démokritosztól napjainkig - sulinet - atommodellek.pdfkicsi tömör oszthatatlan súllyal és...
TRANSCRIPT
Démokritosztól napjainkig
kicsi
tömör
oszthatatlan
súllyal és kiterjedéssel rendelkezik
nem keletkezik és nem pusztul el
önmagában színtelen, íztelen, szagtalan
különböző alakúak vannak, ez határozza meg
az anyag tulajdonságaikat (íz, szín, illat)
„Nézete szerint a szubsztanciák oly kicsinyek,
hogy kibújnak az észlelésünk alól,
mindenféle formáik és mindenféle alakjaik
és nagyság szerinti eltéréseik vannak.
Ezekből immár mint elemekből származtatja
és állítja össze a szemmel látható, illetve az
érzékelhető tömegeket.”
Arisztotelész: Meteorológia
kb. ie. 460 – 370
ókori görög filozófus
kicsi, egyforma, oszthatatlan gömbök
vonzóerő tartja össze
ahány különböző elem, annyi különböző atom
az atomok meghatározott arányban
vegyületekké egyesülnek
1766 – 1844
angol fizikus és
kémikus
Felfedezte az elektront.
tömör gömb, benne egyenletesen eloszló
folyékony pozitív töltés
az elektronok ebben mozognak
1856 – 1940
Nobel-díjas angol
fizikus
a pozitív töltések kis helyeken
koncentrálódnak, ezek a dinamidok
az atom nagy része üres
1862 – 1947
Nobel-díjas
magyar-német fizikus
Hélium atommagokkal bombáztak arany
fóliát.
Ha a Thomson-modell
lenne igaz, a
részecskék eltérülés
nélkül átjutnának az
atomon.
A részecskék egy része
viszont nagy eltérülést
szenvedett.
„Határozottan ez volt a leghihetetlenebb
eredmény, amellyel életemben találkoztam.
Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki
egy 15 hüvelykes gránáttal egy selyempapír-
darabkára tüzelne, és az visszatérve őt magát
találná el.”
Rutherford a kísérlet eredményéről
Felfedezte a protont.
az atom tömegének nagy része az
atommagban összpontosul
az atommag mérete igen kicsi az atomhoz
képest
az atommag pozitív töltésű
a mag körül Z számú elektron „kering” kör
alakú pályán
1871 – 1937
Nobel-díjas
angol fizikus és kémikus
a bolygómodell továbbfejlesztése
az elektron az atomon belül csak
meghatározott energiájú elektronpályákon
lehet
az elektronok csak annyi energiát vehet fel,
hogy nagyobb energiájú pályára kerüljön
kisebb energiájú pályára lépve az elektron
energiát ad le fénysugárzás formájában.
1885 – 1962
Nobel-díjas
dán fizikus
Bohr atommodelljét fejlesztette tovább
az elektronok ellipszispályán is mozoghatnak
1868 – 1951
német elméleti
fizikus
Az elektron hullámként viselkedik.
Nem lehet megadni egy adott pillanatban az
elektronok pontos helyét, csak azt, hogy hol
mekkora valószínűséggel találhatóak meg
éppen.
„Azok, akiket nem sokkol, amikor először
találkoznak a kvantummechanikával,
valószínűleg nem értették meg.”
Niels Bohr
„Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy
senki sem érti a kvantummechanikát. ”
Richard Feynman
1887 – 1961
Nobel-díjas osztrák
fizikus
Felfedezte a semleges neutront.
1891 – 1974
Nobel-díjas
angol fizikus