csodának nevezett dolgok tobbsége íI\uzió.Amint a hitelválság félreh zta a pénzvilág bels praktikái elol a fiiggonyt,az egészvilág láthatta, hogy apénzvíIáe mennyire a megtévesztés és torzításvilágávávált, s belterjessé is a fantom gazdagságlétrehozásának iigyleteibenanélktil, hogy ezzelpárhuzamosan bármik, valódi értéket létrehozott vol-na.Ez a kép olyan visszataszító volt, hogy még a pén zvíIágs lyosan romlottintézményei is besziintették a kolcsonzést - még egymásnak is, aminek jóoka volt: immár nem bíztak senkinek a pénziigyi kijelentéseiben.

Fantomgazdagság

Az egyetemen megtanultam, hogyan kell egy beruházás feltételeit szám-ba venni, hogy a pénzigyi megtériilést maxim alizáliuk. Azt azonban a

35

tanáraim sohasem említették, hogy amit tanulunk, az valójában a pénzmegtériilésének a maximalizáIása olyan emberek számára, akiknek máreleve van pénzik, azaz a gazdag embereket tesszi,ik még gazdagabbá.Azt sem említették, hogy ha ezt automatikusan folytatjuk, akkor az áIta-

lunk tanult módszerek fantomgazdagságh oz y ezetnek. Ez a fogalom akkormég nem lérczett.

Eltemetkezve aszámításokba, senki sem kérdezte: mi apénz? Miért kellelfogadnu nk azt,hogy apénzmaximali zálása egyben maxim alizáliaa valódigazdagságlétrehozását is? Nem emlékszem rá, hogy ilyen kérdések egyszeris felmertiltek volna bennem. V"gy ha folmeri,iltek is, megtartottam ezeketmagamnak attól való felelmemben, hogy reményteleniil ostobának tartanak.

Tanáraink arra sem mutattak rá- talánazért,mert maguk sem ismer-ték fel -,hogy apénzpusztakonyvelési adat, amelynek az emberi értelmenkíviil nincs saját léte, sem értéke. Azt pedig bizonyosan nem mondtákneki,ink, hogy apénz egy hatalmi rendszert képvisel, és hogy minél jobbanfi.iggtink apénzt Imint az emberi viszonyok f kózvetítójétóI,annál inkábbhasználhatják rosszra azok, akiknek hatalmukban áll megteremteni, és

eldonteni, hogy ki kaphat belole, ki nem.

Ha erre jobban odafigyelti.ink volna, észrevehettiik volna, hogy sok em-bervagyonapénzi,igyi spekulációból, csalásból, kormányzati támogatásból,ártalmas termékek árusításából és a monopolhelyzettel való visszaélésbolszár mazik. Ezt azonban ritkán említették.

A fantomgazdagság reklámozása

A pénzvilág ill zióit a kovetkez népszertí konyvek címében és kiadásiévében kóvethe{tik nyomon:

Dew 36 000: Q stratégia a bekrjaetkezd t zsdei ernelkedésb t uatópraftálásra (2aa0)

Dow j0 000 2008-ra: Miért rnás ez az id porlt (Zaa4)Áz i.ngatlanpiaci szárnlalást miért nemfogja uisszaesés k vetni (2006)

Kon nytí osszetéves zteni a p énzt a valódi j ó1-1ét gazdagsággal, amelyreaz átváLtható - munkára, <itletekre, foldre, aranyra, egészségiigyi ellátásra,

36

élelemre, és még sok egyébre, aminek onmagában is van értéke. A fantom-gazdagságilluzíója olyan meggy z , hogy a pénzvilág legtobb játékosaelhiszi: az áhala létrehozott gazdagság valóságos. Olyan messze vannak a

folyó felso szakaszán, hogy sohasem láthatják a gyermekeket, akik lejjebbavízben fuldokolnak, és akiket az a rendszer dobott avizbe, amelyet okszolgálnak.

Természetesen a piac nem tesz ktilonbséget a társadalmat valóbangazdagító tevékenységbol szár mazó, illetve a társadalmat elnyomorítótevékenységgel létrehozott dollár, valamint az egyszertíen a leveg bolcsinált dollár kozott. A pénz az pénz, és minél tobbet birtokolsz belole, a

piac annál élénkebben figyel minden szeszélyedre. Az a hiedelem, hogy a

papírpénzyagy az elektronikus pénz valódi gazdagság, és nem egyszertíenegy kupon, amely beváltható olyan javakra és szolgáltatásokra, amelyeknekonmagukban is valódi értékiik van, <isszekeveri az illuziot a valósággal.

A fantom gazdagságmegteremtoi, valamint a kolcsonos befektetésialapok vagy a nyugdíjalapok fantomgazdagságba való befektetésénekhaszonélvez í talán sohasem veszik észre, hogy a tulajdonosnak igénytbiztosítanak olyan valódi javakra, amelyet mások hoztak létre, és hogy a

semmibol csinált fantomgazdagság-dollárok felhígítják mindenki másnaka rendelkezésre álló valódi gazdagságra való igényét. Talán azt sem veszikészre,hogy az amerikai pénzvilág - ktilfildi partnereivel egyi,itt - mostanraolyan mértéktí fantomgazdagságot hozott létre, amely messze meghaladjaavilágvalodigazda*ságát, mert akkora igényt teremtett a jovobeli bizton-ságra és kényelemre, amekkora sohasem lesz teljesítheto.

Á z E dmun ds -fe Ie m eg té u e s z té s

Amíg I997-ben Tlte Post-Corporate World címtí konyvemhez az anya-

got gytíjtottem, olvastam egy cikket a Foreign Policy folyóiratban JohnEdmunds tollából - aki akkor a Babson College és az Arthur D. Littlemenedzseriskola pénziigyi professzora volt - ,,Értékpapírok: az uj gaz-dagsággyártó gép" címmel. Mivel a Foreign Policy nagy tiszteletben állószakmai folyóirat, meglepett az,hogy egy ilyen nyilvánvalóan hamis logi-kán alapuló cikk átjutott a kiadói ellenórz folyamaton. A cikk kivonataakovetkez :

37

,,Az értékpapírok - a magas minoségtí kotvények és részvények - kibo-c s át á s a a m a i v ilággazda s ág le gh at é ko nyab b gaz dags ág-t e re mto gép ez etév é

vált. Az értékpapírok névértéke mára akkorára novekedett, hogy megha-ladja a világon az egy év alatt el állított javak és szolgáltatások értékét, és

hamarosan tobb lesz akét éves outputnál is. Amíg a politikusok fo gondjaa kereskedelmi egyens ly és a szellemi termékek tulajdonjoga, addig ezeka pénzigyi eszkozok ma a gazdagságfo osszetevoi, és egyben annak leg-gyorsabban novekvo generátorai.

Torténelmileg a gyártás, exportálás és a kozvetlen beruházás hozta a

bevételt, és okozta egyben a fellendi.ilést. A vagyon gy keletkezett, hogya bevétel egy részét nem fogyasztásra, hanem beruházásra - épi,iletekre,gépekre és technológiai váltásra fordították. A társadalom avagyont lassan,nemzedékeken kereszdil halmoztafeI.Ma már sok társadalom - valójábanaz egész világ - megtanulta, hogyan teremtsen gazdagságot kózvetleniil.Lz j megkozelítéshez csupán azkell, hogy azáIlamvalamiképpen noveljea termelo tulajdonaínakpiaci értékét (kiemelés az eredeti szóvegben)... Gaz-dagság akkor is kele tkezik, ha az akár ktilfoldi, akár hazai pénzbeáramlikegy or szágtókepiacára, és megnovel i az ér tékpapírok értékét.. .

Manapság vagyon akkor keletkezik, amikor a vállalatve zet knagyonfontosnak tartják a részvény- és kotvénytula.jdonosok megjutalm azását.Minél nagyobb az osztalék, annál valószíntíbb, hogy a részvények és akotvények értéke a pénzpíacon novekszik... Egy olyan gazdaságpolitikatehát, amelynek célja a novekedés vagyon teremtésével, nem kísérli meg ajavak és szolgáltatások eloállításának nóvelését, legfeljebb csak másodlagoscélként.3

Edmunds professzor azt mondja a kormányzati politika kidolgozói-nak, hogy a továbbiakban már nem kell valós ágos gazdagságot el állíta-niuk a valóban hasznos javak és szolgáltatások eloállításának novelésével.Ezt mind mell zhetik. Gyorsabban és kevesebb er feszítéssel nóvelhetik a

nem zeti gazdaságot, ha való d i t ulaj don ai kat é rtékp apí rokra váltj ák ; ezeket

3 John C. Edmunds: ,,Securities: The New \Morld \ 7ealth Machine", Foreign PolicyI04 (I996 i5sze), Il8/19. o, htcp://www.foreignpolicy.com/Ning/arch ive/archive /l04/wordwealthmachine, PDF.

38

a befektetok megforgathatják a pénzpiacokon, felf jják az értéktiket, és

ezáItal hatalmas tulajdonbuborékot hoznak létre.

Ritkán taláIkoztam a széles korben elterjedt hiedelem ilyen világospé|dájával, amely láthatólag áthatjaapénzvilágot: a felftijt tulajdonbubo-rékok való dí gazdagságot hoznak létre. Nyilván a Foreign Policy kiadóinakés lektorainak sem ttínt fel az, amit a továbbiakban Edmunds-fele megté-

veszté snek fogok nevezni. A tulaj donbuborékok cs ak fantomgazdagságothoznak létre, amely noveli a tulajdonos igényét a társadalom valódi tulaj-

donára, és ezákalfelhígítja mindenki más igényét.Ezt aféIrevezetést nemEdmunds találtafel, de az Foreign Policyban megjelent cikke adott ennek

rij intellektuális rangot, és - amint majd foglalkozunk vele - láthatóanfelajzotta a pénzvilág bennfenteseinek képzeletét.

A fantomgazdagság politikai els dlegessége

A Federal Reserve az utóbbi évtizedekben szóvetkezett aPénziigyminiszté-riummal és a\ Zall Street bankjaival, hogy els bbséget biztosítsJr,

" f"rrto*-

gazdagság létrehozásának a valódi g"ráagrággal szemben. Ahelyett, hogykipukkasztotta volna az olyan tulajdonbuborékokat, mint az 199l-es évek

tecb-stock,vagy a 2000-es évek ingatlanbuboréka, a Federal Reserve apénzolcsóvá tételén ffu adozott, hogy el segíme a spekulánsok k lcsonfelvételét,ami további tnflációt eredményezett. A pénzvilág egyre novekvo hatalmaés profitja jelezte ennek azirányvonalnak a sikerél

trd kozben az Egyestilt Államok ipari termelése megtizedelodótt,elrogy a ternrelést kivitték alacsorry béreket fizetó gazdaságokba, hogy az

osztalékokat noveljék. A pénzvilág sokszor felf jta kedvenc cégeinek rész-

vényírfoly,amait, í5y azoknak elegend pénziik le tt más cégek felvásárlására.

Á rnagasan frlérrélcelr forldCom póldául megvehe líe azMCI-t és egy tucatmás társaságot. Kés bb apiac romlott, és a'JíorldCom csódbe kényszeriilt.Á részvérrybuborékok nag}, piaci robbanásokat okoznak.

Á felel tlen jelzátog-konjunkt ra alapja a trilértékelt tulajdonoklÉtrehozása volq majd ez.lehet vé rcfi a további kólcsonfelvételt, hogy

j.abb trllértékelt tulajdonok keletkezzenek. Amikor a sztivetségi korrnány

39

a buborék kipukkanásakor kisegítette a nagy hatalm pénzintézeteket, aforrások elosztása jabb torzítást szenvedett.

Az Edmunds-cikk olvasása kózben visszaemlékeztem affa abeszélge-

tésre, amelyet néhány évvel korábban folytattam Malajziaki,iliigyminiszte-rével. Teljesen komolyan azt mondta nekem, hogy Malajziának jobb lenne,

ha kivágná az ósszes fáját, és az ellenértékét elhelyezné bankban, hogykamatozzék, mert a kamat gyorsabban novekszik a fánál. Megjelent lelkiszemem elott a csupasz és élettele n malajzíai táj, csupa bankkal, melyeknekszámítógépei boldogan ziimmogve számolják azt,hogyan novekszik a be-

fektetések kamata. Ez pontosan az a katasztrófa, ahová az Edmunds-felemegtévesztés vezet.

Kevin Phillips, azujságíró és akorábbi republikánus politikai stratégia

készítoje 2008-as, Bad Money címíi kónyvében leírja, hogy az Edmunds-cikket a pénzvilágban széles korben megvitatták, és aí ía akovetkeztetésrejut, hogy ez inspirálhatta azingatlanoklelzálogának részvényekre váltását.a

Haezigaz, akkor ez volt a torténelem legbefolyásosabb tudományos cikke.Mindegy azonban, mi indítot tael ajelzáloghitelek t zsdei bevezetését,

mert Edmunds logikája egyben apénzvi|á* alapvet logikája is. Felejtsiik el a

termelést és a dolgozó emberek, a kózosségek és a kornyezet érdekeit. Verjiikfel a részvények árait bármilyen eszkózzel.A felelotlen jelzáIoghitelek mi-atti bukás egy srilyosan hibás elmélet rendkíviil kóltséges kipróbálásavolt.

Á j e lzálogo k ré szu é n1 e síté s e

A 200l. szeptember 1l-i terrorista merényletek után a Federal Reservebank azt kereste, hogy a megtort gazdaságí lendiiletet miként lehetneellens lyozni a kamatlábak csokkentésével. 2003 j liusára a kamatlábIo/o-racsokkent, azaz az infláció szintje alá. A kolcsonzés negatív kóltsége

felfujra az íngatlanbuborékot, és a tokeáttételes kivásárlások valóságosorgiáj áho z y ezetett A pénzvilág befektetési bankj ai olyan otletes eszkozo -

ket találtak ki, amelyek biztosították a koltségek beszedését saját maguk

4 Kevin Phillips: Bad Money: Reckless Finance, Failed Politics, and the Global Crisis ofÁrrlerican Capitalisru (New York, Viking, 2008), 96/97. o.

40

számára, valamint lehetové tették, hogy akockázatokat másra hárítsák,és a késobb ,,mérgezo tulajdonnak" neyezett vagyonokat távol tartottáka saját konyvelésiiktol.

Az olcsó jeIzáIog rendelkezésre állása serkentette az ingatlanpiacot,amely viszont fólverte az íngatlanárakat. Minél gyorsabban novekedetta konnytí profit buboréka, annál gyorsabban áramlott a piacra rijabbpénz, hogy még jobban felfi;i,ja a buborékot. A tudósok és a politikusok,el fo gadva az E d mund s-fele me gtéve sz té st, ii n nepelték a háztulajdono s s ágter;'edését , és azt a joIétet, amelyrol késobb kideri.ilt, hogy tobbnyire fan-tomgazdagság.

A bankok fi,iggetlen brókereket toboroztak, hogy kolcsonvevokethajtsanak fel jutalékért. A bankok a jelzáIogokat kotegekbe foglalvarészvé-nyekre váltották, és eladták befektetési bankoknak, amelyek ezeket továbbcsomagolták még <isszetettebb részvényekké, és továbbadták spekulatívbefektetési alapoknak. Ezeket aztánezen alapok matematikusai már any-nyira bonyolult részvényekké alakították, melyeket tulaj donképpen senkisem értett meg.

Ezután ezeket a részvényeket ,,biztosították" értékvesztés ellen más,magasan tokeáttételes pénziigyi intézeteknél - mint pI. az AIG, amelyzsebre vágta a prémiumot, de a lehetséges veszteségek fedezetére csakminimális tartalékot képzett annak a feltételezésnek az alaplán,hogy azingatlanárak csakis f lfelé mehetnek. A befektetési bankok és a biztosítókszerint, amelyek |étrehozták a részvényeket, a biztosítás megsziintette azi ly., ré szvények bi rtoklás án ak ko ckázatát, é s ko ck ázatminósíto ii gynok_ségeket alkalmaztak, hogy azok az állításukat ígazolják. A részvényeketezutáneladt ák nyugdíj alapokn ak, alapítványokn ak, kolc sonos alapokn ak és

másoknak mint nagy hozam , kockázatmentes befektetéseket. A folyamatsorán minden egyes lépés játékosai megcsinálták a szerencséjiiket a díjak és

jutalékok beszedésével, mikozben a kockázatot átpasszolták a kóvetkezrésztvevonek.5

5 További részlecekért lásd Soros Gyorgy: Tbe New Paradigm for Financial Markets:Tlle Credit Crisis of 2008 and What It Means (New York, Public Affairs, 2008), l3/I4.

41

Korábban az ingatlanjelzáIog-ágazatban a helyi bankok nyujtottak

kolcsont azígényl knek, és viselték a kockázatot a saját elszámolásukban.

Ha egy házulajdonos nem tudta frzetní a részleteket, a kolcsont nytíjtó

bank viselte a vesztesé get. Ez arra osztonozte a hitelez t, hogy alaposan

megvizsgálja a kólcsonvev fizet képességét.

A ,,modern" pénzrendszerben a bank beszedi a díjat azért, hogy a kol-

csonz t belépteti a rendszerbe. Mivel a teljesítés lehetséges elmaradásának

kockázata így ^

másé lesz, a bank nem érdekelt abban, hogy koriiltekin-téssel járjon el, ami nyilvánvaló rendszertervezési hiba. A hírneves nem-

zetkózipénziigyi szakember, Soros Gyorgy szerint: ,,A hitelezés szabályai

osszeomlottak, és a jelzáloghitelek az emberek széles korének a rendelke-

zésére álltak, a hitelképesség komoly vizsgálata nélki.il. .. A minimális vagy

semmilyen doku ment ációval nem rend eLkezó, valój ában hazugságon ala-

puló kolcsonok általánossá váltak, sót, széls séges esetben az n. nindzsa-

kólcsonok' (se munkahely, se bevétel, se tulajdon) is, gyakorta a jeIzáIog-

brókerek és a jelzáIoghitel-ny jtók aktív beleegyezésével."6 A cél világos

volt: csak szerezzikbe az aláírást a jelzáIog-okmányra, és szedjiik be a dí-

jat. Minél nagyobb a kolcson, annál jobb. Ne aggódjunk, hogy a kolcsont

felvev személy esetleg nem tud fizetni. Ezlegyen a folyamat kóvetkezo

szereplójének a gondja.

Természetesen, ha a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, akkorvalószí-ntíleglehet nyomást gyakorolni a kormányra, hogy ny jtson segítséget. Erre

az indok azlehet,hogy ha nem vállalja át aveszteségeket, akkor a bankok

teljesen besziintetik a kolcsonzést, mire az egész gazdaság osszeomlik.

A folyamat sokkal osszetettebb annál, mint amit itt vázoLtam, de ez

a lényeg. Amikor a nyilvánvalóan nem megfelelo kolcsonvev k nem telje-

sítettek, az egészkártyavár kezdett osszeomlani, és a fantomvagyon, amit

a pénzví|ág hozott létre a jelzálogok részvénnyé alakításával, elttínt, még

6 |Jo, 16. o. Ajánlom továbbá ,,The Giant Pool of Money," a ,,This American Life"

nevri NPR-program egy részét, amely interj kat tartalmaz olyan emberekkel, akik kti-

lonféle szerepet játszoctak azokban az eseményekben, amelyek a felelotlen jelzáloghite-

lezés csodjéhezvezeuek, feltárva, hogyan is nézett ki mindez beliilrol. Az adást 2008.

május 9-én sugározták, elérheto: hup// www.thisamericanlife.orglRadio_Episode.aspx?episode=355,

42

gyorsabban, mint amilyen varázslatosan keletkezett - ahogy kovetkezés-képpen elttíntek a kormány kisegít dollárbilliói is.

Á buborék csak buborék rnaradEdmunds ,,logikájával" ellentétben egy tulajdonbuborék - legyen azíngavlanra vagy másra alapozva- nem teremt vagyont. Egy 200 ezer dolláros házpiaci árának emelkedése 400 ezer dollárra nem tesziaztsem hasznosabbá,sem kényelmesebbé. Az ingatlanbuborék valódi kovetkezménye az, hogynoveli apénziigyi lehet ségeit azoknak, akiknekvan ingatlanuk * azokkalszemben, akiknek nincs. A pénzvil ág ar r a biztatta a háztulajdonosokat,hogy tegyék pénzzé a piaci nyereségiiket a je|záIoghitelek segítségével,amit aztán részvényekké konvertált és eladott azóvatlanoknak, beleértve anyugdíj alapokat, amelyekre sok háztulaj donos is számított, mint nyugdíj as

éveinek biztosítékára.Amikor az ingatlanbuborék menthetetleniil szétpukkadt, a kábult

háztulajdonosok - sokan pénziigyi cisszeomlással a nyakukban - kikol-toztek azokból aházakbol, amelyeken tobb adósságvolt apiaci értékiiknél.Lz ezekre ajelzáIoghitelekre alapozott értékpapírok elvesztették értéktiket,és apénzvilágtulzott t keáttételekkel (kevés saját tokével) dolgozó játéko-sai nem tudtak megfelelni pénziigyi kotelezettségi,iknek. Az egyre terjedókudarcok hatására az egész osszekapcsolt hitelrendszer cisszeomlott, és a

pénzvilágaz adófrzetokhoz fordult kisegítésért azzal, hogy ha a kormánynem áll helyt, akkor az egészhitelezési rendszer kifullad, és agazdaságpénzhiányában osszeomlik.

Azt, hogy a bankok íjeszt bejelentése fenyegetés volt-e, vagy figyelmez-tetés, talán sohasem tudluk meg, de láthatóan hatásos volt. A kormányzatdollárbilliókkal válaszolt, amelyet az adófrzec k zsebéb l vett ki. A kisegí-tett intézmények ebb l a pénzból extravagáns partikat rendeztek, vezet ijutalmakat és osztalékokat fizettek, és felvásárlásokat finanszíroztak.A segély olyan gyorsan ttínt el, akár az ingadanbuborék fantomgazdag-sága. A hitelezés azonban továbbra is befagyva maradt, aminek okaival a

kóvetkez kben foglalkozunk.

43

Á pénzuilág adósrabszo lgoiMiért nézzikel a pénzvilág stilyosan gondatlan mértéktelenségét és a ha-

talommal való visszaélését? Részben azért, mert oly sok befolyásos emberelhiszi az Edmunds-fele megtévesztést. Sokan valósággal tapsolnak ahhoz,hogy a pénzviláe fantomgazdagságothoz létre, és mindinkább aíía tá-maszkodunk, hogy az áItalunk fogyasztott termékeket és szolgáltatásokatmás országokban állítják elo. A fo elgondolás szerint az Egyestilt Államokazzal szolgáIja a világgazdaságot, hogy a pénzcsinálásra szakosodik, és a

mások által termelt javakat fogyasztja. A pénzvilág elképzelése szerint eztokéletesen értelmes elgondolás.

Ha nehéznek ttínik az olvasó számára a pénzviláe logikájának meg-

értése, amit pedig sok gazdasági és pénzi.igyi tantárgyban oktatnak, az

valószíntíIeg azért van, mert még van némi kapcsolata a való világgal.Mindegy, hogy mit mond apénzvíIág, egy rossz kólcson csak rossz kolcsonmarad, akárhányszor szeletelik, vágják kockára és csomagolják ujta egyrebonyolultabb származtatott értékpapírrá, amelyet a Standard and Poor'sels osztálytí befektetésnek minosít.

A pénzvilág elviselésének és siirgós megmentésének ennél is nyomósabboka azonb an az,hogy o ellenorzi a hitelek folyosítását, ezáltalapénzhezvalóhozzájutásunkat, és mindezt egy olyan világban, amelyben életiink szinteminden része apénzt lftigs.A kóvetkez kben egyszertí leírást adunk arról,hogy milyen is a pénz létrehozásának folyamata.

Alkimistákaz árnlkban

A legtobb ember rigy gondol a kónyvelésre, mint valamely felettébb unal-mas dologra, de figyeljtink jól, mert a forgalomban lévo dollárok majdnemmindegyikét egy magánbank hozta létre egy megtévesztóen egyszerelszámolási btívészmutatvánnyal. Ha megértji.ik, hogy ez miként torténik,akkor azt is tudni fogjuk, hogy a magánbankok áItaI mozgatott kolcson-pénz-rendszeri,ink, amelyet a magánprofit érdekében hoztak létre, mikéntteszi lehetové néhány ember számáraszégyentelen mennyiségtí olyan pénz

44

bezsebelését, amelyért nem dolgozott meg, míg a tobbi embernek csak a

fi zetendo számlát adják fu .Kózgazdász professzorom azttanította, hogy a bankok a megtakarítók

és a kolcsonvevok kozti kozvetítok: a megtakarító bankba rcszí a pénzét,és ezt apénzt a bank odaadja a kolcsonvevonek, hogy ebbol frnanszírozzaa vállalkozásátyagy az otthonát. Ez azonban valójában nem így torténik.

Hacsak nem hossz távulekotéssel tetti.ik apénzt a bankba, akkor a

bete tt p énzhez azon nal i hozzáféréssel rendelkeziink. H a p énzt vesziinkkolcson a banktól, akkor is azonnalíhozzáférést kapunk ahhoz a számlá-hoz, amelyet a bank nyit meg a számunkra, amiko r a pénzt kolcsonadja.Amikor a kolcsont a banktisztviselo kiadla, akkor két dolgot jegyez fel abank konyvelésébe: a kolcsonvevo ígéretét aría, hogy a pénzt visszafizeti,mint a bank tulajdonát, és aztaz osszeget, amely tartozásként a kólcsonvevószámlájára keriil.

Elso látásraugy ttínik, hogy ezakétdologegymást kiegyenlíti, ami bi-zonyos szempontbóligaz is. A lényeg azonban az,hogy eI z legegyik be-jegyzés sem létezett. A banktisztviselo bejegyzése kovetkeztében a bank tíjpénzthozott létre a semmibol, amely megfelel a kolcson osszegének (a t -

kének), és en nek hatására a gazdaságegészében a p énzmen nyisége megno -

vekszik. Egyidejtíleg a kólcsonvevonek torvényi kotelezettsége keletkezettarra, hogy a t kének a kamatokkal megnovelt osszegét visszafizesse.

Valójában ez az tja annak, ahogyan apénz (a pénzérmék és bizonyoskiilonleges címletek kivételével) keletkezik. Megjegyzend , hogy a bankáltal létrehozott pénz tisztán elektronikus. Errol papíron nincs feljegyzés.Mondhatjuk, hogy nem is létezik, csupán a mi elménkben.

Mondanunk sem kell: megadni a bankoknak a jogot arra, hogy egyszámítógép-billentytí lenyomásával pénzt kreálj anak, aztán azt kolcson-adjákkamatra, a banki tevékenységet rendkíviil jovedelmez vé teszi, és

a pénzvilág, a bankok tulajdonosa rendkívi,ili hatalommal rendelkezik.Hozzájárul a pénziigyi instabilitáshoz és egyenlotlenséghe z, Iétrehozzaa gazdaság novekedési kényszerét, és torzítja a gazdasági prioritásokat.A társadalmat terhelo osszes koltséget a7.fejezetben mutatom be. Az oko-zottkár nagyságrendekkel novekszik, ha a bankok felfedezik: aprofitjukatnagyban n<ivelheti, ha ezt a pénzteremto hatal mat a pén z.f,gy ispekulánsok

45

és ragadozók szolgálatába áIlítják, akiknek fó tevékenysége a fantomgaz-dagság létrehozása.

A pénzvilág mint gazdaságí rendszer vagy szindikátus rendkívi.il j ó abban,amire tervezték és használják: néhány embert mesésen gazdaggátesz anél-kiil, hogy azok bármilyen er feszítést tennének a valóságos javak létreho-zása érdekében. A haszonéIvez(5k szempontiából a pénz az pénz, és azok,akiknek sok van belole, kielégíthetik magukat olyan fenytízéssel, amelymég a korábbi korszakok királyainak és császárainak a képzeletében semfordult meg. A p énzv ilágh as zonélve zóí szempontj ából a j elen legi pénzugy írendszer legnagyobb hibája az, hogy a tulajdonbuborékok elobb-utóbbkipukkannak, és eltorlik a yagyon egy nagy részét,esetleg arra kénys zerítveket, hogy elárverezzék a birtokukat, jachtjaikat és magánrepi.il gépeiket,

a si.irg sség miatt éppen nyomott áron.

Amikor a buborékok novekszenek, apénzviláenyeresége a társadalomtobbi része számátatiszta veszteség. A kóltségeket azok fizetik meg, akikneknincs elég pénziik ahhoz, hogy napjaikat bolygónk problematikus társadal-mi és kórnyezeti valóságától elszakadva, kényelmes elvonultságban éljék le.

Nincs semmi alapja annak a gondolatnak, hogy ezt a problémát a gazdaságinovekedés majd megoldja, mivel a dagáIy csak a jachtokat emeli magasra,a kétségbeesett, meztelen szókat elnyeli. A gyóztesek számára nagyon ismegfelel az, hogy a pénzviIáe vagyonának novekedése a társadalom tobbirészének a novekvo egyenlotlenséget jelenti. Mi értelme lenne egy gazdagosztá|ynak a szegények osztálya nélkiil?

A pénzvilág fantomgazdagságának viszont van egy alternatívája: a

valóságos piacgazdaság.

3.Fqnznr

A varósÁcos Ánux rIAcÁNAK ALTERNlrívÁla

Régót a hajto gatják neki,i nk, hogy a kapitalizmu s kapzsi mértéktelenségénekegyetlen alternatívája a kommunizmus elnyomása .Ez aki;'elentés hamis, és

veszedelmesen cinkorIfuoz választást kovetel meg két véglet kózott, ame-lyek egyaránt kudarcba fulladtak, mivel mindkett a hatalom olyan számonnem kérhet cisszpontosítását hoztalétre, amely elfojtotta a szabadságot és

a kreativitást mindenkiben, kivéve a cs cson lévo keveseket.E két lejáratott, kozponti hatalomra alapozott kísérlet alternatívája

egy olyan gazdasági rendszer lehet, amelynek ereje az emberekben és ahelyi kozosségekben gyókerezik, és felszabadítja az emberek természetesegyiittmtíkodési képességét és alkotóképességét. Most torténelmi esélyiinkvan egy ilyen gazdaság életre hívására. A kulcs a gyakran említett ktilonbségalétez pénzvilág és a helyi piacgazdaságok rendszere kozott.

Pénzvilág vagy helyi piac

A két, egymástól élese n eltit gazdaságn ak a pénzuilág és a belyi pia, nevetadtuk; ennek akét gazdasági szerkezetnek teljesen más prioritásai, értékeiés intézményei vannak. Ez akétféle gazdaság ma egymástól elktiloni.il, dekapcsolatban, és gyakran versenyben van egymással.

PénzuilágA pén zvilág a n agy p énzigy ii ntézeteke t és az azokat szolgálo, fo gva tartot tvállalatokat jelenti. Lehetnek ezek bárhol, nem feltétleniil New Yorknakabban a híres utcájában (a \ Zall Streeten), amely a globális kapitalizmusjelképévé vált.

A pénzvilág a steril pénzi.igyek világa, ahol a tevékenys ég arra irá-nyul, hogy a pénz felhasználásával, bármilyen módszerekkel rijabb pénztcsináljanak azoknak, akiknek már eleve sok pénzi.ik van. A pénzvilág

46 +/

tokéletességre vitte a pénziigyi spekuláció mtívészetét, a társasági tulajdonlefolozését, azuzsorakamatot, akockázat áthárítását, a befolyásolást és azadósságpiramisok kiépítését. M i nden a pénzigyi megtértilés maxi m alizá-lásának szolgálatában áll. A sikeres játékosok;'utalma a hírnév, a rendkívi,iliilletéktelen haszon és a hatalmas pénzvagyon.

A Wall Street játékosai azzal igyekeznek igazolni a tetteiket, hogy a

társadalom nagyobb hasznára teremtenek vagyont, de ez csak kényelmesoncsalás. A pénz nem vagyon, hanem csak egy konyvelésibejegyzés, egyszám, amely csak azért képvisel értéket, mert társadalmi megszokásbólhajlandók vagyunk elfogadni valódi értékkel rendelkez dolgok feleben.Az emberi elmén kíviil nem létezik.

Á hefui piacA helyi piac a helyi váIlalkozások és dolgozó emberek világa, akik valódijavak és szolgáltatások el állításával foglalkoznak, hogy a maguk, család-juk és lakóhelyiik megélhetését biztosítsák. A helyi piac céljai, értékei és

intézményei váItozatosak. Akárcsak egy egészséges, természetes életko-zosség ktilonféle fajtái,váIlalkozásai sokfele formát olthetnek az egyszer,íjmagán- és a családi vállalkozástól a sz<ivetkezetekig és a helyi tulajdonbanlév és helyi gyókerekkel rendelkez gazdasági társaságokig. A pénziigyimegtériilés elérése az izIetben maradás lényeges feltétele, de a helyi piaclegtobb funkciója ebben a rendszerben a kozosségi értékek és érdekekalaplán mtíkodik, ami mérsékli a profithajszát.

Olyan kisvárosban n ttem fel, ahol a családom sikeres hangszer- és

kisgép-kereskedést iizemeltet ett. Az apám bi.iszkén vállalta a jótállást és a

szervizt mindenre, amit csak eladott. Emlékszem azokraa nem ritka ese-

tekre, amikor apám egy telefonhívásra v áIaszol, és arra kéri anyámat, tartsamelegen az ebédjét, mí8 o a boltot kinyitva kiszolgálja az igyfelec, akineksiirgos szi,iksége van valamire. Az egyik ilyen esetben, amelyre konkrétanemlékszem, egy helyi muzsikus kért egy gitárpenget t, mert az ové elto-rott, és neki még aznap este játszania kellett. Akkortájt egy gitárpengetvalószíntíleg nem keriilhetett tobbe 10 centnél.

Megértettem, hogy a vállalkozás akozosség szolgálata, és hogy aváI-lalkozásokban dolgozó emberek éppen ezt nyujtják. Sok helyi piaci vállal-

48

kozás ma is elkótelezte magát a kozosségnek erre a szolgáIatára, beleértvea BALLE hís,szezer tagját, akik már eIjegyezték magukat az t| gazdaságmegteremtésével. Ez az elkotelezettség lényeges része annak, ami a helyipiac gazdas ágát a p énzv íIágé tól me gkii lonb ozt e t i.

T kés társaságok

Mi a helyzet a t kés társaságokkall Kozi.iliik sokan olyan hasznos ter-mékeket állítanak eIó vagy/és szolgáltatásokat biztosítanak, amelyekremindennapi életiinkben sziikségvan. Hol van ezeknek a helye apénzvilágés a helyi piac kozott? Nos, vállalata válogatja.

A kozosen létrehozott, korlátolt felelosségtí társaság jogi formájáttobb mint 400 éve alkották meg, amikor Anglia királya kiadta a Kelet-In-diai Társaság oklevelét.EzáItal felhatalm azta abefektetok .gy csoportiát,amelynek maga is tagja volt, a korona védelmé t éIvez kizárólagos jogosít-

vánnyal, amely szerint Ázsiaországaitgyarmatosíthatják, és kisajátíthatjákazok er forrásait, kereskedelmi módszereket és katonai erot egyarántigénybe véve.

Ehhez a feladathoz a társasági forma jól illeszkedik: megteremti a tor-vényi formát arra, hogy egységes vezetés alatt halmozzafela gyakorlatilagkorlátlan pénztoke hatalmát; a befektetok pedig, akik a hasznot huzzák,fel vannak mentve a vezetés hibáinak kcivetkezményei alól, ha a veszteségmeghaladná a befektetésiik osszegét. Ez olyan nyílt felhívás a ttílkapásra,amelynek talán még szentek is hajlamosak lennének megadni magukat.

Ugyan akkor van n ak t árs as v áIlalkozás ok azo no síth ató é s felelo s t u l aj -

donosokkal, akik abban a helységben élnek, ahol a társaságuk mííkodik,és akik a társaságot a telepi.ilés felel s polgáraként mtíkodtetik. Az ilyentársaságokat joggal tekinthetji.ik a helyi piacgazdaság részének.

Amint azonban a társaságnyilvánosan eladja a részvényeit apénzvilágt zsdéin, vagy a pénzvilág saját magánt kével rendelkez beruházóinak,apénzviláe iigynokévé válik. Akármilyen értékek és elvek mentén dolgo-zott is korábban, ezek nagy valószíntiséggel alárendelodnek a pénzvílágérdekeinek és értékeinek. A termékek és szolgáltatások eloállítása tisztán

49

véletlenszertívé válik, meít azels dleges céI a pénzcsinálás lesz. Az Odwallatársaság volt vezetóje mesélte nekem, hogy ,,amíg az alapít k magántulaj-

donában voltunk, addig egészséges gytimolcsleveket gyártottunk és adtunkel. Amint a t zsdére keriiltiink, minden megváltozott. Ettol kezdve csak a

pén zcsináláss al foglalkoztu nk."EI zó konyvem címével ellentétben (Ttíkés társaságok uiláguralrna)

a valódi gazdasági hatalom országunkban a pénzvilágintézményeinekkezében van, amelyek gy adják-veszik a legnagyobb gazdasági társasá-

gokat, mintha maguk is termékek volnának. Bármely, a pénzvlIág áItaI

forgalmazott társaságelso szám yezetóje,aki a szociális vagy akornyezetimegfontolásokat a pénzugyi megtéri.ilés szempontj a elé helyezi, hamarosan

ajtón kíviil alálja magát a részvényesek lázadása miatt, yagy ellenséges

kivásárlás kóvetkeztében.Ha betekinti.ink egy mai nagyvállalat székhelyére, akkor ott embere-

ket, épi,ileteket, b torokat és irodai berendezést láthatunk. Minden arrautal, hogy a dolgokat az emberek mozgatják. A, szervezeti felépítés ábrája

a fclelosségek világos vonalait mutatja, amelyek a legfelsobb vezetohoz

vezetnek, aki viszont az igazgatótanácsnak felel. Konnytí ezért azt hinni,hogy a nagyvállalat is csak emberi kózossé8.E azonban félrevezet , mert

az emberek valamennyien a szeíyezet alkalmazottaí, és azért fizetik ket,

hogy annak a pénzi,igyi érdekeit szolgálják. Ha a társaságot a pénzvíIágbirtokolja, akkor a pénzvilág érdekeit kell szolgálniuk, és alkalmazásukegyedtil a pénzviláx kegyétol ftigg.

A nyilvánosan forgalmazott (tozsdére bevezetett) korlátolt felel s-

ségti társaságok pontosabb leírása az lehetne, hogy olyan pénztartályok,amelyekre ktilonleges tcirvényes jog és védelem vonatkozik. Még a legfelsovezetó és azigazgatók is indoklás és kóvetkezmények nélkiil elbocsáthatók.Elméletben a vezetés arészvényeseket szolgáIja, azonban mivel a részvények

tobbségét ktilonfele intézményi beruházók birtokolják, avalódi részvénytu-

lajdonosok általában még a társaság tisztségvis elóiszámára is láthatatlanok.

Gyakorlatilag a vezetést maga a pénz alkalmazza azért, hogy a pénzszaporodását és tij ratermelését gond ozza, fi gyelmen kíviil hagyva mindenmás szempontot. Az eredmény aglobális kapitalistagazdaság, amely szét-

rombolja mind az éIetet, mind az emberi lelket.

50

piaci alternatíva

A korlátlan kapitalizmus védel mezóim akacsul állítják,hogy a kapitalizmusegyet jelent a piaccal és a magántulajdonnal. Ha ez a kijelentés nem teljesenhamis is, mégis er sen féIrevezet , és megnehezíti, hogy felfedezhessiinkegy nyilvánvalóan elnyomás-mentes alternatívát.

Apiacgazdaságelmélete id ben nyomon kóvethet visszafelé, egészen atizennyolcadik századískót kozgazdász,Adam Smith munkássá gáíg, és azóÁ nernzetekgazdagságacímtí, 1776-oskonyvéig. Ezt sokan minden id klegbefolyásosabb kózgazdasági szakkonyvének tartj ák. A gondolatébresztszovegben Smith leírja az onszervezód gazdaságeroteljes és csodálatosandemokratikus ideálját, amely gy biztosítja a társadalom termelo er for-rásainak egyenló és társadalmilag optimális elosztását,hogy kis eladók éskis vev k lépnek egymással kapcsolatba, és a saját szi,ikségleteik, érdekeikés képességeik alapján hoznak dontéseket.

Smith piaci elmélete - az óelképzeléseit késobb részletesebben kidolgo-zokhozzájárulásával - elegáns és egységes szellemi építménnyé nott, amelygondosan megfogalmazott feltételeken alapul; ha ezek fennállnak, akkoraz ónszervez folyamatok valóban társadalmilag optimális eredménytadnak. A piaci elmélet fundamentalistái általában semmibe veszik ezeketa feltételeket, amelyek tartalm azzáka kovetke zóket:

1. a vevok és az eladók olyan kicsik, hogy nem képesek befolyásolni a

piaci árakat;

2. minden résztvev nek teljes információval kell rendelkeznie, keres_kedelmi titok nem létezhet;

3 . az eladókn ak a forgalmazott termékek telj es koltségét viselniiik kell,és ezeket az eladási árnak is tartalmaznia kell;

4. a beruházási tókének nemzeti határok kozott kell maradnia, és azországok kózotti kereskedelm i mérlegnek kiegyensrilyozottnak kelllennie;

5. a megtakarításokat be kell fektetni termelo tóke létrehozásába, ésnem szabad kereskedelmi spekulációra használni.

5l

A csalás szabadsága

Á,,szabadpiac" elnevezés egy olyan szabályozadan piacot jelól, amelyben a

sazdag ember megen gedheti magának, hogy személyes célj aira hasznáIja felés monop olízáliaazer forrásokat, mik<izben nem kell felelnie ennek széle-sebb társadalmi és kornyezeti kovetkezményeiért. A szabadpiac jutalmazzaa pénziigyi rablókat és spekulánsokat,

"kik'h"rrnot h znak a kármányzati

támogatásokból, társadalmi és kórnye zetí eróforrásokból, a spekulációból,a monopolhelyzettel való visszaélésb l és a pénziigyi csalásból, nyílt és

gyakran ellenállhatatlan kísértést hozva létre a koltségek továbbhárításáraés az egyenlótlenségek novelésére.

A piac olyan kozosség keretei kozt m kodik a legjobban, amely gon-doskodik atagjaíroL Minel erosebbek a kólcsonos bizalom és gondostáaa,kótelékei, . pi". annál inkább meghatár ozza saját elveit. A iormányzatifeliigyelet és beavatkozás iránti igény minimális.Egyolyan gazdaság azon-ban, amelynek er s gazdasági társaságait egy olyan kapzsi kult ra vezérli,amelynek alapelve a részvénytulajdonosi befektetések pénziigyi megté-riilésének maximalizáIása, már egészen más, és ezeket még a leger sebbkormányzatnak is nehéz feltigyelet alatt tartania.

Konnyen belátható, hogyez nem nagyon emlékeztet apénzvilágra.Bára megfelelés nem tokéletes, ez sokkal inkább a helyi piac leírása.

A torténé szekakapitalizmus szó megjelenését az l800-as évek kózepéigvezetik vissza, tehát jóval Adam Smith halála utánra. Ez olyan gazdaságiés társadalmi berendezkedést jelent, ahol a toke haszna keveseket illet, ki-zárvaazt a sok embert, akik a munkájukkal a tokét termelékennyé tették.7Ez meglehetos pontosan írja le a pénzvilággazdaságának jellemzoit.

7 Fernand Braudel tcirténész részletes beszámolót kózól a t ke,

fogalmak eredetérol és definícióiról Ciuilisation and CapitalismUniversity of California Press, I98Z),2/232-39. o.

52

t kés és kapitalizmuskonyvében (Berkeley,

A kapitalizmus a piaci retorika kiipenyében

A kapitalizmus azt áIIítja,hogy agazdaság,piaci ruhája" nem tobb annál,mint amit a szélhámos Á császár uj rubája címtí mesében áIlftott: azuralkodót a legfinomabb kelmékbe oltoztette. Amikor a kapitalizmuskiválogatta a piaci elmélet darabkáit annak indoklására: a társadalom ér-

dekét az szolgálrja a legjobban, ha a nemzetkozi nagyvállalatok szabadon,minden társadalmi korlátozás nélkiil maximali záIhatják a profi tj ukat,tulajdonképpen a felismerhetetlenségig eltorzította a piaci elméletet azzala céllal, hogy legitimizáljon egy vékony réteg érdekét szolgáló, mindenelméleti vagy tapasztalati megalapozást nélkiilozo logikát.

A kapitalizmusnak a piac kopenyébe burkolózó iigynokei buzgónhozzáIáttak olyan kozállapotok megteremtéséhez, ame|yek éppen az eI-

lenkezójét jelentették annak, amit a társadalom szempontjából optimálispiaci mtíkódés hirdetoi koveteltek. A 3. 1 bLázatáttekintés t ad azamerikaipénzvilág kapitalista gazdasága és az erósiteni kívánt helyi piacgazdaságkozotti fo ktilonbségekrol.

A kapitalista iigynok k - akik ráksejtek módjára megpróbálnak elrej-tózniaszeíyezet immunrendszere elol rigy, hogy egészséges sejteknek adjákki magukat - megkísérlik elrejteni magukat a társadalom immunrendszereelol, magukat az egészséges piac iigynokeiként áIcázva. A kapitalizmusolyan tigyessé vált ebben a csalásban, hogy ma a politikai és gazdaságivezetoinkre tekintve aztlátjuk: a betegséget szolgálják az egészséges testkárára. Ahhoz, hogy az egészséqet visszaállítsuk, fel kell ismerniink, hogyegyes sejtek miért betegek, és vagy sebészileg el kell távolítanunk azokat,va8y me8 kell vonnunk toliik az egészséges szervezet táplálékait.

A szocialista rendszerben a kormányzat az osszes hatalmat magáhozvonja. A kapitalista modellben a kormányzat agazdasági társaságok érde-keinek fogságába esik, és segít megerosíteni a hatalmukat. A valódi piacirendszerben a demokratikusan elszámoltatható kormányzat a szabályokmegfelelo rendszerét dolgozzaki, amelyb en az emberek, a vállalkozók és a

felelosségteljes befektetok onszervezó piacot hoznak létre. Ez a piac els -

sorban helyi, és megfelel a gazdasági, valamint a társadalmi és kórnyezetiigényeknek is.

53

A pénzvilággazdasáeában apénz akezdetés a vég, és az els dleges terméka fantomgazdagság - olyan pénz, amelynek nincsen kor. u*lódi érték-teremtéshez, sem valódi értékkel rendelkez tulajdonhoz. A helyi piacgazdasága tobbnyire azzal foglalkozik, hogy valóságos vagyont teremtsenvalódi eroforrásokból, valóságos igények kielégítésére. A pénzvilág igeneredményesen teszi a gazdagembereket még gazdagabbá, de nem erdekli,milYen az emberek, a kozosség és a kornyezet egészsége. Mindezt csak minta rovid táv profit esetleges forrását veszi figyelembe.

3.1táblázatz Á Pénzuilág kapitalizrnusának és a helyi piactér gazdaságánaktjsszeuetése

Ha a ftiggónyt felrehuzzuk- ahogyan azt a hitelválság is tette -, leleple-

zodik apénzviláe bels tevékenysége, és egyre kevésbé ttinik torvénytis zte|

iizleti vállalkozásnak, sokkal inkább hasonlít egy nyerészkedo és zsaroló

csalást iizemelteto btínszovetkezetre. Ennek a természetben a legkózelebbimegfelel je a rák, amely elszívja a test energiáit, de semmi hasznosat nem

produkál cserébe. A rákot nem lehet ,,kijavítani"; ki kell vágni, és segíteniaz egészséges szovetet a feléptilésben. Az egészséges szovet jelen esetben a

helyi píac gazdasága, az uj gazdaság alapja.

e pÉNzvIrÁG KApITA-LIZMUSA

A HELYI PIAC GAZ,pesÁc,q.

egyiittmtíkodéselofordulhat a versenytár

sak kcizott azért,hogyelkertiljék a versenyt

megjelenik az emberek

és a koz<isségek kcizott a

kozló elérése érdekében

a verseny céljatonkretenni a kevésbé

eroseket

serkenteni a

hatékonyságot és az jítást

a kormányzat szerepea tulajdonlás érdekének

védelmeelosegíteni az emberiérdekek érvényesrilését

kereskedelem szabad, szabályozatlanigazságos és kiegyens -

lyozott

politikai irányzat a dollár demokráciája a személyek demokráciája

a pÉNzvIrÁG KApITA-LIzMUsÁ

A HELYI PIAC GAZ-oesÁca

fo hajtóer pénzcsinálás a megélhetés biztosícása

a tevékenység meghatáro-zása

pénzcsinálás pénz fel-használásával olyanoknak,akiknek már van pénziik

a rendelkezésre állóeroforrások felhasználásaa koz<isség érdekében

a cég mérete nagyon nagy kicsi vagy kózepes

kóltségek kezelése átterhelés mindenki másra a felhasználó viseli

rulajdonos személytelen és távoli személyes és helyi

pénztoke határok nélktili, globálishelyi vagy nemzeti,egyértelmti határokkal

a befektetés céljaa magánprofit maxima-lizáIása a hasznos output ncivelése

a profic szerepemaximalizálandó végter-mék

az életképesség fen-ntarcásának eszkóze

a hatékonyság mérése a pénztoke megtériilésea termeló t ke meg-tériilése

koordináló mechaniz-musok

a nagyvállalacok kcizponritervezése

cinszervez do piacok és

hálózatok

54 55

4.Frynznr

FBrszíNEs BARKÁcsorÁsNÁr ronn KELL

Ha a gazdaságkudarca magából a rendszerbol ered, akkor az eseti javítga-

tások - mégha olyan kóltségesek is, mint apénzviláekimentése - olyanok,mintha k<itszert tennénk a rákbetegre. Ezek ugyan az id leges megnyugvásérzetét kelthetik, de ez a hatás tisztán csak kozmetikázás.

Azonmárt lvagyunk

A megfelel és hatásos akciónakazzala felismeréssel kell kezd dnie, hogytovább már nem tudluk a gazdasáei életiinket ugy megszerveznl mintamihez eddig hozzászoktunk. Az eddigí gazdaságnem állítható helyre,legfeljebb ideiglenesen, és nem érdekes, hogykisegítési és élénkítési terveinkmennyire bonyolultak, mert már trilléptiik azt a határt, amit a gazdasági,kornyezeti és társadalmi rendszeriink képes elviselni.

Azok a ,,megoldások", amelyek nem veszik figyelembe ezt az alapvetókóri.ilményt, nemcsakkudarcot fognakvallani, hanem valószíntíleggyorsít-ják is a kórnyezeti és társadalmi osszeomlást. Határozottan cselekedni.inkkell, és meg kell valósítanunk azt a lehetséges jovoképet, amely megfelel a

j elenlegi helyzeti,inknek.Sajnálatos,hogy mégolyan befolyásos tudósok is, akik tisztában vannak

a jelenlegi gazdaságiválságkornyezetiés szociális hatásaival, általában arrakorlátozzák a javaslataikat, hogyan lehetne a meglévó rendszert finomítani.Nagyon ritkák azokabefolyásos emberektol származó hangok, amelyek a

rendszer i|r aterv ezésére hívnak fel.

Jeffrey Sachs és James Gustave Speth egyaránt befolyásos szerzó, és

leg jabb konyviikben mindketten egyformán hívnak fel olyan tettekre,amelyekkel akórnyezet leromlásának megfordítását és a nyomor megszi.in-

tetését elérhetji.ik.Javaslataik azonban fenyévnyi távolságban vannak egy-

mástól. Sachs a ttinetekre koncentrál, és gyógymódként sebkótozést ajánI.

57

Speth általános megkozelítésb l indul ki, és gyógymódként akulturális és

intézményi átalakítást j avasolj a. 8

A4.I blázatban szembeállítom Sachs és Speth nézeteit három lénye-ges kozgazdasági szempontból. Az eltérések igen tanulságosak, mert megkell tanulnunk ktilonbséget tenni egyrészt a Sachs-felék - akik megpró-bálnak benni.inket abba a hitbe ringatni, hogy a részletek javítgatásávaltovább juthatunk -, másrészt a nem ortodox kózgazdászok (mint példáula rendszer-okológus Speth) kozott. Az utóbbiak valódi megoldásokat kí-nálnak, a rendszer mélyreható rijratervezésével.

Sachs: fájdalommentes fi nomhangolás

Jeffrey S achs, aki vé gzettségére és gondolkod ásmódj ár a nézv e kózgazdász,tobb amerikai kormány és egy sor intézmény gazdasági tanácsadójakéntismert. A New York Times egyszer gy jellemezte, hogy,yalószíntíleg ale gfonto s abb kózgazdász a vi l ágon".9

4.1 táblázatz Jau itgatn i uag1 áta la k ítani

8 Sachsnak és Spethnek ez az osszehasonlító áttekintése David Korten: ,,After theMelcdown: Economic Redesign for the 21" Century" c. cikkén alapul, Tikkun 2008.nov/dec. szám, 33 - 40. o.

9 Peter Passell: ,,Dr. Jeffrey Sachs, Shock Terapist," New York Times, 1993. junias 27.http,//query.nytimes.com/gst/fullpage.hrml?res=9FOCE7D7l43EF934AI5755COA9659 58260 ksec = &spon = &pagewanted:7

58

Sachs leg jabb,2008-as Cornrnon Weahb (,,Általános jólét) c. konyvétolyan eroteljes és világos problémafelvetéssel nyitja,amely aztavárakozástébreszti az olvasóban, hogy bátran szakítani fog azoknak a hagyományosgazdaságí felfogás ával, akiket o,, szabadpiaci ideológu soknak " nevez.

,,A fenntartható fejlódés kihívásai - megvédeni a kórnyezetet, stabi-IizáIni a világ népességét, csokkenteni a gazdagok és a szegények kózti sza-

kadékot, megsziintetni a széls séges nyomort - kózponti kérdéssé válnak.A globális egyiittmtikodés elotérbe keriil. Maga a nemzetállamok verse-nyenek eszméje, amely a piacokért, a hatalomért és az er forrásokért fo-lyik, idejétm lttá vált... Az a nyomás, amelyet az elégtelen energiaforrá-sok, a novekv kórnyezeti terhelés, a világ szaporodó népessége, a legális és

illegális t<imeges népességvándorlás és a hatalmas jovedelem-egyenl tlen-ség jelent, t l sulyos ahhoz, hogy azt a pvszta piaci er kre és a nemzetekfekezetlen geopolitikai verseny ére bízzuk." |0

l0 Jefiíiey S achs: Cornrnon Wealth: Econotnicsfor a Crowded Plazer (New York, Penguin,2008), 3/4. o.

Nem a tóke, hanem a nyomora kérdés, és a megfelelo válasz

a n vekedési folyamat gyorsbeindítása a világnak azok-ban a nyomorban maradtbugyraiban, amelyeket kiilssegélyekbol kelI fi nanszírozn i,a technológiák és a szociálisszolgáltatások bevezetésével.

A szélsoséges nyomor a

széls séges gazdagságelkeriil-heteden veIejáro,1a, és csak

rigy kiiszobolhet ki, ha azokjavait, akiknek tobbjiik van,

mint amennyire sziikségiikvan, jraosztiuk azok kozott,akiknek kevesebbjiik van.

irányító rendszer

A kapitalizmus intézményeijelenlegi formájukbanképesek megoldani a

kcirnyezeti és a szociális prob-Iémákat <inkéntes akciók, a

kózkiadások mérséklése és a

részIetek 6nomhangolásánakkombinációlával.

A kapitalizmust mtíkódtetrendszer alaplaibanjratervezésre szorul, a

kóltségek áthárításánakmegsziintetése, a ulajdonlásjraosztása és a gazdasági

dontések emberi és ter-

mészeti kóvetkezményeinekszámonkérhet sége

érdekében.

xrs vÉRrÉxű IcezírÁs(SecHs)

A RENDSZERú;RelrRvrzÉst (SlErrr)

gazdasági novekedés

A GDP novekedése az

emberi haladás, boldogulás és

jólét valódi mértéke. A ttjbbáltalában.iobb. Ha a piacierók, az emberek ciszt<inzése

és a megfelelo technológiaiválaszték adott, akkor a gaz-

dasági ncivekedésnek nincsk<irnyezeci korlátja.

A gazdasági n<ivekedés

szétrombolja az emberijolérhez sziikséges értékeke t

és él rendszereket. Afo gy asztás m inimáIis kiiszobefólott a kóz<isség építése vezet

a javuló emberi egészséghez

és boldogsághoz - azanyagifogyasztás n<ivelése helyett.

59

Ez a kíjeIentés ugyan gy megfelelne Speth nyitó kijelentésének is,aki egyetért azzal, hogy a kormánynak fontos szerepet kell játszania, és anemzeteknek sziikséges egytittmtíkodniiik az értelmes megoldás kereséséretett erofeszítésekben. Innen azonban azt kell kérdezniink: vajon a két tudósnem kiilonboz világban él-e?

TecbnológiaijauításSachs biztosít benntinket arról, hogy véget vetheti.ink a kórnyezet továbbiterhelésének és a nyomornak a már meglév technológiába való mérsé-kelt befektetésekkel: a szénfelhasznáIást leállítjuk, j energiaforrásokatfejlesztiink ki, megállítjuk a népességnovekedé st, avíz és más természetier források fclhaszn áIásáthatékonyabbá tessziik, és beindítjuk a gazdaságinovekedést a világnak azokon a részein, ahol állandó nyomor van. Egy2007-es el adásán a londoni Royal Society-ben Sachs világosan kifejtetteazt a meggy(5z dését, hogy nincs sziikség a javak jrafelosz tására, az anyagifogyasztás visszafogására, sem a gazdaságegyéb módon tortén átszerve-zésére.

,,Nem hiszem, hosy erre aproblémára a megoldás anyagi fogyasztásunkjelent s visszafogása vagy életszínvonalunk tetemes csokkentése lenne.Úgy gondolom, a megoldás az okosabb élet. Határozottan hiszem, hogy atechnológia kulcskérdés, és nem hiszem... hogy egy fix cisszeget kellene rijraelosztanunk. Azt akarom bebizonyítani, hogy lehetséges meglévo tudásunkés technológiáink felhasználásával nagy haladást elérni az anyagífeltételek-ben, és nem kell kótelezni.ink vagy kérniink agazdagokat életszínvonalukjelentos csokkentésére, hanem hatékonyabb, fenntartható technológiákatkell használnunk, és ezzeltalálnunk módot a világ tobbi részének - amelyvágyik erre, és tudtommal rá is szolgált -, hogy javítsa a saját anyagi feké-teleit. Ennek koltségei sokkal kisebbek, mint azt azemberek gondolnák."ll

Sachs egyáltalán nem szólít fel a fogyasztás visszafogására, s t, a ZOO5-os 60 billió dollár helyett 2050-re 4ZObiIIió dolláros gazdaságinóvekedést

11 Sachs: ,,Bursting at the Seams", eloadás a londoni Royal Societyben, 2007. áprílis IL-én, kcj,zreadva a BBC Radio 4-ben, http://www.bbc.co.uk/radio4/reith2O}4/lecturelhtml

60

vár. ,!rz áhaIa,,sebtiben elvégzett számítás"-nak nevezett becslés szerint a

világ gazdagnem z e te i a század koz ep é re elo re j eIzett gazdaságí outputn akpotom Z,4o/o-ábol megszi.intethetik a szélsoséges nyomort, és kifejleszthetikés használhatják a szi,ikséges technológiákat a kornyezet szi.ikségleteinekbiztosítására. A probléma ezzelf;ij dalommentesen megoldódott - mármintSachs fejében.

Niiuek edés, rnint mindigSachs nem mondja meg, hogy ha képesek vagyunk a népességet stabilizálni,és a szegények sziikségleteit mérsékelt koltséggel kielégíteni, akkor miértvan sziikségarra, vagy egyáltalán miért akarjuk, hogy a globális gazdasága jelenleginek ahétszeresére novekedjék? Akárcsak a tobbi kózgazdász,s t,

az emberek tobbsége, Sachs egyszertíen készpénznek veszi, hogy a gazdaságínovekedés jó is, sziikséges is. Nyilván mégsohasem jutott eszébe megkérdo-jelezní ezt afekételezést, amelyrol pedig Speth bebizonyítja, hogy hamis.

Továbbá - mivel Sachs áIlítja, hogy a legszegényebbek egy rendkíviilmérsékelt jraelosztással elindíthatók agazdasági novekedés ritján - aztisfeltételeznie kell, hogy a fogyasztás tovább novekszik mindenhol. Arrólazonban semmit sem mond, hogy a fogyasztás milyen fajtáítobbszorozod-hetnének meg anélkiil, hogy ne jelentenének még nagyobb megterhelést amár amrigy is trilterhelt kórnyezetí rendszerek számára. Ha a már ma isb ségben élok még nagyobb autókat vezetnek, még nagyobb házakbanlaknak, élelmiik a tápláléklánc még magasabb szintjérol származik, mégmesszebb és méggyakrabban utaznak, és tobb elektronikus eszkciztvásárol-nak, akkorvajon mib l is fognak tobbet fogyasztanii Az milyen anyagbólfog késztilni? Milyen energiaforrásokat vesz igénybe? Miképpen fogja ez

a megncivelt fogyasztás javítaní az életmin ségiiket? Sachs nem veti fel és

nem is válaszolja meg ezeket a kérdéseket.

Hasonlóképpen nem említi Sachs a politikai hatalom és az eróforrásokellenorzésének realitásait - például am,hogy a szegény országok tobbnyi-re nem azért szegények, mert t l kevés ktilfoldi segélyt kapnak, hanemazért, mert mi, gazda* országok, katonai er nk és agazdasági hatalmunksegítségével kisajátítottuk az eróforrásaikat, hogy tobbet fogyasszunk mitamennyit a saját lehetoségeink megengedtek. Az viszont baj - bár nem

61

megleP -,hogy Sachs megnyugtató szavait a hatalmat birtokló vezet kfi gyelmesen hallgatták.

Speth: visszairányítás és jratervezés

Jame s G us tave Speth, akinek j og i és kózgazd as ági fokozat a van, kiemelkedokarriert futott be mint a World Resources Institute alapítójaés korábbielnoke, az ENSZ Fejlesztési Programjának munkatársa, ma pedig a YaleEgYetem erdészeti karának dékánja. Speth írásai a rendszerokológus szem_pontjait tiikrozik.

Á niiuekedés és a kapitalizrnus uége

Sachs-szal éles ellentétben Speth Tbe Bridge at the Edge ofthe World(,,Hída világ peremén", 2008) c. kónyvében arra a kcivetkeztetésre jut, hogy ,,abolygó nem tudja fenntarta ni az általunk ismert kapitalizmust". Javaioljaa ,,kapitalizmus mtikodtet rendszerének" ujratervezését, hogy az ahelyígazdaságokat támogassa, amelyekben a cégek helyi munkásokkal, helyikozosségi tulajdonban termelnek, és a gazdasági társaságok m kodésiengedélye csak a kozosség érdekeinek kiszolgálására jogosít.

SPeth a sebtiben elvégzett számításokkal ellentétben alaposan megvizs-gáIja a GDP-novekedésre és a kornye zetí áralmakra vona tkozokutaiásokadatait. Megjegyzi, hogy bár azegységnyi GDP-novekedésre jutó kórnyezetikárosodás valamelyest cs<ikkent, a GDP novekedése mindig kornyezetiártalmakat okoz. Az osszeftiggés egyszertíen annak a folyománya, hogya GDP tobbnyire a fogyasztás novekedését méri, az pedig a k<irnyezetleromlásának hajtóereje. Speth világossá teszi, hogy a ,,zóId" termékekválasztása ugyan pozitiv lépés lehet, a nem vásárlás majdnem mindigjobb,mint azóIdvásárlása.

,,Összegezve: olyan világban éliink, ahol a gazdaságnovekedését ál-talában hasznosnak és szi,ikségesnek tekintik - minél tobb, annál jobb;ahol már a m ltbeli novekedés is veszélyes helyzetbe hozott benniinketa kornyezet szempontjából; ahol sohasem látott további novekedésnekvagYunk kitéve; ahol ezt a novekedést s lyosan rossz piaci visszajelzések

62

vezérlik, benne olyan árakkal, amelyek nem tartalmazzák a kornyezetikoltségeket, és nem veszik tekintetbe az eljovendo nemzedékek sziikség-leteit; ahol a zsákutcába jutott politika nem korrigálta értelmesen a piacvakságát a kornyezeti hatásokra; ahol agazdaságtovábbra is rutinszertíentelepít még a kornyezettudatlan korszakban kidolgozott technológiákat;ahol nincs olyan rejtett kézvagy beépített mechanizmus, amelyképes lennea hibak korrigálás ára.Így tehát pillanatnyilag csak aíía akovetkeztetésrejuthatunk,hogy a nóvekedés a kornyezet ellensége. A gazdaságés a kor-nyezet osszeiitkozése folytatódik."l 2

Speth, miután agazdasági társaságoknak a hatalommal való visszaélé-sét megvizsgálta, helyesli azon társaságok miíkódési engedé$nek visszavo -

nását, amelyek nagy mértékben sértik a kozosség érdekeit, valamint a nemkívánt társaságok kizárásátvagy e|íizését, a felel sség korlátozottságánakvisszavonását, a társaságok jogi személyiségének megsziintetését, a nagyvál-lalatok eltiltását a politikai dontésektol, lobbizásuk korlá rczását.

Egészség és boldogságSpeth világossá teszi, hogy mi, emberek mindaddig nem lesziink képesekcinmagunkat a kórnyezettel osszhangba hozni, amíg a gazdasági novekedés

marad a mindent megeloz politikai prioritás, kulturális értékeinket afogyasztáshatározza meg, és a nagyvállalatok t lkapásait nem korlátozzákelég eros szabályok. Helytelen prioritásaink kijavításá ra azt javasolja, hogycseréljiik Ie a gazdasági teljesítmény pénzigyi mutatóit, például a GDP-Iteljesen j mértékekre, amelyek a nem pénzugyí társadalmi és kórnyezetiegészségen alapulnak - ezeket a dolgokat kell optimalizálnunk. Spethidézi a pszichológus David Myerst, akinek a jó éIetról írt esszéje szerintaz amerikaiaknak ,,nagy aházuk, de szétesik a családjuk, magas a jovedel-miik, de alacsony az erkolcsi nívójuk, biztosítva vannak a jogaik, de elt nta jó modoruk.Jól meg tudunk élni, de nem éIvezzikaz éIetet. Öriiltink a

gazdagságunknak, de céltalanul éliink. Nagyra tartjuk a szabadságunkat,

12 James Gustave Speth: Tíle Bridge at the Edge of tbe World: Capitalisrn, the Enai-ronrl,rent, and Crossingfrorn Crisis to Sustainability (New Haven, Yale University Press,2008),57. o.

63

de hiányoznak a kapcsolataink. A b ség éveiben lelki éhséget éreztiink.M inden nek kóvetkeztében j utottunk eí í a ameglepo kóvetkeztetésre, hogyanyagi kori,ilményeink javulása lelkileg nem tett benniinket jobbá."l3

Ez egYbecseng azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint bizonyoshatárokon t l a méltányosság és a koz<is ségazegészség és boldogság sokkalfontosabb meghatározója,mint a jovedelem vagy a vagyon. V"lób".r,

"ho-gyan azt Speth dokumentálja is, agazdasági nóvekedés 5yakran j ár egyittaz<inzés, a társadalmi szétesés, az egyenlotlenség, a depresszió novekedésével,sot, a testi betegségek gyakoribbá válásával.

Tár s a d a lrn i m o zga l rn a kSpeth na1y figyelmet fordít a társadalmi mozgalmakra, amelyek az ébredlelki ontu dat talajáról indulnak, és azalapokról építkezve létrehozzák a;óvókozosségeit is, valamint gyakorolják a kózvetlen demokr áciát,kóveteive aj fuékszabályok me gválto zt at ás át.

,,Legmélyebb gondolkodóink koztil sokan, és azok koziil is, akikleginkább tisztában vannak az elottiink álló kihívások nagyságával, arraa kovetkeztetésre;'utottak, hogy a sztikséges változá.ok.r"t

"bÚ"r, a kor-

nyezetben érhetok el, amelyet j tudatosságnak fogok nevezni. Bizonyosemberek számára ez lelki ébredést jelent - az emberi lélek átalakulását.Mások számárainkább intellektuális folyamat rij szemmel nézni avilágra,és szorosan kapcsolódik az átalakuló kornyezeti etikához, ugyanakkorahhoz az ósí erkolcshoz is, amely kimondja: szeresd felebarátádat, minttenmagadat!"14

Megjegyezzuk: nehéz bárkit is komolyan venntink, aki kétkedés nélktilelfogadja, hogy a globális gazdaság205O-re a jelenleginek a hétszeresérenovekedhet a Fold életfenntartó rendszerének osszeomlása nélkiil. Sajnos,Jeffrey Sachs esete remeki.il illusztrálja azt az intellektuális rovidljtást,

1 3 David G, Myers:,,rW'hat Is the Good Life?" YES !, 2004 nyara,l5, id. Spech, uo, 1 38. o.

14 Speth: The Bridge,199/200. o.

64

amely t l sok hivatásos kózgazdászra jellemzo: ideológiai beállítottságukháttérbe szorítjaavalóságot. Ha tmutatást keresi,ink arra, hogyan kezeljiikaz emberi gazdaságés a világm éretíikornyezeti rendszerek kózotti kolcson-hatások során felmeri,il osszetett problémákat, akkor tanácsért inkább a

Gustave Spethhez hasonlókhoz kell fordulnunk, akik a világot nagyobb,az ideológiától kevésbé elhomályosított lencsén átvízsgáIják, és akik - nemvéletleniil - felismerik a valódi és a fantomgazdagságkozti ktilonbséget.

Az azonban érdekes, hogy még Speth sem kérdezi meg: honnan vanez az elefánt a szoba kozepén - egy olyan elefánt, amely még nem keri.iltbe a kóztudatba akkor, amikor o és Sachs azidézettkonyveiket írták: egyellenorizhetetlen és megfoghatatlan pénzigyirendszer, amely a spekulációttámogatja, amely pénzi,igyi buborékokat f j fol, lefolozi agazdasági társa-ságok hasznát, és ragadozó kolcsonzést folytat? A hitelválság, bár koltségesvolt, mégis járt egy el nnyel: fényesen megvil ágítottaa mi pénziigyi rend-szeriink azon dontéseit, amelyeket korábban homály fedett, és máskénttalán nem is ismerti,ink volna rá ezekre mindaddig, amíg akkora kárt nemokoztak volna a gazdaságnak, amelybol felépiilni már nem lehet.

65

II. RESZ

A PÉNZVILÁG FELSZÁMOLÁSA

A pénzvilág meggyógyításának kérdése egy fontos ponton hibádzik: ott,hogy imrnár gyógyíthatatlan. Minden korrekciós lehet,óségen t l korrupt,és így a fenntartását nem engedhetjtik meg magunknak. Ráadásu l azokat afunkciókat, amelyeket ellát, kevésbé koltségesen másként is megkaphatjuk,ezért nincs is sztikségiink rá.

A pénzvilág egyediili célja saját fójátékosainak a meggazdagitása: egycsomó bi,irokratának és kalóznak, akik hasznosabbnak tartják a mások álállétrehozott értékek kisajátítását, mint hogy rendes munkával olyan javakatés szolgáltatásokat állítsanak elo, amelyek hasznára lennének a kozosség-nek. Zsebre vágják a fizetésiiket, a jutalékukat és a jutalmukat, és másokrahagYják a szóvetségi koltségvetésb l kifizete tt segélyek koltségét, a felporggazdasági ciklust, az cisszeomló kornyezeti rendszereket, a szétszak J, .r"-ládokat és helységeket és az exportált munkahelyeket, amelyekkel egyiittexportálódik a gyártás, a technika és a kutatási kapacitás is.

A gazdasági kóltségeknél is rombolóbb apénzvilágkult r ájánaklelki és

Pszichológiai koltsége, amely a kapzsiságot jutalm azza,el nyben részesíti amorálisan és érzelmileg bizonytalan embereket a t l magas;'utalom kilátás-bahelYezésével, és tagadja az egyiittmtíkodés és méltányos osztozás emberikéPességét. A pénzvilág, mikozben kib jt az elleno rzés alóI,és elszakadt avalóságtól, megcsinálta a maga ántomgazdagság-v llágát,amelyben a leendoPénziigyi igények és az ezekkel egyiitt tartó elvárások nagyságrendekkelmeghaladj ák a világ valódi gazdagságát.

T bbé már nem torodhetiink bele abba, hogy az uralkodó rendszertolyanok tartsák fenn, akik egy minden mértéket meghaladó fantomg azd,ag-ság létrehozásával jegyezték el magukat, és semmi más nyilvánvalJ céluknincs, mint pontokat gytíjteni azon aversenyen, amelynek eredményét aForbes kozli aleggazdaeabb emberek listáján.

67

Az 5. fejezet,,,A pénzvilágigazi célja" megma8y arázza,hogy apénzvi-lág kapzsiságának miért nincs határa, és intézményei hogyan használják a

Pénz e| áIlításában és elosztásában elfoglalt monopolhelyzetiik gazdaságiés politikai erejét arra, hogy megkaplák, amit akarnak: mindent!

A6. fejezet, a,,Kalózok régen és most" torténeti áttekintést ad arról aszerePr l, amelyet a meghatalmazott kalózok és engedéIyezetttársaságokjátszottak a királyok uralmától a globális pénzemberek uralm áhozvezetóátmenetben. Leírja azt,hogy a királyok hogyan találtak olcsó helyettesít ta hivatalos hajófottára, és hogyan keriilték megezzela parlament akadé-koskodását.

h7. fejezet, ,,A fantomgazdagság magas ára" kifejti, hogy apénzvilágjátékosai hogyan zsebelnek be rendkíviili pénzi.igyi jutalmakat, amelyekalaplán fantom-elvárásokat támasztan ak <isszete tt, az érthetoség határaitmeghaladó pénziigyi eszkozeik felhasználás ával.

A 8. fejezet, ,,A birodalom vége" leírja a pénzvilág uralmát mint a ki-rályok és császárok otezer éves, karddal biztosított hatalmának folytatását.

5.Fqnznr

A pÉNzvILÁG IGAzI cÉt1,1,

,,Ószintén hiszik, bog1l Árnerika naglságának forrása a nag)/ uállalatai és

gazdag eliEe. Mi inkább azt bissz k, hogyl Árnerika naglsága a k zéposztá-lyában rejlik, és abban az igeretben, hog! mindenki, aki dolgozik, jutalornbanrészes, l."15

(Bill Clinton)

A pénzvilágpénziigyi játékahatalmi játék, egyidos a birodalommal.És mint a kozkedvelt társasj áték, a Monopoly (C aáalkodj okosan ), a játékaddig tart, amíg a gyóztes mindent el nem nyert. Szóval mit is akar valojá-ban a pénzvilág? Mindent. É, a 2008-as osszeomlásig a legjobb ton voltafelé, hogy mindent meg is kapjon.

Az alapkérdés az: intézményeink vajon arra szolgálnak-e, hogy minden-kinek azígényétkielégítsék, vagy arra, hogylehet vé tegyék apénzvilágnak,hogy mindent megszerezzen ? A pénzvilág váIaszaerre világos.

A gazdaság,,mod er nizálása"

A New York Times íoyatvezetóje, akózgazdász Paul Krugman TbeConscience of a Liberal (.E1y liberális lelkiismerete") cím m vét vissza-emlékezéssel indítja .Leírja,hogy a kozéposztályi Amerikában n tt fel, aholkétpárti konszenzus m kodott, melynek a kereteit a Roosevelt-kormányNew Deal-politikája határozta meg. Amint az ennek a generációnak alegtobb tagjáraigaz, abban a hitben nótt fel, hogyAmerika gerince tulaj-donképpen az er s kcizéposztály, amelyet a két párt kons zenzvsatámogat.Csak a New Deal szétesésekor kezdte meglátni a mélyebb igazságot.

15 Bill Clinton beszéde, amelyet a Rep.Jim McDermott adománygyíijt gyiilésén mon-dott, Seattle,200 6. j lius 3I.hup: / /www.thomhartmann.com/index.php ?option=com_content&task=view&id=40 8 &itemid= 1 19

68 69

A modern Amerika torténetében két nagy ív figyelhet meg: egygazdasági, amely a nagy egyenlotlenségbol a viszonylagos egyenloség felé,és egy politikai - a szélsóséges polarizációból a kétpárti berendezkedésig

-, majd a két folyamat megforduIása.Ez a két ív párhuzamosan mozog: a

gazdasági egyenloség aranykora nagyjából egybeesik a politika kétpártiaranykorával.16

Krugman szerint ezeket az íveket szándékos politika hozta létre.A kózépo sztáIyt a New Deal torvényhozása erosítette meg igen gyorsanazzal, hogy megalkotta a társadalombiztosítási rendszert és egyéb bizton-sági programokat, bevezette az er sen progresszív jovedelem- és ingatlan-adót, támogatta a szakszervezeteket, és megemelte a minimális béreket -ez mind a felsobb és alsóbb gazdasági osztályok gazdagsági és jovedelmiktilonbségeinek csokkenését szolgálta.

Hogyan látjaiinmagát a pénzvilág?

Mi, a pénzvilág menedzserei, a társadalom legértékesebb polgárai vagyunk.Biztosítjuk a t két, kezeltik a kockáza.o,, f.rrn,artjuk a pe.rzpi*Jk fikviditását, és biztosítjuk azoknak a befektetési er forrásoknak a hatékonyelosztását, amelyek

" *,rrk*helyek létre hozásához, az jítások támogatási

hoz és,agazdaság n<lvekedéséhez sziiksége sek. Jogunk van annak a gazdag-sagnaK a gyurnolcseire, amelyet létrehozunk, mert ahogyan iigyleteinketfolyta{uk, a gazdagság tortája gy nóvekszik, a has"on l"felé is ciárgedezik,és mindenkinek az élete javul.

Teljesítjiik erkolcsi kotelességtinket az Istennel és az orszáegal szemben,az r gy éni pé n zti gyi nyere ség m axim ali z álásin al, ezákalm in Je n k i m ásn alta nyereségét is maximalizálva. Azok, akik a feltételezetc kozjó kedvéértfe!átldozzák pénzii5yi nyereségtik egy részét,megfosztják a társadalmat a

gazdagság egyébként lehetséges magasabb novekedésének élvezetétól, és

így erkolcstelenill cselekszenek.Az onzés a gazdasári felvirágzás és a szabadság alapja, a kormányzat

pedig mindkettár,.k ellensége.

Egy ideig ezt atórvényi keretet mtíkodtette az rij társadalmi konszen-zus. Id vel azonban ez a rendszer kezdett visszafordulni, mert fellépett elle-ne a nagyvállalatok vezet inek szovetsé ge, a v allásos fu ndamentalis t ák, azadóellenes liberálisok és a konzervatív militaristák is. Az 1970-es évekbenkezdtek mozgolódni, majd az l980-as években politikai hatalomátvételthajtottak végre a Reagan-féle,,forradalom" zászlajaalatt.

A pénzvilággazdasáei érdekei adták ehhez apénzt,és nagyrészt kont-rollálták a menetrendet. A vallási fundamentalisták biztosították a szaya-zatokat cserébe azért, hogy a konzervatív propaganda álságosan ellenezzeaz abortus zt, a családtervezést és a homoszexuálisok házasságát. A liberáli-sok adták az ideológiai keretet. A neokonzervatívok szolgáltatták a ttílzottkatonai kiadások ígazolását, ami hízlakaa hadiipar profrtját,és biztosítot-ta a gazdasági társaságok hozzáférését az er forrásokhoz és a piacokhoz.A szovetségkijátszottaafajíés kulturális elkiilontilést mint elszakadási to-rekvést, mikcizben a pénzérdek kereszti,ilvitte igazí akaratát: a New Dealvisszafordítását és az elit korábbi hatalmának és privilégiumainak avísz-szaáIlítását.

Krugman határozottan állítja, hogy a kozéposztáIyt nem a piaci er khozták létre, és nem is fogják jra megteremteni. A visszaállítás csakis egyer s politikai mozgalom politikai akcióinak eredménye lehet.

A Roosevelt-korabeli New Deal megsziintetése bizonyosan a jobboldaliszélsoségesek kozponti célja volt. Ugyanilyen fontos volt számukra a szovet-s é g p é n zii gy i szár nyán ak é s az általa fo gly u l ej t e t t szab áIy o zó i nt é z m é nyek-nek - a Federal Reserve-nek és a Pénziigyminisztériumnak - az,hogy azEgyesiilt Államok gazdaságát átalakítsák a mode rnizációnevében. Valódicéljuk pedig az volt, hogy a pénzigyet a gazdaság uralkodó és legjobbanprofitáló részévé tegyék - és ebben megdobbent en sikeresek voltak.

1950-ben - vitathatatlanul az Egyesiilt Államok világhatalmánakcs csán - aziparitermelés a GDP 29,3o/o-átadta, apénzigyi szolgáltatásokrészesedése pedig l0,9o/o volt. 2005 -íe az ipari termelés már csak lzo/o-ottett ki, míg a pénziigyi szolgáltat ások20,4o/o-ot.2008-ban a pénziigy voltaz Egyesiilt Államok gazdaságának legnagyobb szektora, nagyobb, mint

16 Paul Krugman: Tíle Conscience of a Liberal (New York, Norton, 2007),5/6. o.

70 71

az íparítermelés, az egészségiigy vagy a kiskereskedelem.l7 Nemcsak abból

teremtiink magunknak megélhetést, hogy Kínában gyártott termékeket

árusítunk magunknak, hanem abból is, hogy papírdarabokat árusítunk -helyesbítek: a számítógépek adattáraiban kódolt számokat.

Ennek a váltásnak az érdekében meg kellett szi.intetni az adósság-t ke

arányok, a felhasználói kamatlábak és a kólcsonzési gyakorlat, valamint a

hatalmas pénziigyi konglomerátumok kialakításának korlátait, amelyek

vegyítik a banki szolgáltatásokat, a biztosítást, a részvények forgalmazását

és azíngatlanhitelezést egy eros belso osszefiiggésekkel rendelkez óháIozat-

ban. A pénziigyi beszámoltatási kótelezettségeket egyidejtílegenyhítették.

Ezekaz akciók megnyito:tákaz utat a kónnyelmíi jelzáIog-hitelezés elott,

amely a 4. fejezetben leírt hitelosszeomláshoz vezetó tobzódást táplálta.

Az un. biztonságos alapok (bedgefund), a spekulatív óriilet éllovasai

az l990-es néhány százrol2007 kozepére tízezer kozelébe burjánzottak,mikorra már a kezelésiikben lévo pénzvagyon meghaladta az I,8 billiódollárt. ,,Digitális kalózokként - és cseppet sem jobban korlátozva, minttizenhete dik századi elodeik - kihasználták a globális pénziigyek zugait

és hasadékait, és még annál is tobb tokemegtéri,ilést soportek be, mint a

kaszinók mtikodtetoi a felkar rablókból és akedvezo jfuékasztal-esélykii-

lonbségbol" - írjaKevin Phillips politikai kommentátor.

Spekulációs banki mtíveletek

A tokeáttétel - amit kolcson felvételeként is ismeri.ink - lett a pénzvilágkedvenc hazárdjátéka. A bankok arra használták a hatalmukat, hogy pénztállítsanak el a spekulációs oriilet tápláIására, az e1ymásnak való kólcsonzés

<isszetett piramisát alkotva meg így. Phillips számításai szerint 2006-ban a

pénzi.igyi szektor adóssága, amely nagyrészt apénzintézeteknek a spekulá-

ciót támogató, egymásnakvaló tartozásaiból állt, 14 billió dollárra r gott,

amely az Egyesiilt Államok teljes adósságán ak32o/o-át és a GDP lO7o/o-át

tette ki. A virginiai Pénzpiaci Kozpont szerint az l960-as évek végén ,,az

17 Phillips : Bad Mone1, 3I /32. o.

72

Egyesiilt Államok bankj ai Euro-dollárokat kezdtek kólcsonvenni hatalmasmennyiségben az offshore ágaiktól ... 1969 óa apénziigyi szektor adóssá-

gán ak ar ány a a G D P-he z v íszo ny itva m i nde n tiz évb en kóz el me gduplázó -

dott. . . M ivel az rij kólc s onoknek a f eLét a p énzíntézetekm ás pén zinté zetek-nek adták, a hitelpiac egyre kevésbé finanszíro ztaagazdasági tevékenységet,és mindinkább a tokeáttételi ármozgások megbecslése felé fordult."18

A pénzvilág alkimistái komplex szárm aztatott pénzpiaci eszkozciket,kreatív elszámolási tri,ikkoket és a kolcsonzéssel a semmibol való pénz-csi nálás leheto sé geit használták fel fantom-p énzeszkózok létreho zásár a.

Az így létrehozott pénz tette számukra lehetové ujabb kólcsonok adását

- gyakran egymásnak -, és ezzel jabb fantom-pénzeszkózoklétrehozását.Sot, a kolcsonokkel való pénzíntézetek kozotti kereskedés jelent s részeéppenséggel a saját ágaikból felvett kolcsonoket is jelentette.Ez tipikusanben nfentes kereskedé s. A pénzvilág pofátlans ága határ talan.

A kolcson zótt pénzze\ folytatott szerencsejáték pedig fólottébb kocká-zatos mind a kolcsonadó, mind a kólcsonz ó számár a. A pénzvilág j átékosaiazonban meg voltak gy z dve arról, hogy kiktiszobolték a kockázatokat.A jelek szerint arroganciájukban tényleg elhitték, hogy elsajátították a

semmibol való aranycsinálás mesterségét.

A Lehman Brothers osszeomlásakor 35 I arányban kapott tokeáttételt,amí aztj elenti, hogy a globális pén zpiaci kaszinóban folytato u hazardíro -zását minden egyes saját dollárjához 35 kolcson vett dollárral folytatta.Ez nagyhasznot hajthat egy boviilo piacon, egy sztíkiil n azonban kataszt-rofális, és az erosen megtámogatott fogadások kezdenek rosszul menni.Miként a nyereség támogatott a b vtilés során, a veszteség is támogatott a

sztíki,ilés idején. Ha mások kezdik kóvetelni a visszafizetést, a tartozásokgyorsan meghaladhatják a cég saját tokéjét, ami fizetésképtelenné teszia céget, amint ezt a Lehman Brothers és a pénzvílágt lnyomó tobbségemegtapasztalhaua.

Mivel a rendszert gy rendezték be, hogy akockázatokat másra hárítsa,aveszteséges fogadásokat tév vezetok a jó idokben osszegytíjtott hatalmasvagyonukkal továbbálltak, a rendrakás nehéz munkáját másokra hagyva,

18 Uo,6. o.

73

amikor a Pén zvil ág P onzi- sémájának kifi nomult verziój a <isszeomlott.Csak 20 07 -b en az ótv en legj obb an frzetett magánbefektetési alap vezetoiátlagban évi 588 millió dollárt vittek haza - Ig ezerszer annyit,mint egymunkás átlagfrzetése! Az ot legmagasabb jovedelem mindegyike tobb voltmásfel milliárd dollárnál. t9

Hatásukban a t lméíetezettpénzvilági jovedelmek annak a t kének akifosztását jelentették, amelynek a potenciális tókeveszteségek fedezésérekellett volna szolgálnia, mivel a magas osszegti fogadások velejárójaa magaskockázat. Amikor a fogadások kezdtek rosszul menni, akkor azokacégek,amelyeknek a saját t keállományát kifosztották, mtíkodésképtelennéváltak. A Federal Reserve és a Pénztigyminisztérium a segélyeivel - mikoz-ben feltolteni próbáIták a kifosztott alapot - átváIlalta azt a veszteséget,amelynek fedezetéil a vezetók által kirabolt saját t kének kellett volnaszolgálnia.

Ez a pénzvilág szabáIya: gytíjtsd be a nyereséget, akockázatot pedighárítsd másokra! Ez teljesen torvényesnek ttínik, csakhogy nehézid kh ;vezet, de legalábbis azt a terhet rakjaa kormányzatía,hogy a sutba dobottfelel sséget átvállalva, rendbe hozzaa kifosztott alapokat.

Gyózni az o sftáIyharcban

A pénzvil ágegyértelmiien osztályharcot vívott. A pénzellátás ellen rzésétés politikai befolyását felhasználva elérte, hogy a helyi piacoknak gyakor-latilag az osszes termelési hasznát elvihesse kamatként, osztalékként ésp énzigy i s zol gál t at á s ok d íj akén t. A fantomga zdagság létr ehozás a pe d igtovább kurtította a helyi piac igényét a valós gazdagságra.

A javak ilyetén tíjraelosztása olyan sikeres volt, hogy 1980-tól2005-igaz Egyesi.ilt Államok népességének legmagasabb jovedelmti egy század,a azadózott jóvedelmét 9o/o-ról19o/o-ran<ivelte. Ennek a nyereségnek a tobbsége

l9 Sarah Anderson és mások: ,,Execurive Excess 2008: HowAverage Taxpayers SubsidizeRunaway Pay," 74'h Annual CEO Compensation Survey (r 7ashingron, Institure forPolicy Studies, 2008), 3. o.

/+

is a legmagasabb jovedelmtí egy ezreléknél kotott ki, és ezt mind az alsó9jo/o-tólvették el.20

Ennek a figyelemre méltó eredmény nek az eléréséhez a kóvetkez ó esz-

kózoket használták: a pénzpolitika segítségével a munkanélkiiliséget egykittízott szintre emelték; a kereskedelmi és adópolitikaírányításával lehe-t vé tették a nagyvállalatoknak, hogy a munkahelyeket olyan országokbatelepítsék át, ahol az emberek kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni; el-nyomták a szakszervezeteket; korlátozták a bejelentés nélktil dolgozó be-

vándorlók elleni torvények végrehajtását; végiil elszámolási triikkokke| azin f áció t h am i s an al ac sonyn ak mut at t ák, ezáhal el nyomt á k az inflációhozkotott keresetek és a társadalombiztosítási járadékok emelését. Ahogyan a

kere se tek c sokkente k az infációhoz képe s t, és a társ adalm i szolgáltat ásokatvisszavonták, rigy csokkent rohamosan a családok megtakarítása.

1959 kezdetétol 1993 végéig az Egyesiilt Államok családjainak havimegtakarítása sohasem esett a jovedelmiflk5o/o-aalá, és gyakran a l\o/o-otis meghaladta. Z0O1áprilisától viszont sohasem haladta me1az 5o/o-ot, és

jelenleg általában lo/o alatt marad.2l

A családok, amelyek reáljovedelmiik csokkenését tapasztalták, a

sziikségleteikkielégítésének tjait keresve, végiil megtakarítás helyett kol-csonfelvételhez folyamodtak. A pénzvilág, amely igyekezett a keletkezettlehetoséget kihasználni, agresszív marketingbe és megtév esztókolcsonzésigyakorlatba kezdett, hogy az emberek a hitelkártyára felvett osszegeiket

és a jelzáloghiteleiket annyira felfuttassák, amennyi már meghaladjahiteltorlesztési lehet ségeiket. Amint a kolcsonfelvevok nem tudtak ele-

get tenni fizetési kotelezettségeiknek, a pénzvílág kiilonleges díjakkal és

uzsorakamattal s jto tta az áldozatok aq ezzel az adósrabszolgaság modern

20 Charles R. Morris: Tlle Trillion Dollar Meltdown: Easy Mone1, Higb Rollers, and theGreat Credit Crash (New York, Public Affairs, 2008), I39/40. o,

2l U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis, ,,National EconomicAccounts, National Income and Product Accounr Table, Table 2.1: Personal Incomeand Its Disposition ," h'*p'//www..bra.gov/national/nipaweb/TableView.asp?SelectedTable= 5 8 &ViewSeries=NO&Java=no&Request3Place=N&3Place =N& FormView=YES&Freq=Year&Firs tYear =|9 59&LastYear=2008 &3Place=N&Update=Update&JavaBox=no#Mid.

75

változatát teremtve meg. A vagyon éppen hogy nem csorgedezett lefelé,hanem bóséggel áramlott frlfelé.

_

Amint a Pénzv ilág exportálta modern izácíosterveit a világba, a szegé-nYek és agazdagok kozotti szakadék majdnem mindeni.irt szélesebb...ryil..A

:éma na8y vonalakban egyszertí volt. A szegény országok számára ezt a

Világbank és a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) Io"u.tít.tte: arra oszton<izte<Íket, hogy fe.jlesztéseiket kiilfoldi kóIcsonb l finan szírozzák.A helyi elitekimádták az olcsó kolcsonokhoz való hozzájutást és annaklehetoségá,, hogyktilonfele díjakkal és csalásokkal leíoloz ,ék

^rok^t. A kiilíoldi vállalk ozok

von zó szer z Ó dé seke t kotot tek n agy, kolcsonb ol fi nan szí r ozottproj ektek re.A nagy bankoknak pedig írj kcilcscinfelvev iigyfelei támadtal . É,

^hely-zet mindenki számára nyer volt - kivéve ^

rzegényeket, akiknek csak aszámla jutott.22

Amint a kolcsonvevo országok annyi kolcsont vettek fel, amennyinekavisszafizetése már messze meghaladta a lehet ségeiket, el lépett

^viteg-bank és az IMF mint az adósságok begytíjtóje, és "it -ordta nekik: ,,Elné-

zést, de mivel onok nem tudnak fizetni, -"1d mi átstrukturáljuk az onokgazdaságát, hogY visszakaphassuk azt a pénzt, amivel tartoznak nekiink.A szociális kiadásokat megkell sziint.,.ri. A gazdagok adójátcsokkentenikell, mert ÍgY lehet idevonzani a ktilfoldi befcf,tetóli.t. ad;ek el természetieroforrásaikat kiilfoldi gazdasági társaságoknak! privatizálják a kozosségiva8yont és a kozszolgáltatásokat! Állítsák át a mez eazdaságukat és azipar ukat exp or tc i kkek gyár t ás ára, hogy a gazd,ago rs z álok f o giasztás át t á-mogassák! (Tbrmész..r::."

1,,támogatár" ,ó, rr.Á h.rr.,alt,ik. valoszíntíleg,yiszonylagos elonyok"-rol beszéltek inkább.) És nyissák meg határaikat akiilfijldi termékekel tt!" (Elméletilegerre

^rérruan s"iikseg,iogysegítsen

a hazai gyárcóknak versenyképesebüé válni a kiilpiacoko, . {yarárno,szi,ikséges inputok vám ment., t..r,g.désével.)

22 Erdekes belso besámolókért, hogy mindezt hogyan játszotrák k i, és azezt megalapo-zó korruPciós eljárásokról lásd John-Perkin ,, Corfrrioos of an Economic Hit Man (SanFrancisco, Berretc-Koe hler,2004);és Steven Hiatt: Á Garrte as Old as Enpire: The S)rrrtWorld of Econornic Hit Man and tbe Web of Global Corruption (SanFrancisco, Berrett-Koehler, 2007).

76

E ,,strukturális igazítás" majd minden eleme a globális vállalatok érde-

kében mtikodott. Kozben apénzvíIáe játékosai felismerték, hogy a nem-zetkózi kereskedelmi egyezményeket miként használhatj ák fel a demok-ráciamegkeri,ilésére, egyidejtíleg nrindenki gazdaságának az fualakítására.

Ez csodálatosan mtíkodott.2005-ben a Forbes magazin még csak 691 (dollár)milliárdost számolt

<issze avilágon. 2008-ban, tehát három évvel késobb már 1250-et, és ezek-

nek cisszesített vagyonát 4,4billió dollárra becsi.ilce. Egy ENSZ-felmérésszerint a világ leggazdagabb Zo/o-ama már a világ teljes vagyonán ak5lo/o-átbitorolj a. A legszegényebb 50o/o -nak ugyanakkor osszesen csak lo/o -nyi v a-

gyona van.23 Egy 2008 -as, az ILO által készített tanulmány szerint a vizs-

gált országok kortilbeli.il kétharmadában novekedett a j<ivedelem-egyenlot-

lenség 1990 és 2005 kozott, részben amiatt, mert csokkent a munka része-

sedése a teljes bevételbol a vezetés és a beruházás részesedéséhez képest.2a

A magángazdagságés hatalom széls séges és egyre novekvo koncentrá-ciojaaviláeot kéc részre osztjai apazarlók, illetve a kétségbeesettek csoport-jára. Kiélezi a Fold er forrásaiért folytatott versenyt, aláássa intézményeinklegitimitását, felbontja a kolcsonos bizalom és gondoskodás hálólát, és

tápláIja a terrorizmus, a btínozés és a kornyezetrombolás er it.Kíváncák a globális pénzvilágintézményei ezeket az eredményeket?

Feltehetoleg nem. A pénzvil ág tánjai trilságosan is csak arra figyeltek,hogy elérjék az elso helyezést a milliárdosok kózott, és nem vették észre sem

a tonkretett kornyezetet, sem a nincstelen embereket a mélyben, akikt lmár nincs mit elvenni.

Az izletí sajtó azt adta híri,il, hogy néhány pé nzigyivezeto emberbarátifelbuzdulásában a szegényeket segíti. Lzt azonban sehol sem láttam emlí-teni, hogy koztiltik bárki is észrevette volna a kapcsolatot a pénzvilágban

23 James B, Davies és mások: ,,The World Distribution of Household ' 7'ealth," 2006.dec. 5, University of 'Zestern Ontario, UNU- 7IDER és New York University http://www.wider.unu.e du/publications/working-papers/discussion-pape rsl2008/e n-GB/dp2008-03 /.LásdmégJames B. Davies (szerk.) Personal Wealthf ozn a Global Perspectiue

(Oxford, O. Universiry Press, 2008).

24 ILO,' 7'orld of ' 7'ork Report 2008: Incorne Inequalities in the Áge of FinancialG lobalization (Genf,ILO, 2008), 1. o.

általuk tervezett hatalmi játékok és a reményteleniil szegények életfeltételeikózott.

A pénzvilágpénzigyi szolgáltató szektorként mutatja be magát a kozon-ségnek, elkotelezettként az emberek, a családok és

" ko"orrZg jólétének

biztosítására. Ennek a PR-képnek a valóságban kevés alaplavan. Valódiszándékaik leleplez dnek, ha a tetteiket figyeljiik, nem pedig a szavaikat.A Pénzvilág tettei egy olyan kulturális és intézeti komplexumot mutatnak,amelyben az erkólcsnek nyoma sincs, és csak azzaltor dik, hogy bármilyenmódon még tobb pénzt és hatalm at szeíezzen.

6.Fnlnznr

Kat zoK RÉGEN És uosr

Ronald Reagan elnokségét roviden csak Reagan ,,forradalma"-ként emle-getik, amely a konzervatív értékeket és a szabadpiacot akarta vis szaálIítani.A Reagan elnoksége alatt kezdodo agresszív deregulációs erofeszítések,amelyek a Bush-, majd a Clinton-kormány alatt folytatódtak, csakugyanvisszaállítottak bizonyos konzervatív értékeket, de talán nem éppen azokat,amelyekre a legtobb amerikai konzervatív vágyott.

Jegyezzik me8, hogy a konzeruatíu szó eredetileg Angliában olyanmonarchistákat jelolt, akik azért harcoltak, hogy a királyokat demokrati-kus an felelosségre lehessen von n i. M ihelyt azonb an a p énzv íIáe korlátozás átenyhítették, a szó inkább arra a korábbi korszakra emlékeztetett, amelybena tengereket akalozok uralták.

A régi id k kalózaílényegében szélsóséges liberálisok voltak, hiszenboldogulásukat egyediil a saját szabályaik szerint keresték. Akkoriban okképviselték a,,szabadpiaci" kapitalizmust annak legtisztább formájában.A királyi kalózok, azun. Priuateereka más népek kifosztására létrehozottnagy társaságok el deiként uralkodói engedéllyel fosztogattak a tengeren,persze a zsákmány egy részének fejében.

Napjaink kalozai a pénzvlláe ,,hedge fund" (t keáttételes befektetésialap) menedzserei, határidos keresked i, pénzpiaci kereskedoi, valamint afantomgazdaságegyéb, m kodési engedéllyel nem rendelkez spekulánsaiés a pénzvilág bankjai a kivételezett tengeri rablók. Tengeri.ik a gazdaság.Kalózhajóik a részvénytársaságok, kedvenc fegyvertik a fantomvagyon, ésaz állam orkodik felettiik.

A kóvetkezokben rovid áttekintést adunk a mai pénzvíIágkalandosel deinek csodálatos tcirténet ér I.25

25 Ez a tcirténeti áttekintés David Korten Tlle Great Turning: From Ernpire to EartbComrnunitl címti, részletesebb leírást adó konyvéb lszármazik(San Francisco, Berrett_Koehler, 2006), I27 -33, o.

78

A gyarmatosítás kezdete

A Római Birodalom bukásától l500-ig Európát véget nem ér és céltalanhábor s zíirzavarterhelte, amelyben rivális nemesi pártok harcoltak egymásellen a végkimeriilésig a személyes hatalmuk noveléséért folytatott verseny-ben. A birodalmak uralkodói novelték a tertiletiiket, elsosorban a határokkifele tolásával, szomszédos teriiletek meghódításával. Aleígázott embere_ket és foldltiket annak a városnak a kozponti hadserege és adminisztrációsellenórzése alá hajtották, ahol az uralkodó király va gy császár székhelye volt.

A folytonos eroszak oda vezetett, hogy az emberek olyan uralkodóravágytak, akinek van elég hatalma ahhoz, hogy stabil határok kozott hely-reállítsa a rendet; ezzel kezdodott a torténészek által tíjkornak nevezettkorszak. Amint a kontinenst viszonylag stabil határokkal rendelke z or-szágok népesítették be, az európai királyok a birodalmi terjeszkedés irántiambíciójukat gy elégítették ki, hogy kimerészkedtek a tengerfe, uralmatszer ezní távoli foldrészek emberei é s eróforrásai felett.

A nemzeti hadseregés a gyarmatiígazgatás továbbra is fontos szerepetjátszott a birodalom ezen uj modelljében, de az jkor európai királyai rigyterjesztették ki a hatalmukat és gazdagították a kincstárukat, hogy jutalékotadtak kalandoroknak, tonállóknak és egyes társaságoknak, amelyek sajátszámlár a dolgozh at t ak.

Ezzelmegkezdodott a torténelmi átmenet a birodalmi egyeduralkodókuralmából a birodalmi társaságok uralmába, és a kard uralmából a pénzuralmába.

kalando rok az óceánon

Tóbbségiink számára Európa gyarmatosító korszakát nagy kalandorok nevefémjelzi,akiket uralkodóik láttak eIpénzzelés ígértek nekik jutalékot, hogyindítsanak felfedez , zsákmányoló és népirtó expedíciókat.

Agazdag&zsiábavezet nyugati tít keresése során Cristoforo Colom-bo l492,ben a nyugat-indiai Hispaniola szigetére érkezett (ma Haiti és a

Dom inikai Koztársaság), és azt sp anyol teri.iletté nyilvánította. Hernando

80

de Soto kezdeti céIja a rabszolgákkal való kereskedés volt Kozép-Ameri-kában, és kés bb ,I532-ben szovetkezett Francisco Pizarróval a perui inkabirodalom feletti uralom megszerzésére, ugyanabban az évben, amikor a

portugálok elso telepi.iket létesítettékBrazíIíában. Soto aleggazdaqabb em-berek egyikeként tért vissza Spanyolor szágba,bár az részea zsákmánybólcsak a fele volt aPízarróénak. 1521-ben Hernán Cortés kinyilvánította,hogy Montezuma mexikói biro dalma Spanyol or szágbi rtoka.

Az a hatalm as mennyiségtí arany, amit Spanyolország kirabolt Kozép -és Dél-Amerikából, végiil romba dontotte a spanyol gazdaságot, és felgyor-sította az inflációt egész Európában. Spanyolországban, ahol rengeteg aranyvolt ahhoz, hogy mások áItal gyártott portékát vásároljanak, a gazdaságelsorvadt, és az import fiiggvényévé vált. Az eredmény olyan gazdaságileromlás lett, amelybol Spanyolország sohasem épiilt fel.

A folyamatzavarbaejt en hasonló az Egyesiilt Államok jelenlegi im-portfiiggó gazdaságának esetéhe z - a ktilonbség csak annyi, hogy azUSA im-por tj át nem rablot t aranyb ól fi n anszí r ozzák, hanem kti lfold i adó s ságokb ól.

Bár az iinnepelt kalandorok mogótt régen a korona állt, azok mégisa gengsztervezérek fi.iggetlenségével és lelkiismeretlenségével mtíkódtek,egymással versenyezyeya1y egyiittmtíkodve, ahogyan a személyes nyere ségés dicsoségérdekében akoriilmények éppen diktálták. Kiildetésiik az volt,hogy vonják ki a ktilfoldi teriiletek és emberek anya gi gazdagságát bármi-lyen eszkó zzel - beleértve az ottani uralkodók kivégzését és a bennsziilotteklegyilkolását vagy rabszolgává tételét - és ad.iák oda a zsákmány egy részéturalkodójuknak.

A spanyolok amerikai hódításainak haszna <isztonozte az angolokat,hollandokat és franciákat, hogy k is gyarmatbirodalmat építsenek ki, és

hamarosan felosztották egymás kózt Afrikát, Azsiát és Észak-Amerikát.A gyarmatoktól elrabolt zsákmány, valamint a kereskedelem ellen rzésébóIszár mazó haszon az any aoí szágot gazdagította.

Adozo kalózok

Az európai hatalmak versenye a kiilfoldi zsákmányért oda vezetett, hogyfelelevenítették az adozó kalózkodás osi gyakorlatát - ami lényegében

81

legalizált rablás volt - mint az áIlamípolitika fó módszerét, és ez az uraIko-dók és gazdagkeresked k kedvelt befektetési formája lett. Miért is kellenekiail n i az idegen foldek hód ítás ut án i, kere skedelem mel való ki fo s ztásánakterhes fáradalmait, amikor sokkal konnyebb megtámadni és kifosztani a

már eleve rablott holmit szállítohajókat, amelyek a mások által begytíjtottprédát viszik haza az európai kikot kbe?

Az uralkodók gyakran tartották elonyósnek, hogy engedélyt adjanakmagántulaj donban lévo, mag ánp énzb ól fi nanszír ozott és legénységgel el-látott fegyveres hajóknak, hogy beszálljanak ebbe a jovedelmezo iizletbe.Ezek az adózó kalózok fontos elónyoket biztosítottak a pénzhiánybanszenvedo uralkodóknak. Pénzbefektetés nélktili jovedelmet hoztak, és ahivatalos felelosség konnyebben elhárítható volt, mintha a korona hadihalOikovették volna el a fosztogatást.

A zsákmányolás jovedelmén a legénység, a kapitány, a magánbefektet kés a megbízó uralkodó osztozott, az utóbbi megbízólevele pedig a t<irvé-

nyesség látszatát adta a zsákmányoláshoz, és biztonságos kikotót jelentetta kalózhajónak. Ú1 ko.s"ak volt sziiletoben, amelybol kés bb a pénzvilágemelkedett ki.

Bizonyos kalózok nagy katonai erejtí fottát vezényeltek. l671-benSir Henry Morgan (az elégedett uralkodók ugyanis nemesi címekkeljutalmazták kedvenc rablóikat szolgálatuk elismeréseként) megtámadtaPanamavárost harminchat hajóval és kózel kétezer brigantival, legyozottegy nagy spanyol fottát, és kirabolta a várost, majd porig égette.26

Az 1790-es év adózási rekordjai azt mutatják, hogy Boston ot legna-gyobb adófrzet je koziil négyen kaloz-válIalkozásokba való befektetésbolszereztékjovedelmiiknek legalábbis egy részét - ezek kozott volt JohnHancock, aki am gy elsosorban a Fiiggetlenségi nyilatkozaton szereploelt lzott méret aláirásáról ismert.27

l856-ban az europai nagyhatalmak - Spanyolországkivételével - aláir-tákazt apárizsinyilatkozatot, amely az adozókalózkodást t<irvényellenessé

26 Az EnclcloPedia Britannica 2003-as, deluxe CD-kiadás ,,Morgan, Sir Henry" szó-cikke.

27 KevinPhillips: Wealth andDernocraclt (NewYork, BroadwayBooks,2002) ,I1,14.o.

8z

nyilvánította. hzEgyesi,iltÁllamokviszont, amelykorai éveiben er teljesentámaszkodott a legális kalózkodásra mint kereskedelmi profitjának fóforrására, egészen a század végéig folytatta az adozó rablók megbízását.z8

Szabadalmazott társaságok

Id kozben az uralkodók íó eszkozei a gyarmati terjeszkedésben, uralko-dásban és kizsákmányolásban a hetvenkedo kalandorok és bérelt kalózokhelyett a szabadalmazott társaságok lettek. Érdemes felfigyelni arra, hogyAngliában ezt az átmenecet részben az ország demokráciafelé tett kezdlépései motiválták.

A XVII. század kezdetén az angol parlament, amely az elso jkorier feszítést tette a királyi onkény korlátozására, jogot szerzett a koronabelfoldi adóbevételeinek és azok elkoltésének ellen rzésére. Az uralko_dók - I. Erzsébet, I. Jakab és I. Károly - persze egyaránt helytelenítettékezt akorlátozást, és gy találták, hogy a kedvenc befektet iknek adott,monopol- és egyéb jogokkal ellátott társaságok alapítását engedélyezóokleveleik által rendszeres és állandó jovedelemforrásra tehetnek szerta díjakból és adókból, a parlamenti ellenorzés megkeriilésével. Gyakranszemélyes tulajdonrészt is szereztekazokban a társaságokban, amelyeknekilyen privilégiumokat adtak.29

Ráadásul ezek a királyi társaságok gyakran kózvetlen felel sséget vállal-tak a kiadásaikért, beleértve a kóvetségek, erodok és egyéb haditengerészeti,katonai és kereskedelmi létesítmények fenntartását, amelyek egyébként azállamot terhelték volna. Az angol társaságok néha még igazságszolgáltatásijogot is kaptak egy adott tertileten él angolok felett.3O

A legkorábbi gyarmati teleptilések kóziil sokat a brit korona által alapí-tott társaságok hoztak létre azon a teriileten, amelyb l kés bb az Egyestilt

28 Az Enclclopedia Britannica 2003 szócikke a kalózkodásról.

29 Ron Harris: Industrializing Englisb Law: Entrepreneursbip and Business Organi-zation, 1720-1784 (Cambridge, C. University Press, 2000), 4I/42. és 46/47. o.

30 Uo.

83

Államok lett, és benépesítették azokat helyhez kótott munkásokkal - soku-kat akaratuk ellenére szállították el Angliából -, hogy nekik dolgozzanak.Ezt kóvette az afríkai rabszolgaimport.

A brit Kelet-Indiai Társaság (alapítva 1600-ban) Anglia els számri esz-koze volt India gyarmatosítására, és a társas ágírgy uralkodot t az országbanegészen l784-ig, mintha az a magántulajdona lett volna.3l

Az 1800-as évek elején a Kelet-Indiai Társa ságvirágzó iizletet indított aKínából származo tea importjával,vásárlásaiért illegális ópiumm a|frzetve .Kína az ennek kóvetkeztében elóálló társadalmi és gazdaságifelbomlásraazzal válaszolt, hogy elkobozta az angol kereskedok kantoni raktárakbantárolt ópiu mkés zletét. Ez v ezetett az 1839 - 4Z-igtartó ópiu mhábor hoz,amelyben Nagy-Britannia gy zótt.

A Holland Kelet-Indiai Társaság (alapítva l602-ben) hasonlóképpenkiépítette egyeduralmát a mai Indon ézía fe|ett, az oslakosokat nyomorbad<intotte, elragadva t liik foldl'iiket, amelyen aztán foként ftíszereket ter-melt az európai piacra. A Francia Kelet-Indiai Társas ág (I66q a franciamegszállás alatt lévo indiai, afrikai teriiletekkel, valami nt azlndiai-óceántobb szigetével folytatott kereskedelmet ellen órízte.

Azi\ társasági forma egy társasági tulajdon vállalkozás volt, amely a

kózépkor két korábbi otletét otv<izte: arészvények nyílt piaci forgalmát és

a tulajdonosok személyes felelosségének elválasztását a társaság kotelessé-geitol. Ez akét nyez(5lehetové tette a társaságnak, hogy szinte korlátlanpénzt két halmozzon fel, amely folyamatosan biztosított maradt a cégalapítóinak halála esetén is, és folmentette a tulajdonosokat a társaságnaka tulajdonrésziiket meghaladó mértéktí veszteségei vagy hibás dontéseimiatti felelosség alól.

A tulajdonosok eltávolítása a napi tigymenettol lehetové tette továbbáaz egységes kozponti írányítást, amely nehezen mtíkodhetett volna, ha avezetés sok tulajdonos kózott oszlik meg.

3l Edward McNall Burns: Western Ciuilizations, Tbeir Histor1l and Tlleir Culture,5.kí-adás (New York, Norton, l958), 467. o; és Encllclopedia Britannica 1998,,,Brirish EastIndia Company" szócikke.

84

Nem t lzás gy jellem ezni ezeket a mai korlátolt felelosségtí részvény-társaságok elodeiként létrejott társaságokat, mint torvényekkel szentesítettés védett btínoz szindikátusokat. Ezek saját hadsereggel és haditengeré-szettel és a saját otthoni kormányuk által adományozott kiildetéssel ren-delkeztek adók kizsarolására, a fold és egyéb vagyon kisajátítás ára, a píacmonopoli záIásár a, a rabszolga-kereskedelemre, a drogkereskedelem re és a

pénziigyi csalásból szár mazó profi tra.

A mai, hatalmas mérettí korlátozott felelosségii részvénytársaságok a

torvényi felel sségtol és elszámoltathatóságtól meglehetosen fiiggetleniilmtíkodnek még abb an azországban is, amely az alapítóokmányukat kiadta.Napl'aink meghatározó intézményeivé váltak. Szimbolikus hatalmi koz-pontjuk apénzvilág, és viszonyukat az állammal teljesen megfordították.

A pénzvilágmamegbízzaaz áIlamot: tartsa el és mtikodtesse a hadse-reget, hogy az megvédje az ó érdekeit, és embereket alkalm azzon a diplo-máciai intézményekben, hogy számára kedvezo egyezményeket alkudja-nak ki. FelhasznáIva azt a képességét, hogy kedve szerint megbéníthatja agazdaságot, idorol idore pénzt zsarol ki segély címén. Az áIlamlojalitásá-nak biztosítására vonakodva befizeti a zsákmány egy toredékét adóként,és ajándékokat ajánl a politikusoknak nyaralások és kampányadományokformájában.

F ennhéjázó elodeikhez hasonlóan a pén zvilág szaba d kaLozai és ad zorablói tígy akarn akmeggazdagodni, hogy eloroznak olyan javakat, amelyeklétrehozásában nem volt résziik, és kózben meglehet s immunitást élvezneka tcirvényekkel szemben. Felel sséget senki más iránt nem éreznek, és azelszámoltatást is csak saját maguktól viselik el. Lzo sikeriik s lyos terhetjelent a mi számunkra.

85

7. Fnlnznr

A r,,q.NroMGAzDAcsÁc MAGAS Án^q.

A pénzvilág konyortelen hajszájaa mindent birtoklásért nemcsak káros kó-vetkezményekkel járt a gazdaságra, társadalomra és a kornyezetre,hanemtonkretette a pénziigyi rendszer egységét is, mert olyan kóveteléseket ho-zott létre, amelyet a társadalomnak nem áll módjában teljesítenie, és ezzeltonkreteszi majdnem mindenkinek az egészséeét és boldogságát. A teljeskár szinte felbecsiilhetetlen.

Fantomelvárások

Kiilon<is, hogy elvárjuk: a bankban kamatra elhelyezett pénzi.ink nek az arésze, amelyet nem kóltiink el kózvetlentil, vég nélktil novekedjék anélkiil,hogy ezértbármit is tenni,ink kellene . Azt ugyanakkor nem várjuk el, hogya valódi gazdagság er feszítés nélktil novekedjék. Az épiiletek karbantar-tásra szorulnak. A gépeket le kell cserélni. A tudást naprakész állapotbakell hozni. A kozosségben a bizalmat és az egymásról való gondoskodástállandóan megkell erosíteni. A képességeket használni kell. Még avadontis védeni kell a ragadozóktól, kiiloncisen az emberiektol. Mindezvalodibefektetést igényel idoben és energiában. Az er feszítésektol mentes állandónóvekedés sérti az ener gia me gmaradásának frzikaí torvényét. Erofeszítésnél ki.il folyam ato s an c s ak a fantom g azdagságnovekedhe t.

A fantom gazdagságunkkal egytitt novekszik az elvárásunk is arranézvést, hogy a társadalom valódi gazdagságából mennyit kóveteli,ink ma-gunknak. Hacsak nem fogadtunk onként mértékletességet, hajlunk arra,hogy jovedelmtink novekedésével egyiitt noveljiik a fogyasztásunkat is, és

így egyre nagyobb teherrel srijtsuk bolygonkat. Hányan jelentik ki biiszkén:

- En ezt megengedhetem magamnak! - anélkiil, hogy megkérdenénk: devajon a Fold megengedheti-e magának?

Mivel gazdasági rendszeriink elotérbe helyezi a fantomgazdagságot, a

felté telezett igények ma messze meghala dják az azt fedezni h ivatott valódi

gazáagságot. Ez s lyos megrázkódtatást kelthet, haapénzzel rendelkez kme gpróbálj ák a fantom ga zdagság-ré szi,iket valód i j avakra: lakásbérlet re,

élelemre, egészségiigyi szolgáltatásra és más sztikséges dolgokra átváltani,

és egyidejtíleg sokan határozzák el ugyanezt.

Thornton Parker pénziigyi tervezó mutatott rá arra, hogy valoszí-

ntíleg ez fogtorténni Amerika legnépesebb generációjával: k pénziigyi

nyereséget gytíjtottek a részvénypiaci fellendiilés idején, hogy majd nyug-

díjas korukban kényelmesen megéljenek belóle. Miként azzal a kollektívdontési.ikkel, hogy munkaképes korukban pénzt fektettek be a részvény-

piacon, hozzájár ult ak a r észv ény árak emelkedé séhez, kovetkezo kollektívdontési.ikkel, hogy nyugdíjas éveikben majd kivonják a befektetett pénzt,

le fogják nyomni arészvényárakat, így nyugdíjas korukra sanyartí helyzet-

be keriilhetnek.32A pénzvilág fantom gazdagság-eépezete olyan jovore vonatkozó kóvete-

léseket hozott létre, amelyek messze meghaladjákazta reális gazdagságot,

amellyel ezeket a koveteléseket ki lehetne elégíteni.

A probléma nem korlátozódik a majdani nyugdíjasokra és betéteikre,

hanem ugyanígyvonatkozik agazdasági, egyetemi és más nonprofit alapít-

ványokra, továbbá a kozkonyvtárak és onkorm ányzarck pénziigyi alapla-

ira, a felsooktatási megtakarítási alapokra, a biztosító társaságok tartalék

pénzaIaplaira, aszemélyes megtakarításokra, és még sok másra.

Megállapíthatatlan, hogy a pénztoke-tulajdonosok igényének mek-

kora része haladja meg a rendelkezésre álló valós vagyont, de a tények arra

utalnak, hogy a kiilonbség igen nagy lehet. Senki még csak nem is kérdezi,

hogy az elkeriilhetetlen veszteségeket hogyan lehetne tisztességesen el-

osztani. Egyetlen adott dolláron sincs felti,intetve, hogy fantomdollár-e,

vagy igazi.

32 Thornton Parker: What If Boomers Can'l Retire ? How to Build Real Security, NotPhantom Wealtb (San Francisco, Berrett-Kochlcr, 2000).

88

Elszakadva a valóságtól és a feliigyelett l

A koztudatban él<i kép a hitelváls ágróI és a pénzi,igyi kisegíto osszegekrolmeghaladja mind a valóságot, mind a képzelet et. Az amerikaiak leggazda-

gabb |o/o-ánakapénzvagyona 16,8 billió dollár.33 Eztazcisszeget ok avilágvalódi vagyonára való saját jogos kovetelésiiknek tartják. Összehasonlítás-ként megemlítjiik, hogy az Egyesi,ilt Államok GDP-je 2007-ben l3,8 billiódollár volt, és a szovetségi kormány osszes kiadása ugyanabban az évbenz,7 bll|i dollár.3a

Ezek az <isszegek azonban eltorpiilnek az 55 billió dolláros hitelbiz-tosítási kintlévoség mellett, amelynek foszerepe volt a jelzáIoghitelekosszeomlásában. Ezek lényegében biztosítási szerzódések, melyek a mér-

gez j elzálo g- szárm az ékok ko ckázatát let tek voln a h ivatva me gszi,i ntet n i.

Valój áb an fogad ásokat é s ellen-fo gad ásokat t ar t alm aztak, amelyek ré s zb enkiegyenlíthetnék egymást, ha valaki egyszer kibogozná oket - csakhogy a

résztvev k jelentos része már tonkrement. Mivel a tranzakciókat soha nemjelentették.gy elszámoló kózpontnak, és tobb tranzakció még a résztvevointézmények konyvelésében sem szerepel, valójában senki sem tudja, hogymennyi akockázat, illetve ki tartozik, mennyivel és kinek.

Annyit bizonyosan tudhatunk, hogy 55 billió dollár rengeteg pénz.De még ez is jelentéktelennek ttínik azza| a 648 billió dollárral ossze-hasonlítva, amely a Nemzetkózi Elszámolások Bankja szerint a tozsdénkívi.ili származékos értékpapír kintlév ségének teljes névleges értéke volt2008 j niusában.3' Eltorpiil emellett az a 16 billió dollár is, amely 2008

33 John Cavanagh és Chuck Collins: ,,The New Inequaliry: The Rich and the Rest ofUs," The Nation, 2008. jrinius 30, 1l.

34 CIA Tíle World Factbook, ,,IJnited States" szócikk http://www.cia.gov/librarylpublicacions/the-world-factbook/geos/us.html (letciltve 2008. december 6.)

35 Bank for International Settlements: "Table 19: Amounts Outstanding of Over-theCounte r Derivatives ," http,//www.bis.orglstatistics/otcd er /dtl920a.pdf (letolrve 2008.december 7-én).

89

szeptemberének kozepe és novemberének vége kozott párolgott el, amikoravilág részvénytársaságainakpiaci áraiarészvényárak esése miatt 37o/o-kalcsokkentek.36

A kedves olvasó nem szédi,il mégkissé? Nem kiált fel, hogy'De hiszenennek nincs semmi értelme!"} Bizzék az értelmében, on nem bolondultmeg. Csupán betekintést nyert a fantomgazdagságképzelt birodalmába.

Idevág egy ropke megjegyzés a pénzvilág kimentésére adott 7,4b|tIíódollárról, amelyet az 7. fejezet elején említetttink. Talán még emlékezi,inkar r a akózfelh áborodásra 20 0 8 októberében, amikor az USA Kongresszusaelfogadott egy hatá íozatot, mely felhatalm azta aPénzi.igyminisztériumot,hogy elkoltson 350 milliárd dollárt apénzintézetek megmentésére. Szóvalmi is ez a7,4 billió dollár?

Ennek egy részét - más, a Pénziigyminisztérium által indított progra-mokkal egyi.itt - a bevezetett kormá nyzatígarancia és biztosítási programokteszik ki. Az FDIC (Szovetségi Betétbiztosítási Társaság) másfél billiódollárral, az FHA (Szovetségi Ingatlanintézet) 300 milliárd dollárral voltszorult helyzetben. Nagyobb része, 4 és féIbillió dollár a Federal Reservebanktól származott, amely mindentol fiiggetleniil mtíkodik, és gyakortany jt pénzsegélyt a bankrendszernek mindenfele kongresszusi jóváhagyásvagy feliigyelet nélkiil. A Federal tobbnyire Iétrehozzaasajátpénzétnéhányegyszertí konyvelési lépéssel, ha jónak látja.Az esetek tobbségében gy tti-nik, senki sem tudja, hogy egy adott pénzosszeg honnan származik, hovámegy, hogyan használják fel.

Haazolvasó mindezt nem érti, nezayaítassa magát, mert a jelek szerintavilágon senki más sem érti. Akónyvelés olyan sokkodot és tiikrot hasznáI,hogy az már tril van az érthetóség határán.

En mégis tudok valamit: az évek során megtanultam felism erni azolyan rendszert, amely elszakadt a valóságtól, és gy mtíkodik, hogy senkisem iil a kormánynál. Azt is megtanultam, hogy amikor az emberek tit-kos tranzakciókban dollárbilliókat mozgatnak, és nem tudják hihetóenmegmagyarázní, hogy a pénz honnan jon és hová megy, ráadásul nemtudnak hitelt érdemloen megjelolni semmilyen hasznos célt sem, akkor

36 Pittman és lvry: ,,U.S. Pledges top $7.7 Trillion" (lásd az I. fejezetet).

90

valószíntíleg rosszban sántikálnak. Végtil is nem sziikséges ismerniink a

részleteket ahhoz, hogy tudjuk: apénzvilágazértvallott kudarcot, mert a

pénziigyi rendszerben s lyos hibák vannak, és ezt a rendszert olyannal kellfelváltanunk, amely akózjot szolgálja, és elszámoltatható is.

Most térjiink ráarraa hibára, amely a véleményem szerint a legfonto-s abb a p énzv ilágfantomp é nz- r endszerének h ib ái kozti l.

Öriikiis niivekedés egy véges bolygón?

Az avalóságtól elrugaszkodott elvárás, hogy apénznek orokké és erofeszítés

nélktil novekednie kell, nem csak kulturális kérdés. Ez eleve be van építve a

pénzvílágpénzcsináIo gépezetébe. Emlékezzink rá a2. fejezetbóI, hogy a

bankok hogyan csinálnak pénzt néhány számítógépi bejegyzéssel, amikorkolcsont adnak! Amint azt az 5. fejezetben megjegyeztem, ezt egészen a

hitelválságignagyon sokszor megtették. Emlékezziink rá, hogy az Egyesi.ilt

Államok cisszes adósságán ak 32o/o-a olyan pénz, amellyel a pénzintézetekegymásnak tartoznak. Az ilyen kolcsonok folyósításával a bankok felhiz-lalt ák a sajátvagyonukat, és megnovel ték a gazdas ágb an forgalomban lévpénz mennyiségét. Emlékezziink arra is, hogy amikor a bankok kolcsontadnak, egyszertí kónyvelési m veletekkel csinálnakpénzt. Igen, a ántom-gazdagságfoként iigyes konyvelést jelent. Talán ezértyan az,hogy a felso-fok tizleti iskolák végzettjeíután a fokonyvelóé a legkeresettebb szakma.

A bankok olyan iitemben csinálták a pénzt, hogy a Federal Reserve2006. március 23-án beszi,intette a forgalomban lév pénz legfontosabbi ndexe, az M3 é r tékének nyilváno s s ágra hozaalát. Néh ány eIemzó sze ri nta Federal azért állt le a kozléssel, mert a pénzmennyiség olyan gyorsankezdett novekedni, hogy azM3 értéke riadalmat okozott volna, és aláásta

volna a dollár iránti bizalmat.

Fantompénz és e lballgatott infláció

John Williams tanácsadó kózgazdász, aki éveket toltott agazdasági jelen-tések t<irténelmének és tartalmának tanulmányozásával, a gazdasági sta-

tisztikákat kóvetve gy találta, hogy a kormány vagy besziintette a kozlést,

9I

vagy komolyan elferdített e az M3 értelmét. \Milliams a Federal Reservemódszerével számolva megállapította, hogy a novekedés aránya 2005-ben5,r l7o/o-ra emelkedett, és folyamatos gyorsulással éppen a hitelosszeomlásbei.itése el tt, 2008 elején elérte a l7o/o-os cs csot.37

Na már most ha apénzmennyiséggyorsabban ncivekszik, mint a meg-termelt output, akkor rendszerint az árakinfl,ációja az eredmény. A hiva-talos fogyasztói árindex szerint az infr,ácíó 2-róI4 százaIékra novekedett2008 elején. 7illiams kiszámította a saját fogyasztói árindexét azzal a

módszerrel, amelyet a kormány használt az I98O-as évekig, amikor elhatá-íozta, hogy manipulálni kezdi a konyvelést, hogy elrejtse agazdaságrosszmenedzselésének jeleit, és ellenorzése alatt tarthassa a keresetek és a tár-sadalombiztosítás indexelését. \Milliams szerint a tényleges infációs arány2008 elején valahol |Z-I3o/okortil volt. (Egyébként ezttapasztaljuk, ahány-szor csak vásárolni megyi.ink.)

Niivekedés és munkahely,ek

A novekedés és a munkahelyek kozott van osszefiiggés, de csak azért,merta pénzvilág sy szabályozza a rendszerét,hogy biztosítsa: a n<ivelt t rm -

lékenység minden nyeresége a vezet khoz és a részvénytulajdonosokhozkeriiljon, ne a dolgozokhoz.

Ekképpen az id k folyamán a munkahelyek száma cs<ikken, és a mun-kanélktiliség n , ha a gazdaság nem novekszik legalább olyan arányban,mint a termelékenység. Ez a probléma ktinnyen elkeriilheto lenne, ha a

termelékenység novekJdérér,.k eredményét a'vezet k jtivedelme helye* adolgozók idejévé konvertálnák, így azok tobb idot fordíthatnának a család-jukia, a lakóhelyi kozosség,ikr. é, más életminoség-javító dolgokra.

37 Shadow Government Statistics: ,,Inflation, Money Supply, GDP, Unemploymentand the Dollar - Alcernate Dara Series," John Williarni Shadow Gouernrrfent Statistics:Ánalys is B e h in d and B ey on d G ou ernm e n t Eco n o rnic Rep orting, hup: / / www.shadowstats.com/alre rnate_data.

92

Meg van lepve a kedves olvasó? Igen: az egymást koveto, a pénzviIáguralma alatt lév amerikai kormányzatok - mind a republikánusok, minda demokraták - évtizedekig manipulálták az inflácíó, a pénzmennyiség, amunkanélkiiliség és a GDP konyvelését. Amerika gazdasága sokkal rosz-szabb állapotban van, mint ahogy a hivatalos statisztikák mutatják. Deelkanyarodtam a tárgytól.

A valódi gazdaságiteljesítményt messze meghaladó pénzmennyiség -és a fogyasztói árak ennek eredményeként eloálló infációja - apénzvilágántompé nz-orgíájának egy másik koltsége. Azínflációt okozó fantompénz,amit a bankok hoztak létre, hogy apénzvilág szerencsejátékosait finanszí-rozzák, csak egyike a sokfele eszkoznek, amellyel apénzvilágpénztvesz kia helyi piac zsebébol, és pénzvilági zsebekbe rcszí át.

Miért kell az adósságnak és a gazdaságnak niiaekednie?Pénziigyi rendszeriink felépítése miatt a gazdaságnak orokké nóvekedniekell, ktilonben osszeomlik. A novekedés járhat tobblet-fo glalkoztatáss al,

termelhet valódi sziikségletre, csokkentheti a nyomort , de eznem feltétleniilvan így. Annak a fó oka, hogy agazdaságvagy novekszik, vagy osszeomlik,az,hogy a bankszektor megkóveteli a maga koncát.

Mivel a kolcsonzéskor a bank által bejegyzett konyvelési tétel noveli a

tokét, a gazdaságnak elég gyorsan kell novekednie ahhoz, hogy megfelelomennyiség kolcsonigényt gerjesszen a kamatok kifizetéséhez sziikségespénz el állítása végett. Másként az adósságok visszafizetése nem teljesiil-het, és apénzigyi rendszer, valamint a gazdaság osszeomlik. A majdnemminden forgalomban lév dollárra vonatkozó kamatos visszafizerés kove-telménye gyakorlatilag bizonyossá teszi, hogy a gazdaságosszeomlik, hacsaka GDP és a jovedelmek egyenlotlensége folyamatosan nem novekszik.I{aazember bankár, aki ahatalmi játékban apontokért versenyez,mi semkellemesebb számára ennél.

Sajnos, a tobbiek számára a folytonos novekedésnek ez az igénye -csak azért, hogy a bankárok boldogok legyenek - a prioritások komolymegzayaíását jelentí. A gazdasági osszeomlás elkeriilésének érdekében apolitikusok nem a mindenki jOletenek maximalizálása alapján dontenek,hanem aszerint, hogy mihozza a befcktet knek a legnagyobb pénziigyi

93

megtériilést. EzzeI motiválják oket j kolcsonok felvételére, hogy ígyelegendo pénz forogjon a gazdaságban a bankárok által már korábbankiadott kolcsonok kamatainak megfizetésére. Az eredmény: állandóannovekv adósságállomány, ráadásul atermészeti kornyezet és a társadalomszovetének gyorsuló pusztítása.

Ésszertítlen - és igen káros is - olyan gazdaságirendszert hozni létreegy véges forrásokkal rendelkez bolygón, amely mesterségesen kóveteli azorokós nóvekedést. Mégennél is ártalmasabb, hosy a novekedést oly módonkell elérni, amely folyamatosan javítja a már amugy is gazdagok pénziigyihelyzetét a tobbi emberéhez képest.

Ebben a formális gazdaságirendszerben azok, akiknek nincs hozzáfé-résiik apénzhez,yagy csak igen kevés, még csak hangot sem adhatnak igé-nyeiknek, nemhogy azok teljesítését elérhetnék. Ók

" társadalom legszéls

peremén kaparják ki valahogyan maguknak a gesztenyet az informális vagy,,fekete" gazdaságban, amit ok maguk hoznak létre. Ezek a gazdaságí ter-vezés els rendtí hibái. Ahhoz, hogy beteg társadalmunkat meggyógyítsuk,jra kell tervezniink az egész gazdaságirendszert, megszi,int etye azemlített

és egyéb szembet no hibákat, nemcs ak az egytittes t lélés biztosítása,hanem a jó egészség és a boldogság érdekében is.

Egészség, boldogság és boldogulás

Egy szélsoséges egyenl tlenségek meghatár ozta táísadalomban a saját érté-ktinkr l alkotott felfogásunkat és a másokhozvalóviszonyunkat majdnemtelj e sen az határ ozza meg, hogy az u ralko dó h ierarch iáb an m ilyen p ozíciótfoglalunk el. Ebben a helyzetben konnyen abba a csapdába esiink, hogymagunkat aszerint értékeljiik, milyen pénzbeli és tárgyi vagyonunk van -ahelyett, hogy belso értékeinket vennénk figyelembe.

Ha egyszer ebbe a csapdába esti,ink, akkor valószíntíleg keressiik azt,hogyan tudluk magunkat megkedveltetni a folottiink állókkal,vagy éppeneltávol ítani oket, és elfoglal ni az ó helyiiket. Ezzelosszhangban durva vagyfinom lenézést mutathatunk a nálunk alacsonyabban lév k iránt, mintegymeger sítve a státuszunkat. Mivel azonban apénzigyi szerencse forgandó,

94

és nagy fantomgazdagságpárologhat el akár egyik pillanatról a másikra isolyan okok miatt, amelyekre nincs befolyásunk, ezért az áIland , néha szél-s séges aggodalom állapotába keri.iliink, ami komoly kovetkezményekkeljárhat frzikai és mentális egészségi.inkre nézve.

Egy méltányos társadalomban, ahol mindenkit a saját értékei szerintvesznek figyelembe, és nem aszerint, hogy mije van, az emberek természetesgondja a csoport jóléte, nem pedig személyes pozíciójuk a csoporton beliil.Annak a helynek a megkeresése, ahol jó szolgálatot tehetiink, fontosabbáválik, mint helyzetiink megóvása vagy javitása a hierarchiában. Aggoda-lom helyett inkább nyugodt jókedvet érziink. Vérnyomásunk csokken, és

egészségiink, boldogságunk j avul.Mindezt a tudományos tanulmányok gazdagválasztéka erosíti meg,

amely dokumentáIja az egyenl ség egészségre és boldogságra való jó hatá-sát.38 Stephen Bezruchka - orvos, aWashingtoni Egyetem orvosi karánakprofesszoía - ezt így osszegzi:

,,Minél nagyobb a jovedelmi vagy vagyoni ktilonbség, annál inkábbérezzik gy, hogy lemaradtunk, és annál keményebben dolgozunk, hogy le-m aradásunkat beho zzuk. Ű gy ér ezzti k, bi zonyít ási kénys zer alauvagyu n k,és onértékelésiink mércéje az,hogy mennyit keresiink, és ezértmit vehetiinkmeg. Az <isszehasonlítás a szomszédainkkal (és mindinkább azokkal is,akiket a médiában felvonultatnak elottiink) mint a siker modelljeivel viszbele ebbe benniinket.

Ahelyett, hogy azt szeíeznénk be, amire valóban szi,ikségiink van, vagyigazán akarunk, azt akarjuk, amit agazdagok vettek maguknak... Ha t lsokat dolgozunk, mert próbáljuk behozni a lemaradásunkat a szomszédok-hoz (vagy talán éppen Bill Gateshez) képest, akkor nagyon is tudjuk, hogy

38 Lásd pl. Richard Wilkinson: (/nbealthy, Societies: Tbe Áfiictions of Inequality (Lon-don, Roucle dge,1996); Srephen Bezruchka: ,,The (Bigger) Picture of Healch," in: Johnde Graaf (sz erk.) Take Back Your Tizne: Fighting Ouerwork and Tirne Pouert1 in Árnerica(San Francisco, Berrett-Koehler, 2003); \)rHO Commission on Social Decerminationof Health: Closing tbe Gap in a Generation: Healtb Equitlt tbrougb Áction on tbe SocialDeterminants of Healtb (Gení WHO, 2008); Richard Layard: Happiness: Lessonsfroma New Science (NewYork, Penguin, 2005);Michael Marmor: 7he Status Sltndrorne: HowSocial StandingÁfecx Our Healtb and Longeuiri (New York, Holt, 2005).

95

egy hierarchikus létrán éliink, és ez onmagában, minden más tényez t I

fii gge tleni,il i s rontj a az egészs é gii n ke t." 3 9

Amikor az Illinoisi Egyetem kutatói, Ed Diener és munkatársai ossze-

hasonlították tobb erosen eltéro vagyoni helyzettí embercsoportnak az élet-

tel való megelégedettségét, a cs cson négy olyan csoportot találtak, amelyekmegelégedettségi mutatója majdnem azonos volt a hétpontos skálán.

Az egyik csoport, amely a Forbes magazinnak a leggazdagabb ameri-kaiakat tartalmazó listáján szerepl emberekbol állt, átlagosan 5,8 pontotért el. Hát bizony, ennyi pénz már boldo gft - legalábbis akkor, ha az ernber

éppen a bierarchia legtetején uan.

A legnagyobb megelégedettségi indexszel rendelkezo másik háromcsoport az elobbivel ellentétben olyan emberekb l állt, akik mérsékelt,kiegyenlített életvitelt folytatnak, és eros kozosségben élnek. Ezek a cso-

portok a pennsylvaniai amishek (5,8 pont) - rendezett, egyszertí életet élovallási csoport, akik autók és traktorok helyett inkább lovakat tartanak;azEszak-Gronlandon él inuitok avagy eszkimók (5,8),oshonos vadászóés halászó emberek; valamint a maszájok (5,7), hagyományos pásztornépKelet-Afrikában, akik elektromosság ya1y yezetékes víz nélkiil, szárítotttehéntrágyából épiilt kunyhókban élnek. Ezek valamennyien olyan kozossé-

gek, melyekben az emberek torodnek egymással, megosz :jákeróforrásaikat,és ahol a gazdasági kiilonb sé gek min imálisak.a0

A Forbes toplistája eleve 400 emberre korlátozódik. Valamennyientehát nem lehetiink rajta. Azonban mindnyájan élhetnénk kiegyens lyo-zott, gondoskodó és er forrásokon osztozókózosségben, és élvezhetnénkazezzel járó egészségi és érzelmi elonyoket. Ehhez csupán olyan társadalmatkell építeniink, amely kevesebb s lyt helyez a pénzcsinálásra és tobbet a

gondoskodó helyi kozosségekre, amelyek a gazdagságot kiegyenlítettenosztják szét.

39 Bezruchka: ,,The (Bigger) Picture of Health," 86/87. o.

40 Ed Diener és Martin Selignan: ,,Beyond Money: Toward an Economy of 7ell-

Being," Psychological Science in the Public Interest 5, 1. (2004. j lius), 10. o. http://www.psichologicalscien ce.or g/ pdf / pspi/pspi5_ 1 .pd f.

96

A pénzvil ágártmind az egészségiinknek, mind a boldogságunknak, és

nemcsak azért,mert olyan egészségbiztosítási rendszert ad nekiink, amely

el nyben ré sze síti a pénzv iIá* profi tj át az egészségti nkkel szemben, hanem

azért is, mert szétrombolja a kozosségi érzést, individualista kult rát hozlétre, és jutalma zza a ragadozó versenyzést.

Valódi gazdagság korlátok nélktil

Ideje lenne felhagynu nkagazdaságnak a bankárok és a spekulánsok haszna

szerinti menedzselésével, és megkérdezniink, valójában mit is akarunk az

élett l - és gazdasági intézményeinket ennek megfeleloen kellene kialakí-tanunk. Kozben kózelebbrol meg kellene vizsgálnunk annak bizonyítékait,hogyha azanyagíjólét alapszintjét elértiik, akkor azegészséeiinkés boldog-

ságunk fó javulás a már nem a tobb pénzbol és fogyasztásból ered, hanem

sokkal inkább a kapcsolatainkból, a kult rából és a lelki gazdagodásból.A valódi gazdagságnak ezek a formái akkor a legértékesebbek, ha nem

kapcsolódnak a pénzhez és a pénziigyí tranzakciókhoz - és kevés,vagy

éppen semmiféle kórnyezeti eroforrást nem használnak fel. Esziinkbe jut a

klasszikus rock-szám (a Beatles által is énekelt Mone! - a szerk.) egyik sora:

,,Az életben a legjobb dolgok ingyenesek". Ezek a szavak nagy igazságot hor-

doznak. Mi szerez az embernek tartós élvezetet? Azoknak az embereknek az

anyagi sziikségletei, akik biztos identitással és onértékeléssel rendelkeznek,

egészen szerényen kielégíthetok, s így energiáik felszabadulhatnak az olyan

dolgok felé, amelyek valódi oromet hoznak számukra.A2009 telén megjelent YES! magazín vezércikke Dee Williamsrol,

egy fiatal norol szól, aki szereti az éIetét a 8 négyzetméteres, kerekeken

gordiilo otthonában. Ennek megépítése 10 ezer dollárjába keriilt, és eb-

ben benne vannak azok afotocella-panelek is, amelyek számára az áramottermelik.a'

Beismerem, hogy az énotthoni dolgozószobám alapteri.ile te az ó teljes

otthonának a sokszorosa. Lefogadom azonban, hogy o boldogabb, mint

4I Carol Estes: ,,Living Large in a Tiny House", YES! 2009 tele,28l29, o,

97

azoknak a milliárdosoknak a tobbsége, akikr l Robert Frank ír Ricbistancímtí konyvében: k azzal toltik az élettiket, hogy hatalmas házaik ésbirtokaik kozott rohangálnak magánrepiil gép.it ., és.jach{aikon, éskózben mindig azzal vannak elfoglaiva, hogy .."l.forro., és számit'órreptikciniizleteket kossenek - hogy a számláikat kitudják fizetni.a2

Gazdaságunk komoly átalakításra szorul. Ez tervezési kérdés. T l sokáigélttink egYiitt egY olYan gazdaságirendszerrel, amelye t aírahoztak létre,hogy pénzt csináljon a gazdag.-b.r.k.rek, és lehet vé tegye számukraa visszataszító kicsapongást, mik<izben embermilliárdokat

"kétségbeesett

helyzetbe kényszerítenek, és a Folde t mérgez ,szemétdombbá siláyítják.EnnéI azért még tobbre vagyunk képes&. És elérk ezett az ideje,ho8yezt a tobbet me8 is tegyiik. Ezzel az értelmetlenséggel éliink .giti,, .na,ótezer éve. De most végre megvannak az eszkci".i"k

"rr", hogi-á, ,í'r.

térjiink.

42 Roberc Frank: Richistan: ÁJournql through tbe Áruerican Wealth Boom and the Liuesof the New Rirl (New York, Crow n,iOOZ\, "

98

8. Fn;nznr

A nrnooALMI KoRszAx vÉcr

Nézzi.ink apénzviláeidószakánál foljebb azídó folyása mentén - jó mesz-

szire, ,,apénz agazdagság" íIluziójának kora elé -, és megjelenik elottiinknagyobb távlatokban az uralkodók általi kizsákmányolás ótezer éves tor-

ténelme. Az uralkodóké, akik azon voltak, hogy biztosítsák elójogaikat,és saját személyi.iket minden lehet jóval koriilvegyék. Nevezzik ezt az

idoszakot birodalmi korszaknak.a3Régebben az uralkodók királyok és császárok voltak .Maazuralkodók

a gazdasági társaságok vezérigazgatoi, és a hedge fundok menedzserei.A pénzvilág a birodalmi lét leg jabb állapota, de remélhetoleg az utolsó isaz emberiségnek ebben a tragikus drámájában.

Öt."., év untig elég volt. Torténelmi pillanatot éliink. Nemcsak a

parancsoló szi,ikségét érezzik, de az eszkozeink is megvannak arra, hogy

- mint nemzet és mint faj - véget vessiink a birodalmi korszaknak, és

megmenektiltink egy értelmetlen tragédiától. Nagy vonalakban leírjuk,mir l is van szó.

A birodalmi korszak kezdete

A birodalmi torténészek értelmezésében a civilizáció, a torténelem és azemberi haladás akkor kezdodott, amikor megszilárdult az uralkodó hatal-maaz elso nagy birodalmakban. A torténetírás elsosorban a folemelkedo,majd elbukó birodalmak uralkodóinak dicsoséges tetteit, hosi csatáitmond.ja el.

Sokkal kevesebbet beszélnek a brutális bánásmódról a nagy torténelmiemlékeket épító rabszolgákkal, a fajgytíloletr l, a n k elnyomásáról, asza-b ad p aras ztok

1 obb á ggy á v agy épp en fold nélkti l i s zo1 gává v áltoztatás áról,

43 EzafejezetKorten: Tbe Great Turningcimti konyvében sokkal részletesebben leírt és

dokumentált torténelmi elemzéseken alapul (lásd még 6. fejeze).

99

a csaták mészárlásairól, az jabb és jabb inváziók áhal szétrombolt remé-

nyekrol és életekrol, a rablásról, a meghódítottak oktalan tonkretételérolés a kárba veszett alkotóer rol.

A kezdetA kult rtorténész Riane Eisler szerint ,,a legtitkoltabb torténelmi tényekegyike az,hogy gyakorlatilagvalamennyi olyan anyagi és társadalmi tech-

nológiát, amely acivilízácío számáraalapvetoen fontos, azelóufejlesztettékki, mielott a társadalomban egy uralkodó osztály kialakult yolna".44 Nézeteszerint a régi emberek olyan társadalmi és intézményi keretben fell dtek,amelyben mégazegymás, valamint a Fold iránti kapcsolatok is igen fonto-sak voltak. Nem uralkodni akartak az életen,hanem egyiittmtikodni vele.

A nóvények és az állatok háziasítása, az éIelmiszer termelése és tárolása,

épi,iletek emelése és ruházat elóáIlitása mind olyan felfedezés és találmányvolt, amely - Eisler terminoló giája szerínt - a nagy kozosségi társadalmak-ban jott létre. Ezek a társadalmak hozták létre a iog, a kormányzás és a

vallás intézményét is, amelyekenaz<isszetett társadalmiszervezódés alapul.Feltalálták a táncmtívészetet, a kerámiát, a kosárfonást, a szovést-fonást,

bor- és femfeldolgozást, továbbá a vallási szertartásokat, az épitkezést,várostervezést, hajóépíté st, az országutakat és a népkolt észetet.a' Ezeknélkiil a vívmányok nélkiil az uralkodói hatalom megszilárdulása nem islett volna lehetséges.

A batalom dinamikája-!yztán, gy otezer évvel ezelótt,Mezopotámiában - azona Foldon, amelyet

ma Iraknak neveziink - oseink egy tragikus fordulaualalá- és folérendelt-ségi viszonyra cserélték a partneri viszonyt. Elfordultak az éIet meg jítóerejének tiszteletétol, amelyet az istenn k vagy a természeti szellemek

44 Riane Eisler: Tbe Chalice and tbe Blade: Our Historyt Our Future (New York,HarperColltins, 1987), 66. o,

45 lJo,66-69. o. A birodalom korai kialakulását alátámasztó erok és események érdek-

feszit bemucatása iránt érdekl doknek ajánlom: Brian Griffirh:Tbe Gardens of TlleirDrearns: Desertifcation and Culture in World History (Halífax, Fernwood,2001).

100

képviseltek, és helyette a hierarchiát és a kard hatalmát kezdték tisztelni,

"á.ly., távoli, tobbnyire férfi istenek képviseltek. Az oregek és a papnok

bolcsessége helyet adott a hatalmas, kónyórtelen királyok onkényuralmá-

nak. A tJrsadalom elnyomókra és elnyomottakra, kizsákmányolókra és

kizsákmányoltakra oszlott.

Mezopotámia, Egyiptom és Róma voltak a torténelem leginkább di-

csoített birodalm"i. tvti"d.gyiknek megvoltak a nagy pillanatai, de ennek

hatalmas ára volt emberéleiben, gazdagságban és emberi lehetoségekben,

amint a hi és erószakos uralkodók eljátszották a ,,játssz vagy halj meg",

,,uralkodj vagy szolg á|j", ,, |jvagy halj" drámáját a hatalmi versengésben.

A dráma dinamikája a hatalmat annak a kezében novelte leginkább, aki a

legkonyortelenebb, legbrutálisabb és mentálisan leginstabilabb volt.

Elmebetegek uralrnaA társadalmi szempontból beteges viselkedés vált az áhalánossá, amint

a halál istene helyettesítette az élet istennójét, és amint a kard hatalma

gyózótt a kehely hatalma felett. A faj alkotó energíáját a teljesség_ meg-"$ito

erelének építésétol átirányították a hábor , valamint az uralkodás

lrrkórr1nek fejlesztésére. Az eroforrások kisajátítása hatalmas méreteket

oltott, mert sziikségvolt rá a katonaság, a bortonok, paloták, templomok,

a megbízható támogatók és propagandisták fenntartására, amelyeken az

uralkodók hatalma nyugszik.

N"gy civilizációk éptiltek, majd elsodorták oket a rendre bekovetkezo

eroszak] és rombolási Áuilámok. Az egykor nagy hatalmak, amelyeket a

korrupció és apazarló onhittség legyengített, rivális uralkodók áldozatává

váltak, és a feltékeny gyóztesek azon voltak, hogy a meghódítottaknak még

az emléke zetéti, t itároryék. A szentséget a profán szolgáIatába állították.

Termékeny fóldeket tettek sivataggá szánt szándékkal vagy vétkes ha-

nyagságbói. A ré-,rralom a haragot táplálta, ezz,eIbiztosítva az erószakos

,írrZÁgas ujabb ciklusát. A hábor , a kereskedelem és az adósság mind

fegyver'lrolt "

kevesek kezében, hogy kisajátítsák a tobbség megélhetési

j ai aít, é s rab s zol gáv á v agy j obb ággyá sii llye s sz ék oke t,

Azígy keleJkezo hátdmi t ls ly kedvezett a pszichopata uralkodók

ki.r"po.,gó ijnteltségének és ziillésének, akik foldontuli hatalommal ren-

101

delkezo istennek képzelték magukat. Ahelyett, hogy értékelték volna aze világi élet lehet ségeit, figyelmiik a trilvilágon elfoglalandó el kelo helybiztosítása felé fordult.

Az uralkodó osztályok ellenorzésiik alatt tartották a kult rát a vallásiintézményeken kereszttil, mikén t a gazdaságot is irányították a kereskedel-mi és a hitelintézmények által,politikai feli.igyelet alá vonták a jogalkotásintézményeit és a szervezett katonai er t. Bár az uralkodó osztályokpártjainéha konyortelen yersenyben voltak egymással, abban

^réri általeban

megeg}eztek, hogy biztosítani kell a kozos privilégiumaikat jelent intéz-ménYek folytonos fennmaradását, és a szovetségkótés eszkózeként gyakranhasznáIták a házasságot.

Ha a régi királyokhoz, fáraókhoz és császárokhoz kapcsolt jellemvo-nások furcsán ismerosnek ttínnek a mi demokratikus ideálokat hangoztatóidonkben, annak oka az, hogy - ahogy a 6. fejezetben bem.r,.,*k - "birodalom uralkodói kult rája és intézményei egyszertíen átalakultak írjformákká, a demok ráciakihívásának hatására.

Úi n ^ret

sziiletik

Az ókori gorogok korai demokratikus kísérletének végét l (Kr. e. 338) anYugati civilizáció kovetkezo demokratikus kísérleténekkezdetéig, amelyetaz Amerikai Egyesiilt Államok Fiiggetlenségi nyilatkozatának aláírásajelez7776-ban, tobb mint két évezred telt el.

szerencsétlen kezdetAz éIetvalósága azokban az atlantipartvidéken lév angol gyarmatokban,amelYekb,ól kés<íbb az Amerikai Egyesiilt Államok lett, nem kedv ezett ademokrác ia számára. A legkorábbi telepiiléseket magántársaságok míí-kodtették saját birtokukként, ezeket a tengerent lról irányították, ér rr.-zet ikbrit befektet knek tartoztak számadással. A kés<íbb keletkezett te-lepiilések koztil tobb is egyházkózségként szervez d tt, amelyeket prédi-kátorok igazgattak, akik azt hitték,hogy a demokrácia Isten akarata ellenvalÓ. A gYarmati gazdasága rabszolgáktól és helyhez kotott munkaerot l

I0z

fiiggott, és a család szervezetében az asszonyok is a szerzódott szolga á|Ia-

potában voltak. Azokat a foldeket, amelyeken a telepiilések eltertiltek, az

amerikai bennsztilottek irtásávaI szerezték meg, és a társadalmi szerkeze-

tet mély faji és osztálykorlátok szabdalták.Az t| nemzetet felépító emberek koriilményeinek, érdekeinek, fajtájá-

nak, értékeinek, vallási hiedelmeinek és a nemzeti eredetnek a sokfelesége

a kísérlet ambiciózusságát mutatja: megkísérelték az eredeti tizenháromgyarmatot egy nagy lélegzettel demokrácíáváegyesíteni. Pedig a brit adókés a társasági monopóliumok elleni kozos ellenszenven kíviil édeskevés

kototte ossze oket. A telepesekhozzászoktak ahhoz, hogy az onkényural-kodók szabadon bántalmazhatnak, vagy éppenséggel biintetleniil mególet-

hetnek akárkit. A tobbség semmilyen formában sem tapasztalhatta meg a

személyes szabadságot. Nem volt semmilyen nyomós okuk arra, hogy ne

azt gondolják: a torvény olyan eszkóz, amelynek segítségével néhányankizsákmányolhatják a tobbséget.

Ha a nép uezet, a uezet k kiiaetikAlapigazság, hogy a demokráciát nem lehet feltilrol bevezetni vagy ktilíold-r l importálni. Azigazídemokrácia a saját gyakorlása során sziiletik meg.

Figyelemre méltó, hogy az amerikai fiiggetlenségi harc nem fegyveres

Iázadásként indult. Egy olyan folyamatból keletkezett, amely inkábbtársadalmi mozgalom volt. Az eredetilázadók, akik a mozgalmat kezde-ményezték és a legkorábbi szakaszb anvezették, minden sokfeleségi.ik és az

cinkormányzat megs zervezésében való gyakorlatlanságuk ellenére képesekvoltak a népakaratkífejezésére cinszervez d csoportokon és hálózatokonkereszti,il - már régota ez a demokrácia legjelentosebb és leghatásosabbkifejezodési formája.

Amikor a britek a szembenállás módját erószakmentesrol er szakosrav áltoztatták, a lázadók kénytelenek volt ak h a s onlóképp en válaszol n i.

Ahogyan az erószak terjedt, olyan helyzet keletkezett, amelyben az

amerikai Kongresszus mind feljogosítva, mind pedig kényszerítve érezte

magát, hogy hadsereget toborozzon, hatalmát kinyilvánítandó, ezzel a

lázadást irányítása alá vonta, és lényegében helyreállította a birodalmirendet, csak éppen j parancsnokság alatt.

103

Áz elárult dernokráciaA fiiggetlenségkivívása után a gyarmati vezetok, akik a társadalom cs csárakertilve, az ónszervez dólázadást ellen rzésiik alá hajtották, figyelmiiketa kormányzati intézmények folott megszerzett uralmuk biztosítására for-dították. Az emberi jogokat, amelyeket oly gondosan megfogalmaztak a

korábbi gyarmati jogok deklarációjában, és a fi.iggetlenségi nyilatkozatbanoly elegánsan leírt alapelvet, miszerint minden ember egyenlonek terem-tetett, és természetes joga van az éIethez, szabadsághoz és a boldogságkereséséh ez, féIr etoIták az ritból.

A figyelem kózéppontjába az keriilt, hogy az iparí vállalkozók, ban-károk és a rabszolgatartó i.iltetvényesek érdekeit biztosítsák, és hogy a

kormányzás tehetos fehér emberek kezében marad;'on. Az uralom ismétátalakult, j formát oltott, de htí maradt az uralkodás alapvet szervezésielvéhez. A bennsziilott amerikaiak irtása folytatódott, csaktigy, minta feketék rabszolgasorsba dontése, a nok alapveto emberi jogainak és at két termel vé tevo munkások haszonból való igazságos részesedésénekmegtagadása.

I rtt p e ria li s ta p lu to krá c iaAmit az alapitok végiil megalkottak, az leginkább alkotmányos plutok-ráciaként jellemezheto, melynek célja az imperialista terjeszkedés volt.A britek elvesztett ék az amerikai fi.iggetlenségi hábor t, de a birodalomszelleme tovább ék az j nemzetben, hiszen az végiil a legnagyobb imperi-alista hatalommávák, amelyet a világvalaha is ismert.

Lz j nemzet osszekapcsolta annak a zenhárom gyar matnak azembereit, amelyek Észak-Amerika atlanti partjai mentén, egy viszonylagkeskeny sávban fektidtek. Ezt a foldet eroszakkal és csalással vették elaz óshonos lakosoktól, és t lnyomó tobbségét továbbra is rabszolgákkalmtiveltették meg.

Amikor a vezet k gy gondolták, hogy az általuk elfoglalt fold márnem elégíti ki igényeiket, támogatták az imperialista terjeszkedést nyugatfelé, katonai erovel kisajátítva az észaLamerikai és mexikói bennszi.ilottekfoldjét, egészen a távoli Csendes-óceánig.

104

Ezután a határokon ttili, világmérettí expanzió kóvetkezeít. ^z

Egy.-

siilt Állam okazegyiittmtík d diktat rákat fiiggo államokká alakította,

megadva az uralkod ó osztáIyaiknak a választás lehetoségét: vagy kiszolgál-

jákazEgyesiilt Államok gazdaságiés politikai érdekeit, és akkor részesi,il-

hetnek a zsákmányból, vagy kiirtják oket, kívi.ilrol p énzeItfelkelés szításával

vagy nyílt katonai beavatkozással. A második világhábor után, amikor a

gyarmati uralom klasszikus for májaimmár elfogadhatatlan ná vált, a nem-

zetkózíadósság es zkózévelvonták ellenorzés alá a helyi gazdaságot. A helyi

gazdaságoknak így meg kellett engedniiik a kiilfoldi gazdasági társaságok

tulaj dons zer zését, valamint a gazdasáe adósság ga| v ezér elt átalakítását és

a kereskedelmi egyezményeket.

Hosszír kiizdelem

A ftiggetlenségi nyilatkoz at megrázó retorikáj a ákal hirdetett eszmék, a

forradalom és azEgyesiilt Államok alkotm ánya egyaránt nem hozott de-

mokráciát Észak-Amerikának. Azonban elindítottak és Iegitimáltak egy

hossz , tobb mint két évszázados népi kiizdelmet, egy globális mozgalmat,

amely fokozatosan csokkentette a tátongó szakadékot a valóság és az eszmék

kózott, az uralkod ó osztáIy határozott és gyakortavéres ellenáIlása dacára.

Nagyobb torténelmi távlatból szemlélve az ameíikai fiiggetlenségi harc

vívmányai ha nem is tokéletesek, de monumentálisak voltak.

A nép hatalrnaA monarchia torténelmi kuriózummá minosiilt át. Az Egyestilt Álla-mokban az egyház és az állam világosan elvált egymástól, ami biztosítja

a vallásos hit és istentisztelet szabadságát. A kolcsonos ellen rzés és

egyens ly rendszere tobb mint két évszázadon át megakadáIyozta, hogy

az uralkodó osztály valamelyik része a kormányzatintézményeit tartósan

kezébe kaparinthassa. Az amerikai bennsziilottek további irtásának véget

vetettek, és ma már a bármilyen népcsoport elleni ártó tevékenységet el-

ítélik. A rabszolgaságtobbé nem torvényes intézmény, hanem kulturálisan

elfogadhatatlan.

105

Ma már a bennsziilott amerikaiak, a színes bortíek, a vagyontalan em-

berek és a nok is rendelkeznek szayazatíjoggal, és szabadon részt vehetneka politikában. Bármilyen csoport politikai jogainak tagadása kulturálisanelfogadhatatlan, bár ez a gyakorlatban nem mindigvan így. Ezekavívmá-nyok mutatják, milyen messzire jutottunk.

B e le kósto lás a leh etdségekb e

Sokan koztiltink, akik a második világhábor utáni években nottek felazEgyesiilt Államokban, gy tekintenek a demok ráciára és a gazdaságí ígaz-ságosságra, mint sziiletési jogra, amelyet már az alapito atyák biztosítottakszámukra a torvényeikkel. Abban a hitben neveltek benniinket: számunkraáIdás, hogy osztályok nélkiili társadalomban élheti.ink, ahol biztosítvavannak a lehet ségek mindenkinek, aki hajlandó betartani a mindenkireérvényes szabályokat.

A kozépo sztáIy tapasztalata ezekben az években ezt megerosítenilátszott. Azok, akik koztiltink ennek tagjai voltak - és én magamat egyér-

telmtíen ide számítoln -, hajlottak arra, hogy ne hallgassanak azokra, akiktársadalmi problémákról beszéltek, és inkább az osztályharcot hirdették,mint hogy becsiiletesen ellátták volna a napi munkájukat.

Úgy láttuk: való igaz, hogy voltak problémák a m ltban, de hálaAmerika intellektuális kiválóságának és nagyszertí eszményeinek, ezeketmár megoldottuk, és ma már nem érdekesek tobbé. Önteltségiinkben mégazt is képzeltiik: a mi felelosségi.ink az, hogy a világ tobbi részét a magunkképére formáljuk. Csak amikor ennek a feladatnak a szolgálatában dol-

1oztamAfrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, akkor dobbentem rá,

mennyire tévedtink.Az amerikai kozéposztály fólemelkedése a második világhábor

utáni években rendkíviili módon demonstrálta annak a demokráciánaka lehetoségeit, amely arra a meggyoz désre épiil, hogy egy jóI mtíkodotársadalomban a haszonból mindenkinek részesednie kell. Sajnos, ez csakideiglenes gy zelem volt abban a harcban, amelyet a tulajdonos osztályvívott a társadalom tobbi része ellen.

Torténelmiink sokféle népi kiizdelme, amely a munkások, nok, más

borszínti emberek igazságáért folyt, továbbá a békért és akórnyezetértfoly-

I06

tatott kiizdelem csak fejezetek egy nagyobb léptéktí ktizdelemben, amely az

.go" urrodalom kulturális rér.t..r,Jr".r. és intézményei ellen folyik,

Megosztua elbukunk, egjtes lae gt ziink

Az uralkodó osztály ,ég..,T.lfog." iár, hogy az elnyomottak bármiféle

pJnrr.", egyesiilése veJzéIyeztetí az o privilegiumait, Az identitási poli_

tízáIáselktilontilt kóvetelései, amelyekalapja a fassz, nem és foglalkozás

szerinti tomoriilés, a birodalo^ ,rá.nár".ol.ralhatók, mivel hangs lyozzák

és fenntar tjákazelkiiloniilést. Az osztályokról folytatott vita azonban már

tilos, mert felszínre hozzaa kiizos érdekeket és az alapvetó strukturális

kérdéseket, amelyekre eroteljes ellenállási mozgalom épiilhetne fel,

A politikai ásziiltségek mogótt, amelyek idónként a nemzet szétsza,

kadásával fe nye ge tn.k, Jly"., e gyeté rté s korvon ala í látszanak elo t tí n n i,

amelyet .gy.l r. .r.m isr.r.rtinli fel, és amelynek tárgya az, hogy a világ,

amelyet tobbségiink a gyermekeire szeretne hagyni, nagyon ktilonbozik

"t.ól, amelyikb-er, jelejág éliink. A konzervatívok és a liberálisok egyet_

értenek abban, hoáy a jel"enkori világ domináns_kulturája és intézményei

erkólcsileg é, ,".ilJ-ilág tonkr...,.r,t.k, kozombosek az emberek igényei

és értékei iránt, és.ombá! ákazerós családokat és kozosségeket, amelyek-

re vágyunk, és amelyekre a gyermekeinknek égetoen sziikségi,ik lenne,

Az uralkodó osztály ,,oszd^.g e, uralkodj" taktikája által felreYezetve,

mindenki a másikat h ibárt^ti^,Jh.ly..,, hogy egységes frontot alakítanánk,

visszautasítva a birodalom h^rugrái^it, és atkor egyiitt megvalósíthatnánk

kózos álmainkat..prz egészseges gyermekek felneveléséhez e gészsé ges, c saládtámogató

gazdaságr" u".r'rriikségiink, és ezt csak akkor teremthetjiik meg, ha az

ellenorizhetetlen h"t"lárr,-al rendelkezó birodalmi intézményeket eltá_

volítjuk, e, .le|tik, ho'y a valódi gazdagságűraelosztása kiegyenlített

legyen. A gy.r-.keink Jgeszségéért Js jólétéért folytatott kiizdelem ma az a

kérdés, amelyeg}esíthet6.rr.,tiit . t,és'azijgazdaságérdekében nyilvánvaló

|yiilekezéri i"ái.et a politikai tobbség mozgósításához.

I07

Tiirténelmi lehettíség

Mer véletlen, hogy éppen akkor, amikor cselekedniink kell, mi, emberekbirtokába jutottunk az eszkózoknek, amelyek egy kollektív választáshozszi,ikségesek, hogy falkent megszabaduljunk a birodalom látszólag leállít_hatatlan ,Jersenyezz,va1y halj meg" logikájától. Három esemény teremtettaz emberi gyakorlatban teljesen ujlehet ségeket, és orokre megváltoztattaa saját magunkról és a lehet ségeinkrol alkotott fclfogásunkat.

1.1945-ben megalapították az Egyesiilt Nemzetek Szervezetét. Az em-beri torténelemben el szor nyílt lehetoség arra, hogy a világ nem-zeteinek képvisel i semleges teriileten találkozva párbeszéddel, nefegyverekkel oldják meg a nézeteltéréseiket.

2. l961-ben kijutott az elso ember a világtírbe, ami lehet vé t tteszámunkra, hogy visszatekintve lássuk magunkat, amint egy ét

tírhajón utazunk, és azíirhaj n osztoznunk kell kozos sorsunkban.3. Az 1990-es évek elejétol el szor tette lehetové a távkózLési tech-

nikánk, hogy a bolygón minden embert egy torésmentes háIozatkapcsoljon cissze, szinte ingyenes kommunikációt és egyiittmtíko-dést biztosítva.

A fóldrajzi elktilOntilés a mriltban jól szolgálta a birodalomnak azt a

célját,hogy fcnntartsa megosztottságunkat. Ez tobbé nincs így.A világ másfel milliárd internet-használója, azaz aFold lakosságának

22o/o - a megt anulj a, hogy dinamikus, on irányító társadalmi szervezetkéntmtíkod.iék, átlépve afaji, osztáIy-,vallási és nemzeti hovatart ozásihatárokat,hogy az emberi faj kollektívpolitikai oncudataként szolgáIjon.a6 2003. feb-ruár 15-én tobb mint l0 millió ember demonstrálta ennek a technikánaka hatalmát és lehetóségeit, amikor az egységes békefelhívásra avilágnagy-és kisvárosainak, falvainak lakói az utcáramentek, tiltakozva az EgyesiiltÁllamok i raki invá ziójánakelóké sziiletei ellen.

46 A becslés forrása: Internet World Stacs: ,,Internet Usage Sraristics: forld InternetI.Jsers and Population Sta!s", http://www.internetworldstats.com/stats.htm (letciltve:2008. december 8).

108

A politikai vélemény ily., mértékti és ilyen fóIdrajzi kiterjedéstí ki-

nyilvánítása elképzelhetetlen lett volna az internet elterjedése elótt. Ez a

hatalmas kozos akció kozponti szervezet, kóItségvetés, vagy éppen karizma_

tikus yezetó nélkiil jott létre, olyan társadalmi folyamatok révén, amelYek

korábban még sohasem voltak lehetségesek. És ez nemcsak rij technológi-

áink átalakító hatalmának a demonstráciojavolt, hanem egy j, a kozos

érdekeink és sorsunk felismerésén alapuló emberi ontudat kifejezodése

is - ízelíto az emberi tigyek elrendezésének j lehetoségeib l.

Korunk gazdasági, társadalmi és kórnyezeti betegségeinek legtobbje - bele-

értve " ,,.-.k egyenl tlenségét, fajgytílole rcq gazdasági igazságtalanságot,

er szakot és kórnyezetrombolást - a folyón fentebbr I, azazolyan íntézmé,

nyekbol ered, amelyek keveseknek biztosítanak ellenorizhetetlen hatalmat

és elójogokat, a tobbségnek pedig nehéz és kétségbeejto életet szánnak.

Az Egyesiilt Államok torténelme bizonyít egy egyszer , de mély igazságot:

agaráarági demokrácia - a gazdaságihatalom méltányos elosztása - lényegi

aIap1a a politikai demokráciának.- 'Azi|apító

atyák koztil ThomasJefferson tigy kereste a tulajdonosok és

munkások kózti részesedési ktilonbség csokkentését, hogy minden mun_

kást egyben tulajdonossá is akart tenni. Alexander Hamilto. 8y kívánta

"".rr"lkodó elit he\yzetétbiztosítani, hogy minden tulajdont a kezi.ikben

osszpontosított volna. Végiil Hamilton lett az elso pénzi.igyminiszter, és

ó fektette le annak a pénzrendszernek az alaplaít, amelyet ma pénzvilág

néven ismeriink.

Jeffersonnek volt igaza,de a Hamilton-támogatók gy ztek. Szerencsére

a harcnak nincs még vége, és a jelen pénziigyi osszeomlás ritkán adódó

lehetóséget teremt arra, hogy osszegytíljiink aJefferson által megálmodott,

kozéposzt áIy ra alapozott gazdaságí demokrácia támogatására.

A pol itik ai látszat-demokrácia eltakarta, hogy a p énzv íIáe pén ziigy i

érdekei mennyire eluralkodtak életiinkón és a kormányzásunkon. A gaz,

daság átalakítása alapul szolgál ahhoz, hogy az elengedhetetlen, szélesebb

kortí politikai és kulturális fordulatot véghez tudjuk vinni.

109

Megvannakazeszkozeink arra, hogy olyan gazdaságot hozzunk létre,amely szolgál, nem pedig kihasznál. Lehet olyan gazdaságunk, amely tá-mogatja az erós családokat és kozosségeket, idot ad a sziil knek arra, hogyszeretettel gondozzák gyermekeiket, magas szinttí egészségiigyi szolgálta-tást és oktatást nytijt mindenki nek, aziskolákba n és azotthonokban meg-szi.inteti a kereskedelmi befolyást, a természeti kórnyezetet egészségesen ésméregmente sen tar tja, és támoga tja a nemzetek egyiit tmtíkó dését é s egybenosztozását akazjo biztosításában. Itt azideje a demokratikus kísérlet jra-kezdésének, az embe faj alkotó potenciálja felszabadításának, és annak,hogy jra felfed ezzli.kz mit jelent valóban embernek lenni.

III. RESZ

A vALÓDI JÓt- LÉT G AzDAsÁG TEENDÓI

A pénzvilág érdekei nemcsak a gazdaságunk felépítését határozták meg,hanem azokat a mutatókat is, amelyekkel értékeljiik a gazdaságtelj esítmé_nyét. A pénzi.igyi mutatók alapján akkor is elfogad.iuk, hogy a gazdaságegészséges, amikor éppen gyilkol benniinket. A valódi gazdagság mu-tatói - amelyek a gyermekeink, családunk, kozosségeink és természetirendszereink egészségét és jólétét mutatják - szorongató rendszerhibákravilágítanak rá. Mivel azt kapjuk, amit mériink, azt kell mérniink, amiresziikségiink van.

Neki.ink, embereknek, tudatosítanunk kell magunkban, hogy éIcité-

nyek vagyunk, márp edig azélet, alaptermészete szerint, csak kózosségekbenlétezhet. Jóvonk attól ftigg, hogy képesek lesziink-e elorehalad ni azzal a

Programmal, hogy gazdaságu nkat az egészséges, él rends zerek mintájáraszervezzukmeg - amely nem véletleniil hasonlít sokkal jobban Adam Smithpiacgazdas ágról alkoto t t el kép zelé s ei re, m i nt a p énzv ilágér a.

Megvannak a jogaink, az eszkozeink és a parancsoló sziikségesség is,hogy fi,iggedenné nyilvánítsuk magunkat apén zvilágtol,és haladjunk elorea valódi jol-Iét gazdaságának kiépítésében, azokról az alapokról indulva,amelyek még megmaradtak a helyi piacból, de fólottiik ma a pénzviláguralkodik.

A9. fejezet, a ,,Mi keIl az embereknek?" leírja, hogy az emberi agyalaptulajdonsága a gondoskodás és az elonyók megosztásának támogatása,és mi, emberek régótaolyan világról álmodunk, ahol a gyermekeink, csa-ládjaink, lakóhelyeink és természeti rendszereink életteliek és egészségesek;egy olyan világról, amelyet most kell megalkotnunk,haaztakarjuk, hogyegy áItaIán le gyen j ovo n k.

A 10. fejezet, a ,,Lényeges prioritások" cisszegzi azokat az alapvetófelépítési elveket, amelyeknek a valódi jóléti gazdaságoknak meg kell felel-

110 1ll

niiik, és felvázolja a már rendelkezésre álló lehet ségeket, amelyek a valódieroforrások átcsoportosításával lehet vé teszik a kozosségek erosítését,novelik a méltányosságot, egyensrilybahozzákemberi tevékenységiinket aF lddel, valamint novelik az egészséget és a boldogságot.

A 11. fejezet,,,A helyi piac felszabadítása" el terjeszt egy 12 pontosprogramot, amelynek célja, hogy a helyi piacot felszabadítsuk, a pénzvilágotviszont a torténelem szemétdombjára hajítsuk.

A 12. f ej ezet:,, A valód i j ó1-1ét gazdaság p énzigy i szol gált at ás ai " felvá-zoIjaegy olyan j pénzii5yi szektor létrehozásának xratégiáját, amely a helyigazdaságok valódi igényeinek teljesítéséért felelos, és el is számoltatható.

A 13. fejezet, ^,

,,ÉIrt a valódi jól-lét gazdaságban" képzeletbeli tudó-sítás a jovob l, amelyben az unokáink élhetnek, ha átalakító munkánksikerrel jár.

9.Fqnznr

Mr rErr Az EMBEREKNEK?

A birodalom által okozott legnagyobb tragédia az,hogy tagadjaés elnyomjaaz emberi természet magasabbrendtí lehetoségeit. A pénzvilág gazdasá-

gának kult rája és intézményei fejlesztik ésjutalmazzák képességiinketaz egyéni kapzsiságra, onteltségre, csalásra, a konyortelen versenyre és azanyagi pazarlásra. Tagadják, sot, biintetik az elonyok megosztására, oszin-teségre, szolgálatra, egyiittérzésre,egyi,ittmtíkodésre és a mértékletességrevaló hajlamunkat.

A pén zvilág propagandistái azt akarják elhitetni velii nk, hogy,, nincsmás választás". Ennek még nevet is adtak: TINA (There Is No Alternative).Ha hisziink nekik, akkor fel kell adnunk a gyermekeink jov jébe vetettminden reményiinket.

A legtobb birodalmi propagandához hasonlóan a TINA hazugság.

Megvannak az eszkcizeink, hogy a helyi piacra alapozva lolépítsiink .gyuj gazdasáEot, amely azt gyakorolja és jutalmazza, ami a természeti,inkbena legjobb, nem pedig a legrosszabbat, és ezáItal megvalósítja az emberekrégen dédelgetett álmát.

Elttírtiik azt,hogy a pénzviIáe érdekei ne csak a gazdaságunk szerke-zetéthatározzák meg, hanem még azokat a mutatókat is, amelyek alaplánagazdaságteljesítménlt mérjiik. Olyan hatékonyan hitették el veliink azt,hogy a GDP-hez hasonló pénzi,igyi mutatók a haladás és jólét mérószámaí,hogy évtizedekig i.innepeltiik egy olyan gazdaság,,sikerét", amely elpusztítbenniinket.

Í^., "

valódi helyzet.

Emberi természetiink

Mi, emberek, osszetett lények vagyunk, sokfele lehetoséggel. A birodalombemutatta a lelki elferdiilésre való hajlamunkat. Viszont a legtobb ember

I12 113

naponta mutatja meg ilyen-olyan mértékben a gondoskodásra, a javakmegosztására, békére és szolgáIatravaló hajlamát. Az elóz a természe-tiink lehetoségeinek az alantasabb fele; az utóbbiak a magasabbrend fele.Mindkét fele lehet séggel rendelkeziink. Csupán elhatározás kérdése, hogymelyiket helyezziik elotérbe.

Inkább az esé|leinkrefigtefl;nk, rnint a lelki betegségeinkre!A v áIasztás képessége talán a legemberibb tulaj donsága természeti.inknek.Hogy kik vagyu nk, az nagy mértékben attól fiigg, hogy kik akarunklenni - nemcsak egyéni választásunk szerint, hanem aszerint is, hogyanalakítjuk kozos kulttíránkat és intézményeinket, amelyek visszahatnakegyéni viselkedésiinkre.

Az eI z fejezetekben láttuk, milyen pusztító kovetkezményekkeljárnak a rosszabbik feltinket mtívelo és jutalmazó kult rákés intézmények.Ezeket a kovetkezményeket viseltiik el otezer évig.

Mivel a kult ra és intézményei kozos emberi alkotások, ezeket megis változtathatjuk szándékos kozos akcióval. Mivel a birodalmi kult raés intézményei még a határozott népi ktizdelem ellenére is t léltek órczerévet, megbocsátható lenne, ha elfogadnánk, hogy megváltoztathatatlan,vagy mi vagyunk képtelenek másképpen élni - csakhogy mindkét kóvet-keztetés hibás.

Azértnem tudtunk szabadulni a birodalom kártékony,,uralkodj vagyszolgálj",,,oljvagyhalj",,,játsszyagypusztulj"dinamikájánakcsapdájából,mert fizikaí és kulturális korlátaink megosztva tartottak benni.inket,és ezért nem voltunk képesek a kozos érdekeinket felfogni. Ha képesekvoltunk áttorni a korlátokat, és lázadást szervezni, akkor viszont t l gyak-ran csak azt a céIt tartottuk szem elott, hogy ellenorzésiink alá vonjuk a

birodalom hatalmi intézményeit. Akiknek sikeriilt megszerezniiik ezt a

hatalmat azzala szándékkal, hogy átalakítják, végiil t l gyakran a foglyaiváváltak, és egyszertien csak elfoglalták a trónt, más színtí uralkodói palástotoltve fel.

Az internet kommunikációs technikája azonban ma megteremti a

kózos dialógus, szervezódés és cselekvés lehetoségét, amely azelóttsohasemIétezett.Megvann ak azeszkózeink, csak gy, mint a cselekvés sziikségessége,

1I4

és a jogunk, hogy olyan kult rát és intézményeket terjessziink el, amelyek a

természetiink jobbik felét helyezik elotérbe. De vajon megyan-e minderreaz akaratunk is? Én

^rthiszem, igen.

A birodalom propagandistái azt áIlítják, hogy természett l fogvahibas faj vagyunk, amely nem képes a másikról való gondoskodásra és azegyiittmtíkódésre, és a birodalom ellenorzése és szervezése nélktil tonkreis tennénk magunkat. A legutóbbi tudományos eredmények azonbanmást mutatnak: az egyittmtíkodés és szolgálat kívánsá8a az emberi agytermészetes tulaj do nsága.a7

Gondoskodásra és egy ttmtlkijdésre sziilett nkAz agy mtíkodését fejlett képalkotó technikával vizsgáló kutatók arrólszámolnak be, hogy az egészséges emberi .gy természeténél fogva elony-ben részesíti a gondoskodást, egytittmtíkodést és szolgálatot. Ha csak arragondolunk, hogy egy másik ember megséri.il, az ugyanazt a reakci ótváltjaki az agyunkban, mint ami a gyermekének arcán kétségbeesést látó anyaagyában keletkezik.

Hasonlóképpen az egytittmtíkódés és nagylelktíség gyakorlása mtíkod-teti az agy oromé rzic kózpontját, amely ugyanannak a hormonnak a te rme-lését idézi elo, amelypéldául csokoládéevéskor, vagyegy jó szeretkezés soránkeletkezik. Ráadásul a boldogság érzése jó hatással van az egészségiinkreazzaI, hogy megerosíti immunrendszertinket, csokkenti a pulzusunkat,felkészít a kozeledésre, és megnyugtat benni.inket. A pozitív érzések, mintpéldául az egyittérzés, hasonló jótékony hatásokat mutatnak.

Ezzelellentétben a negatív érzelmek elnyomj ák az immunrendszertin-ket, gyorsítják a szívritmusunkat, és arra készítenek fel, hogy harcoljunkvagy menekti!tink.

Ezekkel a kutatási eredményekkel egybehan gzoan legtobbiink elége-dettséget érez,haegy hatékonyan mtíkod csoport tagjalehet, vagy segítokezet ny jthat valaki másnak, ellenszolgáltatást nem várva.

47 Az itt kovetkezok egyes részeinek forrása: David Korren: ,, 7e Are Hard Vired toCare", YES!, 2008 sz,48-5I. o, http://www.yesmagazine.org/article.asp?ID=2848

115

Ez egyébként teljesen logikus. Ha agyunk nem a kozosségi életre ren-

dezkedett volna be, akkor fajunk már régen kihalt volna. Ösztoneinkbenrogziilt az akívánság, hogy a csoportot meg kell védeniink, annak leggyen-

gébb és legsebezhetobb tagj aival, a gyermekekkel egyi.itt. Az ezze|a pozitívnormával ellentétes viselkedés komoly társadalmi és pszichológiai míikódé-si hibát jelez.A gondoskodás, egyiittmtíkódés és szolgálat mind egészséges

norma, az egyén egészségének csodálatos serkentóje - ráadásul ingyenes.

Az,,én"-t l A,,7ni"-igAz egyéni ontudat fejlOdeset tanulmányozó pszichológusok azt figyeltékmeg, hogy az éIetttt során azok, akik megkapják a sztikséges érzelmi tá-mogatást, olyan utat járnak be, ameIy azújszilott onz , differenciálatlan,mágikus ontudatától a bolcs oregember érett, elfogadó és sokdimenziós lelkiontudata fclé tart. Ez az at az,,én"-tol a ,,mi" felévezet, ráadásul az éIetut

során a,,mi" az ,,én csoportom" helyett az ,,emberek" értelmet kapja, mígvégiil azéIó F ld, majd akozmikus,,mi" lesz a jelentése.

Az ontudat alacsonyabb rendtí, onz bb állapota teljesen normális a fia-

tal gyermekeknél, de a felnotteknél már beteges tiinet, és a propagandistákés a demagógok által konnyen erosítheto és manipulálható. Az már ennélis stílyosabb tragédia, hogy éppen azok a felnottek, akiknek a leginkábbvolt akadáIyozva az étettség felé yezetó űtja, a legvalószíntíbben szállnakbe a kónyortelen versenybe a felel sségre nem vonható hatalmi pozíciókért.Sot, a birodalom burkoltan elismeri, hogy k testesítik meg leginkább az

értékrendjét. Hatalmas károkat szenvedtiink már attól, hogy a birodalmikult ra iinnepli a gyóztes pszichopaták tetteit, és azokat az emberi ered-

ményesség normájaként állítja be.

Az érettontudat folismeri, hogy azígaziszabadság nem engedély másoksemmibe vételére, hanem sokkal inkább jár egyiitt a,,mi" megvédelmezé-sének felel sségével és szolgálatávaI. lyz érett ontudatból természetesenkovetkezik a helyes cselekvés, amely viszont csokkenti a társadalom kor-látozo visszatartásának sziikségességét az antiszociális viselkedés megaka-

dá|yozására azokkal szemben, akiknek az érettséghezvezetó tját valamikorlátozta. Ennek a személyes felelosségnek és onkorlátozásnak a megléte

I16

az érettdemokrácia, a gondoskodó kozosség és a valódi jolét gazdaságának

lénye gi aIapla. Ez a tár sad alom le gé rtéke s ebb vagyon a.

Az eros és gondoskodó családok és kozosségek léte nemcsak boldogsá-

gunk és egészségiink kulcsa, hanem érzelmí támogatása és serkent ereje

lehetové teszi érzelmi és erkolcsi <intudatunk beérését is. Ez tehát embersé-

giink kitelj esítésének, az ígazídemokrácián ak, a valódi j ólét gazdas ágának

és a kózos álmaink világának is lényeges elofeltétele.

Álmaink világa

I992-ben részt vettem a civil társadalom világtalálkozoján Rio de Janei-róban, ahol koriilbeltil tízenótezer ember gylílt cissze, akik az emberiség

fajtáinak, vallásainak, országainak és nyelveinek t lnyomó tobbségét

képviselték. Tárgyalásaink kozéppontjában az á|It,hogy milyen legyen az

a világ, amelyet egyiitt kívánunk létrehozni.

Ezek a viták kaotikusak és gyakorta élesek voltak. Egy ponton azon-

ban villámcsapásként értek engem. Minden ktilonbozoségi,ink ellenére

valamennyien ugya nazt akartuk: egészséges, boldog gyermekeket, csalá-

dokat, kozosségeket, amelyek békében és egyiittmtíkodve élnek, egészséges

természeti kornyezetben. Vitáinkból kibontakozott kozos álmunk egy

olyan világról, amelyben az emberek és a természet dinamikus, kreatív,

egyiittmtík d éskiegyens lyozottviszonybanélnek.AF ldkartája,amely

ennek a vitának a folytatásaként jott létre, ezt a Fold kozosségének nevezi,

az éIet kózosségének.a8

Kiiziisjiiu képiinkSokfelé jártam életem során, erosen ktilonbozo kultrirákban: Etiópiá-ban, Nicaraguában, Indonéziában, a Fiilop-szigeteken, Kaliforniában,Massachusettsben, Floridában, Virginiában, \üashington államban, s t,

még New Yorkban, egy Union Square-i lakásban is a Madison Avenue és

48 AzEarth Charterrol szóló i nformációkért lásd a http : / lwwwearthcharter.org/ hon-

lapot.

I17

a \ /all Street kózott - ami osztonzo hatással volt rám T kés társaságokuiláguralrna címukonyvem megírásához. Amint visszagondolok erre a sok-fele tapasztalatra, megkell állapítanom, hogy neki,ink, embereknek sokkaltobb a hasonlóságunk, mint amennyit általában felismeriink. Tobbségiinktiszta levegot szeretne belélegezni és tiszta vízet inni. Ízletes és tápláló, rá-adásul méregmentes ételeket szeretnénk enni. Értelmes munkát akarunk, amegélhetést biztosít ó frzetést,és biztonságot oregkorunkra. Bele akarunkszólni a kormányzat dontéseibe. Világbékét akarunk.

Ahogyan azt Michael Lerner rabbi, a Tikkun folyóirat kiadója mondja:,,A világ nagy spirituális-vallásos bolcsesség-hagyományai valamennyien en_nek az iiz ene tnek egy v áltozatát tanítják : a le gmélyebb emberi megelégedés taz jelenti, ha olyan világban éliink, amelynek alapla az igazságosság, béke,szeretet, nagylelktiség, kedvesség, az univerzum tisztelete és az univerzumvégso morális torvényenek szolgálata (akár megvilágosodásként , akár ész-érvek alaplán tessziik ezt)."49

Ezen nem kellene meglepodniink. Ez a tudás az emberi agy sajátja.A csodálatos annak a felismerése, hogy avilág, amelyet most meg kell al-kotnunk - az, amelyet a pszichológiailag leginkább zayartemberek kivé-telével mindenki szeretne -, elérheto kozelségben van.

Kozos álmunknak ez a felismerése segít megválaszolni a kérdést: miaz igazi gazdagság? A legmélyebb igazságok teljesen nyilvánvalóak, ha máre$Yszer felismerti.ik azokat. Az igazí gazdagságaz egészséges, teljes éIet, azegészséges, boldog gyermekek, a szeret család, a gondoskodó nagyobbkozosség, és a gyonyortí, egészséges természeti kornye zet. A megélhetéseszkcjzeinek elegend volta, amely megerosíti veli.ink szi.iletett értékeinketés szolgálatunkat. A békés világ. Ezek azok a dolgok, amelyeknek valódiértékiik van, és a gazdasághatékonyságának is csak ezek azigazi mértékei.

Rossz rnutatókÖ sztonosen felismerj ii k a való di gazdags ágot, ha me gtap aszt alj uk, de m ivelaz nemvehetó meg, és nincs bel le kiárusítás sem, az értéke nem redukál-

49 Michael Lerner: ,,Closed Hearts, Closed Minds", Tikkun, l8. évf. 5,2003.szeptem-ber-okcóber, l0. o.

1l8

ható egyszeríjen pénzosszegre. A kózgazdászok gy foglalkoztak ezzel a

problémával, hogy az emberi jóIéthez szi,ikséges dolgok gazdasági eI állrí-

tásának értékét adták meg kozelítésként. Ezt ók nemzeti osszterméknek

nevezik. Ez rossz választás volt, mert az értékeket a feltik tetejére állította, és

tonkretette a nagy részétannak, ami boldogságunkh oz és egészségiinkhoz

a leglényegesebb, beleértve a családot, a kozosséget és a természetet.

Az emberi egészség és jólét számos olyan dologtól is fi.igg, amelynek

van piaci értéke: az élelemtol, a lakástól, a kozlekedéxóI, az egészségi.igyi

ellátástól, és az egészséges élet sok más kellékétol. Ezek azonban eszkozok,

nem pedig célok, és az igazí értéktik az a funkció, amellyeIhozzájárulnakaz emberi és természeti egészséghez és vitalitáshoz.

Jegyezzik meg például, hogy a GDP élelmiszer-osszetev je nem tesz

ktilonbséget az egészséges és az egészségtelen élelem kcizott, vagy egy alul-

táplált, kétségbeejt en éhes gyermek által elfogyasztott egészséges élelem

és egy t ls lyos, megrogzott ev csemegéi kozott. Az elfogyasztott élelem

piaci értékének nóvekedése, amely egyben nóveli a GDP-I is, nem feltétleniiljelenti an,hogy a jóléti.ink novekedett.

Vagyvegyiik a szállítást. A szállítási kiadások novekedése, méghakor-rigáljuk is azt az energiaárak inflációjának megfeleloen, egyszertíen azt is

jelentheti,hogy az emberek tobb id t toltenek el a kozlekedési dugókban,

ami nehezen nevezhet a jólét emelkedésének.Ahogyan ezekazegyszertí példák is mutatják, a GDP agazdasági tevé-

kenység árát méri, nem pedig a hasznát. A GDP novekedhet a gyermekek

trilsrilyoss ágának és éhezésének egyidejíi járványszerti jelenléte idején is.

Novekedhet a családok szétesése és a kozéposztály elttínése, a bortonlakókszámának novekedése, a novekvo munkanélktiliség, a kozosség szétrob-

bantása, a kórnyezeti rendszerek osszeomlása, ahazai gyártási képességek

felszámol ása, a tonkremeno iskolák, a novekvo kereskedelmi deficit, és a

koltséges, de értelmetlen kiilf ldi hábor k ellenére is.

(Remélem, az olvasó észrevette, hogy a fentiek nem légbol kapottpéldák.)

A második világháborri óta állandóan tígy irányítottuk a gazdaságot,

hogy a bármilyen szinttí - magas vagy alacsony - boldogságés egészséggaz-

dasági koltségét maximal i záIja, ezzeI elértiik, hogy ezek a gazdasági ncive-

I19

ke dé snek m i nte gy véle tlen kove tkez ménye i le t tek. Ezen r abló gazdálko d ás

dacára, a politikusok a novekvó GDP-re mutatya szemrebbenés nélkiil ál-lítják, hogy a gazdasági alapok egészségesek.

Vajon miért akarjuk a gazdasá*i kóltségeket maximalizálni a kívánthaszon helyett? Ennek valószíntilegazlehet az oka, hogy apénzvilággaz-das ági t árs as ágai a gazdasági tevékenys ég szi nte m i nden form áj ából hasznoth znak, akár káros, akár nem, és a pénzvilág minden egyes forgalombanlév dollárja után megkoveteli a kamatot, ami azt jelentí, hogy a gazda-

ságnak vagy novekednie kell, vagy cisszeomlik, amint azt a7. fejezetbenelmagyaráztuk. Tehát mindezt a p énzv ilágért tessziik.

Használj un k h e |l e s rnutató kat !Nem sziikséges fels fok gazdasági iskolai végzettség annak megértéséhez,

hogy ha a gazdasági teljesítményt helytelen mutatók alapján irányítjuk,akkor rossz eredményt is kapunk. Siirgosen sutbakellene dobnunk a GDP-Imint a gazdasági tevékenység mutatoját, és helyette olyanokat kellene be-

vezetntink, amelyek azt mérik, hogy a gazdaságmilyen mértékben teremtimeg és támogatja azt avíIágot, amelyet mi szeretnénk.

A londoni Űi Gazdasági Alapítvány megalkott aazt azindexet, amely -az áItalam eddig látottak koziil - a legígéretesebb a valódi jól-lét gazdaságiteljesítmény mérésére: a boldog bolygó mutatót (angol rovidítéssel HPI)50A tort formáj index számIá|ója két másik indexb l áll ossze: a várhatóélettartamból, amely a fizikaí egészség egyszertí mér száma, és az élettelvaló megelégedettségból vagy boldogságból, amely viszont a mentálisegészség szubjektív megkozelítése. A tort nevezóje a ,,kórnyezeti lábnyom",a gazdasáe fejenkénti kornyezeti terhelése .

élettel való elégedettség x várható élettartamboldogbolygó mutató = ---------

kornyezeti lábnyomAz eredmény annak a kornyezeti hatékonyságát mutatja, ahogyan egy

adott társadalom gazdaságaa társadalom egy adott szinttí frzikaiés érzelmi

50 A HPI elkészítésének beszámolojáért és a saját index kiszámolása érdekében lásd a

htcp: //www.happyplanetindex.org honlapot.

1z0

jólétét eloállítja. Az eredmények aztbizonyítják, hogy lehetséges hossz

és boldog életet élni viszonylag kis kornyeze kárt okozva is. A legjobb

pontszámot általáb an az elszigetelt népek és országok kapják.

A legmagasabb pontszámot a csendes-óceáni Vanuatu (korábban Q-Hebridák - a szerk.) szigetcsoport kapta, amelyet Kolumbia, Costa Rica és

Dominika kóvet. A nyugati ipari hatalmak általában gyengén szerepelnek.

Ausztráli a a I39., Az Egyesi.ilt Államok a 150., Oroszorsz ága I72. helyet

szerezte meg, nagyon kozel az utolsó, 178. helyhez, ahol Zimbabwe áll.

En ktilonosen nagyra értékelem a boldog bolygó mutatónak azt a

vonását, hogy csak a valódi jólét indikátorait hasznáIja. Nem tartalmaz

semmiféle olyan toruítást, amely a legtobb pénztigyi mutatónak sajátja.

Ideális esetben agazdasági hasznot nem pénziigyi mutatókon keresztiil

kell számításba venniink, amel y ek azáltalunk valóban kívánt eredményeket

ti,ikrozik. Néhány példa arra, hogy mit mérhetnek a mutatók:

Ámir l azt akarjuk, bogy n aekediék:

- a helyben megtermelt élelmiszer aránya;

- a helyi élelmiszerpiac forgalma;

- a diákok és a diplomások aránya;

- a v áIaszt ásokon szav azók arány a;

- a gyalogos- és kerékpáros-barát utcák aránya;

- a telepiilések melletti szabad teri,ilet nagysága;

- a fiatals ágrészvétele a kozosség szolgálatában;_ azoknak a szomszédoknak aszáma, akik egymással rendszeres kap-

csolatban állnak;

- a helyi tulajdon váIlalkozások száma;

- alazacívások száma.

Árnirdl azt akarjuk, bog1l csrikkenjen:

- a válások aránya;

- a gyermekeket egyedi.il nevelo sziilok száma;

- aalajerózió mértéke;

- a bebortonzottek száma;

- a csecsemo- és gyermekhalandóság aránya;

u

- az asztma miatt kórházba keriilo gyermekek aránya;

- a burkolt tfeliiletek osszes teri,ilete;

- a gyermekkori t ls lyosságaránya.Bizonyos kózgazdászok panaszkodni fognak, hogy ilyen mutatókkal

a gazdaságon olyasmit akarunk számon kérni, amelyet a szabályozatlanpíacgazdaságvalószíntílegnem tud teljesíteni. Tekintsiik ezt beismerésnek:

a gazdaságn ak egy megfelelo keret-szabályrendszerben kell mtíkodn ie, hatobbet akar tenni a társadalomért, mint csupán a kevesek egyéni érdekeinekkizár olago s szol gál atát.

Egyvalódi jóléti gazdaságnem lehet amagánt ke kisajátított játéktere.

Annak m kodéséhezhozzájárul a magánt ke, a kormány és a civil társa-

dalom, mindegyik a megfelelo arányban.

A fordulat irányítása

Gondolkozzunkel azon a nagy fordulaton, amely apénzvíIáe fantomgaz-daságából a helyi, valódi jóIét gazdaságába yezet. Távolabbról szemlélve,

ez a birodalomból a Fold kózosségébe vezet, az uralkodás korszakábóI az

egyiittmíikodés korszakába.Bolcs barátom és kollégám, Puanani Burgess elmesélte egy bennsziilott

hawaii hajós torténetét, aki megtanulta és gyakoroLta azt az ósi polinézmtívészetet, hogyan kell hajózni olyan szigetek felé, amelyek ezer mérfol-dekre vannak aIátohatár szélén taI.Ez a képesség yezette a távoli m ltbana Tahitiról érkez elso telepeseket Hawaiira.

Nainoa Thompson elso, magányos utazását 7976-ban tette meg Ha-waiiról Tahitira, ezt az osi gyakorlatot használva.

,,Nainoa Thompsont a mikronéziai Satawal szigetrol származó MauPialug, a navigáció mestere tanította meg arra, hogyan kell eszkózok nélki,ilnavigálni, csak a saját bennsziilott tkereso készségeit használva akétoldalashawaii Hokulea kenu irányítására a Hawaii]Tahiti utazáson, amely tobbmint 2200 mérfold.

Nainoa oktatásának egy része abban állt, hogy Mau elvitte t Oahuszigetére, ahonnan látni lehet Molokai, Maui és Lanai szigetét. Mau azt

Dz

mondta neki: - Nézz a horizont mogé, és lásd a szigetet, ahová el akarsz

érni. Es mivel eddig sohasem voltál még ott, a feledben kell látnod azt a

szigetet, kiilonben sohasem érsz oda.

Ez a képesség _ nem, bátorság _, látni valamit, amit azelott sohasem

IáuáI, fontos része a navigálásnak a Fold kozosségébe, amely után vala-

mennyien vágyakozunk. Az, hogy látjuk, leírjuk, és róla alkotott képiinket

másoknak is átadjuk, létfontosság ahhoz,hogy meg is valósítsuk.

Miként a Csendes-óceán hajósainak, akként a nagy fordulat navigá-

torainak is rendelkezniiik kell szellemi és érzelmi adottságokkal, és olyan

tulajdonságokkal, mint az egyittérzés,vezetoi képesség, bátorság és jóság.

Amikor arragondolunk, hogy ezazutazás nehéz és talán lehetetlen, eszem-

be jut, hogy ezt az utazást megtettiik akkor és most is."5l

Azok, akik csatlakoznak a nagy fordulat navigálásának munkájához,amely

a pénzvi\ág fantomgazdaságából a helyi jolét gazdaságába yezet, bátor és

merész utazásba szállnak be, amely olyan helyre yezet, amit eddig soha

nem láttunk, és ahol eddig sohasem jártunk, csak legbens bb vágyainkból

ismerjiik. Az si polinéz navigátorokhoz hasonlóan messzire, aláthatáron

ttilra kell tekinteniink, értelmiinkben meg kell alkotnunk a keresett cél

képét, és ennek a látomásnak kell vezérelnie benniinket.

51 Puanani Burgess a YES! magazin és a People-Centered Development Forum igaz-

gatóságának agja. Ezt a tcjrténetet egy vezetói találkozón, a ,,Navigating the Great

Turning" vezetói osszejovetelén mondta el az ohiói Colombusban,2007. márciusában,

és késobb a szerzóvel folytatott személyes beszélgetés során is.

L23

10. FE;nzrr

LÉNyBcEs pRloRrrÁsox

Egyesek számáraaz ébredés durva sokk volt. A természetnek és egymásnak

a meghódításával eltoltott ótezer év után mi, emberek arra a valóságra éb-

redti,ink, hogy e5y élo tírhajót népesíttink be, amely telepiilésként mtíkódik.

Ha ártunk a természetnek, ártunk azoknak az életfenntartó rendszereknek

is, melyekt 1minden lélegzetiink fiigg.

,érz ezredéveken át elkovetett sok kamaszcsínyiink még csak enyhe

bossz ságot jelentett Foldanyánknak, így abba a hitbe ringattuk magunkat,

hogy ttirelme és gazdagsága határtalan. Ennek az id nek most vége. Nemélhetiink tovább vadnyugati torvények szerint ; hozzá kell igazítanunklétezésiinket és viszonyainkat az tírhajós élet szabáIyaihoz.

Tetemesen csokkenteni,inkkell az <isszes emberi igényt a Fold természe-

ti rendszereivel szemben, a forrásokat igazságosan kell elosztanunk, be kellfektetniink a természeti és a társadalmi toke megujításába, és korlátoznunk

kell - sot, megfordítanunk - a népesség novekedését olyan eszkozokkel,

amelyek novelik az igazságosságot, erósítik a kozosséget és biztosítják a

hozzáfér ést a családtervezési szolgáltatásokhoz. A népességnovekedés

kérdése osszetett, és politikailag ellentmondásos, de ha nem kezdiink el

foglalkozni vele, a természet fogja asajátmódján megoldani számunkra a

kérdést, a Malthus-fele módszerekkel: járványokkal, éhínséggel, a rasszok

kózotti eroszakkal.Ebben apénzvilágtól nem várhatunk segítséget. Azt kiválóan tudja, ho-

gyan kell nóvelni az emberekkórnyezeti terhelését, mégennél is jobban ért

az egy entótlenség noveléséhez, szívesebben r uház be a fantomgazdaságba,

mint az igaziba, és a maga részéró| nagyon helyesli a népességnovekedést,

mivel az számára még tobb olcsó munkaerot teremt, és lehetséges piaci

terjeszkedést jelent. Err 1 ennyit.

Valójában a szabad terjeszkedés napjainak gazdasági gyakorlatából igen

kevés az, ami az éIet számáravalóban fontos egy él tírhajón. Els látásra

megalázókorlátozásnak ttinhet, de meg kell tanulnunk gazdaságunkat gy

I25

szervezni, mint a Fold globális életfenntartó rendszereinek egyik alrend-szerét.Ehhez j mutatókravan sziikségiink, s problémáinkról másként kellgondolkoznunk, azokatmásképpen megoldanunk, s egymáshoz is máskéntkell viszonyulnunk.

Szerencsére a Fold kórnyezeti rendszereinek csaknem négymilliárd éves

gyakorlatukvan az tírhajós élet mtivészetében és tudományában. Tanulmá-nyoznunk kell és el kell sajátítanunk a módszereiket, mikózben elfogad.iuka felel sségiinket az éIet tágabb kozosségében, amelybe belesziilettiink.

Alkalmazkodás írj kiirtilményeinkhez

}rkózgazdász Kenneth Boulding Tbe Economics of tbe Corning Spacesip

Earth (,,Gazdaság a kozeledó F ld nevtí tírhajón") címti klasszikus tanul-m ányában r észletezi, miben kUlonboz ik az íirhajós élet egy nyílt rendszer-

belitol, ahol a boséges eroforrásokat ingyen elvehetjiik, használhatjuk és a

maradékot szabadon a szemétbe dobhatjuk. Ha ez a boség mindenki szá-

mára egyformán rendelkezésre áll, akkor bárki panaszát, miszerint valakimásnak a szerencséje az ó kárára tortént, jogosan hagyhatjuk figyelmenkíviil, mondván: az il|etó egyszertíen t 1 lusta vagy buta volt ahhoz,hogya kézenfekvo lehet ségeket elónyére váltsa. Egy tírhajón már nem élhetiinkv1y enezzel a lo gikával.' 2

Á z árarn lás o k rn ax im a lizá lás átó l a k é s z l e te k m ax irn a lizá lá s áigBoulding leírja, hogy az a ,yadnyugati" felfogás, miszerint a természetieroforrások b ségesek és gyakorlatilag ingyenesek, oda vezetett, hogy gaz-daságunk az átereszto képe sség fuamát maximalizálja. A GDP például azt

méri, hogy az eróforrások hogyan áramlanak át agazdaságon: az er forrásinputjától a feldolgozáson, majd fogyasztáson át egészen a hulladékig.A nyílt határokban gondolkodó kózgazdász számára rnindaz, ami ezenkíviil van, kiilso tényezó, ezért nem is kell számításba venni, amikor osz-

52 Az eredeti kozlés Henry Jarrett kiadásában: Enaironmental ggality in a GrowingEconomjt(Baltimore ,Johns Hopkins University Press, 1968) ,3-I4. o.

lz6

szevetji.ik egy adott dontés koltségeit és várható hasznát. Ezeknek akóz-gazdászoknak a számárakiilso tényezó a természet, az emberek, akózosség

- éppen azokadolgok, amelyeket valódi vagyonként azonosítottunk. Ilyen

szemellenzos dontéshozatali szabályokkal aza meglep, hogy nem vagyunkmég a jelenleginél is sokkal rosszabb helyzetben.

Űrhoia, szabályokAmikor a GDP-I agazdasá*i teljesítmény mércéjeként fogadják el, a koz-

gazdászokfeltételezik, hogy minél gyorsabban folynak át az eróforrások a

gazdaságí rendszeren - hogy végi,il mérgezó hulladékká váljanak _, annál

gazdagabbak vagyunk. Nagyjából ugyan ezt azeredményt érhetnénk el, ha

a gazdaság céIjának a szemétdombj aink novekedési arányán ak maximali-záIásátjelolnénk meg.

A F ld nyílt határai valamikor az l97}-esévekben bezáruhtak, amikora bolygó természeti eroforrásainak emberi fogyasztása meghaladta azt a

határt, amelyet a Fold fenntartani képes, és tobb természeti rendszer elkez-

dett osszeomlani. Ez afoIyamat eleinte lass volt, majd egyre gyorsult. Való

világunk megváltozott, de gondolkodásunk és gazdasági tevékenységiink

módja nem.

,Prz asztronauták az urben, egy jármtíbe szorosan bezárva, világosan

tudlák: jóllétiik attól fiigg, hogy van-e megfelelo készleti,ik oxigénbol,iizemanyagból, éIelembol, v ízbóIés más lényeges dolgokból. A folyamatokminimalizáIása és minden nekaz jrahasznosítása alapvetóen fontos hossz

távri jólléti,ikszempontjából. Mivelsemmit sem tudnakhelyettesíteni, sem-

mit sem dobhatnak el. Gyorsabban fogyasztani, mint ahogyan a készletek

regenerálódnak, kész ongyilkosság. A vadnyugatról érkezett cowboyok is,

akik hirtelen egy tírhajó fedéIzeténtalálnák magukat, gyorsan megtanul-

nákaz j szabályokat, kiilonben meghalnának. A vadnyugat nincs tobbé;

ma vagy elfogadjuk azíirhajós élet szabályait, vagy meghalunk.

Siirget az idHa onok is szerették az erede star Trek tévésorozatot, akárcsak én, ak-

kor talán hallják, ahogyan Kirk kapitány a mérnok Scottyt hívja: - KirkScottynak! Adj nekem gyors helyzetjelentést a létfenntartásról! - Igenis,

Iz7

kapitány! Rosszul állunk! - Scotty, azonnal állítsd le az osszes lényegtelenrendszert, és irányít sd át azosszes eroforrást a létfenntartásra!

Azok a tudósok, akik ilyesmit tanulmányoznak,ma majdnem teljesen

egyetértenek abban, hogy ha el akarjuk keri.ilni a Fold éghajlat-szabáIyozórendszerének visszafordíthatatlan sériilését, akkor legkésobb 2050-ig, de

lehet, hogy elobb, 5}o/o-kal kell csokkenteniink az i,ivegház-hatásu gázokkibocsátását. Mivel az Egyesiilt Államok aránytalan mértékben felelos a

mai kibocsátásért, a mi kívánatos részi,ink a csokkentésb l megkozelíti a90o/o-ot.

Mégha el is érltik ezeket a rendkíviil ambiciózus célokat akáros gázokkibocsátásában, akkor is az élelmiszer-termelés jelentos csokkenésévelszembesi.iltink a már elkeriilhetetlen klímaváltozás,ahalászatosszeomlása,avízhiány és a talajerozió miatt. Problémáinkat srilyosbítja a genetikaívá|-tozatosság csokkenése is, mert gyengíti a biológlai alkalmazkodás esélyeit.

Az indulatok gyorsan fellobbanhatnak .gy íírhajón, ha néhányantobbet fogyasztanak, mint a saját résziik, másokat viszont megfosztanakaz élelemtóI, viztól, oxigéntol. Márpedig a Fold eroforrásainak elosztása

szélsóségesen egyenlotlen, amint azt az eI z fejezetekbol láthattuk, és a

szakadék egyre nóvekszik. A nagy arányu népességmozgás, melynek okaia klímaváltozás miatti kórnyezeti katasztrófik lesznek, majdnem biztosannoveli majd a társadalmi feszi.iltségeket, erosíti a terrorista fenyegetettséget

és az áItalános társadalmi bomlást.Kozben mégaz optimista becslések is azt vetítik el re, hogy 2050-ig

a Fold népessége legalább további egymilliárddal no, ugyanakkor a talaj-erozio, a termofoldek lefedése aszfalttal, a klímaváltozás okozta romlás,valamint aha|ászat és az édesvíz megfogyatkozása már azt is nehéz fel-adattá teszi, hogy az élelmiszer-termelést a jelenlegi szinten tartsuk. Sem

a fantomgazdagság, sem bármilyen, akárcsak távoli reményként elérhetotechnológia nem fogjamegváltoztatni ezt a nyomasztó képet.

Szervezés a biztonság és a bcíség érdekében

Azzalkezdhetjiik, hogy megfigyeljiik: az élo rendszerek miként szervezod-nek, és megpróbáljuk utánozni azt, amit tesznek. A természeti rendszerek

Iz8

már megtanulták, hogyan lehet jól élni a Fold nevtí tírhajón. Sok mindentmegtaníthatnak nekiink.

Egy ttrntlk d ijnszeruez dés

A kózponti hatalom raalapozott társadalom irányába tett korai fordulat óta

mi, emberek hajlottunk arra, hogy az éIetre csak az élelemért, a szexért és a

t lélésért folytatott verseny brutális ki,izdelmeként tekintsiink - talán azért

is, mert ezzelaz elmélettel akartuk igazolni egymás iránti brutalitásunkat.Azé|etversengo eleme valóban fontos hozzájárulás a dinamizmusához, de

csak egyik osszetevój e az éIet rendkíviili egyiittmtíkodési és onszerve z dó

képességének.

Az éIetsikeressége a sejtek, szetyezetek és a szeíyezetek kozosségeinek

milliárdlaiban rejlik, melyek az éIó szomszédjaikkal tokéletesen megszer-yezett cserefolyamatokban vesznek részt, és kozben mindegyik fenntartja

a saját az ono s s ágát é s e gé s zs é gé t, ugyan akko r hozzáj ár uI az egé sz éIetéhez,

egyens lyban tartvaasaját igényeit a nagyobb kozosségéivel. A ma a saját

kutatási teriileti,ikón élenjáró biológusokaztáIlítják, hogy azokafajok, ame-

lyek hosszabb távon vírágzanak, nem a legeroszakosabbak és legversengob-

bek, hanem azok, amelyek találnak egy olyan kornyezeti ,,fiilkét", amelyben

ki tudják elégíteni a saját igényeiket gy, hogy egyidejtíleghozzájárulnakmásokénak a kielégítéséhez is, és így optimaliz áIjákaz egészkozosség életét.

Az egészséges él<i rendszerek alapelvei

1. Dinamikus, befogadó és ónfenntartó helyi életkozosségekbe szer-

vezodnek.2. Kiegye nsa\yozzák az egyéni és a kozosségi szi,ikségleteket és érde-

keket.

3. Mértékletességet és kolcsoncisséget gyakorolnak.4. Jutalma zzák az e5ytittmiikodést.5. Optim a\izálják"z energi a és u:z anyag fenntartható felvételét és

használat át, az adott mikrokor nyezethez alkalmazkodva.6. Atjárható határokat alakítanak ki és tartanak fenn.

7. Á sokfeleséget ápolják, és megoszrjákatudást.

I29

Az életnek ezekben a cserefolyamataiban mindigmegnyilvánul a mér-téktartás és a kólcsonosség. Az egyik faj hulladéka egy másiknak a táplálékaaz ujr afelhaszn álás állandó és mindent átható folyamataiban.

Mivel az éIet a sokfeleségben vtrágzík, és a folytonos cserefolyamatok-tól fi,igg, ezért csakis kozosségekben létezik. Egyedi szeíyezet nem élhetmeg más szeíyezetekt l elválasztya, de még olyan monokult rában sem,

amelyben kizáróIag a saját fajának egyedei találhatók. Minél nagyobb a

biológiai kozosségben a sokféleség, és minél nagyobb a kozosségktilonfelefajaikózótti egyiittmtikodés, annál nagyobb a kózosség rugalmassága kri-tikus idokben, azaz annál nagyobb a képessége az uj lehetoségek kreatívmegkeresésére és a vákozo helyi koriilményekhez való alkalmazkodásra.

Ö nteu é k enyl b e ly i a lkalmazko dásAz alkalm azkodo onszervezodésnek ez a képessége teszi lehetové aszámta-lan apró részrendszer legaprólékos abb alkalm azkodását a m ikrokó í ny ezetsajátos jellemzoih er. Így minden kis rendszer optimalizáIhatja a rendel-kezésre álló energia és az anyagok felvételét, megosztását, használatát és

tárolását, mind onmaga számára, mind a nagyobb rendszer igényeihezv aIó hozzáj áru l ásként.

A helyi onfenntartás a kis rendszerek mindegyikének energia- és

élelemfclvételében és eloállításában maximalizáIja mind a helyi, mind a

nagyobb rendszer biztonságát és stabilitását. A rendszer valamely részébenfellépo zayaí konnyebben kezelheto helyileg, és nem feltétleniil teszi tonkreaz egészet A helyi onfenntarthatóság kovetelménye nyomást gyakoroltovábbá minden helyi rendszerre, hogy kiegyens lyozza a fogyasztását és

a szaporodását a helyi er források mennyiségének megfelel en, és ezzelszolgálja az egész rendszer egyens lyának a fenntartását.

Az élet létezésének és a helyi alkalmazkodásnak alapfeltétele a rend-szerhatárok fenntart ása.Ezért az éI rendszerek megtanulták, hogyan kellátjárható sztíroket kialakítaniuk a szervezódés minden szintjén - a sejt, a

szerv, a tobbsejt íj szeryezet és a tobb faj áItalalkotott okoszisztéma szintjénegyaránt. E szintekmindegyikénél, azegyesse.jttol az <ikoszisztémáíg,azéIrendszernek energiát kell felvennie a kcirnyezetéb,ól, és az energia áramlásátfolyamatosan fenn kell tartania mind onmagán beliil, mind a szomszédai

130

felé. A sztíro egyben aszeíyezet védelme az élosdi ragadozók ellen, amelyekenélki,il elszívnák az energtáit, mikozben cserébe semnrit sem adnának.

Haasz,íirómegséri,il, akkor a folyamatosan áramló belso energia, amelyfenntartja a bels strukt rákat, elkeveredik a kornyezet energiáival, és a

szeryezetelpusztul - miként akkor is, ha aszíjró áthatolhatatlannáváIik,és teljesen elszigeteli az éI Iényt, megakadáIyozvaa fontos energiacserét a

szomszédaival.

Áz uj gazdaságrnint éltí gazdaságMivel a valódi vagyon legfontosabb formája az éI gazdaság, ezért az éldga z d a s ág fo gal m a az egészsége s oko s zi s zt émát mintázo való d i j av ak gazda-

ságának szinonimáj a. Az éI gazdaság egészségének mértéke az emberekben,

kapcsolataikban és természeti kornyezetiikben megtestesiil vitalitás vagykreatív életero.

Az é|ó gazdaság<inszervezodése a piaci szabályok keretén beltil tor-

ténhet. Mindeni,itt helyi gyokerekkel rendelkezik, és gy épiil fel, hogykiegyensri|yozza a stabilitás iránti sziikségletet a mikrokornyezethezvalokreatív alkalmazkodás képességével, és hogy a szerkezete energiasziikség-letének és egyéb eroforrás-igényének tekintetében lehetové tegye a helyionfenntartást. A magánvállalatok emberi léptéktíek, és helyi tulajdonbanvannak. A dontéshozataljoga a kozosség tagjai kozott oszlik meg, gyártói,fogyasztói vagy polgári szerepkóri.iknek megfelelóen.

Az éI gazdaságkult rája mindenkire hagyatkozik abban, hogy asajáts zi.iksé gle teit o ss zh an gb a hozza a ko z1 óho z v aIó hozzáj ár ulás ával. M i ndeniizleti vállalkozástól ugyan eztvárjuk el. A profit az ;jrzletiváIlalkozás mtí-kó dte té s ének e gyik v elej ár ój a, ne m ped ig a gazdas ági tevékenys é g e gye diil iés elsodleges célja.

Mint bármely élo rendszernek, az éló gazdaságnak a szerkezetét iselsosorban a belso energiaáramlás hatáíozzameg, amely az emberi kozos-ségben a bizalom és gondoskodás formájában jelentkezik ezt másképpentársadalmi t kének nevezzik Megjegyzendó, hogy itt nem pénzbeli yagy

anyagi áramlásról beszélek. Amirol szó van, az az életenergia áramlása,amely az emberi kozosségben a pénzben nem kifelezhetó bizalmat és

gondoskodást jelenti, amely nélktilozhetetlen a kozosség kohézíójához és

131

vitalitásához. Az élo gazdaságvezet inek fontos képessége például, hogyutcabálokat tudnak szervezni.

Ne feledjiikz az átjárható határok biztosítása elengedhetetlen ahhoz,hogy az éIet létrehozhassa és fenntarthassa a létezésétlehet vé tevo ener-giát. Minden kozosségnek éreznie kell a saját identitását és azt a kozoselkotelezettséget, hogy befektessen a saját vitalitásához nélkiilozhetetlenemberi, társadalmi és természeti tokébe. Az ilyen befektetésekhez viszontszabadon kell rendelkeznie a saját gazdasági eroforrásaival, és meg kellhatár oznia a priorit ásait.

Mindez nem jelenti azt, hogy az éI gazdaságokkízárnák magukat avilágból. Epp ellenkezoleg: folismerik a javak és szolgáltatások igazságoscsereberéjének, valamint a gondolatok, a módszerek és a kult ra cseréjénekkolcsonos hasznát. Azoktól, akik részt akarnak venni egy helyi gazdaságéletében, elvárják, hogy a helyi szabályok szerint játsszanak, és a szomszé-dokkal való cserében mindkét partnernek el kell fogadnia, hogy a másiknakis joga van meghatároznia a saját prioritásait.

Ami a határok rendezését illeti, az éI gazdaságteljes ellentmondásbanáIl apénzvilág ragadozóinak érdekével. Lz él gazdaság helyi irányítás alattáII.Ezért a pénzvíIágaztkíáItja: ,,protekcionizmus ! ", és a piac ,,szabadsága"nevében (értsd: a piac leghatalmasabb szerepl inek szabadsága nevében) akozosség eroforrásaihoz való egyforma hozzáférést kovetel, a távoli tulaj-donosok és menedzserek kízáróIagos java érdekében, akiknek fogalmuksincs a kozosség prioritásairól, és ezek nem is érdeklik oket.

A p é nzv ilág gaz da s á gi glob alizác i ó s p ro gra mj a

A pénzvilág megtanulta, hogy a meg nem érdemelt haszon megsz erzésiképességét leginkább az szolgálja,haolyan rendszert hoz létre, amely csok-kenti a helyi onfenntartást, és noveli minden helyi kozosség fiiggését a távolieroforrásoktól. A mez gazdasági termékekhelyipiaca, ahol ahelyi termel kés vevók találkoznak a kózvetlen csere érdekében, a kózosség szempontjábólsok haszonnal jár: az élelmiszer friss, aszáIlitásienergiakoltségek minimá-lisak, a személyes kapcsolatok szerve zik akózóssége t, a résztvevok gyorsan

132

tudnak alkalmazkodni a válto zokívánalmakhoz és feltételekhez, és a helyigazdaság tompítja a világ más részein fellépo élelmiszer-ellátási zavarokat.

A pénzvilág ennek láttán aztkérdí:,,De hol van itt a profit? Nekiinkolyan élelmiszer-ellátási rendszerre van szi.ikségiink, ahol a chilei termeloka New York-i fogyasztóktól fiiggenek, és fordítva. Ilyen módon mindkettentoli.ink fognak fiiggni, mint kozvetítokt l. Az árakat mindkét oldalon miszabjuk meg, és elérhetjiik,hogy a termelok a magokat, mtítrágyát és a ro-varol szert toliink vásárolják, az áItalunk diktált árakon. Minél inkább ké-

pesek vagyunk meggyózni a kiilfoldi termeloket arról, hogy hatékonyabbakés sikeresebbek lehetnek, ha specializálódnak egy adott termék termelésére,

és az étrendjiiket a kereskedelem segítségével teszik változatosabbá, annáljobban fiiggenek t li,ink, és a mi profitunk annál nagyobb lesz."

Apénzvilágnak az a torekvése, hogy az élelmiszer-termelést mindenholmonokulttrává tegye, nemcsak a kózosségeket teszi fiigg vé akozvetítonagyvállalati ragadozóktól, hanem egyben aglobális élelmiszer-biztonságotis csokkenti.

Az id járás vákozása a világ egyik részén, ilyeténképpen élelmiszer-hiányt idézhet el a világ más részén. Ha az Egyesiilt Államok gy dont,hogy a kukoricatermését etanollá alakítja át, attól Mexikóban a tortilla áraaz égbe szokik. Egy ország donthet gy, hogy a termoíoldlét lebetonozza,és az élelmiszert megveszi onnan, ahol a munka és a fóld olcsóbb. Csakakkor fogjalátni ennek a rovid vu pénzi.igyi számításnak a megtévesztovoltát, haaz ellátó országa srilyosan rossz termés miatt az élelmiszert nemexportálja, hanem inkább a saját lakosait táplálja vele.

A novényi monokulttíra kiilonosen érzékeny a j árványs zeríjenjelent-kez kártev kre és az íd járásváItozására. A nagy mennyiségtí élelmiszerszáIlítása a világ kartil áthágja a természetes cikoszisztéma-határokat, és

olyan kártevoket terjeszt el, amelyek ellen a befogadó éI rendszerneknincs védelme.

E gy olyan t elepi,i lé snek, amely a saj át ero forrás ait h aszn ál v a el(5 áIlítj a a

sziikségleteit, valószíníilegnem omlik ossze agazdasága egy nagyobb gyáráthelyezését I. Az sem valószíníi, hogy veszteség érné a piacát a globáliskereskedelmi szabályok valamilyen hirtelen megváltozása miatt.

I33

A természet bolcs és elorelátó, míg a pénzvilág kapzsi és rovidlátó.Jobban tesszi.ik, ha inkább a természetet utánozzuk.

Mire használja er forrásait azuj gazdaság?

Az éI rhajón nincs helye hábor nak, a fantomgazdagság létreho zásárairányuló spekulációnak, a fogyasztás novelését serkent hirdetéseknek, atermofold lebu rkolásán ak, ton kretételének, vagy bárminemtí kivonásánakahasznáIatból, a vizkészletek kimerítésének vagy szennyezésének, de azanyagi mértéktelenség felesleges mutogatásának sem. Egy tírhajón mindezongyilkos oriilet, és sziikségképpen tiltott. A jelenleg ilyen, nemkívánatostevékenységek által kihasznált eroforrásokat átirányíthatjuk, és át is kellirányítanunk hasznosabb célok elérésére.

Rosszulfelhasznált er forráso k uisszaszerzéseA fenti - tírhajón tiltott - tevékenységek listája meghatár ozza e1y er for-rás-átirányítási program kereteit is, amely a valódi értékek gazdaságánaklegsiirgosebb igényeit szolgálja. Eroforrásokat irányíthatunk át példáula katonaságtól az egészséeiigybe és a kornyezet helyreállításába, az alJtó-gyártásból a tomegkozlekedésbe, a bányászatból az ujrafelhasznáIásba, azelterpeszked lakónegyedekb l a kisebb lakótelepekre és az erdo és a me-z gazdasági teri.ilet helyreállításába, a reklámból az oktatásba és apénzi.igyispekulációból a helyi váIlalkozásokba - hogy csak néhány siirgos dolgotemlítsiink . Ez az átirányítás kulcsfontosságri ahhoz, hogy cs<ikkents ik azemberiség cisszetett kornyezetterhelését, egyben noveljiik egészségét és aboldogságát.

Ez az átalakítás egyáItalánnem lesz fájdalommentes, ktilonosen azokszámáranem, akiket olyan intézmények foglalko ztatnak,amelyek a fantom-gazdagságlétreho zás ában érdekeltek, mert ezek amu n kahelyek bizony me gfognak sztínni. En nek a folyama tnak az elindítás ában a pénzvilág on magaáltal klváltott csodje is segített.

Az mindenki számára szerencse, hogy azuj gazdaságbavaló befektetéssokkal tobb j ,,zóId" munkahelyet fogteremteni, mint ahány fantomgaz-

I34

dagság_munkahely et a pénzvilág intézményeinek bezárása megsziintet.

Ha helyesen cselekszi,ink, rengeteg uj munkahely lesz mindenki számára,

beleértve apénzvilág menekiiltjeit is, és azokat, akiktol jelenleg megtagad-

ják azértelmes megélhetést - bár nem éppen csillagászati jovedelmekkel.

Azoknak, akiknek nehézséget okoz az igazságos jovedelemhez vaLó ígazo-

dás, ajánlom, hogy végezzenek el egy tanfolyamot, ahol elsajátítha!ák az

onkéntes egyszer ségben rejlo oromok élvezetének képességét.

A katonaság átalakításaSzámunkra a legs lyosabb biztonsági fenyeget és az éghajlati káosz, az olaj-

fiiggoség, az élelmis zer-e\Iátás tonkretétele, a vízhiány, a helyi kozosségek

szétesésének és a szélsoséges egyenlotlenségnek a társadalmi nyomása, a

katasztrofális egészségiigyi kóltségek és a pénziigyi osszeomlás. Nemzetbiz-

tonságunk tevékenysége viszont elsódlegesen abban meri.il ki, hogy t lzott

méret,í hadi gépe zetettart fenn, céltalan ktilfijldi háborukba bonyolódik,

és rij bortonótet épít - és mindez távlatilag mégkevésbé biztonságos helY-

zetb ej utt at b en ni,inket.

Mi, az Egyesiilt Államok, a Fold hadi kiadásainak durván a feléért

vagyunk felelósek, és a szovetségi korm ányzat saját koltségvetésének tobb

-i", a felét ennek a hadi gépezetnek a fennta rtásáta fordítja - az oktatás,

az egészségiigy, az infrastrukt ra, a kornyezet és egyéb sziikséges dolgok

,or,árárr. Ügy"rr"kkor ránk nézve a legfóbb katonai veszélyt maroknyi

terrorista jelenti, akik alig rendelkeznek más fegyverrel, mint azzaI, hogy

akár meghalni is képesek az iigyiikért.A katonai tudományokat tanuló egyetemi hallgatók már régóta rud-

ják, hogy katonai er t telepíteni hiábavaló, sot, kifejezetten k{ros, ha az

ellenség nem hagyományos katonai ero, és képes láthatatlanul felszívódni

a civil népességben. A más országban elkeriilhetetleniil okozott károk

felháborodást okoznak, és elosegítik a terroristák toborzását. A mostani

ostoba biztonsági politikának egyediili haszonéIvez i a pénzvíIág gazdasági

társaságai, amelyek hasznot h znak az effajta,,védelmi" kiadásokból is.

Egy vatódi biztonsági politika globálisan kezdeményezné a hábor nak

mint á ktilpolitika eszkozéneka betiltását, hadseregiinket svájci módra

korlátozná a fóként civil Nemzeti Gárda honvéd katonai erejére, és a

I35

hadiipari emberi és anyagi eroforrásokat átirányitaná az oktatásba, azegészségi,igybe, a kórnyezet meg jítására és az infrastrukt ránk energia-visszanyer eljárásaira.

Ziildebb épiileteket, kisebb uárosokat!Az alacsony s írtiségti, elterpeszkedo város (mint amilyen pl. Los Angeles -a szerk.) kiterjedt mezógazdasági és erdei teriileteket foglal el, csokke ntiazélelmiszer-biztonságot, noveli az infrastrukt ra koltségét, csokkenti a vizekregenerálódását, autóftiggoséget eredménye z, aláássaa kozosséget, noveli akiilf ldi olajtól való fiiggést, és nciveli a levegó , avízés a talaj szennyezésétmérgez anyagokkal. A szállítás ésszertísítése, valamint alakóteriilet olyanátszervezése, amelyb en azotthonunk, a munkahelyi,ink, az iskola, a boltokés akikapcsolódás színterei egymás kozelében vannak, sziikségtelenné teszia legtobb személygépkocsit, felszabadítja a froldet a sztiksége s mezógazdaságim ívelés, erdok és természetes élohelyek számára, és segít helyreállítani akozosségi kapcsolatokat, amelyek feltétleniil sziikségesek az emberijól éthezés boldogsághoz.

Az épuletek építése és karbantartása az Egyesiilt Államok rossz ener-gi ah atékonys ágán ak fo oka. Ah hoz, hogy az iv egházhatásu gázokkib o cs á-

tásában célul kit zott 9\o/o-oscsokkenést elérjiik, minden tíjonnan építettháznak meg kell felelnie az él ház szabványnak, ami aztjelenti, hogy azépiiletnek kórnyezetileglegalábbis semlegesnek kell lennie, azonban egy élháztolelvárható az is, hogy energiamérlege pozitív legyen , éshozzájáruljonatisztavízhez és levegóhoz is. Sziikségiink lesz egy olyan merész programrais, amely a meglévo épiiletek megjavítá sát tíiziki célul.

Az mégjól is johet, hogy az országos szállítási és kozosségi infrastruk-t ránk nagyobb része az évtizedek óta tartó elhanyagolás miatt a tonkre_menetel el rehaladott állapotában van. A jelenlegi, szétesoben lévó rendszeregy elavult kozlekedési és foldhasználati modellen alapul. Mivel gyis jrakell építeni.ink, értelmesnek látszik ezt oIyanmodell alaplán megtenni.ink,amely elomozdí tja az energiafelhasználás hatékonyságát, megrij uló ener-giaforrásokat haszn áI fel, erosíti a kozosséget, és kikiiszoboli a fele slegespárhuzamokat. Ha ez az átmenetbefejez dott, a GDP ugyan csokkennifog,

" biztonság és az életminoség azonban javulni.

136

A rekláru és a kiizszolgálati médiaA vállalkozás helyes szerepe azuj gazdaságban olyan Fold-barát termékekés szolgáltatások el állítása, amelyek emberi, nem pedig mesterségesen ger-

jesztett igények kielégítésére szolgálnak. Annak a hirdetésnek, amely t l-

megy a termék vagy szolgáltatás rendelkezésre állásának és a tulajdonsá-gainak ismerte tésén, nincs helye az uj gazdaságban, és a rá fordított tizletikoltség nem torvényes. A hirdetések egyszerti betiltása bonyolult alkotmá-nyos kérdéseket vetne fóI a szolásszabadság korlátozása miatt, annak azon-ban nincs alkotmányos akadálya, hogy egy termék rendelkezésre állásánakés tulajdonságainak alapveto ismertetésen trilmeno hirdetés kóltségét ne

lehessen az adózott jovedelembol frzetní ugyanugy, mint a kozlés egyéb

formáit. Sót, arra sincs tcirvényes ok, hogy a kozosségi eroforrások egyiklegértékesebbjét, a mtísorszórási frekvenciákat a pénzvilág kezébe adjuk.

A mtisorszórás kozosségi tulajdon, amelynek jó esetben a kozosségérdekeit kell szolgálnia. Azt megengedni, hogy néhány médiavállalat mono-p olízáIia, é s s z ti k e gyén i é rdekek elomozd ít ásár a hasznáIja fel, m ikozb en az

onzés, kapzsiság, eroszak és anyagi mértéktelenségkulturájátterjeszti, nemszolgáIja a kozosség érdekét. A nézetek széles skáláját képviselo fi,iggetlen

kozosségi rádíó- és tévéállomásoknak lényeges elonyt kellene élveznitik atávoli, apénzviláe birtokolta adókkal szemben a frekvenciák elosztásánál.

Egy olyan gazdaságba való átmenet, amely illeszkedik az éI.'t valóságáhozaz éI tírhajón, alkotó kihívás elé állít benniinket. Lehetoséget ad arra is,

hogy megvalósítsuk és kifejezzik alkotóképességiinket.Gazdaságunk felépítésének és az irányításának gyakorlatilag minden

szempontj át meg kel I v áItoztatnunk. Ahelyet t, hogy a hasznos eroforrásokmér gezó hulladékk á v áItoztat ás án ak sebességét novel nénk, a valódi j avak

egészségét és az ezekbol képzett tartalékainkat kell optimalizálnunk, iigyel-ve a hulladékok visszaforgatására és ismételt felhasznáIására, vagyis arra,

hogy a folyamatos gyártás-fogyasztás ciklusaiban az egyik folyamat általtermelt hulladék a másiknak hasznos nyersanyaga legyen. Hogy élettinketa bioszferába integrálhassuk, meg kell tanulnunk kovetni az éIetnek azt a

I37

képességét, hogy helyi egyiittmtík d és cinszervez dó rendszereket hozlétre. Hogy ebben sikeresek lehessiink, meg kell fordítanunk a gazdaságiglobalizáció folyamatait, amelyek aláássák a valódi javak helyi gazdaságánakhatékonyságát, egyens lyát, rugalmasságát és alkalmazkodó képességét.

Lz uj gaz daság pro gra mj á n ak lé nye ge s fel ad at a az er óf or rá s ok átc s op o r-

tosítása azártalmas és pocsékoló felhasználástól ahasznos tevékenységekre.A legfontosabb tételek a kovetkezók: a hábor nak mint a ktilpolitikaeszkozének kikiiszobolése, a hadigép ezet felszámolása, a városok terpesz-kedésének megszi,intetése és beépített teri.iletek visszaad ása az erdonek, a

foldmtívelésnek és a vadvilágnak, a kózosségek erósítés e, az eneígiahaté-konys ág j avítása és az aatófiggés megszti ntetése. A kovetke z fejezetekbenjabb tételeket is folveszti nk az eroforrás- átírányítási program listájára.

Most figyelmiinket azokra a szabályváItoztatásokra irányítjuk, ame-lyek a helyi piac felszabadításához és megujításáhozsztikségesek, hogy mi,emberek élhessi,ink és virulhassunk a Fold nevti éI íirhajon, afFele néhagarázda, de azért edzett és vállalkozó szellemtí legénységként.

l1. FE;EzEr

A HBryr pIAc FELszABaoírÁs.q.

,,Á rnegkísérelt uag1 éppen elkijaetett igazságtalanság rniatti jogos barag azegletlen indíték, arne[, az elfogulatlan néz szemében igazolbatja a szorn-s z é dun k b o l d ogs ágá n a k b árrn ife l e m egs é r t é s é t u agy rn egz au arás á t... M i n d e nállam uagy államszi)uetség bi)lcsessége arra tijrekszik, bogl a társadalom erejét

felbasználua uisszatartsa alattualóit egjtmás boldogságának megsértését lu ag)/ 7n egz au ará s át ó l. "

(Adam Smith)13

Sirathatjuk - és siratnunk is kell - azokata dollárbilliókat, amelyeketa Federal Reserve és azEgyestilt Államok kormánya kidob ott apénzvilágmegsegítésére. Magát a pénzvilágot azonban egyáltalán nem kell sajnál-nunk. Mondjunk neki istenhozzádot, mentsiik meg a hasznos morzsákat,amelyeket j formába <jntve méghasznosíthatunk, és a maradék tormeléketsoporjiik eIagazdaságmegu.jításáért folytatott hadjáratban, hogy megtisz-títsuk a terepet azuj gazdaság felépítése el tt a helyi piacgazdaság alapjain.

A helyi piac a pénzvilág állandó szorításában a trilélésért ktizd, deszámos;'el mutat arra, hogy ismét er re kaphat. Eppen a pénzvilág ossze-omlása elott a helyi piacgazdaság jra hírt adott magáról olyan társaságoktámogatásával, mint a BALLE, az AIBA, a Helyi Önfenntartási Intézet(ILSR) ,,Űi Szabályok" projektje, a Kozosségi Elelmiszerszóvetség (CFC), ésmás alulról jovcí kezdeményezések az Egyesiilt Államokban és Kanadában.

Ezek a kezdeményezések az emberi kozosségek kreatív tinszervez désiképességérol tan skodnak, egy olyan képességrol, amely t l sokáiglappan-gott a jovót formáló, mozgósító elképzelések hiányában. E kezdeményezéseker feszítései rakják Ie az alap,lát a valódi vagyonra épi,ilo t! gazdaságnak.

53 Adam Smith: Tlle Tlleor1 of Moral Sentiments,1759, in: Raphael és Macfie (szerk.):Tbe Glasgow Edition of tbe Works and Corresporldence of Ádaru Smith (Indianapolis,Liberty Fund, 1984),l. kcit., 2l8. o.

138 139

Az eI z fejezetbemutatta azoknak aváItoztatásoknak a mélységét és

lehetoségeit, amelyeket nemzetként és emberi fajként véghez kell vinniink.Most hadd ósszegezzem ezeket ismét: a fogyasztást át kell alakítanunk

gy, hogy az iivegházhatásu gázok kibocsátását 9\o/o-kal csokkentsi,ik,

el kell érniink a jovedelmek ígazságos elosztását, helyre kell állítanunk atársadalmi és a természeti tokét, ki kell ki.iszobolniink a hábor t, és meg

kell fekezni,ink a népességnovekedést.

Ilyen mérvtí változáshoz sziikség van a kozosség alkotóképességénekfelszabadítására, amely csak a teljes kozosség jo|ététszolgáló, felelos onszer-

vez dés irján érheto eI.Ezvolt Adam Smith ónszervezo piaci gazdaságravonatkozó elképzelésének megalapozó gondolata is.

A piaci fundamentalistáknak igazuk van abban, hogy felismerik az

onszervez dés alkotóképességét. Az a feltételezéstik azonban teljesen té-

ves, misze rint ezt az alkotóképe sséget az egyénípénziigyi nyereség elérését

megcélzó, sztík látókórtí profi th ajhászás optimaliz áIná. Figyelmen kíviilhagyják a kózosségi élet nagyon fontos, morális dimenzióját. Az onszer-

vezodés akkor biztosítja leghatékonyabban a kozosség minden tagjánakjóIétét,ha a résztvevok fejlett erkólcsi tudattal, a magasabb kozosségi érde-

kek figyelembe vételével cselekszenek. Az érett erkolcsiség természetesen

nem teheto kotelezové, de bátoríthatjuk, fejleszthetjtik és jutalmazhatjuk,ahogyan a fcntebb említett helyi gazdasági kezdeményezések már meg is

teszik. Bevezetheti.ink olyan szabályokat és eIjárásokat, amelyek apozítívpolgári akciókat támogatják, ugyanakkor korlátozzák és biinte tik az ártal-mas ténykedést - ahogyan azt éppenAdam Smith javasolta.

Az tj gazdaságíj szabá|yai

A kormá nyzat megalkotja és beta ítatja azokat a szabályokat, amelyekminden olyan társadalomban sztikségesek, amelynek nem minden tagja

viselkedik szentként.Ezeka szabályok egyiitt hatnak az erós erkólcsi kul-trira értékeivel, és formálják a gazdasági élet intézményeit, az embereket,

valamint a céljaikat.

L40

Adam smith elképzelése

Adam Smith a helyi gazdaságok olyan világátképzelte el, amelyet kis vál-lalkozások, kézm vesek és családi gazdaságok népesítenek be, eros kozos-

ségi gyókerekkel, és olyan luraktermelésében és cseréjében vesznek részt,amelyekre maguknak és a szomszédaiknak is sziiksége van. Ez lényegében

a helyi piac elképzelése Smith idejében.A kozkézen forgó felreértelmezéssel szemben Adam Smith nem a kapi-

talizmus atyjavolt. Ezért a címért meg is sértódott volna, mert az általunkismert kapitalizmus értékei nem egyeznek az ovéivel. Ó meglehet s ellen-szenvvel viseltetett a társasági monopóliumokkal és azokkal szemben, akikarra használják vagyonukat és hatalmukat, hogy másoknak kárt okoznak.Hitt abban, hogy az emberek természetiiknél fogva torodnek mások bol-dogulásával is, és hogy másoknak nem szabad kárt okozni. Abban is hitt,hogy a kormányrat áolgnmegfekezni azokat, akik ezt nem tartják be.

Azokat a szabályokat, amelyek elósegítették a második világháborriután az amerikai kozéposztály kialakulását, az akkori szovetségi kormányalkotta meg. Amikor késobb apénzvilág által yezetett politikai szovetség

vette át a kormá nyzást,és megváltoztattaa szabályokat a gazdagabb osztályjavára,a kózéposz Iy kezdett elttínni. Amikor a szabályokat ismét megvál-

toztatták azért, hogy az ipar helyett a pénziigy legyen az uralkodó gazdasági

ágazat, az ípari munkahelyek kezdtek fogyni, a helyi piacgazdaságok a

t lélésért kiizdottek, és a pénzvilág lett a legnagyobb és legjovedelmez bbgazdaságí szektor.

A polgári akciókon t l a fantomgazdaságból a valódi jolét gazdaságára

való áttérés olyan j szabályokat igényel, amelyek elonyben részesítik a helyipiacot és az erkólcsi felelosséget.

E mlékezzii n k vi s s z a a 3 . f ej ezet me gál l ap itás ár a: a p énzv ílág é s a na1y -

vállalatok által mtík<idtetett kapitalistagazdaságalternatívájaahelyíalappiacgazdaság. Az alapveto ktilonbség egy ilyen rendszer és a kapitalizmuskozcrtt, a szabáIyokban van. Minden piaci rendszernek olyan szabályaivannak, amelyek biztosítják a piac hatékony mtíkodésének feltételeit, és

ezek betartását a kormányzat feli.igyeli.

I41

Kapitalizmus akkor jon létre, ha a piac megfelelo szabáIyozás nélktilmtíkodik. A gazdasági hatalom mindinkább kozpontosított lesz, és a

valódi javak termelése helyett a fantomgazdagságel állításához fordul.Az ok ismét csak a megfelelo piaci szabáIyozás hiánya. A hibát tehát piaciszabályok bevezetésével lehet kijavítani.

A szabadpiac ideológusai persze kiáltozni fognak, hogy a kormányzatkorlátozza az egyéni szabadságjogokat. A szabadsággal azonban lehet

visszaélni is, ki.ilonosen akkor,haazellenorizhetetlen és koncentráItpénz,i,igyi hatalommal párosul, amint azt apénzvilág oly drámaian bemutatta.

A ko rm ány zat egy ikfonto s fclelo ssé ge az, ho gy kó zbelépj en, é s megfékezze

azokat, akik szabadságukkal visszaélve másoknak kárt okoznak, amint ezt

Adam smith íraÁz erkijlcsi érzelrnek elrnélete címtí mtívében.

A megfelel piaci szabályok kízárjáka spekulációt, a monopólium meg-

szerzésétés a valódi jólét szétrombolását fantomgazdags ágelóáIlításával -ezek mind a szélsoséges visszaélés esetei. A megfelel piaci szabályok olyan

gazdaságot t ámo gatn ak, amel y az egészsége s okoszisztém áho z, nempe d ig a

rákhozhasonlóan mtíkódik. Ezek a szabályok határozott elonyben részesí-

tik a helyi píacgazdaságot és a valódi vagyont. Ilyenekre van sziikség.

Apénzvilágonmaga által eloidézett osszeomlása - melynek nyomában

olyan mélységes és átható romlottságra deriilt feny, hogy apénzíntézetekmég az egymásnak való kólcsonzést is beszi,intették - megnyitotta a ko-

moly cselekvés lehetoségét. Még a liberális Alan Greenspan is - akinek a

Federal Reserve volt elnokeként nagy szerepe volt annak a szabályozásnak

a megaka dáIyozásában, amely mege| zhette volna a pénzvíIá* csodjét -nyilvánosan elismerte, hogy az ónszabáIyozás nem mtík dik. A csillagok

átrendezódtek.A piacoknak feltétlentil sziiksége van a kormányokra, de nem azért,

hogy a gazdaság minden lépését irányítsák, hanem hogy megadják a

szabáIyozásnak azt akeretét, amelyen beliil az emberek és a váIlalkozások

megszervezhetik onmagukat az egyéni és a kozosségi érdekek <isszehan-

golásával.

Lesznek, akik gy fogják érezní: a javaslataim tril messzire mennek,

és meghi sítják a játszmát A jelenlegi helyzetiink ismeretében én inkábbattól felek, hogy nem mennek elég messzire. A játszmának már vége, ftig-

I42

getleniil attól, hogy mi mit tesziink. A kóvetkezményeket még épp hogycsak elkezdti.ik étezní.

Ha elég gyorsan cseleksziink a valódijól-lét gazdaságra való áttérésérdekében, mé8 elkeriilhetjiik, hogy olyan jovoben éljiink, amelyet a leg-sotétebb tudományos-fantasztikus mtívekvetítenek elénk,letarolt tájakkalés szabado n garázdálkodó bandákkal.

Az í| gazdaságprogramjának 12 pontja

Egy llpontos programot javasolok azuj gazdaság számára. Ebben afejezet-ben csak az elsó 10 pontot fejtem ki. A 1l. és 12. pont - a két legfontosabb

- a 12. fejezetben keriil sorra. Ezeka pontok azzala kóvetelménnyel foglal-koznak, hogy apénzigyi szolgáltatásokat és apénzellátást gy alakítsuk át,hogy megteremtsiik a kozosségi érdeknek megfelel ellenorizhetóséget.'a

l. Á gazdasági teuékerylség célja afantorngazdagság el állítása helletta ualódi jólét el állítása leglen

A gyakorlat igazolta azt a vezetéselméleti tételt, hogy ,,azt kapod, amitmérsz". Ha a cél a társasági profit maximalizálása, akkor van értelmeannak, hogy agazdaságteljesítményét a GDP-vel mérji.ik. Haviszont a célaz emberek és a természet egészségének optimalizáIása, akkor a GDP-nekmint a gazdasági teljesítmény pozitív mértékének haszn áIataegyértelmtíenromboló hatás , mert olyan folyamatokat indít el, amelyek el segítik a fan-tomgazdagság novekedését a valóságos társadalmi és korny ezetí gazdagságkárára. A részvénypiaci indexek használata még kevésbé alkalmas, mertezek haj|amo s ak kózve tle nii l a ré szvénybuboréko t mé rn i.

54 Ez a program átalakírott és kibovítettváltozata David Korten: ,,Beyond Bailouts:Let's Put Life Ahead of Money" c. cikkében leírtnak, YES! 2009. tele, 12-16. o; és

Korten: ,,After the Meltdown" (lásd 4. fejeze),

I43

A 12 pontos írj gazdasági program

1. A gazdasági tevékenység célja a fantomgazdagság el állídsa helyett

a valódi jólét eloállítása legyen.

7. Szerczzuk vissza a pénzvílág meg nem érdemelt profitját, és y ze -

si.ink be olyan dí.iakat és biintetéseket, amelyek megsztintetik a

pénzvilág lopásain ak és hazárdj átékán ak jovedelmezoségét.

3, A piaci árakat a teljes koltség alapján kell képezni.

4. A gazdasági társaságok mtikodési engedélyét feltil kell bírálni.

5. A nemzeti gazdaság fiiggetlenségét helyre kell állítani.

6. A helyi kozosségeket rijra kell szerve zniugy,hogy alapvet sziikség-

leteikben onfenntartók le5yenek.

7. Olyan irányelveket kell kialakítani, amelyek a helyi rulajdonu, lTl-

beri léptéktí vállalkozások számfuajelentós el nyoket biztosítanak.

8. A dolgozói kivásárlást lehet vé kelltenni, és pénziigyileg támogatni

kell, hogy a tulajdonviszonycrkat demokratizáljuk.

9, Olyan adózási és jóvedelmi vezérelveket kell alkalmaznunk, amelyek

lehetóvé teszik a gazdagság és a jovedelmek igazságos elosztását.

l0. Feltil kell vizsgálni a szellemi tulajdonjogokat, hogy lehetóvé tegyiika szabad hazzáférést az információhoz és a technológiához.

11. A pénziigyi szolgáltatásokat rigy kell átalakítani, hogy azaka helyi

piacgazdaság érdekeit szolgálj ák.

LZ. Apénzkibocsátás felelosségét a szovetségi kormányra kell átru-

házni.

El kell kezdeniink azt a munkát, hogy a pénzigyi mutatókat a valódi

jólét mutatóival helyettesítsi,ik. A társadalom legsériilékenyebb tagjai a

gyermekek. Ha ismerjiik a gyermekhalandósági arányt, a gyermekkori

alultápláltsági arányt, a fr,atalkori btinozés mutatóit, a házasságon kíviiliterhességekarányszámát, akkor máris meglehetosen tiszta képet kapunk a

társadalom egészségér l. A természeti rendszereket illetoen a biodiverzitás

és aveszélyeztetett hal-, madár- és békaállomány mérete kiválóan mutatja a

természet egészségi állapotát. Képzeljiik csak el, hogyan váItoznának meg

országos gazdasági prioritásaink, ha ilyen mutatókat használnánk a gaz-

144

dasági teljesítmény mérésére! Emlékeztekarra, hogy a9. fejezetben ezeket

a nem pénziigyi mutatókat kissé részletesebben leírtam.Sok kozgazdász azzal utasítja el az ilyen javaslatokat, hogy a GDP

novelése aváIasz az osszes ilyen mutató javítására. A tények azonban nemtámasztják alá ezt a nézetiiket. A GDP csokkentésére van sziikségi,ink.Ehhez eloszor is a társadalmi és kórnyezeti mutatókat kell elotérbe helyezni.

A bokken az,hogy a GDP csokkentése csak a 12. progfamponttalegyi,itt valósítható meg, tehát azzal a feltétellel, hogy a pénzkibocsátásfelelosségét egyediil a szovetségi kormányra kell ráruházni. Amint azt a

7. fejezetben megmagyaráztam, jelenleg a pénzt a magánbankok teremtikmeg, amikor kolcsont adnak, s azért kell a gazdaságnak állandóan és

megfelelo arányban novekednie, hogy j kolcsonciket generáljon akamatokfcdezésére. Másként a hitelrendszer osszeomlik, és vele a teljes gazdaságis. Ez az aDamoklész kardja, amelyet a bankok valamennyiiink fele feletttartanak. ,,Noveld a profitunkat, vagy meghalsz!" Ennek viszont nemfeltétleniil kell így lennie, amit majd a kóvetkezó fejezetben magyarázokel. Most csak elorebocsátom, hogy az L és a 12. programpont szorosanosszefiigg.

Mindenesetre tudnunk kell, milyen fontos a gazdasáti teljesítménymérésére szolgáló mutatók kíváIasztása: figyelmiinket a fontos, valódijólétet méro mutatókra kell osszpontosítanunk, és részt kell venniinkaz ilyenek meghatározásában a saját lakóhelyiinkon - ahogyan azt az

emberek az Egyestilt Államok és Kanada tobb száz rcIepiilésén már megis tették.55

2, Szerezz k uissza a pénzuilág vneg nevn érdernelt proftját, és ue-

zessiink be olyan díjakat és b ntetéseket, amefuek rnegsz ntetik ap é n zu i lág l op ás ain a k é s b az ár dj á té kána k j ii a e d e lrn e z s égé t !

Ezt ,,a pénzvilág kirekesztése" programpontnak is nevezhetnénk. Nemdolga a kormánynak, hogy apénzvilár magánintézeteit megóvja, amelyek

55 A kanadai IISD inrézet iizemeltet egy online javaslatok gytijteményét a hup:l/www.iisd.orglmeasure/compendium/ webhelyen. Lásd még: Carolyn Strange és JasonVenetoulis: The Cortlrrtunit! Indicators Handbook: Measuring Progress toward Healtb1and Sustainable Comrnunities,2. kiadás (San Francisco, Redefining Progress, 2006).

I45

oly sokba keriilnek nekiink, és oly rosszul szolgálnak benniinket. Mivela pénzvl!ág b nszovetkezetként viselkedik, a kormánynak is ugy kell ke-

zelnie, mint egy btínsz<ivetkezetet. A btinosoket bíróság elé kell állítani, a

csupán hibásakat pedig arra kell kotelezni, hogy tegyék tisztába iigyeiket,

vagy szedjék a sátorfájukat.Mindig felháborodom, amint a tévében a riporterek a t zsdei hírek-

ben a kovetkezoket mondják: ,,Ma a befektet ick ezt meg azt csinálták".

A valódi befektet k a vállalkozások Iétrehozásába és novelésébe fektetik

a pénztiket és vállalkozói energiájukat. Azok az emberek, akik papírdara-

bokat adnak-vesznek abban a reményben, hogy majd meg nem érdemelt

nyereségre tesznek szert az árak mozgása kovetkeztében, sPekulációban

vesznek részt,amelyet másképpe nhazárdjátéknak nevezi,ink, és azok, akik

a fogadásokat tartják és a nyereményeket szétosztják, bukmékerek. Az is

segít megktilonboztetni a valódi vagyont teremtó, valódi befektetoket a

fantomgazdagságot pénziigyi játékokkal kreáló spekulánsoktól, ha egy-

szertíen nevi.ikon nevezziik a dolgokat.

Az is baj apénzvilág kaszinójával, hogy játékosai gyakran mások p énzét

használják fel fogadásaik során, és elérhetik, hogy avalódi jóI-Létgazdaság

árai zuhanni kezdjenek _ gondoljunk csak a kipukkanó ingatlanbubo-

rékra _, az olaj- és élelmiszerárak viszont hirtelen a magasba szokjenek.

A pénzvilág spekulációi az árakvad forgását okozhatják, nem pedig az

árak stabi\izáIódását, ahogyan azt apénzvilág szoszolóíkinyilatkoztatják.

Azok, akik mindenáron szerencsejátékra vágynak, elégítsék ki magu-

kat egy engedélyezett kaszinóban. Aki viszont a saját helyi piacgazdaságába

akar be fektetni, az tehesse meg. Itt az idqe, hogy visszaszer ezzik a pénzvi-

lágbukmékereitol a megnem érdemelt zsákmányukból mindazt, amit még

tudunk, eddigi társadalomellenes tevékenységi,iket pedig torvénytelenné

vagy gazdaságtalanná tessziik, amivel arra osztonózzikoket, hogy vállal-

janak végre valami tisztességes munkát.Torvényekkel egyenesen meg kell tiltanunk a valóságosan nem birto-

kolt vagyontárgyak eladását, biztosítását, vagy kolcsonho z fedezetként való

felhasználását, és olyan biztosítás ny jtását, amely nem valóságos vagyon_

tárgyravonatkozik. Némi utánjáráss al a szabáIyozás szakértoi biztosan el

tudnának készíteni egy hosszabb listát is, de ennyibol is láthatjuk, mirol

I46

van szó - ezek mind a pénzviláe általánosan használt eljárásai, amelyeksorán jelent s fantomgazdagságkeletkezik, mert eltorzítják a piacokat, és

instabilitást okoznak.Egy olyan kis mértékiipénzigyi tranzakciókra kivetett adó, mint egy

cent minden 4 dolláron, amit pénzeszkozként - például részvényként,kotvényként, ki.il Foldi pénzként vagy szár maztatott értékp apírként - adn akvagy vesznek, nem lenne hatással a valódi befektetok valódi vállalkozásokbavagyvagyontárgyakba fektetett hossz táv beruh ázásaira.A legtobb rovidtávri spekulációt és ktilfloldipénzizletet azonban gátolná, felszámolvaezzela meg nem érdemelt pénzi.igyi profit f(5 forrásait, és évente mintegy 100milliárd dollárnyi koltségvetési bevéte It hozna.s 6

Jelenleg e1y za.vaíos adózási joghézae lehetové teszi a hedgefund-menedzsereknek azt,hogy a milliárd dolláros jutalékukat t kenyereségkéntvallják be, amelyet így mindossz e 75o/o adó terhel. Bármilyen igazságosságimérték és jóérzés azt diktálná, hogy a fantomvagyon el állításában mtiko-do spekulánsok adóztatása elkobzási méreteket ciltson azzala szándékkal,hogy hazárdjátékuk jovedelmez ségét tonkretegyiik. Az ellenzok azzalérvelnek, hogy a hedgefund-menedzserek megadóztatása gátolná a pénztigyiinnovációt. Helyes. Pontosan ez a céI.

A rovid ideig birtokolt vagyonok rends zerint spekulatív cél ak. A rovidtávon elért tokenyereség tobblet-adókulcsa a rendes, megérdemelt jovedelemadókulcsához képest a spekuIácíó tobb formáját ís veszteségessé tenné,stabilizáln á a pénzpiacokat, és megnovelné a beruházási idotávot anélkiil,hogy a valódi befektetoket bi.intetné. A tokenyereség tobbletadójának olyantulajdonra, amelyet kevesebb mint egy órán át birtokolnak, 100%-nak kelllennie. A kevesebb mint egy hétigbirtokolt tulajdon adókulcsa 807o lehetnea más módon nem adóztatott részre; egy hét és fel év kózotti idotartamrapedig 50o/o - r a csokkenhetne.

56 Sarah Anderson és mások: Responding to Main Street: Á Sensible Plan for Reco-uer1 (Washington, Inscitute for Policy Studies, 2008. október L),2. o. htrp://bailout-mainstreet.com/wp/wp-content/uploads/ips_sensible_plan_v2.pdf

I47

3. Á piaci árakat a teljes kiiltség alapján kell képezniA teljes koltségalapű árképzés alapveto piaci elv. Ahhoz,hogy a píac azeroforrások felhasználását hatékonyan szabály ozza, a jav ak és szolgált atá-

sok árának tartalmazniuk kell az ei állításhoz és ahasználathoz sziikséges

valamennyi koltséget, beleértve az olyanktilso tényezóket, mint a dolgozó,a fogyasztó, a család, a kozosség és a kornyezet egészsége - amit akózgaz-dászok és a konyvelok rends zerínt elhanyagolnak. Mivel apénzvilág hisz apiac hatékonyságában, ezért el is kell várni, hogy a piaci torvények szerintmtíkódjék, és ezek szerint veszteségessé fog válni.

A nyilvánvaló kiindulási pont a gazdasági társaságok boldogulásánakkiktiszabolése. Az ilyen társaságok ma tobbféle kozvetlen kozosségi támo-gatást élveznek az eróforrások kimerítésének megengedésétol a támogatottlegeltetési koltségek ig, az exporttámo gatástól az adókedvezmények íg. Eze-ket a kedvezményeket egyetlen kategóriába sorolva, fel kell számolni.

I996-ban Ralph Estes konyvelési professzor jegyzéket állított osszeazokróI a korábbi kutatások által dokumentálr koltségekrol, amelyeketa gazdasági társaságok nem térítenek meg. Ebben azok a koltségek sze-

repeltek, amelyeket a nagyvállalatok évente a kozosségre hárítanak át,és ez a jegyzék nem tartalmazza az elobb említett direkt támogatásokatés adóengedményekeL Az Egyesi.ilt Államokban e koltségek osszege évi2,6 billió dollárt tesz ki, 1994. évi dollárban szám olva.'7 Ez durván az1994. évi bevallott társasági nyereség (SaO milliárd dollár) otszorose, és

az Egyesi.ilt Államok 1994. évi GDP-jének 34 százaléka, ami kls hilán 7billió dollár volt.

A dokumentált áthárított koltségek tobbsége a valós jólétet terheloveszteségvolt, beleértve a munkások baleseteit, a term fc)ld, a levegó és avizszennyezését mérgezo anyagokkal, és azeróforrásokvisszafordíchatatlan ki-merítését. Ezeka kutatási eredmények széles kortí piactorzulást mutatnak,és ékesen bizonyitják a nagyvállalatok hatékonys ágáraés kozhaszn ságára

vonatkozó kij elentések hazugságát.

57 Ralph Esces: Tlranny of the Bottom Line: Wfu Corporations Make Good People DoBad Tllings (San Francisco, Berrett-Koehler, |996),17I-78. o.

|48

A korm ány zat Elszámolt atási H ivatala 20 0 8. augusztusáb an azt jelen-tette , hogy a nagyvállalatoknak az ókets jtó adóteher miatti jajveszékelésemogótt mi a megdobbent igazság: 1998-2005 kózott az Egyesi.ilt Államoknagyvállalatainak kétharma da egyáltalán nem frzetett.jcivedelemadót !

Az adozási joghézagok a direkt támogatások és az átháritott szociális és

kornyezeti koltségek billió dollárjaival egyiitt már igen komoly osszegetjelentenek

Az ezeknek a koltségeknek a visszaszerzésére indított akciók - a hi-vatalos támogatások és adókedvezmények visszavonása, díjak bevezeté-se az áthárított szociális és kornyezeti koltségek kom penzálására, és azadozásí joghézagok és anomáliák felszámolása - arra fogják osztono zni anagyvállalatok tobbségét, hogy vagy radikálisan változtassák meg iizletigyakorlatukat, vagy zárják be a boltot. A teljes koltségen alapuló árképzéstegy hosszabb idoszakon keresztiil kell bevezetni, hogy az áttér éstmegkony-nyítsi.ik. Ez valószíntíleg kiki,isz<iboli a káros cermelés jelentos részét is;ezzel eroforrásokat szabadít fel, és piaci lehetoségeket teremt a helyi piacvállalkozói és vállalk ozásai számára.

4. Á gazdasági társaságok rntjkijdési engedéfuétíel l kell bírálniA magánhaszonért mííkod , profittermel társaság olyan intézmény,amelynek t<irvény adta joga - egyesek szerint kótelessége - valamely sz km agánérdek kizárólagos szolg áIata, tekintet nélktil a szélesebb társad al m iés kornyezeti kovetkezményekre. Ha egy ilyen társaság valódi személylenne, akkor az orvosszakért k szociopatának min sítenék. Egy magán-befektet i csoport csak akkor kaphatna olyan jogokat, hogy gyakorlatilagkorlátlan gazdasági hatalmat halmozhasson ftil egységes vezetés alatt, hajól meghatározottkozosségi célt szolgál, a kozosségi számonkérés szigorrianszab áIy ozott lehetosége mellett.

M inden gazdasági társaság mtíkodési en gedélyeben világosan meg kellhatározni a kozosségi célt, és a társaság teljesítmé.ry.t rendszeresen át kelltekinteni. A mtíkódési engedélyt vissza kell vonni, ha a társaság rendsze-resen megsérti a ccirvényí, yagy másképpen tevékenykedik, minr ahogy a

m kodési engedélye megszabja. Mivel apolitikai jogok az embereket illetikmeg, nem pedig a mesterséges jogi személyeket, a társaságoknak meg kell

I49

tiltani, hogy megpróbálják befolyásolni avá|asztásokat vagy a torvényho-

zást. Az els lépés ebben az irányban az lehetne, hogy meg kell sziintetnia társasági kiadásoknak a lobbitevékenységre, a kozosség ,,oktatásáía", a

jótékonykodásra vagy bármifele politikai szerv ezetíe fordított részének

adómentességét. Ha a társaságok ilyen tevékenységet akarnakvégezni, ámtegyék, de az adozottjovedelmtikb l, ahogyan az eleven emberekt I ezt

megkovetelik. Te megén nem kapunk adókedvezményt azért,hapolitikailobbistákat támogatunk.

5. Á nemzeti gazdaságfilggetlenségét hefure kell állítaniMinden nemzet polgárainak joga és kotelessége, hogy saját gazdasági ero-

forrásaik felhasználását ellenórizzékés irányítsák, továbbá meghatározzáksaját gazdasági és társadalmi prioritásaikat, kereskedelmi fcltételeiket, va-

lamint a sziikségleteiknek és értékrendji,iknek megfelelo szabályokat a kiil-foldi befektetok számára - mindaddig, amíg dontéseik koltségeit maguk

viselik, és nem hárítjákát másokra. A globális pénzpiacok által befolyásolt

távoli tulajdono s ezzel szemben csak a rovid vu pénziigyi szempontokat

és a kízár olagos m agánérdeket veszi fi gyelembe dontései me ghozat alában.

A kozosségek akkor képesek leginkább a saját gazdasági céljaik meg-

határozására és a gazdasági biztonság elérésére, ha alapveto sziikségleteikt lnyomó részéthelyi vállalkozások teremtik elo, amelyek helyi munkaerotfoglalkoztatnak és helyi eroforrásokat használnak fel, kielégítve ezzela helyi

lakosságnak a foglalkoztatás, a termékek és szolgáltatások iránti igényet. Ahelyi tulajdonosoknak a távoliaknál sokkal nagyobb érdekiik fíizódíka kór-

nyezetier források felelosségteljes és fenntartható használat ához, mivel et-

tol a saját hossz távu jólétiik is fugg. Ók tizleti dontéseik során valószíntíleg

sokkal inkább számít ásb a ve szik a kozosség és a kornye zet egészségét, mert

egytitt fognak élni a dontések társadalmi és kornyezeti kóvetkezményeivel.

A kereskedelmi egyezmények jratárgyalásának meg kell fordítania ajelenlegi szabáIyozást, amely a nemzetkozi nagyvállalatoknak biztosítja a

jogot, hogy bármely országban vagy kózosségben birtokoljanak és m kod-

tessenek vállalkozásokat, tobbnyire mindenféle korlátozástól mentesen, és

aprofitjukat tetszés szerint kivigyék onnan. Az j egyezményeknek tekin-

tettel kelllenniiik a gazdasági szuverenitásra mint alapveto kózosségi jogra.

150

Ezeka dolgok nemcsak azéttigen fontosak, hogy számon kérheto legyen

a vállalko"lrok megfelelér. " hilyi érdekeknek, hanem a piac élénksége és

dinamizmusa érdekében is.

A kolcsonos haszon biztosítás áraaflemzetek kozotti kereskedelmi for-

galomnak is kiegyens lyozottnak kell lennie. Egyetlen nemzet sem élhet a

iehetoségeinél j Jba., . .., ároktó1 kapott hitelekb ol, és egyetlen nemzet sem

halmozhat fel hosszu táv igényt egy rnásik nakazeroforrásaira,Ugyanezt

az eivetkell alkalm azni azá*"egÁn beltili kózosségek kapcsolataira is,

Ezhozzátartozik a teljes r"rdr""i egyens lyban tartásához,

6. Á befui k ziisségeket jra kell szeruezni tig1, bog alapuettí sz k,

s égle te i kb en ii nfenn tartó k leglt ene k

Ez a nagyon egészséges piaci elv ioíigazodik a 9. fejezet kóvetkeztetésé-

hez: ahho z, hogy ^J

rgirrrég., átorZisztémák viselkedését utáno zzuk,

visszájárat .tt forditanunk a pénzvi?ág folyamatait, amelyek a gazdasági

globalizációhoz vezettek; agazdaság, tJrék..,ységet.inkább a helyi onfenn-

i"rtó kozosségek rendszeré en kell'gyak rrrtetniink, A helyi onfenntartás

elve eros osztonzést jelent -i.rd.ri.gyes kozosség.szám ára, hogy alkaI-

mazkodjék a saját kornyezeti adottságái^"k -.gf.leló élethez - mikozben

kereskedik a felesleg.kl.l, é, ,r"b"dín kicseréli az információt és a tech-

nológiát _, márpedig sokkal természetesebb életmód az,haa szomszédok

.r.- u..r.nyeznek egymással a gazdasági t lélésért-

A, gazd,asáei 1okalizáció véget fog ietni a modern torténelem átfogó

folyamltán"k,l_elyben "

gy"r^",oíírár, az egyoldal kereskedelem és a

kiilfbldi beruházások révén az egyikcsoport a-s;ajátlehet ségeinél jobban

élt, mikozben egy másik csoport er firrásait erószakkal vagy csalással

kisajátított". Nylhránvalóvá tesziugyanakkor alokaLizáció azt is, amit a

gazáasági gIobalízáció tobbny ir.- ,irrit a szerencsések szeme elol: srilyos

konfliktus fenyeget egyfelol afogyaszrá, é, "

népességnovekedése, másfel l

a természetes eroforrások végessége kózótt,A helyi onfenntartás megteremtése végett,r_"ykrés tesz a kereskedel_

.r,i .gy."áények ujratárgyalásár, is azzal a céllal, hogy kovetkezetesen

csokkentsiik a kereskedelemtól való íiiggést; arra is sziikség lesz,hogy tá-

mogassuk a nemzetek gazdasági sruveÁitásra való torekvését, és hogy a

151

telepi.ilések sokréttí helyi gazdaságot építsenek ki, amely helyi eroforrások-ból elégíti ki a helyi igényeket. A cél a méltányos kereskedelem olyan rend-szerének megteremtése, amelyben az egyes telepi.ilések a kolcsonos haszonérdekében kicserélik a feleslegeiket.

A helyi onfenntartás elsobbsége nem jelenti a határok bezárását, deazoknak a feli.igyeletét igen. Minden telepiilésnek képesnek kell lenniearra, hogy beavatkozzék a határainál más helységekkel lebonyolított cse-rékbe annak biztosítására, hogy ezek megfeleljenek belso életfolyamataiegységének és rendjének.

7. O fu an iráryl e la e ket ke ll kialakítani, amt ly e k a b e ji tu laj don, ern-beri léptékti uállalkozások szárnárajelent s el ryliiket biztosítanak

Itt egy rijabb alapveto piaci elvre hivatkozunk: a monopólium szigor antilos. A pénzvilág leginkább azt szeretné, ha egyáltalán nem vennénk ész-re, hogy egy globális társaság bels gazdaságát a társasági menedzserek és

igazga kkozpontil agrcrvezik meg.

Minél jobban uralnak egy gazdaságot a nemzetkózi nagyvállalatok, azannál kevésbé mtíkodik a piaci torvények szerint. A piac általában akkorhatékonyabb és alkalmazkodóbb, ha sok kisebb cég mtikodik benne, nempedig egyetlen - vagy néhány - nagy, távoli vezet kkel.

Az emberi léptéktí váIlalkozások másik nagy elonye az,hogy elosegítika kólcsonos bizalom és gondoskodás kapcsolatainak kiéptilését. Az ilyenszeíyezetek alkalmasak nemcsak a magas termelékenység és találékonyságelérésére, hanem hozzájárulnak a kozosség társadalmi szcivetének építésé-hez és fenntartásához is, mikozben kielégíto, munkás életet biztosítanaka tagjaiknak.

Az emberi léptéktí v állalkozásokban kevesebb sziikség van a hierarchi-ára és a bi.irokratikus ellenorzésre, és tobb a lehetoség a dontéshozatalbanvaló tényleges részvételre. Az egyéneknek tobb teriik nyílik a kreativitás és

az ujítás gyakorlására, tartós és gondoskodó viszonyok kialakítására a mun-katársaikkal, és arra, hogy a munkahelyre erkolcsi értékeket is bevigyenek.Mindezek a szempontok - a tisztán gazdaságiaktól a teljesen emberiekig

- azt támasztják alá, hogy a gazdaságpolitikának er sen támogatnia kell akis és kózepes cégek szereplését a piacon.

I52

A távtulajdon kiktiszobolése, a tulajdonosi részvétel szélesítése és

az ellenorizhetetlen nagyvállalati hatalom-osszpontosítás felszámolásaegyaránt az uj gazdaságprogramjának fontos része. A progresszív va-gyonadó - adókedvezménnyel kombinálva olyan cégek számára, amelyekvalamilyen szcivetkezeti jellegtí tulajdonosi szerkezeuel és vezetéssel mtí-kódnek - megfelelo osztonzést ad a nagyvállalatok onkéntes fcloszlásáraés részeinek eladására a dolgozók, illetve helyi befektetok számára. Ha a

távoli tulajdonosokat személyileg felelossé tessziik mindazért a kárért, amita részvényeken keresztiil birtokolt társaság okoz, az szinténeros osztonzéslesz a cég szerkezetének megváltoztatására.

A decentr alízácíot és a hatalmi koncentr ácio feIszámolását elosegíthet-jiik a nagyvállalati hatalom felbont ásárairányuló trosztellenes torvényekmegszigorításával és kóvetkezetes alkalmazásával. Ennek végrehajtása soránannak a belátásnak kell vezérelnie benntinket, hogy bármilyen felvásárlás és

cjsszeolvadás a verseny csokkentéséhez és a koncentráció noveléséh ezyezet,és így ellentétes mind a piac elveivel, mind a kózérdekkel. Ha valaki mégisosszeolvadási vagy felvásárlási ;'avaslatt aI áI elo, akkor az ellentétes állításbizo ny ítás a h at ványozott an nehezed ik a v áIIár a.

A kozosségi fizikai infrastrukt ra leromlása lehetoséget teremt arra,hogy rij modell alaplán építsiik ujjá, és ez vonatkozik ipari kapacitásunkmegfogyatkozására is. Bizonyos értelemben jra kell iparosítanunk azországot, de a zold technológia, a tartósság, a zárt gyártási ciklusok és zérókárosanyag kibocsátás gyártási folyamatok tíj modellje aIaplán.

Ahol ez lehetséges, ott kisebb cégek társulhatnak olyan helyi tulajdo-nri, kis és kozepes, rugalmasan egyiittmtíkódo gyártó hálózatokká, mintpéldául Észak-Ol aszországhíres termékgy ártó háIózatai. A Mondragónszovetkezet a spanyol Baszkfoldon ugyancsak az erós helyi tulajdon pél-dás modellje. A helyi viszonteladó egységek olyan, a tagok által birtokoltvásárló és eladó szovetkezetekké szervezódhetnek, mint az Ace Hardvarevagy a True Value.

I53

8. A dolgozói kiuásárlást lebet aé kell tenni, és pénz gjlileg tárnogatnik e l l, h og1l a tu l aj d o na i s z o n1 o k at de rn o kratizá lj u k

A torténelem egyik nagy tanulsága az,hogy akié a tulajdon, azé ahatalomis. A tulajdon ereje mégalfuszólagos demokráciákban is kónnyedén feliilírjaa titkos szavazásét, és gyakran meghatározo szerepet játszik a kulturálisértékek formálásában. A demokrácia akkor a legerosebb, ha az emberek

birtokolják azt a lakást vagy házat, amelyben laknak, és ha kozvetlentulajdonrésziik van azokban a vagyontárgyakban, amelyektol a megélhe-

tésiik f"gg. Ha a dolgozók egyben tulajdonosok is, akkor a dolgozók és a

tulajdonosok ellentéte elttinik. Ha a jovedelem és a tulajdon igazságosan

oszlik meg, akkor a piac az eróforrásokat hatékonyan irányítja, és a tobbség

sziikségleteit elégíti ki a kevesekéi helyett.Az a szóvetségi segély, amelyból a pénzviláe a kisebb versenytársakat

felvásárolja, sokkal jobban hasznosult volna, ha azt tették volna belole

lehetové, hogy helyi dolgozók és telepiilések kivásárolhassák a nagyválla-

latoknak az adott helységben lévo részét.A kózérdek megkóveteli, hogy ha

egy nagyvállalat egy helyi részlegét bezárnívagy eladni kívánja, azt el bb

ajánlja fel a dolgozóknak ya1y az érintett telepiilés egyéb érdeklodoinekmegvásárlásra, éspedig kedvezményes feltételekkel.

A bankcsod-szabályokat hasonlóképpen kellene felépíteni, biztosítva a

dolgozók és telepiilések kedvezményes tulajdonszerzési lehetoségét a csod-

be jutott társaságnak a fclszámolási eljárás utáni maradék tulajdonaira. Eh-hez hasonlóan, ha egy társaságot a trosztellenes torvények miatt arra kó-

teleznek, hogy tevékenységét részben megszi,intesse, akkor a dolgozóinak,az adott telepiilésnek, vagy mindkettonek legyen elsobbsége az eladandó

részlegek megvásárlásában.

A vállalatok nyug díjalapjainak szab á Iy ozása me gengedhetné ezek

felhasználását arra, hogy az alkalmazottak a cég tulajdonaira vonatkozóelLenórz szavazatí j ogot vásárolj anak. A kormányzati feliigyeletnek kellbiztosítania, hogy a dolgozók és a telepiilések a kivásárlásaikkal valódiellenorzési jogot szeíezzenek - ellentétben sok munkavállalói részvénytu-

lajdonosi programmal (ESOP), amelyek az ellenorzés és irányítás jogát a

vezetésre ruházzákát.

I54

9. Olyan adózási és jiiuedelrni uezérelaeket kell alkalntaznunk,arne|lek lehet ué teszik a gazdagság és a jiiuedelmek igazságoselosztását

Amint azt a8. fejezetben láttuk, egy igazságos társadalom valószíntíIeg na-

gyobb egészségnek és boldogságnak orvend, még alacsonyabb általános jo-vedelmi szinten is. Bár ezt ritkán elemzik, azígazságosság alapkovetelményahhoz, hogy a piac az eróforrásokat társadalmilag hatékonyan használja fel.Az amerikai ideál egy olyan eros kozéposztályraéptil társadalom, amelymind agazdagság, mind a nyomor szélsoségeitol mentes.

A piac szószóIoílelkesen beszélnek a piacnak arról a képességérol, hogymeghatár ozza aprioritásokat a fogyasztók valódi preferenci ái alaplán,és ígydemokratikusan és társadalmilag hatékonyan szabáIyozza az eróforrásokat.

Ez éppen igaz is lenne, haagazdasági hatalom megoszlása egyenletes lenne.Ám egy olyan világban, amelyben kortilbeltil egymilliárd ember napi egydollárnál kevesebb jovedelembol ktiszk dik a t lélésért, mikozben apénz-iigyi menedzserek napi tobb mint egymillió dollárt keresnek, azt áIlítani,hogy a piacok demokratikusan és társadalmilag hatékonyan osztják el azer forrásokat, egyszertíen vérlázító.

Az igazságoss ág nem j elenti azt, ho gy le gyen m i nden ki nek ugyan akko -

ra jovedelme. Azt viszont igen, hogy fontos mindenki számárabiztosítaniaz emberi méltósághoz sztikséges megélhetés eszkozeit, és elkeri.ilni mindagazdagság, mind a nyomor széls ségeit. Eszerint a jovedelempolitikánakmindenki számára biztosítania kell az egészséges és méltóságteljes életalapvet feltételeit, és azt,hogy ezeken ttlJagazdasági jutalom igazságosan

legyen elosztva: annak arányában, ahogyan az egyes emberek a társadalomvalódi jó|é hezhozzájárulnak. Ezt az elvet figyelembe véve, például a me-z gazdasági munkások, aházfeliigyelok, óvónok, általános iskolai tanárok,koÁázígondozók, és sokan mások nagyobb jóvedelemmel rendelkeznének,mint a befektetési menedzserek, mert a társadalom valódi gazdagságáhozmindnyáj an nagyobb mértékben j árulnak hozzá.

A jovedelemadót addig a jovedelemszintig, amely biztosítja az alapvetoigényeket kényelmes és kielégíto, megbízható módon, el kell torolni, hason-lóképpen meg kell sziintetni az a|apvet élelmiszerekre, ruházatra, hajlék-

ra, egészségre, személyes higiéniára, oktatásra, szorakozásra és rekreációra

I55

kivetett forgalmi adót. Sziikségvan azonban élesen emelkedo adóztatásra

a garantált minimum feletti jovedelem részre - amely a legmagasabbaknálakár 9Oo/o-ig is emelkedhet. Az egymillió dollárnál tobbet éro ingatlanok-

ra kivetett 50%-os adón tul az orokség vagy az ajándék ugyan gy adózta-

tandó, mint az egyéb személyes jovedelem, a családi farmokra és iizletekrevonatkozó kivételek mellett. Ez egyszertíen helyreáIlítaná azokat a prog-resszív adókulcsokat, melyeknek oly nagy szerepiik voht az amerikai kazép-osztáIy 1étrehozásában.

Tekintélyes luxusadót kell kivetni azokra a lényegtelen fogyasztásicikkekre, amelyek társadalmilag ártalmasak vagy terhelik, rombolják a

kornyezetet: ilyenek például a magánrepi.ilogépek és óceánjáró jachtok.A személyes jótékonysági adományoknak, beleértve a családsegíto alapokat

is, teljesen adómentesnek kell lenniiik, ez a tobbletjovedelemmel rendel-

kezok számáraosztonzést jelent egy eros, fiiggetlen szektor létrehozására,mintegy azáIIamiés a társasági hatalom ellens lyozására.Az ilyen eszkózoktovábbvisznek benniinket egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalomfelé, mikozben osztonzik a társadalmilag hasznos munkát.

Teljesen ésszerti, hogy azok,akik tobb felelosséget viselnek, megfelelo-

en tobb anyagi elismerésben is részesiiljenek, de azolyan arányok, mint az

elnok-vezé rigazgato és a legalacsonyabb fizetéstí dolgozók fizetése kózti ezer

az egyhez- ami az Egyesiilt Államok nagyvállalatainál gyakori! - teljesen

indokolatlan. Olyan politikát kell alkalmazni, amely ezt az arányt 15:1

alatt tartja. Ha egy gazdaságitársaságban vagy hasonló helyen a legjobban

frzetó munkakor ellátása annyira nehéz vagy undorító, hogy a megfelelo

képzettségtí jelentkezok csak erkolcstelen fizetési csomaggal bírhatók rá a

betoltésére, akkor talán inkább a társaságot kell felosztani kisebb, kony-

nyebben menedzselheto részekre.

t0. FeIiiI kell uizsgálni a szellemi tulajdonjogokat, bogjl lehet ué te-

gliik a szabad hozzáferést az információboz és a tecbnológiáhozA piac elmélete azt is áIIítja, hogy a piac hatékony eroforrás-elosztásáhoza vev knek és az eladóknak teljes kor információval kell rendelkezniiik,és a vállalkozóknak szabad hozzáférést kell biztosítani a meglévo tech-

nológiákh oz - azaz nem léte zhetnek kereskedelmi titkok. Ktilonosen

I56

mostanában, amikor az j gazdaságra való áttérés miatt a gyors innovációés alkalmazkodás kulcskérdés, elengedhetetleniil fontos társadalmi érdeka lényege s információ és a hasznos te chnológia megosz tása. Azinformációaz egylk olyan eroforrás, amely nem kopik el, és a valóságos értéke annálnagyobb, minél szélesebb korben használják.

A tanulási és jítási vágy azélet szerves része. Űgy Z0-3O évvel ezel ttiga tudománylegnagyobb része mogótt motivációként a tanulási, felfedezésivágy és az eredmények megosztásának vágya állt. Az akadémiai elismert-ség és a díjak attól fiiggtek, hogy a kutatók milyen j tudást tettek kózzémások használatára, és nem a tudásnak a szabadalmak segítségével valómonopolizáIásfuóI.Az a gondolat, hogy a sziikséges innováció csak abbana mértékben jelenik meg, amilyen mértékben jelent s pénzzelmotiválják,a beteges viselkedést tette társadalmi normává.

A cél nem a szellemi tulajdonjogok teljes megsziintetése, hanemazoknak sztíkítése, rovidebb idoszakra korlátozása és a szabad felhasználáselosegítése.

A program 1l. és 12. pontját - a pénzi.igyi szolgáltatásokat - a kovet-kez fejezetben tárgyalom.

Mindegyik javaslatom fejtetore álIítja a jelenlegi politikai keretet. Ez nemmeglep . A jelenlegi játékszabályokat a pénzvllág lobbistá i hozták a pénzvi-lág érdekeinek megfelel en. A kovetke zmény agazdasági hatalom eroteljeskoncentrácíoja, a fantomgazdagságtermelése és a terjedo társadalmi és

kornyezeti pusztulás lett.Korunk kovetelmény.- a7, hogy visszafogjuk és lecsokkentsiik a gaz-

daságot, és jratervezzik a valódi eroforrások elosztását valamennyiiinkhossz távu jolétének biztosítás ára. A régí szabályok nem teszik lehet vé,hogy azt tegyi,ik, amit kell. Ha viszont a demokrácía egyáltalán jelent va-lamit, akkor megvan a j ogunk ahhoz,hogy politikusaink megváltoztassákazokat aszabáIyokat, amelyek nem szolgálnak benni.inket - és számunkramegfelelo p énzintézményeket hozzanak létre.

157

12.Fqnznr

A vlróo l 1 ól--tÉr GAzDAsÁcÁN^q.r pÉNzücyrszorcÁrrlrÁslr

,,Senki sem szolgílbat két rnak,, mert uag! az egltiket glliil li, és a másikatszereti, uagJ/ az egtikbez ragaszkodik, és a rnásikat rnegueti: nern szolgálhattokIstennek és a rnarnrnonnak.'s8

fiézus hegyi beszéde - Máté 6,24.)

Elnéztiink a folyam felso folyásának kányába,és láttuk, hogy apénz-iigyi rendszeí az a btín<is, amely (gazdasági) gyermekeinket gyorsabbanfojtjavízbe, mint ahogy azokat a billió dolláros segélyek és agazdaságélén-kít csomagok kimenteni képesek. Még tobb pénzt cinteni a pénzvílágbaolyan, mintha egy feneketlen vodrot próbálnánk teletolteni.

Gyors emlékezteto: adva van egy morálisan tonkrement pénziigyirendszer, amely csak saját magának felelos, elszakadt a valóságtól, és ame-lyet gyerekesen ónz kapzsiság, valamint a vagyon és a pénz fogalmánakfelreértelmezése hajt el re . Ez a pénzrendszer elótérbe tolja azokat, akikfantomvagyont teremtenek olyanok számára, akiknek aíta a legkevésbévan sztikségiik, illetve a legkevésbé érdemlik meg - azoknak a terhére,akiknek valóságos sziikségleteik vannak, és hasznos munkát végeznek.Eddig megvolnánk? Vegyiink egy mély lélegzetet!

Nektink erkolcsos, a nagykózonség által ellen rízhetópénziigyi rend-szerre van sziikségiink, melynek hajtóereje a valódi jólétet megteremtokszolgálata iránti elkotelezettség. Ezért siirg sen abba kell hagynunk a

s lyosan gondatlan, a gyors meggazdagodást céIzó spekulációban érdekelt

58 ANeu Oxford Dictionar1 ofEnglish defrníciójaaMarnmon szóra: ,,gazdagság,amely_re gonosz befolyásolóként vagy az imádat és rajongás hamis tárgyaként hivatkoznak".(Oxford, O. University Press, ZOOZ, CD-ROM kiadás: SelectSoft Publishing).

I59

mai kalózok finansz írozását,mert az gazdasági instabilitáshoz, a valós ero-

források torz eloszt ásáhozyezet,és mindezért cserébe semmit sem teremt.

Vegyiink rijabb mély lélegzetet!

Ez az fufogo kép, és a gyógymód világos . Alétezó rendszernek rossz a

felépítése, és javíthatatlanul romlott. Mivelpedigjavíthatatlan,legjobb, ha

rad ikál isan tij rendszer kialak ításár a fordítj uk a fi gyelmi,in ket.

Az adósság, akamat és a fantomgazdagság létrehozásátserkent<í nyomás cstikkentése

Egy kissé furcsának ttínhet, hogy gazdaságiosszeomlást tapasztalunk egy

szimpla hitelválság miatt, mert nem tudunk kólcsont felvenni, amikor a

világ nemcsak adóssággal, hanem pénzzel is tele van. A Business 7eek

ZO05.j lius II-i számának címlapján szereplo cikk címe azt kiáltotta: ,r lsok a pénz",és a cikk a megtakarítások b ségérol szólt. A lap 2008. j nius

1l-i számának európai kiadása megismételte a felkiáltást: ,r l sok a pénz,

az ínfláció globális".A pénztigyi válságról szóló legtobb értekezés a részletekre figyel, és

elhanyagolja a telje s kép elemzését. A probléma kettos. Eloszor is a gazda-

sági rends zer uszlka pénzben, csakhogy az rossz helyeken van. Másodszor,

gyakorlatilag a rendszerben lévo minden dollár kolcsonvett, mivel a bankra

támaszkodunk, hogy a pénziinket az hozza létre, majd kolcsonadással

valódivá tegye. Ha nincs adósság, nincs pénz sem.

Ahogyan a keresetek az infl,áciohoz képest csokkennek, a népesség

alsó90o/o-a mindinkább fiigg vé válik a felso l\o/o-tóIfelvett kólcsonoktol,

hogy élelmet tehessen az asztalár". Á- amikor a kevésbé szerencsések nem

tudjákvis szafizetníkólcsoneiket,agazdagemberek leállítják a kolcsonzést.

A legtobb kolcsont továbbra is fizetik, de mivel a hibaarány novekszik, és

a származtatott értékpapírok oriilt rendszere nem teszi lehetové, hogy a jó

kolcsonoket és a felelos kolcsonvevoket ktilonválasszák a rossz kolcsonoktol

és a bedolésektol, a bankok nem mernek kólcsonozni senkinek. Amint a

jó kolcsonoket vissz aizetik, apénzáIlomány csokken, mert j kolcsonoket

nem bocsátanak ki.

160

A valódi javak és szolgáltatások iránti igény csokken, mert az embe-

reknek ezekre már nem marad pénziik. A cégek elbocsátják a dolgozókat,akik emiatt nem lesznek képesek visszafizetni a kolcsoneiket, sem élelmet

tenni az asztalra. A probléma pénzhiánynak ttínik, holott apénzrendszer-

ben meglévo osszes pénz sokkal tobb, mint amennyi elég lenne a valódijavak cseréjének lebonyolításához egy racionálisan mtíkodo, valódi jóléti

gazdaságban.

Mindez egy olyan rendszer mtíkodésére vezetheto vissza, amelyben

a pénz eleve adósságként keletkezik, és az áIlando gazdasági novekedést

azzal az egyeden céllal koveteli, hogy rij adósság-igényeket támasszon, majd

ezeknek segítségével eloállíthassa azt apénzt,amelybol vissza lehet frzetniame glévo kolcsonok kamatait ; ennek a folyama tnak az állandóan szélesedo

spirálja pedig valami sosem volt világb ayezet, magasan a felhok folé.

Egy gondolatkísérlet

Tegytik meg a kov etkezó egyszerti gondolatkísérle tet: képzeljiink eI egy gaz-

daságot, amelynek stabil apénzellátása, nem nóvekszik, de nem is csokken.

A pénz agazdasági rendszerben forog, állandóan és megbízhatóan, amintaz emberek a megfelelo termelési és cserefolyamatokban részt vesznek,

olyan termékek és szolgáltatások eloállításával, amelyek megfelelok a saját

sziikségleteik kielégítésére.

Minden munkahely megélhetést biztosító keresetet ny jt, mikozbena legalacsonyabban és a legjobban fizetett keresetek kozt is csak mérsékelt

ktilonbség van, és a legtobb komoly beruházást megtakarításból fizetik.Így nincs sziikség felhasználói hitelre, kivéve az olyannagyobb beruházá-sokat, mint az otthon va1y az autó, amelyek esetében a vásárlást megel z

megtakarítás nem lenne reális.

Bizonyos emberek gy dontenek, hogy kevesebbet fogyasztanak,mint amennyit a keresetiik megengedne. Ók tehát a megtakarításukategy takarékszámlára teszik, ami a megtakarításigazolásának felel meg, és

amit a helyi kolcsonos megtakarítási és kolcsonzo egyesiilet keze|. Hogya pénziiket legalább egy megh atáíozott minimális ideig a számlán h"gy-

I61.

ják, a betétesek viszonzásképpen kapnak valamilyen mérsékelt kamatot,mondjuk ugy Z-3o/o-ot.

Az egyesiilet a takarékszámlákon lévo pénzt kikolcsonzi azoknak a

helyi lakosoknak, akik házat akarnak venni, vagy befektetni szeretnénekvalamilyen helyi váIlaIkozásba. Az egyesi,ilet akólcsont 5-6o/o-oskamattalterheli. Ez a kamat az adminisztratív koltségeket fedezí,valamint biztosí-tékot ny jt a rossz adósságok okozta veszteségek ellen. Mivel az egyesiilettagjaia helyi megtakarítók és kólcsonvev k, és a tagsági viszony szovetkezetijellegtí, a keletkezo tobblet az évvégén osztalékként szétoszthato, ami aztjelenti, hogy apénzfolytatjakorforgását akózosségben, beleértve ajovobelikamatok fizetéséhez szi.ikséges pénzt is.

A kormány adók formájában pénzt szed be a kozosségt l, amelyetaztán arra fordít, hogy biztosítsa a kózosségi infrastrukt rát és azokat a

szolgáltatásokat, melyeknek sziiksé ge ssé gét demokratikus an határ oztákel. Ha sziikség van a forgalomban lévo pénzmennyiség novelésére vagycsokkentésére, a kormány egyszertien az igényhez igazítja az adókat és a

kozosségi kiadásokat uj pénz kibocsátásával vagy pénzbevonással.Ebben a rendszerben hosszabb távon mindenki részt vesz mind meg-

takarítóként, mind kolcsonvevoként, méghozzá kozel egyformán a kétszerepben, ekképpen mérsékelve azt a tendenciát, hogy a pénz és a valódivagyon a kolcsonadók kezében osszpontosuljon. Az ideiglenes egyens ly-hiányok adópolitikával korrigálhatók. A teljes pénzmennyiség állandóságaés a kamatok folyamatos visszaforgatása megsztint eti a gazdasági ciklusokatés az inf ációs kényszert. Az adósságok mérsékeltek, és a valódi sziikség-letek kielégítésére szolgáló valódi javak vásárlásához kotodnek. A maivalóságunkkal szemben ez valamilyen képzeletbeli mesevilágnak ttínhet,de valójában ez pusztán a valódi jóléti gazdaságban mtíkódó egészséges

pénziigyi szolgáltatások terve.Ebben a rendszerben a kormány szi.ikség szerint bovítheti vagy szii-

kítheti a pénzellátmányt néhány egyszerti konyvelési mtívelettel, hogyósztónózze vagy csokkentse a fogyasztást annak kockázata nélki.il, hogy a

pénztigyi rendszer - és ezákal a gazdaság is - osszeomlana. Ha a kozosséggy dont, hogy afogyasztás és a természeti kornyezet egyens lyának meg-

teremtése érdekében csokkenteni kell a gazdaság méretét, a kormánynak

I62

egyszertíen mérsékelnie kell a kiadásai t az adóbevételekhez képest, éspedigaz elobb említett, pénzt teremto kónyvelési mtíveletek megfordításával.

Ez aleírás ugyan nagyon leegyszertísítve mutatja be, hogy a valódijóIét gazdaságának pénziigyi szolgáltatásai hogyan mtí kodhetnek, de se gítmegérteni,hogy merre akarunk menni. A szerkezeti kérdésektol eltekintveez a modell elfogadja mind az emberek tudatában meglévo ki.ilonbséget a

fantomvagyon és avalódivagyon kózott, mind a radikális elkotelezettségetaz igazságosság és a kozosség jóléte iránt. A modell a pénzvílág eltávolí-tását is tartaImazza. Mivel a pénz vagy a pénzíntézetek elttintetését nemfeltételezi, ezért céljaink eléréséhez a mostani pénzvilágot a pénznek és a

pénzintézeteknek r.gy uj, a valódi jolét gazdaságához igazodo rendszerévelkell helyettesíteniink.

A pénziigyi szolgáltatások programja

Elérkeztii nk az elózó fejezetben vázo\t uj gazdaság 1 2 pontos programjánakutolsó két pontjához, apénziigyi szolgáltatások megfelel jrate rvezéséheza helyi píacgazdaság szolgáIatára, illetve a pénzkibocsátás felelosségének aszovetségi kormányra való átruházásához. Mint az elsó 10 pont esetében, a

szándékom itt is az irány és a keret vázolása,nem pontos tervek bemutatása.

11. Á pénz gyi szolgiltatásokat g7 kell átalakítani, hog1 azok ab e lyi piacgazdaság érde keit szo lg/ílj ák

Nem is oly rég még a fiiggetlen, helyi tulajdon bankok képezték azEgye-si.ilt Államok bankrendszerének alaplát, melyek fcladatuknak érezték ahelyi váI|alkozások pénztigyi sziikségleteinek kielégítését. Ezek a bankoka kozosségi igényeket szolgálták, az elobbi gondolatkísérletben szereplobankokhoz hasonlóan.

Késobb, amint a bankok cisszeolvad ását gátló szabályok lazultak, a helyibankok regionális bankokká egyesi,iltek, majd ezeket felvásárolták a \Mall

Street bankjai. A teljes bankrendszer elfordult a helyi vállaIkozásoktól, ehe-

lyett a pénzvilágérdekeit kezdte szolgálni, és avalódi vagyon helyett afan-tomvagyon megteremtésére osszpontosított. A valódi jolét gazdaságánakvisszaállítása érdekében meg kell fordítanunk ezt a folyamatot.

I63

A lehetoséget a pénzvilág osszeomlása adja. Annyit kell csak tenniink,hogy a pénzvíIágnak adott segélybol egyetlen mentési akció keretében ahasznos részeket visszakoveteljiik és jrahasznosítsuk.

Tlle Web of Debt (,,L, adósság hálója") szerzóje, Ellen Brown arramutat rá, hogy a kormánynak tobb lehetosége is van egy tonkrement bankkezelésére, és ezek egyike arészvényeinek felvásárlása és a tulajdon átvétele.59

A pénzvilág 2008-as kisegítésének korai szakaszában a Pénziigyminiszté-rium Henry Paulson vezetése alatt vásárolt ugyan a bajba jutott bankokrészvényeibol, de azonnal ki is jelentette, hogy nem kíván beavatkozni a

menedzsment dolgába.A menedzsment dolgába pedig nemcsak beavatkozni kell, hanem át

kellene venni az irányitást is a bankban, elzavarni a menedzsmentet, radi-kális átalakításba és felbontásba kezdeni, és eladni a bankfiókokat a helyibefektetoknek, hogy fiiggetlen helyi bankként mtíkodtessék azokat. Egymásik lehetoség az,hogy a bankot át kell alakítani a tagok tulajdonábanlév kolcsonos takarék- és hitel-egyesiiletté, amelyet szovetkezeti alaponirányítanak.

Mindkét fajtaátalakítás után a pénzintézet szigor szovetségi és helyiellenorzés alatt mtíkódhet rigy, ahogyan azt a klasszikus tankonyvek leír-ják, vállalva a kozvetít szerep et egyrészrol a mérsékelt kamatokat remélmegtakarító helyi lakosok, másrészrol a kolcsont felvev , ugyancsak helyiemberek kózott, akik házat szeretnének venni vagy itteni iizletet akarnakfinanszírozni. Abankok egyesítését megkellene tiltani, ahogyan azt vala-mikor az egységes banktorvények is kimondták.

I2. A pénzkibocsátásfelel sségét a sziiaetségi korrnánllra kellátruházni

Apénz létrehozásának nem az az egyetIen lehetséges módja, hogy a bankkamatrakolcsont ad. A jelenlegi adóss ág-pénzrendszerkritikusai már rég-

59 Ellen Hodgson Brown: Tíle Web of Debt: Tíle Sbocking Truth about Our MoneltSystern and How We Can Break Free (Baton Rouge, Third Millennium Press, 2008); és

'A Radical Plan for Funding a New Deal", YES! online 2008. december, http://www.yesmagazine.org/article. asp ?id=3 162.

I64

óta egy olyan másik rendszer bevezetését si.irgetik, amelyben a kormánynem adósságként hozzalétre a pénzt.Egy korm ányzatiintézménynek kel-lene a pénzt kibocsátania ugyan gy, ahogyan azt ma a magánbankok te-szik, egyetlen kónyvelési mtívelettel. Nem kólcson céIjárahoznák azonbanlétre, hanem kozosségi szi.ikségletek kielégítésére, elsosorban infrastrukt -

rára, oktatásra vagy technikai fejlesztésre.60

Az ilyen javaslatokra rendsze rint az az ellenvetés, hogy ha megadjuk a

Politikusoknak a jogot a pénz létrehozására, akkor az vísszaélést és elsza-baduló infációt eredményez. Ez az érv kissé furcsa, tekintve a pénzvíIáglelkes igyekezetét, amellyel a 90-es években a tech-stock részvények inflá-cíoját, a mostani évtizedben pedig az íngatlanárakat igyekezett novelni.A fogyasztói árakat illetoen sem jobbak az eredményei. A kritikusok do-kumentálták a fogyasztói árindex szándékos meghamisítását, hogy azki-sebbnek mutatkozzék, mint amilyet napi vásárlásaink során tapasztalunk.Ha azzal a módszerrel számolunk, amelyik a 80-as években volt érvényes,akkor a fogyasztói árak valódi inflácioja I2-I4o/okózóttvan.6l

Annak kockázata,hogy a kormány visszaél pénzteremt jogosítv ányá-val, a hatalom megosztásának és a nyilvánosságnak a kombinációjával jelen-tosen csokkentheto. A sztikséges pénzmennyiségrol egy fi.iggetlen szovet-ségi testi,ilet dontene. A Kongresszusnak kellene eldontenie, hogy azt mirekóltsék el. Az egész folyamat torvényi szabáIyozás szerint átlátható lenne,és nyitva állna a nyilvánosság részletekbe meno vizsgálata számára.

Ez az eljárás sem lenne tokéletes, de a visszaélések lehet sége szem-pontjából sokkal jobb lenne a jelenlegi rendszernél, amelyben a FederalReserve Bank gy mtíkodik, mint a pénzvilág meghosszabbított karjaannak eldcintésekor, hogy mennyi pénz kell, és azt ki k"p]", mert így

60 A témákat, opciókat és a tcirténelmi tapasztalatokat számos fontos, de kevés_bé ismert konyv részletesen tárgyalja, például Joseph Huber és James Robertson:Creating New Money: Á MonetarY, Reform for tbe Irlformation Áge (London, NewEconomics Foundarion, dátum nélktil), http://www.neweconomics.org/gen/uploads/CreatingNewMoney.pdf; Brown: Tbe Web ofDebt;és Stephen Zarlenga:7be Lost Scienceof Money Tbe Mlthology of Monejl * Tlle Stor1, of Power (Valatie, American MonetaryInstirute, 2002), http://www.monetary.org.

6l Shadow Government Statistics: ,,Inflation, Money Supply, GDP" (lásd7.fej).

l65

dollárbilliók keriilnek a pénzvilág kedvenc intézményeinek birtokába gy,

hogy anagykózonség ezt nem ellenorizheti, sot, nem is tud róla.

A kormány zati pénzkibocsátás megfeleloen megalkotott rendszerében

a pénz a kozosségi célokat szolgálná, és csokkentené a beszedendo adókmennyiségét. Mivel apénztebben a rendszerben elkoltik, nem pedigkikól-cs<inzik, nem kellvisszafizetni, és agazdaságban folyamatosan korbelár, ígymérsékli a fellendiilési és visszaesési ciklusokat, amelyek a jelenlegi rend-

szerben szinte elkeriilhetetlenek. Ha a kormány apénzeIIátás csokkentésemellett dont, akkor azadoként befolyt pénzegy részétegyszertíen, egyetlen

kónyvelési mtívelettel torli a rendszerb l.

Ahogy kezdtem megérteni a kónyvelési tevékenység hatalmát, csodál-koztam azon,hogyvalaha unalmasnak találtam. Senkire nem emlékszem,aki az egyetemen azt mondta volna, hogy a világot a kónyvelok uralják.

Egy ilyen javaslat, amely apénzteremtés jogát elvenné a bankoktól, és

a kormánynak adn á át, a p énzvilágból nyilvánvaló an fiilsiketíto sikolyokatés a kozeli világvége megjovendolését váItaná ki. Szerencsére a pénzi.igyiosszeomlás szinte teljesen eltiintette a kózosség rokonszenvét és hitét abban,

hogy apénzviIágnak lehetnek egyáltalán fájó pontjai.

Hogyan fogjuk kezelni?

Mostanra az olvasóban talán már megfogalmazódott a kérdés: a pénzvilágnélktil hogyan fogjuk kezelni a vásárlói hitelt, a nyugdíjat és a biztosítást?Ezekmind olyan sziikségletek, melyeknek kielégítésére a megoldást vala-

milyen pénzintézettol várjuk - és valamennyinek meg is van a maga pénz-dimenziója. De - mint mindig - most is a felso folyás irányába tekintve,

az fufogóbb képet kell szemiigyre venni,ink, mert ezen sziikségletek mind-egyikének vanapénziigyin ttil más lényeges dimenziója is. Az uj gazdaságra

való áttérés során mindkét dimenzióra megoldást kell keresni,ink.

vásárlói hitelAz uj gazdaságban a vásárlói hitelnek korlátozott szerep jut. A mostanibanfoként azértvan olyan nagy, mert apénzvilág a hitelkártyákat a méltányos

I66

fizetések helyettesítésére hasznáIja. A valódi jólét gazdasága, amely a

családoknak élhet fizetéseket biztosít, ,,addig ny jtózkodj, ameddig a

takaród ér"-típus gazdaság, amely nem támo gatjaa folyamatos kiadásokkolcsonb l való fedezését. A nagyobb beruházás, mint az avtó yagy a

lakások megvétele, már más eset: azilyenigény a leginkább gy elégítheto

ki, hogy a helyi banktól yagy a takarék- és kolcsonegylett l kell kólcsontfelvenni.

Hogy a csekkek írása helyett a kényelmesebb, kártyával való fizetés

lehet vé váljék, az uj gazdaságkozosségi bankjai, valamint takarék- és

kolcsonegyletei létrehozhatnak egy tí anzakció-klíring rends zeít, ame,

lyet a tagintézmények egyiitt birtokolnak, hasonlóan az egykor oly híres

Visához.

NyugdíjEmléks ziin k mé g Malajzia kiilii gym i n iszteréne k a 2. fejezerb en idézett

kijelentésére, aki ki akarta vágatni országa osszes fáiát, hogy az árakatbankba téve, kamathozjusson? A személyes nyugdíjas számlák és a tár-

sadalombiztosítási pénzeknek .8y Lezárt dobozba helyezése kortili vitákugyanilyen fantomg azdagság-féIrevezetések.

A nyugdíjasok nem ehetik meg a pénzt.Nekik valódi élelemre, lakásra,

orvosi ellátásra, ruházatra, kikapcsolódásra, egyéb javakra és szolgáltatásra

van szi,ikségiik - ezek mindegyikét a dolgozó embereknek kell eloállítaniukés szolgáltatniuk akkor, amikor a sziikséglet megjelenik.

A való világban a nyugdíjas lét sziikségszer en szerzódésa nyugdíjasok

és a dolgozó emberek kozott: az utóbbiak beleegyeznek abba, hogy munká-juk gyiimolcseinek egy részét az elobbieknek átadják. A jovo nyugdíjasait

nem a pénz sztíkóssége fenyegeti, hanem egy demográfiai folyamat.

I935-ben, amikor a frissen aláírt amerikai társadalombiztosítási tor-

vény a nyugdíjas korhatárt 65 évben állapította meg, aférfraksziiletéskorvárható élettartam a60 év volt. Ez 2005-re74 évren tt, és a jelen évszázad

végére várhatóan 85 évre novekszik. Az elfogadott nyugdíjkorhatár azon-

ban továbbra is u1yanaz maradt, egyre s lyosabb terhet róya a népesség

dolgozó részére, amelynek a 65. évet elérok számára egyre hosszabb pihe-

nést kel1 biztosítania.

I67

1960-ban még ot dolgozó ember jutott egy nyugdíjasra. A hosszabb

élettartam és a nyugdíjkorhatárt eléro emberek nagyobb hányada miatt2004-ben ez az arány már csak 3,3:1volt, és ha a nyugdíjkorhatár nemváltozik, akkor 2040-re Z:I lesz.62 Egy bizonyos ponton t l a dolgozó em-

berek, ktizdve azért,hogy a gyerekeiket élelme zzék és ruházzák, azt fogjákmondani: - Elégvolt!

A társadalombiztosítás felépítésének alaplai egészségesek, de a társa-

dalombiztosítás létét fenyegeto veszélyre nincs pénziigyi megoldás. Megkell változtatnunk a nyugdíjjogosultsági korhatárt a valódi jólét gazdasá-

gáravalo áttérés során, agazdaságés a munkaeró átalakításának részeként.

A biztonságos nyugdíjas kor receptje nem a pénzi.igyi szolgáltatásokszektorában található. A megoldás azlehet, hogy valamennyien addig já-

ruljunk hozzáaktívan a valódi jolét gazdaságához, amíg csak erre képesek

vagyunk, és hogy támaszkodntrnk kell egy általános társadalombiztosításirendszerre, amely biztosítja a valódi jólétnek a nemzedékek kózti átadását

szi.ikségleteink kielégítésére, ha az aktív foglalkoztatás gyakorlatilag márnem értelmes.

BiztosításA biztosítás - ami egészségiink és biztonságunk szempontjából lénye-

ges - azt jelenti, hogy csatlakozunk egy csoporthoz, amely megegyezikolyan kockázatok megosztásában, amelyek a csoport szempontjából elóre

tervezhetok, de az egyén szempontjából már nem, és nem is biztosan elke-riilhetók. A magánbiztosítás helyett, amely sokak számárapénzeszkozeikelégtelensége miatt nem elérheto, inkább csoportosítani kell a kockázata-

inkat, amit például a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás kiválóanmegtesz - amíg mtíkodésképes.

A biztosítás nem kezelhet tisztán a magánprofit maximalizálásánakmegkozelítése alapján.Egyszertíen t l nagy a kísértés arra, hogy meghatá-

rozzák éskízárják a nagy kockázatot jelento egyéneket, akiknek a legna-

62 Gar Alperovitz: ,,Rerirement Crisis, Real or Imagined? Moral and Economic

Qestions on Social Security",YEs! 2005, sze, http:/ lwww.yesmagazine.org/article.asp?ID=1285.

168

gyobb sziikségiik lenne a segítségre, zsebre tegyék a hasznot, és spóroljanak

az igények kifizetésére osszegytíjtott tartalékokkal. Ha egy haszonelvtímagánbiztosító mellett donti.ink, akkor ann ak szigorrian szab áIy ozottnakkell lennie.

Sokkal jobb és hatékonyabb megoldás azonban azegyéntbefizetésekkel

mtíkodo szovetségi biztosító, amely a szovetségi társadalombiztosításhoz és

az egészségbiztosít áshoz hasonló an mtíkodik. E gy harmadik, decentrali-

záItabb lehetoség a tagok tulajdonában lévo kolcsonos biztosítótársaságok

létrehozása, amelyek általánosak voltak, mielott apénzviIág megvált oztattaa szabályokat, és átalakította ezeket apénzvlláe tulajdonában lévo, profit-orientált gazdasági társaságokká.

Azonban mégaz egyéni befizetésekkel mtíkod szovetségi biztosító,vagy a tagok tulajdonában lévo kólcsonos biztosítótársaságesetén is megvan

annak a határa, hogy meddig mehetiink el a kockázatokkezelésében tisztán

azzal, hogy a koltsé ge ket az ossze gytíj tot t pén zb I f edezzik.A korábban biztosítható kockázatok t lnohetnek a lehetóségeinken,

amint azt az olyan természeti katasztrófák, mint a hurrikánok vagy erdo-

tiizek által okozott egészségbiztosítási kóltségek és veszteségek esetében

látjuk. Ismét a felso folyás irányábakell nézntink, és lépéseket tenniink a

kockázatok okainak kezelésére.

Vegyi.ik az egészséebiztosít ást. Nézziik me1 az egészségiigyi szolgált a-

tások kóltségét. Ha a tágabb képet nézzik,látni fogjuk a leveg nk, viziink,talajunk, s t, az élelmiszereink mérgezó anyagokkal való szennyezését.

Azt látjuk,hogy ttil sok,,mtíanyag" ételt (hamburger stb.) fogyasztunk,

amelyekben tril sok a só és a cukor. Látjuk az iI életmódot. Ahelyett,hogy az egészségbiztosításnak adnánk tobb pénzt,inkább ezekkel a tágabb

képben látható okokkal kell foglalkoznunk. Tenni,ink keIIazétt,hogy tobb

egészséges élelem legyen elérheto a belvárosban lakó emberek számára, kikell tiltanunk a m eledeleket aziskolákból, a feldolgozottélelmiszerekbencsokkenteni kell a só és a cukor általános szintjét, az otthoni és szomszéd-

sági elsodleges egészségvédelem elérhetoségét megkell kónnyíteni,ink (lásd

a kubai példát), és olyan kozosségi tereket kell létrehoznunk, amelyek

serkentik a gyaloglási vagy kerékpározási kedvet. És ne felejtsi.ik el a nagy

I69

lehetoséget: azígazságos társadalom lelki és frzlkaiegészségre való jótékonyhatását, amelyet a7. fejezetben tárgyaltunk.

H asonló me gkozelítésre van szi,ikségiink, ha az idój árási katasztróíákhatásával foglalkozunk, amelyek pedig majdnem biztosan egyre gyako-ribbak lesznek. Az okokkal kell foglalkoznunk, elsosorban a szén-dioxidkibocsátásának csokkentésével, és egyidejtíleg befektetniink olyan helyre-állító akciókba, mint a csatornák javítása, a bozótos teriiletek megtisztí-tása, a fóldhaszn áIat módjának megv áltoztatása és az építkezési szabályokfeliilvizsgáIata.

Mindenek elóu aztkell észben tartanunk, hogy tragédia bekóvetkezte-kor a legjobb biztosításunk az er s és ongyógyító kozosség, amely gyorsanmozdul meg a kólcsonos segítség érdekében.

T bb mint huszoncit évet adtunk a korlátlan kapzsiság szószólóinak arra,hogy megmutassák, mit tehet értiink erkolcstelen filozófiájuk. Az ered-mények világosak. Ideje, hogy a valódi j Iét i| gazdaságának két alapelve,a kolcsonos felelosség és számonkérhetoség alapján j megkozelítésselfogjunk a dolgokhoz.

Nyilvánvaló, hogy egy olyan gazdaságnak, amelyet arra terveztek, hogya társadalom és az er források feletti ellenorzést kalózoknak és rablóknakadják át, akiknek fó szenvedélyiik a fantomgazdagságlétrehozás a, a szer-kezete, kozfelfogása és értékei nagyon ktilonboznek az olyan gazdaságétóI,amely az erejét az igazságos, kozéposztályra épiilo, a kornyezet védelméreelkotelezett helyi kozosségekbol nyeri . Azíj gazdaságl2 pontos programjaaz átalakitás i rányvonalaként szolgálhat.

Miel tt rátérnénk aIY. részre, amely a stratégia kidolgozásáról szól,tegytink egy rovid látogatást a jov be, és nézzik meg, hogyan élhetneka gyermekeink 2084-ben, ha az emberiség visszanye rí az egészségét, és

gazdaságát sikeresen átkormányozza a fantomgazdaságból a valódi jóIétgazdaságába.

13.Frynznr

Érnr A vALóD l1ót-r;Ér GAzDAsÁcnaN

A gyokeres - és ezértolykor kockázato s - váItozás gondolat aíjeszt .Abbana reményben írtam ezt aképzelt beszámolót a valódi jolét í| gazdaságábanfolyó életrol, hogy így kozelebb hozhatom az olvasóhoz. Remélem, felis-merheto lesz azoknakaz alapelveknekaz alkalmazása, amelyeket az eLóz

fejezetekben tárgyaltam.Néhányan talán hajlanak arra, hogy ezt a reményteljes látomást egy-

szertíen csak a fantázía szárnyalásának vegyék, amely távol áll attól, hogyvalaha is valóra válhasson. Bárki, aki kóvette írásomat, tudja, hogy világosanmegértem, milyen komoly veszélyben .van azemberiség, és tisztában vagyoka v áItozás korlátaival is.

Néha, kétségbeesési rohamaimban én is azt kérdezem, nem kellene-eegyszertíen feladni, egyszer s mindenkorra kikapcsolni atévét,és hátralévnapjaimat csendes visszavonultságban leélni. Az a gyan m, hogy akineknincsenek id nként hasonló érzéseí, az elszakadt a valóságtól.

Mindazon áItal azt is a gyakorlatból tudom, hogy az áItalam a kovet-kez kben vázolthelyzetkép nem mond ellent annak a majdnem általánosemberi vágynak és alapveto értékrendnek, amelyeke t mind a konzervatívok,mind a liberálisok elfogadnak. Kivételt leginkább azok az emberek képez-nek, akik mély kétségbeesésbol tápláIkozo, végso cinizmusba stillyedtek,mert nem merik tobbé remélni, hogy más rit is lehetséges. Azonban hamegadnánk magunkat a kétségbeesésnek, az onbeteljesíto jóslat lenne.

Az én reménységem fo forrása az,hogy a világon nagyon sok emberálma esik egybe annak a világnak a képével, amelyet most fel kell építeniink,és sikeriilhet felébreszteniink az emberek akaratát a konyv lapjain felvázoltkozos választásunk érdekében.

Kedves olvasó, képzelje el, hogy egy id gép elropíti abba a jov be,

amikor a valódi jóIét tj gazdasága már áItalánossá váIt. Egy olyan világ-ban találja magát, ahol élénk a kulturális élet, a kozéposztáIybelíemberekstírtín lakott helységben élnek egyi,itt buja novényzetíi mtívelt foldek és

171170

természetes élohelyek kozott. Itt kovetkezikatudósítás az egyel re otthonmaradott ak számára.

Kedves barátaim és ismer seim2009-ben:Kirándulásom a;'ov be olyan tapasztalatokkal gazdagított, amelyek

messze meghaladták várako zásaímat. Utam végén az Egyesi.ilt Államokbaérkeztem, 2084-be,olyan vidékre, amely nagyon kózel esik ahhoz a helyhez,ahol felnottem. Nagyon ideges voltam az egészmiatt, mert tudtam, milyenpénzigyi, társadalmi és kornyezeti katasztrófák álltak kiiszobon mogot-tem. Elképeszto volt megtudni, miként változott meg a helyzet.

A torténelemkonyvek nehéz idokr l számolnak be, amint az áItala-tok is tapasztalt katasztrófák kibontakoztak, de az emberek világszerteosszefogt ak az tigy érdekében, és uj gazdaságot építettek fel, egészen azalapoktól kezdve. Idokozben a politikusok is észrevették, hogy mi torténik,és Felugrottak a vonatra, amint az kis híján elrobogott mellettiik. Nagyonkedvemre vaIó azeredmény, és eros kísértést éreznékazítt maradásra és azállandó letelepedésre, ha ez lehetséges lenne, de utazásom feltételei ezt nemengedik meg - no meg ti is nagyon hiányoznátok nekem.

Hadd osszam meg velet ek azt, amit itt látok és tapasztalok. Úgy gorr-

dolom, ez reményt ad számotokra, és erosíti elkotelezettségeteke t az uj

gazdaságprogramja iránt, amelyet elindulásom el tt vitattunk meg. Majd-nem minden, amit itt látok, igazo\ja azokat az eIképzeléseket, amelyekrolbeszélti.ink. Kérlek, terjesszétek ezt abeszámolót annak reményében, hogymásokat is osztonozni fog. Szóval a részletek.

Úgy ttínik, ez igazi kozéposztályi társadalom. A leggazdagabbak,illetve a legszegényebbek jovedelme, birtokolt javai, házuk mérete, és afogyasztásuk kozott csak mérsékelt ktilonbségeket látok. A legtobb családa saját lakásának a tulajdonosa is, és van tulajdonrésze a helyi gazdaságegy vagy tobb vállalkozásában is. A fizetett alkalmazottak olyan idóbe-osztással dolgoznak, hogy mindenkinek boven marad ideje a családra, a

barátokra, a kozcisségi és a politikai életben való részvételre, a testedzésre,tanulásra és lelki gyarapodásra. Úgy ttínik, az embe rek ezt az id tteljesenki is hasznáIják.

A,kózgazdászok itt a vagyont és a jólétet az egészségés az emberi, tár-sadalmi, és é1o természeti toke fenntartható tíjratermelésének mutatóival

172

mérik. A vállalkozások emberi léptéktíek, helyi tulajdonban vannak, és

a kozosség tagjainak szolgálatában állnak. Nagyon btiszkék arra, hogyhozzájár ulnak m ind a lakóhelytik gyermekei, mind a kés obbi nemzedékekjólétének biztosítás ához.

Nem látom semmi jelét annak avisszataszítóansivár elovárosi terpesz-kedésnek, amely annyira jellemzo a saját korunkra.Egy idos ember mesélte,hogy régebben, amint az olajár megfizethetetlenné váIt, azemberek kezdtekkikoltozni ezekbol az eI városokból. A novekvo energiaárak és a kaotikussáváItíd járás megszakította a nagy távolság élelmiszer-szállítási láncot, és

az épít anyag hiánycikké vált. A kormányok milliárdokat koltottek arra,hogy az elhagyott elovárosi házakat lebontsák, és azanyagokat megment-sék, hogy a stíriín lakott helységekben éptilo j lakásokban jra felhasz-náIják, majd felszedették az aszfaltot, és helyreállították a termotalajt azorganikus mez gazdaság, a legeltetés és a fa termeléséhez.

A mez gazdaságive gyszereke t b e ti ltot ták. Az emb e rek szi nte m indentkomposztálnak és jrahasznosítanak. Kérdezoskodtem a szeméttelepekfel l, de gy tiint, senki sem érti, mire gondolok. Ezekaz emberek egysze-rtíen semmit sem dobnak el.

Megtudtam, hogy a globális, profit-orientált részvénytársaságok azelovárosok sorsára jutottak. Azokat, amelyek hasznos termékeket állí-tottak elo, részeikre bontották, majd eladták yagy az alkalmazottaiknak,vagy azoknak a telepiiléseknek, ahol mtíkodtek. A tobbiek tonkrementek,szellemi tulajdonaik a kozosség birtokávávákak, és használható vagyon-tárgyaikat nyilvánosan elárve remék.

A fogyasztás teljes mennyisége mérsékeltnek ttínik a mi fogalmainkszerint, de a gyermekek és a családok egészsége és életere;'e, valamint a ko_zosségi élet sokkal gazdagabbnak látszik. Ahogy korbeutaztam a vidéken,felttínt a kornyék vadgazdagsága, azerdok és vizek egészséges képe és atalajnyilvánvaló termékenysége.

A passzív beruházások hozadékából, apénzugyi spekulációból, bérbe-adási díjakból, szerencsejátékból, és más, nem produktív tevékenységbolvaló megélhetés olyannyira ismeretlen, hogy az emberek hitetleniil néznekrám, amikor ezt megpróbálom elmagyarázni nekik. Mindigugyanazt kér-dezik: - Miért ttírne el ilyesmit egy civilizált társadalom?

173

Ugyanilyen értetlen választ kapok, ha a btinozésróIvagy a hábor ról

kérdez8skodom. Azt mondják, a btínozés ritka. Néhányan visszaemlé_

keznek arra, hogy olvastak a hábortíról, a terrorizmusról, a hadiiParról, és

a hatalmas katonai kóltségvetésekrol a torténelemkonyvekben, de nekik

láthatóan nincs tapasztalatuk ilyesmirol.

Az emberek itt kis telepiiléseken élnek, szerény, de kényelmes, energia-

hatékony, tobbcsaládos házakban, amelyek fóként széI- és napenergiával

mtíkodnek. A legtobben gyalog vagy kerékpárral megjárható távolságra

laknak a munkahelyiiktol és a napi sziikségletek bevásárlási Iehet ségei-

t l. A motoros jármtívek viszonylag ritkák, kivéve néhány buszt, taxit és

fontos teherjármrivet. Nagyobb távolságra tomegkozlekedéssel utaznak,

elsosorban vonattal. A nemzetkóziutazás ritka, és általában vas ton, illetve

szél- vagy napenergiával meghajtott hajón torténik,

Az elsziget.ltrég azonban egyáltalán nem érezh et , azemberek a világ-

falu tagjaikJnt élnek. Ma már mindenki bárki mással kapcsolatba léphet

az elekironikus világhálón keresztiil, amely lehetóvé teszi a gyakorlatilag

ingyenes személyes kapcsolattartást, a videokonferenciákat és a virtuális

réJzvételt az éIó kulturális eseményeken. Valamennyien tudjátok, milyen

ízgatott lettem, amikor a laptopom se gítsé gével in gyen videóbe szélgetést

fo--lyt "th"ttam

a fele ségemmel a skype- on 20 0 8 -ban, AusztráIiából.

Be kel[ vallanom: mindez ma már primitívnek ttínik nekem ahhoz

képest, ami itt lehetséges. A holografikus képek technikája már olyan fej_

l.tt, hogy gyakran elfelejtem: nem is egy asztalnál iilok azokkal, akikkel

beszélgetek. A baráti olelések azértkicsit hiányoznak,

Ai ada ázisok hasonlóképpen csodálatosak. Mindenki ingyen és

azonnal hozzáférhet gyakorlatilag a teljes emberi tapasztalathoz, infor-

mációhoz, tudáshoz és technologíához. Azí|ítás sebessége jelentos, most,

hogy mindenki megkapja az alapveto oktatást, és konnyen megoszthatja

a ko"osség erosítésére és a helyi biológiai rendszerek egészségének és Pro-

duktivitásánaklavításáravon atkozóhelyi tapasztalatait. Be kellvallanom,

hogykomolyan érzemaz információs tulterhelést, de gylátszik, a fiatalok

ezt kónnyedén viselik.Az emberekkel az életiikrol folytatott beszélgetéseim során mélY be-

nyomást gyakorolt rám aza biiszkeség és orom, ahogyan a helyi folyóik és

174

erdeik egészségéhez, valamint a lakóhelyi,ik éIetéhezvalóhozzájárulásukat

említették. Akármerre járok, mindeni.itt valamilyen osszejóvetellel, vendég-

séggel, kulturális eseménnyel találkozom. Ez az l96l-ben Bali szigetére tett

látogatásomra emlékeztet engem. Mindenkinek, akivel csak találkozom,van valamilyen értelmes és tisztességes hivatása, amely hozzájárul a nagyobb

kózosség jóIétéhez,és egyben kielégíti a sziikségleteít az egészséges élelem,

atísztavíz, ruházat, lakás, szállítás, oktatás, kikapcsolódás és egészséggon-

dozás tekintetében.Ahogyan egyre mélyebbre látok, észreveszem, hogy az intellektuális és

tudományos élet élénk, és f célja a tudás és az életet szolgáló technológiákfejlesztése és megosztása, amelyek akózosségelsodleges igényeit szolgálják.

Csodálatos, hogy az emberek milyen orommel gyakorolják alkotó képes-

ségiiket, amint erre alkalmuk nyílik.Az is mélyen megérintett, hogy azok a családok, amelyekkel talál-

koztam, mennyire erosek és stabilak. A gyermekek jól tápláltak, magas

színvonal oktatásban részesi,ilnek, biztonságos és szereto családban élnek.

Úgy ttínik, szinte mindenki részt vesz a civil és politikai életben. Az ongyil-kosság, válás, abortusz és a tizenéves terhesség oly ritka, hogy amikor mégis

elofordul, bekeriil a hírekbe, és élénk vitát vált ki azok kozott, akik szeret-

nék megérteni, hogy mi volt abaj, és a jovoben miként keriilheto el.

Talán ez is magyarázza, hogy a btínozés majdnem teljesen megsztínt.

Azok, akiknek nehezi.ikre esik a szabályok betartása, a kózosségi rehabi-

litációs progíam alanyai lesznek. Van néhány borton azok számára, akikjavíthatatlannak ttínnek, de a bortonok létezését a társadalom hibájánaktekintik, és a cél a bortonok teljes megszi,intetése.

Talán a legnagyobb meglep etést azokozta nekem, hogy az emberek itttisztelik a politikusaikat bolcsességiikért, egyenes jellemi,ikért és a kazióiránti elkotelezettségiikért. Azt mondták nekem: itt az emberek azért

lesznek politikusok, mert oszintén szolgálni akarnak, és tígy látják,hogy a

politikai rendszer bátorítja és elismeri az egyenességet. Ez talán azértvan,mert azután, hogy a 2008-as hitelválság után billiókat ontottek apénzvi-lágba, bezártákazintézményeit, és véget vetettek a kult rára és apolitikáragyakorolt peryerz befolyásának.

szeretettel iidvozollek és olellek benneteket.

175

Legnagyobb szomortíságomat az okozza, hogy ismerem azt a mélységes

szakadékot, amely emberi valóságunk és emberi lehet ségeinkkozott van.

A legnagyobb oromom abból származik,hogy ismerem az emberi lélek élet-

erejét, amely milliók tevékenységében nyilvánul meg, amikor valóra akar-

ják váltani kozos elképzeléstinket egy igazságos és fenntartható világról,

amely mindenkiért van. Motivációm elsodlege s forrás a az a hitem, hogy

megvannak a kozos eszkozeink ennek a jovoképnek a valóra váltására, és

valamennyiiinknek megyan a felelossége, hogy a lehet ségein beliil min-

dent megtegyen a jovoképiink valóra váltására.

IV. RÉSZ

vÁLTozTAssuK MEG n ;övórt

Barack Obama aváItozások ígéretének szárnyán jutott az USA elnoki szé-

kébe. Azonban az elótte elnoklokhoz hasonlóan o is kétségkíviil megta-

nulta, hogy azok, akik a világ legnagyobb hatalmu hivatalát toltik be, fog-

lyai e hivatal parancsolatainak.Obama elnok esetében a parancsok egyike a pénzvíIág érdekeinek

szolgálata, mert a pénzvilágaz politikai alaplának is része. A pénzvilágnemcsak jelentos osszegekkel támogatta az elnok, valamint a Képviselo-

ház és a Szenátus sok tagjának aváIasztási kampányát, de arra is megvan

a hatalma, hogy megbénít sa a gazdaságot, ha a politikájuk nem nyeri el

a tetszését. Az elnoknek ahhoz, hogy apénzvilággal való osszeiitkozést

vállalja, olyan alulról jovo népi mozgalom kovetelésére van sziiksége, amely

t l eros ahhoz, hogy semmibe vegyék.

Tanulságos párhuzam fedezheto fel mostani helyzetiink és a koraiamerikai telepeseké kozott, akik megmozdultak, hogy kinyilvánítsák fiig-

getlenségiiket a távoli király uralmától. Akkor, akárcsak ma, a birodalom

intézményeinek megszi.intetésére irányuló mozgalom vezetése nem a biro-

dalom intézményeibol jott; ezt ayezetést egy eroteljes, alulról szervezodott

társadalmi mozgalom szi.ilte. A mélyreható átalakulásokat valószíntileg

csakis így lehet véghezvinni.A népi mozgalmak ereje abban a képességiikben rejlik, hogy vitákon

keresztiil megváltoztatjáka társadalom életét keretbe foglaló kozfelfogást,

és tevékenységiikkel j kulturális és intézményi valóságot teremtenek.

Az emberekazEgyesiilt Államokban és világszerte is részt vesznek ma már

az uj gazdaság létreh ozásában (akármilyen névvel illessék is ezt).

A 14. fejezet: ,,Obama elnok eljovendo beszéde a nemzethez", azt a

merész álmomat tiikrozi, hogy egy jovóbeli beszédb enazelnokkiáll avalódijóIét j gazdaságának programja iránti országos elkotelezettség mellett.

|76 177

A 15. fejezet, ,,Ha a nép vezet , a vezet k kovetik", párhuzamot vonegyfelol a brit uralomtól való fi,iggetlenségiiket kiharcoló korai amerikaitelepesek, másfelól napjaink fiiggó helyzetbe hozott ,,telepesei koz<itt", akiktevékenységiikkel kinyilván ítj ák fu ggetlensé giiket a pénzvilág uralmától.Végezetiil pedig korvonalazom az állampolgári akciók stratégiáját.

L4.Fqnznr

Onlul ELNoK ELJovENoo gBszÉon l NEMzETH.rz

Barack Obamát azért választották meg az USA elnokévé, mert változást

ígért. A beiktatása, pontosabban a megválasztása eló:.tvázoltam fol a kó-

vetkezoket, mint álmaimat, amelyeket valamikor elnoksége idején majd

a nép elé terjeszt, mint gazdasági ígéretének teljesítését.Ez azuj gazdaság

programja, amelyet az elnokjelolt Obama politikai szónoklatainak stílu-sában írtam meg.

Nincsenek olyan ill zióim, hogy eztvaIóban el is fogjamondani. Olyantanácsadókkal vette magát kóri,il, akik a pénzvilágérdekeihez igazodnak,mégpedig azért, hogy elhitesse aváIasztókkal: képes rendet teremteni a

gazdaságban. Mivel semmilyen más lehetoség nem keriilt szóba, a legtobb

embernek a ,,rend helyreállít ása" astatus quo visszaállítását jelenti, esetleg

megfej elve egy munkahelyteremto csomaggal, és O bama valószín íileg ezt

az vtatpróbálja is majd kovetni.Ez abeszéd azt a lehetoséget mutatja be, amely a nagy nyilvánosság elott

még nem kertilt szóba - azt a programot, amelyet egy napon az EgyesiiltÁllamok elnokének el kellene mondania, és meg is kellene valósítania,hogy egyáltalán reményiink legyen a gazdasági, társadalmi és kórnyezetijovore. Neki,ink, akik elkotelezettek vagyunk azúj gazdaság megteremté-

sére, az a feladatunk, hogy az emberek fejében nyilvános megbeszéléseken

elokészítsÜ.k az vtat az elképzelések népszertisítésével; ezzel foglalkozoma L5. fejezetben.

Í-. "

beharang ozottbeszéd.63

Polgártársaim!Kormányom azzal a megbízatással kezdte a munkáját, hogy bátor

lépéseket tegyen egy olyan idoben, amikor legerosebb gazdaságí intéz,

178

63 Az itt kcivetkezó beszéd forrása Korten: ,,After the Meltdown" (lásd n.rrj).

179

ményeinkr l világosan kideriilt, hogy megsztíntek szolgálni benniinket.Megcsonkították a gazdaságunkat, a szovetségi, állami és helyi kormá-nyokat bénító adósságokkal terhelték, a pazarIók és a kétségbeesettekcsoportjaira osztottak benni.inket, megrontották a politikai intézménye-inket, és pusztulással fenyegetik azt a természeti kornyezetet, amelyt l afennmaradásunk ftigg.

A hiba egyenesen visszavezetheto aí ía az elitista gazdaságiideológiára,amely szerint, ha a korm ányzatelotérbe helyezi agazdagok pénzi,igyi érde-keit, és semmi mást nem vesz figyelembe, akkor annak a hasznát mindenkiélvezni fogja, és a nemzet felvirágzik. Harminc év csokken gazdaságíteljesítménye viszont bebizonyította, hogy nem mtíkodhet eredményesenaz a gazdaság, amely elébe helyezi a pénzvílá* spekulánsainak érdekeit akeményen dolgozó emberekének és a helyi váIlalkozásokénak.

Ma ennek a káros kóvetkezményeivel éli.ink egyiitt: elttínoben yan azamerikai kozéposztály, szétmorzsolódik az infrastrukt ra, tcinkremennekaz iskolák, emberek milliói maradnak egészségvédelem nélkiil, fiiggiinkaz importált javaktól, élelemtol és energiától, sot, fontos katonai felszere-lésektol is. Ugyanakkor ez a gazdaság nóvelte azt a terhet, amelyet a Foldélorendszereinek jelentiink, és olyan yersenyt hozott létre a Fold maradékeroforrásaiért avilág emberei kózott, amely gyakran eroszakba torkollik.

A pénzvilág annyira romlottá vált, hogy legfobb játékosai már egymás-ban sem bíznak meg. Az eredmény a hitelek befagyasztása lett, ami meg-fo s z tot t a a helyi gaz daságtorvé nye s v áIlalkozás ait at tól a p énztóI, amely re

pedig sziikségtik lett volna alkalmazottaik és beszállítóik kifizetésére. Hamég tobb adofizet i pénzt ontiink is a korrupt intézményekbe, az nemenyhíti, pláne nem oldja me1az alapproblémát.

A gazdasáe rendbeh ozatala azzaI a fclismeréssel kezdodik, hogy a válsággyókere morális természettí. Gazdas ágiintézményeink és szabályaink, sot,még a mutatóink is, amelyekkel a gazdasáei teljesítményt mérji.ik, kovet-kezetesen fontosabbnak tartják a pénziigyi értékeket az élet értékeinél.Ezekvalójában csak arra alkalmasak, hogy a már eleve gazdagoknak mégtobb pénzt csináljanak. Gazdasági kísérletiinkben szabadjára engedtiik a

kapzsiságot és az onzést. Gyermekeink, családjaink és a Fold természetesrendszerei elviselhetetlen ár at frzettek ezért.

180

Nincs már tobb id nk, sem tobb eroforrásunk arra, hogy egy olyan

rendszert próbáljunk megmenteni, amely hamis értékrend és hitelét vesz-

tett ideológia alapján mtikodik. Most egytitt kell megalkotnunk azuj gaz-

daság intézményeit, amelyek valódi értékek alaplán mtíkodnek.Eddig a gazdasági teljesítményt a GDP-vel, a nemzeti ossztermékkel

mértiik, amely lényegében azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan folynakát a pénzek és az eroforrások a gazdaságon. Mérjiik mostantól kezdve a

gazdaságí telj esítményt olyan mutatókkal, amelyek valódi igényeinketmutatják: gyermekeink, családjaink, kózosségeink és a természeti kornyezet

egészségével és jólétével!

Ezennel felhívom a vallási, oktatási és más civil szervezeteket nemzetipárbeszédre, hogy megtaláljuk azokat az emberi és természeti egészséget

j elzo mutatókat, amelyek lehet vé teszik a gazdaságvalódi teljesítményének

mérését. Általános testi-lelki egészségi,ink és jólétiink érdekében tekintetbekell venniink azt is, amit az igazságosság, a gondoskodó kozosség és a ter-

mészet életereje, változatossága és alkalmazkodóképessége fontosságáról

tudunk.A GDP lényegében annak mértéke, hogy mennyibe keriil az emberi

és a természeti egészség és jólét egy adott szintjének eloállítása. Bármelyvállalkozás, amely a koltségeinek maxi malizáIására torekszik, elobb-utóbb

tonkremegy. Márpedig mi mindeddig lényegében így irányítottuk a gaz-

daságunkaL s ezzel gyakorlatilag a pénzi,igyi és az erkolcsi tonk széIére

juttattuk nemzetiinket. Mostantól kezdve olyan dolgok novekedéséért

fogunk kiizdeni, amelyekre valóban sziikségiink van, mikózben a pénzbeliés a természeti eroforrásbeli koltségek csokkentésére toreksziink.

Önmagában egyetlen kormány sem lenne képes megoldani a nem-zetiink elott álló problémákat, de mi egytitt meg tudjuk és meg is fogjukezeket oldani. Felszólítok minden amerikait, hogy csatlakozzékhozzámnemzetiink jjáépítésének munkájára, mely abban áll, hogy erosítjtik csa-

ládjainkat és teleptiléseinket, helyreállítjuk természetí kornyezetiinket,biztosítjuk gyermekeink jov jét, és megerosítji.ik yezetó helyiinket és jóhíriinket a nemzetek kozosségében.

Az egé szs ége s hu s zonegyed ik századi gazd as ágn ak, akárc s ak egy egész -

séges okoszisztémának, er s helyi gyokerekkel kell rendelkeznie, és a leheto

181

legjobban ki kell aknáznia,tárolnia, igazságosan megosztania és felhasznál-nia a helyi energiát, vizetés ásványkincseket. Ezt kell elérniink telepiilésroltelepiilésre az ország minden részében az emberek, helyi kormányzatok,v áIlalkozások és civil szervezetek alkotó energiáj án ak fclsz ab ad ít ásával.

A korábbi kormányok a pénzvilág kedvében jártak, de ez a kormánymostantól az embereket és a helyi gazdaságot helyezi elotérbe - az emberekkoztil is azokat, akik a helyi kózosségek, a kozéposztály és természeti kor-nyezetiink egészségének helyreállításáért dolgoznak . Ha ez a torekvésiinksikeri.il, me gvalósíthatj uk nem zeti,in k erede ti ideálj ait.

Harcolni fogunk a helyi és az országos nemzeti élelmiszer-fiiggoség fel-

számolásáért a helyi élelmiszer-termelés ílraéIesztésével, a családi farmokraés a kórnyezerbarát mez gazdasági módszerekre építve, amelyek helyreál-lítják a talajt, novelik a hektáronkénti termésátlagokat, minimalizálják a

mérgez kémiai anyagok használatát, és munkalehetóséget biztosítanaksok fiatal embernek, akik visszatérnek a mezo gazdaságba.

Harcolni fogunk a helyi és nemzeti energiafiiggetlenségért, támogatvaolyan helyi vállalkozások létrehozását és novekedését, amelyek átterveziképi,ileteinket, és a meg juló energiára épi,ilo technológiákat használnak.

Piaci elméleti.ink alaptétele az, hogy a nemzetek kozotti piaci viszo-nyoknak kiegyensrilyozottaknak kell lenniiik. Az gyneyezettszabadke-reskedelm i egyezmények, amelyek a piaci fundamentalizmus felrevezetóideológiáján alapulnak, kimerítették ipari kapacitásunkat, eladták a jov n-ket kiilfoldi hitelezoknek, és globális pénzi,igyi instabilitást hoztak létre.

Lépéseket fogunk tenni annak biztosítására, hogy a jov ben kereskedelmikapcsolataink kiegyenlítettek és igazságosak legyenek, mikózben meg kelltanulnunk azt a nehéz, de lényeges leckét, hogy csak addignyujtózzunk,amíg a takarónk ér.

Újra fogjuk építeni nemzeti infrastrukt ránkat egy olyan modell sze-

rint, amelyben a telepi,ilések gyaloglás- és kerékpározás-barátok, a t<imeg-

kozlekedés hatékony, és célja az energíamegtakarítása mellett a telepiilésekbelso kapcsolatainak ápolása, termofoldjeink és erdeink helyreállítása.

Az amerikai ideál az erós kozéposztály. Ennek a m lt századí megva-lósításáért irigyelt benniinket a világ. Vissza fogjuk állítani ezt az ideálta gazdagság elosztásának átalakításával. Meg fogjuk tenni a sziikséges

I82

és megfelelo lépéseket azétt, hogy mindenki hozzájuthasson a minoségi

egészségvédelemhez, oktatáshoz és egyéb lényeges szolgáltatásokhoz, és

visszahozzukaprogresszív adozást, továbbá a kereset és a jutalmazásprog-

resszív szabáIyozását a dolgozó emberek védelmére . Ezek az intézkedések

hasonlóak a régebbi amerikai intézkedésekhez, mivel éppen ezek hozták

létre a kozéposztályt, és ezeknek a hatása sok amerikai életét pozitívanbefolyásolta. A szélsoséges ideológiák kóvetoi eltávolodtak ezekt l - mind-

nyájunk kárára. Vissza fogjuk állítani ezeket az intézkedéseket, a jelen

helyzetnek megfelelo módosításokkal.Olyan valódi tulajdonosi társadalmat akarunk létrehozni, amelyben

mindenkinek megvan arra a lehetosége, hogy a saját házánaktulajdonosa

legyen, és legyen tulajdonrésze abban a vállalkozásban is, amelytol a meg-

élhetése ftigg. Gazdaságpolitikánk támogatni fogja a helyi vállalkozások

felelos helyi tulajdonlását olyan embereken keresztiil, akiknek érdeke ahelyikózosség és gazdaság egészségének megórzése. A lehet ségek kózé tartoznaka helyi tulajdon családi vá|Ialkozások, szovetkezetek, valamint a telepiilés

vagy a munkások által birtokolt váIlalkozás sok egyéb formája.

Országos szinten a kormányom támogatni fog benneteket abban,

hogy ezeket a célokat helyi szinten megvalósítsátok, mikozben alapjaiban

átrendezitek a nemzeti prioritásainkat.Mivel a világ tovább nem engedheti meg magának a háborrit, kormá-

nyom kiilpolitikáját gy fogjuk alakítani, hogy az emberek és nemzetek

egyiittmtíkodésére épiiljon, hosy kiktiszobolhessiik a terrorizmust és annakalapvet okait, a konfiktusokat békés diplomáciával oldjuk meg, sziintes-

siik meg a katonai kiadásokat, és tisztítsuk meg a militarizmustól mindennemzet gazdaságát, állítsuk vissza a kornyezet egészségét, és novelji,ik a

gazdaságí s t abil it ás t.

Azon fogunk igyekezni, hogy a gazdasáei verseny nemzetkozi in,tézményeit a gazdasági egyi,ittmtíkodés olyan intézményeivel váltsuk fel,

melyeknek alapja a hasznos technológiák megosztása, és minden nemzet

népének az a joga,hogy a saját gazdaságíeroforrásait birtokolja és ellenóriz-ze az élelem, energia, lakás, oktatás, egészségiigy és más alapveto igények

kielégítése érdekében. Arra tcireksziink, hogy bárhol a világon megvédjiik

a dolgozó emberek és a kornyezet jo1ait és egészségét.

183

A nemzetkozi nagyvállalatokban osszpontosuló, eleddig példátlanhatalom, amely nem kotodik nemzethez, helyhez vagy célhoz, aIáássa a

demokráciát, eltorzitja a gazdasági célok kilelolését, és hozzájárul a gaz-

dagság olyan koncentrá ciójához,amely rombolja a társadalmat. A társasági

mtíkodési engedélyek a magánbefektetok .gy csoportjának olyan jogot

adnak, amely lehetové teszi a gazdasági hatalom egységes vezetés alattitovábbi novelését és koncentráIását.A kormánynak csak akkor szabad ilyen

mtíkodési engedélyt kiadnia, ha képessé akar tenni egy társaságot egy jólmeghatározottkózosségi cél szolgáIatára,szigor szabályok és társadalmiszámonkérhetoség mellett. Ki fogok jelolni egy bizottságot arra, hogytegyen javaslatot a torvényhozásnak: definiáljuk jra a társasági mtíkódésiengedélyt rigy, hogy minden gazdaságí társaság kijelolt kozosségi céIja a

mtíkodési engedély része legyen, és a kozosség ennek betartását rendsze-

resen ellenórízze.Elnokségem alatt nem lesz tobb segélyakció tonkrement nagyválla-

latok megmentésére. Bármely társaság, amely azértmegy tonkre, mert ttílnagy, az tul nagy ahhoz is, hogy Létezzék. Szigor an ellenorizni fogjuk a

trosztellenes torvény betartását, hogy megbontsuk a ttílzottan koncentrált

gazdaságihatalmat, és helyreállítsuk a piaci fegyelmet.

Mivel a távoli tulajdonlás utat nyit a felelotlenségnek, olyan ósztónzó-ket fogunk bevezetni a részvénytársaságok számára,hogy azok bomoljanakfol részegységeikre, és alakuljanak át ugy, hogy felelos tulajdonosaik a

dolgozóik, vásárlóik, vagy a helyi kózosség kis befektetoi legyenek.

Bírósági eljárással vissza fogjuk vonni az o|yan társaságok mtíkódésiengedélyét, amelyek rendszeresen megsértik a tcirvényt, vagy nem teljesítika torvényben meghatározottkozosségi feladataikat, és fel is fogjuk oszlatniazokat.

Az éIetet szolgáló huszonegyedik századi gazdaságban nincs helye

a pénzigyi spekulációnak, a ragadozó kolcsonzésnek és az olyan intéz-ményeknek, amelyeknek fó tevékenységét ezek a torvényellenes dolgokteszik ki. El fogjuk tehát érni, hogy apénzvilág szerencsejátékra emlékez-

teto mtíveletei ne legyenek kifizetodok. Adót fogunk kivetni a pénziigyitranzakciókra, meg fogjuk kovetelni a felelos tokearány biztosítását, és

tobbletadót vetiink ki a róvid táv t kenyereségre. Torvényellenessé fogjuk

I84

tenni, hogy emberek vagy társaságok eladhassanak vagy biztosíthassanak

olyan vagyontárgyakat, amelyek nem a saját tulajdonaik, vagy amelyekben

nem rendelkeznek kozvetlen anyagi vagyoni résztulajdonnal. /':zt aszelle-

mi és számitógépes kapacitást, amely maazelektronikus dokumentumok

kere ske del m ét t ámo gatjaa sp ekul ác iós pén zpi acokon, átir ány ítjuk a való di

társadalmi és kornyezeti problémák megoldására és az éIetetszolgáló helyi

piacgazdaságvállalkozásainak támogatására, amelyek megélhetést biztosító

zold munkahelyeket teremtenek.

A huszonegyedik századi helyi píacgazdaságok igényeinek megfele-

loen meg fogjuk fordítani a vállalategyesítés és felvásárlások folyamatát,

amely a jelenlegi bankok hatalmi koncentrációját létrehozta. Vissza fog-

juk állítani a szovetségi kormány által szabáIyozott helyi bankok korábbi

rendszerét, amelyek helyi tulajdonban és helyi vezetés alatt mtikodnek, és

teljesítik a bank klasszikus tankónyvekben leírt funkcióit: pénziigyi koz-

vetítoként szolgál azon helyi lakosok számára, akik egyfelol mérsékelt, de

biztonságos kamatra el szeretnék helyezni a megtakarításaikat, másfelol

kolcsonre van sziikségiik, például egy lakás vásárlása vagy helyi vállalko-

zás fi nans zírozásavégett.Végiil, de nem utolsósorban, rendezett pénziigyi reformot fogunk

végrehajtani. A legtobb ember afthiszi,hogy apénzta kormányunk hozza

létre. Ez tévedés. A forgalomban Iévó pénz majdnem teljes mennyiségét a

magánbankok teremtik meg azzal, hogy kolcsont adnak kamatra. A pénz

egyszertí konyvelésibejegyzéssel jon létre, néhány számítogépes letitéssel.

A valóságban ez apénz csak egy számviteli bejegyzés.

Sok évvel ezelótt a kormányunk a magánbankoknak adta azt akizá-

rólagos jogot, hogy kolcsonzéssel pénzt hozzanaklétre. Ez aztjelenti, hogy

a forgalomban lévo osszes dollár mindegyikét valaki kolcsonvette, és ezért

kamatot kell fizetnie egy magánbank számára. Minél jobban novekszik a

gazdaságunk, annál tobbel t artozik a bankokn ak, amely ek a gazdaságban

végbemeno cserék lebonyolít ásához sziikséges pénzt eloállították.

Ez a bankárkodást igen jovedelmezó vállalkozássá teszi, de sziik-

ségképpen gazdasági instabilitást is okoz, a hitelállomány boviilésének

vagy sztíkiilésének megfeleloen. Továbbá, mivel a bankok a kolcsonzott

tokének megfelelo pénzthozzákcsak létre, a kamatoknak megfelelot nem,

185

az adósságpénz-rendszer állandó novekedési kényszert ró a gazdaságra,hogy megfelelo arányban rij kolcsonoket gerjesszen, és így a kolcsonvevokmegfizethessék a kamatot a már korábban felvett kolcsoneikre. Azért kelltehát agazdaságnak orokosen novekednie, hogy megóvja apénzellátást azosszeomlástól, de ez egyben sajnos azzaljár, hogy mi mint nemzet, folyto-nos an novekvo adósságmocs árba stillyedj i.ink.

Az amerikai háztartások ingatlan- és hitelkártya-hiteleinek osszege

13,8 billió dollárra r gott Z007-ben, ami nagyjából eléri a Z007-i GDPosszegét, és ennek tobbsége uzsorakamat-terhet is hordozott. Az állam-adósság, amelyet a kormányzat az elózótóI orokolt, 5,1 billió dollár volt2007-ben, mielott a pénzvíIár kisegítését jóváhagyták, és onmagában ez

az adófizetók 40 6 m illiárd dollárj ába kertil évente, a harmadik legnagyobbtételként a szovetségi koltségvetésben, éspedig a honvédelem és a szociáliskiadások - például a társadalombiztosítás - tétele után.

Ez az adósság ko rlátozzakormányzásunkat, és elviselhetetlen terhet róaz amerikai családokra, aláásvaafrzikaíés a lelki egészséget és a család sta-

bilitását. Ennek az adósságtomegnek a másik hatása a vagyon számottevátcsoportosítása aháztartások t lnyomó tobbségétol - a kolcsonvevoktol

- a családok elenyészo kisebbségéhez, a kólcsonadókhoz. Ez egyfajta osz-tályharchozyezet, amely máris komolyan veszéIyezteti a dolgozó amerikaicsaládok biztonságát.

Van egy másik stílyos kovetkezménye is annak, hogy a pénzvilágm i ndi n kább el le no r zi gazdaságu n k p énzellátás át. H a a p énzv ilág b an kj a ibeszi,intetik a számviteli bejegyzések gyártását, amelyek a helyi piac finan-szírozására szolgálnának, akkor a reáIgazdagság osszeomlik még akkoris, ha vannak dolgozni hajlandó munkásaink a megfelelo képességekkel,

akiknek továbbra is ki kell elégíteniiik családjaink sziikségleteit, ráadásulnekiink karban kellene tartanunk az infrastrukttirát is, és meg kelleneóvnunk természeti er forrásainkat. A gazdaság leállásának egyediili okapedig az, hogy senki sem végzi el a szi.ikséges számviteli bejegyzéseket,

amely lehet vé tenné a valódi v áIlalkozások mtíkodését. Nem engedhetjiikmeg tobbé, hogy az erkolcsileg tonkrement pénzvilág kénye-kedve szerintleállíthassa teljes gazdaságunkat, s t, az egész országot.

186

Kormányom azonnal megkezdi annak a rendezett folyanratnak a

végrehajtását, amely átvezet benniinket a jelenlegi, bankok által kibocsá-

tott adóss ágpénzek rendszerébol egy olyan másikba, amelyben a pénzt a

szovetségi kormány bocsátja ki. A kormány által kibocsátott pénzt olyan

gazdaságélénkíto programokra fogjuk felhasználni, melyeknek segítségével

a hu s zone gye d ik századí gazdasági n fr as t ru k ur áját építj ti k fel, m ikó zben

gondosan iigyeliink arra, hogy azinfláciot feken tartsuk.

Mindezek érdekében utasítottam a pénziigyminisztert, hogy azonnal

vegye átaz eL\enórzéstés irányítást a Federal Reserve Bank folott, és kezdje

meg az állam adó s ság átv áItását p énzzé. Neki kótele ssé ge é s j o ga Iesz a p énz,

ellátás stabilizálása, az ingatlan- és a részvénypiaci buborékok kezelése, a

spekuláció visszaszorítása, valamint a hitel biztosítása a helyi piacgazdaság

kolcson felvevoi számár a, igazs ágos és elérheto feltételekkel.

Ha lehetoségeink figyelembe vételével ismét elkotelezziik magunkat

ennek a nagy nemzetnek az e redeti ideáljaih oz, és megszabadulunk a hibás

eszméktol és intézményektol, akkor erosebb és jobb nemzetet alkothatunk.

Minden embernek teljesebb életet biztosíthatunk, és tiszteletben tarthatjuk

a Fi,iggetlenségi nyilatkozat alaptételét, miszerint minden egyes embernek

elidegeníthetetlen joga van az éIethez, szabadsághoz és a boldogság kere_

séséhez.

hz elvégzend munkában van egy elkeriilhetetlen és sztikséges felosztás.

Obama elnok olyan hivatalt yett át, amely megorokolte a tonkrement

gazdaságot, a mindent áthat o gazdasági kétségbeesést, a csodbe jutott

államkincstárt, a hábor t Irakban és Afganisztánban, a nem megfelel

ideológiához makacsul ragaszkodó, és ezért gye nge áIlamígazgatást, a

klímavált ozást, az olajárak felszokkenését és a roskadozo infrastrukturát.Elsodleges feladata azlesz,hogy eltakarítsa a romokat, amelyeket az elózó

kormány hagyott rá.

Obama elnoknek nincs sok választása: azokkal a gazdaságí és kor-

mányzatí intézményekkel kell dolgoznía, amelyek elsosorban felelosek a

romok hátrahagy ásáért.Azonnal megmutatta azonban az elkótelezettségét

I87

a legkompetensebb emberek kiválasztásával, akiket csak találhatott, hogysegítsenek neki. Ez egyben elkeri,ilhetetleni.il azt jeLentette, hogy olyanembereket keresett, akik már régótaszolgálták az íntézményeket.

Nekiink, akik a helyi ptacgazdaságban és a civil társadalom szeíyeze-teiben dolgozunk, a legjobb esetben is olyan a helyzetiink, mint a koraiamerikai telepeseké, akik kinyilvánították fiiggetlenségtiket a távoli brituralkodótól és kapzsi gyarmatosító társaságaitól. Kinyilvánították szabad-ságukat azzal,hogy nem ismerték el a király megbízottainak hatalmát, és

cselekedtek .gy olyan j valóság létrehozása érdekében, amely nekik jobbanmegfelelt.

A politikai vezetok, akiket ma alapító atyákként ismeriink, aláír kaFiiggetlenségi nyilatkozatot, és fclállítottak egy hadsereget. Ót azonbancsak azután cselekedtek, miután az emberek megmozdultak, és egy <inszer-

vez d(5|ázadás már jól kifejl dott. A mi uralkodónk a pénzvilág. Obamaelnok államvezetése megfelel az alapító atyáknak. Az amerikai telepesekesetében, mihelyt a nép vezetni kezdett, ayezetókkovették. Ez amiutunkis, és feladatunk a szabadság j valóságának megteremtése a pénzvilág maivalóságából.

15.Frynznr

Hl l NÉp vn,zET, A toEzr.TóK KovETIK

,,Ákárki meséli is egy nevnzet ttjrténetét, nem kell tijr dnie azzal, bogyl kihozza a tiiruénleit."

(Andrew Fletcher skót hazafi, élt 1653-1716 kozott)

Itt azideje, hogy tobbé ne próbáljuk megjav itaní azt, amit nem lehet és nemis szabad, és nyilvánítsuk ki a ftiggetlenségiinket a pénzviIágcól, majd ha-

ladjunk tovább azűj gazdaság és egy ltjpénziigyi rendszer intézményeinekkiépítésében. Érdekes párhuzamok fcdezhetok fcl jelenlegi helyzetiink és

a korai amerikai telepeseké kozcitt, akik gy dontottek,hogy elérkezett az

id a távoli klrálytól való fi,iggetlenségi.ik kinyilván ítására.A pénzvil ágfé-lelmetes ellenség, de akkoriban a Fold legerosebb monarchiájakéntN"gy-Britannia is az volt. Szerencsére a végs gy zelmet a motivált és megszer-y ezett polgárság aratta.

Nem tudhatjuk,hogy az Obama-kormányzatfog-e - s ha igen, mikor

- csatlakozni az embereknek a pénzvilágtól és a fantomgazdagság-gépe-zetétóI való fiiggetlenségi mozgalmához gy, ahogyan az alapító atyákcsatlakoztak egykor a nép felkeléséhez a brit uralom ellen. Egy dologbanazonban bizonyos vagyok: ahhoz, hogy ez megtorténjen, el szor nekiink,a népnek kell az utat megmutatnunk.

Hogyan tiirténik a nagy változás?

Van egy elonye annak, hogy az ember eléri idos korát: elegendo torténelmetélt át ahhoz, hogy lássa, a gyokeres változás is milyen gyorsan megtortén-het, és az elkótelezettcsoportok hogyan formálhatják és gyorsíthatjákazt.

Á k a rt rogás rn egu á lt o zt atás aTan ja voltam korunk nagy társadalmi mozgalmainak, í8y

^ polgárjogi,

a noi egyenjogrisági és a kornyezetvédelmi mozgalmaknak. Mindegyik

188 189

azzalkezdodott, hogy emberek kis csoportjai az adott témáról egymással

beszélgettek, ami egyre szélesebb kórben terjedt, és kétségbe vont egy hamiskulturális nézetet, amely igazo|ta azt a fajta elnyomást, amelyet az adoumozgalom megkívánt sziintetni. Mihelyt a kozfelfogás megváltozott, vál-tozott a torténelem is. Mindez gy tortént, hogy a viták során kialakult a

társadalmi konszenz;'Js az adott témában, és a cselekedeteken kereszti.il j

valóság állt el , amely megmutatta a megváItozott gyakorlatbóI származókonkrét elonyoket.

A polgárjogi és a noi egyenjog sági mozgalmak esetében a régi nézet ez

volt: ,,A noknek és a színes bortíeknek nincs is lelki.ik. Mivel ok alacsonyabb

rendtíek, ezértnincsenek természetes jogaik. Elettik egyetlen céIjaazlehet,

hosy fehér f ér fr gazdájukat h sége s en szolgáIják " A kórnye zetvédelm i moz-galom esetében a régi vélemény: ,,A természetet Isten adtaaz embereknek,hogy kedvi.ik szerint azt te1yenek vele, amit akarnak. A természetnek a

piaci árán kíviil semmifele értéke nincs."A torténelem megváItoztatásához elobb hiteltelenné kell tenni,ink

azokat a kulturális beidegzodéseket, amelyeken a dolgok régi menetenyugszik, és olyan j kulturális értékekkel kell helyettesíteniink azokaLamelyek j irányt mutatnak.

F ggetlenségi nyilatkozat a pénzuilágtólA 6. és 8. fejezet a pénzvíIágnak az Egyesiilt Államok gazdaságát gyar-

matosító ténykedését az ótezer éves, a birodalom elleni emberi ki.izdelemtorténelmi távlataiba helyezte. A polgárjogok, a noi egyenjogtíság és a

kornyezetvédelmi mozgalmak valamennyien ennek a nagyobb távlatki.izdelemnek a kifejezodései.

A tiirténelem tanulsága

hz ahitem, hogy az általam javasolt nagyságrendii gazdasági átalakításlehetséges, a társadalmi mozgalmak átalakító erejével kapcsolatos személyes

tapasztalatomból fakad.K<rra fiatalságornban, Miamiban még olyan buszon utaztam, ame-

lyen a,,színes" emberek csak az utolsó sorokat foglalhatták el. Elképzelhe-

190

tetlen volt, hogy még életemben látni fogom, amint fehér ernberek oróm-konnyeket hullatnak az elso fekete elnok nagy tobbséggel tortént megvá-

lasztásakor.Frant, a feleségemet figyelmeztették, amikor fels bb iskolába ment

tanulni, hogy ha az osztáIyzataitril jók lesznek, senki sem fogja ot feleségiilvenni. Amikor találkoztunk, minden jegye alegjobb uoh, Áégis feleségi,il

ve ttem - jováIasztás volt, amint a kés bbiekben bebizonyosodott -, de al*kor akozfelfogás szerint zokszó nélkiil kóvetnie kelle* engem mindenhová,és a karrierjét alárendelnie az enyémnek. É,vekkel kés bb a család jovedel-

mének nagyobb része az ó frzetéséból szátmazam, és én boldogan és segít -készen koyettem t, rigy alakítva a karrieremet, hogy illeszkedjék az óvéhez.

1994-ben, amikor T kés társaságok uiláguialrna címíik<inyvemetmegírtam , anagyvállalatok btintetlentil megkeriilhették a demokráciát, és

megszilárdították a hatalmukat, kereskedelmi egyezményeikkel írva át a

globáliskereskedelem szabályait. 1999-ben a torténelmi jelentoségti seattle-i

tiltakozó akció térdre kényszerítette a nagy hatalmri VilágkereskedelmiSzervezetet (WTO), olyan megrázkódtatást okozya neki, amelyb l máigsem gyógyult ki.

Ezek kozé illeszkedik az ellenáIlás is a pénzvíIág azon torekvésévelszemben, hogy a tobboldal kereskedelmi egyezményeket kihasználva,megváltoztassák a kere skedelmi szabályokat a nemzetkó zí nagyv állalatokuralmának megszilárdítása végett. A pénzvilág szabadkereskedoi által hir-detett globalizációs sikerpropaganda szerint,,a nemzetkozi kereskedelmiegy ezmények me gh ozzák az egyeteme s b éké t, de mok rác iát é s a f elv ir ágzást

a világ minden embere és nemzete számára azzal, hogy megsziintetik a

kereskedelem és a beruházás áramlásának minden korlátját."Azt remélték, senki sem fogja észrevenni, amit a szabadkereskedelmi

egyezmények valójában jelentettek: ,,A nemzetkozi kereskedelmet és be-

ruházást a kezi,ikben tartó nemzetkozinagyváIlalatok felszabadítása a jogiko r|átozások alól, ho gy m ax i m al i záIják az any agij avak elvon ás át m i nden-honnan, ahol csak lehe toséget látnak erre. " Azonban a világ minden ájáróIszármazó civil aktivisták és szakszervezetek egy kezdetben kis csoportjamegt<irte a csendet, és elterjesztette a valódi igazságot.

19I

Megsziiletett egy eroteljes társadalmi mozgalom, amely magát globális

civil társadalomnak nevezte. Ez szervezte meg a seattle-i tiltakozást, amely

leállította a Világkereskedelmi Szervezet tárgyalásait 1999-ben, és az

emberek millióit mozgósíto tía az elkovetkezo tiltakozásokra mindeniitt,

ahol csak a globális gazdaságyezetóí a nemzeti politikai vezetokkel és

állami hivatalnokaival találkoztak az emberek jogainak megcsonkítására

osszehívott értekezleteken.6a

Arnikor ZO03. február 15-én a globális civil társadalom tobb mint 10

millió embert mozgósíto tt azEgyestilt Államok elore látható iraki inváziója

ellen, akkor azt a New York Times egyik cikke a második szuperhatalom-

nak nevez te.65 Ezvolt azemberi torténelemben a kózvélemény legnagyobb,

legáltalánosabb és legglobálisabb kifejezódése, amit az internet tett leheto-

vé. A demonstráció nem tudta megállítani Irak lerohanását, mert azt e1y

olyan kormányz athatározta el, amely visszautasította a katonai hírszerzés,

a logika, általában az emberek érveit. Ennek az áIlamvezetésnek a helyét

azonban most egy másik foglalta el, amelyet egy furcsa nevtí, kivételes

képességtí és a világot tobbfele kult rán átIátó fekete férfr,vezet, aki elle-

nezte azinváziót.Ez avéIeményem szerint orrmagában is a civil társadalom

országos és világméretíi gy zelmének számít.

A mozgalom széles korben koztudottá tette a pénzvíIág globalizációsmeséinek csalásait. Ez véleményem szerint csak egy része apenzvilágáIta-lánosabb állításának:,,A pénzegyenlo a vagyonnal, és a pénzvilág a vagyon

eloállításának hatalmas motorja, amely mindannyiunkat meggazdagít."

Most ezt az általánosabb állítást kell megcáfolnunk, és helyettesíteni.ink

az igazsággal: ,,A pénzvíIág csak fantomvagyont állít elo, azaz kóvercIé,

seket olyan valódi javakra, amelyeket mások állítottak elo. A pénzvílágonmagában semmi valódi értéket nem termel. Megvannak az eszkózeink

arra, hogy felszabadítsuk magunkat a pénzvíIág uralma alól, és egy olyan

64 F,zt a tcirténetet részletesebben lásd Korten: When CorPorations Rule tbe World,2.kiadás (San Francisco, Berrert-Koehler, 2001), 307-I4. o,

65 Patrick E. Tyler: ,,A New Power in the Streets", New York Times, 2003. február 17,

hrtp://query.mytimes.com/gst/fullpage.htnrl? res:9902EODCl E3AF934A2575ICOA9659C8B63

I9z

j gazdaságot építsiink fel, amely igazságosan szolgálja valamennyii,ink

valódi jóIétét, osszhangban a természettel."

Az uj gazdaság természete sen en nél sokkal tobbet j elent, de ez a v e|eje a

pénzvíIágtól való fuggetlenségi.ink kinyilvánításának, a demokrácia ígérete

teljessé válásának és az ót birodalmi évezred végének.

Két ttirténelmi fiiggetlenségi mozgalom

A ma Egyestilt Államoknak nevezett teriilet keleti partján a tizenhárom

gyarmatot felszabadító ftiggetlenségi mozgalom, illetve a pénzvíIágtól

való fi,iggetlenségre torekv k mai erófeszítései kozotti párhuzam igen

tanulságos.Amint a gyarmatok gazdas ága avalódi javak termelése kóvetkeztében

nóvekedni kezdett, virágzásuk magára vonta a brit korona figyelmét, amely

alaposabban kezdte éreztetni a hatalmát, és j adók bevezetésével, valamint

a király résztulajdonosi érdekeltségébe tartozó Kelet-Indiai Társaság szá-

már ate a-monopól iu m adom ányo zásáv aI n<ivelte ré sz e s e dé s ét a gyarmatok

gazdagságából.A második világháborri ut.áni években a Roosevelt-

féle j qazd,aságpolítika, a New Dea]_ virágzó ko-zéposzLáIyL és qazdaq hetyi piacqazdaságokat hozottlétre, amelyek növe}ték a Lelepulések jólétét - Ez ajelenség azLán magára vonta a pénzvilág figyelmét,amely fokozatosan kiterjesztette a pénzellátás ésellen rzés monopóliumából származ hatalmát, hogynovelje részesedését a jólétb r. Uzsorakamatokkal éskoltségekkel terhelte meg a heJ-yi piacqazdaságot,monopolizáIta a szellemi tulajdonjogokat, a piacot ésaz er forrásokat, és felgyorsította a fantomgazdagságel állítását, amely felnagyította a társadalom tob-bi része álta1 birtokolt valódi javakra támasztottkoveteléseit.

193

Amint szabadságuk és virágzásuk veszéIybe keriilése nyilvánvalóvá vált,a gyarmatok megmozdultak a brit korona ellen. Bizonyos gyarmatok helyiellenállási csoportokat hoztak létre olyan nevekkel, mint a Szabadság Fiai,SzabáIyozók vagy Egyesiilok,hogy részt vegyenek olyan akciókban, mintaz adobéIyegek megvásárlásának visszautas ítása, melyeknek a használatáta korona megkovetelte minden gyarmati kereskedelmi és tcirvényszékiokmányon, rijságon, ropiraton, s t naptáron is. Az j-angliai kereskedoosztálynak a rabszolga-kereskedelemben és a kalózkodásban való érdekeltsé-ge miatt nem voltak fenntartásai a behozatali adók elkeriilésével szemben,és addigi i.izleti portfoliólukhoz hozzácsapták a csempészetet is. Amikora korona elhatározta, hogy kinyilvánítja fennhatoságát a massachusettsiLegfelsobb Bíróság folott azzal, hogy annak bíráit kozvetlentil a királyikincstárb óI frzetí, a nép visszautasította, hogy ilyen bírák alatt eskiidtkéntszolgáljon.

Más gyarmatok n. levelezési bizottságokat hoztak létre, azaz olyanpolgári csoportokat, amelyek rendszeres levélváltással cserélték ki elkép-zeléseiket és információikat, s ezeket a leveleket hajón vagy lovas futárraltovábbították. Ezek a bizottságok a legktilonfelébb polgári mozgalmakelemeit kapcsolták ossze a kozos cél érdekében, a gyarmati határokon isátny lva, amelyek hossz ideig elkiilonítve tartották ket.

Térjtink vissza a mi korunkhoz: mihelyt az emberekszabadságának és jórétének veszéIye világossá vált,e]-kezdtek megmozdulásokat szervezni a pénzvilág e1-len. Szervezeteket hoztak létre olyan nevekkel, mintKozvetlen Kapcsolatok HáLozata, Kozossé9i Polgár,Egyesulet az lqazságos GazdasáqérL, Farmerek Orszá-gos Egyesulete, M vészet és Forradalom, GlobalizációNemzetkozi Fóruma, vagy Dzsungelment Hál zaL. Ezekinternetes fórumokat szerveztek, hogy megosszák e1-képzeléseiket és az információikat, és egyesítsék akozos célrj mozgalmakat, t rlnyíilva a nemzeti hatá-rokon, amelyek sokáig megosztot.ták ket. Milliókatmozgósítottak nemzetkozi tuntetésekre, szovetségetkotottek a más országban mííkod hasonló csoportok-

194

ka1, és rendszeresen megzavarták azokat a nemzetközrtanácskozásokat, amelyeken a gazdaqok és hatalmasokjöttek ossze, hogy igényeiknek megfelel en áLírjáka kereskedelmi szabályokat, és megbeszéIlék része-sedésr.iket a zsákmánybó1.

Ha a nép vezet, &vezet k kiivetik

Az itt leírtak tóbbsége a gyarmatok esetében még azel tt tcirtént, hogy a

gyárrnad arisztokrácia tagjai, akiket rni alapító atyáknak neveziink, ta-

lálkoztak volna Philadelphiában a Fiiggetlenségi nyilatkozat kibocsátása

céljábót, és kínyilvánítotákvolnairányításukat azajlólázadás feletL amely

egyéhként akár félre is állíthatta volna oket, mint lényegtelen tényezoket.

A fetkel knek végi,il is sziikségiik volt az alapítókra, hogy megalkossák

az elso nagyobb demokrácia-kísérlet keretét és szabályait, amelybe az

európaiak leszármazottai az athéni kísérlet után tobb mint kétezer éwelbelefogtak.

A pénzvilágtóI való fi.iggetlenség elérésére a civil társadalomnak is

sztiksége van az eredeti alapító atyák megfelel ire : olyan hivatásos politiku-sokra, akik hajlandók szembeszálln i a pénzvilággal, Ietépni an nak fojtogató

markát a helyi piacgazdaságról, és kidolgo zniazokat a jogszabályokat, ame-

lyek alapjá., "

pérrrirrtézetek számon kérhet , szolgálat-orientált rendszere

m{íkódhe t az uj gazdaság programján ak megfelel en.

A gyarmatok olyan osztonzoket is bevezettek, amelyeknek célja ayaz-dasági élet folott i eIlenórzés megteremtése volt a helyi termelésen és a helyiváIlalkozások támogatásán kereszttil. Bojkottálták a brit árukat, és azokat

a kereskedoket, akik nem vettek részt abojkottban, nyilvánosan megaláz-

ták. A mesteremberek és a munkások nem voltak hajlandók dolgozni a

brit katonai eródítmények építkezésein. A nok ktilonosen fontos szerepet

játszottak, megszervezye a Szabads ág Leányai bizottságokat, melyeknek

céIja az importtermékek helyettesítoinek eloállítása volt.

Korunkban a heJ-yi piacga zdasáq vállalkozásai,munkásai és foqyaszLói vezettek be ószLónz ket annak

195

érdekében, hogy ellen rzésuk alá vonják a gazdaságiétetet a helyi termelésen és a helyi vállalkozásoktámogatásán keresztr.i1. Helyi stermel i piacokat,éfelmiszer-szovetkezetekett ,,d helyiek az els k" kam-pányokat, helyi befekt,etési alapokat és hitelegylete-ket hoztak ]-étre. Vásárlóí bojkottokat szerveztek anagyáruházak és az olyan gazdasági társaságok termé-kei etlen, amelyek környezetkárosító módon mikodtek,és átlag alatti fizetéseket juttattak a dolgozóiknak.A helyi válla]-kozások olyan nemzeti szovetséqekethoztak ]-étre, mint a BALLE és az AIBA. A helyi ke-resked k fuggetlenítették magukat a qazdasági tár-saságok által uralt nemzeti kereskedelmi kamarátó1,és csatlakoztak ezekhez az írr szovetsé9ekhez.

Ugy. világos mindez?Mindkét torténelmi ellenállási mozgalom demonstrálja az emberek-

nek azt a hatalmas, de gyakran észrevétlen képességét, hogy olyan iigyekérdekében is megszer v ezzékmagukat, amelyek folotte állnak bármelyikiikonérdekének. Azokat a dolgokat, amelyekr l itt beszámoltunk, kivételnélktil hivatásos yezetók, kiils támogatás yagy éppen szankciók nélkiilvitték véghez. Nem voltak tervrajzaik, sem kozponti koltségvetési.ik. Voltazonban tobb ezer vezetojiik - a globális civil társadalom esetében tobbmillió is.

A felszabadított drsadalmi tér ereje

Egy mozgalom meg zeryezésének a legfontosabb része olyan társadalmiterek létrehozása, ahol az emberek rendszeresen osszejonnek, hogy meg-

osszák a tapasztalataikat, és kolcson<is bizalmi viszonyokat és egyetérrést

építsenek ki, ami lehet vé teszi a hatékony csoportmunkát még szélsóséges_i._- - ,-- ! - 21^| !,- ;ernyomas loe]en ls.

hzértérÉkelem oly nagyra az ilyen tereket, meru rdszt vettem a Nem-zetkózi Fórum a Globali zici& l (IFG) nevii szeryez t megalakításában

196

és kezdeti munkájában. Az IFG egy osszejovetelb l nott ki, amelyen a

világ néhány tucat legelkotelezetebb aktivistája vett részt, akik így vagy

tlgytarcban álltak azzala folyamattal, amelye t apénzvilágban érdekeltek

globalizációként emlegetnek.

Sokfele országból j ot tiin k <issze, negyon ktilonbozo tapasztalatokkal

és képességekkel, és a globalizáciojelentésére vonatkozó eltérófelfogással.

Tapasztalataink és gondolataink kicserélése után viszont képesek voltunkátfogó kópet alkotni arról, hogy mit is takar a pénzvilág társaságainak

fejében a,,globalizácía" fogalma, és kialakítottunk egy kozos nyelvet arra,

hogy kozzétegyíik azt a saját koriinkón kívtil is.Kozos munkánk során szinte érdekl dés támadt benniink egymás

iránt, megismertiik egvmást, megtanultunk megbízni egymásban és tisztel-

ni a ktilonbségeinket, és ez lehet vé tette számunkra a kozos célért végzett

munkát, a hatalmas fóldrajzi távolságokat rovid elektronikus levelekkel

hidalva át, ami az egyetlen kommunikációs lehet ségtink volt.

Néha csoportként léptiink fel: el adássoíozatot tartottunk, ktizos

nyilatkozatot, rlagy kozosen írt cikket vagy konyvet adtunk ki. Kisebbhálózatok mego zto :rák azer forrásaikat adott kampányok lebonyolításá-

ban. Tobbnyire alakóhelyiink szerinti választókeriiletben, illetve azokkal

dolgoztunk, találkozókon és nyilvános elóadásokon, cikkeken és sajtóin-

terj kon terjesztve az átfogoképr l alkotott felfogásunkat.

Az irj felfogás magvát sok helyen elvetetti.ik. Ez kicsírázott, gyokeret

ere ztett és novekedésnek indult, hogy rij magokat teremien, amelyek így

rendkíviili sebességgel terjedtek. Néhányéven beliil er s globális társadalmi

mozgalom jom létre, amely ténylegese n meg tudta kérdójelezni a pénzvilág

legrombolóbb terveit.

A telepesek szervezési eredményei még figyelemre méltóbbak, ha te-

kintetbe vessziik a miénknél kedvezotlenebb koriilményeiket. Nem voltak

motoros jármtíveik, sem elektronikus kommunikációjuk. Leggyorsabb

hírkozlési lehetoségi.ik a lovas futár volt.

A korai gyarmati telepek gazdaságí társaságként mtíkodtek tengeren

t li tulajdonosaik uralma alatt. A telepesek koztil sokan beilleszkedni kép-

telen vagy btí nozo embe rek volt ak, akike t e ro szakka I haj óztakát A ngl iából,

I97

mivel a kormány nagyon meg akart szabadulni t liik; adósok, akik az adós-ságuk elol szoktek, és gazemberek, akik jottek a szerencséjiiket megtalálni,nem válogatya az eszkozokben. Az egyházkózségeket a prédikátorok papiuralom alatt tartották, akik szilárdan hitték, hogy a demokrácia Isten aka-rata ellen való. A gyarmatok gazdasága a rabszolgákon és a kényszermunkánnyugodott, és a család felépítése a n ket alárendelt szolgaságban tartotta.A foldeket, melyeket a telepesek elfoglaltak, népirtással szeíeztékmeg, és

a társadalmi berendezkedésiik mély faji és osztálykiilonbségeket mutatott.A fiigge tlen sé gii k kivívás a é rdekéb en felkelt Iázadókéle tviteléb en igen

kevés jel mutatott tehát a radikálisan demokratikus onszervezodési hajlam-ra. Mégis megszervezték magukat. Az ellenállási akciókban való párbe-szédes vagy tev leges részvétellel olyan lehetoségekre ébredtek rá, amelyekhossz idon át tiltva voltak számukra, megmozdultak, hogy elhagyják a

királyukat, s olyan .i politikai valóságot alkottak meg, amely megváltoz-tatta a torténelem menetét; a demokráciát a gyakorlatban tanulták meg.

Roger Wilkins torténész a Fiiggetlenségi nyilatkozatot megelozévtizedet a legfontosabbnak nevezte az Egyestilt Államok torténelmében.Szavai - azon tul, hogy figyelmiinket arra az igazságra irányítják, hogy a

demokráciát megtanulni csak annak gyakorlása során lehet - iránymuta-tóul szolgálhatnak azokszámára, akik aztkérdezik: ,,De mit tehetek én?"

,,Az L765-75-ós idoszak megdobbento eredményei nemcsak a brit kor-mány ellenszenves magatartása elleni megmozdulás példái voltak, hanema gyarmati forradalmi tudat és lendi,ilet fejlodesenek fo állomásai is az on-kormányzat, egyben azoknak az intézményeknek a nagyyonal megfor-málása felé, amelyek ennek a célnak megfeleltek...

Apolitika minden eszkózétés mtívészetét bevetették ebben a gyiimol-csoz évtizedben. A gyarmatokvezetése gondosan figyelt apolitikai tigyek-re.Jutott arra is idejiik, hogy a fontos kérdésekben felderítsék és finomítsáka véleményi,iket, tanulmányozya a torténelmet és a frIozófrát, valamint a

legutóbbi idok levelezését, siirgonyeit és politikai értekezéseit. Komolyanelgondolkoztakazon, amit láttak, és másokkal is konzultálva terjesztettékés finomították elképzeléseiket. A hivatalok vállalásával és akciók javasla-

tainak el terjesztésével részt vettek a telepiilések és a gyarmatok politikájá-ban. Szi.ikség esetén a célj aiknak megfelelo j mechanizmusokat alakítottak

198

ki, például amikor a gyarmati torvényhozást felszámolták, vagy amikor a

tiltakozás yagy az onkormányzat uj formáira volt sziikség. De mindenek-

el tt gondolkoztak, beszélgettek, vitatkoztak,hallgattak egymásra, írtak,és alkottak egyre táguló korokben. Es ekozben cselekedeteik nagy szemé-

lyes, politikai és pénzigy i kockáz atot hordoztak."66

Az a gyakorlat, amely a globális civil társadalom jelenségét megsziilte,

ugyanilyen minoségtí volt, és ugyana zt a céIt szoIgáIta, csak sokkal nagyobb

léptékben, és sokkal változatosabban. M indez r ávilágit alkotó, rad ikálisandemokratikus onszervezó lehetoségeinkre most, hogy a modern kommu-n ikáció s t e chnoló gi a leb o nto t t a a fold r ajzi ko rlátokat.

Milliónyivezet

Benni.inket - azokat a milliókat, akik egy jobb világ megalkot ásáért fára-

dozunk - konnyen elkedvetleníthet, hogy mégaz olykor jelentos sikerekis mennyire jelentéktelennek látszanak a probléma méretéhez viszonyítva.Napi kiizdelmeink részleteiben és a kihívásaiban elfáradva, konnyen elho-mályosulhat az eros társadalmi dinamikának az átfogo képe, amelyhez a

mi munkánk is hozzájárul.Álljunk meg idor l idore, vegyiink egy mély lélegzetet, nézzink a

pillanatnyi látóhatáron t lra, hogy a teljes kép ismét elottinjék számunkra,és tekintsi,ink csodálattal az átfogo társadalmi mozgásokra, amelyekhez a

mi munkánk is hozzá)árul!67

Mi az, ami szárnít?Szóval: hogyan is lehettink biztosak abban, hogy a munkánk valóbanhozzájárul ahhoz az átfogó elképzeléshez, amit meg szeretnénk valósítani?

66 Roger W'ilkins: Jeferson's Pilloa: The Founding Fathers and tbe Dilemrna of BlackPatriotisrn (Boston, Be acon, 2001), 18/19. o.

67 Mivel ez a munka a nagyvállalati sajtó ingerkiiszobe alatt van, nagyságrendjének és

e rejének poncos nyomon kovetése nehéz. A YES! magazin olvasói szerint a kozlés e rot ad

a személyes elkeseredés idején, mivel minden esemény jelzi a nagyobb mozgalom erejé-

nek, hatókorének és befolyásának novekedését.

I99

Ha igennel tudunk válaszolni az alábbi,égy kérdés bármelyikére, akkormegnyugodhatunk : hozzájár uI.

1. Segít-e a munkánk leleplezni egy hamis kulturális kozfelfogást,amelyet azért dolgoztak ki, hogy az uralkodás és kizsákmányolásviszonyait legitimálják, és segít-e felváltani ezt e1y olyan nézettel,amely az egészséges kozosségek valódigazdagságának eleddig meg-valósítatlan lehetoségét tiikrozi ?

2. Segít-e <isszehozni olyanokat avezetok milliói kóziil, akik eddignemismerték egymást, támogatni ket a kozos témák megtalálásában és

a kolcsonos bizalom alaplán álló kapcsolatok építésében, ami lehe-t vé teszi,hogy egymással oszintén, szívbol beszél.jenek, és tudják,hogy számíthatnak egymásra, ha szi,ikségesetén támogatást kérnek?

3. Létrehoz-e a munkánk olyan szabad szociális tereket, ahol az em-berek megtapasztalhatják az uj szemlélet alkotó, egyi.ittmtíkod ,

<inszervez do viszonyaival való egyiittélés és kísérletezés szabadságátés támogatását,egy olyan tíj valóságét, amelyet a nagyobb kulturáliskép részévé akarnak tenni?

4. Bemutatja-e nyilvánosan a valódi jólét gazdaságának lehetoségeit?Azitt felsorolt kérdések hasznos iránymutatást adnak mind az egyéní,

mind a csoportcélok kittizésekor.

Mit tehetek én?

Az els lépé, azuj gazdaságlétrejottéhez valóhozzáláruláslqént a saját életedfeletti tudatos ellen rzés kialakítása, és a pénzvilágtól való saját fiiggetlen-séged kinyilvánítása azzal,hogy .s ntl"ko^l n, . gyir.r tísé gi áorgj;;r,o,a szi.ikségtelen fogyasztás visszafogásával. Ezen tril vásárolj a helyi ftiggetlenboltokban, ha lelret, és vegyél h.lyb.r, elóállított terméket, h" ,end.lk.zésreáll. Válaszd meg u5yanígy a munkahelyedet, és lehet leg a beruh ázásaidis helyiek legyenek. Pénzed kezelésére válassz fiiggetlen helyi bankot vagyhitelegyesiiletet. Ahelyi keresked knek fizess készpénzzel, hogy megkíméidket ahitelkártyás fizetés tobbletkóltségétoI.Id ben fizesd ki

"hit.lk ártyád

tartozását, és ne haszn áld a kárty átfoly"-*tos hitelfelvétel re.

z00

A második lépés az, hogy másokkal társulva vegyél részt olyan kezde-ményezésben, amely a ,,Mi az, amí számít?" cím alatti négy tevékenység

valamelyikéhez * vagy akár az <isszeshez - hozzájltrul. Yegyél részt otyu;beszélgetésekben, amelyek az ákalánosan elfogadott, hivatalos kultrira*.guáiortatásával kap.rol.tosak. Tégylehet i uj kapcsolatokat. Hozzléme szabad kózosségi tereket. Mutasd be a gyakorlatb an aztij lehedségeket.Sok lehet ség található a,,Két torténelmi fiiggerlenségi mozgalom" cínralatt is, Csatlakozmsd helyi kezdeményezésedet az országos hálózathozolyan csoportokon keresztiil, mint a BALLE yagy aI,AIBA.

Mindenekel * beszélgess roku, ^ *ÁiiaÍ;"ló;;g.; r.r*éu""téróL

a fantomgazdagság é, "

uJódi gazdagslíg ktilon-bségér Iés az aj gazd,aság

természetér l és lehet ségeir l. Tudj róla, hogy a gazdasáei jelentések és

kommentárok a g""d"rá|i társaságok sajtójá an ,Jrdrr.rilrt a pénzvilágfantomgazdagság-szemléletét ttikrozik. Ezeket hallgasd kritilcus fiillel, és

próbátd meg felism erni az alapul szolgáló csalásokat. Hívd fel a kollégáidés barátaid figyelmét, hogy cselekedjenek hasonlóan.

Alakíts kozos biztonsági klubot, vagy csatl akozzilyenhez, hogykdlcsci-ntis tanítással és dmogatáial íblkésrtiiÁ.r,

^ g^rd^rigi válság },ites*inak

a kezelésére. Fontold,i.g egy olyan osszejoveiel *.gJ".rr,.réiét, amelyenbarátaiddal és szomuredlijá"l meguitatjatok .r,

" korryvet. Találhnt*

c oporümegbeszélési ritmutatót a f,,ou.ril."o weboldalon; http://www.greattufnlng.org, ahol egyéb linkek is találhatók, amelye k"z jgeadaság

megvitatásán ak forrás ait rar a\mazzák.

Á beszélgetés ereje

Végezettil szeretnék megosztani néhány gondolatot az egyik legkozon-ségesebb, és látszólag kovetkezmények nélktili emberi tevékenységrol - a

beszélgetésrol. A mély átalakulást hozó társadalmi változások hatalmasmozgalmai valamennyien beszélgetéssel kezdodtek.

A n k mozgalma tanulságos példával szolgál. Néhány bátor n indítot-taeIazta folyamatot, amely aligtobb mint egy évtized alatt megváltoztattaazt akózfelfogást, hogy ,,egy asszony boldogságának kulcsa a megfelel ó férfrmegtaláIása, a ferjhez menés, maj d életének feIáIdozása a fér fr, karrierj énekérdekében". Ahogyan Cecile Andrews, a Circles of Simplicity szerz je írja,

z0I

a nemek viszonya rij kozfelfogásának korabeli átalakulás a azzaIke zdodott,hogy a nok országszerte kis társalgási koroket alakítottak, amelyekben az

osszegytiltek kis csoportjai valamelyikiik otthonában elmesélték egymás-

nak személyes tapasztalataikat.

A politikai konszenzus lehetósége

Van lehet ség arra, hogy az ilj gazd,aság elképzelése k<iré széles alapokon állópolitikai konszenzus jojjon létre . Kezdhetjiikazzal,hosy a felháborodás a

pénzvilágkapzsisága és romlottsága miatt szinte álmlános. A gyermekeink,családunk, kozosségiink és a természeti kórnyezet jov beli jóléte irántiaggódásunk is majdhogynem az.

Olyan társadalmi berendezkedésre vágyunk, amely a családi és kózos-ségi érdekeket a pénziigyiek elé helyezi, és olyan vállalkozásokra, amelyekaz embereket a profitnál tobbre becsiilik. A világméretti verseny helyem a

.l , '

,lvilágméret egyiittmiíkodést részesítjiik el nyben. Hisziink az egyenl

esélyekben, és beles zolást akarunk az életiinket alakító dontésekbe.A kózos álmainkat megalapozó értékek nem minósíthet k liberális

va5y konzervatív értékeknek, .r.k mélyen gyokerezo emberi értékek. Itt az

ido, hogy t llépjiink a mesterséges politikai megosztottságon, és egymással

osszefogva megvalósítsuk kozos álmunkat.

E beszélgetések elott egy olyan asszonynak, akinek atapasztalatai nem

egyeztek me1 az uralkodó nézettel, valószíntíleg arra kellett gondolnia,hogy a problém a az ó valamilyen fogyatékosságában rejlik. Mihelytazonban a nok megosztották személyes tapasztalataikat, mindegyikfelismerte, hogy a hiba az uralkodó nézetben van. Ez a felismert igazság

felszabadította azokat, akik részt vettek a kezdeti beszélgetésekben, és az ó

hangjuk is csatlakozott az egyre novekvo asszonykórushoz, mely annak a

ko zfel fo gásn ak a me gvált oztatás áért s zólt, amelynek alap,lán a t árs ad alomhossz idon kereszttil meghatározta a nok helyzetét és szerepét. A nokmilliói csakhamar a nemek kapcsolatának e1y t4 felfogását ter.jesztették,

amely a noket a globális átalakulás eros támaszaivá tette.

202

Az onkéntes egyszertíségi mozgalom hasonló lehetoségeket szervez

az emberek számára, akik megbeszélhetik, mi teszi oket valóban boldog-

gá. Annak a kozfelfogásnak a csalárdsága, amely szerint a boldogsághozvezetó ut az anyagi fogyasztás, napfenyre keriilt, és helyettesítették azzal

a felismeréssel, hogy ,,akkor kezdiink igazán élni, ha visszafogjuk anyagi

fogyasztásunkat, és jobban beosztjuk az idonket, hogy tobbet fordíthas-sunk olyasmire, ami ígazánboldoggá tesz benniinket, például a családunkés tágabb kozosségi kapcsolatainak ápolására".

A rragyvállalatok a gazdasági hatalm at irányítják. A kormány a rend-

orség és a katonaság kényszerító erejét vezérlí. A civil társadalom hatalmaviszont az autentikus kózfelfogásban rejlik. A látszat ellenére a civil tár-

sadalom az erosebb, mivel az ígazí kozfelfogás végi.il kivívja a gyozelmet

mind a nagyvállalatok, mind az áIlamhatalma felett.

A ma rendelkezésre álló kommunikációs technikák megteremtikannak a lehet ségét, hogy helyi beszélgetéseinket globális beszélgetésekké

olvasszuk ossze, s ezzela hatalommal élve legyozhetjiik a pénzvilágot, fol-

emelhetjiik a helyi piacgazdaságot, és megszakíthatjuk a birodalom otezer

éve s versengo eroszakj ának onfenntartó spi rálj át.

Mi, emberek, elképesztoen nagy haladást értiink el technikailag, de on-

magunk és az emberi ontudat fejlesztésében kudarcot vallottunk. Mivelhibáztunk boldogságunk és jóléti.ink forrásainak felismerésében, a pénzoltárán áldozunk, elhanyagolva az élet oltárán való á|dozást. Mivel nem

tudu n k a p énz é s a valód i gazdagságkozott ki.ilonb s é get tenn i, való s ágosn ak

gondoljuk az illuziól és szabadságnak a pénzviIáq intézményei által ránkkivetett rabszolgas ágot.

A pénzvilág fantomgazdagságra épiilo gazdaságának osszeomlása lát-

hatóvá tette, milyen hatékonyan tudunk olyan j kult rát és intézményeket

létrehozni, amelyek emberi természetiink legbetegesebb vonásait miivelikés jutalma zzák.Segítsen benniinket az <isszeomlás nyomán nyilvánosságra

kertilt utálatosság látása abban, hogy végi,il jól csináljuk a dolgokat.

z03

Legmeghatározóbb adottságunk nekunk, embereknek a választási ké-

pességiink, beleértve kozos jovonk kiválasztásának képességét is. Ez társulazzalaz erkolcsi fclelosséggel, hogy olymódon éljiinkvele, hogy az mindenembernek és a teljes életnek is a hasznáraváIjék.

Eszkozeink és lehetoségeink megengedik számunkra, hogy leváltsukazt a kultrirát és intézményrendszert, amely az emberi természet alsóbb-rendtí részének beteges tulajdonságaít osztonzi és jutalmazza, és olyannalhelyettesítsiik, amely az emberi természet jobbik részének a lehetoségeitserkenti. Mint emberi faj, a befogadó egyi.ittmtíkodés tokéletesítésénekérdekében sutba dobhatjuk azt a képességiinket, hogy tokéletesítsiik akirekesztéssel egyiitt járó versenyt. Megoszthatjuk egymással azokat a jóhíreket, amelyek után emberi természeti.ink egészséges része vágyakozik:felszabadulhatunk a jelenlegi kulturális kozfelfogls és intézményes jutalma-

zási rendszer aIoI, amely oly sokáig megtagadta és elnyomta természetiinkegészséges részét.

Ennek a lehetoségnek a felszabadítása az uj gazdaság programjánaktávlati célja. Azzalkell kezdeni,ink, hogy rendbe tessziik az ér keínket, és

dolgozunk a gondoskodó kózosségek kapcsolatainak fejlesztésén, amelyek a

valódi gazdagságés biztonságnélki.ilozhetetlen alaplai. Egyénilegés fajkéntis megtalálhatj uk helyiinket az éIc.tn agyobb kozosségében, amelytol faj unkéretlensége mindeddigelzártbenniinket, de ebbe most vissza kell térni.ink,mint felelos felnotteknek.

Reményt kelthet benniink az a koriilmény, hogy agazdasági, társadal-mi és kornyezeti osszeomlás elhárításához sziikséges intézményi és kultu-rális átalakulás v1yanaz, mint amí az emberi tudat pozitív alkotó poten-ciáljának felszabadításához és az évezredek óta megálmodott világ meg-

alkotásához sziikséges. Az a kitiintetés jutott osztályrésziinkiil, hogy az

emberiség teljes torténelmén beliil az alkotó lehetoség legizgalmasabb pil-lanatában élheti.ink. Az idó elérkezett. Megvan az erónk, hogy a saját ma-

gunk és a gyermekeink érdekében megváltoztassuk a világot. Mi magunkvagyunk azok, akikre mindeddig vártunk.

röszöNETNyItvÁNíTÁs

Steve Piersantinak és a Berret-Koehler kiváló gárdájának, akik ennek a

konyvnek a megírását javasolták, és megjelenését mindenekfelett támo-

gatták;a YES! magazin vezetésének és munkatársainak, akik egy j emberi

világról alkotott elképzelést terjesztenek;

azÜzletiSzóvetség a Helyi Gazdasági Életért (BALLE) vezetésének,

munkatársainak és a helyi háIózat tagjainak, akik építik ezt az uj gazda-

ságot;

a Politikai Tanulmányok Intézete (IPS) munkatársainak, akik segítikaz uj gazdaság korvonalainak és az azt támogató politikai sz<ivetségnek a

kialakítását;a terepen tevékenyked,ó, a kózgazdaság oktatásában és a politik ai moz-

gósításban részt vev óbb száz csoportnak;végiil a pénzvilágkaLozainak és magánzóinak - koztiik Bernard

Madoffnak -, akiknek a kicsapongásai leleplezték a teljesen korrupt és a

valóságtól teljesen elszakadt, javíthatatlan pénzi.igyi rendszert, mert nélkii-ltik ez a felhívás apénzvíIágbezárására biztosan siiket fiilekre talált volna.

z04 z05

A SZERZOROL

Dr. David C. Korten tobb mint harmincot évig kiemelkedo tizleti, aka-

dém iai é s nemzetkozi fej les ztési intézetekben dolgozott, m ielott elfordult

volna az íntézményektol, ho gy mu nkáj át kízáróIag kozérdektí állampol-

gári csoportokban folytassa. Alapítótársa és elnoke a Positive Futures

Networknek (PFN), a YES! magazin kiadólának; alapítója és elnoke az

Emberkozponttí Fejlesztési Fórumnak (PCDF), vezetoségi tagja a már

tobb ízben említett BALLE szervezetnek, munkatársa azIFG szervezetnek,

és tagja a Római Klubnak is. Elnoke ^rÚi

GazdaságMunkacsoportnak(NE\VG), amely 2008-ban alakult mel az j gazdaság programjának

megalkot ására és részleteinek kidolgozására.Korten az MBA és PhD fokozatát a Stanford Egyetem kózgazdaság-

tudományi karán szeíeztemeg. Szakteri,ilete aszervezéselmélet, avállalatistratégia és a kozgazdaságtan volt, és pályája kezdetén felsofoku iizletiiskolák Iétrehozásával foglalkozott szegény országokban _ kezdve Etió-

piával _, abban a reményben, hogy a globális nyomor megsziintetésének a

kulcsaegy j,professzionális iizletivállalkozói osztálylétrehozása. Katonai

szolgálatát a vietnami háborub an azEgyesiilt Államok légierején ek száza-

dosaként teljesítette, szolgált a Légiero Katonai Iskolájában, a fegyvernem

foparancsnokságán, a Honvédelmi Minisztériumban és a Haladó Kutatási

Projektek Ügynokségén.Ezután Korten a Harvard Egyetem Üzleti Karán tanított ot és fel

évig a kozepfok menedzsment kurzusán, valamint az MBA-s és a doktoriképzés programjain, majd a Harvard által delegált tanácsadóként szolgált a

nicaraguai Kozép-Amerikai Menedzsment Intézetben. Ezutána HarvardNemzetko ziFej\esztési Intézeténél vezetett egy Ford-alapítvány által finan-

szírozott projektet, amelynek céIja a nemzeti családtervezési programok

szerv ezésének és menedzselésének ero sítése volt.

Lz l970-es évekvégén Korten elhagyta az amerikai tudományos életet,

és Délkelet-Ázsiába koltozott, ahol kozel tizenot évig élt, eloszor a Ford-

z07

Alapítvány projekt-specialistáj aként, majd késobb az USA NemzetkoziFejlesztési Ügynokségének ázsiai fejlesztési regionális tanácsadój aként.Itteni munkája nemzetkozi elismerést hozott számára, az olyan stratégiákkifej leszté s éhez v aIó hozzáj ár uIásáér t, melyeknek se gít sé gével az államibiirokráci át az áIlampolgárokat támogató rendszerré alakított ák át, ezzeI a

termofold ,víz és erdok eroforrásainak kozosségi ellen rzését és az ezekkelv aIó gazdálkodást ero sítve.

Kortent egyre jobban aggasztotta, hogy a hivatalos segélyi.igynoksé-

gek által er ltetett gazdasági modell csak tovább noveli a nyomort és a

kornyezetrombolást, és hogy ezek az tigynokségek nem képesek beliilr lmegváltoz ni, ezértvégtil szakított a hivatalos segélyrendszerrel. Ázsiábantoltott utolsó ot évében ázsiai civil szervezetekkel dolgozott egyi.itt, hogymeghatározzáka régióbeli fejlesztések sikertelenségének alapveto okait, és

kiépítsék a civil társadalom szeryezeteinekképességét arra, hogy az országos

és globális szinttí változás stratégiai katalizátorai legyenek.

Korten felismerte,hogy a novekvo nyomor, egyenl tlenség, kornyezetipusztítás és a társadalmi bomlás, amit Ázsiában tapasztalt, avilágcsaknemvalamennyi országában jelentkezik - beleértve az Egyesi.ilt Államokatés más ,fejlett" országokat. Sot, aztis meglátta, hogy éppen az EgyesiiltÁllamok az, amelyik elomozd kla - mind otthon, mind ktilfoldon - aváI-

ságot mélyíto politikát. Ha van egyáltalán pozitiv emberi jovo, ahhozelobb az Egyesiilt Államoknak kell megv áItoznia. I99Z-ben ezérthazatértaz Egyesiilt Államokba, hogy továbbadja az ameíikaiaknak ktilfoldonsze-rzett tudását.

Korten publikációi világszerte kótelezo olvasmányok az egyetemeken.

Számos kónyvet írt, tobbek kozott a sok nyelvre (magyarra is) lefordítottT kés társaságok uiláguralrna címut.További jelentosebb mtívei: Tbe GreatTurning és Tlle Post-Corporate World. Rendszeresen ír mások által szer-

kesztett konyvekbe, szakmai folyóiratokba, és az id szakosan megjelenokiadványok széles váIasztékába. A rádió- és tévébeszélgetéseknek ugyancsakrendszeres vendége és nemzetkozileg is népszertí résztvevóje.

208

Dr David C. Korten

lsBN 978-9ó3- 662-268-8

,llilI||||||ll[lil[[ll