SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz
35 522 01 AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a
35 522 01
.
AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZSZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
I. A szakképzés jogi háttereA szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 35 522 01 Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés-ráépülés alapadatai
A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 522 01
A szakképesítés-ráépülés megnevezése:Audio- és vizuáltechnikai műszerész
A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség:vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: elektronikai műszerész
1
.
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak
Pályaalkalmassági követelmények
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:-
V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásraVI.
A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra)
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti
óraszáma Szakmai követelmé
ny-modulok
TantárgyakElméleti
heti óraszám
Gyakorlati heti
óraszám
11262-12Audio- és vizuáltechnika
Elektronika2
Elektronika gyakorlat 10
2
.
Audiotechnika3,5
Vizuáltechnika 4
Audio és vizuáltechnika gyakorlat 12
Összesen: 9,5 22Összes óra: 31,5
A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).2. számú táblázat
3
.
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelménymod
ulTantárgyak/témakörök
Elméleti órák
száma
Gyakorlati órák
száma
11266-12Audio-és
vizuáltechnika
Elektronika 64Elektronikus áramkörök 16Összetett elektronikus áramkörök 32Digitális technika 16Elektronika gyakorlat 320Elektronikai alapgyakorlatok 128Elektronikai mérések 96Szimulációs gyakorlat 96Audiotechnika 112A hang 32Elektroakusztika 32Hangrögzités 32Digitális adatrögzítő eszközök 16Vizuáltechnika 128Televízió 32Televízió adás és vételtechnika 32Mágneses képrögzítés 32Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 32Akusztika és vizuáltechnika gyakorlatt 384Alkalmazástechnika gyakorlat 128Elektroakusztikai mérések gyakorlat 128Televízió mérések gyakorlat 128Összesen: 304 704
Összes órák száma: 1008Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 30,15 69,84
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
4
.
A 11266-12
azonosító számúAudio-és vizuáltechnika
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
5
.
A 11266-12 azonosító számú Audio– és vizuáltechnika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11266-12 Audio– és vizuáltechnika
Elektronika
Elektronika gyakorlat
Audiotechnika
Vizuáltechni
ka
Akusztika és
vizuáltechnika gyakorl
at
Ele
ktro
niku
s á
ram
körö
kÖ
ssze
tett
ele
ktro
niku
s ár
amkö
rök
Dig
itális
tech
nika
Ele
ktro
nika
i ala
pgya
korl
atok
Ele
ktro
nika
i mér
ések
Szim
ulác
iós
gyak
orla
t
A ha
ngE
lekt
roak
uszt
ika
Han
grög
zíté
sD
igitá
lis a
datr
ögzí
tő e
szkö
zök
Tele
vízi
óTe
leví
zió
adás
és
véte
ltec
hnik
aM
ágne
ses
Kép
rögz
ítés
Mik
rohu
llám
ú és
tele
vízi
ós m
űsor
szór
ásAl
kalm
azás
tech
nika
gya
korl
atE
lekt
roak
uszt
ikai
mér
ések
gya
korl
atTe
leví
zió
mér
ések
gya
korl
at
FELADATOKDokumentáció alapján hibakeresést végez x x x x x
Segítséggel behatárolja a hibás áramköri egységet x x x x xSegítséggel megkeresi a hibás alkatrészt x x x x xBehatárolt hibás egységet, modult kicseréli x x x x xBehatárolt hibás alkatrészt kicseréli x x x x xUtasítások alapján ellenőrzési feladatokat végez x x x x xMűszaki leírások alapján elvégzi az előírt beállításokat x x x xJegyzőkönyvet készít a javítási munka feladatairól x x x x xKészre szereli a készüléket, berendezést x x x x xEllenőrzi a kész berendezés helyes működését x x x x xElőírás szerint dokumentálja az elvégzett feladatokat x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKÁramkörépítés, össze- és szétszerelési módjai x x x x x
Forrasztási eszközök (állomások) kezelési, használati módjai x x x x x
Mechanikai eszközök, szerszámok, műszerek kezelési, használati módjai x x x x x xVillamos kéziszerszámok kezelési, használati módjai x x
6
.
Egyen- és váltakozó áramú villamos alapmérések x x xElektrotechnika alapjai, villamos alapfogalmak x x x x x x x x x x x x x x x x xErősítő áramkörök (alapkapcsolások típusai, erősítőjellemzők, zajok, torzítások)
x x x x x
Félvezető diódák működése, típusai (normál, Zener, tűs, kapacitás, alagút, Schottky)
x x x x x x x x
Hibakeresés, áramkörjavítás módjai x x x x x xHuzalozási, kábelezési technikák x x xImpulzustechnikai áramkörök x x xLogikai áramkörök alapjai x x x xMechatronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x x xMérőműszerek méréstechnikai jellemzői x x xMérés digitális műszerekkel x x x xMérés oszcilloszkóppal x x xMérési jegyzőkönyv készítés x x x x x xMűszaki dokumentáció értelmezése x x x x x xTápegységek, stabilizált tápegységek
x x x x
Tranzisztorok típusai (bipoláris, unipoláris), működési elve x x xVillamos alkatrészek vizsgálati, szerelési módjai x x x x xVillamos és elektronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x xVillamos méréstechnikai alapismeretek x x x xDigitális jelfeldolgozó áramkörök x x x x xErősáramú félvezető eszközök fajtái (tirisztor, Diac, Triac, UJT) x x x xMemóriák (RAM, ROM, PROM, újraprogramozható ROM-ok) x x x x xMikroszámítógépek, mikroprocesszorok x x x x xOptoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, napelem, fototranzisztor, LED, lézerdióda,
x
optocsatoló, optikai kijelzők) x xSzámítógépek alkalmazása a méréstechnikában x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKVillamos műszerek és méréstechnikai eszközök használata x x x x
Villamos kéziszerszámok, kézi fémforgácsoló gépek használata x xMechanikai kéziszerszámok használata x xForrasztástechnikai eszközök használata x xOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKPrecizitás x x
7
.
xKézügyesség x x x x x xMozgáskoordináció x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKIrányíthatóság
x x x x
Kommunikációs rugalmasság x x x x x x x x x x x xMÓDSZERKOMPETENCIÁK
Figyelem összpontosításx
x x x x x x x
x x x x x x x x x
Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x xHibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x
8
.
1. Elektronika 64 óra
1.1. A tantárgy tanításának céljaAz elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások méretezésére
1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmakA tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül
1.3. Témakörök1.3.1. Elektronikus áramkörök
16 óra Félvezetők
Félvezető diódákTranzisztorok
Bipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái
Unipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái
Erősáramú félvezető eszközökTirisztorDiacTiacUJT
Optoelektronikai alkatrészekFotoellenállásFotodiódaNapelemFototranzisztorLEDLézerdiódaOptocsatoló
Erősítő alapkapcsolásokTranzisztoros erősítők munkapont beállítása
Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállításaUnipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása
Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képeBipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képeUnipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe
Erősítő áramkörökErősítők jellemzői
Bemeneti ellenállásKimeneti ellenállásFeszültség, áram, teljesítmény erősítés
9
.
KivezérelhetőségErősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorralErősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral
VisszacsatolásMűveleti erősítők
FelépítéseAz ideális műveleti erősítőA valóságos műveleti erősítőVisszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő eseténLineáris alapkapcsolások műveleti erősítővelNem invertáló alapkapcsolásInvertáló alapkapcsolásÖsszegző, különbségképző áramkör
1.3.2. Összetett elektronikus áramkörök32 óra
Többfokozatú erősítőkTöbbfokozatú erősítők felépítéseErősítőfokozatok csatolása
Galvanikus csatolásRC csatolásTranszformátoros csatolás
Szélessávú erősítőkSzélessávú erősítők felépítése, alkalmazási területeiKisfrekvenciás kompenzálásNagyfrekvenciás kompenzálás
Hangolt erősítőkHangolt erősítők felépítése, alkalmazási területeiHangolt erősítők párhuzamos LC rezgőkörrel
Hangolt erősítők sávszűrős csatolássalTeljesítmény erősítők
Teljesítményerősítők jellemzőiA, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítőEllenütemű teljesítményerősítőkKomplementer teljesítményerősítőkTeljesítményerősítők túlterhelés elleni védelme
ImpulzustechnikaImpulzus jellemzőkAktív és passzív jelformáló áramkörökTranzisztoros multivibrátorok
Astabil multivibrátorMonostabil multivibrátorBistabil multivibrátorSchmitt-trigger áramkör
Multivibrátorok műveleti erősítővelTápegységek
Hálózati transzformátorEgyenirányítók
Egyfázisú egyutas egyenirányítóEgyfázisú kétutas egyenirányító
10
.
SzűrőkStabilizátorok
Lineáris egyenfeszültségű stabilizátorokKapcsoló üzemű tápegység
OszcillátorokOszcillátorok működési elveVisszacsatolt oszcillátorok
1.3.3. Digitális technika 16 óra
A logikai hálózatok alaptörvényeiA logikai algebra szabályai
Boole algebra szabályaiLogikai műveletek
Negáció, ÉS,VAGY, Nem-ÉS , Nem-VAGY , kizáró-VAGYAlgebrai alakIgazságtáblázatKapcsolási rajzjel
Logikai függvények megadási módjaiAlgebrai logikai függvény megadásIdődiagramos logikai függvénymegadás Grafikus logikai függvény megadásLogikai függvény megadása kapcsolási rajz segítségével
Logikai hálózatokKombinációs hálózatok
Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működéseLogikai hálózatok tervezéseLogikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségévelFunkcionális áramkörök alkalmazása logikai függvények megvalósításánálKódolókDekódolókMultiplexerekDemultiplexerekKomparátorokKijelzőkA/D, D/A átalakítók
Sorrendi hálózatokRS, JK, T,D flip-flop
Felépítés, működés Aszinkron sorrendi hálózatok
TervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján
Szinkron sorrendi hálózatokTervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján
MemóriákTípusai
11
.
ROMmaszkROMPROMEPROMEEPROM
RAMSRAMDRAM
Memória modul illesztése processzorhozTervezésAdott illesztési feladatott megvalósító kapcsolási rajz készítése
1.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem
1.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
MagyarázatSzemléltetésSzimuláció
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
1.6 A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
2. Elektronika gyakorlat 320 óra2.1 A tantárgy tanításának célja
A tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.
2.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül
2.3 Témakörök2.3.1. Elektronikai alapgyakorlatok 128óra
12
.
Egyszerű analóg elektronikus áramkörök építése és vizsgálata
Egyenirányító megépítése , beüzemelése és vizsgálataMűködés vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén
Feszültségstabilizátor megépítése, beüzemelése és vizsgálata
Oszcillátor kapcsolás beüzemeléseRezgési feltétel beállításaRezgési frekvencia meghatározásaOszcillátor kapcsolás jellemzőinek mérése, lehetséges hibák meghatározása
Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások megépítése, beüzemelése és vizsgálta
Munkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása
Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálata
Műveleti erősítős alapkapcsolások vizsgálataInvertáló alapkapcsolásNeminvertáló alapkapcsolás
Műveletvégző kapcsolás ellenőrzéseÖsszegző kapcsolásKülönbségképzőkapcsolás
Nem lineáris alkalmazások (komparátor)Digitális áramkörök építése és vizsgálata
Kapuáramkörök vizsgálataLogikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknálÁramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálataFunkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal
Alap kapuáramkörök realizálása NAND és NOR kapukkalEgyszerű kombinációs hálózatok vizsgálata
Működés ellenőrzése igazságtábla felvételével
2.3.2. Elektronikai mérések96 óra
Műszer kezelési gyakorlatok
Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálataHanggenerátorok vizsgálataOszcilloszkóp kezelési gyakorlat
Mérések oszcilloszkóppalPasszív négypólusok méréseR-L-C áramkörök méréses vizsgálata
Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel
13
.
Tápegységek méréseGraetz-hidas egyenirányító kapcsolás méréseZener-diódás elemi stabilizátor vizsgálataSoros áteresztő tranzisztoros szabályzó áramkör méréseMérési utasítás alapján egyenfeszültségű stabilizált tápegység ellenőrzése
Erősítők mérése
Tranzisztoros erősítő alapkapcsolás bemérése Munkaponti jellemzők ellenőrzése méréssel Erősítőjellemzők meghatározása méréssel
Műveleti erősítők alkalmazástechnikai vizsgálata Neminvertáló alapkapcsolások mérése
Erősítőjellemzők meghatározása mérésselInvertáló alapkapcsolások mérése
Erősítőjellemzők meghatározása mérésselDigitális áramkör jellemzőinek mérése
Egyszerű kombinációs hálózat működésének ellenőrzése méréssel
Működés ellenőrzése (igazságtáblázat felvétele)
Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségévelLogikai szintek méréseFan out méréseÁramfelvétel mérése
2.3.3. Szimulációs gyakorlat 96 óra
Egyenirányító működésének vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén szimulációs szoftver segítségével
JelalakBrumm feszültség
Feszültségstabilizátor működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségévelOszcillátor kapcsolás működésének vizsgálata szimuláció segítségével
Visszacsatolatlan erősítő és a visszacsatoló hálózat átvitelének meghatározása szimulációvalRezgési feltétel beállításaOszcillációs frekvencia meghatározása
Tranzisztoros erősítőkapcsolás működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségével
Munkaponti adatok felvételeErősítő jellemzők meghatározásaFrekvenciaátvitel
Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálata szimulációs szoftver segítségével
Összegző, különbségképző
14
.
KomparátorKombinációs hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségével
Kapuáramkörök jellemzőinek meghatározása szimulációval
Logikai áramkör működésének elemzése szimulációval Kódátalakítók működésének vizsgálata szimulációval
Sorrendi hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségével
Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása szimuláció segítségévelSzámláló áramkörök jellemzőinek meghatározása
szimulációval
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba
2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
MagyarázatMegbeszélésSzimulációSzemléltetés
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
2.6.A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
3. Audiotechnika 112 óra
3.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek tisztában a hang keletkezésével, a hang tulajdonságaival, terjedésével és érzékelésével. Ismerjék az analóg hangtechnikai eszközök felépítését és működését. Legyenek tisztában a digitális hangrögzítés és visszaalakítás megoldási lehetőségeivel és
15
.
eszközeivel.
3.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül
3.3 Témakörök3.3.1 A hang 32
óraA témakör a hang előállításával, érzékelésével és továbbításával foglalkozikA hang mint akusztikus jel
A hang terjedése és sebességeA hangrezgés frekvenciája és amplitúdójaA tiszta hang és összetett hangA hangmagasságA hangszínezetA hangerősség és hangintenzitás
A természetes ás mesterséges hangA beszédA zenei és az énekhangZörejek és zajok
A hallás A fizikai hang és jellemzőiA hallás mechanizmusaA hangmagasság és a hangosság érzeteHallásküszöb, fájdalomküszöb, egyéni hangérzetA fül sajátosságaiból következő akusztikai jelenségek
Elfedés jelenségeA fül nemlineáris torzításaHaas effektusIrányhallás
Sztereofónikus hangvisszaadásA környezet hatása a hangképre
Utózengési időHangreflexióHelmholtz-rezonátorokSüketszobaÁllóhullámok
ModulációSzinuszos vivő jel modulációja- Amplitúdómoduláció- A moduláció gyakorlati megvalósítása- Frekvenciamoduláció- Fázismoduláció Demoduláció- AM-demodulátorok- FM-demodulátorok- Zajok hatása a modulációra
16
.
Impulzusmodulációk- Impulzusmodulációval kapcsolatos alapfogalmak- Analóg impulzusmodulációk
Impulzusamplitúdó modulációImpulzusidő moduláció
- Digitális impulzusmodulációkMintavételezésKvantálás Kódolás
3.3.2 Elektroakusztika 32 óra
A témakör az analóg hangtechnika eszközök, eszközrendszerek felépítésével, működésével foglalkozik.Elektrosztatikai átalakítók
Elektromágneses átalakítókElektrodinamikus (kapacitív) átalakítókPiezoelektromos átalakítók
MikrofonokMikrofonok működési elveMikrofonok jellemző adatai
ÉrzékenységFrekvenciamenetTorzításÖnzajBelső ellenállásIrányérzékenység
Mikrofonok fajtái SzénmikrofonKristálymikrofonElektrodinamikus rendszerű mikrofonSzalagmikrofonKondenzátormikrofonElektrétmikrofon
A hangsugárzók, mint elektromechanikai átalakítókA hangszórók általános jellemzői
TerhelhetőségSzinuszos terhelhetőségZenei terhelhetőségImpedancia (1 kHz-n )FrekvenciamenetHatásfokRezonanciafrekvenciaIrányjelleggörbe
A hangszórók fajtáiKondenzátor- hangszóróElektrodinamikus hangszóró
17
.
A hangfal és a hangdoboz szerepeA hangdoboz megvalósítási lehetőségei
Teljesen zárt dobozReflexnyílásos dobozAkusztikus labirintusExponenciális tölcsér
HangváltókHangsugárzók és megválasztásuk
Első (front) hangsugárzókKözépső (center) hangsugárzóHáttér (surround) hangsugárzókMélyhang (subbass) hangsugárzó
A több hangsugárzós hangvisszadás lehetőségei
3.3.3 Hangrögzítés 32 óra
A témakör a hang rögzítésének megoldási lehetőségeit mutatja be
A Hi-Fi lemezjátszó főbb szerkezeti egységei és működése
A lemezjátszó felépítéseA futóműKözvetlen szíjáttételű hajtásA motorHangszedőkA lejátszókarA vezérlő elektronikaA hanglemezA hanglemez műszaki jellemzői
Mágneses hangrögzítés és lejátszás elveA magnetofonszalag mint információhordozó Jelhordozó felépítése
A szalag jellemzőiMágnesezhető rétegekMagnószalagfajták
0rsós magnószalagokKazettás magnószalagokFelvétel folyamata
Az előmágnesezés fajtáiA felvevő fej felépítéseA szalag mágneseződése
A lejátszásA torzító hatások okaiLejátszó fej jellemzői
A mágnesszalag törléseTörlőfejTörlő oszcillátor
A magnó elektromos felépítése
18
.
OszcillátorFelvevő erősítőLejátszó erősítő
Mechanikai FelépítésZajcsökkentő áramkörök
Dolby-B rendszerDinamikus zajhatároló rendszer
A hang digitalizálásának folyamataA digitális hangrögzítés előnyei és hátrányaiAnalóg jelről digitális jelre átalakítás
MintavételA/D átalakításA kódolás folyamata
A PCM jeltől az analóg jeligA D/A átalakítóHibafelismerés és hibajavításA hibajavítás szükségessége
HibafelismerésHibajavításHibaelfedés
3.3.4 Digitális adatrögzítő eszközök16 óra
A témakör részletes kifejtéseCompakt Disc
A CD-DA legfontosabb jellemzőiGeometriai adatokFizikai paraméterekHangfrekvenciás jellemzők
CD-S (Compakt Disk-Single)CD-Maxi SingleCD+G (CD+ Graphics)CD+ Midi(CD + Musical Instrument Digital Interface)CD-V (CD Video Single)A CD-DA előállításának lépései
Előerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrőkMintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC
A CD-DA rendszer felvételi eljárásaiElőerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrőkMintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC kódoló
19
.
Ellenőrző és vezérlőjel blokkA CD-DA lejátszó felépítése és működése
Letapogató egységFókusz szervorendszerSávkövető szervorendszerSzán-szervorendszerCD szervo-szabályzó rendszerFolyamatvezérlő egységLeválasztó egységEFM-dekódolóHibajavító egységD/A átalatóIllesztőfokozatKezelőszervekKijelzőegységTápegységA túlmitavételezési (oversamoling) eljárás
R-DATAz R-DAT kazetta jellemzőiAz R-DAT rendszer üzemmódjaAz R-DAT rendszer jellemzőiSávfekvéses felvételi formátumA felvétel és a lejátszás folyamata
DVDA DVD-lemezek típusai, jellemzői
DVD-5DVD-9DVD-10DVD-17
A DVD adatformátumaA DVD lejátszó felépítése
KezelőszerDigitális kép-és hangdekódolóNTSC/PAL dekódolóLetapogatóegység
A DVD alkalmazási területei, szabványaiA-könyvB-könyvC-könyvD-könyvE-könyv
Super Audio CDMiniDisc
A rögzítés elveAz olvasás elveA MiniDisc jellemzői
3.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
20
.
3.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
SzemléltetésMagyarázatSzimuláció
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
3.6 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
4 Vizuáltechnika 128 óra
4.1 A tantárgy tanításának célja:
A tanulók ismerjék a televízió adás és vételtechnika alapjait, a mágneses képrögzítés elvét és legyenek tisztában mikrohullámú és a kábeltelevíziós műsorszórás működésével
4.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül
4.3 Témakörök4.3.1 Televízió
32 óra
Fénytechnikai és színelméleti ismeretekA fény természete, fénytechnikai jellemzőkAz emberi szem felépítése
LátásSzínvisszaadásÉrzetjellemzők
A színek és a színek érzékeléseA háromszínelméletA színkeverés törvényeiA színes televízió alapszínei
Négy alapszín
21
.
A televíziós képjel előállítása, képfelbontásA képfelbontás elve, képbontó eszközökA mozgás átviteleA váltott soros letapogatás elveAz fekete-fehér alapsávi képjel és az összetett videojel felépítése
VilágosságjelA színjelek, a színkülönbség, a színezet és telítettség tv-technikai értelmezése
A videojel sávszélességeA videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszere
Színes televízió rendszerekKövetelmények a színes TV rendszerekkel szemben
NTSC rendszerekAz NTS rendszer főbb jellemzőiAz NTS rendszer főbb előnyeiAz NTS rendszer főbb hibái
SECAM rendszerSECAM rendszer főbb jellemzőiSECAM rendszer előnyeiSECAM rendszer hátrányi
PAL rendszerPAL rendszer főbb jellemzőiA színsegédvivő modulációjaA PAL rendszerű összetett színes videojel felépítéseA PAL kódoló áramkör felépítése
PALplusz rendszerA PALplusz rendszer főbb jellemzőiA colrplus-eljárás
4.3.2 Televízió adás- és vételtechnika32 óra
Televízió adástechnikaA videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszereA televízió csatornák és szabványok fő műszaki
adataiA TV adóberendezések felépítése és korrektorai
Képbontó és képvisszaadó eszközökA fényelektromos átalakítás elve
Fotoemissziós képbontóeszközökA fotovezetést felhasználó képbontó eszközökCCD képbontóeszközök
Felvevőeszközök jellemzőiFelbontásEmlékezésFényérzékenységSpektrális érzékenységSötétáram
22
.
Képvisszaadó eszközökFekete-fehér képcsövekSzínes képcsövekSzuperlapos képcsövekFolyadékkristályos képernyő (LCD)DLP technológiaPlazmaképernyők
A tv-vevőkészülékek általános felépítéseNagyfrekvenciás hangolóegységKF –erősítő és demodulátorfokozat
A KF erősítő feladataiA KF fokozat felépítéseA demodulátor feladataiAz AGC feszültség előállítása
Hangcsatorna felépítéseKépjelcsatornaSzinkroncsatornaEltérítőgenerátorA képcső áramköreiTápegységProgramválasztó egység
TeletextSzinkron teletextrendszer főbb jellemzőiTeletext-szolgáltatásA teletext adatjel felépítéseA teletext adatjel dekódolása
Televíziós képjavító módszerek100 Hz-es technikaSebességmodulációDinamikus fókuszálásSzínátmenet-javító áramkörFésűszűrőDigitális zajelnyomás
Digitális televízióA videojel tömörítésének alapjaiMPEG-2 kódoló működéseMPEG-2 szabvány
4.3.3 Mágneses képrögzítés32óra
A mágneses képrögzítés követelményeiA mágneses jelrögzítés elveModuláció választása a mágneses képrögzítéshez
Széles frekvenciasávú jelek rögzítéseHelikális sebességfokozó módszer
A szalag és fejdob felépítéseA szalag írása
23
.
A fejdob elhelyezéseA frekvenciatranszponálás elve
Sávok közötti áthallások csökkentéseY jel áthallásának csökkentése az azimut felvételi módszerrel
Azimuthatás nagy frekvenciánAzimuthatás kis frekvencián
A színjelek áthallásának csökkentése a színsegédvivő fázisléptetéses módszerrel
A jelkimaradás (drop-out) kiküszöböléseDrop-out áramkör működési elve
Időzítési pontosság mágneses képrögzítés és lejátszás esetén
A videomagnetofon általános felépítéseAz összetett videojel felvétele és lejátszása
A világosságjel felvételeA világosságjel lejátszásaA színjel felvételeA színjel lejátszása
A hangcsatornaaz FM hangjelaz FM hangjel elhelyezkedése a spektrumban
SzervorendszerA képmagnó szervorenszerének általános
felépítéseA szervoszabályozás elveA szervorendszerhez szükséges segédjelek
előállításaFG é PG jeladókA fejátkapcsoló jel előállításaMesterséges képszinkronjel előállítása
A videomagno mechanikai felépítéseRendszervezérlő áramkör
4.3.4 Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 32 óra
Műholdas műsorszórásDBS rendszer elemeiA DBS rendszerrel kialakított sugárzás előnyei
Közvetlen műholdas műsorszórásGeostacionárius pályán keringő műhold
A műhold helyzete a Földhöz képestA legfontosabb műholdak Európa felettAz elevációs szög értelmezéseAz azimut szög értelmezése
Alkalmazott modulációAnalóg FM
24
.
FrekvenciasávokMagyar műholdas műsorok
frekvenciakiosztásaAz antenna és a kültéri egység
Az antennagörbültség és az F/d viszonyA „polarmount” követés Műholdas fej felépítéseKültéri egység elemeiFej típusok
Beltéri egységBeltéri egység felépítéseNegatív frekvenciamodulációÁthidalt T-taggal megvalósított deemfázisBeltéri egység csatlakozási lehetőségei
Digitális műholdas műsorszórásDigitális műholdas műsorszórás jellemzőiDigitális műholdvevő felépítése
AM-mikro rendszerAM-mikro rendszerjellemzői, felépítéseAM-mikro adórendszereAM-mikro adóantennaJel- és zajszintek a mikrohullámú összeköttetésbenAM-mikro vevőantennákAM-mikro kültéri és beltéri egysége
Kábeltelevíziós rendszerekAlapfogalmak
Frekvenciamultiplex-elvCsillapításReflexióJelszint mérése, számításaErősítésZavartartás, zavarvédettség
FrekvenciatartományokHálózati topológiák
Csillagpontos (mellékágas, sugaras)Felfűzéses (leágazásos)
FejállomásHálózati építőelemek
4.4 A képzés javasolt helyszíne
Szaktanterem
4.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Magyarázat
25
.
SzemléltetésSzimuláció
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
4.6 A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
5 Akusztika és vizuáltechnika gyakorlat 256 óra
5.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.
5.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül
5.3 Témakörök5.3.1 Alkalmazástechnika gyakorlat 128
óraTöbbfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata különböző (galvanikus, R-C, transzformátoros) csatolási megoldásokkal.
Munkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítés beállítása potenciométer segítségévelErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása.
Többfokozatú erősítő bemérése és javítása Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése Erősítőjellemzők mérése
Szélessávú erősítő kapcsolás vizsgálataMunkaponti jellemzők ellenőrzése
Erősítőjellemzők mérése
Hangolt erősítő kapcsolás vizsgálataMunkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése
Erősítőjellemzők mérése
Teljesítmény erősítő Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése
Erősítőjellemzők mérése
26
.
Impulzustechnikai áramkör építése, vizsgálataDiszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben
Integráló, differenciáló áramkör építése, vizsgálataMűveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök vizsgálataAstabil és monostabil multivibrátor kapcsolás mérése Bistabil és Schmitt –trigger kapcsolás vizsgálata
Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok alkalmazása, vizsgálata.
A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése atalógusadatok alapján. Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek vizsgálataSorrendi hálózatok alkalmazása és vizsgálataTároló áramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján.Számláló áramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata.Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata
Szerelési gyakorlatA villamos kapcsolási rajzok és utasítások alapján áramkörök és készülékek megépítése.Az elkészült áramkörök, készülékek beüzemelése, beállítása, behangolása, a szükséges mérések elvégzése
5.3.2 Elektroakusztikai mérések gyakorlat 128 óra
Aktív hangszínszabályzó jellemzőinek méréseÁramfelvétel
Vezérlés nélkülmaximális kivezérlés esetén
KivezérelhetőségBemeneti ellenállásKimeneti ellenállásFeszültség erősítésÁramerősítésTeljesítményerősítésÁtviteli karakterisztika meghatározása
Végerősítő mérése, vizsgálataMunkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésFeszültség erősítés mérésÁramerősítés mérésTeljesítményerősítésTorzitás vizsgálata
27
.
Átviteli karakterisztika meghatározása Érzékenység meghatározása
RIAA korrektor vizsgálata Munkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésÁramfelvétel, terhelőáram mérés illesztett terhelés
eseténÁtviteli karakterisztika meghatározása
AM-KF szűrőKarakterisztika meghatározása,Jelleggörbe
felvételeHosszúhullám (LW) méréseKözéphullám (MW )méréseRövidhullám (SW) mérése
Hangfal mérésekHangfal átvitelének mérése harmonikus mérőjellel az 50 Hz - 20 kHz tartományban, oktávsávonként (a sávközépi frekvenciákon)Hangfal frekvenciamenetének és impulzusválaszának mérése az 1 Hz - 25 kHz tartományban szélessávú gerjesztéssel.
5.3.3 Televízió mérések gyakorlat 128 óra
TV képadó vizsgálata, megismeréseAmplitúdó és frekvencia karakterisztikaOldalsáv karakterisztikaNégyszögimpulzus átvitelAmplitúdó linearitásSzinkronszint és kioltószint stabilitásJel-zaj viszonyBemenő impedanciaNagyfrekvenciás teljesítményVégfokozat hatásfoka
A kép KF erősítő méréseÁram teljesítmény felvétel mérés nyugalmi és max. kivezérelt állapotbanElőerősítő fokozat vizsgálata
Bemeneti impedancia mérésErősítés mérés
KF átviteli jelleggörbe felvételeAGC feszültség mérésSzinkronmodul mérése
Sorszinkron beállítás Sorfázis beállításOszcillátor jele
28
.
Sormeghajtó jeleSorvisszafutási jelKépszinkron jelA kép vízszintes linearitásának beállítása
A video végerősítő méréseKépcső katódfeszültségének méréseFűtőfeszültség,fűtőáramFénypontkioltó áramkör Átviteli jelleggörbe felvétele
Képeltérítő modulKépszinkronjel mérésOszcillátor jeleFűrészjel generátor jele
Elválasztó fokozat jeleElőerősítő bemeneti, kimeneti jeleVégerősítő kimeneti jelOszcillátor alsó és felső határfrekvenciájaEltérítő tekercs árama Képkioltó jelKépszinkron jelTeljesítmény felvétel
TELETEX-jel vizsgálataA TELETEX olyan információátviteli rendszer, melyben szövegek és grafikai jelek segítségével készített oldalakat használnak kódolt formában az egyébkén nem használt , félképkioltás alatti televíziósorokbanMérési feladatok:
TXT jelek vizsgálata a modulátor előtt és a demodulátor utánBitsebesség meghatározása (mérése)Átlagos hozzáférési idő meghatározása, méréseÁtvitel vizsgálata zaj jelenlétében
(szövegérthetőség)Az adóoldali csatorna sávszélességének vizsgálataA vevőoldali csatorna sávszélességének vizsgálata
5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba
5.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
MagyarázatMegbeszélésSzimulációSzemléltetés
29
.
5.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
5.6 A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
30