Dow elmélet, Évszázados törvények a technikai elemzésben

Charles Dow (1851 - 1902) neve valószínűleg nem ismeretlen a tőzsde világában valamennyire jártas befektetők számára, hiszen ő volt az, aki megalkotta a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet 1897-ben, mely akkor 12 tagot számlált. (Szintén ő alkotta meg a ma már kisebb jelentőségű Dow Jones Transportation Average-et is, mely 20 vasúttársaság papírját tartalmazta.)

Dow megfigyelései, trendek   1/3 következő >>

Charles Dow azonban igen aktívnak bizonyult a technikai elemzés területén is, 1900 és 1902 között egy sorozatot publikált a Wall Street Journal hasábjain, mely Dow Theory néven vált ismertté, ami a technikai elemzés egyik mérföldkövének számít. Dow egyébként pénzügyi újságíró és a Wall Street Journal főszerkesztője volt.

Dow megfigyeléseinek célja azonban nem a tőzsdei árfolyam mozgások törvényszerűségeinek a megértése volt, hanem az, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a tőzsdei ármozgásokból a gazdaság általános konjunktúrájára vonatkozóan. Megfigyelései azonban olyan összefüggéseket tártak fel, hogy mára már kizárólag a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeire alkalmazzák őket.

A Dow Theory 6 fő pontban foglalható össze:

1. Az indexben minden tükröződik Az egyes részvények árfolyamában minden rendelkezésre álló információ tükröződik. Amennyiben a piacra új információ érkezik az adott papírról, a piaci szereplők azt a lehető leggyorsabban elterjesztik, és az árfolyamba beépül az új információ is. Ennél fogva az indexek alakulása tükröz minden piaci információt, hiszen alakulását befolyásolják az egyes részvények (vagyis azok a részvények, melyeket tartalmaz az index).

2. A piacon egyszerre három trend uralkodik A piacon alapvetően három tendencia uralkodik egyszerre: az elsődleges trend, a másodlagos trend, valamint az ún. minor (kicsi) trend.

Az elsődleges trend lehet emelkedő (bullish), vagy pedig csökkenő (bearish), s általában több mint egy évig tart, de akár több évet, évtizedet is átfoghat. A trend alapvetően az árfolyam vagy az index irányultságát jelzi, vagyis amennyiben az árfolyam újabb és újabb csúcspontokat produkál, és a lokális minimumok is egyre magasabban helyezkednek el, akkor növekvő trend érvényesült, ellenkező esetben pedig - amikor mind a lokális maximum, mind pedig a lokális minimum értékek egyre alacsonyabb értéket mutatnak - csökkenő trendről beszélhetünk.

A másodlagos trend általában az elsődleges trenddel ellentétes irányú, annak korrekciója, hiszen ellenkező esetben az elsődleges trend része lenne ez az időintervallum is. A másodlagos trend általában 1-3 hónapig tart.

A minor trend rövid távú, általában 1 naptól 3 hétig terjed. A másodlagos trend ezekből a minor trendekből épül fel. A Dow elmélet szerint ez a három trend egyszerre alakítja a részvény árfolyamát, azonban míg a minor trend befolyásolható egy-egy nagyobb befektető által, addig a másodlagos, és különösképpen az elsődleges trend mentes az ilyen manipulációktól.

Aki jól informált, az sokat keres?

3. Az elsődleges trend három szakaszból áll Az előzőekben említett elsődleges trend, mely több évig, sőt akár évtizedekig is tart, általában 3 fő szakaszra bontható. A különböző szakaszok kialakulásának az oka elsősorban a befektetők eltérő informáltságában és a gazdaság alakulásában keresendő.

Az első szakasz egy agresszív vételi hullámnak tekinthető, melyet azok a befektetők gerjesztenek, akik az átlagosnál jobban informáltak, és a gazdasági fellendülésre és a hosszú távú növekedésre számítanak. Vételeikkel az árfolyamokat kimozdítják a stagnálásból.

A második szakaszt a javuló makrogazdasági környezet és a javuló vállalati eredmények jellemzik, így már nem csak a jobban informált befektetők lépnek vételi megbízásaikkal a piacra, hanem a kevésbé jól informáltak is.

A harmadik szakaszban a vállalatok sorra hozzák ki rekord nagyságú eredményeiket, és a gazdaság is kiválóan teljesít, így ez már a kicsit nagyobb kockázatot elkerülő kisbefektetőket is vételekre sarkallja. Ilyenkor azonban azok a jól informált befektetők, melyek az első szakaszban megkezdték a részvény vételeket, már sokkal inkább eladási megbízásokat adnak a brókereiknek jelentős visszaesésre számítva, hiszen a szárnyalás nem tarthat örökké.

Index, forgalom, trendforduló

4. Az indexeknek igazolniuk kell egymást Az egyes indexeknek a trendfordulásait más indexeknek is vissza kell igazolniuk, azaz egyes trendfordulók akár előre is jelezhetik más indexek változásait. A trendfordulók kialakulásának jele, hogy csökkenő trend esetén a korábbi lokális csúcspontnál magasabb új csúcs keletkezik, és a lokális mélypont is magasabban van az előzőnél, míg emelkedő trend esetén a korábbi lokális mélypontnál alacsonyabb mélypont alakul ki, és a lokális csúcspont is alacsonyabban van, mint az előző.

Mindazonáltal a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen két szektorindex például teljesen eltérően is mozoghat, de elég például a Dow Jones és a Nasdaq alakulására gondolni. Mindazonáltal a Dow és az S&P esetében már felfedezhetők egymást igazoló trendváltozások.

5. A forgalom erősíti a trendet A Dow elmélet elsősorban ugyan az árfolyamok alakulására koncentrál, használja azonban a forgalom alakulását is a bizonytalan szituációkban. Az elmélet szerint, ha a csökkenő és a növekvő elsődleges trend esetén a forgalom növekszik, akkor az a trend megerősítését mutatja.

6. A trend sértetlen az első határozott fordulópontig A felfelé és lefelé irányuló trendnek a megtöréséről, vagyis ennek jeleiről a korábbiakban már volt szó, mindazonáltal nem biztos, hogy az említett esetekben trendfordulóról van szó, hiszen elképzelhető az is, hogy csak egy kisebb korrekciót tapasztalhatunk