8.
OL
DA
L -
HÍR
EK
KÉ
PE
KB
EN
KU
NS
ZIG
ET
I H
ÍRM
ON
DÓ
- 2
011
. 3
. S
ZÁ
M
KU
NS
ZIG
ET
I H
ÍRM
ON
DÓ
Ku
nszi
get K
özsé
g Ö
nkor
mán
yzat
ának
lapj
a. In
gyen
es k
iadv
ány.
E-m
ail:
kuns
zige
titele
haz@
yaho
o.co
m W
eb: h
ttp://
www.
kuns
zige
t.hu
Kiad
ja a
Kuns
zige
ti Po
lgár
mes
teri
Hiv
atal
91
84 K
unsz
iget
, Józ
sef A
. u. 2
. Fe
lelős
kiad
ó: L
endv
ai Iv
ánné
, Tel.
: 96/
485-
388,
30
/226
-97-
30 e-
mai
l: po
lgar
mes
ter@
kuns
zige
t.hu
Felel
ős sz
erke
sztő
: Sza
lai S
ándo
r Tel.
: 96/
485-
736
Törd
elés é
s kép
ek: B
ábic
s Nor
bert
és T
ilai Z
oltá
n
Kész
ült a
BH
M ’9
8 St
údió
nyo
mdá
jába
n 45
0 pé
ldán
yban
.
Tila
i Laj
os E
mlék
torn
a- S
ZÁRM
ES E
SZTE
R -- S
ZÁRM
ES E
SZTE
R -Ti
lai
Lajo
s ku
nszi
geti
polg
árm
este
r em
lé-ké
re id
én is
meg
rend
ezés
re k
erül
t a k
unsz
ige-
ti sp
ortc
sarn
okba
n áp
rilis
2-án
szo
mba
ton
a Ti
lai-k
upa.
Ebbe
n az
évbe
n G
yőrs
zem
ere,
Győ
rzám
oly,
Győ
rlada
mér
és
Ku
nszi
get
lány
csap
ata
illet
ve G
yőrz
ámol
y, H
éder
vár,
Győ
rlada
mér
és
Ku
nszi
get
fi úcs
apat
a m
érkő
zött
meg
eg
ymás
sal. A
mec
csek
regg
el 8-
kor k
ezdő
dtek
, és
9-k
or k
erül
t so
r a
hiva
talo
s m
egny
itóra
, am
elyen
be
széd
et
mon
dott
Med
gyas
szay
Lá
szló
vo
lt or
szág
gyűl
ési
képv
iselő
, ak
i fe
laján
lott
két k
ülön
díja
t is,
amely
et a
legj
obb
kuns
zige
ti lá
ny és
fi ú
játé
kos k
apot
t meg
, aki
k id
én B
örzs
ei K
riszt
ina é
s Csa
la D
ávid
lette
k.
A c
sapa
toka
t Hor
váth
Cs.
Attil
a, az
MLS
Z G
yőr-
Mos
on-S
opro
n Meg
yei I
gazg
atós
ágán
ak
tiszt
elet
beli
elnö
ke k
öszö
ntöt
te, a
rend
ezvé
nyt
Ková
cs
Istv
án
nyug
alm
azot
t m
egye
i sp
ortig
azga
tó n
yito
tta m
eg.
Mos
t is,
m
int
min
den
évbe
n ke
mén
y kü
zdel
em fo
lyt a
z el
ső h
elyér
t, am
it a
fi úkn
ál
Héd
ervá
r cs
apat
a, a
lány
okná
l Győ
rlada
mér
cs
apat
a sze
rzet
t meg
. A
kun
szig
eti fi
úk
3., a
lány
ok 4
. hely
ezés
t ér
tek
el. A
legj
obb
kapu
s Sza
lai H
enrik
lett.
M
inde
nkin
ek
ezút
on
is gr
atul
álun
k,
és
rem
élem
talá
lkoz
unk
jövő
re is
.
A Ku
nszi
get S
E se
rdül
őcsa
patá
nak l
abda
rúgó
i, a h
elyi á
ltalá
nos i
skol
a tan
ulói
, val
amin
t a Tü
ndér
vár Ó
vo-
da óv
odás
ai kí
sért
ék p
ályá
ra a
Győr
i ETO
FC
labd
arúg
ócsa
patá
t már
cius 1
9-én
, az E
TO P
arkb
an re
ndez
ett
Győr
i ETO
FC
- Fer
encv
áros
talá
lkoz
ón a
Mon
icom
p lig
a 20.
ford
ulój
ában
. Fot
ó: B
ábics
Nor
bert
.
1993
óta r
ende
zi m
eg év
ről-é
vre a
Kun
szig
eti
Falu
szép
ítő E
gyes
ület
a b
orve
rsen
yt, a
mely
et
néhá
ny év
e pog
ácsa
ütő
vers
eny
is ki
egés
zít.
A
fehé
rbor
ok v
erse
nyéb
en: 1
. Sza
lai
Árp
ád, 2
. Vi
téz
Péte
r, 3.
Hor
váth
Csa
ba. A
vör
ösbo
rok
vers
enyé
ben:
1.
Ku
ller
Imre
, 2.
Le
ndva
i Im
re, 3
. id.
Nov
its N
ándo
r. A
ver
seny
en v
aló
rész
véte
lért
okl
evele
t ka
pott
Csisz
ár I
mre
, Sz
alai
Már
k, S
zala
i Bé
la, i
fj . N
ovits
Nán
dor
és T
olna
i Mih
ály.
A p
ogác
sáké
rt o
klev
elet é
s aj
ándé
kot k
apot
t Bíró
Istv
ánné
, Virá
g Bé
láné
, Ju
rsic
s Bélá
né, P
inté
r Józ
sefn
é, Sz
alai
Bélá
né,
Vité
z Pé
tern
é, va
lam
int
Toln
ai M
ihál
yné
és
Virá
g G
ézán
é (ké
pünk
ön).
Fotó
: Tila
i Zol
tán.
Boro
k és p
ogác
sák
Halá
lána
k 15.
évfo
rdul
óján
meg
emlék
ezés
t tar
tot-
tak a
tem
etőb
en T
ilai L
ajos
sírjá
nál,
ahol
a kö
rnye
-ző
telep
ülés
ek p
olgá
rmes
tere
i, a g
yőri
tűzo
ltósá
g és
a kun
szig
eti c
ivil
szer
veze
tek h
elyez
tek e
l kos
zorú
t, tis
ztele
gve K
unsz
iget
első
szab
adon
vála
szto
tt po
l-gá
rmes
tere
emlék
e elő
tt. F
otó:
Báb
ics N
orbe
rt.
Tila
i Ben
ce (b
alra
) héd
ervá
ri, C
sány
i Dom
inik
(job
bra)
kuns
zige
ti m
ezbe
n.
A lá
nyok
a ne
gyed
ik, a
fi úk
a ha
rmad
ik h
elyen
vége
ztek
a to
rnán
. Fot
ók: M
észá
ros Á
ron,
Nag
y Alex
.
- BÁ
BICS
NO
RBER
T -- B
ÁBI
CS N
ORB
ERT -
KU
NS
ZIG
ET
IH
ÍRM
ON
DÓ
KU
NS
ZIG
ET
KÖ
ZS
ÉG
ÖN
KO
MÁ
NY
ZA
TÁ
NA
K L
AP
JA
XXIII
. évf
olya
m 3
. szá
m
2011
. ápr
ilis
19.
Krisz
tus f
eltám
adot
t
SZER
ETET
TEL
HÍV
UN
K ÉS
VÁ
RUN
K M
IND
ENKI
T A
KU
NSZ
IGET
I JÉ
ZUSK
ERES
ÉSRE
!
Talá
lkoz
zunk
a ku
nszi
geti
tem
plom
előt
t:
ápril
is 24
-én,
Hús
vétv
asár
nap
hajn
ali f
él öt
kor!
- SZA
LAI M
ÁRK
-- S
ZALA
I MÁ
RK -
„Ha
csak
ebb
en a
z éle
tben
rem
ényk
edün
k Kr
isztu
sban
, m
inde
n em
bern
él sz
ánal
omra
m
éltób
bak
vagy
unk.
De
Krisz
tus
feltá
mad
t a
halá
lból
első
ként
a ha
lotta
k köz
ül” /
Pál I
. lev
e-le
a k
orin
tusia
khoz
19-
20./.
Nem
lehe
t az u
tolsó
szó
a hal
álé.
Nem
lehe
t hi
ábav
aló
a jós
ágér
t val
ó kü
zdel
em, a
z iga
zság
kö
veté
se.
Krisz
tus
feltá
mad
ása
azt
jele
nti,
hogy
em
beri
miv
oltá
n tú
l dic
sősé
gébe
n tü
ndök
öl.
Mik
ént f
élele
mm
el tö
ltött
el a
feltá
mad
ott
Krisz
tus
min
denk
it, o
lyan
hih
etet
len
volt
hogy
em
beri
miv
oltá
n tú
llépv
e a
dics
őség
es
Iste
n fi á
nak
fény
ében
tünd
ököl
t.El
sőké
nt
tám
adt
fel
a ha
lotta
k kö
zül,
feltá
mad
ott
és
a di
csős
égbe
lé
pett
át
vala
men
nyiü
nk él
etét
meg
töltv
e a m
aga i
steni
er
ejév
el.H
itünk
alap
ja é
s rem
énys
égün
k ho
gy n
em
hagy
ben
nünk
et a
hal
ál m
élysé
gébe
n és
nem
en
ged
a pus
ztul
ás ra
bjáu
l.
Az
embe
ri él
etet
át
szöv
i a
rem
ény.
Nél
külö
zése
k, em
beri
trag
édiá
k, le
lki t
raum
ák
köze
pette
a re
mén
y az
élte
tő.
A b
iblia
i idé
zet
azt
jelzi
, hog
y az
éle
tben
re
mén
yked
ni c
supá
n a
Krisz
tusb
an a
nnyi
t je
lent
, min
t az
élet
et ro
sszn
ak é
s elv
esze
ttnek
ta
rtan
i. Kr
isztu
s él
etén
ek n
em l
ehet
bef
ejez
ése
a bu
kás é
s a k
udar
c.
Ápril
is 21
., N
agyc
sütö
rtök
, 17
ór
a: Sz
entm
ise: U
tolsó
vacs
ora e
mlé
ke - a
szen
tmise
ut
án: V
irras
ztás
az O
ltáris
zent
ség
előt
t.Áp
rilis
22.,
Nag
ypén
tek,
16.
30: K
eres
ztút
; 17
óra
: Az Ú
r sze
nved
ésén
ek ü
nnep
lése
Ápril
is 23
., N
agys
zom
bat,
déle
lőtt:
Sze
ntsír
lát
ogat
ás; 1
9 ór
a: H
úsvé
ti vi
gília
, Felt
ámad
ási
körm
enet
Ápril
is 24
., va
sárn
ap,
4.30
: Jé
zus-
kere
sés;
9.30
: Sze
ntm
ise: H
úsvé
tvas
árna
pÁp
rilis
25.,
hétfő
, 9.
30:
Szen
tmise
: H
úsvé
thét
főÁp
rilis
29.,
pént
ek,
18 ó
ra:
Szen
tmise
: H
úsvé
t nyo
lcad
a, ut
ána B
úzas
zent
elés
Máju
s 1., v
asár
nap,
9.30
: Sze
ntm
ise: H
úsvé
t m
ásod
ik v
asár
napj
a
A
bérm
álás
Ku
nszi
gete
n jú
nius
5-
én,
vasá
rnap
lesz
15
órak
or.
Nagy
heti
prog
ram
ok
Kuns
zige
ten
Nagy
böjti
műv
észe
ti élm
énye
k- S
ZALA
I BÉL
ÁN
É -- S
ZALA
I BÉL
ÁN
É -A
Győr
i Nem
zeti
Szín
házb
an és
a bu
dape
sti
Mag
yar N
emze
ti Ga
lériá
ban
is m
arad
andó
él-
mén
yekk
el ga
zdag
odta
k a ku
nszi
geti
nyug
díja
-so
k az e
lmúl
t het
ekbe
n.
A
Szig
etgy
öngy
e N
yugd
íjas
Klu
b ta
gjai
m
árci
us 2
4-én
te
kint
eték
meg
a
Győ
ri N
emze
ti Sz
ínhá
zban
M
ülle
r Pé
ter
- To
lcsv
ay L
ászló
- M
ülle
r Pét
er S
ziám
i: M
ária
ev
angé
lium
a cí
mű
rock
oper
át.
A m
űvet
20
évve
l eze
lőtt
a bu
dape
sti M
adác
h Sz
ínhá
zban
m
utat
ták
be e
lősz
ör -
az e
gyik
elő
adás
nak
mi
is ré
szes
ei le
hettü
nk. D
iada
lútja
Kom
árom
on,
Szeg
eden
, Ege
ren,
Bud
apes
ten
és
külfö
ldön
át
vez
etet
t Győ
rig. E
uróp
ában
Nag
yvár
adon
, Sz
lová
kiáb
an,
Ola
szor
szág
ban,
Aus
ztriá
ban,
Sv
ájcb
an, N
émet
orsz
ágba
n -
ném
et n
yelv
en
40 sz
ínhá
zban
- ját
szot
ták
nagy
sike
rrel.
To
lcsv
ay L
ászló
sze
rint
szép
, im
pozá
ns
előa
dást
hozo
tt lé
tre re
ndez
őkén
t Nag
y Vik
tor
Győ
rben
. Szí
nész
ileg a
mű
- hús
z év u
tán
- „új
ge
nerá
ción
ak a
kezé
be k
erül
t”.
FOLY
TATÁ
S A 3
. OLD
ALO
N >
>
2.
OL
DA
L -
AK
TU
ÁL
IS
KU
NS
ZIG
ET
I H
ÍRM
ON
DÓ
- 2
011
. 3
. S
ZÁ
M
Hétm
érfö
ldes
Csiz
máb
an
Mat
emat
ika v
erse
nyer
edm
énye
k
Vers
- és p
róza
mon
dó ve
rsen
y 201
1.- K
EVEH
ÁZI
NÉ S
ULY
OK E
DIN
A -
- KEV
EHÁ
ZIN
É SU
LYO
K ED
INA
-A
költé
szet
nap
ján
rend
ezte
isko
lánk
hag
yo-
mán
yos v
ers-
és p
róza
mon
dó v
erse
nyét
. Büs
z-ké
k leh
etün
k tan
ulói
nkra
: köz
el ha
tvan
vers
- és
mes
esze
rető
gyer
mek
szav
alt a
rend
ezvé
nyen
.
szeb
bnél
-sze
bb
költe
mén
yeke
t, tré
fás
vers
eket
, ke
dves
m
esék
et
hallo
ttunk
Tő
lük.
M
ackó
k,
lust
a ki
skak
asok
, ny
ulak
el
even
edte
k m
eg e
lőttü
nk. A
feln
őtte
ktől
két
gy
önyö
rű sz
aval
atot
hal
lottu
nk: V
itéz P
éter
né
Julik
a Á
rpril
y La
jos:
Tava
sz a
ház
song
árdi
te
met
őben
, Jur
sics B
éláné
Ági
ped
ig R
evic
zky
Gyu
la M
iaty
ánk
cím
ű ve
rsét
adt
a el
ő. A
zsűr
i (K
ovác
s Kor
nélia
, Mak
kos M
ária
és a
z el
nök
Kars
ai A
lfonz
né)
öt k
ateg
óriá
ban
érté
kelt,
- HIM
A A
ND
REA
- - H
IMA
AN
DRE
A -
A Ku
nszi
geti
Isko
la 3
csap
atta
l jut
ott t
ováb
b a
mes
ever
seny
ter
ület
i dön
tőjé
be. A
már
cius
30-á
n Ka
puvá
ron
meg
rend
ezés
re k
erül
t ver
se-
nyen
12 cs
apat
ból s
ajno
s a to
vább
jutá
st je
lentő
he
lyek
et n
em si
kerü
lt m
egsz
erez
ni, d
e csa
pata
-in
k szé
pen
hely
tállt
ak.
A 4
. osz
tály
osok
csa
pata
i, az
Oko
s bo
csok
az
5.
és a
Loc
si-fe
csik
a 7
. he
lyez
ést,
a 2.
os
ztál
yoso
k cs
apat
a, az
Olv
asó
bagl
yok
a 11
. he
lyez
ést é
rték
el.
Már
16
mes
éből
öss
zeál
lítot
t ké
rdés
eket
, fe
lada
toka
t ke
llett
a gy
erek
ekne
k m
egol
dani
uk. A
legk
edve
ltebb
fela
dattí
puso
k
- STO
LCZ A
TTIL
A -
- STO
LCZ A
TTIL
A -
Isko
lánk
ta
nára
i fo
ntos
nak
tart
ják,
ho
gy
tanu
lóik
m
inél
tö
bb
terü
lete
n m
egm
éret
ethe
ssék
mag
ukat
. Enn
ek je
gyéb
en
több
kül
önbö
ző v
erse
nyre
nev
eztü
nk i
dén
is,
mely
ek
közü
l a
mat
emat
ika
tárg
yúak
er
edm
énye
sen
lezá
rulta
k. A
z ér
dekl
ődő
és
kiem
elke
dő te
ljesít
mén
yű gy
erm
ekek
az is
kola
ál
tal
rend
ezet
t M
atem
atik
ai
Rejtv
ényf
ejtő
Vers
enye
n k
ívül
rés
zt v
ette
k N
emze
tköz
i Ke
ngur
u M
atem
atik
ai V
erse
nyen
és o
rszá
gos
Alap
műv
elet
i M
atem
atik
a Ve
rsen
yen
is.
A
vers
enye
k ne
vezé
si dí
jáho
z Ku
nszi
get
a kö
vetk
ező
ered
mén
yek
szül
ette
k: P
róza
, 1-
2. o
sztá
ly: 1
. Hor
váth
Zal
án B
ence
, 2. K
un
Zsuz
sann
a Be
lla 3
. Vi
rág
Ann
a. Ve
rs,
1-2.
os
ztál
y: 1.
Ben
csic
s Eve
lin, 2
. Héc
z Arm
and
3.
Tóth
Rol
and
Mát
é. Kü
lönd
íj: Ja
gadi
cs Á
rmin
. „N
em h
al k
i a m
ese
Amíg
szív
s lél
ek va
n, ö
rök
az él
ete!”
A
gyer
ekek
iz
gato
ttan
kész
ülte
k a
meg
mér
ette
tésr
e:
Vers
, 3-4
-5. o
sztá
ly: 1
. Ke
rczó
Liz
a N
ina,
2.
Mez
ei M
ilán,
3. So
kora
i M
árió
, kü
lönd
íj: C
sapó
Már
k. P
róza
4-8
. os
ztál
yos:
1. V
ikid
ár M
árk,
2. N
agy
Bálin
t, 3.
H
alás
z A
nna-
Már
ia, k
ülön
díj:
Viki
dár
Mát
é. Ve
rs, 6
-7-8
.osz
tály
: 1. S
zala
i Vio
la, 2
. Bod
or
Bálin
t, 3.
Far
kas R
oxán
a, kü
lönd
íj: G
yurk
ovits
Ri
chár
d.Ö
röm
mel
lát
tuk,
hog
y a
vers
és
a m
ese
szer
etet
e fo
ntos
gy
erm
ekei
nk
szám
ára,
hisz
en e
bben
a ro
hanó
vilá
gban
már
-már
azt
hi
nnén
k, h
ogy
hátté
rbe s
zoru
lnak
a kö
nyve
k.
önko
rmán
yzat
a ny
újto
tt se
gíts
éget
, m
elyet
ez
úton
is sz
eret
nénk
meg
kösz
önni
.A
z isk
ola
diák
jai
közü
l ki
emel
kedő
en
szer
epelt
ek a
Keng
uru
Mat
emat
ika V
erse
nyen
: Ku
n Zs
uzsa
nna
Bella
és
Be
ncsic
s Ev
elin
m
ásod
ik os
ztál
yos,
Csap
ó Tek
la és
Nag
y Bál
int
negy
edik
osz
tály
os, v
alam
int N
agy
Dán
iel é
s Cs
ala D
ávid
ötö
dik
oszt
ályo
s tan
ulók
.A
z A
lapm
űvel
eti
Mat
emat
ika
Vers
enye
n le
gere
dmén
yese
bben
Csa
la D
ávid
és
Nag
y Bá
lint s
zere
pelte
k.G
ratu
lálu
nk n
em c
sak
a ki
emel
kedő
, de
m
inde
n ve
rsen
yen
rész
t vev
ő di
ákun
knak
.
ismét
a v
illám
kérd
ések
, az
iga
z-ha
mis
és a
ke
resz
trejtv
ény
volta
k.
A g
yere
kekn
ek m
esei
llusz
trác
iót
is ke
llett
kész
íteni
az ed
dig
olva
sott
mes
ékbő
l, am
elyek
kö
zül a
legs
zebb
ek k
iállí
tásr
a ke
rüln
ek m
ajd
a vet
élke
dő k
övet
kező
ford
ulój
ában
, a m
egye
i dö
ntőb
en.
A g
yere
kek
a ve
télk
edők
sor
án n
agyo
n so
k ta
pasz
talat
ot
szer
ezte
k,
meg
szer
etté
k az
olv
asás
t és
a j
áték
os f
elada
toka
t, am
ik
külö
nöse
n jó
l fej
lesz
tik a
mem
óriá
juka
t, ez
en
felü
l új i
smer
etsé
geke
t is k
öthe
ttek
egym
ássa
l. Jö
vőre
rem
éljük
, ho
gy m
ár a
dön
tőbe
n is
képv
iselh
etjü
k isk
olán
kat.
Viki
dár M
árk
Kerc
zó L
iza N
ina
Szal
ai V
iola
Horv
áth
Zalá
nBe
ncsic
s Eve
lin
Válto
zás a
szem
ét-
szál
lítás
rend
jébe
nA
G
YŐR-
SZO
L tá
jéko
ztat
ja
kuns
zige
ti üg
yfel
eit,
hogy
ápr
ilis
4-tő
l a
barn
a fe
delű
, bi
o hu
lladé
kedé
ny ü
rítés
e he
tent
e sz
omba
ti na
poko
n tö
rtén
ik (
első
ürít
és á
prili
s 9.
), a
szür
ke
fede
lű,
mar
adék
os
hulla
déke
dény
ür
ítési
napj
a pe
dig
csüt
örtö
kre
válto
zik
(első
ür
ítés á
prili
s 14.
). A
z ö
ttevé
nyi h
ulla
déku
dvar
nyi
tva
tart
ása
is vá
ltozi
k áp
rilis
4-tő
l. A
léte
sítm
ény
ismét
ny
ári
nyitv
a ta
rtás
sze
rint
üzem
el, v
agyi
s ke
dden
ként
12-
től 1
8 ór
áig,
szo
mba
tonk
ént
14:3
0-tó
l 18
órái
g fo
gadj
ák a
meg
hatá
rozo
tt m
enny
iségű
és fa
jtájú
hul
ladé
kot.
Az u
dvar
ba
tört
énő
besz
állít
ás
előt
t a
jogo
sults
ágot
ig
azol
ni ke
ll, m
elyre
a hu
lladé
kgyű
jtési
szám
la
szol
gál. Szem
ét d
olog
- BÁ
BICS
NO
RBER
T -- B
ÁBI
CS N
ORB
ERT -
Amik
or m
ég c
sak
egye
tlen
kuká
nk v
olt,
csak
arr
a ke
llett
ügye
lni,
hogy
időb
en k
itegy
ük
a há
z elé
, a n
agyo
bb h
olm
ikat
meg
elv
itték
a
rend
szer
es lo
mta
laní
táso
k id
ején.
És p
onto
san
tudt
uk a
zt i
s, ho
gy m
inde
z m
enny
ibe
kerü
l ne
künk
. Azt
án k
iker
ültek
a s
zelek
tív-sz
iget
ek,
kapt
unk
két
kuká
t és
az
ötte
vény
i fo
cipál
ya
mell
ett
épül
t eg
y hu
lladé
kudv
ar, a
leg
több
en
meg
csak
kap
kodj
uk a
fejü
nket
. M
aga
a cé
l ne
mes
: ke
vese
bb h
ulla
déko
t ke
lljen
utá
nunk
elv
iseln
i a
term
észe
tnek
, s
ami
hulla
déku
nk v
an,
azt
prób
álju
k m
inél
nagy
obb
arán
yban
újra
hasz
nosít
ani.
Ezt a
célt
szol
gáljá
k a
szele
ktív
gyű
jtőhe
lyek,
aho
l kül
ön
gyűj
thet
jük
a ko
nzer
vdob
ozok
at é
s üv
egek
et,
hogy
újra
konz
ervd
oboz
és ü
veg l
egye
n be
lőlü
k.
Az au
tógu
mi m
eg a
rossz
hűt
ő se a
Köv
ecse
sben
vé
gezz
e, ha
nem
ott,
aho
l ke
ll! F
aluh
elyen
a
gally
ak m
eg a
len
yírt
fű
sem
kell
, ho
gy a
ku
kába
n la
ndol
jon.
És
ez íg
y is v
an jó
l. Eg
yre
több
a
szem
ét, é
s ez
súlyo
san
pusz
títja
a kö
rnye
zete
t Ku
nszi
gete
n is,
íg
y ér
thet
ő, ho
gy
mos
t m
ár a
zt is
vál
laln
unk
kell,
hog
y a
köve
tkez
ő ad
ag ö
sszeg
yűlté
ig kü
lön
gyűj
töge
tjük
az il
yen-
olya
n hu
lladé
koka
t, m
eg m
ég a
zt i
s, ho
gy
ezek
szá
llítá
sáró
l is
nekü
nk k
ell g
ondo
skod
ni
(lom
tala
nítá
s ugy
e már
nin
cs...
). Cs
ak eg
y dol
got n
em ér
tek. H
ogy a
hul
ladé
k-sz
ámla
vég
össz
ege
miér
t let
t tö
bb,
holo
tt a
kéth
eti ü
rítés
mia
tt a t
árol
ás ny
űge é
s a sz
elekt
ív
gyűj
tés
mia
tt a
szál
lítás
köl
tsége
min
ket
sújt.
Va
gy cs
ak én
érze
m ú
gy, h
ogy e
z a sz
emét
dol
og
így e
gy k
issé s
zem
ét d
olog
?
A sz
ámla
vé
gössz
ege t
öbb
lett,
holo
tt a
kéth
eti ü
rítés
m
iatt
a tá
rolá
s ny
űge é
s a sz
e-lek
tív gy
űjté
s m
iatt
a sz
ál-
lítás
köl
tsége
m
inke
t súj
t.
20
11.
3.
SZ
ÁM
- K
UN
SZ
IGE
TI
HÍR
MO
ND
Ó
SP
OR
T -
7.
OL
DA
L
- FA
RKA
S ATT
ILA
-- F
ARK
AS A
TTIL
A -
Teke
: Két
pon
tra a
dob
ogót
ólM
egye
i I. o
sztá
ly
Kuns
zige
t – M
ária
káln
ok 5
:3 /
2297
-228
4Ld
.: N
émet
h Is
tván
419
faA
győ
zele
m n
em a
kim
agas
lóan
mag
as
fána
k kö
szön
hető
, de
már
a ez
is
eleg
endő
vo
lt. K
ülön
gra
tulá
lok
Ném
eth
Istv
án s
zép
telje
sítm
ényé
hez!
Teke
cent
er –
Kun
szig
et 5
:3 /
2366
-233
8 Ld
.: Fa
rkas
Atti
la 4
28 fa
A
szer
encs
e az
el
lenf
élt
erős
íti
szok
ás
szer
int..
. A m
érkő
zés a
z uto
lsó u
táni
pill
anat
ig
a ke
zünk
ben
volt,
de
ez s
em v
olt
elég
a
győz
elem
hez.
Kuns
zige
t – Jo
bb D
áma 3
:5 /
2298
-234
2Ld
.: N
émet
h Is
tván
391
faA
z el
lenf
él u
tolsó
két
haj
rázó
ja sz
ó sz
erin
t
elver
te a
csa
patu
nkat
. Két
erő
telje
s po
fon
az
éllo
vaso
któl
, ho
lott
győz
nünk
kell
ett
voln
a m
ind
a két
mér
kőzé
sen!
Pér S
E 19
94 –
Kun
szig
et 3
:5 /
2355
-239
6Ld
.: Fa
rkas
Atti
la és
Fin
cick
i Zol
tán
411
faEr
edm
énye
s, sp
ortsz
erű
rem
ek m
érkő
zése
n va
gyun
k tú
l. A
csa
patu
nk j
ól j
átsz
ott,
az
ered
mén
y ön
mag
áért
be
szél.
G
ratu
lálo
k m
inde
nkin
ek!
(Lap
zárt
a utá
n: K
unsz
iget
- G
yőrú
jfalu
5:3 /
23
69-2
311,
ld. S
zala
i B. 4
22).
Csap
atun
k 24 p
ontta
l az ö
tödi
k hely
en ál
l, az
ugya
ncsa
k 24
pon
tos M
oson
szol
nok
csap
atát
el
őzzü
k m
eg a
tabe
llán,
az
Ácsi
Taliz
mán
26
pont
tal á
ll a K
unsz
iget
előt
t.
Meg
yei I
I. os
ztál
yKu
nszi
get/B
– B
ábol
na/B
2:4
/ 15
04-1
598
Ld.:
Rebe
nek
B. 3
92
Győ
rújfa
lu/B
– K
unsz
iget
/B 5
:1 /
140
6-13
35Ld
.: G
acs G
. 386
Kuns
zige
t/B –
Á. T
aliz
mán
/B 2
:4 /
1433
-147
6 Ld
.: Re
bene
k B.
381
Pér S
E 19
94/B
– K
unsz
iget
/B 6
:0 /
157
1-15
02
Ld.:
Fark
as F.
384
A K
unsz
iget
/B 3
pon
ttal a
tabe
lla 9
., va
gyis
utol
só h
elyén
áll.
A d
obog
ó le
galsó
fok
át t
öbb
csap
atna
k is
esély
e va
n el
érni
. A F
akó,
Sör
min
átor
ok,
Múú
úúú
trió
kö
zül
kerü
lhet
ki
az
id
ei
harm
adik
hely
ezet
t csa
pat.
A H
ázi S
árká
nyok
és
a M
úúúú
ú vá
rako
záso
n fe
lül t
eljes
ít, s
ok
papí
rform
a sz
erin
t er
őseb
b cs
apat
ot s
iker
ült
legy
őzni
ük.
Az
Öre
ggol
yók
hullá
mzó
te
ljesít
mén
yt n
yújta
nak,
a L
okom
otív
HD
i pe
dig
form
án k
ívül
játsz
ik a
kor
ábbi
éve
khez
ké
pest.
A T
-boy
’s cs
apat
a elé
rte c
élját
, sik
erül
t m
egve
rniü
k az
„ős
i riv
ális”
Fak
ót. E
gy m
ásik
ra
ngad
ón, a
dun
asze
gi c
sapa
tok
a Ka
rám
és a
G
olyó
szór
ók m
érkő
ztek
meg
egy
más
sal é
s itt
az u
tóbb
iakn
ak si
kerü
lt ny
erni
ük.
A K
is-D
una
négy
győ
zelm
ével
jól k
ezdt
e a
bajn
oksá
got,
de
mos
tanr
a je
lent
ősen
vi
ssza
este
k. A
Sza
lai T
eam
ugy
anak
kor e
gyre
jo
bb er
edm
énye
ket é
r el.
Dob
ott f
ában
jók,
de
az er
őseb
b cs
apat
ok el
len
ez is
kev
és. H
ason
ló
cipő
ben
jár a
Tök
ös T
ekés
ek cs
apat
a is,
amik
or
jól d
obna
k, a
kkor
az
elle
nfelü
k is
nagy
on jó
l do
b, v
iszon
t am
ikor
az
elle
nfelü
k ro
ssza
bb
napo
t fog
ki,
nem
tudn
ak é
lni a
lehe
tősé
ggel.
A
z id
ei k
iírás
ban
sincs
már
nye
retle
n cs
apat
, ug
yani
s a T
KTK
meg
szer
ezte
első
győ
zelm
ét
a Sz
alai
Klá
n el
len.
A T
estü
letn
ek is
egy
nyer
t m
eccs
e van
, épp
a TK
TK el
len.
A
z ere
dmén
yhird
etés
és a
bajn
oksá
got z
áró
bál m
ájus
14-é
n 18
óra
kor
kezd
ődik
, am
ire
a sz
erve
zők
szer
etet
tel
várjá
k a
csap
atok
já
téko
sait
és k
ísérő
iket
.
Két c
sapa
t még
ve
retle
n- T
ILA
I ZO
LTÁ
N -
- TIL
AI Z
OLT
ÁN
-
Elús
zni l
átsz
ik a
bajn
oksá
g- B
ÁBI
CS N
ORB
ERT -
- BÁ
BICS
NO
RBER
T -Re
mek
ül k
ezdt
ük a
tav
aszt
Ásv
ányr
árón
, az
tán
azót
a ne
m m
egy
a cs
apat
unkn
ak. A
tar-
talék
ok v
iszon
t rem
ekeln
ek é
s már
a se
rdül
ők
sem
nye
retle
nek. M
egye
i III
. o.
Ásv
ányr
árón
4-1
-re n
yert
ünk
(gsz
.: Sz
ered
i (2
), Tu
ba, ö
ngól
), az
azót
a elte
lt né
gy fo
rdul
ó-ba
n az
onba
n ös
szes
en tu
dtun
k cs
ak n
égy
gólt
lőni
. Kim
le m
assz
ív v
édek
ezés
ének
és a
játé
k-ve
zető
tám
adój
áték
-elle
nes
felfo
gásá
nak
kö-
szön
hető
en 2
-0-r
a nye
rt K
unsz
iget
en, í
gy o
da
lett
a haz
ai ve
retle
nség
. Dar
nózs
elin
hiáb
a ját
-sz
ottu
nk m
ezőn
yföl
ényb
en, c
supá
n eg
yetle
n sz
eren
csés
gól
lal t
udtu
nk n
yern
i (gs
z.: H
or-
váth
G).
Azt
án M
ecsé
r és M
oson
szen
tmik
lós
elle
n ké
t 1-1
-es
dönt
etle
n jö
tt (g
sz.:
Borb
ély,
ill.
Hor
váth
Z.),
mik
özbe
n Vá
rbal
og s
orra
ny
erni
a m
eccs
eit.
Tart
alék
csap
atA
rut
inos
idős
ebb
játé
koso
k a
fi ata
lokr
a is
jó h
atás
sal v
anna
k - e
z a
tanu
lsága
az
eddi
gi
négy
mec
csne
k. Á
sván
yrár
ón K
opp
mes
ter-
hárm
asáv
al n
yert
a cs
apat
, a K
imle
elle
ni 5
-1-
nél K
opp,
Sar
u és
Sto
ller G
. vol
t ere
dmén
yes,
Dar
nózs
eli el
len
Kopp
, Sar
u és
dr.
Ková
cs lő
tt gó
loka
t (4
-1 le
tt az
ere
dmén
y), m
íg M
ecsé
r el
len
Kopp
, Stro
bl, R
oll M
. és
Sági
D. l
őtte
k gó
loka
t. A
csap
at fe
ljött
a neg
yedi
k he
lyre
.
U16
-os c
sapa
tSz
ép g
yőze
lem
mel
kez
dte a
tava
szt a
serd
ü-lő
csa
pat G
yőrla
dam
ér e
llen,
aho
l Nag
y A
lex,
N
agy
Leve
nte é
s Nag
y D
ánie
l gól
jai m
elle
tt az
él
ete e
lső b
ajno
kijá
n pá
lyár
a lé
pő V
arga
Pet
ra
is gó
lt sz
erze
tt - 7
-1 le
tt a
vége
. Azó
ta h
árom
gó
lt lő
ttünk
(ket
tőt S
zere
di, e
gyet
Kul
ler M
ar-
tin),
nyer
ni a
zonb
an n
em si
kerü
lt. P
edig
egy
he
llyel
előbb
re lé
phet
nénk
, ha s
iker
ülne
.
Öröm
re va
lójá
ban
csak
a ta
rtal
ékcs
apat
nak v
olt o
ka a
z elm
últ h
etek
ben.
Fot
ó: B
ábics
Nor
bert
Már
csak
hár
om h
ét v
an h
átra
a b
ajno
kság
-bó
l, m
elyne
k m
egny
erés
ére
már
csa
k ké
t csa
-pa
tnak
van
esély
e. A
Tóth
Tra
ns és
a X
XX cs
a-pa
ta eg
yará
nt ve
retle
n, ez
ért v
alós
zínű
, hog
y a
jövő
hét
en e
sedé
kes e
gym
ás e
lleni
mec
csük
ön
dől e
l a ku
pa so
rsa.
6.
OL
DA
L -
HIR
DE
TÉ
S
K
UN
SZ
IGE
TI
HÍR
MO
ND
Ó -
20
11.
3.
SZ
ÁM
Itt
a ta
vasz
, jö
n a
nyá
ra
Sp
ort
Bü
fé ú
jra
vár!
Ezút
on s
zere
tnén
k ér
tesít
eni r
égi é
s új
ven
dége
inke
t, ho
gy
a ku
nszi
geti
spor
tpál
yán
talá
lhat
ó Sp
ort B
üfé
nyár
i, m
egho
ssza
bbíto
tt ny
itva
tart
ássa
l vár
ja Ö
nöke
t!
- V
álla
ljuk
cége
s, sz
ület
ésna
pi é
s eg
yéb
re
ndez
vény
ek le
bony
olítá
sát
- Fő
zési
lehe
tősé
g
- Sp
orto
lási
lehe
tősé
g a
műf
üves
pál
yán
- Rö
plab
da, l
ábte
nisz
Kíná
latu
nkbó
l - a
telje
sség
igén
ye n
élkü
l:
fél l
itere
s üv
eges
Koz
el s
ör: 2
30 F
t
csap
olt A
rany
Ász
ok k
orsó
ban:
250
Ft,
pohá
rban
170
Ft
fél l
itere
s H
B Pr
emiu
m L
ager
sör
:250
Ft
fél l
itere
s üv
eges
Bor
sodi
sör
: 270
Ft
olcs
ó és
fi no
m jé
gkré
mek
nag
y vá
lasz
tékb
an
kivá
ló m
inős
égű
olas
z go
mbó
cos
fagy
lalt:
12
0Ft/
gom
bóc
fagy
laltk
elyh
ek Nyi
tva
tart
ás:
hétfő,
ked
d, c
sütö
rtök
, pén
tek,
szo
mba
t, va
sárn
ap: 1
6:30
-21:
00Sz
erda
szü
nnap
.Te
lefo
nszá
m: 0
6 70
/513
10
29
20
11.
3.
SZ
ÁM
- K
UN
SZ
IGE
TI
HÍR
MO
ND
Ó
AK
TU
ÁL
IS -
3.
OL
DA
L
Maj
ális
2011
-BÁ
BICS
NO
RBER
T --B
ÁBI
CS N
ORB
ERT -
A n
ap d
élel
őtt
10 ó
rako
r a
lövé
szet
tel
és
kézm
űves
fog
lalk
ozás
sal
kezd
ődik
, no
meg
a
kuns
zige
ti U
16-o
s cs
apat
Dun
akili
ti el
leni
ba
jnok
i mér
kőzé
séve
l. 13
óra
kor a
Győ
ri út
on a
szfa
ltraj
zver
seny
t, va
lam
int
keré
kpár
os
ügye
sség
i ve
rsen
yt
rend
ezne
k. A
spo
rtpá
lyán
a l
egki
sebb
eket
lé
gvár
, ór
iásc
súsz
da,
vala
min
t az
új
abb
játé
kokk
al b
ővül
t Ba
kony
i fa
játé
kok
várjá
k.
A S
okor
ó RC
Mod
ell
Klu
b ta
rt r
epül
ő-, é
s au
tóm
odel
l be
mut
atót
, maj
d a
lövé
szpá
lyán
fe
lállí
tott
spec
iális
pál
yán
a Ri
oter
Pai
ntba
ll kl
ub ál
tal a
irsoft
ves
zi k
ezde
tét.
A sz
ínpa
don
a kun
szig
eti i
skol
ások
nép
tánc
be
mut
atój
át,
a 4.
os
ztál
yoso
k „K
unsz
iget
sz
épe”
cím
ű vi
dám
jele
neté
t, a
Brum
i Ban
di
Band
műs
orát
, a C
silla
gfén
y eg
yütte
s Roc
k ’n’
Ro
ll pa
rtijá
t és
has
tánc
bem
utat
ót l
átha
tnak
, és
les
z ba
rant
a be
mut
ató
is (a
bar
anta
ősi
mag
yar
harc
műv
észe
t). A
z es
tebé
d ut
án a
Ll
oyd
Egyl
et, a
z Arc
adia
, a R
ocke
t Har
d Ro
ck
Com
pany
és a
Het
edik
bek
ezdé
s lép
fel,
után
a ha
jnal
ig C
sány
i Pat
rik ze
nél.
Rem
ek sz
órak
ozás
t ígé
r a cs
alád
min
den t
ag-
ja sz
ámár
a az i
dei k
unsz
iget
i maj
ális
is, am
elyet
a s
port
pály
án áp
rilis
30-á
n re
ndez
nek.
Az ú
j gen
erác
ió ta
gjai
nag
yon
tehe
tség
esek
és
kellő
aláz
atta
l és h
ozzá
érté
ssel
rend
elke
znek
a M
ária
evan
géliu
ma b
efog
adás
ára.
Már
ia e
vang
élium
a az
örö
k an
yáró
l sz
ól,
az a
nya
szem
élyén
ek b
efog
adás
áról
- ak
iben
sz
épsé
g, sz
elíd
ség,
har
món
ia, o
tthon
tere
mté
s je
len
van.
Vé
szte
rhes
ko
runk
ut
án
végr
e „J
öjjö
n el
az
anyá
k ko
ra”
- kí
vánj
a a
sze
rző.
M
ária
al
akjá
t a
Bibl
iábó
l és
m
egan
nyi
csod
álat
os m
űalk
otás
ból r
akta
öss
ze.
A g
yőri
szín
ház
vilá
gszí
nvon
alú
előa
dást
hozo
tt lé
tre, a
hol a
szín
észi
játé
k, a
zene
, tán
c, a
dísz
let,
a je
lmez
te
ljes
össz
hang
ot k
épez
. Á
híta
tot a
d és
gyö
nyör
ködt
et. K
öszö
net é
rte
min
den
alko
tóna
k és
közr
eműk
ödőn
ek!
Már
ia a
lakj
át m
egje
lení
tő F
üred
i N
ikol
ett
az e
lőad
ás lé
trejö
tte e
lőtt
múz
eum
okba
járt
. Va
llja
hogy
ere
je v
an a
z ős
i tö
rtén
etne
k és
na
gy e
nerg
iáka
t sz
abad
ít fe
l be
nne
min
den
előa
dás.
Kívá
nom
ho
gy
min
él tö
bben
leg
yene
k ré
szes
ei
enne
k a
csod
álat
os
előa
dásn
ak,
mely
et a
lkot
áské
nt é
s m
űvés
zile
g is
mag
yar
örök
ségn
ek ta
rtok
.Áp
rilis
2-án
Bud
apes
tre ut
azta
k a n
yugd
íjas
klub
ta
gjai
és
ho
zzát
arto
zói
a M
unká
csy
kiál
lítás
t m
egte
kint
eni.
A n
agy
érde
klőd
ést
jelle
mzi
ho
gy
előz
ő na
p kö
szön
tötté
k a
száz
ezre
dik
látog
atót
.A
tár
latna
k M
agya
r N
emze
ti G
alér
ia a
d ot
thon
t idő
szak
i kiá
llítá
skén
t, m
ely e
gyéb
ként
a deb
rece
ni D
éry
Múz
eum
ban
látog
atha
tó.
Buda
peste
n m
ost
elős
zör
látha
tó e
gyüt
t a
triló
gia:
Ecce
hom
o, K
riszt
us P
ilátu
s el
őtt
és a
Gol
gota
. M
unká
csy
Mih
ály
Krisz
tus
szen
vedé
stört
énet
ének
há
rmas
eg
ység
ével
fe
jezt
e ki
a
kere
szté
ny
Euró
páho
z va
ló
tart
ozás
unka
t. A
m
űvek
és
a
hozz
ájuk
kapc
soló
dó
műh
elyta
nulm
ányo
k a
kirá
lyi
palo
ta b
álte
rméb
en te
kint
hető
k m
eg.
Pákh
Im
re m
űgyű
jtő s
zerin
t ez
a
tere
m
eddi
g a
legi
deál
isabb
hely
szín
e a
kép
ekne
k.
Az
elhe
lyez
és,
a kü
lön
e cé
lra
vásá
rolt
meg
vilá
gítá
s dö
ntő
font
ossá
gú a
kép
ek é
s a
szín
ek sz
empo
ntjá
ból.
Leny
űgöz
ő él
mén
y a
mon
umen
tális
m
űvek
lát
vány
a, m
ozga
lmas
sága
. A
bib
liai
tört
énet
cs
odál
atos
műv
észi
meg
form
álás
a, m
egje
lení
tése
a
rend
kívü
li te
hets
égge
l m
egál
dott,
vi
lágs
zert
e ism
ert
festő
nkne
k:
Mun
kács
y M
ihál
ynak
kös
zönh
ető.
Ér
deke
sség
ként
elm
ondh
ató
hogy
a
fent
iekb
en
említ
ett
Már
ia
evan
géliu
ma
töm
egje
lene
teit
éppe
n e
zekn
ek a
kép
ekne
k al
apjá
n fo
rmál
ták
meg
. A
kiá
llítá
s id
őtar
tam
át
ered
etile
g áp
rilis
30-ig
terv
ezté
k a M
agya
r Nem
zeti
Gal
ériá
ban.
A
nag
y ér
dekl
ődés
re v
aló
teki
ntet
tel a
zonb
an
meg
hoss
zabb
ítják
. Sz
eret
ette
l aj
ánlo
m
min
denk
inek
ho
gy
látog
asso
n el
a N
emze
ti G
alér
iába
, ah
ol e
tá
rlato
n kí
vül
még
sok
nem
zeti
ért
éket
te
kint
het m
eg.
ápri
lis 2
3., s
zom
bat
10:0
0 M
TE 1
904
- Kun
szig
et u
16áp
rilis
24.
, vas
árna
p17
:00
Kuns
zige
t - D
unas
zent
pál m
3áp
rilis
26.
, ked
d18
:00
A fe
ltám
adás
ról -
dr.
Varg
a Ti
bor
elő-
adás
aáp
rilis
27.
, sze
rda
16:0
0 Ku
nszi
get -
Heg
yesh
alom
u16
ápri
lis 3
0., s
zom
bat
Maj
ális
10:0
0 Ku
nszi
get -
Dun
akili
ti u1
6m
ájus
1.,
vasá
rnap
15:0
0 M
oson
udva
r-Ú
jróna
fő -
Kuns
zige
t tar
t17
:00
Mos
onud
var-
Újró
nafő
- Ku
nszi
get m
3
Prog
ram
aján
lóNa
gybö
jti m
űvés
zeti
élmén
yek:
Már
ia ev
an-
géliu
ma é
s a M
unká
csy-
triló
gia
máj
us 2
., hé
tfőA
nyák
nap
ja az
isko
lába
nm
ájus
7.,
szom
bat
10:0
0 Ki
mle
- Ku
nszi
get u
16m
ájus
8.,
vasá
rnap
15:0
0 Ku
nszi
get -
Vár
balo
g ta
rt17
:00
Kuns
zige
t - V
árba
log
m3
máj
us 1
4., s
zom
bat
10:0
0 Ku
nszi
get -
Abd
a u16
15:0
0 M
ITE
- Kun
szig
et ta
rt17
:00
MIT
E - K
unsz
iget
m3
máj
us 1
6., h
étfő
15:0
0 N
yugd
íjas k
lub:
teke
máj
us 2
1., s
zom
bat
10:0
0 Já
noss
omor
ja -
Kuns
zige
t u16
17:0
0 Lé
bény
II -
Kuns
zige
t m3
„Elh
agyt
ad a
ház
at, a
mit
úgy s
zere
ttél,
min
dent
, am
iért k
üzdö
ttél,
meg
pihe
nt a
szív
ed m
indö
rökk
é.”
Fájó
szí
vvel
mon
dunk
kös
zöne
tet m
ind-
azok
nak,
akik
fele
jthet
etle
n ha
lottu
nk,
id. C
sány
i Gyu
late
met
ésén
rés
zt v
ette
k, s
írjár
a a
kegy
elet
vi
rága
it el
hely
ezté
k és
mély
gyá
szun
kban
os
ztoz
tak.
Kül
ön k
öszö
nete
t m
ondu
nk
Win
kler
Zso
lt At
yána
k a
szép
búc
súsz
a-va
kért
és a
nyu
gdíja
s klu
b én
ekka
rána
k a
szép
ének
lésé
rt. Em
léké
t ör
ökké
meg
őrző
gy
ászo
ló c
salá
d
„Egy
keg
yetle
n ha
rc m
egöl
te sz
íved
et,
mely
ben
nem
volt
más
, cs
ak jó
ság,
szer
etet
.”
Kösz
önet
ünke
t fej
ezzü
k ki
min
dazo
knak
, ak
ik fe
lejth
etet
len
halo
ttunk
,Re
bene
k Bé
láné
tem
etés
én m
egje
lent
ek, s
írjár
a gy
önyö
rű
virá
goka
t hely
ezte
k és
mély
gyá
szun
kban
os
ztoz
tak.
Kü
lön
kösz
önet
et m
ondu
nk P
olgá
rmes
-te
r A
sszo
nyna
k, W
inkl
er Z
solt
Atyá
nak,
Ku
nszi
get
Közs
ég Ö
nkor
mán
yzat
ának
, a
Tünd
érvá
r Ó
voda
dol
gozó
inak
és
a Sz
i-ge
tgyö
ngye
Nyu
gdíja
s K
lub
tagj
aina
k és
én
ekka
rána
k.
Gyá
szol
ó cs
alád
Kösz
önet
nyilv
ánítá
sHal
áloz
ás:
Rebe
nek
Bélá
né
(Far
kas I
lona
) 20
11.0
3.18
.
Ősz
inte
rész
vétü
nk!
Anya
-kö
nyvi
hí
r
>>
FO
LYTA
TÁS
AZ
1. O
LDA
LRÓ
L.>
> F
OLY
TATÁ
S A
Z 1.
OLD
ALR
ÓL.
4.
OL
DA
L -
CS
AL
ÁD
KU
NS
ZIG
ET
I H
ÍRM
ON
DÓ
- 2
011
. 3
. S
ZÁ
M
Men
ő-e a
„szi
ngli”
élet
?- L
EHO
TZKY
JÓZS
EF, C
SALÁ
DG
ON
DO
ZÓ -
- LEH
OTZ
KY JÓ
ZSEF
, CSA
LÁD
GO
ND
OZÓ
-A
z elm
últ
hóna
pban
tö
bb
ripor
tot
is lát
tam
a T
V-be
n, s
olv
asta
m a
z in
tern
eten
D
r. Ko
pp
Már
ia
orvo
s-ps
zich
ológ
ussa
l, a
SOTE
M
agat
artá
studo
mán
yi
Inté
zeté
nek
alap
ítójá
val.
Meg
lepő
kije
lent
ések
et t
ett
a „s
zing
li”,
azaz
a h
ázas
ság
és c
salá
d né
lkül
i él
etm
ódda
l ka
pcso
latba
n,
mely
m
a eg
yre
nagy
obb
tere
t hó
dít
a fi a
talo
k, s
fől
eg a
ta
nulta
bbak
kör
ében
. A d
okto
rnő
elm
ondá
sa
szer
int,
kuta
táso
k az
t biz
onyí
tottá
k, h
ogy
a há
zassá
gban
élő
embe
rek
nagy
obb
eséll
yel é
rik el
a 6
9. él
etév
üket
, min
t a
szin
glik,
vagy
az é
lettá
rsi k
apcs
o-la
tban
élők
.
Ha
még
gye
rmek
et i
s vá
llaln
ak,
akko
r ez
az
esély
még
nag
yobb
lesz
, s m
inél
töb
b gy
erm
eket
nev
elnek
, an
nál
nagy
obb
a 69
. él
etév
üket
elé
rők
szám
a. Te
rmés
zete
sen
itt
nem
a k
énys
zere
dette
n, á
lland
ó ve
szek
edés
ek
közt
is
fenn
tart
ott
látsz
at h
ázas
ságr
ól v
an
szó,
han
em a
z al
apve
tően
kie
gyen
súly
ozot
t, ha
rmon
ikus
csa
ládi
éle
tről.
Az
is sz
erep
elt
az in
terjú
ban,
hog
y az
on a
puká
k es
élye,
akik
ki
vetté
k a
rész
üket
gye
rmek
eik
gond
ozás
ából
(p
ld.
pele
nkáz
ás,
etet
és,
fürd
etés
, stb
.), a
gy
erm
ekek
kel
való
fog
lalk
ozás
ból,
azok
4x
akko
ra e
sélly
el é
rik e
l a 6
9. é
leté
vüke
t, m
int
akik
ezt n
em te
tték.
A
pszi
chol
ógus
nő
így
feje
zte
ezt
ki:
„Pel
enká
zz, é
s tov
ább
élsz
!”En
nél
még
to
vább
m
ent
a ku
tatá
s ér
téke
lésé
ben,
m
ert
mat
emat
ikai
lag
kim
utat
ható
, hog
y
Mag
yaro
rszá
gon
a jel
enleg
olya
n na
gy h
alál
ozás
i szá
mot
pro
duká
ló
dohá
nyzá
snál
sokk
al n
agyo
bb ve
-sz
élyez
tete
ttség
et je
lent a
z em
bere
k eg
észs
égér
e, és
élet
tart
amár
a né
zve
a „s
zingli
” élet
mód
!
vilá
gban
meg
álljá
k a
hely
üket
. S n
e sod
orja
el
őket
a so
k cs
ábítá
s, ho
gy el
len
tudj
anak
álln
i a
ráju
k le
selk
edő
vesz
élyek
nek,
s m
ajd
büsz
kék
lehe
ssün
k rá
juk.
Aki
k ism
erik
őke
t azt
hisz
em
meg
állap
íthat
ják,
ho
gy
való
ban
büsz
kék
lehe
tünk
ráju
k.A
mik
or
ismer
ősei
m
meg
jegy
zik,
ho
gy
mily
en
„sze
renc
sés”
va
gy,
hogy
ily
en
gyer
mek
eid
vann
ak,
csak
m
osol
ygok
a
büsz
kesé
gtől
, de
az ig
azsá
g az
, hog
y ez
nem
sz
eren
cse
kérd
ése,
hane
m r
enge
teg
mun
ka,
lem
ondá
s, ki
tart
ó, c
éltud
atos
péld
amut
atás
és
nev
elés.
Sok
esti
besz
élge
tés,
közö
s csa
ládi
„t
ársa
sozá
s”,
együ
tt át
élt
élm
énye
k,
közö
s m
unka
. S n
em u
tolsó
sorb
an so
k im
ádko
zás,
mer
t Iste
n ha
talm
as ke
gyel
mér
e is s
züks
égün
k vo
lt, és
mos
t is s
züks
égün
k va
n.
Fiat
alok
! Ne e
léged
jetek
meg
pill
a-na
tnyi
örö
mök
kel,
kelle
mes
élm
é-ny
ekke
l, ha
nem
ker
essé
tek a
való
di,
tart
ós b
oldo
gság
ot, m
ely a
z egé
sz
életre
szól
ó ha
rmon
ikus
ház
assá
g-ba
n, s
a cs
alád
ban
meg
talá
lhat
ó.
Soks
zor
kelle
mes
, de
m
ásko
r ke
mén
y m
unka
, so
k új
ra
kezd
ésse
l, le
mon
dáss
al,
de m
indi
g új
abb
és ú
jabb
örö
mök
kel.
A
kuta
táso
k sz
erin
t eb
ben
rejli
k a
hoss
zú é
let
titka
, am
it a
rége
bbi
koro
kban
tal
án m
ég
tudt
ak a
z em
bere
k, s
ma
újra
felfe
dezh
etjü
k a
tudo
mán
y se
gíts
égév
el.
bár a
nnak
érz
em m
agam
, feln
evelt
em h
árom
gy
erm
eket
, aki
k m
a már
feln
őtte
k, s
ők is
csak
ko
mol
y, ta
rtós
ka
pcso
latba
n,
háza
sság
ban
gond
olko
znak
, s
úgy
kere
sik
a pá
rjuka
t, ak
ivel
egés
z éle
tre te
rvez
ik a
háza
sság
ot. N
agy
lány
om m
ár m
egta
lálta
két
évv
el e
zelő
tt a
„hoz
zá i
llő”
férjé
t, s
mos
tanr
a m
ár v
árju
k a
szül
eten
dő u
noká
nkat
. Én
mag
am 4
éve
t vo
ltam
GYE
S-en
a gy
erm
ekei
m m
elle
tt, m
ikor
a
szük
ség
úgy
hozt
a, s
tudo
m, m
ilyen
hár
om
gyer
mek
et el
látni
nap
min
t nap
, mos
ni, f
őzni
, ta
karít
ani,
s mel
lette
játsz
ani v
elük,
taní
tgat
ni,
neve
lni s
zépr
e, jó
ra, h
ogy
maj
d ké
sőbb
, a m
ai
Ez m
ár en
gem
is m
egdö
bben
tett!
Azt
is n
yilat
kozt
a a d
okto
rnő,
hog
y sz
inte
a le
gnag
yobb
egé
szsé
gvéd
ő fa
ktor
a tu
dom
ány
mai
állá
sa sz
erin
t a b
oldo
g, k
iegy
ensú
lyoz
ott
csal
ádi
élet
. N
em b
eszé
lve
arró
l, ho
gy a
ne
mze
tnek
is a
meg
újho
dása
ebbe
n ker
esen
dő,
s a
gazd
aság
felp
örgé
se i
s a
csal
ádok
ban
szül
etet
t, és j
ól „n
evel
ődöt
t” (s
zoci
aliz
álód
ott),
m
egfe
lelő
tu
dáss
al
és
mun
kasz
eret
ette
l re
ndel
kező
fi at
alok
álta
l vár
ható
, aki
k sz
inté
n cs
alád
alap
ításb
an é
rdek
eltek
, s tö
bb g
yere
ket
terv
ezne
k.D
r. Ko
pp M
ária
elin
díto
tt eg
y m
ozga
lmat
is,
„H
árom
Ki
rály
fi ,
Hár
om
Kirá
lylá
ny”
cím
mel,
mely
nek
rés
ztve
vői
fi ata
l ap
ák é
s an
yák,
vag
y ol
yan
férfi
ak, n
ők, a
kik
apák
és
anyá
k sz
eret
néne
k le
nni.
Jóm
agam
, m
ár n
em v
agyo
k ol
yan
fi ata
l,
Kuns
zige
ti Ki
soko
sAu
tóbu
szjá
rato
k Ku
nszig
etrő
l Győ
rbe
- hét
főtő
l pén
teki
g 4.
50; 5
.50;
6.4
2; 7
.07;
8.0
2;
9.56
; 12.
45; 1
3.25
; 14.
27; 1
5.02
; 15.
32; 1
6.37
; 18
.51;
20.
51.
- sz
omba
ton
4.51
; 6.
01;
7.07
; 9.
56;
12.5
1;
14.3
6; 1
6.41
; 17.
51; 1
9.52
; 20.
47-
vasá
rnap
4.5
1; 7
.46;
10.
16;
12.5
1; 1
6.41
; 17
.51;
20.
47Gy
őrbő
l Kun
szig
etre
- hét
főtő
l pén
teki
g 5.
20; 6
.05;
6.3
5; 7
.20;
8.3
0;
11.0
0; 1
2.55
; 13.
55; 1
4.30
; 15.
00; 1
6.05
; 17.
20;
18.4
0; 2
0.15
; 22.
45-
szom
bato
n 6.
35; 8
.30;
11.
40; 1
3.25
; 14.
55;
16.4
0; 1
8.40
; 20.
15; 2
2.45
- va
sárn
ap 6
.35;
9.0
5; 1
1.00
; 14
.55;
16.
40;
18.4
0; 2
0.15
; 22.
45
Orv
osi r
ende
lő
Pető
fi té
r 14.
Tele
fon:
(96)
495
-029
Re
ndelé
si id
ő:
Pára
tlan
hét:
hétfő
13-
15, k
edd
8-11
, sze
rda
13-1
5, cs
ütör
tök
8-11
órá
ig.Pá
ros h
ét: h
étfő
8-1
1, ke
dd 1
3-15
, sze
rda
8-11
, pé
ntek
8-1
1 ór
áig.
Szün
napo
kon
a kö
rzet
i ápo
lónő
13-
tól 1
6 ór
áig
tart
ózko
dik
a re
ndelő
ben.
Orv
osi ü
gyel
et
Hét
közn
apok
on 1
6 ór
ától
más
nap
7 ór
áig
és
mun
kasz
ünet
i nap
okon
reg
gel 7
órá
tól m
ás-
nap
regg
el 7
órá
ig G
yőrb
en a
Dem
bins
zki
utca
29.
sz. a
latt.
Tele
fon:
(96)
542
-043
Gyó
gysz
ertá
rPe
tőfi
tér 1
4.Te
lefo
n: (9
6) 5
82-0
28Ny
itva
tart
ása:
hét
fő 1
6-17
, ked
d 9-
11, s
zerd
a 16
-17,
csüt
örtö
k 9-
11, p
éntek
14-
15 ó
ráig.
Szen
t Lőr
inc r
k. te
mpl
omPe
tőfi
tér
Szen
tmisé
k hé
tfőnk
ént
és p
éntek
enké
nt n
yári
idős
zám
ítás i
dején
18
órak
or, t
éli id
őszá
mítá
s-ko
r 17
órak
or, v
asár
nap
9.30
-kor
.
Polg
árm
este
ri H
ivat
al
Józs
ef A
ttila
utc
a 2.
Tele
fon:
(96)
485
-040
; fax
: (96
) 552
-056
Nyitv
a: h
étfő
-csü
tört
ök 7
.30-
16.0
0 pé
ntek
: 7.3
0–13
.00
Tele
ház
Pető
fi té
r 12.
Is
kola
, föl
dszi
nt 2
-es t
erem
Nyitv
a hé
tköz
nap
10:0
0-12
:00
és 1
6:00
-21:
00
Tünd
érvá
r Óvo
da
Pető
fi té
r 12.
Tele
fon.
: (96
) 495
-143
Voca
tiona
l A. K
unsz
iget
i Tag
iskol
ája
Pető
fi té
r 12.
Tele
fon.
: (96
) 495
-142
20
11.
3.
SZ
ÁM
- K
UN
SZ
IGE
TI
HÍR
MO
ND
Ó
KU
NS
ZIG
ET
IEK
- 5
. O
LD
AL
And
i a
Buda
pesti
G
azda
sági
Fő
iskol
a tu
rizm
us-v
endé
glát
ás
szak
án,
ideg
enfo
rgal
om-s
zállo
da s
zaki
rány
on t
anul
. A
7 fé
léve
s kép
zés 6
. fél
éve
gyak
orlat
tal t
elik
, am
elyet
bár
mily
en,
turiz
mus
sal
össz
efüg
gő
hely
en e
l leh
et tö
lteni
, így
lehe
tett
vála
szta
ni
szál
loda
i vag
y ak
ár u
tazá
si iro
dai m
unká
t is.
- Hol
vag
y m
ost p
onto
san,
és m
ilyen
úto
n ke
rülté
l ki?
- Fé
l év
ig a
Kan
ári
szig
etek
en, T
ener
ifén
dolg
ozom
, itt
tö
ltöm
a
gyak
orlat
omat
. M
inde
nkép
p kü
lföld
re
szer
ette
m
voln
a jö
nni.
Gör
ögor
szág
és
Span
yolo
rszá
g kö
zül
végü
l az
utób
bi m
elle
tt dö
ntöt
tem
, de
miv
el a
főisk
olán
ak n
em s
ok k
apcs
olat
a va
n a
span
yolo
rszá
gi
szál
lodá
kkal
, íg
y ne
kem
ke
llett
kere
sni g
yako
rnok
okat
is fo
glal
kozt
ató
hote
lt. M
egírt
am a
z ön
élet
rajz
omat
és
egy
mot
ivác
iós
leve
let
(ang
olul
), m
ajd
szin
te a
z ös
szes
tene
rifei
és g
ran
cana
ria-i
szál
lodá
nak
elkü
ldte
m.
Hús
zból
ké
t-hár
om
írt
viss
za,
kapt
am n
yolc
ajá
nlat
ot é
s az
ok k
özül
az
tetsz
ett a
legj
obba
n, ah
ol je
lenl
eg v
agyo
k.
közö
tt, v
alam
int e
ste 1
8-23
köz
ött d
olgo
zom
, te
hát
az e
gész
délu
táno
m s
zaba
d. A
kise
bb
étte
rem
ben
jobb
vol
t a m
unka
, töb
bet t
udta
m
tanu
lni,
mos
t visz
ont a
fél n
ap az
enyé
m, a
mit
azza
l töltö
k, am
ivel
akar
ok. Á
ltalá
ban k
imeg
yek
ilyen
kor
a str
andr
a, sé
tálo
k eg
yet,
vala
min
t ily
enko
r van
időm
inte
rnet
ezni
és b
eszé
lget
ni
az o
tthon
iakk
al. H
eti k
ét sz
abad
napo
m is
van,
ily
enko
r ál
talá
ban
elm
együ
nk k
iránd
ulni
a
főisk
olás
bar
átai
mm
al, a
kik
szin
tén
itt tö
ltik
a sz
akm
ai g
yako
rlatu
kat.
- Hog
y hal
adsz
a n
yelv
tanu
láss
al?
- Ú
gy
jötte
m
el
otth
onró
l, ho
gy
az
igen
-nem
en
kívü
l se
mm
i m
ást
nem
tu
dtam
spa
nyol
ul.
Az
ango
l ny
elvve
l ni
ncs
prob
lém
ám,
de s
ajno
s itt
nem
min
denk
i be
szél
i. A
z el
ső m
unka
hely
emen
min
denk
i tu
dott
vala
men
nyire
ang
olul
, íg
y el
tud
ták
mag
yará
zni n
ekem
a d
olgo
kat,
és é
n is
meg
tu
dtam
kér
dezn
i, ha
nem
tud
tam
val
amit.
Ő
k ta
nítg
atta
k sp
anyo
lul:
szük
ség
is vo
lt er
re,
miv
el so
k ve
ndég
spa
nyol
ul a
dta
le a
re
ndel
ést.
A m
osta
ni m
unka
hely
emen
már
eg
yálta
lán
nem
bes
zéln
ek h
ozzá
m a
ngol
ul.
Nag
yjáb
ól
meg
érte
m
már
, am
it ké
rnek
tő
lem
. A b
eszé
ddel
egy
enlő
re m
ég a
kadn
ak
prob
lém
ák:
néha
átm
egy
a ko
mm
unik
áció
ac
tivity
zésb
e, de
va
laho
gy
azér
t m
indi
g el
mag
yará
zom
, am
it ak
arok
.
Tóth
And
i meg
állja
a he
lyét
Tene
rifén
- TIL
AI Z
OLT
ÁN
-- T
ILA
I ZO
LTÁ
N -
A ku
nszi
geti
Tóth
And
rea
janu
ár ó
ta a
spa-
nyol
orsz
ági
Kaná
ri-sz
iget
eken
töl
ti sz
akm
ai
gyak
orla
tát.
Tene
rifér
ől i
nter
nete
n ke
resz
tül
vála
szol
t kér
dése
inkr
e.
- Neh
éz m
egál
lni a
hely
ed e
gyed
ül? V
an-e
ho
nvág
yad,
hiá
nyzi
k a
csal
ád, a
bar
áti k
ör?
- Sz
eren
csér
e ne
m v
agyo
k eg
yedü
l. Ké
t m
agya
r ba
rátn
őm i
s itt
van
, ak
ik s
zint
én
ugya
nitt
tölti
k sza
kmai
gyak
orlat
ukat
. Egy
edül
so
kkal
neh
ezeb
b len
ne, a
zért
jó m
agya
rul i
s sz
ólni
val
akih
ez. A
z el
ső k
ét h
ét v
olt n
ehéz
, ho
zzá
kelle
tt sz
okni
a
körü
lmén
yekh
ez.
Azt
án
min
tha
felg
yors
ult
voln
a az
id
ő.
Janu
árba
n jö
ttem
el o
tthon
ról é
s m
ár á
prili
s kö
zepe
van
. M
ajdn
em e
ltelt
a gy
akor
latom
fe
le. A
z ot
thon
iakk
al i
s tu
dok
nap
min
t na
p be
szél
getn
i, m
ivel
az i
nter
nete
t in
gyen
ha
szná
lhat
juk
a ho
telb
en.
Pers
ze
telje
sen
más
web
kam
erán
ker
eszt
ül l
átni
és
halla
ni
őket
, min
t él
őben
. Azt
sem
mon
dom
, hog
y ne
m u
gran
ék h
aza
egy
kis
időr
e, ta
lálk
ozni
a
csal
ádda
l és
bará
tokk
al, d
e gy
orsa
n m
egy
az id
ő és
nem
soká
ra e
ljön
augu
sztu
s, am
ikor
ha
zam
egye
k.- N
em ez
az el
ső kü
lföld
i mun
kád,
mes
élnél
nekü
nk a
kor
ábbi
ról?
- A
tav
alyi
nya
rat
Am
erik
ában
töl
tötte
m.
A
Cam
p Le
ader
s ne
vű
cége
n ke
resz
tül
siker
ült
kiju
tnom
, am
i az
zal
fogl
alko
zik,
ho
gy
amer
ikai
gy
erek
tábo
rokb
a kö
zvet
ít fő
iskol
ások
at. A
mer
ikáb
an n
agy
diva
t a n
yári
tábo
rozt
atás
, ah
ova
a vi
lág
min
den
tájá
ról
vesz
ik f
el a
szem
élyze
t ta
gjai
t, íg
y eg
y el
ég
nem
zetk
özi k
özeg
ala
kul k
i. A
tábo
ron
belü
l m
inde
nfél
e po
zíci
óra
lehe
tett
jele
ntke
zni:
én k
onyh
ára
jele
ntke
ztem
, ah
ol e
gy m
ásik
m
agya
r és
egy
am
erik
ai l
ánny
al d
olgo
ztam
eg
yütt.
Az
“am
erik
ai k
onyh
a” t
eljes
en m
ás,
min
t a m
agya
r, re
nget
eg a
fagy
aszt
ott d
olog
, íg
y ig
azáb
ól n
em v
olt
nehé
z m
egcs
inál
ni
őket
, m
ivel
szin
te
min
dent
cs
ak
10-1
5 pe
rcig
kell
ett a
süt
őbe
tenn
i és
azt k
övet
ően
már
fel
is le
hete
tt sz
olgá
lni.
A h
eti
egy
szab
adna
pom
on v
olt l
ehet
őség
em v
itorlá
zni,
vagy
vid
ámpa
rkba
meh
ette
m a
gye
reke
kkel.
A
táb
or é
s a
mun
ka u
tán
még
hár
om h
étig
az
Eg
yesü
lt Á
llam
okba
n m
arad
tam
, am
it ut
azás
sal
töltö
ttem
. A
fi z
etés
embő
l sik
erül
t elj
utno
m S
an F
ranc
iscób
a, Lo
s A
ngele
sbe,
Las
Vega
sba,
vala
min
t N
ew Y
orkb
a és
a
Nia
gara
víze
sésh
ez is
. Fele
jthet
etle
n vo
lt, az
ok
a vár
osok
hat
alm
asak
és g
yöny
örűe
k. N
agyo
n te
tszet
t a G
rand
Can
yon
is, so
sem
gon
dolta
m
voln
a, ho
gy l
ehet
val
ami
enny
ire s
zép.
Van
né
hány
oly
an h
ely,
amit
nem
jut
ott
időm
ta
valy
meg
nézn
i, úg
yhog
y az s
em k
izár
t, ho
gy
jövő
re m
ég v
issza
meg
yek.
- M
ik a
terv
eid,
ha
végz
el a
főisk
oláv
al?
Mar
adsz
itth
on, v
agy k
ülfö
ldön
dol
gozo
l?- A
főisk
ola b
efej
ezés
e utá
n m
inde
nkép
pen
szer
etné
k va
lam
enny
i id
őt
külfö
ldön
do
lgoz
ni, a
z is
lehe
t, ho
gy A
mer
ikáb
an. M
ég
van
egy
kis i
dőm
kita
láln
i, ug
yani
s csa
k jö
vő
nyár
ele
jén
fogo
k di
plom
ázni
. Azt
án n
éhán
y év
kül
föld
i mun
ka u
tán
bizt
osan
viss
zaté
rek
Mag
yaro
rszá
gra.
- M
it do
lgoz
ol,
hogy
néz
ki
egy
átla
gos
napo
d? M
it cs
inál
sz sz
abad
időd
ben?
- A
Food
& B
ever
age r
észle
gre j
elen
tkez
tem
, va
gyis
a sz
állo
da é
tterm
eibe
n és
bár
jaib
an
dolg
ozom
. H
árom
kü
lönb
öző
hely
et
prób
álha
tok
ki f
él é
v al
att,
min
denh
ol 2
-2
hóna
pot t
öltö
k el.
Feb
ruár
ban
és m
árci
usba
n az
egy
ik k
isebb
étte
rem
ben
volta
m,
ahol
ál
talá
ban
11-1
9 órá
ig ta
rtot
t a m
unka
időm
. Itt
rám
bíz
ták
az é
ttere
m te
rasz
át, a
hová
ital
okat
ke
llett
szer
víro
znom
. Ele
inte
nem
volt k
önny
ű:
meg
kelle
tt ta
nuln
om h
atfé
le ká
vét e
lkés
zíte
ni,
az ö
ssze
s ita
lt, a
mi a
bár
ban
van,
de
telje
sült
az e
gyik
álm
om is
, ugy
anis
a ko
ktél
okat
is é
n cs
inál
hatta
m. Á
prili
s 1-
től m
ájus
végé
ig e
gy
nagy
obb
étte
rem
ben
dolg
ozom
. Ez
telj
esen
m
ás,
miv
el itt
své
dasz
talo
s re
ggel
i, ill
etve
va
csor
a va
n, íg
y ne
m k
ell r
ende
lést
felv
enni
, va
lam
int a
z ita
lkín
álat
is k
isebb
. Reg
gel 9
-12
- M
iben
kül
önbö
znek
a k
örül
mén
yek
a m
agya
r visz
onyo
któl
?- P
laya
de la
s A
mer
icas
ban
vagy
ok, a
mely
eg
y tip
ikus
tur
istap
arad
icso
m: e
gym
ást
érik
a
szál
lodá
k, é
tterm
ek,
bevá
sárló
közp
onto
k,
szór
akoz
óhely
ek. T
eljes
en m
ás, m
int a
z otth
oni
élet
. Ha k
imeg
yek
az u
tcár
a, ak
kor t
urist
akén
t te
kint
enek
rám
: nem
tuds
z úg
y vé
gigs
étál
ni,
hogy
ne
ak
arná
nak
behí
vni
vala
mily
en
étte
rem
be,
vagy
nem
adn
ának
val
amily
en
szór
ólap
ot a
kez
edbe
. A s
zállo
dába
n ka
pok
ellát
ást, v
an eg
y étk
ező a
z itt
dolg
ozók
nak,
ahol
re
nget
eg s
pany
ol é
telt
kipr
óbál
hatta
m m
ár:
nagy
on so
kszo
r van
hal
, vag
y va
lam
ilyen
más
te
nger
i fog
ás. A
z ár
ak n
agyj
ából
has
onló
k a
mag
yaro
rszá
giak
hoz,
csak
itt s
okka
l nag
yobb
a
vála
szté
k m
inde
nből
. A
kö
zleke
dés
is na
gyon
jó, b
ussz
al m
inde
nhov
a el
lehe
t jut
ni,
akár
autó
t is m
egér
i bér
elni,
az se
m d
rága
.