Fonetikus lejegyzés
Átírás vs. lejegyzés
•Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal.
•Hagyományosan: „fonetikus átírás” = „transzkripció”.
• „Átírás” implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása a kiejtésnek megfelelően fonetikus jelekké. NEM! helyette „LEJEGYZÉS” terminus!
• Lejegyzés ≠ Átírás ≠Transzliteráció
• Transzliteráció = átbetűzés: a nem latin betűs írásmódú szövegeknek meghatározott szabályok szerint történő latin betűkre konvertálása (pl МоскваMoszkva).
https://www.internationalphoneticassociation.org/content/full-ipa-chart
IPA Help: szoftver, amely megtanít észlelni, jelölni és képezni az IPA hangjait:
http://www.sil.org/computing/speechtools/ipahelp.htm
ill. University of York:
http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/
A nemzetközi fonetikus ábécé
• IPA: Nemzetközi Fonetikai Társaság (International Phonetic Association)
• 1886-os megalapítása óta
• szükségesnek tartotta egy olyan jól használható szimbólumkészlet kialakítását, amely eléggé átfogó ahhoz, hogy lefedje a világ nyelveiben található hangokat,
• ezt a nyelvvel foglalkozók lehető legnagyobb körében kívánta elterjeszteni.
A létrejött jelkészlet angol neve International Phonetic Alphabet, rövidítése szintén IPA.
(Mind a társaság, mind az ábécé nevének francia rövidítése is sok helyütt előfordul: APhI, illetve API – Association Phonétique Internationale, illetve AlphabetPhonétique Internationale)
IPA• Alapja a latin betűs ábécé, de más forrásokból is tartalmaz jeleket.
• Alap- és mellékjelek (diakritikus jelek).
• Fonetikus vs. fonem(at)ikus jelölés is lehetséges ~ ezzel kvázi ekvivalens a finomabb vs. durvább lejegyzés (kontinuum végpontjai!)pl [mɛɲː] vs. /mɛnj/
[iŋɡ] vs. /inɡ/
1. Fonemikus/durvább:• Cél a nyelvileg releváns jegyek rögzítése – de az, hogy valami nyelvileg releváns-e,
nem mindig egyértelmű.
• Ehhez előzetes tudás szükséges a nyelv fonológiájáról!
2. Fonetikus/finomabb vállfajai:• Allofónikus: a fonémák kontextusfüggő realizációinak jelölése a háziban ezt
kérem!!!
• Impresszionisztikus vagy általános fonetikus lejegyzés: minden fonetikai részletre kiterjed
pl. nyelv első leírása (terepmunka), patológiás beszéd/beszédzavar leírása; részletek, pl. [fuːj] vs. [fWuːj]
• Szóhatár (blank space): az olvashatóság könnyítése miatt konvenció, de teoretikusan problémás…
IPA
• Nemcsak lejegyzési konvenció, egyfajta fonetikaelmélet is (a beszédről és arról, hogy hogyan lehet a beszédet a legsikeresebben elemezni).
• Vannak nyelvileg releváns és nem releváns jegyek (utóbbira példák: egyéni hangszínezet, rekedtes zönge)
• A beszéd legalábbis részben diszkrét hangokra, szegmensekre bonható
• A szegmenseknek két fő kategóriája van: magánhangzók és mássalhangzók
• Ezek fonetikai leírása lehetséges úgy, hogy az ejtésükre(artikuláció) és akusztikai jellemzőikre hivatkozunk
• A szegmenseken kívül és azoktól függetlenül(!) a beszéd szupraszegmentális aspektusait is tudnunk kell rögzíteni (pl. hangsúly, dallam).
Jelölések
• Összefüggő szövegrészek szögletes zárójelek [ ] között
• Szóhatár: konvencionálisan szóközzel, de ez csak olvasáskönnyítés
• Tagolás: […….. | ……. ∥] -- elvben ott, ahol a vesszőket és mondatvégi írásjeleket kellene kitenni a helyesírásban (lásd idézet), de ez persze leegyszerűsítő!!! (pláne hogy a spontán beszédben nincsenek mondatok…)
• Az IPÁ-ban nincsenek írásjelek!!!!!
1. Beszéd: szünetek, hanglejtés tagolás
2. Helyesírás: központozás
3. IPA: tagolójelek
a királynőt megölni nem kell
félnetek jó lesz ha mindenki
egyetért én nem ellenzem
További lejegyzési konvenciók
• Magyar egyezményes: elsősorban a dialektuskutatás céljára
• Elv: ahol lehet megtartja a helyesírás jelöléseit (így létezik betűkapcsolat egy hang jelölésére, pl. ty, hosszú C-ra pl. gg)
• Finnugrisztikai: A finnugor nyelvek tudományos rögzítésére szolgáló egységes hangjelölési rendszer bevezetését Emil Nestor Setäläjavasolta (Finnisch-ugrische Forschungen 1. 1901.)
• Az egyes nyelvek tanulmányozása + többségében cirill betűs irodalmi írásbeliség kialakulása és rögzülése többféle jelölésrendszer a finnugor nyelvtudományban.
• A Setälä által javasolt jelölés egyszerűsödött, de a latin betűs finnugrisztikailejegyzések többé-kevésbé megőrizték az általa felállított elveket.
A beszédhangok kapcsolódásainak
szabályszerűségei a magyarban
Fonotaktika és fonológiai szabályok
• Fonotaktika = hangsorépítés: Nyelvi szabályok, megszorítások arra nézve,
hogy milyen hangalakúak lehetnek egy nyelv szavai.
• Pl. Hawaii csak nyílt szótagok
• Fonológiai szabályok (hasonulási, illeszkedési szabályok): (legalábbis egy
részük) a nyelv fonotaktikai megszorításait szolgálja ki (úgy változtatja meg a
hangalakot, hogy a hangsor ne sértse a fonotaktikai szabályokat).
• Koartikuláció?
• kisebb mértékű illeszkedés: nem másik allofón vagy fonéma jelenik meg, csak
egy képzési mozzanat változik (pl. ajakműködés az [f] esetében: fél, fúj)
illeszkedés (fonológia): a célkonfiguráció (egy „teljes” képzési jegy) más
másik allofón vagy fonéma
• csak a finomabb fonetikus lejegyzésben jelenik meg durvábban is
• nem nyelvspecifikus (fiziológiai – kiejtéshez kötődik) nyelvspecifikus
(nyelvtanhoz kötődik)
példák
Néhány fonológiai és fonotaktikai szabály a magyarban
MAGÁNHANGZÓK:
1. Hiátustöltéspl. dió [dijoː], mai [mɒji]
MÁSSALHANGZÓK:
2. Zöngésségi hasonuláspl. vágtál [k], kútgém [d] -(regresszív)
v csak zöngétlenedik h csak zöngésítl, j,m,n nem vesz részt
MAGÁNHANGZÓK --TOLDALÉKOLÁS
2. Illeszkedés
MAGÁNHANGZÓK:
1. Hiátus kerülése (bizonyos esetekben) pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː]
MÁSSALHANGZÓK:
2. Csak zöngésségben egyező obstruensek állhatnak egymás mellett
MAGÁNHANGZÓK –TOLDALÉKOLÁS
2. Magánhangzó-harmónia
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
1. Hiátustöltés:
• Hiátus(helyzet):
• két V kapcsolata, a két V két közvetlenül szomszédos szótagmagot alkot
(≠ diftongus!!!)
• Fonotaktikai szabály: a magyar nyelvben (is) kerülni kell a hiátust
• Kivétel: ha mindkét V alsó vagy kerek!
Pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː]• Bár beszélőtől/nyelvváltozattól függően ezek is elkerülendők
lehetnek, lásd pl. [tɛjɒ] [oːtoː], [ɒːɡustuʃ]
• Fonológiai folyamat: pl. hiátustöltés – a VV kapcsolatba beékelődik egy C
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
1. Hiátustöltés:
• A magyarban a beékelődő C ez egy hiátustöltő [j]
→ V + i, i + V – pl. diéta, mai, kiállítás, mi az;
→ olykor é esetén is: poén, Noémi
→ további lehetőségek is vannak a feloldásra, pl. ótó, agusztus
• Az angolban pl. r:
”a car-I bought” [kɑː] [kɑːr] (UK)
"I saw-r-a film today, oh boy”
(Beatles: A Day in the Life)
"supernova-r-in the sky”
(Oasis: Champagne Supernova)
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
2. Zöngésségi hasonulás
Probléma: nehéz két eltérő zöngésségű C ejtése, pl. fogkefe
Fonotaktikai szabály:
a magyarban nem állhat egymás mellett
két eltérő zöngésségű obstruens.
Lásd pl.: sport, pitypang, labda
Feloldási lehetőségek – fonológiai szabály(ok)
• magyarban: regresszív (visszafelé ható) zöngésségi hasonulás pl. fogkefe [fokːɛfɛ]
• angolban: progresszív (előrefelé ható) zgésségi has. pl. frogs [froɡz] vs. rocks [roks]
locked [kt] vs. logged [ɡd] ( nem alakul ki homonímia!)
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
A magyarban a zöngésségi hasonulás …
• regresszív (visszafelé ható) -- fogkefe [fokːɛfɛ]
• iteratív (újra és újra lefut) -- pl. lisztből [zdb]
• morféma-, összetételi és szóhatáron is érvényesül --melegtől [kt], rabszolga [ps], nagy kalap [ck]
• szabálya alól kivételt képez a
• /l, j,m,n/ szonoránsok nem vesznek részt: topmodell [pm], átló [tl]
• /v/ zöngétlenedik, de nem zöngésít (mert szótagkezdetben szonoránsként viselkedik): [ʋ] hívtál [ft], de /v/ hatvan [tv]
• /h/ csak zöngétlenít (nem zöngésedik csak „erősödik” (kísérletek?)): adhat [th], de pechből [xb]
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
3. Illeszkedés• Ha egy toldaléknak több alakja van, illeszkedik a tőhöz
• Fonotaktikai szabály: magánhangzó-harmónia: a tőszavak általában
vagy csak palatális vagy csak veláris V-kat tartalmaznak
• nem „mély” és „magas” hangrend! helyette: elölségi harmónia, pl.
siker, madár (finnugor örökség)
Nyelvspecifikus fonológiai szabályok
3. Illeszkedés• Fonológiai szabály(ok):
1. Elölségi harmónia:
• A szó utolsó magánhangzója számít
• A toldalék illeszkedik,
pl. ház + ban/ben, kép + ban/ben, vitrin-ben,
abigél + lal/lel, matiné + ra/re, farmer + ban/ben
2. Kerekségi harmónia:
• A szó utolsó magánhangzója számít
• Csak bizonyos (háromalakú) toldalékok esetében,
pl. hatvannégy- -szor, szer, -ször;
autókiállítás- -hoz, -hez, -höz
Házi feladat
• 10 mondat lejegyzése hallás alapján
• Tetszőleges (web)helyről (pl. youtube…) link elküldése emailben!
• Allofónikus lejegyzés! Fonológiai szabályok!
• Kritériumok:
• Minden mondat legalább 3 tartalmas (alapszófajú) szót tartalmazzon!
• Kézírással érdemes (lejegyzési feladat a ZH-ban is lesz).
• Figyeljenek az allofónokra és az alkalmazandó fonológiai szabályokra (allofonikus lejegyzés)! – de főleg arra, amit hallanak!
• IRODALOM: Szöveggyűjtemény… 96–105 !!!!
„Részleges” vagy „teljes” hasonulás?• Deme László (1961: 99-100):
„Részleges hasonulásnak nevezzük azt a formát, amelyben a mássalhangzó a vele szomszédos mássalhangzóhoz csak egy képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, de nem vagy csak (rokonságánál fogva) véletlenül(??) válik teljesen azonossá vele.
Teljes hasonulásnak nevezzük a hasonulásnak azt a formáját, amelyben az egymástól eredetileg több képzőmozzanatban is eltérő hangok egyike teljesen azonossá válik a másikkal.”
hagytuk
• [hɒctuk] – csak egy jegy, a zöngésség változik
vázszerelő
• [vaːsːɛrɛløː] – csak egy jegy, a zöngésség változik – de egybeesnek az ennek eredményeképp előállt hangok!
kézcsók
• [keːʃtʃo͜ːk] – több képzési jegy (zöngésség és képzéshely) változik – de nincs egybeesés
Ha a képzőmozzanatok száma számít, és nem a „teljes átalakulás”, miért teljes hasonulás a terminus? a „részleges” és „teljes” terminusok jelentése nem egyértelmű kerüljük!
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1253/125310.htm
Kiegészítő irodalom a fonetika és fonológia kapcsolatáról, a fonológiai és fonotaktikai szabályokról
• Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (második, bővített kiadás). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. 86-99. http://budling.hu/~kalman/course/bevezetes/kalmanTron.pdf
• Valamint: https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6724/file/Hangtan%20II_%20jegyzet.PDF