december a listáli Értesítő

Alistáli Értesítı 1.

Alistáli Értesítő

XXXXIIII.ÉVF./.ÉVF./.ÉVF./.ÉVF./2222....

2002002002008888

december

ALISTÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS A KÖZSÉGI HIVATAL I NGYENES IDİSZAKOS TÁJÉKOZTATÓJA

ÉVVÉGI SZÁMADÁS Az Alistáli Értesítı 2008-ban

megjelenı 2. számában engedjék meg, hogy beszámoljak önöknek az idén elvégzett munkákról. Van mivel dicsekednünk, hiszen ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk a változásokat, a fejlıdést.

� Az alistáli temetıben felújítottuk a halottasház tetıszerkezetét, és megépítettük elıtte a fedett pergolát, ami védelmet nyújt az idıjárás viszonytagságaival szemben. Felújítottuk az elöregedett padokat a temetıkben és falunk közterületein is.

� Elkészültek a buszmegállók, melyekbıl összesen ötöt építettünk. Az autóbusz közlekedési vállalat alkalmazottai is dicsérettel illettek bennünket, hiszen egy nemzetközi fıútvonal mentén igencsak szükséges volt a fejlesztés, továbbá a buszmegállók az utazók biztonságát és kényelmét is szolgálják.

� Fokozatosan építjük a játszó- és pihenıparkot. Újabb csúszdát vásároltunk a homokozó mellé a kicsi

gyermekek örömére. Elkezdtük a játszóparkban a szociális helyiségek építését, amit tavasszal szeretnénk befejezni. Ezzel egy idıben helyezzük majd üzembe a szökıkutat is. A munkákért köszönet illeti id. Egyházi Bélát és fiát.

� A Gárdony utcán (új utca) elkészült a közvilágítás és a hangosbemondó is. Örömmel tudatom önökkel, hogy egyre több családi ház épül. Ahogy ígértem, megkezdıdött a bérlakások építése (9 lakás), és az elsı nyolc öröklakás már tetı alá került. A két épületet 2009 nyár végére szeretnénk átadni, de tavaszra már tervezzük a következı nyolc- és kilenclakásos háztömbök építését.

2. Alistáli Értesítı

� Utak és járdák. Az építésügyi és területfejlesztési minisztérium még nem írta ki a pályázatot. Remélhetıleg 2009. február (március) végéig erre sor kerül. 2008 decemberében már érvényes építkezési engedéllyel fogunk rendelkezni. Az I.63-as Komáromi fıút melletti járda megépítését szeretnénk megpályázni az Európa Unió támogatási alapjából.

� Meg lehetünk elégedve községünk rendırségének munkájával. Falunk biztonságosabbá vált a jelentések és a járási rendırség értékelése alapján is. Jóval visszaszorult a bőnözés és a vandalizmus. Rendıreink több esetben folytattak eljárást kihágások elkövetésének ügyében, mint például külföldi, engedély nélkül házaló árusok, közlekedési jelzések rongálói, firkálók, valamint illegális szemét elhelyezése ügyében. A kóbor kutyák befogására, ami már községünknek is problémát jelent, megoldást kell találnunk. Tárgyaltunk más települések polgármestereivel, hogy egy átfogó programot dolgozzunk ki, amiben községünk rendırségének is nagy szerepe lesz. Ezzel kapcsolatban még tájékoztatni fogom önöket, amint megtaláljuk a megfelelı megoldást.

� Szolgáltatásaink javítása érdekében traktort és pótkocsit vásároltunk. A községi hivatal ügyfeleit nyáron már klimatizált helyiségek várják. A klímaberendezések beszerelésével természetesen a hivatali dolgozók munkakörülményein is javítottunk. Az iskola tornatermében padlót cseréltünk. Bár látszólag csak a felület újult meg, de alatta a rugalmas padlószerkezet jóval korszerőbb, és védelmet nyújt a sportolók ízületeinek.

� Falunk további fejlıdését illetıen nem fogunk szőkölködni az elıttünk álló 2009-es évben sem. Van még bıven feladat elıttünk, hiszen községünket még szebbé, barátságosabbá szeretnénk tenni. Azt hiszem ez mindnyájunk érdeke. Én továbbra is azért fogok dolgozni az elıttünk álló idıszakban, hogy terveinket, céljainkat elérjük.

Önöknek pedig jó erıt, egészséget, örömökben teli ünnepeket és boldog új esztendıt kívánok. Németh Tibor, Alistál község polgármestere


Újabb könyv : Múltunkról a jelennek – A hontalanság évei Alistálon a II. világháború után”

2004-ben „Múltunkról a jelennek: Alistál, Felistál, Tınye” címmel jelent meg községünk történetét, életét összefoglaló könyv 1950-ig. Benne olvasható: Az utolsó fél évszázad történetét az elkövetkezendı években

szeretnénk feldolgozni és megjelentetni. Most nem ezt a fél évszázadot örökítettük meg, hanem

a II. világháborút követı hontalanság éveit. E könyvben leírt visszaemlékezések ártatlan, becsületes, szülıföldjüket és anyanyelvüket szeretı emberek üldözésérıl, lelki sanyargatásokról tanúskodnak. Az emlékezet pedig makacs, még nincs lezárva a múlt, kötelességünk, hogy újból és újból emlékezzünk és emlékeztessünk. Ezt tettük ezzel a kiadvánnyal, amely a 2004-ben megjelent kötet második része.

A kitelepítés 1946-ban kezdıdött. Ennek 50. és 60. évfordulója tiszteletére találkozókat szerveztünk. Mikor a 2006-os találkozót készítettük elı, ekkor jött az ötlet, hogy utódaink számára igaz, meghamisíthatatlan történetekkel szolgáljunk a felvidéki magyarok meghurcolásáról, kálváriájáról.

A héttagú szervezıbizottság (Mgr. Vendégh Erzsébet, Bartalos Erzsébet, Ing. Domonkos Zsuzsanna, Mgr. Kosár Éva, Mgr. Kristóf Enikı, Németh Géza, Sátor Zoltán) tavaly októberében ült össze. A meglévı névsort és dokumentációt pontosítottuk, a vágsellyei és a budapesti levéltárral felvettük a kapcsolatot, közben a hangszórón és a faluújságon keresztül kértük a lakosság segítségét. Személyesen, levélben vagy telefonon családokat kerestünk fel és kértük, hogy írják le életútjukat, megpróbáltatásaikat. Aki nem vállalta az írást, azok helyett valamelyik családtag, vagy a bizottság tagja jegyezte le a visszaemlékezést abban az eredeti formában, ahogyan elmesélték.

Az elsı beszélgetésen nehezen nyíltak meg az érintettek. A „hallgatás éveiben” olyan mélyen magukba zárták az emlékeket, hogy nem akarták felszínre hozni. Igaz, a ma élı emlékezık zöme akkor még kisgyermek volt és fıleg a szülıktıl hallott élményekre emlékeztek. Amikor azonban megértették, miért is van szükség a múlt sebeinek felszaggatására, megnyíltak és felszínre törtek a mélyen eltemetett fájó emlékek. Sok fénykép, emléktárgy és nagyon értékes személyes dokumentum került elı. Az akkori idık történelmi eseményeit és a levéltári adatokat a komáromi Selye János Egyetem tanára, PhD. Simon Attila történész dolgozta fel. A magyarországi levéltári adatok felkutatásához Kérész Gyula történész állt rendelkezésünkre. A visszajelzések alapján a könyv teljesítette küldetését. Többségében pozitív véleményeket hallottunk. A könyvet ajánljuk minden jóhiszemő és együtt érzı személynek, a fiataloknak, hogy múltunk megismerése által becsüljék meg a jelen értékeit.

A szerkesztıbizottság nevében: Mgr. Vendégh Erzsébet

(Illusztráció: Ifj. Kristóf Enikı)


Évszádos múltidézı Mondd el, Te ember! Emberek embere: a világ szépségét, az élet örömét, melyre annyiszor borul a bánat.

Erre kértem özv. Nagy Lajosné, született Écsi Eszti nénit. Megkértem ıt egy közös múltidézésre, amibe szelíd kedvességgel, beleegyezett. Eszti nénivel öröm beszélgetni. Még túl a 90. életévén is olyan választékosan, folyamatosan válaszolt, hogy szinte észre sem vettük az idı múlását. - Kedves Eszti néni, meséljen nekem fiatalságáról! - Az én fiatalságom bizony nagyon nehéz volt. Édesanyám szívbeteg volt, sokat betegeskedett, s ezért mind a legidısebb gyermek nekem kellett segíteni a határban is, a háztartásban is. Három testvérem nevelésében is segítettem. Nagyon szerettem iskolába járni. Tanítóim szigorúak, de nagyon emberségesek, igazi néptanítók voltak. Minden gyermeket meg tudtak tanítani, aki nem volt beteg. Kedvenc tantárgyam a földrajz és a történelem volt. 7 osztályt végeztem, de volt idıszak, amikor édesanyám betegsége miatt fél évet nem járhattam iskolába. Itthon azért tanulgattam, így nem kellett évet ismételni. - Fiatal lányként hová jártak szórakozni? - Nekem a szórakozásból nagyon kevés jutott, mert 17 éves koromtól szolgálni mentem Komáromba. Egy nagyon kedves, jómódú családnál szolgáltam. A nagysága, akiknek nem volt gyermeke, szinte lányaként szeretett. Rendesen megfizette és tisztelte munkámat. 2-3 évig csak ünnepekre és 2 hét nyári szabadságra mentem haza, persze akkor is dolgoztam. Keresetem összegyőjtöttem, hogy majd legyen kelengyére. Szüleim sajnos korán meghaltak. Aztán 1937-ben férjhez mentem. - Milyen volt a fiatal házaspárok élete akkoriban? - Sajnos nekem ebben sem volt nagy szerencsém. Férjem alighogy hazajött a kötelezı katonai szolgálatból,

kitört a II. világháború és az elsık között besorozták. Végigharcolta az egész háborút, a legveszélyesebb alakulatnál szolgált, a tüzéreknél. A háború alatt 2-3 alkalommal jött haza pár nap szabadságra. 1945-ben boldogan várta a hazaérkezést, de a bevagonírozott katonákat nem haza, hanem orosz fogságba vitték. Két évig alig hallottunk róla. Amikor végre hazajött, hiába kérdezgettük, nem akart beszélni a megpróbáltatásokról. El akarta felejteni a borzalmakat. Közben én az anyósoméknál laktam három gyermekemmel. Ilonka 1938-ban, Karcsi 1940-ben, Iza 1941-ben, Lenke pedig csak 1950-ben született. - Így szórakozásra nem is volt ideje? - Nagyon jó szomszédasszonyaim voltak. Gyakran összejártunk tollat fosztani, kézimunkázni, ısszel kukoricát fosztottunk. A munka végén vidám áldomást ültünk. Minden ünnepnapon templomba jártam. Ilyen volt az élet. - Ennyi szomorúság után milyennek látja ma az életét? - 1986-ban az uram is meghalt. Mégis megelégedett, boldog vagyok. Hála Istennek jó gyermekeim vannak, ık és az unokák is sokat segítenek. Karcsi fiammal élek, aki ellátja az állatokat, dolgozik a kertben. Megvagyunk. - Mit üzen a mai fiataloknak? –Eszti néni korát meghazudtoló bölcsességgel válaszolt erre a kérdésre is

- Szeressék jobban egymást az emberek. A világ szép és még szebb lehet, ha tiszteljük, segítjük egymást.

Kádár György — Kendıs asszony,illusztráció


Találkoztam olyan kedves, segítıkész fiatalokkal, amikor még eljártam üzletbe, hogy átkísértek az úton, felajánlották, hogy viszik a csomagomat. - Mostanában hogyan telnek a napjai? - Egyik nap könnyebben, máskor nehezebben. Ha jó napom van, ellátom magamat, olvasgatok. Dolgozni már nem nagyon tudok. Ebédet a tsz-bıl kapunk, így én csak mosogatok. Jó idıben kiülök az udvarra, vagy sétálok, gyönyörködöm a virágaimban. - Szeret-e TV-t nézni? - Igen. Fıleg a híreket. Érdekel, mi van a világon. Szeretem a természetfilmeket, a beszélgetı mősorokat, és az egészségügyi adást. Filmeket már nem nézek. Este 8-9 órakor lefekszem. - Eszti néni, gyógyszert szed? - Igen. Elmenni már nem tudok a rendelıbe. Karcsi fiam kiíratja a gyógyszert a doktor úrral. Ha valami bajom volt, Nagy doktor úr a házhoz jött, megvizsgált. Mivel igen vérszegény voltam, tavaly kórházba utalt, mentıt is küldött értem. Én igen tisztelem ıt, meg a kórház orvosait is, mert kedvesek voltak, minden segítséget megadtak. Csodálom, hogy milyen nagy ma az orvostudomány! - Milyen segítséget kap vagy vár az önkormányzattól? - İk is segítenek. Minden karácsonyra kapok ajándékot. Meglátogattak, mikor 90. és 95. születésnapom volt. Szerényen élünk. Megelégszünk azzal, amink van. - Biztosan sokan megkérdezték már Öntıl is, mi a hosszú élet titka? - A tevékeny élet. Egész életemben sokat dolgoztam. Pihenés alatt kézimunkáztam, magam kötöttem a gyerekek pulóvereit, hímeztem. A nap végén, pedig mindig hálát adtam az Istennek, hogy segítségével megélhettem azt a napot is. 95 évesen hálás vagyok minden percért, amit szeretteim közt tölthetek. - Kedves Eszti néni! Köszönöm Önnek ezt a kellemes beszélgetést. Jó egészséget és békés mindennapokat kívánok! Lejegyezte Kosár Éva

A fa nyelvén Horváth Róbertrıl bátran mondhatjuk: a „fa szerelmese“. Rutinszerő szakmai munkája mellett a fafaragásban teljesedik ki igazán. Kétkezi munkája és fantáziája által a kivágott fa új életre kel - hol gyermekjátékként, hol emlékeket ırzı kopjafaként, újabban pedig történelmi események és személyiségek, szobrok formájában. Minden új kép, szobor újabb és újabb kihívás számára. Csallóköz több településén és múzeumában volt már kiállítás alkotásaiból. Számára nincs elveszett idı, mert ha belefárad a faragásba, régi bútorok restaurálásával is foglalkozik. Falunkban ez évben két alkalommal láthattuk munkáit: az I. Alistáli Népmővészeti Napokon valamint a XVII. Alistáli Falualapítási Emlékünnepségen. (szerk.)


Testvéri településünk: GY İRSZENTIVÁN 2008. augusztus 16-án a XVII. Alistáli Falualapítási Emlékünnep keretében Gyırszetniván és Alistál községek önkormányzatai az alistáli kultúrközpontban partnertelepülési szerzıdést írtak alá. Gyırszentiván a valamikor önálló életet élı, mára Gyırbe integrálódott falvak egyike, több mint 8000 lakosával a város egyik fontos kerülete. 1970-ben csatolták Gyırhöz, addig önálló település volt. Ezért mai helyes elnevezése Gyır – Gyırszentiván. Közigazgatási szempontból Gyırhöz tartozik, de rendelkezik részönkormányzattal. Történelme a török hódoltság idejére nyúlik vissza. Több száz éves története során, az önálló identitás és a Gyırhöz való kötıdés viaskodik egymással. Régi elnevezése Cserók. Három kertsége Kertváros, Sikolya és Nagyhegy. A településen két általános

iskola található, az egyik Váci Mihály, a másik pedig Móricz Zsigmond nevét viseli. A részönkormányzat épületében kapott helyet a nagy múltú mővelıdési ház. Az utóbbi évek egyik jelentıs fejlesztése a Váci Mihály Általános Iskola tıszomszédságában épült új, modern Molnár Vid Bertalan közösségi ház felépítése.

A szerzıdés többek között tartalmazza, hogy a települések egymás önkormányzati és társadalmi szerveit, valamint azok polgárait egymás rendezvényeire meghívják. Közös önkormányzati, kulturális, sport, tudományos, iskolai, nyugdíjas tőzoltó és további programokat szerveznek. Érdeklıdı polgáraiknak segítséget nyújtanak egymás helytörténetének megismeréséhez, a magyar nyelv és kultúra, valamint a közös nemzeti hagyományok ápolásához.

A nemzetközi egyezmények és baráti kapcsolatok keretében mindkét település kötelezettséget vállalt, hogy a megállapodást betartja, a kölcsönös szívélyességet és az információcserét ápolja. Bemutatjuk az Alistáli Nyugdíjas Népdalkört

„A nép dala életet hirdet, el nem múló életet! „ (Kodály Zoltán) Így érzik ezt az Alistáli Nyugdíjas Népdalkör nótakedvelı, vidám nyugdíjasai, akik kezdetben saját szórakoztatásukra nótázgattak a klubösszejöveteleken. A lelkes énekesek kezdeményezésére Iván Melinda zeneszakos tanítónı irányítása alatt népdalkörré formálódott. Havonta két alkalommal találkoznak énekpróbán a klubban. Mindig van valami cél, alkalom, meghívás, ami összehozza a csoportot közös daltanulásra. A népdalkör, megalakulása óta rendszeres

Ecker Gyula, Gyır Megyei Jogú Város Gyırszentiváni Részönkormányzatának vezetıje és Németh Tibor, Alistál

Község polgármestere a szerzıdés aláírása közben.


fellépıje lett a nyugdíjas összejöveteleknek, falusi rendezvényeknek, és a tömegszervezetek évzáró győlésein is felcsendül énekük. Színesebbé, hangulatosabbá teszik a szürke hétköznapok egyhangúságát.

Helyi rendezvényeken túl szerepeltek a szomszédos községekben: két alkalommal Padányban a Nemzetközi Népzenei Fesztiválon, Nyárasdon az Öttevényi Baráti Találkozón, Dunaszerdahelyen a nyugdíjas éneklıcsoportok járási seregszemléjén pedig már három alkalommal is. Az ıszi Csallóközi vásár megnyitó ünnepségén is hallatták éneküket.

A Járási Nyugdíjas Egyesület képviseletében szerepeltek Madunicén a kerületi nyugdíjas csoportok népzenei találkozóján. Külföldön, Szolnokon a Tiszaliget Strand-partin csendült fel elıször a népdalkör mellett a Cimborák férfi csoport éneke is. Azóta a rendezvényeken mindkét népdalkör szerepel. Vidám nótázással telnek a klubösszejövetelek, teadélutánok, gulyáspartik, fánkkóstolók, zsíroskenyér-partik és közös kirándulások. Felemelı érzés volt énekelni Nyárasdon a Jubiláló Kultúrcsoportok Fesztiválján, ahol a környékbeli éneklıcsoportok köszöntötték az évfordulójukat ünneplı Tekergık színjátszó csoportot, az İszike Éneklıcsoportot, a Búzavirág Népdalkört és a Sarló Citerazenekart. A vacsora elfogyasztása utáni közös nótázgatás ékes bizonyítéka Kodály Zoltán szavainak: „Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.“ (D. E.)

SPORT- - LABDARÚGÁS - KARATE - TÚRAKERÉKPÁROZÁS

A Futalista 2008 legifjabb résztvevıi

Marcezll Anna az októberi 55 km-es „Avartúrán”

♦ A karate szakosztály tagjai 2008. szeptember 27-én Szécsényben szerepeltek, ahol Krajcsovics Ferenc 1. helyen végzett. Černý Dávid 4., Černý Viktor az 5. helyet szerezte meg.

♦ Október 5-én Muzslán került megrendezésre a szlovákiai karate bajnokság, ahol Bögi Levente és Kosár László 2., Kubicsek János 3., Lengyel László, Krajcsovics Ferenc, Černý Dávid, Černý Viktor az 5., Takács Róbert pedig a 6. helyen végzett.

♦ Az ifjabb diákok futballtornákon vettek részt. Csoportjukban Eperjes és Udvarnok után a 3. helyen végeztek, ezzel az eredménnyel a járási mezıny másik felében folytathatják a versenyt.

♦ Idısebb diákjaink csoportjukban szintén a harmadik helyet

szerezték meg, viszont ık ezzel bejutottak a legjobb 12 csapat közé.

♦ Ifjúsági futballcsapatunk a járási bajnokság I. osztályában

a 12. forduló után 30 ponttal a bajnokság elsı helyén áll.

♦ Felnıtt csapatunk a II. osztály 9. helyét foglalja el 19 ponttal.

♦ Befejezıdött a nıi futballbajnokság ıszi idénye, melyben kitőnıen szerepeltek lányaink, ugyanis a 10. forduló után 22 ponttal az elsı helyrıl várják a tavaszi folytatást.

♦ Az ALI-BI túrakerékpáros klub idényzáró túráján a hatévesek közül ketten is teljesítették az 55 km-es távot. A klub kerékpáros teljesítményéért dicséretben részesítette Marczell Annát és Szőcs Mártont.

Sportbizottsági jelentés (2008. november):


Táborozni jó!!! Eljött a nagy nap, július 28. Kellemes nyári reggel. Egy kis „útravaló“ és ajándék póló a gyerekeknek indulás elıtt, majd útra kelünk. Harminc táborozó. Több helyen is megállunk útközben. A legfiatalabb kerekezık is meglepıen jól bírják a tempót. Délben megérkezünk Tallósra, az Eszterházy kastélyba. Elfoglaljuk szálláshelyünket. Az ódon épület falai közti csendet vidám gyerekzsivaj töri meg. Rövid pihenı után felfedezı útra indulunk a kastély csodálatos parkjában. Majd újra kerékpárra pattanunk és átkerekezünk Vezekényre. A Queen étteremben elfogyasztott fejedelmi vacsora után visszatérünk szálláshelyünkre. A nyári melegben jól esik megmártózni a tallósi tó hős vizében. A strandröplabda-pálya valósággal vonz bennünket. Felnıttek, gyerekek, idegenekkel csapatot alkotva valódi meccseket vívunk. A kellemes fürdızés után a kastélyba visszatérve zenés estet szervezünk. ….Ez csak egy nap a sok közül.

A táborozás hét napja alatt próbáltunk a táborlakóknak olyan programokat szervezni, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. A nagyobbak hosszabb kerékpártúrákon vettek részt: voltunk Galántán, ahol megtekintettünk egy nagyon szép kiállítást „Gyermekvilág“ címmel a honismereti múzeumban, elmentünk Madarászra, ahonnan fantasztikus élményekkel tértünk vissza. A dunaszerdahelyi turisztikai klub szakvezetıinek köszönhetıen idén is nagyszerő volt a vízitúra, aminek újdonsült táborozóink örültek a legjobban. A tallósi romafiúk csapatával vívott barátságos futballmérkızésen mindkét csapat tagjai futballtudásukról és sportszerőségükrıl tettek tanúbizonyságot. A fiúk barátokként váltak el a jövı évi viszontlátás reményében. A szép nyári idıt kihasználva, szinte minden nap fürödtünk, napfürdıztünk és röplabdáztunk a tallósi tónál.

A késı délutáni játékokba – torpedó, számháború. - kicsik, nagyok egyaránt bekapcsolódtak. Az esti zenés programok közül a karaoke verseny „vitte el a pálmát“, de hatalmas sikere volt a „Tábor szépe“ versenynek is. Lázasan készültek táborozóink a „Péntek esti randevú“ mősorra, ahol együtt szórakoztunk a szülıkkel. Utolsó nap, táborbontás elıtt kiértékeltük az egész hetet, megjutalmaztuk gyerekeinket szorgalmukért,

ügyességükért, igyekezetükért. İszintén szólva, egy kicsit féltem az idei tábortól, hiszen a táborlakók fele új volt, köztük 8-9 évesek, de

élmény volt velük a táborozás. Igyekeztünk szeretetteljes, nyugodt, családias légkörben, a másság elfogadására nevelı élményekben gazdag napokat teremteni. A legnagyobb elismerés pedig az lesz, ha ezek a gyerekek egy év múlva is velünk táboroznak majd. Lırincz Magdolna, táborvezetı

Köszöntjük az újszülötteket: Kiss Csaba Ákos, Sághy

Balázs, Rehák Jázmin, Rásó Amanda, Puha Márk, Pasztorik Marek, Méhes Kristóf, Kovács

Ildikó

Kiadja : Alistál Község Önkormányzata, hat. sz. 37, 38/1994. Szerkeszti Alistáli Községi Hivatal és az ÖK szerkesztıbizottsága: Domonkos Zsuzsanna, Kelo Éva, Kristóf Enikı, Sátor Zoltán. Példányszám: 630. Nyomda: Valeur Kft. Dunaszerdahely

Cím: 930 10 Dolný Štál, ulica Mateja Korvína, Hunyadi Mátyás utca 676/2, tel.: 031 5902744, fax: 031 5902745, E-mail: [email protected], honlap: www.alistal.sk.

Búcsúzunk az elhunytaktól

Johancsik Sándor (1942), Németh Katalin (1922), Zsemlye Jenı (1932), Veszprémi

János (194), Vaculka Géza (1962), Németh Ilona 1922, Nagy Julianna (1922), Nagy Eszter (1917), Karácsony Katalin (1920),

Horváth Mária (1920), Horváth Péter (1949), Szikharth Lajos, Szikharth Zsuzsanna

(tiszteletbeli polgárok, ) Baári Lajos (1947)

december a listáli Értesítő

Documents