Download - Az ész kora: a felvilágosodás
Az ész kora: a felvilágosodás
A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és
a kort amelyben lejátszódott. A felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a középpontba, lényege
a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A mozgalom vezetőinek célja az
volt,hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára
vezessék”. Ez forradalmi folyamatokat indított el az emberi értelem, a természet,az Isten, a gazdaság és a
társadalom szemléletében.
Az újkort 1492-től számítjuk.Mi jellemezte?(nagy földrajzi felfedezések gyarmatosítás gazdasági fejlődéstársadalmi fejlődés (polgárosodás, polgári forradalmak, szabadságharcok)
Milyen változást jelentett a kereszténység terjedése?• Kiépült a keresztény egyház mint
szervezet.• Államvallássá lett az európai
országokban.• Meghatározta az emberek hitét,
erkölcsét, mindennapjait.• Egyházi iskolák jöttek létre.• A kultúra és a kor tudománya
mind az egyház szerzeteseinek és főpapjainak köszönhető.
• Építészet, szobrászat, festészet az egyház tanításait hirdette.
Mit jelentett a humanizmus eszméje?
• A humanizmus szakít az egyházi témákkal.
• Az embert állítja a középpontba.• Az emberi bölcsesség, az emberi
test megörökítése visszahozza az antik (görög-római) témákat.
• Reneszánsz stílusú palotákat építenek, hatalmas tereket szobrok, festmények töltik ki.
• Az oktatásban megjelennek a praktikus tananyagok (hajóépítés, étítész, orvos, kereskedő).
I. A felvilágosodás
• Az iparból, kereskedelemből, banki üzletekből meggazdagodott polgárság megerősödött.
• Részt kívánt a politikai hatalomból (forradalom Hollandia és Anglia – alkotmányos királyság).
• A gazdasági és társadalmi fejlődés kitermelte az új eszmei mozgalmat, a felvilágosodást.
• John Locke (A természetes egyenlőség) angol, (François-Marie Arouet =) Voltaire (Candide) és Jean-Jacques Rousseau (Emil) munkásságával indult el a felvilágosodás a XVIII. században.
A felvilágosodás jeles alakjaiAdam Smith,Denis Diderot, Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, John Locke, René Descartes,
Thomas Hobbes, Voltaire
II. A természetes egyenlőségről
• Angliában megszűntek a feudális kiváltságok.
• Mindenkinek joga volt vállalkozásba fogni (bank, manufaktúra).
• John Locke írt a termé-szetes egyenlőségről
MINDEN EMBER EGYENLŐNEK SZÜLETIK társadalmi szerződés
Gondolatai hatottak az amerikai Függetlenségi nyilatkozatra.
• Jean-Jacques Rousseau: Vissza a természethez! Az őskorban nem volt magántulajdon, ami megosztotta volna az embereket.
• A felvilágosodás hívei az egyházat támadták, de a vallást nem tagadták, ők is vallásosak voltak zömében.
III. A francia enciklopédia
• Fejlődtek a természettudományok (fizika, matematika, csillagászat, stb.), de ezek a tudósok egyben filozófusok és írók is voltak.
• Leírták műveikben a gondolataikat, amelyek merőben újak voltak – nem hittek a babonák- ban, szakítottak a konvenciókkal (szokásokkal).• Az ész, a ráció igazságában hittek. • A legújabb ismereteket gyűjtötték össze.
A francia Enciklopédia - példák
Angliában: Newton: gravitáció, színképelemzés.
• Franciaországban: Descartes, (dékárt) Diderot,( didró) D’Alember, (dalamber), Montesquieu ( monteszkijő) stb. • Gyűjteményes tudománytár, az összes akkori legújabb
ismereteket foglalta magában.
A francia Enciklopédia• 20 éves munka után kiadták a francia Enciklopédiát (= összes tudományt részletesen tárgyaló művet)• D’Alembert és Diderot szerkesztésében 28 kötet jelent meg.• Végül 35 kötet lett.
A Nagy Francia Enciklopédia
• 1751-től jelent meg, az utolsó köteteket 1780-ban adták ki.
• A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmazott. Az első 28 kötetet Diderot szerkesztésével 1751 és 1772 között jelentették meg.
• További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777-ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg.
• A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu.
IV. Franciaország a felvilágosodás idején
• Nagyhatalom volt. • Gazdasági fejlődés.• Fokozódó társadalmi feszültség.• A koldus kivételével mindenki adózott.• 3 rend:1, papok 2% - a politikai hatalom 2, nemesek kiváltságosai voltak… 3. rend tagjai 98% - a nép egyszerű fiai• 1787-1788: éhínség a rossz termés miatt
V. A rendi gyűlés összehívása
• A Bourbonok nem hívták össze 175 éven át a rendi gyűlést – önkényuralom. (1614-1789)
• A pazarlás, a katonai vereségek, az önkényes kormányzás elégedetlenséget váltott ki mind a 3 rendből (papság-nemesség, s a 3. rend).
• Államcsőd fenyegetett-adóemeléshez a 3 rend tagjait 1789 tavaszán XVI. Lajos összehívta Versailles-ba (verszáj).
• Nem támogatták az adóemelést, a saját sérelme-ikkel támadták le a királyt, mire az a rendi gyűlést feloszlatta.
Köszönöm a figyelmet!
• Házi feladat: Megtanulni a tananyagot, (Tankönyv. 12-14. oldal és a füzetben a vázlat)
• Írásban válaszolni az összefoglaló kérdésekre (14. oldal 1-6 kérdés)
• A vázlat alapján elmondani egységenként a leckét, majd végül együtt az egészet.
• Jó tanulást kívánok mindenkinek!