Download - Az EuróPai Unió RegionáLis PolitikáJa
Komplex fejlesztési politikák
Raffay ZoltánTudományos munkatárs
MTA RKK7621 Pécs, Papnövelde u. 22.
Az Európai Unió regionális politikája
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az Európai Unió regionális politikája
Lisszaboni stratégia Regionális különbségek Európában
A területfejlesztés története az EK-ben és az EU-ban
AZ ESDP és az ESPON Az EU kohéziós politikája Közösségi kezdeményezések: INTERREG
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
A Lisszaboni Stratégia
Portugál elnökség kezdeményezése, 2000 március2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb és
legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására
Kiemelt területek: Kutatás Oktatás Képzés Internet-hozzáférés Online tranzakciók + Szociális védelmi rendszerek reformja, fenntarthatóvá tétele
Minden tavasszal megvizsgálja az Európa TanácsCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Lisszaboni stratégia konkrét célkitűzései
Hatékony belső piac Infrastruktúra-fejlesztés: közúti szállítás arányának
csökkentése; 2010-ig 75 e km közút, 78 e km vasút, 330 reptér 2010-ig az EU energiaszükségletének 12%-a megújuló K+F: 2010-ig a GDP 3%-a, elsősorban a magánszféra révén Foglalkoztatás: teljes foglalkoztatottság 63 → 70 %; női
foglalkoztatottság 55 → 60%; 55 évnél idősebbek 40 → 50% 2004 és 2010 között
28 fő cél, 120 al-célkitűzés, eredmények mérésére 117 indikátor EU 25-ben 300 jelentés évente a stratégiával kapcsolatban „Mr. Lisszabon” A Göteborgi Stratégia, 2001. június: lisszaboni stratégia
kiegészítve a fenntartható fejlődésselCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Világ országainak versenyképességi sorrendje
Svájc a világ legversenyképesebb gazdasága, a korábbi éllovas USA-nál a makrogazdasági és egyensúlyi problémák miatt öt ország is kompetitívebb
Svájc egy évvel ezelőtt negyedik volt. Az idei lista második helyezettje a tavaly is második Finnország, majd a 2005-ben még csupán hetedik Svédország és a korábban harmadik Dánia következik. Az első tízben hét európai állam található, a nagy uniós gazdaságok közül gyengén áll Franciaország (18.), Spanyolország (28.), Olaszország (42.)
Svájc versenyképességének alapja infrastruktúrája, kutatás-fejlesztési szektora, fejlett szerzőijogi védelme, illetve szofisztikált vállalati kultúrája(észak-európai országok versenyhátránya a munkaerőpiac rugalmatlansága)
Az új uniós tagországok közül a legelőkelőbb helyezést Észtország kapta (25.), majd Csehország (29.), Szlovénia (33.), Lettország (36.), illetve Szlovákia (37.) következik. Magyarország csupán a 41., hat helyet csúszott vissza a tavalyi helyezéséhez képest, de még így is megelőzi a szintén visszaeső Lengyelországot (48.)
Az uniós tagságra készülő Románia a 68. legversenyképesebb ország a világon, a hasonló státusban levő Bulgária pedig a 72. helyezést kapta
(Világgazdasági Fórum idei jelentése)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Regionális különbségek Európában
Regionális versenyképesség:
összlakosságmunkaképes korúlakosság
foglalkoz-tatottság
munkaképes korúlakosság
xfoglalkoztatottság
xGDP
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben
0,0
20,0
40,0
60,0
80,0
100,0
120,0
140,0
160,0
180,0
200,0
LU IE DK NL AT UK BE FR SE FI DE IT ES CY EL PT MT SI CZ HU SK PL EE LT LV RO BG
EU25 átlag
Forrás: Eurostat, Nemzeti elszámolások
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Egy főre jutó regionális GDP 2001-benEU27, vásárlóerő-paritáson
< 5050 - 7575 - 9090 - 100100 - 125>= 125Nincs adat
MutatóEU25 = 100
Forrás: Eurostat
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Foglalkoztatási arány, 2002a 15 és 64 éves kor közötti népesség %-a
Forrás: Eurostat és NSH
< 56
Nincs adat
< 56,0 – 60,2
>= 68,6
< 60,2 – 64,4
64,4 – 68,6
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
K+F részesedése a GDP-ből, %, 2004
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
EU25
EU15
BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK IS NO CH BG HR RO TR CN JP RU US
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Üzleti szektor részesedése a K+F-ből, %, 2004
EU15BE
CZ
DKDE
EE EL
ESFRIE
CY
LV
LT
LU
HU
MT
NLAT
PLPT
SI
SK
FISE
UKISNO
CH
BG
HRROTR
CN
JP
RU
US
EU25
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
A területfejlesztés története az EK-ben és az EU-ban
1970-es évek előtt kevésbé hangsúlyos az Európai Közösségek regionális politikája (más céllal hozták létre más volt fontos, pl. mezőgazdaság)
1960-as évek: gazdaság szerkezeti átalakulása (mezőgazdaság és ipar jelentős részének fontossága csökken, szolgáltatásoké nő)
1973-as bővítés a gazdasági paradigmaváltással egy időben
Nagy-Britannia és Írország problémája (hanyatló ipari, illetve elmaradott vidéki térségek)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
A területfejlesztés története az EK-ben és az EU-ban
Brit javaslat: mezőgazdaság mellett a regionális politika hangsúlyosabb szerepe
Támogatandó térségek lehatárolása: Egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatti; Foglalkoztatottak egyötöde hanyatló
iparágakban; Munkanélküliségi ráta 3,5% feletti vagy a
nemzeti átlagnál 20%-kal magasabb, ill. elvándorlás tartósan évi 1% feletti
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Bizottság javaslatokat dolgozott ki a közösségi regionális politikára, de a Miniszterek Tanácsa 1975-ben egy „light” változatot fogadott el (tagállamok ellenállása)
EK Bizottságának 1975 évi regionális politikai rendelete: ERDF (European Regional Development Fund) avagy ERFA
Támogatások felhasználásáról a tagállamok döntöttek Kvóták Támogatandó területek lehatárolásáról és pályázatok
kiválogatásáról a tagállamok döntöttek Regionális fejlesztési támogatások: a 9-ek GDP-jének
0,04%-a, a közösségi kiadások 5%-a
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
AZ ERFA módosításai, 1979 és 1984
1979 Alap 5%-át nemzeti kvótákon kívül osztják fel Nagyobb integrált programok támogatása1984 Nemzeti kvóták megszüntetése Programfinanszírozásra 20% Támogatások hatékony felhasználásának az
igénye megjelenik (1986-os bővítés)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Regionális politika megalapozó korszakának mérlege
Összességében pozitív: Regionális különbségek mérséklésének szempontjai
az európai döntési mechanizmusokban Pótlólagos fejlesztési erőforrások a leghátrányosabb
területekben 24,3 mrd ECU regionális fejlesztésre, 118 mrd ECU
beruházás, 873 ezer munkahely Regionális politika megfelelő súlyt kapott a közösségi
szabályozásban
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Treaty on the European UnionRómai Szerződés, 1957: általánosságok1987, Single European Act (Egységes Európai
Okmány), 1992-es Európai Uniós Szerződés 130. a-e cikkelyei: regionális politika főbb céljai és eszközei:
Esélykülönbségek mérséklése; Összehangolt nemzeti, közösségi gazdaságpolitikai
és strukturális eszközök kialakítása; ERFA feladata a kirívó különbségek megszüntetése,
felzárkóztatás és újjáélesztés; Közösség pénzügyi forrásainak koordinálása a
hatékony regionális politika érdekében
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Strukturális Alapok reformja I.
A legfontosabb regionális politikai eszköz1988 Tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközök
alkalmazása Hosszabb távú programok Partnerkapcsolatok, különös tekintettel a regionális
hatóságokra Alapelvek: szubszidiaritás és decentralizáció;
partnerség; programozás; koncentráció és addicionalitás
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Kedvezményezett térségek lehatárolása
Régiók szerepe felértékelődik NUTS rendszer 3 szinten: NUTS I. 75 makrorégió NUTS II. 206 mezorégió NUTS III. 1123 körzet (EU15-ök)
1988 évi reform után: 1. célcsoport (korábbi három évben egy főre jutó GDP
közösségi átlag 75%-a alatti) – Közösség lakosságának 25,0%-a
2. célcsoport (EU átlag feletti munkanélküliségi és ipari munkanélküliségi ráta, átlag feletti ipari létszámcsökkenés) –Közösség lakosságának 16,4%-a
5b célcsoport (alacsony társadalmi-gazdasági fejlettségű régió, magas agrárfoglalkoztatottság, alacsony agrárjövedelem) – Közösség lakosságának 8,8%-a 50,2%
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Kedvezményezett térségek lehatárolása
3., 4. és 5a célcsoport előre nincs lehatárolva 3. célcsoport: hosszú távú munkanélküliségi
gondok, magas pályakezdő munkanélküliség 4. célcsoport: ipari foglalkoztattak számában
hirtelen nagymértékű csökkenés 5a célcsoport: mezőgazdasági szerkezetátalakítás
jelentős foglalkoztatotti kört érintA SA 1993-as felülvizsgálata után 2. és 5b célcsoport lehatárolási kritériumai változtak Új célcsoport: 6. (népsűrűség 8 fő/km2 alatti) Programozási időszak hatévesre bővült (1994-1999)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Célkitűzések, 2000-2006
1. célkitűzés: azok a NUTS-II. szintű régiók, ahol az egy főre eső GDP – vásárlóerő-paritáson és az 1999. március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai szerint – nem éri el a közösségi átlag 75%-át
2. célkitűzés: azok az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső NUTS-III. szintű területek, amelyek ipari vagy mezőgazdasági strukturális problémákkal küzdenek
3. célkitűzés: a foglalkoztatottság javítása az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső területeken
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
1. célkitűzés
1. célkitűzés
Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(2005.12.31-ig)
Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(2006.12.31-ig)
Speciális program
2. célkitűzés2. célkitűzés
2. célkitűzés (részleges)
Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(2005.12.31-ig)
Fokozatos megszüntetés /phasing-out/(részleges) (2005.12.31-ig)
ISPA
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
European Spatial Development Perspectives(ESDP) (Az Európai Területi Fejlődés Távlatai)
a verseny és az együttműködés optimális arányait megtalálva a gazdasági és társadalmi kohézió erősödjön, a különbségek csökkenjenek, az adott térség versenyképessége fokozódjon
tagállamok és az Európai Unió Bizottsága: új kihívások, az országhatárokon túlnyúló regionális politika szükségessége
1993 november: döntés az „Európai Területi Fejlődés Távlatai” című dokumentum kidolgozásáról
találkozók során (Korfu és Lipcse, 1994; Strasbourg és Madrid, 1995; Velence, 1996) elképzeléseket továbbfejlesztették
dokumentumban teszik közzé az addig felmerült ötleteket: 1997. június, ESDP
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az ESDP alapvető célkitűzései
Az Európai Unió hosszú távú gazdasági, társadalmi és területi fejlődését elsősorban három tényező befolyásolja:
1) az európai gazdasági integráció, illetve a tagállamok és a többi érintett ország közötti intenzívebb politikai együttműködés;
2) a helyi és regionális hatóságok szerepének erősödése a területfejlesztésben;
3) az Európai Unió várható kibővítése és a szomszédos országokkal való kapcsolatainak fejlesztése
Célok ezért 1) gazdasági és társadalmi összefogás; 2) fenntartható fejlődés; 3) kiegyensúlyozott versenyképesség az európai térségben
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az ESDP alapvető célkitűzései
A tervezet egyik korábbi változata a politika számára három alapvető cselekvési területet nevez meg:
kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer; azonos hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz; a természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és
fejlesztése.
Az Európai Területi Fejlődés Távlatainak nem az a célja, hogy új cselekvési terveket, lehetséges akcióterületeket határozzon meg, hanem sokkal inkább az, hogy a területfejlesztési politika végrehajtását javítsa, és megadja a területi dimenziónak az őt megillető rangot az ágazati fejlesztési elképzelésekben
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
A területfejlesztés kiindulópontjai
Európa társadalmi-gazdasági fejlődését befolyásoló fő trendek: Népesség- és városfejlődés:a népesség éves természetes
szaporodása fél százaléknál alacsonyabb (már a népességcsökkenésa jellemző); a lakosság átlagéletkora emelkedik, a fiatalabb korcsoportok aránya csökken. A migráció jelentősége megnő;
Gazdasági trendek: változik a KKV-k, illetve a nagyvállalatok aránya és szerepe a gazdaságban az előbbiek javára; a kereskedelem nemzetköziesedik: az Európai Unió tagállamai külkereskedelmi forgalmának mintegy 60%-a az integráción belül, főképpen a szomszédos régiók között bonyolódik; az Európai Valutaunió, a monetáris harmonizáció és a gazdaság liberalizálása növeli a politikai versenyt; új kommunikációs technológiák jelennek meg;
Környezeti trendek: a hulladék mennyiségének csökkentése és kezelése probléma. A világ ipari hulladékának 75%-a Európában keletkezik; a CO2 és metán kibocsátásának 25%-áért Európa a felelős. A biodiverzitás veszélyben; a talajok minősége romlik; a vízellátás egyre nehezebb; az Európa felszínének 33%-át borító erdőterületek negyede veszélyeztetett
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Legfontosabb európai léptékű területi problémák I.
A városszerkezet változásai: Az európai kontinens erősen urbanizálódott, sok nagyváros és több világváros Európában, korábban elsősorban nemzeti funkciókkal
Az európai integráció és a világgazdaság globalizálódása következtében e városok szerepe át- és felértékelődik, új pozíciókat nyerhetnek (vagy régieket veszíthetnek el) a versenyben:
Új városhálózatok és csoportok jelennek meg; Változnak a városok gazdasági lehetőségei; Egyes városok nemzetközi jelentőségre tesznek szert (pl. London, Párizs); A nemzeti jelentőségű városok közül egyeseket kedvezően, másokat hátrányosan (pl.
a periférikus fekvésű vagy elavult iparszerkezetű városok) érintenek az említett trendek;
A regionális jelentőségű városok gazdasági esélyeit főleg földrajzi elhelyezkedésük befolyásolja;
A városok tovább terjeszkednek, amelyet ellenőrizni, időnként gátolni kell (pl. a „kompakt város” koncepciója, fenntartható városfejlődés);
Fokozódik a társadalmi szegregáció a városokban; A városi környezet minősége nem javult megfelelő mértékben az elmúlt években
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Legfontosabb európai léptékű területi problémák II.
A vidéki területek funkciói megváltoznak (nagymértékben a Közös Mezőgazdasági Politika, CAP következtében):
Erősödik a rurális és a városi terek kölcsönös egymásrautaltsága;
A mezőgazdaságban szerkezetváltás zajlik: egyes területeken tért hódit a turizmus, elsősorban annak „puha” formái, a szelíd vagy ökoturizmus; ahol a hagyományos mezőgazdasági termelés dominanciája fennmarad, ott a diverzifikáció és a specializáció jelentik a választ a világgazdaság új kihívásaira;
Egyes területek marginalizálódnak, pozitív (környezeti állapot javulása) és negatív (elnéptelenedés, munkaalkalmak csökkenése) hatásokkal
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Legfontosabb európai léptékű területi problémák III.
A közlekedési, távközlési és művelődési infrastruktúra változásai: A sokáig alapvetően nemzeti irányultságú fejlesztések hatásai még mindig
érezhetőek (eltérő szabványok, vasúti nyomtávok); A forgalom helyenként a kívánatosnál nagyobb mértékben növekszik,
csökkentésére két mód kínálkozik: a szállítás volumenének racionalizálása, csökkentése, illetve a gazdasági tevékenységek egyenletesebb eloszlása Európában;
Fokozódó túlterhelés és szűk keresztmetszetek a közúti szállításban; A megközelíthetőség eltérései Európán belül. Leküzdésére a Transzeurópai
Hálózatokat (Trans-European Networks, TEN-ek) kezdeményezték; A koncentrációs tendenciák következtében fejlődési folyosók alakulnak ki; Hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési rendszerekre való áttérés:
főleg a multimodális közlekedési módok fejlesztése, illetve a helyi és a regionális tömegközlekedés preferálása;
Az innováció és az ismeretek terjedésének térbeli különbségei: sok esetben a központi régiók profitálnak a fejlesztésekből; sokszor az új telekommunikációs infrastruktúra a régi, hagyományos infrastruktúrát kiegészíti, de nem pótolja annak a hiányosságait
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Legfontosabb európai léptékű területi problémák IV.
Tartós nyomás Európa természeti és kulturális örökségére
A következő veszélyek és problémák: A biodiverzitás és a természetes állapotú területek
elvesztése; A vízkészletek megcsappanása és elszennyeződése; Fokozódó nyomás a kultúrtájra; A turizmus kedvezőtlen hatásai az európai kulturális
örökségre (a városi területek turizmusa gyorsabban nő, mint a hegyvidéki vagy tengerparti területeké)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
A közösségi politikák hatása az európai térségre
A közös politikák általában nem területfejlesztési jellegűek, hanem sajátos célokat szolgálnak
A Maastricht-i Szerződés megerősítette a területi hatású ágazati politikák hatáskörét. A Bizottság kompetenciájának jelentős bővítését az is eredményezte, hogy számos fontos közösségi politika révén területfejlesztési célokat is képes megvalósítani (Közös Mezőgazdasági Politika – CAP –, a közlekedéspolitika, a TEN-ek, a strukturális politika, a K + F, a versenypolitika és a környezeti politika)
Pénzügyi szempontból a közös agrárpolitika és a strukturális alapok súlya a legnagyobb
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az európai térségre vonatkozó politikai célok I.
Kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer, város és vidék újfajta kapcsolata
Kiegészítés és együttműködés a városok között (városok integrált területfejlesztési stratégiáinak támogatása elsősorban a határon átnyúló területeken; városhálózatok kooperációja országok közötti és európai szinten; a nemzeti/nemzetközi, illetve regionális/helyi hálózatok közötti kapcsolatok javítása; a Kelet-Közép-Európai és a Földközi-tenger melléki városokkal való együttműködés erősítése);
Dinamikus, vonzó és versenyképes városok fejlődésének elősegítése, a világvárosok és a kapuvárosok szerepének erősítése, elsősorban a peremterületeken; a városok vonzerejének növelése; az egyoldalú gazdasági szerkezettel rendelkező városok gazdasági alapjának diverzifikálása; a gazdaság fejlesztése a rurális térségek kisvárosaiban;
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az európai térségre vonatkozó politikai célok I.
Kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer, város és vidék újfajta kapcsolata
Fenntartható városfejlesztés (sikeres városok tapasztalatainak átvétele; a gazdasági és környezetvédelmi infrastruktúra javítása; társadalmi és funkcionális diverzitás támogatása, társadalmi kirekesztettség megakadályozása; városi ökoszisztémák intelligens kezelése, zöldövezetek védelme és fejlesztése; a városokon belüli fenntartható közlekedés támogatása);
Partnerség a város és a vidék között (vállalatok letelepítésére vonatkozó stratégiák, környezetvédelmi intézkedések érzékeny vidéki területeken; szolgáltatások minimális színvonalának fenntartása a rurális területek elnéptelenedésének megakadályozására; önerőre alapuló fejlődés elősegítése ezeken a területeken);
Rurális területek diverzifikációja (a gazdaságszerkezet diverzifikálása a gyenge, főleg agrárjellegű régiókban; fenntartható mezőgazdasági tevékenység és környezetvédelmi intézkedések elősegítése; megújuló energiaforrások kihasználásának elősegítése a rurális területeken)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az európai térségre vonatkozó politikai célok II.
Azonos hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz Jobb elérhetőség európai és interkontinentális szinten is, ami több, mint a
TEN-ek egyszerű bővítése (infrastruktúra javítása a távol eső területeken is; nagyobb kikötők és repülőterek interkontinentális megközelíthetőségének javítása; az elérhetőség javítása hatékony tömegközlekedéssel azon területeken, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak nagyobb hálózatokhoz; telekommunikációs létesítmények elérhetőségének javítása úgy, hogy az alapellátás minden területen hozzáférhető legyen);
Az infrastruktúra hatékonyabb és fenntartható használata (személygépkocsitól való függést mérséklő helyi politikák; közúti közlekedés csökkentése túlzsúfolt közlekedési tengelyekben; multimodális és kombinált közlekedés támogatása; közös infrastruktúra használata a felesleges verseny kiküszöbölésére; közlekedési szolgáltatások közötti kapcsolatok javítása elsősorban a ritkán lakott területeken);
Innovációs ismeretek terjesztése minőségi értelemben is (innovációs technológiák elérhetőségének biztosítása minden régió számára; technológiai transzfer-központok létesítésének támogatása, ágazatok közötti kapcsolatok javítása az elmaradottabb régiókban; a felsőoktatáshoz való minimális hozzáférés a legelmaradottabb területeken is; oktatás és szakképzés általános színvonalának emelése)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az európai térségre vonatkozó politikai célok III.
A természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és fejlesztése
A természeti örökség megőrzése és fejlesztése(természetvédelmi területek hálózatának továbbfejlesztése, erősítése; a nagy biodiverzitású és érzékeny területek megfelelőkezelése; gazdaságfejlesztés és természeti örökség megőrzése szempontjainak harmonizálása; természeti katasztrófákkal veszélyeztetett térségek kockázatának csökkentésére regionális és transznacionális stratégiák kidolgozása);
A víztartalékok intelligens kezelése (integrált stratégiák a víztartalékok és az árvízkockázat kezelésére; szárazságnak kitett területeken a vízellátás és a vízigény közötti egyensúly javítása; a nagyobb, elsősorban parti és transznacionális vízbázisok gondos kezelése; a túlzott vízkivétellel vagy lecsapolással veszélyeztetett nedves területek megőrzése és helyreállítása);
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Az európai térségre vonatkozó politikai célok III.
A természeti és kulturális örökség intelligens kezelése és fejlesztése
Az európai kultúrtájak fenntartása és kreatív kezelése(kulturális és történelmi jelentőségű tájak fenntartása a földhasználat gondos tervezésével; antropogén tevékenységtől károsodott tájak rehabilitációja; a jellegzetes tájkép fenntartása a mezőgazdasági művelés alól kivont területeken);
a városi kulturális örökség megőrzése és kreatív kezelése (a kulturális örökség pusztulásával sújtott területeken megelőző stratégiák alkalmazása; a városi kulturális örökség védelme a túlzott turizmus, ingatlanspekuláció és infrastruktúra-építkezések káros hatásaitól; összefüggő épületegyüttesek kreatív átalakítása a városkép leromlásának megakadályozására)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
ESPON (European SpatialPlanning Observation Network)
Európai Unió eddigi legnagyobb szabású területfejlesztési kutatási programja Tagországok területfejlesztési és az unió regionális politikájának egyik fő
bázisa Az európai területfejlesztésre és az EU regionális politikájának hatásaira
vonatkozó legfontosabb információforrás 2005. végén 30 projekt folyamatban, öt előkészületben, összesen 138
európai területfejlesztéssel foglalkozó kutatóintézet részvételével 29 országból
Nemcsak EU-tagállamok intézményei (tagok, tagjelöltek, Norvégia és Svájc) Magyarország 2003 elején csatlakozott Félévente szemináriumok (soros elnökség adja a helyszínt) Transnational Project Group, Transznacionális Projekt Csoport: legalább
három tagállam egy-egy kutató intézete, de lehet ennél több is (akár 13–14 intézetből)
Vezető Partner elv: Minden konzorciumot a Vezető Partner (Lead partner) vezet. A Vezető Partneré a pénzügyi felelősség
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
ESPON projektek
Tematikus projektek (10 db) Politikák hatásait vizsgáló projektek (12 db) Koordináló projektek (5 db) Tudományos hálózatépítés (1 db) Tanulmányok, háttéranyagok (6 db)
Összesen 34 nagy projekt
További információ: www.espon.eu
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Tematikus projektek (ESDP-ben
megjelölt területfejlesztési kulcsfeladatok valamelyike)
1.1.1. A városi területek, mint a policentrikus fejlődés csomópontjainak szerepe és speciális helyzete (2002–2006)
1.1.2. Város-vidék kapcsolatok (2002–2004) 1.1.3. Az EU-bővítés térszerkezeti hatásai (2002–2006) 1.1.4. A demográfiai folyamatok és a migráció területi hatásai
(2002–2004) 1.2.1. Közlekedési szolgáltatások és hálózatok: infrastrukturális
alapellátás fejlesztése a területi kohézió érdekében (2002–2004) 1.2.2. Telekommunikációs szolgáltatások és hálózatok (2002–
2004) 1.2.3. Az információs társadalom területileg releváns
aspektusainak vizsgálata (2005–2006) 1.3.1 Az általános, és az éghajlatváltozás generálta természeti és
technológiai veszélyek kezelése és területi hatásai (2002–2004) 1.3.2 A természeti örökség kezelésének területi trendjei (2003–
2005) 1.3.3. A kulturális örökség és identitás szerepe és területi hatásai
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Politikák hatásait vizsgáló projektek (pl. a CAP, a közlekedés, a SA vagy az Előcsatlakozási Alapok)
2.1.1. A TEN (Trans-European Networks) infrastruktúrafejlesztési-politika területi hatásai (2002–2004)
2.1.2. Az EU K+F politikájának területi hatásai (2002–2004) 2.1.3. Az EU agrárpolitikájának területi hatásai, különös tekintettel a
környezetvédelemre (2002–2004) 2.1.4. Az energetikai szolgáltatások és hálózatok területi trendjei,
valamint az EU energiapolitikájának területi hatásai (2004–2006) 2.1.5. Az EU halászati politikájának területi hatásai (2003–2005) 2.2.1. A Strukturális Alapok területi hatásai (2003–2005) 2.2.2. Az „AQUIS COMMUNAUTAIRE”, az előcsatlakozási, és a
PHARE/TACIS/MEDA programok területi hatásai (2003–2005) 2.2.3. A Strukturális Alapok hatásai a városi területeken (2003–2005) 2.3.1. Az ESDP alkalmazásának hatásai a tagállamokban (2004–2006) 2.3.2. A terület- és városfejlesztési politikák irányítása (governance) az
EU szintjétől a helyi szintig (2004–2006) 2.4.1. A környezet alakulásának területi trendjei és az EU
környezetvédelmi politikájának területi hatásai (2005–2006) 2.4.2. A transznacionális és nemzeti területek integrált elemzése az ESPON
kutatási eredmények alapján (ún. „Zooming” projekt) (2004–2006)
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Koordináló projektek (átfogó, integrált stratégiák, legalább hat tagállamot képviselő kutatóintézetek)
3.1. Intézkedés: Az európai területfejlesztés integrált eszközei
3.2. Intézkedés: Területi forgatókönyvek és irányvonalak az ESDP és a Kohéziós Politika érvényesítéséhez (2004–2006)
3.3. Intézkedés: A Lisszaboni folyamat területi dimenziója (2004–2006)
3.4.1. Európa a világban (2004–2006) 3.4.2. Az EU gazdasági politikáinak területi
hatásai és a gazdasági tevékenység területi elhelyezkedése Európában
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Egyéb projektek
Tudományos hálózatépítés 4.1.3. A területi fejlődés monitoringja
Tanulmányok, háttéranyagok 1.4.1 A kis- és középvárosok szerepe 1.4.2 Az EU területi fejlődésének társadalmi
dimenziói 1.4.3 A városi funkciók vizsgálata 1.4.4 Study on Feasibility on Flows Analysis 1.4.5 A turizmus területi aspektusainak vizsgálata 3.4.3 The modifiable areas unit problem, „MAUP”
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Konkrét követelmények a projektekkel szemben
Indikátorok kidolgozása Tipológia (térségek tipizálása) Adatgyűjtés (EUROSTAT-on túl) Egyes projektek összekapcsolása (időbeli egymásra épülés is) Kutatási eredmények alátámasztása esettanulmányokkal vagy
nemzeti tanulmányokkal Politikai ajánlások megfogalmazása
Projekt időtartama alatt készíteni kell három időközi jelentést (interim report) egy végső jelentést (final report)
2007-2013: ESPON 2
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
Közösségi kezdeményezések
INTERREG Program: határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése
URBAN Program: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gazdasági és szociális regenerációja, a tartós városi fejlődés előmozdítására való tekintettel
LEADER Program: vidékfejlesztés támogatása egy nemzetközi hálózat létrehozásával. Pályázni a hálózatba való belépéssel lehet
EQUAL Program: transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerő-piacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség minden fajtája ellen vívott harcban
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.